Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A Maros Megyei Tanács testvérmegyéinek, együttmûködô településeinek képviselôi április 9–10. között megyénkben részt vesznek az Euro County Twinning konferencián. A magyarországi Gyôr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye, valamint a franciaországi Montigny le Bretonneux képviselôi és Kiskunfélegyháza polgármestere tegnap megvonták az elmúlt négy év együttmûködésének mérlegét.

Lokodi Edit megyei tanácselnök üdvözölte a meghívott külföldi önkormányzatok képviselôit, az Euro County Twinning konferencia résztvevôit. A megyei önkormányzat számára egy 24 ezer eurós pályázat elnyerése tette lehetôvé a szóban forgó rendezvény megszervezését, amely azon túl, hogy alkalmat nyújtott az eddigi közös programok, projektek áttekintésére, lehetôvé teszi a küldöttségek számára, hogy Maros megye egyes településeire ellátogassanak, megismerjék a térség turisztikai és gazdasági potenciálját. "Van olyan együttmûködô partnerünk, akivel tíz évre tekint vissza a megyei tanács kapcsolata. Olyan rendezvényeket szerveztünk meg közösen az elmúlt évek során, amelyek közelebb hozták egymáshoz nemcsak az intézményeket, hanem a régiók lakosságát is, hiszen évente két-három tapasztalatcserét, látogatást szervezünk" – jelentette ki Lokodi Edit. Maros megye prioritásairól szólva az elnök asszony a szállítási infrastruktúra javítását, a turizmus fejlesztését, a vízellátás gondjainak megoldását, a hulladékgazdálkodással, vidékfejlesztéssel kapcsolatos programok megvalósítását nevezte, illetve a gyermekjogvédelem és hátrányos helyzetû személyek gondozását biztosító intézmények korszerûsítését. A Népújság kérdésére Lokodi Edit "élô, valós" kapcsolatoknak nevezte a testvérmegyékkel kialakított együttmûködést, amely tovább bôvül, a közeljövôben Pármával, Pisával és Budapesttel ír alá partnerségi szerzôdést.

A tegnapi konferencián Firtl Mátyás, a Gyôr-Moson- Sopron megyei önkormányzat alelnöke, Kozma Péter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat alelnöke, Nagy Kálmán, Zala megye önkormányzatának alelnöke, Ourgaud Jean-Luc, Montigny le Bretonneux városának közgyûlési képviselôje és Ficsor József, Kiskunfélegyháza polgármestere mutatták be az elmúlt években sikerrel megvalósított programjaikat, kulcsprojektjeiket, hangsúlyozva az együttmûködés fontosságát. Amint Kozma Péter is kiemelte: a testvértelepülések közötti, testvérmegyei kapcsolatok olyan lehetôségek, amelyekkel nem élni hiba – "és csak rajtunk múlik…".

Tegnap délelôtt Marosludason, az 1-es számú általános iskolában, a 10 órai szünet után rosszul lett 36 kisiskolás. A gyerekek hasfájásra panaszkodtak, ezért a Dr. Valer Russu városi kórház fertôzôosztályára utalták ôket. Tizenegynek súlyosabb, a többinek enyhébb tünetei voltak. Mivel többen hánytak és hasmenésük volt, felmerült az ételmérgezés gyanúja.

A megbetegedést feltételezhetôen a szünetben elfogyasztott – a tej- és kifliprogram keretében kiosztott – túró (sz.m.: Túró Rudi) okozta – tájékoztatta lapunkat dr. Chisu Iov Ionel fôorvos, a marosludasi kórház igazgatója.

A ludasi kórházból azonnal értesítették a közegészségügyi és az állat-egészségügyi igazgatóságot. A bejelentésre délben Marosvásárhelyrôl Ludasra sietett hat mentôautó azért, hogy ha gyarapodik a betegek száma és elôfordulnak súlyosabb esetek, ezeket azonnal el tudják szállítani a megyeszékhelyi kórházba.

A ludasi kórházban is megerôsítették az ügyeletet, egy orvoscsoportot pedig azonnal az iskolába küldtek, hogy megvizsgálja a gyerekeket.

A kórházvezetô szerint a bejelentett eseteken kívül több diákot érinthetett a mérgezés, mert a rosszullétre panaszkodók nem csak egy osztályból voltak. Elôfordulhat, hogy az elkövetkezendô idôszakban több más gyereknél is jelentkeznek a tünetek. A Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság közleményt adott ki, melyben arról tájékoztat, hogy az azonnali kezelés következtében az érintett gyerekek állapota javult, nincsenek életveszélyben. Az egészségügyi hatóságok kivizsgálást indítottak. Az említett intézményvezetôkön kívül a helyszínen járt Ciprian Dobre prefektus, a megyei vészhelyzeti bizottság elnöke is.

Összecsukható vaságyak, hepehupás, szétfoszlott matracok, besárgult ágynemûk, piszkos zuhanyzófülkék és ablakok, amelyeken befúj a szél – nem nyomorteleprôl tudósítunk, hanem a középiskolai bentlakásokban találtak ilyen állapotokat a Megyei Közegészségügyi Felügyelôség ellenôrei.

Egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza, hogy melyek azok a feltételek, amelyeknek a bentlakások meg kell feleljenek. A helyiség méretétôl függ, hogy a tanintézetek hány gyereket szállásolhatnak el egy szobában, a szabályzat értelmében tizenöt éven felüli tanulók esetében az egy személynek biztosított felület 16-20 négyzetméter kell legyen. Ennek ellenére az iskolák elôszeretettel rendezik be a szobákat emeletes ágyakkal, hogy minél több gyerek férjen el egy helyiségben.

– Emeletes ágyakat csakis a Közegészségügyi Hatóság beleegyezésével lehet elhelyezni, mivel ily módon az egy diáknak járó felületet gyakorlatilag két, három, de elôfordul hogy négy diák foglalja el – közölte dr. Uifalean Gabriela, a felügyelôség vezetôje. A gyereklétszám ugyanakkor azt is meghatározza, hogy hány mosdót kell kialakítaniuk a tanintézeteknek.

– Minden tizenöt fiatalnak egy zuhanyzót és minden hét diáknak egy kézmosókagylót kell biztosítani. Az illemhelyek esetében minden tíz lánynak és minden tizenöt fiúnak jár egy vécé – ismertette az elvárásokat dr. Uifalean.

A szomorú valóság

A márciusban végzett ellenôrzések során szinte embertelen körülmények fogadták a közegészségügyi felügyelôket: amellett, hogy az egy diákra szánt felületre alkalomadtán négy diákot is bezsúfolnak, a szobák bútorzata is elavult. A Mûvészeti Líceumban összecsukható vaságyakon és hepehupás matracokon alszanak a fejlôdésben lévô gyerekek, de arra is volt példa, hogy matrac nélkül, a kemény faágyon tértek nyugovóra esténként a vidékrôl érkezett diákok. Az ágynemûk besárgultak és foszladoznak, helyenként mállik le a vakolat, a mellékhelyiségek pedig nem felelnek meg a higiéniai elôírásoknak.

– A radnóti líceum bentlakásának mosdójában csupán bizonyos idôkö- zönként folyik a meleg víz, a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum internátusának az ablakain pedig befújt a szél, ezért a diákok kérésére ideiglenesen leszigetelték, így aztán nem lehet szellôztetni a szobákban – ecsetelte az észlelt rendellenességeket dr. Uifalean.

A megyében csupán két olyan bentlakás van, amely megfelel az elôírásoknak: a segesvári Joseph Haltrich, valamint a görgényi iskola internátusa – derült ki az ellenôrzések során. A felügyelôk négy marosvásárhelyi bentlakásnak, a Mûvészeti Líceum, a Gazdasági Líceum, az Avram Iancu középiskola, valamint az Elektromaros szakközépiskola internátusának vonták vissza a mûködési engedélyét, a többi esetben pedig pénzbírságot róttak ki.

– Két olyan bentlakást is találtunk, amelyek már több éve egészségügyi engedély nélkül mûködnek, ezek a nyárádszeredai valamint az erdôszentgyörgyi középiskolák internátusai – tájékoztatott dr. Uifalean.

A Népújság kérdésére, hogy milyen határidôket szabtak meg a hiányosságok orvoslására, a felügyelôség vezetôje kijelentette: a tanév közepén egyik iskolától sem várhatják, hogy hazaküldje a bentlakó tanulókat, azonban az ôszi iskolakezdés elôtt ismét ellenôrzéseket végeznek, és ahol nem teremtenek megfelelô körülményeket, bezárják az internátusokat.

A polgármesteri hivatal mossa kezeit

A marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum egyike azoknak a tanintézeteknek, amelyektôl megvonták a mûködési engedélyt.

– A közegészségügyi felügyelôk kifogásolták, hogy túl sok gyereket szállásoltunk el a szobákban, azonban ahhoz, hogy engedélyt kapjunk az étkezde mûködtetésére, legkevesebb 80 bentlakó diákunk kell legyen. Vannak szobák, ahol nyolc tanuló lakik, esetenként a Sportiskolába járó tanulókat is elszállásoljuk ha igénylik ezt – tájékoztatott Péter Mária aligazgatónô, aki kijelentette, nem lát megoldást arra, hogy a bentlakásban uralkodó állapotok javulnának, ugyanis a polgármesteri hivatal elzárkózott attól, hogy pénzt fordítson erre.

A tanintézetek saját felelôsségüket elhárítandó arra hivatkoznak, hogy a polgármesteri hivatalok nem utalnak ki pénzt arra, hogy rendbe tegyék az épületeket. A Népújság megkeresésére Lucian Rácz, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal illetékese ezzel szemben kifejtette, az ellenôrzések során észlelt rendellenességek nagy része az elavult bútorzatra vonatkozik, amelynek a kicserélése nem a hivatal feladata.

– Az önkormányzat az épületek korszerûsítéséért felel. Nagyon régi épületekrôl van szó, amelyek teljes feljavításra szorulnak, ami óriási kiadásokat róna a városi költségvetésre. Jelenleg 8 millió lejt várunk a kormánytól, amelybôl a bentlakásokra is jut majd pénz – közölte Rácz.

A polgármester sajtótájékoztatóin többször is elhangzott, hogy a városnak nem jelent prioritást a bentlakások támogatása, ugyanis ezekben nem marosvásárhelyi gyerekek laknak. Ez az oka annak, hogy az internátusokban ilyen állapotok uralkodnak? – tettük fel a kérdést a hivatal illetékesének. – Az önkormányzat számára elsôdleges fontosságú, hogy azokat a helyiségeket tegyük rendbe, amelyeket az összes gyerek használ. Nyaranta kifestjük a tantermeket, elvégezzük a szükséges javításokat – jelentette ki Lucian Rácz.

Úgy tûnik, arról senkinek nincs mondanivalója, hogy a vázolt körülmények milyen hatással vannak a bentlakásokban élô gyerekekre. A jelek szerint az ilyen vonatkozásokról sem az iskolák vezetôinek, sem a tanfelügyelôségnek (mit is jelent a "felügyelni" és mire ügyelnek fel?) nincs tudomása…

Aktuális

Akár a legjobb törvények is szabályozhatnák a romániai szociális rendszert, a valóságban mind gyakrabban derül ki, hogy a nehéz helyzetben levôk közül egyesek semmiyen besorolásba nem illenek bele. Ily módon a rendszeres állami segítségnyújtás, ami másoknak megkönnyítheti az életét, a társadalom peremén tengôdô, "kategória nélküli" személyek egy részének nem adatik meg. Persze, cinikusan azt is mondhatják egyesek, hogy magára vessen például az a házaspár, aki 40-50 év alatt még egy évnyi hivatalos munkaviszonyt sem gyûjtött össze. Ugyanakkor feltevôdik a kérdés, hogy volt-e egyáltalán lehetôségük, de fôként az, hogy miért kell emiatt több kisgyereknek nélkülöznie, akik minden munkakönyvnél, minden vagyonnál többet érnek, s akiket egy jól szervezett társadalomban fel kellene karolni a nevelkedésükhöz szükséges anyagiak biztosításával. Még akkor is, ha velük szemben a törvény hátrányos, egy magára valamit is adó nagyobb közösségnek meg kellene találnia a támogatás kiskapuját. Ennek hiányában, amikor róluk és a hozzájuk hasonlókról írunk, a magánszféra segítségére számítunk. Az újságíró arra gondol, hogy a tehetôsek a sokból talán tudnak nélkülözni egy keveset, hogy a rászorulóknak adják. Közhelyszerû, magától értetôdô elképzelés. Amire szinte mindig rácáfol az élet. Hisz nem titok, hogy akinek közismerten sok van, attól folyton kérnek, s egy idô után már elmegy a kedve az adakozástól. Vagy eszébe sem jutott soha. A mások nyomorúsága pedig általábam olyan embereket mozgósít, akik maguk sem dúskálnak az élet javaiban, de ami kevés van, azt szívesen osztják meg azzal, akinek még annyi sincs. Megható volt az elmúlt napok során azon többnyire egyszerû embereknek a gesztusa, akik mosógépet és egyéb tárgyi segítséget ajánlottak fel az öt gyerekkel özvegyen maradt cserefalvi apának. Volt, aki el is szállította a segélyt, s a felajánlások összegyûjtése a lehetôségek függvényében tovább tart. A gyûjtési akcióban egy nagyon idôs, többszörösen rokkant nyugdíjas asszony is jelentkezett, aki a legjelentôsebb adományt tette a család javára. A hajdani bábát, aki sok gyereket segített világra, s jelen volt a falusi emberek életének legnehezebb eseményeinél, az újságban olvasott történet érintette meg. Egyszerû körülmények között élve tette félre a támogatásra szánt összeget, s azzal a kéréssel adta, hogy ne tegyük közzé a nevét. Lakása, életmódja, helyzete arról gyôzött meg, hogy lenne mire költenie a pénzt, de ô úgy érzi, hogy az árváknak nagyobb szüksége van a támogatásra. Elbeszélgetve vele és mindazokkal, akikben a lapunk hasábjain közölt történetek hatására felébred a tenni akarás, jó érezni, hogy még mindig egy olyan közösségben élünk, amelyben nem ment feledésbe az emberség.

Tôkés László református püspök, erdélyi magyar európai parlamenti (EP-) képviselô a kisebbségi jogok erôsítéséért fellépô Európai Szabad Szövetség (EFA), vagyis az úgynevezett regionalisták képviselôcsoportjának lett a tagja.

Tôkés László ezt Ian Hudghtonnal, az EFA EP- képviselôcsoportjának vezetôjével, Nelly Maes EFA-elnökkel és a magyar néppárti EP- delegációt vezetô Szájer Józseffel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján jelentette be.

Tôkés eredetileg az Európai Néppárt EP- frakciójába készült – felvételére elôzetes ígéreteket is kapott -, de taggá válását a román tagpárt képviselôcsoportja meghiúsította.

Szájer az elmúlt hónapokban megbeszélések sorozatát folytatta annak érdekében, hogy elérje Tôkés felvételét, de az Európai Néppárt frakciójában az a kialakult gyakorlat, hogy csak az nyerhet frakciótagságot, akit a küldô ország néppárti tagpártjának képviselôi elfogadnak. A román néppárti EP- képviselôk az ugyancsak a Néppárthoz tartozó RMDSZ EP-képviselôinek távollétében foglaltak állást Tôkés felvétele ellen.

A sajtótájékoztatón mind Tôkés, mind Szájer elmondta: a románok arra hivatkozva zárkóztak el, hogy a püspök autonómiapárti.

Tôkés László hangsúlyozta, hogy osztja az EFA által vallott értékeket és elveket, nevezetesen az autonómia, a kisebbségi jogok, a regionalizmus, a szubszidiaritás, a nyelvi sokszínûség elvét. Kitért arra, hogy az Európai Szabad Szövetség már hónapokkal ezelôtt hívta soraiba, és most megérett benne az elhatározás, hogy a hívást elfogadja, néppárti felvételi kérelmét visszavonja. Köszönetet mondott a magyar néppárti képviselôcsoportnak a felvétele érdekében kifejtett erôfeszítésekért.

Az EFA-csoport – az Európai Parlament honlapján olvasható önmeghatározása szerint – Európa "állam nélküli nemzetei, régiói és hátrányos helyzetû kisebbségei" érdekeit képviseli. Az EFA elismert európai szintû párt, és az autonómiatörekvések szószólója az ezt nélkülözô régiók, illetve nemzetek számára.

Eddig két skót, egy walesi, egy baszk és egy lettországi orosz EP-képviselô alkotta az európai parlamenti EFA-csoportot. Vezetôjük, Ian Hudghton a Skót Nemzeti Párt politikusa. Nelly Maes, az EFA elnöke flamand politikus.

Az EFA a – Daniel Cohn-Bendit társelnöklete alatt mûködô – Zöldek csoportjával közös frakciót alkot az Európai Parlamentben. Vezetôjük, Hudghton a közös frakció elsô alelnöki tisztét tölti be. A közös frakció kereteket biztosít ahhoz, hogy közösen képviselhetô álláspont esetén a két csoportosulás kölcsönösen segítse egymást.

Újságírói kérdésre válaszolva Tôkés elmondta, hogy számos kérdésben egyetért a Zöldekkel, és igyekszik együttmûködni velük, ám kiemelte, hogy ez korántsem jelent teljes azonosulási kötelezettséget.

"Az egyik szemem sír, a másik nevet" – mondta Szájer József a sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy az Európai Néppárton belül sokan táplálnak pozitív érzéseket Tôkés Lászlóval kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar néppárti EP-delegáció együttmûködési megállapodást kötött Tôkés Lászlóval.

A megállapodásnak az újságírók számára kiosztott szövege szerint a felek stratégiai szövetségesnek tekintik egymást az Európai Parlamentben végzett munkájuk során. Együttmûködésük fô területeként megjelölték a kiállást az emberi és polgári szabadságjogok tiszteletben tartása mellett, a nemzeti kisebbségek legitim autonómiatörekvéseinek támogatását, a XX. század totalitárius kommunista diktatúrájának örökségével való szembenézés tudatosítását, valamint az európai politika keresztény hagyományainak erôsítését.

XVI. Benedek pápa elismeri a pedofil amerikai katolikus papok által okozott sérelmeket és szenvedéseket, ezért jövô heti egyesült államokbeli útja során a sebek begyógyításán fog munkálkodni – közölte szerdán Tarcisio Bertone bíboros, római kúria vezetôje (kormányfô).

A Szentszék hierarchiájában második helyet elfoglaló fôpap az egyházfô útját megelôzô interjúban azt mondta, hogy XVI. Benedek a "bizalom és remény" üzenetét fogja tolmácsolni az amerikai papságnak a New York-i Szent Patrick székesegyházban tartandó találkozón. "A szentatya megpróbálja megnyitni a kapukat a kiengesztelés és megbékélés felé vezetô úton" – mondta Bertone.

A bíboros a bostoni érsekségben hat éve kirobbant, majd országossá dagadt pedofíl- botrányára utalt. A botrány kiinduló pontja Geoghan atya ügye volt, aki több évtizedes paptanári pályafutása során mintegy 130 fiatalkorút rontott meg. A történtek miatt lemondásra kényszerült Bernard Law bostoni érsek. Bírósági iratok szerint egyedül ebben az érsekségben hatvan év leforgása alatt 237 pap több mint ezer kiskorút zaklatott szexuálisan. Az egyház által az áldozatoknak megítélt kárpótlás összege már meghaladja az egymilliárd dollárt.

A bostoni katolikusok azt remélték, hogy a pápa városukat is felkeresi, de Bertone szerint a 81 éves egyházfô április 15-20-i útja során nem tud majd eleget tenni minden meghívásnak, zarándoklata Washingtonra és New Yorkra korlátozódik.

A római kúria vezetôje szerint a pápa tisztában van az iszlám szélsôségesektôl érkezô fenyegetésekkel, ennek ellenére "nagyon nyugodt és derûs, bízik Istenben és ôrangyalaiban", akik nem hagyják el ôt amerikai útja során sem, illetve bizodalommal van a washingtoni kormányszervek iránt is, amelyek szavatolni hivatottak védelmét.

(MTI) Matematikai modellel mutatta ki a chilei Tarapaca egyetemének két kutatója a Húsvét-sziget lakossága eltûnésének folyamatát, amely a tudomány eddigi megállapítása szerint 1000 és 1400 között következett be.

Mauro Bologna és J.C. Flores abból indult ki, hogy a 160 négyzetkilométeres területre, Kr.e 400 körül érkezett polinéziaiak a szigetet borító pálmáknak köszönhetôen kezdtek el szaporodni. A fák törzsét használták fel csónakkészítésre, tüzelésre, gyümölcsébôl táplálkoztak. 1175-re már kétezren voltak. A matematikai séma szerint számuk a rendelkezésre álló nyersanyagforrásokhoz viszonyítva ekkor volt optimális. Ám 1300-ra, amikor számuk megkétszerezôdött, a pálmafáké pedig csökkent, az egyensúly e két tényezô között megbomlott. 1400-ra eltûnt az összes pálmafa és ez a lakosságra is végzetes lett.

A kutatók hangsúlyozzák: módszerük, amely a lakosság-források viszonyát veszi alapul, különbözik attól, amelyet a múlt század ’20-as éveiben dolgozott ki Vito Volterra és Alfred Lotka matematikus, mert ez utóbbiak a ragadozó állatok és prédáik egyensúlyát vették képletük alapjául. Bologna és Flores képlete bonyolultabb, viszont számaik egybehangzanak a régészek által végzett kutatások adataival.

Ezenkívül elemzéseikben foglalkoztak a "technológiai" elemmel is, azaz a megváltozott körülményekre való változtatási, ha úgy tetszik, újítási készséggel, amelyet ebben az esetben nagyon alacsonynak értékeltek. Ez, elzárt szigetrôl lévén szó, nem meglepô, egy más, globalizált területen viszont ennek az elemnek nagy szerepe lehet.

Volterra és Lotka azt állítják, hogy képesek dekódolni az idôk folyamán eltûnt más, például dél-amerikai civilizációk eltûnésének okait és meghatározni az egész planétán a jelenlegi civilizáció összeomlásának ritmusát – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Új arcok jelentek meg a PD-L-ben. Teodor Giurgea, aki 2004-ben a liberálisok marosvásárhelyi polgármesterjelöltje volt és az ugyancsak liberális megyei tanácsos, Ioan Tosa tegnap iratkozott be a Dorin Florea vezette alakulatba.

A két tanácsosnak, mint mondták, elege lett a liberálisokból. Giurgeát komoly támadások érték az utóbbi idôben, különösen, mióta egyik helyi tévében nyilvánosan kért elnézést Floreától a négy évvel ezelôtti piszkos kampány miatt, Tosa meg azt mondta, 2004-ig nem volt egyetlen pártnak sem a tagja, akkor lépett be a PNL-be, de rájött, rosszul választott.

Giurgea Nyárádtô polgármesteri székére pályázik

Teodor Giurgea, aki valamikor Nyárádtôn volt helyi tanácsos, kijelentette, ha elfogadják a programját, indul a polgármesteri székért. Hozzátette: van hozzá elegendô ereje, energiája, szakértelme és munkakedve. A döntést a párt bürója hozza meg. Ugyanakkor elmondta, hogy négy évvel ezelôtt, amikor a helyhatósági választásokon csúfos vereséget szenvedett (kevesebb mint ezer szavazatot kapott), rákényszerítették a jelöltséget. Távollétében döntött és szavazott a politikai büró, és még Theodor Stolojant is bevetették a meggyôzô munkába, aki támogatásáról biztosította, azonban nem tartotta be az ígéretét.

"Mindenkit kinyírok! (Îi rad pe toti!)"

Ezt már Dorin Florea mondta politikai ellenfeleirôl. A polgármester dühös volt a kormányra, amely szerinte úgy próbálja betömni a költségvetési hézagokat és takargatni a tehetetlenségét, hogy mélyen belenyúl a helyhatóságok zsebébe. Ma jutott tudomására, hogy egy sürgôsségi kormányrendelettel megtiltják a helyhatóságoknak, hogy pénzt utaljanak ki az iskoláknak, óvodáknak, bölcsôdéknek, mi több, a tanárok étkezési jegyeit is visszavonják. A polgármester szerint világos: a kormánynak fogalma sincs a romániai valóságról. Ezért levelet írt a Polgármesterek Ligájának, a Municípiumok Föderációjának, az Európai Bizottságnak, amelyben felhívta a figyelmet, hogy bár az önkormányzatok saját pénzérôl van szó, nem a kormánypénzekrôl, a hatalom csúfot ûz a helyhatóságokból. Mint mondta, a felelôtlen és tehetetlen kormány így akarja büntetni azokat a helyhatóságokat vagy polgármestereket, amelyek és akik nem tetszenek neki.

Azt mondta, bízik az emberek bölcsességében, s legalább 17-18 százalékos gyôzelemre számít a helyhatósági választásokon. Ugyanakkor bejelentette, hogy polgármesterjelöltként a napokban hivatalosan is bemutatja a programját.

Az EuroTop Consulting településfejlesztési, forrásszerzési és beruházási tanácsadó cég szervezésében zajlott múlt hét végén Szovátán a Térségfejlesztés az Európai Unióban avagy Hogyan fejlesszük településünket okosan? címû szakmai fórum, önkormányzati szakembereknek és kistérségi vezetôknek. A pályázati lehetôségek áttekintése mellett az elôadók megállapították: a szükségletek felleltározása, az üzleti tervek kidolgozása, a finanszírozási lehetôségek azonosítása mellett fontos, hogy a stratégia hosszú távú legyen, hogy a programokban partnerként részt vevô önkormányzatok egymást erôsítô projekteket készítsenek.

A szakmai fórum célja – mint Fazakas Zsuzsanna, az EuroTop Consulting ügyvezetô igazgatója elmondta – párbeszédet kialakítani az önkormányzati szakemberek, az uniós kapcsolatokkal rendelkezô intézményvezetôk és pályázati szakemberek között. Az elôadásokon túl ezért a szekcióülések keretében lehetôséget biztosítottak a résztvevôknek, hogy tanácsot kérjenek az elôadóktól, egyéni tanácsadást igényeljenek Horváth Annától, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkárától.

A településfejlesztési irányvonalakról, lehetôségekrôl Horváth Anna államtitkár (Hogyan lehet lehívni az uniós fejlesztési forrásokat?), Somodi Zoltán, az Informatikai és Távközlési Minisztérium államtitkára (Együtt a korral – informatikai fejlesztések szükségessége a térségben), Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke valamint Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke (Helyi együttmûködési tapasztalatok az uniós források lehívásában) és Magyarországról Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Fejlesztési Pprogramirodájának fôosztályvezetôje tartottak elôadást.

Lokodi Edit Maros megye elôcsatlakozási alapokból finanszírozott projektjeit ismertette (ipari park, Samtid, fogyatékos személyek védelme, hulladéktárolás, ISPA-program, útkorszerûsítés), a gondok között a közmûvesítés hiányát, a határidôkbôl való kifutást említette. A megye lakossága 25 százalékának nincs vezetékes ivóvize, 55 százalék esetében megoldatlan a csatornázás. A közmûvesítési problémák megoldására készülô komplex integrált terv (masterplan) 400 millió euró értékû. A csatlakozási alapokból a telemunka-projektet, a sürgôsségi beavatkozást korszerûsító projektet, elsôsegélynyújtás minôségét javító programot, valamint motoros sportok számára autóparkot finanszíroznának. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a jelenleg futó programok ismertetése mellett beszélt a problémákról (tisztázatlan tulajdonjog, hiányos dokumentációk, szakemberek, stratégiák hiánya), a földügyek elhúzódó rendezésérôl, a régiók közötti versenyhelyzetrôl, arról, hogy a siker kulcsa a kistérségek támogatása lehet, az önkormányzatoknak pedig integrált pályázatokat kellene készíteniük, a megyei tanács szerepét a pályázatokban növelni kellene. "Segíteni kell azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem képesek pályázati pénzeket lehívni, a jövôt a társulás, partnerség, a megyei önkormányzat támogatása jelenti".

Tizenkilenc környezetvédelmi és társadalmi civil szervezet április 7-én nyílt levéllel fordult a Demokrata Liberális Párt vezetôségéhez: Emil Boc elnökhöz, illetve Theodor Stolojan és Adriean Videanu elsô alelnökökhöz. Ebben arra kérték a politikusokat, hogy hozzák nyilvánosságra a párt álláspontját a Gheorghe Funar (Nagy- románia) és Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) szenátorok által kezdeményezett, azzal kapcsolatos törvénymódosító javaslattal, hogy tiltsák be Romániában a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban. A törvénymódosító javaslat vitáját hamarosan napirendre tûzi a képviselôház.

Az aláírók között van – többek között – a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ, a Valea Soarelui és a Segesvári Fenntartható Fejlôdésért Egyesület, valamint a Pro Európa Liga is. Több Kolozs, Hargita és Fehér megyei szervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez. Ebben megállapítják, hogy Romániában pillanatnyilag sehol sem használnak arany-, illetve ezüstbányászatban ciánt, így ennek betiltása nem járhat gazdasági és társadalmi következménnyel. A levélírók tudomása szerint 1998 – 2006 között 25 olyan baleset volt, amelynek következtében ciánnal szennyezett zagyvíz jutott a környezetbe. Közülük a legismertebb a nagybányai tároló gátszakadása 2000-ben, amikor 90.000 köbméter szennyvíz okozta az elmúlt évtizedben Európa egyik legnagyobb ökológiai katasztrófáját. Nyolc évvel e tragikus baleset után még mindig nem dolgozták ki azokat a nemzetközi, illetve hazai szabályokat, mechanizmusokat, amelyekkel megelôzhetô lenne egy újabb hasonló méretû szennyezés.

A nemkormányzati környezetvédelmi szervezetek internetes honlapot nyitottak Románia ciánok nélkül címmel (www.faracianura.ro), ahol az érdekeltek tájékoztatnak a törvénymódosító kezdeményezésrôl és aláírásokat gyûjtenek a ciánhasználat ellen. Április 7-ig 7684-en írták alá a felhívást. A bejelentkezôk 98%-a támogatja a szenátorok kezdeményezését.

Az intézet 1946-os alapítására emlékezve idéntôl új hagyományt szeretne teremteni a Marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem: minden évben április kilencedikén ünneplik majd az egyetem napját, ez alkalomból a héten miniévadot is szerveztek, amelynek zárónapjára a tegnap került sor.

A zárónapi rendezvénysorozat reggel fél tízkor kezdôdött az intézmény belsô udvarán, ahol ünnepélyes keretek között avatták fel az egyetem új épületét, az avatót koncert zárta: a zenemûvészeti kar hallgatói énekeltek, illetve játszottak, majd az egy órányi kávézós-lazítós- társalgós szünetet követôen beszélgetés vette kezdetét a Stúdió Színházban: a maiak a régiekre, még köztünk lévôkre, avagy eltávozottakra emlékeztek, azokra, akik hírnevet és megbecsülést szereztek az intézménynek és az egykori Székely Színháznak egyaránt.

Dr. Ungvári Zrínyi Ildikó nyitotta az egy órányi, emléket állító és ezért szomorú, mégis nevetésben és humorban bôvelkedô, a színpadi bakiktól a vizsgákon történtekig megosztó, sztorizós beszélgetést. Képek és szavak délelôttje következett, az egykori pillanat megelevenedésének órája, amelyben olyanok szólaltak fel, akik egykoron az egyetem diákjai voltak, ma pedig tanáraiként tevékenykednek. Az "emlékek terelgetôjeként" dr. Kovács Levente vezette a beszélgetést, amelynek elsô epizódjaként részletet vetítettek Sütô András Vidám sirató egy bolyongó porszemért címû darabjának a Tarr László és Lohinszky Loránd fôszereplésével Harag György által rendezett elôadásából. A híressé vált borozós jelenet után Lohinszky Loránd lépett a színpadra. Mint mondta, sajnálja, hogy Tarr László nem lehet jelen, hiszen az az elôadás rá épült, majd elmesélte a ’77-es bemutatóval kapcsolatos egyik élményét, amikor lerobbant derekával kellett beesnie egy liszttel teli fürdôkádba. Mint mondta, Harag inkább kiment a terembôl, csak hogy ne lássa a botrányt, de szerencsére nem történt semmi baj.

A következô, immár vetített kép dr. Farkas Ibolya színmûvésznôt és a legendás Kovács Györgyöt ábrázolta Camil Petrescu Velencei történetének egyik jelenetében, amelynek kapcsán Farkas Ibolya néhai tanárára emlékezett, mind a felvételin tapasztaltakon, mind a szóban forgó darab egyik elôadásán keresztül, amikor a rettegett rektor – természetesen véletlenül – egy könnyes jelenetbeli búcsút követôen béka módjára nyúlt el a színpadon, a helyzetet azonban elegáns humorral megoldotta.

Selyem Ildikó a szinte napra pontosan 42 évvel ezelôtt bemutatott Szarkafészek címû elôadás kapcsán emlékezett élete egyik legszebb idôszakára, illetve a csodálatos szigorral és humorral megáldott Szabó Lajosra, az intézmény elsô rektorára és a minden idôk legelegánsabb színészeként jellemzett Kovács Györgyre.

Kincses Elemér rendezô nem kis derültséget okozva vizsgaélményeit osztotta meg a közönséggel, de Szabó Lajosról szólt Balázs Éva is egy ’74-es fénykép kapcsán. Kovács Levente arról a képrôl beszélt, amelyen Illyés Kinga és Tarr László egy kabaréjelenetben (!) látható. A második, Kovács Levente által választott fénykép igazi ritkaság, hiszen egy 1973-as, orvosis-színis focimeccs közben készült, amelyen éppen az akkor fiatal tanár Béres András vezeti a labdát, és amely azért emlékezetes, mert a színi csak 4-5-re kapott ki.

Kovács Levente után Gáspárik Attila, az intézmény rektora emlékezett Oláh Tiborra, mindenki Tibcsijére és Csorba András megsemmisítô pillantásaira a diákság egy-egy színpadi, szabadabb pillanatának okán.

Az egyetem napja délben az intézmény színháztudományi lapja, a Symbolon legutóbbi számának bemutatásával folytatódott, délután gálaest következett, este pedig sörpatikai buli zárta az ötnapos miniévadot.

Útban Sepsiszentgyörgy és Bákó felé, ahol Bogdan Olteanuval, a parlament elnökével folytat megbeszélést, tegnap a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen tett látogatást Szili Katalin, a magyar Országgyûlés elnöke, majd este Szovátán mûvészekkel, egyetemi tanárokkal vacsorázott.

Az egyetem alapításának tiszteletére szervezett ünnepségen Gáspárik Attila rektor fogadta és köszöntötte az elnök asszonyt, aki hat kormánypárti és ellenzéki képviselô kíséretében érkezett. A vendéget végigvezették az egyetemen, majd megtekintették a tegnap felavatott épületszárnyat. Ezt követôen Szili Katalin a Bolyai utcai épületben virágkoszorúval tisztelgett a néhai Illyés Kinga színmûvész emléke elôtt. Látogatásának céljáról elmondta, hogy szinte kizárólag mûvelôdési jellegû, s Marosvásárhelyen landolva köszöntetni óhajtotta Gáspárik Attila rektort és Béres Andrást, az egyetem elnökét.

A látogatás egyetlen politikai eseménye a román házelnökkel való megbeszélés lesz. A csángószövetség meghívására látogat Bákóba, ahol nem csak magyar, hanem román nyelvû oktatási intézményeket is megtekintenek.

– Szeretném, hogy a félévenként ismétlôdô megbeszélésen, amelyet félévente rendszeresen megtartun,k az európai és kétoldali együttmûködésrôl, reformszerzôdés kérdéskörérôl is szót ejtsünk. Fontos számunka a kisebbségek nyelvoktatásában és kulturális lehetôségeinek a támogatásában történô együttmûködés is – hangsúlyozta az Országgyûlés elnöke.

Csütörtökön a két székelyföldi város, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy lesz a helyszín, ahol elsôsorban kulturális programok várják a magas rangú vendéget.

Pénteken a házelnök és delegációja átkel a Kárpátokon, hogy eljusson Bákóba, és látogatást tegyen Csángóföldön. A román képviselôház elnökével együttesen tesznek látogatást a "Fundatia de Sprijin Comunitar" elnevezésû román jótékonysági és szociális szervezetnél.

A két házelnök és kísérete Lészped faluba utazik, ahol megtekintik a helyi – magyar nyelvet is oktató – román állami iskolát. Szili Katalin itt tankönyveket, mesekönyveket, DVD lejátszót, és filmeket ad ajándékba. E látogatás alkalmat ad arra, hogy találkozzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetôivel.

Páskándi Géza egyik mondatát idézte nemrég valaki a fejemre: "se a bûn, se a bûntudat nem ítélhet az érték felett". Akkor most mégis miért és milyen alapon veszik maguknak egyesek azt a bátorságot, hogy az érték fölött is ítélkezzenek? * Ha nyilvánosan pellengérre állítanak egy gazembert, akkor azok, akik róla azt eddig is tudták, legfeljebb elégtételt éreznek. Igazi hírértéke annak van, amikor olyan valakirôl lehet levenni a keresztvizet, aki egyébként köztiszteletnek örvendett. * Az 1989 decemberi elsô napok eufóriája után az erkölcsi megtisztulás ideje jött el, vagy egy kompromittálódott hatalom átmentésének és más módszerekkel érvényesített további hatalmának az ideje? Nem bukott-e meg a gyakorlatban is a Temesvári kiáltvány 8. pontja? * Nem verték-e szét a bukaresti diákokat, akik igazi demokráciát követeltek? Nem a magukat egy új világba beépítôk különbözô táborai közötti hatalmi harc ideje következett el a diktátor félreállítása után? * Hát nincs senki, aki észrevegye, hogy napjainkban változott módszerekkel, de a "bûn" pellengérre állítása nyomán az arénában felharsanó üvöltésben épp az értékeink kérdôjelezôdnek meg? Hogy sokkal körmönfontabb módon, mint '89 elôtt, folytatódik a mi kicsi társadalmunk morális felbomlasztása? Hogy nem csak a "bûn", hanem az érték fölött is ítéletet mondunk? Hogy összekeverjük a kettôt. * Hiába akartunk mi erkölcsileg megtisztulni! Ha meglett volna is az a bizonyos civil kurázsi, sehol sem volt hozzá a befogadóközeg. * A közszereplôk között fehér holló a temesvári ortodox metropolita, Nicolae Corneanu, aki 1990-ben felállt és nyílt vallomást tett. Megtisztult tôle az egyháza? * Persze, nem könnyû dolog a bûnvallás – s különösen nem a nyilvános bûnvallás. Nagyon sok "besúgó" azzal lett foglya vállalt szerepének, hogy zsarolhatták azzal: leleplezik társai elôtt, ha nem végzi tovább a "kötelességét". És ezt még '89 elôtt is nehéz volt vállalni. * Legalább most törjünk ki ennek az új közösségbomlasztásnak a bûvkörébôl! Legalább most ne engedjük manipulálni magunkat! Nevezzük nevén a bûnt, de csak akkor, amikor elkövetésének minden körülménye ismeretében ítélhetünk. * És ne felejtsük: "sem a bûn, sem a bûntudat nem ítélhet az érték felett". (Dávid Gyula: Nem mentôöv és nem besúgóknak – Nyílt válasz egy nyílt magánlevélre. HELIKON, 2008. február 10.)

A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Mûvészeti Líceumban a 2008–2009-es tanévtôl (tehát szeptembertôl) ismét indul kilencedikes drámaosztály. Az osztályt az Oktatási és Kutatási Minisztérium március közepén hagyta jóvá. A 2000-ben létesített Drámatanszék jelenleg Romániában az egyetlen, amely magyar nyelvû középiskolás drámaképzést biztosít. A drámaosztályba várunk nyolcadik osztályt végzett vagy kilencedik osztály végzett, de visszafelvételizni kívánó fiatalokat Sepsiszentgyörgyrôl, Kovászna megyébôl, valamint az egész ország területérôl.

A drámaosztály egy komplex szakmai képzés, amely, a szakmai kérdéseken túl, magába foglalja a tizenévesek személyiségének fejlesztését.

A szaktantárgyak (drámai gyakorlat, improvizáció, mozgás, beszédtechnika, mûvészi beszéd, bábképzés, újságírás, színház- és filmrendezôi gyakorlat stb.) kapcsán a kamaszok közelebb kerülnek önmagukhoz, kialakul, megerôsödik a verbális és nonverbális kommunikációjuk, kíváncsiak lesznek társaikra és a világra, felvállalják önmagukat, megnyílnak, levetkôzik gátlásaikat, megtalálják gondolkodásmódjukat, kialakul a lelki érzékenységük és finomságuk úgy, hogy közben szakmai ismeretre és jártasságra tesznek szert. A drámaosztály szándéka mindenképp az, hogy egy olyan hiányt pótoljon a román tanügyi rendszerben, amelyre egyre nagyobb szükség van ebben az elértéktelenedett, elgépiesített, agyonautomatizált világban.

A szaktantárgyakat szakképzett tanárok és színész-pedagógusok tanítják.

A drámatanszékes diákoknak, Fazakas Misi színész-rendezô-pedagógus-tanszékvezetô irányítása alatt, lehetôségük van színházi elôadásokon is kipróbálniuk magukat. Így született meg 2002-ben a Jolika! c. elôadás, amely a Budapesti Magyar Mûvek Fesztiválján a legjobb elôadásnak járó díjat nyerte el, illetve 2004-ben a Farsang c. elôadás, amely a Licart 2005 Országos Diákszínjátszó Fesztiválon (Bukarest) a legjobb csapatnak/elôadásnak járó díjat érdemelte ki. Jelenleg a Részletek a bolyongás meséibôl c. elôadás van mûsoron, amely lassan eléri a 100. elôadást. Az elôadás a Licart 2007 Országos Diákszínjátszó Fesztiválon (Bukarest) a legjobb csapatnak/ elôadásnak járó díjat érdemelte ki.

Az iskola elvégzése után a diákok a kötelezô érettségi mellett szakérettségit is tehetnek, így szakképesítést elismerô oklevelet is kapnak.

A drámaosztály elvégzése nagyobb esélyt nyújt a színmûvészeti egyetemek színész, bábszínész, rendezô, teatrológia szakára való bejutásra. Az állandó beszédtechnika és mûvészi beszéd órák, valamint a kommunikációs készség kialakulása elôsegíti a jogi, politikai, pedagógiai, illetve a tévé- és rádió-mûsorvezetôi pályákon való érvényesülést. A filozófia, pszichológia, szociológia, teológia, hitoktatói szakokra is megkönnyíti a felvételit a színészosztályban szerzett ember- és önismeret. A drámaosztályban tanult komplex, változatos és több területet átfogó szaktantárgyak felkészítik a diákot a média-film-foto összmûvészeti egyetemekre, valamint az újságírói szakra való bejutásra.

Azon diákok számára, akik más településrôl érkeznek, bentlakást tudunk biztosítani.

Érdeklôdni a felkészítôkkel és felvételivel kapcsolatosan Fazakas Misi tanszékvezetônél lehet a 0740-578-725-ös telefonszámon vagy a drazse2@yahoo.com e-mail címen.

Csütörtöki kimenô

Mindjárt elöljáróban illik leszögezni, hogy Nagy Szabó Ferenc nem (volt) Dorin Florea. Noha mindketten Marosvásárhelyen éltek, Nagy Szabó Ferenc soha nem volt városbíró, Dorin Florea pedig remélhetôleg nem bír majd Marosvásárhellyel. A kampány részeként nem értelmezhetô szelíd városlakói óhaj óhatatlan csúszott ki a billentyûzetbôl.

Azt olvasom tehát, hogy a plébánia epigráf feliratai között elôforduló Nagy Szabó Ferenc, kinek házát a 18. század elején a katolikus egyháznak adományozta akkori tulajdonosa, városbíró lett volna.

Ez örök sajnálatunkra nem igaz, mint ahogy az sem, hogy népünk/népetek/népük minden egyedében tehetséges, szorgalmas és zseni lenne. Akad egy népben mindenféle. Hát még krónikaíróban...!

Nagy Szabó Ferencnek az apja volt városbíró több ízben is, ugyanis a város elsô emberét egy évre választották, aztán visszaválaszthatták vagy a pihentetôbe küldhették. Nevezett Nagy Szabó János például Székelyvásárhely élén álldogált 1603-ban, 1605-ben, 1608-ban és 1613-ban is.

Kiváló és eszes, írástudó fia pedig sokféle városi és céhes hivatalt viselt, például 1603-ban egy városi követség tagjaként kint járt Nyárádszeredában, élelmet vitt Székely Mózes és a vele harcoló Bektes basa katonáinak. 1604-ben, mielôtt belépett volna a szabócéh mesterei közé, megnôsült. Ez volt ui. az egyik feltétele annak, hogy valakit mesterré avassanak. Kolozsvári menyecskét hozott a házhoz, Rozsás Erzsébetet. Aztán április derekán felesküdött a város törvényeire, melyeket éppen abban az évben foglaltak írásba, és ígérte ünnepélyesen a céhszabályoknak megtartását. 1613-ban a szabócéh dékánja, 1614-ben Konstantinápolyban járt, ahol akkoriban éppen rokona, Borsos Tamás is tartózkodott fejedelmi követként.

1616-ban Brassóba küldték, hogy a várvédelem számára tarackot öntessen a szász mesterekkel. Bizonyára nemcsak ez okon szükségeltetett az ágyú, hanem azért is, mert a városiasuló város, mely két év múltán megkapja a szabad királyi rangot, olyan tûzszerszámot kívánt, mellyel az ide látogató, átnyargaló koronás és fejedelmi süveget viselô magas rangú személyeket méltóképpen üdvözölni lehessen.

1623-ra a Nagypiac felsô végében megépül a háza, mely többé-kevésbé felismerhetôen még mindig az eredeti alakját hordja. 1650-ben ezenfelül az apja által a család más tagjára hagyott várbeli házat is sikerül visszaváltania magához. A szabók céhmesterükké teszik 1627- ben, mely hivatalt 1631-ig szakadatlan viseli. Idôs emberként, 1658-ban pedig a város bizalma töretlen a mesterben, hiszen szervezôkészségének azzal adtak táptalajt, hogy a vár egyik kapitányává tették. Végezetül krónikájának utolsó bejegyzése is 1658- bôl származik.

Mint Kelemen Lajos¹ kiderítette, 1659. január 16-án, Marcellus pápa neve napján múlt ki ez árnyékvilágból, egy bús szerdai napon. Temetésekor, január 20-án – ámbátor katolikus volt – tizenhármat harangoztak a reformátusok a vártemplomból. (1581. szeptember 13- án született ugyancsak Székelyvásárhelyen.)

Nem ártana egyszer szobrot állítani emlékére. Hisz nem egyszerû szabómester volt pusztán, de bízható polgár, tollforgató, kinek szíve Vásárhelyért dobbant.

¹ Kelemen Lajos: Mûvelôdéstörténeti tanulmányok. (Sajtó alá rendezte Sas Péter.) Kolozsvár, Kriterion, 2006.

Amint arról korábban már tudósítottunk, az év elején a kanadai Rákóczi Alapítvány ötezer dollárral támogatta a Bolyai Farkas Elméleti Líceum borzonti tanulmányi házának felépítését. Néhány hónappal a munkálatok beindításához szükséges pénzösszeg után maguk az adományozók is megérkeztek a líceumba, ahol a középiskolás ötletgazdák bemutatták az OTP Fáy András Alapítványhoz beküldött Idôutazás a Székelyföldön címû gyôztes pályázat konkrét munkatervvé formálódásának történetét.

– A kivitelezéshez kapott ötmillió forint – amely eredetileg egy virtuális összegként szerepelt a pályázati felhívásban – az építkezési költségek mintegy tíz százalékát teszi ki. A jövôben konferenciák, táborok színhelyeként, külföldi diákok szálláshelyeként mûködô tanulmányi ház alapkövét a kanadai magyarok tették le adományukkal – közölte Bálint István, a líceum igazgatója.

Ajklerné Pap Zsuzsa, a Rákóczi Alapítvány elnök asszonya gratulált a diákcsapatnak, akik az elmúlt tizenöt év legsikeresebb bolyais pályázói, és további anyagi támogatást ígért.

– Vállalkozók és magánszemélyek adományaira is számítunk. Ha minden a terv szerint megy, a tanulmányi ház jövôre megnyitja kapuit – mondta Gáll János mûépítész.

V.A. marosvásárhelyi olvasónk fordult levélben a Népújság szerkesztôségéhez, melyben energiapazarlással vádolja az Energomurt, és azt nehezményezi, hogy az enyhe idôjárás ellenére is fûti a tömbházlakásokat. Teszik ezt akkor szerinte, amikor a hôenergia ára majdnem a duplájára nôtt.

Az olvasónk által felvetett kérdéssel Bota Edithez, az Energomur Közönségszolgálati Irodájának vezetôjéhez fordultunk, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályban lévô jogszabályok értelmében a távhôszolgáltató vállalatnak kötelessége a külsô hômérséklet szerint szolgáltatni a hôenergiát. Ôsszel akkor indítja be a fûtést, amikor egymást követô három napon 10 C-fok alá süllyed a hômérséklet. Tavasszal pedig akkor állítják le, amikor a kinti átlaghômérséklet meghaladja a 10 C-fokot.

– Ennek függvényében az elmúlt hét végén csak reggel és este kellett fûteni. Tegnap már csak reggel volt szükség a hôszolgáltatásra.

– Mindemellett a tömbházlakók maguk szabályozhatják a hômérsékletet, ha nincs szükségük hôenergiára, akkor zárhatják el a "csapokat", amikor akarják. Ha a lakóközösség úgy dönt, hogy nincs szükség fûtésre, a tömbházbeli fôcsapot zárják el. Abban az esetben, ha a lakók nem tudnak megegyezni – mert például a kisgyerekes családok, idôsek, földszinti lakók igénylik a fûtést –, akkor lakásonként kell elzárni a csapot. Ideális eset, ha a fûtôtestek költségmegosztóval vannak ellátva, mert a lakók saját maguknak állíthatják be a hômérsékletet, és ennek függvényében fizetik a fûtést. Minden fûtéssel kapcsolatos panaszt naponta 8-15 óra között a közönségszolgálati iroda 0265/2178- 464-es telefonszáma, illetve délután és hét végén a diszpécserszolgálat 0265/215-265-ös számán jelenthetnek be – mondta Bota Edit irodavezetô.

Ami a hôenergia gigakalóriánkénti árát illeti, tájékoztattak, hogy a lakosságnak szolgáltatott hôenergia számlázási ára nem változott, maradt a régi, 164 lej/gigakalória. Következésképpen a fogyasztó ugyanannyit fizet, mint eddig. A hôenergia elôállítási ára – a gázár növekedésének következményeként – magasabb lett, 269 lejrôl 299 lejre nôtt. Ez nem érinti a fogyasztó zsebét, mert a termelési és számlázási ár közötti különbséget helyi és központi támogatásból fedezik.

Magyar, román, és roma táncokkal debütált kedden délelôtt a Maros Mûvészegyüttes székhelyén megrendezett Együtt a jövôért elnevezésû megyei vetélkedô, ahol népi és modern táncokkal, illetve ismert népdalokkal, énekekkel léptek színpadra a résztvevôk.

A Kelet-európai SNAC (Közösségi tevékenységekkel foglalkozó szervezet) égisze alatt útjára indított rendezvényen mintegy százhetven önkéntes és speciális oktatásban részt vevô gyerek – tizenkilenc csoport – lépett fel, a színfalak mögött pedig újabb önkéntesek vállaltak szerepet.

A befektetett munkáért Iohn Potter, a Children High Level Group Alapítvány igazgatója mondott köszönetet. Harmincéves munkássága során több mint öt országban fordult meg, a kedd délelôtti esemény viszont több szempontból is felülmúlta az elmúlt öt évben tapasztaltakat.

A közönség kitartó tapsa kísérte a Maros megyei általános és középiskolás önkéntesekbôl illetve az Inkluzív Oktatási Központokból érkezett diákokból álló csoportok elôadásait.

– Bár tavaly decemberben volt egy hasonló kezdeményezés, valójában ez az elsô alkalom, amikor ilyen nagyszabású rendezvénybe próbáltuk bevonni a fiatalokat. Reményeink szerint a jövôben is sikerül megszerveznünk – mondta Boar Teodora, az Egyesülés Nemzeti Kollégium aligazgatónôje, az Együtt a jövôért egyik szervezôje. A megyei vetélkedôt a Maros Megyei Tanfelügyelôség és a Maros Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság szervezte.

Anyanyelv

Talán nem vagyok egyedül, amikor általános iskolás éveimbôl olykor feldereng az alany és állítmány számbeli és személybeli egyeztetésének szabálya. Tudom, sokak számára misztérium ez, egy példa azonban közelebb segít a "probléma" azonosításához.

Ebben a mondatban: "A kollégák nagyra értékelnek téged" – az alany (kollégák) többes számú fônév, ezért az állítmány (értékelnek) is többes számú, harmadik személyû ige. Így helyes, senki sem köthet bele. Ezzel a számbeli és személybeli egyeztetés kérdését megnyugtató módon tisztáztuk. Mehetünk haza.

Csakhogy az egyes és többes szám olykor maga is bonyolultabb, mint ahogy elsôre képzeljük. Mert itt van a jó öreg sok számnév és névmási rokonságot mutató társai (néhány, összes, valamennyi, több, minden stb.). Ezekrôl ugyanis azt tanítják, hogy – bár kétségkívül több megnevezettre vonatkoznak – az utánuk álló fônév egyes számú. Például: minden kolléga, sok munkatárs, néhány intrikus. Ennek fényében olvassuk csak el a következô mondatot: "Téged akar felköszönteni minden kolléga, akik olyan nagyra értékelnek." Hogy is van ez? A minden kolléga (egyes számú fônév) után akik többes számú vonatkozó névmás áll? Jó- e ez a mondat? S ha igen, hol marad a számbeli egyeztetés? Bizony-bizony, a logika olykor felülírni látszik az akadémikus nyelvhelyességészek ítéletét. Mert persze hogy a második tagmondat vonatkozó névmása és igéje is egyes számban kellene hogy álljon, de ez a mondat így is szabatos, félreérthetetlen, pontosabban – nem kárhoztatandó.

De adódik ennél érdekesebb is olykor. Nemrég olvastam egy napilapban: "Értesítette a rendôrséget, akik rövid idôn belül elfogták a csalót." Ettôl azért a gyengébb idegzetûek megborzonganak. A rendôrség ugyanis – egy. Akik elfogták a csalót – az több. Ha azt mondanók: "Értesítette a rendôrséget, amely rövid idôn belül elfogta a csalót", az nem volna ugyan nagyon rossz, én mégis furcsának érzem, mert szerintem nem a rendôrség mint olyan kattintott bilincset a csaló csuklójára, hanem néhány konkrét, szép szál zsernyák vagy zsaru vagy hekus (tehát valóban többes szám kellene). A probléma vélhetôleg ott van, hogy az elsô tagmondat alanya tényleg a rendôrséget mint intézményt értesítette, míg a második tagmondat fôszereplôi a rendôrök. Hasonló módon furcsának tûnne, ha azt mondanók: a nyáj béget. Hiszen nem a nyáj béget, hanem a birkák bégetnek. De ennek semmi köze a rendôrséghez.

Úgy vélem, a szerencsés megoldás azért a fenti mondat átírása volna, valahogy ekképp: "Értesítette a rendôrséget, a rendôrök pedig rövid idôn belül elfogták a csalót". Kecske is, káposzta is.

A földgáz árának februári 8,5 százalékkal történô emelése nem volt elegendô ahhoz, hogy az E.ON Gáz Románia fedezni tudja az importgáz beszerzési költségeit. Mivel az április elsejei gázáremelésrôl nem született döntés, a cég egyre nagyobb nehézségekbe ütközik az elegendô mennyiség beszerzését illetôen – közölte lapunkkal a gázszolgáltató vállalat.

A földgáz árának 8,5 százalékkal történô átlagos emelését – egy hónapos késéssel – február elsejétôl hagyta jóvá az Országos Energiaügyi Hatóság, ami az E.ON szerint nem elegendô a földgáz beszerzési árának költségeire. Ebbôl és a nemzetközi piaci gázárak emelkedésébôl fakadóan újabb, a végsô ár 12 százalékos emelésére lett volna szükség április elsejétôl. A fogyasztói gázáremelést azonban az Országos Energiaügyi Hatóság nem hagyta jóvá, melynek következménye, hogy az idei év elsô negyedét 45 milliós veszteséggel zárta a cég. A szolgáltató súlyos anyagi helyzetbe juttatása nem lehet alternatíva, mivel ez 1,3 millió háztartási fogyasztó gázszolgáltatásának felfüggesztéséhez vezethet. Kényszerhelyzetben az E.ON amellett döntött, hogy csökkenti az importgáz behozatalát. Ez viszont oda vezet, hogy a romániai piacon hiány alakul ki, lévén, hogy az elfogyasztott gázmennyiség, természetes körülmények között, 40 százaléka importból származik.

Ebbôl kiindulva a cég elsôsorban a rosszul fizetô – háztartási és ipari – fogyasztóktól próbál megszabadulni, olyan stratégiát alkalmaz, amely könyörtelenül a gázcsapok elzárásához vezet.

Egy másik, szintén a fogyasztókat érintô kellemetlenség, hogy a gázszolgáltató vállalat a következô télre képtelen megfelelô mennyiségû földgázt raktározni, ami a biztonságos szolgáltatásra nézve súlyos következménnyel jár.

Dr. Achim Saul, az E.ON Gaz Románia vezetôtanácsának elnöke szerint ahhoz, hogy a megfelelô mennyiségû földgázat a jelenlegi fogyasztóknak biztosítani tudják, az év második felétôl 19 százalékos gázárnövekedésre volna szükség. Leszögezte, hogy külföldi kistermelôkkel szerzôdéseket írtak alá, de a nemzetközi gázárakat nem befolyásolhatják. Amennyivel a gázárak emelését a hatóság kitolja, annyival lesz nagyobb a gázáremelés a tél folyamán. A gázáremelések ellenére az E.ON nem számol profittal, az emelés értékét a gáz beszerzésére fordítja. A cég nem adhatja a fogyasztóknak olcsóbban a földgázat, mint amennyiért megvette – mondta dr. Saul Achim, aki hozzátette, hogy a gáz végleges árának csupán 5 százaléka a szolgáltatási költség, 95 százalék pedig a vásárlási, a raktározási, a szállítási és elosztási költségekbôl származik, ezeket viszont a cég nem befolyásolhatja.

(mezey)

Adóbevallás interneten

Ettôl a hónaptól az adóhatóság (ANAF) az egész országra kiterjesztette az internetes adóbevallási rendszert. Ez opciós lehetôség, ami nem kötelezô az adófizetôk számára, de megtakarítható vele az adóhivatalig vezetô út.

Az on-line adóbevallási rendszert tavaly vezették be elôször Bukarestben, aztán fokozatosan 22 megyére terjesztették ki 2007 során. Maros megyében ettôl a hónaptól lehet választani ezt az adóbevallási lehetôséget.

Dénes Irén, a Megyei Közpénzügyi Fôigazgatóság ügyvezetô-igazgató- helyettese lapunknak tegnap elmondta, a megyében eddig 17 cég kérelmezte a digitális igazolvány kiadását, amelyek az on-line adóbevalláshoz szükségesek. A kérvényeket a megyei adóhatóság a bukaresti központba kell felküldje, az ügyintézést ott folytatják tovább, és az eljárás további részében a központi hatóság tartja a kapcsolatot a kérvényezôkkel, akiket a vonatkozó elôírások szerint 48 órán belül értesíteni kell a folyamodvány jóváhagyásáról.

Az adóhatóság részérôl a digitális igazolványok kibocsátása díjmentesen történik. Ugyanakkor a hotnews.ro hírportál szerint májustól már térítés ellenében kiváltható, a távközlési és informatikai szaktárca által hitelesített digitális igazolványokkal végezhetô az on-line adóbevallás. Az új igazolványokat két cégtôl lehet beszerezni, melyeket szintén az informatikai minisztérium akkreditált erre a szolgáltatásra. A hitelesített digitális igazolványok költségeirôl a megyei adóhatóságnak nincs hivatalos információja. A kétféle digitális igazolvány közt az az eltérés, hogy a hitelesített új jogi szempontból is elismert, a korábbiakkal ellentétben.

Az országos adatok szerint is eddig elég alacsony a cégek érdeklôdése az on-line adóbevallási lehetôség iránt. Ama 22 megyében ahol tavaly kísérleti jelleggel bevezették a szolgáltatást – Maros megye nem volt ezek között – az adófizetôk 5%-a választotta ezt az adóbevallási formát, a túlnyomó többség a régi, papíron és flopilemezen benyújtott adóbevallá-soknál maradt. Lapunknak a megyénkbeli helyzetrôl nyilatkozó Dénes Irén szerint az új lehetôség iránt fôleg a nagyobb cégek érdeklôdnek egyelôre, amelyeknek modernebb számítógép-hálózataik vannak, de a szolgáltatást bármely adófizetô igénybe veheti.

Elektronikus úton többek között az állami költségvetésbe, a társadalombiztosítási alapokba fizetendô adókkal kapcsolatos nyilatkozatok, luxusadókra vonatkozó nyilatkozatok, profitadó-nyilatkozat, héa- és luxusadó-elszámolások nyújthatók be. Az on-line adóbevallás továbbra is opcionális marad, egyelôre nincs arról hír, hogy kötelezôvé tennék az adófizetôk számára.

(benedek)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a szerdán megjelenô, tavaszi Világgazdasági Kilátásokban 3,7 százalékos átlagos gazdasági növekedést jósol idénre a világnak, a tavalyi 4,9 százalék után. Jövôre 3,8 százalékos világgazdasági növekedést tart lehetônek az IMF, közölte a Világbank. Az IMF elôrejelzéseit közép-európai idô szerint 15.00 óra után adják ki.

A tavaly októberben megjelent, legutóbbi ôszi Világgazdasági Kilátásokban az IMF erre az évre 4,8 százalékos világgazdasági növekedést jósolt.

Az Egyesült Államokban az idén 0,5 százalékos, jövôre 0,6 százalékos GDP- növekedésre számítanak az IMF elemzôi. Az ôszi elôrejelzésben 1,9 százalékot jósoltak erre az évre, és 1,9 százalékot valószínûsítettek tavalyról is. A tényleges ütem tavaly 2,2 százalék volt a 2006-os 2,9 százalék után.

Az euróövezetnek az idén 1,4 százalékos, jövôre 1,2 százalékos GDP-növekedést jósolnak az IMF elemzôi a Világbank szerint. Az ôszi elôrejelzésben 2,1 százalékot vártak erre az évre. Tavalyra 2,5 százalékot várt az IMF, a tényleges ütem az EU statisztikai hivatala szerint 2,6 százalékos volt a 2006-os 2,8 százalék után, amely hatéves rekord volt.

Japánban az idén 1,4 százalékos, jövôre 1,5 százalékos GDP-növekedésre számít az IMF. Az ôszi elôrejelzésben 1,7 százalékot várt erre az évre. Tavalyra 2,0 százalékot jósolt, a tényleges ütem 2,1 százalékos volt a 2006-os 2,4 százalék után.

Közép- és Kelet-Európában az IMF szerint az idén átlagosan 4,4 százalékos, jövôre 4,3 százalékos GDP-növekedésre számít az IMF, a Világbank közlése szerint. Tavaly e térségben az átlagos növekedés 5,7 százalékos volt, a 2006-os, 6,6 százalékos többlet után.

A Lövér pince vállalkozás Magyarország legnyugatibb övezetében, a Fertô-tó partján 85 hektáron termeszt nemes szôlôt. A nyersanyagot saját pincészetükben dolgozzák fel, a bort pedig üzlethálózatukban értékesítik, egy részét exportálják. Magyar Dezsô, a soproni Lövér pince ügyvezetô igazgatója idén harmadszor vett részt a balavásári borversenyen. Kérésünknek, hogy EU-s csatlakozási tapasztalatait adná át a Kis- Küküllô menti szôlészeknek, borászoknak, szívesen tett eleget.

– Annak idején, csatlakozásunk elsô évében eldöntöttük, hogy hagyományainkat, amelyek természeti, területi adottságaink alapján alakultak ki, nem adjuk fel és fôfoglalkozásban folytatjuk a szôlôtermesztést, bortermelést. Az akkor adódott nehézségek ellenére – birtokok jogtulajdonba helyezése, vállalkozások megalakítása, bejegyzése stb. – arra törekedtünk, hogy kialakítsuk a megfelelô birtokméretet. A gazdákkal társaságot alapítottunk, amelyet Lövér Pince Kft. néven jegyeztettünk be. Az évek során sikerült létrehoznunk új, nagy biológiai értékû ültetvényeket. Mindez nem történt volna meg, ha a megfelelô idôben nem használjuk ki az EU-s és hazai támogatásokat. Tehát ma, a csatlakozás elsô éveiben Romániában arra ösztönzöm azokat a gazdákat, akik tovább szeretnék fejleszteni gazdaságaikat, fogjanak össze, alakítsanak szakmai szervezeteket, maradéktalanul használják ki a támogatásokat, pályázzanak és pályázzanak. Mi is ezt tettük, másként nem lett volna pénzünk fejlesztésekre. Ma a Fertô-tó partján összefüggô 85 hektáros területen termesztünk nemes szôlôt. Ezenkívül a helyi gazdáktól szerzôdéses alapon vásárolunk fel borszôlôt.

– Miközben Magyarországon is országos szinten csökkentek a szôlôterületek, önöknek sikerült gazdaságilag felfejlôdni...

– ... errôl szól a történet! Akik nem tudtak fejleszteni, azok egyszerûen kirekedtek a piacról. Felhívnám a figyelmet a vidékfejlesztési támogatásokra! Ezeket 2013-ig föltétlenül ki kell használniuk a gazdáknak, mert addig van lehetôségük fejleszteni gazdaságaikat, addig van lehetôség arra, hogy valaki vagy valakik céget alapítsanak a szôlôtermesztésben, bortermelésben. A komoly szôlôtermesztôknek most kell dönteniük, fejlesztenek és beruháznak pályázatok révén is, vagy abbahagyják. A kettô között nincs átmeneti megoldás.

– Miként oldották meg az értékesítést?

– A gazdaságunk kiépítése során pincészetet hoztunk létre, ahol feldolgozzuk a szôlôt, a legkorszerûbb technológiát alkalmazzuk. Nagyon sokszor pályáztunk, tanultunk, mi is támogatásokkal tudtunk építkezni, pénzigényes technológiát alkalmazni. Egyébként nem lett volna elegendô tôkénk a fejlesztésekre. Piacot kerestünk és találtunk, hat saját üzletünk van. Márkáinkat levédtük. Abból indultunk ki, hogy ha valaki Sopronba jön, soproni bort szeretne inni, helyi ételkülönlegességeket enni. Ehhez társítottuk a turizmust, így sikerült kitörnünk külföldi piacokra is. Bormennyiségünk felét az Egyesült Államokba, Ausztriába, Svájcba exportáljuk.

– Milyenek a Kis-Küküllô menti borok?

– Szakemberként állítom – jók. A néhány hektós gazdáknál, bortermelôknél a korszerû technológiák nem állnak rendelkezésre, nem megfelelôek a birtokméretek, ennek ellenére is elsôsorban összefogással, a birtokméretek növelésével fennmaradhatnak. A kisgazdák borai is elfogynak majd. De ehhez valamiképpen társítani kell a helyi gasztronómia értékeit és lehetôséget kell teremteni arra, hogy egyre többen a Kis-Küküllô mentére látogassanak. Erre is biztosít támogatásokat a 2013- ig érvényes vidékfejlesztési program. Még egyszer: sürgôsen el kell dönteni, hogy tovább lépnek-e a Kis-Küküllô menti gazdák vagy sem, és milyen irányba. A Kis-Küküllô mente talaja, éghajlati adottságai révén bortermô vidék, kár lenne ezeket a természeti adottságokat nem kihasználni. Merem hinni, hogy szôlô és bor szempontjából jövôje van a vidéknek.

Kilyén Attila

Miután az E.ON Gaz Románia sajtóközleményben kedden arról tájékoztatott, hogy júliustól 19 százalékkal kellene emeljék a gáz árát ahhoz, hogy a télire szükséges importgáz-szükségletet fedezni tudják, az E.ON Gázszolgáltató tegnap a cég létszámcsökkentésérôl valamint a tervezett beruházásokról számolt be. A sajtótájékoztatón jelent volt Marc-Daniel Buck vezérigazgató és Dan Morari aligazgató.

A vezérigazgató vázolta, hogy 2007 folyamán az elôzô évhez képest kisebb jövedelmet valósítottak meg, az üzleti forgalom 955 millióval, míg a nettó jövedelem 22 millióval csökkent. Ez egyrészt annak a következménye, hogy az E.ON két társaságra "szakadt", az E.On Gáz Románia a kereskedelemmel, míg az E.ON Gázszolgáltató a hálózat karbantartásával, az elosztással foglalkozik. Az általa vezetett szolgáltató cégnek a hálózat jelentôs részét fel kellett újítania, ami már 2006-ban elkezdôdött. Ekkor 420 km vezetéket cseréltek ki, aminek értéke 83 millió lej volt. Tavaly a beruházások 183 millió lejre nôttek, a felújított vezetékrendszer hossza meghaladta a 900 kilométert.

A jövôt illetôen a vezérigazgató elmondta, hogy 2008-2012 között közel 1 milliárd lejes beruházást terveznek. Idén 192 millió lejt fordítanak a korszerûsítésre, amibôl 27 milliót számítástechnikai felszerelések beszerzésére. Gazdasági megfontolásból a társaságnak 2010-ig közel 2450 alkalmazottól kell megválnia, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 7950 alkalmazottból 5500-an maradnak a cégnél. Azok az alkalmazottak, akik önként hagyják el a vállalatot, támogatásban részesülnek. Ez elsôsorban azt célozza, hogy új szakmát tanuljanak, új munkahelyet találjanak és cégalapításhoz kis kamatú kölcsönhöz jussanak stb. A nyugdíjhoz közel állók kérhetik az elôre hozott vagy részleges nyugdíjazásukat.

Újságírói kérdésekre válaszolva a vezérigazgató arról biztosította a fogyasztókat, hogy a létszámcsökkentés semmiben sem befolyásolja majd a szolgáltatások minôségét, lesz elég munkás a karbantartásra, az ellenôrzésre és a rendszer biztonságos üzemeltetésére.

Az utóbbi idôben történt gázrobbanások kapcsán elhangzott, hogy súlyos, emberéleteket követelô balesetek történtek. A marosvásárhelyi – Gyöngyvirág utcai – robbanás kapcsán a vezérigazgató elmondta, hogy a kivizsgálás még nem zárult le, de az utcában munkálatokat végzô alvállalkozó céggel felbontották a szerzôdést.

Mivel a lakosságot érintô legérzékenyebb pont a gázár alakulása, a Népújság arra volt kíváncsi, hogy az E-ON mennyiért veszi az importföldgázt és mennyiért számlázzák a fogyasztónak. A vezérigazgató diplomatikusan hárította a kérdést és arra hivatkozva, hogy az E.ON Gáz Románia vásárolja a földgázt, nem ôk, kitért a válaszadás elôl. Annyit azonban megtudtunk, hogy idén 3,7 milliárd köbméternyi földgázt forgalmaznak, ami kevesebb, mint az elôzô években. A csökkenés az ipari termelés átalakulásának, a takarékosságnak és az enyhe teleknek tudható be.

Közismert, hogy a mezôgazdasági földterülettel rendelkezôk, illetve a földek megmûvelôi közvetlen támogatásra jogosultak, és a kedvezôtlen övezetekben agrártermeléssel foglalkozóknak is jár támogatás. Ez a támogatás viszont szigorú mezôgazdasági és környezetvédelmi feltételekhez van kötve.

A Hivatalos Közlöny 2008. január 31-i 78. számában jelent meg a mezôgazdasági és környezetvédelmi miniszter közös, 15. számú, illetve 56. számú rendelete, amely öt elengedhetetlen követelményt állít fel a támogatások igénylôi számára: a talajpusztulás (erózió) megakadályozása, a termôtalaj szerves anyagokkal való ellátásának optimális szinten tartása, a talaj struktúrájának megtartása, a mezôgazdasági termôföldek karbantartása, a meglévô állandó jellegû gyepek területének megtartása.

E követelmények megvalósítását a következô eljárásokkal kell biztosítani:

– a szántóföldeket télen ôszi vetések takarják és/vagy az ôszi betakarítás után a gazdaság legkevesebb 20 százaléka megmûveletlen maradjon;

– a 12 százalékosnál meredekebb lejtôn termelt kapásnövényeket a szintgörbe figyelembevételével kell megmûvelni;

– meg kell ôrizni a földek 2007. január 1-jén meglévô teraszait;

– nem szabad napraforgót vetni ugyanazon a földön háromszor egymás után;

– ugar és növényi maradék égetése csak környezetvédelmi engedéllyel lehetséges;

– legalább minimális legeltetéssel és évi egy kaszálással meg kell ôrizni a gyepeket;

– az állandó jellegû gyepek felégetésére csak az illetékes környezetvédelmi hatóságok engedélyével kerülhet sor;

– tilos a termôföldeken élô egyedülálló fák, facsoportok kivágása;

– kerülni kell a termôföldeken – beleértve a megmûveletlen földterületeket is – a nemkívánatos növényzet elburjánzását;

– meg kell ôrizni a 2007. január 1-jén meglévô állandó jellegû gyepek nagyságát.

Mellau György

A közúti közlekedési törvény gondoskodik arról, hogy az a gépjármûvezetô, akinek szabálysértés miatt idôszakosan bevonták a hajtási engedélyét, majd azt követôen, hogy visszakapta, e naptól számított 6 hónapon belül újabb kihágást követ el, fokozottan érzékelje tettének helytelen voltát. Ebben úgy segít a rendôrség, hogy további 30 nappal hosszabbítja meg a vétségért kijáró jogfosztottsági idôt. Az erre vonatkozó tudnivalókat a 91² törvényszakasz (2) bekezdésében találjuk, amely aztán további artikulusokat és bekezdéseket sorol fel, miheztartás végett.

A közlekedési szabályok tanulmányozása közben nagyon oda kell figyelnünk nem csak a szakkifejezésekre, hogy azokat pontosan, helyesen értelmezzük, de a számok rengetegére és itt sajátosan használt írásjelekre is. Mint megfigyelhettük, egyes törvényszakaszoknak (románul articol) az alapvetô számát kiegészítô, fél betûmagassággal fennebb írott számozása is van, például így: 91⁵. Hogy meg tudjuk különböztetni a 91⁴-es vagy a 91³-as cikkelyektôl. Hasonlóképpen nem közömbös, hogy a hivatkozás mondjuk az egyszerû 5., avagy a zárjeles (5) alpontra történik.

A fentiekre annak okán hívjuk föl a figyelmet, hogy a jogszabály ismertetése során elérkeztünk a 91⁶-os szakaszhoz. Abban pedig arról van szó, hogy mind a 90, mind a 91 és a 91¹ szakasz (3) bekezdése, továbbá a 91² szakasz (2) bekezdése (ezeket a korábbi cikkekben már megtárgyaltuk), az attesztált gépjármûvezetô-oktatókra is vonatkozik.

(ajtay)

Nem csak az egészségre gyakorol káros hatást az, hogy az emberek több idôt töltenek a televízió képernyôje elôtt és számítógépeik mellett – derült ki az Egyesült Államokban és Japánban végzett kutatásokból.

A kevesebb idôtöltés a szabadban azt is jelenti, hogy csökken kapcsolatunk a természettel, és azt is, hogy kevésbé érdekel bennünket a természet és a nemzeti parkok megôrzése. A kempingezés, a halászás és parkok egy fôre esô látogatása gyors ütemben csökken és vele együtt a természetben történô felüdülés – mutattak rá kutatók egy amerikai folyóirat internetes kiadásában közzétett tanulmányukban.

Megállapították, hogy a szabadban végzett tevékenységet felváltó ülô foglalkozás és a képernyô elôtti hosszas üldögélés messzemenô következményekkel jár a fizikai és a szellemi egészségre egyaránt, különösen gyermekek esetében. A hosszas üldögélés a testsúly növekedésével, szociális elszigetelôdéssel, magatartási zavarokkal és gyenge tanulmányi eredményekkel jár.

A tanulmány készítôi rámutattak, hogy az Egyesült Államokban és Japánban egyaránt 18-25 százalékkal csökkent az emberek szabad ég alatt végzett tevékenysége. Ez a csökkenés a nyolcvanas és a kilencvenes években kezdôdött, vagyis abban az idôszakban, amikor jelentôsen elszaporodtak a videojátékok. Egyaránt vonatkozott ez a horgászásra, amely 25 százalékkal esett vissza 2005- re, nemzeti parkok látogatására, amely hasonló mértékben csökkent és a gyalogtúr&aacut