Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Amikor ezeket a sorokat írom, még nem hozták nyilvánosságra az Alkotmánybíróság indoklását a határozathoz, amely szerint az államfônek jogában van egy alkalommal visszautasítani a miniszterelnöknek valamely tárcavezetô személyére vonatkozó javaslatát. Az indoklást joggal várja a közvélemény, hiszen magyarázatot kell kapnunk, hogy a taláros testület szerint Norica Nicolai igazságügy-miniszterré való kinevezését miért utasíthatta vissza az elnök, s miért nem jogosította fel erre ugyanez a testület ugyanerre, amikor Adrian Cioroianut jelölte a kormányfô a külügyi tárca élére. Ez a kétféle határozat aggodalmat vált ki. Azt mutatja, mennyire ingatag lábakon áll a román demokrácia, ha ez a mindenek fölött álló testület egymásnak és önmagának ellentmondó határozatokkal áll elô.

Ám nem ez az egyetlen, ami elgondolkoztató, hanem a politikusok reakciója is. Nálunk, ha történik valami, azonnal beindul a "da-i cu parerea" effektus, és mindenki mondja a magáét. Ha csak a politikus mondja, az ô baja. Mentelmi joga jótékony védelmében bármikor, bármit mondhat, következmény nélkül. Akkor kezd komolyabbá válni a dolog, amikor jogászok, alkotmányjogászok, jogot elôadó egyetemi tanárok mondanak ugyanarról egymásnak teljesen ellentmondó véleményt. Tudjuk, hogy a törvényeink nagy része túlságosan is sokféleképpen értelmezhetô, s a csavaros eszû jogtudorok ki is használják ezt. Ám miközben a tévékbôl ránk zúduló információ- és véleményáradatot figyeljük, nemegyszer az az érzésünk, hogy a törvények értelmezésének fô kritériuma a pártállás. Ugyanaz a jogszabály másként "fest" liberális szemszögbôl, másként a szociáldemokratákéból vagy "egyszerû" demokrata szempontból. Lehet, hogy minden pártállás kérdése. Vagy ez az a pont, ahol dolgaink rendre cigányútra tévednek?

A gond csak az, hogy egy valóban demokratikus jogállamban a törvények, szabályzók világosak, egyértelmûek, tartós érvényûek kellene legyenek. Azt tapasztaljuk, hogy a jog a módosítások módosításaiban tévelyeg. A törvények egyetlen év leforgása alatt vesznek fel attól függô arculatot, hogy ki van épp hatalmon, melyik érdekcsoportot kell éppen "helyzetbe" hozni. Ebbôl még nem kellene következtetnie, hogy az Alkotmánybíróság se legyen következetes a döntéseiben. Sôt, azzal járna jól a társadalom, ha a jogalkotásban s a jogszolgáltatásban a mai zûrzavarban is maradna egy fix pont, amihez nyugodt szívvel igazodhatnánk. Ettôl messze állunk!

Szombaton Marosvásárhelyen a tévékamerák elôtt írt alá Szász Jenô, a frissen bejegyzett Magyar Polgári Párt elnöke nyolcpontos "Együttmûködési chartát". Az aláírás egyoldalú volt, mert az RMDSZ-nek nem volt tudomása a dologról, az MPP az aláírást követôen, postázta az RMDSZ-nek. A dokumentum egyik pontja arról szól, hogy kölcsönösen támogassák Bölöni László jelöltségét Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. Az RMDSZ egy nappal korábban jelentette be, hogy a szervezet jelöltje Borbély László régiós fejlesztési miniszter. Az új fejlemény kapcsán Borbély Lászlót kérdeztük.

– Mindannyiunk számára egyértelmû, a magyarságnak fontos, hogy megôrizze erôs képviseletét az önkormányzatokban és a parlamentben egyaránt. Errôl szóltak a tárgyalások a múlt év augusztusában. A szombaton javasolt "charta" legalábbis különösnek mondható. Az egyik szépséghibája, hogy miközben a tavaly augusztusban az RMDSZ beleegyezett mindabba, amit a Tôkés Lászlót támogató szervezetek követeltek, Szász Jenô volt az, aki a jól ismert körülmények között megtorpedózta az egyezséget, s nem akarta, hogy Tôkés László RMDSZ-listán induljon az európai parlamenti választásokon. Ennek fényében felmerül a kérdés: mennyire vehetô komolyan az, amivel most elôállt.

Egyébként nyitott kapukat dönget, hiszen nem kell semmiféle "chartába" foglalni a helyhatósági választásokon adódó természetszerû helyzetet. Vagyis, ahol esélyt látunk, ott saját jelölteket állítunk, ahol meg a megosztottság veszélyeztetheti a magyar érdekképviseletet, meg kell találni a megfelelô modus vivendit.

– Végül is mi az RMDSZ álláspontja a "chartával" kapcsolatosan?

– A mi álláspontunk az, hogy tárgyalni kell, de nem olyan módon, hogy az a magyarság képviseletének a szétveréséhez vezet. A Magyar Polgári Párt eddig nem bizonyította, hogy az egységet támogatná. Ennek ellenére, én a tárgyalás híve vagyok. Egyébként örülök, hogy az MPP mindegyre a választás szabadságát hangoztatja, de egyelôre sem a saját vezetôségét nem választotta meg, sem a párton belül nem tisztázta, hogy kikkel indul. Amolyan mellényzsebbôl elôrántott javaslatokkal állnak elô, s bedobják a közvéleménybe. Az RMDSZ ezzel szemben belsô választásokat szervez. Beindítottuk a folyamatot: minden helységben vagy urnás elôválasztásokat, vagy széles körû küldöttgyûlést tartunk. Ezzel kellene foglalkozzon a Magyar Polgári Párt is.

– A szóban forgó chartának két érdekes pontja van. Az egyik, az, hogy az MPP szerint a közös polgármesterjelölt "ideológiai, etnikai és pártszempontokon felülemelkedve" legyen mindenki által támogatható. Vagyis ne legyen politikus. Ön, az RMDSZ jelöltje, politikus. Hajlandó lenne visszalépni Bölöni László javára?

– Bölöni László a legismertebb romániai magyar futballista, edzô és elismert személyiség. Ha úgy dönt, hogy haza akar jönni, itt, Marosvásárhelyen polgármester akar lenni, nem látom semmilyen akadályát, hogy támogassam. Ezt azonban az RMDSZ- nek kell eldöntenie, hiszen az RMDSZ-nek egyelôre van saját jelöltje. Azt hiszem, arról szól a történet, hogy Bölöni László akkor mondott egy ilyen véleményt, amikor még nem tisztázódott a helyzet az RMDSZ-en belül. Úgy látom, ô amellett van, hogy legyen egységes magyar jelölt, hogy váltsuk le ezt a polgármestert. Ilyen értelemben a következô napokban feltehetôen megismerkedhetünk a tényleges szándékaival. Ha az derül ki, hogy mégsem vállalja a jelöltséget, kézenfekvô, hogy Szász Jenôéknek nem marad más tisztességes választásuk, mint az RMDSZ jelöltjei mellé állni.

– A másik érdekessége az, hogy az MPP egyes helyeken "választási versenyt", máshol "választási együttmûködést" ajánl. Ez azt jelenti, hogy ahol együttmûködnek, ott "szívvel-lélekkel" támogatják egymást, ahol meg versenyben vannak, ott kimondottan egymás ellen kampányolnak. Ez a kettô ellentmond egymásnak.

– Ezért mondtam az elôbb, hogy a Magyar Polgári Pártnak tisztáznia kellene bizonyos dolgokat a párton belül. Nem tisztázott, hogy alapvetôen mit is akarnak. Azonkívül az sem világos, milyen alapokon tárgyalunk, hiszen egy dolog Tôkés Lászlóval, egészen más a Magyar Polgári Párttal tárgyalni. Elég zavaros ez a javaslat, hiszen nagyon furcsa lenne, hogy két alakulat egyes helyeken egymás ellen menne, másol meg együtt. De ne feledjünk el valamit, amivel a Magyar Polgári Párt egyáltalán nem foglalkozik: Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Szászrégenben vagy máshol a mi ellenfeleink a román pártok, és azokat kell legyôzzük. Ezzel, úgy látom, nem foglalkozik az MPP, csak azzal, hogy az RMDSZ-szel mi van és hogy van. Hangsúlyozom, hajlandóak vagyunk tárgyalni bármirôl, bármilyen alakulattal, amely azt akarja, hogy erôsödjön a magyarság a képviselete, de egyelôre úgy látjuk, elég nagy zavar van egyeseknek a fejében, amikor ilyen együttmûködést javasolnak.

– Szombaton a sajtó jelenlétében, Szász Jenô a maga részérôl aláírta az együttmûködési chartát. Az RMDSZ aláírja?

– Az RMDSZ nincs mit aláírjon. A szövetség elemzi ezt az ajánlatot, s majd meglátjuk, hogy mit válaszolunk rá. Egyelôre szó sincs arról, hogy bármit is aláírnánk.

Elfogadta tegnap az idei helyi költségvetést a marosvásárhelyi tanács, a csütörtöki ülésének tegnap megtartott folytatásán. Emellett arról is döntést hozott a testület több hónapos halogatás után, hogy nyilvános árverésre bocsátja a Gyôzelem tér 33. szám alatti ingatlant, az eladásból befolyó pénzt a tervek szerint ingatlanépítésre és vásárlásra fordítják.

A helyi költségvetés vitája során a legélénkebb szóváltást a polgármesteri hivatal protokollalapjainak kérdése váltotta ki. Mint már a csütörtöki ülés kapcsán említettük, a tanácsosok szerint hibásan állította össze a tervezetet a városháza, ezért is halasztották a költségvetési vitát tegnapra. Kolozsvári Zoltán ülésvezetô ismertette, a költségvetési szakbizottság a protokollalapok több tételét jelentôsen csökkentette, így a Városházi Közlöny kiadására a hivatal elôirányzatában kért 150 ezer lej helyett 50 ezret, anyagköltségekre 100 ezer helyett 20 ezret hagyott jóvá, a városi intézmények népszerûsítésére és az önkormányzat televíziós népszerûsítô mûsoraira összesen kért 420 ezer lejes keretet pedig felszámolta. A változtatásokat nem vitték bele a tervezetbe, így tegnap ezek fölött alakult ki vita a testület ülésén. Az ülésvezetô és Dávid Csaba képviselô szerint a városházi protokollalapokat azért csökkentették le, mert eddig is többé vagy kevésbé burkolt kampányolásra ment ez a pénz, idén viszont választási esztendô van, ezért ezt a gyakorlatot a keretek szûkítésével próbálják felszámolni.

A polgármester szerint a tanács javaslata csúfolódás a városházával és a várossal szemben, mert ezekbôl az alapokból számos közérdekû információt kell a lakosság tudtára adni. Dorin Florea mellé párttársai, Claudiu Maior, illetve Doru Opriscan álltak, a protokollalapok szükséges volta mellett kiállva. A vita vége az lett, hogy a városi intézmények népszerûsítésére és televíziós mûsorokra 50-50 ezer lejt fogadott el a tanács.

A protokoll mellett a sporttámogatás is vitatéma volt. Stefanovici Mircea képviselô számon kérte a polgármesteren, hogy a BC Mures kosárlabdaklubbal való bejelentett társulási szándékhoz az anyagi keret nincs elôirányozva a költségvetésben. A polgármester válasza szerint az összeget a tanács vette ki a hivatal elôirányzatából, holott augusztusban még azt követelte a testület, hogy támogassák a klubot. Florea felszólalására Kirsch Attila, a sportért is felelôs tanácsi szakbizottság elnöke válaszolt, aki sérelmezte, hogy bár illetékes az ügyben, a társulási szándékot bejelentô sajtótájékoztatóra meg sem hívták, és a szakbizottsággal nem tárgyaltak az ügyrôl, a szerzôdés tervezetét ott be sem mutatták. Szintén Kirsch javaslatára a tartalékalapból jóváhagytak 30 ezer lejt az Alter-native filmfesztivál idei kiadásának támogatására, 50 ezer lejt pedig az augusztusban nagy eséllyel Marosvásárhelyen megszervezendô korosztályos kosárlabda-Eb támogatására. A vásárhelyi klubbal való társulásra a városháza elôirányozta pénzt a tartalékalapba irányították, azzal az indoklással, hogy ha a szerzôdés létrejön, a szükséges pénzt ki lehet rá utalni.

A tegnap elfogadott költségvetés 345,8 millió lejes bevételre alapoz, amibôl 233,5 millió lej a város saját bevételeinek összege (33%-kal több a tavalyinál), az állami költségvetésbôl kiutalt alapokból 86 millió (97%-a a tavalyinak), ártámogatásokként 26 millió (94%-a a tavalyinak) érkezik a város kasszájába.

A kiadási oldalon 16,9 millió lejt a helyhatóság mûködtetésére, 12,8 milliót (amibôl 10,2 millió a tartalékalap) egyéb közszolgáltatásokra, 7 milliót a közrend és -biztonság fenntartására fordítanak. A helyi költségvetés legnagyobb, 98,7 millió lejes tétele az oktatásra megy, 62,6 millió lej az út és más szállítási infrastruktúra- javításra szánt keret. 35,1 millió lej a fûtéspótlékokra és a távfûtési beruházásokra irányzott pénz, 48,6 milliót fejlesztésre, lakásépítésre és szolgáltatásokra, 19,4 milliót mûvelôdésre, egyházak támogatására, 19,2 milliót szociális védelemre, 17,5 milliót pedig környezetvédelemre fordít idén a város.

Minden évben ez idô tájt végzik a fák úgynevezett koronaalakító metszését. Ugyancsak évente kitör a közfelháborodás a "barbár mészárlás" láttán. Ezt rendszerint illetékesék megnyugtató magyarázatai kísérik, hogy hát "így kell ezt csinálni". Közben lecseng az akció, s egy évig nyugszik a "téma". Most újra itt van, a Vár sétány fáit nyirbálták meg, felháborodás és a többi… Ezúttal, a felek álláspontján túl, kikértük egy "független" szakember, Szilágyi Zoltán kertészmérnök véleményét is a koronaalakítási mûveletrôl.

– Vasárnap végigmentem a Vár sétányon is, a város vezetése valóban rákényszerült arra, hogy a régi fákat, amelyek lassan 100 évesek, fiatalítsák, ahogy szakmai berkekben mondjuk, ifítsák. Ezt a fiatalítási munkafolyamatot már évekkel ezelôtt el kellett volna kezdeni. Az egy nagyotmondás, amit az újságban olvastam, hogy a fa életében egyszer lehet fiatalító koronaalakítást végezni. Szerintem megint hegy alatt abrakolnak az illetékesek, s nem ilyen durván, egybôl kellett volna elvégezni, hanem szakaszosan. A koronafiatalítás többéves folyamat, s nem abból áll, hogy egybôl csonkig levágják az ágrendszert. A korona fiatalítása 5-6 éves folyamat, felülrôl lefelé haladva kell szakszerûen végezni, hogy a koronát, annak terebélyességét "húzzuk visszafelé". Persze, a korhadt ágrészeket el kell távolítani. Ha azokat nem vágják le, erôs szelek következtében lehasadnak, ez látható volt a múlt évben a Vár sétányon is. Most a fák koronájának több mint 50-60%-át levágták, ez elfogadhatatlan. Azt fogja eredményezni, hogy vagy nagyon megsínyli a fa és nem fog kihajtani, vagy ki fog gyorsan hajtani – inkább ez várható – és egy seprû lesz belôle.

– Ha nem 50-60%, akkor fiatalításkor a korona hány százaléka vágható le?

– Függ a fa életkorától, állapotától, évente általában 20-30 százaléknál többet nem ajánlatos levágni egy öreg fánál sem. Ezt a koronaágak rendszerében kellett volna kezdeni, az idén levágjuk a középsô koronákat, jövôben a befelé törôket, majd a következô évben az alsó szinteken ugyanígy, vagy befelé a fa törzse felé. Egyik évben levágunk belôle két-három métert, a következô évben megint 2-3 métert. Az új hajtásokkal sikerül újraalakítani a koronát. Az nem utal szakszerûségre, hogy a fa koronarendszerét majdnem teljesen levágják. Hatalmas, hosszú vesszôhajtások nônek ki. A növénynek sem jó, mert a gyökér nem változott, a fafelület pedig követeli a megfelelô zöld felületet. Ez a fajta metszés korona nélküli fát fog eredményezni. Fájt a szívem és Vass Lajos kertépítô kertészmérnök barátomé is, amikor a Vár sétányon megláttuk a gallyazott fákat. Azokat Bernády hozatta Amerikából 1910 körül, ostorfafajták. Akkor ritkaság volt egész Európában. Szerintem meglehet, hogy valakinek útjában voltak, és késôbb, amikor már nem lesz koronájuk, kicserélik…

Kilyén Attila

Szerk. megj.: Szívesen helyet adunk lapunkban a hivatal szakembereinek, talán megtudhatjuk, hogy milyen szakmai érvek szólnak eljárásaik mellett. Reméljük, a dologban illetékes alpolgármester is erre fogja biztatni ôket.

Miután a község három településén (Szentpál, Kerelô, Búzásbesenyô) sikerült befejezni az ivóvízvezeték-hálózat kiépítését, a községközpontban újabb építôtelep vonja magára a figyelmet. Decemberben láttak hozzá az új községháza építéséhez. Simon István polgármestertôl megtudtuk, hogy a háromszintes épület földszintjén az ügyfélszolgálattal foglalkozó hivatalok kapnak helyet. Az emeleteken a belsô ügyintézéssel foglalkozó hivatalokat, valamint a tanácskozó- és protokolltermet rendezik be. A beruházás összértéke kétmillió lej. Ennek 50%-át a kormány biztosítja, a további 50%-ot pedig a helyi költségvetésbôl fedezik. Ha a kivitelezônek sikerül betartania a szerzôdésbe foglaltakat, az épület ez év szeptemberére elkészül. A mostani, megüresedô községházában a községbeli érdekvédelmi szervezetek rendezkedhetnek be.

Jön a "bíró" – suttogta egy vékony csontú, bekötött lábú néni, aztán botjára támaszkodva pongyolás- házikabátos lakótársai után csoszogott. A Zsidó Vértanúk utcában lévô öregotthon gondozottjait péntek délelôtt látogatta meg Marosvásárhely polgármestere, a Promenada Mall üzletkomplexummal, a House of Art marosvásárhelyi üzletével, illetve a Stii Tv- vel közösen szervezett "Legyenek ôk is jól" nevû jótékonysági akció alkalmából.

– A tavalyi megnyitón megfogadtuk, hogy aktívan részt veszünk a közösség életében. Most eljött az ideje, hogy megtegyük az elsô lépést embertársaink felé – jelentette ki Bessenyei Sarolta, a Promenada Mall igazgatója.

Az összesen tízezer eurót érô ruhacsomagok átadásakor Dorin Florea köszöntötte az otthon gondozottjait. A polgármesteri jókívánságok után a városvezetô egy idôsek számára tervezett klubra hívta fel az egybegyûltek figyelmét. Florea arra kérte a hallgatóságot, hogy minden hónapban új, a város érdekeit szolgáló javaslatokkal jöjjenek majd az új találkahelyre, melyet valószínûleg a várban hoznak létre. Beszédében arra is kitért, hogy a polgármesteri hivatal idén tavasszal egy tizenhét személyes mikrobuszt bocsát a kirándulni vágyó gondozottak rendelkezésére.

– Mindent meg kell tennünk azért, hogy szüleink, nagyszüleink nyugdíjas éveit minél vidámabbá tegyük – jelentette ki a polgármester, majd amikor az egyik ôsz hajú bácsi elôállt az elsô javaslattal – nevezetesen azzal, hogy javítsák meg az otthon elôtti járdát –, szaporán bólogatott, és megígérte, hogy kézbe veszi az ügyet.

A látogatók fogadására összeterelt 20-22 öreg közül többet is megríkattak a hozzájuk intézett szavak, a szétosztott ajándékcsomagokhoz azonban senki sem nyúlt.

– Sosem hordtam én pirosat, ezután sem fogok – mosolyodott el az egyik néni, aki elmondása szerint unokahúgának ajándékozza az adományt.

A látogatás végén az otthon lakói hálálkodva vonultak vissza szobáikba. Valószínûleg nem annyira a vadonatúj holmit köszönték meg az egyes sorban távozó öregek, mint a rájuk szánt félórát, mely jobban fiatalítja a lelket, mint a legdivatosabb ruhadarab.

Az Aquaserv Rt. segesvári fiókja értesíti a fogyasztókat, hogy a Segesvárt, valamint Fehéregyházát, illetve Nagybúnt és Alsóbúnt ellátó fôvezeték meghibásodása miatt február 13-án, szerdán 10–18 óra között az említett településeken szünetel az ivóvízellátás. Ez idô alatt az Aquaserv Rt. segesvári fiókja ivóvizes konténereket helyez ki a következô segesvári utcákban: Március 6. negyed II. (Baragan) – a Krizantém és a Rózsa utcák keresztezôdésénél, ugyancsak a Március 6. negyedben a 7-es számú általános iskola mellett, a Jegenyefa utcában a napipiac mellett, az állomás környékén a szülészet hôközpontja mellett, a központban (1918. December 1. utca) a mozi mellett, illetve a cornesti-i templom mellett.

A vezetékek üzembe helyezése után a víz elszínezôdhet, néhány óráig lerakódásokat tartalmazhat, de háztartási célokra alkalmas.

A világ legjobb 75 technológiája közé válogatták be egyedüli magyarként a forradalmian új sebészeti eszközt, a JEDI-kést a World’s Best Technology fórumán. A megmérettetésében a felfedezésre váró technológiákat több mint 100 befektetô értékeli, köztük a Fortune 500-ba tartozó cégek képviselôi. Az évente megrendezésre kerülô versenybe az Egyesült Államok és a világ legnevesebb egyetemei, laboratóriumai és kutatóhelyei neveznek újdonságaikkal.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy akik ide bekerülnek, azok rövid idôn belül találnak maguknak jelentôs üzleti partnert. Az intelligens sebészeti eszközt, a JEDI- kést a hazai találmányok felkutatásával és nemzetközi piaci hasznosításával foglalkozó ValDeal Innovációs Zrt. juttatta el a nemzetközi megmérettetésre – tudatta az MTI-vel Csíkos Péter, a cég projektfejlesztési igazgatója.

Az intelligens JEDI-kés operáció közben folyamatosan információt nyújt a vizsgált szövet kémiai jellegzetességérôl és arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket. Takáts Zoltán találmánya lényegesen felgyorsítja a biológiai szövetanalízist, ugyanakkor megnöveli annak pontosságát. Segíti az orvos döntését a megfelelô gyógyszer kiválasztásáról és adagolásáról.

Az éppen vágott szövet molekuláinak ionizációján és tömegspektrográfiás mérésén alapuló módszernek köszönhetôen a jövôben a tumoros betegek mûtéteinél nem kellene az orvosnak várnia a szövettani vizsgálatok eredményére a mûtét folytatásához.

A mûszerrel bármely felület kémiai elemzése elvégezhetô sebészi tisztaságú környezetben is. Az eszköz fô alkalmazási területe a ráksebészet, érsebészet, illetve a bôrgyógyászati és a plasztikai sebészet.

A technológiák végsô értékelése márciusban lesz, addig amerikai befektetôk és szakemberek csapata segít a stratégia kialakításában és készíti fel a feltalálókat arra, hogyan "adják el" magukat és találmányukat a potenciális befektetôknek. Takáts Zoltán másfél évvel ezelôtt jelentkezett a ValDeal-nál merész, ám tudományosan alátámasztott tervével, melynek megvalósításához szakmai és befektetôi partnereket keresett.

Azóta a Harvard Medical School stratégiai együttmûködést javasolt a JEDI lézerkés tesztelésére és piaci hasznosításában való részvételre, valamint egy magyar befektetô is jelentôs összeggel beszállt a technológia teljes kifejlesztésébe és véglegesítésébe.

Az innováció menedzsmenttel foglalkozó ValDeal célja, hogy a jó ötletekbôl sikeres üzlet válhasson – közölte Csíkos Péter.

Elkészült a forgatókönyve annak az ünnepségnek, amely Koszovó függetlenségének kikiáltását követi – jelentette hétfôn a Koha Ditore címû pristinai újság.

A Hashim Thaci miniszterelnök által kijelölt munkacsoport vezetôjére, Vlore Citakura hivatkozó beszámoló szerint a parlament ülését, amelyen kimondják a dél-szerbiai tartomány önállóságát, február 17-én vasárnap, vagy február 18-án tartják. Ezt rögtön nagy ünnepség követi a Pristina központjában lévô sportcsarnokban, amelyen részt vesznek a helyi külföldi diplomáciai képviseletek képviselôi is.

Az ünnepségen Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaci miniszterelnök és Jakup Krasniqi, a koszovói parlament elnöke beszél, majd a Koszovói Filharmonikusok koncertje következik. A város központjában az utcákon a pristinai önkormányzat szervezésében ezután még sokáig tart majd az ünnep. Koszovó valamennyi városában lesznek hasonló ünnepségek, amelyeket a helyi önkormányzatok szerveznek.

Két-három héttel késôbb újabb nagy függetlenségi ünnepségeket tartanak, amelyeken feltehetôen külföldi delegációk is részt vesznek.

A gázellátás biztosítására a Mol tárgyalásokat kezdeményez a kelet-európai térség nyolc földgázszállító vállalatával arról, hogy közös cégben egyesítsék az országos nagynyomású gázszállító hálózataikat, jelentette ki a múlt hét közepén Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója a Les Échos címû francia gazdasági napilapnak. Kelet-Európa legtöbb gázszállítója állami vállalat és nem rendelkezik elengedô tôkével az infrastruktúra fejlesztéséhez, viszont egy közös cég könnyebben tudna pénzhez jutni.

Várhatóan a hónap végén kerül sor az elsô közös megbeszélésére az érdekelt vállalatokkal, mondta a vezérigazgató.

A kétoldalú tárgyalások már megkezdôdtek az érintett cégekkel Bulgáriában, Romániában, Szerbiában, Boszniában, Szlovéniában, Horvátországban és Ausztriában, mondták a Molnál még december elején.

Mosonyi György elismerte, hogy a terv bonyolult, mert szükség lesz a versenyhatóságok, a kormányok és a részvényesek beleegyezésére is. Oroszország részérôl viszont egyelôre semmilyen nyomás nem érkezett a "szövetség" megakadályozására, mondta a lap kérdésére a Mol vezérigazgatója.

Mosonyi szerint az osztrák OMV elképzelte, Mollal való összefonódás brüsszeli versenyjogi vizsgálatából – amelyet az OMV kezdeményezett az Európai Bizottságnál – a szakértôk számára is egyértelmûvé válik majd, hogy a két cég egyesülése miatti veszteség – amely 300-400 millió eurós nyereségcsökkenésben jelenne meg – legalább akkora lenne, mint a fúzió esetleges elônye. Ezenkívül monopolhelyzet jönne létre Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában, ezért a cég kénytelen lenne eladni olajfinomítóinak egy részét.

A nouvelobs.com honlap nem közli, honnan származik az állítólagos SMS-sel kapcsolatos információja, de hangot ad abbeli feltételezésének, hogy az elmúlt hetekben, egészen házasságáig Sarkozy figyelmének középpontjában voltaképpen az exfeleség állott, csak nem lehet tudni, mennyi volt tetteiben a bosszú és mennyi Cécilia provokálásának szándéka.

A feltételezés alátámasztására az írás olyan tényekre hivatkozik, mint hogy Sarkozy ugyanolyan jegygyûrût vásárolt új feleségének, mint korábban Céciliának, továbbá hogy az elnök Carlával a jordániai Petrába utazott, oda, ahová korábban Cécilia elôször kirándult Richard Attias-val, jelenlegi partnerével, valamint hogy Sarkozy Mathilde Agostinellit, Cécilia egyik barátnôjét választotta saját esküvôi tanújául.

Mindez, vélekedik a nouvelobs.com, azt bizonyítja, hogy akár a szerelem, akár a gyûlölet formájában nyilvánul meg, Sarkozy számára az igazi megszállottság az a Cécilia volt és marad, akinek esküvôje Richard Attias-val a jövô hónapban várható.

Ezt támasztja alá az állítólagos SMS is, amelynek szövegét idézetként közli a honlap. Sarkozy a nouvelobs.com szerint nem kapott választ. A honlap írása szemtanúkra hivatkozva hozzáfûzi, hogy az Elysée-palotában lezajlott szombati esküvô alatt államfô nem tûnt olyan boldognak, amint azt gondolni lehetett volna, sôt amikor átadták neki láttamozásra a ceremóniáról beszámoló közleményt, idegesen kijelentette: "Nem kell kommüniké, a sok hülye, semmi dolgom velük!"

Az államfôt környezete most le szeretné beszélni arról, hogy magával vigye Carlát Guyanába, ahol Sarkozy a nagy nyilvánosság elôtt korábban egy idôre kibékült elôzô feleségével, Céciliával (azt követôen, hogy jóval a francia elnökválasztási kampány elôtt az asszony elköltözött tôle). Mint ismeretes, Sarkozy megválasztása után a Céciliával kötött házasság végleg felbomlott, októberben hivatalosan is elváltak.

Az elnök munkatársai azonban nem merik nyíltan szóba hozni neki ezt a témát. "Ezekben a kérdésekben begubózott, senkire sem hallgat, sôt ennél is rosszabb: semmit sem akar hallani" – mondta a nouvelobs.com szerint Sarkozy egyik bizalmasa.

Teodor Melescanu védelmi minisztert javasolja az igazságügyi minisztérium élére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – jelentette be hétfôn Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki egyben a PNL elnöke. Tariceanu közölte azt is, hogy a védelmi miniszter székének várományosa a liberális Radu Stroe szenátor. Melescanu több hét óta ideiglenes jelleggel vezeti az igazságügyi minisztériumot.

Romániában kisebb belpolitikai válság alakult ki azt követôen, hogy Traian Basescu államfô megtagadta az igazságügyi tárca élére korábban javasolt, szintén liberális Norica Nicolai kinevezését.

A PNL hétfôi vezetôségi ülését élénk találgatások elôzték meg, mindenki arra volt kíváncsi, hogy a liberálisok milyen politikai stratégia mellett teszik le a garast. A legegyszerûbb megoldásnak az tûnt, hogy Nicolai helyett más személyt jelölnek. Erre a lépésre kényszerítette a liberálisokat az alkotmánybíróság múlt heti döntése is.

A taláros testület úgy foglalt állást, hogy az államfônek joga van visszautasítania – de csak egyszer – a kormányfô által jelölt személy miniszteri kinevezését, s ennek nyomán új embert kell javasolni az adott posztra.

A pártnak lehetôsége lett volna arra is, hogy kitartson korábbi döntése mellett. Ezt csak úgy tudta volna keresztülvinni, ha a kormányátalakítást hajt végre. Ebben az esetben ugyanis a parlamentnek kellett volna bizalmat szavaznia az új kormánynak, amelynek tagja lehetett volna Nicolai is. Így Basescu már nem szólhatott volna bele az új kabinet összetételébe.

Megfigyelôk szerint a liberálisok hétfôi döntésében fontos szerepet játszott Mircea Geoananak, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének bejelentése, miszerint a PSD a kormány lemondását kéri. Ez egyértelmû jelzés volt a liberálisok számára, hogy a parlamentben nem számíthatnak a szociáldemokraták támogatására.

Teodor Melescanu az igazságügyi tárca élére való kinevezésére utalva kijelentette, nem mondhatja, hogy nagyon el van ragadtatva, de a döntést az indokolja, hogy a liberálisok vállalták, megoldják a krízishelyzetet az igazságügyi tárcánál.

Melescanu kijelentette, utódjának a védelmi tárcánál vállalnia kell a NATO-csúcs elôkészületeinek folytatását, amelyet áprilisban tartanak Bukarestben.

A PSD a Tariceanu-kormány becsületbeli lemondását kéri annak érdekében, hogy Románia kiléphessen a politikai, intézményi, alkotmányos, gazdasági és szociális zárlatból. A lemondás elôrehozott választásokhoz vezetne, esetleg a helyhatóságiakkal egy idôben.

Mircea Geoana PSD-elnök hétfôn közölte, a párt Országos Állandó Vezetôtestületének ülésén ez volt az egyetlen napirendi téma, és bejelentette, szerdára sürgôsségi gyûlésre összehívta a párt Ügyvezetô Bizottságát.

Elmondta ugyanakkor, a PSD nem fog megszavazni egyetlen javaslatot sem a Tariceanu-kormány átszervezésére, de egyetlen olyan törvényt sem, amelyet a jelenlegi hatalom fog javasolni.

Geoana kérdésre válaszolva hangsúlyozta, ha a jelenlegi kormány lemond, ez automatikus módon a parlamenti választások idôpontjának elôrehozását fogja jelenteni.

A szociáldemokraták elnöke kiemelte, az ÁB ülésén nem tárgyaltak esetleges bizalmatlansági indítvány benyújtásáról.

A román gazdák felkészületlenek az uniós alapok lehívására – állapították meg román szakértôk annak kapcsán, hogy közzétették a romániai vidéki lakosságról készített legújabb felmérést.

A kormány által megrendelt közvélemény- kutatás szerint a gazdák 96,5 százaléka soha nem pályázott eddig uniós pénzalapokra, 61 százaléka úgy gondolja, eleve esélytelenül folyamodna támogatásért. E magas fokú kételkedés miatt a megkérdezettek 78 százaléka válaszolta azt, hogy a következô két évben nem is akar próbálkozni uniós pénzek lehívásával. 47,9 százalékuk mondta azt, hogy nem érdekli ôket ez a támogatás, 15,2 százalékuk pedig nem tudja, mit kellene tennie a pénz megszerzéséhez.

Valeriu Steriu – aki a Románia csatlakozási szerzôdése mezôgazdasági fejezetének véglegesítésével megbízott tárgyaló volt – úgy véli: az alapvetô probléma az, hogy az uniós alapokról szóló információk nem jutnak el a vidéki lakossághoz. Pedig lenne bôven pályázandó pénz, ugyanis – közlése szerint – a következô három évben a román gazdák összesen 8 milliárd eurót pályázhatnak meg uniós alapokból.

A kormány felmérése kimutatja a vidék fejletlenségét is. A megkérdezettek mindössze egynegyede nyilatkozta azt, hogy falujában van közmûvesítés, és az alanyok csupán 55,8 százaléka jut hozzá vezetékes ivóvízhez.

A vidéki háztartásoknak csupán 15,5 százaléka van ellátva számítógéppel. A vidékiek legfôbb tájékozódási forrása a televízió és a rádió, 84 százalékuk naponta televíziózik, 48,6 százalékuk pedig ugyanilyen gyakran hallgatja a rádiót. 89,5 százalékuk viszont soha nem használja az internetet, 44,8 százalékuk pedig nem olvas újságot.

A nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó tanácsnál és a korrupcióellenes ügyészségen tesz feljelentést az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PD-L), kifogásolva, hogy a kormány a munkálatok minôségének ellenôrzése nélkül fizetett ki pénzt az észak-erdélyi autópályát építô amerikai Bechtel vállalatnak.

A PD-L színeit képviselô Radu Berceanu szenátor, volt közlekedési miniszter jelentette be ezt vasárnap egy sajtótájékoztatón. A politikus Ludovic Orban jelenlegi tárcavezetôt és Mihai Grecut, az autópályák és országutak kezelésével, illetve építésével megbízott állami vállalat (CNADNR) vezetôjét tette felelôssé a kialakult helyzetért.

A Bukarestet Budapesttel összekötô, Bors és Brassó nyomvonalon haladó 415 kilométer hosszú autópálya azt követôen került ismét a figyelem középpontjába, hogy a Cotidianul címû napilap a héten nyilvánosságra hozta a jelentést, amit az autópályaterv kivitelezésének monitorizálásával megbízott francia tanácsadó cég készített.

Szerintük a Bechtel gyakran módosítja a munkálatok eredeti tervét, mivel az építkezésben számos hibát követnek el. Emiatt a kivitelezés költségesebbé válik, s így az amerikai építôipari cég nem tesz eleget annak a korábban szerzôdésben vállalt kötelezettségének, miszerint a lehetô legkisebb költséggel építi meg az autópályát. Azért volt szükség kötelezni erre a vállalatot, mert már a bukaresti közlekedési minisztérium is hivatalosan elismerte, hogy az eredeti 2,2 milliárd euró helyett több mint 5 milliárd euróba kerül majd az autópálya megépítése.

Berceanu szerint a román állam úgy fizette ki a Bechtel által 2008-ra kért pénz 95 százalékát, hogy nem ellenôrizte az eddig elvégzett munkálatok minôségét. Mihai Grecu ugyanakkor közölte: elégedett a Bechtel által végzett munkával. Kifejezte reményét, hogy a többi romániai autópálya is ugyanolyan gyors ütemben épül, mint az észak-erdélyi.

Telenézô

Lévai Balázs nagyon tud mûsort csinálni. Az eddigi adásokból is kiviláglott, hogy alaposan felkészül az adott témából, szakértôket hív be a stúdióba, és esze ágában sincs véleményt formálni, önmagát elôtérbe helyezni, hagyja, hogy a riportalany beszéljen, elmondja, hogy egy adott dal hogyan született és miért, és ez így van jól, hiszen egy mûsornak nem a készítôrôl kell szólnia, hanem annak alanyáról. (Egy tévéjegyzetbôl) * Szerkesztô-riporter-rendezô. 20 éves koráig profi vízilabdázó volt, de akkor inkább a tanulás mellett döntött. Magyar- történelem szakon végzett az ELTE-n, késôbb színházelméletet és drámapedagógiát tanult a Színmûvészeti Egyetemen. Nyolc évig magyart és történelmet tanított egy zenetagozatos általános iskolában, mellette újságíróként, színikritikusként dolgozott. Öt éven át a Szent István Egyetem felnôtt másodosztályú vízilabdacsapatának az edzôje volt, a 2003/2004-es idényben bajnokságot nyert csapatával. Játszott basszusgitáron is egy zenekarban. * 1996 óta foglalkozik televíziózással, a Magyar Televízió külsô munkatársa. A Kisokos c. gyerekmûsorban kezdte pályafutását, ahol mûsorvezetôként is debütált. Fontosabb mûsorai: Fogadóóra (heti oktatási magazin – fôszerkesztô, mûsorvezetô); Záróra (éjszakai kerekasztalmûsor – mûsorvezetô); Bestseller – A világ nyitott könyv (világirodalmi portrék – mûsorvezetô, szerkesztô, rendezô); A Nagy Könyv (mûsorvezetô); Dob+basszus (könnyûzenei dokumentummûsor – mûsorvezetô, fôszerkesztô, rendezô). * Pályafutása során eddig négy Kamera Hungária-díjat nyert különbözô mûsoraival. * A Dob+basszus 56 adást ért meg. A mûsor ismert, szeretett dalokat emelt ki a múltból; zenészekkel, zenekritikusokkal, popsztárokkal és rajongóikkal idézte fel a dalok múltbeli hatását és a kort, amelyben születtek. * – Amúgy korlátozottan tartom magam exhibicionistának, hónapokig elvagyok szereplés nélkül, aztán rám jön a bizsergés – vallotta valahol. – A tévés munkában is inkább a szerkesztést, a mûsorok összerakását szeretem, mintsem a mûsorvezetést. * Szakmai konfliktus okán tavaly ott hagyta A Társulat címû valóságshow-t, melyben az István, a király címû rockopera szereplôit keresik, holott annak egyik ötletgazdája, zsûritagja és kreatív producere volt. * Most új mûsorral rukkol elô. Ahogy felütjük a lexikont valamelyik címszónál, úgy száll támáról témára a havonta szerda esténként az m1-en jelentkezô, csak címében játékos Lévai kislexikon – a világ, szóról szóra. * Február 13-án 21 óra 10 perctôl a Vajdaságban készült filmet láthatjuk (tizennégy órás forgatott anyagot kellett ötvenperces riporttá ötvözni), fôszereplôi: Rúzsa Magdi dalénekes, Lajkó Félix hegedûmûvész, akit neveztek már bácskai Paganininek, a Délvidék Vejnemöjnenjének is, valamint a MiZo Pécs kosárlabdacsapatának legendás vezetôedzôje, az Újvidéken született és nevelkedett Rátgéber László. * A márciusi Kislexikon "színhelye" Nagy-Britannia, jelesül London (ahol immár minden második újszülött fiú a Mohamed nevet kapja); április témája pedig a dopping a sportban.

Tehetségkutató, tudásfelmérô vetélkedôk idejét éljük. Hétrôl hétre százezrek izgulnak a képernyôk elôtt, hogy kedvenceiket a dobogó felsô fokán láthassák. Megasztárok és csillagok születnek a szemünk elôtt. Bizonyára a mi erdélyi szavazataink is segítették a délvidéki Rúzsa Magdit megérdemelt gyôzelmében. Ott szurkoltunk a népdalokat éneklô és mesét mondó gyermekek versengésében is. Ha nincs ez a tehetségkeresô mûsor, a csantavári mesemondó kisfiú, Utasi Árpád talán elkallódik, különleges adottsága soha nem kerül felszínre.

Most újra drukkolhatunk valakiért, aki még inkább a miénk. Az MTV1 mûsorán követhetô A Társulat címû vetélkedô a döntô idôszakába érkezett, s egyik sikeres résztvevôje, Éder Enikô, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház mûvésznôje Sarolt szerepére pályázik az István, a király címû rockoperában.

A kézdivásárhelyi születésû Éder Enikô 2002-ben a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Akadémián végzett, s Gyergyó után 2003-ban került Temesvár jó hírû társulatához. A ’90-es évektôl Aradon élô tehetséges színésznô jelenleg Budapesten készül A Társulat döntôire.

A szereposztó show gyôztesei 2008 nyarán, a híres rockopera bemutatásának 25. évfordulóján eljátszhatják, elénekelhetik a gyönyörû alkotást. Emlékezzünk vissza, hogyan dugdostuk a ’80-as években az anyaországból titokban áthozott lemezeket a szeku elôl. Itt van hát az alkalom, hogy február 16- tól szombatonként kövessük az MTV1 mûsorán vagy interneten a www.mtv.hu weboldalon – ugyancsak élôben – a fejleményeket, s Éder Enikô gyôzelemre juttatását SMS-ekkel támogassuk, bizonyítsuk, hogy tudunk közös erôvel sikeresen segíteni egy közülünk valót. Enikô több hónapos kemény munka árán remekül szerepelt, több ezer jelentkezô közül az elôdöntôn, majd a középdöntôn keresztül a 24-es döntôbe került, a zsûri értékelése alapján.

Ô az egyedüli erdélyi résztvevôje A Társulat döntôjének, a mi Enikônk, Erdély Enikôje.

A döntés a mi kezünkben van.

Február tizennegyedikén, csütörtökön, az úgynevezett szerelmesek napján kezdôdik a mára szerencsés hagyománnyá vált Segesvári Bluesfesztivál. A Sighisoara Blues Hospital Kulturális Egyesület által évrôl évre megszervezett koncertsorozat kínálatának hallatán idén is megnyalhatja a szája szélét az ínyenc muzsikafogyasztó, hiszen világhírû zenészek és bandák hozzák a Mississippi deltájának egykori és modernizált hangulatát a városba. A Mihai Eminescu Mûvelôdési Ház három napig látja vendégül az illusztris vendégeket a negyedszerre megszervezendô fesztiválon: elsô nap a hazai Survolaj együttes nyitja a bulit (egyedüli hazai fellépôként), ôt a világszinten jegyzett és szeretett magyarországi gitármester, Tátrai Tibor követi a Magyar Atom szupergrouppal egyetemben. Második este a szintén magyarországi Someday Baby koncertezik, ôket az Egyesült Államokból, a blues ôshazájából érkezett Sugar Blue együttes követi. A harmadik napot teljes egészében az amerikaiaknak szentelték a szervezôk: olyan nevek lépnek a segesvári színpadra, mint Corey Harris vagy Debbie Davis, aki egyike a kevés nôi bluesgitárosoknak. A ceremóniamester szerepét ez évben is Berti Barbera vállalta el. Ahogyan az az eddigi években is történt, a koncertek este fél nyolckor kezdôdnek, mindegyik együttes, illetve elôadó nyolcvan percen keresztül ôrjítheti közönségét, az esténkénti két mûsor között félórás szünet tartatik, amely alatt együtt kávézik, sörözik, beszélget mûvész és publikum. A blues összetéveszthetetlen hatása, hogy azok, akik mesterfokon mûvelik, mûvészek a szó szoros értelmében – ez pedig feltételezi a Zene és közönség iránti alázatot. Nincs sztárkodás, kivagyiság vagy pökhendiség. Együtt lélegzés van, a zene szeretete. És ezért telt olyan jól mindig a Segesvári Bluesfesztiválon.

Az elmúlt héten zajlott a családorvosok felkészítése az áprilistól hivatalosan mûködésbe lépô, úgynevezett jelentéstevô program (SIU) alkalmazására. Ezzel elektronikus úton kell majd továbbítsák a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz a havi tevékenységüket tükrözô adatokat. A "küldeményben" szerepelnie kell minden gyógyszernek, amit felírnak, minden beteglapnak és minden küldôcédulának, a kért vizsgálatok megnevezésével.

Az új információs rendszer alkalmazására a programot kidolgozó bukaresti cég munkatársai tartottak felkészítôt. Amint dr. Kovács Bea, a megyei egyesület titkára elmondta, az alig egyórás kiképzésen jelen levô családorvosok meglehetôsen szûkszavú eligazítást kaptak a program használatáról. Aki nem tudja magabiztosan kezelni a számítógépet, keveset érthetett meg az elhangzottakból. Állítólag készült egy tankönyv is, s egy e-mail címen érdeklôdni lehet – tette hozzá a fôorvosnô, aki kétkedve fogadta, hogy a 11.000 családorvos kérdéseire idôben tudnak válaszolni. Elmondta még, hogy egyelôre egy kísérleti programon gyakorolhatnak, amivel már februártól el kell kezdeni a munkát. A késôbbiekben, a végleges program segítségével, állítólag április elsejétôl kell beküldjék a pénztárhoz a havi jelentést.

A felkészítôn részt vevô családorvosok szerint a hónaponként átlagosan megírt 500-600 vény esetében olyan sok adatot kell bevezetni, hogy ha nem könnyítenek valamilyen más módon a munkájukon, akkor nem marad idô a betegekre.

Az ilyenszerû adatkezelésnek személyiségi jogokkal kapcsolatos vetületei is vannak, hiszen név, lakcím, személyi szám egyaránt szerepel, s törvényes kötelezettség ezek megvédése. Így a családorvosokon kívül csak olyan asszisztensek, rezidens, nyugdíjas orvosok stb. dolgozhatnak a programmal, akik szerzôdéses viszonyban állnak az adott családorvosi rendelôvel. Erre fontos, hogy figyeljenek a családorvosok, sok késôbbi kellemetlenségtôl kímélik meg magukat. Egyébként a háziorvosoknak engedélyt kell kérniük az Országos Adatvédelmi Hivataltól is, hogy törvényesen használhassák a programot.

Van egy sor részletkérdés, amit áprilisig feltétlenül tisztázni kell. Zavaró például, hogy a program olyan kérdésekre is választ kér, mint a páciens nyugdíja, aminek a nyilvántartása nem tartozik a háziorvosok feladatai közé. Az sem tisztázott, hogy a szabadságon levô orvost hogyan helyettesíti az adatok bevitelében az a kolléga, aki a szóban forgó idôszakra átveszi a betegeit. Erre a célra a késôbbiekben állítólag egy kiegészítô program készül. Az ígéretek szerint a vényeket is ki lehet majd nyomtatni a jelentéstevô program segítségével.

– Már korábban szó esett arról, hogy a SIU bevezetése jelentôs anyagi befektetést igényel a családorvosoktól, mivel csak korszerû számítógépen lehet futtatni, megfelelô nyomtatóra is szükség van, s a miniszter által ígért laptopokat mai napig sem kapták meg. Hogyan készültek fel, hogy ennek az újabb kihívásnak, ami idôvel valószínûleg megkönnyíti a munkájukat, de most még nehéznek és költségesnek bizonyul, eleget tudjanak tenni? – tettük fel a kérdést néhány családorvosnak.

Dr. Finna Judit marosvásárhelyi családorvos:

– Egy tanfolyamon jöttem rá, hogy a más megyében dolgozó kollégáink közül egyesek (sôt egy kolléganô Marosvásárhelyen is) már használnak a rendelôbeli tevékenységet nyilvántartó programot. Szerintük megkönnyíti a munkájukat, mivel nem kell naponta azt a rengeteg számjegyet beírni (az orvos és a beteg adatait, a recept számát, a betegség kódját stb.), s lehetôvé teszi, hogy a vényeket a számítógép segítségével kinyomtassák. Beszerzése több mint ötezer lejes befektetést jelent, hisz a nyolcszáz lejes program mellett meg kellett vásárolni egy közel kétezer lejes számítógépet, egy tûs nyomtatót, mivel csak azzal mûködik a program, valamint egy laptopot. Az említett költségeken kívül a program havi frissítése 140 lejbe kerül. Mivel a pénztár lemezen és nyomtatásban is kéri a havi jelentést, a számítógéphez lemezegységet is kellett vásárolni, mivel az újakba már nem szerelnek ilyent. Bár kezdetben nagyon nehezen szoktuk meg, most már úgy tûnik, hogy a szóban forgó program megkímél a nagyon unalmas és idôigényes adatbeviteltôl és könnyebbé teszi a jelentéstevô program használatát is.

Dr. Pethô Mária családorvos Marosvásárhelyen:

– Mivel a meglévô számítógépemen nem lehetett volna alkalmazni az új programot, újat vettem a szükséges nyomtatóval együtt. 1750 betegem van, napi 40-50 gyereket vizsgálok meg. Bár tudok számítógépen dolgozni, el kell döntenem, hogy a betegeimet vagy az adatok beírását választom-e. A pácienseim azt várják, hogy rájuk figyeljek, ezért kezdetben valószínûleg a rendelôben maradok program után és akkor vezetem be az adatokat, mivel az asszisztensnôm sem járatos a számítógép-kezelésben.

Dr. Zoltay Ildikó családorvos Ákosfalván és Marosvásárhelyen:

– Mivel az internet-elôfizetési bérlettel együtt kaptam ajándékba egy laptopot, a nyomtatót kellett megvásárolnom és valószínûleg még egyet vennem kell. Mivel nemcsak a jelentéstevô programba kell bevezetni az adatokat, hanem lemezen és nyomtatott formában is kérik, sok munka vár rám. Valószínûleg ezt otthon fogom elvégezni, mivel a rendelôben vagy terepen lehetetlen. Személygépkocsi hiányában még a laptopot is nagyon nehéz magammal hordozni.

Dr. Szalkay Márta családorvos Marosvásárhelyen, Erdôcsinádon és Kisillyében:

– Ha pozitívan állunk hozzá, akkor azt is mondhatjuk, ez a program idôvel megment a rengeteg írástól, a javunkat szolgálja, s idôvel megszokjuk. A régi számítógépem jó lesz, de vásárolnom kell egy laptopot és egy tûs nyomtatót. Szeretnék egy rendelô-nyilvántartó programot is beszerezni.

Nem tudom, a terepen hogy fogok boldogulni, mivel a programot mûködtetô mobiltelefon-társaságnak nincsen jele azokban a falvakban, amelyeket ellátok. Az sem egészen világos, hogy a házhoz hívásokkor hogyan fogunk eljárni. Valószínûleg szükségem lesz egy számítógép-kezelési ismeretekkel rendelkezô asszisztensnôre is, hogy eleget tegyek a hármas nyilvántartásnak.

Dr. Kiss Mária-Réka családorvos Marosvásárhelyen:

– Számítógépem van, nyomtatót kell vásárolnom és egy laptopra is szükségem lesz. 1300 páciensem van (a Rovinari negyedi rendelôben), s naponta 50 személyt látunk el. Az adatokat nekem kell bevezetnem, mert az asszisztensem nem ért hozzá, de valószínûleg fel kell vennem majd még egy alkalmazottat, mivel nem fogom gyôzni a munkát.

A megkérdezett családorvosok elmondták még azt a kifogásukat, hogy a jelentéstevô programot egyelôre nem lehet egyszerre két számítógépen használni, holott megkönnyítené a munkájukat, ha mind az orvos, mind az asszistens elôtt ott lenne a program. Reményeik szerint áprilisig erre is megoldást találnak.

Amint a további beszélgetésekbôl kiderült, a legnehezebb dolguk azoknak lesz, akik a minimális számítógép-kezelési ismeretekkel sem rendelkeznek, s a pácienseik száma alapján kapott összegekbôl nem tudnak szakképzett kisegítô személyzetet fogadni, no meg a felszerelések beszerzése is nehézségbe ütközik. A nyilvános megszólalást azonban nem akarták vállalni.

Mogila Gheorghe polgármester 1990 óta áll Ratosnya község élén. A rendszerváltást követô néhány esztendôben gomba mód megszaporodtak a hétvégi házak, aztán néhány éve az önkormányzat is mozdult, felépült a polgármesteri hivatal új székháza, kibôvítették a községközpontbeli általános iskolát, megújult a jódtelepi kultúrotthon és iskola. De mindezek mellett kétségtelenül a legnagyobb lépést az ivóvíz- és a csatornahálózat kiépítése jelenti. Errôl tájékoztatta lapunkat a polgármester.

– 2007-ben, a vidékfejlesztést támogató 7-es számú kormányrendelet alapján, Ratosnya 3.200.000 lejt kapott a vezetékes ivóvízhálózat kiépítésére. A helyi tanács önrésze 9.500.000 lej volt, amit bankkölcsönbôl fedeztünk – mondja a polgármester.

Ebbôl az összegbôl még a tavaly megvásárolták a szükséges anyagokat. Ôsszel nekifogtak dolgozni, azonban a tél miatt idôszakosan felfüggesztették a munkálatokat. A tervek szerint 27 km vezetéket helyeznek földbe. Az ivóvizet egy 300 és két 200 köbméteres tározóban fogják fel és szabadeséssel juttatják a hálózatba. A polgármester szerint a ratosnyaiak a legjobb minôségû vizet fogyaszthatják majd, ami három hegyi patakból, a Fenyôbôl (Brad), a Jódból és a Borziából jut a házakba. A munkálatokat a marosvásárhelyi Socot Rt. végzi, ígéretük szerint az utcai hálózattal októberre készülnek el. A polgármester szerint valószínû, kiegyeznek az építôvel abban, hogy terv alapján elkészítse majd az azt igénylô magánszemélyek aknáját is, aminek az árát természetesen a magánszemélyek állják.

Az ivóvízhálózat kiépítésével egy idôben hozzáfoghatnak a község csatornázásához is. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter több Maros megyei községgel együtt tavaly ôsszel nyújtotta át a finanszírozási szerzôdést a polgármesternek. A munkálatok összértéke 88.110.000 lej, ennek csak a 15%-át kell helyi alapokból állni. A számítások szerint több mint 30 km csatornát helyeznek majd el. A biológiai szennyvíztisztító állomás Galonyán lesz. A polgármester reméli, hogy az önrészt sikerül elôteremteni helyi és a megyei tanács által leosztott költségvetésbôl. A minisztériummal kötött szerzôdés szerint a munkálatokat 2010-ig kell befejezni.

– Ha azon akadtunk volna fel, honnan teremtjük elô az önrészt, akkor sohasem pályázhattunk volna, de nem is lépünk elôre – mondta a polgármester, majd hozzáfûzte, március végére elkészül a csatornázás kivitelezési terve, remélik, ekkor meghirdetik majd a versenytárgyalást a kivitelezô kiválasztására, s ha nem lesz gond, akkor júniusban a csatornázáshoz is hozzáfoghatnak.

A ratosnyai hidrotechnikai rendszer építését 1989 elôtt kezdték el. A rendszerváltást követôen finanszírozás hiánya miatt leálltak a munkálatok. A létesítmény többször gazdát cserélt. Elôbb az iparügyi minisztériumhoz tartozott, aztán a gát a vízügyi igazgatósághoz (környezet-védelmi minisztérium), míg a vízi erômû a Hidroelectrica Rt.-hez került. 2003-ban kibocsátott kormányrendelettel a létesítményt mindenestôl az utóbbi vállalat tulajdonába utalták. A munkálatokat az iparügyi minisztérium révén biztosítják. A beruházásért Buchila Aurel mérnök, a Hidroelectrica Rt. kolozsvári kirendeltségének osztályvezetôje felel. Tôle tudtuk meg, hogy a Galonya és a Visa völgyét a vízi erômûvel összekötô föld alatti alagutak 80%-ban elkészültek. Megépült az áramfejlesztôknek otthont adó épület is, a hozzá tartozó medencével. A villamossági berendezések is megvannak. A mérnök szerint, ha megfelelôen finanszírozzák a munkálatokat, a komplexum áramfejlesztô részét három éven belül be is fejezik. Viszont igencsak elmaradtak a gátépítéssel. A Ratosnya völgyét elzáró 105 méter magas töltésbôl mindössze 15 métert készítettek el. Ottjártunkkor a hatalmas tehergépkocsik megállás nélkül hordták a követ. Elsô lépésben mindössze 65 méteren zárják el a Ratosnya-patakát, majd több hónapig tart, ameddig a felgyûlô víz elárasztja a völgyeket. Hogy az idén mennyit ruháztak be, erre a mérnök nem tudott pontos választ adni, csupán annyit jegyzett meg, a munkagép-kapacitás alig 20%-át fedik le. A jelenlegi finanszírozás mellett még 20 évig is elhúzódhat, ameddig – a terveknek megfelelôen – elkészül a gát.

Hogy a tervezett nyárádtôi regionális szeméttelep máig nem épült meg, keresztülhúzta a község hulladékgazdálkodási elképzeléseit. A polgármesteri hivatal a Rhododendron környezetvédô szervezettel közösen a tavalyelôtt eurokukákkal látta el a lakosságot, hogy ebbe gyûjtsék a szemetet, amelyet hetente kétszer elszállítottak volna. Ehhez keresni kellett egy ideiglenes lerakótelepet. Néhány évig a szemetet ideiglenesen a Visa völgyében levô meddôhányóhoz szállították. (Sz.m.: Az építkezés alatt álló hidrotechnikai komplexum részeként a Visa patakát alagúton keresztül vezetik a Maros völgyében levô vízi erômûhöz. A fúrásból származó földrakáshoz szállították a szemetet.) Ez azonban annyira feltelt, hogy a környékbeli erdôt is szennyezték, emiatt az erdészeti hivatal betiltotta a további szemétszállítást. A polgármesteri hivatal a Galonya völgyében nézett ki egy területet, ahova ideiglenes szeméttelepet lehetne létesíteni. Felvették a kapcsolatot a környezetvédelmi rendôrséggel. Gyékény Gertrúd fôfelügyelô megígérte, a héten ellenôrzi a helyszínt, amely, ha megfelelô lesz, meghozzák a szükséges óvintézkedéseket, majd megnyithatják a lerakót.

– A szászrégeni átrakó állomásra is vihetnénk a hulladékot, azonban ehhez szelektálnunk kellene. Sajnos a lakosságot nehéz rábírni a szelektív gyûjtésre, így még mindig az a legjobb megoldás, hogy egy ideiglenes lerakóban tároljuk a szemetet, még akkor is, ha ez nem felel meg az uniós elvárásoknak – mondta a polgármester.

Jódtelepen Nagy Ferenc disznajói származású református lelkész szolgál 1995 óta. Elôdje nem tudta összetartani a közösséget, így lemondott. Teológushallgatóként már tartott istentiszteletet az itteni templomban, így a falu nem volt idegen számára. Az egyetem elvégzése után Ratosnyára helyezték ki.

Bár alig 20 kilométerre van a szülôfalujától, mégis úgy tûnik, távolabb került. Disznajó ugyanis a Maros völgyében az utolsó tömbmagyar település. Ratosnya 214 református, 60 katolikus és 3 más felekezetû lélekszámmal szórvány.

– Az egyetlen összetartó erô az egyház – mondja lelkész. Alighogy ide kerültünk, a feleségemmel ifjúsági csoportot hoztunk létre, majd a fiatalokkal színdarabot adtunk elô. Minden karácsonykor mûsorral készülünk. Két hollandiai (Volvega és Borger), valamint egy angliai (Sheffield) testvérgyülekezetünk van. Rendszeresen ellátnak ruhanemûvel és élelmiszerrel. Tavaly 35 személy Hollandiában nyaralhatott, az idén mi vendégeljük meg a holland barátainkat.

Az egyházközség 10 év alatt önerôbôl épített egy 45 személyes, korszerû panziót. Azelôtt a parókián táboroztak a református fiatalok. Megszületett az ötlet, hogy a meglévô épületet kibôvítsék. 1995-ben a tiszteletes több hónapot szolgált Hollandiában, majd Angliában a testvéregyházaknál. A szolgálatból nem tért haza üres kézzel. 2000 márkát és 500 fontot hozott, amit azonnal "befektetett". Elôször a gyülekezeti termet bôvítették. Az Erdélyi Kárpát Egyesület 1998-ban vándortábort szervezett Ratosnyán. A turistaegyesület tagjai ekkor keresték fel a parókiát, hogy szálláslehetôségrôl érdeklôdjenek. A tábort követôen mind hazaiak, mind külföldiek mindegyre érdeklôdtek szállás iránt. Ezért is döntöttek úgy, hogy folytatják a bôvítést. Saját kezûleg és Truca Mihály gondnokkal, valamint Kiss Levente segítségével manzárdosították az épületet. A testvérgyülekezet támogatásával lassan berendezték a 45 személy befogadására alkalmas panziót. Jelenleg két, 14, illetve 11 személyes, valamint igény szerint 1, 2, 3, 4 és 5 személyes szobák várják a vendégeket. Ezenkívül külön, teljesen felszerelt konyhában lehet fôzni, zuhanyozókat, mellékhelyiségeket, nappalit is berendeztek. A földszinten konferenciaterem is van.

Ottjártunkkor szigetelték a manzárdot, az új idényre készítették elô a helyiségeket. Nagy Ferenc elmondta: nincs megállás. Az idén az udvaron tenisz-, kézi- és röplabdapályákat építenek. Annyi a visszatérô vendégük, hogy a helyeket elôre le kell foglalni.

– A jövedelembôl tartjuk fenn egyházközségünket, s ha összegyûl annyi pénz, akkor egy szociális otthont is létesítenénk – mondja a tiszteletes, miközben újabb deszkaköteget ölel fel, hogy folytassa a tetôszigetelést.

Pénteken vitatták meg szûkebb körben a község fejlesztési stratégiáját. Ön szerint milyen konkré-tumokkal lehetne még kiegészíteni az elkép- zelést?

Nagy Edit: – Ezek a stratégiák mindig elrugaszkodott ötletek. A polgármesteri hivatal nem képes arra, hogy olyan alapvetô dolgokat rendezzen, mint például az utak karbantartása, a község tisztán tartása. Csak ígérgetnek és semmit nem tartanak be. Arról volt szó, hogy a jódi üzlet mellett parkot létesítenek, aztán odahordtak néhány szekér földet, s most szamártövis nô a virágágyásokban.

Csatlós Blanka Tímea: – Mi, jódtelepiek, valahogy a község árvái vagyunk. Felújították az iskolát, de vizet nem vezettek be, a gyerekek télen is az udvarra kell kijárjanak. Kijavították a jódi kultúrotthont, de nem gondoskodnak fáról a fûtéséhez. Ha valami rendezvény van, mi kell vigyük a hasábfát. Nincsenek játszóterek gyerekeinknek, hogy az utak állapotát már ne is említsem.

Fülöp Réka Rita: – Valójában elôször az infrastruktúrát kell fejleszteni. Elég sokáig kellett várjunk a vezetékes vízre és most hallom, hogy lesz lefolyó is. Ezzel kellett volna kezdeni, nem a községközpontbeli iskola szépítésével, hogy a templomról ne is beszéljek. Azt ígérték, hogy bevezetik a gázt is. Egy idôben még gyûjtöttek is pénzt erre, aztán mindenre csend borult. Jó, hogy van elég tûzifa, de azért a gáz mégiscsak kényelmesebb.

Bota Mária: – Két kategóriára eddig nem igazán gondoltak: a fiatalokra és az idôsekre. A fiataloknak nincs szórakozási lehetôségük. Ott vannak a kultúrottho-nok, de senki sem foglalkozik velük, és nem marad más, mint a kocsma. Aztán meg nagyon sok idôs él a faluban. Lassan gondolkodni kellene egy öregotthonon is, mert sok a gondozásra szoruló személy.

Henner Sándor: – Nagyon jónak tartom, hogy elkészült a stratégia, csak valóban olyan ötleteket kell találni, amit valamilyen nyereségorientált vállalkozó kivitelez. Hiába mondjuk azt, hogy állattenyésztésbôl meg lehet élni, mert ma ez már nem jövedelmezô. Ha egy erdei gyümölcsfeldolgozó üzemet akarunk, akkor azt csak egy vállalkozó létesíthet, aki értékesíti is a terméket. A tanács abban segíthet, hogy területet keres számára és kedvezményeket ajánl fel. Turisztikába is csak olyanok fektetnek be, akik üzletet látnak benne. Úgy tûnik, hiába szép a vidék, ha még nem akadt olyan vállalkozó, aki ezt üzleti szempontok szerint ki is aknázná.

Nagyrészt idôs személyek jelentek meg azon a rendezvényen, amelyet a betegek világnapja alkalmából szervezett tegnap a gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége, valamint a Máltai Segélyszolgálat. A találkozó keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen orvos, pszichológus, lelkész fejtette ki nézeteit, de olyan személyek is megosztották személyes tapasztalataikat, akik valamilyen betegséggel együtt élnek, vagy egykor nyomot hagyott életükben.

A Caritas munkatársai Maros megyében több mint 2000 idôs, beteg személyt gondoznak és gyakran az injekció-beadásnál és a kötözésnél sokkal többet jelent a tudat, hogy valaki gondoskodik róluk, valakivel megoszthatják gondjaikat – fejtette ki Ludescher László, a marosvásárhelyi Caritas ügyvezetô igazgatója.

Bicsi Ildikó endokrinológus szakorvosjelölt a beteg hozzáállásának és lelkiállapotának a fontosságát hangsúlyozta.

– Gyakran találkozunk úgynevezett vélt betegekkel, olyan személyekkel, akik tele vannak panaszokkal, azonban az orvos semmiféle szervi rendellenességet nem talál. A hosszú távú negativista gondolkodás elôbb- utóbb betegséghez vezet – véli a szakember.

Becsky Borbála pszichológus hangsúlyozta, a betegségrôl való tudomásszerzéssel járó düh után a betegnek tovább kell lépnie, kérnie kell és el kell fogadnia mások segítségét, ugyanis ez már fél gyógyulást jelent.

– Nem szabad egyedül maradnunk a gondokkal – fejtette ki a pszichológus. E gondolattal K. Borbála is egyetértett, akinek évekkel ezelôtt a rákos betegség forgatta fel az életét, azonban életszeretettel és kemény munkával sikerült legyôznie a kórt.

A találkozón jelen lévô Sófalvi János, a Keresztelô Szent János plébánia lelkésze rámutatott, hogy a betegségre az emberi élet természetes velejárójaként kell tekinteni, nem pedig Isten büntetéseként.

A rendezvény a Máltai Segélyszolgálat kulturális mûsorával zárult.

Az elmúlt hét végén viszonylag csendesebben telt a sürgôsségi ügyelet a megyei kórházban. Mindössze tizenhárom esetben nyújtottak elsôsegélyt, akik közül hárman szorultak kórházi beutalásra. A rohammentô- szolgálatnak sikerült újraélesztenie egy beteget, akinek leállt a szíve, egy személy öngyilkosságot kísérelt meg, egy hajléktalan pedig majdnem megfagyott – számolt be a hét végi sürgôsségi mérlegrôl Butuc Ovidiu kórházigazgató szokásos hétfôi sajtótájékoztatóján.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szakminiszter kijelentéseivel ellentétben a kórház még mindig 100 millió lejjel adós egyes beszállítóknak, az összeg az igazgató szerint a hibás jelentéstétel miatt maradt kifizetetlen. Az okokat most vizsgálja, s felderítésük nyomán dôl el, hogy mi történik a szóban forgó összeggel.

Ezekben a napokban jelentés készül a kórházban dolgozó adminisztratív és egészségügyi személyzet 2007-es munkájáról, amirôl a nyilvánosságnak is beszámolnak.

A továbbiakban kifejtette, hogy a napokban kötik meg a szerzôdést az antibiotikumokat, érzéstelenítôszereket és fájdalomcsillapítókat forgalmazó cégekkel, ami megoldja az intenzív terápiai klinika gondjait.

Kérdésünkre, hogy a szerkesztôségünkbe eljuttatott listán levô gyógyszerek (nyugtatók, hashajtók, gyomor-, bélfertôtlenítôk, neuro- leptikumok, nyugatók, pszicho-stabilizátorok, szív- érrendszeri betegségek és a Parkinson-kór kezelésére alkalmas gyógyszerek, a hajléktalanok esetében szükséges tetûirtásra szolgáló szerek, a fásli, a steril gézlap, a leukoplaszt stb.) miért hiányoznak a kórházból, Butuc igazgató elmondta, hogy a különbözô klinikákon nem készítik el átgondoltan a megrendeléseket. A gyógyszertárban dolgozók felelôsségérôl is beszélt, majd kijelentette, hogy ezentúl személyre szabottan állapítják meg, hogy ki mulasztott, és büntetni fogják, aki nem végezte el a feladatát.

A Népújság kérdésére, hogy van-e orvos- vagy középkáderhiány a kórházban, az igazgató nemmel válaszolt.

Megyei szinten sem lehet krónikus orvoshiányról beszélni, erôsítette meg dr. Morariu Silviu közegészségügyi igazgató, aki hozzátette, hogy vannak ugyan üres szakorvosi állások (Sármásra például évek óta nem kapnak nôgyógyászt), de ezt csak a helyhatóságok segítségével lehet megoldani, amelyeknek olyan feltételeket kellene teremteniük, ami odavonzza a fiatal orvosokat. A betöltetlen állásra meghirdetett rezidensi vizsga lehetne véleménye szerint a másik megoldás, de krónikus orvoshiányról összességében nincs szó megyénkben.

Bár Morariu Silviu az elmúlt évben kijelentette, hogy beadja a lemondását, ha 2008. március közepéig nem kezdôdik el az új sürgôsségi kórház építése, Butuc Ovidiu kórházigazgató szerint az építkezést valószínûleg csak júniusban kezdik meg.

Tegnap a 112-es európai egységes sürgôsségi szám napját ünnepelték Marosvásárhelyen. Az eseményt a már készen álló új székhely avatásával is egybeköthették volna, az épületbeli felszerelés azonban a szükséges frekvenciák hiányában még nem mûködôképes. Így az Egyesülés negyedbeli általános iskola két ötödik osztályának tanulóit és a kísérô tanárnôt a fôtéri telefonpalotában fogadták.

A gyerekeknek bemutatták, miképpen dolgozik a hat telefonszolgálatos és a mellettük ügyeletet teljesítô orvos, hogy érkeznek be és hogyan továbbítják a hívásokat. Mâtca Ioan ezredes, a megyei speciális távközlési hivatal vezetôje elmondta, hogy bosszantóak az alaptalan hívások, amelyek miatt lehet, hogy az, aki valóban rászorulna, késôbb részesül elsôsegélyben. A gyerekek bevallották, hogy az elmúlt évben volt olyan osztálytársuk, aki ezzel szórakozott. Egyikük a mobiltelefonja segítségével helyben próbálhatta ki, milyen kérdésekre kell válaszolnia, ha a saját ügyében vagy más érdekében felhívja az ügyeletet.

– A népszerûsítô kampány azért fontos – mondták el a szolgálat dolgozói –, mivel az elmúlt év során befutott 1.373.000 hívásnak a 79 százaléka alaptalannak bizonyult, és 21 százalékukban nyújtottak elsôsegélyt. Ottjártunkkor is érkeztek olyan hívások, amikor a másik oldalról nem szólalt meg senki. Ez a legrosszabb, mivel nehéz eldönteni, hogy valaki olyan nagy bajban van, hogy nem tud beszélni, vagy csak játszik a telefonnal. A bérletes hívók számát és adatait azonosítani tudják, a mobiltelefon- elôfizetôkét is, a többi alaptalan hívás mögött egyelôre még nem lehet kideríteni, hogy ki rejtôzik. Amint Mâtca ezredes elmondta, többségében fiatalok szórakoznak ilyen módon, de az alaptalanul telefonálók között vannak felelôtlen felnôttek is. Ennek kiküszöbölését szolgálják azok a kampányok, amelyeket elsôsorban iskolákban, gyerekközösségekben szerveztek Marosvásárhelyen és Segesváron.

Már írtunk arról, hogy a lakosság egészségügyi szûrése elsôsorban a cukorbetegség felderítésében eredményes. A diabéteszesek száma januárban a korábbi hónapok átlagának a kétszeresére emelkedett. Tegnap felmerült a kérdés, hogy a cukorbetegek kezelésére ilyen körülmények között lesz-e elegendô gyógyszer, amire dr. Morariu Silviu közegészségügyi igazgató azt válaszolta, hogy a gyógyszerekre szükséges alapokat az elôzô hónapi statisztikák szerint határozzák meg. Véleménye szerint örvendetes tény, hogy a legtöbb betegnél korai stádiumban történik a kórismézés, ami azt jelenti, hogy ezeket az eseteket könnyebben lehet kezelni, mint ha már egyéb szövôdmények miatt fordulnának orvoshoz.

Délelôtt tizenegy óra körül mûanyag dobozokkal, tasakokkal felszerelt családok álltak sorba a sokak által szegények konyhájaként emlegetett helyiség ablakánál. Miután megteltek az edények a gôzölgô csorbával, a legtöbben elégedetten távoztak, de akadtak, akik a mennyiségre panaszkodtak, hiszen gyakran négytagú családnak kell osztoznia egyetlen adag levesen.

A négyéves körüli, maszatos arcú kisfiú nagymamájával érkezett a meleg ebédért. Mosolyogva újságolja, hogy kedvenc étele a "husika", amely nélkül nem igazi a leves.

– Nagyon ízletes az étel, csak az a baj, hogy kevés. Egy adag levest és egy kenyeret kapunk naponta és ezt kell elosztanunk négyfelé. A kis unokám növésben van és állandóan éhes. Szerencsére nem válogatós, ha elfogyott a leves, megelégszik egy szelet üres kenyérrel is – fûzi hozzá a nagymama, aki már több mint egy éve az ingyenkonyha "vendége".

A marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány székhelyén 2005 óta mûködik a szociális konyha, a hátrányos helyzetû személyek étkeztetésének a költségeit a polgármesteri hivatal fedezi. A holland támogatással létrehozott konyha minden szempontból megfelel az EU-s elôírásoknak, külön helyiségekben dolgozzák fel a húst, a zöldségeket, és mindenütt rend, tisztaság uralkodik. Calugar Adrian, az alapítvány koordinátora elmondta, a konyhában fokozott figyelmet fordítanak a higiéniára, azonban a hátrányos helyzetûek gyakran kukából kihalászott edényekkel érkeznek.

– Az 5 lej értékû levesre és kenyérre átlagban napi negyven-hatvan személy jogosult – magyarázta Györki Éva, az alapítvány igazgatója.

Az ingyenebéd azonban nem minden szegénynek jár. Feltétel, hogy az illetô személy marosvásárhelyi lakhelyû, illetve szociális segélyre jogosult legyen. A listát a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal állítja össze szociális ankét során, a konyhán pedig ennek alapján porciózzák az ennivalót. 2007-ben 17.580 adag ebédet osztottak ki a rászorulóknak. A napi menü egy adag leves és egy kenyér, második fogást csak heti egy alkalommal osztanak. Kérdésünkre, hogy mi történik, ha egy hajléktalan jelentkezik, aki nem szerepel a jogosultak listáján, az igazgatónô elmondta, általában nem utasítják el ôket, ugyanis mindig marad annyi étel, amibôl rajtuk is segíthetnek.

Ottjártunkkor több család is panaszkodott, hogy több családtag között kell egy adag ebédet elosztaniuk. A kérdésben Maior Mártához, a polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetôjéhez fordultunk, aki közölte, a törvény értelmében egy személy egy év alatt három hónapig kaphat ingyenebédet, így a népesebb családok esetében felváltva ítélik oda a juttatást, hogy egész évben kerüljön meleg étel a család asztalára.

Az igazgatónô kifejtette, az ebédre jogosultak listája tavalytól a Sârguintei utca 20. szám alatti szociális lakások bérlôivel bôvült egy Phare-pályázatnak köszönhetôen, amelyet a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal nyert meg. Az 588.703 lej értékû projekt azonban, melynek révén 24 felnôttnek és 11 gyereknek biztosítanak naponta levest és második fogást, idén júniusban lejár, így a hivatalnak új támogatási forrást kell találnia.

Újabb pályázási idôszakot hirdetett meg február 1. és március 7. között a Környezetvédelmi Alap. Az illetékes intézmény honlapján (www.afm.ro) található pályázati útmutató értelmében a következô tevékenységek támogathatók: a szennyezés megelôzése, a levegôt, vizet és talajt érintô káros hatások csökkentése, a zaj csökkentése, tiszta technológiák használata, hulladékgazdálkodás, vízforrások, vízkezelô és víztisztító rendszerek karbantartása, tengerparti övezet integrált gazdálkodása, a biodiverzitás fenntartása, a természetvédelmi területek menedzsmentje, környezetvédelmi célú figyelemfelkeltô, nevelô jellegû tevékenységek, regenerálható energiaforrásokból elôállítható energiák növelése, üvegházhatást kiváltó gázak kibocsátásának csökkentése, ökológiai rehabilitáció és fenntartható erdôgazdálkodás, a törvény által erdôhiányosnak nyilvánított övezetekben található megromlott területek erdôsítése, a bányák zagytározóinak bezárása, az állami köztulajdonban található vízgazdálkodási létesítmények munkálatait veszélyeztetô meteorológiai jelenségek megelôzését, megszüntetését és csökkentését célzó tevékenységek.

Pályázhatnak gazdasági szereplôk, de civil szervezetek, tanintézmények és helyi közigazgatási intézmények is, amennyiben megfelelnek a pályázati útmutatóban szereplô