Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Hétvégén szervezik meg azt az átfogó begyûjtô-kampányt, amelynek célja, hogy szervezetten elszállítsák, tárolják és újrahasznosítsák a lakosság immár használhatatlanná vált elektronikai hulladékát.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nemrégiben Marosvásárhelyen kijelentette: Romániának 2020-ig el kell érnie az EU többi országában 2007-ben regisztrált környezetminôségi szintet, 2030-ban pedig teljesen fel kell számolnia az EU-val szembeni különbséget ebbôl a szempontból. Az elektronikai hulladék menedzsmentje is egyike a megoldandó problémáknak, a kilátások azonban nem túl szívderítôek. A minisztérium által tavaly megszervezett országos méretû lomtalanítási kampány eredménytelen volt, hiszen az egy lakosra számított évi 4 kilogrammnyi elektronikai hulladékmennyiség helyett csupán alig félkilónyit sikerült begyûjteni (Marosvásárhelyen 0,3 kilogrammot). Az ország tehát megbukott tavaly az "országos tesztvizsgán".

A lakónegyedekben több, erre a célra kialakított helyre, konténerbe lehetne gyûjteni az idejétmúlt elektronikai cikkeket, a hulladékgazdálkodási vállalatok telefonhívásra kiszállhatnának és elszállíthatnák a berendezéseket, de a hétvégi lomtalanítás is sok helyütt divatos nyugatabbra. Nem kell miniszter legyen valaki, hogy lássa: a szervezés lehetne jobb, polgárcentrikusabb. A sikertelenség tehát egyrészt annak tudható be, hogy a begyûjtés, tárolás megszervezésével megbízott önkormányzatok nem álltak a helyzet magaslatán. Másrészt az elektronikai cikkeket forgalmazó gyártókra vagy nagykereskedôkre hárul az önkormányzatok által létesített speciális tárolókban összegyûlt hulladékmennyiség elszállítása újrahasznosítás céljából, nekik kell állniuk az újrahasznosítás minden költségét.

A gond az, hogy a gyakorlat elmarad a meghirdetett céloktól. Az illetékesek az elektronikai hulladék menedzsmentjének költségességét emlegetik, azt, hogy az újrahasznosítás veszteséges. A hatóságok büntetgetnek, akár 10 millió lejre is, de ez is hatástalan. Csak az a furcsa, hogy ami nálunk veszteséges, az más országokban igencsak nyereséges iparág. A miniszter pedig hiába hivatkozik arra, hogy más országok 20 évvel "elôbbre vannak". A lemaradást be kell és be lehet hozni! De csak akkor, ha a látványosságon túl komoly szándék van erre. A gazdasági vonatkozások mellett akár presztízskérdéssé avanzsálhatnák ezt a kérdést. És akkor nem kell majd az inkompetencia, tehetetlenség, enyhén szólva sikertelenség okait magyarázni Brüsszelnek…

A képviselôk kedden 131 mellette szavazattal és egy tartózkodással úgy döntöttek, hogy visszaküldik az ipari bizottsághoz az Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok által kezdeményezett törvénytervezetet a ciánnak a bányászatban való betiltásáról.

Az ipari bizottság ugyanis több módosítást eszközölt a törvénytervezeten. Iulian Iancu (PSD) bizottsági elnök kifejtette, Romániában az EU- szabályokat kell érvényesíteni ez ügyben, amelyek nem tiltják meg a cián használatát a bányászatban, hanem azt írják elô, hogy használatuk arányát csökkenteni kell. Iancu elmarasztalta a kormányt, hogy nem vállalta magára a cián felhasználásnak betiltását egy sürgôsségi rendelet kiadásával. Több képviselô a törvénytervezetnek az ipari bizottsághoz való visszaküldését kérte, úgy vélve, hogy a jelentésnek semmi köze az Eckstein és a Funar által kezdeményezett törvénytervezethez.

Bogdan Olteanu képviselôházi elnök hangsúlyozta, hogy a liberális csoport támogatja a cián betiltását a bányaiparban, vagyis eredeti alakjában támogatja a törvénytervezetet. Olteanu szerint a jelenlegi kormány ellenzi a verespataki projektet, de ennek semmi köze a cián használatának betiltásához. "Jelenleg nem lehetne másképpen kitermelni az aranyat Verespatakon. Meg fognak majd jelenni más technológiák, nem lesz szükség négy hegy tönkretételére. Romániának 50, 100 év múlva is szüksége lesz aranyra" – mondta Olteanu.

A PRM, a PDL és az RMDSZ képviselôi is a törvénytervezetnek a bizottsághoz való visszaküldését kérték, rámutatva, olyan kell legyen a jogszabály, hogy "számba lehessen venni".

Eckstein Kovács Péter szenátor kritikával illette az ipari bizottságot, mivel az eltörölte a kezdeményezôk szövegét, és helyébe más szöveget tett be. Véleménye szerint ezzel megszegték az alkotmányt.

Az RMDSZ több mint hétezer jelöltet indít a helyhatósági választásokon, a Szövetség által szervezett elôválasztásokon 155 ezernél több ember vett részt – közölte Markó Béla szövetségi elnök kedden, Bukarestben tartott sajtóértekezletén. Az RMDSZ elnöke elmondta, a következô idôszakban elsôsorban a helyhatósági választási kampányra összpontosít az RMDSZ, a hangsúlyt a kampányüzenet hatékony továbbítására fekteti.

Markó Béla felhívta a figyelmet egy bizarr és ugyanakkor veszélyes jelenségre: Erdély egyes megyéiben úgynevezett "szörnyszövetségek" alakultak ki a Szociáldemokrata-, a Demokrata-Liberális-, illetve a Nagy- Románia Párt között, azzal a nyíltan vállalt céllal, hogy összefogjanak az RMDSZ ellen, megakadályozva ezáltal a szövetség polgármesteri, megyei tanácselnöki tisztségekhez jutását. Maros megyében már létrejött ez a szövetség, de Szatmárban is körvonalazódik – figyelmeztetett Markó Béla, hozzátéve, ezek a pártok a múltba tértek vissza, az etnikai szavazás ugyanis már eltûnôfélben van. "Az etnikai szavazás még létezik, mi ezt az állapotot nem kívánjuk fenntartani, ellenben ezek a pártok a múltba való visszatéréssel etnikai szavazásra kényszerítik a szavazókat" – mutatott rá.

A szövetségi elnök pozitív ellenpéldaként hozta fel a Temes megyei RMDSZ által kezdeményezett és tetô alá hozott szövetséget a megyében élô kisebbségek képviselôivel (szerbekkel, bolgárokkal, ukránokkal és olaszokkal) a megyei és helyi tanácsosi tisztségek megszerzéséért.

Ami a kormányzati tiszségviselôk helyhatósági választások iránti fokozott "érdeklôdését" illeti, a szövetségi elnök szerint ez azt bizonyítja: mindenki tisztában van azzal, hogy egyre növekszik a helyi és megyei szintû intézmények fontossága, ezek ugyanis tényleges hatásköröket kapnak, és befolyásolni tudják a helyi közösségek helyzetét.

A szövetségi elnök elmondta azt is, nagyon jó választásnak tartja Lazar Comanescu külügyminiszterré történô kinevezését. A diplomata tapasztalata, szaktekintélye és integrációs ügyekben való jártassága mindenképpen a döntés helyességét támasztja alá, ugyanakkor méltányolandó az is, hogy a kinevezésre nagyon rövid idô alatt került sor.

A szenátus plénuma kedden elfogadta a kormány 2008. évi 16-os sürgôsségi rendeletét érvényre juttató jogszabályt, amely szerint a 18. évüket betöltött iskolások is jogosultak az állami családi pótlékra.

A törvénytervezetet egyhangúlag szavazta meg a szenátus. Doru Ioan Taracila ülésvezetô ismét a kézfelemeléses szavazási változathoz folyamodott, mivel az elektronikus szavazási rendszer meghibásodott.

A 2008/16-os sürgôsségi kormányrendelet elôírja, hogy azok a fiatalok, akik gimnáziumban vagy szakiskolákban tanulnak, de már betöltötték a 18. évet, az állam által biztosított családi pótlékban részesülhessenek.

A törvénytervezet ugyanakkor elôírja, hogy az évismétlô fiatalok nem részesülnek a juttatásban, kivételt képeznek azok, akik egészségügyi okokból kényszerültek osztályismétlésre, és ezt orvosi bizonyítvánnyal igazolják. A szenátustól a képviselôházhoz kerül a törvénytervezet, amely döntô szerv az ügyben.

Népes tömeg gyûlt össze tegnap délelôtt a marosvásárhelyi várban lévô Idôsek Klubjában. A Maros Megyei Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete által összehívott találkozót a klub népszerûsítéséért szervezték. Az eseményen meghívottként jelen volt dr. Dorin Florea polgármester, Moca Rudolf és Kozsik József színmûvészek.

– Az Idôsek Klubját március 7-én avattuk fel, azóta valahányszor eljöttem, alig lézengett itt egy- két idôs ember. Ezért gondoltam, hogy a klubot népszerûsítenünk kell a lakosság körében, hogy a rendelkezésünkre bocsátott termek ne maradjanak kihasználatlanul – tudtuk meg Kovács Irmától. A Megyei Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke kifejtette, hogy ezentúl minden hónap második hetében külön találkozót szerveznek majd az idôseknek, az összejövetelekre pedig neves személyiségeket, színészeket, orvosokat, szakembereket, intézményvezetôket hívnak meg. Ezáltal lehetôség lesz tanácskérésre, szórakozásra. Emellett természetesen az Idôsek Klubja minden hétköznap várja az érdeklôdôket kártyázni, sakkozni, tévézni stb.

A tegnapi találkozón Moca Rudolf és Kozsik József színmûvészek szórakoztatták a résztvevôket. Dr. Dorin Florea elmondta, hogy az avatóünnepségen elhangzott ígéretéhez híven minden hónapban egyszer ellátogat majd az Idôsek Klubjába, hiszen számára fontos, hogy ez a korosztály is megtalálja a helyét, akár ebben a klubban, akár a megszervezendô városnapokon vagy a mindennapi életben.

Az Idôsek Klubja népszerûsítésére megszervezett összejövetelen a polgármester minden résztvevônek egy szál rózsát nyújtott át, majd csoportkép készítésével zárult a rendezvény.

Ami a magyar rendezvényeket illeti, Juhász Gyula- emlékünnepéllyel vette kezdetét hétfôn a Marosvásárhelyi Könyvtári Napok címet viselô rendezvénysorozat. Persze, nem csak ennyibôl állt a bemutatókból, irodalmi és zenei rendezvényekbôl, kerekasztalokból, filmvetítésekbôl, könyvbemutatókból, konferenciából és kiállításokból összetevôdô, péntekig tartó könyvtárhét. Elsô nap a könyvtár történetét bemutató kétnyelvû Power point-os vetítést láthattak az érdeklôdôk, majd a 2-es iskola elsô osztályának legjobb mesemondóját díjazták, illetve következett az említett Juhász Gyula-emlékünnepély, amelyet a pedagógiai líceum diákjaival közösen szervezett az intézmény – tudtuk meg Agyagási Hajnal könyvtárostól.

A tegnap interaktív bemutatóval emlékeztek meg a föld napjáról a Papiu líceum diákjai, majd húsvéti népszokásokat mutattak be a kettes számú iskola tanulói, a nap román keresztény ünnepeket tárgyaló kerekasztallal, illetve Umberto Eco világhírû, A rózsa neve címû regénye filmes változatának vetítésével zárult.

Ma 16 órától a Harmonia Antiqua címû irodalmi-zenei délután következik, ezt megelôzôen a marosvásárhelyi börtönben a romákról tart elôadást a mozgókönyvtár, 12 órakor kerekasztal-beszélgetés veszi kezdetét a romák világnapja alkalmából. 13 órakor a Pro-print Kiadó mutatkozik be, míg 19 órától a Schindler listája címû filmet láthatják a könyvtárlátogatók.

A zárónapon sem látogathatunk magyar nyelvû rendezvényt: a város román építészeti emlékeit tárgyaló konferencia kezdôdik a Papiu líceum dísztermében. A könyvtárhét alatt több kiállítás látható a könyvtár udvarán lévô vitrinek üvegei alatt, a kölcsönzôrészlegeken, a gyerekkönyvtárban és az olvasóteremben: az intézmény különleges könyveirôl, a román húsvéti hagyományokról, az új, gyerekeknek szóló kiadványokból, a könyv nemzetközi napja, illetve a mûemlékek és történelmi helyek világnapja alkalmából, Jaroslav Hasek születésének 125., Picasso halálának 35. és Vasile Voiculescu halálának 45. évfordulójára emlékezve. Ugyanakkor fotótárlatot is megtekinthetnek az érdeklôdôk, amely Dicsôszentmárton elsô írásos említése 730. évfordulójának állít emléket. Mint azt Agyagási Hajnal elmondta, folyó hó 23-án kerül sor a könyvtárosok napjára, amelyen találkozót is szerveznek az egykori könyvtárosokkal – a rendezvényre szeretettel várják régi munkatársaikat is.

Az önkéntesség hete alkalmából szervezett tanácskozást a Környezetvédelmi Ügynökség a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem környezetvédelmi mérnöki szakán tanuló diákjainak. A beszélgetés révén szerették volna felhívni a fiatalok figyelmét a pénzbeli térítés nélküli munka fontosságára és rávenni ôket, hogy önkéntesként vállaljanak szerepet közösségük fejlesztésében.

Az április 14. és 20. között szervezett önkéntesség hete része annak az országos kampánynak, amely 2007. november és 2008. április között zajlik és amelynek célja népszerûsíteni az önkéntesség szerepét a társadalomban.

A program egyik célcsoportja a fiatalság, ugyanis a nyugati országokban a diákok a középiskola elvégzése után gyakran önkéntes programokban vesznek részt, akár más országokba is ellátogatnak és ott segítenek a rászorultakon. Mindez, amellett, hogy hasznos az adott közösségre nézve, segíti ôket abban, hogy rájöjjenek, mivel is szeretnének foglalkozni az életben – tájékoztatott Gabriela Boca, a Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetôje. Az ügynökség képviselôi felhívták a fiatalok figyelmét azokra az elônyökre, amelyeket az önkéntes munka jelenthet számukra, ugyanis amellett, hogy segítenek a közösségen, a diákok tapasztalatot szerezhetnek, kipróbálhatják a képességeiket különbözô területeken, mindez pedig igen hasznos lehet a késôbbiekben egy állás megpályázásakor.

– A közintézményeknek általában van egy nyilvántartásuk azokról a nemkormányzati szervezetekrôl, amelyek az adott területen fejtik ki tevékenységüket. Ezekkel bármikor fel lehet venni a kapcsolatot, hiszen önkéntesekre mindig szükség van – fejtette ki az osztályvezetô. Annak ellenére, hogy az önkéntes munka mind a szociális szférában, mind a környezetvédelem, egészségügy, kultúra és a közigazgatás terén is kelendô, országunk még igen gyerekcipôben jár ebben a tekintetben. A tegnapi tanácskozáson részt vevô fiatalok nem mutattak túl nagy érdeklôdést a téma iránt, mi több, annak ellenére, hogy szakirányukkal összefügg, a környezetvédelem terén tevékenykedô nemkormányzati szervezetekrôl még csak nem is hallottak.

(MTI) – A Vereckei-hágón felépült magyar honfoglalási emlékmû nem sérthet kegyeletet, mivel hivatalos vélemény szerint nem azon a helyen áll, ahol 1939-ben állítólag olyan ukrán fegyvereseket végeztek ki, akik ellenálltak a Husztra bevonuló magyar hadseregnek.

A Kárpátalja (Zakarpattya) megyei tanács (közgyûlés) sajtószolgálatának hétfôi jelentése szerint az elmúlt hétvégén a Vereckei-hágón találkozott a kárpátaljai képviselôtestület vezetése a szomszédos Ivano-Frankivszk megye tanácsának küldöttségével. A beszámoló szerint a hágón túlról érkezett vendégeket Mihajlo Martin, a Kárpátalja megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a már felépült magyar honfoglalási emlékmûvel és az állítólag a hágón agyonlôtt, lengyel állampolgárságú galíciai ukrán fegyvereseknek állítandó emlékjellel kapcsolatos, Ukrajnában országos sajtóvisszhangot keltett kérdésekrôl.

A kárpátaljai politikus ivano-frankivszki kollégái elôtt kijelentette, hogy – mint a közleményben olvasható – a helyi lakosságtól szerzett értesülések szerint az állítólagos (mindmáig csak feltételezett, egyetlen okmánnyal vagy maradványlelettel sem alátámasztott, ukrán nacionalisták által hol a lengyelek, hol a magyarok rovására írt – a tud.) kivégzések a magyar honfoglalási emlékmû helyétôl mintegy másfél kilométerrel odébb történtek. Martin a többi között azt is hangsúlyozta, hogy a soknemzetiségû Kárpátalján, ahol évszázadok óta él együtt sok nemzetiség, köztük a népesség több mint 12 százalékát kitevô magyarok, nincsenek etnikumközi ellentétek, egymás iránti toleranciában él a helyi lakosság.

(MTI) – Hatnapos látogatást kezdett kedden XVI. Benedek pápa az Egyesült Államokban; másodízben fordul elô, hogy a római katolikus egyház feje a washingtoni Fehér Ház vendége lesz.

A világ egymilliárd római katolikus hívôjének vezetôjeként Joseph Ratzinger pápaként elsô alkalommal tesz látogatást a tengerentúlon.

Bush sok kérdésben – az abortusz, az azonos nemûek házassága és az ôssejtkutatás terén – azonos nézeteket vall a pápával, de nem értenek egyet az iraki háborút illetôen, ahogy Bush az elôzô pápával, II. János Pállal sem talált ebben közös hangot. Az elnök és a pápa ugyancsak eltérô nézeten van a halálbüntetést illetôen, amelyet Bush támogat. XVI. Benedek ezenkívül ellenzi a büntetô jellegû amerikai bevándorlási szabályozást és a Kuba elleni kereskedelmi embargót, továbbá a Bush- kormánytól eltérôen értelmezi a környezetvédelem és a szociális biztonság fogalmát.

A pápa amerikai látogatásának fô súlypontja a New York-i tartózkodásra esik, amelynek keretében felszólal az ENSZ-ben. Ô lesz a harmadik pápa, aki beszédet mond a világszervezet közgyûlésében.

Pápaként másodízben teszi tiszteletét továbbá egy zsinagógában, rövid idôre fölkeresi a manhattani Park East zsinagógát.

A pápa ellátogat a 2001. szeptember 11-i New York-i merényletek helyszínére, a Ground Zeróhoz is, ahol imát mond az áldozatok emlékére.

A Washingtonba tartó XVI. Benedek pápa út közben kijelentette, hogy "mélységesen szégyenkezik" egyes papok szexuális visszaélései miatt, amelyek megrendítették a katolikus egyházat az Egyesült Államokban, és határozottan megígérte, hogy mindent megtesz azért, hogy ez ne ismétlôdjék meg.

Teljességgel ki fogjuk zárni a pedofilokat a szent hivatásból... Mélyen szégyenkezünk, és minden lehetôt meg fogunk tenni, hogy ez ne történjék meg késôbb" – jelentette ki az Amerikába tartó repülôgépen a katolikus egyházfô újságírók elôtt.

A katolikus egyházat 2002-ben szexuális botrányok rázták meg az Egyesült Államokban, és az ottani egyházmegyéknek azóta több mint két milliárd dollárt kellett kifizetnie kártérítésként.

A kutatók megállapították, hogy országonként világosan kirajzolódnak bizonyos tendenciák. Például a férfiassággal összefüggô kifejezések leginkább egyes mediterrán országokban uralkodnak, ahol a macsó szemlélet maradványai nehezen tûnnek el. Ez fôleg Görörországra, de még inkább Spanyolországra jellemzô. A nemi szervekre utaló szavak tipikusan a hollandoknál, a franciáknál, az olaszoknál és a briteknél, viszont csak nagyon ritkán fordulnak elô a lengyeleknél és az amerikaiaknál. A szexuális aktussal kapcsolatos sértések minden országban elterjedtek, de fôleg Horvátországban és az Egyesült Államokban. Mindenhol vannak közönséges szavak a prostitúcióra, fôleg a nôire, de az átlagnál több éppen Hollandiában és Franciaországban.

Németországban a sértések gyakran történnek végtermékek emlegetésével és ezt a kutatók érdekes módon a németek tisztaságmániájával magyarázzák. Meglepô az is, hogy Norvégiában és Finnországban gyakran emlegetik a sátánt, ez másutt nem szokás.

A legtöbb országban a nôket nem illetik csúnya szavakkal. Fôként a mediterrán országokban adják meg nekik a tiszteletet. Németországban és Horvátországban azonban a nôket többet sértegetik, mint a férfiakat.

A nôk nem viszonozzák a férfiak gálánsságát, nem kímélik ôket, és úgy tûnik, különleges értéket tulajdonítanak az emberi intelligenciának, mivel sértéseik 52 százaléka az "ostoba" és a "hülye" variációinak felel meg. Ezeket a fogalmakat a férfiaknak csak 30 százaléka használja, ôk inkább a fizikai tulajdonságokat veszik célba.

Az International Journal of Intercultural Relations folyóiratban megjelent tanulmány, amelybôl a La Repubblica címû olasz napilap idézett, kiemeli, hogy a sértések sokfélesége mellett az olaszok sértéseik tárgyát nem terjesztik ki a tisztaság hiányára, a betegségekre és az ördögre. Igaz, néma gesztusrendszerük annál kifejezôbb.

Tegnap délelôtt Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter a marosvásárhelyi volt November 7. negyedbe látogatott, ahol a minisztérium által kezdeményezett manzárdosítási és hôszigetelési program keretében rehabilitálnak három tömbházat. Kettô már elkészült, a harmadikban még dolgoztak az építôk, ezt kereste fel a miniszter.

– Sokan borúlátóan álltak hozzá a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium által kezdeményezett hôszigetelési programhoz, de most örömmel tapasztalom, hogy egyre több lakótársulás igényli ezeket a munkálatokat – jelentette ki a miniszter. – A lakókkal, a lakótársulás-vezetôkkel folytatott beszélgetésekbôl kiderült, hogy számukra megéri az anyagi erôfeszítés, s ott, ahol manzárdosítanak, egyben a tetôfedési gondokat is megoldják.

Borbély László azt is elmondta, hogy Marosvásárhelyen 18 tömbházat szigetelnek és manzárdosítanak. Az idén a minisztérium 2,7 millió lejt hagyott jóvá Marosvásárhelynek a hôszigetelési program támogatására. Van és lesz pénze a minisztériumnak fenntartani kezdeményezését. Hozzátette, súlyos hiányosságokat tapasztalt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban. Elôször is megkéstek a munkálatok kivitelezésével. A hivatal nem nevezett ki egy építkezésvezetôt, aki követi a munkálatok menetét. A kivitelezô cégnek már rég lejárt a szerzôdése a hivatallal. A programot a polgármesteri hivatal audit osztálya kezeli, ahol az ott dolgozóknak "halvány fogalmuk sincs arról, mi történik valójában". Borbély László szerint a programot a beruházási osztály kellene koordinálja, mert ott vannak olyan szakemberek, akik értenek hozzá. Mindezek mellett hiányzik az építkezési napló is, amivel pontosan követni lehet az ütemterv betartását, a felhasznált anyagokat.

Megtudtuk, hogy Marosvásárhelyen közel 200 tömbház szerepel pillanatnyilag a hôszigetelési programban. Eddig mindössze 16 cég dolgozik kivitelezôként. Valószínû, hogy továbbiakra kell versenytárgyalást kiírni.

A Népújság arra volt kíváncsi, honnan lesz pénz a 200 tömbház hôszigetelésére? Borbély László elmondta, gondja lesz arra, hogy növeljék a minisztérium erre a célra használható költségvetését, elsô lépésként a hôenergetikai audit és a tervek elkészítését támogatnák.

Tisztelt elnök urak!

Tekintettel az önkormányzati választások és fôleg a jelöltállítási határidô közelségére, a magyar érdekképviselet erôsítésének céljából hívjuk Önöket megbeszélésre.

Úgy gondoljuk, hogy magyar közösségünk joggal várja el politikusaitól, hogy a felelôs együttmûködés keresését a pártpolitikai érdekeik elé helyezzék.

Szeretnénk, ha megbeszélésünk a magyar történelmi egyházak képviselôi jelenlétében történne, ezért a találkozó helyszínéül javasolnánk a Deus Providebit Tanulmányi Házat. Április 18-án, pénteken 19.30 órára várjuk az Önök 3-4 fôbôl álló küldöttségét.

A Magyar Polgári Párt megyei és városi elnöksége nevében,

dr. Ráduly Levente megyei és Kiss István városi elnök

Marosvásárhely, 2008. április 15.

Ki ne ismerné a szelíd tücsökrôl szóló tanítómesét, amelynek tragikus sorsa szánalmat ébreszt bennünk!? De képzeljék el a tücsköt mint a hangya éléskamrájának a fônökét… Ez a helyzet az énekes-polgármestert, Rus Mirceát juttatja eszünkbe, aki a körülmények ereje folytán "Mezôbánd község éléskamrájának (költségvetésének) az élére került". Így vélekedik tíz bándi helyi tanácsos, akik szerint a polgármester törvénytelenségek egész sorát követi el a községben, "a bûnügy határát súroló pénzügyi manôvereket hajt végre", "tudatosan zavarja a tanács tevékenységét", improvizált gyûléseket hív össze, anélkül, hogy ismertetné a napirendet, "kalap alatt projekteket illeszt be, meghamisítja a határozatokat".

Sôt, megszédülve a sikertôl, úgy viselkedik, mint egy földesúr a saját birtokán. "Tisztségeket hozott létre, kisebb-nagyobb "emlékmûveket, raktárakat, házakat, 245 millió lejes artézi kutat épített, amelyet egy év múlva lebontottak és "javítás" címszó alatt újraépíttetett…

600 millió lejes Mercedes gépkocsit vásárolt, holott a polgármesteri hivatalnak volt már két szolgálati autója, amelyet saját célra használ. Tavaly csak a gépkocsik javítására költött több mint 1 milliárd lejt. "A polgármester mobiltelefonja az elmúlt években havonta több mint 40 millió lejt nyelt el, a tanács kénytelen volt "plafonálni" a telefonbeszélgetéseit", olvasható a továbbiakban.

A tanácsosok szerint "katasztrofális a központi költségvetésbôl származó összegek kezelése is. 2007-ben megkezdte az Ördögvölgye és Szénaság (2,7 km) közötti út aszfaltozási munkálatait, 7,2 milliárd lej értékben. A munkálat az út kb. 2 kilométeres szakaszának elegyengetésébôl és egy vékony kavicsréteg (5 kamion) lerakásából, 6 palló megépítésébôl és 300 méter aszfaltszônyegbôl állt, amely máris kezd tönkremenni. Az összeget mégis kifizették ugyanannak a cégnek, amely 2006-ban 1,3 milliárd lejjel károsította meg a helyi tanácsot".

"Ugyanakkor megkezdték a kultúrotthon építését, 9 milliárd lejt fizettek ki a falak emelésére. A munkálatokat, természetesen, anélkül kezdték el, hogy a helyi tanács ismerte és elfogadta volna, utólag fogadtak el módosításokat, amelyeket nem tartottak tiszteletben. A községi utak és utcák karbantartására 2006–2007-ben milliárdokat különítettek el, csakhogy a kavicsnak csak nagyon kis része jutott el a címzetthez. A község szponzoroktól 30 t cementet, 4.000 kg azbesztcementet kapott, de nem lehet tudni, hogy mi történt velük.

2006-ban kormányhatározattal 750 millió lejt kaptunk az árvíz miatt megrongálódott házak kijavítására, de a pénzt nem kapták meg a károsult személyek, s nem tudni, mi történt vele. Nem tudjuk, mekkora összeg jött be e költségvetésbe saját bevételként (piac-, malomadó, sportterem), mert tavaly visszautasította a költségvetés- végrehajtás bemutatását. Úgy tûnik, ezek az összegek nem a polgármesteri hivatal kasszájába, hanem más zsebekbe kerülnek".

A levélírók a továbbiakban elmondják, hogy a polgármester úr "jószívû" ember. "Zsákszámra, számolatlan osztogatja a cementet, adja kölcsön a felszereléseket magánszemélyeknek, akik hónapokig használják saját célokra (teraszok, tavak rendezésére stb.). A 76/2005-ös törvény alapján 105 személyt fizet, ezeknek a "munkanélkülieknek" nagy része tehetôs ember, s egyetlen napot sem dolgozott a közösség érdekében.

Az "adakozás" év végén éri el a csúcsot, amikor a polgármesteri hivatal alkalmazottai, beleértve önmagát is, hatalmas prémiumokat kapnak, annak ellenére, hogy a hivatal alkalmazottainak és a tanügyi kádereknek kiosztandó összeget a tanács a béralap 5%-ában állapította meg".

A polgármester, mondják a levélírók, "magasztos megvalósításokról zengedezett dicshimnuszok után forradalmi dühvel tapasztalta, hogy konstruktív lendületét egy hülye banda – a helyi tanácsosokról van szó – akadályozza, akiket le fog váltani (sic!)".

A polgármester bûnlajstroma hosszú: "Indoklás nélkül és anélkül, hogy bárkit megkérdezne, el akarja adni azt az épületet, amelyben az orvosi rendelô mûködik, 4 orvos és a megfelelô egészségügyi személyzet, akik évek óta tisztességgel szolgálják a közösséget, állását veszélyeztetve. 4 grandiózus, egyenként 1,6 milliárd lejes sportpályát tervez mûpázsittal és éjszakai kivilágítással".

A polgármester a helyhatósági választások közeledtével – a tanács beleegyezése, illetve megfelelô pénzalapok nélkül –"nagylelkû" támogatásokat ígér az egyházaknak. Hasonlóképpen járt el a fiatalokkal, akiket azzal szédít, hogy néhány barom (a tanácsosok) akadályozza a munkájában.

A tanácsosok kijelentik, nem azért utasítják el ezeket a terveket, mert nem fontosak, hanem mert jelenleg vannak ennél sürgetôbbek: a községi utak járhatatlanok, az utcák, járdák siralmas állapotban vannak, szükség lenne szeméttárolóra, olyan ivóvízre, amelynek köbmétere nem kerül 150 ezer lejbe, a község saját épületeinek rendbehozatalára, amelyekbe pénzt öltek, s amelyeket a helyi cigányok tönkretettek, gázolajra az iskolabusznak, a tanügyi káderek bérletének kifizetésére. Ezek miatt határoztak úgy a tanácsosok, hogy komoly dolgokra fordítják a pénzeket, nem a polgármester grandiózus terveire, olvasható a Bârlean Eugen, Bârsan Petru, Creti Gheorghe, Damaschin Zosim, Gutiu Gheorghe, Pavel Augustin, Roman Victor, Vaidean Florin, Vízi Janos tanácsosok által aláírt nyílt levélben.

Stéphane Le Foll, a francia mezôgazdasági minisztérium szakállamtitkára a világ növekvô lakosságának élelmezését és a klímaváltozást nevezte az agrárpolitika új kihívásának a Nádudvaron (Magyarországon) április 11-12. között szervezett I. Magyar Agrárakadémián. A francia politikus emlékeztetett az elôrejelzésekre, miszerint a Föld lakossága 2050-re megduplázódik, ami óriási élelmezési kihívást jelent, ugyanis legalább kétszer annyit kell termelni, mint most. "Többet kell termelni fenntartható módon, s erre kell alkalmassá tenni az Európai Unió közös agrárpolitikáját" – mondta a szakállamtitkár, fontosnak nevezve ebben a regionális támogatásokat. A rendezvényen elôadó dr. Kelemen Atilla, a román parlament mezôgazdasági szakbizottságának elnöke szerint Románia agrárpolitikájának egyik fontos stratégiai szempontja kell legyen a mezôgazdasági exporttermelés.

Az elsô alkalommal szervezett Magyar Agrárakadémiát Tabajdi Csaba európai uniós parlamenti képviselô és Csontos János országgyûlési képviselô szervezte, azzal a céllal, hogy az akadémia a magyar és az európai mezôgazdaság és a vidék jövôjérôl való közös gondolkodás szakmai és politikai fóruma legyen. A rendezvény Göncz Kinga külügyminiszter és Gráf József mezôgazdasági és vidékfejlesztési miniszter fôvédnöksége,valamint a Magyar Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), Magyar Agrárkamara, Mezôgazdasági Szövetkezôk és Termelôk Országos Szövetsége (MOSZ), KITE Rt., NAGISZ Rt., Gabonatermesztôk Országos Szövetsége társszervezésében került megrendezésre.

A szakpolitikusok véleménye szerint Magyarország és általában az utólag csatlakozott államok a közös agrárpolitika (KAP) szempontjából turbulens idôszakban csatlakoztak az unióhoz. Még alig zárult le a 2003-as KAP-reform átültetése, az unió már újabb reformban gondolkodik. A külsô kihívások (világgazdasági verseny, élelmiszerár- emelkedés, WTO-tárgyalások), valamint az uniós agrárszektor belsô problémái, torzulásai egyaránt indokolják a változást. A KAP-ot és az egész európai agrárszektort folyamatos támadások érik, arra hivatkozva, hogy igazságtalan, nem hatékony, pazarló. Várhatóan még az idén lezárul a KAP állapotfelmérése, amely a 2003-as reform kiigazításának tekinthetô. Az év második felétôl pedig indul az uniós költségvetési felülvizsgálat várhatóan évekre elhúzódó folyamata, amely alapjaiban változtathatja meg az európai és benne a magyar agrárszektor sorsát.

A közös agrárpolitika jövôjérôl szólva Gráf József kifejtette: hatékonyabbá kell tenni az összevont támogatási rendszert, ki kell dolgozni, hogyan lehet az eredetileg 6 országra kialakított támogatási struktúrát 27-re átalakítani, s hogyan lehet alkalmazkodni az új kihívásokhoz, meghódítani az új piacokat. A miniszter egyértelmûen állást foglalt amellett, hogy a közös agrárpolitikai támogatást nem lehet csökkenteni 2013-ig.

Tabajdi Csaba kiemelte: a nádudvari agrárakadémia az elsô olyan fórum Magyarországon, ahol termelôk, fogyasztóvédôk, környezetvédôk és politikusok közösen gondolkodnak az EU 2013 utáni közös agrárpolitikájáról, s abban Magyarország szerepérôl.

Csontos János, a térség szocialista országgyûlési képviselôje 2013 utánra olyan közös uniós agárpolitikát sürgetett, ami nem csak a nagy, hanem a kis országoknak is kedvez, s a vidékfejlesztésre is koncentrál.

A rendezvényre dr. Kelemen Atilla, a román parlament mezôgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának elnöke is meghívót kapott és elôadást tartott a romániai mezôgazdaság aktuális helyzetérôl. Felvezetô elôadásában hangsúlyozta, hogy a KAP szempontjából Románia továbbra is egy specifikus állam, ahol a mezôgazdaságban foglalkoztatottak aránya továbbra is meghaladja a 38%-ot – amely az EU keretében egyedülálló agrárpolitikai tényállás –, valamint külön kihívást jelent a több mint hatmillió kisfarmer helyzetét kezelô agrárpolitikai stratégia alkalmazása. A politikus megfogalmazása szerint Románia gazdatársadalma az EU "száguldó gyorsvonatára kellene felszálljon". Véleménye szerint az újabb KAP-kiigazítások továbbra is figyelmet kell szenteljenek a romániai helyzet sajátosságaira. Elmondta, hogy Románia – összhangban Magyarországgal, illetve a francia korrekciós szempontokkal – továbbra sem tud egyetérteni a támogatások megvonásával. Fontos kérdés marad például a tejkvóta problémája, valamint a szarvasmarha- és a juhtenyésztés prioritása. Kelemen Attila felhívta a jelenlévôk figyelmét arra, hogy az agrárpolitikusoknak tudatosan kell felelôsséget vállalniuk a gazdatársadalomért. A francia szakállamtitkár felvetésére reagálva hangot adott azon véleményének, hogy Románia agrárpolitikájának egyik fontos stratégiai szempontja kell legyen a mezôgazdasági exporttermelés, ami komoly gazdaságpolitikai lehetôséget is jelent az országnak, éppen ezért Románia továbbra is kiemelt figyelmet kell szenteljen az agrárszektor erôsítésének.

(Az RMDSZ Maros megyei szervezetének hírszolgálata)

A mûvésznô arcai

"Valójában nem is tudom, hogy válhattam színésznôvé. Alapjában véve furcsa természetû ember vagyok. Sosem szerettem mutogatni magam, inkább mindig félrevonultam. A színház elôcsarnokában, illetve a nézôtéren akadtak össze a lábaim. Amikor azonban bekerülök a színpadra, úgy érzem, hogy a lakásomban sem vagyok jobban….

Én mindig a színpadon éreztem a legjobban magam. Kolozsváron is, majd elsô perctôl itt, Vásárhelyen is. Amikor ide kerültem, nem voltam 25 éves. 1946 szeptemberében érkeztünk ide, és november 10-én töltöttem a 25. évemet. Kolozsvárt két évadot játszottam, a harmadik évben jöttünk el. Tompa meggyôzte Marcit (Andrási Márton), ô akkor a vôlegényem volt."

Szabó Duci, az egykori Székely Színház alapítójának, Marosvásárhely több mint fél évszázadon át ünnepelt színésznôjének vallomásából idéztük a fenti sorokat. Életét és pályáját Nagy Miklós Kund örökítette meg egy dokumentumértékû, megható, érdekes, tanulságos interjúkötetben, amely szép kivitelezésben a Polis Kiadó Prospero sorozatában jelent meg. A könyvnek hétfôn este volt a bemutatója a Nemzeti Színházban, a Gruppenhecc Kabarétársulat rendkívüli elôadása elôtt, amelynek bevételét a Székely Színház Alapítvány támogatására ajánlották fel.

A 88 éves színésznôt, aki ezúttal is gyönyörû volt a színpadon, vastaps fogadta, majd Nagy István, Kincses Elemér rendezô és Kiss Éva Evelyn, a színház irodalmi titkára köszöntötték.

A könyv rendhagyó elôszavát Kincses Elemér írta, aki az 53. színpadon töltött év utolsó elôadásának, Székely János Irgalmas hazugság címû darabjának a rendezôje volt.

"Hatalmas sikereid voltak. Ez tény… És egyre kevesebben élnek, élünk, akik láttunk, nem, nem is láttunk, éreztünk valamit abból a csodából, amit az jelentett : Szabó Duci (késôbb Duci néni) játszik ma este… Nem véletlenül voltál Harag György egyik legkedveltebb színésznôje… Hisz tudtál mindent. Halált, csalást, szerelmet…

Honnan tudtál, tudsz mindent? … Ezen a gyûlölettôl terhes pályán hogyan tudtál ilyen jó maradni?!? Ilyen jóságos, halk szavú, ilyen mosolygós. Ugye Duci néni, te befele szoktál sírni."

Hangja a telefonban fiatalos, ma is szépen csengô, mesterkéltség nélküli, természetesen kedves. Ahogy egész lénye is. Amikor belépek a kis lakás ajtaján, s gyermek- és felnôttkorom egyik legkedvesebb színésznôjét keresem, a mutatós primadonnát…, oldalnézetbôl egy hajlott hátú, idôs asszonyra esik a pillantásom. Amikor szemtôl szemben leülünk egymással, mintha éveket, évtizedeket fiatalodna az arca … Ahogy gyermekkoráról mesél, mert arról mesél a legszívesebben, a duci kislány naiv átszellemültségét érzem. A kamaszlány bájos mosolya villan, a zeneiskolás korszakáról, majd késôbb az operaénekesnônek készülô kolozsvári színinövendék felfele ívelô pályakezdésérôl szóló visszaemlékezés során. Átérzem a csalódottságát, amikor 1946-ban Tompa Miklós hívására kedvesével, Andrási Mártonnal Marosvásárhelyre érkeznek, s a délelôtt moziként, este színházként mûködô Kultúrpalota színes papírokkal díszített színpadát megpillantja. Úgy mesél, hogy vele kesergek rosszul sikerült házasságának történetét hallgatva, s azon is, amikor kijelenti: – Az egyetlen bánatom, hogy nem lehetett gyermekem; majd hozzáteszi: a mai napig is imádja a testvére gyermekeit, akik gyakran keresik telefonon és személyesen is.

Aztán nôni, növekedni kezd, s az ünnepelt színésznô ül elôttem, aki sokféle érdekes szerepet kap, s pályája egyre jobban kiteljesedik a Székely Színház utánozhatatlan légkörében, ahol a mesterségbeli tudás, az együttérzés és elsôsorban a szeretet határozza meg a munkatársi és az emberi viszonyokat. Hangzatos és sikeres operettszerepeirôl, vígjátékokról, népszínmûvekrôl, zenés bohózatokról, majd a lélektani, realista elôadásokról, s a társulatról beszél, ahol a "nagy öregek" a fiatalokat is magukkal ragadták; együtt örülünk az Úri muri 1949-es fergeteges sikerén, s további szerepeket említ, amelyek szakmai megbecsülést és a közönség elismerését hozták.

– Mindig együtt voltunk, karácsonykor, szilveszterkor, mint egy nagy család. Az elôadás pedig szent volt – derül ki szavaiból, amikor elmeséli, hogy Búzásbesenyôben tartották Andrási Mártonnal az esküvôjüket, a nagynéni református pap férjénél. Mivel este elôadás volt, fiákerrel mentek be Vásárhelyre, eljátszták a Sybillt, majd visszamentek az esküvôre.

Úgy éli át ezt a korszakot, hogy átszellemül, egészen fiatal az arca, majd pillanatok alatt éveket öregedik, amikor a társulat felbomlásáról beszél, arról, hogy az alapítók közül jó barátnôje, Hamvay Luci, majd Szabó Ernô és a többiek is eltávoznak. Kicsit rezignált marad, bár kiderül, hogy mégis volt tovább, tehetséges fiatalokkal bôvült a társulat, s 1973-ban az új színházba költöznek, amit ridegnek érzett, soha nem tudott megszokni. Látom az arcán, ahogy átéli a Harag György- idôszakot, amikor egy számára idegennek tûnô stílust kellett megszoknia. De a rendezô egyénisége, a jó hangulat áthidalta a nehézségeket, s újabb átütô sikerek következnek, a pálya végén pedig az Irgalmas hazugság, amely az 1990-es évek kezdetén az utolsó fellépése volt.

– Soha életemben nem tanultam a szöveget, este elolvastam, s reggelre már tudtam is, pedig az iskolában nem voltam elsô tanuló. Az Isten megadta nekem ezt a képességet. A szerepeimet a mai napig sem felejtettem el. Három mondatot is boldogan eljátsztam, s mindig megtaláltam a módját, hogy azonosuljak a szereplôvel. Lohinszky, akivel gyakran voltunk együtt a színpadon, mindig kérdezte: –Hogyan tudod így csinálni?

Beszél a szüleirôl, a zene iránti szeretetérôl, arról, hogy operaénekesnek készült, s hogy mindig vonzották a zenés szerepek, s arról is, hogy súlyos beteg öccse halála után, akit hónapokon át ápolt, többet nem tudott énekelni.

Ahogy a színházról a mindenna-pokra terelôdik a szó, kiderül, hogy ez a mostani szerep, amibe az élet kényszerítette, egyre nehezebb. A zöldhályog miatt már a tévét sem nézheti, s bár a parányi lakásban pillanatok alatt eligazodik, a súlyos csontritkulás, s rakoncátlankodó szíve miatt 88 évesen egyre terhesebbek a mindennapok. Mégis szinte gyerekes örömmel meséli, hogy a fogorvos haza ment hozzá, s vitte a csiszolóját is.

Aztán a napjait vesszük számba, ami a reggeli rendezéssel kezdôdik, délelôtt a rádió szól, este a tévét hallgatja, mert "valaminek muszáj szólnia a házban".

– Borzasztó sok betegségen estem át – kanyarodik vissza a gyerekkorába, s elpanaszolja, hogy a sok gyógyszer miatt, amit az unokahúg rak ki számára, rossz lett az étvágya. Pedig mindig szeretett fôzni, s a kollégákat is szívesen látta vendégül. Étkezési szokásai megváltoztak, a szôlôt s a sárga dinnyét kívánja, amibôl rengeteget meg tud enni.

Beszél kórházi kezelésérôl, amikor a lába tele volt vízzel, s arról, hogy már évek óta nehezen jár. Aztán lepillant, s nosztalgiával jegyzi meg:

– Világéletemben magas sarkú cipôben jártam. Egy pluszfájdalom volt, hogy hozzá kellett szoknom a lapos sarkúhoz. Majd elárulja, hogy önmagát illetôen három dolgot tartott nagyon fontosnak: a cipôket, a harisnyákat s a frizuráját, amit most is szívesen rendez.

– Mivel akkoriban nehéz volt harisnyát kapni, megírtam a méretemet, s Kemény János lánya küldött Angliából, a másik lánya, Klió Magyarországról, amit megvásároltam. Rengeteg ruhám volt, nagyon vigyáztam rájuk. Amit a Gül babában viseltem, én gyöngyöztem ki egy éjszakán át, hogy segítsek a varrónônek. Gizus mamánál, édesapám nagynénjénél laktam, s a felsô, kicsit nyitott ablakon, azon éjszaka egy levél repült be, amin az állt: "Kedves mûvésznô, nagyon szeretem magát." Évek múlva árulta el Szabó Lajos, hogy ô dobta be a cédulát, s korholtam is, hogy miért nem mondta meg akkor.

A kérdésre, hogy balul sikerült házassága után hogyan birkózott meg a magánnyal, elmondja, hogy jó barátok és a kollégák segítettek, s mindig el tudta foglalni magát. Sokat kézimunkázott, ruhát is varrt, a reggel elkezdett pongyolát este már fel is vette, de mélypontok azért adódtak az életében.

– Sokszor sírva jöttem haza, de keveset ültem itthon, s másnap reggel ment minden tovább.

Életem legnagyobb bánata mégis az marad, hogy felbomlott a Székely Színház. Amikor a színházba beléptem, mintha templomba mentem volna. Soha életemben azzal a cipôvel nem próbáltam, amivel az utcán jártam.

A hatvanadik évforduló megünneplése kapcsán nem tudja leplezni a csalódottságát: pofoncsapásnak érzi, hogy a régiek közül nem emlékeztek meg mindenkirôl.

– Nemrégiben járt nálam Bács Ferenc egy órányi idôre. 30 éve nem láttam és nagyon boldogok voltunk.

A fizetés mindig kicsi volt, vagyont nem lehetett gyûjteni abból. A nehézségekbôl viszont kijutott, s Szabó Duci humorosan meséli a vagonos turnékat, s azt is, hogy télen kéreg nélküli lakkcipôben kellett hazamenni a színházból, mivel nem volt csizmája.

Mégis nagyszerû volt akkor színházat csinálni, s a vágyaiban élô Olaszország vagy Anglia helyett maradtak a kiszállások, a hideg kul- túrotthonok, ahol metszô téli estéken egy pokrócot akasztottak az ajtóra.

Nyugdíjazásakor, az 50 év alatt eljátszott több mint 80 szerep, a számos elismerés és kitüntetés nem sokat nyomott a latban, az akkori színházigazgató (igazgató volt az?) hónapokig fektette a dossziéját, s a munkájáért járó pontszámok egy részét is letagadta. Évekig a legkisebb nyugdíjból tengôdött, majd Morent Ilona, a nyugdíjpénztár fônöke tette helyre a dolgokat. Az UNITER-érdemnyugdíj pedig megkönnyítette további éveit.

– Most már nyugodt vagyok, csak sajnos késôn jött, semmi hasznát nem vehetem.

Mert nagy vágyai nincsenek:

– Csak azt sajnálom, hogy nem tudok olvasni. Bármilyen késôn értem haza, amíg két-három oldalt el nem olvastam, nem tudtam elaludni. Oda is adtam a könyvtáram az akadémiának, hogy ne lássam, mert belepusztulok ebbe a helyzetbe. A homok asszonya volt a kedvenc könyvem, négyszer is elolvastam, s nagyon szerettem A mester és Margaritát…

Amikor további elképzeléseirôl érdeklôdöm, elgondolkodik, s borúra vált az arca:

– Minden fáj, ami a színházzal kapcsolatos. És a közönség nemtörôdömsége is. Úgy visszafordítanám az idôt, s arra kérném az embereket, hogy menjenek színházba. Reményik Sándor szavait kiegészítve, ne hagyjátok a templomot, az iskolát… s a színházat sem!

Bodolai Gyöngyi

Ismeretes, hogy a legtöbb ember érzékenyen reagál az idôjárás változásaira. Ez még akkor is igaz, ha sokan tudják, mi okozza közérzetük és viselkedésük változásait. A legelterjedtebb vélemény szerint az idôjárás- érzékenység a légköri nyomás, vagyis a barométer változásával függ össze.

Hatalmas levegôbura alatt élünk, nagy légnyomás nehezedik testünkre. Csak azért nem roppanunk össze, mert testünket is ezzel azonos nyomás feszíti belülrôl, ellenállva a külsô hatásnak. Ily módon a külsô és a belsô nyomás semlegesítik egymást. Vihar elôtt azonban hirtelen leesik a légnyomás, és a testünket belülrôl feszítô ellennyomás nem képes azonnal reagálni erre a változásra. Ilyenkor valósággal "megduzzadunk", s a testünkben lévô folyadék egy része kitölti a testszövetek közötti üregeket, nagyobb nyomást fejtve ki az idegvégzôdésekre. Ettôl gyakran sajgást vagy fájdalmat érzünk a testünkben.

Az idôjárásra érzékeny ízületekre ugyanazok az alapelvek érvényesek, mint azokra, amelyek egy baleset vagy sebészi beavatkozás kapcsán váltak problémássá.) A hideg és nyirkos idô csupán súlyosbítja a panaszokat.

Az "idôváltozásra érzékeny" ízületek oka valójában nem maga az idôjárás-változás, hanem az egyén csontrendszerében bekövetkezett strukturális eltérések. Az ezek nyomán kialakuló ízületi kopások teszik annyira érzékennyé az ízületet, hogy az még a viszonylag kismértékû légnyomásváltozásokra is fájdalommal reagál. Tekintettel arra, hogy az idôjárásra érzékeny ízületek tulajdonképpen az évek óta zajló, illetve fennálló ízületi kopás eredményeként jönnek létre, átmeneti állapotnak tekinthetôk, és bizonyos idô elteltével állandó ízületi fájdalom kialakulásához vezethetnek. Az ízületi kopás elôrehaladásával a kezdetben felszínes és kisebb területre korlátozódó károsodások mélyebbé és kiterjedtebbé válnak. Idôvel az ízületben tapasztalt kellemetlen érzés állandósul, krónikussá válik, az idôjárástól függetlenül.

A hidegfront esetén az idegrendszer ingerlékenysége csökken, a gondolkodás lassúbb, kábultabbak vagyunk. Ilyenkor az epehólyag, a vese, a gyomor és az érfal görcskészsége megerôsödik. Az anyagcsere és a vérkeringés lassúbb. A melegfront fokozza a stresszhatásokat. Az ingerlékenység növekszik, feszültebb, kapkodóbb lesz az ember. Könnyen fárad, figyelme csökken, fejfájásról, alvászavarról panaszkodik, és teljesítôképessége visszaesik. A szív- és érbetegek, a diabetikusok, az ízületi betegek és a pajzsmirigy-megbetegedésben szenvedôk számára nehéz idôszakról van szó.

Minderre nyugodtan mondhatjuk, hogy az idôjárás és a barométer változásaival szemben úgyis védtelenek vagyunk. Ez igaz, de az is tény, hogy javíthatjuk az egészségünket, így jobban ellenállhatunk a környezeti tényezôk változásainak és könnyebben elviseljük majd, ha a barométer "nem imponál".

Bartha Zsuzsa fizioterapeuta, Procardia Alapítvány

Népi gyógyászat, természetgyógyászat

Gyógynövények

Folytatjuk egészséges, védekezô- rendszerünket támogató hagyományunk vizsgálatát: "Én gyerekkoromtól nem ittam más teát, csak hársfateát. Mikor szomjasok voltunk, megittunk egy csuporral. Régen kávé nem volt, s ez a tea ma is ott van az asztalomon. Leánykoromtól nem voltam beteg egyáltalán." (84 éves asszony, Magyarbôd, Felvidék) Adatközlôm egészségéhez bizonyára más tényezôk is hozzájárultak, de érdemes tudatosítani, hogy ez szerte a Kárpát-medencében gyakorlat volt.

"Általában erôsíteni a szervezetet, erre ittuk a hársfateát." (Kóny, Gyôr-Sopron) Keverten is használják: "Teát – amikor egészségesek voltunk, akkor is ittunk. Például székfûteát (kamilla) állandóan, mert az a gyomrot rendben tartotta. S különbözô teákat. Édesanyám felváltva készítette, volt legalább húszféle. Székfûteát s hársfateát felváltva, de azon kívül sokféle mást is, bodzát, zsályát…" (Máramarossziget) Nagyon fontos, hogy amikor egészségesek vagyunk, akkor is éljünk a gyógynövények bioaktív anyagaival, hiszen ezek természetesen szívódnak fel, természetesen hasznosulnak, nincs mellékhatásuk.

A hársfavirág flavonoidokat (immunerôsítô és antibakteriális hatásúak), valamint illóolajat, cseranyagot és nyálkaanyagot (anyagcsere- serkentô, immunerôsítô) tartalmaz. A népi gyógyászat szerint jó nyugtató, idegerôsítô, vértisztító, izzasztó hatású. A kamilla belsô és külsô fertôtlenítô és gyulladásgátló. Természetes antibiotikus hatása van. Serkenti az immunrendszer mûködését. Még izzasztó, nyugtató és görcsoldóként vesszük igénybe. A bodzavirág izzasztó, vértisztító és immunserkentô. A bodzafának minden része értékes. A zsályalevél karbonsavai antibiotikus vegyületekké alakulnak, hatásos gyulladáscsökkentô.

"Most megint egyre jobban terjednek a gyógynövények, de régebben is, sokkal többet használták. Nagyanyáink mindig szedték a zsurlót, a kamillát, pásztortáskát, zsályát, mentát, nagyon sokféle gyógynövényt használtak." (Nagybakta, Kárpátalja)

"El sem tudom hagyni a gyógynövényeket. Hogyha meglátom, szedem, de az unokáim is, az erdôben, a mezôn, ahol járnak, örömmel hozzák. Én zsákba rakom, s akinek szüksége van, adok. A gyerekeket is tanítom." (Kisborosnyó, Háromszék) Van olyan pedagógus, aki: "Mindig felhozatom az iskolába, amit a tanulók szülei gyûjtenek. Az egyik tanuló nagyon sok növényt hozott, s akkor kértem, szeretnék az édesanyjával is találkozni. Igazán többet adok a gyógynövényekre, mint a gyógyszerekre." (Felsôlemhény, Háromszék)

"Régebb nem gyógyszerrel éltek a népek, hanem ami a határon, kinn a mezôn termett, azokkal a gyógynövényekkel. Egy tüdôgyulladás, egy vesebaj tüdô- vagy fehérnépbetegség. Én azért tartom jobbnak ezt a gyógyítást, a gyógynövényeket, mint a gyógyszert, mert amennyi gyógyszer, az mind méreg, de ami a természetben terem, az inkább egészséges." (Kibéd, Kis-Küküllô mente) Ma a gyógyszerek közel fele is természetes alapanyagokból áll.

Bernád Ilona

A terhes nô megfelelô tápláltsági állapota, feltöltött tápanyagraktárai a terhesség problémamentes lefolyását biztosíthatják. Az egészséges terhes anya, ha megfelelôen táplálkozik, 10-12 kg-os súlygyarapodásra számíthat. A súlynövekedés kezdetben lassú, az elsô tíz hétig kb. heti 120 g, majd fokozatosan növekedik, átlagosan heti 300 g. A magasabb testtömeg részben az anyai szervezet változásaiból, részben a magzat, a méhlepény és a magzatvíz súlyából adódik.

A terhes anya energiaszükséglete kb. 15%-kal növekszik. Ha terhessége alatt dolgozik, szabadidôs mozgást végez, akkor átlagosan napi 300 kcal energiával kell többet biztosítania szervezete számára, ami pl. egy jó szelet (100 g-os) vajas-felvágottas kenyérnek felel meg. Ha fizikai aktivitása csökken, akkor 200 többletkalória is elég naponta.

A terhes anyának nagyobb a fehérjeigénye, és nagyobb arányban ajánlatos jó minôségû, állati eredetû fehérjét juttatnia a szervezetébe. Ezért a tej és tejtermékek, a hal, a baromfihús, a zsírszegényebb felvágottak és húsételek, a tojás kimondottan fogyasztásra ajánlottak.

Terhesség alatt szükséges a fokozott vitaminbevitel és az ásványi anyagok biztosítása. A terhes anya számára igen fontos mind a zsírban oldódó (A-, D-, E-), mind a vízben oldódó (B- , C-) vitaminok optimális bevitele. Leginkább a folsavszükséglet és a D-vitamin-igény fokozódik. A velôcsô-elzáródási rendellenesség megelôzésére indokolt már a fogamzás elôtt megkezdett és a terhesség kezdeti szakaszára kiterjedô vitaminadagolás (folsav, B-vitaminok), az ún. magzatvédô vitamin használata.

Az ásványi anyagok közül különösen a kalcium, a foszfor, a magnézium és a vas iránti igény növekszik, a szükséglet 50%-kal magasabb, mint máskor. Magasabb a jód és a cink iránti igény is. A leggazdagabb Ca-, P- és Mg-források a tej és a tejtermékek, különösen a túrók és sajtfélék, továbbá a tojás, a hal, a száraz hüvelyesek, a csonthéjas gyümölcsök, a zöld levelek, és rendkívül gazdag vázépítô ásványi elemekben a mák és a kakaópor. A jól felhasználódó vas beviteléhez elsôsorban a hús, a máj, egyéb belsôségek és készítményeik járulnak hozzá. Szükség esetén gyógyszeres kiegészítést javasol a kezelôorvos a vérszegénység megelôzéséért.

A terhes anya helyes táplálkozásának a kialakítása mellett feltétlenül fontos a helytelen szokások kikü-szöbölése is. Csínján kell bánni az izgatószerek használatával. Dohányzó, alkoholt fogyasztó anya magzata normális szülés esetén is veszélyeztetettnek tekintendô. Ilyenkor gyakoribbak a koraszülések, kisebb az újszülött születési súlya, halmozódnak a veleszületett fejlôdési rendellenességek, a fizikai és értelmi fejlôdés zavart szenvedhet. A túlzott kávéfogyasztás sem kívánatos. Gyógyszert csak orvosi tanácsra szedjen a terhes anya.

A terhesség során különbözô kellemetlen gondok adódhatnak. Köztudott, hogy gyakori a – fôleg reggeli – hányinger, amelynek az elkerülésére felkelés elôtt keksz, pirítós kenyér, tea, citromos lé fogyasztása segíthet. A terhesség alatt gyakoribbá váló székrekedés rendezésére növelni kell az élelmi rostok bevitelét; jót tesz a zöldségek, gyümölcsök, barna kenyér, müzli fogyasztása. A kívánósság vagy bizonyos ételek elutasítása a terhesség természetes velejárója, csak arra kell vigyázni, hogy emiatt ne alakuljon ki egyoldalú táplálkozás vagy elhízás.

Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a terhes anya egyen változatosan, gyakran, egyszerre nem túl nagy mennyiségeket. Kerülje a puffasztó, izgató, túl zsíros, nehezen emészthetô ételeket. Naponta fogyasszon tejet és tejtermékeket (a kis zsírtartalmúakat válassza), nyers zöldséget, fôzeléket, gyümölcsöt. A húsok és húskészítmények közül a zsírszegényeket részesítse elônyben, és legalább hetente belsôség is szerepeljen az étrendjében (máj, szív, nyelv stb.). Csökkentse a sófogyasztást, és feltétlenül jódozott sót használjon. Ételeit elsôsorban növényi zsiradékkal készítse. A terhesség vége felé a folyadékfelvétel csökkentése is indokolt lehet. A különbözô drogok használata mindenképpen káros.

Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár

A Megyei Múzeumban szervezett ezotéria-bemutatón vett részt Traian. D. Stanciulescu, a iasi-i Al. I. Cuza Egyetem Filozófia Karának tanára, aki a jelek tudományának intézetében a biofotonikával (fényenergia felhasználása a gyógyításban) foglalkozik, s ezenkívül a romániai feltalálók országos intézetének az alelnöke is.

Véleménye szerint a láthatatlan elektromágneses hatások befolyásolják egészségünket. Vallja, hogy minden betegség esetében elôször a lelket kell meggyógyítani (a kozmikus energiát az emberi szervezet élô energiájává alakítva), és utána következik az emberi test. Olyan életmódot kellene kialakítanunk, amely hozzásegít, hogy a Nap, a Hold, a csillagok és a Föld energiáját hasznosítani tudjuk.

A ruhák, amelyeket magunkra veszünk, az ékszerek, amelyeket viselünk, ha jól választjuk meg azokat, pozitív módon befolyásolják az életünket. Hasonlóképpen a lakásunk is, ha úgy rendezzük be, hogy az egészségünk szempontjából fontos pozitív energiákat közvetítsen. A iasi-i egyetemi tanár ökologikus lakásokat tervez, amelyekben minden tárgy, szín, forma az ottlakók egészségét szolgálja.

A ruha anyaga, szabása, színe energiákat közvetít annak a személynek, aki viseli, sôt, lelki életét, kedélyállapotát is befolyásolja. A piros energiát ad, a kék megnyugtat, a zöld immunrendszerünkre hat – s ha ösztöneinkre hallgatunk, nap mint nap olyan ruhát választunk, amelynek kedvezô hatása van. Hadd tegyük hozzá: vannak kedvenc öltözékeink, amelyekben egyszerûen jól érezzük magunkat, és sokszor magunk is elcsodálkozunk, hogy folyton azokban szeretnénk járni.

Ô maga olyan ruha-, ékszer, kiegészítô- együtteseket tervez, amelyek személyre szabottan regenerálják a szervezetet: javítják a vérkeringést, kedvezôen befolyásolják a lelkiállapotot, a pozitív gondolkozást, a hormonmûködést, s ezzel együtt fizikai állapotunkat is. Vannak ruhák, amelyekben erôsnek, egészségesnek érezhetjük magunkat, s ily módon a mágia technológiává válik – vélekedik a iasi-i egyetemi tanár.

A biofotonikára alapozva kifejlesztette a biofotonikai rezonátort, amely elôsegíti, hogy viselôje megôrizze vagy visszanyerje egy-egy szervének egészségét.

Petunia sp.

Számos egynyári növényt nevelhetünk, köztük talán az egyik legismertebb és legkedveltebb a petúnia. Szinte számon sem tartható, mennyi változata kapható jelenleg. Találhatunk bokros, rövid szárú vagy csüngôs formára fejlôdôt másfél méteres szárakkal, a virágok egyszerûek vagy teltek lehetnek, és ezek színeiben is tobzódhatunk: a fehértôl a sárgán keresztül a rózsaszínen, piroson, lilán át a kékig szinte minden árnyalat elôfordul. A kínálatot hullámos, fodros szélû és csíkos virágú fajták egészítik ki. Tavasszal magvetéssel vagy palántázással szaporítható.

Figyelem, a növény mérgezô anyagot tartalmaz!

Világos, napos helyet igényel.

A virágai tartósabbak, ha hûvösebb helyen van, de az átlagos hômérséklet megfelelô a petúniának.

Bôségesen öntözzük, és mivel egynyári növény, tápoldattal is elkényeztethetjük.

Nem érzékeny a levegô páratartalmára.

Tavasz van, pontosabban egyszerre nyár lett, búcsút mondtunk a sapkának, kalapnak, s ilyenkor fontos, hogy hajunk teljes pompájában ragyogjon. Ha megviselte a tél, illetve a tavaszi vitaminhiány, vége töredezetté, szála színtelenné válik, fésülködéskor pedig aggasztóan hullni kezd. Ezzel azt jelzi: megérdemelne már egy kis törôdést, gondoskodást, hogy egészségét, fényét visszanyerje. A volt Kossuth utca 2. szám alatti Kamilla gyógynövény- szaküzlet tulajdonosa, Bartha Hajnal három hazai terméket is ajánl.

Klienseik körében bevált hajpakoló szer a 7 set par 7, amely ricinusolajat, lenmagolajat, körömvirág-, kamilla-, csalánkivonatot tartalmaz. Hetente kell mosás elôtt jól bemasszírozni a fejbôrbe, s két órát lekötve hagyni. Kicsit körülményes, de megéri, hisz már egy flakon elhasználása is segít.

Akinek vészesen hullik a haja, megpróbálkozhat a Hofigal termékekkel, a gyógynövény tartalmú folyékony szappannal, és a Chel stop bedörzsölôvel, amelyet mosás után kell felvinni a hajas fejbôrre, és nem kell lemosni. A kezelést kétnaponta lehet megismételni, és reménykedni a csodában...

A digitális fényképezés alapjai 2.

Még mielôtt elmélyednénk a digitális fényképezôgépek egyedi jellegzetességeiben, érdemes megismerkedni a digitális képalkotás alapelveivel, mivel ezek ismerete sokat segíthet a gépek vásárlásakor. Szeretnék most írni a képminôségrôl, képméretekrôl, s hogyan tárolódnak a rájuk vonatkozó adatok.

A digitális gép, mint ahogy már tudjuk, a képet nem filmre rögzíti, hanem egy elektronikus eszközre, amit röviden CCD-vel jelzünk (Charge Coupled Device, magyarul töltéscsatolt fényérzékelô eszköz). A CCD milliónyi fényérzékeny elektronikus érzékelôbôl, más szóval képpontból (pixelbôl) áll. Ezek az ôket ért fényhatásoknak megfelelô jeleket bocsátanak ki. A képpontokból származó információkat a gép bonyolult szoftverrendszere képpé alakítja át.

Képpont és a felbontás. A digitális kép minôsége a pixelek, vagyis a képpontok számától függ. A kép végsô minôsége szempontjából csak a képpontok száma még nem elegendô, fontos a kép mérete is.

Képméret. A képminôséget képméret szerint kétféleképpen lehet jellemezni: a.) megapixelben megadni a képállomány méretét (vagyis hány millió képpontból áll);

b.) képpontszámban megadni a kép méretét, például így: 2560x1920 képpont. A megapixelben megadott méret ismeretében gyorsan összevethetôk egymással a gépek. Például egy 3,2 megapixeles gép kisebb képet ad, mint egy 5,0 megapixeles.

Felbontás. A digitális képekkel kapcsolatosan sokszor halljuk a felbontás szót is. A felbontás megadja, hogy hány képpont esik egy hosszegységre, pontosabban egy hüvelykre, 2,54 cm-re. A felbontást dpi-ben adják meg. A fényképeket általában ki is szeretnénk nyomtatni, s ekkor a kép minôsége szempontjából már nagyon fontos a felbontása. Általában jó minôségû nyomtatást 300 pont/hüvelyk felbontású képrôl lehetséges. Ha a felbontás kisebb, akkor a kép minôsége gyengébb lesz. A mellékelt ábrán négyféle felbontásban található egy vázának a képe. Az 1-es számú kép felbontása: 5 pont/hüvelyk – a képrészletek csak színes kockákként tûnnek fel. A 2-es kép: 20 pont/hüvelyk felbontású – a színes négyzetek már kisebbek, s a kép kezd felismerhetô lenni. A 3-as kép esetén a felbontás 40 pont/hüvelyk, a kép még jobb minôségû, de még a szélek recések. A 160 pont/hüvelyk felbontású 4-es számú kép esetén már a kép részletei is jobban látszanak, a vonalak élesek. A 300 pont/hüvelyk felbontású kép már sok részletet tartalmazna s a minôsége a 4-es képnél még jobb lenne.

Incze István, AFIAP

Régi történetek a tárgyalóterembôl

Nagyon sok évvel ezelôtt egy nyolcvanas éveiben járó férfi válókeresetét tárgyalta a fôvárosi bíróság, ahol pályakezdôként soros ügyemre vártam. A feleség, akitôl válni szeretett volna, szinte vele egykorú, vékony csontú, gyûrött arcú, fürge, idôs asszony volt. Amikor szót kapott, a férj bizonygatni kezdte, hogy neje egész életében könnyûerkölcsû volt és viszonyt folytatott más férfiakkal.

– Nem gondolja, hogy kicsit idôs már a felesége ahhoz, hogy most is ilyen kapcsolatai legyenek? A kérdésre a válni akaró férfi határozott nemmel válaszolt. Majd hozzátette, hogy nála jobban senki sem ismeri az asszonyt. – Ha lehetséges, elmondom az ismerkedésünk történetét – nézett szinte esdeklôen a bíróra, aki hitetlenül pislogott jobbra-balra.

– A legkedvesebb barátomat temettük, aki szívinfarktusban halt meg. Kötelességemnek éreztem, hogy a temetést követôen vigasztalódást kívánjak a második feleségének, akirôl annyit tudtam, hogy a barátom elhunyta elôtt néhány hónappal házasodtak össze. Akkor már én is özvegy ember voltam, s örvendtem, hogy segíthetek az egykori jó barát feleségének, aki kérte, hogy a temetésrôl kísérjem haza. Úgy gondoltam, hogy másokat is meghívott, rám pedig csak a gépkocsim miatt volt szüksége, lévén, hogy a lakásuk nagyon messze volt a temetôtôl. Meglepetésemre, kiderült, hogy kizárólag csak engem hívott haza. Betessékelt a szobába, kedvesen leültetett, majd megkérdezte, hogy fôzhet-e egy kávét. Igenlô válaszomra kiment a konyhába, és kis idô múlva két csésze kávéval jelent meg... anyaszült meztelenül.

Hát ezek után elhihetem-e neki, hogy ma is hûséges hozzám? – bukkant ki az idôs férfibôl az éveken át elfojtott kétség, amely a mindenkori bûntudat hatása alatt láthatóan a saját lelki egészségét is megviselte, s a nyolcvanon túl beadott válókeresettel próbált kései elégtételt adni egykori barátjának. A feleség nem tagadta, de nem is kommentálta az elhangzottakat, s egy dossziét kitevô egészségügyi bizonylatot nyújtott be a bírónak, hogy semmissé tegye a férj vallomását, akibe tüntetô gondoskodással belekarolt, s úgy vezette ki a tárgyalóterembôl. A korábban még válni akaró, hajlott hátú férfi megadóan lépdelt mellette.

Jung Ildikó

Az ezotériáról (9.)

(Folytatás a múlt heti lapszámból)

A CSAKRÁK 2.

Az aura alatt találjuk a "csakrákat" amelyek tulajdonképpen, az aura részei, finom energetikai kapuk, a kozmosz és fizikai test között.

Múlt heti összeállításunkban a gyökér- és köldök- vagy szexcsakrákról írtunk.

A harmadik szint a napfonat vagy solar csakra. Helye: kevéssel a köldök fölött, a bordaív alatt, 12. háti és az 1. ágyékcsigolya között. Az érzések és élmények feldolgozását irányítja, a szimpátiát–antipátiát s a személyiség kibontakozását. Meridiánok: gyomor, lép, hasnyál, hármas melegítô. Mirigy: hasnyálmirigy. Mûködése: fô feladata a személyes erô biztosítása, az önbizalom alapja. Szellemi-érzelmi hatások: félelem, fenyegetettség, önbizalom hiánya, bizalmatlanság, félelem a felelôsségtôl, érzékenység, az erô és az elismerés túlzott hangsúlyozása, tekintélyelvûség stb. Testi megnyilvánulások: gyomor-, bélrendellenességek, emésztési zavarok, bulímia, cukorbetegség, ízületi gondok, májproblémák. Ide sorolható az ellenôrizhetetlen súlygyarapodás is. A nagyon gyakori nyugtalanság, hiányzó belsô lelki nyugalom, vagy a mindenki fölött való uralkodási vágy ennek a csakrának a blokkolt állapotára utal. A negyedik szint a szívcsakra. Helye: a szív magasságában található. Meridiánok: szív, szívburok, hármas melegítô. Mirigy: csecsemômirigy. Amit irányít: az isteni szeretet, a szívminôség kibontakoztatása, együttérzés – odaadás, gyógyítás, világszeretet, ember és Isten szeretete. Mûködése: szeretet, gyûlölet, bánat, harag, megbocsátás, könyörületesség, bizalom. Megteremti a kapcsolatot az anyagi és a felsôbb szintek között, minden tevékenységünk központja, kapcsolatban áll az univerzum egyetemes erôivel. Szellemi-érzelmi hatása: túlzott vagy elfojtott önkifejezés és minden ezzel járó társadalmi és hatalmi megnyilvánulás. Testi hatása: érzelmi labilitás, szív- és légzési problémák, vérnyomás-ingadozás, allergia, hát- és vállfájdalmak. Ötödik szint a torokcsakra. Helye: a gége magasságában a 7. nyak és 1. hátcsigolya között. Meridiánok: tüdô és hármas melegítô. Mirigy: pajzsmirigy és mellékpajzsmirigyek. Amit irányít: kommunikáció, önkifejezés, függetlenség, fantázia, eszmék, belátás, észlelés. Az információ közvetítôje. Mûködése: híd a szív és az agy között. Az akaraterô közvetlen irányítása alatt áll. Szellemi-érzelmi hatások: önkifejezési gondok. Nem képes elmondani igazi érzelmeit, gondolatait, vágyait. Képtelen önmagáért felszólalni. Ide tartoznak az álmok, a bennük rejlô energiákkal együtt. Alkotás a földi világban, önmegvalósítás. Testi megnyilvánulások: kommunikáció / beszéd, dadogás, pajzsmirigy, mandula, halánték, az alsó állkapocs illesztésének zavarai, fül-, torok- és szájüregi fekélyek, oldalirányú gerincelferdülés, depresszió, félénkség. A mostanában divatos "túlzott intellektuális" megnyilvánulás annál, aki látszólag az érzelmeket semmibe veszi, ennek a csakrának a blokkolt állapotára utal. A két felsô csakra a harmadik szem és a koronacsakra inkább "transzcendentális" funkcióval rendelkezik, aminek az értelmezése meghaladja a cikk kereteit. A fenti mondatok alapján fogalmat alkothatunk arról, hogy az aura és a csakrák milyen nagy hatással vannak az életünkre. Ezt hosszas személyes tapasztalatom is igazolja. A csakrák mûködését az érzelmeink, a gondolataink irányítják, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy életünket milyen gondolatok és érzelmek hatása alatt éljük le. Ha az érzelmeinket nehezen vagy nem irányíthatjuk, a gondolatokat viszont igen, következik, hogy "az vagy, aminek gondolod magad", és ez igaz.

Tordai Zoltán természetgyógyász

Mobilkommunikáció és az egészség – országos tájékoztató kampány

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter április 15-én, sajtótájékoztatón indítja el a szaktárca Mobilkommunikáció és az egészség elnevezésû országos tájékoztató kampányát. A sajtótájékoztatón részt vesz Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Csiki Irma, a bukaresti Közegészségügyi Intézet titkára, Paolo Vecchia professzor, a Nemzetközi Nem-ionizáló Sugárzás Elleni Védelmi Bizottság elnöke és Emilie Van Deventer, az Egészségügyi Világszervezet elektromágneses mezôkre szakosodott szakembere. Az esemény ideje alatt szúrópróbaszerûen mérik a GSM-antennák elektromágneses sugárzását, melynek eredményeit a sajtótájékoztató végén ismertetik.

Francia–német történelem-tankönyv a megbékélés jegyében

Berlinben hivatalosan is bemutatták a két ország közötti megbékélési folyamat keretében szerkesztett közös francia-német történelem- tankönyvek sorozatának második kötetét, amely az 1814-tôl 1945-ig terjedô idôszakot dolgozza fel – egy olyan kort, amelyben a két szomszédos nemzet három háborút is vívott egymás ellen. Az elsô kötet még 2006-ban forgalomba került és a második világháború utáni idôszak történetét mutatja be a hidegháborútól e német egyesítésig. A második kötetrôl már decemberben elôzetes tájékoztatást adtak, de csak a múlt héten került sor a hivatalos bemutatóra, amelyen Klaus Wowereit berlini polgármester mellett – aki német részrôl a kétoldalú kulturális kapcsolatok felelôse is – Xavier Darcos francia oktatási miniszter is részt vett. Az "Európa és a világ a bécsi kongresszustól 1945-ig" címû 383 oldalas, gazdagon illusztrált kötet az ôsszel kezdôdô új iskolaévben német és francia nyelven áll majd a két ország felsô osztályokba járó középiskolásainak rendelkezésére. A közös történelemkönyvek 2009-ben, utolsónak megjelenô kötete az 1814 elôtti teljes idôszakot tárgyalja majd. "A francia-német barátság utat mutat" – jelentette ki az új tankönyvet prezentálva Xavier Darcos, hozzáfûzve, hogy e munka után "akár az európai történelem közös tankönyve is következhet". Klaus Wowereit a maga részérôl utalt arra, hogy a közös tankönyv – amely az egyes eseményekre vonatkozó francia és német véleményeket egymással párhuzamosan tárgyalja – mindenütt figyelmet keltett, és már szó van egy hasonló jellegû lengyel-német történelemkönyv kidolgozásáról.

Nemzetközi verseny a brüsszeli EU-negyed városképének kialakítására

Európai és nemzetközi szintû várostervezési versenyt hirdetett az Európai Bizottság a brüsszeli európai uniós negyed városképének kialakítására. A belga fôváros gondozta verseny célja "nagy kifejezôerejû városkép kialakítása, barátságos közterekkel és magas környezetvédelmi színvonalú és építészeti értékû épületekkel, amely a nem motorizált és a tömegközlekedési eszközöket részesíti elônyben". Cél "az övezet olyan ökokörzetté alakítása, amely magában foglalja a régió legnagyobb európai és nemzetközi igazgatási negyedét, különbözô lakóépületeket, valamint kulturális és szabadidôs tereket". Ezenfelül "eleget tesz a regionális hatóságok és az Európai Bizottság azon közös kívánságának, hogy a bizottság épületeit oly módon helyezzék el…, hogy az jelentôs funkcionális és szociális sokszínûséget biztosítson". A terv szerint a bizottság által használt irodaterület 170 ezer négyzetméterrôl 400 ezerre növekszik. A versenyre külföldi érdeklôdôk is jelentkezhetnek, a feltételek a következô internetes honlapokon érhetôk el: http://www.ejustice.just.fgov.be/bul/bulf.htm (hivatkozási szám: 004445, 2008.4.2.) vagy http://ted.europa.eu (hivatkozási szám: 88087, 2008.4.3.).

Nászéji vesszôfutás

Csak a nászéjszakán tapasztalta meg a vôlegény, hogy menyasszonya "menyférfi". Az eset Németországban történt. Az 55 éves neumburgi férj parasztgazda, és mivel ideje java részét a mezôn tölti, arrafele pedig kevés hölgy jár, nemigen tud kivel ismerkedni. Mindezért az interneten keresztül kezdett párt keresni és nagyon megörült, amikor egy 38 éves asszonyban "emberére" akadt. "Még a mezôgazdaságról is rengeteget tudott, és amikor végre találkoztunk, nagyon örültem, hogy a valóságban is annyira bájos, mint a fotókon. A házasságkötés elôtt csak megcsókoltuk és megöleltük egymást, aztán jött a nászéjszaka… A csalódás felért egy vesszôfutással" – mondta a paraszt a német sajtónak. "Kiderült, hogy azért tud annyit a gazdálkodásról, mert maga is gazda. A valódi neve nem Randy, hanem Ralf. Abban nem hazudott, hogy két gyereke van, csak éppen ô nem az anyjuk, hanem az apjuk" – tette hozzá. Az újdonsült férj házassága érvénytelenítését kéri a hatóságtól.

Feleséges kecskecsere

Kecskére cserélte el feleségét egy állatvásáron Bulgáriában egy paraszt, mert nem szült neki gyereket. A rendkívüli barter Plovdiv városának piacán zajlott meghökkent nézôk közepette. Az ügylet nyélbeütését elôzô nap baráti beszélgetés készítette elô: az 54 éves férjnek egy cimborája – a kecskés – arról panaszkodott, hogy nincs szerencséje az asszonyokkal, és megvallotta, hogy szereti – kecskétlen – barátja feleségét. A tárgyalásba hamarosan bevonták az asszonyt is, aki ráállt a cserére. "A kecske eddig már három gidát is ellett, a nejem meg egy gyereket se szült. Így mindenképpen a komám járt jól: én egy használt kecskét kaptam, ô meg vadonatúj feleséget" – idézte a parasztot a Daily Telegraph címû brit lap. A férfinak az asszony már a harmadik felesége volt. A kecske amúgy 8 éves. Hogy az asszony mennyi, arra nem tért ki a hír.

Orosz duma: a csodatévôk és mágusok nem reklámozhatják magukat

Az orosz duma reklámtilalmat akar