Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

(MTI/Reuters) A francia Groupama International biztosító megveszi a román Asiban biztosítót eddigi tulajdonosaitól, az Erste csoporthoz tartozó BCR banktól, a Société Générale-hoz tartozó BRD banktól, a Banca Transilvaniától és a román állami CEC takarékpénztártól. A felek még kizárólagos tárgyalásokat folytatnak a feltételek részleteirôl, közölték a Groupamánál hétfôn. Az Asiban, melyet 1996-ban hozott létre négy vezetô román kereskedelmi bank, az egyik legnagyobb biztosító a román élet- és nem- életbiztosítási piacon: 8 százalékos részesedésével tavaly az ágazat harmadik számú szereplôje volt.

Idén februárban bejelentették, hogy a Groupama megvásárolja az OTP Garancia biztosítót is és annak bulgáriai, romániai és szlovákiai leányvállalatait. Ezzel a tranzakcióval, valamint az Asiban megvásárlásával a Groupama a térség egyik legfontosabb nemzetközi szereplôjévé válhat a biztosításban.

A megyei sürgôsségi kórház négy járóbeteg-rendelôjében tegnaptól "civilizálódott" a betegek fogadása: a kartonszámok helyett elektronikus számozási rendszert vezettek be. A kórház menedzsere, dr. Ovidiu Butuc szerint országos viszonylatban az állami járóbeteg-rendelôkben elsôként Marosvásárhelyen alkalmazzák a rendszert, és egy hónapon belül kiterjesztik a megyei kórházhoz tartozó összes poliklinikai kabinetre.

A megyei sürgôsségi kórház menedzsere, dr. Ovidiu Butuc tegnap Ciprian Dobre prefektussal együtt sajtótájékoztatón jelentette be: gyakorlatba ültették azt az elektronikus számozási rendszert, amely a megyei útlevél- és gépkocsibejegyzési hivatalokhoz hasonlóan fog mûködni.

A prefektus szerint "A betegek eddig kénytelenek voltak kétszer járni: elôször reggel korán, amikor számot vettek, majd amikor a rendelési idôre visszajöttek. Gyakorlatilg a fél napot elvesztegették. Ezt szeretnénk kiküszöbölni. Az elektronikus rendszer lehetôvé teszi, hogy adatbázist hozzunk létre, követhetô lesz, hogy egy orvos naponta hány pácienst lát el. Pontosság, hatékonyság, a beteggel szembeni törôdés – ezt tartottuk szem elôtt."

Ovidiu Butuc szerint eddig négy járóbeteg- rendelôben vezették be az elektronikus sorszámozást: az ideggyógyászati, az ortopédiai, a sebészeti és a belgyógyászati kabinetekben, s kísérleti jelleggel mûködtetik 2-3 hétig. Egy hónapon belül várhatóan a többi rendelôben is így oldják meg a zsúfoltság csökkentését. Mintegy 14 szakorvosi járóbeteg-rendelô mûködik jelenleg a kórházban, de ezeket átszervezik, valószínûleg 12 marad csupán. A kabinetek "forgalmát" naponta 28-52 páciensre számították ki, pontos adatokat késôbb szolgáltatnak. A menedzser szerint, ha egy betegnek szüksége van egy másik szakorvosi vizsgálatra, "gombnyomásra" szám váltható ki, vagy sürgôsségileg fogadják. "Olyan ez, mintha csettelnének az orvosok, csak éppen a beteg érdekében kommunikálnak" – tette hozzá.

A menedzser a Népújság kérdésére kijelentette: a protekciós betegek soron kívüli fogadása nem lesz lehetséges, hiszen ahogy az egyik páciens kijön a rendelôbôl, az orvos megnyom egy gombot és a váróteremre nézô kijelzôn látható lesz a következô szám. Ha a beteg észreveszi, hogy valakit soron kívül fogadtak, panaszt tehet annál a személynél, akit a vezetôség azzal bíz meg, hogy ellássa a páciensek tájékoztatását, segítsen nekik bejelentkezni. Butuc szerint a következô lépés a várótermek videokamerákkal való felszerelése.

A prefektus a Népújság kérdésére, hogy milyen minôségben vett részt a sajtótájékoztatón és gyakorta a kórházi menedzsert megelôzve válaszolt a szakmai kérdésekre, Ciprian Dobre elmondta, "nincsen abban semmi különös, hogy prefektusként eljött a sajtótájékoztatóra". Hogy eddig miért nem volt ez gyakorlat? Csak! Most így akarta. Egyébként is az elektronikus számozás ötlete az övé, Lucian Baila volt igazgatónál is szoraglmazta immár két éve, de mindeddig nem sikerült elôrelépni.

A jelenlegi fejlesztési régiók mûködésképtelenek, nem látják el hatékonyan azt a szerepet, amiért létrehozták ôket, ezért újjá kell ôket szervezni, és közigazgatási hatáskörökkel is felruházni. A következtetést az RMDSZ és az Európai Néppárt által közösen szervezett, szombaton Szovátán megtartott Régiók az értékek Európájában címû konferencián vonták le, ahol közel száz szakértô, RMDSZ-politikus vett részt, akik mellett Galeote Gerardo, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke is jelen volt.

A rendezvényt Markó Béla szövetségi elnök nyitotta meg, aki beszédében azt fejtette ki, Románia következô éveinek kulcskérdése a közigazgatás átszervezése lesz. Az elnök szerint a decentralizációt is folytatni kell, de ma már nem elegendô csak arról beszélni, mert jelenleg Romániában egy 40 évvel ezelôtt kommunista, központosító szemlélet alapján kidolgozott közigazgatási rendszer van érvényben. Az eddigitôl gyökeresen eltérô állami berendezkedést és társadalomképet kell létrehozni – szögezte le az elnök, kifejtve, az RMDSZ azon dolgozik, hogy a kérdés kapcsán közvitát gerjesszen a román
társadalomban. Markó szerint Romániában a jelenlegi megyéknél nagyobb, utólag közigazgatási hatáskörökkel is felruházandó régiókra van szükség. A közigazgatási reform szorgalmazásában az elnök szerint a szövetség Brüsszel segítségére is számíthat, mert az európai szemlélet szerint az unión belül is csak úgy lehet egyensúlyt teremteni, ha a régiókat megerôsítik.

Új? Régi? Jó?

Ezzel a címmel Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértôje mutatta be elôadásában a jelenlegi fejlesztési régiók megalakításának történetét, és vázolta fel azt is, hogy a szövetség szerint hogyan kellene átalakítani a mostani régiókat. Elôadásából kiderült, hogy az 1998-ban mesterségesen megrajzolt nyolc fejlesztési régió túlságosan nagy ahhoz, hogy hatékonyan megpályázhassák az uniós pénzeket. Túlságosan vegyes összetételûek ahhoz is, hogy hatékony fejlesztési stratégiát lehessen rájuk alapozni, mert az egy-egy régiót alkotó megyék a tapasztalatok szerint képtelenek régiós fejlesztésben gondolkodni. A támogatási rendszer preferenciális alapon mûködik, nem a regionális fejlesztési politika elveit követi. Az adatok azt mutatják, hogy a megszerzett támogatás összege erôsebben kötôdik az adott megye lélekszámához, mint az illetô megyében egy fôre esô bruttó nemzeti össztermékhez (GDP). Mindezek a székelyföldi megyéket a mostani fejlesztési régióban is hátrányos helyzetbe hozzák – fejtette ki az elôadó. Az RMDSZ szakértôi szerint az átrajzolt régiótérképen Maros, Hargita és Kovászna megye egy fejlesztési régiót képezne, mint ahogy emellett a szövetség már tavaly novemberi, a régiók átszervezésérôl és közigazgatási önállóságáról elfogadott kiáltványában is állást foglalt. Erre emlékeztetett Winkler Gyula EP-képviselô is, aki arról értekezett az RMDSZ regionális politikai prioritásairól szóló elôadásában, hogy a globális kihívásokra helyi lépésekkel kell válaszolni. Winkler szerint ma már nem a nemzetállam határozza meg az értéket, hanem a márkanév. De az a nemzetállam mai paradoxona, hogy a helyi közösségek túl kicsik ahhoz, hogy a globális folyamatokat megválaszolhassák. Ezért érezhetô Európában a régiók megerôsödése, és ezt szorgalmazza az RMDSZ is – fejtette ki az EP- képviselô.

Területrendezési stratégia készül

"Egy ország csak akkor tud tervezni, ha van területrendezési stratégiája" – jelentette ki Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, a kormány regionális fejlesztési politikáját ismertetô elôadásában. A miniszter bejelentette, hogy folyamatban van az országos területfejlesztési stratégia kidolgozása, várhatóan októberre elkészül a végleges dokumentum. A miniszter röviden vázolta a szállítási infrastruktúra szerepét a fejlesztési stratégiában, kiemelve, hogy mind a közúti, vasúti, légi szállítási hálózat fejlesztése különösen fontos. Az autópályák építése és a vasúthálózat bôvítése terén az országnak nagy lemaradást kell behoznia, ami pedig a repülôtereket illeti, ezekbôl elegendô van az országban, de sürgôs korszerûsítésre szorulnak. A miniszter arra is kitért, hogy a vidrátszegi röptér sürgôsségi kormányhatározat útján hamarosan ismét a kiemelt fontosságú röpterek lajstromára kerül, így lesz lehetôség európai forrásokat megpályázni a fejlesztésére.

Az Európai Parlament regionális politikájának alapelveirôl Galeote Gerardo, az EP Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke tartott elôadást. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia a kilencedik kedvezményezett a regionális és kohéziós politika biztosította források szempontjából. Tekintettel arra, hogy a GDP egy fôre esô uniós átlagához képest Romániának jelentôs lemaradást kell behoznia, az uniós felzárkóztatást segítô programokat nagymértékben ki kell használnia az országnak.

Ismét a haszonbérbe vett járóbeteg- rendelôkben dolgozó orvosokat célozták meg: az április 1-tôl életbe lépett 2008-as kórházi keretszerzôdésre hivatkozva a megyei egészségbiztosítási pénztár nem szándékozik megújítani e szakorvosok szerzôdését. Marosvásárhelyen 9 szakorvost érint a vitatott törvénycikkely, de Szászrégenben és Segesváron is van néhány orvos, akik nem tudják, mi a teendô.

Ciprian Dobre prefektus tegnap súlyos vádakkal illette a megyei egészségbiztosítási pénzár vezetôjét, dr. Csíki Zsuzsannát, aki szerinte "inkompetens", hiszen nem telefon- beszélgetésben kell értesíteni a szerzôdô feleket a pénztár döntéseirôl. Az elôzmények szerint azokat a szakorvosokat, akik mind a megyei kórház járóbeteg- rendelôiben, mind az 1-es illetve 2-es számú poliklinikán haszonbérbe vett rendelôkben dolgoznak, mindkét helyen rész- vagy teljes munkaidôs szerzôdéssel, a pénztár vezetése telefonon értesítette, hogy nem hosszabbítja meg a kórházi szerzôdéseiket.

A prefektus szerint "az egészségbiztosítási pénztárnál gyakran nyilvánul meg az inkompetencia. Nem telefonon kell értesíteni az orvosokat, nem így vezetnek egy intézményt. Így a vasútállomások kommunikálnak, Kutyfalva és Körtvélyfája".

Dr. Ovidiu Butuc kórházi menedzser elmondta, a pénztár lekérte azon szakorvosok jegyzékét, akikkel a kórház szerzôdéses viszonyban van, és a jelenlegi helyzetben mintegy 9 orvosról van szó. Szerinte nem kizárt, hogy a pénztár, mint bevett szokása, úgy akar nyomást gyakorolni a szerzôdô felekre, hogy az utolsó száz méteren köti meg a szerzôdéseket, nem hagyva idôt a megfontolásra. Ugyanakkor – tette hozzá –, a pénztár gyakran küldözget át a kórháznak aláíratlan, hivatalos pecsét nélküli iratokat, ami alátámasztja a prefektus által mondottakat a pénztár vezetési módszerérôl. Butuc szerint a fent említett törvénycikkely, amely alapján arra akarják kényszeríteni a szakorvosokat, hogy lemondjanak a kórházzal kötött szerzôdésükrôl, a munkavállalás korlátozását jelenti.

Dr. Csíki Zsuzsanna, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója és dr. Anca Florea, a szerzôdések megkötésével foglalkozó igazgató tegnap replikaként elmondták: a törvény világos, az idei keretszerzôdés alkalmazási normái kimondják, hogy a szakorvosok az állami egészségügyi intézményekben a pénztárral megkötött egyetlen szerzôdés alapján folytathatnak orvosi tevékenységet. "A törvénycikkely nem pontosítja, hogy a szakorvos a másik szerzôdô fél, csak azt mondja, nem tevékenykedhet két ilyen szerzôdés alapján" – jelentette ki dr. Anca Florea, aki szerint a cikkely egyértelmû. Ezzel szemben dr. Florea Constantin, a megyei kórház orvosigazgatója elmondta: a szóban forgó cikkely igenis értelmezhetô, az országos egészségbiztosítási pénztár és az egészségügyi minisztérium között vita folyik az elôírások tisztázására.

Dr. Csíki Zsuzsanna a sajtó kérdéseire kijelentette: a pénztár három módon tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatókat: az intézménynél kifüggesztett hirdetôtáblán, az intézmény weboldalán illetve a médián keresztül. Ezt meg is tették, a telefonhívások ezen felül történtek, mintegy "pluszként", hogy gyorsabban és személyesen tájékoztassák az érintetteket. A pénztár vezetése ezeket egy regiszterbe jegyzi, és úgy vélik, éppen a jobb, közvetlenebb és gyorsabb kapcsolat érdekében telefonálnak ráadásként. "A pénztár döntéseit nem csak a vezérigazgató, azaz személyem hozza meg, hanem az egyes igazgatók, a vezetôtanács együttesen" – mondta. Hozzátette: a szerzôdéskötések érdekében a pénztár április 1–10. között várja a dokumentációkat, az alkutárgyalások 15-e után kezdôdnek el minden egyes szolgáltatóval, 31-éig aláírják a szerzôdéseket, amelyek május 1-tôl lépnek érvénybe.

Miközben a vita zajlik, az 1-es és 2-es poliklinikák szakorvosai ismét bizonytalanságban vannak: ha felmondják a megyei kórházzal kötött egyéni munkaszerzôdéseiket, mi történik, ha a haszonbérleti szerzôdéseiket idôközben a megyei önkormányzat bontja fel? Például helyi vagy országos érdekeltségre hivatkozva? Mert a hosszú távú haszonbérleti szerzôdések egyik furcsa kitétele, hogy ilyen érdekek esetében felbontható az egyezmény. Többen az orvosok közül az elmúlt években komoly beruházásokat eszközöltek, felújították a kabineteket, és attól tartanak, ezek után az utcára kerülnek…

Aktuális

Mint egy ravasz pók szövögette az összeesküvés hálóját a szociáldemokraták megyei vezére. Négy évvel ezelôtt pattant ki a korszakalkotó ötlet a fejébôl: össze kell fogniuk a románoknak, hogy véletlenül se az RMDSZ jelöltje gyôzzön a helyhatósági választásokon, s Vásárhelynek – uram bocsá'! – magyar polgármestere legyen. A nagy összefogás nem valósult meg. Annyi mégis "bejött", hogy a nagyromániásokkal együtt elérték céljukat. Maradt az akkor még független román polgármester. Igaz, utólag lepaktált Emil Boc pártjával, magára vonva a szocdemek helyi korifeusának nemes haragját.

Mára "a helyzet fokozódott". Azt találta ki, hogy ha megint függetlenítené magát egykori kedvence, semmi akadálya nem lenne, hogy megint támogassák. A demokraták startból visszautasították az ajánlatot. A többi román párt is "lekopott" lassan, így aztán arra fanyalodott, hogy fájó szívvel ugyan, de saját pártjából nevezzen meg egy polgármesterjelöltet. Ám nem mondott le végleg álmáról. Nem számított program, hozzáértés, tehetség, vagy hogy egyszer már elárulták: román legyen az illetô. A cél szentesítette az eszközt. De addig szövögette a nacionalizmus fonalát, míg végül ôt magát hálózták be, vagyis mára már a nagyromániásokkal közösen támogatják a demokraták jelöltjét, a jelenleg fungáló polgármestert.

Csakhogy az összeesküvésnek ára volt. A demokraták kerültek nyeregbe: nem elég, hogy a jelöltjük nem hagyta el a pártját, de az ajánlattevônek kellett kompromisszumokat kötnie. Le kellett mondania saját polgármesterjelöltjérôl, de az eredetileg támogatott megyei tanácselnök- jelöltjérôl is. Állítólag a demokraták nem értettek egyet az illetô személyével.

Kifutni látszik a talaj a szociáldemokraták megyei vezérének lába alól. A nacionalizmus visszaütött. Addig szôtte a hálót, míg önmagát is megbéklyózta. Pártja már nem hajt fejet engedelmesen a döntései elôtt, egyre több közismert személyiség lép ki a szervezetbôl, mert nem akar részt venni a vezér csikicsukijában. Elsô Cornel Briscaru, a lehetséges polgármesterjelölt volt, ôt követte Dragos Popa alelnök, s a megyei tanács alelnöke, a csúnyán kijátszott Al. Fratean is kiszállni készül a szocdem bárkából. Megyeszerte meg számos polgármesterük is követni szándékszik a példáját.

Annyira elmérgesedett a helyzet a PSD háza táján, hogy a pénteki sajtótájékoztatót sem tartották meg, elkerülendô a kényelmetlen kérdéseket. Ehelyett egy semmitmondó közleményt tettek közzé.

Áll tehát a bál a szocdemeknél. Meglátjuk, mire mennek az e heti végrehajtó büróülésen: "sikerült-e" vajon Nateának a nacionalizmus oltárán feláldoznia pártját.

Választások 2008

Magyarosi Erzsébet, az erdôszentgyörgyi Szent György Iskolaközpont igazgatója, a Közép-Kis- Küküllô mente megyei képviselôje az idén is indul a június elsejére kiírt megyei tanácsosi megmérettetésen. Hogy mi valósult meg az elmúlt négy évben, és miért vállalja az újabb mandátumot – errôl kérdeztük a minap.

– Kezdjük egy pontosítással: mettôl meddig tart a Közép-Kis-Küküllô mente?

– Erdôszentgyörgy Bözöddel, Székelyvécke, Gyulakuta és Balavásár községek.

– Miért vállalta ezt a cseppet sem könnyû megbízatást négy évvel korábban?

– Ezelôtt négy évvel, amikor indultam az RMDSZ megyei tanácsosi listáján, az volt a célom, hogy a Közép-Kis-Küküllô menti iskolákban folyó oktatás színvonalának emeléséhez járuljak hozzá. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelô infrastruktúra, az anyagi alap. Ilyen szempontból elmondható, hogy az elmúlt 4 év sikeres volt. Erdôszentgyörgyön új iskola épül 12 tanteremmel, dokumentációs központtal, könyvtárral, díszteremmel (képünkön). Ennek ôszire kész kell lennie. A kistérségi társulással, a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesülettel és az iskola Zöld Fény Alapítványával sikeresen pályáztunk a tanintézet anyagi alapja erôsítésére fordítható támogatásért. Ebbôl valósult meg a turisztikai szakterem, a kozmetikai és fodrászati szaktermek, valamint a fóliaház, a konferenciaterem. Másik fontos feladatnak éreztem a mûemlék épületek restaurálását, mûszaki állaguk a megôrzését. A Rhédey- kastély a múltunkat szimbolizálja, ennek restaurálása igen fontos, az elsô pénzösszegek meg is érkeztek, ami a mûszaki dokumentáció elkészítéséhez elegendô. Erdôszentgyörgy állandó gondja a teremhiány. Az épületek visszaigénylése érzékenyen érintette az iskolát, de a polgármesteri hivatalt is. Ezért kellett két váltásban tanítani, ami kihatott az oktatás minôségére. Fontossá vált, hogy egy új iskolát, egy campust építsünk. Ez nemcsak a minôségen fog javítani: lesznek benne lakások is a pedagógusok számára.

Bözödön a Bözödi György iskolát újítottuk fel, de gond van az összevont osztályokkal. Itt az oktatás minôsége sok kivánnivalót hagy maga után. Ezért a megyei tanügy úgy döntött, az V-VIII. osztályos diákokat ôsztôl be kell hozni Erdôszentgyörgyre iskolabusszal. A fennmaradt tantermeknek meg fogjuk találni a rendeltetését.

– Mi a helyzet a környezô településeken?

– Balavásár község egy regionális szemétlerakó megépítésére pályázott és nyert, ennek a kivitelezése még nem kezdôdött el, de immár biztos a finanszírozás. Székelyvéckén az aszfaltozás folytatása a cél, legalább két kilométernek el kell készülnie. Szentdemeteren kérték az iskola felújítását és egy sportbázis létrehozását. Kelementelkén új kultúrotthont kell építeni, mivel a Simén- kúriát visszakapta egykori tulajdonosa. Minden falunak, községnek megvannak a sajátos problémái, és ezeket meg kell oldani.

– Nyilván vannak közös projektek is…

– Az egyik ilyen közös terv a vidék víz- és csatornahálózatának a kiépítése a gyulakutai víztároló megépítésével, ahonnan el lehet majd látni a környezô településeket.

– Mennyire sikerült kiépíteni a szociális védôhálót?

– A következô négy év egyik fontos feladata az elkezdett szociális-gondozói háló továbbfejlesztése. Egyre több a rászoruló, elszegényedett ember a körzetünkben, fontos róluk is gondoskodni.

– Sokat beszélünk a turizmusról, de még mindig kiaknázatlanok a lehetôségek…

– Sok munkalehetôség rejlik a turizmusban, s van mit megmutatnunk a világnak, mûemlékek, néphagyomány- és természeti szépség szempontjából értékes-érdekes vidék a miénk.

– Mi a helyzet a mezôgazdaság terén?

– Nagyon hiányzik a mezôgazdasági szaktanácsadás, elöregedett a mezôgazdaságban dolgozó lakosság, nagyon kevés az a fiatal vállalkozó, aki a mezôgazdaságból szeretne megélni. A mezôgazdasági szakembereknek kellene foglalkozniuk a régi gazdaszövetkezetek újjászervezésével, hogy segítsük az elôállított termények-termékek értékesítését, a felvásárlás megszervezését. Fel kell hívni a termelôk figyelmét, a hiánycikkekre, hogy amire szükség van, azt termeljék. Vannak jó mezôgazdasági szakembereink, ezt meg lehetne valósítani.

Nem szívesen fordítok idôt és energiát válaszadásra, mivel meggyôzôdésem, hogy az önkormányzatoknak most sokkal fontosabb kihívásai vannak, mintsem személyeskedô vitákba bonyolódni alattomos szándékú tisztségviselôkkel. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy Székelybere község alpolgármestere, Benedekfi Levente, a Népújság 2008. március 27-i számában, Mozgóurnás elôválasztás Székelyberében cím alatt durva valótlanságokat állító cikket közölt. Nem tartozik természetemhez a személyeskedés, de mivel az említett írásban a község polgármesterét támadják, a közösség hiteles tájékoztatásának érdekében erkölcsi kötelességemnek tartom pontosítani és az igazságot köztudomásra hozni.

1. A kifogásolt elôválasztásokat illetôen le kell szögeznem, hogy a szervezés és az elôkészítés az RMDSZ elôválasztási szabályzatának megfelelôen történt. Az elôválasztás módozatát a 14 tagú választmányi testület döntötte el (mindössze 2 tartózkodással). A gyûlésen a megyei szervezet képviseletében Szabó Árpád megyei ügyvezetô elnök is részt vett, sôt a gyûlést is ô vezette le. Valótlanság tehát azt állítani, hogy az elôkészületeket nem az illetékes testület szervezte volna meg. Ami pedig a választmány munkáját illeti, természetszerûnek tartom, hogy a testület csak olyankor ülésezik, amikor szükség mutatkozik munkájára. Minden választás elôtt rendszeresen összegyûltünk és a munkát jól szervezetten végeztük el.

2. A lakosság tájékoztatásáról is rendszeresen gondoskodtam. Sôt, igyekeztem minél szélesebb körben köztudomásra hozni azokat a terveket és megvalósításokat, melyekben érdekeltek a község lakói. Rendszeresen és következetesen küldtem tájékoztató leveleket a lakosságnak, és többször is felhasználtam a sajtóban való tájékoztatás lehetôségét.

3. A kifogásolt szolgálati üzemanyagköltséggel kapcsolatosan tisztáznunk kell, hogy a havi 200 liter benzinfogyasztást és árának megtérítését a törvény szabályozza. Ugyanakkor azt is el kel mondanom – amirôl a cikk szerzôje nem beszélt! –, hogy ebbôl a havi mennyiségbôl üzemeltettünk két láncfûrészt az iskolák és a polgármesteri székház fûtéséhez szükséges tûzifa feldarabolásához; ebbôl mûködtettük a tûzoltópumpát, valamint az út menti martokat takarító (kaszáló és nyíró) kaszagépet és a láncfûrészeket.

4. A cikk írója valótlanságokat állít a 2005-ben végrehajtott községi utak kövezésével kapcsolatosan. A valóság a következô: a) a községi erdô bevételébôl a helyi tanácstestület jóváhagyott 700 millió (régi) lejt a községi utak lekövezésére; b) ezt követôen közbeszerzési árverést írtunk ki (az elôírásoknak megfelelôen, a megyei napilapokban is megjelentettük a hirdetést), amire jelentkezett 6 cég, és szintén a törvényeknek megfelelôen elbíráló bizottságot alakítottunk, amely testület a legkedvezôbb árfekvésû ajánlatot választotta ki, majd késôbb ugyanez a bizottság látta el az elvégzett munka átvételét is; c) a szerzôdést 1526 köbméter kôre, 699 millió lej értékben kötöttük meg; d) a szerzôdésben vállaltakat szigorúan ellenôriztük, ennek következtében, amikor kitûnt, hogy 65 köbméterrel kevesebb kô lett kiszállítva és leterítve, a vállalkozót felszólítottuk, aki elismerte a tévedést és a késôbbiekben pluszban is hozott követ; e) mivel az erdô valamikor Mája falu tulajdona volt, ezért ezt a helységet tanácsi határozattal megerôsítve, kiemelt figyelemmel illettük, és így sikerült a falu belterületét is lekövezni; f) az átvevôbizottság öt alkalommal is jegyzôkönyvbe vette a munkát; g) tehát összesen 1455 köbméter kô volt kiszállítva és elterítve, mintegy 666 millió lej értékben.

5. Elôtanulmányt készítettünk egy berekeresztúri öregotthon és egy székelyberei egészségügyi központ megvalósítására. A kiválasztott terület jelenleg még a község magántulajdonában szerepel, azonban tekintettel arra, hogy a református egyház által visszaigényelt belsôségekrôl van szó, a kérdésben egyeztettünk a lelkipásztorral. A projektet a helyi tanácstestület határozatban hagyta jóvá.

6. A hajdani Sikó Pál, Májából származó márkodi tanító és igazgató örökösei 1997-ben hivatalosan megbíztak és felhatalmaztak arra, hogy eljárjak a tanító bácsi volt erdô- és földbirtokainak visszaszerzése ügyében. Megjegyzem, hogy abban az idôszakban még nem is voltam polgármester! Elutasítom azt a vádat, mely szerint hamis iratokkal bizonyítottam volna a tulajdonjogot, ugyanis 1950-ben, helyi hatóságok által kiállított dokumentumok alapján történt a hivatalos visszaigénylés a 169-es és az 1-es törvények alapján.

Nagyon remélem, hogy ilyenszerû közbotrány a továbbiakban nem fog történni, és közösségünk jó békességben haladhat tovább a mindnyájunk által óhajtott fejlôdés útján!

Maradok tisztelettel,

Kelt, 2008. április 7., Székelybere

Majláth Károly, Székelybere község polgármestere

Több millió dollárral lett gazdagabb az amerikai törvényhozás több tagja az öt éve húzódó iraki háborúnak köszönhetôen – derült ki egy független kutatócsoport tanulmányából.

Kongresszusi képviselôk összesen mintegy 196 millió dollárt fektettek be az utóbbi években olyan vállalatokba, amelyek üzleti kapcsolatban állnak a védelmi minisztériummal. Nem minden esetben katonai jellegû cégekrôl van szó: a Pentagon például a PepsiCo, az IBM, a Microsoft és a Johnson & Johnson cégekkel is kötött szerzôdést katonai tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátására – hívta fel a figyelmet a washingtoni székhelyû Center for Responsive Politics nevû szervezet.

A csütörtökön közzétett tanulmány készítôi a törvényhozók 2006. évi vagyonnyilatkozatait tekintették át. Az adatokból kitûnik, hogy a védelmi minisztériummal szerzôdésben álló vállalatokban érdekelt több képviselô és szenátor olyan kongresszusi bizottságokban tölt be vezetô szerepet, amelyek az iraki háborúval kapcsolatos hadi kiadásokról döntenek. A tanulmány szerint ez a helyzet például John Kerry demokrata és Joseph Lieberman független szenátorok, valamint Roy Blunt, a képviselôház republikánus képviselôcsoportjának egyik vezetô tisztviselôje esetében.

A kutatócsoport rámutatott: jóllehet szám szerint kevesebb demokrata törvényhozónak van érdekeltsége védelmi feladatokat ellátó vállalatoknál, mint republikánusnak, a demokraták sokkal magasabb értékben fektettek be tôkét ilyen jellegû cégekbe. 2006-ban például demokrata törvényhozóknak együttesen 3,7 millió dollárnyi érdekeltségük volt katonai jellegû befektetésekben, míg a republikánusoknál ez az összeg jóval kevesebb, 557 ezer dollár volt.

Összesen 151 kongresszusi képviselô fektetett be olyan vállalatokba, amelyek legalább ötmillió dollár értékû megbízást kaptak védelmi jellegû feladatok ellátására. Ezek a beruházások mintegy 15,8 millió és 62 millió dollár közötti hasznot hoztak a kongresszusi befektetôknek 2004 és 2006 között – állapította meg a Center for Responsive Politics.

Nem lehet tudni, hogy jelenleg hány törvényhozónak van ilyen jellegû befektetése, és eddig pontosan mekkora bevételre tettek szert. A 2007-re vonatkozó vagyonnyilatkozatokat csak májusban teszik közzé, és a törvényhozók egyébként sem kötelesek tételesen felfedni üzleti érdekeltségeiket. A tanulmány szerint Barack Obama demokrata és John McCain republikánus elnökjelölt-aspiránsoknak nem volt érdekeltségük védelmi tevékenységekhez köthetô vállalatokban. Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiránsnak viszont volt részesedése három ilyen cégben, ám a New York-i szenátor ezeket 2007 májusában eladta.

Lapvélemény

A hétfôi orosz lapok a hétvégén Szocsiban tartott orosz-amerikai csúcs kapcsán egyetértettek abban, hogy azon egyetlen kulcskérdésben sem sikerült megállapodni, Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök az utódokra hagyja a problémákat.

A Nyezavszimaja Gazeta felsorolta: a megoldásra váró legfontosabb kérdések az amerikai rakétapajzs elemeinek Oroszország által hevesen ellenzett kelet-európai telepítése, a hadászati támadófegyverekrôl, illetve az európai hagyományos fegyverekrôl és haderôkrôl szóló szerzôdések ügye és a NATO Grúziával és Ukrajnával való bôvítése.

Andrej Kolesznyikov a Kommerszant címû lapban megírta, hogy még a (stratégiai keretdokumentumként emlegetett) nyilatkozat elfogadása is hajszálon múlt, az amerikai fél ugyanis mindenáron el akarta kerülni, hogy a rakétapajzs kérdése szerepeljen a dokumentumban. Mellôzni akarta ugyanis azt a mondatot, amely leszögezi, hogy Oroszország élesen ellenzi a telepítést. Végül azért egyeztek bele az amerikai tárgyalók a nézeteltérés rögzítésébe, mert bekerült egy utalás arra, hogy a korábbi amerikai javaslatok megfelelô egyeztetéssel és megvalósulásuk esetén enyhíthetik az orosz aggályokat.

A Vedomosztyi címû lap arra mutatott rá, hogy a dokumentumot a találkozó elôtt a kétoldalú kapcsolatok egész komplexumát rögzítô térképként említették, de végül csupán a nézeteltéréseket rögzítette. A lap szerint a két elnök együttmûködése évei alatt nem vázolt fel stratégiai perspektívákat. "De nem is kell mindig kizárólag a célszerûség és az eredmények alapján vizsgálni az amerikai és az orosz elnök találkozót. Az ilyesmi sok tekintetben hagyomány és rituálé. Bush és Putyin felkészülten játszotta a szerepét a darabban, de új távlatokat nem nyitott meg" – írta a Vedomosztyi.

Az Izvesztyija rámutatott: a kapcsolatok stratégiai kereteirôl szóló nyilatkozat az, amit Putyin és Bush elvileg át akar adni az utódoknak. Ez azonban egészen pontosan egy nyilatkozat, senkit nem kötelez semmire, hanem leginkább leírja az állapotot, amelyben a két távozó elnök hátrahagyja az orosz-amerikai kapcsolatokat.

(MTI) Sztálinnak igenis voltak hasonmásai, akiket biztonsági okokból alkalmaztak: egyikük most hosszas kapacitálás után megszólalt, de az ötven év alatt beidegzôdött óvatosság ma is éberséget parancsol, és sokat nem mond, bár a szigorúan titkos minôsítés 1996-ban lekerült a vonatkozó dokumentumokról.

Az illetôt, Feliksz Gadzsijevics Dadajev sikeres és népszerû színészt, parodistát és illuzionistát, valószínûtlen mennyiségû kitüntetés birtokosát, aki még felesége és gyerekei elôtt is elhallgatta életrajzának e veszélyes részét, a Komszomolszkaja Pravda címû lap találta meg.

Dadajev egy kis dagesztáni hegyi faluban született, s késôbb táncolni tanult. Egy kaukázusi mûvészeti olimpián fedezték fel 1939-ben, s meghívták az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság állami népi együttesébe. A háborúban úgynevezett koncertbrigádba került, s hamar híressé vált a fronton, de közben néha katonai feladatokat is teljesített. Többször megsebesült, s 1942-ben, egy újabb sebesülés után családját értesítették, hogy meghalt, de aztán kiderült, hogy mégis él. A titkosszolgák 1943-ban fedezték fel maguknak.

A döbbenetes hasonlóság jól látszik a próbafelvételeken. Elôbb Dadajevet fel kellett hizlalni 11 kilóval. Aztán ruhákat akartak neki varrni, de végül Sztálin ruháiban "alakította" minden idôk és népek vezérének szerepét. Termetre 2 centiméterrel kisebb volt a 172 centiméter magas Sztálinnál, ezt cipôsarokkal könnyû volt kompenzálni. A fiatalembernek meg kellett tanulni Sztálinná sminkelni magát: vastagon kente fel az arcfestéket, abba fésûvel ráncokat rajzolt, a megszáradt festékre púdert tett, s lassan beleélte magát a szerepébe. Végül egyedül a füle alapján lehetett megkülönböztetni Sztálintól: Dadajev fülkagylója hosszúkásabb, s a koponyájához simul, míg Sztáliné jobban elállt: ez utóbbin lehetett segíteni, de a formán nem, szerencsére ilyen részletekre nem is figyelt oda senki.

Eleinte csak elterelô hadmûveletekre alkalmazták: autón kihajtatott a Kremlbôl, vagy például repülôgépre szállt, amikor Sztálin 1943-ban a teheráni értekezletre tartott, miközben maga a vezér merényletektôl tartva más útvonalon jutott el a célhoz. Késôbb elôfordult, hogy a mauzóleumról ô integetett egy parádén a Vörös téren elvonulóknak, színházba ment a vezér helyett, sôt filmhíradókban szerepelt, és még rádióbeszédeket is mondott. Sztálinnal egyszer találkozott, amikor az szemügyre vette ôt, s rábólintott.

Végül Dadajev annyira azonosult Sztálinnal, hogy ma már némelyik felvételrôl talán csak ô tudja, kit ábrázol: a valódi Sztálint, vagy ôt. Annyi biztos, hogy az egyik ismert hivatalos fotón, amelyen a vezér fehér zubbonyban látható, s amely számos tankönyvben és történelmi tanulmányban szerepel, nem Sztálin, hanem hasonmása látható.

Azt mondja, a vezérnek négy hasonmása volt, de részletesebben errôl ma sem hajlandó beszélni. Annyit azonban elmondott, hogy Sztálin ellen két ízben kíséreltek meg merényletet, mindkét esetben a valódi vezérrel találkoztak a merénylôk, s hogy a teheráni merénylet után a titkosszolgálatnál hét embert végeztek ki.

Esôt ígérô, nagykendi csütörtök. Egy copfos kislány vacogó fogakkal gubbaszt a székely ruhás gyerekhad forgatagában. Ki tudja, hogy a hûvös, esti levegô vagy a legyûrhetetlen izgalom okozza-e ezt a nyárfalevél-állapotot. A termet betöltô taps fokozatosan hántja le testérôl a reszketést. Néhány perc múlva már félelmét feledve pörög társaival a kendi "csillagnézôre" összesereglett falubeliek és "stipisek" gyönyörködtetésére.

A szavalók hangja mindegyre megbicsaklik, kezükben idegesen zizzen a papírlap. Baricz Lajos, Székely Benczédi Endre, Fülöp Kálmán, Ráduly János verseit mondják, hangsúlyozzák, motyogják kipirult arccal. A Népújság gyermekoldalának "költô bácsiival" egy térbe zárva elbizonytalanodnak a mozdulatok. Amikor a biztatásra váró, riadt tekintetek belém kapaszkodnak, tisztán érzem, ennél a sortól sorig vergôdô, gyermeki tetszeni akarásnál aligha érhet nagyobb megtiszteltetés egy alkotót.

Az iskolás-költô, Somogyi Beáta saját szerzeményére – a Hegyek, fák, füvekre – gyûjt aláírásokat. Az ostrom most már megállíthatatlan. A Stipendium szerzôit eddig félénken mustráló gyerekek tízesével gyúródnak a "híres nevekért," a bátrabbak homlokukat, az izmos legénykék büszkén kifeszített karjukat tartják többször is írószer alá.

– Én egy hétig nem mosom le – rikkantja egy szôke fiúcska.

– Én soha – kiabálja túl cimboráját egy zömök, székely ruhás emberke.

– Nekem már három van – suttogja boldogan egy vékony, szemüveges kislány.

A költôk, írók közelségétôl mintegy megtáltosodva perdülnek újra színpadra a Kendi csillagok. Izzadó tenyerükben még frissek az élmény nyomai. És, bár a többszörös visszatapsolás alatt észrevehetetlenné halványulnak a betûk, az izgalmas, csiklandós érzésre – az irodalom naiv birtokba vételének élményére – bizonyára sokáig emlékeznek még a legkisebb nagykendiek.

Ízléses, színvonalasan megszerkesztett háromnyelvû katalógust adtak ki a marosvásárhelyi Bolyai Alkotótábor szervezôi, az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság marosvásárhelyi fiókszervezetének gondozásában, a román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium által meghirdetett Promocult program támogatásával. Az albumban az eddig hétszer megrendezett Bolyai Alkotótáborban részt vevô több mint 100 képzômûvész reprezentatív munkáit jelentették meg, véleményekkel, élménybeszámolóllal fûszerezve. A bemutatót az alkotók, a szerkesztôk jelenlétében szombaton tartották meg a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében.

– A Bolyai Alkotótábor szervezésének gondolata 2000-ben Svájcban született meg, ahol egy Marosvásárhelyrôl elszármazott képzômûvésszel arról beszélgettünk, mit lehet tenni azért, hogy az otthon maradott és a szülôvárosból elszármazott alkotók találkozzanak. Bolyai neve, hírneve a városhoz kötôdô szellemisége adta az ötletet, hogy alkotótábort szervezzünk – mondta a könyvbemutatón Csegzi Sándor, az EMT marosvásárhelyi fiókjának elnöke, a tábor kezdeményezôje, mozgatója.

Azért egyedi és különleges ez a tábor, mert nyolc év alatt a mûszaki tudomány és a képzômûvészeti szellemiség alkotóterévé, "boszorkánykonyhájává" vált. Megfordultak itt keramikusok, textilesek, festôk, grafikusok, médiamûvészek, szobrászok, plasztikusok, de állandó vendégei, szellemi forrásai voltak a tábornak dr. Weszely Tibor és Kiss Elemér Bolyai- kutatók is és sokan mások. A nagy matematikus szellemiségét, örökségét követve a táborban résztvevôk valóban újat, különlegest teremtettek, ami egyszerre marosvásárhelyi, de egyetemes is. Attól marosvásárhelyi, hogy több munkában ott van Bolyai és városának szellemi nyomata, legnagyobb részük pedig megállná helyét bármely külföldi kortárs mûvészeti mûteremben, múzeumban. A Promocult programnak köszönhetôen az alkotásokat Marosvásárhely magyarországi, olaszországi és németországi testvérvárosaiban is bemutathatták.

Nagyon sok nehézséggel jár a szervezés, de ennek dacára minden évben újra és újra meghirdetik az alkotótábort. A munkát a képzômûvészek anyagi juttatás nélkül vállalták fel, s a minôségen az is meglátszik, hogy szívüket-lelküket beleadták azért, hogy maradandót juttassanak. A hét év alatt több mint 100 ajándék mûtárgy mellett az alkotótábor másik sikere a katalógus, újdonságként pedig hallhattuk, hogy a megyei kórház környékén májusban két köztéri szobrot is felállítanak.

Gheorghe Muresan szobrász, a Romániai Képzômûvészek Egyesülete Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke az album bemutatóján hangsúlyozta, az alkotótábor elsôsorban Marosvásárhely értékeit gazdagítja. Egy olyan mûhely ez, ahol a különbôzô mûfajok interferenciájából új, spontán alkotások születtek. Ugyanakkor ugródeszka, érvényesülési lehetôség egyben fiatal képzômûvészeknek is – ezekért kell és érdemes még sokáig megszervezni.

Nagy Miklós Kund lapunk helyettes fôszerkesztôje, a kiadvány irodalmi szerkesztôje szerint a katalógus megjelenése jelzi, hogy a tábor nagykorú lett. A Bolyai Alkotótábor a város mûvelôdési életében jelentôs helyet, szerepet vívott ki magának és kitartással az is elképzelhetô, hogy akár európai színvonalú kulturális jelenségként emlegetik majd.

A kiadvány formatervezôje, mûszaki szerkesztôje Csegzi Kamilla, irodalmi szerkesztô: Nagy Miklós Kund, a munkákat Péter Béla fotózta, a munkálatokat, a tábort és a Promocult programot Csegzi Magdolna irányította, az angol nyelvû fordítás szerzôje Gálfalvi Ágnes.

Tizenegy mûvész és egy, elôször tíz éve szervezett – a héten nyolcadik kiadását megélt – alkotótábor. Mezôpanitban gyülekeztek a múlt hét legelején a festômûvészek, szobrászok, grafikusok és fotósok, profik és mûkedvelôk, befutottak és egyetemisták, hogy a Székely Mezôséget megörökítsék képeken, anyagban, fotókon. A helyi református egyházközség templomának tôszomszédságában épült, modern vendégházban laktak, és ott is mutatták be a szóban forgó, mezôpaniti Molnár Dénes alkotótáborban született munkáikat a vasárnap délelôtti istentisztelet után.

A helybéli tiszteletes, Pitó Antal üdvözölte a mûvészeket és a szép számú közönséget a megnyitón, mint mondta, az élet üzenete hangzik a kiállított munkákról. A továbbiakban ifj. Molnár Dénes vette át a méltató szerepét.

– Mint mindennek, ennek a tábornak is van teher-része, de öröm-része is. Az alkotás és nézés öröme azonban minden évben erôsebb volt a teher- résznél. Nagyon fontos ugyanakkor a nézés öröme is, hiszen nézô nélkül nincs kultúra. De a kultúra ma már önmagában is megkérdôjelezhetô, a magyar paraszti kultúra is kuriózumszámba megy. Az, hogy a község fejlôdik, nagyon jó dolog, de vigyázzunk arra, hogy ne morzsolódjanak fel a régi dolgok: hiszen ami több száz éven keresztül megmaradt, annak nem kellene eltûnnie. Mi ezt igyekszünk elérni. A tárlaton mindenféle mûfajban született munkákat láthatunk. A fényképészet mûfaja az egyik. A fényképészeté, amely a XX. század egyik legmeghatározóbb mûfajaként látásmódváltozást hozott magával: a pillanat megörökítésének mûvészete – mondta ifj. Molnár Dénes, majd a kiállított munkákat ismertette: Bálint Zsigmond fotóit, Czirjék Lajos olajfestményeit, Károly Zöld Gyöngyi kôkompozícióit és számítógépes feldolgozással készült, érdekes fotóit, amelyekben a táj díszítôelemként lép elô. Ráduly Melinda linómetszeteit, Gaurean Cristina festôi rajzait, az átmeneteket grafika és festészet között. Szó esett Bordy Margit, grafikusként dolgozó kerámiamûvész pasztellkrétával készített festményeirôl, Sebestyén Timea szobrászat szakos hallgató igencsak dekoratív, népi ihletettségû motívumokat felhasználó grafikáiról, Csorvási Szabó Attila és Gheorghe Muresan szobrairól. A mezôpaniti VIII. Molnár Dénes alkotótábor helyszíne és hangulata igencsak ihletônek bizonyult.

E címmel indít új elôadás-sorozatot a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat mellé annak házigazdája, Markó Enikô. Az új sorozat elsô elôadására ma 18.30 órakor kerül sor: Bernád Ilona: Népi egészségtan és gyógyászat (táplálkozásmód, összhang a természet ritmusában, népi immunerôsítés). Az elôadás-sorozat estjét havonta rendezik meg a Deus Providebit Ház Szent Mihály Termében.

A marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem április 9-én elsô ízben ünnepli az Egyetem Napját. Ennyi a száraz hír. De ahogy az általában lenni szokott, minden hír mögöttes tartalmaiban rejtôzik, van a lényeg. Így van ez ebben az esetben is. Az Egyetem Napjának frissen létrehozott ünnepsége mögött az egyetem évei, évtizedei, fejlôdésének hullámvölgyei és hullámhegyei sorakoznak egy olyan pillanatban, amikor egy újabb, joggal történelminek nevezhetô fordulat elôtt áll az intézmény.

1946-ban egy, a Mihály király által aláírt kormányrendelet alapján konzervatóriumnak nevezett intézet keretében szervezôdött a magyar nyelvû felsôfokú színészképzés. Az 1954-ben Marosvásárhelyre telepített fôiskolai rangú intézmény már a kolozsvári nyolc esztendô idején is többféle elnevezéssel, profillal, képzési irányokkal mûködött. Az áttelepítés utáni évtizedek során volt magyar nyelvû színi fôiskola, kétnyelvû színmûvészeti intézet, színiakadémia, majd színmûvészeti egyetem. A kezdeti idôszak elsôsorban a színészképzésre (ritkábban a rendezôképzésre) szakosított oktatása idôközben nyitott a színháztudományok, a bábmûvészet, majd a zenepedagógia irányában. Már ez a lépés is jelezte, hogy új stratégia van kialakulóban. Az idén beindítandó díszlettervezôi szak ténye pedig világosan jelzi az irányt: a hat évtizeden át a színházmûvészetre szorítkozó képzés kibôvül, a zenei és képzômûvészeti irány beépítésével egy mûvészeti egyetem létrehozásának küszöbén állunk. E határkônél egy pillanatra megállva születnek az elsô Egyetemi Nap rendezvényei, melynek során egyaránt alkalom nyílik a múlt örökségeivel és tanulságaival való szembenézésre és a jövô kilátásainak – s miért ne mondhatnók: merész terveinek – felmérésére. Az elsô, 1950-ben végzett, aranydiplomás évfolyamnak néhány, még köztünk lévô tagjától az idén felvételizni készülô tizenévesekig minden érdekelt generáció láthatóan és láthatatlanul itt lesz ezen az Egyetemi Napon, egy eredményekben gazdag életpálya végén, az alkotó évek teljében viruló mûvészeken át a jövô ígéreteit fürkészô fiatalokig. Az Egyetem Napja így nem csupán egy nap az idei esztendô 366-os keretébôl, hanem jelkép: hat elmúlt évtized során felhalmozódott szellemi kincsek átmentésének ígéretét mutatja fel az elkövetkezô évtizedek irányába. Az egykor szûkös körülmények között tengôdô intézmény folyamatos terebélyesedése a jövô garanciája: elsôként saját épület, majd saját Stúdió Színház, impozáns módon helyreállított mûemlék épületben létesült zenefakultás, korszerûen felszerelt kollégium, új épület az egyetem udvarán, a díszlettervezô szak épületének és a bábszínházi stúdió építésére szolgáló teleknek a megvásárlása, az egyetem felszereltségének és oktatási kínálatának egyre bôvülô skálája, mely immár a saját doktorképzô iskolát is magába foglalja – íme, mennyi minden fér az Egyetem Napjának üzenetébe. Egy hagyományteremtô szándékkal rendezendô ünnepségre figyelmezve azt kívánjuk tehát üzenni, hogy a hitnek, a kitartásnak, a nehéz körülmények között is álmodni merô, intézményteremtô és intézményôrzô életstratégiának van esélye, s csak ebben rejlik a jövô, a megmaradás esélye – s ez nem csak az egyetem ügye.

Szokatlan szóösszetétel a csipketányér, de szokatlan s egyben lélegzetelállító kerámiákat állított ki a kövesdombi unitárius templom Bözödi-termében a korondi Józsa László keramikus. Csipkemintás tányérokat 30 cm átmérôvel, vagy annál is nagyobbakat. Kivitelezésük kétféle: egyfelôl egyszer égetett, karcolt, másfelôl pedig kétszer égetett, zománcos. A karcolt munkák sugallják igazán azt az újszerûséget, ami e sajátos csipkeminták edénybe, pontosabban agyagedénybe, tányérba való átültetését jelentik. Minden darab egyedi, a minták sem ismétlôdnek, kidolgozottak, pontosak, mozgalmasak és nem utolsósorban nagyon dekoratívak.

Akár a csipke. A csipkérôl tudnunk kell, hogy a reneszánsz idején lett népszerû, fôleg Velencében, és elsôsorban az elôkelôségek ruháját díszítette, késôbb lett belôle asztali dísz, terítô, és terjedt el szélesebb körben. Két változata van: a varrott csipke, ami Itáliából ered, és a vert csipke vagy klöpli. A varrott egy szállal készül, a vert több szálból. A 19. században Magyarországon és Erdélyben is elterjedt. Manapság újra reneszánszát éli, és nemcsak fonalból készül, amint azt Józsa László csodálatos tányérjai bizonyítják.

De hogyan is kerülhetett a csipke az agyagba? A mindig újat keresô ember a mûvészetekben mindig talál lehetôséget az önkifejezésre. Akár Madách Michelangelója a falanszterben, amikor ott hagyja rendetlenül mûhelyét –: "Igen, mert mindig széklábakat csináltam / És azt is leghitványabb alakra." – , Józsa László is úgy érezte, a megszokott motívumoktól eltérôt, mást, "holmi díszt" kell az edényekre varázsolnia, hogy örömét lelje ô is benne. Aztán megszületett az ötlet, a csipkeminták agyagba karcolása, ami legalább olyan pepecs-munka, mintha pamutból készülne horgolással. Ha már belefáradt a megszokottba, a hagyományos korondi kerámiák készítésébe, hobbijának szentelte szabad idejét, és így készült el több éven keresztül a több mint száz nagyméretû csipketányér.

Nemcsak a tányérok egyedi darabok, de a módszer is, Korondon is csak ô készíti, az ô ötlete, szabadalma.

El lehet gondolkozni azon, hogy e különös stílus beleillik-e a korondi kerámiáról alkotott képünkbe? Talán igen, talán nem, de a hagyományba olyan új színt hoz, ami akkor is figyelemre méltó, ha követôje nem lesz. Ám ez alig valószínû, mert segítôi: családtagjai, felesége, Márta és a gyerekek továbbviszik, hiszen nagyobbik lánya keze munkája már a zománcos csipkéken ott van, s a kisebbek is próbálkoznak.

Végül is Józsa László csipkemintás tányérjaival új hagyományt teremt a szemünk láttára.

A marosvásárhelyi Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület a reneszánsz éve jegyében rajzpályázatot hirdet Hunyadi Mátyás születésének 565, és trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából.

Két kategóriában lehet pályázni, a 12-14 év közötti tanulók Mátyás királyról szóló mesejeleneteket kell ábrázoljanak, a munkák mérete nem haladhatja meg az A3-as formátumot. A 15-17 évesek A reneszánsz Mátyás király udvarában címmel küldhetnek be munkát, melynek mérete max. A2-es lehet.

A pályázatra szabadon választott technikával (festés, kollázs, montázs, fekete-fehér, illetve színes grafika) készült alkotások nyújthatók be, papírkerettel ellátva.

A rajzok 2008. április 21-ig küldhetôk be a marosvásárhelyi Cserealji Egyházközség titkárságára (Zsidó Vértanúk utca 20. szám.)

A hátlapon fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát, pontos lakcímét és telefonszámát, továbbá iskoláját és szakirányítójának nevét.

A pályamunkákat szakmai zsûri bírálja el, a legsikerültebbekbôl kiállítást szerveznek a megyei ifjúsági igazgatóság kiállítótermében, majd a Székely Mezôség különbözô településein is kiállítják.

Eredményt május 10-én hirdetnek.

Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület Maros megyei szervezete április 10-én, csütörtökön 16.30 órától tartja közgyûlését a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban (Erdô u. 7. sz.). A közgyûlést követôen, 18 órai kezdettel a Közmûvelôdés Napja tiszteletére ünnepi mûsorra, oklevelek átadására kerül sor.

Számvetés Orbán Sándor polgármesterrel

Orbán Sándor 15 éve áll Székelyhodos élén, s az idei választásokon az RMDSZ színeiben még egy mandátumra jelölteti magát. Bár vannak eredmények, a négy falunak – Hodos mellett Jobbágytelke, Ehed, Iszló – az eltelt évek során nem sikerült elindulnia a látványos fejlôdés útján. Ennek feltételeit a megyei hatóságok sem segítették olyan mértékben, ami megállíthatta volna a lakosság elöregedését, s hozzájárult volna a munkahelyteremtéssel járó vállalkozások feltételeinek kialakításához, ami részben itthon tarthatta volna a külföldre elvándorló fiatalságot.

– Számvetéskor merre billen a mérleg serpenyôje? – kérdeztük a polgármestertôl.

– A legfontosabbnak azt érzem, hogy mind a négy faluba sikerült bevezetni a gázt, ami rengeteg munkát és utánajárást jelentett, emiatt sokan visszaléptek, s az ô részüket is a polgármesteri hivatal pénzébôl illetve kormánytámogatásból fedeztük. Jelenleg a háztartások 60 százalékában van földgáz. Igény lenne többre is, de nagyon megdrágultak az utcai vezetéktôl való bekötés költségei.

A község területén minden patak medrét kiástuk, kitakarítottuk, amire emlékezetem szerint korábban nem volt példa. Nem kis talpalást követôen a napokban kezdôdött el az ivóvíz bevezetése az Izrael által támogatott program keretében, ami a vezetékek lefektetése mellett utcai kutakat jelent, az ivóvizet pedig a szovátai vízüzem biztosítja. A lakások vízellátása akkor kezdôdhet el, amikor a szennyvízhálózat is kiépül, ami az elkövetkezô négy év feladatai között szerepel.

A földeket kimértük, a birtokleveleket mindenkinek kiosztottuk, ami nem ment zökkenômentesen, mert eleve nem nadrágszíjparcellákban gondolkodtunk, hanem egy részben tagosítva adtuk vissza a területeket. Mindössze Eheden van még nyolchektárnyi erdô, amit a 247-es törvény értelmében ki kell mérni, ez viszont a Régeni Erdészeti Hivataltól függ.

Meg kell említenem a kultúrotthonok javítását Iszlóban, Eheden és Jobbágytelkén, a központi fûtés bevezetését a polgármesteri hivatal épületébe, az iszlói és hodosi iskolában végzett korszerûsítési munkálatokat.

– Mi van a másik oldalon?

– Hiányosságok természetesen vannak, és nem akarom azt állítani, hogy nem lehetett volna jobban is vezetni a községet. Minden közbenjárásunk ellenére elmaradt a jobbágytelki út aszfaltozásának a befejezése, ami nagyon rossz állapotban van. Az idén tavaszra ígérte a megyei tanács, hogy a hátralevô szakaszra új aszfaltburkolat kerül. Bár az Ehedre vezetô községi út kövezése megoldódott, szeretnénk azt is leaszfaltozni. Megkéstünk a jobbágytelki iskola fôjavításával, amire minden percben várjuk a kormánytámogatást. Nem sikerült megjavítani az orvosi rendelônek használt hodosi épületet…

– Tervek, elképzelések?

– Pályázni szeretnénk egy új mûvelôdési ház építésére Jobbágytelkén, ami a jövôbeli tánctáborok helyszíne lenne. Tervezzük egy-egy ravatalozó építését a község minden falujában, amire az uniós elôírások is köteleznek. A négy faluban járdát kell építenünk, azt Iszlóban kezdtük meg. Elképzeléseink szerint folyamatossá kellene tenni a tánctábort, ami elôsegítené a faluturizmust. A hagyományok ôrzését szolgálja a jobbágytelki falumúzeum, amit bôvíteni szeretnénk. Hogy eredményesen pályázhassunk, segítségre van szükségünk, ami reményeink szerint megoldódik.

– Van-e ellenjelöltje a polgármesteri székre?

– Az RMDSZ színeiben nem jelentkezett senki, hogy független jelölt indul-e, nem tudjuk…

Balla Antal testamentuma

– mondja ízes jobbágytelki nyelven Orbán Veronika, aki betegsége alatt gondozta az erdélyi magyar népmûvelôdés egyik legkiválóbb egyéniségét, aki az elmúlt héten távozott az élôk sorából. A jobbágytelki népmûvelônek, táncoktatónak, népiegyüttes-alakítónak a legnehezebb esztendôkben sikerült az, amire ma is sokan áhítoznak. Felröppentette fészkébôl, ismertté tette a falut. Veleszületett tehetséggel, rendkívüli szívóssággal, ötletességgel, kitartással és utánozhatatlan humorérzékkel, a messzelátás képességével és valami különleges táltos erôvel megáldva bizonyította be, mire képes az egyszerû falusi ember, s hogy a diktatúra éveiben hogyan lehet zenei és mozgásbeli anyanyelvünk eszközeivel kifejezni hovatartozásunkat és magyarságunkat. Balla Antalnak köszönhetô az a varázslat, amely a jobbágytelki himnusz, a csizmák ütemes dobbanása hallatán, a folyton változó színpadkép színes pörgésébe beleszédülve mindenkit magával ragadott. A jobbágytelki népi együttes útját egy jellegzetes piros-fekete szôttessel borított vaskos dosszié ôrzi, amelybe a jegyzôségi tisztviselô 1945-ben vetette papírra gyöngybetûivel egy népszínmû szereplôit. A késôbbi beírások tanúsága szerint a Hodos községi néptanács titkárává kinevezett, majd a falu mûvelôdési életének megszervezését felvállaló köztisztviselô megjárta a szocialista népmûvelôdés csúcsait és szurdokait. A kudarcok, a nehézségek azonban nem tudták eltántorítani céljától, s az együttes a falu életének minden fontos eseményét, a szalmafonástól a cseresznyeszüretig, eltáncolta Balla Antal koreográfiája alapján.

Sokszor abbahagyta és ugyanannyiszor újrakezdte, hisz abból az ôsi megszentelt parázsból, amely az ô talpát égette, "talán a mi talpunk alá is pattan szikra" – köszöntötték falustársai 1986-os nyugdíjazásakor. Szikrában nem volt hiány, a támogatásban viszont igen, s a szállítás megoldatlan gondja, a gáncsoskodások ellenére volt ereje nehéz idôk és fogadalmak után újra reménykedni és tanácsot adni. E sorok írójának 1999-ben azt nyilatkozta, hogy nem létezik egy pillanat sem, hogy ne énekre vagy dallamra gondoljon. "Akármekkora bánatom van, ha felkelek, ha lefekszem, állandóan énekdallam van a fejemben. Még lépni is arra lépek sokszor…" Talán így lépett át az örökkévalóságba is, miközben volt ereje a legnehezebb percekben is viccelôdni s testamentumot tenni az együttes javára. Ami mindenkit a folytatásra kötelez Jobbágytelkén.

A község szellemi életében továbbra is jelentôs szerepe van a Hodos-Venerque Baráti Társaság által mûködtetett Esély Oktatási Központnak, amelynek az év elején választották újra a vezetôségét. Elnöke Szabó György, fôtitkára Barabási Ottó, kincstárosa Fodor-Dobos Veronika, ügyvezetô titkára Balássy András maradt.

Székelyhodos franciaországi testvértelepülésétôl (Venerque polgármesteri hivatalától és Réveillez-vous zenészalapítványtól) egy 8+1 személyes kisbuszt kaptak ajándékba, amely a községbeli gyerekeket szállítja a központban zajló angol- és franciaórákra, internetezni és a játszóházba, a késôbbiekben pedig rendszeresen kirándulásokat szerveznek. Februárban a helybeli gimnazisták részvételével A széf és a Legyen ön is milliomos mûsorok mintájára vetélkedôt tartottak, amelyen lelkes közönség szurkolt a versenyzôknek.

A központ továbbra is támogatja az iskolás gyerekekkel való szakszerû délutáni foglalkozást.

Az idei célok között szerepel egy autóbuszos utazás megszervezése a franciaországi Venerque-be, az Európai Unió által támogatott testvértelepülési program keretében. A cél az unió különbözô helységei és azok lakosai közötti találkozás, a baráti és partnerkapcsolatok továbbépítése. A Székelyhodosnak jelentôs támogatást nyújtó francia testvértelepülés lakói egy 30 tagú küldöttséget látnak vendégül, amelynek lehetôsége nyílik a franciaországi valóság mellett turisztikai látványosságok megtekintésére is.

Rendes porta, minden gondozott, a kis kert földje felásva, a járda mellett lila varázsként nagy tô ibolya pompázik. A házban kifogástalan tisztaság, az ágyban egy 90 évei felé tartó idôs asszonyt ráz szinte hangtalanul a sírás. Szenvedésektôl barázdált arcára a mélyen besüllyedt szemekbôl könny csorog, hisz 46 éves fiát vesztette el, aki idôs napjaiban (ahogy azt a család és Mihály József helybeli plébános is megerôsíti) nagy szeretettel gondozta az édesanyját. Ezért döbbent meg mindenki, hogy a férfit az elmúlt héten, szerdán reggel a kútban találták meg. Elôtte való este a csarnokba ment, ahonnan a házba már nem tért vissza. Az egész éjjel nyugtalanul vergôdô, magatehetetlen, idôs asszony reggel a szomszédokat hívta, hogy lássák el az állatokat. Fiát a szomszédasszony vette észre a kútban. Hogy miképpen és miért került bele, talány marad. Ahogy az is, hogy két évvel korábban az idôsebb báty is hogyan lelte halálát ugyanabban a kútban. Magas betongyûrûkkel körülvéve, közvetlenül a kapu mellett áll, csekély, zavaros vizébôl az állatok ittak. Hogy miféle átok ül a kúton, amelyben a sokat szenvedett hétgyerekes anya két középkorú fia meghalt, nehéz megfejteni. Mert ilyen történetet csak az élet találhat ki.

Mi lesz a sorsa Balla Antal örökségének? – a jelek szerint többen is készek arra, hogy ne maradjon el a folytatás.

Balla Antal, volt táncos: – Az idôsek sajnos már nem táncolnak. Sok gond nehezítette az együttes fennmaradását, nem volt pénz az utazások fedezésére, s télen a fûtött terem is hiányzott, hogy próbálni tudjunk. A most létrehozott alapítvány célja, hogy fellendítse, támogassa a gyerekekbôl és fiatalokból álló csoportokat, s újra felelevenítsük, ami egyébként feledésbe merülne.

Keresztes Margit, a gyermektánccsoport vezetôje: – Anti bácsival együtt kezdtem a nagyobbakkal foglalkozni, aztán az iskolában tanítottam, s úgy alakítottam meg a gyermekcsoportot. Kilenc pár, 18 gyerek táncol. Anti bácsi még ide adta az énekeket, kazettákat, amibôl dolgozunk. Bár sok megjegyzést tettek a hátam mögött, sírtam is néha, de tudom, hogy a szó elszáll, a példa viszont megmarad.

Balla Erzsébet, a fiatalokból álló csoport vezetôje: – Hat pár táncol hetedik osztályos diákoktól a középiskolásokig. Sok éven át magam is az együttes tagja voltam, s amikor Anti bácsi panaszkodott, hogy nincs, aki folytassa, "odaálltam". A táncrendet, a mûsort a tavaly még ô állította össze, s reméljük, hogy gazdag gyûjteménye a rendelkezésünkre áll majd. Vannak kudarcok, ellenségeink is, de nem szabad veszendôbe hagyni ezt a csodát.

Orbán Csaba, diák: – Negyedik éve táncolok, s úgy érzem, hogy tovább kell vinnünk a hagyományt, amit a szüleink elkezdtek. Szeretek énekelni is, s a próbák, fellépések jó szórakozást jelentenek. Ezt kell kihasználni, amíg fiatalok vagyunk.

Simon Rita, diák: – Fél éve táncolok, jó mulatság, jól érzem magam, s amikor a gyöngyös lájbit, a piros-zöld szoknyát felveszem, büszke vagyok arra, hogy jobbágytelki lánynak születtem.

Bereczki Éva, diák: – A hallásunk, a ritmusérzékünk jobb lesz, sok élményben van részünk a táborozások, falunapok során. Addig szeretnék táncolni, amíg csak élek.

Simó Béla, egykori táncos, az egyesület elnöke: – Most folyik a Jobbágytelki Kulturális Egyesület bejegyzése, amelynek kuratóriuma hét tagból áll. Stoller Antal nyugalmazott mérnök, a Vasas Együttes vezetôjének az ötlete volt, s anyagilag és szellemileg is ô támogatja, hogy Anti bácsi házában, amit az alapítványra hagyott, kulturális tájházat rendezzünk be, ahol az együttesnek és vezetôjének történetével, életével ismerkedhet meg a látogató.

Röplabda

Idén már nem, de jövôre talán sikerül kivívniuk a nemzetközi kupákban való szereplésre feljogosító negyedik helyet a marosvásárhelyi CSU Neumarkt Gaz nôi röplabdázóinak. Múlt héten csak egy lépés választotta el ôket attól, hogy véghez vigyék a bravúrt, és az Unic Piatra Neamtot legyôzve, beverekedjék magukat a final-fourba.

A szerdai, a MOGYE tornacsarnokában sorra került mérkôzésen azonban 3:1-re (21:25, 25:21, 18:25, 22:25) alulmaradtak az Egyetemi Sportklub lányai, a soron következô két mérkôzésen viszont gyôzni kellett volna, ami szinte lehetetlen feladatnak tûnt az Unic otthonában. A két nyert mérkôzésig tartó párharcban az ellenfél játékosai bizonyultak jobbnak, miután szombaton 3:0-ra (25:22, 25:14, 25:10) verték meg Luka Valeriján lányait.

A folytatásban a vásárhelyiek a galaciak által búcsúztatott Volei Konstancával, majd nagy valószínûséggel a Penicilina Iasi együttesével találkoznak. Az ötödik helyen végzô csapat a Balkán-ligában indul.

Az élbolyban a Piatra Neamt-iak a címvédô CSU Metal Galaccal mérkôznek, két találkozót hazai pályán, hármat pedig Galacon bonyolítanak le. A másik elôdöntôben a Dinamo Bukarest és a Stiinta Bákó csapatai lépnek egymás ellen pályára.

Teke

Május 28-ig nem lesz tétmérkôzésük a marosvásárhelyi Romgaz Elektromaros lányainak az országos nôi felnôtt tekebajnokságban, de még ez sem tudja elhományosítani azt a tényt, hogy vasárnap 8:0-s (3199:3028) gyôzelmet arattak a SCM Brassó együttese fölött. Mivel az ellenfélnek nincs saját pályája, a hazai mérkôzéseit Marosvásárhelyen rendezi, így történt meg, hogy Seres Sándor tanítványait vendégként köszöntötték az Elektromaros-arénában. A 3199 találatból Bungardean Laura és Ciciovan Andrea (60-60 gurítás) 518-at, Martina Emese 574-et, Barabás Carmen 531- et, Duka Tilda 540-et, az egymást cserélô Baciu Doina és Sopterean Daniela összesen 510 fát döntöttek le.

Az Elektromaros férficsapata, a Koracell a tavalyi bajnok otthonában vendégeskedett szombaton, és 7,5:0,5 arányban kapott ki a iasi-iaktól.

A hét végétôl az ifi 2-es és 3-as korosztályé lesz a fôszerep, vasárnap és jövô szombaton két tornára kerül sor, majd április végén zajlik az ifjúsági csapatbajnokság döntôje. Május elején az ifjúsági világbajnokságra összpontosul a sportág mûvelôinek figyelme.

Nevelkedjünk egészségesen címmel indította útjára újszerû kampányát az Országos Sportügynökség, amellyel már óvodáskortól a sportolásra, s ezáltal az egészséges életmódra szeretné rávezetni az iskola elôtt álló és a kisiskolás gyermekeket. A karaván elindult, az országos méreteket öltô megmozduláson a Román Kosárlabda Szövetség vállalta a fôszerepet, tevékenységében pedig a megyei kosárlabda-egyesületek nyújtanak segítséget. Így történt pénteken Marosvásárhelyen is, amikor a nagyváradi, valamint a kolozsvári állomás után a megyeszékhelyre érkezett a küldöttség és három helyszínen, a Liviu Rebreanu, a Tudor Vladimirescu Gimnáziumokban, illetve a megyei kórház hemato-onkológia osztályán (utóbbi helyen a beteg gyerekeknek adtak át ajándékot) próbálta sportra hangolni a jelenlevôket.

A "mûsorvezetô" szerepét Carmen Tocala, a szövetség elnöke vállalta fel, rákérdezett a sportággal kapcsolatos alapokra, például: mivel játsszák a kosárlabdát, kapura kell-e dobni vagy kosárra stb. Majd bemutatkoztak a BC Mures kosárlabdázói – Szászgáspár Barnabás, Jakab Krisztián, Vlad Pora, Luke McKenna és Jujuan Cooley – illetve edzôjük, Mihai Corui, és rögtönzött mérkôzésen ültették gyakorlatba az elméletben elhangzottakat. Néhány gyerek ott helyben kipróbálhatta a játékot, a zsákolásoknál viszont a "nagyok" segítsége is elkelt.

– Gyerekek érkeztek a Piticot, illetve a hosszított programmal mûködô Albinuta óvodáktól – mondta Eva Sarmasan, a Piticot óvoda igazgatónôje, a Liviu Rebreanu iskolánál lezajlott bemutatót követôen.

Mint megtudtuk, tanítványai számára nem ismeretlen a sport, hisz ez az intézmény volt az elsô az országban, amely kiegészítô tevékenységként a sport különbözô válfajait ajánlotta az ovisoknak. Tornásznak, harcmûvészeteket tanulnak és a közeljövôben az úszással is megismertetnék a kicsiket. S ha már lehetôség adódik, akkor a kosárlabdát és a kézilabdát – egyelôre csak szemlélô szintjén (a szabályok elsajátítása és a sportszerû játékra nevelés) – sem szeretnék kihagyni a programból.

Szászgáspár Barnabás szerint nem muszáj kizárólag a kosárlabda felé irányítani a kicsiket, a legfontosabb, hogy sportoljanak. – Egészségesek legyenek, minél kevesebbet üljenek a számítógép elôtt, és közben a tanulást se hanyagolják el. A klubnál több mint háromszáz gyerekkel foglalkozunk, szokva vagyunk az ilyen kis "törpékkel".

A bemutató eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már több szülô is érdeklôdött a folytatás felôl, és valószínûleg a gyerekek közül jó páran már ôsztôl csatlakoznak valamelyik "baby- baschet" csapathoz.

Kézilabda

Újra pontegyenlôség alakult ki a két marosvásárhelyi együttes, a Muresul és a Transilvania között a nôi kézilabda A-osztály tavaszi idényének második fordulójában, miután elôbbi veszített, utóbbi pedig gyôzni tudott a hétvégi találkozón. Míg múlt héten az idôsebb vásárhelyi csapat örülhetett a városi riválisa elleni sikernek, most a Transilvanián volt a sor, miután két góllal, 24-22- re (11-10) felülmúlta az elsô kör végén még harmadik helyet elfoglaló Drobeta Turnu Severin-i Milostarst. Mindvégig kiegyensúlyozott volt a játék, egyik csapat sem volt képes két gólnál nagyobb elônyre szert tenni. A második játékrész utolsó felében azonban összeszedettebbek voltak a házigazdák és még egy góllal növelték az elônyt, ami meg is maradt a találkozó végéig. Fôbb gólszerzôk: Liana Costea 12 gól, Alexandra Dodan 6 gól.

A Slatina továbbra is ôrzi vezetô pozícióját a bajnoki táblázaton, ehhez azonban felül kellett kerekednie a vendég Muresulon, amelynek nem sikerült ledolgoznia az elsô játékrészben összeszedett ötgólos hátrányt, sôt a térfélcsere után még tovább növekedett a két csapat közti különbség (33-25). Ennek ellenére a vásárhelyi együttes továbbra is ôrzi negyedik helyét a tabellán, csak jobb gólkülönbséggel elôzi meg a Transilvaniát.

A forduló érdekessége, hogy a hazai pálya elônyét mind a négy csapat kihasználta és mindegyik gyôzelemmel vonult le a pályáról, még a gyengébb craiovai gárdának is sikerült egygólos vereséget mérnie a jelenleg harmadik helyen álló U Temesvárra.

A II. forduló (április 6.) eredményei: KZN Slatina – Muresul Marosvásárhely 33-25 (19-14); SCM Craiova – U Resicabánya 38-22 (20-13); DWAR Craiova – U Temesvár 33-32 (19-16); Transilvania Marosvásárhely – Milostars Drobeta Turnu Severin 24-22 (11-10).

Jégkorong

Tegnap délután Írország és Szerbia összecsapással rajtoltak a csíkszeredai Vákár Lajos mûjégpályán megrendezésre kerülô Divízió II-es jégkorong-világbajnokság A-csoportjának küzdelmei.

A román válogatott szurkolóinak csak estig kellett várniuk kedvenceik jégre lépésére, mindjárt a nyitómérkôzést követôen az állandóan fejlôdô belga nemzeti együttes ellen küzdöttek Dusan Kapusta legényei. Vasárnapig pedig az is eldôl, hogy a házigazdáknak sikerül-e elérniük a kitûzött célt, azaz visszajutni a Divízió I-be, amelytôl tavaly, a ljubljanai világbajnokságon vettek búcsút.

Csíkszereda immár másodszor ad otthont ilyen rangos világversenynek, legutóbb 1972-ben itt rendeztek felnôtt- világbajnok-ságot, akkor a C-csoport válogatottjai harcoltak az elsôségért.

Románia válogatott kerete

Kapusok: Adrian Catrinoi (Steaua), Molnár Szabolcs (Gyergyószentmiklósi Progym), Fülöp Rajmond (HC Csíkszereda).
Hátvédek: Cosmin Flueras (Steaua), Vargyas László (Dunaújváros), Nagy István, Flinta Botond (HC), Góga Attila (Progym), Adorján József (klub nélküli), Kósa Endre (Sportklub). Csatárok: Ioan Timaru, Mihai Georgescu, Basilidesz László, Catalin Geru (Steaua), Borsos Attila (Dunaújváros), Petres Tivadar, Antal Zsombor, Szabó István, Mihály Ede (HC), Moldován Ervin, Péter Róbert és Zsók Levente (Sportklub).

A csíkszeredai vb programja

Április 8., kedd: Bulgária – Írország (13.30), Románia – Szerbia (17.00), Belgium – Izrael (20.30). Április 10., csütörtök: Belgium – Írország (13.30), Izrael – Szerbia (17.00), Románia – Bulgária (20.30). Április 11., péntek: Szerbia – Belgium (13.30), Bulgária – Izrael (17.00), Románia – Írország (20.30). Április 13., vasárnap: Szerbia – Bulgária (13.30), Izrael – Írország (17.00), Románia – Belgium (20.30).

Birkózás

Az Iskolás Sportklubok országos bajnokságának sepsiszentgyörgyi zónaszakaszára került sor április 4–5-én.

Az id. és ifj. Gyarmati Ferenc által felkészített Marosvásárhelyi ISK sportolói az alábbi eredményeket érték el:

Frandes Alina – 1. hely, 65 kg; Flueras Daniela – 2. hely, 65 kg; Boeriu Dragos – 3. hely, 76 kg; Bodo Endre – 3. hely, 42 kg; Mosneag Andrei – 5. hely, 63 kg.

A Szászrégeni ISK-tól Peres Miklós tanítványa, Luca Valentin elsô lett a 76 kg-osok között.

Az elsô három helyezett kvalifikálta magát a május 23-25. között, Székelyudvarhelyen megrendezendô döntôbe.

A marosvásárhelyi ISK-tól két szabadfogású birkózó indult a finnországi Tamperében lezajlott Európa-bajnokságon: Mihály Csaba 13. helyen végzett a 66 kg-osok kategóriájában, míg Recorean Adrian 14. lett a 84 kg-osok között, így nem sikerült olimpiai kvótát szerezniük. Még két nemzetközi turnén, Varsóban és a svájci Martigny-ban van esélyük kivívni a pekingi részvételt.

Az idei búzatermés a duplája lehet a tavalyinak

Románia azzal számol, hogy az idei búzatermése kétszerese lesz a tavalyinak, eléri a 7 millió tonnát részben annak hatására, hogy a kedvezôbb idôjárás hatására nô a hozam, ami tavaly négy éve legalacsonyabb volt. A nagyobb búzatermés lehetôvé teszi, hogy Románia ismét megjelenhessen a nemzetközi piacokon. A román mezôgazdasági minisztérium egyik illetékese azt mondta, hogy a kedvezô terméskilátások alapján Románia 1 millió tonna búzát exportálhat a 2008/2009-es piaci évben, elsôsorban a Közel-Keletre, Egyiptomba és Törökországba szállítana.

Románia az ötödik helyen áll az EU-ban a banki díjszabások terén

A Világbank, a Capgemini, az ING és a Menedzsment és Marketing Európai Egyesületének beszámolójából kiderül, hogy Románia az ötödik helyen áll az EU-ban ami a bankok szolgáltatásainak díjszabásai közötti különbségeket illeti. A beszámoló szerint Romániában a különbség 46 százalékos, és ezzel az ötödik helyre kerül az Unió országai között Dánia (154%), Írország (51%), Spanyolország (50%) és Szlovákia (47%) után. "A banki retail még mindig nemzeti üzletet jelent, és összehasonlítottuk az árak közötti különbségeket a különbözô országokban. A különbségek általában azokra a piacokra jellemzôk, amelyekben a változtatások üteme gyors, mint Spanyolországban és årországban az euró- övezet esetében, illetve Dániában, Romániában és Szlovákiában, amelyek kívül esnek ezen az övezeten" – áll a beszámolóban.

A PSD húsvéti támogatást és 13.