Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Folytathatja tevékenységét a Securitate irattárát tanulmányozó országos tanács (CNSAS) – errôl fogadott el rendeletet szerdán a kormány Bukarestben.

Lényeges változás viszont az, hogy a testület ezentúl csak az akták kezelôje lesz, de nem döntheti el, hogy valaki besúgó volt, vagy sem. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök jelezte, hogy egy következô rendeletben szabályozzák majd végleg a testület hatáskörét. Kifejtette: a szakértôkkel folytatott tárgyalások következtében olyan megoldás körvonalazódik, miszerint a CNSAS megállapíthatja majd valakirôl, hogy besúgó volt, de az ügyet az átvilágító testületnek továbbítania kell a bíróságra.

A kormánynak azért kellett elfogadnia ezt a rendeletet, mert korábban az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközônek minôsítette a CNSAS mûködését szabályozó törvényt. A taláros testület azt kifogásolta, hogy a CNSAS bírósági szerepkört betöltve döntötte el, hogy ki mûködött együtt a kommunista titkosszolgálattal.

Az alkotmánybírósági döntés közzétételétôl számított 45 napon belül a testület megszûnt volna, de a mostani rendelettel a kormány idôt nyert. Tariceanu hangsúlyozta: fontos, hogy az átvilágítás folyamata ne rekedjen meg félúton.

A CNSAS archívuma az elmúlt hónapokban körülbelül 1 millió aktával bôvült, amelyet addig a titkosszolgálatok levéltárában ôriztek titkosítva. Ezekhez eddig nem férhettek hozzá a CNSAS kutatói. A civil szféra vezérszónokai szerint ezért fontos az átvilágítás folytatása.

A CNSAS sorsa körüli viták tétjét növeli, hogy közelednek a helyhatósági és parlamenti választások, a hatályos törvények szerint viszont nem jelöltetheti magát az, aki együttmûködött az egykori Securitatéval. Eddig a CNSAS feladata volt ellenôrizni a választásokon jelöltként részt vevô személyek múltját.

Aktuális

A politikai hacacáré mellett, a változatosság kedvéért, mostanában egyre gyakrabban gazdasági nagyotmondásokkal is "szórakozhatunk". Ideges reakciókat, durva replikákat, felsôbbrendû nagyképûséggel elejtett "szakértôi" véleményeket hallhatunk politikusoktól, kormánytagoktól, bankároktól. Még olyankor is, amikor például az Európai Unió vagy valamelyik nemzetközi szerv próbál figyelmeztetni, hogy nemcsak tévészereplésbôl meg konfliktusból áll a demokrácia.

Emlékezzünk vissza, nem volt még oly régen, amikor a volt igazságügyminiszter, T. Chiuariu, kioktatta az Európai Bizottságot az igazságügy reformjáról. Vagy a pénzügyminiszterünk, aki akkor is kötötte az ebet a karóhoz a regisztrációs adóval, amikor az EB már az európai bíróságot emlegette.

Legutóbb pedig maga a miniszterelnök állt be a hôzöngôk sorába. Amikor az EB szakbiztosa aggodalmának adott hangot a költségvetési deficit magas szintje miatt, irritáltan nyilatkozott: "Nem engedhetek meg magamnak kisebb deficitet, amikor oly nagy szükség van az infrastruktúra, a környezetvédelem és a mezôgazdaság fejlesztésére. Nem nagyon érdekel, mit mondanak, ne oktassanak ki".

Tamási Áron Rendes feltámadása jutott a miniszterelnöki szpícsrôl az eszembe. Ott Énekes Ferenc mondta, miközben visszafeküdt a sírba, s fejére húzta a koporsófedelet: "Osztán nekünk többet ne trombitáljanak!" Énekes azért mondta, mert kiábrándította, hogy bár egész életében tisztességesen dolgozott, a feltámadás után mégis a sor végére akarták lökni.

A gond most az, hogy a miniszterelnök, miközben azt harsogja az Európai Bizottságnak, hogy "ne trombitáljanak" bele a dolgába, elfelejti, hogy az uniós tagság egy sor elônnyel és még több kötelezettséggel is jár. Úgy néz ki, azt is elfelejtette, hogy az Európai Unió bizony beleszólhat a dolgunkba. A csatlakozással az ország az oly nagyon féltett szuverenitásának nagy részét feladta. Úgy, hogy mi már nem verhetjük a mellünket, hogy ne szóljon bele senki a dolgunkba. Viszont, ha tovább is ezt a politikát folytatjuk, könnyen megeshet, hogy nagyon lemaradunk.

Egy országban, ahol mindenki mindenkinél jobban ért mindenhez, semmi sem megy jól: sem a politika, sem a gazdaság, sem az oktatás, sem az egészségügy, sem... A buta arrogancia vette át a diplomácia helyét is, s vezetôink elvakultan forognak a saját maguk gyártotta mókuskerékben. Nem a gazdasági problémák kiküszöbölése, hanem az ellenfél kinyírása és a konc nagyobbik felének a megkaparintása uralja agyukat. Csakhogy a bölcsesség hiánya miatt nagy árat fizethetünk.

Beperelte a környezetvédelmi minisztériumot a verespataki aranybányát tervezô vállalat. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által egy bukaresti bíróságon indított jogi eljárásban a minisztérium mellett Korodi Attila környezetvédelmi minisztert és Silviu Stoica államtitkárt is alperesként nevezik meg.

Ez utóbbi képviseli azt a tárcaközi bizottságot, amelyet a kormány állított fel azért, hogy döntsön a beruházási terv sorsáról.

Az RMGC amiatt elégedetlen, hogy a környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a terv engedélyeztetési folyamatát. Korodi a Mediafax hírügynökségnek elmondta: nem lepi meg, hogy a minisztérium mellett ôt személyesen is beperelte az RMGC. Hozzátette: figyelmesen elolvasta az ellene felhozott vádakat, ugyanis kíváncsi volt arra, hogy a bányaberuházó a hivatalos jogi iratban is említést tesz-e magyar származására.

Korábban ugyanis a vállalat élesen támadta a minisztert a sajtóban utalva az RMDSZ miniszterének nemzetiségére is.

Korodi hangsúlyozta: a környezetre szennyezô hatást gyakorló valamennyi vállalatnak tiszteletben kell tartania a törvényeket, függetlenül attól hogy kis- vagy nagyvállalkozásról van szó.

A Mediafax hírügynökség megemlíti, hogy a szaktárca illetékesei szerint az RMGC elsôdleges célja nem az, hogy anyagi kártérítést kapjon, hanem olyan bírósági döntésben reménykedik, amely kötelezné a minisztériumot az engedélyeztetési folyamat folytatására.

"Az európai parlamenti választási kampány után most egy másik kampányról van szó, készülünk a helyhatósági választásokra, és én magam is próbálok eljutni a következô idôszakban minél több településre, hogy megbeszélhessük a jelöltállításokkal kapcsolatos kérdéseket" – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán, Szatmárnémetiben tartott sajtóértekezletén.

Elmondta, kollégáival jött találkozni, megbeszélni a helyhatósági választásokkal kapcsolatos kérdéseket. "Tagadhatatlan, hogy Szatmárnémeti és Szatmár megye számunkra nagyon fontos hely. Készülnek az elemzések, nagyon sok helyen már ki is tûzték a jelölések idôpontját, meghirdették a pályázatokat, tehát március végéig meglesznek a jelöltek mind a polgármesteri, mind a tanácsosi tisztségekre" – tette hozzá a szövetségi elnök.

Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla rámutatott, az újonnan bejegyzett Magyar Polgári Párt mindenképpen azért jött létre, hogy konkurenciát jelentsen az RMDSZ-nek, de ez csak akkor fog elôfordulni, ha az RMDSZ rosszul dolgozik, és ha nem lesz eléggé nyitott. "Ha mindenütt a legjobb embereinket indítjuk polgármesteri, tanácsosi tisztségre, akkor mi értelme lenne a Magyar Polgári Pártnak" – válaszolt a szövetségi elnök.

Az aktuális politikai kérdéseket értékelve Markó Béla elmondta, bár nem ért egyet azzal, hogy a kormány sürgôsségi kormányrendeleteket fogadjon el, ezúttal üdvözli azt, hogy a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Tanács mûködését lehetôvé tevô rendeletet fogadott el a kormány. Véleménye szerint a politikum minden tagja vétkes az intézmény körül kialakult helyzet miatt. – Hagyni kellene dolgozni ezt az intézményt, hiszen szükség van arra, hogy a közösség tudomást szerezzen a vezetô, döntéshozó tisztségben lévô személyek múltjáról – mondta a szövetségi elnök. Továbbá nehezményezte, hogy tisztázatlanok az intézmények hatáskörei, egyik-másik intézmény át kívánja venni a másik hatáskörét.

A szenátus védelmi bizottsága szerdán úgy döntött, meghallgatásra hívja Adrian Cioroianu külügy- és Cristian David belügyminisztert a külföldre küldendô katonai csapatok ügyében.

A szenátus védelmi bizottsága jövô héten várja a két tárcavezetôt. Adrian Cioroianu külügyminisztert a román katonák esetleges Csádba való küldésének ügyében szándékozza meghallgatni a bizottság.

Ami Cristian David belügyi minisztert illeti, a szakbizottság a koszovói misszióba küldendô rendôrök és csendôrök ügyében hallgatják majd meg.

A kihallgatások valószínûleg kedden kezdôdnek el.

Traian Basescu államelnök kedden levélben azt kérte a szenátustól, hagyja jóvá, hogy 60 rendôrt és 115 csendôrt küldjön Románia az EU koszovói küldetésébe, jelentette ki Ioan Chelaru, a szenátus jegyzôje kedden, a ház Állandó Bizottságának ülése után. Chelaru elmondta, az államelnök azután kérte a parlament jóváhagyását, miután egyetértett a kormányfô javaslatával, és úgy vélte, hogy ez a küldetés nagyon fontos.

Traian Basescu elnök egy második levelet is küldött a szenátusnak, amelyben kéri, hagyja jóvá, hogy Románia katonai erôkkel vegyen részt 2008-ban más országok területén.

Chelaru szerint 3.283 katonáról és védelemi szakemberrôl van szó, akiket az ENSZ, a NATO és az EU különbözô misszióiba küldenének a Balkánra, Afganisztánba, Irakba, Afrikába vagy más területekre.

A marosvásárhelyi tanács szakbizottságaitól származó módosító javaslatok alapján az önkormányzat költségvetési szaktestülete alapos változtatásokat eszközölt a városháza idei helyi költségvetés- tervezetén, melyet a múlt héten a polgármester hozott nyilvánosságra. Az RMDSZ megyei székházában tegnap tartott sajtótájékoztatón dr. Benedek István, a költségvetési szakbizottság illetve a tanács RMDSZ-frakciójának elnöke és Dávid Csaba, a városi szervezet elnöke ismertették a módosításokat. Az idei helyi költségvetés a marosvásárhelyi tanács mai ülésén kerül szavazás alá.

Dr. Benedek István bírálta a polgármesteri hivatalt, mondván, a tanácsosok már tavaly augusztusban kértek egy hozzávetôleges költségvetés- tervezetet a városházától, amit végül csak januárban kaptak meg, ezt is hiányosan. Az önkormányzat költségvetési szakbizottsága számos lényeges módosítást végzett el az idôközben nyilvánosság elé vitt tervezeten, az utolsó kiigazításokat kedden végezték a tanács plénuma elé ma kerülô tervezeten. A városháza elôirányzataihoz képest jelentôs összegeket mozgattak át. Például 96 milliárd régi lejt irányított át a tanács csatornázásra úgy, hogy a polgármesteri hivatal tervezetében erre egyáltalán nem volt elkülönítve pénz. Számottevôen megnövelték a távfûtési rendszer fejlesztési keretét is a városházi javaslatokhoz képest, illetve a korábbi elôterjesztésnél többet javasolnak lakásépítési tervek, tanulmányok készítésére.

Más területeken lefaragta a városháza elôirányzatában szereplô költségeket a tanács illetékes szakbizottsága. Közel felére csökkentették a városháza protokoll-kiadásokra, reklámokra fordítható alapjait, illetve a pályázati forrásokból tervezett beruházásoknál azokat a pénzeket, amiket a városháza kivitelezésre irányzott elô, tartalékolták. Ezeknek az összegeknek az elköltését csak akkor hagyja jóvá a tanács, ha az illetô pályázatokat – állatkert bôvítése, víkendtelep fejlesztése, vár felújítása és egyéb infrastruktúra-fejlesztési munkák – megnyeri a város. Ezeknek az összegeknek a tartalékba irányítását Dávid Csaba tanácsos egy példával indokolta. Mint elmondta, tavaly a testület pénzt adott a városnak egy, a parkok fejlesztését célzó pályázat elôtanulmányának elkészítésére, azonban a szükséges mûszaki tervet a hivatal nem adta le idejében, így a pályázati határidôt lekésték. A készülô pályázatok még nem jelentik azt, hogy a város elnyeri a megcélzott összegeket. Ha ez valóban sikerül, akkor a tanács jóváhagyja a kivitelezési részösszeget az adott munkálatra.

Dr. Benedek István értékelése szerint a város idei költségvetése jobb a tavalyinál, a város bevételei az inflációt meghaladó mértékben, 18%-kal növekednek. Az adókat a tavalyi infláció mértékének megfelelôen emelték, azonban a költségvetési szakbizottság elnöke szerint ha az idén a pénzromlás magasabb mértékû lesz mint a korábbi becslések, reálértékben csökkenhet az adófizetôk terhe. A kiadások legnagyobb hányada, 32%-a fizetésekre megy, amiben az oktatási személyzet bére is benne van. A város pénzének 24%-át idén beruházásokra fordítják, szintén 24%-ot költenek javításokra, 12%-ot tesznek ki a szociális kiadások.

A Konzervatív Párt múlt hónapban megtartott tisztújító kongresszusát követôen a párt szerkezete is átalakult.

Dinu Socotar megyei tanácsost ebben az új felépítésben a párt egyik alelnökévé választották. Socotar keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kongresszuson elfogadták a szervezet új alapszabályzatát, amely a módosítások nyomán "olyanná vált, mint a PSD vagy a PNL".

Egyébként derûsen jelentette be, hogy a pártban nincs probléma, szó sincs törésrôl, annak ellenére, hogy – mint köztudott – a kongresszusról egy csoport elégedetlenkedôt a volt elnök, Dan Voiculescu egyszerûen kidobott a terembôl. Azt mondta, hogy ô maga is a Dan Voiculescu által támogatott új elnök, Daniela Popa ellenfelére szavazott, de attól még semmi gond, minden megy a maga rendjén. A botrányt "demokratikus gyakorlatnak" nevezte, amely, saját bevallása szerint, tetszett neki. Véleménye szerint a Konzarvatív Párt "kis párt, de egészséges, és tenni akar valamit ezért az országért".

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke tagnap sajtótájékoztatón kijelentette: az új oktatási törvénynek garantálnia kell a romániai állami oktatás világi jellegét, illetve az állam és az egyház szétválasztását. Ugyanis azt tapasztalták, hogy az egyetem elôtti oktatásban a vallásórát kötelezôvé teszik, ugyanakkor olyan iskolában, ahol a gyermekek hat-hét felekezethez is tartoznak, az ortodox vallást teszik kötelezôvé.

Smaranda Enache elmondta, hogy a Pro Európa Liga 2008 januárjában tette közzé a Vallásos nevelés a romániai közoktatási intézményekben címû jelentését. A dokumentumot 500 példányban nyomtatták ki és elküldték a tanügyminisztériumnak, a parlamentnek, a kormánynak és az államelnöki hivatalnak. Ugyanakkor eljuttatták a tanfelügyelôségekhez, a vallásfelekezetekhez, a nemkormányzati szervezetekhez, elküldték a sajtónak, valamint az európai intézményeknek.

A PEL felkérte az említett intézményeket, hogy az új oktatási törvény elfogadásakor vegyék figyelembe a jelentésben foglaltakat.

Fontosnak nevezte, hogy az új törvény garantálja az állami oktatás laikus jellegét. Felkérték az oktatási minisztériumot, vegye figyelembe a Bukaresti Táblabíróság 2007. június 15-i döntését, amely szerint "biztosítani kell a tanuláshoz és a kultúrához való jogegyenlôséget, * tiszteletben kell tartani a szülôknek azt a jogát, hogy gyermekeiket vallási és filozófiai meggyôzôdésüknek megfelelôen neveljék, * tiszteletben kell tartani az állam laikus jellegét és az egyházak autonómiáját, * az állam vallási semlegessége elvének megôrzése, illetve a szülôk azon joga biztosítása érdekében, hogy opciójának megfelelô vallásos nevelést adjon, minden tanuló számára egyenlô módon biztosítani kell a vallás- és lelkiismeret-szabadságot".

Ugyanakkor fontos, hogy a vallásos nevelés a gyermek érdekében, s ne bizonyos egyházak érdekében történjék, biztosítani kell a vallástanulás opcionális jellegét. A törvénynek ugyancsak garantálnia kell a vallási kisebbségek számára az esélyegyenlôséget és azt, hogy a vallási kisebbségeket nem éri hátrányos megkülönböztetés. A PEL kéri, hogy vonják be azokat a tankönyveket, amelyek támadnak más felekezeteket, illetve azokat, akik nem vallásosak. Végül felkéri a szaktárcát, hogy a törvény elfogadásakor szüntessék meg azokat a praktikákat, amelyek privilégiumokat biztosítanak a többségi egyháznak és diszkriminálják a más felekezetekhez tartozó tanulókat és tanárokat.

A jelentés a www.proeuropa.ro honlapon is megtekinthetô.

Bepereli a Ziua munkatársait

Smaranda Enache bejelentette, hogy a január 21-én Kommunista támadás az egyház ellen címmel, Luciana Pop és George Scarlat által aláírt, majd egy nappal késôbb, A tanügyminiszter nem hagyja megfélemlíteni magát címmel újabb írást közlô Ziua központi napilapot bepereli, mert hamis információkat közölt és rágalmazta a ligát és Smaranda Enachét. A liga által igényelt replikának sem adott helyet az említett napilap. Ezért, illetve mert az utóbbi idôben folyamatos lejárató kampányt folytatott a lap mind a szervezet, mind vezetôje ellen, S. Enache bepereli Victor Ronceát, Luciana Popot és George Scarlatot. Ugyanakkor jelzi a Román Sajtóklubnak (CRP), hogy a Ziua nem tartotta tiszteletben a CRP Deontológiai kódexének elôírásait.

Románia nem ellenzi Koszovó függetlenségét, viszont nem ért egyet azzal, hogy olyan megoldás szülessen, amely nem élvezi Belgrád és Pristina együttes támogatását – nyilatkozta Adrian Cioroianu külügyminiszter.

A román diplomácia vezetôje egy sajtótájékoztatón kifejtette: Románia álláspontja nem módosult Koszovó ügyében, de felhívta a figyelmet "egy árnyalatnyi különbségre". Hangsúlyozta, hogy Románia nem Koszovó függetlenségét ellenzi, hanem azt szeretné, ha olyan megoldás születne, amelyet mind a koszovói albán fél, mind a szerb oldal elfogad.

A külügyminiszter arra az újságírói kérdésre válaszolt így, miszerint Románia továbbra sem lesz hajlandó elismerni a független Koszovót. Cioroianu elmondta: nem akarja, hogy "Románia álláspontja szerbpártinak és Koszovó- ellenesnek tûnjön".

Traian Basescu államfô hétfôn Nicolas Sarkozy francia elnök bukaresti látogatása alkalmából kijelentette: Románia rendkívül lojális partnerként fog viszonyulni az Európai Unió döntéseihez, de nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét.

A Szerbiában fellángolt belpolitikai viták miatt el kell halasztani az Európai Unió és Szerbia közötti politikai megállapodás csütörtökre tervezett aláírását – jelentette be szerdán Brüsszelben Olli Rehn, az EU bôvítési biztosa.

Rehn sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy akik Belgrádban – mint fogalmazott – az obstrukció mellett döntöttek, "nem hallották meg a szerb nép hangját", amikor az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában a lakosság többsége "az európai jövô mellett döntött".

Az uniós biztos hozzátette, hogy az EU megállapodási javaslata továbbra is érvényes, és Szerbián múlik, hogy kész-e azt aláírni. Rehn derûlátóan szólt arról is, hogy hamarosan alá lehet majd írni Szerbiával az EU-tagság elôfeltételének tekintett stabilizációs és társulási egyezményt.

A politikai megállapodást Brüsszel mintegy kárpótlásként ajánlotta fel Szerbiának azok után, hogy – a hágai törvényszékkel való szerb együttmûködés továbbra is tapasztalható hiányosságai miatt – januárban sem sikerült aláírni a társulási egyezményt. A politikai megállapodás elôkészített szövege ígéretet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az unió segíteni fogja Szerbia közeledését, beleértve ebbe a tagjelölti státus megadását is, továbbá vízumkönnyítést irányoz elô – igaz, a társulási egyezménnyel ellentétben ennek a politikai megállapodásnak nem lenne jogilag kötelezô ereje.

Szuperkeddi elôválasztások Amerikában

A Demokrata Pártnál Hillary Clinton, a republikánusoknál John McCain szerezte meg a legtöbb küldött támogatását a novemberi amerikai elnökválasztást megelôzô, eddig lezajlott elôválasztási fordulókban a legfrissebb összesítés szerint.

A Demokrata Párt elnökjelölti címéért folytatott versenyben az eddig besöpört támogató küldöttek számát tekintve Clinton 845-765 arányban vezet Barack Obama illinois-i szenátor elôtt. A jelöltséghez 2025 delegált szavazatára lesz szükség az augusztus végi denveri jelöltállító gyûlésen.

A republikánus oldalon John McCain jelentôsebb elônnyel vezet: eddig 613 küldött támogatását szerezte meg. Ellenfelei közül jelen állás szerint Mitt Romney 269, Mike Huckabee 190 szavazatra számíthat a szeptemberi republikánus jelölôgyûlésen. Az elnökjelöltség elnyeréséhez 1191 támogató voks kell.

A február 5-i "szuperkedden" választották meg mindkét párt küldöttjeinek több mint 40 százalékát.

A Demokrata Pártnál arányosan oszlanak meg a jelöltaspiránsokra az egyes államokban leadott szavazatok, a republikánusoknál azonban több államban a gyôztes mindent visz elv érvényesül, vagyis a legtöbb szavazatot besöprô induló szerzi meg az adott állam összes küldöttét.

Giorgio Napolitano olasz elnök feloszlatta szerdán a parlamentet, miután Romano Prodi balközép kormánya lemondani kényszerült a múlt hónapban, mert egy kis párt kilépése nyomán a kormánykoalíció elvesztette többségét a szenátusban.

Az államfô kedd este tárgyalt a parlament két házának vezetôjével, Franco Marinival és Fausto Bertinottival, mert az alkotmány értelmében hozzájárulásuk nélkül nem oszlathatta volna fel a törvényhozó testületet. Az ügyvezetô kormánynak kell kitûznie az elôre hozott választások idôpontját.

Április 13-14-re tûzte ki az elôre hozott olaszországi parlamenti választások idôpontját szerdán a római kormány – közölte Alessandro Bianchi szállítási miniszter.

A minisztertanács nem sokkal azt követôen döntött az idôpontról, hogy Giorgio Napolitano államelnök bejelentette a törvényhozás két házának feloszlatását.

Az olasz voksolási szokás szerint a választás nem csak egy napig tart, hanem a minél nagyobb részvételi arány elérésének érdekében két napig, azaz vasárnap után hétfôn reggel is kinyitnak a szavazóhelyiségek, és rendszerint délután három óráig fogadják a választókat.

Romano Prodi leköszönô kormányfô szerdán megerôsítette azt, a korábban már eldöntött kérdést, hogy immár nem az ô vezetésével állnak csatasorba a balközép erôk a törvényhozási választásokon. A jobbközép erôk vezérének, várhatóan Silvio Berlusconinak, Walter Veltroni, az októberben létrejött Demokrata Párt (PD) vezetôje, Róma jelenlegi fôpolgármestere lesz az ellenfele.

(MTI/AFP/Reuters) Carla Bruni, akibôl szombaton Premiere Dame lett, miután férjhez ment Nicolas Sarkozy francia államfôhöz, a múlt század 90-es éveinek topmodelljébôl váltott át sikeresen az énekesnôi pályára, és eddig is a szívsajtó kedvence volt szerelmi hódításaival.

A 40 éves olasz szépség amolyan férfifaló hírében áll. Tudni vélik róla, hogy viszonya volt olyan világhírességekkel, mint Mick Jagger és Eric Clapton, továbbá Laurent Fabius korábbi francia miniszterelnökkel és Vincent Perez francia színésszel.

"Én egy doromboló macska vagyok, egy olasz nô" – mondta a Madame Figaro címû nôi hetilapnak nyilatkozva 2007 februárjában Carla, hozzáfûzve: "Ôrülten unom magam a monogámiában." Azt tartja, hogy a szerelem hosszú ideig tarthat, ám a perzselô vágy alig két-három hétig...

Aurélien nevû, jelenleg hatéves kisfiának apja Raphael Enthoven filozófia professzor, aki Jean- Paul Enthoven könyvkiadónak a fia.

Az 53 éves Nicolas Sarkozy a maga részérôl három fiú apja, közülük Pierre és Jean az elsô házasságából született, míg a tízéves Louis második feleségének, Céciliának a gyermeke – Céciliától tavaly ôsszel vált el, már államfôként.

Carla – teljes nevén Carla Bruni Tedeschi – egy gazdag olasz nagyiparos, egyben pedig zeneszerzô lánya. Carla apai nagyapja, Virginio Bruni-Tedeschi a múlt század 20-as éveiben hozta létre Torinóban az autóipari elemeket gyártó CEAT céget, amely a második legnagyobb olasz autóabroncs-üzemmé vált a 70-es években. Ekkor azonban Carla apja, tartva attól, hogy Olaszországban a Vörös Brigádok terrorszervezet célpontjává válhat, családjával együtt kivándorolt Franciaországba, és a céget eladta a legnagyobb versenytársnak, a Pirellinek.

A múlt század ’90-es éveiben Carla nyúlánk termete, kék szeme, hideg és tökéletes szépsége elbûvölte a nagy divatdiktátorokat. Ebben az idôben váltak sztárokká a manökenek, Carla olyan topmodellekkel versengett, mint Claudia Schiffer vagy Naomi Campbell.

Zenei karrierje 2001-ben kezdôdött. Elôször szövegeket írt Julien Clerc francia énekesnek a "Si j'étais elle" (Ha én lennék ô) címû nagylemezéhez. Elsô saját albumával 2002 végén jelentkezett, a "Quelqu'un m'a dit" (Valaki azt mondta nekem) komoly sikert aratott (1,2 millió példányt adtak el belôle Franciaországban, 800 ezret külföldön).

2004-ben Raphael Enthoven elvált felesége, Justine Lévy Rien a de grave (Semmi komoly) címû regényében vitriolos portrét festett egy Paula nevû nôrôl, akiben sokan Carla Brunit vélték felismerni. "Gyilkos tekintetû szépasszony, akinek mozdulatlan arcát mintha viaszból formálták volna" – olvasható a regényben "Pauláról".

"Még mindig jobban szeretem, ha ragadozóként ábrázolnak, mintha ócska szemeteszsákként festenek le" – kommentálta a regényt Carla.

Igen érdekes témában rendezett kétnapos konferenciát Marosvásárhelyen a Maros megyei EMKE. Hazai és magyarországi elôadók szólaltak fel pénteken és szombaton a Bod Péter Diakóniai Központban szervezett rendezvényen, melynek témájául a közmûvelôdésnek a vidékfejlesztésben játszott szerepét jelölték – a kultúra megteremtheti a szellemi bázist a gazdasági fejlôdéshez, és önmaga is gazdasági fejlôdést gerjeszthet. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a Szülôföld Alapítvány által támogatott konferencián végig negyven-negyvenöt fôre volt tehetô a mélyen tisztelt lélekszáma, a rendezvény rendkívül sikeresnek bizonyult. Kérdésünkre Fazakas Ildikó programfelelôs és elôadó elmondta, igencsak pozitív visszajelzéseket kaptak mind a magyarországiaktól, mind a hazaiaktól, és a rendezvény egyik célját elérte: elvettettek az együttmûködés csírái. Csak úgy lehet a kistérségeket fejleszteni, ha a civil, az önkormányzati és a vállalkozói szféra együttmûködik. Ennek egyik jele, hogy a konferencián sok más szervezettel egyetemben részt vett a Mezôpaniti Polgármesteri Hivatal, a Kádár Márton Általános Iskola, a Monográfia Alapítvány, a Porka Színjátszó és Néptánccsoport és a Pro Pambus Mezôpanitért Ifjúsági Egyesület egyaránt képviseltette magát, mint a Székely Mezôségi Közkincs Kerekasztal tagjai. Íme mutatóba néhány elôadás témája: a Közkincs Kerekasztalok bemutatása (Horváth Viola,Veszprém), Közkincs Kerekasztal a Székely Mezôségen (Fazakas Ildikó, EMKE), Közösségfejlesztés a kistelepüléseken (Bazsó Gabriella, Taliándörögd), Érték és minôség a közmûvelôdésben (Papp Kincses Emese, Csíkszereda), A közmûvelôdés szerepe a vidékfejlesztésben (Kolumbán Gábor, Csíkszereda), Kulturális vidékfejlesztés a LEADER programban (Hoffner Tibor), Modellértékû Közkincs programok Veszprém megyében (Turupoli Nóra, Veszprém).

Ami az esetleges folytatást illeti, nagy rá az igény, ennek a LEADER akciócsoport lenne a magva, a veszprémi elôadók is a segítségükrôl biztosították a rendezvényt. A Közkincs Kerekasztalnak lesz folytatása, amennyiben a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium nem hagyja alább a támogatást, hiszen ez a konferencia is ily módon jöhetett létre: Erdélybôl három civil szervezet pályázott, mindhárom kistérségi ügyben, egyikük volt a Maros megyei EMKE. A kulcsfontosságú magyarországi elôadók, a Veszprém Megyei Közmûvelôdési Intézet munkatársai azt javasolták, hogy a három kistérségben dolgozó civil szervezetek összesítsék tapasztalataikat és úgy pályázzanak, hiszen szórványvidéken élnek, ahol ilyen téren mások a feltételek – összegzett a programfelelôs.

Nyugat mesék címmel indít mûsorsorozatot a Nyugat címû irodalmi folyóirat centenáriuma alkalmából hétfôn a Magyar Televízió (MTV); a sorozat 25 perces epizódjai könnyed stílusban, dramatizált formában, ismert színészek szerepeltetésével mutatják be a legendás lap szerzôit.

"Folyóiratok naponta születnek, és naponta szûnnek meg. Mi a titka annak, hogy a Nyugat 33 évet élt meg? Hogyan forgathatta fel néhány elszánt fiatalember a 20. század magyar irodalmát? Hétfô esténként minden kiderül a Nyugat mesék epizódjaiból" – írják a "Nyugat 100" évad keretében elinduló új sorozatról.

A médium közleménye szerint a Nyugat mesékben a legendás folyóirat szerzôit részben úgy ismerheti meg a közönség, ahogy a kortársak láthatták, részben úgy, ahogy ma csodáljuk ôket.

A sorozat elsô, hétfôn este sugárzott epizódjában a lap születését, a Nyugat alapítóit és elsô szerzôit ismerhették meg a nézôk. Megtudhatták például, miért tartotta a korabeli közönség Ady Endrét a Nyugat alapítójának, és hogyan gyûjtötte a kéziratokat Osvát Ernô, a lap valódi alapító-szerkesztôje.

A február 11-én sugárzandó adásban irodalmi férfiideálokat keresnek a Nyugat mesék alkotói, 18-án a szerzôk konyhájába lesnek be, 25-én pedig a szívükbe. Mit jelentett a "kis irodalmi felvágott", és kik voltak a Nyugat szerelmes asszonyai? – az MTV ajánlója szerint a Nyugat mesékbôl ezt is megtudhatják az érdeklôdôk.

(MTI) A fôdíjjal együtt összesen három elismerést kapott Mundruczó Kornél alkotása, a Delta kedden este a 39. Magyar Filmszemlén, ugyanennyit vitt el Fliegauf Benedek Tejút címû munkája, míg Gigor Attila filmje, A nyomozó öt díjat nyert.

A Deltának, Mundruczó Kornél filmjének ítélték a fôdíjat, az elsô alkalommal odaítélt Arany Orsót, és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját is. A legjobb eredeti filmzenének járó elismerésben a Delta címû film zenéjéért Lajkó Félix, az alkotás fôszerepét is játszó hegedûmûvész részesült.

Mundruczó Kornél német-magyar koprodukcióban készült alkotásának helyszíne egy kiüresedett kikötôváros a Duna deltájában. A forgatás Bertók Lajos halála miatt félbeszakadt, ezért új fôszereplôvel, Lajkó Félix hegedûmûvésszel kezdték újra a munkát. Így új változat jött létre, amelynek zenéjét a hegedûmûvész alkotta és ô is játszotta föl a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával. A Duna-delta –, amelyben Ceausescu idején szigorú munkatáborok mûködtek – ma sem könnyû hely; a sok nemzetiség lakta vidéken nem mindenki képes földolgozni a kisebbségi létet, a Jókai Aranyember címû mûvét idézô idilli táj és az elzártság kettôsségét – mondta a napokban Lajkó Félix a film kapcsán az MTI-nek.

Gigor Attila A nyomozó címû alkotását Moziverzum díjjal, a legjobbnak ítélt közönségfilm díjával jutalmazták. Az Országos Diákzsûri Zöld Holló díjasa is Gigor Attila lett, s ugyancsak ô vehette át a legjobb forgatókönyvért járó elismerést. E film címszerepéért kapta a legjobb férfialakítás díját Anger Zsolt, s A nyomozó vágói munkájáért jutalmazták Arany Olló díjjal Kovács Zoltánt.

A Tejút, Fliegauf Benedek munkája elnyerte a játékfilm kategória különdíját, emellett a film hangmérnöke, Beke Tamás Aranymikrofon díjat kapott, s az operatôri elismerést Pohárnok Gergely vehette át, a Tejút és a Fövenyóra címû alkotásokért.

A Nincs kegyelem két elismerésben részesült: Ragályi Elemér a legjobb rendezônek járó díjat
kapta meg, s a játékfilmes produceri díjat Szekeres Dénes a Tivoli Film képviseletében a Nincs kegyelem és A Nap utcai fiúk gyártásáért vehette át.

Szintén két elismerést kapott a Pánik: a legjobb nôi alakítás díját Gubik Áginak ítélték, s az internetes közönségszavazás eredményeként a film.hu díját is Till Attila filmjének osztották ki.

Paczolay Béla Kalandorok címû munkáját az elsôfilmeseket jutalmazó Simó Sándor- emlékdíjjal ismerték el, míg az Overnight címû alkotásért (Török Ferenc rendezése) látványtervezôi elismerést kapott Hujber Balázs.

Magyarországi vendégek keresték fel tegnap a vakációsan csendes Sapientiát. A soproni Nyugat- Magyarország Egyetem Benedek Elek Pedagógia Karának képviselôi egyhetes erdélyi körutjuk során látogattak el a marosvásárhelyi egyetemre, ahol a humán tudományok tanszékén belül mûködô pedagógia szak tanáraival folytattak megbeszélést.

– Szeretnénk újjáépíteni erdélyi kapcsolatrendszerünket, mely az eddigi években többnyire csak papíron, szerzôdések formájában létezett. A Kárpát-medencei felsôoktatási intézményekkel való aktív partnerkapcsolat feltétlenül szükséges tudományos tevékenységünk fellendítéséhez – fogalmazta meg a látogatás célját dr. Katona György, a soproni tanintézet dékánja, aki a továbbiakban közös kutatási és képzési projektek megvalósítását indítványozta. A dékán szerint a hallgatók és oktatók számára szervezett csereprogramok kölcsönösen gazdagítanák az áthallgatáson részt vevô egyetemisták, illetve a vendégtanárok látókörét. Dr. Kulcsár László, a Nyugat-Magyarország Egyetem társadalom és neveléstudományi kutatóközpontjának vezetôje a tudományos tevékenységek egységesítésének, közös munkacsoportok kialakításának a fontosságát hangsúlyozta. A soproni vendégek ingyenes szálláslehetôséget ígértek az erdélyi egyetemisták számára, akik az áthallgatás idôszakában szerzett kreditpontjaikat – azonos tantárgyakról lévén szó – saját egyetemükön elismertethetik. Dósa Zoltán adjunktus pozitívan fogadta a soproni kezdeményezést.

– Megbocsáthatatlan bûn lenne elszalasztani ezt a lehetôséget, annál is inkább, mivel intézményes keretek között ez idáig nem sikerült kialakítanunk tudományos együttmûködésen alapuló magyarországi kapcsolatokat – jelentette ki Dósa.

A megbeszélés végén a soproni tanintézet küldöttsége egy együttmûködési szerzôdéstervezetet nyújtott át a Sapientia pedagógia szakos tanárainak, amelyet az érintett pedagógusok az elkövetkezô két hétben saját javaslataikkal módosíthatnak.

Csütörtöki kimenô

Rég akartam róla írni, csak mindig közbeszökött valami. A dolog egyáltalán nem szívderítô és aggodalmaink nem fognak csökkenni a jövôben sem, tekintettel, a növekvô elektronikai iparra, amely a legnagyobb nyersanyagfaló.

Ha valaki ebbôl azt az elhamarkodott következtetést vonná le, hogy a cikkíró vehemensen szembeszegül a trendivel, vagyis az elektronikus kütyük páratlan térhódításával és visszakívánja a mechanikus világot, a bunkósbot és a kôbalta uralmát – az óriásit téved.

A szoborlopásokról beszélek, melyek ugyancsak lábra kaptak. Vagy helyesebb, ha azt mondjuk, hogy lábuk kelt bizonyos köztéri szobroknak, hogy most a csontvázakról ne is szóljunk. (Noha babonatudományi szempontból nézve sem a Kádár, sem a Nyikuláj Csoszi hamvai nem állnak túlságosan szerencsehozó vagy szellemûzô hírében. Igaz, ezt csak a bukarestiek érzékelik pontosan; Budapesten egy misztikus banda elorozta a pártfôtitkári csontokat. Attól persze az ország földje és panteonja nem lesz tisztább.)

A szobrok emlékeztetôként kerülnek a közterekre, de úgy tûnik, valakik egyáltalán nem szeretnek, nem akarnak emlékezni. Azt gondolják, hogy így fiatalabbak maradunk, hiszen, ha mondjuk rátekintünk a fôtéri Kossuth-szoborra, és az olvassuk a talapzaton, hogy a mondott K. Lajos 1802-ben született, elszorult szívvel sóhajtunk fel: istenem, hogy rohan az idô! Ugyanígy vagyunk a Petôfi- emlékoszloppal, a Bem-szoborral.

Újabban sem panaszkodhatunk: eltûnt Antall József, az elsô szabadon választott modern magyar miniszterelnök, Teleki Pál és most közelebbrôl gróf Bethlen István, Maros-Torda vármegyei képviselô, utóbb miniszterelnök szobra. Az egyik Gödöllôrôl, a másik Budapestrôl, a harmadik Gernyeszegrôl. Amibôl kiviláglik néhány érdekes összefüggés. Jó társaságba keveredett az erdélyi kistestvér, Bethlen István. A cenzúra, a nép igazságos cenzúrája, történelmi tudatmódosító akarata az arisztokratákat/miniszterelnököket rühelli, bár a nép másik fele rajong az arisztokrata írókért (vö. Wass Albert). Egy másik gang szellemi fogdmegjei pedig éppen a gróf íróbácsi megyei szobrait szokták levadászni.

Másfelôl az elsinkófált szobrok általában nem állami akaratból kerültek talapzatukra, miként remélhetôleg nem állami és (köz)akaratból tûntek el a közelmúltban. Nem voltak régi szobrok, tehát nem volt idônk megszokni jelenlétüket. Mûvészi alkotások voltak, nem afféle amatôr görcsök, mint Teleki Sámuel szobra a régeni út mentén.

Az eset a globalizáció veszélyeire figyelmeztet, ki tudja hányadszor, ily közvetlen formában. Mind Magyarországon, mind Romániában a fémbegyûjtôk – személyek és telephelyek – mérhetetlenül kapzsik. Aligha hihetô, hogy tájainkon csak úgy hányódnak, véletlenül buknak a felszínre, dobódnak ki a bronz szobortöredékek, szétvagdalt remekmív-maradékok. Ha én ui. szegény és szemfüles fém-dák és színesfém- géta lennék, nekem bizony szemet szúrna a felkínált portéka, gondolkodóba esnék, telefonhoz nyúlnék, rendôrt hívnék a latronesek, alulmûvelt, füstös marconák láttán. A szoborbronz tonnaszámától felállna a szôr a lapockámon.

Épp ezért nem én vagyok az átvevô. Még meghiúsítanék annyi remek üzletet, s ráadásul mivel fogalkoznának a bronzszobor- újraöntôk? Vagy tanácsolnánk az ezután szobrot állítóknak, hogy kitûnô nemesfém- és bronzutánzatok, mûanyagok állnak az érdeklôdôk rendelkezésére? (Remélem, nem léptem át a reklámtörvény szigorú elôírásait.)

Balzsam

Az erdélyi magyar kultúrában a legkülönfélébb mûformákban, elemi emberi jogok védelmében szólal meg a nemzeti identitást az anyanyelvben védô irodalom. A sok-sok kínálkozó példa közül csak kettôt említek.

Sütô András Engedjétek hozzám jönni a szavakat címû esszéregénye a személyiség, közösség és anyanyelv összetartozását világítja meg. Az anyanyelv védôirata is ez a könyv, értékeinek gazdag megmutatása, teremtô munkásainak megidézése.

Kányádi Sándor költészetének is gyakori, sokszor szakrális motívuma az anyanyelv és a nemzeti önazonosság. Halottak napja Bécsben címû költeményében Mátyás király segítségét kéri, hogy "lenne védelmünkre / hogy ne kéne nyelvünk / féltünkben lenyelnünk / s önnön szégyenünkre".

A kisebbségi magyar irodalmak nyelvvédô mûvei az anyanyelvi kultúra értékeihez való jogot elemi emberi lehetôségként védelmezik a kisebbségeket felszámolni törekvô politikával szemben. Ezt az elemi jogot azzal is védik, hogy bensôségesen otthonosak a magyar nyelv titkaiban, szépségeiben, értékeiben.

Az otthonvilág legfontosabb szervezô eleme az anyanyelv. Nyelvünk az édesanya mintájára szólítja az anyanyelvet és a hazát: édes anyanyelvünk, édes hazánk.

Az anyanyelv az etnikum egyéniségének lényegi meghatározója. Heidegger a nyelvet a lét házának
("das Haus des Seins") nevezte. A magyar nyelv a magyar lét háza.

Sütô András pedig arra is figyelmeztetett, hogy: "Nyelvébôl kiesve: létének céljából is kiesik az ember".

A magyarság anyanyelvvédô és az anyanyelv értékeit tudatosító irodalma az emberi szabadságigény és otthonosság-igény egyetemes érvényû megnyilatkozása is. * Görömbei András, Korunk, 2008. január

Manapság rendkívül gazdag játékkínálat csalogatja a boltokba a szülôket. A plüssállatoktól a több száz darabból álló puzzle-ig, a fodrászkellékekkel ellátott babától a szétszedhetô teherkocsiig minden megtalálható. A szülôknek ennek ellenére nincs könnyû dolguk, hiszen a választáskor figyelniük kell arra, hogy a játék ne legyen veszélyes a gyermekekre. A fogyasztóvédô felügyelôk rendszeresen ellenôrzik ugyan a gyerekeknek szánt termékeket, és hangsúlyozzák, hogy be kell tartani a használati utasításban foglaltakat, körutunk során mégis találtunk olyan játékot, amelynek forgalmazása szigorúan tilos, hiszen kárt tehet vele magában a gyerek.

Veszélyesnek általában azok a játékok számítanak, amelyek apró darabokból állnak, vagy leváló részecskéket tartalmaznak, amelyekkel a gyerek megsértheti magát vagy társait, illetve amelyeket könnyen lenyelhet és megfulladhat tôlük. Ezek esetében fel kell legyen tüntetve a csomagoláson, hogy három éven aluliaknak nem ajánlott – tájékoztatott dr. Csomóss Miklós, a Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelôség vezetôje, aki többek között az egykor oly népszerû jojót hozta fel példaként, amelynek a madzagja a gyerek nyaka köré tekeredhet, emiatt a játékot kivonták a forgalomból. A fôfelügyelô szerint a szülôknek arra is figyelniük kell, hogy a csomagolt játékok kibontásakor a gyerek nehogy a fejére húzza a zacskót. A 2003. évi 396-os törvény ugyanakkor azt is elôírja, hogy a játékokon fel kell tüntetni a korhatárt, amely alatt nem ajánlott az adott darab, továbbá a forgalmazó nevét, amely behozza az országba, illetve román nyelvû használati utasítással is el kell látni a terméket. – Ha a szülô nem veszi figyelembe a feltüntetett korhatárt, a forgalmazó nem tehetô felelôssé az esetleges következményekért – fogalmazott Csomóss.

Marosvásárhelyen, az egyik Tudor negyedbeli boltban játékpisztoly felôl érdeklôdünk, ugyanis a fogyasztóvédelmi felügyelôk állítása szerint a kis golyókat kilövô pisztolyokat tilos árusítani és a piacon ezek már nem is találhatók. Ennek ellenére az eladónô másodperceken belül hozta a kis mûanyag golyókkal ellátott "fegyvert". A csomagon nagy betûkkel fel van tüntetve: Ne irányítsd emberekre és állatokra. Kérdésemre, hogy nem veszélyes-e, ha valakit meglô vele a gyerek, az elárusítónô nevetve jegyzi meg: "nem mondhatni, hogy fáj, inkább csak csíp".

A téli ünnepek idején a fogyasztóvédôk megyeszerte 24 kereskedelmi egységet ellenôriztek és 220 játékot vontak ki a forgalomból. Legtöbb esetben a nem megfelelô címkézés adott okot a bírságolásra, 56 plüssjátéknak pedig az anyaga foszladozott. Ottjártunkkor a fôfelügyelô elmondta, ilyen téren is van együttmûködés az EU- tagállamok között. Megmutatott egy értesítést, amelyben a bulgáriai felügyelôk jelezték, veszélyes játékot fedeztek fel az ottani piacokon. Az értesítéshez mellékelték a leváló részecskéket tartalmazó katicabogár képét, jelezve romániai kollégáiknak, hogy figyeljenek a játékra, hiszen a helyi piacokon is elôfordulhat. Dr. Csomóss Miklós kifejtette, hogy az uniós országok között mûködik egy belsô információs rendszer. Amikor valamelyik országban veszélyesnek számító termékeket (élelmiszereket kivéve) találnak a piacon, értesítik azon tagországok ellenôrzô szerveit, ahová gondolják, hogy még eljuthatott az adott szállítmány.

– Általában négy-öt szállító cég van, amely ellátja a romániai játékpiacot. Ha az országba való behozatalkor a szállítmány rendelkezik az EU-s megfelelôségi bizonylattal, elfogadják, ha nem, akkor a bukaresti székhelyû Castil cég laboratóriumaiban ellenôrzik a termékeket. Romániában ez az egyetlen, játékvizsgálatra akkreditált cég, amely a festékanyag-mennyiséget kimutató berendezésekkel rendelkezik – mondta a fôfelügyelô.

Ádámoson jártunkkor az önkormányzat épületében a központi fûtés szerelésén dolgoztak. A fûtôtestek már a helyükön álltak, éppen a vezetékeket helyezték el. Mint Sipos József polgármestertôl megtudtuk, a tanintézmények, kultúrotthonok felújítására, korszerûsítésére törekednek. És ez alól a polgármesteri hivatal épülete sem kivétel.

Az önkormányzat vezetôje elmondta, hogy múlt év végén a község 100 ezer lejt kapott a megyei tanácstól, amely összegbôl néhány hete megkezdték a központi fûtés beszerelését a hivatal épületébe, a küküllôdombói illetve sövényfalvi óvodákba. A magyarkirályfalvi óvoda ilyen jellegû korszerûsítését az idei költségvetésbôl szándékoznak megvalósítani.

A községközponti óvodánál egyelôre nem tervez befektetéseket az önkormányzat, ugyanis az épületet visszaigényelte az unitárius egyház. A polgármester szerint kivárnak, amíg a tulajdonviszony kérdése rendezôdik, és megegyezés születik az önkormányzat és az egyház között az esetleges bérbeadásra vonatkozóan.

A korszerûsítési munkálatokkal kapcsolatosan még elmondta, hogy az ádámosi iskolánál tavaly 700 millió lejes beruházást eszközöltek. Az összegbôl a belsô illemhelyeket alakították ki. Ugyanakkor elôtanulmányt készítenek a községközpontbeli kultúr-otthon felújítására, hogy a szakminisztériumnál pályázni tudjanak.

Anyanyelv

Levelet kaptam D. A. marosvásárhelyi olvasónktól: az elérhetôség szóval kapcsolatosan kért állásfoglalást. D. A. úgy véli, az elérhetôség szónak kettôs jelentése van: a régebbi jelentésre Wass Albertet idézi meg "tanúként", aki egy szállodaláncról egy helyen ezt írja: "nagy, kényelmes parkolók, könnyû elérhetôség". D. A. szerint az e jelentésben használt elérhetôséggel nincs baj, ezzel szemben "ahogyan manapság értelmezik, a cím, telefonszám, e-mail cím stb. gyûjtôneveként, [...] erôltetett, nem magyaros". D. A. persze – nagyon helyesen – már a megoldáson is gondolkodott, "de semmi megfelelô nem jutott eszembe. Egyáltalán fontos ez? Nem jó a régi felsorolás: cím, telefonszám?"

Nos, nézzük elôbb a Wass Albert-idézetet. Mit is akart mondani? Hogy egy bizonyos szállodához viszonylag egyszerûen el lehet jutni, az könnyûszerrel megközelíthetô. Bizony: ha egy cél(pont) felé tartunk, sokkal pontosabb azt mondanunk, hogy megközelítjük, mint azt, hogy elérjük. Mert ha már elértük, akkor a kutyát sem érdekli, hogy mennyire könnyen. Van is megfelelô magyar szó erre az esetre: a megközelíthetôség. Azt kell tehát mondanunk, hogy Wass Albert nem volt pontos, amikor a szálloda elérhetôségérôl beszélt. Helyesebb lett volna, ha a megközelíthetôségét minôsíti. (Az már egy másik kérdés, hogy D. A. ez utóbbi szót is ugyanúgy erôltetettnek tarthatná, mint az elérhetôséget – hiszen alaktanilag ugyanúgy jött létre.)

A nyelv – elvileg minden nyelv – a "takarékosságra" törekszik. A nyelvi ökonómia elve mutatkozik meg a magyarban például a névszóragozási rendszerben – hogy tudniillik nem elöljárószókat (prepozíciókat), hanem ragokat használ a körülményviszonyok jelzésére. A gyorsuló idôben és az információállomány halmozódásával e takarékosságnak további számos jelét tapasztalhatjuk. Ilyen az a törekvés is, hogy bizonyos fogalomcsoportokat gyûjtôfogalomba tömörítsen. Ehhez természetesen új szavak, derivátumok, szóösszetételek kellenek. A fentiek alapján azt kell válaszolnunk D. A.-nak: természetes és normális törekvésnek tekinthetô, hogy a gyakorlatban a lakcím, postacím, vezetékes otthoni és munkahelyi telefonszám, mobiltelefonszám, faxszám, e-mail cím, honlapcím adatait szeretnénk valamilyen összefoglaló terminussal jelölni. Ha az elér(ni) szó jelentésmezejét vesszük szemügyre, a ’megérkezni’, ’fizikai kontaktusba kerülni’ értelmen túl természetesen indokolt e másodlagos jelentést is elfogadnunk: a kapcsolatkeresés sikerrel járt,
vagyis – képes értelemben – célba értünk. Hiszen sikerült felvennünk a kapcsolatot – akár postai úton, akár távbeszélôn, interneten stb. – az óhajtott személlyel vagy intézménnyel.

Kedves D. A.! Szeretném eloszlatni viszolygását e szóval szemben. Ennél sokkal rosszabb, "egészségtelenebb" szóhasználataink is vannak (ez persze korántsem vigasz!), s a fentebb sorolt, jobbára logikai jellegû érvek hátha Önt is meggyôzik az elérhetôség "ártatlanságáról".

Az RCS&RDS-elôfizetôk gyakran panaszkodnak az internet- és telefon-szolgáltatás minôségére, arra például, hogy a modemes rendszerrôl az optikai szálas rendszerre való áttérés nem zökkenômentes, az internet, fôleg hét végén, nem mûködik, a telefonok pedig váratlanul elnémulnak. Hogyan vélekedik errôl? – kérdeztük a cég marosvásárhelyi kirendeltségének vezetôjét, Prostean Gheorghét.

– Ha az RCS&RDS szolgáltatásaival nem lennének elégedettek az elôfizetôk, akkor lemondanának róla, de nem ezt tapasztaljuk, hanem ellenkezôleg, számuk folyamatosan növekszik. Ami a modemek cseréjét illeti, el kell mondanom, hogy az elôfizetôk 80 százalékánál már megtörtént a csere. Az optikai szálat egészen a számítógépig kell elvinni, a központban aktiválják, s egy-két óra múlva mûködik az internet. Persze, adódnak gondok, mert egyes elôfizetôk azt szeretnék, hogy a szakembereink úgy húzzák ki a kábelt, hogy az ne látsszon, esetleg a grészialapot is emeljék meg, s tüntessék el a vezetéket. Ami az új elôfizetôket illeti, itt a bekötés egy-két napot vesz igénybe. Tapasztaljuk, hogy sok helyen hibás vagy vírusos a számítógép, ilyenkor elkerülhetetlen a mûszaki zavar. Amíg a számítógépet meg nem javítják, addig nem lehet internetezni. Csak ezt sokan nem értik.

– A hálózatbôvítési kampányban megnôtt az elôfizetôk száma; a szervert bôvítették-e, hogy a nagyobb "forgalmat" le tudja bonyolítani?

– Egy évvel ezelôtt kezdtük meg ezt a nagyméretû kampányt, s ahogy nôtt az elôfizetôk száma, úgy bôvítettük a szerver kapacitását is. És a bôvítés folyamatosan történik. A szerver kapacitása van olyan nagy, hogy minden elôfizetônek biztosítsa a hozzáférhetôséget. Bencze Károly mûszaki igazgató kollégám tanúsíthatja, hogy ez így van. Különben a városban rengeteg optikai csomópont van (ez a iroda falán lógó óriási térképen is látható), ami biztosítja a jeltovábbítást. Azonban ha valamelyik utcában, ahol éppen a csomópont található, elveszik a villanyáramot, nem csak abban az utcában nem fog mûködni az internet, ahol a villany el van véve, hanem a csomópont által ellátott egész övezetben. Ha az elôfizetôknek bármilyen internettel kapcsolatos problémájuk van, a brassói regionális call center (hibaelhárító telefonközpont) számát kell tárcsázniuk: a 0365/400-401-es vagy a 0365/400-400-as számot. Itt útba igazítják az elôfizetôt. A hiba függvényében vagy telefonon, vagy ha ez nem lehetséges – például a számítógép-kezelésben gyakorlatlan az elôfizetô –, akkor házhoz mennek a szakemberek.

– De ha sem a telefon, sem az internet nem mûködik, mi a teendô?

– Akkor esetrôl esetre meg kell vizsgálni a hiba okát.

– Miért volt szükség kicserélni a modemeket?

– A modemes szolgáltatásról azért tértünk át az optikai szálon történô jeltovábbításra, mert ez sokkal korszerûbb technológia, ami jobb minôségû szolgáltatást biztosít az elôfizetôknek. Az optikai szállal sokkal gyorsabb az internet-sebesség és sokkal jobb a fixtelefon-szolgáltatás.

– Az a vélemény terjedt el, hogy a cégnél nincsenek megfelelô szakemberek, akik az optikai kábelrendszerek mûködtetéséhez jól értenének. Igaz ez?

– Fel sem tevôdik, hogy nem jók a szakembereink. Cáfolnom kell ezt az állítást, mert ha nem volnának képzett szakembereink, akkor nem mûködtethetnénk a teljes rendszert. Különben az optikai kábelek kezeléséhez nem kell "aprólékos" szakképesítés, nem nagy filozófia. Hatvan alkalmazottat foglalkoztatunk, ebbôl 12 mérnöki végzettségû, mind értik a mesterségüket.

– Nagyon fájdalmasan érintette a magyar nézôket, hogy a marosvásárhelyi kábeltévé mûsorrácsából kiiktatták a Hálózat televízió mûsorát, ellentétben a megye többi övezetében szolgáltató kábeltévés társaságokkal – UPS, Gliga, Vészi –, amelyek továbbra is sugározzák. Miért e döntés? Lapunkhoz nagyon sok panasz érkezett és érkezik azzal kacsolatban, hogy visszaigénylik a Hálózatot.

– Sok kérés volt egy olasz és egy német adó beiktatására, lévén, hogy az évek folyamán lassan minden olasz és német adót kiiktattunk. A bukaresti vezetôség úgy döntött, hogy egy magyar és egy román adót kiiktatunk az 52 mûsoros alapcsomagból. A Hálózatra és a román nyelvû Sport Extrem adóra esett a választás. Piaci felmérés készült, amibôl kiderült, hogy ez a két adó a legkevésbé nézett, következésképpen a RCS kábelhálózat és a vidéki DI-GI tévé mûsorából kiiktattuk és a Rai 1 valamint a német nyelvû RTL Klubbal helyettesítettük.

– Hogyan dönthetnek Bukarestben, honnan tudják a fôvárosban, mit néz szívesen vagy kevésbé a marosvásárhelyi tévénézô?

– Ezzel a vezetôség foglalkozott, nem tudom, milyen módszerrel állapították meg a Hálózat nézettségét, de több magyar nyelvet beszélô ismerôsöm jelezte, hogy ezt az adót nélkülözhetnék.

– Sokan hiányolják a magyar nyelvû EuroSportot. Milyen kilátás van ennek sugárzására?

– Azok az elôfizetôk, akik igényik a magyar nyelvû EuroSportot, írjanak egy petíciót, és aláírásokkal nyújtsák be hozzánk a volt Hosszú utcai székházba. A kérést Bukarestbe továbbítjuk. Különben a Di-Gi tévé- elôfizetôink magyar nyelven is nézhetik az EuroSport 1 és az EuroSport 2 mûsorát, továbbá a National Geographicot és a Discoveryt. A digitális hálózat lehetôvé teszi, hogy az elôfizetô maga válassza meg a mûsor nyelvét, a kábeltévérendszer még nem. Valószínûleg oda is eljutunk, hogy pár év múlva minden elôfizetô otthonában lesz egy digitális mûszer, ami mûszakilag megengedi a mûsorok nyelvének a kiválasztását.

– S hogy a cég kapcsán ne csak negatívumokról írjunk, el kell mondani, hogy az elôfizetôket a tél folyamán mobiltelefonokkal "lepték meg".

– Februárig az elôfizetôk 75 százaléka vehetett át mobiltelefon-készüléket, s ezzel a kábeltévé-, internet- és fixtelefon- szolgáltatás mellett a mobilszolgáltatásunk is beindult. A 25 lejes internet-elôfizetôknek 500 perc RDS hálózaton belüli ingyenes beszélgetést és 50 perc Romtelecom hálózaton belüli (függetlenül attól, hogy megyén belüli vagy megyeközi) ingyenes beszélgetést biztosítunk. A 35, illetve 45 lejes elôfizetés esetében a hálózaton belüli ingyenes beszélgetés 1000 perc, annyi különbséggel, hogy elôbbinél a Romtelecommal 100, másodiknál 200 perc ingyenes.

Ambient Insal 2008

Nemzetközi mûszaki és elektronikus szakvásár nyílt tegnap Kolozsváron, az Expo Transilvania rendezésében. Elsô alkalommal került egybe a két kiállítás, mely az építôipar két nagyon fontos szakterületét foglalja magába, ami alapjaiban határozza meg mindennapi életünket.

Világviszonylatban a hagyományos energiaforrások állandó drágulási tendenciát mutatnak. A villanyáram, a földgáz mindennapi életünkben pillanatnyilag nélkülözhetetlennek tûnik. De minden gondolkodó egyén tisztában van azzal, hogy idô kérdése, és megtalálják azokat az alternatív megoldásokat, melyek felváltják ezeket az energiahordozókat. A világ minden részén folynak olyan kutatások, melyek azt célozzák, hogy az alternatív energiahordozók felhasználása mindennapi szokássá váljék. Ha ez nem történik meg, akkor a földi élet kilendülhet tengelyébôl, és ökológiai katasztrófa következhet be. Ezt megelôzendô tudós kutatók hada dolgozik azon, hogy a föld lakossága ezt a súlyos helyzetet elkerülje, és az ökológiai egyensúlyt helyreállítsa.

Ezért nem véletlen, hogy a fentebb említett kiállításon 177 cég 5500 négyzetméteren mutatja be azokat a lehetôségeket, amelyek elôsegíthetik azt a tendenciát, amely a felhasználó mindennapi kiadásait csökkentse. Az sem elhanyagolandó, hogy nagyon sok a külföldi önálló kiállító cég. Jelen vannak magyarországi, ausztriai, olaszországi, franciaországi, spanyol, az amerikai egyesült államokbeli, oroszországi, hollandiai, norvégiai, svédországi, szlovákiai, bulgáriai és japán cégek. Románia minden részébôl, Kolozsváron kívül Bukarestbôl, Nagyváradról, Nagybányáról, Szebenbôl, Brassóból, Temesvárról, Târgovistébôl, Székelykeresztúrról, Iklódról, Marosvásárhelyrôl, Jászvásárról, Giurgiuból, Besztercérôl, Szatmárnémetibôl, Székelyudvarhelyrôl mutatják be ajánlataikat. A látogatók tájékozódhatnak azokról a lehetôségekrôl, melyeket felhasználva költségeket takaríthatnak meg.

Valószínûleg minden olvasó tudja, hogy vannak házi hôközpontok, melyeket be lehet programozni. A nap minden szakában maghatározhatják, hány fokos meleg legyen egy-egy helyiségben. Ha az illetô elmegy télen a hegyekbe sízni, beállíthatja a fûtést, mikor mennyi legyen a hômérséklet. Ha valamilyen okból a tervezett idônél hamarabb akar hazatérni, mobiltelefonján keresztül, mûholdas segédlettel megváltoztathatja a beprogramozott idôt, és meleg lakás várja. Ma már ez lehetséges.

Csomafáy Ferenc

EU-konform farmigazgatások

Sámsond határában, az úton, a volt vasútállomás felé haladunk. Bal oldalon a Kendereságy fertályban egy magas épület és körülötte gazdasági épületek, mezôgazdasági gépek vonják magukra a figyelmet a pusztaságban. Elsô pillantásra tanyának vélné az ember, csakhogy a magas épület nem lakóházra hasonlít.

Az építmény már kívülrôl elárulta, hogy a korszerû állattenyésztés követelményeinek tiszteletben tartásával tervezték és építették. Közelebb érve találkoztam a gazdával, Pánczél Csabával (42 éves). Szüleitôl tanulta el a "szakmát", akik gyermekkora óta minden évben tartottak a családi gazdaságban sertést, baromfit és bikaborjakat, utóbbiak értékesítése gyarapította a család jövedelmét. Iskolái elvégzése után a gázvállalathoz került, ma is ott dolgozik. De az állattartást, a gazdálkodást nem hagyta abba. Az esküvô után feleségével, Helgával úgy döntöttek, hogy nem mennek nászútra, a lakodalmi pénzbôl inkább lovat vásároltak, mert a gazdálkodást nem akarták abbahagyni. Így indult a fiatal Pánczél család.

Az új állattenyésztési farm gondolata néhány évvel ezelôtt vetôdött fel, amikor a családi ház gazdasági udvarában már nem fértek. A saját, közel nyolc és fél hektáros terület jövedelmébôl sikerült gépeket vásárolniuk, miután újabb nyolc hektárt vettek bérbe. Javarészben gabonát termesztenek az állomány számára. Amikor már lehetetlenné vált a családi háznál az állomány tartása, Pánczél Csaba a Kendereságyban 92 ár területet vásárolt. A farmépítés tervezésénél figyelembe vette az alapvetô feltételeket, a víznyerési lehetôséget (a közeli dombon levô, nagy vízhozamú kútból szabadeséssel biztosítja a vizet), a falusi út és a villanyvezeték közelségét. Ezért épült a farm. Az új épülethez szükséges betontéglát a család tagjai készítették a rokonok, barátok segítségével. Az istálló – ahova traktor vontatta is utánfutóval is be lehet hajtani, önerôbôl épült fel.

Csaba etetés közben magyarázta, hogy a 13 román tarka fajta bikaborjút hat hónappal ezelôtt vásárolta, hathetes korukban, egyedenként 6-700 lejért. Az állományt általában 8 hónapos korig tartja, amíg elérik a 250 kg-os súlyt. Csabának egyelôre nincs gondja az értékesítéssel, a jelenlegi állományt egy olasz vállalkozó vásárolja fel egyedenként 1200 lejért. Ez azt jelenti, hogy a nyereség minimális, mert a vásárlási ár mellett Csaba még annyit rákölt. Ha nem maga termelné meg a takarmányt, a gabonát, a tenyésztési költségek még magasabbak lennének. Idén a tenyésztési költségekhez az állam is hozzájárul, hiszen a bikaborjakra a támogatás értéke 500 lej egyedenként. Ez nagy segítséget jelent. Pánczél Csaba számításai szerint, ha valóban komoly jövedelmet szeretne megvalósítani, akkor az állományt 30-40 fôre kell növelnie. Ez egyben a távlati célja. Közelebbi: a kifutó megépítése, az istálló bôvítése, új szénatároló építése.

Kilyén Attila

A közszférában dolgozó munkavállalók érdekképviselôi kemény bérharcot vívnak. A kormány, részben a jegybank figyelmeztetésére, visszafogta a költekezést. A másik fél az árak növekedésére hivatkozik, amikor elôáll bérkövetelésével. A statisztikai hivatal a hét elején tette közzé a fizetésekre vonatkozó decemberi adatait. Amint ebbôl kiderül, a bruttó átlagbér az év végére elérte az 1730 lejt. Ez 13,7 százalékos növekedést jelent novemberhez viszonyítva. Természetesen ez így önmagában csalóka, hisz nagyon sok helyt a 13. fizetés valamint az ünnepi rendkívüli prémiumok idézték elô ezt a nagyarányú növekedést. Sokkal reálisabb képet kapunk az éves összehasonlításban. Tehát tavaly decemberben 2006 decemberéhez képest 15,2 százalékkal volt nagyobb a nettó átlagbér. Ha figyelembe vesszük az inflációt, kiderül, hogy reálértékben 8,1 százalékkal nôttek egy év alatt a bérek.

Az idei elôrejelzések, mind a hazai, mind a külföldi pénzintézetek figyelmeztetései arra engednek következtetni, hogy ez a reálbér-növekedés nem lesz tartható 2008-ban. Talán mind a munkavállalók, mind a munkaadók megfontoltabb jövedelemgazdálkodásra kell berendezkedjenek. A tulajdonosok egy mérsékeltebb profitszerzésre – tehát nem a spekulatív befektetésekre, hanem termelékenységnövelô beruházásokra – kellene összpontosítsák erejüket. Így a késôbbiekben hatékony gazdálkodást valósíthatnak meg és a munkavállalók bérköveteléseinek reális alapot teremthetnek. Végsô soron mindkét fél érdeke az, hogy életképes, fejlôdô gazdasági egységek maradjanak a versenyben.

(karácsonyi)

A kereskedelmi bankok még kivárnak

Hétfôn a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetôtanácsa az idén immár másodszor döntött a jegybanki alapkamat növelésérôl. A pénzintézet közlése szerint ennek értékét 8-ról 9%-ra emelték, és egyben újabb intézkedéseket is tettek, többek közt például megemelték a valutahitelek céltartalékát. Negyedéves inflációs jelentést terjesztettek a jegybank vezetôtanácsa elé, ennek a dokumentumnak a tartalmát egyelôre nem hozták nyilvánosságra. A BNR azt is közölte, hogy piaci mûveletek útján szigorúan ellenôrzés alatt tartják a pénzpiaci készpénzkészleteket, és fenntartják a hitelintézetek lej- és valutaforrásaira alkalmazandó kötelezô tartalékok jelenlegi szintjét is.

A jegybanki alapkamatot legutóbb január elején emelte a BNR, akkor 7,5-rôl 8%-ra.

Bankpiaci elemzôk szerint a BNR lépése egyértelmû jelzés, hogy a jegybank felveszi a harcot az inflációval, ugyanakkor a jegybanki alapkamat növelése az elemzôk szerint azt is jelentheti, hogy a pénzromlás mértéke az elôrejelzéseknél magasabb lehet az év elsô felében. Az eddigi elemzések szerint az intézkedés távlati következményeit nehéz pontosan felbecsülni, de abban egyetértenek a szakértôk, hogy a lakosság számára valószínûleg drágább lejhiteleket, de egyben a bankbetétek esetében is magasabb kamatokat eredményez majd a jegybank intézkedése. A jegybanki alapkamat elsô következményeként a lej kedden kissé erôsödött az euróval szemben.

A kereskedelmi bankok egyelôre nem jelentettek be kamatemeléseket sem a hiteleknél, sem pedig a betéteknél. A szakértôk szerint nemcsak a lej-, hanem a valutahitelek kamatának emelkedése is várható, az utóbbit a nemzetközi piacon emelkedô kockázati szint fogja elôidézni.

Az elemzôk szerint a betéti és hitelkamatok egyidejû növekedése várhatóan a hitelek iránti kereslet csökkenéséhez és a lakossági megtakarítások növekedéséhez vezet majd. A hitelezés lelassulása a fogyasztás mérséklôdése révén a folyószámlahiányt és az inflációt fékezheti, amire az elemzôk szerint azért van szükség, hogy az ország elkerülje a gazdasági növekedés gyors leállásának kockázatát, ami a külföldi befektetôk szemében az ország vonzerejének visszaesésével lenne egyenértékû.

(benedek)

Megmérgezték Polizianót és Pico della Mirandolát, az 1494-ben rejtélyes körülmények között elhunyt két reneszánsz filozófust – erre a következtetésre jutott a hét hónappal ezelôtt exhumált holttesteket vizsgáló kutatócsoport.

A két tudós maradványait tavaly júliusban tárták fel a firenzei Szent Márk-kolostor templomának falában lévô kriptáikból. A csontokat Ravennába szállították, ahol a pisai, a bolognai és a salentói egyetem kutatói vizsgálták ôket a történelmi, kulturális és környezeti értékek védelme bizottságának vezetésével. A szükséges DNS-teszteket pedig a palermói csendôrség szakértôi végezték.

A kutatás arra derített fényt, hogy mindkét egykori humanista testében rendkívül magas az arzén koncentrációja, vagyis nagyon valószínû, hogy szándékos mérgezés végzett velük. A kettôs gyilkosságra a kutatók több elméletet is kidolgoztak. A leghihetôbb – amelyhez némi bizonyítékkal szolgál két, a közelmúltban napvilágra került dokumentum is – szerint az elkövetô Piero de' Medici, a "nagy" Lorenzo fia lehetett. Hogy mi okból, nem derül ki a kutatócsoport jelentésébôl.

Giovanno Pico della Mirandola (1463-1494) humanista gondolkodó 1483- ban vált híressé, amikor – mindössze 20 évesen – kiadta De hominis dignitate (Az emberi méltóságról) címû filozófiai alapvetését, amely a reneszánsz gondolkodás afféle "kiáltványa".

Poliziano (Angelo Ambrogini, 1454-1494) költô, filológus. Az antik kultúra nagy ismerôje, számos ókori görög mû fordítója. Sosem nôsült meg, egyesek szerint Pico della Mirandola szeretôje volt.

A két reneszánsz filozófus földi maradványait kedden helyezték vissza korábbi nyughelyükre, a kutatásról dokumentumfilm készül.

A legalább öt centis magas sarkú cipô viselése erôsíti a gátizomzatot, s ezáltal a szeretkezés is jobb lehet tôle – olvasható a BBC News honlapján.

Maria Cerruto olasz urológus – s nem mellesleg a magas sarkú cipôk híve – hatvanhat 50 évnél fiatalabb nôt vizsgált meg, és kimutatta, hogy akik a lábukat legalább 15 fokos szögben tartó magas sarkút viselnek, azoknak a testtartása ugyanolyan jó, mint akik lapos cipôben járnak. De ami a fô: a gátizomzatuk kisebb elektromos aktivitást mutatott, ami arra utal, hogy optimális helyzetû, tehát erôssége és összehúzódási képessége jobban fejlôdhet.

A medencefenék-izomzat segíti a szexuális aktivitást és a kielégülést, másrészt támaszt nyújt a medence szerveinek, így a húgyhólyagnak, a méhnek és a beleknek. Ám terhesség és szülés után vagy az öregedéstôl gyakran meggyengül, s ezért speciális tornával ugyan, de lehet erôsíteni.

"A nôknek gyakran problémát jelent a megfelelô tornát végrehajtani, és lehet, hogy a magas sarkú viselése jobb megoldás. Sok nôhöz hasonlóan én is szeretem a magas sarkú cipôket, és jó tudni, hogy ilyen egészségügyi hatásuk is van" – mondta a doktornô.

Az elhízás megelôzése és a dohányzásról való leszoktatás életeket menthet, ám nem jelent megtakarítást a társadalom számára – állítják a héten megjelent tanulmányukban holland kutatók.

Többe kerül az államnak az egészséges, hosszú életû emberekrôl való gondoskodás – erre a kissé meglepô megállapításra jutott az a kutatócsoport, melyet Pieter van Baal közgazdász, a holland nemzeti közegészségügyi intézet munkatársa vezetett.

A tanulmány a Public Library of Science (PLoS – Nyílt Tudományos Könyvtár) honlapján jelent meg. A PLoS amerikai alapítású nonprofit szervezet nyitott minden olyan kutató és orvos számára, aki elkötelezett a nemzetközi tudományos és orvosi eredmények ingyenes és nyilvános hozzáférhetôvé tétele iránt.

Van Baal és munkatársai egy teljes élet egészségügyi költségeit modellezték három, egyenként ezerfôs csoporttal: egészségesen élôk (sovány nem dohányzók), elhízott emberek és dohányosok. A felhasznált adatokat a 2003-as hollandiai statisztikákra alapozták.

Azt találták, hogy 20 és 56 éves kor között a kövér emberekre költött egészségügyi kiadások voltak a legmagasabbak. Mivel azonban az elhízottak és a dohányosok is átlagosan korábban haltak meg, mint az egészséges csoport tagjai, hosszú távon az elôbbiek kezelése olcsóbb.

Az egészségesek csoportjába tartozók átlagosan 84 évig éltek, a dohányzók 77 évig, az elhízottak pedig 80 évig.

A szív- és érrendszeri betegségek a dohányzók és az elhízottak körében gyakoribbak voltak, de a rákos esetek számában nem találtak eltérést a három csoport között, kivéve a tü-dôrákot.

A kövérek között volt a legtöbb cukorbeteg, viszont az egészséges életmódúak közt fordult elô a legtöbb agyi érkatasztrófa.

A sovány, egészséges életmódúak végül összesen 417 ezer dollárba kerülnek az állami egészségügynek Hollandiában 20 éves koruktól halálukig, az elhízottak 371 ezer dollárba, míg a dohányosok 326 ezer dollárba.

A kutatás eredménye ellentmond annak a közkeletû nézetnek, miszerint az egészségtelen életmódot folytató, elhízott, dohányos emberek többe kerülnek a társadalomnak.

Egy apától és két anyától származó embriókat hoztak létre laboratóriumban a Newcastle Egyetem kutatói – jelentette be az egyetem szóvivôje kedden.

A háromszülôs embrió létrehozására már 2004 ôszén engedélyt kértek az illetékes brit hatóságtól (Human Fertilisation and Embryology Authority) a newcastle-i kutatók, ezt azonban akkor nem adták meg. Szûk egy évvel késôbb azonban mégis zöldutat kapott a laboratóriumi kísérlet Nagy-Britanniában.

Az áttörést jelentô eredményrôl egy hét végén rendezett londoni tudományos konferencián számolt be elôször a szûkebb szakmai közönség elôtt Patrick Chinnery csoportja.

A módszer célja, hogy a petesejt mitokondriuma (energiaszerve) által örökített genetikai rendellenességeket – melyekbôl mintegy ötvenet ismerünk – kiküszöbölje. Ezek között olyan – sokszor halálos vagy tartós fogyatékossághoz vezetô – anyai ágon öröklôdô betegségek találhatók, mint a májfunkció hiánya, izomdisztrófia, az epilepszia bizonyos fajtái, vakság és süketség.

A mitokondriumok a plazmában található sejtszervecskék, a sejtek energiaközpontjai. Az emberi petesejt teljes örökítôanyagából, hárommilliárd bázispárból csupán 16 ezer található a mitokondriumban, a túlnyomó többség a sejtmagban helyezkedik el. A kör alakú mitokondriális DNS-ben mindössze öt gén található.

Az eljárásban mesterséges megtermékenyítésbôl visszamaradt tíz, súlyosan abnormális embriót használtak fel. A petesejt és az ondósejt egyesítése után pár órával kivették a létrehozott embrió sejtmagját és egy fogadó petesejtbe ültették át, amelynek elôtte eltávolították a saját magját.

A donor petesejtben így csak az egészséges mitokondriális genetikai állomány maradt, az osztódó sejtmag pedig az eredeti szülôpár örökítôanyagát hordozza. A beszámoló szerint az embriók normális fejlôdésnek indultak, de a kutatók hat nap elteltével megsemmisítették azokat.

Egy ily módon létrehozott gyerek három ember genetikai állományát hordozná, habár tulajdonságainak messze túlnyomó részét a sejtmagban lévô apai és anyai örökítôanyag határozná meg.

A módszernek vallási és etikai okokból számos ellenzôje van.

Alig ötórás repüléssel juthatnak majd az utasok Európából Ausztráliába, ha elkészül az a hiperszonikus repülôgép, amit egy brit cé