Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

A napokban Bukarestben zajló NATO-csúcs elôtt a Legfelsôbb Védelmi Tanács (CSAT) sárga jelzést adott ki. Ez azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok információi szerint fennáll a terrortámadások lehetôsége. Vagyis, amolyan általános figyelmeztetés, mert ez a veszély mostanában nagyon aktuális, és egy ilyen méretû és jelentôségû esemény megszervezésekor kötelezô. És természetesen, nem a pórnépnek szól, a hatóságok és az állami méltóságok számára kötelezô. Mindenekelôtt az esemény "házigazdája", az államelnök számára, saját testi épsége érdekében is.

Ám a mi elnökünk fütyül a diplomáciára, mindenfajta jogszabályra, protokollumra vagy szokásjogra. Azt teszi, amit úri kedve tart. Például, vasárnap délután a jól ismert kék autójában furikázott egyedül a fôvárosban, s miközben elbámészkodott a volt hivatala elôtt, fékezés nélkül belehajtott az elôtte közlekedô gépkocsiba. Áldozat ugyan nem volt, sôt az elnök – a törvénytisztelô állampolgár szerepében tetszelegve – azonnal bejelentette a rendôrségen, hogy karambolozott.

Ez így, ha egyszerû földi halandóról van szó, szabályos és tökéletes. Csakhogy ebben az esetben másról van szó. Felelôtlenségrôl, törvénytelenségrôl, könnyelmûségrôl. Ilyesmit egy államfô nem engedhet meg magának. Amíg államfô. Szigorú szabályok vannak arra, hogy az államelnökök, kormányfôk és más magas rangú tisztségviselôk nem vezethetik az autóikat. Erre valók az SPP-sek (ôrzô- védô szolgálat), akik speciális kiképzést kapnak arra, hogy bármilyen helyzetben kivédjék a balesetet, akár a terrortámadást, és megvédjék a rájuk bízott fôrangú méltóságot. Ez az év 365 napjára érvényes, s amikor sárga jelzést szab meg a CSAT – amelyet maga az elnök vezet –, akkor fokozottan érvényes és kötelezô. Vagy talán Traian Basescu a 366. napnak, vagyis kivételnek tekintette március 30-át?

Komolyra fordítva a szót, komolytalan és felelôtlen elnökünk van, aki egyetlen hétig sem képes pontosan, szabályosan, törvényesen és példaértékû módon helytállni, felnôni a funkciójához. Óriási szerencséje volt a koccanással. Mert képzeljék el, kedves olvasók, mi történt volna, ha megsebesül, kezét-lábát töri, beveri a fejét, agyrázkódással kórházba kerül…? Hiszen történhetett volna bármi.

Egy államfônek, még ha olyannyira "játékos" is, példát kellene mutatnia a "népnek": munkában, a közéletben, magánéletében. Traian Basescu azonban, ha csak a legutóbbi "csínyjét" nézzük, inkább elrettentô példa, mint példakép. Vasárnap is megmutatta, hogyan nem szabad egy államelnöknek viselkednie.

Szerda este megkezdôdött a NATO csúcsértekezlet, melynek napirendjén Ukrajna és Grúzia meghívása szerepel a tagsági cselekvési terv keretei közé, ami a két exszovjet köztársaság számára tagjelölti státust jelentene, s amit Oroszország hevesen ellenez, de a NATO-szövetségesek sem támogatnak egységesen. A Balkánról Horvátország és Albánia meghívást kap a tényleges tagságra, illetve Macedónia is kapna, ha nem állna fenn továbbra is vitája (saját nevérôl) Görögországgal.

Koszovóval kapcsolatban az észak-atlanti szerzôdés szervezete békefenntartói eltökéltségének hangoztatására készül, és az eddiginél szorosabb kapcsolatokat szándékozik felajánlani Szerbiának, Boszniának és Montenegrónak.

Afganisztán ügyében a NATO hosszú távú elkötelezettségének hangoztatására készül, továbbá az ottani küldetésben részt vevô országok erôfeszítéseinek megsokszorozását fogja sürgetni. Franciaország egy nappal korábban több száz katona kiküldetését ígérte.

A csúcstalálkozón, amely érdemi munkáját ma kezdi, ott lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki most utoljára vesz részt ilyen tanácskozáson azelôtt, hogy államfôi tisztébôl távozna.

Tegnap NATO-ellenes tüntetésre is sor került. A majd félszáz román és külföldi állampolgár megnyilvánulását a biztonságiak csírájában elfojtották, a résztvevôk többségét igazoltatás végett ôrizetbe vették. Illetékesek megkésett magyarázkodása szerint a rendôrségi akcióval nem sértették meg a tüntetni készülôk véleménynyilvánítási szabadságát. A nem túl kíméletesen érintettek természetesen az ellenkezôjét vallják.

Tegnap a déli órákban Neptunon találkozott George W. Bush amerikai elnök Traian Basescu államfôvel. A négyszemközti megbeszélést követôen nyilatkoztak a sajtónak.

George Bush megköszönte a meghívást, illetve az afganisztáni helyzet rendezésében nyújtott katonai hozzájárulást, s rámutatott, hogy míg a hidegháború elválasztotta a két országot, mára Románia az Amerikai Egyesült Államok szövetségesévé vált.

Hangsúlyozta, hogy egyetértettek a NATO- bôvítéssel, kijelentette, hogy Horvátországnak, Albániának és Macedóniának minél hamarabb NATO-taggá kell válnia, közelíteni kell a szövetséghez Ukrajnát és Grúziát, valamint Szerbiát. Végül kijelentette: a román tengerpart gyönyörû, s nagyon ízlett az ebéd, különösen a fagylalt.

Traian Basescu az USA és Románia közötti politikai- gazdasági partnerség fontosságát hangsúlyozta. Megköszönte Amerikának a fekete-tengeri térség biztonsága iránt tanúsított figyelmét, illetve a bizalmat, hogy román parancsnokok irányítására bízott amerikai katonákat. Ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy az amerikai elnök megértette a térség aggodalmait és prioritásait, s kijelentette: Románia honorálni fogja a NATO, az Európai Unió és az amerikai–román kétoldalú kapcsolatokkal járó kötelezettségeit.

Újságírói kérdésre válaszolva George Bush hangsúlyozta, nem tekinti ellenségnek Oroszországot és Vlagyimir Putyint még akkor sem, ha nem értenek egyet bizonyos kérdésekben. Basescu megismételte minapi kijelentését, miszerint Oroszországnak le kellene vetkôznie a hidegháborús reflexeit, s meg kellene értenie, hogy a volt szocialista országok szabadok és függetlenek, és joguk van szabadon dönteni saját sorsukról.

A kérdésre, hogy Amerika mikor oldja fel a vízumkényszert Romániával szemben, Bush diplomatikusan annyit mondott, hogy kongresszusi törvénymódosításra van ehhez szükség, és természetesen támogatja az ötletet, mert "megérti a románok frusztrációit".

Lidia Barbulescu, a Legfelsô Bírói Tanács (CSM) elnöke tegnap Marosvásárhelyen kijelentette: megtalálják a megoldásokat azokra a problémákra, amelyeket a bírák nehezményeztek, éspedig a személyzethiánnyal, a bérezéssel kapcsolatos gondokra. A CSM elnöke szerint annak ellenére, hogy Románia élen jár az Európai Emberjogi Bírósághoz benyújtott panaszok számát illetôen, a bírói testület korrektül látja el feladatát.

A CSM elnöke tegnap Bákó és Jászvásár után érkezett Marosvásárhelyre, tájékozódási céllal. Lidia Barbulescu azt követôen találkozott az újságírókkal, hogy megbeszélést folytatott a Táblabíróság bíráival. A Népújság kérdésére kijelentette: a magisztrátusok egyrészt a személyzethiányt nehezményezték, másrészt pedig a bérezéssel kapcsolatosan elégedetlenkedtek. Elôbbi kapcsán a CSM elnöke elmondta, megoldást találnak arra, hogy Dicsôszent-mártonban és Szászrégenben is kinevezzenek bírákat, ennek érdekében elôléptetésekre kerül sor, természetesen a törvény által megengedett keretek között. Ami a bérezést illeti, Lidia Barbulescu az Igazságügyi Minisztériumot tette felelôssé amiatt, hogy a magisztrátusoknak nem fizették ki azokat az elmaradt összegeket, amelyek miatt számos pert indítottak és amelyekben végleges és visszavonhatatlan ítéletek születtek.

A CSM elnöke újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, nincs tudomása arról, hogy a magisztrátusokra politikai nyomást gyakorolnának, ha errôl beszélhetünk vagy egyes bírák panaszkodnak, az a zavaros, néha aberráns törvénymódosításoknak tudható be. Kevés korrupciós eset oldódik meg és még kevesebb vádlottat ítélnek el – ez Lidia Barbulescu szerint annak tulajdonítható, hogy a vádiratokat az ügyészség nem állította össze megfelelôen, nem sorakoztatott fel megdönthetetlen bizonyítékokat a vádlottak ellen. Az Európai Emberjogi Bírósághoz (CEDO) a román állampolgárok által benyújtott több ezer panasz kapcsán megjegyezte: "Romániában a jogi kultúra mentalitáshiányos". Kifejtette: a CEDO nem az ügyeket tárgyalja újra, hanem az esetleges jogsértéseket. Tavaly Romániában másfél millió peres ügy volt folyamatban, a CEDO-hoz 8640 panaszt nyújtottak be román állampolgárok, 34 esetben született Romániát elmarasztaló ítélet, ami a CSM elnöke szerint "nem aggodalmat keltô számadat". Az Amerikai Egyesült Államok éves emberjogi jelentése szerint 2007-ben Románia sokat tett az emberi jogok tiszteletben tartása terén, de továbbra is vannak visszaélések, ami az igazságügyi intézményeket illeti. A jelentés készítôi szerint a közvélemény nem hisz abban, hogy a magisztrátusok pártatlanul alkalmazzák a törvényt, és felemlegeti a roma lakossággal szembeni diszkriminációt. A Népújság kérdésére Lidia Barbulescu elutasította a jelentés vonatkozó passzusait, s hozzátette: a Legfelsôbb Bírói Tanácshoz semmiféle panaszt nem érkezett, ami alátámasztaná az amerikai kormányjelentést.

Lokodi Edit megyei tanácselnök szerint érthetetlen, hogy Ciprian Dobre prefektus miért nem látta el kézjegyével azt a kormányhatározat- tervezetet, amely jóváhagyás esetén 1 millió eurót jelenthet Maros megyének. A környezetvédelmi minisztérium ennyivel támogatná a segesvári hulladéktároló bôvítését. Alexandru Fratean, a megyei tanács alelnöke szerint a prefektus kampányol, ezért le kellene mondania tisztségérôl.

A tanácselnök szerint azért a sietség, mert 2009 végéig az összes szeméttelepet be kell zárni a megyében, és ki kell alakítani azt a környezetkímélô hulladéktelepet, amely megfelel az európai uniós elôírásoknak. Ellenkezô esetben az EU szankciókkal sújthatja Romániát, implicite Maros megyét. A határozattervezet már múlt csütörtök óta a prefektus asztalán hever, az elnök asszony személyesen járt közben kétszer is annak érdekében, hogy Ciprian Dobre aláírja, de ígérgetéseken kívül egyéb nem történt az ügyben. Lokodi Edit nem kívánt találgatásokba bocsátkozni annak kapcsán, hogy a prefektus hozzáállásának köze lenne ahhoz, hogy Dobre bejelentette, jelölteti magát a megyei tanács elnöki tisztségére. Lokodi Edit nem hiszi, hogy valaki – még akkor is, ha a tanácselnöki tisztségre pályázik, és ezáltal versenytársak – tudatosan kockára tenné egy ilyen beruházás megvalósítását Maros megyében. Ha a prefektus továbbra sem hajlandó aláírni a határozattervezetet, Lokodi Edit egyedül írja azt alá és továbbítja Bukarestbe, a kormányhoz, írásban indokolva meg, miért hiányzik a fôispáni kézjegy.

Alexandru Fratean alelnök szerint Ciprian Dobre az utóbbi idôben kampányol, ami nem korrekt eljárás egy prefektus részérôl, aki politikailag nem elkötelezett. "Mivel bejelentette, hogy indul a megyei tanácselnöki választáson, Ciprian Dobrénak illett volna lemondania, ezzel szemben az az érzésem, hogy prefektusi székébôl politikai befolyást gyakorol" – jelentette ki Fratean.

Tegnap Pora Zamfira alprefektus a sajtó megkeresésére elmondta, a törvényes elôírások szerint mind a tanács elnökének, mind a prefektusnak az aláírása ott kell legyen a szóban forgó dokumentumon. Mielôtt a fôispán kézjegyével ellátja a tervezetet, elôször a prefektúra fôtitkárának valamint az illetô területért felelôs alprefektusnak is véleményeznie kell a benne foglaltakat. Márpedig hozzá semmilyen, a hulladéktelepre vonatkozó határozattervezet nem jutott el. A prefektus irodavezetôje, Marius Ichim sem tudott tegnap délben semmit a segesvári hulladéktelepre vonatkozó dokumentumról, arról pedig végleg nem, hogy aláíródott volna-e.

Ciprian Dobre szerint Lokodi Edit "bal lábbal indította kampányát". A prefektus kijelentette, a szóban forgó kormányhatározat-tervezetet már régen aláírta, amit nem írt alá és nem is fog, az a segesvári sportbázis felszámolására vonatkozik. Ami pedig Alexandru Fratean felszólítását illeti, Dobre kifejtette: "Nem érdekel azoknak a nyilatkozata, akik választási kampányban vannak. Nekem nincs idôm ilyesmikre, én a közigazgatással foglalkozom."

A Közigazgatási és Belügyminisztérium úgynevezett decentralizációs programja keretében hétfôn Segesváron, tegnap pedig Szászrégenben nyitottak erkölcsi bizonyítványokat kibocsátó irodát a két város rendôrségén, s hamarosan Szovátán is lesz hasonló. A területi okmányirodák nagy könnyebbséget jelentenek a segesváriaknak és a szászrégenieknek, illetve a környezô településen élôknek, hiszen nem kell Marosvásárhelyre utazniuk a többek között alkalmazáskor, versenytárgyalásokon való részvételre vagy gépkocsivezetôi jogosítvány kiváltásához is szükséges bizonylatért.

A segesvári irodát Cabulea Ioan-Nicolae megyei rendôrparancsnok, valamint Savu Sorin alpolgármester, más meghívottak jelenlétében, a rendôrség Andrei Saguna utca 7. szám alatti épületében nyitották meg. Ez Segesvár, Szászkézd, Héjjasfalva, Fehéregyháza, Dános, Nádas, Apold és Csatófalva lakóit szolgálja ki héftôn, kedden, csütörtökön és pénteken 9–11, szerdán 13–15 óra között. Az új okmányiroda potenciálisan 60.000 lakost láthat el.

Tegnap a megyei rendôrparancsnok Szászrégenben avatott fel hasonló irodát Ciprian Dobre prefektus, Koos Gabriela, a fôispáni iroda szászrégeni kirendeltségének vezetôje, valamint Nagy András polgármester, Rînja Ionel alpolgármester, Oltean Vasile szászrégeni rendôrparancsnok, illetve Butucea Eugenia osztályvezetô társaságában.

Cabulea Ioan-Nicolae elmondta, a Közigazgatási és Belügyminisztérium decentralizációs programja keretében fokozatosan kiépítik az informatikai rendszert. Azt szeretnék, ha a többi városban is sikerülne mielôbb megoldani az erkölcsi bizonyítvány kibocsátását, sôt minden községi rendôrôrsöt igyekeznek számítógépekkel ellátni, amelyek rendszerbe kötve lehetôvé teszik, hogy minden igénylô lakhelyén jusson hozzá az igényelt okmányokhoz, bizonylatokhoz. A szászrégeni rendôrség a városon kívül 24 községet szolgál ki.

A szászrégeni iroda a rendôrség második emeleti termében hétfôn, kedden, szerdán 11 és 13, csütörtökön 13–15 és pénteken 9–11 óra között várja az ügyfeleket. A bizonyítványt a személyazonossági igazolvánnyal lehet kiváltani egy a büntetlenségrôl szóló, saját felelôsségre kitöltött típuskérvény valamint 1 lejes okmánybélyeg birtokában. Sürgôsség esetén 5 lejes díjat kell fizetni.

Mától szombatig jövendô orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek veszik birtokba a Kultúrpalota épületét. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség legrangosabb rendezvényének számító Tudományos Diákköri Konferencia az egyetlen olyan erdélyi ülésszak, amelyen a hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos tevékenységeik eredményét.

– A 15. alkalommal megrendezésre kerülô TDK az utóbbi években nemzetközi eseménnyé nôtte ki magát. Az erdélyi egyetemek diákjai mellett a budapesti Semmelweis Egyetem, a Debreceni, a Szegedi és a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói is rendszeresen részt vesznek a konferencián, melyen lehetôség nyílik a dolgozatok angol nyelvû bemutatására is – tudtuk meg Farkas Hunortól, az MMDSZ elnökétôl a diákszövetség kedd délutáni sajtótájékoztatóján. Az idén 14 szekcióban – elôadás és poszter kategóriában – zajló ülésszakon 100 hazai és 48 külföldi diák mutat be tudományos dolgozatot. Az elsô díjasok az Oktatási Minisztérium által felajánlott egy hónapos magyarországi kutatói ösztöndíjban részesülnek, a második és harmadik helyezetteknek könyvjutalom jár.

– A legnépszerûbb szakterületeknek a sebészet, élettan, belgyógyászat, endokrinológia bizonyult, ugyanakkor feltûnôen kevés kutatás kapcsolódik a nôgyógyászat, neurológia, gyógyszerész- és fogorvostudomány szekciókhoz – derült ki a sajtótájékoztatón.

A TDK-t Csegzi Sándor alpolgármester, prof. dr. Süveges Ildikó, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, prof. dr. Módy István, Los Angeles-i neurobiológus és Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora nyitja meg ma 14 órakor a Kultúrpalota nagytermében. A háromnapos ülésszakot közérdekû szakmai fórumok – workshopok –, illetve neves orvosprofesszorok elôadásai színesítik. Az idei rendezvény különlegessége a Bod Péter Központban pénteken 19 órától sorra kerülô kerekasztal-beszélgetés, melyen a korábbi konferenciák fôszervezôi osztják meg tapasztalataikat a résztvevôkkel. A hagyományhoz híven a konferencia kirándulással zárul, ezúttal Segesvár nevezetességeit tekinthetik meg a diákok.

– Míg a hatodik, hetedik TDK-ra körülbelül 300 hazai tudományos munka érkezett, az utóbbi években a dolgozatukat bemutatni kívánó erdélyi hallgatók száma egyharmadára csökkent. Ez azzal is magyarázható, hogy másfél évtized alatt elmúlt az újdonság varázsa, a fô ok azonban a hazai orvosképzés fogyatékosságaiban rejlik. Csakis akkor tudjuk felvenni a versenyt a külföldi diákokkal, ha megteremtik számunkra a színvonalas kutatásokhoz szükséges feltételeket – jelentette ki Farkas Hunor. Az MMDSZ elnöke hozzátette, hogy az újonnan indított egyetemi szakkörök remélhetôleg jelentôsen növelik majd a hallgatók tudományos tevékenységeinek színvonalát.

A hét végén lezárult a 13. Irodalmi Kreativitás Verseny megyei szakasza, de ez korántsem a vetélkedô végét jelenti, hiszen a héten az országosra, a döntôre "készülnek" a továbbjutottak. "Készülnek", azaz olvasnak, írnak, humorérzéküket csiszolják, mert erre a versenyre másképp készülni nem lehet. Aki nem tudná: a kilencvenes évek elején igen komoly szinten útjára indított irodalmi vetélkedô igazi vérpezsdítôként hatott a diktatúrából kikecmergô és az irodalmi olimpiák sekély "kínálatától" megcsömörlött, tehetséges ifjúságnak, hiszen lényegében volt eltérô minden addig megszokottól: nem lehetett rá tanulni. Mert nem az elôre bebiflázott anyag írásbeli visszaböffintését kérte a jelentkezôktôl, hanem azoknak általános mûveltségét, alkotó- és stílusérzékét, humorát, az írások mélységét, egyediségét értékelte. Annyira, hogy sok mai fiatal irodalmár elmondhatja magáról, hogy az IKV volt az egykori csipanyitogató. Mindez máig nem változott, az "ez a verseny szabad és még annál is szabadabb" mottó 2008-ban is érvényes. A hét végi, megyei szakaszban meg lehetett írni egy SMS történetét, vázlatot kiegészítve verset komponálni, ötsoros monológot rittyenteni a fizikaóra gyönyöreirôl az elôre megadott szavak – például Biblia, kéj, tehénpásztor, eperlekvár, háromszáztizenegy – mindegyikét felhasználva, bemutatni egy derékszögû háromszög lelki vívódását, folytatni egy godot-i drámajelenetet, vagy egy háromsoros szöveget, illetve kép alapján szabadon verset, prózát írni. A Haller Béla, Vida Gábor és a fôszervezô Simon György formálta zsûri a IX-X.-esek közül Ferencz Annamária, Kölcze Katalin és Láng Dániel (mindhárman mûvészetisek), a XI-XII.-esek közül pedig Szabó Péter, Gyulai Róbert és Pálffy Zsófia (mindhárman bolyaisok) írásait találta a legjobbnak.

A Maros Megyei Magyar Középiskolások Diákszövetsége és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége által szervezett verseny országos szakaszára a hét végén, a Teleki Oktatási Központban kerül sor, amely annak idején is sok éven keresztül látta vendégül az IKV- döntôt Szovátán.

Az elmúlt napok magyarországi koalíciós feszültségei során az MSZP és az SZDSZ prominensei is elképzelhetônek nevezték, hogy kisebbségi kormányzás lesz Magyarországon, ha a liberálisok elhagyják a koalíciót.

A kisebbségi kormányzás azt jelenti, hogy a kormány mögött nem áll ötven százalék + 1 fônyi, a kormányt támogató parlamenti többség, a magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselôt jelent. Az effajta kormányzás idején a kormány mozgástere szûkül, cselekvési képessége pedig jelentôsen meggyengül.

Gyurcsány Ferenc szerint kisebbségi kormányzás esetén sem lesz a kabinetje "béna kacsa": aktív, cselekvô politikát folytatnak majd, sok jó kezdeményezéssel. A miniszterelnök errôl a Magyar Televízió Nap-kelte címû mûsorában beszélt szerda reggel.

Mint hangsúlyozta, tartani fogják a kormányprogramot és a konvergenciaprogramot is. Elképzelése szerint a kormányon belüli egyeztetések egy része kikerül a parlamentbe. Mint mondta, azokat korábban kezdik, és több egyeztetés lesz valamennyi ellenzéki párttal – köztük az SZDSZ-szel is – a tervezett törvényjavaslatokról.

Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy a szakmai kérdésekben az elmúlt években is sokszor szavaztak együtt a kormánypártok és az ellenzék, az MDF pedig a reformtörvények egy részét is támogatta.

A kormányfô az interjúban megerôsítette az MTI keddi információját, mely szerint a koalíciós egyeztetésen Kóka János egyértelmûvé tette, semmiképpen nem maradnak a koalícióban. Az SZDSZ akkor is kilépett volna, ha az MSZP kezdeményezi a pénztártörvény módosítását a Országgyûlésben – tette hozzá.

A kormányfô arra a kérdésre, mondott-e olyat a hétfôi elnökségi ülésen, hogy ha ô az akadálya a koalíció fennmaradásának, akkor félreáll, azt válaszolta: soha nem mondott mást.

"Az elsô perctôl azt mondom, hogy ebben személyes érdekeim nincsenek. Gyurcsány Ferencnek azt kell tennie, ami a kormányzás érdeke. Ha a kormányzásnak az az érdeke, hogy a miniszterelnök maradjon, amirôl a kormánypártok dönthetnek, akkor marad, ha nem, akkor menni kell" – fogalmazott.

A kormányfô kitért arra: társadalmilag és politikailag is egyensúlyt kell találni, mert az emberek elfáradtak, lassabb tempót szeretnének.

"Reformpolitika kell, de felelôs reformpolitika" – hangoztatta a miniszterelnök, aki úgy látja: a hegyre fel lehet menni szemben a gerinccel, de arra nem sokan követik ôket, de meg lehet próbálni ugyanezt körben, a szerpentinen is.

Az Európai Bizottság fokozottabban be akarja vonni a polgárokat az uniós döntéshozatali folyamatba, ezért "Vitassuk meg Európát!" jelszóval kezdeményezést tett közzé szerdán az Európai Unió jövôjérôl szóló, az élet minden területérôl résztvevôket bevonó, nemzeti és uniós szintû, általános és folyamatos eszmecsere kialakítására.

A kezdeményezés kapcsán Margot Wallström, a Bizottság intézményi kapcsolatokért és a kommunikációs stratégiáért felelôs alelnöke elmondta:

"Az uniós politikák mindenki életére hatást gyakorolnak, a mobiltelefonok barangolási (roaming) díjairól szóló rendelettôl kezdve, a személyek vagy áruk szabad mozgásán át, az egyéb uniós vívmányokig. Az uniós politikáknak ezért teljes mértékben jelen kell lenniük a politikai pártok programjaiban, a nemzeti demokratikus hagyományokban és a napi politikai vitákban. Meg kell ôket vitatni az önkormányzatokban, a regionális és nemzeti parlamentekben, a televízió-mûsorokban vagy az interneten".

Az Európai Bizottság a "Vitassuk meg Európát!" kezdeményezés keretében számos uniós és nemzeti szintû civil társadalmi projektet fog társfinanszírozni 2008-ban és 2009-ben.

Egyebek közt online hálózatok elindítását tervezik, ahol találkozhatnak európai, nemzeti és regionális parlamenti képviselôk, újságírók és más európai véleményformálók, akik megoszthatják egymással információikat, tudásukat és az uniót érintô ötleteiket. Emellett európai közéleti találkozóhelyek hálózatát akarják kialakítani a tagállamok fôvárosaiban, ahol a Bizottság és az Európai Parlament közösen az uniós ügyekkel kapcsolatos kiállításokat, vitákat, szemináriumokat és képzéseket rendezhet.

Az amerikai igazságügyi tárca 2003. március 14-i keltezésû, 81 oldalas titkos emlékeztetôje, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra, jogi fejtegetésre alapozva hatalmazza fel a hadsereg vallatóit arra, hogy kíméletlen módszereket vessenek be a külföldön elfogott tálib és al-Kaida-harcosokkal szemben mindaddig, amíg azok – úgymond – nem kifejezetten a foglyok kínzására irányulnak.

Az emlékeztetô egyebek mellett arra hivatkozik, hogy az elnök háborús idôkre vonatkozó fôparancsnoki hatalmát nem korlátozzák az ENSZ kínzás elleni egyezményei. "Elôzôekben kifejtett álláspontunk egyértelmûvé teszi, hogy a nemzetközi szokásjog nem szövetségi (amerikai) törvény, s hogy azt az elnök – belátása szerint – szabadon felülbírálhatja" – áll a dokumentumban, amelyet John Yoo, az igazságügyi tárca Jogi Tanácsadó Hivatalának akkori vezetôje írt. Yoo mindemellett védelmet ígért arra az esetre, ha bármely vallató ellen vádat emelnének az amerikai törvények vagy a nemzetközi jog megsértése miatt.

Az emlékeztetôt még 2003 decemberében visszavonták, alig kilenc hónappal azután, hogy Yoo átküldte a védelmi minisztérium vezetô jogászának, Wiliam J. Haynesnek. Bár az irat létezése évek óta tudott dolog volt, teljes tartalma csak a mostani publikálással vált ismertté. Haynest, aki idén februárban távozott posztjáról, hevesen bírálták amiatt a szerepe miatt, amelyet a Bush kormány terroristagyanús személyekkel kapcsolatos politikájának megvalósításában játszott.

Yoo átirata annak a vitának az egyik epizódja volt, amely a Pentagon civil és katonai vezetôi között zajlott akkoriban arról, milyen vallatási módszerek engedhetôek meg külföldi létesítményeikben, s hogy az amerikai katonáknak adódhat-e jogi problémájuk ezek miatt akár hazai, akár nemzetközi bíróságok elôtt. A Pentagon ugyanis – az amerikai titkosszolgálatoktól eltérôen – kifejezetten tiltotta vallatói számára bizonyos kegyetlen módszerek alkalmazását, beleértve a hírhedt úgynevezett vízbefojtásos módszert.

Az emlékeztetô titkosságát most annak a pernek a kapcsán oldották fel, amelyet az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) indított, hogy kikényszerítse a Bush-kormány terrorizmus elleni háborújára vonatkozó iratok közzétételét. A dokumentumot a kongresszus tagjaihoz is eljuttatták.

A Konzervatív Párt (PC) elsô alelnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szíve szerint Erdôszentgyörgy polgármesteri székét szeretné megpályázni, és elnyerni is természetesen. Ehhez azonban, az erdôszentgyörgyi románoké mellett, legalább 700 magyar szavazatra is szüksége lenne.

Miután a múlt héten sem sikerült "közös frontot" kialakítaniuk a román pártoknak az RMDSZ, illetve a PD-L marosvásárhelyi polgármesterjelöltjével szemben, és nem tudtak megegyezni abban sem, hogy közös jelöltet indítsanak a megyei elnöki tisztségre, Socotar tegnap délután még egy esélyt adott a kiegyezésre. (A találkozóra délután 5-kor került sor, lapzártakor még nem volt eredmény.)

Véleménye szerint a közös jelöltnek igazi esélye lenne a megyei tanácselnöki szék elnyerésére, fôleg, hogy "az RMDSZ választóit megosztja a Magyar Polgári Párt". Ez a közös jelölt akár ô is lehetne, a Konzervatív Párt ôt jelölné erre a tisztségre, azonban, ha a pártja nem kötelezi erre, akkor szívesen indulna Erdôszentgyörgy polgármesteri székéért. Ezt a szándékát fél évvel ezelôtt bejelentette a párt országos vezetôségének is.

A továbbiakban elmondta, hogy 56 tanácsosi listával indulnak megyeszerte. Jövô héten kezdik meg a polgármesterjelöltjeik bemutatását, hétfôn megismerhetjük a marosvásárhelyi jelöltjüket.

A birodalom, ahol a lélek a béke és a megvilágosodás ösvényére lép. Ahol a nép 1600 éve Buddhát követi. Magazinmûsorok, stúdióbeszélgetések, dokumentum- és játékfilmek az ôsi kultúráról és Tibet jövôjérôl – ezt kínálja a Duna Televízió minden nézôjének április 3- án, csütörtökön A világ tetején címet viselô tematikus válogatásában.

Ma Tibeté a fôszerep a Duna Televízióban. A témával részletesen foglalkoznak a csatorna élô mûsorai – így a Világunk – Reggel, a Család-barát, a Kívánságkosár és a Kikötô –, a programban emellett több, Tibetet bemutató magyar dokumentum- és játékfilm is helyet kapott. A Duna Televízió munkatársai által 2004-ben készített Ki népei vagyunk? címû ismeretterjesztô film Kôrösi Csoma Sándor nyomába ered: a térséget kutató tudós 1819 januárjában kezdte meg nagy vállalkozását, melynek célja a magyar nemzet eredetének felkutatása volt. Kôrösi Csoma három helyre szeretett volna eljutni: Belsô-Mongóliába, az ujgurok földjére és Tibetbe. Sajnos, egyik vágya sem teljesült, csupán Észak-India buddhista kolostoraiban kutathatott.

Amikor Beke Sándor 1990 áprilisában gondolt egy nagyot, és Székely Útkeresô címmel elindította irodalmi és mûvelôdési havi folyóiratát – írja bevezetôjében Barabás István –, a romániai magyar sajtó berkeiben sokan fejcsóválva megmosolyogták. A kis lap mégis megjelent, az 1990 utáni idôszakra jellemzô információéhséget igyekezett csillapítani, elsôsorban irodalmi, társadalomtudományi és néprajzi jellegû írások közlésével. Tíz éven át tudott felszínen maradni a lapviharban; fekete-fehérben, A4-es alakban, fotókkal, grafikákkal, rajzokkal, metszetekkel illusztrálva; az elsô évben havonta, 1994-ig kéthavonta, aztán negyedévenként, majd összevont számokkal. A példányszáma ezer és háromezer között váltakozott. Végül úgy szûnt meg, hogy jogutódja, az 1991-ben indított Székely Útkeresô Kiadványok átvette programját és szellemi hagyományait: a folyamatosan megjelenô füzetek, könyvek történelmi, mûvelôdéstörténeti, néprajzi esszéket, tanulmányokat tartalmaznak. Ezeket foglalja össze az egyik legkitartóbb munkatárs, P. Buzogány Árpád munkája. Néhány cím: Orbán Balázs korok tükrében (Róth András Lajos), Csángók, Csíksomlyó, A Székelyföld Rómája (P. Buzogány Árpád), Gyimesi csángó népszokások (Tankó Gyula), Mit tanulhattok a mesétôl? (Nagy Olga), Nemzeti kincsünk, a rovásírás (Ráduly János), Gondolatok a Székely Himnuszról (Gábor Dénes), Karácsonytól pünköstig. Marosszéki népszokások (Barabás László), Babonás népi gyógyítások Korondon (István Lajos), Kopjafák régen és ma (Kisgyörgy Imre), Örökségünk, a székely kapu (Kovács Piroska). 1994-ben jelent meg, Beke Sándor szerkesztésében, a Székely Útkeresô Antológia, olyan szerzôkkel, mint Cseke Péter, Kardalus János, Nagy Olga, Egyed Ákos, Benkô András, Balogh Edgár, Szôcs István, Ferenczi Géza vagy Ráduly János – a néprajzi, történelmi, zenei anyag mellett irodalmi alkotásokkal dúsítva.

A tízéves jubileum alkalmából az idôközben Erdélyi Gondolat néven kiadót alapító Beke Sándor másfélszáz oldalas ünnepi kiadványt jelentetett meg a Székely Útkeresô (a folyóirat és a sorozat) történetérôl, aprólékos, filológiai pontosságú monográfiát, ezzel mintegy kiszippantva a jövô doktorandusai tollából a tintát. (Bevezetô Barabás Istvántól, Beke Sándor vallomásos emlékezése, eligazító a Székely Útkeresôhöz, a Székely Útkeresô Antológia és a kiadványok rövid tartalmi ismertetôje, a kiadványok sajtóvisszhangja, a Székely Útkeresô és a Székely Útkeresô sorozat bibliográfiája, idôrendi, sorrendi, szerzôk szerinti mutatók, név- és tárgymutató, gazdag képanyag a szerzôk, szerkesztôk portréival, a címlapok, szövegek fotóival stb. Köztük szó szerint is mulatságos az Udvarhelyi Híradó c. lap 1990-es hirdetése: "Megjelent. A Székely Útkeresô 6. száma, kapható a Nefelejcs evô-ivóban.")

A kötet az Erdélyi Gondolat 175. könyve, ami nem kis teljesítmény a mai könyvvilágban. Benne van Beke Sándor 1999-es búcsúcikke is, ott többek között ez áll: "Kívánjuk, hogy az általunk kitaposott 'ösvény' országúttá szélesedjék minden olvasónk, szerkesztônk, munkatársunk elôtt, és vezessen el mindannyiunkat az erdélyi magyar szellemiség képviselôiként Európa kivilágított útjai felé." (P. Buzogány Árpád: A Székely Útkeresô kiadványok mûhelyében. Hagyomány és helyismeret közelképben, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2007; Beke Sándor: Székely Útkeresô – szellemi mûhely a XX. század végén Erdélyben. Fôszerkesztôi vallomás a folyóirat megszületésérôl és életérôl. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2007.)

Csütörtöki kimenô

Azt csacsogja Nátyi bácsi, a plus quam prefectus (több mint prefektus – vagyis nyugdíjas szociáldemokrata magóg), hogy Marosvásárhelyen a polgármester- választás (implicite a parlamenti is) etnikai lesz. Mibôl tudja? Honnan szedi? Mi serkenti erre a meglepô kijelentésre? Rejtély. Hiszen a korábbi években nem volt etnikai szavazás Vásárhelyen, ugyanis a választópolgárok és proletárok, parasztok, jobbágyok és páriák arra szavaztak, ha egyáltalán eltipegtek a szavazóurnákig és nem hozzájuk hozták ki a mozgóurnát a biztosok/temetkezési gyászkegyosztók, aki nekik szimpi volt, nagyon bírták, érdekesebb volt a fizimókusuk. Na igen, olykor az emberek megnézték, hogy is híjják az illetô iparost, és akinek a nevét különösebb nyelvgyök- gyötrelem nélkül ki tudták ejteni a szájukon (másokat az emlékezetükbôl), arra adták le értékes vagy megsemmisített voksukat. Az emberek persze empirikusan, gyomorból, vállból, szívbôl, tüdôcsúcsból szavaztak, mint eddig is. Erre aztán kiderült, hogy Pityu X számú szavazatot kapott, Fane Y számmal jött ki, és ebbôl eldöntötték az elemzôk (víz, vizelet, vér és más laborpróbák edzett matadorai), hogy Pityura szavazott az összes István, míg Fanéra valamennyi Stefan c. Mare és Mic. Így volt, nem, azt nem lehet tudni, mert a szavazólapokat még nem kell aláírásunkkal és személyi számunkkal hitelesíteni.

Nátyi bátyó azon is búsong, jajong-keserg, hogy a marosvásárhelyi románság (felekezeti különbség nélkül) megosztott, sok jelölt között fog válogatni, többfelé forgácsolódik szavazatosztó ereje, hatalma, ami öreg hiba. Itt meg kell hökkennünk egy percre, mert ha nincs többes választás, akkor általában az elemzôk a demokrácia hiányáról fecsegnek. De Nátyó bátyó – ha jól értem – eszerint a nemzeti egységet és demokráciát egymást kizáró fogalmaknak tekinti szavazatadáskor. Különben minden szocdem. és ok.

Persze, az nem fordul meg az ôsz kézilabda-rajongó labdájában, hogy ha tényleg etnikai a szavazás (ami nem mindig baj, hisz az ember húzzon sajátjaihoz, ha másoktól nem mindig kap szeretetet, elég megbecsülést, tisztes bánásmódot), akkor annak oka is van a primér ösztönök és etnikai szolidaritáson kívül. Például az, hogy 1989 óta nem állt föl egyetlen olyan párt sem az RMDSZ-en és a belôle kivált politikai csoportosuláson kívül, amely felvállalta volna a párt programjában a kisebbségi érdekvédelmet. Amely a kisebbség felé is nyitott lenne, titkos asszimilációs vágyaktól mentesen közeledne felénk, és (f)elismerné: vannak specifikusan magyar érdekek, törekvések, célok, ünnepek, habitusok, múlttudat, különbségek Romániában, és ezek védelmére, betartására, fejlesztésére, továbbéltetésére, a nyelvi és kulturális jogok, az autonómia-törekvések támogatására is vállalkozna, miközben tagsága/többsége érdekeit is harmonizálná az elôbbiekkel. Nincs olyan román párt, amelynek magyarságpolitikája pozitív lenne a magyarok számára. Egyebek... csak Európa-Patyomkin.

Amikor a jelzett programok megjelennek, midôn a gesztusokon túl konkrét kezdeményezések, továbblépések, intézkedések is történnek, mûködtetni kezdik a tudatgépezetet és a politikai cselekvést, bizonyos, hogy a választások tétje nem a jelöltek személyi adataiból ered, hanem az elvek mentén válnak szét a szavazói preferenciák.

De ez manapság legalább olyan ritka, mint ha egy jelölt/párt a laicitás, az állam és az egyház tényleges elválasztása mellett kampányolna.

Nagy sikerrel zárult az elmúlt héten a második Marosvásárhelyi Nemzetközi Klasszikusgitár-fesztivál. Hogy e hangszer mennyire került közel a fiatalok szívéhez, a koncerteken a telt ház volt az örvendetes bizonyíték. Úgy éreztük, hogy ezalatt a világ megnyílik városkánk felé, és mi is a világnak. A föld különbözô pontjairól érkezô, egész világot bejáró mûvészek osztották meg egy héten át tapasztalataikat, önmagukat.

A napi koncertek és mesterkurzusok mellett délelôttönként folytak a megmérettetések. A legfiatalabbak, a 10 éven aluliak és 10-13 év közötti versenyzôk szerdán indultak, a 13-17 éves korosztálybeliek csütörtökön következtek, a díjkiosztásra azonban még vasárnapig várni kellett. Ezalatt a korhatár nélküli versenyzôknek kizáró jellegû fordulókon kellett megmérkôzniük. Az utolsó próba egy választott gyors tétel elôadása volt a Marosvásárhelyi Filharmóniával, megadott versenymûvekbôl. Amint a zsûri elnöke, dr. Puscas Pavel muzikológus elmondta, nem volt könnyû dolguk. Az izgatottan várt eredményhirdetésre vasárnap délután került sor. A nyertes ifjabb gitárosoknak drd Bozóki Andrea nyújtotta át a díjakat. A gyôztesek: A kategóriában Ciapi Alecu (I), Magyari Gyöngyi (II), Soare Vladi és Fûzes András (III); B kategóriában Környei Attila (I), Hudrea Sergiu, Nitu Iuliana Camelia (II), Nicula Patricia (III); C kategóriában Leata Eduard és Iordache Ana Maria (I), Ciortan Cristina (II), Csere-nyec Dóra és Mihailescu Bogdan (III). A második és harmadik díjak mellett különdíjakat is osztottak. A korhatár nélküli csoport fônyereményét, az olasz koncertgitárt a bukaresti Zeneakadémia hallgatója, a 21 éves Zamfirescu Ionut érdemelte ki. További helyezettek: Környei Miklós (II), Iordache Ana Maria és Georgeta Zamfirescu (III). Díjkiosztás után a nyertesek gálaelôadása emelte a hangulatot.

A fesztivál zárókoncertjén Pöllnitz Boróka és Beke István Ferenc fuvola-gitár duó valamint Pavlovits Dávid játékában Carulli- és Haydn-versenymûveket hallhattunk a Filharmónia közremûködésével, Cesa Goje Mihaela vezénylete alatt.

A bizonyítottan magas színvonalért a felelôs szervezôket, a Harmonia Cordis Egyesületet és oroszlánrészt vállaló elnökét, Beke Istvánt illeti dicséret.

Döntôen a magyar kutatás-fejlesztés és oktatás képviselôinek közremûködésével interaktív formában mutatja be a tudomány és technika eredményeit az elsô magyar tudományos tematikus csatorna TTv TudásMédia néven.

A médiaszolgáltatást a programra alakult piaci médiavállalkozás, az Akadémiai Tudás- Média Zrt. végzi, melynek tulajdonosai pénzügyi befektetôk és akadémiai intézetek. A társaság referenciáját elsôsorban munkatársainak eddigi szakmai teljesítménye jelenti. A Mindentudás Egyeteme, a tudományos ismeretterjesztô sajtó, rádió és televízió, valamint a professzionális televíziós mûsorgyártás szakemberei fogtak össze a kezdeményezésben, amelyet hétfôn mutattak be a sajtó képviselôinek.

A bemutatót Pálinkás Gábor akadémikus, fôigazgató nyitotta meg a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjában. Ez egyike annak a hat akadémiai intézménynek, amelyek kutatói szakmai háttértámogatást nyújtanak a tudományos televíziónak.

Magyarországon jelentôs a tudomány iránti érdeklôdés, melyet a mai televíziós kínálat nem elégít ki – mondta Fábri György, a TTv TudásMédia szakmai vezetôje, az MTA kommunikációs igazgatója. 2007 elején a Medián felmérésében arra a kérdésre, hogy szükség van-e egy tudományos csatornára Magyarországon, a megkérdezettek 45 százaléka igennel válaszolt.

A TTv egy hónapos tesztüzemmel indul az interneten a www.tudasmedia.hu címen. A vezetékes internet piaca egyre bôvül, jelenleg már meghaladja az 1,2 milliót a hozzáféréssel rendelkezô háztartások száma. A TTv TudásMédia egyúttal üzleti vállalkozás is: stratégiai célja, hogy 2009 tavaszáig egymillió magyarországi háztartásban nézzék a digitális tudományos csatornát – vázolta terveiket Fábri György.

A program becsült éves költségvetése 4,5-5 millió euró, amelyhez 2010-ig további 2,5 millió euró forrásigény járul. A tesztüzem már most is 350 ezer háztartást érhet el. A vállalkozás kockázati tôkebefektetôket is meg kíván gyôzni arról, hogy pénzügyi forrásaik megfelelô helyre kerülnek.

A hétfôn elindult adás napi 18 órában közvetít tudományos tartalmú mûsorokat, híradót, háttéranyagokat és a Mindentudás Egyeteme elôadásait. A honlap interaktív, kívülrôl is tölthetôk fel anyagok, természetesen szakmai elôkészítô munkát követôen.

"Külön »szkeptikus« rovat foglalkozik az áltudományokkal. Alternatívát kívánunk felmutatni az elemi tudományos tényekkel szembeni mûsorgyártással szemben" – jelezte Fábri György.

A feltöltött digitális tartalmat a késôbbiekben oktatási, felnôttoktatási célokra is használhatják.

Megoldásokat találni annak érdekében, hogy minél kevesebb roma gyerek hagyja abba az iskolát – ez a célja annak az országos programnak, amelyet a Roma Oktatási Alap támogat anyagilag és amelyben a marosvásárhelyi Pro Európa Liga partnerként szerepel. A kezdeményezés megyeszinten az abafáji, a marosszentkirályi és a marossárpataki roma közösségekre terjed ki – derült ki tegnap a PEL székhelyén tartott sajtótájékoztatón.

A 12 ezer euró értékû programnak az Együtt nevet viselô Közösségfejlesztési Ügynökség a kivitelezôje és országszerte 43 romák lakta települést érint. A marosvásárhelyi Pro Európa Liga hat megye (Maros, Hargita, Kovászna, Fehér, Brassó és Szeben) tizenhét településén felel a projekt életbe ültetéséért. Megyénkben a Szászrégenhez tartozó Abafájai negyedben, Marosszentkirályon, valamint a Marossárpatakon élô romákat vonták be.

– A települések kiválasztásakor azok a közösségek élveztek elsôbbséget, ahol az átlagosnál is nagyobb mértékben hagyják abba a kiskorúak az iskolát és ahol köztudottan súlyos szociális gondokkal küszködnek a romák – közölte Smaranda Enache, a liga társelnöke. A március 27-30. között Bukarestben tartott felkészítôn egyetemet végzett roma személyeket képeztek ki, akik ellátogatnak a szóban forgó településekre és a helyi közösség képviselôivel, az önkormányzat, valamint az iskola képviselôivel közösen csapatot alkotnak, amely három hónapon keresztül közvetítôi szerepet tölt majd be a romák és helyhatóság között és amely valós helyzetképet készít az adott közösség életvitelérôl, sajátos szükségleteirôl, olyan kérdésekre keresve a választ, hogy hány óvoda- és iskolaköteles gyerek van az adott településen, melyek azok az okok, amelyek miatt a kiskorúak kimaradnak az iskolából.

– A kezdeményezés révén feltérképezzük a roma közösségek szükségleteit, hogy ezeket figyelembe véve pályázhassunk. Ha az adott közösségben iskolára vagy óvodára van szükség, akkor pályázat révén pénzalapokat hívhatunk le, hogy ezeket létrehozhassuk – tájékoztatott Venczi János programfelelôs.

Smaranda Enache reményét fejezte ki, hogy a program révén kialakult helyzetkép alapján június végére javaslatokat nyújthatnak be az Oktatásügyi Minisztériumhoz, hogy miként lehet ösztönözni a roma lakosságot, hogy elvégezzék az iskolát. A liga társelnöke nehezményezte, hogy az iskolába járó roma gyerekek semmiféle támogatást nem élveznek a kormány részérôl. Csupán az egyetemen biztosítanak számukra ösztöndíjakat, azonban a legtöbb fiatal nem jut el erre a szintre.

– Az általános iskolában és középiskolában is ösztöndíjakat kellene biztosítani a roma gyerekeknek, mivel sokan anyagi gondok miatt maradnak ki az iskolából – vélekedik Smaranda Enache.

Köztudott, hogy a roma lakosság körében igen elterjedt az analfabetizmus, a szülôk gyakran nem látják értelmét, hogy iskolába járassák gyerekeiket. A Népújság kérdésére Venczi János elmondta, a romák körében a lakosság 25-30 százaléka írni-olvasni sem tud, 20 százalékra tehetô azoknak a száma, akik a négy osztályt végzik el, 8 százalékuk jut el a felsôfokú oktatásig, a többiek pedig átlagban a nyolc osztályt végzik el.

– Mi lehet az oka annak, hogy a roma gyerekek többsége kimarad az iskolából és mibôl gondolja, hogy eredményes lesz a program? – érdeklôdtünk.

– A roma gyerekek valóban nemigen mennek iskolába és ennek több oka is van. Elsôsorban a szülôk mentalitásával van gond, ugyanis nem látják értelmét annak, hogy iskolába adják gyerekeiket, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy az a szûk réteg sem talál állást amely elvégzi a tizenkét osztályt, vagy esetleg eljut az egyetemig, Másrészt, a tavaszi-nyári idényben a szülôk ahelyett, hogy tanulni küldenék, inkább elviszik magukkal alkalmi munkára a kicsiket. De emellett sajnos az is közrejátszik, hogy a legtöbb romatelepen nincsen gáz, villany, hiányoznak a körülmények, amelyek mellett a gyerek elvégezhetné a házi feladatait. Ha minden tíz roma gyerekbôl egynél meg tudjuk akadályozni, hogy abbahagyja az iskolát, azt már sikerként könyvelhetjük el – vélekedett a programfelelôs.

– A hatóságok gyakran hangoztatják, hogy különbözô programok, kampányok keretében próbálják felzárkóztatni a romákat, és megfékezni, hogy gyerekeik idônap elôtt elhagyják az iskolapadokat. Miért nem vezetnek eredményre e kezdeményezések? – tettük fel a kérdést.

– A hatóságok részérôl hiányzik a pontos helyzetismeret a roma közösségekkel kapcsolatosan. Ahhoz, hogy egy közösségen segíteni tudj, pontosan ismerni kell az adott csoport sajátos szükségleteit – hangsúlyozta Venczi János.

A segesvári magyar gyermekek többsége alig párévesen válik "kikericsessé," és a védett növény nevét kamaszkorukban is büszkén viselik.

– Olyanok vagyunk, mint egy hatalmas család. Jelenleg 200 gyerekünk van, legtöbbjük óvodás korában próbálgatta elôször a "kettôt jobbra, kettôt balra" mozdulatokat. Az évek során nemcsak az erdélyi magyar néptáncörökséget teszik magukévá, hanem mentalitásukban, ízlésvilágukban is kiemelkednek társaik közül ezek a gyerekek – mondja a tizenöt éves Kikerics néptánccsoport vezetôje, Borbély- Kiss László földrajztanár, aki feleségével, Borbély-Kiss Edittel, Csintalan Cecília óvó- és Bocskay Ilona tanítónôvel közösen igyekszik remek táncosokat nevelni a legkisebb népzenekedvelôkbôl.

– A Gaudeamus Alapítvány által, Farkas Miklós kezdeményezésével létrehozott Kikerics talán egy kisebb néptáncmozgalomnak is minôsíthetô. Nyolc csoportot mûködtetünk, a legnagyobbakat az utóbbi idôben Varró Huba, a Maros együttes hivatásos táncosa oktatja. Ezáltal még inkább növekedett a szakmai színvonal – újságolja Borbély-Kiss László, majd a "kikericses" fellépésekrôl beszél:

– Számos fesztiválon megfordultunk Székelyudvarhelytôl Dicsôszentmártonig. Egyik legfontosabb szereplésünk a Erdélyi Magyar Néptáncantológián való részvétel volt. Ezt az erdélyi amatôr néptáncegyütteseket felvonultató gálát tavaly rendezték meg elôször a Csíkszeredai Városnapok keretében, idén pedig Szamosújváron tartják május 23-25. között.

– Táncosaink "civilben" is "kikericsesek." Nemcsak a táncórákat, hanem szabadidejüket is többnyire együtt töltik, még a legnagyobbak is egy "galeribe" járnak – meséli László, aki annak örül leginkább, hogy az igazán jó képességû középiskolások a Kikerics miatt döntenek úgy, hogy idehaza folytatják tanulmányaikat.

– Három év után jutottunk el odáig, hogy a szászrégeni szelektív hulladékgazdálkodási rendszert beindítsuk – mondta többek között Nagy András polgármester tegnap a hivatal gyûléstermében megtartott ünnepélyes programavatón. A város, illetve a helyi tanács 2005-ben írta alá a szerzôdést a Phare társadalmi és kohéziós programot kezelô igazgatósággal, amely szerint 998.731 euró vissza nem térítendô hitelt kaptak a rendszer kiépítésére. Az önrész ennek a 10%-a, ezt a helyi költségvetésbôl fedezték.

Igen bonyolult folyamat elôzte meg a kivitelezést – fejtette ki a meghívottaknak Nagy András. Két évbe telt, ameddig a szükséges engedélyeket beszerezték. 2007 januárjában versenytárgyalással választották ki a tervezôt. A bukaresti Agip Proiect Kft. májusban nyújtotta be a tervet a hivatalnak. A kivitelezô céget, a szászrégeni Emivas Kft.-t augusztusban bízták meg a munkálatokkal. Októberben kötöttek szerzôdést a szelektív hulladékgyûjtésre alkalmas kellékeket leszállító bukaresti Gradinar Import Kft.-vel.

A tömbháznegyedekben a meglévô konténerek mellé 35 helyen három-három harang típusú – üveg, pillepalack és papír tárolására alkalmas – gyûjtôedényt helyeznek ki. A magánházakkal beépített városrészbe további 33 új gyûjtôpontot létesítenek, amelyeket a szelektív hulladékok, illetve a háztartási szemét tárolására alkalmas konténerekkel látnak el. A kukákból jut még iskoláknak és közintézményeknek is. A szállítást két különleges, 15 köbméteres kompaktáló tehergépkocsival oldják meg, s vásárolnak egy homlokrakodót és raklapkezelô gépet is. A terv részeként szelektáló- és átrakóállomás épül.

Corneliu Boteztôl, a környezetvédelmi felügyelôség osztályvezetôjétôl megtudtuk, hogy a megyei hulladékgazdálkodási tervnek megfelelôen 10 átrakóállomás megépítését hagyta jóvá az unió. Ezek közül az elsô készül el Szászrégenben, a második Ákosfalván. Az említett tervnek megfelelôen 2009 júliusáig fel kell számolni az uniós követelményeknek nem megfelelô hulladéktelepeket megyénkben.

Koos Gabriela, a prefektúra irodavezetôje sajnálatát fejezte ki, amiért a programindítón nem voltak jelen oktatási intézmények képviselôi, hiszen a program sikere nagyon sokban függ a neveléstôl, a lakosság hozzáállásától. A prefektúra kirendeltségvezetôje nagyszabású tájékoztatási kampány kezdeményezésére ösztönözte a terv kivitelezôit.

Pop Aurel, a Szászrégeni Polgármesteri Hivatal mûszaki osztályának vezetôjétôl, a terv menedzserétôl megtudtuk, hogy a napokban fejezik be az átrakóállomás építését, a bukaresti cég pedig még ebben a hónapban leszállítja a szükséges berendezéseket. Az átrakóállomás területén van bôven hely a kompaktált, újrahasznosítható hulladék tárolására. A regionális hulladéktároló megépítéséig a háztartási szemetet az eddigi telepre szállítják. A hulladékkezeléssel a helyi közüzemeket bízták meg, így ennek a cégnek lesz a feladata, hogy az újrahasznosítható hulladék felvásárlására megkösse a szerzôdéseket az érdekelt ügyfelekkel. Az értékesítésbôl származó bevételt a helyi költségvetésbe utalják át, amit remélhetôleg a tanács újabb környezetvédelmi beruházásokra fordít. A tervek szerint az átrakóállomás kapacitása meghaladja a város igényeit, így az sem kizárt, hogy egy következô pályázat által megszerzett finanszírozással a környékbeli falvakra is kiterjeszthetik a rendszert.

Elkészültek az elsô pályázati útmutatók a kis- és középvállalkozóknak

Március utolsó napján a kis- és középvállalkozások, kereskedelem, idegenforgalom, és szabad foglalkozások minisztériuma közzétette a gazdasági versenyképesség fejlesztésére irányuló ágazati operatív program pályázati útmutatóit 2013-ig az ágazati program költségvetésének több mint egyharmadát, 1070 millió eurót szánnak innovatív és környezetbarát termelési rendszer támogatására. A programból a kis- és középvállalkozások (KKV) piaci versenyképességüket növelô beruházásokra és szaktanácsadásra pályázhatnak – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Marius Popa, a minisztérium marosvásárhelyi területi hivatalának ügyvezetô igazgatója.

Mint az illetékes elmondta, múlt hónap közepétôl a szaktárca a területi irodák felosztását is átszervezte, a marosvásárhelyi ezentúl Maros, Hargita és Fehér megyék tekintetében illetékes. Ez azért érdekes, mert idéntôl a pályázatokat teljes egészében a területi irodák bonyolítják, miután a projektekkel kapcsolatos ügyintézést kivonták a minisztérium központi apparátusának hatáskörébôl. Az ügyvezetô szerint ez a decentralizálást célzó intézkedés nem fogja megbénítani a területi hivatalt, van elegendô személyzetük a várhatóan tetemes mennyiségû, pályázatokhoz kötôdô ügyintézésre. A beruházások és szaktanácsadás támogatására irányuló három kiírásban májustól lehet pályázatokat leadni.

Leghamarabb, május 5-tôl a nagy értékû beruházások támogatását célzó projektek nyújthatók be. Ezek 920 ezer–5,56 millió lej közötti vissza nem térítendô összegeket igényelhetnek elsôsorban termelô cégek fejlesztésére, a vissza nem térítendô összeg a pályázat teljes értékének 70%-a lehet; a támogatás értékének 20%-ára banki garanciát kell felmutasson a pályázó. Ez a kiírás kötött határidejû, augusztus 1-ig lehet az elsô szakaszban pályázni.

A kis értékû beruházások támogatására május 26-tól lehet benyújtani a pályázatokat, ebben a kiírásban legtöbb 920 ezer lej vissza nem térítendô támogatást lehet igényelni, ami szintén a pályázat összértékének 70%-át teheti ki. A kiírás kötetlen határidejû, tehát a projektek a pénzkeret kimerüléséig nyújthatók be. A beruházások támogatására irányuló pályázatok lefutási ideje legtöbb két év lehet.

Szaktanácsadási szolgáltatásokra május 19- tôl lehet pályázni, ennél a kiírásnál is a projekt értékének legfeljebb 70%-a lehet a vissza nem térítendô támogatás összege. Ebben a kiírásban a benyújtási határidô szintén kötetlen, és az elôzô kettôtôl eltérôen itt mikrovállalkozások is pályázhatnak.

Mint az illetékes elmondta, a pályázati kiírásokkal kapcsolatban a következô két hétben a területi hivatal alárendeltségébe tartozó városokban szemináriumokat szerveznek, ahol ismertetik a részletes feltételeket. Emellett az útmutatók a www.animmc.ro weboldalon is tanulmányozhatók.

(benedek)

A kormány 2008. évi 174-es és 277-es határozata alapján a mezôgazdászok a tavaszi és az ôszi mezôgazdasági kampány idején államilag ártámogatott gázolajat vásárolhatnak, 39 litert hektáronként.

Az egylejes támogatott ár a gázolaj jelenlegi literenkénti forgalmi értékének 25%-a. A Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon már fogadják a támogatás folyósításához szükséges dokumentációkat. Az ártámogatásra azok a természetes és jogi személyek jogosultak, akik/amelyek az idei tavaszon és ôszön mezôgazdasági földterületet mûvelnek meg. A támogatásigényléshez a típuskérvényeket a polgármesteri hivataloknál lehet beszerezni, amelyeket a termesztôk töltenek ki (személyi adatok, a mezôgazdasági kultúra megnevezése, a hektáronkénti gázolajfogyasztás (39 l/ha), a kultúránkénti és farmonkénti összgázolaj-mennyiség). A kérvényeket a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vidéken dolgozó szakemberei vagy a polgármesteri hivatal mezôgazdasági szakreferense ellenôrzi. A kérvényt kötelezô módon ellenjegyzi a polgármester, garantálva, hogy a kérvénybe jegyzett adatok azonosak a mezôgazdasági jegyzék adataival.

A nagy mezôgazdasági társulások, vállalkozások – amelyek nagyobb mennyiségû ártámogatott gázolajat igényelnek – dokumentációit a képviselôik személyesen kell benyújtsák a megyei mezôgazdasági igazgatóságon, ahol átvehetik az ártámogatási igazolást. A kistermelôk iratait a mezôgazdasági igazgatóság helybeli szakembere vagy a polgármesteri hivatal mezôgazdasági referense egy, a polgármesteri hivatal által láttamozott összesítô névsor alapján nyújthatja be a megyei mezôgazdasági igazgatóságon. A mezôgazdasági gépek tulajdonosai is leadhatják az igénylési dokumentációt a mezôgazdasági igazgatóságon, a szükséges ellenôrzések és láttamozások után.

(kilyén)

Hétfôn közzétette az országos statisztikai hivatal a 2007-es év utolsó negyedének foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatóit. Az elôzô évekhez hasonlóan, a harmadik évnegyedhez viszonyítva csökkent a foglalkoztatottság, de 2006 hasonló idôszakához viszonyítva 0,5 ponttal növekedett. A munkaképes lakosság (15-64 év között) 57,9 százalékának volt munkahelye. A Lisszaboni stratégia 2010-re 70 százalékos foglalkoztatottságot irányoz elô. A közteherviselés – a személyi jövedelemadó és járulék nagysága – szempontjából fontos, hogy minél hamarabb elérjük ezt a magasabb foglalkoztatási arányt.

Jelentôs szerkezeti változások nem történtek, most is magasabb a dolgozó férfiak aránya a nôknél (12,4%) és a városiaké a vidékieknél (3,4%). A 15-24 év közötti fiatalok 22,7 százaléka dolgozott. Érdemes megjegyezni, hogy az egyetemista fiatalok egy része is duzzasztja ezt az arányt, mivel sokan közülük részmunkát vállalnak. A felmérés módszertana szempontjából fontos megjegyezni, hogy a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatókat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériuma alapján állították össze. Eszerint munkanélkülinek számít minden olyan 15-64 év közötti személy, aki a következô három feltételnek egyidejûleg eleget tesz: nincs munkahelye, vállalja, hogy ha lehetôség adódik, két héten belül munkába áll és az utóbbi négy hétben kitartóan kereste a munkalehetôséget. A munkanélküliségi mutatót pedig az aktív lakossághoz viszonyított munkanélküliek (ILO) arányából számítják ki. Ezért kisebb a nyilvántartott munkanélküliek száma, mint a nem foglalkoztatott, munkaképes lakosok száma. Ha figyelembe vesszük, hogy a szabadúszó munkavállalók és egyes szolgáltatási ágazatokban dolgozók csökkentett programmal és esetenként kisebb hatásfokkal tevékenykednek, nem csoda, hogy a munkaerô- kihasználtság szempontjából Románia Európa sereghajtói közt van. Ilyen körülmények között délibábos vágyálom marad a magasabb javadalmazás, a kiterjedtebb szociális háló – a minôségileg jobb egészségügyi és oktatási szolgáltatás –, a magasabb nyugdíjszint.

(karácsonyi)

Az Európai Bizottság, az EU legfôbb végrehajtó testülete tegnap kezdeményezte, hogy a tagállamokat képviselô tanács kezdjen vitát az idén 40 éves európai vámunió jövôjérôl, a 2013 utáni – vagyis a következô uniós költségvetési ciklusban mûködtetendô – vámrendszer további modernizálásáról. A bizottság által megfogalmazott fôbb szempontok között elsô helyen áll, hogy a vámügyintézési munkamódszerek korszerûsítésének növelnie kell az európai vállalkozások versenyképességét. Szintén kiemelt szempont, hogy a vámellenôrzési rendszer javítása, illetve az adminisztratív terhek csökkentése révén kedvezôbbé kell tenni a törvényes kereskedés feltételeit. Emellett védelmet kell biztosítani a társadalomnak a biztonsági kockázatokkal szemben, valamint javítani kell az együttmûködést a vámhatóságok, más kormányzati szervek, illetve az üzleti szféra között.

A Hivatalos Közlöny 2008. február 20-i, 132. számában jelent meg az Országos Nyugdíjpénztár elnökének a végzése, mely elrendeli a nyugdíjhivatalok által nyújtott szolgáltatásokért meghatározott illetékek és jutalékok bevezetését. Ezután az alább felsorolt szolgáltatásokért a következô illetékeket, illetve jutalékot kell elôzetesen befizetni az illetékes nyugdíjhivatalok számlájára: a) a társadalombiztosítás befizetésének idôtartamát (stagiu de cotizare) és az évi nyugdíjpont értékét kimutató igazolás illetéke 10 lej/igazolás; b) a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíj mértékét igazoló okmány – 10 lej/igazolás; c) az Európai Unióban érvényes igazolás kiállítása a társadalombiztosítás befizetésének idôtartamáról – 10 lej/igazolás; d) kényszervégrehajtáshoz szükséges igazolás kiállítása – 100 lej/igazolás; e) közérdekû információk megadását elôíró törvény alapján igényelt okmányok másolatának kibocsátása – 0,5 lej oldalanként; f) nyugdíjból havonta levonandó kötelezettségekért (hiteltörlesztés, lakásvétel/építés részletre stb.) járó jutalék, a levonandó összeg 3%. Nem kell illetéket fizetni a nyugdíjjogosultság megállapítására és a nyugdíj kifizetésére vonatkozó szolgáltatásokért.

A Hivatalos Közlöny 2008. február 21-i, 136. számában jelent meg a Munkaerô-foglalkoztatási Országos Ügynökség elnökének a 2008/57. számú rendelete, amely lehetôvé teszi az Európa Tanács azon szabályozásának a romániai alkalmazását, amely a munkanélküliek támogatására vonatkozik. A rendelet azokat a romániai illetôségû személyeket érinti, akik az EU több országában dolgoztak, jelenleg munkanélküliek, és ennek alapján jogosultak a munkanélküli-segélyre, figyelembe véve az említett országokban ledolgozott teljes idôtartamot. A szabályozás többek között elôírja, hogyan kell összegezni a ledolgozott idôtartamokat, hogyan kell igazolni a különbözô országokban az elvégzett munkát, hogyan számítják ki a munkanélküli-segélyre való jogosultság idôtartamát. Részletesebb felvilágosítást a megyei szakhivataloktól lehet kérni.

A Hivatalos Közlöny 2008. február 18-i, 124. számában jelent meg az a kormányhatározat, amely elôírja a 2008. január 1-jei hatállyal életbe lépô új kockázati arányszámokat. Ezeket az új ágazati besorolás alapján állapították meg. A munkaadók tudják, hogy a bérekbôl származó jövedelmek után is be kell fizetni a munkabalesetek és szakmai betegségek esetén nyújtott segélyek kiutalásához szükséges alapokhoz való hozzájárulást. Ennek nagysága az ágazatonként megállapított kockázatiarány-számtól függ.

Mellau György

A gyümölcsfákat a virágzás elôtti idôszakban ajánlatos kezelni a különbözô kártevôk ellen, a betegségek megelôzése érdekében.

Cseresznye, meggy: virágzás elôtt a moniliás betegségek, az antrakózis (fenésedés), a levéllikasztó betegségek megelôzésében hatásos a következô vegyszerek egyike: BORDÓI LÉ – 0,5%, SUPER CHAMP 250 SC – 0,2%, ALCUPRAL 50 PU – 0,2%, CUPROXAT FLOWABLE – 0,35%, NOVOZIR MN 80 – 0,2%, CAPTADIN 50 PU – 0,25%, MERPAN 50 WP – 0,25%, TOPSIN 70 PU – 0,07%.

Szilva: ugyancsak a virágzás elôtti idôszakban a moniliás, baktériumos betegségek, szilvatáskásodás megelôzése érdekében ugyanazok a szerek használhatók, mint a cseresznye és meggy esetében.

Körte: a virágzás kezdete elôtti idôszakban, a varasodás és a baktériumos tûzelhalás ellen hatásosak a felsorolt vegyszerek: BORDÓI LÉ – 0,75%, FUNGURAN OH 50 WP – 0,3%, KOCIDE 101 50 PU – 0,3%, SUPER CHAMP 250 SC – 0,3%, ALCUPRAL 50 PU – 0,3%, CHAMPION 50 WP – 0,3%.

Alma: a varasodás, a baktériumos tûzelhalás, a lisztharmat, a kéreg és törzsbetegségek, a levéltelenítôk ellen két kezelés elvégzése ajánlatos a következôképpen:

I. kezelés a felsorolt betegségek ellen, a virágzat megjelenése elôtti idôszakban, a következô vegyszerek egyikével: FUNGURAN OH 50 WP – 0,3%, KOCIDE 101 50 PU – 0,3%, ALCUPRAL 50 PU – 0,3%, CHAMPION 50 WP – 0,3%;

– a lisztharmat ellen: TOPSIN 70 PU – 0,1%, BAVISTIN 50 WP – 0,5 – 0,7%, THIOVIT 80 WG – 0,3%, CTK SULF – 0,3%, MICROTHIOL SPECIAL – 0,3%;

– a kártevôk ellen rovarirtó szerek adagolhatók: FYFANON 50 EC – 0,6%, CARBETOX 37 CE – 1%, PALLAS – 0,6%, MALATHION 50 EC – 0,6% (mindenik vegyszer a III. mérgezési csoportba sorolt).

II. kezelés a virágzat megjelenésekor, az elsô virágok nyílásáig, szisztemikus vegyszerek használhatók: EUPAREN MULTI 50 WP – 0,16%, SHAVIT F 72 WP – 0,2%, SYSTHANE C PU – 0,1%, PUNCH 40 EC – 0,005%, GOLDAZIM 500 – 0,7%, CARBENDAZIM 500 SC – 0,1%.

Az alma- és más gyümölcsfák második kezelésekor a vegyszerekhez rovarirtó szerek adagolhatók, amelyek védik a méheket, mint: MAVRIC 2 E – 0,03%, CALYPSO 480 SC – 0,02%, ZOLONE 25 WP – 0,3% (III. mérgezési csoportba sorolt szerek).

A baktériumos tûzelhalásos betegség ellen a körte-, az alma-, a birsalmafákon a virágzás idején is lehet kezelést végezni, hatásos szerek: ALIETTE 80 WG, ALIETTE 80 WP – 0,3%.

Komplex kezelések esetén ajánlatos ellenôrizni a vegyszerek összeférhetôségét (a bordói lé nem kompatibilis a rovarirtó szerekkel).

A munkavédelmi, környezetvédelmi és állatvédelmi elôírások tiszteletben tartása mindenki számára kötelezô!

Dr. Marian Pogacian mérnök, a Növényvédelmi Egység igazgatója

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, tel. 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, tel. 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. út 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (Forradalom utca 15. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között nyit a kövesdombi Aesculap (1848. út 37. szám, tel. 237-026).

• Vasárnaponként 10-18 óra között tart nyitva a Sensiblu I. (Rózsák tere 36. szám, tel. 264- 206), 9-20 óra között a Sensiblu II. (1918. December 1. út 219. szám, tel. 244-311), 9-19 óra között a Sensiblu IV. (Kaufland épületében, tel. 264-425), 8-22 óra között a Farmaplanet Real (Real épületében, tel. 255-433), 9-13 óra között a Belladonna (Rodnei utca 59. szám, tel. 269-971), 10-16 óra között a City Pharm (Gh. Marinescu utca 60. szám, tel. 210- 654), 8-14 óra között a City Pharm (1848. út 71. szám, tel. 251-680), 9-14 óra között a City Pharm (Brassó utca 16. szám, tel. 230-652), 9-13 óra között a Diamant (Cutezantei utca 13. szám, tel. 255-515), 9-13 óra között az Euphorbia (Koós Ferenc utca 1/A szám, tel. 227-158), 9-13 óra között az Explorer (Dózsa György utca 181. szám, tel. 252-422), 8-13 óra között a Farma Dan (1848. út 15. szám, tel. 231-233), 8- 14 óra között a Firu-Farm (Horea utca 43. szám, tel 261- 357), 9-18 óra között a Help Net Farma (Spar épületében, tel. 261-788) gyógyszertárak nyitnak. 9-14 óra között a Melinda (1918. Dec. 1. út 249/1. szám, tel. 240-687), 9-13 óra között a Naturalia (Pandúrok útja 100. szám, tel. 266-733), 9-14 óra között a Novofarm (Testvériség utca 4. szám, tel. 255-138), 9-13 óra között a Pro-Vita (Brassó utca 2. szám, tel. 230-807), 9-13 óra között a Salix (Pandúrok útja 113. szám, tel. 258-622), 9-14 óra között a Dona 1. (Rózsák tere 53. szám, tel. 250- 418), 9-14 óra között a Dona 2. (1918. December 1. út 80. szám, tel. 266-107), 9-14 óra között a Dona 3. (1918. December 1. út 186. szám, tel. 254-233) gyógyszertár tart nyitva.

Segesvár:

• Vasárnaponként 8-12 óra között a Clematis (1918. December 1. utca 45. szám, tel. 774-499), 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth utca 45. szám, tel. 771- 831) ügyeletes.

• Április 5-én, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig és vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig a Humanitas I. (Mihai Viteazu utca 40. szám, tel. 772-067) ügyeletes.

Szászrégen:

• Vasárnaponként 8-14 óra között az Elena (Só u. 41. szám, tel. 512-550), 9-13 óra között a Farma Liv (Egyesülés u. 17. szám, tel. 511-018), 8-13 óra között a Geum (Só u. 21. szám, tel. 511-028), 8-13 óra között a Medifarm (Petru Maior u. 5. szám, tel. 520-771), 8-20 óra között a Lotus (Iskola u. 11/1-2. szám, tel. 511-298) tart nyitva.

• Április 5-én, szombaton 20 és vasárnap reggel 8 óra között a Catena (Mihai Eminescu utca 8. szám, tel. 511-200), vasárnap 20 és hétfô reggel 8 óra között a City Pharma (Petru Maior 40-41. szám, tel. 512-148) ügyeletes.

Marosludas:

• Vasárnaponként 9-13 óra között az Andofarm (Köztársaság utca 20/A szám, tel. 412- 666), 8-12 óra között a Mimoza (Köztársaság u. 38. szám, tel. 411-473), 9-13 óra között a Dragos&Sanda (Jövô u. 17. szám, tel. 412-097), 8-20 óra között a Panax (1918. December 1. u. 15. szám, tel. 414-604) nyit.

• Április 5-én, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig és vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig a Panax (1918. Dec. 1. utca 15 szám, tel. 414-604) nyit.

Dicsôszentmárton:

• Április 5-én, szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig az Aesculap (Szép utca 1. szám, tel. 443-672) tart nyitva.

Szováta:

• Április 6-án, vasárnap 9-13 óra között a Kakucs (M. Eminescu utca 3. szám, tel. 577-730) ügyeletes.

•

Válaszolunk olvasóinknak

– tették fel a kérdést háborús veteránok és ezek özvegyei. Lévén, hogy ezen a "területen" is folyamatosan módosítják a hatályos jogszabályokat, az illetékeseket kérdeztük, mi az eljárás idén. Kérdésünkre a Mezôpaniti Polgármesteri Hivatal illetékes osztályán válaszoltak.

Tavaly a veteránok és ezek özvegyei nem mentesültek a földadó alól. Idén másképp alakult a helyzet, a 2007/303-as számú törvény értelmében a veteránok és özvegyeik, akiknek 5 hektárnál kisebb területû szántójuk van, mentesülnek az adófizetés alól. Azok, akik ennél nagyobb területet birtokolnak, az 5 hektár feletti területekre adókötelesek. Például ha 8 hektár szántójuk van, akkor 3 hektárra fizetnek adót.

– Mi a helyzet akkor, ha a földterületek más- más helységben vannak?

– Ebben az esetben a földtulajdonosnak saját felelôsségre nyilatkozatot kell tennie, s függetlenül attól, hogy hol találhatók a területek, csak az 5 hektár fölötti területre kötelesek fizetni. Például, ha Mezôpanitban 4, Nyárádszeredában 6 hektár szántójuk van, akkor összesen 5 hektárra kell a földadót törleszteni.

A kormány módosította a CEC-hez gépkocsira befizetett magánszemélyek kárpótlására vonatkozó 2007/156-os számú sürgôsségi kormányrendeletet. A módosítás arra vonatkozik, hogy valamennyi magánszemély ugyanabban az idôpontban jut a kárpótlásokhoz. Az új jogszabály értelmében a 759.784.177,12 lej értékû állami értékpapírokat – amely az összes kárvallott kártérítését teszi ki – 2007. december 21-i keltezéssel bocsátják ki a CEC nevére. Az értékpapírokat a Gazdasági és Pénzügyminisztérium 2008. december 21-én vásárolja vissza. A magánszemélyek e dátumot követô elsô napon jelentkezhetnek a CEC- pénztáraknál, hogy az ôket megilletô összegeket felvegyék. Romániában 37.462 személy jogosult a kártérítésre – közölte a kormány sajtóirodája.

De mi a helyzet azokkal, akik a kilencvenes évek elején kivették a CEC-bôl a gépkocsira befizetett összeget és ezt a BRD-nél helyezték letétbe? – tette fel a kérdést több olvasónk, aki ebben a helyzetben van. Az ügyben megtudtuk, hogy a BRD-Groupe Société Générale és az APAR (a kárvallottak egyesülete) egyezményt írt alá, melyben leszögezik, hogy 2008. március 12. és április 13. között összeállítják azok névsorát, akik gépkocsivásárlás céljából 1992. február 15-ig utalták át betétjüket a CEC-bôl a BRD-be.

Ilyen értelemben a BRD felkéri a kárvallottakat, hogy jelenjenek meg a Bolyai utca 2. szám alatti épületükben a következô iratokkal:

1. – személyazonossági igazolvány vagy kártya, ha névváltoztatás történt, akkor az erre utaló irat eredeti példánya is szükséges

2. – ha az örökösök jelennek meg, akkor az örökösi minôséget igazoló irat

3. – ha meghatalmazott jelenik meg, akkor a közjegyzôi meghatalmazás eredeti példánya

4. – az eredeti igazolás és/vagy a számlakivonat, amelybôl kiderül, hogy a pénzösszeget a CEC-bôl a BRD-be utalták át

5. – közjegyzôi nyilatkozat arról, hogy a BRD- nél letétbe helyezett összeget nem használták fel (nem használták hiteligénylésre, nem vettek ki a pénzbôl, nem kérték a számla lezárását stb.)

A bank székhelyén egy típuskérvényt kell kitölteni.

Bôvebb tájékoztatást az APAR bukaresti fiókszervezeténél nyújtanak, telefon: 0723/592-038, 031/804-6623, naponta 10-18 óra között.

Marosvásárhelyen Sut Dumitru nyújt tájékoztatást a 0265/242-348-as és a 0720/042-945- ös telefonszámon.

Ügyintézés