Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Több hónapos, korábban tettlegességig fajuló vita végére került pont a marosvásárhelyi tanács legutóbbi ülésén elfogadott határozat révén, melynek értelmében az önkormányzat jóváhagyta a Gyôzelem tér 33. szám alatti ingatlan városi magántulajdonba való átutalását és nyilvános árverésen való értékesítését.

Dorin Florea polgármester korábbi javaslatának megfelelôen a leendô liciten négyzetméterenként 10 ezer euró lesz a kikiáltási ár, ami a tanácsi határozathoz mellékelt ingatlanszakértôi becslésben szereplô értéknek – 1248,25 euró – több mint nyolcszorosa. Az árverésre leghamarabb márciusban kerülhet sor, a pénzt a tervek szerint fejlesztési célokra fordítja a város.

Az ingatlan – melyben jelenleg fodrászat és kozmetikai szalon mûködik – eladása hosszú hónapok óta heves viták tárgya volt. A tanács eddig sorozatosan halasztotta a döntést, illetve egyszer el is utasította az árverezés jóváhagyását, mivel a központbeli épület kapcsán több per is zajlott a közelmúltban. Egyrészt egy, az ingatlan árverés útján való bérbeadására vonatkozó 2005-ös tanácsi határozatot az ottani fodrászatot mûködtetô Igiena szövetkezet óvása nyomán érvénytelenített a közigazgatási bíróság, másrészt az épületet a tanács egyik tagja jogi úton próbálta megszerezni kárpótlásként családja korábban államosított, majd lebontott ingatlanja helyett.

Miután a perek lezárultak és eldôlt, hogy az épület a város tulajdonában marad, a vita annak kapcsán folyt tovább, hogy a szolgáltatóegység számára új helyet kell találni, lehetôleg a központ közelében. Így a költségvetési szakbizottság javaslatára egy évre szerzôdést hosszabbítottak a szolgáltatóval, mely idôre a polgármester felvállalta, hogy a városháza megoldást talál a fodrászat elköltöztetésére.

Az elárverezés jóváhagyása ezután sem ment könnyen, a testület múlt hétfôi ülésén újabb szóváltás támadt annak kapcsán, hogy érdemes-e eladni az ingatlant. Stefanovici Mircea képviselô – korábban az ô ellenszavazatán csúszott el egyszer a döntés és volt állítólag lökdösôdéssel tarkított folyosói szóváltás a tanácsos és a képviselô között – azt vetette fel, hogy érdemes-e eladni az ingatlant. A tanácsos Dávid Csaba RMDSZ-es képviselônek pár nappal korábban tett sajtónyilatkozatára hivatkozott, melyben Dávid a magyar képviselôcsoport nevében helytelenítette a város vagyonának eladását. Emellett Stefanovici szerint azt is illett volna megfontolni, hogy ez az épület nem lett volna-e alkalmas a megszûnt Romulus Guga könyvesbolt átköltöztetésére.

Dorin Florea szerint az épület nem alkalmas könyvesboltnak, amivel kapcsolatban azt állította, hogy annak helyzetét is megoldják. A polgármester azzal érvelt az eladás mellett, hogy a városnak ki kell használnia az épület jó piaci értékét, hogy a pénzt fejlesztésre, ingatlanok építésére fordítsa. A polgármester kifejtette, pontosan azért javasolta korábban, hogy a becslés szerinti piaci érték többszörösét kérjék az ingatlanért, hogy a pénzbôl hozzanak létre egy alapot, ami mellé hitelt felvéve a város kereskedelmi és egyéb ingatlanokat építhetne, melyek stabil jövedelemforrást jelentenének a költségvetésnek. Florea szerint a városnak erre vonatkozó stratégiát kell kidolgoznia, mert ez távlatilag is megbízható helyi bevételi forrás lenne, ami több anyagi mozgásteret engedne az önkormányzatnak.

Végül az épületet árverésre bocsátó határozat megkapta a szükséges testületi támogatást, Dávid Csaba módosító javaslatával kiegészítve, miszerint ha vevôre talál az épület, a vásárlónak egy összegben kell kifizetnie a vételárat.

Ha minden formaság rendben zajlik, az árverésre leghamarabb március folyamán kerülhet sor – mondta el lapunknak tegnap Bakos Levente alpolgármester, aki szerint a kikiáltási ár és az összérték nagyságát figyelembe véve – a 258 négyzetméterért 2,58 millió euróról indul majd a licit – feltehetôen nemzetközi árverést kell hirdetni. Az alpolgármester szerint nem valószínû, hogy találnak vevôt az épületre, egyébként, mint elmondta, a polgármester által már hónapok óta többször említett, kereskedelmi helyiségek építésére vonatkozó stratégia nincs elôkészületben a városházán.

Aktuális

Ovidiu Butucról, a megyei sürgôsségi kórház január 25-én kinevezett menedzserérôl sokan mondják: túl fiatal, és a liberális párti egészségügyi miniszter "szócsöve". A kárörvendôk már a markukat dörzsölik, látni vélik, amint a "feketelistán" levô Nicolaescu bukik, és vele együtt újonnan kinevezett "üdvöskéje", akit híre megelôzött: Dicsôszentmártonban két év alatt mondhatni diktatórikus fegyelmet vezetett be, de rendbe tette a kórházat.

Marosvásárhelyen egyelôre azt látjuk, hogy felbolydult a darázsfészek. Ellenôrzés ellenôrzés hátán a gyógyszerek, fogászat, felszerelések, személyzet, bérek ügyében. Lemondását máris követeli a legfôbb ellenzéki párt megyei alelnöke, Dragos Popa, aki megyei közgyûlési képviselô is egyben. Popa vészharangot kongat, azt mondja, súlyos gyógyszerkrízis van a megyei sürgôsségi kórházban, amiért Eugen Nicolaescu minisztert teszi felelôssé, illetve követeli Ovidiu Butuc lemondását, azzal vádolva az igazgatót, hogy nem tesz semmit a helyzet orvoslása érdekében.

Dragos Popa támadása politikai ízû, hiszen a Szociáldemokrata Párt alelnöki minôségében küldte szét a sajtóközleményt. Az egészben csak az a furcsa, hogy a pészédés alelnök az elmúlt négy év alatt tanácsosi minôségében végig hallgatott a kórházbeli állapotokról, pedig lett volna mit szóvá tennie. Szóvá tehette volna a megyei önkormányzat tulajdonát képezô kórházépületek állapotát, a fogyóanyag és bizonyos gyógyszerek hiányát, hiszen nem újkeletû dolgokról van szó. Mindez, úgy látszik, mostanra érett be nála.

Röpke három hét alatt látványos eredményeket valóban nem produkált az új kórházmenedzser, de ennyi idô alatt szinte lehetetlenség megítélni valakinek a tevékenységét. Tény, hogy a marosvásárhelyi sürgôsségi kórház országos szinten a legnagyobb gyógyszerfogyasztó egészségügyi intézmény, amelynek vezetôi az utóbbi évben igyekeztek valamiféle rendszert bevezetni az ésszerû gyógyszerfogyasztás érdekében, gátat vetni az esetenkénti pazarlásnak, ugyanakkor folyamatossá tenni az ellátást és csökkenteni a kiadásokat. Ez jó néhány milliárd lejjel sikerült is, tehát jobban gazdálkodott a kórház.

Nem kizárt, hogy Ovidiu Butuc hibázott, ami a gyógyszerellátásban üresjárathoz vezetett 1-2 héten át, a gondok azonban megoldódtak. Politikai botránnyá növelni az ügyet erôs túlzás, aminek a magyarázata csakis az lehet, hogy a kórház igazgatója érdekköröket sért. Ez csak a kezdet. De mi történik a gyógyszertárak háza táján, mi történik az évek óta elheverô, az adófizetôk pénzén vásárolt több millió euró értékû orvosi felszerelésekkel, amelyek érvényességi ideje rég lejárt, anélkül, hogy egyszer is használták volna, mi lesz a kimenetele a kórház szétválasztásának? – ezekre a kérdésekre is választ várunk.

Tegnap reggel Koronka határában, az útviszonyokat figyelmen kívül hagyva, próbálta bevenni a kanyart a Skoda Fabia sofôrje, így az árokban kötött ki, ahonnan autómentôvel kellett kivontatni. A gépkocsivezetônek az ijedtségen kívül nem esett baja.

A tegnapi havazás reggelre ugyan megnehezítette a városi közlekedést, azonban a megye területén nem okozott különösebb gondot. Az utak járhatók voltak, forgalmi fennakadás sehol nem fordult elô. Jóllehet a lehullott csapadék mennyisége nem volt számottevô – Sárpatakon és Marosfelfaluban csak 2 cm-es, Mezôbándon 3 cm-es hóréteget mértek –, a megyei utakat karbantartó vállalat mégis nagy mennyiségû csúszásgátló anyagot juttatott a veszélyesebb, lejtôs útszakaszokra. A Marosvásárhely–Mezôbánd közötti útra 20 tonna, a Szászrégen–Szováta közöttire 15 tonna, a Marosvásárhely–Nyárádszereda közötti és a Havadtô-Nyárádszereda közötti szakaszokra 12 tonna, míg az Erdôszentgyörgy–Bözöd közöttire 10 tonna sós homokot szórtak az utászok.

Az elôrejelzések szerint az elkövetkezô napokban sem várható számottevô csapadék, a levegô hômérséklete fokozatosan emelkedik. A pozitív hômérsékleti értékek nem veszélyeztetnek az idôszakra jellemzô olvadásokkal, ugyanis a hegyekben kevés a hó. A vízügyi igazgatóság adatai szerint csak Laposnya övezetében jelentôsebb a hóréteg vastagsága, itt 25 centimétert mértek.

A parlament két háza hurrogással fogadta az RMDSZ- frakció 27 szavazatát, amellyel a szövetség képviselôi és szenátorai egyhangúlag ellenezték Romániának Koszovó függetlensége ügyében kialakított álláspontját. Az új állam függetlenségét tegnap 357 szavazattal utasították el a parlament rendkívüli ülésén – olvasható a Kelemen Hunor ügyvezetô elnök által aláírt közleményben.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is elkötelezetten támogatja, hogy Románia is ismerje el Koszovó függetlenségét. Álláspontja megegyezik az Európai Unió tagállamai többségének álláspontjával.

"Meggyôzôdésünk, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása a Nyugat- Balkán térségében az elmúlt másfél évtizedben végbement változások szükségszerû következménye, európai vonatkozásban pedig a népek, nemzetek önrendelkezési jogára irányítja a nemzetközi közösség figyelmét.

A parlamentben leadott egyhangú szavazatukkal az RMDSZ politikusai azt hangsúlyozták, hogy az új állam elismerése Románia számára is fontos lépés volna.

A függetlenség elismerése azt is jelentené, hogy a román állam természetes és jogos követelésként, és nem szeparatista törekvésként kezeli a romániai magyarok autonómia-igényét.

Kisebbségi érdekvédelmi szervezetként fontosnak tekintjük a koszovói béke konszolidálását. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel követjük és támogatjuk, hogy az újonnan létrejött államban a szerb kisebbség jogai ne sérüljenek, hogy megteremtôdjenek az immár többségivé vált albán közösség, és az új állam területén élô szerb kisebbség békés együttélésének feltételei.

Európában és itthon is békés politikai eszközöket kell keresnünk az etnikai problémák megoldásához. A továbbiakban is ennek szellemében fogunk harcolni közös célunkért, a romániai magyar közösség autonómiája megteremtéséért."

A képviselôház plénuma kedden 158 szavazattal 89 ellenében, 7 tartózkodással elfogadta a Töröljék a regisztrációs adót címû indítványt. Az indítvány elfogadása mellett szavazott a Demokrata Liberális Párt, a Nagy-Románia Párt és a Szociáldemokrata Párt.

Az indítvány ellen szavaztak a Nemzeti Liberális Párt, a Konzervatív Párt és az RMDSZ honatyái, valamint két szociáldemokrata politikus: Iuliu Nosa és Alexandru-Octavi Stanescu. A nem magyar ajkú nemzeti kisebbségek tábora megoszlott: négyen az indítvány mellett, tízen ellene szavaztak.

A kormány figyelembe veszi azokat az észrevételeket, amelyeket a kedden elfogadott, regisztrációs adóról szóló indítvány tartalmaz, hamarosan bemutatja az illetékrôl szóló törvény új változatát – jelntette be Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki egyúttal demagóg és populista diskurzussal vádolta a PDL-t.

Bogdan Olteanu képviselôházi elnök rámutatott: az indítvány elôírásai nem kötelezô jellegûek a kormány számára, ám átvehet belôlük olyan részeket, amelyeket szükségesnek tart.

Mint mondta, más alkalmakkor, mint például az igazságügyre vonatkozó szenátusi indítvány esetében a kormány nyilvánosan állást foglalt és elôfordulhat, hogy most is megteszi ugyanezt.

Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter az indítvány elfogadása után elmondta: a vita hasznos, a procedúra ellenben haszontalan volt, mivel a kormány amúgy is módosítja a törvényt.

A kormány olyan tervezeten dolgozik, amely növelné az adót a sok mérgezô gázt kibocsátó autókra (noneuro, Euro-1, Euro-2 kategóriák). Az adó kiszámításának fô kritériuma a széndioxid-kibocsátás. Az új tervezetrôl hivatalos levélben értesítik az Európai Bizottságot.

A Gépkocsigyártók és -forgalmazók Szövetsége hétfôn bejelentette: támogatják az új tervezetet.

Március elsejétôl lehet igényelni az idei, úgynevezett terület alapú mezôgazdasági támogatásokat – jelentette be a prefektúrán tartott tegnapi sajtótájékoztatón dr. Radu Ungureanu, a megyei Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatója, aki Ciprian Dobre prefektussal együtt ismertette a Maros megyei farmereknek nyújtott támogatások tavalyi helyzetét, és beszámolt az idei lehetôségekrôl.

– A Maros megyei farmerek az elmúlt évben részesültek az eddigi legnagyobb anyagi támogatásban – mondta Ciprian Dobre prefektus, aki hozzátette, lejárt az egy hektár – egy millió lej típusú támogatások ideje, ami szerinte semmivel sem lendítette elôre a mezôgazdaságot, hiszen "a támogatáshoz olyanok is hozzájutottak, akik a parcellák közelébe sem mentek". De a pénzt adták, a gazdák elfogadták, és soha senki nem ellenôrizte, hogy a földet megmûvelik vagy sem, illetve, hogy a pénzt mire költik. Ez az idôszak lejárt: tavalytól csak azok a gazdák részesülnek támogatásban, akik valóban mûvelik is földjüket.

A közvetlen kifizetések nyomán a Maros megyei gazdák tavaly összesen 43.802.688 lej támogatást kaptak, ami az elmúlt évekhez képest lényeges növekedést jelent. Tavaly 9.368 igénylésre – 30.225 hektár megmûvelésére – 11.878.238 lej, a legelôkre viszont 483.540 lejt fizettek ki.

A földalapú támogatások igénylésekor a legnagyobb gondot a hibásan kitöltött kérelmek jelentették. Pontosabban nagyon sok volt az átfedés, azaz ugyanarra a parcellára – a volt tulajdonos, az örökös, a jelenlegi tulajdonos – többen igényeltek földalapú támogatást. Ebbôl adódtak a bonyodalmak. Számtalanszor az is elôfordult, hogy a gazdák sokkal nagyobb területre kértek támogatást, mint amennyivel rendelkeztek. A térképek birtokában a kifizetési ügynökség 14.900 farmerrel kellett szóba álljon és ugyanennyi kérést kellett felülbíráljon.

A Népújság kérdésére, hogy idén ezt a jelenséget hogyan küszöbölik ki, dr. Radu Ungureanu elmondta, immár pontos térképekkel, pontos adatbázissal rendelkeznek és ez lehetôvé teszi a megalapozatlan igények kiszûrését. Miután a 14.900 farmerrel tisztázták, ki dolgozza meg a földet, idén az is világos lesz, ki jogosult a támogatásra. Akit hamisításon kapnak, büntetésre számíthat.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy tavaly a támogatások felhasználásának korrektségét vizsgáló brüsszeli bizottság Székelyhodos községbe szállt ki, ahová elôzetes bejelentés nélkül érkeztek. Térképpel a kezükben ellenôrizték, hogy az igényelt pénzt hogyan használták fel a gazdák. Ilyen és ehhez hasonló ellenôrzésekre számítani kell.

Ugyancsak a Népújság kérdésére az igazgató elmondta, hogy a március elsején startoló támogatás- igénylés elôtt a vidéki polgármesteri hivatalokban már megkezdték a gazdák felkészítését. Az ûrlapok kitöltése nem könnyû, azonban mindig lesz szakember, aki segíti a gazdákat. Azok a gazdák, akik már tavaly részesültek támogatásban, névre,szóló ûrlapot kapnak, s ezzel is egyszerûsödik a folyamat. Az igényléseket a területi APIA-irodákba kell benyújtani.

Ami a szarvasmarha-tartási és tejtermelésre vonatkozó támogatásokat illeti, Maros megye országos viszonylatban az elsô helyezett Suceava megye után a második helyet foglalja el – mondta a prefektus, aki hozzátette, hogy a szarvasmarhatartók 48.347 egyedre 11.603.280 lej támogatásban részesültek. A tejtermelôk 13.161.882 lej támogatást vehettek fel, ami várhatóan e szektor fejlôdését eredményezi, hiszen a gazdák jó része a pénzt újabb egyedek vásárlásába fektetik.

Újságírók a gazdákat hátrányosan érintô alacsony tejfelvásárlási árat vetették fel. Az igazgató elmondta, a tejfelvásárlás a piac kereslet- kínálat szabályozó mechanizmusával történik, hangsúlyozva a minôség fontosságát, a Danone tejfeldolgozó például a jó minôségû tejért nem 0,65 lejt, hanem 1,5 lejt is fizet a farmereknek.

Borbély Lászlót, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét, illetve Korodi Attila környezetvédelmi minisztert bírálták tegnap a Demokrata Liberális Párt (PDL) megyei szervezeténél tartott sajtótájékoztatón.

Dorin Florea, a PDL megyei elnöke az ANL-lakások eladásával kapcsolatos kormányrendelet kapcsán bírálta ismét Borbély Lászlót (a témában a városháza nevében is terjedelmes sajtóközleményt jelentetett meg tegnap), illetve amiatt, hogy szerinte a terelôutak építése kapcsán a középítkezési tárcának nincs következetes politikája. Florea példaként a megyei tanács megrendelésére készült terelôút-tervet emelte ki, amely szerinte indokolatlanul drága és hibás. Nem kerüli ki sem Koronkát, sem Nagyernyét, és Jedden illetve a megyeszékhely és a falu határán épülô új lakónegyeden is áthalad a megyei tervek szerint, amely így szerinte már nem felel meg a funkciójának, nem kerüli ki a várossal lassan egybenôtt településeket, ilyen-olyan érdekek nyomvonalát követi. E terv szerint 2,7 kilométerrel hosszabb, és a javasolt megoldások miatt nagyságrendekkel drágább lesz ennek az útnak a megépítése, mint ha a polgármesteri hivatal által javasolt nyomvonalat vették volna figyelembe. Florea továbbá a közérdekû munkák érdekében szükséges kisajátításokkal kapcsolatos törvénykezés miatt is bírálta a középítkezési tárcavezetôt, mondván, hogy a polgármesterek évek óta szorgalmazzák – eredménytelenül – az idevágó törvénykezés leegyszerûsítését, mert a közérdekbôl szükséges kisajátítások csak többéves pereskedéssel oldhatók meg. Az ügyben tegnap újabb átiratot küldött a középítkezési, illetve a belügyi tárcának.

Antonie Valeria, a PDL megyei nôszervezetének elnöke Korodi Attila környezetvédelmi minisztert bírálta, a tárcavezetônek a dicsôszentmártoni Bicapa ülepítôivel kapcsolatos nyilatkozata miatt. Szerinte nem igaz az a kijelentése, hogy a tárcát elôtte vezetô miniszterek nem voltak tudatában az ülepítôk jelentette környezeti veszélynek, és ezért érdemben semmit sem tettek a probléma felszámolására. Mint elmondta, a tárcát Korodi elôtt vezetô Sulfina Barbu akkori demokrata miniszter idejében már tisztázták, hogy az ülepítôk kérdését pályázati pénzbôl lehetne rendezni, ehhez azonban a dicsôi tanácsnak át kellett volna azokat vennie a saját tulajdonába, amit javasoltak is, ám a város polgármestere miatt a terv meghiúsult. Korodinak az ehhez hasonló nyilatkozatok helyett inkább beruházót kellene keresnie, hogy a probléma megoldódjék – vélte a demokrata politikus.

Több a bíró, csökkent a fellebbezések száma, hatékonyabb a munka a Táblabíróságon, szükség van viszont egy önálló közigazgatási bíróságra – nyilatkozta Cordos Artenie elnök. A korábbi évekhez képest érezhetôen más légkörben zajlott a Marosvásárhelyen mûködô Fellebbviteli Bíróság múlt évi tevékenységérôl tartott sajtótájékozató, amelynek kezdetén az elnöki tisztségbe nemrégiben visszahelyezett Cordos Artenie virággal fogadta az újságírónôket. Gesztusa a korábbi évek megközelíthetetlenséget sugalló légköre után a kedvezô változások jelének tekinthetô.

A nyitottságra, a barátságos hangulatra való törekvés, mint kiderült, nem csupán az elnök személyiségébôl fakad, hanem abból is, hogy a kormány és az Európai Bizottság között megkötött memorandum értelmében jelentôs mennyiségû PHARE-pénzbôl program indul, amelynek célja az igazságszolgáltatás átláthatóságát megteremteni. Az európai elvárásokhoz igazodás jegyében a rendszer függetlenségének a megerôsítésére, a bírák hozzáértésének és ezáltal az igazságszolgáltatás menetének a tökéletesítésére helyezik a hangsúlyt. Az elméleti és a tárgyi feltételek biztosítása mellett a program lebonyolítására kiválasztott nemzetközi cég (a görög Centre for European Constitutional Law – CECL), amely közel egymillió eurót kapott erre, június 2-3-án Marosvásárhelyen szervez felkészítôt a sajtóval és a lakossággal kapcsolatot tartó bírák képzésére.

A tegnapi sajtótájékoztatón megvitatott másik kérdés az országelnök kijelentésével kapcsolatos, miszerint a magisztrátusok (bírák, ügyészek) 25 százaléka tagja volt a titkosszolgálatoknak.

Cordos Artenie elôször is leszögezte, majd be is mutatta azt a választ, amit saját személyét illetôen az Országos Átvilágító Bizottságtól kapott (annak ellenére, hogy nem kérte), s amely leszögezi, hogy nem volt a kommunista politikai rendôrség besúgója. A Táblabíróság elnöke csak azt furcsállotta, hogy a teljesen egyértelmû válasz ellenére miért késett közel egy évet a 2006-ban meghozott határozat közlése. Ami az ország 2005-ben funkcióban levô 6138 bíráját és ügyészét illeti, ezek közül 2007 végéig a Legfelsôbb Bírói Tanács kérésére 1145 esetben (18,65%) hozott határozatot a CNSAS, és mindössze két bíráról és egy ügyészrôl mondták ki, hogy együttmûködtek a szekuritétátéval. Cordos Artenie szerint számára csak részben világos, hogy a több mint 6000-bôl miért csak 1145-öt vizsgáltak át. Mivel az 1975 után született korosztály esetében valóban nem volt indokolt az átvilágítás, nem érti, hogy a Legfelsôbb Bírói Tanács miért kérte mégis a 4161 bíró és 2203 ügyész átvilágítását. Bár nem szándéka kétségbe vonni az adatok valósságát, úgy érzi, hogy valami nyikorog ebben az ügyben, ha az egyértelmû határozatok közlése is ennyit késik – tette hozzá.

Ami a Táblabíróság tevékenységét illeti, Cordos Artenie pozitív jellegû változásokról beszélt. A bírák száma 2002-tôl 2007-ig 13-ról 23-ra növekedett, a bírákra esô átlagterhelés pedig a felére csökkent. A munka mennyisége 2006-hoz képest is csökkenô irányt mutat, 2007-ben ugyanis 902 fellebbezéssel kevesebbet kellett elbírálni, számszerûen 4659 ügyet. Ebbôl 104 maradt függôben. A bírói határozatok 89,32 százaléka érvényes maradt, 27-et kellett módosítani, 29 esetében rendelték el az újratárgyalást és 10,68 százalékukat semmisítették meg. A Táblabíróságon a legtöbb fellebbezést az államosított vagy a kommunista rendszer által elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos perekben bírálták felül. Mivel a köztisztviselôket érintô ügyek is átkerültek a kereskedelmi bíróság hatáskörébe, ez utóbbi részlegen szinte a kétszeresére növekedett a munka mennyisége. Ezért Cordos Artenie elnök szándéka az, hogy egy különálló közigazgatósi bíróság alakuljon, amely legalább öt bírával mûködne, mivel az államosított ingatlanok ügyében is a fellebbezések sokaságára lehet számítani.

Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki (államfôi) tisztségérôl – jelentette be kedden a kommunista párt hivatalos szócsövének számító Granma címû újság internetes kiadásában maga Castro.

– "Nem fogom megpályázni és nem fogadom el, ismétlem, nem törekszem rá és nem fogadom el az államtanács elnöki tisztségét és a fôparancsnoki posztot" – írta (még hétfôi keltezésû üzenetében) a kubai elnök, aki betegsége miatt már csaknem 19 hónapja nem vesz részt a hatalom gyakorlásában. Üzenetét elemzôk úgy értelmezik, hogy a kubai vezetô végérvényesen bejelentette visszavonulását.

Castro közel fél évszázadon át irányította a karib-tengeri szigetországot azóta, hogy 1959-ben fegyveres forradalom élén megragadta a hatalmat. A közelmúltban tartott parlamenti választásokon Castrót ismét képviselôvé választották.

Az új összetételû törvényhozás február 24-én, vasárnap tartja alakuló ülését Havannában, ekkor választják meg az államtanács tagjait és az elôzetes várakozások szerint ekkor dôlt volna el az is, hogy Castro, a "líder máximo" visszatér-e a hatalomba, vagy öccse, Raúl – akire Castro betegsége miatt már korábban ideiglenesen átruházta hatalmát – végérvényesen átveszi az ország vezetését.

Az államtanács élén 1976 óta Castro áll, de súlyos bélmûtétje után 2006 júliusában ideiglenesen átruházta az államtanács elnöki tisztségét, a fegyveres erôk fôparancsnoki posztját, a miniszterelnökséget és a Kubai Kommunista Párt központi bizottságának elsô titkári beosztását 76 éves fivérére. Castro már tavaly decemberben azt írta: nem fog ragaszkodni a hatalomhoz és nem akar a vezetôk új nemzedékének útjába állni, de konkrét politikai terveire akkor nem tért ki.

(MTI) Az öt magyar parlamenti párt közösen nyújtott be határozati javaslatot arról, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fóruma váljon az Országgyûlés saját állandó intézményévé, hogy parlamenti ciklusokon átívelôen mûködhessen.

Göndör István (MSZP), Gusztos Péter (SZDSZ), Répássy Róbert (Fidesz), Rubovszky György (KDNP) és Herényi Károly (MDF) indítványa a javaslatot azzal indokolja, hogy Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia 2004. május 1-jei, illetve 2007. január 1-jei európai uniós csatlakozásával a magyar-magyar kapcsolatok sokrétûbbé váltak, ami szükségessé tette a magyar-magyar kapcsolatok parlamenti dimenziójának megalakítását.

A határozati javaslat rögzíti, hogy kik vesznek részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fórumán, amelynek elnöke a házelnök.

Az indítványban az Országgyûlés felkéri a kormányt, hogy támogassa a KMKF testületeinek mûködését a szükséges információk rendelkezésre bocsátásával, vagyis rendszeresen tájékoztassa e testületeket a határon túli magyar nemzeti közösségekkel kapcsolatos lépéseirôl. A KMKF feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Országgyûlés költségvetésében kell biztosítani.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különbözô kárpát-medencei országok országos, vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselôinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkezô magyar képviselôk egyeztetô fórumaként. Azokból az országokból, ahol nincs országos parlamentbe megválasztott képviselô, vagy számuk nem éri el a négyet, az Országgyûlés elnöke az adott országból a regionális, vagy ennek megfelelô szintû választásokon mandátumot szerzett képviselôk közül annyit hív meg, hogy az adott országból a KMKF munkájában részt vevô képviselôk száma elérje a négy fôt.

Az Országgyûlés minden frakciója három képviselôt, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága három, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselôt delegált a fórumba. A KMKF évi egy alkalommal, szeptemberben plenáris ülést tart Budapesten.

A szlovákiai oktatási reform ugyan üdvözlendô, ám annak a magyar közoktatást károsító fejleményei igencsak nyugtalanítóak – adnak hangot álláspontjuknak a felvidéki magyar pedagógusok, akik nyilatkozatukban szervezetileg szólítják fel a szlovák kormányt, hogy hagyjon fel "konfrontációt szító politikájával".

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) országos választmánya megállapítja, hogy az oktatási reform sem tartalmában, sem eddigi intézkedéseiben nem olyan, hogy azzal a szövetség azonosulni tudjon, ráadásul a szlovák oktatási tárca eddig kíváncsi sem volt az SZMPSZ nemzetiségi oktatással kapcsolatos álláspontjára. A szakszövetség megdöbbentônek találja, és politikai célzatot lát abban, hogy a minap szlovákiai magyar iskolák diákjaival ugyanolyan tudásfelmérô tesztet írattak, mint a szlovák iskolák diákjaival, amit a tárca annak ellenére sem tekint diszkriminációnak, hogy a tesztkérdésekben a magyar diákokon olyan tudásanyagot kértek számon, amely csak a szlovák iskolák tananyagában szerepel, a magyar iskolákéban nem.

A szakszövetség felszólítja a hatalmon levô szlovák koalíció pártjait, a kormányt és az oktatási tárcát, hogy "ne folytassa tovább a magyar anyanyelvû oktatás leépítését célzó, konfrontációt szító politikáját. Ne kezdeményezzen, és ne hagyjon jóvá olyan törvényeket, melyek a kisebbségi közösség jogállását, a nyelvi jogok gyakorlását, a magyar tannyelvû iskolák létét veszélyeztetik" – áll a dokumentumban.

A magyar pedagógusok elhibázottnak, az anyanyelv- használati jogok korlátozásának minôsítik, hogy az oktatási miniszter a magyar iskolákban használandó földrajzkönyvekben a szlovák helységnevek kötelezô használatát tervezi elôírni, a helységek magyar nevének használatát pedig csak zárójelezett alakban engedélyeztetné. Nem fogadható el az sem, hogy a tárca leépítette a nemzetiségi iskolákat felügyelô szakosztályát, a magyar pedagógusok pedig sem a miniszter tanácsadó testületében, sem a kormány kisebbségi tanácsában nem kaptak helyet – sérelmezik a szlovákiai magyar pedagógusok.

(MTI) Egy mûvészi kivitelezésû hatalmas máglyán hamvasztják el a január 2-án, 85 éves korában elhunyt Galjani Vadhana thaiföldi hercegnôt; az ôszre várható látványos búcsúztatáshoz kibontják a nemzeti múzeum egyik betonfalát, hogy kihozhassanak onnét egy ôsi királyi hintót.

A thai nemzet legjobb mûvészeit bízták meg a halotti máglya megtervezésével és felépítésével, amelyen majd rég nem látott pompával, a "pogány" hitvilágra emlékeztetô babonás és látványos külsôségek közepette elhamvasztják a IX. Ráma néven uralkodó Bhumibol Aduljadedzs thaiföldi király nôvérét. A máglyának a hindu mitológiabeli mennyországra kell hasonlítania, mert a thai hiedelmek szerint az uralkodóház egy tagjának halála a fenséges személy visszatértét jelenti a mennybe.

A "temetés" elôkészületeit és lebonyolítását a legapróbb részletekig meghatározzák a helyi hiedelmek, amelyeket európai fogalmak szerint babonásnak neveznénk. A holttestet, illetve a hamvakat tartalmazó urnát például egy káprázatos ôsi királyi hintón szállítják, amihez ki kell bontani a nemzeti múzeum egyik betonfalát, mert rossz elôjel lenne, ha meglévô kijáraton át hoznák ki.

A több mint 200 éves hintó restauráláshoz szent szertartás közepette, féltô gonddal látott hozzá Thaiföld 100 érdemes mûvésze a kulturális miniszter és más méltóságok jelenlétében, egy februári napon, pontban déli 12 óra 15 perckor, amikor pontosan 90 fokban vetültek a napsugarak a hintókat ôrzô Phra Nakhon Nemzeti Múzeum tetôzetére.

A hintókat nagy mesterek építették, azokat a királyi család számos tagja használta, ezért nem lehet ripsz-ropsz nekiesni a munkának.

A halotti máglya alapjait várhatóan márciusban fektetik le a királyi palota elôtt elkerített téren, az építkezés pedig fél évig is eltarthat, így lehet, hogy csak 10 hónap múltán, októberben lesz a thaiföldi király testvérnénjének hamvasztásos búcsúztatása. A délkelet-ázsiai buddhista királyságban országszerte kihelyezték a megboldogult hercegnô gyászkeretes képét, hogy az emberek leróhassák kegyeletüket. Az uralkodóház köztiszteletben áll Thaiföldön, igaz, törvény is tiltja a királyi család megsértését.

Az ország hét megyéjében léptek japánsztrájkba tegnap a diákok, akik a 2007. évi 97- es számú kormányrendelet ellen tiltakoznak, amely szerint a tizennyolcadik életévüket betöltô tanulók elesnek a havi 32 lejes támogatástól, mert az állam már nem tekinti ôket gyerekeknek.

A megmozduláshoz Bihar, Szatmár, Kolozs, Hunyad, Brassó és Hargita mellett Maros megye diáksága is csatlakozott, így a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Református Kollégium, a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum, az Elektromaros Iskolaközpont, valamint az erdôszentgyörgyi líceum és a szovátai Domokos Kázmér iskola diákjai fehér karszalagokkal mentek be a tanórákra.

Tarcsfalvi Eszter, a Maros Megyei Magyar Középiskolások Diákszervezetének (MMKD) elnöke lapunknak kifejtette, a diákok úgy érzik nem igazságos, hogy azok a társaik, akik betöltötték ugyan a tizennyolcadik életévüket, viszont még nem fejezték be tanulmányaikat, elessenek a támogatástól.

– Megértjük, hogy a gyermekpénz gyerekeknek szól, azonban a XI.-XII-es diákokra is igen sok kiadás hárul. Tiltakozásunkkal nyomást szeretnénk gyakorolni a kormányra, hogy vonja vissza a rendeletet, amely némelyiküket megfosztja a juttatástól, amihez, úgy érezzük, jogunk van – hangsúlyozta az elnök.

A diákszövetségek jó megoldásnak tartják Kerekes Károly parlamenti képviselô törvénytervezetét, amely alapján minden 18. életévét betöltô diák igényelheti a gyermekpénz összegének megfelelô tanulási támogatást, abban az esetben, ha a családban az egy fôre esô jövedelem nem haladja meg az 1.550 lejt (országos átlagjövedelem).

A diákok úgy gondolják, eddigi figyelemfelhívó akcióiknak köszönhetôen történt elôrelépés az ügyben, ugyanis az elmúlt pénteken az alsóház munkaügyi és szociális bizottsága módosította a kormányrendeletet. A módosítás értelmében azok a 18 éven felüli fiatalok is részesülnek az állami támogatásban, akik középiskolába járnak, a törvény által megszabott korban kezdték az iskolát és nem ismételtek évet. Kivételt képeznek azok a diákok, akik bizonyítható egészségi okok miatt maradtak ki az iskolából. A jogszabálymódosító javaslat a héten kerül a képviselôk elé.

A hóhullással mintha az ajándékozás idôszaka is visszatért volna, legalábbis a marosszentannai, udvarfalvi és várhegyi óvodások számára. A tízóraizni készülô apróságok "második otthonába" tegnap délelôtt egy-egy új számítógép költözött.

– Március közepéig szeretnénk létrehozni egy Ovi-net nevû internetes hálózatot, amely lehetôvé tenné az udvarfalvi és várhegyi magyar tannyelvû, illetve a marosszentannai vegyes óvoda közötti állandó kommunikációt – tájékoztatott az akciót kezdeményezô Orbán Márton, a marosszentannai önkormányzat tanácsosa.

– A világhálón a lehetô legjobb oktatási programokhoz hozzá lehet férni. A mai gyerekek csak úgy lehetnek versenyképesek, ha minél hamarabb belekóstolnak a számítógépes világba, persze anélkül, hogy internet- vagy játékfüggôvé váljanak – jelentette ki Orbán, aki a kolozsvári RMDSZ-tôl kapta a felszerelést, a szükséges kiegészítôk – billentyûzet és egér – kivételével, amelyet maga vásárolt.

– Az utóbbi években az óvodáskorú gyerekek több mint 25 százaléka városi óvodákba jár. Ha idehaza megteremtjük a minôségi oktatáshoz szükséges feltételeket, talán sikerül megállítani ezt a tendenciát – tette hozzá a tanácsos, aki szerint az ingázás alatti két órát hasznosabb volna tanulásra fordítani.

A marosszentannai óvodában a "csodadoboz" egyelôre a szekrényben pihen.

– Megnézzük a "kalkulátort"? – kérdi izgatottan egy pufók legényke.

– A román tagozattal közösen fogjuk használni a számítógépet. Népi gyermekjátékokat tanulunk majd CD-rôl, illetve mesét nézünk – körvonalazta Jantovics Juliánna óvónô a tervezett számítógépes foglalkozásokat.

Orbán Márton elmondta, az önkormányzat az idén egy új óvoda építésébe kezd, a jelenlegi épületet ugyanis a református egyháztól bérlik. Az új helyen – a mostani óvodától eltérôen – angolvécé és mosdó is lesz.

Az udvarfalvi csöppségek közül többen már korábban barátságot kötöttek a számítógéppel.

– Nekünk kettô is van otthon – újságolja az egyik szôke kisfiú, majd kijelenti, ô leginkább "kocsis játékokat" szeret játszani a mindentudó szerkentyûn.

– Elsôsorban környezetismereti tevékenységeknél használjuk majd a számítógépet. A gyerekek, ahogy meglátták, azonnal játszani szerettek volna rajta, de megmagyaráztam nekik, hogy ilyesmire nem lesz idônk – mondja Kelemen Ilona óvónô.

Az udvarfalvi óvoda egy hûtôszekrényt is kapott, így most már lesz hol tárolni a tej- és sajtadagot, amelyet eddig a Farkas Jenô Általános Iskolából hoztak az aprónépnek.

Ma 17 órától a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban megkezdôdnek a III. Bod Péter-napok rendezvényei, amelyek központi témája a szeretetszolgálat. 17 órától Lôrincz János tiszteletes tart áhitatot, majd 17.30-tól dr. Bustya Dezsô: A diakónia helye a teológiában és az egyház szolgálatában; Kovács István a szeretetszolgálati megvalósításokról és dr. Bálint Ágnes Szeretetszolgálat az egészségügyben címmel tartanak elôadást. 19.15-kor Ábrám Noémi megnyitja Pálosi Ferenc fotómûvész egyéni kiállítását. Február 21-én, csütörtökön 17 órától: Mit jelent számomra a szeretetszolgálat? címû pályázat nyerteseit díjazzák, majd dr. Dienes Sándor elôadása következik. Csíki Zoltán szervezésében a református asszisztensképzô iskola tanárainak mûsora zárja a rendezvényt.

Sokan ma is keserû szájízzel gondolnak vissza a rendszerváltás elôtti idôre, amikor az iskolás csoportokat kivezényelték a gyümölcsösökbe, termôföldekre. Annak ellenére, hogy önkéntes munka néven futottak ezek a tevékenységek, a részvétel kötelezô volt. Évekkel késôbb az önkéntesség átkerült az egyházak hatáskörébe, fiatalokat toboroztak árvaházi gyerekekkel való foglalkozásra. Manapság az önkéntes munka a különbözô nemkormányzati szervezetek létalapja, országunk azonban egyelôre még gyerekcipôben jár e téren, ugyanis nagyon kevesen vállalják idôs személyek támogatását, hogy fizetés nélkül dolgozzanak. A rászorulók szerencséjére azonban mégis akadnak olyanok, akik hivatásból, emberségbôl vagy felebaráti szeretetbôl felvállalják mások segítését. Miért éri meg nekik?

Gál Mária szociálpedagógus

– Már az egyetemi tanulmányaim idején dolgoztam önkéntesként a Caritasnál. Havonta két alkalommal jártam egy idôs nénihez, bevásároltam neki, beszélgettem vele. A gyerekei távol éltek, nem volt ki törôdjön vele, szinte egyebet sem kellett tennem, csak meghallgassam. Úgy éreztem, hasznosan töltöm a szabadidômet, azt csináltam, amit szerettem. Sokaknak bizonyára úgy tûnik, hogy az önkéntesség ingyenmunka, de számomra nagyon sok elégtételt hozott. Rengeteg emberrel ismerkedtem meg, szakmai tapasztalatot is szereztem, rájöttem, hogy valójában nem az idôsekkel szeretnék a továbbiakban dolgozni, hanem inkább a fiatalokból álló csoportokkal foglalkoznék. Fontos megtalálni azt a területet, amely érdekel, ugyanis sok olyan személlyel találkoztam, akikben megvolt ugyan a jóindulat, de nem jól közelítettek az egyes esetekhez. Az önkéntességhez akaratra, valamint belsô motivációra van szükség és a lényege, hogy nem kötelezô, tehát az ember azt teheti, ami a legjobban vonzza. Szerintem mentalitásváltásra van szükség, hiszen országunkban nem divat ingyen dolgozni.

Elisabeth Ferguson

– Amerikából érkeztünk tavaly a férjemmel és a Calepinus Alapítványnál önkéntesként angolt tanítunk. Elsôsorban azért jöttünk, hogy magyarul tanuljunk és mert elôzô romániai utunk alkalmával láttuk, hogy itt nincsen túl sok önkéntes és szükség van segítségre. Nyáron segédkeztünk a szenvedélybetegekkel foglalkozó magyarózdi Bonus Pastor Alapítványnál. Az embereknek gyakran nincs idejük önkénteskedni, kimerülnek abban, hogy fenntartsák családjukat, nem marad energiájuk többre. Anyagilag nem vonzó vállalkozás, így aki felvállalja, az emberségbôl, vagy vallási meggondolásból teszi. Nálunk Virginiában mentôszolgálat, tûzoltóság és egyéb segítségnyújtó szolgáltatások önkéntes alapon mûködnek.

Belényesi Gabriella

– Emlékszem, amikor 18 éves lehettem, az egyház fiatalokat toborzott és minden hét végén ellátogattunk az árvaházban nevelkedô gyerekekhez, sétálni, moziba vittük ôket, szabadidôs programokat szerveztünk nekik. A rendszerváltás után történt némi elôrelépés az önkéntesség terén, létrejöttek a civil szervezetek, de ezeknek nincs anyagi fedezetük arra, hogy elegendô alkalmazottat foglalkoztassanak. Ezért az idôs személyek, fogyatékosok, vagy a hátrányos helyzetû családok segítésére még nagyon sok önkéntesre van szükség, olyan fiatalokra, akik hajlandók szabadidejükbôl pár órát a másokon való segítésre áldozni. Szerintem két dolog ösztönöz valakit arra, hogy önkéntes legyen. Elsôsorban szükség van egy belsô indíttatásra, amely összefügg a keresztény értékekkel. Érezzük, hogy az elesetten, a tehetetlenen segíteni kell. Ezen túl az önkéntes munkát végzô személy is nyer belôle élettapasztalatot, szakmai tapasztalatot, általában azok jönnek, akik a szociális gondozói pályára szeretnének lépni. A Romániába érkezô külföldieket gyakran a kíváncsiság vezérli és küldetésként tekintenek a munkára. Tudják, hogy egy bizonyos területen szükség van a segítségükre, így feladják otthoni kényelmüket, karrierjüket és ide jönnek, anélkül, hogy tudnák, mibôl fognak itt megélni.

Anntke Ewert

– Meglepôdtem, hogy Romániában mennyire nem ismerik az önkéntesség fogalmát. Fôként a románok lakta vidékeken, beleértve Bukarestet, furcsán néztek rám, amikor mondtam, hogy önkéntesként dolgozom. Németországban szokás, hogy a középiskolát befejezô diákok egy ideig önkéntesként dolgoznak. Szerintem mindenki lehet önkéntes, csak elég szabadideje kell legyen. Ha szeretettel végzi az ember, a pénz másodlagossá válik.

Menyhárt Borbála

Az ezotéria az akadémikus tudománnyal polárisan ellentétes, nem anyagi alapú. Nem a formával, a tartalommal, a miérttel foglalkozik és az univerzum egységes törvényeit az analógia alapján a lét minden síkjára alkalmazza. Kapocs a megjelenési formák világa és az ember világa között.

A tudomány megtanulható, átadható, a tudás nem! A tudás csak metafizikus eszközökkel, személyes, individuális aktussal szerezhetô, tapasztalható meg. Mindig saját tapasztalatunk eredménye, sem átvenni, sem átadni nem lehet! Alapja a hermetikus filozófia, amely Hermész Triszmegisztoszról, a Háromszor is Nagy Hermészrôl kapta a nevét. Beavatott és pap volt Egyiptomban, életrajza az idô homályába vész. Tizenöt tételét zöld keleti korundból készült táblára írta, ami Tabula Smaragdina néven maradt fenn a történelemben.

Az elméleti fejtegetés helyett a következôkben az ezotériának az egyes emberekre gyakorolt hatásával foglalkoznék, a magam tapasztalatait is felhasználva. De nem csak azokat!

Talán azzal kezdôdik, hogy nyugtalan vagy és nyugtalanságod okát nem találod, de érzed, hogy több vagy annál, mint amivel foglalkozol, amit teszel. Szeretnéd értékesebbé tenni magad, de nem tudod, hogyan. Vagy gondjaid vannak és elesettnek érzed magad, védelmet, "hatalmat" szeretnél, hogy a benned uralkodó káoszra, környezeted hatása ellen védelmet találj. Vagy talán beteg vagy és csodálatos gyógyulásokról hallottál, és gyógyulni akarsz. Az ok talán mindegy, a lényeg, hogy keresel: könyvet, társaságot, elôadásokra jársz. A keresôk nagy része meg is találja azt, amit keresett, magáévá teszi azokat a tanokat, elméleteket, amelyekkel találkozott, egy csoporthoz, gyülekezethez vagy egyházhoz tartozik, ahol cselekvési vágyát kiélheti. A hovatartozás érzése enyhíti a belsô feszültséget, akár megnyugvást is hozhat. Ez azonban nem a "te utad", itt még másokat követsz, ez még nem az "út". Van, aki tovább keres, miközben rájön arra, hogy az utat nem kívül, hanem belül, önmagában kell keresnie. Ekkor jelenik meg elôször az a képzet, hogy úton jársz, hogy az út vezet valahova és helyetted már senki semmit nem tehet, neked kell célba érned. Hogy ez az út hova vezet, azt most még nem tudod, de érzed, hogy célba érsz és ezt a célt tudattalanul is követed "számtalan életen" át. Itt szembesülsz elôször az út terheivel, a magánnyal, mert magányos leszel, pontosan még te sem tudod, hogy mit akarsz, de azt, amit eddig tettél, ami eddig érdekelt, már elengedted. A környezeted, barátaid nem értenek meg, te is másra vágysz, mint eddig, de hogy mire, azt még nem tudod. Ilyenkor a legnagyobb benned a zûrzavar, érzed, hogy szétfeszít. Mindezek ellenére valahogy legbelül meg vagy gyôzôdve arról, hogy jó úton jársz és megéri az áldozatot. Itt már befele fordulsz, már le tudod tenni a mindennapi gondokat, már le tudod csendesíteni állandóan "zakatoló" agyadat. Felismered környezeted azon értékeit, amelyeket eddig észre sem vettél, már hosszan nézed a naplementét, a csendesen folyó Marost, és ilyenkor olyan mély és kellemes érzéseket tapasztalsz, ami minden eddigi feszültségért kárpótol. Persze, ezek az érzések, tapasztalatok még nagyon rövidek, talán néhány perc, és visszazuhansz, de többé már nem tudod elfelejteni, ez ad erôt a továbbhaladáshoz. Már a tudatosság harmadik szintjén vagy, innen már visszatérni nem lehet. Van egy ôsi ezoterikus mondás, az eredetét már nem tudom: "Ha a tanítvány kész, a mester megjelenik!" Te már kész vagy és a Mester megjelenik! Nem kell föltétlen indiai gurunak vagy méregpoharakat ürítô nyugati tanítónak lennie. Lehet egy régi ismerôsöd, egy könyv, egy tanfolyam, de lehet igazi Mester is. Te már nem esel a hamis tanítók csapdájába, mert tisztában vagy értékeiddel, és tudod, hogy ezt az utat csak egyedül teheted meg, miközben kozmikus segítségre is számíthatsz. Annak ellenére, hogy még nagyon sok bukásban lesz részed, a te utad célba vissz. Hogy mikor? A válasz már nem is érdekel, hiszen az út maga a cél.

Tordai Zoltán

Vannak mind a hét, mind a tíz, sôt: mind a tizenegy, fogunkkal kapcsolatos bajt orvosló fogkrémek – már ha hiszünk a reklámoknak, s a szakmainak tûnô magyarázatoknak. Csak megfelelô fogkrém és fogkefe használata – ilyen egyszerû lenne a szájhigiénia?

Bajban van a nézô, ha reklámfilmeket néz unalmas perceiben. Egy délután során legalább három fogorvos köszön ránk, valamennyien más-más fogkrémre esküsznek. A nézôknek a legnagyobb fejtörést az okozhatja, vajon néhány perces fogmosás után a csodatévô, de legalábbis fogvédô ásványi anyagok hogyan épülhetnek be a fogzománcba?

Dr. Tihanyi Dóra fogorvost arról kérdeztük, van-e valóságalapjuk a fogkrém-reklámoknak.

– A hatóanyagok, amelyek a fogkrémekben találhatóak, valóban hatásosak, de hozzáteszem, a fogmosás hatékonysága nem a fogkrémen, hanem elsôsorban a fogmosás technikáján múlik. Ám a fogfelszín megfelelô ideig történô tisztítása során, a fogkrémben lévô anyagok – mint például a fluor vagy a pirofoszfát – kifejthetik hatásukat.

– Fogorvosként hogyan látja, mennyi az üzlet és mennyi a reális egészségvédelem a fogkrém-klipekben? Ha már reklámra hivatkoztunk: hallgassunk fogorvosunkra?

– Igen, fogadjuk meg fogorvosunk tanácsát, hiszen kellô szakértelemmel és személyre szabottan tud tanácsot adni. A fogak felszínén az ínyszéli, illetve a fogközi területek a legkényesebbek; itt tud legkönnyebben lerakódni a lepedék és ezeken a területeken indulnak be azok a bakteriális folyamatok, amelyek fogszuvasodáshoz vagy fogágybetegséghez vezetnek. Az említett, különféle kiegészítô funkcióval bíró szájhigiénés eszközök – nyelvtisztítók vagy fogkôtisztítók – nélkülözhetetlenek a mindennapi szájápolásban. Segítségükkel könnyebben eltávolíthatjuk a lepedéket a kritikus területekrôl is. Az persze nyilvánvaló, hogy a cég, amely a fogkrémét reklámozza, ezt azzal a céllal teszi, hogy termékébôl minél többet eladjon, túlzások így természetesen elôfordulnak.

– A fogorvosok arra is figyelmeztetnek, hogy a rossz fog számos betegség melegágya...

– Fogunk állapota valóban kihat egészségünkre. Hiányos fogazattal nem tudunk egészségesen étkezni, amely gyomor- és bélrendszeri betegségekhez vezethet. Ízületi panaszok, szív- és érrendszeri betegségek, de koraszülés is kapcsolódhat az elhanyagolt fogazathoz.

Szervezetünk alapvetô energiaforrásai. A táplálékból fölvett energia többségét a szénhidrátoknak kell biztosítaniuk. Ahogy a nevük is jelzi: szénbôl, hidrogénbôl és oxigénbôl állnak. Élelmiszereink szénhidrátjai az egyszerû cukrok, az összetett szénhidrátok (a keményítôk) és az emészthetetlen szénhidrátok, amelyeket a táplálékban levô rostok alkotnak.

Az ajánlások szerint a táplálék teljes kalóriatartalmának az 55-60 százalékát a szénhidrátok kellene képezzék, ezeken belül pedig a keményítôk.

A cukrok koncentrált kalóriaforrások. A répacukorból elôállított szacharózt a fogszuvasodás okozójának tekintik.

A cukor és a keményítô az ételek egy részében természetes módon fordul elô, gyümölcsökben, zöldségekben, tejben, kenyérben, tésztafélékben, magvakban stb. Vannak mesterséges édesítôszerek is. A cukorbetegek által ismert cukor-pótlókban kevés a kalória. Ezzel szemben az üdítôitalok olyan cukorpótlókat tartalmaznak, amelyekben kalória van, s így fogszuvasodást és súlytöbbletet okozhatnak.

Természetes cukorforrásunk a méz és egyes gyümölcsök, zöldségek.

A keményítô az egyetlen szénhidrát, amelynek káros voltát nem tudták kimutatni, s összetett szénhidrátként vitaminokat, ásványi anyagokat és rostokat is tartalmaz.

Táplálékunk legnagyobb szénhidrátforrását a pékáru jelenti.

A rostok a növényi táplálék azon részei, amelyeket az emberi szervezet nem tud megemészteni. A rost növeli a széklet mennyiségét és elôsegíti a székelést. A vízben kevéssé oldódó rostoknak – amit például a búzakorpa tartalmaz – van a legnagyobb hatásuk az emésztésre. A hüvelyesekben (különösen a babban) és a gyümölcsökben található víz-oldékony rostok csökkentik a vér koleszterinszintjét.

Az emésztés során a szénhidrá-tok glükózzá bomlanak le. Így szívódnak fel a vérben s szállítódnak a sejtekhez. A cukrok egy része a májban raktározódik el, ahol keményítôvé, majd a maradék zsírrá alakul.

Étkezés után a normális vércukorszint megemelkedik, amire a hasnyálmirigy nagyobb inzulintermeléssel reagál, hogy a cukrot a sejtekbe juttassa. Ha a sejtek reakciója elmarad, a vérben megemelkedik a vércukorszint, ami a cukorbetegség kialakulásához vezet.

Testmozgással a stressz ellen...

A stressz hatására speciális "stresszhormonok", adrenalin és kortizol termelôdnek, melyek a szervezetet folyamatosan készenléti állapotban tartják. A mozgás segít, hogy a szervezet megszabaduljon ezektôl a hormonoktól, és ezáltal a feszültség fenntartójától. A mozgás hatására a boldogságérzés kialakulásáért felelôs hormonok termelôdése is fokozódik.

A stressz hatására az izmok megfeszülnek, ez pedig izomfeszültség-problémákhoz vezet. Ha a fokozott izomstressz nem szûnik meg, izomgörcs állhat be.

Az izomstressz felelôs a fejfájásért, nyaki merevségért, bizonyos fajta ízületi gyulladásokért és száz más tünet vagy tünetegyüttes kialakulásáért.

Van-e egyáltalán mód arra, hogy csökkentsük az izomfeszültséget?

Igen, a rendszeres testmozgás megszabadít ettôl a káros hatástól. Általános fiziológiai alapigazság, hogy az izom nyúlását kiváltó tényezô egyben izomlazulást is elôidéz.

Sokan gondolják, hogy a stressz és az indulatok levezetésére a küzdôsportok, küzdôsportos aerobikórák a legalkalmasabbak, ahol kitomboljuk magunkból a feszültséget. Ez nem minden esetben van így, hisz kísérletek igazolják, hogy az agresszív viselkedés további agressziót szül, érdemes ezért a higgadtabb mozgásformákat is kipróbálni. A jóga remekül alkalmas arra, hogy megtanítsa a felesleges gondolatok kizárását. Dinamikusabb mozgásra vágyóknak az úszás ajánlott, vagy a táncot, táncos aerobikot érdemes kipróbálnunk.

A rendszeres mozgás tehát csökkenti a stressz okozta fizikai megterhelést és ezáltal meghosszabbítja az életet.

Azt a szót, hogy relaxáció-lazítás legtöbben ismerjük, és amikor szóba kerül, mindig a következôk jutnak az ember eszébe: ülünk a tévé elôtt, vagy zenét hallgatunk, olvasunk. Közben kismillió gondolat jár a fejünkben: ezt így vagy úgy kellett volna megoldanom, erre, arra azt és nem amazt kellett volna válaszolnom.

Ellazulás a jógában

Hogy mit értünk ezen? Kényelmes öltözékben, jól kiszellôztetett szobában, kellemes, nyugodt környezetben elhelyezkedni, lehetôleg háton fekvô relaxációs pózban, de akinek ez kényelmetlen, hasra is fekhet, és ellazítjuk az egész testünket. Ilyenkor rögtön azt szokták mondani: jó, rendben, de a fejemben forgó gondolatokat hogyan tudom kiirtani, mert minél jobban akarom, annál inkább nem megy, attól ideges leszek, és abbahagyom az egészet. A megoldás: hagyjuk a dolgokat megtörténni, hagyjuk gondolatainkat, ne kezdjük el elemezgetni, végiggondolni ôket. Elôbb-utóbb természetesen csökken a számuk.

Elôször is a lazítás abban áll, hogy megtanulunk helyesen lélegezni, ami azt jelenti, hogy mindig az orrunkon lélegezzünk ki és be is. A helyes hasi légzést gyakorolhatjuk fekve: az egyik kezünket tegyük a hasfalra, és figyeljünk arra, hogy kilégzéskor a hasfal süllyedjen, belégzéskor pedig hagyjuk emelkedni, domborodni. A helyes légzéssel ellenállóvá tesszük a szervezetünket és megtanuljuk kezelni a stresszt.

Ajánlatos minden este ebben a pózban elhelyezkedni, és pihentetni a testet, elengedni a gondolatokat, és feltöltôdni új energiákkal. Tudnunk kell, hogy 20 perces mély relaxáció négyórai alvással ér fel! Kellô gyakorlás után már bárhol el tudjuk lazítani a testünket, lecsillapítani az elménket, és egész más színben fogjuk látni a világot.

Egy másik, nagyon könnyû, és bárhol kivitelezhetô nyugtató és lazító póz az elôrehajlás.

* Kisterpeszben állunk, és egyszerûen elôrehajolunk.

Friss vér áramlik a fejünkbe, megpihen a gerincünk, és felfrissülünk.

Bartha Zsuzsa fizioterapeuta

Olyan sokszor hallom idôsektôl, akik a kelet-európai társadalmakban hátrányban érzik magukat és elôítéletek miatt elmarasztalják ôket: nekem nem volt életem. A másik pedig ezt mondja: borzasztó életem volt, vagy rövid az élet... Mindegyik vallomás takar egy egzisztenciális kudarcot, de egyben megegyeznek: az az élet, amit addig éltek, nem minôségi élet.

Az orvostudomány szerint az új élet a fogamzáskor indul – kiszámíthatatlan – útjára.

Szintén orvosok véleménye szerint az élet a születéssel kezdôdik. De olyan kiszámíthatatlan a gyermek élete. A 19. században a csecsemôk fele meghalt, mielôtt felnôtt volna.

Jogi nézet szerint 14 éves korban kezdôdik az az élet, amikor már valakit egy perben tanúként ki szabad hallgatni. Ekkor már társadalmi értéke is van. Tud járni, táplálkozni, tisztán tartani magát és korlátozottan még közügyben is használható. Nem teljesen felelôs még azért, amit tett, mert a gyermek befolyásolható.

A törvényes büntethetôség a fiatalkorú éretlensége miatt csak nagykorúvá válás esetén lehetséges. Régen ez 24 éves korban kezdôdött. Ma 18 év a nagykorúság kezdete. Ekkor kezdôdne az élet? Vagy mikor már munkaképes, és el tudja tartani magát?

Ezután hétköznapok jönnek. Reggel munkába, este haza, egy kis szabad idô, aztán alvás. Másnap reggel újra ezt csinálja. Így megy ez 30-40 éven át, szinte üzemszerûen. Hát ez volna az élet? Nem, ez még csak robot.

Egy amerikai pszichológiai könyvben olvastam, hogy az az élet, amelyiket magamért élem, az igazán minôségi élet hatvanéves korban kezdôdik. Vége a robotnak, a kötetlenség szabadabbá teszi a mozgást. Utazgatásra, látogatásokra nyílik idô. Máskor már hamarabb éhessé válnak az életre. Láttam egy amerikai riportot, amikor egy szívsebész elérte a 45 évet, és érezni kezdte, hogy neki is szorít a szívtájékon, föladta hivatását és vett egy használt kis hajót, amit átrendezett, átépített kirándulóhajóvá. Négy lóval felhúzatta a kis hajót a Cuyahoga folyón, amely 160 km hosszú, csodálatos hegyek, erdôk között, nemzeti parkon keresztül kanyarog és Clevelandnél az Erie-tóba torkollik. A hajózható résznél a lovakat beterelte a hajó belsejébe épített istállóba, és csendesen csorogtak lefelé az Erie-tóig. Kirándulók, pihenni vágyók, sôt nászutasok is szívesen vették igénybe ezt a szolgáltatást. A riporter megkérdezte a volt szívsebészt:

– Megérte ez a csere, a pályaváltás?

– Igen – felelte. – Nincs már többé szívpanaszom. Kedélyemet is javította.

– De anyagilag nem leégés ez?

– Még jobban keresek, mint a szívsebészeten. Ez az élet most élet lett számomra.

Az én életem is hatvanéves korom után bontakozott ki. Kényszerbôl menekültem Nyugatra, és bár ellentmondásos, de ezután ismertem meg az életet, és nyertem többet, mint hatvan évig a robotban.

Sajnos, a kelet-európai közvélemény az öregkort leírja, s szinte kötelezi az idôseket, hogy lelépjenek a színrôl. Hogy helyet adjanak a fiataloknak. Ez szép gondolat, az emberi jogok törvénye azonban nem különböztet "korok" szerint. Még "orvosi" babonák is erôsítik a kilépést az életbôl. Egy harmincéves fiatal tanítványomat buzdítottam nyelvtanulásra.

– Már késô, azt mondják a "tudósok", 25 éves korig lehet megtanulni jól egy nyelvet

– Én hatvanéves korom után tanultam meg még két nyelvet. Egy év után elôadást tartottam ezeken a nyelveken. Nem olyan könnyedén, de ment. Gazdagabb lettem élményekben, a lelki és szellemi életem tartalmasabbá vált. Szoktam mondani: bár csak negyvenévesen ennyi eszem lett volna. Egy nagy író írta: "Az ember nem akkor öregszik meg, amikor a bôre ráncosodni kezd, hanem mikor elhagyja eszméit és föladja élete reményét". Én hozzáteszem: és mikor már nem tud örülni az elért gyümölcsöknek.

Idôsebb uraim! Csak semmi kisebbrendûségi érzés!

Dr. Tapolyai Mihály

Fehér vagy színes?

Sok kis- és nagylány romantikus álma, hogy hófehér ruhakölteményben álljon az oltár elé. Ebben segítenek a megszaporodott, esküvôi ruhát kölcsönzô cégek, de aki megengedheti, az erre az alkalomra is alkalmi öltözéket varrat magának.

– A hosszú, abroncsszoknyás menyasszonyi ruhák iránt most is nagy a kereslet, ezek soha nem mennek ki a divatból – mondja Maria Vintila ruhatervezô.

Ebben az évben fôként az eleganciára és a szimpla vonalvezetésre tevôdik a hangsúly, hímzéssel, gyöngyhímzéssel díszített csipkefátylak, az úgynevezett spanyolos szabás, a Carmen-divat a menô.

Bár a kliensek 50 százaléka még most is fehér ruhában mondaná ki a boldogító igent, egyre többen érdeklôdnek a vajszínû, sôt a rózsaszín, esetleg a kék ruhák iránt. Utóbbiak inkább az eredetibb, extravagánsabb menyasszonyokra jellemzôk, ôk a régi, több évszázados hagyományokkal szakítva testhezálló, rövid vagy akár miniruhában képzelik el a Nagy Napot. – Soha nem szeretném befolyásolni a vásárlót, ha van kellô bátorsága, akkor miért ne öltözzön egyéniségéhez illôen? Az viszont már furcsábban hat, amikor valaki csak azért választ például kék színû menyasszonyi ruhát, mert kék léggömbökkel díszítették fel az éttermet, ahol a lakodalom zajlik – vélekedett Maria Vintila.

Egy augusztusban házasságra lépô menyasszony elárulta, hogy ô nem az aktuális divatot szeretné követni a napokban esedékes ruhaválasztásnál, hanem a személyisége alapján hoz döntést. – Az internet és a nagyszámú, esküvôkkel kapcsolatos magazin világában ma már annyira informált a kliens, hogy nem nagyon hagyja befolyásolni magát a divat által – hangzott el a ruhatervezôi vélemény.

(ferencz)

Amit késôbb is viselni lehet?

Bandi Katalin iparmûvész szerint korunk szûklátókörûségének az eredménye, hogy sokan ragaszkodnak a fehér menyasszonyi ruhához. Holott a hajdani nagyasszonyok esküvôi öltözete gyakran nem volt fehér, korunk ízlése fehérítette ki ezt a lány életében fontos alkalomhoz kötött ruhát.

Valahol a kettô határán sokan a krémszínû ruhát választják arany díszítéssel, s a színes díszítést is egyre többen kedvelik.

Öltöztetünk sötétzöld vagy sötétkék palotás díszmagyarba is menyasszonyokat, ezeknek a ruháknak az elônye az, hogy késôbb is, sôt egy életen át ki lehet használni. Az ujjak és az ingmell, ami a felsôrészbôl kivillan, természetesen fehér. Jól öltöztet, csinossá teszi a viselôjét. A gazdag zsinóros vagy hímzett díszítés hangsúlyozza a szabásvonalakat, a nôiességet, dúsabbá teszi a keblet, karcsúsítja a derekat.

Vannak menyasszonyok, akik a középkori divatot követik. Ezeken a ruhákon kevés a díszítés, legfennebb csak a csónaknyak mentén, a csípôn viselt övrészen és az ujjakon, ahol a szûk és bô találkozik.

A menyasszonyi ruhák harmadik csoportját a csipkével és gyönggyel gazdagon díszített alkalmi öltözékek alkotják, a megrendelô igénye és ízlése szerint. A fontos az, hogy viselôje ne mondjon le az álmairól és jól érezze magát az esküvôn viselt ruhában.

(bodolai)

Arcunk ékessége lehet, de "árt a szépségnek", ha nem a vonásainkhoz, arcformánkhoz illô szemüvegkeretet választunk. Az alapszabályok ismerôsek: szögletes archoz a lekerekített, hosszú archoz a széles, kerek archoz a szögletes, szív alakú archoz a felül szélesebb keret illik. A lehetôségeken belül, akinek módja van rá, illetve aki kénytelen szemüveget rendelni vagy cserélni, az hódolhat a divatnak is.

Hogy mi a menô 2008-ban?

Nos, az Optica-Optofarm fôtéri üzletében elmondták: az idei tavaszon továbbra is a mûanyag keretes szemüvegek a divatosak. Általában szögletesek, de szélesebbek, mint tavaly. Száruk vastag, kövekkel, mintákkal díszített. Minél különlegesebb színû a mûanyag keret, a fiatalok annál jobban kedvelik. Lehet választani piros-feketét, narancssárgát, zöldet vagy kéket, barnát, feketét, a szem és a haj színének megfelelôen. Sôt, aki nagyon összhangban akar lenni, olyan keretet is választhat, amelynek cserélhetôk a szárai illetve az orrnyerget összetartó rész, a ruha színéhez illô árnyalatban.

A mûanyag keret világhódító útja ellenére, továbbra is sokan kedvelik a damilos félkeretet, és a keret nélküli, leheletfinom szemüveget, amely bizonyos arctípusokat elegánsan öltöztet. Az optikusok szerint a divat ellenére a középosztály továbbra is a klasszikus, ovális formát kedveli, amelybôl a különbözô cégek, akárcsak a mûanyag keretekbôl, gazdag választékot kínálnak.

Tanuljunk meg fényképezni

A környezetünket megvilágító fényforrások lehetnek természetesek és mesterségesek. Azokat a testeket, amelyek fénysugárzást bocsátanak ki magukból, elsôrendû, míg azokat, amelyeknek nincs saját fényük, csupán más fényforrás fényét verik vissza, másodrendû fényforrásoknak nevezzük. Ilyen másodrendû fényforrás pl. a Hold vagy a fényképészetben használt derítôlap.

A legfontosabb elsôrendû fényforrásunk a Nap. Mivel a Földtôl való távolsága kb. 150 millió km, sugarait számunkra párhuzamosan szórja. A Nap által kibocsátott fény erôssége a Földön függ a napszaktól, az évszaktól, a földrajzi szélességtôl és a légkör szennyezettségétôl. A napsugarak ugyanazon a helyen napkeltétôl napnyugtáig folyton más irányúak. Délben függôlegesen, napkeltekor és napnyugtakor viszont hegyesszögben érik a földet.

A sugarak iránya befolyásolja a fényerôsséget és a tárgyak körül kialakuló árnyékot. Tapasztalatból tudjuk, hogy az árnyék délben a legrövidebb és a legsötétebb. Reggel és délben viszont a leghosszabb és kevésbé sötét. Azonkívül színösszetétele a déli órákban a legtökéletesebb. Tiszta idôben a napfény délelôtt tartalmazza a legtöbb kék sugarakat, amelyek a legerôteljesebben hatnak a fekete-fehér negatív anyagra. Napkeltekor és napnyugtakor viszont több a sárga és a narancsvörös színû sugár.

A légkör a napfény bizonyos részét szétszórja. Legjobban a kék hullámhossznak megfelelô sugarak szóródnak szét, innen ered az égbolt kék színe.

Napfényben és mûfény használatakor a megvilágítás a fényforrás erôsségétôl függ. A tárgy és a fényforrás közötti távolság szintén befolyásolja a megvilágítás erôsségét. A tárgy megvilágítása fordítottan arányos a fényforrás távolságának négyzetével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanaz a fényforrás kétszeres távolságból négyszer gyengébb világítást ad. A megvilágítás erôsségét nagyban befolyásolja a fénysugár beesési szöge. Merôleges beesés esetén a teljes fénymennyiség érvényesül.

Incze István AFIAP

Allergiások és asztmások számára jó hír, hogy vannak már a világon olyan szállodák, amelyek igyekeznek megkímélni ôket a tüsszögéstôl, köhögéstôl, fulladástól.

A kezdeményezés az Egyesült Államokból indult el, ahol több nagy szállodalánc alakított ki úgynevezett "pure room"-okat, "tiszta szobákat", amelyeket különleges fertôtlenítôkkel kezelnek, ahol kerülnek minden porfogó berendezést, mokettet, kárpitot. A függönyök antibakteriális anyagból készülnek és gyakran mossák azokat, továbbá az ágynemû is atkataszító.

A jó szokás átterjedôben van Európára is. Olaszországban, ahol 3 millió allergiás él, szintén több szálloda rendezett be ilyen "tiszta szobát." Az asztmások és allergiások szövetsége, a Federasma utazó tagjainak most már nem kell magukkal cipelniük személyes antiallergén párnájukat, lepedôjüket, hotelszobákban is megkaphatják azokat.

Svájc és Ausztria is csatlakozott a kezdeményezéshez. Van, ahol speciális szerkezet méri a pollenkoncentrációt a szálloda tetején és pontos tájékoztatást ad a vendégeknek a levegô szennyezettségérôl. Sok helyen pedig a konyhát készítik fel az ételallergiások megfelelô ellátására – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Céklasaláta

Nyersen megreszelem a kis lyukú reszelôn a céklát és a nagy lyukún az almát, egy kis tormát is teszek bele és sót ízlés szerint. Ez így már tálalható, de lehet tovább ízesíteni aszerint, hogy ki mit enged meg magának. Adott esetben nagyon finom egy kis joghurttal vagy lenolajjal. Cékla helyett zellert is használhatunk.

Gabonaétel

Szárazon összedinsztelem a kölest, hajdinát, piros lencsét, lenmagot, feltöltöm vízzel, s ha megpuhult egy kicsit, akkor hidegen sajtolt olajat adok hozzá, vagy eleve egy kevés ghínen (tisztított vaj) párolom meg.

Lencsepástétom

Lencsét kevés sós vízben babérlevéllel megfôzünk, majd hagymát teszünk bele ízlés szerint, kevés ghínen párolva vagy nyersen apróra vágva. Paradicsomlét (legjobb a házi) keverünk bele, majd fokhagymával, petrezselyemzölddel, esetleg csomborral, szerecsendióval vagy egyéb fûszerekkel ízesítjük, tetszés szerint. Egy kevés hidegen sajtolt olajat is adhatunk hozzá, majd összeturmixoljuk, de darabosan is nagyon finom.

Hangos, zajos válóper volt, pedig gyermektelen, fiatal házasok váltak. A felszámolásra ítélt közös házasságból túl sok elosztanivaló sem akadt, csak néhány bútor és mindennapi használati tárgy.

Nem szerették volna, hogy a javak elosztása a bíróság elé kerüljön, mert a felértékelés mindig is hosszas és költséges mûvelet volt, de megegyezni sem sikerült, mert civakodás nélkül nem tudtak meglenni egymás közelében.

A válóper lejártával, hogy az osztozkodás hamarabb menjen, az ügyvéd segítségét kérték, hogy legyen a helyszínen, amikor felleltározzák a közös lakásban levô dolgokat és elosztják azokat. Egyik fél sem fogadta el a másik barátját vagy szüleit, hogy tanúja legyen az osztozásnak.

A megadott idôpontban az ügyvédet egy szépen rendben tartott lakásba vitték. A nyolcadik emeleten levô lakrészben ünnepi volt a hangulat, a frissen elváltak elegánsak voltak, mintha különleges alkalomra készülnének és kedvesen szóltak egymáshoz. Az ügyvédnek már-már az volt az érzése, hogy fölösleges a jelenléte, mivel a volt házastársak kibékültek. Ilyen hangulatban kezdték el osztani a bútorokat, a néhány készletet, amit nászajándékba kaptak, s az ágynemût. Idôközben akadt egy-két kisebb vita, de kétórai munka után mindennek megvolt a gazdája.

Az ügyvéd megkönnyebbülten lélegzett fel, amikor kiderült, hogy van még egy tárgy, a csergôóra, ami elosztatlan maradt. A férj kijelentette, hogy az óra ôt illeti, mivel korán kell felkelnie, ugyanis a munkaprogramja hamarabb kezdôdik.

A férj szavaira a bájos kis feleség mosolyogva válaszolt.

– Jól van, drágám, akkor legyen a tiéd – majd kinyújtotta a karját s a nyitott ablakon az órát kiejtette a nyolcadik emeletrôl.

Aztán kedvesen a férjéhez fordult:

– Menj és vedd fel.

És ekkor elszabadult a pokol.

Jung Ildikó

Minden gyermek alapvetô szükséglete, hogy valamit csináljon.

Játékaik és rajzaik belsô világukról beszélnek, s a legtöbbet a lelki harmóniáról, pillanatnyi és alaphangulatukról, érdeklôdésükrôl, a közelebbi és távolabbi világhoz fûzôdô kapcsolataikról árulkodnak. Szakértô szemeknek még arról is, hogy életkoruknak megfelelô-e az érdeklôdésük vagy sem.

A "grafikus" kor általában a második életév végén firkálással kezdôdik. Mivel az utánzáson alapszik, azokban a családokban, ahol a gyerekek író-rajzoló felnôtteket (testvéreket) látnak, egy kicsit elôbb is lehetséges. Lényeges, hogy a kisgyermek papírhoz és ceruzához jusson.

Kezdetben a gyermek marokra fogja a ceruzát, "az egész teste rajzol". Minél vastagabb a ceruza, annál könnyebben megfogja, ezért ajánlatos ebben a korban figyelnie erre a szülônek.

Elôször oda-vissza szántja a kusza vonalakat, majd a körkörös vonalak következnek, melyekbôl akár csigabiga is kerekedhet, amikor a harmadik életévben már képértéke is van a rajznak.

Elsô lépésként utólag nevezi meg a firkát, majd menet közben, s késôbb már közli, hogy mit rajzol. Bár megjelenik az ábrázolás szándéka, a gyermek szemlélete, látása és rajzolási technikája között ellentmondás van. Egészet lát, mégis részleteket rajzol, legszívesebben embert, de valójában fejet, kezet, lábat vet papírra.

A rajzolás fejleszti a finom mozgást, az ujjak, a csukló izomzatát, ami elôsegíti, hogy átvegyék a vonalvezetést. Ez iskoláskorig sokat fejlôdik, s az írás kívánatos elôgyakorlata.

A rajzolás témája egyre bôvül, a gyermek mindig azt választja, ami neki fontos, ami felkeltette érdeklôdését. Tehát elôször embert rajzol, aztán állatokat, növényeket, tárgyakat, mesealakokat, a fantázia szüleményeit, a környezô világot, vagy azt, amit kérnek tôle az óvodában, iskolában.

A képzeletszerû rajzolás témája egyre inkább felismerhetô, általános az aránytalanság: a gyermek akkora, mint a fa, a virág akkora, mint a ház, jellemzô az átlátszóság: a házban látszanak a bútorok, az emberek, mivel azt rajzolja, amit tud s nem azt, amit lát. Ez a 3-10 évesek rajzaira jellemzô.

A jelenségszerû vagy természetszerû ábrázolás 10-13 éves korban válik igénnyé, ekkor már alapos megfigyelés után rajzol a gyermek. Rajzain megjelenik a térszerû ábrázolás.

A távolit és a közelit úgy ábrázolja, hogy egy lapon több "lent" és "fent" vonal szerepel, az elkanyarodó út már a mélységeket jelzi. Késôbb ezek jelzésére használja fel a takarást: a felhô mellé rajzol egy fél napot.

Miután a valóság rögzítése igen bonyolult és sokféle fejlettséget, tehetséget kíván, ezért a gyermek egyre kevésbé elégedett "mûvével", kedvét veszti, s nagyjából 12-13 éves korától többnyire nem rajzol önként.

László Enikô

Tôkés László Koszovóról

A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant – hangsúlyozta Tôkés László erdélyi európai parlamenti (EP-) képviselô hétfôn az EP strasbourgi ülésén. Tôkés a koszovói albán közösség iránti szolidaritásának adott hangot, és – mint mondta – osztozik örömében, "szabadsága kivívásának sikerében". A képviselô szerint a jogállamiság nemzetközi felügyeletét elôirányzó Ahtisaari-terv koszovói megvalósulása azt mutatja, hogy "térségünkben a különbözô népcsoportok, nemzeti közösségek közötti viszony korántsem tekinthetô megoldottnak, nemzetközi együttmûködéssel viszont a jövôben minden kritikus helyzetre megoldás található". "Ilyen értelemben, számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékû. Meggyôzôdésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közremûködésével vezethet eredményre" – mondta Tôkés László.

"Jogi képtelenség"

Nagy Zsolt volt távközlési minisztert hivatalosan is tájékoztatta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály, mivel vádolják azzal a kormányhatározzatal kapcsolatban, amely a Román Posta egyik telkére vonatkozik. Nagy körülbelül 15 percet töltött a DNA székhelyén, ez alatt ismertették vele a határoztaot, amely alapján elindult a bûnvádi eljárás. "Megmutatták a határoztaot, a következôkben áttanulmányozzuk majd a dossziét. Azt szeretnénk (ô és az ügyvédje – szerk. megj.), hogy mielôbb tisztázzuk a helyzetet. Valószínûleg nem értik, hogy a miniszter feladata kormányhatározatokat kidolgozni és aláírni" – nyilatkozta Nagy. A volt tárcavezetô nem mondta el, kik a további gyanúsítottak az ügyben. Hangsúlyozta azonban, hogy a tranzakció teljesen törvényes volt. "Teljesen hamis az ügyészek vádja. A terület már a Posta tulajdonában volt, létezik az erre vonatkozó birtoklevél, van telekkönyvi irat, így az ügyészek által terjesztett feltétel