Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Hétfôn Brüsszelben elfogadták az Európai Bizottság jelentését a romániai igazságszolgáltatás helyzetérôl.

A jelentés kimondja, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) jó úton halad a kivizsgálásokat illetôen, de megjegyzi, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) nem mûködik.

EU-s források szerint a jelentés utal a büntetô törvénykönyv módosításaira is, és késlekedést állapít meg a bírák és ügyészek kinevezése kapcsán.

Az EB-raport megállapítja, hogy "olyan fontos területeken, mint a magas szinten folyó korrupció elleni harc, nincsenek meggyôzô eredmények". A jelentés levonja a következtetéseket, melyek szerint késések tapasztalhatók az igazságügyi rendszerben, valamint a globális stratégia kidolgozásában és a helyi korrupció elleni harc érdekében hozandó projektek gyakorlatba ültetésében.

Az EB hangsúlyozza, Romániának fel kellene gyorsítania erôfeszítéseit a magas szintû korrupció elleni harc terén és nagyobb erôfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a korrupcióellenes harc keretében a törvényhozói és intézményes stabilitást megtartsa.

Az EB jelentés arra is figyelmeztet, hogy ha elfogadásra kerülnek a perrendtartási törvénykönyv módosításai, negatívan befolyásolhatják Romániában a bûnvádi vizsgálatok eredményességét és azon közös vizsgálatokat, amelyeket más EU- tagállamokkal együtt folytatna.

A jelentés egy pozitív értékelést is tartalmaz az EB részérôl a kormánnyal való párbeszédet illetôen, és nem utal a védzáradék esetleges életbe léptetésére. Mark Gray bizottsági szóvivô szerint a két új EU-tagország – Románia és Bulgária – büntetô intézkedésekkel számolhat, ha a helyzet nem változik, mert – mint mondta – "a közbizalmat meg kell erôsíteni".

Ilyen büntetô intézkedés lehet, hogy felfüggesztik Románia, illetve Bulgária részvételét a bel- és igazságügyi együttmûködésben. Bukarest és Szófia már tavaly júniusban is kapott figyelmeztetést e témakörben, és Brüsszel meglátása szerint azóta alig történt valami javulás. A legközelebbi helyzetértékelés júliusban várható.

A kormány saját hatáskörében próbál megoldást találni arra, hogy folytathassa tevékenységét a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), amelynek a mûködését szabályozó törvényt az alkotmánybíróság a napokban minôsítette alkotmányellenesnek – jelezte hétfôn Bukarestben Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök.

Sajtóértekezleten elmondta: kabinetje elsô lépésként olyan döntést hozna, amely lehetôvé tenné, hogy az átvilágító bizottságnál lévô dossziék valamelyik közintézménynél maradjanak, ne kerüljenek vissza a titkosszolgálat (SRI) vagy a hadsereg kezébe, vagyis hozzáférhetôek legyenek az állampolgárok számára.

Második lépésként a kormány sürgôsségi rendeletet fogadna el. Ez figyelembe venné az alkotmánybíróság ítéletét is, amelynek szellemében az igazságügyi szervek hatáskörébe utalná az egyes személyek ügynökmúltjával kapcsolatos ítéletek egy részét. Egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a CNSAS nem fog a kormány ellenôrzése alá kerülni.

Az alkotmánybíróság azt kifogásolta például, hogy a CNSAS egyfajta "rendkívüli jogi szervként" mûködött, ô végezte a "nyomozást" egy adott személy esetleges besúgói múltjával kapcsolatban, s a felkutatott bizonyítékok alapján maga döntötte el, hogy az illetô együttmûködött-e a Securitatéval vagy sem. Ráadásul az ítéletek ellen elsô fokon a CNSAS kollégiumánál lehet fellebbezni, a "gyanúsított" ügyét ügyvéd jelenléte nélkül tárgyalja a testület.

A civil társadalom berkeiben és a politikai porondon azonban maga az ítélet váltott ki felháborodást. Sokan tartanak attól, hogy mostantól fogva nem lehet majd fényt deríteni arra, ki volt a Ceausescu-rendszer ügynöke. A bizottság tagjai közül többen gyanítják, hogy a történtek mögött a múlt eltussolásának szándéka áll.

Marius Oprea történész, az átvilágító testület jogi helyzetének rendezésével megbízott kormánybizottság vezetôje kijelentette: a megoldás az lenne, ha az egykori kommunista titkosszolgálat irattárát nyilvánossá tennék. Hozzáfûzte: javasolni fogja, hogy a CNSAS kerüljön a Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet fennhatósága alá. Elképzelése szerint a CNSAS nem hallgatna ki személyeket, és nem hozna döntéseket ezek esetleges besúgói múltjáról.

Aktuális

Derült égbôl villámcsapás volt az Alkotmánybíróság döntése, miszerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) mûködését szabályozó törvény alkotmányellenes. Súlyos dolgot mondott ki. Egyértelmûen azt, hogy inkompetens ország vagyunk, ahol a törvényhozástól a végrehajtó hatalomig, az igazságszolgáltatástól a törvényértelmezôkig, senki sem ért semmihez. Vagy hogy szinte az egész "jogállamunk" alkotmányellenes.

Egy évtizede vitatkoznak a "szakértôk", politikusok, véleményformálók, parlamenti képviselôk, jogászok és mások a CNSAS döntésein, sôt nemegyszer bíróságokon támadták az intézmény határozatait. Eközben a "szakértô"-sereg nem vette észre, hogy – mint kiderült – az intézmény egész mûködése alkotmányellenes. Az intézmény döntései nem egy politikus, újságíró, egyházi személyiség karrierjét törték derékba. (Viszont a volt szekuritátés tisztek ma is jól megvannak akár magas állami funkciókban is. Ôket senki sem emlegeti).

Az is "eredeti", sôt egyenesen tragikomikus, ahogy az intézmény mûködésének alkotmányellenességére fény derült. A CNSAS kimondta a verdiktumot: Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt volt elnöke együttmûködött a volt politikai rendôrséggel. A valójában nem túl nagy népszerûségnek örvendô politikus megtámadta a döntést, s ügyvédje olyan ügyesen csûrte-csavarta az alkotmányossági kifogásokat, hogy sikerült megtorpedóznia az egész törvényt.

Az is igaz, hogy a CNSAS, amely egy nemes cél, a politikai osztály megreformálása érdekében jött létre, nem mindig szolgálta ezt a célt. Talán amiatt, mert mire a parlament elfogadta a Ticu-törvény néven elhíresült szabályzót, olyannyira eltorzult, hogy a "szülôatyja" sem ismerte fel. Nem is akarta a "nevére íratni". Mégis, ez az intézmény volt az, amely azt mutatta a nyugati civilizált világnak, hogy valami jó irányba mozdult minálunk.

Hozzászoktunk már a hazai politikai játékokhoz. Azt hittük, már sem az államelnök, sem a kormányfô, sem a magisztrátusok vagy politikusok nem tudnak újat mondani. Sajnos, még mindig tudnak meglepetést szerezni. Mert azon túl, hogy a belsô politikai játékok része, nagy problémát jelent: minálunk szinte semmi sem mûködik úgy, ahogy egy jogállamban mûködnie kellene. Az, hogy ennek a fontos állami intézménynek alkotmányellenes a mûködése, implicite azt is jelenti, hogy az eddigi döntései semmisek. Ezt az üzenetet "veszi" az Európai Unió is, amely épp tegnap tette közzé az elôzetes országjelentést.

Igaza volt Markó Bélának, aki a minap úgy fogalmazott, hogy az állami intézmények közötti viszony zavarossága, az alkotmányos elvek, rendelkezések sorozatos megszegése és a parlament hatáskörének folyamatos megkérôjelezése már-már a demokratikus berendezkedést veszélyezteti. Az Alkotmánybíróságnak ez a döntése veszélyes precedenst teremtett. Ha így haladunk, bármikor, bármelyik állami intézményt "leépíthetik", ha valami nem tetszik, alkotmányellenesnek lehet nyilvánítani.

Romániába látogatott hétfôn Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök, hogy stratégiai partnerségi megállapodást írjon alá vendéglátóival, az elsôt egy kelet- európai országgal.

A látogatás az év második felében bekövetkezô francia európai uniós elnökséget megelôzô körút része, ennek során Sarkozy európai fôvárosokat keres fel. A partnerség által felölelt területek: a politikai párbeszéd, a gazdasági kapcsolatok (Franciaország Románia harmadik számú kereskedelmi partnere), a tudományos és kulturális együttmûködés, a személyek szabad áramlása, a védelem és biztonság.

Sarkozy néhány órát töltött Bukarestben, Traian Basescu államfôvel és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel egyaránt tárgyalt.

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette várták Bukarestben a magas rangú vendéget, kilencszáz rendôr vigyázó szeme kísérte végig a Cotroceni-palotáig vezetô útján, ahol Traian Basescu államfô díszebéddel várta.

Ezután került sor a dokumentum aláírására, amely a két ország közötti együttmûködés irányait hosszú távon és gyakorlatias alapon hivatott megjelölni. Az öt évre szóló megállapodást – amelynek érvényét azután további öt esztendôre meghosszabbíthatják – kora délután ünnepélyes keretek között látta el kézjegyével a két államfô, majd a kamerák nyilvánossága elôtt közös sajtónyilatkozatot tett. Ezt követôen Sarkozy a parlament két háza elôtt mondott lendületes beszédet.

Basescu a Nicolas Sarkozy francia elnökkel folytatott megbeszélés után a sajtó képviselôi elôtt kijelentette: Románia rendkívül lojális partnerként fog viszonyulni az Európai Unió döntéseihez, de nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét.

A francia államfô ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy Koszovó függetlensége elkerülhetetlen, de ahhoz meg kell teremteni a lehetô legjobb körülményeket, Európának pedig egységesnek kell maradnia.

– Küröltekintô, lakosságbarát költségvetést állított össze a polgármesteri hivatal, amelyet a helyi tanács szakbizottságai is elfogadtak, várhatóan a sorra kerülô tanácsülésen megszavazzák majd – mondta hétfôi sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea, Marosvárhely polgármestere, majd hozzátette – a kormány csak hirdeti a decentralizációt, de a gyakorlatban más történik. A helyhatóságoktól a központi költségvetésbe utalják át az ingatlanforgalmi adót, ezért kell mérlegelni, mire költik a helyi forrásokból származó bevételeket. Aztán meg kiderült, hogy a polgármesteri hivatal kivitelezendô tervei nagyon sokba kerülnek.

Nem tett le a Poklos-patak befedésérôl

Dorin Florea az újságíróknak elmondta, az elmúlt idôszakban többször hivatalos levelet váltott Dávid Csabával, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezérigazgatójával, az RMDSZ helyi tanácsosával, amiben arra kérte a vízügyi hatóságot, hogy foglalják be a beruházási tervükbe a Poklos-patak lefedését, de mindeddig süket fülekre talált. Amennyiben lefednék a patakot, a város újabb felületeket nyerne, s ha a beruházást a vízügy finanszírozná, ezzel nem terhelnék a költségvetést – fejtette ki Florea.

Calin Fokt, a vízügyi igazgatóság sajtószóvivôje kérdésünkre ezzel kapcsolatosan elmondta, ezelôtt három évvel a bukaresti mûszaki egyetem munkatársai szaktanulmányukban kimutatták: ahhoz, hogy a nagyobb esôzések nyomán keletkezendô árhullámot a patak megbírja, a medret 1 méterrel kellene mélyíteni. Helyenként a partot is meg kell erôsíteni, mert a ’70-es évek végén készített betonfal megrongálódott. A patak befedését az Aquaserv Rt.- vel is egyeztetni kell, ugyanis több szennyvízcsatorna ide torkollik. A vízügy csak részleges befedést engedélyezne, hiszen biztosítani kell a szellôzést és a takarítási lehetôséget is – tájékoztatta lapunkat Calin Fokt.

A sportkomplexum is kellene

A polgármester ismételten megerôsítette, hogy a Romgaz azért építette a sportkomplexumot Marosvásárhelyen a lovarda mellett, mert be kellett fektetniük valamennyit jövedelmükbôl, de tulajdonképpen pénzmosás történt ezáltal. Ha valóban az lett volna a szándékuk, hogy a városnak sportbázist építsenek, rég befejezhették volna a munkálatokat. Florea elmondta, Jakab Elek, a Romgaz vezérigazgatója újra megtette "a maga nemében becsületes ajánlatot": 6 millió eurót kérnek a félkész épületekért. A polgármester kijelentette, eladnak a város tulajdonában álló területeket és ingatlanokat, a befolyt összeggel pedig megvásárolják a komplexumot.

A Gyôzelem téren levô fodrászüzletet, a Mures Mall, a Tudor negyedben levô gyógyszergyár, illetve az Asfamur alatti telkeket adnák el, ugyanakkor a Bodoni utcában is kijelöltek erre a célra két telket.

Népújság: – A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak van még egy hasonló – évekkel ezelôtt elkezdett és be nem fejezett – épületegyüttese, a somostetôi idôsek otthona. Hogyan tudják a megvásárlandó komplexumot befejezni, ha egy sokkal kisebb beruházás esetében az nem sikerült?

Dorin Florea: – Az egy magánberuházás, amelyben a polgármesteri hivatal szerzôdô fél. A szerzôdés feltételeit kellene újratárgyalni. Errôl egy határozattervezetet terjesztünk elô a márciusi tanácsülésre, döntsenek a tanácsosok ezt illetôen.

Pereskedés a pénzekért?

A polgármester elmondta, pénteken Brassóban találkozott a Romániai Municípiumok Egyesületének vezetôtanácsa, s a polgármesterek eldöntötték, hogy "harcba" lépnek az ingatlanközvetítési adóért, ugyanis 2008. január elsejétôl a közjegyzôi illetéket a központi költségvetésbe kell utalni, a helyi büdzsé ettôl elesik. A polgármesteri hivatalok jogi úton próbálják elérni, hogy a kormány erre vonatkozó határozatát megóvják az Alkotmánybíróságon – mondta. Azt is szeretnék kiharcolni, hogy a városok területén levô gáz- és villanyvezetékekért a szolgáltatók illetéket fizessenek a helyhatóságoknak.

– Nyílt rablás történik e téren – hangsúlyozta. Tisztázni kellene ezt a helyzetet, és több polgármester-kollégájával együtt azt a javaslatot is a miniszterelnök elé szeretnék terjeszteni, miszerint a gázvezetékek díjából fedezzék a fûtéspótlékot, hiszen a gáz árának növekedésével egyre többen igénylik majd e támogatást, amelyet ugyancsak a helyi költségvetésbôl kell kigazdálkodni.

Tóth Ferenc szovátai képzômûvész, a TOTART Alapítvány elnöke alkotótábor létrehozásának szándékával 2003- tól igényel egy jelenleg üresen álló, romos épületet, az önkormányzat azonban nem hajlandó azt bérbe adni. A Kopac utcában található ingatlan valamikor iskola volt, jelenleg – amint a képen is látható – több mint lerobbant állapotban van.

– Az alapítvány, mondta Tóth Ferenc – aki szerkesztôségünkben keresett meg panaszával –, szeretné bérbe venni vagy megvásárolni az ingatlant. Már vállalkozót is talált, aki közös megegyezés alapján felújítaná az épületet.

Az önkormányzat a kérést tavaly novemberben azzal utasította el, hogy a helyi tanács 30/21-es határozata értelmében a szóban forgó épület a 2. számú általános iskola kezelésében van, s kérésével forduljon az S. Illyés Lajos Általános Iskola vezetôségéhez.

Az iskolák a "labdát" azonban visszadobták, mert mindkét iskola vezetôje 2008. január 20., illetve január 21-i válaszában arról értesíti Tóth Ferencet, hogy kérésével forduljon a tulajdonoshoz, azaz az önkormányzathoz.

A panasz nyomán megkerestük Péter Ferenc polgármestert, aki elmondta, hogy az ingatlan valóban a helyhatóság tulajdona, de az iskola kezelésébe tartozik. Jogilag, jelentette ki, az iskola kellene bérleti szerzôdést kössön. A helyi tanács megtárgyalta az ügyet, és úgy döntött, nem adják oda Tóth Ferencnek.

Kérdésünkre, hogy mivel indokolták a visszautasítást, azt válaszolta, hogy az illetôt nem tartják megbízható személynek, és "nincs garancia arra, hogy valóban arra használná, amirôl a kérésben beszél".

Arra a felvetésre, hogy az épület igen rossz állapotban van, illetve a kérdésre, hogy kinek a feladata lenne a rendbetétele, a polgármester kitérô választ adott. Azt mondta csupán, hogy abban az iskolában gyakorlatilag 8-10 éve nincs tanítás, értéktelen vályogépület, ráadásul a várostól is messze van. Kérdésünkre, hogy ha Tóth Ferenc ennek ellenére, ígéretéhez híven felújítaná, rendbe tenné, miért nem adják bérbe, annyit mondott, a tanács döntött úgy, hogy nem adja oda az épületet az illetônek.

"Ha rajtam múlna, én odaadtam volna" – nyilatkozta a Népújságnak Kuti Ilona, a 2. számú általános iskola igazgatónôje. Szerinte Szakadát és Kopac, tehát a vitatott épület is az S. Illyés Lajos általános iskolához tartozik. Hozzátette, hogy az iskola 2001 óta nem mûködik, tehát az ingatlan visszakerült az önkormányzathoz. Az igazgatónak nincs joga sem eladni, sem bérbe adni, szögezte le Kuti Ilona.

Kovács Rozália, az S. Illyés Lajos Általános Iskola igazgatónôje véleménye szerint "furcsa helyzet" alakult ki. "Amikor a tanfelügyelôség átutalta nekünk az épületet, az iskola már nem mûködött". Mint mondta, még ha hozzájuk is tartozna, akkor is csak tanácsi határozattal adhatnák bérbe.

***

Valóban furcsa helyzet. Valami nem stimmel a dolog körül: az épület romos, nem használják, távol a
várostól, mégsem adják oda közösségi célra...

A tanácsi indoklás, miszerint Tóth Ferenc nem megbízható személy, sántít, mert a bérleti szerzôdésben pontosan körülhatárolt feltételeket szabhatnának, ráadásul a bérleti díj bevételt jelentene a helyi költségvetésnek. Ha meg eladnák, szintén pénzt kapnának érte. Tehát mindenképp az önkormányzat nyerne az ügyön.

Meglehet azonban, hogy Tóth Ferenc stílusa zavarta az önkormányzatot. Igényének megfogalmazása során nem a szokásos formulát alkalmazza. "Sajátos" kéréseinek egyikében, amelyet "tisztelettel" intézett
"Szováta városvezetôihez", kijelenti: "Itt jegyzem meg, hogy célunk elérése érdekében csak hivatalos utat vagyunk hajlandók követni és nem alkudozni holmi analfabéta, komcsi, besúgó hivatalnokokkal, maffióta, gazember, nemzetáruló kiskirályokkal. Bejárjuk a legfelsôbb döntéshozói szerveket és minden törvényes eszközt felhasználunk".

Ezek után a tanács döntése is érthetô.

(MTI) Az újjáválasztott Boris Tadic szerb elnök, a Demokrata Párt vezetôje egy mélységesen megosztott Szerbiában gyôzött, a nagyvárosok lakossága, a nemzeti kisebbségek és a nagyobb autonómiára vágyó Vajdaság tartották meg ôt a tisztségében – jelzik a hétfôn megismert választási adatok.

A Vajdaságban a szavazásra jogosultak több mint 70 százaléka ment el voksolni, s a zömében magyarok lakta területeken Tadic messze megelôzte ellenfelét – Szabadkán például a voksok több mint 90 százalékát szerezte meg.

Nis, Kragujevác, Kraljevó és Krusevác is Tadic mögé állt, de a Belgrád alatt kezdôdô Dél-Szerbia falvaiban, vidéki részén a hivatalban lévô elnök vereséget szenvedett. Koszovóban pedig – amely egyelôre kitörölhetetlenül jelen van a szerb közgondolkodásban és napi politikában – a szerb szavazók 71 százaléka ellene voksolt. Igaz, ott csak a jogosultak 55 százaléka ment el szavazni.

A nagy ellenfél, Tomislav Nikolic Szerb Radikális Pártjának dél-bácskai (a Tiszától nyugatra, a Dunától északra fekvô vajdasági terület) vezetôje, Milorad Mircic például úgy értékelte Tadic gyôzelmét, hogy az a vajdasági magyar vezetôknek és Nenad Canaknak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökének – a tartomány egyik meghatározó politikusának – köszönhetô.

"Ha összeszámoljuk Pásztor István, Ágoston András és Páll Sándor szavazóit, azonnal kiderül, hogy a választás második fordulójának az eredménye elôre látható volt" – mondta Mircic. A pártfunkcionárius szerint az ország déli részén pedig a muzulmán politikusok kiállása segített Tadicnak.

"Nagy veszélyt jelent Szerbiára nézve, ha a vajdasági magyarok segítsége mögött a törekvéseikhez nyújtott támogatás rejlik" – jelentette ki az elnökválasztáson nem sokkal veszítô Nikolic párthíve.

Az újjáválasztott Boris Tadic szerb államfô megállapodott a délvidéki magyar politikai erôkkel arról, hogy a jövôben erôteljesebben fogja támogatni a magyarok törekvéseit – közölte hétfôn az MTI-vel Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, aki üdvözölte a Demokrata Párt vezetôjének vasárnapi gyôzelmét

A három párt – a VMSZ-en kívül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) – alkotta Magyar Koalíció elnökjelöltje, aki a választás elsô fordulójában 93 ezer szavazatot szerzett, elmondta, hogy Tadic felvállalta a Koalíció teljes, a magyarok helyzetének jobbítását és Szerbia európai integrációját szorgalmazó választási programját, kivéve a nemzeti elvû területi autonómia támogatását.

(MTI/Reuters) Egy nappal a talán sorsdöntô "szuperkedd" elôtt Barack Obama illinoisi szenátor állt jobban Kaliforniában és Missouri államban a demokrata párti elnökjelöltségért vívott küzdelemben.

Obama két százalékpontnyival javította várható eredményét Kaliforniában egyetlen nap alatt. A legfrissebb, vasárnapi adat szerint már 46 százalékra számíthat, míg vetélytársa, Hillary Clinton 40-re – tûnik ki a Reuters hírügynökség, a C-SPAN televízió és a Zogby közvélemény-kutató intézet által közösen a hétvégén végzett közvélemény-kutatás eredményeibôl. Kaliforniában, New Jerseyben és Missouriban mindkét pártra vonatkozóan felmérték az esélyeket, New York államban csak a republikánus versengés kilátásaival foglalkoztak, Georgiában pedig csak a demokrata pártival.

A "szuperkedd", amelyen több mint húsz államban tartanak elôválasztásokat, döntôen befolyásolhatja a két nagy párt országos elnökjelölô konvencióinak kimenetelét: a demokrata konvenció küldötteinek több mint a felét választják meg ezen a kedden, a republikánus delegátusoknak pedig mintegy negyven százalékát.

A republikánusok kaliforniai elôválasztásán Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó 40 százalékot szerezhet a felmérés szerint, s csak 32 juthat John McCain arizonai szenátornak, aki megnyerte a két legutóbbi elôválasztást (Dél- Carolinában, illetve Floridában), és aki jelenleg a republikánus verseny éllovasa. Mivel Kalifornia a legnépesebb amerikai állam, Romney megfékezhetné McCain lendületét, ha ott gyôzelmet aratna.

Missouriban McCain vezet Mike Huckabee volt arkansasi kormányzó elôtt. (Az elôbbi 35, az utóbbi 27 százalékot szerezhet a felmérés szerint.) Romney itt valószínû harmadik 24 százalékkal.

McCain megszilárdította tetemes elônyét Romneyval szemben New York és New Jersey államokban. A demokratáknál holtverseny alakult ki New Jerseyben Obama és Clinton között: ott mindkettôjük várható eredménye 43-43 százalék.

Obama jelentôs elônnyel vezet Clinton elôtt Georgiában: 17 százalékpontos elônyre tett szert.

Vladimír Meciar arra készül, hogy népszavazást kezdeményez, ha a szlovák parlament az ellenzék obstrukciója miatt a héten mégsem tudná ratifikálni a lisszaboni szerzôdést.

A kormányhoz tartozó Néppárt-HZDS elnöke vasárnap a szlovák közszolgálati televízió (STV) vitamûsorában jelentette be szándékát.

Az ellenzék addig nem hajlandó részt venni az európai reformszerzôdés ratifikálását célzó szavazásban, amíg a kormánypártok nem vonják vissza, vagy legalább nem alakítják át a nemzetközi szervezetek által is bírált médiatörvény tervezetét, mert az szerintük súlyos csapást mérne a sajtószabadságra. Az indulatait nem titkoló Meciar vitapartnere, Csáky Pál, az ellenzéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kifejtette: nem csak a siettetett külsôség, hanem az is módfelett fontos, hogy Szlovákia a reformszerzôdés szellemiségével is azonosulni tudjon. Az pedig végképp szükségtelen, mi több, végzetes következményekkel fenyeget, hogy az országban az európai szellemiségtôl és joggyakorlattól idegen, a jelenkori kormánykoalíció érdekeinek alárendelt jogszabály, a sajtószabadságot korlátozó médiatörvény lépjen hatályba. Az ellenzék természetesen kész ratifikálni a reformszerzôdést, de mert erre az év végéig bôven van idô, s mert a médiatörvény tervezetével a kormány ilyen helyzetet teremtett, üljön le tárgyalni az ellenzékkel, méltányolja annak a médiatörvénnyel kapcsolatos elvárásait, utána következhet a ratifikáció.

Robert Fico hárompárti kormánykoalíciójának most elôször van szüksége ellenzéki szavazatokra, mert a ratifikáláshoz minôsített többség szükséges. Robert Fico koalíciójának mindössze öt szavazat hiányzik. Csáky emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi parlament másfél éves fennállása óta a kormányzati túlerô minden ellenzéki indítványt lesöpört az asztalról, semmibe vette az ellenzéket.

(MTI/Reuters) Villámrandit szervez érett, dúsgazdag hölgyek és fiatal férfiak számára egy amerikai magánvállalkozó New Yorkban, a cél: húsz pár összehozása.

Az elsô villámrandi február 7-én lesz Manhattan egyik elôkelô klubjában, de addig húsz gazdag hölgyet és húsz fiatal férfit választanak ki a jelentkezôkbôl. Mintegy ötezer férfi jelentkezett.

A hölgyek esetében alapkövetelmény, hogy 35 évesnél idôsebbek legyenek, évente legalább 500 ezer dollár jövedelmük legyen vagy 4 millió dollár likvid vagyonuk (könnyen készpénzzé tehetô vagyon), végül pedig legyen válási papírjuk. A fiatal férfiaknál az alapkövetelmény a 35 év alatti életkor.

A férfi jelentkezôket New York állítólag legmenôbb házasságközvetítôje, Janice Spindel válogatja ki. "Azt hiszem, a férfiak egyik nagy álma, hogy idôsebb nôvel kerüljenek kapcsolatba. Az idôsebb hölgyek tapasztaltabbak és határozottabbak, hiszen jobban tudják, hogy mit akarnak" – magyarázta az ötletgazda, a 27 éves Jeremy Abelson.

A villámrandi lényege, hogy a delikvensek sorban, egymást váltva beszélgetnek egymással, de csak pár percig, aztán kitöltenek egy ûrlapot, hogy ki kivel szeretné folytatni az ismerkedést a továbbiakban.

Abelson azért is állt elô ezzel az ötlettel, mert tavaly feministák részérôl érte kritika, amikor idôs, gazdag uraknak és fiatal hölgyeknek szervezett ugyanilyen villámrandit. "Az öreg vagy csúnya, de gazdag férfiak évszázadok óta fiatal, csinos, pénzéhes nôket szerezhetnek maguknak. Most itt a lehetôség a hölgyek számára" – olvasható azon a honlapon (pocketchangenyc.com), amelyen Abelson az eseményt reklámozza.

Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956-1989 – e címet viseli Földes György magyarországi történésznek, a budapesti Politikatörténeti Intézet vezetôjének, a Kádár-korszak kutatójának új könyve, amelyet péntek délután Marosvásárhelyen is bemutattak. A rendezvény meghívója szerint a könyv többek között betekintést nyújt két, évszázadok óta közös térségben élô nép egymással rivalizáló nemzetépítési stratégiájába, feltárja Magyarország és Románia pártvezetésének és értelmiségének hullámzó viszonyát, illetve a kettô közötti hatásmechanizmusokat – de az érdekes téma ellenére sem tette tiszteletét teljes telt ház a Kultúrpalota kistermében. Novák Csaba Zoltán történész köszöntötte az egybegyûlteket a Maros Megyei Múzeum és a Borsos Tamás Egyesület második, közös rendezvényén – a tavalyi kisebbségtörténeti konferencia után. – A bemutatókörút negyedik állomása ez, és a székelyföldi tapasztalatok meghatározóak. Mi haszna van a történetírásnak, miért fontos ez egyáltalán? Világos választ nem nagyon találtam, annyi azonban biztos: ha ismerjük a múltbéli történéseket, akkor bizonyos dolgokat jobban megértünk. A könyv az 1956-1989 közötti idôszakra fókuszál, arra, hogy mi befolyásolta nemzeti kérdésekben a magyar pártvezetést. Amolyan fejlôdéstörténet – összegzett Novák Csaba Zoltán, majd Gálfalvi Zsolt szerkesztô, kritikus szólt a kiadványról: – A történet rólunk szól, annak ellenére, hogy egy fontos, tudományos munkát kívánok bemutatni. A sorok közvetlenül érintik a mi sorsunkat, közelmúltunkat. Átfogó, tudományos igényû elemzéssel tárgyalja a történelem mozgásirányait, ennek az idôszaknak az ágas-bogas politikáját. A könyv nagyszabású, elmélyült, széles körû forráskutató munka eredménye. A szerzô áttanulmányozta azokat a rendelkezésre álló iratokat is, amelyek hosszú ideig megközelíthetetlenek voltak. Ez nem a romániai, erdélyi magyarság története, annak csupán kiemelt szerepe van. Kapcsolattörténetrôl beszélünk, amely a hátország viszonyát, annak változó és állandó elemeit, a román és magyar nemzetpolitikát tárgyalja – a hasonlóságokat, különbségeket többek között. Azt a nemzetpolitikát, amelyet belügynek tekintettek, és amelynek egyoldalú hangoztatása eleve elvágta a hasznos, termékenyítô, demokratizmuson alapuló fejlôdést – mondta Gálfalvi Zsolt.

Miután a sajtóban különféle elmarasztaló vélemények jelentek meg a Megyei Könyvtár igazgatójával, Corina Tudorral és az intézményben folyó tevékenységgel kapcsolatban, tegnap a megyei tanács elnökének jelenlétében megbeszélést tartottak az intézményben. Ezt követôen Magyarossy Andrea nyilatkozatot juttatott el a Népújságnak, amelyben Lokodi Edit megyei tanácselnöknek az üggyel kapcsolatos álláspontját tolmácsolja.

– A Megyei Könyvtárnál nincs konfliktushelyzet. Az újságírókat Mihail Artimon irodavezetô informálta, és megpróbálta "bemocskolni" az igazgatót. Az irodavezetô 2006-ban érte el a nyugdíjkorhatárt és rég nyugállományba kellett volna vonulnia, hiszen az erre vonatkozó határozat is birtokában van. Az igazgatónô eltekintett ettôl a ténytôl és munkaszerzôdését két évvel meghosszabbította. Idén viszont már nem lehet szó újabb kétéves meghosszabbításról. A könyvtár egy másik alkalmazottja, nevezetesen Popescu Letitia azt sérelmezte, hogy az Eminescu könyvtárba helyezték át, holott ô részlegvezetôi tisztséget szeretett volna betölteni, lévén hogy az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel, végzettséggel és gyakorlattal is rendelkezik.

A két személytôl eltérôen a Megyei Könyvtár ötven alkalmazottja elmondta, hogy elégedettek a munkalégkörrel. 2007-ben több projektet is sikerült megvalósítani, az igazgatónô és az alkalmazottak között megfelelô a munkaviszony. Idén az elkezdett pályázatokat szeretnék befejezni és újak kivitelezésén dolgoznak.

Az intézmény tavaly 400 kötetet ajándékozott a Moldova köztársaság-beli kisinyovi könyvtárnak és besszarábiai vendégeket fogadtak. Az intézmény alkalmazottait mélyen felháborította az alaptalanul felröppentett sajtóhír, ami csorbítja a kulturális intézmény megítélését.

A közleménybôl az is kiderül, hogy a Maros Megyei Tanács idei költségvetésébôl biztosítja a Megyei Könyvtár mûködéséhez szükséges pénzalapot, 2.393.599 lejt, újabb beruházásokat végez a Teleki Tékában, a Ion Vlasiu Galériában, ahol felújítják a fûtésrendszert. Restaurálják a gyerekkönyvtárt, mûszaki felszerelést vásárolnak (például videoprojektort) és felújítják a nagykönyvtár eredeti bútorzatát. Erre a tanács 1.371.000 lejt különített el.

Hamarosan befejezik a marosvásárhelyi 2-es számú járóbeteg-rendelô épületén végzett külsô felújítási munkálatokat. Az Egészségügyi Minisztériumtól kiutalt pénzalapokból nyílászárókat szereltek, valamint leszigetelték az épület külsejét és a tetôzetet, az intézmény belsejének a rendbetételére azonban ebben a szakaszban nem jutott a pénzbôl – közölte Mircea Nistor, a megyei kórház mûszaki igazgatója. A versenytárgyalást megnyerô Moragroind céggel májusig szól a szerzôdés, amelynek értelmében napokon belül végeznek a külsô felújítással, valamint a tetôszerkezet szigetelésével, ezt követôen pedig nekilátnak a hôközpontszerelésnek.

– Nem felel meg a valóságnak, hogy nincs elegendô gyógyszer a megyei sürgôsségi kórház patikájában, és az sem, hogy a betegeket vagy hozzátartozóikat elküldik, hogy megvásárolják a szükséges szereket – cáfolta hétfôi sajtótájékoztatóján dr. Butuc Ovidiu nemrégiben kinevezett igazgató a Népújság által feltett kérdést. Holott a jelen levô kollégák is megerôsítették, hogy az elmúlt hét végén például paracetamolt kellett vinni a kórházban fekvô hozzátartozónak, mivel a klinikán nem tudták biztosítani az influenzagyanús betegnek szükséges láz- és gyulladáscsillapítót.

– Ha ilyen eset elôfordul, arra kérem a beteget, személyesen nálam jelentse, hogy nem kapta meg a felírt gyógyszereket – válaszolta az igazgató a felvetésre, miszerint maga is meggyôzôdhetne a gyógyszergondokról, ha megkérdezné a klinikavezetôket vagy a fôasszisztenseket.

A következôkben elmondta, hogy milyen sok gonddal kell szembesülnie, hiszen a közeljövôben jár le egy egész sor szerzôdés a beszállítókkal. Legutóbb is a kommunikáció hiánya miatt akarta felfüggeszteni az egyik gyógyszerforgalmazó cég a szállítást, amit sikerült idôben kiküszöbölni.

Az igazgató szerint a helyzetét megnehezíti, hogy a biztosítási pénztárral csak március végén kötnek szerzôdést, az idei költségvetési számokat pedig még nem ismeri.

A múlt héten felmerült kérdésre az állítólagos 300 mobiltelefon- elôfizetésrôl elmondta, hogy valójában 160 készülékre kötött bérletet a kórház. Haszonélvezôi az igazgatótanács tagjai és az általuk megjelölt osztályvezetôk, a biztosítási pénztárral kapcsolatot tartó adminisztratív személyzet, illetve az ügyeletet teljesítô személyzet.

– Pénteken megpróbáltam hívni a kórház által biztosított mobiltelefonnal rendelkezô személyeket, de meg kellett állapítanom, hogy a készülékeket kikapcsolták, holott 24 órából 24 óráig kellene fogadniuk a hívásokat – mondotta az igazgató. Majd új szerzôdést helyezett kilátásba a Romtelecommal vagy más szolgáltatóval, továbbá a digitális központ bevezetését, a kórház telefonköltségeinek a további csökkentését.

A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a szakminiszter ígéretei ellenére még mindig vannak régi adósságai a kórháznak, amit a közeljövôben fognak rendezni.

Butuc Ovidiu ígérte, hogy ellenôrizni fogja a kardiológiai klinika tevékenységét és mindent megtesz annak érdekében, hogy a szóban forgó egység az egészségügyi mûködési engedély birtokába jusson.

Az elmúlt hét végén a megyei kórház sürgôsségi szolgálatánál 120-an kértek elsôsegélyt, 30-an influenza gyanújával jelentkeztek, négy közúti balesetben megsérült és hét agresszió áldozatává vált személyt láttak el, egy öngyilkosságot megkísérelt pácienst élesztettek újra – tájékoztatott az igazgató.

Az egymást ledöntô dominókockákhoz hasonlóan hullnak ki a Megyei Tanfelügyelôség élére kinevezett személyek, szinte már- már követhetetlen iramban. A pártpolitikai meggondolásból történt nyílt leváltások mellett egyesek azt állítják, hogy kizárólag személyes okokból határozták el magukat erre a lépésre, holott a jelek szerint a háttérben mások mozgatják a szálakat. Az idén Neagu Nicolae, Nelu Moldovan, Albertini Zoltán távozott, tegnap Mircea Prozan, szeptemberben kinevezett fôtanfelügyelô is benyújtotta a lemondását.

Az újságíróknak tett nyilatkozata szerint pusztán csak személyes okokból, holott dossziéja a tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgára (amelynek a hét végén járt le a benyújtási határideje) márt készen állt, sôt ahogy mondta, már a felkészülést is elkezdte. Ennek ellenére tegnap a prefektussal folytatott beszélgetést követôen mégis a távozás mellett döntött.

A kérdésre, hogy ezt a háttérbôl sugallták-e vagy önszántából válik meg tisztségétôl, azt felelte, hogy semmilyen nyomást nem gyakoroltak rá.

– Van-e összefüggés a lemondása és aközött, hogy az elmúlt év végén nem írta alá az el nem végzett beruházások esetében is benyújtott kifizetési számlákat, amit a vállalkozók és a hozzájuk közel álló hivatalosságok sem vettek jó néven? – hangzott el a kérdésben, amely különösen a bándi iskolára vonatkozott, ahonnan a szálak állítólag a prefektusig vezetnek.

– Ahol nem végezték el a munkát, ott nem fizetett a tanfelügyelôség. Decemberben reggeltôl estig személyesen jártam be a megyét, és azon tanintézetek esetében egyenlítettük a számlát, ahol valóban látszott a munkálatok eredménye. Mezôbándon éppencsak nekifogtak a felújításnak, bár a vállalkozó azt állította, hogy az építkezési anyagokra költötte a pénzt. Azóta rendezôdtek a dolgok. Egyébként is fôtanfelügyelôként nem ez kellene legyen a fô dolgom.

– Egyes vélemények szerint saját pártja, a Liberális Párt vonta meg a bizalmat Prozan Mirceától. Igaz-e és miért?

– Az utóbbi idôben, amióta kineveztek fôtanfelgyelônek, nem volt idôm pártgyûlésekre járni, ebben a tisztségben nem is tehettem, mivel a tanügy politikamentes. A miniszter nevezett ki, a párttársaimmal nem voltak vitáink, azonban azt is el kell ismernem, hogy a kommunikáció sem mûködött megfelelôen. Ez a tisztség nem annyira egy jobboldali liberálisnak, sokkal inkább egy szociáldemokrata elveket valló személynek való.

– Megszakítja-e a kapcsolatot, kilép-e a Liberális Pártból a történtek után?

– Fel sem merül a kérdés, mivel akkor a saját elveimmel kerülnék szembe. Nem a tisztségért lettem és maradok liberális jobboldali meggyôzôdésû ember.

Szeretnék normális életet élni, a tanfelügyelôségen ugyanis napi 12 órát dolgoztam és a családommal közösen úgy döntöttünk, hogy visszamegyek tanítani. Nem igazgatói tisztségbe, hanem abba az állásba, amit legalább hét vizsga árán nyertem el, s ahol jól érzem magam. Jókedvvel jöttem ide és úgy is megyek el, miközben úgy érzem, hogy megtettem a kötelességem, hisz a diákok és a szülôk érdekét próbáltam képviselni.

– Ki lesz az utódja most, amikor a legnehezebb idôszak következik az oktatásügyben? Igaz-e, hogy a nemrégiben fôtanfelügyelô-helyettesnek kinevezett volt matematika-informatika inspektor, Matei Dumitru követi a tisztségben?

A kérdésre nem kaptunk választ.

Azt szerette volna, hogy csak a kinevezése után írjunk arról, hogy elvállalja a Megyei Tanfelügyelôség fôtanfelügyelô-helyettesi tisztségét, de mivel a média már kikürtölte a hírt, arra kértük Illés Ildikó mérnök- tanárt, hogy indokolja meg a döntését. És válaszoljon arra a kérdésre is, miképpen tudja elvégezni a feladatot, amit a korábbi tisztségviselô kivihetetlennek vélt, miképpen tud olyan csapatban dolgozni, amilyenben az elôdjének ez nem sikerült.

– Ha a miniszter valóban aláírja a kinevezésem, akkor nagyon nehéz idôszakban kell majd helytállnom. Ma hirdettük meg a versenyvizsgát az üres igazgatói állások betöltésére 57 óvoda, 57 általános, középiskola és iskolacsoport élére, valamint 48 aligazgatói funkcióra. A fôtanfelügyelô lemondásával a tanfelügyelôség élén is teljesen megváltozik a helyzet, és nemsokára el kell kezdeni az érettségi vizsga elôkészítését. Ezenkívül egy sor tisztázatlan dolgot kellene rendezni, amit a korábbi vezetôség nem tett meg. Számomra némileg megkönnyíti a dolgot, hogy iskolamenedzseri kérdésekkel foglalkozó szakfelügyelôként rálátásom volt a megye iskolahálózatának mûködésére, ami mindenképpen elônyt jelent. Az intézményben dolgozó belsô emberként könnyebb lesz eligazodni a problémákban, ezért próbálkozom meg a tisztség betöltésével. Ha a miniszter aláírja az ideiglenes kinevezésem, szeretnék nagyon jó viszonyt kialakítani a kollégákkal mind a tanfelügyelôségen, mind azon kívül is, és megpróbálok az új vezetôséggel közös nevezôre jutni. Biztonságot jelent, hogy a családom is mellettem áll.

– Meri-e vállalni a kisebbségi oktatásért szükséges kiállást is?

– Természetesen igen, hisz úgy fogadtam el a jelölést, hogy nem vagyok a székhez kötve. Ha nem kapok megfelelô választ a számunkra fontos ügyekben, akkor készen állok a leváltásra.

– Ugyanakkor szeretném biztatni a kollégákat is, hogy jelentkezzenek az igazgatói és aligazgatói állások betöltésére, a vizsgán ugyanis mindenkinek egyenlô esélye van.

– Kijelölték-e az új magyar szakos tanfelügyelôt a Sajgó Melinda lemondása miatt megüresedett állásra?

– Valószínûleg Kiss Tünde, a szentannai iskola magyar szakos tanára fogja betölteni a magyar- és vallástanárok irányítását.

Fél évszázados történetének legnagyobb szabású, a Kárpát-medencei magyarság emlékeit bemutató filmsorozatát indította el Hét mérföld címmel az MTV. A negyven epizódból álló mûsor szombat reggelenként jelentkezik a nemzeti fôadón.

Mindnyájunk gyermekkori emlékei között élénken él az a csodálatos hétmérföldes csizma, amellyel a legkisebb fiú túllépett teret és idôt, és messzi vidékekre juthatott el. A Magyar Televízió legújabb filmsorozata, a Hét mérföld így vág neki a Kárpát-medencének: bejárja Partiumot, Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját és a Délvidéket, és megismerteti nézôivel a magyarlakta területek mûemlékeit, kultúráját, népszokásait.

A most adásba kerülô epizódok felvétele már októberben elkezdôdött, a stáb e héten tért vissza Kárpátaljáról. A tavasz beálltával folytatódik majd a forgatás: egy nyolcnapos túra során három film anyagát rögzítik.

"Remek felvételekkel és fantasztikus élményekkel tértünk haza – meséli Vidra Zsófi fôszerkesztô. Ezt a munkát nem lehet hideg fejjel, érzelem nélkül végezni. Megható, milyen szeretettel fogadják a közszolgálati televíziót, mi pedig büszkék vagyunk rá, hogy megmutathatjuk a magyarság értékeit."

A mûsort ketten vezetik felváltva. Hlinyánszky Tamás, a sátoraljaújhelyi rádió munkatársa, a népi hagyományok ápolója, maga is aktívan vesz részt a táncházmozgalomban, Mohácsi Szilviát pedig az Ablak és a Fôtér mûsorokból ismerhetik a nézôk.

A Hét mérföld minden szombat reggel 9 órakor jelentkezik az m1-en.

Nem vagyok a megye fô szobafestôje – jelentette ki Mircea Prozan tegnap lemondott fôtanfelügyelô, aki szerint lehetetlen a központból rendszeresen követni a különbözô tanintézetekben megyeszerte folyó építkezési és felújítási munkálatokat. Mivel valószínû, hogy Prozan Mircea a fenti okokból keletkezett konfliktusok hatására mondott le, megkérdeztük a tisztség várományosát, a jelenlegi fôtanfelügyelô-helyettest, hogy mi is történt az elmúlt év decemberében.

Matei Dumitru volt matematika-informatika szakos tanfelügyelô elmondta, hogy valóban voltak olyan iskolák, ahol azt szerették volna, hogy a szaktárca által megállapított összegnek a felhasználásáról kiállított számlát még decemberben egyenlítse ki a tanfelügyelôség, hol-ott helyenként hozzá sem kezdtek az építkezéshez, felújításhoz.

Matei Dumitru szerint a decemberben végzett ellenôrzések során megállapították, hogy nem készült el a Papiu középiskola sportterme, amelyre 150.000 új lejt fordíthattak, s nem költötték el a pénzt a radnóti (830.000), a koronkai (310.000), a gezsei (190.000), a marosvásárhelyi 7-es számú, a segesvári Radu Pop általános iskolákban, az Elektromaros Iskolaközpontban (150.000) és a mezôbándi iskolaközpontban (250.000 lej). Ez utóbbi esetében a vállalkozó azt bizonygatta, hogy megvásárolta az építkezési anyagot, de a kivitelezés a harmadik ellenôrzés során is olyan kezdetleges állapotban volt, hogy a fôtanfelügyelô nem írta alá a számlát. Azóta megváltozott a helyzet, a vállalkozó utóbb jó munkát végzett, a volt fôtanfelügyelô viszont ragaszkodott ahhoz, hogy csak akkor fizessen az intézmény, ha van mire. Ami a jelek szerint a tisztségébe került.

Hadd tegyük hozzá, hogy a szóban forgó összegeket valóban túl késôn kapták meg a tanintézmények és fennállt a veszély, hogy elvesztik az államkasszából a tanfelügyelôség révén kiutalt pénzt. Ennek ellenére annak, aki mindezért felelt, valóban meg kellett gondolnia, hogy mit ír alá.

Tegnap a román nyelv és irodalom-megmérettetéssel vette kezdetét a képességvizsga, amelyen azoknak a diákoknak is lehetôségük adódik megszerezni az oklevelet, akik az elmúlt években végezték a nyolcadik osztályt és nem tették le a vizsgát.

Mivel a képességfelmérô tesztek helyett bevezették az országos szinten egységes dolgozatírást, ezen tanulók számára különleges vizsgát szerveztek. Megyénkben több mint 1100-an jelezték részvételi szándékukat. Ma anyanyelvbôl, 6-án matematikából, 7-én választás szerint földrajzból vagy történelembôl vizsgáznak. Az eredmények február 9-ére várhatók és aznap 16-20 óra között nyújthatók be az óvások. Megyénkben a 2006/2007-es tanévben 979 tanuló nem tette le a képességvizsgát – tájékoztatta lapunkat Adina Pui, a Megyei Tanfelügyelôség sajtószóvivôje.

Telenézô

Ezzel a névvel indult új, internetes tévé. A kezdeményezést így mutatják be: – Ha végigfutunk az elmúlt két év mozilátogatási adatain, gyalázatos számokat kapunk. Ráadásul a televíziókat is egyre kevesebben nézik. Néha bizony úgy tûnik, a szakmánk, a munkánk lassan kezd feleslegessé válni. De nem sopánkodni kell, hanem cselekedni! Felismerni az új formák adta új lehetôségeket, alkalmazkodni a változáshoz. * Mi a megoldás? Az internet. Bár a mozi nyilvánvalóan hanyatlik, a neten éppen forradalom zajlik. Egyre több izgalmas site alakul, egyre több oldalon lehet igényes mozgóképet találni. Bár a minôség egyelôre még nem fogható a moziéhoz, meglehet, mindez pár év, esetleg hónapok kérdése. A webforradalom talán a legizgalmasabb kihívás, ami a filmszakmát e pillanatban éri. Az a lehetôség például, hogy a filmecskét, amit itt és most felveszünk a pár száz dolláros kameránkkal, azt öt perc múlva feldobjuk a netre, s akár több tízezer ember letöltheti és megnézheti, teljesen új dimenziókat nyit egy filmkészítô elôtt. * Így próbáljuk kiváltani azt a szomorú tényt, hogy egyre kevesebben járnak art mozikba, kevesebben nézik a minôségi adást sugárzó tévéket. És sajnos ez a folyamat csak rosszabbodni fog. Arra teszünk kísérletet a Madzag TV létrehozásával, hogy azokhoz a tömegekhez, akik a webet nap mint nap látogatják, eljuttassuk filmjeinket a saját, teljesen független és szabad csatornánkon keresztül. * Indításként felpakoltuk az eddigi munkáinkat. Nyolc rendezô tagja a Madzag Filmegyletnek, s az elmúlt tizenegynéhány évben rengeteg különbözô mûfajú filmet forgattunk. Most ezeket összeszedtük, werkfilmtôl vizsgafilmen át, klipeken keresztül rövidfilmekig, dokufilmekig. (Feltöltés folyamatban!) Akad köztük olyan archív interjú, melynek a személyessége fontos, de van olyan munkafázisban lévô filmrészlet, melynek premierje csak a jövôben lesz. Mindez már a kezdetekkor kiad egy izgalmas programot. De a terv nem csupán egy internetes "madzag- archívum" létrehozása. A webtv lényege, hogy az egyes rendezôk célzottan e médium számára forgassanak, kisfilmeket, riportokat, klipet, bármit. * Mikor Godard a hatvanas években azt mondta, hogy mindenki állampolgári jogon forgasson filmet, akkor már az is hihetetlen forradalmi kijelentésnek hatott. Ám, ami most a neten zajlik, az szinte felfoghatatlan. Nem csak akárki forgathat a saját kamerájával, hanem pár percen belül ezres, tízezres, milliós nyilvánosságot kaphat a munkája. Teljesen utópisztikus szituáció.

A Madzag Filmegylet a Simó Sándor filmrendezô osztályában végzett hallgatókból alakult. Azért hívják magukat Madzagnak, mert Simó Sándor azzal fejezte be óráit, hogy "...ez itt a madzag vége". A filmes csoportosulás tagja többek között Erdélyi Dániel, Groó Diána, Hajdu Szabolcs, Miklauzic Bence, Pálfi György, valamint Török Ferenc. * A csoportosulás a 39. Magyar Filmszemle keretében tartott sajtótájékoztatót. Hétrôl hétre új alkotásokat tesznek fel rá, és más filmes portálokkal is együtt szeretnének mûködni. A Madzag TV-n csak megnézni lehet a produkciókat, letölteni nem. Elérhetôsége: www.madzagtv.hu.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) segesvári szervezete múlt héten döntött: egyhangúlag Dorin Danesan jelenlegi polgármestert választották az idei helyhatósági választásokon polgármesterjelöltnek. Danesan lapunknak kijelentette: nem ígér semmi olyat a segesváriaknak, amit nem teljesíthetne.

A PSD két polgármesterjelöltje – Bontea Adrian és Dorin Danesan – közül a jelenlegi polgármester kapta a szavazatokat, így ô a szociáldemokraták hivatalos jelöltje. "Bontea azzal vádolt engem és a tanácsot, hogy a város nem fejlôdik eléggé, nem látszik semmi haladás" – mondta Danesan. Hozzátette: a jelenlegi városvezetés igenis, fel tud mutatni komoly beruházásokat, mint például a Samtid- program, azaz a víz- és csatornavezetékek cseréje az egész városban, amit tovább folytatnak, még akkor is, ha ezzel nem lesz népszerûbb a polgárok körében, hiszen a munkálatok során az út- és járdaburkolatot feltörték, a kivitelezô pedig nem javította ki megfelelôen. A polgármesteri hivatal rendbe hozza az infrastruktúrát – mondta. Az önkormányzat tavasszal hozzákezd újabb 100 ANL- lakás építéséhez, a dokumentációt már elküldte Bukarestbe, ugyanakkor folyamatban van a helyi öregotthon tervezése, most, hogy az evangélikus egyház által visszaigényelt épületet kétévnyi alkudozás után sikerült megvásárolnia a tanácsnak. Az állomás épületének átalakítását befejezték, folytatják a gázvezetékcserét illetve a díszkövezést a várban. Ami az ígéreteket illeti, Danesan semmi olyat nem ígér, amit nem teljesíthetne, de a polgárok számíthatnak arra, hogy rendbe teszik az összes lakónegyedet, zöldövezeteket alakítanak ki, parkosítanak és hidak építését tervezik a Küküllôn át. Dorin Danesannak nem lesz könnyû dolga: legkevesebb két ellenjelölttel kell megküzdenie: elôreláthatólag a PNL és a PD is pályázik o polgármesteri székre. Ilyen helyzetben fontos lesz, hogy az RMDSZ kit támogat – tette hozzá.

Dorin Danesan polgármester szerint a segesvári állomásépület a legszebb az országban. Lehet, hogy így van, ha az elegáns, fehér-fekete márványpadlót nézzük, kintrôl pedig az ízléses épületet. Csak egy hibája van: hiányzik az utasok kényelmét, pihenését biztosítani hivatott váróterem. Múlt heti riportutunk alkalmával kíváncsian besétáltunk az impozáns épületbe, amelynek mindkét szárnyában irodahelyiségek, butik típusú üzlethelyiségek, a SRI számára fenntartott fotelekkel berendezett iroda, és végül kávézó, étterem található. Miután sehogy sem sikerült kideríteni, hol található a váróterem, az információs iroda alkalmazottjához fordultunk felvilágosításért. Aki, korábban látván, hogy fotózunk, operatívan felkapta a telefonkagylót, tárcsázott, magyarázatot kért és válaszolt: "nincsen váróterme az állomásnak, de a tervet nem mi készítettük, nem mi vagyunk a hibásak, ha pedig le akar ülni, az épület végén a gyorsétteremben elfogyaszthat egy kávét".

A kedves hölgy sehogy sem akarta megérteni, hogy mi most éppen nem kávéra vágyunk, csak egy székre, padra, akármire, amire civilizált módon le lehet ülni, pihenni. Ezek szerint itt büfébe küldik a kedves utast, hogy ott várakozzon csomagjaival, miközben elfogyasztja a kávét, üdítôt stb. Jól kitalálták, nemde? Mint ahogyan az épület tervét is.

Segesváron a közeljövôben 130 családot lakoltatnak ki az államosított és a volt tulajdonosok által visszaigényelt lakásokból, a polgármesteri hivatal pedig tehetetlen. Az önkormányzat összesen 50 szociális lakással rendelkezik, az igénylôk száma 319, ANL-lakást pedig még 580 polgár igényelt. A polgármesteri hivatalnak nem sikerült megvásárolnia a Siltex vállalat munkásszállóit, most pedig képtelen megoldást találni a kilakoltatásra várók problémájára. A tulajdonosok jóindulatában reménykedni – ez maradt a bérlôknek. A városban összesen 472 ingatlant igényeltek vissza a volt tulajdonosok, 98 százalékban szászok, magyar család 3 épületet követelt vissza. Az önkormányzat 69 épületet visszaszolgáltatott, 145 esetben az ingatlant már eladták, így kártérítést kapnak a volt tulajdonosok, és 194 kérést elutasítottak, mivel hiányos volt az iratcsomó. A tanácsi visszaszolgáltatási határozatok nagy részét az igénylôk a bíróságon megtámadták, jelenleg mintegy 300 per folyik. A visszaigényelt reprezentatív épületek között van a fôtéri Victoria üzlet, a rendôrség volt székhelye, a Steaua szálloda, a neuropszichiátriai klinika épülete.

Segesváron 1992-ben 7900 polgár vallotta magát magyarnak, a tíz évvel késôbbi népszavazáson már csupán 5800-an. A magyarság azóta is fokozatosan fogy, a fiatalok külföldön keresnek megélhetést. Az idei helyhatósági választásokon éppen ezért az eddiginél is fontosabb, hogy összefogjunk – mondta a Népújságnak Gáll Ernô, a helyi RMDSZ elnöke, városi tanácsos.

Gáll Ernô szerint Segesváron a bôvített választmány hoz döntést a helyhatósági választásokkal kapcsolatosan. Egyelôre semmi sincs elhatározva: nem tudni, az RMDSZ állít-e polgármesterjelöltet vagy a jelenlegi szociáldemokrata polgármestert, Dorin Danesant támogatja, de azt sem, hogy kik a tanácsosjelöltek. Gáll Ernô úgy nyilatkozott, hogy ô és Szász Izolda továbbra is vállalnák a tanácsosi munkát. "A tanácsosok száma 19-rôl 17-re csökken Segesváron, ami természetesen az RMDSZ-t is érinti. Keményen kell harcolnunk, hogy három képviselôt bejuttassunk a tanácsba" – mondta. Hozzátette: annál is inkább szükség van az összefogásra Segesváron, mivel a magyarok száma folyamatosan csökken. Nem is tudják, kik képviselik a Magyar Polgári Szövetséget, mint ahogy azt sem, indít-e jelöltet az MPSZ a helyhatósági választásokon. Gáll Ernô szerint a józan ész azt diktálná, hogy ne indítsanak. "Az európai parlamenti választásokon Tôkés László 269 szavazatot kapott Segesváron, ami kevés, de ahhoz elég, hogy kockáztassa az egyik tanácsosi tisztséget. Az RMDSZ- jelöltekre 1290-en szavaztak az ôszi választásokon, ami szintén kevés, ha visszagondolunk, hogy 2004-ben 1890-en voksoltak a szövetségre. Ezért kell megegyezni, összefogni" . Az elnök szerint fontos, hogy érzik az egyházak támogatását. "Az elmúlt négy évben a tanács jelentôs összegeket juttatott az egyházaknak (a 30.000 lejes költségvetés több mint felét a magyar történelmi egyházak kapták), a Gaudeamus Háznak, amit az RMDSZ-frakció lobbizott ki, idén nyárig pedig meglesz a Petôfi-park" – jelentette ki Gáll Ernô.

Kamaszkorú gyerekek kapaszkodnak a nagy, fehér épület elôtti kerítésbe, egy fiatalasszony szapora léptekkel igyekszik befelé a vállán bóbiskoló kisbabával. A folyosón áthatolhatatlannak tûnô csend, a székeken fegyelmezetten, mozdulatlanul várakozó szülôk.

– A súlyosan sérült gyermekek számára létrehozott központ a különleges módszereket igényelô kiskorúak ellátását, állapotának javítását, illetve a közösségi életbe való beilleszkedésének elôsegítését tûzte ki célul – tájékoztat a 2005 óta mûködô intézmény küldetésérôl Hanesan Emilian igazgató.

A Maros Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatósághoz tartozó központban jelenleg 42, négy és tizennyolc év közötti gyerek részesül állandó ellátásban. Ôk a marosvécsi intézetbôl kerültek ide, és miután nagykorúvá válnak, valószínûleg visszatérnek eredeti otthonukba. Ugyanakkor Segesvárról és a környezô településekrôl körülbelül 40, két éven felüli gyereket szüleik vagy szociális gondozóik hoznak mozgásfejlesztô programokra – ergo-, kineto- és vízterápiára –, illetve logopédiai és pszichopedagógiai foglalkozásokra.

– Minden gyerek számára egyéni programot dolgozunk ki, ezt az elért eredményeknek megfelelôen módosítjuk. Sokan nálunk tanultak meg járni, és vannak olyan gyerekeink is, akik bizonyos szavakat is mondogatnak már – újságolja Hanesan.

– Babát ringatunk, fôzünk, kereskedôk vagyunk – sorolja a 20 perces tevékenységeket Carmen David pszichopedagógus, aki szerint fontos, hogy gondozottjaik a lehetôségekhez mérten észleljék a mindennapi élet mûködését.

– Cirkuszba, karácsonyi vásárba, nyáron a környezô játszóterekre visszük ôket. Bár kezdetben tartottunk a lakosság reakciójától, az emberek egyáltalán nem idegenkednek tôlük. Úgy tûnik, a fogyatékos személyekkel szembeni mentalitás Segesváron pozitív irányban változott – jelentette ki az igazgató.

Amikor arról kérdeztük, melyek voltak a legsúlyosabb esetek, amelyekkel szembesültek, mindössze ennyit válaszolt: – Ezek nem esetek, hanem gyerekek. Nem pácienseknek tekintjük ôket, hanem igyekszünk nyitott kapu lenni számukra az emberhez méltó élet felé.

Nagy Székely Ildikó

Ön szerint milyen reformokra lenne szükség a városban? Mit vár az önkormányzati választásoktól?

Capusnean Bakó Emília eladó: – Nagyon rossz állapotban vannak az utcák. Ugyanakkor a várban rengeteg az autó, ez egyértelmûen rontja a hely varázsát. Jobban oda kellene figyelni a külföldiek véleményére, és ennek alapján kellene vonzóbbá tenni a várost a turisták számára. Ami a kulturális életet illeti, az szinte nem is létezik. A színházi elôadások olyan ritkák, hogy már-már szenzációnak számítanak. A jelenlegi polgármester nagyon befolyásolható, lehet, hogy jobb lenne, ha egy határozottabb személy venné át a helyét, aki valóra is váltja a választási kampány idején tett ígéreteket.

Pâra Mioara eladó: – Szerintem elsôsorban az utak állapotán kellene javítani. A közbiztonság aránylag jó, a kulturális élet viszont nagyon el van sorvadva. Sokkal több rendezvényre lenne szükség, ez az idegenforgalmat is fellendítené. Remélem, a választások után erre is figyelmet fordít az önkormányzat.

Ramona Felegean tanuló: – Nagyjából mindennel meg vagyok elégedve. Talán több, fiataloknak szóló rendezvényt kellene szervezni, hogy ne a diszkó legyen az egyetlen hely, ahol esténként összejöhetünk. Mindenesetre szeretném, ha a továbbiakban is a jelenlegi polgármester maradna a városvezetés élén.

Benkô Zsuzsanna nyugdíjas: – A kisnyugdíjasok helyzetén kellene változtatni, a havi kétszáz lej alig elég a gáz- és villanyszámla kifizetésére. Az orvosi ellátás is nagyon gyenge nálunk, több ingyenes és ártámogatott gyógyszerre lenne szükség. Ugyanakkor nincs elég munkahely, így a fiatalok máshol próbálnak szerencsét. Mint minden választáskor, idén is elmegyek szavazni, és szeretném, ha megváltozna a vezetés.

Butnariu Emília közgazdász: Jó lenne, ha végre elvégeznék a várban szükséges javításokat. Az utóbbi években egyre kevesebb turista látogat ide, és véleményem szerint ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy az önkormányzat nem fordít elég figyelmet a város arculatának szebbé tételére.

Ebbe a mondatba sûríthetô annak a tanfolyamnak a tartalma, melyen Dicsôszentmárton és környéke magyar tanítói vettek részt a marosvásárhelyi Tanítók Házának programja keretében Fejes Réka szaktanfelügyelô, Jánosi Szerén és Somlai Melinda tanítónôk irányításával.

A tanfolyam az elemi osztályokban alkalmazott értékelés aktuális kérdéseivel foglalkozott. Nagyon idôszerû kérdés az elemi osztályokban tanítók számára. Mi sem bizonyítja szemléletesebben, mint az a tény, hogy az október 23-án induló programra jelentkezô 25 tanító közül 24-en kísérték figyelemmel óráról órára a tartalmas elôadásokat és kapcsolódtak be a kutatómunkába, melynek végterméke a tanító és a tanuló portfóliójának elkészítése volt.

A kezdeti elôadások alkalmával elméleti ismeretek birtokába jutottunk az alternatív értékelési módszerekrôl. A tanfolyam irányítói kitûnô szakértelemmel rendelkezô tanítók, akik a témát alaposan kimerítették. Megtapasztaltuk e módszer alkalmazását lépésrôl lépésre. Párhuzamosan a tanító portfóliójával elkészítettük a tanulóét is. Mindkettô idôigényes ugyan, de szükségszerû, ugyanis biztosítja a tanulás árnyalt és komplex értékelését, a bonyolultabb képességek és ismeretek értékelését, de a tanulók egyéni képességeinek azonosítását is, mely rendkívül motiváló értékelési forma. A tanuló portfóliójához tartozó értékelési formák még a projekt, kutatás és önértékelés módszerei. Mindhárom hatékony tanulást biztosító módszer, ugyanakkor hatékony értékelési eszköz is. Valamennyi résztvevônek újdonságot hozott az értékelés fejezetében e tanfolyam, s haszonnal is akalmaztuk. Sok kérdére választ kaptunk. Eddigi ismereteink bôvültek, rendszereztük a meglévôkkel. Megismerkedtünk az értéklés típusaival – a diagnosztizáló felméréssel, a formatív, folyamatos értékeléssel, a szummatív értékeléssel és ezek alkalmazásának követelményeit, idejét, helyét, eszközeit is tisztáztuk. Véglegesítettük az írásbeli felmérés fôbb típusait – gyakorlólap, feladatlap, teszt – és az ezek közötti hasonlóságokat és különbségeket.

A tanfolyam nagyon jó légkörben zajlott, sokat tanulhattunk egymástól. Alkalom volt hiányosságaink pótlására, információszerzésre és alkalmazásra, szakszerû értékelésre.

A zárónapon, január 18-án, a résztvevôk saját portfólióikat ismertették Szancsali Elena, a Tanítók Házának megbízottja és Mateiescu Dana, a Tanügyminisztérium továbbképzésért felelôs szakembere elôtt.

Mi, a Kis-Küküllô menti tanítók örülünk annak, hogy értékes szakmai továbbképzésen vehetünk részt és ezeket alkalmazhatjuk a mindennapi munkánkban.

A tanfolyam a reformtörekvések alaplépéseit képezi számunkra, melynek folytatására számítunk.

Tóth Katalin, a magyarsárosi Bandi Dezsô Általános Iskola tanítója

Utcanévtáblákat cseréltek Marosvásárhelyen, a Gecse utcai (jelenleg Stefan cel Mare) református Kistemplom mögötti téren, valószínûleg az önkormányzat valamint a polgármesteri hivatal jól beütemezett munkamenete, s természetesen elképzelései alapján. Az elképzelés és az elvégzett munkálatokban van némi kivetnivaló, amit az illetékesek figyelmébe ajánlok.

Az történt ugyanis, hogy az úgynevezett két nyelven írott táblán, a sok évtizedes piata – tér-bôl egyik napról a másikra strada – utca lett, ami gyakorlatilag maga után vonja a személyi igazolványok, valamint minden fontos okirat kicserélését, hiszen a strada nem piata, az utca pedig nem tér. S a személyiken, amelyek egyeseknél ötven évre szólnak bizony, pta. szerepel. Nem beszélve arról a már régen elkövetett hibáról, hogy a személyiben Memorandumului van, és nem Memorandului, ahogyan a frissen kifüggesztett új táblán.

S még azt is megjegyezzük, hogy a felhelyezett négy új Str. Memorandului utca tábla mellett, néhány méterre a 6. szám alatt ott maradt emlékeztetôül a Piata Memorandului is. Levonhatunk néhány következtetést, s feltehetjük a kérdést, mire jó az egész?

Ez a tér az évtizedek során volt már Petru Musat, Nagy Károly püspök, Piata Bisericii Mici – Kistemplom tér, ami a legjobban illett a környezethez. Végül megszületett a Str. Memorandului utca, két nyelven.

Mikor jutunk majd oda, hogy bizonyos kérdésekben az adófizetô polgárok véleményét is kikérjék, többek között az utcák, terek, sétaterek neveinek odaítélésekor, hiszen végül is az ott lakó személyek használják a legtöbbet, nem pedig az általunk választott – minket hol képviselô, hol nem – mélyen tisztelt önkormányzat és polgármesteri hivatal.

Remélem, eljön az idô is, amikor ez a tér újra a neki megfelelô nevet fogja majd viselni, s mindössze csak egyszer kell még személyit cserélni: Piata Bisericii Mici – Kistemplom tér címre.

Egy adófizetô polgár

Száz éve, 1908. február elsején született Hegyi Mózes fehéregyházi pap-költô, misszionárius.

Ötéves, amikor népes családja a közeli Agyagfalváról áttelepszik a csôdbe ment Haller- uradalom földjeit kínáló Fehéregyházára.

A Felszeg, ahol a Hegyiek maguknak otthont teremtettek, a telepes szászok területe, nem csak teret, de újabb nyelvet és életmodellt kínál az utólag érkezetteknek. A fogékony gyerekek hamar meg is tanulnak németül. A kis Mózes hat osztályt végez Folberth pap-tanító keze alatt, németül. További tanulmányait a székelykeresztúri unitárius gimnáziumban végzi, majd a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban érdemösztöndíjas.

1928-ban befejezhetné enyedi tanulmányait, de egy túl magasra srófolt nyelvvizsga neki is útját állja. Ezért 1929/30-ban Nagymohában tanítóskodik. 1930-ban Segesváron kiadja szerelmes verseinek gyûjteményét is (Keresem az Istent) és a tanítói pályát teológusira cseréli.

Kolozsváron újra a kor szellemi áramlatainak sodrába kerül, versei, írásai az Ifjú Erdélyben látnak napvilágot.

A teológia elvégzése után (1935) Maksán és Brassóban segédlelkész, rá egy évre missziónak tekinthetô lelkészi állást vállal Brailában, amelyhez Galac és Foksány is tartozik, illetôleg Délkelet-Romániában szétcsángált hittestvérei.

Éhezve, lerongyolódva három év alatt talpra állítja a lezüllött egyházi oktatást és hitéletet, befejezi az iskola és a templom újjáépítését. Végvár címen kiadja a 75 éves brailai református egyház történetét. Híveivel kézzel sokszorosított körlevelek útján tartja a kapcsolatot, jelszava: Ne félj!

1938 nyarán Bukarestben tartózkodik, 250 magyar gyermek erdélyi nyaralását szervezi úgy, hogy néhányan a fehéregyházi Petôfi- ünnepélyen is jelen lehessenek.

Tevékenységében féléves alsórákosi szolgálat következett, aztán 1939 tavaszán, a sorsfordító események elôestéjén veszi át kékesi lelkészi hivatalát, ahol élete kiteljesedik. Nôül veszi Benedek Anna tanítónôt, akitôl három gyereke született. Harmadik gyereke születését nem éri meg, 1943 novemberében egy dési kórházban éri a halál. Mindössze 35 éves volt. Írásai kéziratban maradtak. Hitelességükhöz, szerzôjük tiszta szándékához, tehetségéhez kétség nem fér. Csak az idô és nyugalom hiányzott kiteljesedéséhez.

Máthé Attila, Fehéregyháza

Január 22-én a Máltai Segélyszolgálat képviselôi – Tulit János, Tulit Viktória és Szász Anna – pályadíjakat adtak át Gyulakután az V-VIII. osztályos tanulóknak. Az iskola igazgatója, Kovács Zoltán üdvözölte a vendégeket.

Az ünnepség a magyar kultúra napjának méltatásával kezdôdött. Orbán Eszter Antónia VII. osztályos tanuló , majd a két VI. és VII. osztály irodalomkörösei Wass Albert Ünnepvárás címû versét szavalták el.

Mint ismeretes, a Máltai Segélyszolgálat karácsony elôtt hirdetett pályázatot Karácsony estéjén nemcsak kapni, de adni is szeretnék, nem teli erszénnyel, de tiszta szívvel címmel.

A mi iskolánk tanulói rendszeresen beneveztek a különbözô irodalmi pályázatokra. Tudják már, hogy minden szép fogalmazás, dolgozat hozzájárul a tantárgyversenyek, egységes dolgozatok sikeréhez. A Máltai Segélyszolgálat elnöke, Tulit János elmondta, hogy a pályázatra összesen 47 tanuló nevezett be, amelybôl 27-en gyulakutiak. Éppen az itteni sok pályázó miatt szokták megtisztelni iskolánkat jelenlétükkel.

Szász Anna magyar szakos tanárnô, a dolgozatok egyik értékelôje dicsérôen szólt a tanulók fogalmazáskészségérôl és alkotó tevékenységérôl. Tekintettel arra, hogy minden dolgozatot értékeltek, egyetlen tanuló sem maradt ajándék nélkül. A díjak átadása után egyes tanulók felolvasták pályamunkáikat. Sajnos, nem került sor mindenkire. Láttam a csalódást azok arcán, akik lemaradtak, hiszen az ingázó tanulók még haza sem mentek az ünnepség miatt.

Ezeknek az ünnepségeknek az a varázsa, hogy a pályázók, függetlenül a díjaktól, felolvashatják dolgozataikat, szüleik, tanáraik és diáktársaik elôtt. Teret biztosítunk nekik, hogy ôk szerepeljenek és nem mi, a tanárok.

A díjnyertes pályázók: I. díj: Pete Alpár, VI. osztály, II. díj: Gáspár Katalin, VII. osztály és Ravasz Tamara, VI. osztály.

Az V. és a VIII. osztályok pályázóinak irányító tanárnôje Ozsváth Éva.

A diákokat továbbra is arra biztatom, hogy pályázzanak, ahányszor csak alkalmuk lesz. Ezek a tevékenységek az irodalmi kör elôadásai mellett lehetôséget biztosítanak diákjainknak az önálló munkára, véleményalkotásra, a hagyományok, az anyanyelv ápolására.

Igaz, ezek az iskolán kívüli munkák rengeteg idôt igényelnek a tanár részérôl is, de a magyartanár (feltételezem) azért választotta ezt a pályát, hogy mindezt felvállalja.

Szabadi Magdolna, Gyulakuta

A farsang vidámsága lopózott napjainkba. Farsangolnak az iskolások, sôt, még az óvodások is, a munkaközösségek, a különbözô egyesületek, de a Magányosok Klubja is.

A Blue Pearl étteremben január 29-én délután fergeteges hangulat volt. Kopacz Imola tiszteletbeli elnök nyitotta meg a mulatságunkat és pódiumra hívta a maszkurákat. Ritmikus zeneszó mellett vonult fel a csapat. Körbejárták a termet, majd ötletesen bemutatták jelmezüket.

Ami különös színt és hangulatot adott, a különbözô korokból származó figurák karneválja volt. Láttuk a múlt századbeli nagymamát, de a jelenkori miniszoknyást is, a mesevilágunkból életre kelt vasorrú bábát Hófehérkével s az utcáinkat ellepô idegeneket is, törököket, arabokat, sôt még indián nôket is. Még sok más jól sikerült álarcos figura tarkította a menetet. A felvonulókat a közönség élénk tapsa fogadta.

A siker titka talán, hogy a sokszínûséget a magányos ember még hitelesebben tudja ábrázolni, mert élményekben gazdag múltját a csend megérleli és felszínre hozza. Az idôsebb korosztály mindig is készséges a hagyományok ápolására és azok átadására. Mert ôrzik az elôdeinktôl átvett emlékképeket régi farsangokról, amikor csilingelô szánok repítették az estélyi ruhás hölgyeket és urakat, amikor a frissen sült fánk illata terjengett a levegôben. Ma a maxitaxival érkezô farsangolók a kereskedelembôl vásárolt süteményekkel éppoly vidám szívvel ünnepelnek, mint szüleik és nagyszüleik.

Ez így van jól. Mert kell a léleknek a kapaszkodó, kell a piros betûs nap.

Hisszük, hogy Isten szereti a vidám, derûs embereket.

Radványi Hajnal

Az 1948-ban Magyarországon született Aszalos József, aki 1956-ban emigrált Dél-Afrikába és jelenleg is ott él, keresi nôvérét, Kántor Erzsébetet. Utolsó ismert lakcíme: Marosvásárhely, Parângului 13/1. Van három gyermeke: Antal (kb. 40), Rudi (kb. 38) és Erzsi (kb. 35), és lehetséges, hogy a Meggyesfalvi negyedbe költözött.

Ha bárkinek tudomása van Kántor Erzsébet vagy a gyermekei tartózkodási helyérôl, kérjük, értesítse a Kántor családot a 0365/417-360-as telefonszámon.

1963-ban Budapesten megismerkedtem egy marosvásárhelyi lánnyal. A neve: Farkas Polixénia Lilly volt. Egy ideig leveleztünk, de sajnos, kapcsolatunk megszakadt. Próbáltam keresni, de erdélyi ismerôsök sem tudtak segíteni. Az akkori lakcíme: Május 1. út 1. szám volt. Kérem, aki tud róla, jelezze ezt a toth.laszlo@mentok.hu e-mail címen.

Toth Laszlo, Budapest

Marosvásárhelyen az 55 év feletti városi nyugdíjasok ingyen utazhatnak a közszállítási jármûveken. Ezt az intézkedést ki kellene terjeszteni a többi nyugdíjasra is.

Igen, hiszen falun is élnek nyugdíjasok, akik elég sokszor kénytelenek a megyeszékhelyre utazni, s nem csak oda, hanem bárhová máshová, ahol ügyes-bajos dolguk akad.

A megyeszékhelyre való beutazás elég komoly összegbe kerül. Odaérve vagy elôveszed a pénztárcád és fizetsz a buszra, maxitaxira, vagy gyalogolsz. Hiába vagy 65 éven felüli.

A falun élô nyugdíjas nagyon gyakorlott gyalogló, hisz annak idején az állatvontatású, talajmûvelô eszközök után napokat járt, majd a növényápolás idején szerszámmal a kezében minden soron oda-vissza gyalogolt. Ha túlságosan megterhelte a szekerét, akkor az állatok mellett haladt.

Tehát ilyen kemény edzés áll a falusi nyugdíjas mögött, minek is kell neki ingyen utazni a buszon, amikor a sok gyaloglásnak köszönhetôen érte el ezt az elôrehaladott kort.

Egészségi szempontból is veszélyes a tömeges utazás, hiszen ott terjednek a járványos betegségek.

Még valami: a termelôszövetkezetek öregjei nem nyugdíjt kapnak, hanem egy nagyon szerény figyelmességet – az állam részérôl –, amibôl, ha nagyon szeretnék is, nem jutna városi tömegközlekedési eszközökre is.

Legértékesebb tôke az ember – mondta a volt diktátor, de ô is csak mondta.

Benedek Mihály, Ikland

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro.

Teremlabdarúgás

Mától kezdôdôen három napon át zajlik a rom&aacut