Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Tekintve, hogy a búza ára az elmúlt héten tovább emelkedett, ismét drágulni fog a kenyér az ortodox húsvét elôtti idôszakban, jelentette ki Aurel Popescu, a Rompan elnöke kedden.

"A kenyér hamarosan megdrágul. A búza ára az elmúlt héten 10 banival drágult. Mindegyik termelô kiszámolja magának, hogy mennyivel drágítja a kenyeret, annak függvényében, hogy mennyiért vásárolja a lisztet, illetve mennyi a többi kiadása" – mondta Popescu kedden.

Hozzátette, a búza ára az elmúlt héten elérte az 1,05 lejt, és az új termés begyûjtése elôtt valószínûleg 1,1 lejre emelkedik.

"Jelenleg egy 280 grammos kenyér átlag 1 lejbe kerül. Az elkövetkezô idôszakban valószínûleg 10 banival fog emelkedni az ár" – mondta Popescu.

Rámutatott, hogy márciustól kezdôdôen már felhasználtak bizonyos mennyiségû búzát az állami tartalékalapból.

Tegnap Ciprian Dobre prefektus sajtótájékoztatón jelentette be, hogy prefektusi határozatot adott ki az egyetem elôtti oktatás kezdetérôl. A rendelet értelmében az iskolákban reggel 8-kor kezdôdhet legkorábban a tanítás, és este 7-kor be kell fejezni mindenfajta oktatási tevékenységet.

A prefektus szerint a rendelet megfogalmazása elôtt széles körû konzultációt folytatott, tanulmányokat készítettek szakemberekkel, szakértôkkel, szülôkkel, diákokkal. Mint mondta, ahhoz, hogy egy tanuló 7-re iskolába menjen, legalább 6-kor kell kelnie, a nyári idôszámítás bevezetésével ez reggel 5 órát jelent. Ez a megterhelés károsan hat a gyermekek fizikai és mentális egészségére.

A rendeletet elküldte a Megyei Tanfelügyelôségnek, a Belügyi és Közigazgatási Minisztériumnak, az Egészségügyi, valamint az Oktatási Minisztériumnak.

A kérdésre, hogy mi lesz azokban az iskolákban, ahol jelenleg reggel 7-tôl este 7-ig folyik a tanítás, a prefektus kijelentette: a megoldást a tanfelügyelôségnek kell megtalálnia, ha nem "inkompetens".

A prefektus illetve a közegészségügyi igazgató kijelentése kapcsán Iacob Octaviant, a marosvásárhelyi Romulus Guga Általános Iskola igazgatóját kérdeztük.

– A probléma nem helyi szinten van. Amíg országos viszonylatban nem egyszerûsítik, szellôsítik a tantervet, az iskolák kénytelenek lesznek betartani a kerettantervben megszabott óraszámot, ami a nyolcadik osztályos gyerekek esetében a román tagozaton heti 30, a magyaron 32 órát jelent. A sporttagozatos osztályokban az elméleti órákhoz a heti 6-8 edzést is hozzá kell számítani.

Mi is látjuk a gyermekeken a fáradtság jeleit, s a pedagógusoknak sem könnyû reggel héttôl órát tartani, de kötelességünk igazodni a tantervhez. A helyzetünket nehezíti, hogy délután 2 órára át kell adnunk az épületet a Gazdasági Iskolacsoport diákjainak, mivel az ô iskolaépületüket a tanév során újítják fel. A hivatalos szerveknek elôbb tisztában kellene lenniük a valósággal, és azután érdemes hasonló kijelentéseket tenni – nyilatkozta az igazgató.

– A Megyei Tanfelügyelôség igazodik a prefektus határozatához és a gyerekek érdekeit szem elôtt tartva hétfôtôl illetve április 15- tôl reggel nyolc órától kezdôdik minden iskolában a tevékenység – válaszolta kérdésünkre Illés Ildikó fôtanfelügyelô-helyettes. A hátralevô napok során minden érintett iskolában át kell szervezni a programot, ami egy órával meghosszabbodik – tette hozzá.

Befejezôdött a jelöltállítási folyamat, a Szövetségi Állandó Tanács véglegesítette az RMDSZ polgármester- és megyei tanács elnökjelöltjeinek listáját – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök kedden, a döntéshozó fórum ülése után.

Az RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ több fontos tisztségviselôje is indul a választásokon: Borbély László középítkezésügyi miniszter Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért, Borbély Károly informatikai tárcavezetô pedig Hunyad megye tanácsának elnöki tisztségéért mérkôzik meg június elsején, de több képviselô és szenátor is jelen van a helyhatósági választásokon indulók listáján. A helyi önkormányzatok jelentôsége egyre nô, mutatott rá az elnök, ezzel a helyi közösségek is tisztában vannak, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több mint százezren vettek részt az elôválasztásokon. Ez azt mutatja: az erdélyi magyarokat foglalkoztatja saját közösségük sorsa. A jelöltek érdeklôdése versenyhelyzetet alakított ki, ami ugyanakkor igazolja az RMDSZ azon erôfeszítéseit, hogy minél szélesebb körû konzultáció nyomán válasszák ki a jelölteket. A szövetségi elnök meggyôzôdését fejezte ki, hogy ezek a jelöltek megfelelô támogatásban részesülnek a választásokon is.

Közölte, a Szövetségi Állandó Tanács úgy döntött, Tamás Sándor parlamenti képviselôt jelöli az RMDSZ Kovászna megyei tanácselnöki tisztségére, a megye tanácsának elsô alelnökjelöltje pedig Demeter János jelenlegi megyei tanácselnök lesz.

Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ célja, hogy négy-öt megyében elnyerje a megyei tanács-elnöki tisztséget, hozzátéve, esélyesek a 15%-nál nagyobb magyar közösséggel rendelkezô megyékben indulók is (Bihar megye – Kiss Sándor, Kolozs megye – Máté András Levente, Kovászna megye – Tamás Sándor, Hargita megye – Borboly Csaba, Maros megye – Lokodi Edit Emôke, Szatmár megye – Csehi Árpád, Szilágy megye – Csóka Tibor).

– A kampányra és a kampányüzenet megfogalmazására összpontosít mától az RMDSZ – hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint a program kiemelt célként kezeli majd a modernizációt, a decentralizációt, az infrastruktúra fejlesztését és az önkományzatok uniós forrásfelhasználási képességének növelését.

– Pozítív kampányra készül az RMDSZ, amelyben a helyi közösségek problémáiról beszélünk majd – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezetô elnök, kampányfônök, hozzátéve, a versenyképesség, a pozitív üzenetek és a helyi közösségek érdeke alapozza meg a kampányüzenetet.

A kampányra való felkészülés elsô fontos lépése az elôválasztás, amely most sikeresen lezárult: 1996 óta bevált az a módszer, amely szerint a köztisztségre pályázók a választók szûrôjén mennek át elsôként – fogalmazott.

Kelemen kifejtette, az Állandó Tanács egy korábbi döntése értelmében az RMDSZ nem köt semmilyen párttal egyezséget a választások elôtt.

Megalakult az RMDSZ országos kampánystábja

Keddi bukaresti ülésén a Szövetségi Állandó Tanács döntött a helyhatósági választások országos kampánystábjának, illetve az országos technikai stáb összetételérôl. Kelemen Hunor kampányfônök, Kovács Péter és Cseke Attila kampányfônök helyettes mellett, az országos kampánystábban tevékenykedni fog: Szepessy László, Porcsalmi Bálint, Bodor László, Miklósi Ildikó, Bartha Réka, Lengyel Erika, Markó Eszter, Szász Attila, Balázs Attila, Czika Tihamér és Juga Tibor.

Aktuális

Érdekesen vélekedik Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a polgármesterek tevékenységérôl. Vagy legalábbis munkájuk egy szeletérôl, arról, ami szerinte hátráltatja a választott önkormányzat- vezetôket a nadrágszíjföldek kiosztása, a birtokba helyezés.

Az alelnök a múlt hét végén egy nemzetközi, térségfejlesztés témával megszervezett konferencián legfontosabb hiányosságoknak a tisztázatlan tulajdonjogot, a dokumentációk, stratégiák és szakemberek hiányát nevezte meg, majd eljutott oda, hogy megállapítsa: a nadrágszíjföldek ügye túlzottan lefoglalja a polgármestereket. Javasolta, ezt a munkát át kellene adni a jegyzôknek például, "meg kellene szabadítani a polgármestereket a földproblémától, hogy tudjanak dolgozni"!

Miközben a teremben jelen levô RMDSZ-es polgármesterek lelkesen tapsoltak, helyeselve az ötletet, azon morfondíroztunk, vajon a földügyek megoldásának döglött macskáját dobigálni kampányfogás-e vagy tényleg komolyan gondolták? Ha elôbbi, akkor nem számíthat nagy sikerre, az emberek ugyanis ma már nem hiszik el, hogy a polgármester maximális jóindulattal kezelte a földosztás ügyét. Mármint az a polgármester, aki 18 év után, sok-sok ígérgetés mellett a mai napig sem volt képes birtokba helyezni a polgárokat, ahol a község vagy város lakói veszekednek, pereskednek, miközben a területeiket – legyen az nadrágszíj- vagy többhektáros parcella – már másoknak rég átjátszották, elosztották, eladták, továbbadták. Miért nem inkább azt a községvezetôt állítják példaképnek, aki konfliktusmentesen megoldotta a birtoklevelek kiadását, akit az emberek nem vádolnak azzal, hogy bizniszt csinált a földkiosztásból, ahol a polgárok nagyrészt természetben kapták vissza ingatlanjaikat? Ott, ahol eddig nem sikerült a polgármestereknek rendet teremteniük, ahol már – a földosztó bizottságok cinkosságával – átjátszották az értékes telkeket, a jegyzô sem fog nagyobb sikerrel járni.

Ami az ötlet komolyságát illeti, gondoljuk csak el: a polgármesteri hivatal és a helyi tanács jogi ügyeiben illetékes jegyzôkre hárítani a földügyeket, azokra, akik az önkormányzat képviseletét ellátni bírósági ügyekben, akiknek napirenden kell lenniük az állandóan változó törvénykezéssel, akikre tehát amúgy is sok jut – nem oldaná meg a "nadrágszíjföldek" helyzetét.

Miközben az alelnök a "minôségi változások szükségességét" emlegette, arra gondoltam, itt az alkalom a minôségi változásra: közelednek a helyhatósági választások, a polgármesterjelöltek vállalhatják a földügyek rendezését, ami a mandátum lejártakor számonkérhetô. Ha csak sajnálkoznak és siránkoznak a sok munka miatt, azt magyarázzák, mit miért nem lehet megoldani, legközelebb az épületek visszaszolgáltatását, a pályázatírást, a fejlesztési programok kidolgozását stb. is leráznák magukról a "hatékonyabb" munka érdekében. Mostanság elhangzottak mindenféle beszámolók, de nem hallottunk a "föld-ügyekrôl" helyzetjelentést. Igaz, akik számon kérhetnék, azok sem kérnek sehol semmit számon!

Idén alapkövetelmény a védelmi tárcának, hogy eleget tegyen az afganisztáni, iraki és balkáni küldetéseknek, jelentette ki Teodor Melescanu védelmi miniszter kedden, a tárca kiértékelô ülésén.

"Szeretnénk 2008-ban megállapítani csapataink külföldi küldetésekben való részvételének a szintjét, és elkezdeni a stratégiai eljárás elemzését" – mondta Teodor Melescanu.

"Fontos alapkövetelmény marad, hogy eleget tegyünk Afganisztánban, Irakban és a Balkánban a nemzetközi kötelezettségeinknek" – tette hozzá a miniszter.

Melescanu hangsúlyozta, a célkitûzések megvalósításához anyagi támogatásra van szükség, rámutatva, a költségvetés csökkentése számos nehézséget okozott a védelemben. A tárca 2008-as célkitûzései között Teodor Melescanu megemlítette, hogy korszerûsíteni kell a fegyveres erôket.

Traian Basescu államelnök kedden, a védelmi tárca kiértékelô ülésén kijelentette, késlekedés tapasztalható a reform megvalósítását illetôen, rámutatva, az alacsonyabb rangú tisztségekben van bizonyos hiány, de túl sok a magasabb rangú tiszt.

"A CSAT határozatot hozott errôl, és kérem azonnal ültessék ezt gyakorlatba" – mondta Basescu.

"Nem vagyok hajlandó eltûrni, hogy a CSAT döntéseit az utcasarkokon vitassák meg, és azt sem, hogy késlekedjenek ezen döntések gyakorlatba ültetésével" – figyelmeztetett Traian Basescu.

Ciprian Dobre prefektus felszólította a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatóját, hogy legkésôbb június elsejéig csatlakozzon az országos információs kataszteri hálózathoz. Ha nem teszi meg, az illetékes szervek megteszik a kötelességüket, elvégre a hivatal állami dekoncentrált intézmény és a Közigazgatási és Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozik.

Romániában – Maros, Iasi és Braila megye kivételével – immár interneten is lehet követni a kataszteri és telekelési dossziékat az Országos Kataszteri Hivatal honlapján, csak rá kell kattintani a www.ancpi.ro honlapra.

Egy újabb kattintás az "urmarire cerere in eTerra – RGI"-re és megjelenik egy ablak, amelybôl bárki kiválaszthatja az ôt érdeklô megyét és várost, illetve azt a kataszteri hivatalt, ahová a kérését benyújtotta. Ezután az érdeklôdô beüti a dossziéja számát, majd a keresésre kattint, s megtudhatja, a saját dossziéját megoldották-e vagy sem, vagy hogy milyen stádiumban van a megoldás.

Az on-line rendszert azért hozták létre, mert országszerte számos panasz érkezett a hivatalhoz a dossziék megoldásának nehézkessége vagy az idôhúzás meg korrupciógyanús ügyletek miatt. A bevezetett rendszerben – normális körülmények között mindenki megtalálja a késedelem indoklását is. Ha nem szerepel ilyen indoklás, a tulajdonosnak lehetôsége van percek alatt érdeklôdni a halogatás okairól, és ha a probléma a kataszteri hivatal hibájából adódott, meghozzák a megfelelô intézkedéseket. Az érintett például visszakaphatja a sürgôsségi illetéket.

A szolgáltatás ingyenes, és a rendszer szinte az egész országban elérhetô és mûködik. Kivéve a fent említett három megyét, közöttük Maros megyét is.

Miután a Megyei Kataszteri Hivatal a Népújság többszöri megkeresésére kitért a válasz elôl, a prefektust kérdeztük, mikor csinál végre rendet ebben a szolgáltatásban?

Ciprian Dobre: – Még ma felveszem a kapcsolatot a kataszteri hivatal vezetôjével, Marius Manisorral, és felkérem, sürgôsen tegye meg a szükséges lépéseket, hogy Maros megye is bekapcsolódhasson az országos hálózatba. Határidôt is adok neki: június elsejét. Meggyôzôdésem, hogy betartja ezt a határidôt. A kataszteri hivatal egyelôre állami dekoncentrált intézmény és a Közigazgatási és Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozik.

Nemrégiben írtunk a marosvásárhelyi Hadsereg téri piacon 2005-ben történt tûzeset kapcsán zajló pereskedésekrôl. Arról, hogy remélhetôleg nem lesz bolondozás az április 1- jére kitûzött bírósági tárgyalás, hogy végre elôrelépés történik majd. Nem így lett. Alkotmányellenességi kifogást fogalmazott meg a piacigazgató, Filimon Vasile ügyvédje, az ügyet a bírák felfüggesztették, mindaddig, míg az Alkotmánybíróság döntést hoz a kifogásolt eljárásban. Ami – a piacon árusító kárvallott cégek ügyvédje, Mihai Maior szerint 3 hónapig húzódhat, és az esetek 99 százalékában az Alkotmánybíróság elutasítja a kifogásokat. "Tízévente fordul elô egy esetben, hogy elfogadják a kifogásokat, tehát ritka esetben. De idôt nyernek azok, akik erre hivatkoznak" – jelentette ki. Az egyik kárvallott cég képviselôje, Zsigmond Imola a Népújságnak hétfôn elmondta, a két éve tartó pereskedésbe a cégek zöme belefáradt, a 38 felperesbôl már csak 4–5-en maradtak, a kártérítés azonban így is jelentôs, közel 2 milliárd régi lej nagyságrendû. Zsigmond Imola elmondta, kérni fogja a helyi tanácstól Vasile Filimon piacigazgató állásából való felfüggeszté- sét, hiszen az igazgató ellen bûnügyi eljárás van folyamatban gondatlanságból elkövetett rombolás, munkahelyi mulasztás miatt, ez a legkevesebb, amit a per ideje alatt az önkormányzat megtehet.

A Hadsereg téri piacon 2005. december 6-án ütött ki a tûz, sérültek nem voltak, de több mint 30 kft. illetve családi vállalkozás árukészlete vált a tûz martalékává. Még mindig nem derült ki, kik a felelôsek a történtekért, kinek mennyit kell fizetnie kártérítésként. Április 1- jén az ötödik tárgyalást halasztották el a bíróságon, várhatóan majd csak a nyári bírósági szünidô után folytatódhat a per, ha az Alkotmánybíróság meghozza döntését.

A Legfelsôbb Bíróság jogerôsen úgy döntött, hogy visszaküldi a korrupcióellenes ügyészségre (DNA) az Adrian Nastase volt kormányfôvel foglalkozó ügyiratcsomagot. Nastasét azzal gyanúsítják, hogy 1,3 millió euró haszonra tett szert megvesztegetés nyomán.

A Zambaccian I néven elhíresült ügyben már 2006-ban vádat emeltek a 2000 és 2004 között miniszterelnöki funkciót betöltô Nastase ellen, aki jelenleg parlamenti képviselô.

A per azonban elakadt, mert a politikus idôközben alkotmányossági kifogást emelt. Arra hivatkozott, hogy a miniszterek felelôsségét szabályozó törvény szerinte nem csak a tisztségben lévô kormánytagokra vonatkozik. Véleménye szerint a DNA ügyészeinek az ô esetében is kérniük kellett volna a parlament beleegyezését ahhoz, hogy egyáltalán elindíthassák ellene a büntetôjogi eljárást.

Az alkotmánybíróság tavaly nyáron Nastasénak adott igazat, ennek alapján ôsszel a legfelsôbb bíróság – még nem jogerôsen – úgy határozott, hogy az ügyiratoknak vissza kell kerülniük a DNA-hoz, vagyis a folyamatban lévô per megszûnik, az ügy pedig visszakerül a vizsgálati szakaszba. Most ezt a korábbi döntést erôsítették meg végérvényesen a bírák.

A Hotnews.ro portál ügyészségi forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy a döntés következtében az ügyészeknek ismét le kell bonyolítaniuk a vizsgálatot, vagyis minden érintett felet újból ki kell hallgatniuk.

Még ebben a félévben elôterjeszti az Európai Bizottság leendô új egészségügyi felelôse, a ciprusi Andrula Vasziliu azt a rendelettervezetet, amelynek eredményeképpen a tagországok lakosai ténylegesen hozzájuthatnak ahhoz a joghoz, hogy bármely tagállamban tartózkodnak, megfelelô egészségügyi ellátásban részesülnek.

Az új biztos errôl európai parlamenti meghallgatásán beszélt Brüsszelben, hozzátéve, hogy nem számít könnyû jóváhagyási folyamatra, mert még a bizottságon belül is vannak kétkedôk a jogszabállyal kapcsolatban.

Jóllehet az Európai Bizottság nem ismerte el nyilvánosan, a jogszabály eddig sokak szerint azért szenvedett halasztást, mert a testületben attól tartottak, hogy nehezítheti a tavaly aláírt uniós reformszerzôdés ratifikálási folyamatát. Az unióban elsôsorban az írországi megerôsítés miatt aggódnak, a szigetországban népszavazáson kell jóváhagyni a szerzôdést.

A kétkedôknek az a fô aggodalmuk, hogy a jogszabály átfedésbe kerülhet a szolgáltatások gyakorlásának liberalizálásáról nehéz kompromisszumok árán elfogadott uniós direktívával, és túlmehet azon a határon, amelyet minden tagállam el tud fogadni.

Vasziliu leszögezte, hogy nem a szolgáltatások szabadságáról van szó, hanem az uniós állampolgárok azon jogáról, hogy megkapják a szükséges ellátást az EU bármely tagországában.

A külföldi ellátási jogot biztosító irányelvet az EU már elfogadta, de annak végrehajtásához még egyebek között a tagországok egészségügyi rendszerének összehangolását lehetôvé tevô további szabályozásra van szükség. A tervek szerint például ha saját országában valaki a gyógyulását veszélyeztetô hosszú listára kényszerül, másik országban kérhet ellátást, és azt a biztosítók kötelesek lesznek elszámolni.

A leendô biztosasszony leszögezte: olyan szabályozást semmiképpen nem akar, amely árthatna bármely tagállam egészségügyi és jóléti rendszerének – ellenkezôleg, céljuk a rendszer javítása az unió egészében.

Mégsem akarja megôrizni a szlovákiai magyar anyanyelvi oktatás status quoját Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter, noha a magyar kancelláriaminiszterrel, Kiss Péterrel hétfôn Pozsonyban tárgyaló Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes ezt megígérte és újságíróknak is megerôsítette.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) kedden nyilatkozatban tiltakozott az oktatási tárca vezetôjének idôközben elhangzott bejelentése ellen, aki a magyar párt oktatási alelnökével, Szigeti Lászlóval folytatott tárgyalása után mégis úgy nyilatkozott, hogy igenis lesz változás a status quohoz képest.

Az MTI-hez is eljuttatott tiltakozásában az MKP "durva félrevezetésnek" nevezi az oktatási miniszter nyilatkozatát, aki a magyar párt szerint a közoktatási törvény tervezetével kapcsolatos vitát azért korlátozza a magyar anyanyelvû oktatással kapcsolatos kérdésekre, hogy elterelje a figyelmet a tervezet egészének szakmai hiányosságairól. Az MKP felszólítja a minisztert: legyen tárgyilagos és mondjon igazat.

Szigeti, az elôzô kormány oktatási minisztere kedden tárgyalt utódjával, Ján Mikolajjal. Szigeti elmondta: igaz, hogy a három alapkérdés egyikében Mikolaj hajlandó az engedményre és kész belemenni abba, hogy a magyar iskolákat ellenôrzô tanfelügyelôknek a jövôben is tudniuk kelljen magyarul. A tárca ugyanis eddig azt akarta elérni, hogy a magyar anyanyelvû iskolák tanmenetét olyan tanfelügyelôk bírálják el, akik nem tudnak magyarul.

Az MKP további két követelésének Mikolaj – Caplovic hétfôn elhangzott ígérete ellenére – nem hajlandó eleget tenni: az anyanyelv és az államnyelv oktatására szánt óraszámok kérdésében még-még jelzett némi jelképes kompromisszumot, de teljesen hajthatatlan azt illetôen, hogy a magyar iskolákban a jövôben csakis államilag szentesített, szlovák nyelven írt tankönyvek magyar fordítás-változataiból tanítsanak.

Bemutatták Pristinában a nemrégiben függetlenné vált Koszovó volt dél-szerbiai tartomány új alkotmányát.

Az alaptörvény esélyegyenlôséget biztosít Koszovó minden polgára számára – hangoztatta a dokumentum ünnepélyes aláírásakor Hashim Thaci koszovói kormányfô.

Szavai szerint az alkotmány "Koszovó polgárainak akaratát tükrözi", s tartalma bizonyíték arra, hogy Koszovó elkötelezett amellett, hogy egyenlô bánásmódban részesítse polgárait.

Az alaptörvény parlamentáris köztársaságként, "világi, a vallási meggyôzôdés dolgában semleges" országként határozza meg Koszovót.

Az alkotmány – amelyet még el kell fogadnia a volt tartomány 120 fôs parlamentjének – várhatóan június 15-én lép hatályba, azon a napon, amelyen a tervek szerint a helyi kormányzat átveszi a hatásköröket a területet 1999 óta igazgató ENSZ-missziótól.

Peter Feith, az Európai Unió koszovói megbízottja már a múlt héten áldását adta az alaptörvény elfogadására, mondván, az megfelelô védelmet nyújt a Koszovóban élô kisebbségeknek, egyszersmind összhangban van a volt tartomány jogállását rendezô nemzetközi elképzelésekkel. "Koszovónak korszerû alkotmánya lesz; (a dokumentum) hozzájárul ahhoz, hogy az ország közeledjen Európához" – jelentette ki az EU-képviselô a pristinai ceremónián.

(MTI) Évente negyedmillió ember hal meg az Európai Unió tagországaiban sérülések következtében, csaknem hetven százalékuk közúti baleset eredménye-ként – állapította meg az osztrák Közlekedésbiztonsági Kuratórium (KfV).

Az intézet tanulmánya szerint, amely az Európai Bizottság megbízásából készült, naponta hétszáz sérüléses haláleset történik az EU-s országokban, azaz kétpercenként veszti valaki életét sebesülés következtében.

A legveszélyeztetettebb a 15 és 24 év közötti korosztály. A KfV kimutatása alapján a halálesetek kétharmada vezethetô vissza sérülésekre ebben a korcsoportban.

Az összeállításban közölt adatok szerint évente mintegy hatvanmillió embert kezelnek kórházban sérülésekkel, azaz többet, mint Olaszország teljes lakossága. Az ellátásukra fordított költségek meghaladják a 15 milliárd eurót.

A legtöbb sérült egyébként Ausztriában kap kórházi kezelést: az alpesi országban százezer lakosra 2860 kórházi ellátásban részesült sebesült jut.

Annak kockázata, hogy valaki halálos sérülést szenved, országonként változik. A legnagyobb biztonságban a hollandok élhetnek: náluk a haláleseteknek csupán 3,8 százaléka vezethetô vissza sérülésre. A legveszélyesebb országnak ebben a tekintetben toronymagasan Litvánia számít. A balti államban a sebesülések okozzák a halálesetek 13 százalékát.

Abszolút számban a legtöbben Franciaországban halnak meg sérülés miatt (évente 40 ezren). Második a listán Németország 33.245-ös adattal, majd Lengyelország 25.047 halálesettel. A legkevesebben Máltán veszítik életüket ilyen okból (évente 127-en), Szlovéniában, Írországban és Észtországban pedig 1000-2000 közé esik a sebesülések okozta elhalálozások száma.

A nem halálos kimenetelû sérülések nyolcvan százaléka egyébként ott következik be, ahol az ember a legkevésbé számít rá: otthon, iskolában, szabadidôs tevékenység vagy sportolás közben.

Az idei évvel kezdôdôen április 9-én az egyetem napját ünneplik, amikor az intézmény 1946-os alapítására emlékeznek. Ebbôl az alkalomból idén a marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem miniévadot szervez április 4. és 9. között. Az egyetem Stúdió Színházában zajló rendezvénysorozat zárónapjának programja a következô:

Április 9-én, szerdán 9.30 órakor kerül sor az egyetem új épületének felavatására. Az egyetem udvarán szimfonikus muzsikát hallhatnak a zenemûvészeti kar hallgatóinak elôadásában. Ezt követôen kerül sor a Stúdió Színházban 11 órakor Talált képek címmel emlékezô beszélgetésre, amelyen az egyetem tanárai személyes emlékképeiket mutatják meg a közönségnek. 12 órakor a Symbolon címû egyetemi színháztudományi lap legújabb számának bemutatója következik. 17 órakor Mihai Sin író, az egyetem tanárának könyvbemutatójára kerül sor. 19 órakor gálaesttel zárul a hatnapos ünnepségsorozat, amelyen a zenemûvészeti kar hallgatói is fellépnek. Ada Milea és Bogdán Zsolt videoüzenete után, a közönség szavazata alapján, átadják a legnépszerûbb negyedéves színészhallgatónak járó Stúdió- díjat mindkét tagozaton.

Bár a nyitóünnepségen még a minôség volt a fô téma, az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem diákjainak az elmúlt héten tartott tudományos rendezvénye, a TDK szombat délutáni díjkiosztó ünnepségére már megváltoztak a vélemények. A szervezés sikerességét ugyan mindenki elismerte, s dr. Muszták László, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is méltatta a rendezvényt. Akik azonban megélték a TDK fénykorát is, nem tudták palástolni elégedetlenségüket.

A záróünnepségen szokás szerint megtörtént a vezetôváltás az egyetem diákszövetségének élén, s a leköszönô Száva Hunor helyét Farkas Hunor vette át, aki szemléletes grafikont mutatott be a hallgatók tudományos rendezvényének felfutásáról és a bemutatott dolgozatok számának évrôl évre történô csökkenésérôl. A célok között a jubileumi 15 éves fordulóhoz érkezett rendezvény megfrissülésének fontosságát emelte ki.

Dr. Nagy Örs egyetemi tanár, a MOGYE helyettes rektora a szervezôknek címzett elismerést követôen egy egész sor kifogást fogalmazott meg. Csökkent a hallgatók érdeklôdése a tudományos munka, a kutatás iránt és az oktatók sem álltak a helyzet magaslatán, amit az is tükrözött, hogy a díjak átadásán egyesek meg sem jelentek.

– Nem lehet mindig világrengetô dolgozatokat bemutatni, de meg kell tanulni szépen elôadni és érvelni a bemutatott téma kapcsán – vélekedett az egyetemen folyó tudományos munkáért felelôs rektorhelyettes. A TDK lényege az évek során az volt, hogy minôségileg jobb elôadások hangozzanak el, mint az államvizsga-dolgozatok megvédésekor. Az idei rendezvény színvonalát a külföldrôl érkezett hallgatók ellensúlyozták, akik közül a legjobbaknak különdíjat osztottak ki. A bíráló bizottságok döntése alapján nem minden szekcióban volt elsô díjra érdemes dolgozat, de olyan hallgatója is van az egyetemnek Andó Réka személyében, aki két dolgozatával is elsô helyre került. A nyerteseknek járó könyvcsomagot a budapesti Rotary Klub támogatásával dr. Fekete-Farkas Pál gyermekkardiológus professzor biztosította, hasonlóképpen az egy hónapos gyakorlatra szóló meghívást is a Magyar Református Egyház Bethesda Kórházába.

Az idei hullámvölgy után talán újra felfele ível a TDK tudományos színvonala – hangzott el a hozzászólók reménye a jövôt illetôen.

Az ország többi megyeközpontjához csatlakozva tegnap Marosvásárhelyen is megünnepelték a romák nemzetközi napját. Szekeres felvonulás, megemlékezés és tanácskozás zajlott, amelyen a romák igen kis számban vettek részt.

A délelôtti órákban lovas szekeres felvonulással vette kezdetét a Maros Megyei Tanács, a prefektúra, a polgármesteri hivatal, a Pro Európa Liga, valamint az Aven Amentza Romale Egyesület szervezte rendezvénysorozat. Az ünnepi köntösbe öltöztetett szekerek azonban nem vonulhattak végig az elôre tervezett útvonalon, ugyanis a rendôrségtôl nem kaptak erre engedélyt.

– A rendôrség arra hivatkozott, hogy sok utca le van zárva, ezért a városban nehézkes a közlekedés és nem tudják biztosítani az akadálymentes felvonulást. A visszautasítás másik oka: a törvény tiltja, hogy a városba bejöjjenek a lovas szekerek – közölte Venczi János, az Aven Amentza Egyesület elnöke. Az eredeti elképzelés szerint a szekérsor a Bolgár tér melletti parktól a víkendtelepi Hétfákig haladt volna, azonban a korlátozás miatt csak a sportcsarnokig vonultak, ahol a holokauszt áldozatául esett romák emlékére koszorúkat dobtak a turbinaárokba.

A polgármesteri hivatal a felvonulással egy idôben a marosvásárhelyi várban szervezett ünnepséget, a rendezvénysorozat délben tanácskozással folytatódott, amelyre meghívták a helyi önkormányzat, rendôrség, tanfelügyelôség, valamint a roma közösségek képviselôit. A beszélgetésen Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke elmondta, a legutóbbi népszámláláskor országszinten 535 ezer személy vallotta magát romának, azonban a szociológusok szerint Romániában közel 1,8 millió roma él. Maros megyében az összlakosság 7 százaléka, vagyis közel 40 ezer személy vallotta magáról, hogy e kisebbséghez tartozik. A társelnök ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt év kezdete óta igen sok roma vándorolt ki az országból a jobb megélhetés reményében.

Ciprian Dobre prefektus nehezményezte, hogy az egyik legnagyobb Maros megyei roma közösség, az abafájai negyed képviselôi nem jelentek meg a találkozón. A prefektus ugyanakkor a pozitívumokra is kitért, többek között az országos egészségfelmérô programra is, amely azoknak a romáknak is lehetôséget biztosít az orvosi vizsgálatok elvégzésére, akik nem szerepelnek az Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásában. Ciprian Dobre hangsúlyozta, az utóbbi években Maros megyében is történt elôrelépés a romakérdés terén.

– A megyei roma közösségekben 44 egészségügyi tanácsadó és 24 közösségi asszisztens foglalkozik az ott élôkkel – tette szóvá Dobre.

A megyei rendôr-felügyelôség képviselôi kifejtették, a roma nemzetiségû rendôrök sikeresen látják el feladataikat a közösségekben, emiatt a Belügyminisztérium az idén is több mint harminc helyet tart fenn romáknak a rendôrakadémiákon.

A tanácskozáson jelen lévô Mora Ákos megyei tanácsos hangsúlyozta, a megyében uralkodó multikulturalitást elônnyé kell változtatni, a romák városszéli negyedekbe való elkülönítése csak súlyosbít a problémáikon. – A romák részt kell vegyenek a közigazgatásban, képviselôik pedig aktívabb szerepet kellene vállaljanak a romaügyek kezelésében – vélte a tanácsos.

Több mint egy hét telt el a március 29-én megrendezett színészbál óta, amelynek – azóta közismertté vált – célja a Tompa Miklós Társulat Székely Színház Alapítványának megteremtése volt: a báli belépôkbôl származó összeget e célra fordítják. Mint a Kövesdy István rendezô, társulatvezetô által a társulat valamennyi tagjának nevében aláírt közleménybôl kiderült, a kezdeményezés sikeresnek bizonyult: az alapításhoz szükséges összeg nyolcvan százaléka már rendelkezésre áll, és ebben tetemes része volt Lokodi Editnek, a Maros Megyei Tanács elnökének, aki a bálanya szerepét is elvállalta. A társulatot bizakodással tölti el, hogy ennyien az ügy mellé álltak és reméli, hogy a jó példát követve mások is a segítségükre lesznek abban, hogy a hiányzó tízezer lej is meglegyen az alapítvány megteremtéséhez. A Gruppenc-Hecc Kabarétársulat nagyvonalú ajánlatot tett: április 14-én a Nemzeti Színház nagytermében még egyszer, utoljára mûsorra tûzi legutóbbi, nagy sikert arató elôadását, hogy a teljes bevétellel járuljon hozzá a vállalkozás sikeréhez. Mindazok tehát, akik jegyet váltanak erre az eseményre, segítséget nyújtanak a Székely Színház Alapítvány létrehozásához. A társulat szponzorajánlata továbbra is érvényes: minden, legalább 1.000 lejes támogatás ellenében az adományozó emblémáját vagy nevét feltüntetik a Tompa Miklós Társulat tájékoztató anyagaiban (plakát, mûsorfüzet, szórólap), és mindegyik – legalább 500 lejjel támogató – szponzorának tiszteletbeli tagságot ajánl fel a létrehozandó alapítványban.

A színészbál, illetve az elküldött közlemény kapcsán Kövesdy Istvánnal beszélgettünk.

– Örömmel hallom, hogy hamarosan megalakulhat a Székely Színház Alapítvány. Mi lesz az elsô lépés a bejegyeztetés után?

– Ahogyan meglesz a szükséges összeg, azonnal bejegyeztetjük az alapítványt. Jelenleg a statútumán dolgozunk, és ismét hangsúlyozom, hogy a társulat valamennyi tagja alapító tagként fog szerepelni benne. Azt szeretnénk, ha mindig a mindenkori társulaté maradna az alapítvány és nem idegenedne el, mint az a Prospero Alapítvány esetében történt. Amint az alapítás megtörtént, a pályázásé lesz a fôszerep, igyekszünk minden pályázati lehetôséget kihasználni. Szeretnénk továbbá elérni, hogy a Prospero tulajdonában lévô színészlakások visszakerüljenek a színházhoz. De amíg nincs alapítvány, nem tudunk a Prosperóval érdemben tárgyalni. Az is nagyon fontos, hogy kevésbé fogunk a színház adminisztrációjától függeni, nem leszünk kénytelenek a csak a számunkra kiutalt összegekbôl élni.

– A csúcsvezetésnek nincs igazán ínyére az alapítványdolog, milyenek voltak az igazgatósági reakciók?

– A csúcsvezetésnek nem az alapítvány ellen van kifogása, egyedül Kárp György gazdasági igazgató tartja azt feleslegesnek. Az igazgatóság a sajtó által is kihangsúlyozott szétválás ötletére kapta fel a fejét. A szétválás viszont komoly dolog, ezen rengeteget kell majd dolgoznunk. De megígértük, hogy megpróbáljuk, és reméljük, sikeres lesz a próbálkozás. A szétválásnak azonban valóban mûködôképesnek kell lennie, meg kell gyôznünk azokat, akik ellenzik, el kell rendeznünk olyan kényes dolgokat, mint például a közös vagyon, komolyan fel kell építenünk a szakmai hátteret. Az életképes változat megszületésekor elôrukkolunk majd a javaslattal.

A Gruppen-Hecc Kabarétársulat a Nemzeti Színház színpadán is bemutatja az ARRIVIDERCI ROMA címû kabarémûsorát, melynek szerzôje és rendezôje Nagy István. Az elôadás teljes bevételét a mûvészek a Tompa Miklós Társulat további munkájának elôsegítéséhez elengedhetetlenül szükséges SZÉKELY SZÍNHÁZ ALAPÍTVÁNY létrehozatalára fordítják.

A kabaré-elôadást megelôzôleg bemutatják Nagy Miklós Kund SZABÓ DUCIról, a Székely Színház egykori ünnepelt színésznôjérôl írt életinterjú-kötetét. A könyvbemutatón jelen lesz Szabó Duci mûvésznô, a szerzô Nagy Miklós Kund és a kötetet megjelentetô Polis Kiadó képviselôje. A kötet a helyszínen megvásárolható és dedikáltatható.

A könyvbemutatóra és a kabaré- elôadásra 2008. április 14-én, hétfôn este 7 órától kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében.

Jegyek a Nemzeti Színház jegypénztárában válthatók.

A múlt hét végén különleges kettôs esemény színhelye volt a marosvásárhelyi Vártemplom. Bemutattak kilenc éneklôszéket, olyan kottatartókat, amelyeket kétszáz évvel ezelôtt még az orgonák megjelenése elôtt használtak a református templomokban. Emellett pedig a tanácskozás zenei részeként Csíky Boldizsár zeneszerzô Terólad zeng dicséretünk címû feldolgozásának ôsbemutatóját is megtartották.

Ötvös József esperes, a rendez-vény szervezôje lapunknak elmondta, az éneklôszéket a XVI–XVII. században használták. Ez egy olyan tartó volt, amelyre négy kottát tehettek fel, ebbôl az énekesek négy szólamban kísérhették a liturgiát, akkor, amikor még nem használtak orgonát. Az éneklôszék használata ma már zenetörténeti kuriózum. Annyira elfelejtették e bútorzatot, hogy több templomból kidobták, szétvágták. Mihály Ferenc restaurátor fedezett fel néhányat, amelyek közül kilencet állítottak ki a múlt hét végi rendezvényen. Ezek közül a legrégebbit 1760-ban készítették. A konferencián elhangzott, hogy Erdély templomaiban 212 éneklôszékrôl tudtak, a nyilvántartás szerint az utolsót 1860-ban készítették, dokumentáltan pedig 1872-ben tartottak utoljára Erdélyben négyszólamú elôadást éneklôszék segítségével. Egyházi berkekben nemcsak nálunk, hanem Portugáliában és Spanyolországban és az ortodox keresztény liturgia részeként is sokáig használtak éneklôszékeket – tudtuk meg.

A hét végi rendezvényt Dávid István, Erdélybôl elszármazott orgonamûvész szervezte, édesapja, Dávid László mûvészettörténész tiszteletére, emlékére, akinek munkája alapján jegyezhettük fel az éneklôszékekrôl ismerteket.

Ötvös József mellett, vendéglelkészként, istentiszteletet tartott Fekete Csaba budapesti lelkész. Orgonán játszott dr. Molnár Tünde, a zenetanári tanszék tanára és Kovács László Attila Kolozsvárról. Fellépett a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem Egyházzenei Tanszékének kórusa. A marosvásárhelyi Kántortanító- képzô Fôiskola és a Színmûvészeti Egyetem zenetanári tanszékének hallgatóiból álló egyesített kórus elôször mutatta be nyilvánosság elôtt Csíky Boldizsár Terólad zeng dicséretünk címû korálfeldolgozását. Vezényelt: Csíky Csaba, orgonán kísért dr. Molnár Tünde.

Az erdélyi népi iparmûvészet textíliáiból nyílt érdekes és különösen szép kiállítás a Maros Megyei Református Esperesi Hivatal tanácstermében. Kali Margit több mint 20 éve szenvedéllyel gyûjti a népmûvészeti tárgyakat, köztük régi falvédôket, asztalterítôket, díszpárna-huzatokat, törülközôket. Ezekbôl válogattak ki 107 darabot, amelyeket a hivatal emeleti termében vasárnaptól május 15-ig láthatnak az érdeklôdôk.

A megnyitón szép számban megjelenteket házigazdaként Ötvös József református esperes, generál direktor köszöntötte. Szabó Éva szakemberként méltatta a látottakat, valóságos néprajzi leckét tartva, útbaigazítást adva a jelenlevôknek. Részletesen kitért egyes textíliák díszítôelemeire, az elkészítés módjára, kifejtette, hogy az itt látható népi alkotások olyan értékek, amelyeket nem lehet mással összehasonlítani. A motívumok nemcsak a tájegység jellegzetességeit tükrözik, hanem bennük van a háziasszonyok életszeretete, szépérzéke, igényessége is.

A Szabó Éva segítségével válogatott és összeállított kiállításon egymás mellett találhatjuk az életfamotívumokkal gazdagon díszített udvarhelyszéki varrottast, a torockói úri hímzést, jelentôs számú mezôségi, kalotaszegi, csíkszéki párnát, terítôt és falvédôt, amelyek gazdagsága, technikája, mintái egy kicsit a múltba repítenek. A kiállításon külön kategóriát képeznek ma már viccesnek tûnô, hétköznapi igazságok felirataival, házi áldással ellátott konyhai falvédôk is. A tárlaton bemutatott anyagon végig lehet követni azt is, ahogy a népi hagyományokat, színvilágot és mintákat követô tárgyak idôközben modernizálódtak és beépültek az urbanizált környezet ízlésvilágába.

Szabó Éva hangsúlyozta, talán az utolsó pillanatban mentették meg ezeket az értékeket olyan neves kutatók mint Haáz Sándor vagy Bandi Dezsô, akik életüket szentelték annak, hogy ezeket a motívumokat rögzítsék, rendszerezzék és könyvekben jelentessék meg. Kali Margit amatôrként gyûjtötte össze a textíliákat, dicséretre méltó fáradsággal tisztította meg, konzerválta a tárgyakat, ami szintén hiánypótló elfoglaltságnak számít. Sajnos, most már vidéken nem szerveznek fonókat, varróköröket, ahol a fiatalok megtanulhatják, továbbadhatják a hagyományos technikákat.

A megnyitón Kali Margit kalotaszegi és csángó népdalokat énekelt, közremûködött Bede István hegedûn, Szabó Cecília brácsán és Béres Csaba nagybôgôn, mindhárman a kántortanító-képzô zenésznövendékei.

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata április 15 – 17. között székelyföldi turnén vesz részt. Marosvásárhelyen április 15-én 19 órakor mutatják be Csáth Géza Janika címû színmûvét a marosvásárhelyi színház nagytermében. Az elôadással kapcsolatosak az alábbi gondolatok.

Csáth Géza harminckét éves aggastyán korában halt meg. Önmaga áldozataként. Csáth a magyar irodalom legizgalmasabb "krimihôse". Hiszen tragédiájának nincs köze a sors véletlenjeihez. Az önmaga elleni merényletet bölcseletileg is meggondolta, s majd egy évtizeden át konok eltökéltséggel hajtotta végre. Rövid ideig és nagyon élni!

Festôtehetségként tûnt fel, de a muzsika jobban érdekelte. Hegedûsnek készült, de végül orvos lett. A Moravcsik-klinikán kezdte pályáját, de íróként teljesedett ki. Írt novellát, színmûvet, bábjátékot, orvostudományi értekezést, zenekritikát. S micsoda termékeny mohósággal! Rövid ideig élt, de alkotó élete még rövidebb volt. Alig nyolc-tíz éve alatt, szinte egy prolongált kamaszkorban alkotta meg maradandó mûveit. (Galsai Pongrác: A varázsló halála – Élet és Irodalom, 1969)

Szántó István Marossárpatak nagy köztiszteletnek örvendô polgára. A tanító úr több mint 30 évig volt a helyi iskola igazgató- tanítója, több száz sárpataki gyereket vezetett be az olvasás-írás csodálatos világába. Fáradhatatlan oktató-nevelôi munkásságáért, kulturális téren kifejtett tevékenységéért, példamutató magatartásáért 2001-ben díszpolgári oklevelet vehetett át. Pista bácsi azonban igencsak szerény ember. Rendszerint keveset beszél egyéni érdemeirôl, a falu felemelkedése érdekében végzett munkájáról. Világháborús emlékeirôl is nagyon szerényen mesélt, de sárpataki bajtársai (akiknek felettese volt) mindig nagy elismeréssel beszéltek róla. A tanító úr március 28-án töltötte 100. életévét. Marossárpatakon két helyen is köszöntötték a falu 100 éves díszpolgárát. Elôször az iskola tantestülete, majd ezt követôen a Nôszövetség szervezett ünnepséget tiszteletére.

Szántó István Csekelakán született 1908- ban. Édesapja kereskedéssel foglalkozott, tejcsarnokuk volt, szülei hat gyereket neveltek. 1931-ben a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban szerzett tanítói oklevelet. Egy évet Szôkefalván, majd három évet Székelyvajában oktatott, nevelt. Ezt követôen behívót kapott, s katonai kötelezettségének tett eleget. Marossárpatakra 1935. szeptember 1-jén kapott kinevezést, s szomorúan kellett tudomásul vegye, hogy a tantermek nem felelnek meg a követelményeknek, az iskolának nincs mûködési joga. De bátran nézett szembe a nehézségekkel, s lelkiismeretesen végezte munkáját. Iskolán kívüli tevékenységeire is jól emlékezik az idôsebb generáció. Színjátszó csoportot, tánccsoportot, négyszólamú vegyes kart vezetett. Ezt a munkát a világháborúból hazatérve is folytatta. Pedig nem volt könnyû dolga! A mindennapi nehézségek mellett nagyon megviselte az állandó zaklatás, amiben a szekuritáté "részesítette". Feljelentették, valótlan vádakkal illették, hosszú ideig naponta kellett jelentkezzen a szekuritáté székhelyén.

Szántó tanító urat leventeoktatással is megbízták, aztán zászlósként vett részt a II. világháborúban. Rendet, fegyelmet, pontosságot követelt a leventéktôl, hazaszeretetre és emberségre nevelte ôket. Senkinek rosszat nem tett, az egykori leventék ma is szeretettel és tisztelettel beszélnek róla. Támogatta, segítette a helyi zsidókat, románokat, még akkor is, ha ezt az akkori szabályzat tiltotta.

Pista bácsi mesélte néhány évvel ezelôtt:

– A zsidóüldözés bevezetésének idején parancsot kaptam, hogy a zsidó leventéket sáncot ásni küldjem. Megszegtem a parancsot, mert nem tartottam emberségesnek a kivételezést. Három zsidó leventém volt, akiknek elmondtam a dolgot, s arra kértem ôket, hogy ne jöjjenek többet kiképzésre, amíg nem szólok nekik. A háború után megkeresett az egyik, s megköszönte, hogy gondom volt rájuk. Szántó tanító úr sokáig a falu kántora volt, aztán a kommunista hatalom parancsára le kellett mondjon errôl a tisztségrôl. Szerény anyagi körülmények között élt és dolgozott 1935-tôl az 1968-ban bekövetkezett nyugdíjaztatásáig. Munkáját szeretettel és hivatással végezte azokban a nehéz években is, amikor a kollektivizálás nehéz és könnyfakasztó évei következtek. Ô szolgált! A pedagógusi pálya hivatás volt számára és egyben kihívás: nevelni népét, Marossárpatak ifjúságát, a felnôtt lakosságot is a kulturális nevelô tevékenység keretében. 1976-ban elvesztette szeretett feleségét, majd néhány évvel késôbb a nagyobbik leánya is elhunyt. Lelkileg nagyon megviselte szeretteinek halála. Egyedül maradt a családi házban, de hite átsegítette a nehézségeken. Sosem panaszkodott, sosem elégedetlenkedett. Nagyon sokat olvasott, rendszeresen járt templomba, szívesen látogatta ismerôseit, barátait. Szántó tanító úr keresztlányánál, Csibi Emesénél Marosvásárhelyen lakik. Pista bácsi szeretetet kap, és cserében szeretetet ad. Ottjártamkor csillogó szemekkel mesélte, hogy mennyire hálás a családnak a gondoskodásért.

Isten éltesse, Pista bácsi!

Berekméri Edmond

Hónapokig vásároltam az Eldi kenyérüzletben, mivel a kenyér minôségével meg voltam elégedve. Azonban, mint kisebbségi vásárló, nem érzem azt a figyelmességet, ami ma már kezd egyre gyakoribbá válni még olyan üzletekben is, ahol az eladók csak a többségiek nyelvét beszélik.

A napokban vásároltam az egyik élelmiszerüzletben, ahol az eladók egy szót sem tudtak magyarul, de kijövetelkor örömmel láttam, hogy az ajtón magyarul is ki volt írva: Köszönjük, hogy nálunk vásárolt! Az ilyen üzletekbe szívesen térek be máskor is, mert érzem a figyelmességet és a vásárló iránti tiszteletet, ami végeredményben a bevételnél látszik meg.

Ezt a figyelmességet hiányolom az Eldi üzletekben, amelyekben eddig vásároltam, mert semmilyen feliratot nem láttam magyar nyelven. Vajon a pékség (tudomásom szerint magyar nemzetiségû) vezetôsége nem gondolt arra, hogy az üzlet falára kiakasztott díszes diplomák elnyeréséhez mi is hozzájárultunk azzal, hogy vásároljuk a termékeiket? Tehát egy kis figyelmesség és jóindulat minket is megilletne.

Az a pár szó magyarul, ami a tasakokon megjelenik – Mindennapi látogatásuk öröm számunkra! –, nem elég meggyôzô lépés. Azt szeretnénk, ha a pénzünkért anyanyelvünkön is szólnának hozzánk. Vásárláskor és ünnepnapokon is. Az ünnepi jókívánságokat is csak a többségiek nyelvén írták ki az üzletekben. Annál is inkább, mivel Marosvásárhely lakosságának közel fele magyar nemzetiségû.

Levelemre az lenne a megfelelô válasz, ha az Eldi- termékek megôriznék eredeti, jó minôségüket, s a cég vezetôi nem vennének másodrangú állampolgárnak, következésképpen magyarul is kiírnák az áru nevét és az ünnepi jókívánságokat.

Gaál Árpád, Marosvásárhely

Vasárnap vásárolni indultam, oda, ahol elôtte sosem voltam még: az egyik marosvásárhelyi hipermarketben. Mint mondtam, életemben elôször mentem oda, szokásomhoz híven hátizsákkal a hátamon. Alig-hogy belépek, rögtön utánam rohan (a szó szoros értelmében) két alkalmazott, hogy hátizsákkal tilos bemenni. Kérdem, miért? Nem voltam hajlandó letenni, és továbbmentem, erre ôk kikísértek a biztonsági szolgálat fônökéhez. Kérdem az úriembert, hogy mégis, hogy gondolják, mennyire lehet megalázni az embert? Az, hogy hátizsákkal a hátamon megyek vásárolni, messze nem azt jelenti, hogy lopni is akarok, hanem egyszerûen, hölgytársaimmal ellentétben, nálam a hátizsák látja el a retikül szerepét. Elôször is, diszkriminációnak érzem a dolgot. A válltáskákat nem is zárják le. Továbbgondolva, teljesen mindegy, nem lehet úgy kezelni a potenciális vevôt mint potenciális tolvajt, hiszen egyelôre az ô pénzükbôl gazdagszik a tulaj... Az úriember egyet is értett velem. Ezek után nem tudom, mennyire engedtek volna be vagy nem, ugyanis megfordultam és hazamentem. Nem lett új teflonsütôm, de jobban megvagyok anélkül, mint azzal a tudattal, hogy a megaláztatásom ellenére mégis fizettem nekik.

Elmúlt az az idô, amikor az elárusító mindent megengedhetett magának. Kedves vásárlók, nem mi függünk tôlük, hanem ôk tôlünk, és igenis, kezeljenek kellô tisztelettel! Amúgy pedig ez a fajta viselkedés pontosan egy alapvetô dolognak a lábbal tiprása: mindenki ártatlan mindaddig, amíg be nem bizonyosodik róla az ellenkezôje. Hát, a hipermarketben mindenki bûnös, indulásból.

Én nem fogok odajárni vásárolni, most már teljesen biztos vagyok benne. Csak, sajnos, egy fecske nem csinál tavaszt, és egyedül hiába emelem fel a hangom. Jó lenne, ha nem hagynánk azért magunkat mi, a vásárlók...

Kun Annamária

Városunkat sokszínû, különbözô hitû, nyelvû nép lakja. Ahhoz, hogy egymás mellett békességben éljünk, toleranciára van szükségünk. Igazságunk csak akkor igazság, ha bizonyítottuk. A felismerés, a hozzáértés teszi lehetôvé a választást, amire most várunk.

Olyan polgármestert kell választanunk, mint a régi idôk vezetôi, akik nemcsak vezettek, de felépítették ezt a várost, akik a legtöbbet tettek és hagytak maguk után. Azokra hasonlítsanak, akik nem maguknak építettek palotát, hanem a városnak középületeket, kórházakat, iskolákat, templomokat és olyan kultúrpalotát építettek, amit még ma is elsônek lát meg városunkban a külföldi idegen. Ez a Kultúrpalota tükrözi a legjobban kora kultúráját, a polgármester úr, Bernády György jellemét.

Fiatal koromban csak községi bírókat ismertem, akiket a falu lakossága választott. De városi bírókat nem is kellett ismerni, mert a tevékenységük úgyis meglátszott a városon. Híre volt Marosvásárhelynek a tisztaságáról, a parkokról, az épületek karbantartásáról, a mûemlék épületek megbecsülésérôl.

A II. világháború után ezt a példaképet követték a "rögtönzött" polgármesterek. Halottakról jót vagy semmit!

A "blokkosítás" falurombolói sarkából fordították ki a várost és falut egyaránt. A bontásnál nem volt kegyelem. Régi, új, templom, építészeti remek – nem számított. Az unokahúgomék pert nyertek a néptanáccsal szemben, mégis lebontották a házukat, de úgy, hogy ôk csomagoltak, a cserepek hullottak. Ezért hagyták itt sokan a szülôföldjüket.

Ma annyi okos ember között válogathatunk. Borbély Lászlót személyesen kevéssé ismerem, de az édesapját mindig csodáltam a rendszeretetéért. Ha egy ilyen rendszeretô ember irányítaná Marosvásárhely sorsát, akkor biztos vagyok benne, hogy más lenne a város képe. Ma olyan ez a város, hogy a "régiek" nem kívánnak kisétálni. Itt senki sem irányít, amolyan vihar seperte állapotok kergetik a várost. Mennyivel lennének szegényebbek, ha magyar betû is lenne?

Válasszunk olyan polgármestert, aki vezetônek, jó gazdának született, hogy ezt a várost még egyszer a helyére tegye! Nem románnak vagy magyarnak, hanem okosnak, jónak és becsületesnek kell lennie.

Kali Ágnes, Marosvásárhely

Március végétôl a marosvásárhelyi Rhododendron környezetvédelmi szervezet irányításával nagyarányú faültetési kampányt kezdeményeztek Maros megye több általános iskolájában. Az akciót a csíkszeredai Polgártárs Alapítvány és a MOL finanszírozza.

Kezdetben a nemrég százéves fennállását ünneplô 7-es számú általános iskola fákban gazdag zöldövezetének felújítása volt a cél, azonban a Maros Megyei Tanfelügyelôség felkérésére több megyei iskolában is sor kerülhet a faültetésre. A 7-es számú általános iskolában, Andrássy Árpád igazgató úr támogatásával, a Rhododendron környezetvédelmi szervezet irányításával nemcsak a fákat ültették el, hanem modellértékû környezetvédelmi nevelési tevékenységet is kezdeményeztek. Több mint 250 m, hársfákból, lepényfából (Gleditsia triacanthos), kerti gyöngyvesszôbôl (Spirea) álló növénysort hoztak létre. Az ültetést követôen az osztályközösségek "örökbe vették" a facsemetéket és favédô egyleteket alakítottak, hogy egész évben óvják és ápolják majd azokat.

A megyei tanfelügyelôség kérésére a környezetvédelmi szervezet nagy facsemetéket és szaktanácsadást ajánlott fel, ahol, a 7-es iskolához hasonlóan, nemcsak elültetik, hanem felvállalják a fák gondozását is. Ugyanakkor környezetvédelmi tevékenységet is szorgalmaznak. A felhívásnak a Friedric Schiller általános iskola (200 m fasorra), a marosszentgyörgyi (100 m), az ákosfalvi (150 m), a nagyernyei (100 m) és a gyulakutai (100 m) általános iskolák jelentkeztek, ahova a napokban viszi el a környezetvédelmi szervezet a földlabdás, 2 – 2,5 méter magas hársfákat, amelyeket majd a diákok ültetnek el.

A Rhododendron környezetvédelmi szervezet nevében:

Dr. Ábrán Péter

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro.

A "nincs" felhôje nélkül

"Szeretettel hozom tudomásukra két gyermek tragikus történetét. Nem a hallottak, hanem saját tapasztalataim alapján, mivel a szülôk barátja voltam.

Kapás László almérnök és felesége, Kapás Rozália, fizika szakos tanárnô Cserefalván élt együtt két gyermekükkel. Az édesapa 2002-ben 43 éves korában szívinfarktusban hirtelen meghalt. Az édesanya 2005-ben ugyanúgy követte a férjét.

A gyermekek, az akkor 13 éves Imola és a 12 éves Zoltán magukra maradtak. Az anyai nagyszülôk már nem éltek, Rozáliának nem volt testvére, az apai nagyszülôk a 80. évükben jártak. László egyik testvére, Kapás György és felesége lett a gyermekek gyámja, amiért az államtól nem kapnak semmit. Kapás Györgyéknek két ikerlányuk van, s Zetelakáról Cserefalvára költöztek, otthagyva a biztos munkahelyet, lakást, gyerekeik iskoláját, azért, hogy az árváknak ne kelljen az otthonukat is elveszíteni. Ôszintén mondom, hogy ekkora önfeláldozással még nem találkoztam. György most Szentbenedeken dolgozik, Mária a cserefalvi iskolában fél normával takarít. A két árva nyugdíja havi 550 lej, a hattagú család összjövedelme kevéssel haladja meg az ezer lejt.

Imola kilencedik osztályos az önök intézményében. Ezért kérem szeretettel, hogy amennyiben lehet, segítsenek ezen a családon. Nem földönfutók, de a mai életviszonyokhoz képest a pénz túl kevés és egy kis segítség jól jönne. A szeretetet megkapják (nem a szülôit, mert azt nem tudja pótolni senki), de jó lenne, ha parányi örömüket nem borítaná el a "nincs" felhôje.

Tudva azt, hogy Isten az árváknak atyja, hiszem, hogy kérésem meghallgatásra talál és önökön keresztül is megmutatja hatalmát és szeretetét. Elôre is köszönöm és áldást kívánok munkájukra.

Tisztelettel, a Református Kollégium volt szülôi bizottsági tagja, Kacsó Irén"

A fenti levelet a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatótanácsának címezték, s remélhetôleg nem neheztel meg ránk az írója, hogy közzétesszük. Talán azért sem, hogy a levél nyomán felkerestük a Kapás családot. Azt megelôzôen pedig Soós Noémi cserefalvi református lelkésszel beszélgettünk, aki a történetet kiegészítette azzal, hogy néhai Kapás Lászlót, az édesapát Zetelakáról hozta el egykoron a cserefalvi tanító házaspár és nevelte fel.

– Anyámék ide adták Lacit, most nekünk kell bebizonyítanunk, hogy testvérek vagyunk – utal a régi történetre Kapás György, aki a feleségével a gyámságot elvállalta. Ami azzal járt, hogy a szakmájuknak megfelelô – géplakatos, varrónô – munkahelyet, jó keresetet, megalapozott életet, szépen berendezett lakást hagytak Zetelakán, mert a volt testvér gyermekei ragaszkodtak a faluhoz, a házhoz, ahova az elvesztett szülôk emléke köti ôket.

– Teljes leégés volt, mindent újra kellett kezdeni, a mi életünket is felborította, a gyermekeinknek traumát jelentett, de azt gondoltuk, hogy egy ilyen elképzelhetetlen tragédia után csak úgy enyhíthetünk az árvák keserûségén, ha ide költözünk – mondja Mária, a feleség. Nem szeretjük a kéregetést, megpróbáljuk úgy húzni a takarót, ahogy ér. Fával, csuszával tüzelünk a két szobában, s úgy fôztem egész télen, hogy meg sem engedtem a gázt. Sertést, csirkét tartunk, s reggel, délben, este fôtt ételt készítek, mert a hentesáru hatunknak nagyon drága, egy rúd szalámi meg se kottyan. Gyümölcsben sem dúskálunk, de azért nem éhezünk. A gond csak az, hogy a gyerekek nônek és egyre több kell. Imolának a bérlete havi 109 lejbe kerül, s jövôre Zoltán is középiskolába megy – teszi hozzá.

A lakást a férj halála után még az édesanya tette rendbe, s nem hiányzik a számítógép sem, a gyámszülôk az internet-elôfizetést is biztosítják. Hogy milyen áron? A konyha jéghideg, de a szobákat fûtik, s látástól vakulásig dolgoznak. A gyerekek pedig a maguk módján próbálják meghálálni mindezt azzal, hogy jól tanulnak.

– Reál beállítottságú vagyok, akár a szüleim, egy leíró fogalmazást nehezen írok meg – mondja Imola, aki örül, hogy abba az osztályba került, ahova többségében vidéki gyerekek járnak.

– Egyéb munkát nem adunk, csak arra biztatjuk ôket, hogy tanuljanak. Azt szeretnénk, ha jó irányba alakulna az életük. Túl kell lépni a történteken, a seb be kell gyógyuljon – mondja Kapás György.

Sok gyermek van, akinek anyja, apja van, mégis elkallódnak – a két Kapás gyerek szilárdan áll a lábán.

– Iszonyú fájdalmat hordoznak, de a történtek hatására annyira felnôtté váltak, olyan hitük lett,
hogy fel lehet nézni rájuk – mondja a lelkész, aki csodálkozva szemléli, ahogy a zetelaki hitvalló katolikus házaspár és a hitvalló református gyerekek egymáson segítenek.

Zoltán nemrégiben konfirmált, Imola rendszeresen jár templomba, nemcsak vasárnap, a szombat esti istentiszteletre, s a pénteki ifjúsági bibliaórára is. Olyan személyesen beszél Istennel, hogy annak is felemelkedik a lelke, aki hallgatja. Sohasem zúgolódik, mindig hálát ad a családjáért és mások szenvedését szeretné enyhíteni, miközben a bajba jutott emberekért könyörög. Erô, hit, együttérzés s különleges melegség van a szavaiban, s hinnünk kell vele együtt, hogy meghallgatásra talál.

No, nem az állam részérôl, mert nehéz megérteni, hogy másnak munkakönyv, régiség és fizetés jár, amiért árva gyerekeket nevel, az elsô fokú rokonnak pedig ez kötelessége. A Kapás család sokat jött-ment annak reményében, hátha kapnának valami támogatást, eredménytelenül. Maradnak az álmatlan éjszakák, s a hit, hogy erôt nyerjenek az önként vállalt feladat elvégzéséhez.

Bodolai Göngyi

Az énkép fontos része személyiségünknek. Mindannyiunkban él valamilyen elképzelés arról, hogy milyenek is vagyunk s hogy milyennek látnak bennünket mások. A kutatók pszichológiai méréstechnikákkal derítik ki, hogyan alakul ki bennünk az önmagunkról és közvetlen hozzátartozóinkról alkotott vélemény, kit választunk példaképnek, s milyen magatartási formát tartunk követendônek, a családi háttér meghatározó tapasztalatait leszûrve.

Noha a téma pszichológiai jellegû, célszerû a statisztikai fogalmak oldaláról megközelíteni.Csakhogy a pszichológiai mérések sokkal nehezebben végrehajthatók, mint a fizikális jellegûek. Se szeri, se száma a különbözô, e célból kialakított pszichológiai teszteknek. Ezek közül figyelmet érdemel az O. G. Osgood pszichológus által kialakított teszt, amely jelzôpárokból áll, és ezért
"szemantikus különbségeknek" nevezte el. Olyan ellentétpárokat állított fel, mint jó-rossz, igazságos-igazságtalan, boldog-boldogtalan, szigorú- gyengéd, aktív-passzív, bátor-gyáva, barátságos-barátságtalan stb. A két "végszót" azután háromfokú skála rögzíti: ezen a skálán kell a megkérdezettnek kijelölnie egy pontot, amely szerinte rá leginkább jellemzô.

A családon belüli mérések Achilles-sarka: egy tízéves gyereket nem lehet ugyanazzal a teszttel mérni, mint egy felnôttet. A járható és elfogadható megoldás: szüleikkel összehasonlítani olyan fiatalokat, akik már a felnôttkor küszöbén vannak, 18-20 évesek. Ebben a korban fogalomtáruk, szókincsük már fejlett, lényegében felnôttnek számítanak.

A fiatalok és a szülôk mérési eredményét azért össze lehet egymással hasonlítani, de azt a kutatók nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy két különbözô csoport – esetünkben a szülôk és a felnôtt gyermekek – teszt-eredményeinek összehasonlítása csak kellô kritikával alkalmazható.

A problémákon felülemelkedve a következô eredményre jutottak a tudósok: a tükörteória valamivel jobbnak, megbízhatóbbnak látszik, mint az utánzási teória. Más szóval: a szülôknek a gyerekekrôl alkotott véleménye, valamint a gyerekeknek a szüleikrôl formált véleménye között erôsebb a kapcsolat, mint a szülônek és a gyereknek saját magáról alkotott véleménye között. Azt is megerôsítették, hogy az ember énképe a környezetére gyakorolt hatásával függ össze, vagyis azzal, hogy az ember milyen benyomást kelt környezetében.

Az összehasonlítások kimutatták: a lányokra mindkét szülô jobban hat, mint a fiúkra. Ennek oka valószínûleg az, hogy a legtöbb társadalomban a férfi a domináns, összefüggésben azzal, hogy a társadalom legtöbb területén a kulcspozíciót férfiak ôrzik. A lányok e körülmények hatására inkább segítô, odafigyelô, kiszolgáló, engedékeny, simulékony viselkedési formákat sajátítanak el. Már korán megtanulják, hogy azt csinálják, amit mondanak nekik. A kutatók azt is megállapították, hogy a lányok önítéletében általában inkább az apákról alkotott vélemény tükrözôdik. Az anyákról alkotott vélemény kevésbé jelenik meg.

A legtöbb mérés ugyanarra az eredményre jut: az apa a befolyásosabb tükörkép és modell mind a fiúk, mind a lányok esetében. Valószínûnek látszik, hogy az erô pozíciója inkább hat a gyerekre, mint a gyengédségé. Megfigyelhetô ez más relációban is, például az erôs, magabiztos, szigorú – de igazságos – tanár jobban hat a tanulókra, mint a lágyszívû, kedves tanár.

A gyerek életkora is fontos tényezô. A mérések eredményei azt mutatják, hogy a kisebb gyerekek inkább utánozzák szüleiket, mint az idôsebbek.

E kutatások alapján megállapítható az a tény, hogy a családi háttér nagy befolyással van az énkép kialakítására. Továbbá az is, hogy az apa szerepe egyfajta modellt is jelent a gyerek számára. Ebbôl viszont az a következtetés vonható le, hogy a szülô nemcsak önmagáért, saját értékítéletéért felelôs, hanem a gyermekei értékrendjében is szerepet játszik.

Dr. Takács Ilona

Április 2-át az ENSZ 2008-tól kezdôdôen az autizmus világnapjává nyilvánította, ezzel próbálva ráirányítani a világ figyelmét az autista emberek problémáira, illetve arra, hogy az autista emberek száma az összes ismert felmérés szerint folyamatosan nô.

Magyarországon az Autisták Országos Szövetsége felhívást jelentet meg az autizmus világnapja alkalmából. (Ebbôl idézünk néhány kérdést.)

Tudta-e Ön, hogy az autizmus ún. pervazív, azaz a teljes személyiséget átható fejlôdési zavar, amely valószínûleg a központi idegrendszer fejlôdési rendellenességének eredménye? Tudta- e Ön, hogy az autizmus görög szó, jelentése "önmagára irányultság"? Tudta-e Ön, hogy az autizmus jellemzôen a személyiség 3 területét érinti? Az autista ember nehezen alakít ki kapcsolatokat, ezért például nem érti a szociális elvárásokat, nem észleli megfelelôen a másik ember érzéseit. Az autista emberek kommunikációja is sérült, ezért például nem tanulnak meg beszélni, beszédük szokatlan vagy nem kommunikációs célú, habár értelmük gyakran ép. Az autista embert a rugalmas viselkedésszervezés súlyos zavara jellemzi, szokatlan, ismétlôdô tevékenységek, erôs ragaszkodás az állandósághoz, "röpködô mozdulatok". Tudta-e Ön, hogy az autizmus fogyatékosság és nem gyógyítható?

Az Egészségügyi Világszervezet megalakításának napja (1948. április 7.) az egyik legrégebbi a ma már szinte követhetetlenné váló világnapok sorában. Célja a világméretû egészségügyi problémákra felhívni a figyelmet. 2008-ban nem egy bizonyos betegség a fô téma, hanem egy ennél sokkal átfogóbb gondja az emberiségnek, amely ma még szinte elképzelhetetlen hatással van egészségünkre és életünkre.

A Világszervezet az idén a Föld éghajlatának megváltozásából, a globális felmelegedésbôl származó ártalmakra figyelmeztet (a szélsôséges idôjárás okozta katasztrófák, a fertôzô betegségek terjedésében bekövetkezô változások, a legsúlyosabb kimenetelû betegségek terjedése). Miközben egyre jobban ki vagyunk téve a közlekedésbôl eredô levegôszennyzôdésnek, a tiszta víz hiányának, szervezetünk pedig a számára szokatlan idôjárás káros hatásának, a XXI. században az emberiség egyik legnagyobb kihívása meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek segítenek egészségünk megvédésében.

Kérdés, hogy sikerül-e?

Az aromatáz nevû, agyban lévô enzim hiánya magyarázhatja a szexuális étvágytalanságot – erre a következtetésre jutottak a mexikóvárosi Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) neurobiológiai intézetének tudósai.

A Raúl Gerardo Paredes professzor, az intézet igazgatója által vezetett, patkányokon végzett kísérletek során megfigyelték, hogy azoknak az állatoknak, amelyek nem végeznek nemi aktusokat, hiányzik ez az enzim agyuk mediális preoptikus zónájából, amely fontos a nemzés irányítása szempontjából. A tudós, aki a Journal of Neuroendocrinology címû szaklapban tette közzé tapasztalatait, leírta, hogy a patkányok 1-2 százalékából hiányzik az aromatáz és ezek nem mutatnak semmilyen nemi érdeklôdést, és ez egyes példányoknál olyan szintûvé válik, hogy egész életükben egyetlen nemi aktusban sem vesznek részt. A kutatás következô részének arra kell kiterjednie, hogy mi okozza ezt a hiányt – tette hozzá Paredes.

Az aromatáz hiányával kapcsolatban más érdekes felfedezést is tettek amerikai szakértôk: kimutatták, hogy az ilyen fogyatékossággal élô kosok saját nemük iránt érdeklôdnek.

A mexikói kutatócsoport máris elkezdte az elôzetes tanulmányokat arról, hogy lehetséges-e ezt az enzimhiányt pótolni olyan anyagok segítségével, amelyek a szexuális étvágyat serkentik. Paredes szerint olyan alapvetô kutatásról van szó, amely választ adhat arra, hogy mi játszódik le az emberekben.

Az öregedési folyamat miatt lassúbbá válik az alapanyagcsere, csökken az energiaszükséglet, romlik a tápanyagok hasznosítása, rosszabb lesz az emésztés és a felszívódás hatásfoka. Az idôs ember mindenekelôtt egyék kevesebbet, könnyen emészthetô ételeket fogyasszon.

Az idôsek a szervezet fenntartásához szükséges energián túl kevesebbet fektetnek a fizikai aktivitásra. A 65 év feletti férfi napi kalóriaszükséglete átlagosan 2400 kcal, a 60 év feletti nôé 2000 kcal. A felvett energia 12-13%-a származzon fehérjébôl, ez napi 60-70 g fehérjét jelent. Az idôskori táplálkozás fontos szabálya a zsírszegénység, különösen az állati eredetû zsiradékokat kell mérsékelni. A zsírbevitel mértékét kívánatos 20 energia%-hoz közelíteni, amit a komplex szénhidrátok mennyiségének a növelésével lehet elérni.

Az ásványi anyagok bevitelét, kiemelt helyen a tejben és tejtermékekben nagy mennyiségben elôforduló kalciumot különös gonddal kell figyelemmel kísérni az osteoporosis megelôzése érdekében. A rendszeres gyümölcs, zöldség- és fôzelékféle fogyasztásáról sem szabad megfeledkezni a vitamin- és rostszükséglet fedezése céljából. Az étrend folyadéktartalmát alapos körültekintéssel szükséges kezelni, ajánlatos a teák, gyógyteák fogyasztása. Célszerû a több kisebb étkezés, könnyû és meleg ételek napi fogyasztása. Sokszor sokat számít a kellemes légkör.

Az idôskorúak táplálkozásában célszerû csökkenteni a zsíros, koleszteringazdag, nagy cukortartalmú, magas purintartalmú, túlfûszerezett, durva rostozatú ételek használatát.

Az idôsek diétája legyen könnyû vegyes étrend, azaz könnyen emészthetô és változatos. Alkalmazásakor az élelmiszereket meg kell szabadítani a nehezen emészthetô részektôl. Lazító eljárásokkal omlóssá, szivacsossá kell tenni a hô hatására megszilárduló részeket (felfújtak, pürék, darált húsok). Kerülni kell azokat az ételeket, amelyek magas hôfokra hevített zsír felhasználásával készülnek (erôsen pirított rántás, zsírban sült tészták, sült és rántott húsok stb.). Ki kell küszöbölni azokat az ételeket, amelyek a felszívódás után a szervezetben izgató hatást fejtenek ki.

Tanácsaink alátámasztására az alábbiakban néhány mintaétrendet közlünk.

Reggeli (R): tejeskávé, mazsolás kalács

Ebéd (E): paradicsomleves, rizsköret fasírttal, alma

Uzsonna (U): joghurt

Vacsora (V): tejbegríz, almapüré

***

R: kakaó, vajas pirítós, túró

E: galuskás húsleves, rántott hal spenótfôzelékkel, gyümölcs

U: tejeskávé, kifli

V: sajtkocka, vegyes befôtt

***

R: tej, lekváros kenyér

E: zöldborsóleves, rakott burgonya

U: keksz, befôtt

V: túrósgombóc, sült alma

Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár

Fülünkbe jutott, hogy a vásárhelyi Kossuth (Calarasilor) utca 96. szám alatt modellértékû mûszaki és higiéniai körülmények között állítják elô a kristályvizet.

Bányai László, a családi ház udvarának mélyén létrehozott üzemben kalauzolva lépésrôl lépésre igazolja, hogy – élelmiszeripari és szolgáltató egységrôl lévén szó – a rájuk vonatkozó utasításokat nagyon komolyan veszik. A szikvíz-töltödébe csak az utcai öltözéküket letéve, majd zuhanyozást követôen fehér munkaruhába bújva juthatnak be a munkások, akár egy gyógyszergyárba. Odabent kondicionált levegô várja ôket és minden elképzelhetô tisztító-, mosó-, fertôtlenítô szer a rendelkezésükre áll (címkézve, listázva, fémszekrényben). A Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszerbiztonság-ellenôrzési Igazgatóság megnyugtatására még a gépekrôl vattás pálcikával vett kenetet is a megszabott rendszerességgel eljuttatják bakteriológiai vizsgálatra. Napról napra 80 (!) paramétert követnek az angol HACCP minôségbiztosítási rendszer elôírásai alapján, és valamennyi kért adatot bevezetik a nyilvántartó regiszterbe – név szerint megjelölve a hitelességért felelôs személyeket. A tisztaság megôrzésére vonatkozó szabályok oly szigorúak, hogy példaként csak rozsdamentes nyelû padlófelmosót és -törlôt használhatnak, évenként újra kell festetniük a háromhavonta fertôtlenített helyiségeket. S még akkor is állandóan gondoskodniuk kell a rágcsálóméreg meglétérôl, hogyha híre-hamva sincs a telken ilyen "fenevadnak".

Azt szeretnénk, hogy ébredjenek rá az emberek, mit isznak, mondja a Romsif Prodex Kft. tulajdonosa, amikor megkéri a titkárnôjét, hogy mutassa be, mit tud az Electrolyser feliratú készülék. Poharakat tölt meg az asszonyka és rendre beléjük mélyeszti a hálózati árammal táplált parányi vizsgálóeszköz elektródáit. Az elsô ivóedényben egy Alaska márkájú palackból kinyomott szódavíz percek múltán is ragyogóan néz ki és hideg marad. Másként viselkedik ezzel szemben a kézmo-sókagyló csapjából kibuggyanó vezetékvíz. Hamarosan sárgás, ködszerû zavarosság tûnik fel a pohár felsô részében, majd amint pezseg tovább az elektróda körül a folyadék, benne a
"felhô" egyre vastagszik, lefele. Barnás színre vált és a betöltés pillanatában még csillogó víztükör helyén – legfelül – már a habzó feketekávéra emlékeztetô valami úszik. Így néz ki tehát a hazai szabvány szerint emberi fogyasztásra alkalmas H₂O. A következô kísérlet még megdöbbentôbb. Egy bizonyos, szénsavas vizet gyártó vállalat szifonjának címkéjén az ol