Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Az idôhúzás ékes példájának is tekinthetô az a per, amelyben a Hadsereg téri piac vezetôjét, Filimon Vasilét vádolják munkahelyi visszaéléssel, a javítási munkálatokat végzô Bocicor Kft. szintén vádlott, velük szemben 28 kft. próbálja igazát keresni. Arról a tûzesetrôl beszélek, amely 2005. december 6- án ütött ki a marosvásárhelyi "oroszpiacon", és amelyben szerencsére senki nem sérült meg, de 34 kft, illetve családi vállalkozás árukészlete vált a tûz martalékává.

Azóta eltelt jó idô, de még mindig nem tudni, pontosan ki a felelôs a történtekért, ki az, aki hibázott, és kinek mennyit kell fizetnie kártérítésként. A piacigazgatóságot ért kár értéke 1,6 milliárd régi lejre tehetô, de ennél sokkal nagyobb az az összeg, amit a cégek összesen követelnek megsemmisült árukészleteikért. Olyan cég is van, amely egymagában 710 millió régi lej értékû árut veszített, ezt a könyvelési iratokkal, leltárral bizonyítja. Egyesek ugyan állítják, hogy a piacon árusító kereskedôk közül van, aki túlértékelte az ôt ért kárt, a tûzeset jó alkalomnak bizonyult arra, hogy nem létezô árumennyiséget is elszámoljanak, másokat – akik állítólag "feketén" kereskedtek – még kellemetlenebbül érintett a tûzeset, hiszen nem bizonyíthatják hivatalos iratokkal, honnan származnak termékeik.

Annak ellenére, hogy a szakértôi véleményezés a javítási munkálatokat kivitelezô, fent említett kft-t hibáztatja a szakszerûtlenül végzett hegesztés miatt, annak ellenére, hogy nem a kereskedôkre hárult a tûzvédelmi felszerelések beszerzése (azóta ez a helyzet változott, immár nekik kell gondoskodniuk ilyen berendezésekrôl), tehát viszonylag átláthatók a baleset okai, következményei, az ügy kapcsán indított per immár túl régóta húzódik. Tegnap a negyedik tárgyalást halasztották el a bíróságon eljárásbeli hiányosság miatt, az egyik felperes kft. vezetôjét ugyanis nem tudták beidézni, mivel lakást cserélt, az új lakcímét pedig a tárgyaláson megjelent édesapja sem ismerte, nem tudta bediktálni a bírónak (!).

Ha a fenti stílusban folytatódik a per, tekintve a felek nagy számát, sok év múlva érhet csak véget, addig pedig a kárvallottak egy lejt sem kapnak. Közülük már van, aki arra a következtetésre látszik jutni, hogy az önkormányzatnak, amely képviselteti magát a tárgyaláson és amelynek alárendeltségébe tartozik a piacigazgatóság, nem érdeke a gyors megoldás, idôhúzásra játszanak. A kártérítésként követelt összeg nagyságrendjét tekintve nem csodálkoznánk, ha így is lenne. Az április 1-jére halasztott újabb tárgyalás remélhetôleg nem "április bolondja" lesz, és végre történhet elôrelépés az ügyben!

Munkába kezdtek a marosvásárhelyi Gyôzelem téri aluljárónak az egykori telefonpalota elôtti föld alatti részén, és közben folyik a mall elôtti felszíni térség rendezése is. A felszínen a nemrég meghosszabbított építkezési engedély értelmében május 31-ig kell végleges arculatára formálják a teret, míg az aluljáró belsô kivitelezését jövôre kell befejeztesse az üzletházat birtokló kolozsvári vállalkozó.

– Az RMDSZ számára nem lenne hátrányos, ha összevonnák a helyhatósági és a parlamenti választásokat, sôt, inkább elônye származna belôle, ez a megoldás ugyanakkor jelentôs költség-megtakarítást is lehetôvé tenne – hangsúlyozta ismételten a szövetségi elnök keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján. Az elônyök közé sorolta azt, hogy csak egyetlen, de erôsebb kampány zajlana, a helyi és országos jelöltek összefogása pedig egy sokkal koherensebb kampányt eredményezne.

Markó Béla szerint ez csak akkor lenne elfogadható, ha lenne garancia arra, hogy ezután nem politikai válság, nem általános "felfordulás" következne, "erre utaló jelek pedig vannak".

Leszögezte: az egyéni szavazókörzetes választási rendszer nem fog hozzájárulni a politikum minôségi javulásához, sôt, könnyen lehetséges, hogy egy gyengébb összetételû parlament jön létre. Elmondta, az RMDSZ kitartana az arányos képviseleti rendszer mellett, de ha a nagy többség különbözô megfontolásokból erre a negatív, egyes pártok számára pedig öngyilkos lépésre vállalkozna, az RMDSZ is elfogadja azt, amennyiben megfelelô törvényi garancia van arra, hogy a magyarság számarányának megfelelôen képviselve lesz a parlamentben.

A koszovói kérdés kapcsán Markó Béla elmondta, az elmúlt 17-18 év tapasztalatai egyértelmûen azt bizonyítják, hogy az etnikumközi feszültségek és konfliktusos helyzetek elkerülésének útja az, ha a kisebbségek minden döntéshozó intézményben képviselve vannak.

A PDL által bejelentett bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban Markó Béla kifejtette, ha össze is gyûlne a megfelelô mennyiségû aláírás, az RMDSZ nem fog a kormány ellen szavazni.

A szövetségi elnök szkeptikusan nyilatkozott az államelnök által a tanügyi törvénytervezet kapcsán összehívott konzultációról. Bár úgy vélte, szükséges egy elvi szintû egyezség, álláspontja szerint nem az államelnöki hivatal illetékes a tanügyi reform véghezvitelében. Kifejtette, nem lát esélyt arra, hogy a pártok, a jelenlegi helyzetben, a választások elôtt megegyezésre jutnának, és egy ilyen nagyszabású reformot, törvénytervezetet el tudnának fogadni.

Maros megyében nagy felhajtással adta át múlt év végén Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter azokat a mentôautókat, amelyeket otthoni betegellátásra használ a sürgôsségi szolgálat. Nagysármás is kapott egy újjáélesztô berendezéssel, EKG-val, oxigénkészülékkel, mobiltelefonnal ellátott mentôautót, amely azonban azóta is a garázsban áll. Az ok: a családorvosok nem hajlandók éjszakai mûszakban ellátni a sürgôsségi eseteket.

Dr. Chertes Marius, a sármási kórház igazgatója szerint a gond az, hogy a Fiat márkájú mentôautón a családorvosoknak kellene dolgozniuk, mivel a városban nincs sürgôsségi ellátásra szakosodott orvos. A négy családorvossal hosszú tárgyalásokat folytatott a megyei mentôszolgálat vezetôje, azonban az orvosok elutasító választ adtak. A sok ezer eurós, közpénzen vásárolt autó azóta is a garázsban díszeleg, a betegek pedig a kórház sürgôsségi osztályát keresik fel baj esetén. Megkeresésünkre dr. Sugar Rodica, dr. Moanca Maria és dr. Suciaghi Alexandrina családorvosok kijelentették: reggel 8-tól délután 3-4 óráig rendelnek, és nem hajlandók éjjeli mûszakot vállalni. Egyrészt nem fizetik meg jól ezt a munkát, másrészt nem tartozik a családorvos hatáskörébe a sürgôsségi esetek ellátása. "Az a pénz, amit kapnánk, nem éri meg a kockázatot, egyébként sincs törvényes alapja annak, hogy a családorvosok éjjel betegeket látogassanak. Nem kötelezô és nem is vállaljuk, nem tartozik hatáskörünkbe. Ha valami baj történik, ránk hárítják a felelôsséget. Minket senki nem kérdezett meg arról az autó megvásárlása elôtt, hogy hajlandók vagyunk-e ezen a mentôkocsin dolgozni. A kórháznak van sürgôsségi osztálya, ott sem vállalunk éjjeli ügyeletet" – jelentette ki dr. Sugar Rodica. Dr. Moanca Maria és dr. Suciaghi Alexandrina szerint amúgy is túlterheltek a családorvosok a lakosság egészségfelmérô programja miatt, sokszor otthon, szabadidejükben is dolgoznak.

A vita lényege azonban a kompetencia kérdése, az otthoni beteglátogatásra megvásárolt mentôautó ugyanis sürgôsségi esetek ellátására alkalmas berendezésekkel van ellátva, és éjjel senki nem hív mentôt "csak úgy", ok nélkül. A családorvosok szerint Ioan Ivanici igazgató felajánlotta, hogy a családorvosok végezzenek továbbképzô kurzust, azonban ezt sem tartják megoldásnak. Attól is tartanak, hogy a betegek "elkényel-mesednek", és minden apróság miatt követelni fogják, hogy a mentôautó szálljon ki házhoz. Mint ahogy a gyógyszerek ügyében is teszik: sokan nem mennek el a családorvoshoz, gyógyszertárba, hanem este 8 óra után a sürgôsségi osztályon jelentkeznek, hogy ingyen kapjanak orvosságot.

Miközben a Fiat a kórház udvarán, a garázsban porosodik, dr. Ivanici Ioan, a megyei mentôszolgálat vezetôje két hete írásban közölte a közegészségügyi hatóság vezetôjével, dr. Silviu Morariuval, hogy az összes, otthoni ellátásra kapott mentôautó használatban van. Hétfôn dr. Silviu Morariu a Népújság kérdésére kijelentette: pénteken szerzett tudomást a sármási helyzetrôl, az egyetlen település, ahol nem használják a mentôautót. "Ivanici doktor közölte velem, hogy a négy családorvos egyike mégis hajlandónak mutatkozik ügyeletet vállalni és házhoz menni. Természetesen, csak azt követôen, hogy részt vett egy továbbképzôn. Március elsejétôl megoldódik Nagysármáson is az éjjeli ügyelet, az otthoni ellátásra kapott mentôautó kimegy a betegekhez" – közölte a közegészségügyi hatóság vezetôje.

A Népújság szerkesztôsége ma 16 órától tartja a Népújság- kosár rendes, havi sorshúzását a marosvásárhelyi Bernády Házban (Horea utca 6. szám). Gazdára talál a három élelmiszerrel teli Népújság- kosár (ebbôl kettô a marosvásárhelyi, egy a vidéki olvasóknak) és a Hûségtombola-díj is.

Tárlatnyitó és albumbemutató, kiadóismertetô és népes közönség – a Bernády Ház földszinti galériáiban, egy fedél alatt, csütörtök délután. A Felvincen élô Sipos László festômûvész és albumának megjelentetôje, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója, Tôzsér József érkezett Vásárhelyre Józsa István kolozsvári kritikussal egyetemben. Házigazdaként Nagy Miklós Kund üdvözölte a megjelenteket, majd Tôzsér József szólt a tizenötödik évét ünneplô kiadóról: – Tizenöt éve, április elsején alakult a Pallas Akadémia, de nem bolondságból – mondta az igazgató, majd legújabb könyveikrôl, illetve a megjelenés elôtt álló kötetekrôl számolt be: Nyirô József Elszántak és Havasok címû regényeirôl, Páter Benedek Ferenc-rendi atya kolostortörténetének második, többek között a csíksomlyói kolostort bemutató kötetérôl, Natalie Kálnoky grófnô könyv formájában megjelenô doktorátusi dolgozatáról, illetve a Mûterem-sorozat legutóbbi, Major Gizellát bemutató kötetérôl. A továbbiakban Józsa István vette át a szót: – '89, de talán a huszadik század kezdete óta ez az elsô olyan sorozat, amely szellemi képet igyekszik rajzolni az erdélyi magyar képzômûvészeti kultúráról. Elsô olyan értelemben, hogy olyan köteteket jelent, amilyeneknek lennie kell egy igazi monográfiának. Nemzetközi színvonalú sorozatról van szó.

Az ember, megjelente óta ezen a Földön, négy nagy csúcsot ért el: ilyen az ókori egyiptomi és görög civilizáció, a reneszánsz és az avantgárd. Ezeknek a hatása alatt élünk a mai napig. Utóbbiból Sipos László a kubizmusra, a szürrealizmusra és az absztraktra esküszik. Sok ezer éves festészet ez, hisz a szürrealizmus a barlangrajzokkal kezdôdött – ilyen értelemben mindenki szürrealista. Sipos László ezeken a pilléreken teremti meg mûvészetét, amely nem csak egyetemes, hanem magyar és erdélyi is. Amikor végignézünk ezeken a szürrealista játékokon, ôsmagyar és ôsi, emberi szimbólumokat idézünk. Ugyanakkor nagyon magas szintû, korszerû mûvészetrôl beszélhetünk. Néhány képén a mûvész kilép a térbe, installációt teremt. Ez a huszadik század egyik legutolsó találmánya. A modern deszcendens ívében él ez a mûvészet: évezredek kincseit használja fel, egészen egyedi módon – összegzett Józsa István, majd Nagy Miklós Kund osztotta meg saját olvasatát a közönséggel: – Döbbenetesen mai, ironikus és groteszk, akárcsak az életünk. A mûvész több úton indult el, sorozatai vannak. Visszatérô motívumai a képkereteket kitöltô különleges kompozíciók. De nem csak irónia és groteszk humor, hanem dráma is van ezekben az alkotásokban. Jelrendszere festôi nyelvévé vált.

Sipos László ezt a jelrendszert ismertette: – A szeg, a harapófogó az ôskeresztényeknél a keresztre feszítés szimbóluma volt. A madár a lélek, a hal a titok jelképe. Attól függôen, hogy milyen lelkiállapotban közelítünk egy-egy munkához, tárulnak fel a mélyebb rétegek. Az alkotói folyamat boszorkánykonyha, ez adja a szakma szépségét. A mai képzômûvészet nem csak menekül, hanem mintha félne is a szépségtôl. Én a munkáimat örökérvényû dolgokból építem, de sajnos, a mai világban az örökérvényû dolgokat nem értékelik. Az értéktelenség diktatúráját éljük...

A Curie Környezetvédelmi Emlékverseny területi döntôjét tartották az elmúlt hét végén a mezôpaniti Kádár Márton Általános Iskolában. A tanintézmény az utóbbi idôben egy egész sor sikeres rendezvénynek volt a helyszíne, s a Curie-döntôsök is elismeréssel szóltak a szervezésrôl.

Mezôpanit egyébként már 13 éve szervezi a Budapesti Tehetségkutató és -gondozó Központ valamint a szolnoki alapítvány által meghirdetett vetélkedôt. Február 22-én 38 csapat vett részt a négyfordulós verseny döntôjén, akik öt korosztályos kategóriában mérték össze tudásukat. Az elért eredmények alapján 42 csapat kapott meghívást, amelybôl 38 jelent meg – tudtuk meg a versenyt szervezô Deák Júlia tanárnôtôl. A III-VIII. osztályosoknak egy óra állt rendelkezésére, hogy a feladatlapot kitöltsék, a IX.- XII.-esek 90 percig dolgozhattak. Az elméleti megmérettetés mellett különbözô kísérletek elvégzésében is bizonyították hozzáértésüket a résztvevôk. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskolából 23 csapat, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumból két csapat vett részt a marosvásárhelyi általános iskolákból és a környezô falvakból érkezett diákok mellett.

Nagyon vigyáztak arra, hogy a dolgozatok megszámozásával pártatlan döntés szülessen – tette hozzá Deák János igazgató. A legjobb csapatok a bolyais és a helybeli diákok közül kerültek ki, akik részt vehetnek a szolnoki döntôn. Erre azonban a paniti kisiskolások közül nem mindenki mehet el, mivel a szülôknek nincs lehetôségük útlevelet csináltatni, ami kiskorúak számára kötelezô a határátlépéskor.

A javításban a paniti iskola két pedagógusa segédkezett, s Deák János elismeréssel szólt a bolyais Patek Enikô és Kajcsa Júlia szaktanárokról, akik évrôl évre a legtöbb diákot készítették fel a vetélkedôre.

A területi döntôt a mezôpaniti Monográfia Alapítvány, Bartha Csaba magánvállalkozó és a mezôpaniti iskola támogatta. A nyertesek írószerekbôl, iskolai segédeszközökbôl álló csomagot kaptak jutalomképpen.

A tanügyminisztérium három országos szintû vetélkedôt hirdetett meg, amelyen Maros megyei tanintézetek is részt vehetnek. Az Euroscola nevû programot az Európai Parlament szervezi és 16–18 év közötti középiskolás diákoknak szól. A vetélkedôre legtöbb 25 gyerekbôl álló csapatok jelentkezhetnek, három tanár kíséretében. A középiskolások március 7-ig nevezhetnek be. Ehhez el kell küldeniük az epbucarest@europarl.europa.eu címre, vagy a 021/3157929-es faxszámra adataikat (a líceum nevét, a kapcsolattartó személy nevét, címét, telefonszámát, faxszámát és e-mail címét).

A Made for Europe vetélkedô második kiadásának az országos szakaszára május 1. és 3. között Marosvásárhelyen kerül sor. A verseny szabályzata, valamint az értékelési követelmények a minisztérium www.edu.ro honlapján érhetôk el.

A jelentkezési határidô március 25.

Az EU kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje, valamint az atlanti szervezet fôtitkára ezt újságírói kérdésre adott válaszában erôsítette meg, miután együttes ülést tartott az EU-országok politikai és biztonsági bizottsága (PSC), valamint a NATO nagyköveti tanácsa.

A NATO vezette KFOR haderô egész Koszovó biztonságáért felel, mondta De Hoop Scheffer. Solana ugyanígy, az EU rendôri és igazságügyi missziója vonatkozásában kijelentette, hogy a misszió feladatköre egész Koszovóra kiterjed.

Az újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy a Koszovó függetlensége elleni szerb tüntetések miatt nem tervezik-e a visszavonulást Koszovó albánok lakta területeire.

A NATO-fôtitkár szerint a 17 ezer KFOR-katona világos ENSZ-felhatalmazás alapján ôrködik egész Koszovó biztonságán. A legfeljebb 2210 fôs, felfejlesztés alatt álló EULEX misszióval kapcsolatban Solana elmondta, hogy Mitrovicában, ahol különösen heves tüntetések voltak, néhány EU-megbízott biztonsági okokból távozott a városban levô irodájából, de nem magából a városból.

Mind az EU, mind a NATO vezetô politikusa hangsúlyozta, hogy nagy jelentôséget tulajdonítanak a Szerbiához fûzôdô kapcsolatnak. Mindketten a helyzet és az indulatok lenyugvását szorgalmazták.

A lengyel kormány kedden elismerte Koszovó függetlenségét, de a döntést bejelentô varsói külügyminiszter leszögezte: a kabinet nehéz szívvel tette ezt.

Radoslaw Sikorski a kormány nevében reményét fejezte ki, hogy ezzel a lépéssel Lengyelország is lerakott egy építôkövet azon az úton, amelyen Szerbia és a róla levált tartomány haladhat az Európai Unió felé. Hozzáfûzte azonban: Varsó nem szeretné, ha a koszovói függetlenség precedenst teremtene.

"Nem örömteli szívvel tettük meg, de a döntés nem térhetett el a többiekétôl" – fogalmazott Sikorski, aki egyben jelezte, hogy Lengyelország szolidáris kíván lenni az EU nagy tagországaival és az Egyesült Államokkal. Washington és az EU legnagyobb tagállamai, Spanyolországot kivéve, már elismerték a koszovói függetlenséget.

Sikorski már a függetlenség februári 17-i kikiáltása után jelezte, hogy országa elismeri az új államot. A varsói kormánynak azonban idôre volt szüksége Lech Kaczynski konzervatív államfô ellenkezése miatt. Az elnök korábban hangsúlyozta, hogy mindig is ellenezte a koszovói függetlenség elismerését, de jelezte: meghajlik a liberális kormány döntése elôtt.

Amerikában a híres politikusok népszerûsége a rocksztárokéval vetekszik; az egyik legfényesebb csillag a 47 éves demokrata párti szenátor, Barack Obama.

Politológusok, szociológusok, megfigyelôk és elemzôk igyekeznek magyarázni azt a szenvedélyes imádatot, amellyel a fiatalok, és már nem csak a fiatalok körberajongják a demokrata elnökjelöltségéért küzdô illinois-i szenátort.

A volt first lady, Hillary Clinton tábora – amely néhány hónapja olyannyira magabiztos volt a New York-i szenátor asszony jelöltségében, hogy a február 5-i "szuperkedd" utáni idôszakra tulajdonképpen nem is nagyon volt elôválasztási stratégiájuk – tehetetlennek látszik Obama növekvô népszerûségével szemben. Az ígéret és a változás – ez a jelszó szerepel Obama választási plakátjain – mindennél édesebb, még Hillary tapasztalatánál is.

Nem egyszerûen az ifjú szavazók lendületérôl van szó. A több mint negyedszázada marylandi kongresszusi képviselôként dolgozó Elijah Cummings egy hete azzal vezette be Baltimore-ban Obama fellépését: itt már nem az amerikai elnök megválasztásáról, hanem a világ megváltoztatásáról kell szavazni. Mint mondta, hosszú politikusi pályafutása során nem látott még Obamához fogható jelenséget.

Ez a túlzó vélemény nem kivételes. A szenátor karizmájának többen Hollywood nagyjai közül sem tudnak ellenállni. "Belép egy terembe, és az ember követni akarja, valahová, bárhová" – mondta az Oscar-díjas George Clooney színész egy televíziós beszélgetôs mûsorban.

"Megteszem, akármit kér (…) fölszedem a földrôl a papírpoharakat, hogy megtisztítsam az utat elôtte" – nyilatkozott a minap Halle Berry, aki 2002-ben elsô fekete bôrû színésznôként kapta meg az Oscart.

Nemhogy Obama-mánia, egyenesen Obama-kultusz alakult ki. A szebb és jobb világról, az összefogásról és a változás ígéretérôl szóló üzenete sokakat felajz. "Fel vagyunk tüzelve" – jelenti ki a szenátor gyakran kampánygyûlésein, amelyeken rendszeresen elájul a hallgatóság egy-egy tagja. Ez utóbbi szokatlan jelenség, már nem egy tévémûsor tárgya volt. Sokan, megfelelô magyarázat híján, arról beszélnek, hogy Obama gyûlésein fülledt a levegô. A fülledtség viszont nem indok a gyakran örjöngô tömegre, arra, hogy többen sírva hagyják el beszédei után a gyûléseket. A napokban az is hír volt, hogy a megnáthásodott Obamát azután is megtapsolták, hogy egy beszédjében szünetet tartott és kifújta az orrát.

A vetélytársak ahol tudják, szívesen nyirbálják az afro-amerikai politikus népszerûségét. Nem sok sikerrel. Hillary Clinton, aki már 11 elôválasztási fordulót veszített el egyhuzamban riválisával szemben, legutóbb azt üzente Obamának, hogy "ne komolytalankodjon". Obama erre kettejük múlt heti vitáján megjegyezte: az ôt támogató tömegek és a mögötte felsorakozott nagy súlyú politikusok bizony "nem komolytalankodnak". S nemcsak demokratákról, hanem több olyan republikánus közéleti szereplôrôl van szó, aki szenvedéllyel támogatja Obamát.

Klimura professzornak saját állítása szerint végül sikerült elôállítania a számlálót, amely "aH"-egységben méri a nevetést. "Arra az eredményre jutottunk, hogy a gyereknél gyakoribb a spontán nevetés: másodpercenként akár tíz aH-egységet produkálnak, kétszer annyit, mint a felnôttek" – jelentette ki az oszakai Kanszai Egyetem professzora.

Mint kifejtette, a felnôttek hajlamosak megfontolni, hogy egy adott helyzetben mennyire illendô nevetniük, s a folytonos mérlegelés közben tulajdonképpen elfelejtik, hogy miként is kell ezt véghezvinni. "A nevetés olyan, mint az újraindítás gomb a számítógépen. A spontán nevetés nagyon fontos szerepet játszott az emberi evolúció során" – hangsúlyozza Kimura professzor.

A tudós, aki hisz abban, hogy a háborúskodások évszázada után a humor és tolerancia évszázada köszönt be, évtizedeken keresztül tanulmányozta a nevettetés tudományát Oszakában, a japán komédia fellegvárában.

Elméletében a kacagás négy, egymást követô emocionális stádiumát, az ellazulás, a "normától" való eltérés, a spontán nevetés és a mindent elsöprô röhögés fázisát különbözteti meg. "Meggyôzôdésem, hogy agyunkban a nevetést létrehozó »áramkör« mûködik, amely e négy lépcsôfokon keresztül vezet el bennünket a mindent elsöprô hahotázásig" – fejtegette a professzor, hozzátéve, hogy amennyiben sikerülne megfejteni a nevetés mechanizmusát, az ember egyik fontos titkára is fény derülne.

Kimura egy mobiltelefon-méretû nevetésszámlálót akar kifejleszteni, amelyet már ez év nyarán bemutatna az amerikai székhelyû Nemzetközi Humorológiai Társaságnak. A japán tudós terveiben szerepel egy összehasonlító nemzetközi nevetéstani felmérés elvégzése is, kiderítendô, hogy vannak-e nemzeti sajátosságai a kacagásnak.

Bukarest "híd akar lenni" Belgrád és az EU, illetve a NATO között – jelezte kedden a román külügyminiszter. Adrian Cioroianu a francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában beszélt errôl a szándékról.

Románia az EU és a NATO tagjaként közvetíteni tudja Szerbia üzeneteit a két szervezethez, illetve azok tagállamaihoz, másfelôl pedig a szerb fél elé tudja tárni partnereinek Szerbiával kapcsolatos aggodalmait és elvárásait – mondta a Zágrábban tartózkodó külügyminiszter. (Cioroianu jelenleg körutazást tesz a térségben.)

Hozzátette: a román közvetítés célja az lenne, hogy megújítsa a Koszovó függetlenségének kikiáltása után súlyosan megromlott kapcsolatokat Belgrád és az EU, illetve a NATO között. "Nem csak mi vagyunk Szerbia barátai az Európai Unióban, Belgrádnak nincs oka arra, hogy elhagyatottnak érezze magát" – jelentette ki Cioroianu. Kifejezte reményét, hogy Szerbia hamarosan "világos jelzéseket kap hiteles európai perspektívájáról".

Boris Tadic szerb elnök a múlt csütörtökön látogatást tett Romániában, ez volt az elsô hivatalos külföldi útja Koszovó függetlenségének kinyilvánítása óta. Megfigyelôk szerint vizitje azt jelzi, hogy az európai uniós integrációt szorgalmazó államfô különleges kapcsolatokra törekszik Bukaresttel.

Szerbia európai uniós tagságra törekszik, de egy ideje szünetelnek a tárgyalások. A múlt csütörtöki belgrádi erôszakcselekmények után, amelyek során tüntetôk egyes csoportjai megtámadtak nyugati nagykövetségeket, Brüsszel figyelmeztette a belgrádi kormányt, hogy ilyen légkörben nem újulhatnak fel a tárgyalások Szerbia EU-hoz való közeledésérôl.

Az adópolitika Románia egyik gyenge pontját képezi, jelentette ki Mugur Isarescu. A Román Nemzeti Bank (BNR ) kormányzója kifejtette, a infrastruktúrára elköltött összegek túl alacsonyak, ezen a téren komoly lemaradás tapasztalható.

Mint elmondta, évente jelentôs összegeket különítenek el a különbözô tervezetekre, de hogyha ezeket az év végeig nem használják fel, fogyasztás céljára fordítják. Isarescu szerint túl sokat említik a költségvetési deficithiányt, anélkül, hogy összefüggésbe hoznák ennek méretét a dinamikájával. Hangsúlyozta, a deficit esetében ennek dinamikája sokszor fontosabb a méreténél. Tavaly Románia deficithiánya a nemzeti össztermék (GDP) 2,4 százalékának felelt meg.

A kormányzó úgy véli, Romániának nemzetközi téren bizonyítania kell komolyságát, valamint azt a képességét, hogy kezelni tudja a gazdasági kockázatokat. Isarescu továbbá arról is beszámolt, hogy Románia már nem nyújthat kedvezményeket a külföldi befektetôk számára, ugyanakkor arra is kitért, hogy nemzetközi szinten kételyek léteznek az ország azon képességeirôl, hogy a gazdasági ingadozást kezelni tudja.

A hétfôi japánsztrájkot követôen holnap reggel két órára leteszik a munkát a köztisztviselôk a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FNSA) korábbi döntése alapján. A munkakonfliktus április 14- tôl általános sztrájkba torkollhat, ha addig nem oldódnak meg a szakszervezetiek követelései. A törvény szerint az adott intézmények tevékenységeinek egyharmadát a munkabeszüntetések idején is biztosítani kell.

Lapunknak Virgil Macesanu, a FNSA alelnöke mondta el, a szövetség már korábban döntött a munkakonfliktus kirobbantásáról, az április közepétôl esedékes általános sztrájkba lépésrôl a hét végén hoztak döntést. A munkakonfliktust az váltotta ki, hogy a kormány nem terjesztette a parlament elé a köztisztviselôk egységes bérezésére vonatkozó törvényt, amely révén 30%-os béremelést kellett volna a szakszervezetiek szerint biztosítani a köztisztviselôknek, illetve a közigazgatásban szerzôdéssel alkalmazott személyzetnek. Emellett többek között azt is követelte a FNSA, hogy mindaddig függesszék fel a köztisztviselôkre vonatkozó összeférhetetlenségeket, ameddig ezt nem kompenzálják a fizetésekkel, illetve hogy a kormány ne avatkozzon a helyi közigazgatási intézmények hatáskörébe. A szakszervezetiek eme régebbi követelései mellett a tiltakozó akciók közvetlen hátterében az áll, hogy a FNSA nem kapott bértárgyalásra vonatkozó meghívást a kormánytól, amely egyoldalúan 4,5%-os béremelést helyezett kilátásba idénre a közigazgatási alkalmazottaknak, ami az idénre elôrejelzett infláció mértékétôl is elmarad.

A FNSA több jogi lépésrôl is döntött. Egyrészt arról, hogy bírósághoz fordulnak a köztisztviselôk egységes bértörvényének kérdésében. Azáltal, hogy ezt nem terjesztette a törvényhozás elé, a kormány megszegte a köztisztviselôk státusát szabályozó 1999. évi 188. törvény 31. cikkének 3. cikkelyét. Másrészt, a köztisztviselôi státustörvény egyes elôírásaival szemben az Alkotmánybíróságnál akarnak alkotmányossági kifogást emelni, mert szerintük a törvény korlátozza a munkához, a közös tárgyalásokhoz és szakszervezetbe tömörüléshez való jogot. Ezek mellett a Diszkriminációellenes Tanácshoz is beadvánnyal akar fordulni a FSNA, mert szerintük a kormány megkülönböztetést tesz különbözô ágazatok alkalmazottai és szakszervezetei között. A lapunknak tegnap nyilatkozó alelnök elmondta, a jogi lépéseket a FSNA-t is magában foglaló Alfa Kartell egyéb, szintén a kormány ellen tervezett munkajogi lépéseivel hangolják majd össze, konkrét lépés még egyik ügyében sem történt. Ugyanígy, tegnap arról sem volt még pontos információ, hogy a holnap 8 és 10 óra között esedékes figyelmeztetô sztrájk során hány köztisztviselô és egyéb közigazgatási alkalmazott teszi le a munkát, mert még folyik a csatlakozási aláírások gyûjtése.

Március 3-ától új székhelyén, a Gát (Zagazului) utca 14/A szám alatt fogadja ügyfeleit a Maros Megyei Cégbejegyzési Hivatal – közölte lapunkkal Adina Nicoleta Bercea, az intézmény igazgatója.

A cégbejegyzési hivatal eddig központi helyen, a Poklos- patak melletti Predeal vendéglô épületének elsô emeletén kapott helyett. Mivel az intézmény idôközben kinôtte a rendelkezésére bocsátott helyiségeket, új székhelyrôl kellett gondoskodniuk.

– A székhelycsere azért indokolt, mert ügyfeleink számára az eddig rendelkezésünkre álló ingatlanban nem tudtunk megfelelô körülményeket biztosítani, nincs elegendô hely. Jelenleg 27.000 kereskedelmi egységet tartunk nyilván. Amikor 2004 áprilisában ide költöztünk, 30 tonnányi, mára 60 tonnányira duzzadt levéltárunk van, amit nincs ahol tárolni – mondta az igazgatónô.

Az állami intézmény új székhelye a Kárpátok sétány közelében, a Gát utca 14/A szám alatt, a Textila készruhagyár volt irodaépületében található. Az ingatlant egy magánszemélytôl, Musgociu Mirceától bérlik, aki rövid idôn belül áruba bocsátja az épületet, úgyhogy az elôvásárlási jogot az állami intézménynek ajánlja fel. (A Kataszteri és Ingatlan- nyilvántartó Hivatal Ôz utcai épületét is, ahol hajdanában a Mobex bemutatóüzlete volt, tôle vásárolták meg).

A cégbejegyzési hivatal új székhelye félreesik a központtól, de közszállítási eszközökkel megközelíthetô – mondta az igazgatónô. Többek között a Kárpátok sétányra közlekedô 14-es, 26-os járattal vagy azokkal, amelyek a volt November 7 negyeden haladnak át.

Az ügyfélfogadás változatlan: naponta 8–16 óráig tart.

"A tánc esztétikus látvány és cselekvés, ôsi rituálé, része a testkultúrának. Segítségével az emberek önmagukra találnak, belsôleg kiteljesednek, ráhangolódnak a zenére, felszabadulnak, feloldódnak a belsô feszültségeik, gátlásaik alól, kiegyensúlyozottabbakká válnak. A táncolót nézô ember is feltöltôdik. "Aki rendszeresen táncol, megôrzi testi-lelki egészségét. A faluközösség jól tudta ezt. Táncházaikban – parasztházakban, csûrökben –, a templom elôtti téren, a városokban szolgáló legények, leányok a piacon, vagy ahol nagyobb, erôsebb közösségek gyûltek össze, termet béreltek vagy építettek erre a célra, minden hét végén szerveztek táncokat, bálokat, zenés- táncos alkalmakat, ahol az emberek jókedvre derülhettek. Karácsony és újév között s a "farsang farkán" több napon át tartott a bál…" (Bernád Ilona)

Mai ankétunkban arra kerestük a választ, hogy az utóbbi idôben Marosvásárhelyen is megélénkülô táncoktatásnak, amely a gyerekek mellett a felnôtteknek is szól, milyen hatása van a profik és amatôrök körében, s hogy ki miért vagy miért nem szeret táncolni.

B.L., 40 éves, titkárnô

– Oxigénszegény környezet, ahol a cigifüstöt szinte "vágni lehet". A 14-15 éves korosztályban, sôt a pár évvel idôsebbekben már teljesen más elképzelés él a táncról, hétvégenként eljárogatnak bulizni, és megpróbálják leutánozni a sztárok televízióban vagy interneten látott mozdulatait. Valószínûleg ezért tûnik úgy manapság, hogy egy-egy ilyen viharos estének már nem sok köze van a valódi tánchoz. Nemegyszer tapasztalhatjuk, hogy a fiatalok kísérleteznek az olyan táncstílusokkal, mint a latin zene és rock'n roll, viszont a végeredmény nagyon lehangoló, még az alaplépéseket sem sajátítják el. És mi a helyzet a népi tánccal? Ez a téma többször is szóba került a tizenhat éves fiammal való beszélgetések során, de soha nem jártam sikerrel. Korosztályában többen is hasonlóan vélekednek, esetleg ha meghívást kapnak egy lakodalomba, úgy leplezik a tánctudás hiányát, hogy átmennek a legközelebbi diszkóba és ott intenzív fejrázással, ugrálással próbálják lenyûgözni a lányokat.

K. E. (32) L. (46) házaspár

L.: Eleinte csak azért jöttem táncolni, hogy a késôbbiekben jobban boldoguljak a mulatságokon, ma már kellemes idôtöltésként fogom fel, új embereket ismerek meg.

E.: – Tíz-tizenkét órai munka után a legideálisabb kikapcsolódás, mozgás, ritmus, zene, minden, amitôl az ember igazán jól érzi magát. A tánc gyerekkorom óta fontos szerepet tölt be az életemben, ezért is kezdtem táncolni... eleinte egyedül, én voltam a kezdeményezô fél, a férjem pedig kíváncsiságból jött utánam. Ma már annyira szereti, hogyha a munkahelyén buli volt, akkor is eljött egy órára, majd visszament. Ha pedig én hiányoztam egy hétig, akkor sem hagyta ki a táncórát, sôt a lányomat is sikerült meggyôznie. Most már "családi betegség" lett... egy normális és egészséges "betegség".

K.G., 27 éves, tanár

– A tánc számomra kikapcsolódás, minden gondomat elfelejtem, teljes odaadással táncolok. Mûvészet, amit érezni kell. Egyetlen gondunk van vele: hogy késôn kezdtük, ma már csak csiszolódni lehet, ezt egészen kicsi kortól kellene tanulni, csak úgy lehet magas szintre jutni. Mindenesetre mindig várom a keddi napot, ekkor teljesen más szempontból kezdôdik számomra a hét, a társasági összejöveteleken már valami pluszdolgot tudok adni a pár hónappal ezelôttihez képest. És ami a legfontosabb, e néhány óra alatt még közelebb kerülünk egymáshoz a párommal.

Kovács Enikô, 51 éves, pedagógus

– Bár szerettem volna, soha nem tanultam meg táncolni. Amikor fel kellett állni, mindig azt éreztem, hogy megmerevedik a lábam és a testem is, képtelen vagyok követni a ritmust és a partneremet. Sokat gondolkoztam az okon, s azt hiszem, azért lettem ilyen, mert gyermek- és ifjúkoromban nem hagyták, hogy ráérezzek a tánc ízére. A szüleim egy balesetben meghaltak, s hároméves koromtól a nagyszüleim neveltek. A nagyanyám merev, szigorú asszony volt, aki úgy érezte, hogy nagy felelôsséget vállalt értem, ezért még a szellôtôl is óvott. Nem engedett el bulikba vagy olyan nevetséges idôben (este nyolc, kilenc órára) kellett hazamennem, hogy inkább el sem mentem, hogy ne szégyenkezzem a társaim elôtt. Az én iskoláskoromban nem tartottak táncórákat, s ráadásul még az osztálytársaimmal sem gyakorolhattam az alapvetô lépéseket. A férjem, amíg udvarolt, azt ígérte, hogy megtanít táncolni, majd elkönyvelte, hogy botlábú vagyok, s rám se nézett a különbözô ünnepi alkalmak során. Néha egyedül még próbálkozom otthon, de az utóbbi idôben már nem megyek el azokba a mulatságokba, ahol mások táncolnak. Ez a dolog nekem már végleg kimaradt az életembôl.

Sz. Gy., 40 éves, titkárnô

– Ha zenét hallok, nem tudok egy helyben ülni, s ha mód van rá, táncolni kezdek, ha a testemmel nem lehet, a kezem vagy a lábam mozog. A tánc kikapcsol, felszabadít, egy másik dimenzióba emel. Ez a késztetés gyerekkoromtól él bennem, s örvendek, hogy olyan társat találtam, aki osztja ezt, s nagyon sokat buliztunk, mulattunk együtt. Most már ritkábban van alkalom erre, de a szenvedélyem örökölte a kisebbik lányom, akivel otthon szoktunk nagyokat táncolni, ha jó zenét hallunk.

Úgy gondolom, hogy ezzel az adottsággal születni kell, s késôbb nehéz vagy nem is lehet megtanulni. Erre példa a két lányom is, a nagyobb ugyanazt látta, ugyanúgy neveltük, mint a kicsit, mégsem szeret táncolni.

K.M., 39 éves, informatikus

– Mindig szerettem táncolni, s ez a vonzódás önkéntelenül ébredt fel bennem. Csak úgy érdemes, ha tánc közben felszabadul az ember, s valóban jól érzi magát. A modernet kedvelem, a néptánc sohasem vonzott, úgy éreztem, hogy túlságosan kötött, nem tudom úgy elengedni, beleélni magam, mint például a rockba. Persze, az is lehet, hogy ifjúkoromban nem volt alkalmam alaposabban, jobban megtanulni, hogy az is természetes legyen számomra.

M.S., 50 éves, tanítónô

– Egy olyan községben születtem, ahol nagy hagyománya volt a népi táncnak. Nálunk mindenki ropta az iskolában, mulatságokon, s a tánc messze földön híressé tette a falut. Gyerekként a tánc kapcsán nyílt alkalmam az utazásra, s megismerni jobban a világot és az embereket. Ugyanakkor azt éreztem, hogy a faluközösséget is összetartotta, s ahogy táncoltak, ugyanolyan lendülettel dolgoztak, s szabad idejükben kalákákon segítettek egymáson az emberek. Meggyôzôdésem, hogy zenei anyanyelvünk ismerete szervesen beletartozik a kultúránkba, meghatározza, hogy milyen emberek leszünk. Fegyelemre és összetartozásra, identitásunk megôrzésére nevel. Ezért éreztem úgy, hogy bárhol tanítok, a gyerekeket is a tánccal lehet közösséggé kovácsolni, s magyarságunk megôrzésében is fontos szerepet játszik a néptánc. Érdekes módon ebben a munkában mindig számíthatok a szülôk segítségére, akik örvendenek, amikor iskolánk tánccsoportja a különbözô ünnepségeken fellép és sikert arat.

Tatar Cristina (12) és Moldovan Paul (13) 2007-ben kétszeres román bajnok (standard és latin) páros

– A tánc életünk része, egy nagyon kedves és természetes dolog. Nem annyira az eredményeket tartjuk szem elôtt, mi egyszerûen csak táncolunk.

Cristina: Kiskoromban egész nap ugráltam a házban és édesanyám ezt látva, beíratott tánciskolába. Ötévesen vettem részt az elsô versenyen a marosvásárhelyi Sportcsarnokban, akkor megkaptam a népszerûségi díjat. Kicsik voltunk, nem is tudtuk mi is történik igazán, ma már teljesen másként fogjuk fel, amikor versenyeken indulunk.

Paul: Láttam táncolni a testvéremet és nagyon megtetszett, mindenképp ki akartam próbálni. Tízéves koromig párhuzamosan táncoltam és tornáztam, de feladtam az utóbbit. Eleinte attól féltem, nehogy tévedjek a kombinációkban, a dolgomat még az is megnehezítette, hogy egy verseny alatt két lánnyal is táncoltam. Sokan érdeklôdnek, hogy nem hiányzik-e a játék, a szórakozás a többi gyerekkel? Ma már nem gondolunk a játékra, minden idônket a táncra fordítjuk. Volt olyan idôszak is, amikor fel akartuk adni, mert nem úgy sikerült egy edzés, vagy verseny, ahogy szerettük volna, de ez késôbb elmúlt, ha nem is rögtön, de másnapra elfelejtettük és közösen folytattuk tovább.

Somodi Katalin táncoktató

– A tánc mindenkinek jót tesz és nem ismer korhatárokat. Nagyon szeretek felnôttekkel dolgozni, akik azért járnak el hozzánk, hogy a különbözô táncstílusok elsajátítása mellett sportoljanak és nem utolsósorban ismerkedjenek.

Mit is jelent nekem a tánc? Úgy gondolom, hogy ezzel születtem, mióta az eszemet tudom, imádok táncolni... ahogy zenét hallok, máris táncolhatnékom támad. Számomra több, mint szórakozás, valamikor hobbiszinten ûztem, a mindennapi tánc és táncoktatás azonban mindent megváltoztatott, ma már egy életformává nôtte ki magát.

És végül néhány érv amellett, hogy miért érdemes elkezdeni táncolni. Rosszul néz ki egy társaságban, ha keringôt táncolnak, te meg bambán ülsz a helyeden. Emellett az egészségre is jó hatással van, mert akik rendszeresen táncolnak, megerôsödnek azon izmaik, inaik, melyek segítenek a helyes testtartásban. Jobb lesz a vérkeringésük és ritkábban betegszenek meg. Harmadsorban: az egész egy jó buli, szórakoztató.

"A ritmusos mozgásnak gyógyereje van. A zeneterápiával rokon gyógymód a táncterápia. Napjainkban a világ minden pontján, a hagyományos orvoslásokban, természetgyógyászatban, elmegyógyászatban, pszichoterápiában alkalmazzák, Nyugaton a modern orvosi gyakorlatban is.

Magyarországon, Erdélyben is egyre több embernek gyógyító eszközt jelent. Egy hosszas, súlyos betegség után magam is igénybe vettem Marosvásárhelyen a csoportos táncterápiát. A legtöbb betegség pszichoszomatikus, lelki eredetû. Minden, ami gyógyítja a lelket, segít a testi-lelki-szellemi harmónia, az egészség visszaállításában.

A táncterapeuták fôleg a szakrális körtánccal gyógyítanak. A kör az egység, teljesség, harmónia szimbóluma, a legôsibb forma.

Keleten is kiaknázzák a forgás jótékony hatását az egészségmegôrzésben. A tibeti öt megfiatalító rítus közül az elsô a jobbra forgás. "

(Bernád Ilona: Egészségünkért I. 2002., 165.)

Ferencz Melánia

Úton-útfélen ittas emberekbe ütközöm. A gyárkapuban fontosabb az ivás, mint a belépô kártya, a hivatalban hét országra szóló bulit rendeznek valakinek a névnapjára, máshol pedig a születésnapokon. Az egyik sarkon találkozom Istvánnal, aki szabadult iszákos közösségünkbe járt. Keserûen mondja. Nem bírtam már tovább otthoni helyzetemet, vettem egy üveg sört, de nem otthon ittam meg, hanem az utcán. Fojtogatott az otthoni feszültség. Elbújtam egy ház sarka mögé, jól széjjelnéztem, s mivel senkit se láttam, azt mondtam, István, most lehúzhatod. – Fölemelem a butykost, kortyolgatom, hát éppen akkor jön a buszjárat. Mindenki látott. Mit mondhatnak rólam?

Beértem a rendelôbe. Már várt egy kisírt szemû asszony.

Miért iszik az én uram? Mikor mindene megvolt, és egyre lejjebb csúszik. Már mindenhonnan kitették, lassan koldusbotra jutunk. Aztán jönnek a sirámok és szidalmak.

Az az átkozott kocsma!

Az ok mélyebben van, nem a kocsmában, nem a génekben, sem az öröklésben, hanem a társas viszonyban. Lehet valaki magában okos, értelmes, de ha nem tanulta meg a viszonyulást a társkapcsolatban, megváltozik, és valahol elbukik. Ha otthon folytatja életét, és nem tud helyesen viszonyulni a szülôkhöz, a házasságban a feleséghez vagy férjhez, a munkatársakhoz, és ez létfontosságú. Akármilyen tehetséges egyedül, a társas kapcsolatban megváltozik. Egy addig ismeretlen arcát mutatja meg az ember, sôt, több ismeretlen arcát. Akivel pedig egy életre szövetkeztek, egyszer nyûggé válik számára. Szakadék támad közöttük.

De minden szakadék hajszálrepedéssel kezdôdik.

Ma a lélektan majdnem mindent a kapcsolattartás hibáira fog. A rossz kommunikációra. A hajszálrepedés talán csak annyi volt, hogy az egyik házastárs ingerülten visszabeszélt. Ez még nem nagy dolog és nem is ok arra, hogy a másik elmeneküljön otthonról kellemesebb társaságba. Aztán jön a visszabeszélés, a replikázás. Mindezt lehet megbánni, korrigálni. De ha ez rendszeressé válik, tûrhetetlenné teszik a családi légkört. Még innen is van visszaút egy ôszinte megbeszéléssel.

A rés akkor válik szakadékká, mikor az egyik házasfél indulatában vagy fantáziájából tôle függôvé teszi társát azzal, hogy ultimátumot ad neki: "Ô vagy én… válassz …vagy ezt csinálod vagy itt hagylak.." Stb. Mégha igazuk van, akkor sem szabad így megfogalmazni. A megalázott házastárs ezt a viszonyt már képtelen megtartani, mert ebben a viszonyban önbecsülése sem tartható, már rabszolgává lett. Rabszolga nem társ, hisz hogy szeretheti egy rabszolga rabszolgatartóját. Hogy szeretheti ôt. Pedig a szeretet a legszemélyesebb érzelem, az én érzelme. Rabnak nincs már énje, vagy össze van törve és mûködésképtelen. És zsarnok férjben vagy feleségben is vadállatot lát. Egy ilyen eset után mondta C.G. Jung a svájci lélektan híres tudósa: "Asszonyom, ilyen esetben én is innék!"

Nyilván az egyik ok a menekülés. De kinek jó ez?

Lehet, hogy nézetem eltér sok másétól, de szerintem az ivás nem bûn. Olykor jó, még egészséges is, sôt életmentô lehet. Pl. az alkoholisták tüdôgyulladásaiban életmentô. Régen a kórházi patika köteles volt Tokajit tartani Magyarországon. Az igazi bûn a mértéktelenség. Hasonlóképpen vélekedik az amerikai Fingaretti professzor. És ez minden szenvedélybetegre vonatkozik.

Az alkoholizmus következménye leggyakrabban a májzsugort követô halál. Én azonban más oldalról közelítem meg a kérdést: Minden májzsugort megelôz egy énzsugor.

"Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat." (Berzsenyi)

Dr.Tapolyai Mihály

A varicositasnak nevezett visszértágulás gyakori megbetegedés. A kitágult, kanyargóssá vált és megnyúlt vénák elsôsorban az alsó végtagon jelennek meg. A bôr alatti felületes vénáknak nincs elég erôs támaszuk, ezért következik be az elváltozásuk, amit az örökletes tényezôk mellett egyéb okok idéznek elô, mint például a hosszas álldogálással járó munka, nehéz súlyok emelése, a mélyvénák részleges vagy teljes elzáródása stb.

A visszértágulatok lehetnek panaszmentesek illetve sok panasz – mint például fáradtságérzés, tompa vagy görcsös fájdalom – okozói. Esztétikai szempontból kellemetlen látványt nyújtanak.

A korai varicosis legjobb kezelési módja a rugalmas harisnya, amely megelôzheti a betegség súlyosbodását. A panaszok és az esztétikai szempontok miatt gyakori a sebészeti beavatkozás, ami az elégtelen vénák megszakítását és eltávolítását jelenti.

A mûtét manapság már elkerülhetô az úgynevezett endovénás laser varicectomiával, ami lerövidíti az operáció utáni idôszakot és kozmetikai szempontból is szép eredménnyel jár. Az eljárást a marosvásárhelyi Top Med rendelôben György-Fazakas István sebészorvos, egyetemi tanársegéd végzi, akit a beavatkozásról és annak elônyeirôl kérdeztünk.

– A beteg véna lézerszondával való eltávolítása eltér a korábbi mûtéti beavatkozásoktól. Ezzel a módszerrel a kóros értágulatok fizikai eltávolítása nem történik meg. Az ágyéki punkcióval bevezetett lézerszonda az érbelhártya roncsolásával hozza létre az ér kirekesztését a keringésbôl. E módszerrel nincs mûtét utáni érzészavar, s elkerülhetô a vénákat kísérô idegek sérülése. Mivel nincs metszés és hematoma, a beteg már a beavatkozás másnapján vállalhatja a korábbi terhelést. A lézerszondás beavatkozás a scleroterápiával kiegészítve új korszakát nyitja meg a visszerek kezelésének. Ennek ellenére Romániában ezt a beavatkozást még nem támogatja az egészségbiztosítás.

A légzôszervi megbetegedések gyakorisága érthetô, ha meggondoljuk, hogy a külvilággal állandó érintkezési felületet képez az orr, a szájüreg, a garat, a gége, lennebb pedig a légcsô, és ezeken keresztül jut a belélegzett levegô a hörgôkbe, azok legkisebb elágazásaiból pedig a tüdôbe. A tüdô hólyagocskáinak (alveolusok) felülete – ahol a gázcsere történik – ugyancsak elképesztôen nagy, hiszen ha kiterítenénk ôket, le lehetne fedni velük egy egész teniszpályát. Légzôszervünket ezért tekintik a legfontosabb "behatolási kapunak" minden belélegezhetô káros anyag vagy élô kórokozó (leggyakrabban vírusok és baktériumok) számára.

Szervezetünk védekezni próbál a behatoló kórokozók ellen. Védekezés már a tüsszentés és a köhögés is, hiszen káros anyagokat távolítanak el – de védekezés maga a gyulladás is, mert a fertôzô csírák továbbjutását igyekszik meggátolni, de rendszerint "túllô a célon" és fontos – ha nem alapvetô – szerepet játszik (lásd a különbözô pollenek okozta asztmát) a megbetegedés kialakulásában és fenntartásában. Jelentôs szerep jut a védekezésben a hörgôk nyálkahártyáján lévô csillószôröknek is, amelyek szüntelen mozgásukkal seprik kifelé a kórokozókat. A szervezet bizonyos sejtek mozgósításával is védekezik, amelyek bekebelezik és elpusztítják a kórokozókat, továbbá humorális úton az ellentestek képzésével. Ha mindezeket áttöri a belélegzett baktérium, vírus (már ágens), akkor kialakul a betegség.

A hörgôk megbetegedései közül a leggyakoribb a heveny (akut) hurut. Különösen a téli hónapokban vagy járványok idején fordul elô. Rendszerint tüsszentéssel, köhögéssel, torokfájással kezdôdik, hôemelkedéssel, rossz közérzettel. Ha vírus okozza, izomfájdalmak kísérik. Köpetürítés fôleg a baktériumokkal felülfertôzött vagy eleve baktériumok okozta hörghurutok esetén van. Szövôdményként tüdôgyulladás jelentkezhet – gyermekeknél középfülgyulladás, az arccsontok üregeinek gyulladása is elôfordul. Fokozott figyelmet igényelnek a köztudottan gyengébb ellenállóképességû betegek: gyermekek, idôsek vagy valamely idült betegségben (cukorbaj, szív- érbetegek, daganatok) szenvedôk. A szövôdmény nélküli betegség lefolyása egy-két hét. A kezelés tüneti (gyulladáscsökkentô gyógyszerek, nyákoldók). Antibiotikumok alkalmazását esetenként mérlegelni kell.

Több gondot jelent az idült (krónikus) hörghurut. Évekig tartó, állandó köhögéssel, köpetürítéssel járó betegség. Kialakulásában szerepet játszik a hörgôk izgatása a belélegzett szennyezett levegô által (dohányzás, ipari ártalmak és bakteriális fertôzés). Kiemelendô a cigaretta szerepe (környezettôl, foglalkozástól függetlenül magunk teremtjük meg azt a "mikroklímát", amely az egészségünket tönkreteszi). A megnövekedett váladék termelésre serkenti a hörgôk nyálkahártyáját, megbénítja az említett csillôszôrök tisztogató, seprô mûködését, a nyálkahártya szöveti állománya átépül, védekezésre képtelenné válik. A hörgô fala megvastagszik, lumene szabálytalanná válik (szûkületekkel, tágulatokkal), a folyamat ráterjed a legkisebb hörgôkre is, megnehezítve a légcserét. Így a vér oxigénellátása csökken. A beteg fáradékony lesz, nehézlégzéssel küzd. Tüdôtágulás társul a folyamathoz a rekeszizom mozgásának korlátozásával, ami még nehezebbé teszi a légzést. A nyálkahártya szövetének átépülése annak rosszindulatú elfajulását, a tüdôrák megjelenését jelentheti. A vér oxigéntartalmának csökkenése a szív megterheléséhez vezet, ezért szinte szabályszerû, hogy az idült hörghurutban szenvedô beteg szívelégtelenségben hal meg.

A fentiekbôl kitûnik, hogy a krónikus hörghurutot nem szabad egy vállvonással "elintézni".

Legfontosabb a betegség megelôzése, az ártalmak (noxák) elkerülésével. Ami a kezelést illeti: a már kialakult betegséget (szöveti, anatómiai elváltozásokat) meggyógyítani nem tudjuk. A panaszokat (klinikai tünetek: bôséges köpetürítés, kínzó köhögés, az idônként fellépô nehézlégzés) enyhíteni lehet. A fellángolásokat (láz, nagy mennyiségû gennyes köpet, nehézlégzés), és a tüdôgyulladással szövôdött betegséget antibiotikumokkal kezeljük. "Nyugalmi" idôben hasznos lehet a fizioterápiás kezelés is, légzési gyakorlatokkal, szakember irányításával.

Dr. Nagy Attila

Népi gyógyászat, természetgyógyászat

A "naponta egy alma az orvost távol tartja" régi mondás alapján állíthatjuk, hogy az almát a magyarok (s az egyiptomiak, görögök, rómaiak, németek) gyógyélelmiszerként kezelik. "Hetvenéves vagyok, egészséges. Almát, gyümölcsöt sokat eszem, fôleg este az almát. (Abásfalva, Udvarhelyszék) "Piros alma mindig volt. Gyermekkoromban voltak akkor azok az almák, amik ma már kimentek divatból. A szép zöld ponyik, meg a vékony, zöld hajú batul, aranypármen, jonatán, nyári alma, édes alma. Milyen finomak!" (Dés)

Az elôzô részben említettem, hogy ez az egyetlen gyümölcs, amely a szilárd táplálékkal együtt fogyasztva nem okoz a bélben erjedést, sôt emésztésjavító hatása van. A modern tudomány megerôsíti, hogy az almának rendkívüli gyógyító értéke van, mivel gazdag pektinben is (az érés során feloldódó rostok anyaga). A nyers, finoman reszelt alma a különbözô eredetû hasmenések bevált gyógyszere. A bélben magába szívja a mérgeket, salakanyagokat, segít a bél-, ér-, vértisztításban. Böjtidôben különösen ajánlott. Vitamin, foszfor- és almasavtartalma következtében az agyra is jótékonyan hat, a vese és a máj mûködését is szabályozza. A tapasztalat azt igazolja, hogy ott, ahol sok almát fogyasztanak, köszvényes beteg nemigen fordul elô. A friss almalé a kiválasztást, anyagcserét fokozó ital, láz, gyulladás, rekedtség, álmatlanság esetén is ajánlott.

Sokféleképpen használjuk: "Nagyanyám megaszalta, megszárította, és tiszta fehér textiltarisznyába felakasztva huzatos helyen tartotta a kamrában, így vitaminnal el voltunk látva, plusz a kompótok, közöttük alma is." (Arad) "Az aszalt gyümölcsöket általában télen szokták fölhasználni a fôzésnél a háziasszonyok, leveseket készítenek belôle, eresztékkel. Pl. a paszullyal az aszaltalma-cikkeket. Az almát beleáztatják, megpuhul, visszanyeri az eredeti nagyságát. Az ízek nem mennek szét belôle, nagyon finom. Utána másodiknak legfennebb palacsintát, fánkot sütöttek." (Vargyas, Udvarhelyszék)

Böjtidôben vagyunk, tegyük színessé, változatossá táplálkozásunkat! Egészségünk érdekében is elevenítsük fel népi konyhánk ételeit, különlegességeit!

"Lekvaart (sic!) fôzünk, sokan fôznek almaával is. Vegyesen is, összekevernek több gyümölcsöt, úgy fôznek lekvaart." (Magyarbôd, Felvidék)

És: "Az almaecetnek külön kultúrája van itt, Mohácson. Mások is, de én legalább húsz éve fogyasztom. Minden este. Tele van mindenféle ásványi anyaggal, vitaminnal és mindenféle finomsággal. A gyermekágyasok jobban szoptatnak tôle, a meddô nôknek is jó. Sok mindenre gyógyír az almaecet. A legfontosabb elônye, hogy hígítja a vért, s nem kap agyvérzést az ember, mert fellazítja. És normalizálja a testsúlyt, sokan lefogytak tôle, mert vízhajtó, méregtelenítô is." (B. E.) "Az almaecet az ízületnek is nagyon jó. Amióta iszom, másképp érzem magamat. Nem fáj úgy. Még használják borogatásra is." (Tusnád) "Ha fáj valamink, almaecetes vizes borogatás... Ha megsérülünk, ficam, rándulás, hasonlók, és a reumás ízületre tesszük." (Makfalva, Kis-Küküllô mente)

"Édesanyám 1898-ban született... Masszírozni, kenni tudott. Lesuvadt, helyretette, a könyök kifordult, helyretette. A derekát is. Mikor meg volt dagadva, búzakorpát almaecetesen aztot reaköttette, és levette a daganatot." (Vargyas, Udvarhelyszék)

Vidékünk almatermô vidék. A globalizált érdek, kereskedelem egyre jobban igyekszik leszoktatni régi életmódunkról. A magyar ember azt a gyümölcsöt kell egye, amely a környezetében termett. Éljünk az almával mindenféle módon, hiszen, amint látjuk, ennek nálunk hagyománya van!

Bernád Ilona

Bibliográfia: A gyûjtött anyag mellett internetes forrás.

Táplálékunk legkoncentráltabb energiaforrása az étkezési zsír. A zsírból származó energia fontos szerepet játszik a fehérjeszintézisben s ezen kívül a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-) felszívódását segíti elô a vérben.

Ha egészségesen akarunk táplálkozni, a szervezetünknek szükséges energia 30 százalékát kell zsírokból biztosítani. Az erdélyi ember étkezésében is a zsír 25 százaléka húsokból, szalonnából, pástétomokból származik, több mint 20 százalékot az édes sütemények, zsírban sült tésztafélék tesznek ki, ezt követi a margarin, a vaj, a tej és tejtermékek, s legutolsó helyen állnak a zöldségek és gyümölcsök.

Táplálékunk zsírtartalma zsírsavakból és koleszterinbôl áll.

Az általuk tartalmazott zsírsavak szerint a zsírok lehetnek telített és egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak. A telített zsírsavak neve onnan ered, hogy a bennük levô szénatom annyi hidrogént köt le, ahány karral rendelkezik.

Szervezetünk számára a telítetlen zsírsavak az értékesebbek, amelyek növényi eredetûek, illetve a halhúsból származnak. A telítetlen zsírsavak szobahômérsékleten folyékonyak.

A telített zsírsavakban bôvelkedô táplálékok állati eredetûek (disznózsír, vaj, tejszín stb.). Jellemzôjük, hogy szobahômérsékleten kemény állagúak. Telített zsírsavakat tartalmaznak a különbözô húskészítmények és a kemény sajtok, a hidrogénnel telített sütô- és fôzômargarinok, továbbá a pálma- és a kókuszolaj is.

A telített zsírsavakkal nagy mennyiségû koleszterin kerül a szervezetbe. Bár a koleszterin a sejtmembrán fô alkotórésze, mivel a szervezet könnyen elô tudja állítani, nem elsôrendû fontosságú tápanyag. Ha a táplálékkal nagy mennyiségû koleszterin jut a szervezetbe, a belsô koleszterinképzôdés csökken. Az energiaforrásként el nem égetett zsírsavak elraktározódnak a szervezetben. A fölösleges koleszterin lerakódik az erekben és növeli a koleszterinszintet, s ezzel együtt a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

A vízben rosszul oldódó koleszterin szemcséinek a vérkeringésben való áramlását a lipoproteineknek nevezett fehérjeburkok segítik elô, amelyek sûrûségük alapján az LDL (alacsony) és HDL (magas sûrûségû) nevet kapták.

A magas sûrûségû lipoproteinek (HDL) a felesleges koleszterint a sejtekbôl a májba szállítják. Szerepük fontos, mivel az érfalon lerakódott koleszterint is magukkal tudják vinni. A májban a koleszterinbôl epesav képzôdik, amely az emésztésben játszik szerepet.

Az alacsony sûrûségû lipoproteinek (LDL) a májból szállítják a koleszterint a sejteknek. Ha az LDL-koleszterinbôl túl sok kerül a vérbe, szemcséi lerakódnak az ér falán és beszûkítik azt

A trigliceridek a táplálékkal szervezetünkbe kerülô zsír alkotóelemei. Ha szintjük megemelkedik, az magas LDL (rossz) és alacsony HDL (jó) koleszterinszinttel jár, ami az érelmeszesedés kialakulására utal.

Az allergiás megbetegedések hátterében nagyon gyakran pszichés problémák állnak – hangzott el február 23-án a Szegedi Tudományegyetem Bôrgyógyászati Klinikáján rendezett Allergianapon.

Szendi István pszichiáter az MTI-nek elmondta: az allergia bármelyik szerv mûködését vagy túlmûködését érintheti. A szokványos allergiák között az asztma, a szénanátha, a csalánkiütés, a bôrbetegségek esetén kell lelki háttérre gondolni. Emellett vannak olyan fém- és táplálkozási allergiák is, melyeknél szintén ez lehet a probléma. A csalánkiütések hetven százalékában például nem.

Gyakran a pszichés tényezôk meglévô allergiás mechanizmusokra épülnek, úgyhogy minden allergia mellett, illetve hátterében, akár lelki probléma is lehet, sôt a tudatalatti képes utánozni az egyes allergiás tüneteket.

Ezért, ha az allergiatesztek negatív eredményt hoznak, minden esetben érdemes pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni. Ha nem lehet testi válaszreakcióra utaló jeleket találni, szinte biztos, hogy lelki háttere van a betegségnek. Persze van a kettô közt is átmenet – mondta a szakember. Gyakran ugyanis laboratóriumi eredmények megerôsítik a betegséget, de lehet pszichés tényezô is a háttérben. Gondoljunk csak a depresszióra, aminek következtében megváltozik az immunrendszer és így megváltozik a szervezet reakciója a különbözô hatásokra – fejtette ki.

Igen nehéz tehát szétválasztani ezt a hátteret a tényleges hatásoktól, hisz sok esetben együttesen hatnak. Emiatt nehéz megbecsülni azok számát, akik pszichés problémák miatt allergiások.

A terápiák közt talán a leghatékonyabb a hipnózis – tette hozzá a pszichiáter. A gyógyítás folyamatában segíteni kell a páciensnek feldolgozni az ôt ért traumát, kezelni kell a stressz-, illetve konfliktushelyzetet, végül pedig fokozatosan hozzá kell szoktatni a problémát kiváltó ingerhez, hogy megszabaduljon a betegségtôl.

Az aromaterápia nyersanyagai (IV.)

A damaszkuszi rózsából (Rosa damascena) mai napig állítanak elô illóolajat. A hazájában Bulgáriában (Kazanlik, Gabrovo, Karlovo vidékén) és Törökországban (Burdur, Isparta vidékén) termesztett növények sziromlevele 0,1-0,2 százalék illóolajat (Rose damascene aetheroleum) tartalmaz.

A gyártás elsô terméke a rózsavíz, amelyet még egyszer átdesztillálva olyan folyadékot kapnak, amelynek a felületén a rózsaolaj kiválik. Szétválasztás után tisztítják, finomítják. A rózsaolaj a legdrágább illóolajok közé tartozik (grammjának értéke csaknem az aranyéval azonos). Egy kg olaj elôállításához 3–5000 sziromlevél szükséges, amely mennyiség kb. 2 ha területen termeszthetô. Európában (Olasz-, Francia- és Németország) kisebb ültetvények találhatók, ahol extrahálással állítják elô az illóolajat. Az illóolaj egyik összetevôje, a fenil-etil-alkohol vízben jól oldódik és emiatt nagy része nem megy át az olajba, a rózsavízben marad, mely fiolákba zárva jellegzetes és aránylag olcsó turistaemlék. A rózsaolajat drágasága miatt gyakran hamisítják gerániumolajjal.

A leggyakrabban használt módszer az illóolajok elôállítására a vízgôz- desztillálás. Ennél az eljárásnál a növényi résszel csak a vízgôz érintkezik, amely magával ragadja a benne található illékony komponenseket is, majd a kazánhoz csatlakoztatott hûtôrendszerben különbözô összetételû folyadék: a kondenzvíz és az illóolaj keletkezik, melyek a közlekedô edények elvén alapuló Florenci-palackban szétválnak. Nagyobb mennyiségben keletkezô kondenzvíz felett (ha az illóolaj fajsúlya kisebb, mint 1) vagy alatt (ha nagyobb, mint 1) gyûl össze az illóolaj.

A két utóbbi módszerrel elôállított illóolaj tartalmazza a növényi rész csaknem valamennyi összetevôjét, melyek közül egyesek frakcionált desztillálással szétválaszthatók és ezáltal növelhetô az illóolajok értékes összetevôinek aránya.

1950 után fejlesztették ki a szubkritikus CO₂- kivonást, extrakciót. Ezzel a nagyon drága eszközöket igénylô módszerrel (magas nyomásnál és roppant alacsony hômérsékleten a CO₂-folyékony oldószerré válik) lehetséges az illóolajat kivonni anélkül, hogy az atmoszférikus nyomáson történô desztillálás alkalmával a hô által okozott minôségi romlás bekövetkezne. Ily módon lehet csaknem teljes egészében frissen szedett növényi részek illatát megôrizni. A szubkritikus extrakcióval elôállított illóolajokat sötét üvegben, hûvös helyen kell tárolni.

1980-ban P. Wilde leírja az úgynevezett fitonikus módszert, vagyis hidro-fluor-karbonnal (HFC134a) zárt rendszerben történô kivonást. A visszamaradó "floraszol" a növényi illatok legszélesebb skáláját tartalmazza. A szerzô által felsorolt elônyei mellett a HFC134a rendkívül veszélyes a környezetre. Emiatt ennek szélesebb körû alkalmazása komoly megfontolást igényel. Ezekkel a sorokkal arra szeretném felhívni az olvasó és mindenki figyelmét, hogy amikor illóolajat vagy illóolaj tartalmú készítményeket vásárolunk, vagy éppen alkalmazni óhajtjuk, ne feledkezzünk meg annak szavatossági idejérôl, módjáról, amelyekrôl a késôbbiekben részletesebben beszámolunk.

Dr. Csedô Károly egyetemi tanár

Fényforrások

A nappali természetes világításon kívül a fényképészetben mesterséges fényforrásokat is használunk, sokszor egyidejûleg mind a kettôt. A villamos energia felhasználásán alapuló mesterséges fényforrásoknak több változatát ismerjük. Az elsô helyet az izzólámpák foglalják el, ezután következnek a fénycsövek, ívlámpák, higanygôzlámpák, villanólámpák. A közönséges villanyégôk kis teljesítményûek, az általuk kibocsátott fény túlnyomóan vörös és sárga sugarakat tartalmaz, így használatuk a fényképezésben korlátozott.

Ha más izzónk nincs, akkor opálburájú égôk is megfelelnek a fekete-fehér fényképezéshez. A legtökéletesebb fényt a közönséges égôk közül a kriptonégô adja, hátránya, hogy fénye viszonylag gyenge.

A fényképészek ideális, mindig kéznél levô mesterséges fényforrása a villanófénylámpa (örökvaku). A fényteljesítményt az elôállító gyárak kulcsszám feltüntetésével jelölik meg. Ez a szám a méterben kifejezett tárgytávolságnak és a fényrekesz értékének a szorzata adott filmérzékenység esetén. Például a 20- as kulcsszám azt jelenti, 1:8-as nyílású fényrekesz esetén két és fél méterre kell elhelyezni a lámpát a témától. Ezt a következôképp számítjuk ki: a lámpa kulcsszámát osztjuk a fényrekesz értékével: 20:8=2,5. A kulcsszám a rekesznyílás kiszámításánál is használható. Elôfordul, hogy a lámpát csak egy bizonyos távolságban tudjuk felállítani, ilyenkor a lencsenyílást számítjuk ki a következôképpen: a lámpa és a tárgy közötti távolság legyen 4 méter, akkor a kulcsszámot osztjuk a tárgytávolsággal (4-gyel): 20:4=5, tehát 5-ös lencsenyílást kell használnunk a helyes expozícióhoz. A mai modern villanólámpák már automatikusan kiszámítják, hogy az adott tárgytávolságnak megfelelôen mekkora fényteljesítményt kell leadjanak a helyes expozícióhoz.

Incze István, AFIAP

A feketebors hozhat új kezelési módot a bôr fehér foltokkal járó, pigmenthiányos állapotára – állítják brit kutatók.

A vitiligo néven ismert betegségre a British Journal of Dermatology szaklapban megjelent tanulmány szerzôi, a londoni King's College munkatársai ajánlanak új gyógymódot.

A pigmenthiányos állapotot, mely minden száz emberbôl egyet érint, eddig egyebek közt kortikoszteroidokkal kezelték. A kortikoszteroidok gyulladáscsökkentôk, kémiai szerkezetük hasonló a mellékvesékben termelôdô, a különbözô stresszhatások leküzdését segítô hormonokhoz. A pácienseknek kevesebb mint negyede reagál rá jól.

Fényterápiával és UV besugárzással is próbálkoztak már az orvosok, ám a gyógyítás hosszadalmas és gyakori a kiújulás. Az ultraibolya kezelés ráadásul sokszor foltos bôrt eredményez és növeli a bôrrák kockázatát is.

A vitiligo ismeretlen eredetû rendellenesség, melyben hiányoznak a bôrbôl a mûködô melanociták. Átlagosan húszéves kor körül jelenik meg az arcon, kézfejen, hónalj, a törzsön és a sípcsont feletti bôrön. A pácienseket pszichológiailag általában nagyon megterheli a mindenki számára látható elváltozás.

A feketeborsból (Piper nigrum) kivonható piperinnek és szintetikus származékainak hatását vizsgálták a brit kutatók egerek bôrén. A kísérletekben vagy csak piperint alkalmaztak, vagy kombinálták az ultraibolya besugárzással.

Önmagában használva a piperin és két származéka hat hét alatt világosbarna árnyalatig növelte az eredetileg fehér foltok pigmentáltságát. A kombinált kezelés során még jobb eredményt értek el, sötétebb lett a bôr és hosszabb ideig tartott a szín.

A kutatók úgy vélik, hogy a piperin stimulálja a bôrben a pigmentsejtek, a melanociták termelôdését.

"Kimutattuk, hogy a piperines helyi kezelés növeli a bôr pigmentációját" – közölte Antony Young kutatásvezetô. (MTI-Panoráma)

Kiterjedésében és mûködésében a "világegyetem" (valamennyi galaxist anyagi és nem anyagi dimenziót is beleértve) felfoghatatlan az "emberi elme" számára. Ezt a RENDSZERT a "kozmikus törvények" irányítják. Annyira pontosan, hogy valóban kiérdemelte a "kozmosz" nevet, ami rendet jelent. A törvénytôl, az elvtôl való legkisebb eltérés káosszá alakítaná a kozmoszt, ami azonban nem történhet meg, mert az emberi elmének e szinten semminemû beleszólása nincs. Egónk a teremtés koronájának kiáltotta ki magát, és a kozmikus törvények által irányított természetet az uralma alá szeretné hajtani. Ezzel csak azt érte el, hogy ahol beavatkozott, káoszt okozott.

A kozmikus törvények egyetemesek, s egy új "gondolkodási rendszert", az úgynevezett analógiás gondolkodást hozták létre. Ez a gondolkodás nem kauzális, nem okkutató, ezért a mai embernek szokatlan, a "tudomány" számára pedig elfogadhatatlan. Nem ismeri a kizárólagosságot, az ellentétek megférnek egymás mellett, mindenütt hatnak, megismerhetôk, és az élet szolgálatába állíthatók, de megismerésük a spiritualitás és a vallás hatáskörébe tartozik. Hozzá kell tennünk, hogy az egyházi dogmák alapján létrehozott vallási törvények nem mindenben egyeznek meg a kozmikus törvényekkel. A mai ember általában nem ismeri ezeket a törvényeket, ami nem vonja ki a hatásuk alól. A "törvénnyel" mindenképpen találkozik, és azt "sorscsapásként" éli meg. Aki viszont a kozmikus törvények betartásával képes élni, az a "sors" fölé emelkedik, ami az "ezoterikus út" végsô célja.

Az elsô általunk tárgyalt törvény Hermész II. tétele: Az, ami lent van, ugyanaz, mint ami fent van, és ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van. Így érted meg az egyetlen csodát, vagyis ami lenn, az fenn.

Az egységbôl kiesett, a polaritásban, anyagi testben élô ember érzékelése és értelmi képessége nagyon korlátozott. "Középszerûen" érzékeli a színek és a fény egy bizonyos tartományát, hallja a hangok egy bizonyos frekvenciáját. Ugyanez vonatkozik az elme képességeire, a fantáziájára is. Az analógia törvénye lehetôvé teszi, hogy amit ismer, azt az ismeretlenre is alkalmazza, mert ami egy dologra, jelenségre "igaz", az ebben a kozmikus rendszerben minden szinten alkalmazható. Ezért nevezte Paracelsus az embert mikrokozmosznak, mert ami az emberben történik, ugyanaz van és történik rendszerünk minden dimenziójában is. Természetesen a nem anyagi területekben a történések "princípiuma" igaz. Az ezoterikus rendszerek, különösen az asztrológia az analogikus megfeleléseket alkalmazza. Az "archetípusokat" is ez a rendszer tudja értelmezni. Az ember is rendelkezik "mikrokozmosszal", sejtjeink önálló identitások, tudattal és aurával. Feladatuk és céljuk az emberi szervezet fenntartása és mûködésének biztosítása. Nekik is vannak gondjaik. Az analógia törvénye és a kozmikus törvények kizárják a véletlen fogalmát. Az értelmezô szótár szerinti véletlen egy tökéletes rendszerben nem szerepelhet, helye nincs! A fogalom átgondolását az olvasóra bízom. A mi szempontunkból annyi elég, hogy ami megtörtént, annak meg kellett történnie, még akkor is, ha a történésre semmiféle magyarázatot nem találunk, hiszen már említettem, hogy ebben a "rendszerben" nagyon "korlátoltak" vagyunk. Akkor nem ütközünk a törvénnyel, akkor kíméljük meg szervezetünket és pszichénket a fölösleges terhelésektôl, ha nem lázadunk az ellen, ami már megtörtént, nem akarjuk mindenképpen jobbá tenni és megváltani a világot, mert azt már megtette helyettünk és értünk Jézus. Az analógia törvényének a gyakorlására, elfogadásának a mélyítésére vannak gyakorlatok, de azokról majd legközelebb szólunk.

Tordai Zoltán

Környezetünk színes, s ez kedélyállapotunkat is pozitívan befolyásolja. A gyermek számára a színek, formák és vonalak az önkifejezés eszközei. A boldogságot sárgával, a szomorúságot barnával jelzik. A merész, határozott gyerekek rikító színeket, a félénkek halványakat használnak, a depresszióra hajlamosak rajzait a szürke, barna, fekete tónusok uralják.

Már a hat-hét éves gyermek is jól elkülöníti az alapszíneket, s csak ezután következik az árnyalatok biztonságos megkülönböztetése. A leányok színérzékelése jobban fejlôdik, mint a fiúké. Ritkán fordul elô, hogy valaki nem látja a színeket, számára a világ csupán fehér és fekete. Ez a színvakság, mely örökletes rendellenesség. A színtévesztés hasonlóképpen, s többnyire a piros és zöld esetében fordul elô, esetleg a kék is kapcsolódhat hozzájuk.

A kiegyensúlyozott gyerekek mosolygó arcokat, mozgásban levô alakokat ábrázolnak úgy, hogy a rajz kitölti a lapot. Szorongó, lehangolt, ideges, nyugtalan gyermekek bizonytalan vonalú, szomorú arcokat, merev alakokat rajzolnak, sokszor a papír szélére vagy valamelyik alsó sarokba. Az agresszív gyerekek erôs nyomatékkal sivár, kopár rajzokat készítenek. A pszichotikus gyerekek rajzára a bizarrság, csonkítás, vér jellemzô. A szokatlan színezés, zsúfoltság, túldíszítés, aránytalanság vágyódást, szorongást, iszonyodást, agressziót, szeretetet, valamilyen erôs érzelmet fejezhet ki.

A rajzolni szeretô serdülôk is szívesen firkálnak tanóra közben, hosszú telefonálgatások ideje alatt vagy unalmukban. A leggyakoribb firkaelemek az egyenesek, a hullám- és kígyóvonalak, a spirál, a csigavonal, a füzér, a papírvonalak. Az egyenesek rajzolása a serdülôkori szélsôségesség, egyértelmûségre való törekvés és a jelen fontosságának a grafikus kifejezôdése. A hullámvonal a haladást, a mozgást, az útkeresést, a belsô vibrációt jeleníti meg. A kígyóvonal az önfegyelem, a belsô erôk fejlôdése, a kompromisszumok elfogadási lehetôségének bontakozó jele. A spirál az énközpontúság, a saját érdekeit szem elôtt tartó, önmagának fontosságot és nagy jelentôséget tulajdonító lelki állapot kifejezôdése. A füzér az önmagával alapvetôen harmóniában élô, kissé indítékszegény serdülô firkája. A papírvonal alkotásvággyal és kreatív energiákkal bíró személyiségre vall. A hálózat a visszahúzódás jele, belsô alkotóerôt jelent. A nyíl ôszinte véleménynyilvánítást, a kör az "énség" érzetének erôs megélését jelenti. Az ovális a lányos, nôies, önmagában kissé bizonytalan, sok belsô feszültséggel küszködô serdülô firkája. A háromszög a biztonság, a stabilitás és az elismertség iránti vágy, az erôs akarat, dac jele.

László Enikô tanítónô

Laptopot kapnak a családorvosok

Laptophoz és nyomtatókhóz jut minden családorvos, jelentette be Eugen Nicolaescu. Az egészségügyi miniszter szerint nyolc hónap után véglegesítették a berendezések beszerzésére kiírt árverést, a készülékeket pedig március 15. és május 15. között nyújtják át a családorvosoknak. 2007 nyarán a tárcavezetô kifejtette, hogy nagy érdeklôdés övezi az egészségügyi rendszer informatizálási programját, és bizonyos érdekeket sértett a minisztérium azon szándéka, hogy az árver&ea