Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Egyes helyi sajtókiadványokban megjelent híresztelés ellenére, tegnap kora délutánig sem a prefektúrát, sem a megyei tanfelügyelôséget nem értesítették arról, hogy kinevezték volna az új fôtanfelügyelôt. Az illetékesek felháborodottan nyilatkozták, hogy abban az esetben, ha a szaktárca vezetése valóban aláírta a segesvári Eliade líceum igazgatónôjének a kinevezését a fôtanfelügyelôi tisztségre, miért nem a prefektúrát vagy az intézmény vezetôségét értesítették. Mindössze annyi derült ki, hogy tegnap délelôtt telefonon keresték a fôtanfelügyelô-helyettest, aki már hetekkel ezelôtt a tisztségébôl való felfüggesztését kérte, amit nem fogadtak el, ezért állítólag benyújtotta a lemondását (miközben szabadságon van).

Amúgy senki nem tudott vagy nem akart tudni semmit.

A tanfelügyelôség kifogástalanul kisminkelt, korszerûsített épülete pedig már hetek óta egy süllyedô hajóhoz hasonlít, amelyet sorra elhagy a személyzet. A lemondott tisztségviselôk mellett hamarosan nyugdíjba vonul a fôkönyvelô és az évtizedeken át titkárnôként dolgozó tisztviselô is. Prozan Mircea kényszerûségbôl vagy önszántából, úgymond "személyes okokból" történt távozása után találgatások és ígérgetések színhelye az intézmény. Ami egyáltalán nem használ a hangulatnak, ellenségeskedéseket "szítva". Egy olyan idôszakban, amikor az iskolákban sûrûsödnek a teendôk, a rendezvények, kifejezetten ártalmas, hogy foghíjas vezetôséggel mûködik a felügyelôség. Elfogadhatatlannak tûnik az is, hogy a vezetô funkcióra vállalkozó személyeknek miért engedték meg, hogy távozzanak, mielôtt kinevezték volna azokat, akik átveszik tôlük az irányítást. Tegyem hozzá, egyenesen furcsa. Hogy milyen politikai huzavona folyik a háttérben, azt egyelôre csak találgatni lehet, a bizonytalanság azonban napról napra mindinkább megtépázta az intézmény tekintélyét.

Bár a tanfelügyelôségeket megszûnésre kárhoztatja az új tanügyi törvény, a látszatot mégiscsak fenn kellene tartani, amíg az új jogszabály esetleg életbe lép.

Miközben ezekben a napokban zajlik Bukarestben a versenyvizsga a megyék fôtanfelügyelôi székének betöltéséért, Marosvásárhelyen még tegnap is nyitott ajtajú üres iroda fogadta az arra járót. Ezek után bármi is, ami történik, nehéz lesz komolyan venni.

Ankét

Négy esztendô. Ennyi állt a polgármesterek, helyi tanácsosok rendelkezésére, hogy bizonyítsák és bebizonyítsák, a választópolgárok jól döntöttek: az arra érdemesekre bízták településük sorsát. Eddig a teória. Most van az elszámolás ideje. Ezután derül ki, hogy mit tettek valójában, mi lett az egykor (négy évre) megfogalmazott ígéretekbôl, s mekkora igyekezettel érezték át a megbízatásukkal járó felelôsséget. Tettek-e emlékezeteset, amit a futó benyomáson túl megôriz a kollektív emlékezet: született, épült, készült X. Y. polgármestersége idején. Lehetnek ezek kis és nagy dolgok, közös ismérvük, hogy egyként fontosak.

Az alábbiakban néhány Kis-Küküllô menti polgármestert kérdeztünk. Íme a válaszok.

"20 kilométer községi út nem semmi!"

Zsigmond Vencel, Makfalva: Mozdítottunk ezt-azt. A legbüszkébb arra vagyok, hogy sikerült megoldani az erdô- tulajdonjogokat, létrehoztuk a magánerdészeti hivatalt, amely mai napig mûködôképes, több mint 30 embert foglalkoztat 11 ezer hektáron. Az ôrzô és szolgáltatásaiknak a tarifái jelen pillanatban az állami erdészetekének kb. 60-70 százaléka. Az emberek – kevés kivétellel – elégedettek. Most is vannak, akik hozzánk csatlakoznak, s áttérnek az állami erdészettôl hozzánk. Mert a mi embereink megpróbálják respektálni a törvényeket, nincsenek komolyabb kihágások. Tehát ez volna az elsô és a legfontosabb megvalósítás.

Ezenkívül természetesen, próbáltunk tenni a faluközösségért. Az a 20 kilométer községi út nem semmi! Azt karban kell tartani, hogy a forgalom zökkenômentes legyen. Arra is büszke vagyok, hogy a község egész területén modernizáltuk a közvilágítást. Pályáztunk, pályázatot nyertünk, van ivóvízhálózatunk, bevezettük a gázt, tehát a község nagy része közmûvesítve van. Jelenleg folyamatban van a kanalizálás. A véleményem az, hogy volt haladás. Hogy indulok-e a következô választásokon? Azt majd eldönti a nép.

"Meg tudtunk állni a saját lábunkon"

Dósa Sándor, Kibéd: Legnagyobb büszkeségünk, hogy községként meg tudtunk állni a saját lábunkon. A másik az, hogy egy lerobbant polgármesteri hivatalból egy elfogadható hivatalt csináltunk. Megjavítottuk, újraépítettük a Kis-Küküllôn átívelô hidat, megoldottuk a partvédelmet. Teljesen felújítottuk a közvilágítást. Most épül az új óvoda.

Megnyertünk egy parkosítási pályázatot, amely régi pénzben számítva hat és fél milliárd lej. Már meghirdettük a licitet erre, az év közepéig készen kell legyen a parkosítás. Azonkívül elkészült a terelôút, buszmegállókat készítettünk, befejeztük a mûvelôdési otthon és az iskola javítását. Úgy gondolom, nincs miért szégyenkezzünk. Van, amit hátrahagyni.

Ha a közösség úgy dönt, hogy megbízik bennem, akkor még egy mandátumot vállalok, hogy be tudjam bizonyítani, nem volt hiábavaló a bizalmuk.

"Pályáztunk és nyertünk "

Gáll Sándor, Gyulakuta: Azt nem tudnám megmondani, hogy tíz év múlva mirôl fognak emlegetni. Azt azonban elmondhatom, amit a két mandátum alatt sikerült megvalósítani. Sok küszködés után végül is beindul a vízhálózat felújítása. Erre nagyon büszke vagyok. Ezenkívül sikerült a közvilágítást községszinten teljesen felújítani. Pályáztunk, és elég sok pénzt sikerült megnyernünk az elmúlt két év folyamán iskolák, tanintézmények felújítására. Pályázatot nyertünk a tudás alapú gazdaság keretében, amelynek az eredményeit öt- vagy tízéves távlatokban lehet majd mérni, hiszen az ismeretek átadásáról és az információhoz való hozzájutásról van szó. Persze, sok gond van, és sok mindent nem sikerült még megcsinálni, de a folyamat beindult és ezt folytatni kell. Még nem döntöttem, hogy folytatom-e.

Siker és csalódás

Tarr András, Erdôszentgyörgy: Az egyik, amit legsikeresebbnek tartok, hogy elindult a vízprogramunk. Erre 211 milliárd (régi) lej értékben nyertünk pályázatot a környezetvédelmi minisztériumtól. Én ennek a programnak az elindítására vagyok a legbüszkébb. A licit megvolt már, a kivitelezési tervek sajnos, késtek kicsit, de áprilisban megkezdjük a munkálatokat. A következô, amire szintén büszke vagyok, a campus építése, amely 1 milliárd lejes beruházást jelent. Az utak nagy részét modernizáltuk. Persze, pénz hiányában nagy fába nem vághattuk a fejszénket.

Legnagyobb csalódásom a bíróság, 2004 decemberében felavatták az épületet, s sajnos azóta sem indult be. Jövô tanácsülésen napirendre kerül, határozatot fogadunk el, hogy az önkormányzat visszakéri az épületet.

Beindítottuk az otthoni beteggondozást. Jól mûködik, 170 beteget lát el.

"Van, ami megmaradjon az emberek tudatában"

Szôcs Lajos, Székelyvécke: A harmadik mandátumom végén vagyok. Amire igazán büszke vagyok, hogy megvalósult a kis közösségünkben az infrastruktúra: megyei út modernizálása, a gáz bevezetése és a telefonhálózat kialakítása. Ezekkel párhuzamosan igyekeztünk a középületek feljavítását megoldani. Emlékezetes az 1997-es falutalálkozó, amikor emlékparkot hoztunk létre a két világháborúban elhunytak emlékére. Ugyancsak pozitívum, a székelyvéckei kultúrotthon felvette a Wisky Árpád nevet. Úgy gondolom, ezek megmaradnak az emberek tudatában. 2008-tól egy újabb mandátumot szeretnék felvállalni. Az elképzelésem a mellékutcák korszerûsítése, a középületek európai normák szerinti kijavítása, és a kábeltévé- hálózat megoldása mindhárom hozzánk tartozó településen. Szociális téren, a Caritas-szal közösen mûködik az otthoni beteggondozás, és a Phare-program a megyei tanács, a gyermekvédelmi igazgatóság, a Caritas és a polgármesteri hivatal közös anyagi hozzájárulásával. Ami még foglalkoztat, a romák szociális gondjainak a megoldása.

"Az alapozás éveit éltük"

Madaras Árpád, Sóvárad: Az elsô és a legfontosabb megvalósítás a község önállósulása után a hivatal megszervezése és mûködtetése volt, a lakosság jó kiszolgálása érdekében. Lehet, hogy nem tûnik óriási dolognak, de a mi kis községünk életében sokat jelentett, hogy sikerült felújítani a mûvelôdési otthon tetôzetét és belsejét, rendbe tettük és korszerûsítettük a közös konyhát, feljavítottuk az iskolát és az óvoda épületét kívül-belül, leköveztük az utakat, kitisztítottuk a patakmedreket, lefolyókat és átereszeket építettünk. Problémák voltak a közbiztonsággal. De most már van rendôrôrsünk és éjjeliôrünk. Elégedettséggel tölt el, hogy beindult és mûködik a családorvosi ellátás, az otthoni beteggondozás és a gyógyszertár.

Ezek mellett meg kell említenem a közvilágítás modernizálását és kibôvítését, a fedett buszmegállók építését, a szennyvíz-csatorna hálózat, illetve az ülepítôállomás munkálatainak az elindítását. A kulturális élet is élénkebbé vált: falunapokat szervezünk, jó kapcsolatot tartunk a magyarországi testvértelepülésekkel.

Legnagyobb gondom, hogy még mindig nem tudtuk tisztázni a föld- és erdôterületek helyzetét, s akadozik a tulajdonba helyezés.

Boris Tadic szerb elnök megköszönte csütörtökön Bukarestben román kollégájának Románia Koszovó ügyében tanúsított magatartását. A szerb államfô egynapos látogatásra érkezett Romániába, ahol Traian Basescu elnökkel találkozott. Tadic a képviselôház elnökével, Bogdan Olteanuval is megbeszélést folytat.

A Basescu elnökkel tartott tárgyalása utáni közös sajtóértekezleten Tadic hangsúlyozta: Szerbia továbbra is békés eszközökkel, "jól meghatározott stratégiai terv alapján" fog küzdeni területi épségének megôrzéséért, ugyanakkor nem mond le európai jövôjérôl. Hozzátette: "soha nem fogják elismerni Koszovó függetlenségét", de kizárta mindenféle katonai fellépés lehetôségét. Kifejtette: a szerb nép nehezen elviselhetô pillanatokat él meg, amikor több állam is elismeri Koszovó függetlenségét. Jelezte: csökkentik a diplomáciai kapcsolatok szintjét azokkal az államokkal, amelyek elismerik a tartomány önállóságát, de ez nem jelenti majd Szerbia elszigetelôdését.

Basescu is alapvetô fontosságúnak nevezte azt, hogy Szerbia elkerülje az elszigetelôdést. Arra ösztönözte a szerb politikusokat, hogy minél többet tárgyaljanak az európai államok vezetôivel, s találják meg a kommunikációs csatornákat Pristinával, elsôsorban a Koszovóban élô szerb kisebbség jogainak védelme érdekében.

Románia elsô embere azt kívánta a szerbeknek, hogy tegyék túl magukat minél hamarabb a mostani nehéz idôszakon, és összpontosítsák erôfeszítéseiket az EU-csatlakozás megvalósítására. Egy EU-tagállam államfôjeként megerôsítette, hogy az Európai Unió támogatja Szerbia csatlakozását az európai közösséghez.

Traian Basescu azt mondta szerb újságíróknak: "nincs mindig lehetôség arra, hogy azt tedd, amit akarsz, de a politikusokat semmi sem akadályozza meg abban, hogy azt tegyék, amit kell".

Basescu azt követôen mondta ezt, hogy annak szükségességét hangoztatta, hogy Szerbiának nem szabad elszigetelôdnie, és folytatnia kell az európai integrációhoz vezetô útját.

Mint mondta, azt kívánja, hogy Szerbia gyorsan haladjon az integráció útján, majd megjegyezte: "Sok sikert kívánok, és Isten adjon egységet a szerb népnek, hogy elérjék a nemzeti célt: az európai integrációt" – mondta Basescu.

Végezetül Basescu egy "nagyon fontos dologra" is utalt: "Románia egy szövetségi rendszer része, és tudniuk kell, hogy ezeket a szövetségeket soha nem rúgja fel, függetlenül attól, hogy a NATO-tagságról, vagy pedig az európai uniós tagságról beszélünk".

Továbbra sem tett le a Magyar Polgári Párt arról a szándékáról, hogy Bölöni Lászlót indítsák marosvásárhelyi polgármesterjelöltként a közelgô helyhatósági választásokon – jelentette ki tegnap Tôkés András egy sajtótájékoztatón. Mint elmondta, az egykori román labdarúgó szövetségi kapitánynak az ügyben a napokban közzétett nyílt levelét nem elutasításként értelmezik.

Szerintük az egykori világhírû labdarúgó vállalná a megmérettetést, ha egységes támogatást kapna a magyar politikai szervezetektôl, és az MPP továbbra is úgy látja, ô lenne a legesélyesebb jelölt a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségre. Arra az esetre, ha a jelenleg Szaúd-Arábiában edzôsködô Bölöni végleg elutasítja a jelölést, egyelôre nincs más vásárhelyi polgármester-jelöltje a pártnak – fejtette ki Tôkés, aki szerint tárgyalni kell az RMDSZ-szel arról, hogy közösen támogassák Bölönit, mert szerintük politikusjelöltnek nincs esélye a helyhatósági választáson. A Szász Jenô MPP-elnök által a kérdésben már többször is szorgalmazott tárgyalásra már kedden sor kerülhet – mondta Tôkés András, kifejtve, hogy az MPP egyházi részrôl meghívást kapott egy, a katolikus diakóniai központban tartandó megbeszélésre, melyre úgy tudja, az RMDSZ vezetôit is meghívták.

A vásárhelyi polgármester-jelölés kérdését a párt helyi szervezetének hétfôn, a Kultúrpalota kistermében tartandó alakuló ülését követôen is megvitatják. Tôkés kifejtette, az MPP-be eddig beiratkozott mintegy hetven tag mellett közel kilencszáz szimpatizánst is meghívtak az alakuló ülésre, azokat, akik aláírásukkal támogatták a párt megalakítását. Az ülésen Szász Jenô pártelnök is jelen lesz.

Kétszeresére szándékszik emelni a kormány a politikai vagy etnikai alapon meghurcoltak juttatásait. Az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot szerdán fogadták el a kormány ülésén. Amennyiben a parlament két háza is jóváhagyja, a törvény – és ezáltal az emelés – július elsejétôl lép érvénybe. A javaslat az 1990/118. sz. törvényerejû rendeletet módosítja, az alábbiak szerint:

– havonta 200 lejt kapnak minden letöltött év után azok, akiket börtönbe zártak, más településre hurcoltak, deportáltak vagy fogságban tartottak, függetlenül attól, hogy nyugdíjasok-e vagy sem;

– havonta 100 lejt kapnak minden letöltött év után azok, akiknek kényszerlakhelyet jelöltek ki vagy akiket erôszakkal elmegyógyintézetbe zártak;

– havonta 200 lejt kap adómentesen azok túlélô házastársa, akiket eltûntnek nyilvánítottak, akiket deportáltak, elmegyógyintézetbe utaltak, fogva tartottak, illetve akiket a fogságban kivégeztek – amennyiben a túlélô társ nem kötött újabb házasságot.

A juttatásokon a legutóbbi módosítást 2006-ban eszközölték. Az újabb emelés megfelel a kormányprogramban vállalt azon kötelezettségeknek is, miszerint javítani óhajtanak a politikai vagy etnikai alapon üldözöttek és elítéltek életminôségén.

(MTI) Aggasztónak nevezte a Szerbiában kialakult helyzetet szerdán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, s elítélte azokat a szerb politikusokat, akik emberek sokaságát szólítják utcára. A politikus szabadkai sajtóértekezletén a hivatalos adatokat idézve emlékeztetett rá, hogy csak a belgrádi erôszakos tüntetések során 51 rendôr és 34 polgár sérült meg. Szavai szerint roppant aggasztó, hogy az erôszakhullám az egyébként békés Szabadkára is kiterjedt.

A vandalizmus látványos és durva megnyilvánulásai nem csak a nemzeti kisebbségeket veszélyeztetik, hanem egész Szerbiát, hiszen nemzetközi tekintélyének, külpolitikai státusának, külföldi megítélésének kifejezetten ártanak az utcai erôszakot megörökítô képsorok, amelyek körbejárták az egész világot. Az európai integrációról már senki sem beszél, holott az elmúlt pár hónapban ez volt az egyik központi téma. Mindez komoly mértékben destabilizálhatja az országot – figyelmeztetett a legnagyobb vajdasági magyar párt elnöke.

Anélkül, hogy bárkit név szerint említett volna, Pásztor István emlékeztetett rá, hogy egyes magas állami tisztségviselôk az erôszakos utcai tüntetéseket az elégedetlenség indokolt kifejezésének minôsítették, amivel lovat adtak a vandálok alá.

Velimir Ilic infrastruktúráért felelôs miniszter, Vojislav Kostunica miniszterelnök legfôbb szövetségese éppen szerdán jelentette ki Belgrádban, hogy "az is a demokrácia része, ha néhány nagykövetség ablakait beverik". Olyan országok képviseleteirôl van szó, amelyek úgymond szétverték Szerbiát, ezért nem kell azon csodálkozni, hogy a tüntetôk ablakokat vernek be – fejtegette az Új Szerbia párt vezetôje.

Pásztor István kijelentette: a VMSZ üdvözli Boris Tadic államfô erôfeszítéseit, azt, hogy tekintélyét latba vetve megpróbál hozzájárulni a pattanásig feszült helyzet csillapításához. Pásztor kiemelte, hogy a VMSZ ebben kész segíteni neki, hiszen az utcai politizálás nagy veszélyt hordoz magában.

A csütörtökre Belgrádba tervezett tüntetésrôl – amelynek kezdeményezôi között ott van Boris Tadic is – azt mondta, hogy összehívása elképesztôen felelôtlen lépés. Több százezer embert Belgrád utcáira szólítani ebben a végsôkig kiélezett helyzetben, amikor a tömeg közé sötét szándékú egyének és csoportok keveredhetnek, óriási kockázat, emberéleteket veszélyeztetô lépés – vélte Pásztor István, s kérte a pedagógusokat és a szülôket, hogy ne engedjék el kiskorú diákjaikat, gyermekeiket a belgrádi tüntetésre, mert ha megteszik, hihetetlenül nagy kockázatot vállalnak.

A korábbi hat helyett alig két és fél óra alatt meg lehet tenni vonaton a Madrid és Barcelona közötti 630 kilométeres távolságot az új szupervasút- vonalon, amelyet szerdán adtak át.

A két legnagyobb spanyol város közti távot a menetrend szerint egészen pontosan 2 óra 43 perc alatt teszik meg az óránkénti 300 kilométeres sebességre képes német gyártmányú AVE szupervonatok.

A szakaszt a legelsô tervek alapján 1992-ben, az barcelonai olimpia elôtt kellet volna átadni. Az építkezés végül csak 1996-ban kezdôdött, nyolcmilliárd euróba került (2120 milliárd forint), és a kivitelezô a többször módosított határidôt is lekéste két hónappal, de a március 9-i országos választások elôtt azért sikerült befejezni. Szerdától naponta 17 szerelvénypár közlekedik, a jegyek ára 40 és 245 euró között mozog.

A Renfe, a spanyol állami vasúttársaság részesedése a Madrid-Barcelona közötti személyforgalomból jelenleg 9 százalék, messze elmaradva a légi közlekedés 53 százalékos és a közút 33 százalékos részesedésétôl. Az új szakasz a remények szerint az utazók 40 százalékát csábítja a vasúthoz.

Madridból egyébként már Sevillába, Malagába, Toledóba, Huescába és Valladolidba is el lehet jutni szupergyors vonattal. A legutóbbi, a fôvárost az északnyugati Valladolid tartományi székhellyel összekötô 180 kilométeres szakaszt tavaly decemberben adták át.

A José Luis Rodrigez Zapatero vezette kormány tervei szerint 2010-re a spanyol szupervasút-hálózat lesz a legnagyobb a világon, felülmúlja majd a japánt és a franciaországit is. A barcelonai szakaszt Franciaország felé vezetik tovább, a tervezett átadási dátum 2012.

(MTI) Hazudott, vagy legalábbis nem mondott el mindent a Diana hercegnô halála ügyében folyó londoni esküdtszéki eljárás során a brit trónörökös néhai feleségének volt személyi inasa, Paul Burrell – ez derül ki egy videófelvételbôl, amely hétfôn került nyilvánosságra.

Diana, aki az idén lenne 47 éves, 1997. augusztus 31- ének hajnalán vesztette életét Párizsban, amikor az ôt szállító Mercedes nagy sebességgel egy belvárosi aluljáró pillérének csapódott. Vele együtt meghalt akkori aranyifjú szerelme, Dodi Fayed, Mohamed Fayed brit-egyiptomi milliárdos fia.

Az idôsebbik Fayedet, a Diana halálával kapcsolatos merényletelméletek elsô számú szószószólóját éppen hétfôre idézték be tanúvallomásra az ügyet végleg lezárni hivatott, négy hónapja folyó londoni felsôbírósági – hivatalosan halottkémi – eljárás fóruma elé, és ugyanaznap közölte a The Sun, a legnagyobb brit bulvárlap a videófelvételt, amelyen Burrell beismeri, hogy e fórum elôtt adós maradt a teljes igazsággal.

Az, hogy pontosan mit nem mondott el, az inas egyik "barátja" által készített felvételbôl sem derül ki, mint ahogy az sem, hogy a szalag hogy került a The Sunhoz. Burrell annyit azonban feltár: arról a beszélgetésrôl hallgatott el részleteket, amelyet II. Erzsébet királynôvel folytatott nem sokkal Diana halála után.

Errôl az azóta hírhedtté vált beszélgetésrôl az idôs Fayed ügyvédje tett elôször nyilvánosan említést. Michael Mansfield – példátlan indítvánnyal – még tavaly kezdeményezte a felsôbírósági eljáráson az uralkodó személyes meghallgatását, arra az értesülésére alapozva, hogy a királynô egy ízben azt mondta volna Burrellnek: olyan erôk tevékenykednek az országban, amelyekrôl még neki sincsenek ismeretei.

A volt inas, akit egy hónapja hallgattak meg a felsôbíróságon, a hétfôn közzétett videón azt mondja: az eljárást vezetô halottkém utasította ôt arra, hogy számoljon be a királynôvel folytatott beszélgetésérôl. Burrell – elismerve, hogy az eskü alatt tett tanúvallomás során "az igazat, a teljes igazságot és csakis az igazat" szabad elmondani – közölte: igazat mondott, de nem mondta el a teljes igazságot. "Tudom, hogy a hamis tanúzás nem szép dolog ... (de) a királynôvel folytatott beszélgetés három órát tartott, nekem pedig nem állt szándékomban kifecsegni mindent, amit nekem mondott".

Burrell végül annyit árult el a tárgyaláson, hogy az uralkodó "komoly aggályainak adott hangot" a beszélgetés során, az inas azonban ezeket nem részletezte.

A videón Burrel alig burkoltan kifejti véleményét Diana egykori férjérôl, Károly trónörökösrôl is. A jelenleg Floridában élô volt inas közli: le akar mondani brit állampolgárságáról, és ennek ideje akkor érkezik el, amikor Károlyt királlyá koronázzák.

A dolog külön érdekessége, hogy Burrell a felsôbírósági meghallgatáson még meglehetôsen kedvezôen nyilatkozott Károlyról és a királyi családról, "teljesen lehetetlennek" nevezve, hogy – amint azt az idôsebbik Fayed tíz éve állítja – merényletet terveltek volna ki Diana ellen.

A volt Lajos király út, mai nevén a Cuza Voda, a város legporosabb, legforgalmasabb és legzajosabb utcáinak egyike. A házak ablakát vastagon üli meg a por, s amikor díszkôvel rakták ki a járdát, a régi, magasra nyúlt akácfákat, amelyek tavaszonként még illatoztak egy-két hétig, egytôl-egyig kivágták. Az új facsemeték viszont a tikkasztó hôségben alig hajtottak néhány levelet, szinte belefulladtak a porba és a szürkeségbe. Aztán tavaly nyáron a képen levô házak elôtt a kis fák tövében megjelent néhány nyári ciprus. Elôbb egy fa körül, aztán további néhány ágyásban is. A dúsan zöldellô bokroktól, amelyeknek nem ártott az utca levegôje, üdévé vált a hely, s egészen az elsô hó lehulltáig zöldelltek, majd piroslottak a fák körül. Az ott lakók azt hihették, hogy a szándékosan vagy véletlenszerûen kelt növények jó ötletet adnak a városi kertészetnek, s az idén talán az egész utcát beültetik vele. Persze az is lehet, hogy a nyári ciprus, amely közismerten nagyra nô, nem kedvez a facsemeték fejlôdésének, a látvány azonban kellemes volt. Tegnap viszont azt kellett tapasztalnunk, hogy az ötlet helyett, hogy valamivel több zöldet varázsoljanak e poros utcába, a fák környékét betonráccsal fogják díszíteni. Gondolom, nehéz volt kitalálni, de aki a betontéglákat kiönti, annak mindenképpen jó üzletet jelent.

A kötelezô és a fakultatív magánnyugdíj jelentôségérôl, a rendszer biztonságáról és az eddig elért eredményekrôl számoltak be tegnap az illetékesek Marosvásárhelyen. A magánnyugdíjrendszer regionális fóruma elnevezésû rendezvényen a fôszervezô PRIMM Biztosítások&Nyugdíj szakfolyóirat képviselôi, a Magánnyugdíjrendszert Felügyelô Bizottság, az Országos Nyugdíjpénztár, a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve öt megye állami nyugdíjpénztárának vezetôi és a magánnyugdíjalapokat kezelô biztosítók képviselôi voltak jelen.

A második pillér néven ismert alaphoz – amely a 35 éven aluliaknak kötelezô, 45 évig pedig fakultatív – négy hónap alatt országos szinten közel négymillió alkalmazott csatlakozott. Az összbejelentkezések 36 százalékát a 35-45 év közöttiek teszik ki – közölte az Országos Nyugdíjpénztár elnöke.

Mariana Câmpeanu elmondta, hogy a csatlakozások mintegy 98,65 százalékát jóváhagyták, 1,35 százalékukat pedig elutasították, mivel az érintettek egyszerre több magánnyugdíjalapot kezelô biztosítóval írtak alá ilyen jellegû nyilatkozatot. Azokat a 35 év alatti alkalmazottakat, aki egyetlen magánnyugdíjpénztárhoz sem csatlakoztak, március 17-ig fogják sorsolással leosztani a 18 biztosító valamelyikéhez.

Maros megyében összesen 105.400 személy csatlakozását fogadták el, 1.080 bejelentkezést pedig a fentebb említett okok miatt elutasítottak.

Az intézményvezetô ugyanakkor azt is közölte, hogy legkésôbb májusban megkezdik a befizetések átutalását a magánnyugdíjalapba. Elhangzott, hogy a munkaadók ezentúl minden hónap 25-éig kell elküldjék a nevesített nyilatkozatokat a megyei nyugdíjpénztárakhoz. Azt viszont ezúttal sem pontosította senki, hogy ki kell a kötelezô magánnyugdíjként befizetendô két százalékot kiszámolja és átutalja az alapba.

Stefan Prigoreanu, a Magánnyugdíjrendszert Felügyelô Bizottság tagja hangsúlyozta, a magánnyugdíjalapokat kezelô biztosítók mindenike több mint 5 millió eurós tôkével rendelkezik, ugyanakkor vannak olyan társaságok is, amelyek tôkéje meghaladja a 40 millió eurót. Ezért szerinte kijelenthetô, hogy a magánnyugdíjalapokat erôs és biztonságos társaságok fogják kezelni. Prigoreanu szerint a legfôbb biztonságot ugyanakkor az jelenti, hogy a rendszerben résztvevôk pénze nem a nyugdíjalapot kezelôk, hanem a letéti bankok számlájára kerül. Romániában öt bank rendelkezik ilyen engedéllyel, amelyek tôkéje meghaladja a 100 millió eurót. Ugyanakkor a kezelôk és a letéti bankok naponta fogják ellenôrizni a letétbe helyezett összegeket és az egységeket, a jelentéseket pedig ugyancsak naponta fogják továbbítani a bizottsághoz. Amennyiben a két társaság adatai különböznek, a felügyelô hatóság megindítja az ellenôrzést.

A fórumon a fakultatív magánnyugdíj- rendszerrôl, azaz a harmadik pillérrôl is szó eset. Elhangzott, hogy az öt erre vonatkozó engedéllyel rendelkezô és mûködô biztosítóhoz összesen mintegy 60.500 személy csatlakozott az eltelt tíz hónapban. A harmadik pillér résztvevôi a bruttó jövedelmük legtöbb 15 százalékát fizethetik be havonta.

Tekintettel arra, hogy a Népújság több alkalommal foglalkozott a marosvásárhelyi Vár sétányon levô fák metszésével, a polgármesteri hivatal és a virágkertészet a megjelent cikkekre reagálva levelet juttatott el szerkesztôségünkbe.

A Bakos Levente alpolgármester és Muresan Gheorghe mérnök, a virágkertészet igazgatója által aláírt levél szerint a Vár sétányon olyan nyugati ostorménfák (Celtis occidentalis) vannak, amelyeket életük során sohasem metszettek. Ezek annyira megnôttek, hogy az ágaik (különösen a korhadtak) veszélyeztetik a gyalogosokat, a gépkocsiforgalmat, a villamosság, telefon- és kábeltévé-vezetékeket. A fák regenerálásáért, illetve az említettek kiküszöböléséért, tavaly ôsszel a helyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal ezeket fákat is befoglalta a metszési programba. A nyilvános vitát követôen a városi bizottság jóváhagyta a munkálatot, amelyhez a programnak megfelelôen hozzáfogtak a virágkertészet alkalmazottai. A metszéssel a fákat szeretnék megfiatalítani. Majdnem 100 éves fákról van szó, amelyeknek több ága elszáradt. Mindez azért történhetett, mert életük elsô felében nem gondozták megfelelôen, majd az idôjárás viszontagságai, a viharok, villámlások és nem utolsósorban az emberi tevékenység is károsította ôket.

A legutóbbi újságcikkben is említett Ana-Felicia Iliescu: Cultura arborilor si arbustilor ornamentali (Fák és díszcserjék termesztése) – Ceres Könyvkiadó Bukarest, 2005 címû könyvben leírtak alapján, lombhullató fák esetében 4-5 évente kell a felsôbb ágakat metszeni, rövidíteni úgy, hogy a növekedést felfelé irányítsák. Egy másik módszer szerint az új hajtásokat kell elsô évben alaposan metszeni, majd a következô években a szükségnek megfelelôen irányítható, alakítható a lombkorona. A forma kialakulása után harmadik alkalommal a másodhajtásokat metszik le. (Sz.m.: illusztriációt is mellékeltek a leíráshoz.)

A Vár sétányon elvégzett munkálatok elôtt a helyszínen négyszer találkoztak a fametszéseket jóváhagyó bizottság tagjai nemkormányzati szervezetek képviselôivel, szakemberekkel, ahol közösen találták meg a fák fiatalításának megoldását, mivel ez a beavatkozás halaszthatatlanná vált.

"…hogy méltán téged erôs és igaz keresztény hitû férfinak nevezzenek"

(Szent István intelmei)

A gyulafehérvári fôegyházmegye családmunkacsoportja által elsô ízben megrendezett Férjek és édesapák találkozója 2008. február 15–16-án zajlott Csíksomlyón. A családmunkacsoportot 18 házaspár alkotja Erdély egész területérôl, Szénégetô István plébános és a Kertész házaspár irányítja. Az elôadásokból, jótékony közös vitákból, beszélgetésekbôl és imákból álló rendezvény sajátossága volt, hogy igen szoros barátságok köttettek, vállalkozók kereslete és kínálata egymásra találtak, egyházi és világi életünket érintô közös tervek születtek. A jelenlevô több mint 50 résztvevô köszönetét fejezi ki a Gyulafehérvári Fôegyházmegye családtámogató kezdeményezéséért.

A keresztény férjek és édesapák fontos szerepet töltenek be az egyház életében és a történelem alakításában, melynek tudatos megéléséhez az egyház ilyen irányú igehirdetésére nagy szükségünk van. Erôs férfi az, aki feleségét egyenrangú társnak tekinti, összefogja családját, szavahihetô, nem káromkodik, egyenes jellemû. A szeretô férj és édesapa egy személyben a család papja is, aki Krisztus- követô életet él és erre buzdítja gyermekeit, az egyházat és papjait támogatja, s a hetedik napon kész az Úr napját megszentelni, családjával együtt vesz részt a szentmisén, de maga köré tudja gyûjteni övéit a vasárnapi asztalhoz is.

Hisszük, hogy a keresztény házastárs és családfô hivatásának lényegi eleme a család békéjének, lelki-szellemi fejlôdésének felügyelete és biztosítása. Hogy a családintézmény társadalmi becsületének visszaszerzéséhez elengedhetetlen a férfiak megerôsítése a családvezetô szerepben, Jézus Krisztus szeretetének és tanításainak fényében. Hogy az erdélyi magyar nemzet fennmaradásának, a demográfiai problémák enyhítésének legfontosabb biztosítéka a krisztusi törvényekre alapozó család és az azt támogató koherens családpolitika.

Ezért szorgalmazzuk, hogy egyházi közösségeinkben a papok és világiak imádkozzanak a családok egységéért, hirdessék nagyobb erôvel a házasság és család szentségének igazságát. Elengedhetetlen az is, hogy politikai érdekképviseleteink programjai külön kiemelt fejezetben foglalkozzanak a család intézményének támogatásával.

Szénégetô István plébános

"Ráébredtem arra, énnekem is ott a helyem…"

1999-ben Tóth Sándor hittanár jó földbe szórta a magyar folklór csíraképes magvait. Marosludason megalakult a Hajdina néptánccsoport. Induláskor huszonnégyen, majd több mint százan, késôbb mind kevesebben és kevesebben táncoltak. Jelenleg a Hajdinában kilenc pár táncol, a Pohánkában – az utánpótlás együttesben – tizenkettô. (A hajdina igen értékes növény, vitaminforrás.) A népi gyógyászatban és az élelmezésben egyaránt jelentôs. Színpadi alakításainkban társaimmal ilyenszerû feltöltôdést, életerôt szeretnénk sugározni.

Emlékképeimbôl kitörölhetetlen marad az a délelôtt, amikor öt évvel ezelôtt a tanár úr magához szólított a suli udvarán. A néptánc bûvöletes világába kalauzolt, s közben figyelte arcomat. Váratlanul a következô ajánlatot szegezte nekem: "Ha érdekel, ugorj be ma délután a táncpróbánkra!" Kecsegtetônek tûnt, és az ismeretlen meghódításának kalandja is fûtött. Az elsô táncpróba nagyon fura volt. Olyan érzések kavarogtak bennem, hogy amíg élek, többet nem látnak meg itt. A próba végére: azért mégis varázslatos lett a tánc. Elfelejtettem, hogy kezdô vagyok. Valami megvillant bennem. Ráébredtem, hogy énnekem is ott a helyem azok soraiban, akik Erdély magyar néptáncait,
-dalait, szokásait átmentik az utókornak. Egybôl fontosnak éreztem magam. Füzesi Albert volt a tánctanárunk, a Maros Mûvészegyüttes tánckarvezetôje. Úgy sajátíttatta el velünk a küküllômenti, nyárádmenti, kalotaszegi és a mezôségi táncok lépéseit, figuráit, mintha magunk is az adott tájegységek fiai, lányai volnánk. "Füzi" mester Csatlós Csaba mûvésztáncosnak adta át a stafétát. Vele gerendkeresztúri, szászcsávási cigánytáncot, majd a vajdaszentiványi táncokat tanultuk. Mindkét táncoktatót a barátunknak érezzük. Ez még keményebb munkára, odaadóbb hozzáállásra sarkall. Eljutottunk Magyarországra. Budapesten, Százhalombattán és Ráckevén táncolhattunk. Pár ezer ember elôtt táncoltunk valamennyi fellépésen.

Ha külön megkérdezném bármelyikünket is a Hajdinából, kapott-e valamit a tánctól, válaszuk ugyanaz lenne: láthatatlan gyöngykoszorút, sok barátot, kalandot, élményt, örömöt. Mindezeknek nem lehettünk volna részesei, ha nem álltak volna mellénk szüleink, tanáraink.

Aki hisz a tánc varázsában, az keresse meg a legközelebbi néptánccsoportot, és ne habozzon, kezdjen el táncolni!

Albert Miklós, X. A, Marosludas

2008. február 8-án Beköltöznek, hogy kiköltözzenek címmel megjelent cikkükre szeretnék reagálni és tiltakozni a magam és a munkaközösség nevében. Úgy érezzük, hogy tendenciózus a cikk hangulata és beállítása, nem beszélve arról, hogy semmibe vették a munkaközösség erôfeszítéseit, mert nem kis munkába került az, hogy az az intézmény így nézzen ki.

Megnyugtatom az újságírónôt, hogy nem fognak a gondozottak visszaköltözni a régi otthonba. Éppen azért volt átköltöztetve a gondozottak csak egy része, hogy meglássuk, miként mûködik az intézmény. Sajnos megláttuk és próbálunk intézkedni.

Olyan siralmas képet festenek az intézményrôl, hogy aki nem járt benne, szörnyû dolgokra gondol. Nagy dolog, hogy összesen négy épületet épített a Pasconmat megyénkben és mindenhol ugyanezek a problémák, mégis a sárpataki van lemondva a legjobban, és kipellengérezve. Nem mondom, a leírtak mind igazak, csak azt felejtették elmondani, hogy az építtetô hibáin kívül, amirôl mi nem tehetünk és tudott róla a megyei tanács meg a szociális igazgatóság is, hiszen ôk kötötték a szerzôdést, ôk fizettek, mi csak "szenvedô alanyai" voltunk ennek a pályázatnak. Egy tágas, jól berendezett és felszerelt, szép intézetrôl van szó, ahol a gondozottak jól érzik magukat.

Hogy máshol lambériát tettek a falra, az az intézetvezetô problémája, úgy látta jól. Mi viszont kapusszobát építettünk, függönyt vettünk, mert a nagy licitelésben még függönyt se vettek nekünk, bútorokat szereztünk, mert az is hiányos volt és a legtöbb helyen visszaragasztottuk a leesett burkolatot is stb.

Az is bosszantó, hogy más intézetek átadásakor is egyéb sincs, csak a sárpataki intézet problémáinak az osztása-szorzása, meg a hasonlítgatás.

Ezúton is megkérem az újságírókat, hagyják már békén a marossárpataki integrációs és foglalkoztatási központot, ha jobb segítséget nem tudnak nyújtani, legalább ne zavarják a gondozottak és a munkaközösség munkáját.

Dr. Berekméri Mária, az intézet vezetôje

2007. december 7-én mi, gyulakutiak, az V.A és V.B osztályok tanulói megemlékeztünk Fodor Sándor 80. születésnapjáról. A magyartanárunk, Ozsváth Éva tanárnô megkért, olvasnók el Fodor Sándor: Csipike címû meseregényét.

Az öt részbôl álló meseregényt már több nyelvre is lefordították, és 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Hozzánk szól, de a felnôtt olvasót is magával ragadja. Lázas készülôdés követte a megbeszélést, hisz megtudtuk, hogy irodalmi vetélkedôt szervezünk belôle. Hármas csapatokba szervezôdtünk, minden csapat nevet adott magának. Ilyeneket: Csipdiákok, Oroszlánok, Mókuskák, Gyöngyvirágok és Csipicsapat.

Végre elérkezett a várva várt nap. A tanárnô méltatta Fodor Sándor munkásságát, majd a csapatok bemutatkozása után elkezdôdött a verseny. A vetélkedô 29 kérdésbôl állt, és ezekre nekünk írásban kellett válaszolnunk, majd minden csapat szószólója elmondta a választ. A zsûritagok, Tôkés Brigitta és Fülöp József tanárok megállapították a pontszámokat.

A verseny hangulatát fokozta, hogy a nem versenyzôk is bekapcsolódhattak. Ôk is kérdésekre feleltek, amíg mi írtunk. A jó válasz jutalma cukorka volt. Az utolsó és egyben a legérdekesebb a meseregény egy- egy részletének dramatizálása volt, amelyet nekünk, tanulóknak kellett elôkészítenünk és megoldanunk. Mindez a gyereksereg körében nagy tetszést aratott.

A pontok összeszámlálása után a zsûri eldöntötte a helyezést: 1. Csipicsapat, 2. Gyöngyvirágok, 3. Mókuskák. Különdíjasok: Oroszlánok, Csipdiákok.

Nagyszerû volt az, hogy mindenki könyvet és oklevelet kapott. Nagyon jól éreztük magunkat. Máskor is szívesen részt vennénk ilyen vetélkedôn.

Kedves Sándor bácsi, utólag is kívánunk hosszú életet egészségben, boldogságban és számunkra sok-sok Csipikét.

Molnár Kinga-Nóra, V. A osztály, Gyulakuta

Az idén február 16-án azok a tanárok gyûltek egybe, akiknek a tanítás öröm, illetve öröm volt azon nyugdíjasoknak, akik egy életen át arra törekedtek, hogy ne csak a tudományra okítsák tanítványaikat, hanem a nagybetûs életre is felkészítsék ôket. Talán ezért is volt olyan meleg és kellemes a hangulat aktív és nyugdíjas kollegák között, mindkét nemzedék érezte, hogy köszönettel tartozik egymásnak. A tombola inkább ajándékozásban nyilvánult meg, a szervezôk – Szilaghi Melinda, a Lucian Blaga Líceum igazgatója és Ölvedi Rozália tanár – értékes szakkönyveket és irodalmi alkotásokat osztottak ki volt tanáraik és kollégáik között. A nagyszerû hangulat Viorel Chioreannak (a Líceum volt tanítványának) is köszönhetô, aki a zenét és a táncra hívást profi szinten szolgáltatta.

Sárkány Kákonyi Iringó

Nap mint nap várom a postát, hogy elolvasgassam többek között azt a terjedelmes cikket a Népújsából, ami a január 20–27. között szervezett marosvásárhelyi ökumenikus imahétrôl kellett volna megjelenjen. Nemhogy terjedelmes, de még egy tudósítás sem jelent meg ezzel kapcsolatban. Vajon miért? Pedig nagyszámú tömeg vett részt estérôl estére a rendezvényeken együtt énekelni, imádkozni, ismerkedni, felekezeti hovatartozás nélkül, hallgatva az imahét fô bibliai idézetét:
"Szüntelenül imádkozzatok".

A rendezvény népszerûsítése annál inkább fontos lett volna, mert az egyházi méltóságok úgy döntöttek, hogy az imahét bevételeit teljes egészében ingyenkonyha felállítására költik a rászorultaknak.

Vajon miért kellett ezt elhallgatni? Nem lett volna szabad megszervezni? Senki sem látott benne olyat, ami közlésre méltó?

Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen csodálatos rendezvény fölött elsiklik mind az elektronikus, mind az írott sajtó. Vajon miért?

Benedek Mihály, Ikland

– kiegészítô megjegyzések Joó Kristóf írásához –

A lárma szavunk legelején kétségtelenül a latin arma áll, ami jelentése: 1. szerszámok, eszközök, felszerelés; (pl. equestria arma: lószerszámok; 2. hadiszerszám, fegyver(zet); in armis est fegyverben van, v. fegyver alatt; arma capit fegyvert fog, etc.; 3. harc, háborús, fegyveres erô, fegyveresek; (mindez így olvasható latin-magyar szótárban)

A franciában az a l´arme a fegyverbe! szólítást jelenti, ami a legtöbb nyelvbe alarm formában riasztó, riasztás jelentéssel került át, és használtatik mind a mai napig.

A németben az elôbbi francia formából született meg a Lärm – ugyanazt jelenti, mint a magyar lárma – amit nyilvánvaló a németbôl vettünk át.

A ricsajozással már egészen más a helyzet: biztosan a tótból vettük át, ahol úgy tudom, ricsúj formájában mindmáig leledzik. A német Reitschule-ból a rácsulyozás szavunk származik, aminek ugyancsak csinos története van, éspediglen a Székelyföldrôl:

A császári lovas katonaságot székelyföldi falvakban teleltették ki, így Homoródalmáson és Homoród-karácsonyfalván is. A bekvártélyozott ló és lovas ellátása a szóban forgó gazdát terhelte, ami nem volt üdvös feladat. A lovakat azonban majd´mindennap meg kellett jártatni, s ilyenkor több császári lovas katona indult egyszerre lovat jártatni, iskolázni, amit a székely a Reitschule (lovasiskola) szóból rájtsulozás ill. rácsulysozás névvel illetett, és a nevezett két faluban mind a mai napig az utcák megnevezése, ahol a lovasok "szoktak vót" kilovagolni. (Az almási és karácsonyfalvi utcákat oklándi körorvos korom óta ismerem, a helyszínen megfordultam nem is egyszer – elhiheti nekem az olvasó is. A többi pedig itt-ott/innen-onnan össze- és felszedett ismeretanyag.)

Dr. Szôcs Károly

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro.

– Ki ô, ha nem világfi? – tette fel a költôi kérdést lapunk egykori munkatársa, Járay Fekete Katalin a fél évszázados emigráns létbôl hazatért Ferencz Béla díszítô faszobrász marosszentgyörgyi kiállításának szombat délelôtti megnyitóján.

– Alkotásaimat olykor hányatott lélekkel terveztem – szól a 86 éves mûvész szavaival a méltató, majd – életrajz-töredékek felvillantása és kitüntetett mûalkotások megidézése után – eljut a végsô következtetéshez: – Ferencz Béla nem akart mást, mint boldogabbá tenni ezen fáradt világot.

– Míg más tûzre teszi a fát, a monumentális, többréteges dombormûvek mestere új életet lehelt bele – így fogalmazta meg Béla bácsi mûvészetének lényegét Vasile Muresan marosvásárhelyi festô- és szobrászmûvész, aki szerint a virágmotívumokban gazdag, indiai és arab mûvekkel rokonítható alkotások azért annyira lenyûgözôek, mert legapróbb részletükbôl is a születés öröme árad.

– ,,Úgy alkoss, mint Isten, és úgy dolgozz, mint egy szolga." Ferencz Béla életmûvével teljes mértékben eleget tett a brâncusi parancsnak – jelentette ki összegzésképpen Muresan.

A megnyitó végén Marosszentgyörgy polgármestere üdvözölte az ,,otthonról hazatérô" mûvészt, aki ezekkel a szavakkal szólt a résztvevôkhöz: – Gyönyörû gyermekkorom volt. Azt szeretném, hogy majd a feleségem mellé temessenek. Vannak még terveim – aztán némi gondolkodás után hozzátette: – Még emlékszem az iskolában tanult Eminescu-versre, A fenyôre. Elmondjam?

És miközben az ôsz hajú szobrász szégyenlôs örömmel szavalni kezdett, pár pillanatig áhítatos mozdulatlanság lett úrrá a hatalmas dombormûvekkel behatárolt téren. Csupán a téli napfény simította magát játékosan az Ezeréves Magyarország kacskaringjaira és Erdély ôrangyalának lehunyt szemei mögé.

Pénteken megyénkben járt Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, aki, mint arról már beszámoltunk, miután meglátogatta a dicsôszentmártoni Bicapa Rt. meddôhányóit, felavatta a korszerû légszennyezésmérô berendezést és a megyei tanács székházában találkozott több nemkormányzati környezetvédô szervezet képviselôivel.

Korodi Attila a találkozón elmondta, fontosnak tartja, hogy a nemkormányzati szervezetek képviselôivel találkozzon, mert reális kérdéseket vetnek fel, amelyekre nemcsak azonnali választ adhat, hanem a minisztérium felé is olyan javaslatokat fogalmazhatnak meg, amelyeket jogszabályalkotáskor fel is használhatnak.

A marosvásárhelyi találkozót a Rhododendron környezetvédelmi szervezet kérésére szervezték, így elôször Szakács László elnök említett néhány témát. A környezetvédô üdvözölte a minisztérium zöldövezetek védelmére vonatkozó rendeletét, s elmondta, szeretné, ha a parkerdôket is védetté nyilvánítanák. Konkrétan a Somostetôre gondolt, ahol az erdôn át egy terelôút építését tervezi a polgármester. Szakács László bemutatta a miniszternek a Kelemen- és Görgényi-havasok tájvédelmi körzetének menedzsmenttervét, amelyet a Rhododendron készített el.

Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôje arra kérte a minisztert, tegye lehetôvé, hogy a nem-kormányzati szervezetek képviselôi legyenek jelen a nagyobb horderejû, az Európai Unió által finanszírozott környezetvédelmi terveket elbíráló bizottságban. Calin Tocaciu a Valea Soarelui szervezettôl azt szeretné, ha a minisztérium kidolgozná a fakivágásokra és -metszésekre vonatkozó törvényt. Varga István a Civita Nostra egyesülettôl a zajküszöbök módosítására, illetve az erdôgazdálkodási jogszabály módosítására tett javaslatot. A két polgármesternek a Natura 2000 programmal kapcsolatosan voltak kifogásai, míg mások a vízgazdálkodásról, a nemzeti parkok mûködésérôl és a környezetvédelmi alapról érdeklôdtek.

A zöldövezetek rehabilitációjára a minisztérium a legutóbbi pályázati kiírásra 330 tervet kapott, ebbôl mintegy 100-at finanszíroznak, összesen mintegy 60 millió lej értékben. Ami a Somostetôt illeti, a miniszter kifejtette, ha oda út épül, akkor házakat is felhúznak mellette, így azon lesz, hogy az erdô megmaradjon. De hogy miként rendezik a Somostetôt, az a helyi tanács dolga. A minisztérium által kibocsátott rendelet egyelôre megakadályozza azt, hogy a városrendezési tervekben zöldövezetként szereplô területre bármilyen építményt létesítsenek. Arról szó esett, hogy több képviselô nem nézi jó szemmel ezt a szabályt.

Ami a reprezentativitást illeti, megtudtuk, számos uniós kiírás esetén a bírálóbizottságot is az Európai Bizottság, illetve az alapokat kezelôk döntik el, ezen nehezen lehet változtatni.

Csattogó februári "melegben", a hegyek lábánál fekvô marosvécsi Kemény- kastély kertjében emlékeztek Wass Albertre halálának tizedik évfordulóján az Erdélyi Magyar Ifjak. Harminc körül volt a résztvevôk lélekszáma, az EMI tagjain kívül pár helybéli is tiszteletét tette az író sírjánál vasárnap délben, ahol Körtesi Sándor, a szervezet marosvásárhelyi elnöke mondott nyitóbeszédet:
– Sokkal kevesebben vagyunk, mint tíz évvel ezelôtt, amikor ez a kastélykert kicsinek bizonyult. Lehet, az emberek lelke már nem olyan, mint régen. Pedig olyan író sírja mellett állunk, aki megérdemelné a nagyobb lélekszámú jelenlétet. A tulajdonképpeni Wass Albert- megemlékezést Marosvásárhelyen már megtartottuk, ezért Kálmán Attila történelemtanár elôadásában a Kemény családról és kastélyáról, az itt történt eseményekrôl, és természetesen Wass Albert e helyhez fûzôdô viszonyáról is hallhattunk.

Kálmán Attila elôadó lendületes, pergô beszédében a hely és a Kemény család történetét is ismertette:

– A rómaiak idején egy castrum állt ezen a helyen, hiszen stratégiai pontról van szó, ahonnan a Maros alsó és felsô folyását, valamint az e mellett haladó utat ellenôrizni lehet. Szent István idején királyi vár épül a római erôdítmény helyén, amely késôbb különbözô nemzetségek kezére kerül. Mátyás királyig a Losonczyak birtokolják. Ameddig a Kemény család tulajdonába nem kerül, kézrôl kézre jár a vár. Kendi Ferenc kétszer is átépítteti, ô az, aki lakható, kényelmes várkastéllyá alakítja, de nem élvezheti sokáig, mivel politikai kalandorsága miatt kivégzik. Az ô ideje alatt kapott a vár reneszánsz kinézetet. Késôbb Bocskai István, Bethlen Gábor és a Báthoryak is birtokolják. A várkastély a XVII. században kerül a Kemények kezére, és 1949-ig egy kisebb megszakítással az övék is marad, mindössze Kemény Simon veszti el egy rövid idôre a késôbbiekben, de visszaszerzi a birtokot. A család a XVII. században kap bárói rangot, 1755-ös megerôsítéssel és 1663-tól az államosításig már megszakítatlanul birtokolja a vécsi várat – hallottuk Kálmán Attilától, aki a továbbiakban a család különbözô, jeles tagjairól – Kemény Simonról, Bolyai Farkas barátjáról, a Református Kollégium mecénásáról, Kemény Kálmán titkos tanácsosról, illetve természetesen Kemény Jánosról, az íróról, dramaturgról, színházigazgatóról és mecénásról – beszélt. Utóbbinak egész életútját ismertette a helikoni találkozókkal egyetemben, amelyeken keresztül Wass Albertnek nemcsak írói, hanem társasági lénye is megmutatkozott.

Az elôadás után az EMI vezetôsége megkoszorúzta az író sírját, majd a jelenlévôk a holtmarosi templomban Bartha József református lelkipásztor kíséretében tekintették meg Wass Albertnek a román hatóságok intézkedései révén templomba kényszerített szobrát.

A marosvásárhelyi Református Kollégium négy diákja tanáraik kíséretében Miskolcra látogatott a februári vakációban, áprilisban pedig miskolci, németországi és görögországi tanulókat látnak vendégül. Mindez a Comenius nevû európai program keretében zajlik, amelynek célja, hogy a különbözô országokban élô diákok megismerkedjenek egymás kultúrájával, szokásaival.

– A Református Kollégium tavaly nyerte meg a pályázatot, amely révén részt vehet a programban. Ebben a marosvásárhelyi csapat mellett a miskolci Lévay József Református Gimnázium, a németországi delmen-horsti, valamint a görögországi trikalai középiskolák diákjai vesznek részt – közölte Székely Emese, a kollégium igazgatója. A Comenius egyfajta csereprogram, amelynek a lényege, hogy a társiskoláknál tett látogatások alkalmával az Európa különbözô országaiban élô tanulók megismerjék egymás kultúráját, azt a társadalmi közeget, amelyben velük egykorú társaik élnek. Erre a célra a kollégium ötezer eurót kapott, ebbôl már ellátogattak Miskolcra, majd következik a németországi és a görögországi (munka)kirándulás. A februári miskolci programokon a Református Kollégiumot valamint a társiskolákhoz négy-négy diák képviselte. A marosvásárhelyi csapatot Székely Emese, Horváth Gabriella, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum aligazgatója, valamint Gáspár Mónika tanárnô kísérték el. A miskolci látogatás ideje alatt a tanulók végig dolgoztak, kérdôíves felméréseket végeztek, filmet forgattak. Vizsgálták az adott közösséget, többek között az oktatás, vallás, infrastruktúra terén, illetve azt, hogy milyen értékek uralkodnak az adott környezetben. E felmérések eredményeit egy tanulmányban dolgozzák majd fel, amely négy különbözô közösség életmódjának, szokásainak az összehasonlítását fogja tartalmazni. A marosvásárhelyi, miskolci, delmenhorsti és trikalai középiskolák tanulói folyamatosan tartják a kapcsolatot az e.Twinning internetes portál révén. Április elején a Református Kollégium lesz a házigazda, vendégül látják a németországi, görögországi és a magyarországi fiatalokat. Székely Emese elmondta, a munka mellett kikapcsolódás és kirándulás is vár a vendégdiákokra, helyi társaikkal Parajdra, Korondra, majd Segesvárra látogatnak, ahol megismerkedhetnek e vidékek nevezetességeivel, valamint az erdélyi szászok jellegzetes épületeivel és a környékünket jellemzô kulturális sokféleséggel.

Mesék az operettrôl Marosvásárhelyen

• A Csíki Játékszín a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban vendégszerepel a Mesék az operettrôl címû, a magyar operett százéves történetét átfogó revüelôadásával. A mintegy hetven dalból összeállított kétórás elôadás a hungarikumnak számító zenés színházi mûfaj, az operett alakulásán kalauzolja végig a nézôket a nagy korszakok legismertebb slágereivel, változatos jelmezekkel, látványos koreográfiával, élôzenével. A librettó sajátossága, hogy kortörténeti érdekességekkel és az operettszerzôk életmozzanatainak megidézésével teszi élményszerûvé száz év kiragadott képkockáit. A marosvásárhelyi elôadás idôpontja: vasárnap 19 óra. Jegyek a Nemzeti Színház jegypénztárában kaphatók. Helyfoglalás ezen a számon lehetséges: +40365-806-865. Kállai István – Nemlaha György: Mesék az operettrôl (A magyar operett 100 éve). Játsszák: Benedek Ágnes, Bodea Tibor, Csíky Csengele, Dálnoky Csilla, Fekete Bernadetta, Kosztándi Zsolt, Kozma Attila, Lôrincz András-Ernô, Ráduly Beáta, Szabó Enikô, Varga Sándor, Veress Albert, Zsigmond Éva-Beáta. Zenekarvezetô: Péter Csaba, zenekar: Bajkó Barna, Csíszér László, Jóni Géza, Jóni Gyula, Köllô Ferenc, Köllô Gergely, zenei vezetô: Manfrédi Annamária, koreográfus-asszisztens: Laczó Zsuzsa, díszlet-jelmeztervezô: Kelemen Kata, koreográfus, rendezô: Csutka István.

• A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata szombaton este 7 órától Örkény István Macskajáték címû tragikomédiáját játssza a színház nagytermének színpadán. A vasárnapra tervezett Yvonne, burgundi hercegnô címû elôadás a szerdán elôadandó Szeget szeggel címû produkcióval egyetemben elmarad.

Bemutató a Stúdióban

• Premierre készülôdik a marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem magyar tagozata. Örkény István Tóték címû darabját csütörtökön 19 órától tekintheti meg a közönség. A háború tragikomikumát bemutató groteszk játékot Kincses Elemér rendezte, díszlet- és jelmeztervezô László Ildikó, a rendezô munkatársa Albert Mária. A produkcióban a végzôsök mellett fellép 4 harmadéves, valamint 6 másodéves színészhallgató is. A dupla szereposztás miatti második bemutatóra március 1- jén, szombaton 19 órakor kerül sor. A következô elôadások március 4-én, március 6-án és március 20- án lesznek. Egy jegy ára felnôtteknek 4 lej, nyugdíjasoknak és diákoknak 2 lej. Jegyek a Stúdió Színház jegyirodájában vásárolhatók minden kedden és csütörtökön 12–14 óra között, valamint minden elôadás elôtt egy órával, illetve foglalhatók a 0265-260-362-es telefonszámon és a studio.jegyek@yahoo.com e-mail címen.

Hahota-elôadások

• A Hahota Színtársulat a nagy érdeklôdésre való tekintettel március 1- jén, szombat este 7 órától Marosvásárhelyen, a Maros Mûvészegyüttes termében (régi Unirea mozi, Kövesdomb) újra mûsorra tûzi a Kabaré Expressz címû 2008-as, nagysikerû, zenés kabaré-elôadását. A társulat ugyanezen elôadást március 4-én, kedden este 7 órakor Marosludason a Mûvelôdési Házban és március 5-én, szerdán szintén este 7 órakor Segesváron az Eminescu Mûvelôdési Házban viszi színre. Fellép Puskás Gyôzô, Cseke Péter, Cseke Erzsébet, Csergôffy László, Szabó Mária, Székely M. Éva és Gönczi András. Zene és ének Hajdú Jenô és Bodoni Ildikó. Jegyek elôvételben a Maros Mûvészegyüttes, a Kultúrpalota, illetve a mûvelôdési házak jegypénztárainál kaphatók.

Ige

• Az Ige címû elôadással vendégszerepel Marosvásárhelyen az Udvarhely Néptáncmûhely. A produkció megtekinthetô kedden és szerdán 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermének színpadán. Koreográfus: Orza Calin, látvány: Kiss Zsuzsanna és Orza Calin.

• Ma 12 és 17 órától román, míg 13 és 18 órától magyar nyelvû leckekoncertre kerül sor a Kultúrpalota nagytermében. Téma: Várak, templomok, romok, mûsoron Schumann "Rajnai" Szimfóniájának elsô tétele, illetve Muszorgszkij Egy kiállítás képei címû mûvébôl: Ódon kastély, Katakombák, Kacsalábon forgó vár. Elôadják Carmen Mihaescu és Kovács Zsuzsa tanárnôk, közremûködik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szimfonikus zenekara. Vezényel Szônyi Zoltán.

• Kedden este 7 órától kamarazene-koncert a kisteremben. Fellép Lokodi Rozália (oboa), Ciprian Bonta (fagott) és Mihai Morar (zongora). Mûsoron Poulenc, Madlen Dring és Jean Francais mûvei.

• Csütörtökön szimfonikus hangversenyre kerül sor a nagyteremben. Vezényel Arthur Arnold (Hollandia), hegedûn közremûködik Gabriel Croitoru. Mûsoron Sibelius Tuonela-i hattyúja és d-moll Hegedûversenye, valamint Csajkovszkij 6. h-moll Szimfóniája. Az este 7 órakor kezdôdô koncertre a 19-es számú bérlet érvényes.

A Néprajztudomány mesterei

• Kolozsvár után Marosvásárhelyen is megrendezik a Néprajztudomány mesterei címû elôadássorozatot holnap 18 órától a Kultúrpalota nagytermében. A meghívottak – Ambrus Judit (M.o.), Hála József (M.o.), Keszeg Vilmos, Magyar Zoltán (M.o.), Péntek János, Pozsony Ferenc és Szikszai Mária – nyílt színi vitát tartanak A néprajz forrásai és a könyvkiadás címmel. Bemutatásra kerül két új, néprajzi jellegû kiadvány, illetve külön mûsorban fellépnek – mesélnek és énekelnek – az adatközlô "források": Hideg Anna, Kisláposi András és András Erzsi Erdei.

A KZST ünnepi mûsora

• A Kemény Zsigmond Társaság kedden délután 6 órakor ünnepi mûsort szervez a Kultúrpalota nagytermében Százéves a marosvásárhelyi zenei oktatás címmel. Elôadást tart Kovács Zsuzsa tanárnô. Metz Albert és kortársai mûveibôl elôadnak a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia mûvészei, valamint a Zenemûvészeti Egyetem és a Mûvészeti Líceum diákjai.

Kozma Mátyásra emlékeznek

• Hétfôn délután 6 órakor a Vártemplomban Kozma Mátyásra emlékeznek a Mûvészeti Líceum tanárai és diákjai. Az orgonamûvészrôl Kovács Zsuzsa tanárnô tart elôadást. Orgonán közremûködik Lukács Szilvia egyetemi hallgató, valamint a líceum fúvósötöse.

Belvárosi szerdák

• Szerdán délután 6 órakor kezdôdik a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat e havi estje, amelynek meghívottja Vincze Hanna Orsolya egyetemi tanár (Kolozsvár). Elôadásának címe: A magyar fordításkultúra kezdetei, az est helyszíne a Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Mihály terme.

Román társalgási kézikönyv

• Szombaton 17 órakor kezdôdik Stracula Attila a Hoppá! Kiadó gondozásában megjelent Román társalgási kézikönyvének bemutatója a Szabók bástyájában székelô Scena Színház társalgójában.

Bocskai Napok – 2008

• Tegnap kezdôdtek és vasárnapig tartanak a nyárádszeredai Bocskai Napok. Ma 12 órától a simontornyai Vándorok Táncegyüttes elôadása kezdôdik, 15 órától Téli móka a napközi otthonban, 18 órától az általános iskolások karneválja következik. Holnap 9-tôl Bocskai-kupa, 10 órától az Erdélyi Nagycsaládos Szervezetek konferenciája, 11-tôl a sportcsarnok névadó ünnepélye, míg 12- tôl a Nyárádmente kisrégió polgármestereinek találkozója. Délután 6- tól ünnepköszöntô a mûvelôdési otthonban, ismét fellépnek a Vándorok. Vasárnap 11-tôl istentisztelet és szentmise, 12-tôl koszorúzás a szobornál. A rendezvénysorozatot az Orbán Balázs nyomában: Marosszék–Aranyosszék címû könyv bemutatója zárja a mûvelôdési otthonban, illetve Mihu Constantin fotókiállításának megnyitójára is sor kerül. Méltatja Nagy Miklós Kund.

Dsida Jenô-emlékünnepség Segesváron

• Vasárnap Segesváron, a református templomban, az istentiszteletet követôen Dsida Jenô- emlékünnepséget tartanak. Az üdvösség társammá szegôdött címmel a költôt bemutatja és szaval Mester Zoltán, a szovátai Bernády Mûvelôdési Egylet elnöke. Ugyanezt a mûsort szerdán 16 órától a marosvásárhelyi alsóvárosi református gyülekezet Ludas utcai termében tekinthetik/hallgathatják meg az érdeklôdôk.

A Linguaprof angol filmklubja

• A Linguaprof nyelvközpont a G-pont nevû pubban (Tusnád u. 9 szám) szervezi ingyenes angol filmklubját minden szombaton 15-17 óra között. A Linguaprof moderátorai – akik között angol anyanyelvûek is vannak – változatos programokkal, pró és kontra vitákat is szerveznek. A mûvész- és dokumentumfilmek melletti kötetlen beszélgetések kellemes kikapcsolódást is jelentenek a beszédkészség fejlesztése mellett.

Tárlat a Köztársaság téren

• Csaknem harminc mûvész, közöttük Zsigmond Attila, Molnár Dénes, Járay Ernô, Muresan Vasile, Fekete Zsolt, Kiss Ibolya, Fábián Margit, Czirjék Lajos és Fekete Pál alkotásaiból nyílik kiállítás holnap 11 órakor a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének Köztársaság téri kiállítótermében. A mûalkotások Krizsán István vállalkozó gyûjteményébôl valók. A tárlatot Bölöni Domokos és Ilarie Opris nyitja meg.

Kozma Rozália kiállítása

• A Romániai Képzômûvészek Egyesületének Marosvásárhelyi Fiókja szervezésében Kozma Rozália textilmûvész kiállítása nyílik a Kultúrpalota földszinti galériáiban szerdán, 18 órától. A március 15-ig nyitva tartó tárlatot méltatja Cora Fodor, Gheorghe Muresan és Nagy Miklós Kund.

Sipos László mûvei

• A tegnap újabb tárlatnyitóra került sor a Bernády Házban. Sipos László festômûvész tárlatának méltatásán sor került a mûvésznek a Pallas Akadémia Kiadó gondozásában megjelentetett, a Mûterem-sorozat részeként kiadott albuma bemutatására is.

Gyergyóremete képekben

• A Bernády Ház emeleti galériáiban a Gyergyóremete képekben címû fotótárlat látogatható. A kiállított munkák a Hargita Megyei Kulturális Központ által évenként szervezett gyergyóremetei fotótáborban születtek.

Bálint Zsigmond fotói

• Bálint Zsigmond fotómûvész Homoród mente címû kiállítása látható a kövesdombi unitárius egyházközség Bözödi György termében.

Két hónapos téli szünet után a hét végén a 20. forduló mérkôzéseivel folytatódik a labdarúgó I. liga. A visszavágó harmadik körének összes mérkôzését lehet követni a televízióban. A mai mérkôzések: Farul Konstanca – Gloria Buzau (Telesport, 19 óra), Dinamo – Ceahlaul Piatra Neamt (Kanal D, 20.30). Holnap: FC Vaslui – Dacia Mioveni (Telesport, 14.30), Unirea Urziceni – Otelul Galac (TVR1, 16 óra), Rapid – U Kolozsvár (National TV, 18.30), CFR Kolozsvár – U Craiova (Antena 1, 20.45). Vasárnap: UTA – Gloria Beszterce (Telesport, 14.30), Pandurii Tg. Jiu – Poli Temesvár (National TV, 18.30), Poli Iasi – Steaua (Kanal D, 20.30)

Újabb bajnoki meccs szombaton

Két idegenbeli mérkôzés után a harmadik találkozójára készül a hét végén a marosvásárhelyi CSU Neumarkt Gaz nôi röplabda-együttese, amely szombat délután 5 órakor a Dacia Mioveni csapatát fogadja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tornacsarnokában.

A marosvásárhelyi Ringbox SE a megyei sportigazgatósággal, illetve a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal közösen a hét végén 12. alkalommal szervezi meg az ökölvívó Márciuska-kupát. A versenyen 12 csapat öklözôi lépnek szorítóba a marosvásárhelyi sportcsarnokban holnap 16 órától, illetve vasárnap 10 órától.

Ma kezdôdik a román jégkorongbajnokság hét mérkôzésig tartó döntôje, az elsô találkozóra 18.30 órakor kerül sor a csíkszeredai Vákár Lajos mûjégpályán, a csata két nap múlva, vasárnap délben 12 órakor és február 26- án, kedden 15.30-kor folytatódik. A mérkôzéseket a román Sport.ro tévécsatorna élôben közvetíti.

Tényfeltáró misszió indul Csángóföldre

Magyar kezdeményezésre az Európai Parlament egyik szerve tényfeltáró missziót küld Csángóföldre, az ott élô csángók helyzetének tanulmányozása végett. Ilyen értelmû döntés született csütörtökön az Európai Parlamentben (EP) mûködô, Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup nevû munkacsoport strasbourgi ülésén. A testület Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselô elnökletével tárgyalt a romániai csángó kisebbség helyzetérôl. Tabajdi szerint az európai intézményeknek figyelemmel kell kísérniük a veszélyeztetett romániai csángó kisebbség sorsát. A csángók identitása – mondta – rendkívül összetett, de a magyar gyökerek egyértelmûek. Javaslatára az Intergroup tényfeltáró missziót küld Csángóföldre, hogy pontos képet kapjon a csángók helyzetérôl. Az ülésen Kötô József, az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület (EMKE) elnöke röviden bemutatta a Kárpátok gerincvonalától keletre, illetve nyugatra, idegen etnikai és nyelvi környezetben élô magyar népcsoport történelmét, nyelvét, mûveltségét.

Nagy Zsolt az erdélyi magyar televízióról

Közzétették a hírek szerint a nyáron induló erdélyi magyar televízió álláspályázatait – közölte csütörtökön az MTI-vel Nagy Zsolt, az intézmény létrehozásával megbízott Janovics Jenô Alapítvány (JJA) elnöke. A televíziót abból a 300 millió forintból hozzák létre, amelyet a magyar kormány erre a célra korábban megítélt. Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke 2003 novemberében állapodott meg a támogatás folyósításáról. A televízió mûködtetésére a fedezet egyelôre csak két évre elegendô, s Nagy Zsolt reméli, hogy néhány éven belül önfenntartóvá válik az intézmény. A JJA elnöke elmondta: azért nem tudták korábban mûködésbe helyezni a televíziót, mert csak tavaly év közepén érkezett meg Magyarországról a támogatás az utolsó fillérig. Az alapítvány idôközben produkciós stúdiót is létesített Erdély FM néven, amely adásokat gyárt és kínál a már mûködô, magyar nyelven is sugárzó romániai rádióállomásoknak. A tervek szerint mind a rádió, mind a televízió ugyanabban a marosvásárhelyi épületben mûködik majd.

Nicolaescu: sok gyógyszer drágább, mint más országokban

Ha a gyógyszerforgalmazók továbbra is emelik az árakat, az Egészségügyi Minisztérium bemutat majd egy olyan dokumentumot, amelybôl kiderül, hogy egyes külföldrôl behozott gyógyszerek drágábbak Romániában, mint más országokban – közölte csütörtökön Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter. "Találkozni fogok a forgalmazókkal. Úgy tudom, egyikük sem csökkentette tevékenységét és az importot. Be fogjuk bizonyítani, hogy egyes drágább gyógyszerek ára csökkenhet arra szintre, amely más országokban van" – mondta a tárcavezetô. Mint mondta, az egészségügyi hatóságok által létrehozott vegyes vizsgálóbizottságok a gyógyszertárakban és lerakatokban végeznek ellenôrzéseket, ezek eredményeit a jövô héten ismertetik. Az ellenôrzéseket az egészségbiztosító pénztárak képviselôi irányították. Az akció során ellenôrizték az általános higiéniai feltételeket, az ivóvízellátást, a fertôtlenítô és tisztítószerek jelenlétét, a világítást, szellôztetést. Az egészségügyi miniszter azt állította, hogy a gyógyszerforgalmazók hét hónapon keresztül többletbevételre tettek szert azzal, hogy 3,32-es lej–euró árfolyamon számolták az árakat, pedig az átlagárfolyam 3,27 lej volt, néhány hónapban pedig az euró 3,2 lej alá esett.

Kész a keretszerzôdés

Az orvosi ellátásról szóló keretszerzôdésre vonatkozó kormányhatározatot közvitára bocsátották március 20-ig, az új rendelkezések április elsejétôl lépnek érvénybe. A tervezet elôírja, milyen lesz az orvosi ellátás az egészségügyi intézményekben, a háziorvosi rendelôkben, a kórházakban, laboratóriumokban, ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatást nyújtók jogait és kötelezettségeit is tartalmazza. A tervezet kitér azokra a szolgáltatásokra is, amelyek nem ingyenesek, és ellenértékét vagy a biztosított személy téríti meg, vagy az intémény, amely igénybe veszi. Ilyenek a szakmai betegségek esetén nyújtott szolgáltatások, a munkabalesetek, sportolók esetében a sérülések, munkahelyi orvosi szolgálat, bizonyos fogászati szolgáltatások, plasztikai sebészeti beavatkozások 18 éven felüliek számára, bizonyos gyógyszerek, szervátültetés, a hallás és a látás javítását célzó eszközök, gyógytorna, felépülési gyakorlatok és más szolgáltatások. Az országos egészségügyi programokat a központi költségvetésbôl fedezik. A tervezet szerint egy városban dolgozó háziorvosnak legalább ezer páciense kell legyen. A dokumentum értelmében a háziorvosok kötelesek elsôsegélynyújtásban részesíteni minden erre rászoruló személyt.

A gazdasági téren legvonzóbb romániai városok

Romániában Bukarest után sorrendben Temesvár, Kolozsvár, Brassó és Nagyszeben a gazdaságilag legvonzóbb városok, vagyis ahol a legjobb dolgozni vagy vállalkozni. A román városok szövetsége által összeállított gazdagsági rangsorban – amely a lakosok számát arányítja az egyes városok költségvetési bevételeihez – az elsô Otopeni, amelyet Navodari, Mioveni és Cernavoda követ. Mioveni-ben a Dacia üzeme, Cernavodában az atomerômû, míg Navodari-ban a Petromidia finomító biztosít jó üzleti lehetôségeket és bevételeket. A Cushman&Wakefield/Healey&Barker szerint Bukarest – együtt Valenciával, Birminghammel, Leedsszel és Rotterdammal – azok között a városok között van, amelyek a legnagyobb növekedést érték el az üzleti jövedelmezôségben.

Március 30-tól napi két Malév-járat Budapest–Kolozsvár között

A Malév napi két saját járatot üzemeltet Budapest–Kolozsvár között a nyári menetrend szerint, március 30-tól – közölte szerdán a nemzeti légitársaság az MTI-vel. A járatokat a Malév a saját Fokker 70-es, és a Carpatair-tôl bérelt Saab2000-es típusú repülôgépekkel üzemelteti. Románia négy célállomására: Bukarest, Temesvár, Marosvásárhely és Kolozsvár – hetente 56 járatot indít illetve fogad jelenleg a Malév. A légitársaság romániai járatait az elmúlt évben több mint 177 ezer utas vette igénybe, 12 százalékkal több mint az elôzô évben, a bruttó jegybevétel ezen a vonalon 2007-ben 19 százalékkal nôtt.

Tragikus kimenetelû tûzeset Dicsôszentmártonban

Szerdán éjfél után tûz ütött ki a dicsôszentmártoni Fecske utca egyik házában, amelyben két személy tartózkodott. A ház leégett, a tulajdonos – egy 41 éves férfi – teste 85 százalékban égett meg, egy másikat, aki ideiglenesen lakott ott, holtan találtak. A tüzet a kályhából kihulló parázs okozta – közölte a tûzoltóság.

Curie- és Zrínyi-verseny Mezôpanitban

A hét végén két hagyományos megmérettetés helyszíne a mezôpaniti Kádár Márton Általános Iskola. Ma délelôtt 11 órától kezdôdik a Curie környezetvédelmi emlékverseny területi döntôje, amelyre 150 III-XII. osztály közötti tanuló nevezett be a környék általános iskoláiból, valamint Marosvásárhely és Kolozsvár neves középiskoláiból (Bolyai, Apáczai). Délután 15 órakor kezdôdik a Zrínyi Ilona matematikaverseny 120 általános iskolás részvételével. A vetélkedôk tétje a szolnoki, illetve a kecskeméti döntôbe való bejutás – tájékoztatott Deák János iskolaigazgató.

Támogatókat várnak

A Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezete minden hétköznap 10-14 óra között a Kinizsi Pál (Pavel Chinezu) utca 7. szám alatti székházában fogadja szimpatizánsait, támogatóit, illetve mindazokat, akik be szeretnének iratkozni a pártba.

EME-közgyûlés

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya holnap 10 órakor tartja évi közgyûlését a vártemplom gótikus termében. A közgyûlésre a szakosztály minden tagját várják – tájékoztatott dr. Sipos Emese szakosztályi titkár.

Könyvbemutató az Arielben

A marosvásárhelyi Ariel színházban szombaton 11 órakor mutatják be Ferkó Zoltán Zarándoklat a moldvai magyar miséért címû könyvét, író-olvasó tal