|
LX. évfolyam 43. (16827.) sz. |
2008. február 21., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Aktuális bel- és külpolitikai kérdésekrôl tárgyalt kedden délután Bukarestben Markó Béla az Európai Unió nagyköveteivel.
A szövetség elnöke egyrészt részletesen beszámolt a kormányzati tevékenységrôl, ennek eredményeirôl, másrészt az RMDSZ Koszovó függetlenségének kikiáltásával kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta az európai diplomatákat. Markó Béla elmondta, az RMDSZ határozott álláspontja, hogy Romániának mielôbb el kellene ismernie Koszovó függetlenségét. Továbbá hangsúlyozta: az RMDSZ már megalakulása óta kizárólag politikai, parlamenti eszközökkel kívánt és kíván most is küzdeni az erdélyi magyarság jogaiért, elutasítva az erôszakos eszközöket.
A találkozón Markó Béla jelezte azt is, hogy az egyéni körzetes választási rendszer bevezetésével veszélybe kerül a romániai magyarság parlamenti képviselete, egy erôs frakció helyett a magyar közösségnek csupán egy-két "szóvivôje" kerül majd be a parlamentbe.
Az Európai Unió nagyköveteivel folytatott megbeszélésen jelen volt Borbély László miniszter, ügyvezetô alelnök is.
Hetek óta zajlanak a választások a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Látszólag minden a "demokrácia" szellemében történik, s pontos forgatókönyv szabályozza, hogy hányból mennyi tagot lehet bejuttatni a kari tanácsokba, hogy a végeredmény az egyetem legfelsôbb vezetôségének, a szenátusnak, majd a rektoroknak és rektorhelyetteseknek a megválasztásában csúcsosodjon. A gond csak a pontosan betartott "demokrácia" alapját képezô mutatókkal van. Egyes vélemények szerint a folyamat, ami a tanszékvezetôk megválasztásával vette kezdetét, tulajdonképpen egy lejátszott meccs. Már régen eldôlt, sôt hetek óta tudni lehet, hogy a különbözô vezetôi tisztségeket kik fogják betölteni. Az elmúlt hetekben titkos vagy kevésbé titkos listák jártak körbe, hogy segítsenek a habozóknak. Állítólag nem hiányoztak az ígérgetések sem azzal kapcsolatosan, hogy bizonyos szavazatokért ki milyen elônyre számíthat a késôbbiekben. Mondják, hogy a korhatár betöltése vagy a két mandátum lejárta miatt távozásra kényszerülôk mellett a választások eredménye kevés változást ígér. Arról pedig szó sincs, hogy az egyetem magyar diákjai által kezdeményezett különválással, a magyar tagozat önállósulásával egyetértsen az új vezetôség. A gondosan és pontosan behatárolt játékszabályok még azt sem teszik lehetôvé, hogy magyar dékánt válasszanak az általános orvosi kar élére például. Arról sem lehet szó, hogy a szenátusban fele-fele arányban vegyenek részt a két oktatási vonalként emlegetett tagozatok képviselôi. Mindez már csak azért sem lehetséges, mivel az általános orvosi karon (ahogy azt az egyetem honlapján olvashatjuk) 227 román és 98 magyar nemzetiségû oktató tanít. Bár mindkét tábor maga választhatta meg képviselôit a kari tanácsba, a román oktatók 13, míg a magyarok hét helyre voltak jogosultak. A fogászati karon már minden eldôlt, a dékán új, a dékánhelyettes maradt, a kari tanácsban a diákokkal együtt 8-5 az arány. A gyógyszerészeten még nem választottak, de a dékáni tisztségre csak egy jelölt van, így nem nehéz kitalálni, hogy a megfogyatkozott tanszékvezetôk mellett az elkövetkezô négy évben a MOGYE egyik karának sem lesz magyar vezetôje. A szenátus tagjait is pontosan behatárolt arányok alapján választják. A hivatalból bejutó tanszékvezetôk mellett a 29 helyre (az oktatók száma és nemzetisége alapján) 20 román és 9 magyar tanár kerülhet be. Holott a hallgatók létszáma alapján természetes elvárás lenne, hogy ha nem is önállóan, legalább fele- fele arányban hozzák meg az intézmény és ezen belül a magyar tagozat számára fontos döntéseket. Amire, a várható felállításban, a márciusban záruló választások nyomán sem számíthatunk. Az intézmény korszerûsítését, a felszerelés bôvítését, a tárgyi feltételek megteremtését viszont a tisztségében megerôsített legfelsôbb vezetés valószínûleg eredményesen folytatja tovább.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke tegnap sajtótájékoztatón ismertette a szervezet álláspontját Koszovó függetlenségének kikiáltásával, illetve a román hatóságok reakciójával kapcsolatosan. Elôbbirôl az volt a véleménye, hogy ez volt az egyetlen megoldás az évek óta tartó konfliktus megoldására, a román hatóságok vehemens, elutasító reakcióját kiábrándítónak és elítélendônek nevezte.
Mint mondta, "pánikkeltô és improvizált reakciójával", a hatalom "legitimálta egyes marginális politikai erôk szélsôséges, sovén retorikáját". Ugyanakkor elítélte, hogy Románia nem vette figyelembe az Európai Unió és NATO-tagországok többségének a véleményét. "A hatalom az úgymond nemzeti érdek címszó alatt, (...) bár tisztában van azzal, hogy a valós nemzeti érdeket, a békét, a stabilitást, a biztonságot és fejlôdést épp az EU- és NATO-tagságunk garantálja, az orosz stratégiát képviselô álláspontot képviseli".
Felhívta a figyelmet, hogy a Koszovó és Erdély közötti párhuzam értelmetlen, ám a politikusok pontosan ezt hangsúlyozták, azt a látszatot keltve nemzetközi téren, mintha Románia kibékíthetetlen etnikumközi konfliktusokkal küzdene.
A PEL felháborítónak nevezte, hogy a magukat demokratikusnak nevezô pártok engedtek a szélsôséges nacionalista nyomásnak, s határozottan elítélte a magyar- és Európa- ellenes politikai retorikát, a magyar közösség sértegetését.
A "kisebbik rossz"
A PEL társelnöke szerint ez volt "a kevésbé rossz" megoldás, mert a helyzet drámai volt Koszovóban. Már a Milosevics-rendszer idején annyira tarthatatlanná vált a helyzet, hogy a NATO 1999-ben fellépett ellene. "Románia akkor a NATO mellett volt ebben az intervencióban. Elmúlt tíz év, a felek nem voltak képesek párbeszédet folytatni, és az ENSZ, a NATO és az Európai Unió sem találta meg a megbékélés módját. Ezek után a kisebbik rossznak meg kellett történnie, olyan értelemben, hogy el kell fogadni: Koszovó és a koszovóiak nem tudnak Szerbiával együtt létezni, és a függetlenség az utolsó remény, hogy a két nemzet között létrejöjjön egyfajta megbékélés".
Basescunak fogalma sincs a diplomáciáról
Az államelnök nyilatkozatáról Smaranda Enache kijelentette: "Váratlanul ért, bár 2005 óta többször kijelentette, hogy visszautasítja még a gondolatát is annak, hogy Koszovó függetlenségét Románia elfogadja és elismerje. Mégis reméltük, Traian Basescu bölcsen dönt, hogy Romániának a nemzeti érdeke az Európai Unióhoz és a NATO-hoz fûzôdik és nem az Orosz Föderációhoz, hogy Románia olyan állásponton lesz, amely elfogadja mint az egyetlen lehetséges megoldást ahhoz, hogy béke legyen a Balkánon."
"A politikai pártok begerjedtek, s úgy reagáltak, mintha Koszovó Románia provinciája lenne"
"Nagyon kellemetlenül ért az improvizáció és a parlament, az elnök, a kormány és a politikai pártok meglehetôsen virulens, irritált hangneme. A mi véleményünk az, hogy engedtek a szélsôséges nacionalista pártok nyomásának. Ez rossz pont Romániának. Kellemetlen volt látni a demokratikus és pro-európer pártokat, hogy ugyanolyan hangnemben bántják meg a magyar közösség érzéseit, mint a PRM vagy a PIN. Megbélyegzik a magyar közösséget, azzal vádolják, hogy nem lojális. Ez nagyon kellemetlen helyzet, mert a romániai magyar közösségnek nagy szerepe volt abban, hogy Románia integrálódott az euroatlanti közösségbe. Nagy szerepe van abban, hogy ebben az országban a kisebbség–többség kapcsolata nem volt drámai, hogy tárgyalásos úton történtek meg mindazok a lépések, amelyek más országban bizony – még régi, konszolidált demokráciákban is – erôszakkal jöttek létre. Gondoltuk, hogy itt az ideje, hogy Románia gyümölcsöztesse ezt a tapasztalatát, s ha valóban létezik az a kisebbségi modell, amelyrôl olyan szívesen beszélnek, ezt a modellt ajánljuk fel másoknak. Ehelyett begerjedt az összes politikai párt, s úgy reagált, mintha Koszovó legalábbis Románia egyik provinciája lett volna" – nyilatkozta Smaranda Enache.
"Az autonómiamodelleket nem a koszovói drámai helyzetbôl kell venni"
A Székely Nemzeti Tanács megmozdulását, mint mondta, nem tartják szerencsésnek, egyrészt mert ez fokozza a román nacionalizmust és olyan argumentumokkal szolgálnak nekik, amelyekre építeni fognak az elkövetkezendô hónapokban. Olyan nacionalista hangnemet vált ki, amely eltakarja a választások igazi tétjét. Megint elôveszik a magyar kártyát, azzal próbálnak majd szavazatokat nyerni.
Ugyanakkor a Székely Nemzeti Tanácsnak fontos volna végiggondolnia, hogy ha autonómiára törekednek, valamilyen státuszra, amely úgy gondolják, megilleti ôket, akkor a modelleket nem a koszovói drámai helyzetbôl kell venni. Van számtalan autonómiamodell a konszolidált demokráciákban. Erre kellene építeni, mert senki nem fogja támogatni azokat az elképzeléseket, hogy Koszovó egy precedens, s fel lehet használni más európai államban is. Az új koszovói állam függetlenségi nyilatkozatában is tisztán áll, hogy Koszovó speciális eset és nem lehet precedens.
Miután a kormány a 2007. évi 9-es számú sürgôsségi kormányrendelettel megvonta a gyerekpénzt a 18. évüket betöltött iskolásoktól, az RMDSZ azt a megoldást javasolta, hogy ezeknek a fiataloknak, ha nem lehet gyerekpénzt adni, legalább iskolai támogatás formájában továbbra is folyósítsák azt az összeget, amelyet eddig kaptak.
Kerekes Károly képviselô januárban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy törvénytervezetet készített, amelyben a pénz további folyósítását szorgalmazta. Az ügyrôl azóta nem hallottunk újat. A fejleményekrôl kérdeztük az RMDSZ- képviselôt.
– Egy törvénytervezetnek a kifutási ideje legkevesebb három hónap: véleményeznie kell a kormánynak, el kell fogadja a szenátusi szakbizottság, a szenátus plénuma, majd a képviselôházi bizottság és a képviselôházi plénum, végül az államfô alá kell írja. Ezért, amikor a szociális szakbizottság elé került ez a sürgôsségi kormányrendelet – hiszen minden sürgôsségi kormányrendeletet a parlament is jóvá kell hagyjon –, azt javasoltam, hogy töröljük ezt a megszorító rendelkezést a rendeletbôl, és hagyjuk jóvá a sürgôsségi kormányrendeletet, mert nemcsak a gyermekpénz megvonásáról van szó, hanem sok más hasznos rendelkezésrôl. Ezért ha ezt a rendelkezést törüljük, a kormányrendelet teljes egészében elfogadható.
– Mekkora ennek a kifutási ideje?
– Következik a plénumbeli vita, ahol egész biztosan nem lesz gond, mindenki elfogadja, utána már csak az államelnöknek kell promulgálnia. Hiszen egy olyan törvénytervezetrôl van szó, amelynek az a célja, hogy jóváhagyja a sürgôsségi kormányrendeletet. Ugyanúgy járunk el, mint más törvényeknél. Ennek a kifutási ideje számításaink szerint is március vége.
– Hogyan lehet felgyorsítani a folyamatot?
– Próbáltam kapcsolatba lépni a szakminisztérium illetékeseivel, s meggyôzni a minisztert, hogy lenne egy jobb javaslatom a helyzet orvoslására. Éspedig az, hogy egy sürgôsségi kormányrendelettel hozzuk helyre ezt a hibát. Ennek a kifutási ideje maximum két hét, ezalatt meg lehetne hozni a döntést.
– Vagyis sürgôsségi kormányrendeletet akar egy másik sürgôsségi kormányrendelettel módosítani?
– Igen, mert ennek még rövidebb lenne a kifutási ideje.
– Mit válaszolt a miniszter erre a felvetésre?
– Azt mondta, gondolkozik rajta, nem zárkózik el a kérdéstôl.
– De ha Pacuraru egyet is ért a javaslattal, a Pénzügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia...
– Valóban, csak úgy kerülhet a kormányülés napirendjére, ha elfogadja a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és mások, de ez lenne szerintem a legjobb megoldás. Az sem rossz, amit a szakbizottságunk döntött, de annak sokkal hosszabb a kifutási ideje. Úgy látom, létezik politikai akarat ennek a kérdésnek a megoldására.
– Ez így szép, de konkrétan mikorra várható válasz az érintett minisztériumok részérôl?
– Remélem, hamarosan, és a kormány egy sürgôsségi kormányrendelettel helyrehozza ezt a hibát.
A PSD felhívást intéz a román pártokhoz, hogy közös jelöltet támogassanak a polgármesteri tisztségre – áll az alakulat Maros megyei szervezetének közleményében.
A Maros megyei PSD sértônek tartja az RMDSZ Koszovó kapcsán kifejtett álláspontját, azt állítja, hogy a jelenlegi politikai helyzetben "szükség van a román egységre ezen a vidéken". Éppen ezért a Szociáldemokrata Párt Maros megyei szervezete megbeszélésre hívta a többi párt vezetôit.
"A jelenlegi helyzetben, amikor ismét a nemzeti érdek védelme vált szükségessé, a PSD Maros megyei szervezete konzultációra hívja a román pártokat, hogy közös jelölt indításáról állapodjanak meg a marosvásárhelyi polgármester- választásokon" – áll az Ovidiu Natea elnök által aláírt közleményben.
A szociáldemokraták ugyanakkor sértônek minôsítik, hogy az RMDSZ Koszovó függetlenségének elismerése mellett foglalt állást, erkölcstelennek és felelôtlennek nevezve egyes magyar vezetôk kijelentéseit. Hangsúlyozzák: a koszovói helyzetet nem lehet összehasonlítani a romániaival.
"Románia Európa-szerte modellnek számít a kisebbségi jogvédelem területén. A magyaroknak vannak szenátoraik, képviselôik, minisztereik, államtitkáraik, igazgatóik, prefektusaik, alprefektusaik, tanácselnökeik, polgármestereik, használhatják anyanyelvüket az iskolákban, egyetemen és az igazságszolgáltatásban" – állítja Natea.
2004-ben a PSD, PUNR és PRM Dorin Florea független jelöltet támogatta, aki két évvel azután, hogy megnyerte a polgármester-választásokat, beállt a Demokrata Pártba.
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte népszavazáson Marosszék lakói kinyilvánították: akarják az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozását. A Marosvásárhelyen és szerte Marosszéken szervezett népszavazás sikeres volt. Szombaton Sepsiszentgyörgyön ül össze a Székely Nemzeti Tanács, hogy meghozza a kinyilvánított közakarat érvényesítéséhez szükséges döntéseket, és megválassza a Székely Nemzeti Tanács elnökét.
A gyûlés meghívottja Tôkés László, a romániai magyarság, a Székelyföld európai parlamenti képviselôje.
Marosszék Székely Tanácsa autóbuszt indít Sepsiszentgyörgyre, és felkéri Marosszék küldötteit, jelenjenek meg a sepsiszentgyörgyi ülésen.
Az autóbuszra iratkozni lehet a 0265/264-342, 0742-084-239-es telefonszámokon, az útiköltség 30 lej.
A gyûlés nyilvános, ennek megfelelôen érdeklôdôk is feliratkozhatnak, szállításukat a helyek arányában tudjuk biztosítani.
Marosszék Székely Tanácsa
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a kormány szerdai ülésén kijelentette: sajnálja, hogy egyes pártok úgy akarnak szavazatokat szerezni, hogy populista diskurzussal bírálják a regisztrációs adót, és azt akarják, hogy Románia a használt autók európai temetôjévé váljon.
A képviselôház plénuma kedden 158 szavazattal a 89 ellen, 7 tartózkodással elfogadta a Töröljék a regisztrációs adót címû indítványt.
Bogdan Olteanu képviselôházi elnök rámutatott: az indítvány elôírásai nem kötelezô jellegûek a kormány számára, ám átvehet belôle olyan részeket, amelyeket szükségesnek tart.
Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter az indítvány elfogadása után elmondta: a vita hasznos, a procedúra ellenben haszontalan volt, mivel a kormány amúgy is módosítja a törvényt.
A kormány olyan tervezeten dolgozik, amely növelné az adót a sok mérgezô gázt kibocsátó autókra (non-euro, Euro-1, Euro-2 kategóriák). Az adó kiszámításának fô kritériuma a szén-dioxid-kibocsátás.
Szerdai ülésén a kormány úgy döntött, újabb hivatalos levelet küld az Európai Bizottságnak, amelyben tájékoztatják az illetékeseket, hogy a környezetszennyezési adó mértékét az autók szén-dioxid- kibocsátása függvényében számolják ki – nyilatkozták a Mediafaxnak kormányközeli források.
Az említett források szerint az új levélben az illeték kiszámításának alapelvét közlik majd.
A kabinet egyúttal elfogadott egy memorandumot, amely az adó újraszámításának módjára vonatkozik.
Varujan Vosganian szerint, ha Brüsszel jóváhagyja az új jogszabályt, nem merült fel annak lehetôsége, hogy azok, akik már kifizették az adót, visszakapják pénzüket. Ugyanakkor az Európai Bizottság megszünteti a bírósági eljárást a román kormány ellen. Vosganian hozzátette: némi különbözet visszafizetésérôl mégis lehet szó, mint ahogyan Magyarországon történt.
A Gépkocsigyártók és -forgalmazók Szövetsége bejelentette: támogatja az új tervezetet.
(MTI) Németország új, független államként elismerte Koszovót – errôl döntött szerdai ülésén a berlini kormány.
A diplomáciai forgatókönyv szerint az elismerésrôl Horst Köhler államfô hivatalos jegyzékben tájékoztatja koszovói partnerét, Fatmir Sejdiut. A jegyzéket haladéktalanul továbbítják Pristinának.
A kormány nyilatkozatában hangsúlyozta: azonnali hatállyal kész a diplomáciai kapcsolatok felvételére a volt szerb tartománnyal.
A német kormány döntése egyáltalán nem meglepetés, Berlin ugyanis már korábban egyértelmûen jelezte: azon uniós tagállamok közé tartozik, amely Koszovó függetlenségének elismerése mellett van. A parlamenti pártok a Baloldal pártjának kivételével egyhangúlag az elismerést támogatták.
Angela Merkel kancellár egy korábbi nyilatkozatában úgy vélte, hogy Koszovó Németország szerint egyedi esetet jelent a nemzetközi jogban, a koszovói önállósodás semmilyen más függetlenedési törekvéshez nem hasonlítható. A kancellár egyidejûleg közölte: a koszovói vezetôket tájékoztatta arról, hogy a köztársaságban élô szerb kisebbség jogainak tiszteletben tartását elengedhetetlennek tekinti.
A kancellár leszögezte azt is: Németország fontosnak tekinti a Szerbiával való kapcsolatok erôsítését, az EU és Belgrád további közeledését. Mind Koszovó, mind Szerbia számára európai perspektívát kell kínálni – hangsúlyozta Angela Merkel, aki egyben reményét fejezte ki, hogy Belgrád nem rendeli haza berlini nagykövetét, ahogy azt Washington, Párizs és Ankara vonatkozásában tette.
(MTI/AFP) A NATO vezette koszovói nemzetközi békefenntartó erôk (KFOR) parancsnoka szerint észak- koszovói "helyi szerb vezetôk" szervezték meg a két, Szerbia és Koszovó közötti határátkelô elleni keddi támadásokat; az egyik koszovói szerb vezetô cáfolta a vádat.
"Néhány helyi vezetô nagy felelôsséget vett magára, amikor gyerekeket és nôket kevert bele ezekbe az akciókba, és veszélynek tette ki ôket" – mondta Xavier Bout de Marnhac tábornok a sajtó képviselôinek szerdán Pristinában, miután megbeszélést folytatott Fatmir Sejdiu koszovói elnökkel és Hashim Thaci miniszterelnökkel.
"Konkrétan nem akarok senkit megnevezni, de azt tanácsolom, hogy nézzék meg a szerb televízió helyszínen forgatott filmjeinek néhány képsorát, és tudni fogják, mirôl beszélek" – tette hozzá.
Elôzô nap több mint ezer feldühödött szerb megtámadott és lerombolt két határátkelôt Szerbia, illetve Koszovó északi, többségében szerbek lakta része között, ami miatt a békefenntartó erôk – a szakadár terület függetlenségének kikiáltása óta elôször – beavatkozása kényszerültek.
A koszovói parlament kedden elfogadta az alig két napja született új európai állam elsô tíz törvényét, amelyek közül az egyik a külügyminisztérium létrehozásáról rendelkezik.
A pristinai televízió élô közvetítésben számolt be a törvényhozási ülésrôl, amelyen csomagként terjesztették elô a jogszabályokat. A 120 tagú testületbôl 88-an voltak jelen az ülésen, a túlnyomó többség igennel szavazott. Mindössze ketten tartózkodtak, s ketten utasították el a törvénycsomagot.
Az új szabályok a külügyminisztérium létrehozásán túl a koszovói útlevélre és állampolgárságra, a rendôrségre, a kulturális örökség vallási jellegû helyeinek (nyilvánvalóan a szerb ortodox templomoknak és kolostoroknak) a különleges védelmére, a helyhatóságok autonómiájára és határaira vonatkoznak.
(MTI/Reuters) Melyik amerikai elnök viselt elôször hosszúnadrágot, és melyik volt az elsô, akinek volt elnöki autója? Megtudhatják az alábbi összeállításból.
Az úgynevezett elôválasztási szuperkedden, február 5-én több mint húsz államában tartottak elôválasztásokat. Az eredmény döntôen befolyásolhatja, hogy kibôl lehet az Egyesült Államok következô elnöke. A november 4-i választáson aztán eldôlhet számos elnöki elsôség:
– Hillary Clinton demokrata szenátor lehet az elsô nôi elnök.
– Barack Obama demokrata elnökjelölt aspiráns az elsô fekete bôrû elnök lehet.
– A republikánus Mitt Romney lehet az elsô mormon vallású elnök.
– Augusztusban lesz a republikánus John McCain 72. születésnapja, és ô lehet a legidôsebb hivatalba lépô elnök. A jelenlegi korrekorder, Ronald Reagan 69 éves volt, amikor 1981. január 20-án beiktatták hivatalába.
Néhány további elsôség az elnök- történelembôl:
– Az elsô római katolikus vallású elnök John F. Kennedy volt.
– Az 1920-ban megválasztott Warren Harding volt az elsô elnök, akire nôk is szavazhattak.
– Franklin Roosevelt volt az egyetlen, aki három ciklust töltött az elnöki poszton. 1944-ben negyedszer is megválasztották, de 1945-ben meghalt. Késôbb aztán, 1951-ben a kongresszus a 22. alkotmány- kiegészítéssel úgy rendelkezett, hogy két periódusnál tovább senki nem lehet elnök.
– Az elsô elnök, George Washington volt az elsô, akinek postabélyegre került az arcképe. A bélyeg 1847- ben jelent meg.
– John Adams lakott elôször a Fehér Házban. Az Egyesült Államok második elnöke és felesége, Abigail 1800. november 1-jén költözött a rezidenciába, amelyet Washington elnöksége idején még építettek.
– Thomas Jefferson volt az elsô, akit Washingtonban avattak elnökké. Ez 1801. március 4-én történt. Elôdje, John Adams Philadelphiában vette fel a tisztséget, a két ciklust kitöltô George Washingtont pedig New York-ban iktatták be hivatalába elôször, és Philadelphiában másodszor.
– Andrew Jackson volt az elsô, aki fakunyhóban jött világra. A hetedik amerikai elnök 1767. március 15-én született a Dél-Karolina állambeli Lancaster megyében.
– Jefferson egy fogadáson a Fehér Házban, 1801 nyarán kitalálta, hogy lazít a szigorú protokollon; kezet fogott férfi vendégeivel. Korábban mély meghajlással kellett köszönteni az elnököt.
– James Madison – ô 1809-tôl 1817-ig vezette az országot – volt az elsô elnök, aki rendszeresen hosszúnadrágot viselt térdnadrág, avagy bricsesz helyett.
– Howard Taft az elsô, akinek volt elnöki gépkocsija. A 27. elnök át is építtette a Fehér Ház istállóját, négy férôhelyes garázs lett belôle.
– Woodrow Wilson volt az elsô elnök, aki hivatali ideje alatt külföldre látogatott. Külügyminisztere és történészek, földrajztudósok, közgazdászok és politikai szakértôk kíséretében 1918. december 4-én kelt útra, Franciaországba hajózott, hogy részt vegyen az elsô világháborút lezáró béketárgyalásokon.
Tegnap reggel a marosvásárhelyi virágkertészet szakemberei és a polgármesteri hivatal szakosztályának képviselôi mellett a Vár sétányon találkozott a helyi tanács szakbizottságának két tagja a Rhododendron környezetvédelmi szervezet képviselôivel, akik kifogásolták a fametszési eljárást. A helyszínen megtudtuk, hogy a tanácsosok a módszer tisztázásáig felfüggesztették a munkálatokat, ennek ellenére folytatták a gallyazást.
– A polgármesteri hivatal szakemberei nem igazodtak a döntéshez – mondta a helyszínen Szakács László, a Rhododendron környezetvédelmi szervezet elnöke.
A fametszésrôl szervezett nyilvános vitán megígérték a nemkormányzati szervezeteknek, hogy a gallyazást ellenôrzô bizottság jóváhagyása, felügyelete nélkül nem nyúlnak egy fához sem, ennek ellenére a Vár sétányon elkezdték a munkát. Miután a sajtójelzések nyomán kirobbant a botrány, leálltak ugyan, de ma (sz. m.: tegnap reggel) folytatták a munkálatokat – tudtuk meg a környezetvédô szervezet elnökétôl.
Muresan Gheorghe, a virágkertészet igazgatója lapunknak elmondta, nem lehet azt csinálni, hogy hozzáfognak a munkához, majd leállnak, s minden fametszésnél tanácskoznak a környezetvédôkkel.
– Hozzanak egy szakembert, és akkor érdemben vitatkozhatunk! – jelentette ki az igazgató.
Muresan Gheorghe, Ana Felicia Iliescu: Cultura arborilor si arbustilor ornamentali (Fák és díszcserjék termesztése) címû könyvével a kezében igazolta, hogy szakszerûen járnak el. A kötet, amelyet az ország egyik legelismertebb szakembere írt, 2005-ben jelent meg, így azt sem lehet mondani, hogy a módszerek elavultak. Ennek megfelelôen 4-5 évente egy alaposabb lombkoronavágást kell eszközölni, majd ezt követôen háromévente a kinôtt hajtásokat kell kezelni, így alakul ki a megfelelô forma. A szakemberek ezt követik – hangsúlyozta az igazgató.
A helyszínen jelen volt Bálint István és Sita Ioan, a helyi tanács zöldövezetekkel foglalkozó szakbizottságának tagjai. Az elôbbi elmondta, a tanács létrehozta a polgármesteri hivatal keretében a zöldövezeteket kezelô igazgatóságot, azzal a céllal, hogy elsôsorban ôk foglalkozzanak a fametszésekkel, kivágásokkal. Ez önálló szakosztályként kellene mûködjön, amely, ha szükséges, ezt a munkálatot akár mással végeztesse el.
Melca Lucian erdészmérnök, az említett szakosztály vezetôje ezzel ellentétben elmondta, ôk a virágkertészet hatáskörébe tartoznak, nem függetlenek az ottani szakemberektôl, szaktestületük elsôsorban azért alakult meg, hogy a lakótársulások által jelzett fakivágásokat és -metszéseket kezeljék. A közterületek zöldövezetének karbantartásával egyelôre nem foglalkoznak. A munkálatokat is csak a virágkertészet munkásaival és gépeivel végzik.
A helyszínre sietett Ábrán Péter erdészmérnök, a környezetvédelmi ügynökség védett övezetekkel foglalkozó osztályvezetôje, aki hosszas vita után a munkálatokat vezetô kertészmérnökkel végigjárt minden fát, és kiegyeztek abban, hogyan metsszék le az ágakat. A szakbizottság két tagja a Kornisa negyedbe ment, hogy az ottani munkálatokat is ellenôrizzék. A munkások pedig folytatták a gallyazást.
Thália hódolói minden év március 27- én ünnepelik meg a színházi világnapot. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 2008. március 29-én, szombaton este 8 órától SZÍNÉSZBÁLT szervez ennek tiszteletére.
Bálanya: Lokodi Edit Emôke, a Maros Megyei Tanács elnök asszonya.
A bál védnöke a Rotary Club Téka.
A bál teljes bevételét a Székely Színház Alapítvány létrehozatalára fordítjuk.
Ez az alapítvány elengedhetetlenné vált a Tompa Miklós Társulat további munkájának elôsegítéséhez.
A bál kínálatában egy zenés- szórakoztató ünnepi elôadás, két zenekar által biztosított talpalávaló, svédasztalos vacsora, aukció – amely során színházi kegytárgyak és képzômûvészeti alkotások kerülnek kalapács alá –, valamint tombola és rengeteg meglepetés szerepel. Az elôadásban természetesen viszontláthatják a Tompa Miklós Társulat minden tagját.
Szeretettel várunk minden színházszeretôt, érdeklôdôt!
A báli belépô ára 150 RON, amely magában foglalja a teljes báli mûsort illetve a svédasztalos vacsorát, korlátlan italfogyasztással.
Báli belépôk a Nemzeti Színház jegypénztárában válthatók.
További információkat kérhetnek a szineszbal@yahoo.com e-mail címen, valamint a 0365/806-864, a 0728-964- 104, valamint a 0744-398-122-es telefonszámokon.
További szíves adományaikat a következô bankszámlákra várjuk:
EUR 47BRDE27OSV31321722700
RON 59BRDE27OSV31321482700
A Maros Megyei Mezôgazdasági és Kereskedelmi Iparkamara február 28-án és 29-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában pénzügyi-banki szalont szervez.
A rendezvényen jelen lesznek a Román Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium, a Kis- és Középvállalatok Országos Szövetsége, valamint az üzletemberek szervezeteinek képviselôi. Megnyitó: 28-án, csütörtökön 10 órakor. 12 órától Fejlesztési lehetôségek uniós támogatással címmel szimpóziumra kerül sor, amelyen helyi bankok, a bukaresti Eximbank, a 7 fejlesztési központ és más fejlesztési ügynökségek képviselôi tartanak elôadásokat. A szalon keretében bank-, pénzügyi intézmények, valamint biztosító- és befektetési társaságok mutatják be ajánlataikat.
Az érdeklôdôk a kereskedelmi kamaránál jelezhetik részvételi szándékukat a 0265/269-218-as telefonszámon, vagy az expo@cciams.ro, illetve az otiliasurdea@cciams.ro e-mail címeken.
Idén januárban 4,74%-os volt a munkanélküliségi ráta, 0,4%-kal magasabb, mint 2007 decemberében, azonban 0,8%-kal kisebb, mint tavaly januárban.
Január 31-én megyénkben 11.820 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, 1129-cel több, mint decemberben.
A munkanélküliek 0,64%-a vidéken, 0,36 %-a városban lakik. 0,82%-uk gimnáziumot, szakiskolát, 0,12%-uk líceumot, 0,06%-uk pedig egyetemet végzett.
Amikor felhabzik a nemzeti(ségi) öntudat, a sértettség vagy a megalázás szándéka, sokszor alkalmazzák/alkalmazzuk az oláh megnevezést többségi polgártársainkra. Szó ami szó, mi sem vagyunk jobbak a deákné vásznánál – mert hát mitôl jobb az oláhozás a bozgorozásnál?!
De mitôl lehet sértô egy népnév?
E kérdés tisztázásakor nyilvánvalóan az illetô nép önelnevezése és a külsô elnevezés közötti feszültségbe kell belenéznünk. Gondoljunk csak a román – oláh mintán túl a szlovák – tót vagy a szerb – rác esetekre. A fenti példákban elsô helyen az önelnevezést, míg második helyen a külsô elnevezést tüntettük fel, még ha az "önelnevezés" olykor jóval késôbbi, újkori fejlemény is.
A vlah, valah népnév (az oláh szó ôse) eredetileg egy kelta törzs neve volt, s ha Wales tartomány nevére gondolunk, bizony ott is ugyanezt a kelta szót fedezzük fel. Késôbb e törzs latinizálódott, rómaiasodott (romanizálódott). A törzs nevét mi, magyarok a szláv nyelvek közvetítésével vettük át, többes számú alakjából (vlaszi) alakult ki az olasz népnév. A vlah/oláh tehát korántsem volt sértô, amennyiben egy egész sor nép (kelta-walesi-újlatin népek) "vállalhatta" tisztességgel. A 18–19. században, amikor a román közgondolkodást erôteljesen kezdte foglalkoztatni a latin eredet témája, mindinkább a római "szálat" kezdték elônyben részesíteni az önmegnevezés terén is, vagyis a román megjelölést. Aki tehát ma az oláhot használja, az – román felfogás szerint – primitívnek, "barbárnak" bélyegzi meg beszéde tárgyát.
A tót minden bizonnyal a trák-illír tauti vagy a kelta touta népnévbôl származik. Ugyaninnen ered a németeket jelölô teuton, mi több: a deutsch népnév is. A 18. századig a magyarországi szlávokat – elsôsorban a délszlávokat! – nevezték így (Tótország nem egyéb, mint Szlavónia, s a vend vidék régebbi neve is Tótföld vagy Tótság volt). A két világháború között a nemzeti ébredésben figyelemre méltó eredményekre jutott szlovákok megnevezéséhez kezdték használni a tótot, jóllehet az országrészt a magyarban is gyakran Szlovenszkónak mondták. A tót megjelölés tehát viszonylag lazábban kapcsolódik a szlovák etnikumhoz, mint az oláh a románhoz.
A rác népnév Rász várának, az ôsi szerb állam székhelyének nevébôl eredeztethetô. A ma Szerbiának megfelelô magyar országnév egykor Rászka vagy Rácia, Rácország volt. Ez utóbbiból "párolta le" nyelvünk a rác népnevet. A 19. század közepén – elsôsorban Kossuth nyomán – a Magyarország területén élô szerbeket rácoknak, míg a határon túl élôket szerbeknek mondták.
Az oláh, a tót és a rác tehát egyaránt régi magyar szónak minôsül, megbélyegzô, pejoratív használatuk a 19. és 20. századi nacionalizmusok számlájára írható – s ma is ennek a lélektani alapján hat.
Létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünnepli jövô szombaton a Kultúrpalota nagytermében a Marosvásárhelyi Rádió. Az évtizedek alatt nagy presztízsre szert tett közintézmény aligazgatója, Borbély Melinda beszélt nekünk a részletekrôl.
– 1958. március másodikán szólalt meg elôször a Marosvásárhelyi Rádió, amely azóta szinte megszakítás nélkül mûködik. Azért csak szinte, mert volt egy periódus, amikor megszüntettek: 1985. január 12-én, szombaton 13 óra 22 perckor, bukaresti utasításra némultak el a hangszórók, amelyek csak '89. december 22-én szólalhattak meg újra. Sokan már akkor is itt voltunk, de a régi, "nagy öregek" közül már csak Gáspár Sándor és Tóth Béla a rádió munkatársa. Ôk már '85 elôtt is itt dolgoztak. Jelenleg három nyelven sugározunk: magyarul, románul és németül, illetve Romanes címen minden szombaton háromnegyed órás, roma nyelvû mûsorunk is van. Érdekességként megjegyezném, hogy a megszüntetés után a szalagokat Jilavára, a hírhedt börtönbe vitték, ahonnan késôbb sikerült ôket visszaszereznünk, és a klímának köszönhetôen épségben megôrzôdtek. Visszatérve az újraalakulás után történtekre, ’90-ben a fekete márciusi eseményekrôl élôben tudósítottunk, ezért sajnos kevés szalag maradt meg a történtekrôl, amik vannak, azok kétségkívül kordokumentumnak számítanak. 2000-ben a Millennium program keretén belül, holland támogatással sikerült megszereznünk az igen modern Ballett vágóprogramot, amelynek segítségével az Aranyszalagtárat CD-lemezekre másoltuk, persze megôriztük az eredetieket is. Ilyen korszerû programmal még Bukarestben sem dolgoznak. Megjegyezném még, hogy idôközben kibôvült a mûsoridônk, a magyar szerkesztôség adása hétköznap 11 órától 18 óráig, míg vasárnap 10-tôl 18 óráig hallgatható, ezzel az ország leghosszabban tartó magyar adását sugárzó közszolgálati rádióvá lettünk. Saját internetes honlappal rendelkezünk, ez a www.radiomures.ro internetes címen található meg.
Ami a jubileumi rendezvényünket illeti, március elsején fél 11-tôl sajtótájékoztatóval kezdôdik a Tükörteremben, ezt 11-tôl szimpózium követi 80 éves a Román Rádió, 50 éves a Marosvásárhelyi Rádió címmel. Meghívtuk a Román Rádió fôszerkesztôjét, Maria Toginát, itt lesz a rádió igazgatótanácsa, illetve a regionális rádióstúdiók fôszerkesztôi is Marosvásárhelyre látogatnak. Délután 4 órakor kezdôdik a nagyteremben a gálamûsorunk, meghívott vendégként érkeznek a Magyar Rádió fômunkatársai – Merza Jenô, Cséve Magdolna, Szomráky Béla és Mátrai Julianna –, illetve a Hargita, Kovászna és Brassó megyei tanácsok képviselôi valamint különbözô polgármesterek. A Gáspárik Attila rendezte gálamûsoron fellép Dancs Annamari, Buta Árpád Attila, valamint Jakab Attila és népi zenekara. Az ingyenes rendezvényt élôben közvetítjük, interneten is követni lehet majd. A véleményünk az, hogy a huszonegyedik században már nem elég magyarul sugározni, a mûsoroknak jóknak is kell lenniük: a mottónk – Értünk van, rólunk szól – ezért az erdélyi magyar hallgatóra érvényes.
Sorsedzette arcok, gyönyörû tájak, otthonos házak, aprócska utcák, ôsrégi kutak, fából ácsolt malmok. Munka, érzelmek, bánat, nevetô gyerekek. Ragyogó égbolt, a falu fölötti kékségre szegezett lencsérôl "eltûnt minden felhô". Gyergyóremete képekbe zárva, a közösség élete a falakról üzen nekünk. Kinek-kinek mást, a fotósok szívén, szemén, tehetségén keresztül. A Bernády Ház emeleti galériáiban.
– Gyergyóremete arcai tûnnek fel, azok az arcok, amelyeket ez a nagyközség felmutat. Ami Remetébôl érdekes lehet, az itt van a mûvésztáborban készült képeken, a környékbeli tanyaszórványokkal – Csutakfalvával, Eszenyôvel, Kicsibükkel – egyetemben. "Tájjáró" kiállítás ez, és mi mindig örvendünk annak, ha Marosvásárhelyen is vendégül láthatjuk – mondta méltatásában Nagy Miklós Kund, a Gyergyóremete képekben címû fotótárlat péntek délutáni megnyitóján, amelyen a kiállítás fényképeinek fotóalbumát is bemutatták. Ádám Gyula fotómûvész, szerkesztô az utóbbiról beszélt: – Ez a könyv egy kicsit más, mint a többi, de nem csak az anyagi háttér helyzete miatt. Idôközben megtanultuk a könyvgyártás mesterségét, így kevesebb pénzbôl is jobb, szebb kötetet, albumot tudunk szerkeszteni és kiadni. Reméljük, ez a továbbiakban is így marad.
Bálint Zsigmond fotómûvész a fényképekrôl, illetve magáról a fotótáborról szólt: – A képek ugyanazt a hangulatot adják vissza, amit ott tapasztaltunk. Amikor megérkeztünk, furcsának tûnt, hogy a település kezd urbanizálódni. Keresni kezdtük a régi falut és megtaláltuk. A portákat, az embereket. Ezt tükrözik a fotók. Érdekes, hogy nagyon sok fiatal jött a táborba, akik a "régiekkel" ellentétben már egyetemen tanulták a fényképezés mesterségét, mégis nagyon egységes lett az Ádám Gyula szerkesztette album. A képek ôszinték, azt adják vissza, amit mi ott láttunk – összegzett Bálint Zsigmond, majd a további, tárlatnyitón részt vevô, Remetén táborozó fotómûvészek osztották meg élményeiket a szégyenletesen csekély lélekszámú közönséggel.
"Ha itt marad, mi lett volna belôle. Ott né, kaloriferfûrészelô. Ha kimûveli magát, lett volna fölösleges ember, költô." – Így kezdôdik Bölöni Domokos író, újságíró Széles utcán jár a bánat címû legújabb kötetének egyik tárcanovellája, a Háromnegyed Jóska. Többek között ennek a "kicsinek született, tudni s mégse, kitôl" "milicistaköltemény"-nek a történetét olvasta fel a szerzô kedd délutáni könyvbemutatóján. Az elesett, örök vesztes kisemberek profilját megörökítô íróval kollégája és barátja, Nagy Miklós Kund fôszerkesztô- helyettes beszélgetett.
– Novelláinak szereplôi amolyan antihôsök. Folyamatosan megpróbálják megtalálni életük értelmét, újra meg újra felfedezik a spanyolviaszt, miközben esendô lényük által a szerzô is kiadja önmagát – mondja a méltató. "Karatéznak a gondolataim. Nem nyughat bennem a huncut micsimán. Magamra emlékezem minduntalan" – vallja az alkotó is Klánárét címû rövidprózájában.
– Ôk ahhoz a nemzedékhez tartoznak, amelyik nem találta meg a helyét a forradalom után. Leszakadt emberek, akik nem tudtak mit kezdeni a hirtelen rájuk szakadt szabadsággal – így határozza meg Bölöni Domokos a mûveiben leginkább testet öltô embertípust.
– Életpályám egy gátfutáshoz hasonlítható. Falusi gyereknek születtem, aztán a ’60-as évek kollektivizálása után édesanyámék úgy döntöttek, jobb, ha nadrágos ember lesz belôlem, még ha az ilyent meg is ugatják a kutyák, amikor egy portára belép. Ötödikes koromtól vendégként jártam haza. Mindig lemaradtam a nemzedékemtôl egy lóhosszal, talán ezért is volt tele az életem különféle pótcselekvésekkel – emlékszik vissza a vargabetûs hat évtizedre az író, aki jól tud szórakozni a való és virtuális világ furcsaságain, bár nem tartja magát tréfás fickónak.
– A humor számomra villámhárító. A régi rendszerben politikai viccekkel, szójátékokkal próbáltuk meg elviselni az életet, és az igazság az, hogy a kapitalista társadalom is mélyen emberiségellenes. A hatalmi szféra, az erôszak új köntösben jelentkezik, mindössze ennyi a változás – teszi hozzá az alkotó.
A rövidpróza mûfajához való kötôdés Bölöni Domokos szerint az újságírói létbôl fakadó kényszer.
– Nagy szó volt, ha például az Utunkban egy oldalnyi próza megjelent. Bár az Igaz Szó folytatásokban közölte Dégi Gyurka pontozója címû kisregényemet, a napi- és hetilap egyféle satu, amelyhez idôvel hozzáidomulunk.
Csütöri Györi, Burjányos Barnabás, Suszter Bingyó Landaris – a különös, jellegzetesen Domi bácsis nevek váratlanul, régi történésfoszlányokból térnek vissza, sokszor éjszaka "kísértik meg" az írót, akinek aztán ki kell várni, amíg a furcsa név köré "odasompolyog egy sztori."
A szövegbe "kalapálható" – egyes olvasók szerint néha elviselhetetlenül kifordított – abszurd szavak egyik állandó forrása a világháló.
– Nem vagyok egy "netezô fotelpatkány", de nagyon jól jön nekem az a rengeteg, novellába kívánkozó bolondság, amelybe szörfözés közben lépten-nyomon belebotlom.
Bölöni Domokos nem fél attól, hogy rásütik a vidámszínpadi operetténekessel rokonítható humorista bélyegét, annál is inkább, mivel – elmondása szerint – ezt ô már megkapta az elmúlt évek során. Pedig minden mûvében ott mocorog a tragikomikum. Akárcsak a Bolhadombról visszatekintô, kiscsokoládi Háromnegyed Jóska suttogásában: "Eladó vagy, Kiscsokolád? Visszajövök, megveszlek."
Még alig csikordul föl szememnek pillája reggel, máris nekiszököm a gépnek, s megnézem, mi újság a nagy és kis tudományban. Ott csípem el a hírek között a Willjam van de Oktondij, holland tudományos központ jelentését, hogy aszongya: a hosszú életû nyugdíjas sokkal többe kerül az államnak, mint az, aki a munkaévek után rögtön felfordul. Na persze, ez teljes tudományos fegyverzetben van elôadva, hogy teccik tudni, az állami kiadások nôttön-nônek, a társadalombiztosítás egyre bizonytalanabb lesz, rengeteg kiadás éri, ahogyan az emberi életkor hosszabbodik, hiszen többet kell egy emberre fordítani idôben, energiából és gondoskodásból, csókból és szentelt vízbôl, teszem hozzá én menten...
Arra bezzeg a derék hollandusok nem vállalkoztak, hogy kiszámítsák, mennyibe kerül nekünk az állam. Amely állítólag értünk van és nem fordítva.
Hiszen hosszú ideig a tudomány arra törekedett, hogy az ember életét szebbé, jobbá és kellemesebbé tegye, megóvja a betegségektôl, kiirtsa a nagy kórokozókat vagy az emberi fajra támadó emberalakú parazitákat. A tudomány az eszméket is lakájossá tette, ezt hítták egykor emberiességnek, humanizmusnak, aztán a politikai rendszerek ehhez még jelzôket is szereltek (pl. szocialista, atlanti, szovjet humanizmus stb.).
Az emberi életet sikerült néhol egészen tûrhetôvé tenni, mire az ember szemtelenül azzal felelt, hogy elkezdett merészen tovább élni 40-50 évnél. Nem törôdött azzal, hogy ilyen túllépés esetén egy ember sokkal több vizet iszik és fürdik el, több villanyáramot és gázt, kokszot, szenet és körömvirágkenôcsöt, aloe verát, konyakot/paszulyt fogyaszt, levegôt szív be, szén- dioxidot (és más gázfélét) bocsát ki, jóval hosszabb ideig fog a tápláléklánc végén lógni. Mit lacafacázunk: élôsködni fog. Ha pedig mindez idôben megnyúlik, az igények szintjén fokozódik, diverzifikálódik, és rafináltabb, finnyásabb lesz a pokolfajzat aggeb, akkor azzal más emberek (fiatalok, alig születettek vagy most felszabadult szingalézok) elôl veszi el az éltetô elemeket, olyanok elôl, akik pedig hasznot hajthatnának, nagyot és azonnalit.
Malthus elmélete a történelemben sok helyütt gyakorlattá vált, ámbátor az államok akkor tévedtek, amikor fiatalembereket küldtek a háborúkba, nem idôseket. Pedig ezeket kellett volna századokba, ezredekbe, sokszínû zászlóaljakba és tankhadosztályokba rendezve kizavarni a frontokra, míg a fiatalok békésen termelhetnének és hajtanák a profitot, hasznot garmadára.
Akkor már sokkal jobban csinálták a spártaiak, akikrôl pedig nem minden célzattal már ifjúkorunkban azt tanultuk, hogy az öregeket és kripliként született csecsemôket lehajigálták egy magas hegyrôl, a Tajgetoszról. Hiszen magas hegyek Hollandián kívül mindenütt akadnak. De kitûnôen megfelelnek erre a célra felhôvakarók is. Spárta haszonelvû rideg és a gazdasági észszerûség mentén szervett társadalommal rendelkezett. Az Institujt Van der Okrondij elvei szerint mûködött. Javított változatát harmadik birodalomnak hívták.
Jelzem, a hollandok kiszámították, hogy ha a tudománynak sikerül rövid idôn belül megszabadulnia a ráktól, az infarktustól és AIDS-tôl, és valamennyien játszva elérjük a 125 éves átlagéletkort, akkor kereshetünk magunknak új bolygót, ha van egyáltalán még egy hasonló, fogyasztásra alkalmas a kozmoszban...
Nyereséges lehet a gabonatermesztés
A tavasz elôtti idôszakban nagyon nehéz az önálló mezôgazdasági termelônek, hiszen céljai elérése érdekében napi és hosszú távra érvényes döntéseket kell hoznia alapos számítások alapján. Figyelembe kell vennie a gazdaság méreteit, az alkalmazott technológiát, a rendelkezésre álló beruházandó tôkét és azt, hogy termelési szerkezetben a természeti és üzemgazdasági feltételek közepette milyen jövedelmezô terményt termesszen. Az elmúlt években tagadhatatlanul segítséget jelentett az állami támogatás, ez évtôl pedig az EU-s támogatások. Csakhogy éppen a költségek meghatározása okozza a legnagyobb gondot. A területalapú közvetlen kifizetések késnek, az okok ismertek, az idei év végén talán idejében megtörténnek. A gazdálkodóknak a tavalyi szeszélyes idôjárás után ezen a tavaszon gondot okoz a vetômag, mert amellett, hogy nincs elegendô mennyiség, drága is. A kukoricánál például a legolcsóbb vetômag hektáronként 300 lejbe kerül, a jól termô hibrideknél ez az összeg eléri az 500 lejt is. Valóban, az árak magasak, de a szakemberek határozottan állítják, nem szabad lemondani a jó minôségû vetômagokról, mert a hozamok szintje legnagyobb mértékben a vetômagtól függ. És hogy az ipar is "támogassa" a mezôgazdaságot, októbertôl megdrágult a mûtrágya (néhány évvel ezelôtt ártámogatott volt), mûtrágyatípustól függôen egy zsák mûtrágyáért 60-80- 100 lejt kell fizetni. A gazdák, mielôtt számításokat végeznek, tájékozódnak is, így tudták meg, hogy a Mezôgazdasági Minisztérium a tavaszon létrehozandó kultúrák számára kidolgozott egy költségvetési tervezetet, hektárra számítva. Eszerint ha valaki egy hektáron termeszt majd kukoricát, annak összköltsége 1.812 lej. Ez a minisztériumbeli szakemberek számításának eredménye. A gazdák szerint a költségek ennél nagyobbak, mert biztosítani kell a szükséges mennyiségû tápanyagot, gyomirtást kell végezni ahhoz, hogy jövedelmezô legyen a kukoricatermesztés. Az a gazda, aki tavasszal gabonát akar termeszteni, idén nem számíthatja költségvetésének csökkentésébe az üzemanyag állami támogatását (a géppark elöregedése miatt a szaktárca eddig támogatta az üzemanyagot). Pontosítsunk: a Mezôgazdasági Minisztérium tervbe vette, hogy tavasszal majd folyósítják a támogatást – 1 lejt literenként. Ez is valami kis segítség lenne, de ha nem, akkor újra zsebükbe kell nyúlniuk a gazdáknak. És még nem tudni, hogy melyek azok a gépalkatrészek, amelyek drágulnak.
A Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakemberei szerint az idén az elôrejelzések alapján a kukorica kifizetôdô lesz, mint ahogy a szalmásgabonák is, annál is inkább, mert megyénkben mintegy 7.000 hektárral kevesebb szalmásgabona-vetômagot tudtak elvetni a gazdák, mint amennyi tervben volt.
Sovány vigasz.
(kilyén)
Menetrendszerûen beütött a japánsztrájkok évszaka a közigazgatásban is. És ilyenkor ki-ki vérmérséklete vagy személyes érintettsége szerint egyetért vagy dühöng. Természetesen mindenkinek joga van fehér karszalagot kötve nagyobb bért követelni. Csak azt nem értem, ha már japán módon tudunk sztrájkolni, munkában miért afrikai példákat követünk? Ugyanis mindegyre tapasztaljuk: hiába szerelték fel a hivatalokat számítógépek százaival, az ügyintézés minôsége sok bosszúságot okoz. Idôt és energiát pazarolunk a tévesen bepötyögött adatok helyesbítésére.
Na de térjünk vissza a bérkövetelésre. A statisztikai hivatal adatai szerint az utóbbi három évben a közszférában a bérek nagyobb arányban növekedtek, mint a vállalkozói szektorban. Ráadásul a múlt év vége felé a kormány pánikhangulatban kezdett el költekezni, így decemberben bizonyos területeken, mint a közigazgatás, honvédelem és társadalombiztosítás, a bruttó átlagkereset meghaladta a 3200 lejt (vagyis régi lejben számolva a 32 milliót). A számadatok szerint a tanügyben az utolsó negyedévben közel 1800 (18 millió régi) lej volt az átlag. Természetesen a kezdô pedagógus ennél jóval kevesebbet, az egyetemi tanár pedig sokkal többet inkasszált. Na meg ott van az esetenként feketemunkaként gyakorolt óraadói zsebpénz. Talán a szakszervezeteknek is a béralap igazságosabb elosztásáért kellene küzdeniük, nem pedig azért, hogy nagyobb tortaszeletet kapjanak a költségvetési alapból bérfejlesztésre. Mert az oktatás minôségérôl jobb nem beszélni. Az egyetlen terület, ahol a fogyasztói jogok nem érvényesülnek. Itt nincs szavatosság. A félanalfabéta, se elméleti, se gyakorlati tudással nem rendelkezô "érett" fiatalok sokasága a bizonyíték erre.
De ne csak a tanárokon lovagoljunk, mert a közszféra más területein sem jobb a helyzet. Pedig az adófizetôk pénzébôl élnek. A gazdasági szakértôk – köztük a jegybank elnöke – már a múlt év vége felé többször figyelmeztetett arra, hogy a termelékenységnövekedést meghaladó bérkiáramlások olyan fogyasztási túlpezsgést idéznek elô, amely inflációt gerjeszt. Ha valóban szeretnénk jobban élni, akkor a politikai pártok, a szakszervezetek és a vállalkozók képviselôi hosszú távú gazdasági egyezséget kell kössenek. Ami az elsô idôszakban megfontoltabb költekezést feltételez. A sokat emlegetett ír példa is errôl szólt.
A közpénzek populista módon való osztogatása külföldi adósságokba kergeti az országot, melynek törlesztési terhét megint a versenyszféra viseli. Magyarán az építômunkás, a varrónô, a szolgáltatásban dolgozó, a gazdálkodó. Tehát aki termelômunkát végez.
(karácsonyi)
A Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara február 22-én a marosvásárhelyi Continental Szállodában gazdasági tanácskozást szervez gazdasági fejlesztési lehetôségekrôl. A konferencia tervezett programja:
10 – 10.15 óra: Megnyitó
10.15 – 10.45 Ciprian Dobre prefektus, Csegzi Sándor alpolgármester köszöntôje
10.45 – 11.15 Gazdasági összefogás, kereskedelem határok nélkül.
Elôadó: Radetzky Jenô, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
11.15 – 11.45 Külföldi tôkebefektetések Romániában.
Elôadó: Monica Barbuletiu, a Külföldi Befektetések Ügynökségének alelnöke
11.45 – 12.15 KKV-fejlesztési lehetôségek a romániai Nemzeti fejlesztési terv keretein belül.
Elôadó: Drs. Szakáli István Loránd, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója
12.15 – 12.45 Kormányzati szerepvállalás a kis- és középvállalkozások EU-s felkészítésében.
Elôadó: Gérnyi Gábor – a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó kis- és középvállalkozások integrációs felkészítését koordináló fôosztály fôosztályvezetôje
12.45 – 13.15 Románia 2008-as makrogazdasági fejleményei.
Elôadó: Nagy Ágnes – a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
13.15 – 13.45 A kamarák szerepe a kereskedelem fejlesztésében
Elôadó: Manolache Victor – a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke
14 – 16 Állófogadás
A rendezvény hivatalos nyelve román, magyar – román szinkrontolmácsolással.
Médiapartnerek: Népújság, Új Magyar Szó
Biztos termelés, minôségi követelménnyel
Románia uniós csatlakozását követôen érezhetôen fellendült a gazdaság, ez többek között annak is tulajdonítható, hogy több nyugati cég telepítette át termelôegységét országunkba, ahol olcsóbb a jól képzett munkaerô. A Németországban 1973-tól mûködô Gerry Weber divatkonszern már 1999-ben megnyitotta varrodáját Marosvásárhelyen, ahol bérmunkában állította elô saját termékeit. A cég oda fejlôdött, hogy 2001-ben saját gyárát építette fel Marosszentannán. A bérmunka elônyeirôl, hátrányairól Datcu Nicolae közgazdásszal, a cég igazgatójával beszélgettünk.
A marosszentannai Gerry Weber cég Romániában az egyetlen saját gyára. Hasonló egység Portugáliában van még, ahol szintén bérmunka folyik.
A marosszentannai gyár felépítésékor finanszírozáshoz jutottak, de a beruházást az anyavállalat is támogatta. Az épület felhúzása és berendezése több mint 3 millió euróba került. Jelenleg a cég 420 munkást foglalkoztat, s a személyzetet bôvíteni szeretnék 450-460 alkalmazottig.
– A bérmunka biztonságot jelent – mondta az igazgató, jelenleg 2008 nyarának végéig folyamatosan van munkánk, s cégünk két évre elôre is biztosíthatja a megrendelést.
Esetenként, ha jön egy nagyobb megrendelés, külsôkkel is dolgoztatnak, de természetesen elôször a saját alkalmazottaikat látják el munkával.
Tavaly 11 millió lej nyereségük volt. Ennél több is lehetett volna, fejti ki az igazgató, azonban az év utolsó két hónapjában a valuta árfolyamának drasztikus növekedése több mint 10%- os veszteséget okozott. Ezenkívül igen hátráltatja ôket a héa visszaszolgáltatásának hosszúra nyúlt idôszaka. Van, amikor az összegre fél évet is kell várni.
– Tudomásunk szerint igen gyakran cserélôdik a munkaerô. A kis fizetés lenne a bérmunka hátránya? – kérdeztük az igazgatót.
– Cégünk azzal is tisztában van, hogy az állandó személyzet mintegy 10%-a folyamatosan cserélôdik. Nincs megfelelô munkaerô, mivel sokan inkább külföldön dolgoznak. A Gerry Weber cég nyugati munkakörülményeket teremt, korszerû gépeken dolgozhatnak alkalmazottaink. Egy szabó- varrónô 800-950 lej bruttó fizetést kap, ebédjegyeket és díjmentes szállítást a munkahelyre és vissza. Külön inasiskolánk van, ahol 20- 25 tanuló dolgozik. Szakmai tudásuk szerint azonnal munkába állhatnak, ahol lehetôségük van a teljesítménynek megfelelôen többet keresni. Talán hátrányt jelent az, hogy a német tulajdonosok igen szigorúan megkövetelik a minôségi munkát. Ez elég stresszes lehet a munkásoknak, de aki jól teljesít, az halad is – fejtette ki az igazgató.
Megtudtuk, hogy nemcsak szakmunkásokat, hanem textilmérnököket is alkalmaznak, hiszen típustervezô mûhelyük is van. Ezenkívül a szászrégeni Alpina Rt.-tôl elbocsátott munkásoknak is munkahelyet ajánlottak fel, biztosítanák a szállítást is. Egyelôre még nem kaptak ajánlatot, annak ellenére, hogy akiket elbocsátásuk után egy éven belül alkalmaznak, azok egy évig a munkanélküli-segély 30%-át is megkaphatják.
Az igazgató elmondta, munkalehetôség van Romániában is, legalább olyan feltételek között, mint a nyugati országokban, mégis nehezen tudnak munkásokat alkalmazni. Ez a sajátos romániai gazdaság egyik furcsasága, amit közgazdászként nehezen tud megérteni és elfogadni.
Vajda György
A Hivatalos Közlöny 2008. január 18-i 42-es számában tették közzé három szakminisztérium (munkaügy, belügy, tanügy) közös rendeletét, amely átveszi és Romániában is alkalmazza az Európa Tanács egyes olyan szabályozásait, amelyek az Európai Unió területén munkát vállaló személyek és családtagjaik szociális ellátására vonatkoznak.
A gyermekekért járó családi pótlékról és a gyermeknevelést biztosító díjról van tételesen szó.
Azon személyek családtagjainak jogosultságát szabályozza, akik az Európai Unió valamelyik országában törvényesen vállaltak munkát, beleértve azokat is, akiket a jogszabály határ menti dolgozóknak nevez.
Tehát azokról van szó, akik megtartva lakhelyüket, a határ másik oldalán vállalnak munkát, mert, mint ismeretes, ez a nyugati megyékben elég gyakori eset.
Vonatkoznak a rendelet alapján biztosított jogosultságok azokra a személyekre is, akik más EU-tagországbeli munkahelyük elvesztése miatt munkanélküli státusba kerültek, és azokra a nyugdíjasokra is, akik gyermekeket tartanak el. Romániában a fentiekben ismertetett EU-s szabályozások végrehajtására a megyei munkaügyi és szociális védelmi, szociális gondozási és gyermekvédelmi igazgatóságokat, valamint a tanintézeteket jelölték ki.
A Hivatalos Közlöny 2008. január 15-i 29-es számában jelent meg a 2008. évi 10-es sz. törvény, amely szabályozza a régi traktorok pénzügyi támogatásos lecserélési programját.
A program környezetvédelmi indokokra hivatkozva elôírja, hogy minden romániai, állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkezô természetes személy, akinek 12 évnél régebben gyártott traktora van, újra cserélheti erôgé-pét és ez esetben jogosult 17.000 lej egyszeri támogatásra.
Azok a traktorok cserélhetôk le, amelyeknek kötelezôen megvannak a következô összetevôik: motor, hajtómû, kapcsolószekrény, karosszéria, alváz, valamint – ha a gyártáskor létezett – elektronikus vezérlôberendezés és katalizátor.
Ahhoz, hogy a támogatást folyósítsák, az új traktort az ebben a programban felhatalmozott gyártótól, behozatali vagy forgalmazó cégtôl kell beszerezni, a használt traktort pedig a régi traktorok átvételére felhatalmazott cégnek kell átadni és az ezáltal kibocsátott igazolás alapján a forgalomból törölni.
A törvény 2008. január 18-án lépett életbe, végrehajtására 21 millió lejt bocsátottak a környezetvédelmi alap rendelkezésére. Ez az összeg országos viszonylatban 1235 használt régi traktor lecserélésére nyújt pénzügyi keretet. A Környezetvédelmi Minisztérium rendeletben szabályozza a törvény gyakorlatba ültetéséhez szükséges intézkedéseket.
Mellau György
Jelentôs szerepe lehet az ifjúkori alkoholizmus kifejlôdésében a moziban látott rossz példának – állapították meg német tudósok.
Szülôk és pedagógusok gyakran beszélnek arról, hogy az ifjúság azért fogyaszt alkoholt, mert sokfelé rossz példát lát – például a mozikban. Ezt sokan nem veszik komolyan, mert afféle szubjektív, megalapozatlan elôítéletnek tartják. Az International Journal of Epidemiology címû tudományos folyóiratban megjelent vizsgálat azonban pontosan, számokban kifejezve igazolta a "szóbeszédet".
Egy német kutatócsoport tagjai 27 német iskolában 5581 diákot kérdeztek meg ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A Németországban látható 398 amerikai filmbôl véletlenszerû kiválasztással ötven címet emeltek ki és másodperces pontossággal följegyezték, hogy milyen jelenetekben, mennyi ideig lehetett látni a szereplôket, miközben bármilyen formában szeszt fogyasztanak. A 398 amerikai filmalkotás 88 százalékában jelentek meg a szereplôk pohárral, vagy egyenesen üveggel a kezükben.
A gyerekeket megkérdezték, hogy az ötven címbôl melyik filmet látták. Azt is tudakolták, hogy szülôi egyetértés nélkül hányszor ittak alkoholt, sôt hányszor fordult elô, hogy egy alkalommal öt italnál többet fogyasztottak.
A német iskolások átlagban 3,44 órányi italozást láttak a filmvásznon. Azt is elmondták, hogy szülôi jelenlét nélkül 36,6 százalékuk ivott már és 18,1 százalék olyan módon is, hogy ötnél több italt öntött le a torkán. A fiatalok alkoholfogyasztása és a moziban látott italozás között szoros párhuzamosság volt – állapították meg a kutatók.
A szakemberek számítása szerint azok a német tizenévesek, akik a legtöbb amerikai filmet nézték, mintegy háromszoros valószínûséggel fogtak poharat szüleik távollétében, sôt idônként keményebben alkoholizáltak, mint azok, akik nem jártak moziba. A vizsgálatot végzô munkacsoport tanulmányában azt a következtetést vonta le, hogy az amerikai mozi világszerte érezhetô uralma a fiatalok viselkedését globálisan képes rontani.
Komoly pénzbírságot ír elô a törvény arra az esetre, amikor szakmai atesztálással nem rendelkezô emberre bízzák a személyeket vagy árut, anyagot fuvarozó, de egyébként közszállításra szánt gépjármû vezetését.
Hasonlóképpen kihágási szankciót vonhat maga után minden olyan utasítás, melynek értelmében veszélyes rakományt vagy túlsúlyos/túlméretes jármûvel bármit különengedély nélkül vagy az illetékes hatóság által megjelölt útvonalról letérve kell továbbítani. A jogi személyek kötelesek a veszélyes szállítmányok engedélyeztetésekor a rendôrséget értesíteni a követendô útvonalról és a célállomásról.
Nem ismer pardont a jogszabály olyan körülmények között sem, amikor a helyi közigazgatási szervek elengedik a fülük mellett a 65. szakasz (2) bekezdésének rendelkezését. Emlékeztetünk arra, hogy tilos az országutakon, a megyei jogú városokban és minden olyan úton, amelynél erre vonatkozó tiltó táblát helyeztek el, igavontatású jármûvel behajtani, továbbá teherhordásra, munkavégzésre és lovaglásra használatos állatokat, de más állatok egy-egy példányát vagy kisebb-nagyobb csoportját is vezetni vagy terelni. Ebbôl eredôen a települések elöljáróinak szolgálati kötelességük gondoskodni olyan mellékutak kijelölésérôl és megépítésérôl, amelyeket a felsorolt kategóriák igénybe vehetnek.
Hasonlóképpen szankcionálhatók a helyi közigazgatási szervek vagy a közútkezelôk, valahányszor megfeledkeznek a rendôrséggel közösen kitûzött határidôn belül elvégezni a forgalom javítását célzó munkálatokat, illetve felszámolni a közlekedést megnehezítô körülményeket. Ugyanide sorolható a közutak téli gondozására vonatkozó éppen idôszerû feladatok nem teljesítése is, amire újólag szeretnénk figyelmeztetni az arra hivatottakat. Ne várják el az autósoktól, hogy kézi szerszámokkal takarítsák el a havat, jeget és magukkal hozott homokot szórjanak folyamatosan a jármûvek elé, amennyiben az adó és illeték befizetését követôen haladni szeretnének.
(ajtay)
Válaszolunk olvasóinknak
Nyugdíjas olvasóinknak még mindig sok fejtörést okoz a nyugdíjátszámításhoz szükséges igazoló iratok beszerzése. Általában a volt munkaadó vállalatukhoz, intézményükhöz fordulnak, de sok esetben ezek megszûntek. Legutóbb az építkezési tröszt egyik nyugdíjasa keresett meg, segítsünk neki.
Utánanéztünk, hol járhat sikerrel. A marosvásárhelyi Állami Levéltártól – telefon 0265/235-064 – azt a választ kaptuk, hogy a cég levéltárát a tordai levéltárban ôrzik (Compania pt. Servicii Arhivistice – punct de lucru Turda), amely a Petru Maior utca 4. szám alatt található. Azok a nyugdíjasok, akik az építkezési trösztnél, illetve ennek utódcégeinél dolgoztak, ide kell forduljanak. A kérelmet levélben is el lehet küldeni.
Rohamosan közeleg az elsô, március 31-i adóbefizetési határidô és a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, akárcsak tavaly, idén sem küldte ki idôben az adóértesítéseket. Pedig az adófizetô polgárok már régen várnak rá. Ugyanis ahhoz, hogy helyi adót – telek, ház, gépkocsi – fizessenek, tudniuk kell, mekkora összeget róttak ki rájuk.
Az adóértesítések ügyében Ercsei Ferenc, a polgármesteri hivatal adóügyi osztályának vezetôje nem akart nyilatkozni.
Marius Pascan, az intézmény szóvivôje arról tájékoztatott, hogy az értesítések már rég az adófizetôkhöz kellett volna jussanak. Ennek érdekében idôben megkezdték a törvényes procedúrát, kiírták a versenytárgyalást, amit három héttel ezelôtt meg is szerveztek. A polgármesteri hivatal szerint – korrekt módon – egy calarasi-i cég lett a nyertes. Azonban a versenytárgyalás egy másik résztvevôje megóvta az eredményt és a fôvárosi, közbeszerzésekkel kapcsolatos óvások megoldásával foglalkozó bizottsághoz fordult. Jelenleg itt "vesztegel" az ügy, a polgármesteri hivatal pedig válaszra vár. A szóvivô elmondta, hogy a várakozás napokba, hetekbe, sôt hónapokba is telhet. Ugyanis ha az óvást benyújtó cég elégedetlen a bizottság válaszával, akkor az igazságszolgáltatáshoz fordulhat, ami tovább hosszabbítja a procedúrát. – A huzavona azért van, mert a közbeszerzési törvény rossz, s az egésznek a polgárok a "szenvedô alanyai" – mondta a szóvivô.
A helyi adók és illetékek kifizetése ennek ellenére folyamatosan történik. A polgármesteri hivatal adóügyi osztályán bárki megérdeklôdheti és kifizetheti az idénre esedékes összeget. Ha valaki a hivatal internetes honlapjáról szeretné leolvasni az adó összegét, akkor "elsétál" a hivatalba, kér egy jelszót (parolát) és otthonról bármikor megtekintheti, mennyivel tartozik a városi költségvetésnek. Miután megtudta, hogy mennyi a kirótt adó, a lakónegyedekben mûködô pénztáraknál is fizethet. Addig viszont nem, mert a pénztárak nincsenek hálózatban a hivatal szerverével.
A kérdés csak az, hogy miért is kell az értesítésekre, licit szervezésére költeni – az adófizetô polgár pénzén –, ha úgysem kézbesítik idôben.
(mezey)
A Megyei Munkaerô-közvetítô Ügynökség az ügyintézés megkönnyítéséért alternatívaként ajánlja ügyfeleinek, hogy a havonta esedékes munkanélküliségi biztosítási nyilatkozatokat a következô e-mail címre is el lehet küldeni: declaratie@ajofm.mures.rdsnet.ro
Az ügynökség kérése: a munkaadó cégek írásban közöljék, hogy a következôkben melyik e-mail címrôl fogják küldeni a nyilatkozatokat, továbbá egy e-mail csak egy cég egyhavi nyilatkozatát tartalmazhatja. Ugyanakkor egy e-mail címrôl több cég nyilatkozatát is be lehet küldeni. A nyilatkozatok átvétele után azokat iktatják, s az iktatószámot e-mailben küldik el. Ha a nyilatkozat hibás, szintén e-mailben kérik a javított változatot.
Az ügynökséghez a januárra benyújtott 11.064 nyilatkozatból közel 2500 e-mailen érkezett.
A nyilatkozat elektronikus formátumban való továbbításával kapcsolatos részletesebb tájékoztató a www.ajofm.mures.rdsnet.ro honlapról olvasható le. Kapcsolattartó: Voloncs Anamaria.
Alkohol- vagy más (gyógyszer, drog, játék stb.) függôségben szenvedôk és hozzátartozóik számára a Bonus Pastor Alapítvány a következô formában nyújt segítséget:
– tanácsadás, lelkigondozás a marosvásárhelyi, kolozsvári és székelyudvarhelyi irodán
– támogató csoport (Erdély jó néhány településén);
– rövid távú, 12 napos terápia (férfiaknak és nôknek);
– hosszú távú, 6–9 hónapos terápia (18–48 éves férfiaknak).
Érdeklôdni lehet az alábbi telefonszámokon:
Marosvásárhely: 0265/254-460, 0365/420-384, 0741-313-512
www.bonuspastor.ro (egyelôre csak angol nyelven)
Sok olvasónk érdeklôdött az Iskola Alapítvány által nyújtott nevelési- oktatási támogatásról, pontosabban az ûrlapok beszerzésérôl. A marosvásárhelyi státusiroda – Dózsa György utca 9. szám, I. emelet – megbízottjai tájékoztattak, hogy eddig megyeszerte 12.000 ûrlapot osztottak szét, Marosvásárhelyen 8000 példány várja az igénylôket. A nyomtatványok a megyeszerte mûködô státusirodákból vehetôk át, Segesváron, Dicsôszentmártonban, Marosludason, Gernyeszegen (RMDSZ-székházak), illetve Nyárádszeredában (mûvelôdési otthon). Radnóton, Erdôszentgyörgyön a kerületi RMDSZ- elnökök segítenek az ûrlapok szétosztásában. A községekben esetenként a polgármesteri hivatalokban, iskolákban is hozzá lehet jutni a nyomtatványhoz.
A kitöltött nyomtatványokat április 30-áig kell postázni.
Szükséges iratok: a pályázó szülô személyazonossági igazolványának fénymásolata, a kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata vagy a 14 éven felüli kiskorú esetében a személyazonossági igazolvány fénymásolata. Amennyiben a kiskorú családneve nem egyezik meg a pályázó szülô családnevével, mellékelni kell a következô dokumentumok valamelyikének fénymásolatát: válásról szóló végzés, a gyerek születési bizonyítványa, a nevelôszülô megbízásáról szóló hatósági döntés. Szükséges még a magyar nyelvû oktatásban való részvételt igazoló irat. Az iskolának kötelessége ezt ingyenesen kibocsátani.
Kosárlabda
A hét végi târgovistei kiszállás után, következô hazai pályás mérkôzését jövô hét szerdán játssza a marosvásárhelyi BC Mures A osztályos csapata.
Február 27-én 19 órától a Cuadripol Brassó érkezik a vásárhelyi sportcsarnokba, erre a mérkôzésre mától lehet jegyet vásárolni a csarnok pénztáránál.
Ma 13-20 óra között, pénteken, hétfôn, kedden és szerdán 9-14 óra között válthatók belé-pôk a pénztárnál, illetve szerdán 17.30-tól a fôbejáratnál.
Ökölvívás
A marosvásárhelyi Ringbox SE a megyei sportigazgatósággal, illetve a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal közösen a hét végén 12. alkalommal szervezi meg az ökölvívó Márciuska-kupát. A versenyen 12 csapat öklözôi lépnek szorítóba a marosvásárhelyi sportcsarnokban szombaton 16 órától, illetve vasárnap 10 órától. A szervezôk a sportág két legendás hazai alakját, az egykori amatôr világbajnok Vastag Ferencet, illetve a volt profi világbajnok Leonard Dorofteit is meghívták a rendezvényre.
Jégkorong
Más esetben kiütéses gyôzelemként hatott volna a Steaua legutóbbi, HC Csíkszereda elleni 8:3 arányú fôvárosi gyôzelme, a múlt vasárnapi 5:2-es vereség viszont mindent a feje tetejére állított: a 41-szeres országos bajnok katonacsapat nem lesz ott a döntôben, sôt a további szereplése is megkérdôjelezôdik. Lemondatták a klub elnökét, két nagynevû hazai játékos a visszavonulását tervezi, a tíz idegenlégiós pedig anyagilag nem éri meg a klubnak. Hogy mi lesz a Steaua további sorsa, egyelôre nem tudni, viszont annál nagyobb csatára lehet számítani a következô napokban, amikor megkezdôdik a hét mérkôzésig tartó bajnoki döntô, amelyet ezúttal nem a két ôsi rivális, a Sportklub és a Steaua, hanem két csíki együttes vív egymással. Ha eddig azért szurkoltak a csíkiak, nehogy Bukarestbe "utazzon" az aranyérem, ezzel most nem kell bajlódniuk, hisz otthon marad, csak nem mindegy, melyik csapat, a Sportklub vagy a HC jégkorongozóinak a nyakába kerül.
Február 22-én, pénteken 18.30 órakor kerül sor az elsô találkozóra a csíkszeredai Vákár Lajos mûjégpályán, a csata két nap múlva, vasárnap délben 12 órakor és február 26-án, kedden 15.30-kor folytatódik. A mérkôzéseket a Sport.ro tévécsatorna élôben közvetíti.
A döntô további meccseinek idôpontját a két csapat közös megegyezéssel fogja kijelölni. A szövetségi döntéshozó testület határozata szerint a mérkôzéseket külföldi bírók vezetik.
A két csíkszeredai csapat – a program szerint – február 27-én és 28-án már a magyar bajnokság negyeddöntôjében szerepel.
Csíkszereda ellen is gyôztek
Hétfôn újabb bajnoki mérkôzést játszott a marosvásárhelyi City’us elsô vonalbeli teremlabdarúgó-csapata a Csíkszeredai Municípiumi Futsal Klub ellen. Az 1-1-es elsô félidôt követôen, magabiztos játékot mutatva, fölényes, 7-2-es gyôzelmet arattak a csíkiak felett. Így a vásárhelyi együttes tizenöt forduló után 24 ponttal továbbra is a tabella negyedik helyét foglalja el.
Az alsóbb osztályban szereplô City’us II-es csapata továbbra is ôrzi elsô helyét a bajnokságban, legutóbb a Real Craiova elleni 4-1-es gyôzelemmel immár 33 pontra tornázta fel magát.
Balkán-kupa márciusban
A City'us elsô osztályban szereplô csapatára még egy megmérettetés vár ebben az évben, március 6-9. között a bosznia-hercegovinai Ljubuskiban vesznek részt a Balkán-kupa 2008-as kiírásán.
A vásárhelyi együttest a Román Labdarúgó-szövetség keretében mûködô teremlabdarúgó-bizottság nevezte be a versenyre, ahol még hét csapat vesz részt rajtuk kívül. A görög, szlovén, szerb, horvát, grúz, montenegrói, a házigazda Mostar, valamint City'us csapatait két négyes csoportba sorsolják a tornán. A döntôkre a csoportmérkôzések után kerül sor, a nagy döntôt pedig az A csoport elsô helyezettje a B csoport elsô helyezettje ellen játssza a helyi 4000 férôhelyes sportcsarnokban.
A kupát tavaly a szerbiai Nisben rendezték, akkor a házigazda Koska Nis lett a gyôztes.