Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

A halogatás nagymesterei az egészségügy vezetôi. Kezdhetjük mindjárt onnan, hogy április van, de még nincs keretszerzôdése a Maros megyei sürgôsségi kórháznak. Folytatva azzal, hogy a kórház még mindig nem vált szét, de ez is az elôzô okra vezethetô vissza: illetékesék azt szajkózzák hónapok óta, hogy szétválik, majd ha aláírják a keretszerzôdést. Hamarabb nem lehet.

Ezeket a nyilatkozatokat november óta halljuk. Decemberben semmi nem történt, aztán kisütötték, hogy február 1. legyen a határidô, majd március 1. és végül április 1. Nos, tegnap, rákattintva a szaktárca honlapjára, a keretszerzôdés- tervezetére, pontos tájékoztatást kaptunk: "2008. április 1-jén lép életbe az új keretszerzôdés, az egészségügyi rendszer legfontosabb dokumentuma, amely megszabja az egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek és orvosi készülékek leszerzôdésének feltételeit". Mindennek a teteje, hogy tegnap a megyei közegészségügyi hatóság vezetôje lapunknak kijelentette: az újabb határidô a keretszerzôdés megkötésére és implicite a kórházak szétválasztására május 1., ha nem hisszük, kérdezzük meg az egészségbiztosítási pénztárat.

Elhisszük Silviu Morariu doktornak, természetesen. De nem értjük. A bizonyítványt lehet magyarázni, de elvileg érthetetlen számunkra, ahogyan Romániában ezek a dolgok mûködnek. Kérdés: ha már így lett, miért ne lehetne legalább áprilisban megejteni a megyei kórház szétválasztását? Van országos keretszerzôdés, vannak alkalmazási normák, miért ne indulna május elsejétôl két külön kórház? Ehelyett majd újra eljátsszák a különválást, az újabb szerzôdések aláírását. Az idôfaktor nem fontos?!

Egy ilyen lényeges irat elôkészítését és letárgyalását négy hónapon át halogatni enyhén szólva szakmaiatlanság. Ennek hiányában – bár a kórházak a tavalyi szerzôdés kiegészítô iratai alapján mûködnek – nehéz dolga van a kórházi vezetônek, akinek menedzseri szerzôdésében hatékonysági mutatókat szabnak meg, majd a következô évben számon kérik tevékenységét, minôsítéseket adnak, aminek alapján az igazgató marad vagy menesztik. Vagy mégsem? A halogatás itt is mûködik: az országos viszonylatban március 11-én megkezdett menedzseri kiértékelô elsô két hete után a szaktárca illetékesei önkritikát gyakorolnak. Kijelentik, eddig a kórházvezetôk 60 százalékának tevékenységét ellenôrizték, és kiderült, az esetek közel fele "problémás". Így aztán megállapították, a kritériumrendszer túl szigorú, ezért a kiértékelôk határideje április 30-ig eltolódik. És nem lesznek minôsítések, csak pontozás, kíméletesség.

Így aztán április 1-jei viccnek tûnt tegnapi beszélgetésünk a közegészségügy igazgatójával. Remélhetôleg az áprilisi bolondságok nem folytatódnak…

A marosvásárhelyi tanács múlt heti ülésén fogadták el azt a határozatot, melynek alapján véglegesítettek egy ingatlancserét a marosvásárhelyi önkormányzat és a római katolikus egyház között. Az elvi döntést már novemberben elfogadták arról, hogy a Mûvészeti Líceum egy épületszárnya és a Horea utcai Európa Gimnázium tulajdonost cserél.

Múlt héten a tanácstestület a szerzôdést fogadta el, melynek aláírása révén a birtokcserét kivitelezik, és az ingatlanok értékegyeztetése nyomán a város még 226 eurót fizet az egyháznak.

A szerzôdés szerint a római katolikus egyház átadja a városnak az Európa Gimnázium régi iskolaépületét és a hozzá tartozó 1690 négyzetméteres telket. Ennek fejében az önkormányzat a Mûvészeti Líceum új épületszárnyát adja át az egyháznak, 2094 négyzetméternyi telekkel együtt. A líceum új épületszárnyát már annak államosítása után húzták fel, így a visszaszolgáltatási eljárás során ezt az ingatlanrészt nem kaphatta meg az egyház.

Miután a tanács novemberben elfogadta az egyházi kezdeményezésre történô birtokcserét, az ingatlanokat újraértékelték a jelenlegi tulajdonosok. Eszerint 678.252 eurót ér a Forradalom utcai épületszárny és 678.478 euró az értéke a Horea utcai Európa Gimnázium egyházi birtokban levô ingatlanjának. A múlt héten elfogadott tanácsi határozatban, mellyel egyben a tanács a csereszerzôdés aláírására is felhatalmazta Dorin Florea polgármestert, az ingatlanok idôszerûsített értéken történô cseréjét hagyta jóvá a megyeszékhelyi önkormányzat, pontosítva, hogy a város az értékkülönbséget kifizeti az egyháznak.

Soha nem látott biztonsági intézkedések közepette kezdôdik ma Bukarestben a NATO-csúcs. A 26 tagország, illetve 23 stratégiai partnerállam 3000 magas rangú küldötte – közöttük George W. Bush amerikai, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Angela Merkel német kancellár –, 3500 újságíró vesz részt a kétnapos csúcstalálkozón. A vendégek biztonságára több mint 7.000 rendôr és csendôr vigyáz.

Traian Basescu államfô szerint a csúcstalálkozónak három nagy célkitûzése van: a NATO-bôvítés, az afganisztáni és a nyugat-balkáni helyzet és a XXI. század fenyegetéseivel szembeni védekezés.

Az Észak-atlanti Szövetség bôvítése kapcsán kijelentette, hogy Románia szeretné, ha a történelem során elôször szövetségesek vennék körül. Véleménye szerint Horvátország, Albánia és Makedónia mellett Grúzia és Ukrajna meghívása "globális megoldást jelenthetne a régió számára". Az elnök úgy gondolja, hogy fontos lenne, ha Bukarestben Bosznia és Hercegovina, Montenegró és Szerbia javítaná és elmélyítené kapcsolatát a szövetséggel. "Reméljük, Bosznia és Hercegovina, túllép a Partnerség a békéért fázison és felerôsíti a tárgyalásokat, Montenegró pedig egyenesen a tárgyalásokkal kezdhetné. Javasolni fogjuk, hogy Szerbia, amely nem vesz részt a csúcstalálkozón, elnyerje a szövetséggel felgyorsított párbeszédet folytató állam státusát" – nyilatkozta Basescu.

Románia nem szállít feltétel nélkül katonákat Afganisztánba, jelentette ki a továbbiakban. Az államelnök szerint Románia kész katonákat küldeni Afganisztánba, de nem úgy, hogy "közben mások kivonják a hadseregüket vagy a kevésbé veszélyes zónákba terelik át".

Az államfô úgy értékelte, hogy Oroszország nem kellene fenyegetésnek tekintse a NATO-t, és a "hidegháború" logikája helyett partnerségre kellene törekednie a szövetséggel. "A NATO-tagországok nem jelentenek fenyegetést Oroszország számára. Oroszországot is érik terrortámadások, akárcsak a NATO-tagállamokat. Mikor lépünk túl a hidegháború logikáján? Ki képzel olyasmit, hogy a NATO megtámadhatná az Orosz Föderációt?" – tette fel a szónoki kérdést, megtoldva azzal, hogy senki sem nyerhet az olyan nyilatkozatokkal, amelyek szerint, ha Ukrajna közeledne a NATO-hoz, Oroszország rakétákkal fordulna ellene.

A fenti kijelentés Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatára hangzott el, aki aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Amerika Grúziát és Ukrajnát is meg akarja hívni az Észak-atlanti Szövetségbe. Moszkva szerint a két ország esetleges csatlakozása "elsôsorban geopolitikai, de gazdasági következményekkel is járna", mivel Oroszország "szoros kapcsolatban áll" bizonyos grúz, illetve ukrán vállalatokkal. Moszkva kész együttmûködni a NATO-val, de "nem hagyjuk, hogy megsértsék az érdekeinket" – jelentette ki Lavrov.

A bukaresti légteret a lehetô legszigorúbban ellenôrzik kedd reggel óta, mivel már landoltak a NATO- csúcs résztvevôit szállító elsô repülôgépek. A fôvárosban forgalomkorlátozásokat léptettek életbe.

Helyi idô szerint délben már le is szállt az elsô – kifejezetten a NATO-csúcsra érkezô – gép, amely a macedón elnököt és kíséretét hozta. A NATO-csúcs biztonságáért felelôs országos parancsnokság (CNSS) bejelentette: a légteret, illetve a Fekete- tengeri és a dunai hajóközlekedést egyaránt szigorúan ellenôrzik. A NATO AWACS-gépei már kedden is figyelték a román légteret.

Különleges figyelmet szentelnek a Bukarestet és Konstancát összekötô országútnak, amelyen Bush amerikai elnök közlekedik majd. A tervek szerint a Fehér Ház lakóját szállító gép kedd este a bukaresti Henri Coanda (Otopeni) repülôtéren landol. Bush szerdán utazik tovább, hogy megtekintse a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu amerikai katonai támaszpontot. Onnan az ugyancsak tengerparti Neptunra vezet útja, ahol kétoldalú megbeszélést folytat Traian Basescu államfôvel.

A belvárosban helyi idô szerint délelôtt fél tizenegykor a biztonsági erôk teljes hosszában lezárták azt a "közlekedési folyosót" (a hatsávos út középsô négy sávját), amely a repülôtértôl a csúcstalálkozónak otthont adó Parlamenti Palotához, illetve a vendégek különbözô szálláshelyeihez vezet.

Az eltérített forgalom dacára mindeddig nem volt jelentôs közlekedési dugó. Sokan ugyanis komolyan vették a figyelmeztetéseket, ezért nem szálltak autóba, hanem inkább a tömegközlekedési eszközöket vették igénybe. A fôvárosiak jelentôs része külföldre vagy vidékre "menekült" a csúcstalálkozó elôl.

A delegációk rendelkezésére álló jármûvek készen állnak a "bevetésre". Az állam- és kormányfôket páncélozott Mercedes-limuzinokkal, a delegációk többi tagját Ford luxusautókkal szállítják. A Mercedes cég hetven limuzint, a Ford négyszáz gépkocsit ajánlott fel. Az egyenként 300 lóerôs autókban a volán mögött hivatásos román gépkocsivezetôk ülnek, akiket a gyártó cégek emberei készítettek fel.

Az alperes romániai cég az elôzô tárgyalásokhoz hasonlóan hétfôn sem képviseltette magát a Fôvárosi Bíróságon, a magyar állam mint felperes által indított, úgynevezett ciánper per újabb tárgyalásán, az eljáró bíró Gönczy Jánost, a ciánszennyezés idején kinevezett kormánybiztost hallgatta meg tanúként.

Császár P. Emôke bíró emlékeztetett arra, hogy a szennyezést okozó cég felelôsségét már korábban megállapította a bíróság, jelenleg a kártérítés összegének pontosítása a feladat. Ennek érdekében hallgatták meg tanúként a korábbi kormánybiztost, illetve a bíróság felkérte a felperest, hogy tegyen javaslatot szakértô személyére. Ezt követôen szakértôt rendelnek ki az ügyben.

Mivel az alperes Transgold Rt. bányavállalat megszüntette korábbi ügyvédjének megbízását, részére az okiratok kézbesítése nem megoldott.

Gönczy János a hétfôi tárgyaláson elmondta: bár a ciánszennyezés idején mindenki a halpusztulással volt elfoglalva, sokkal nagyobb gond volt, hogy a cián rengeteg alsóbbrendû élôlényt is megölt a folyóban, ez pedig csak igen lassan épült újra.

A károk felmérésében több magyarországi kutatóintézet vett részt, végül az eredményeket egy független angliai intézet a WrC összesítette. Ez az intézet egyrészt figyelembe vette a magyarországi felmérések adatait, a minisztériumok, önkormányzatok által közölt költségeket, illetve a hasonló ügyekben folytatott számítások nemzetközi tapasztalatait. Ezek alapján az ökológiai károkat 65 millió dollárban határozta meg, az egyéb károkat pedig csaknem 39 millió dollárban.

Gönczy János szólt arról, hogy a 2000 januári ciánszennyezés után, amely elpusztította a Tisza élôvilágát, még többször jelentôs nehézfém szennyezés is érkezett, bár ezért nem az alperes, hanem más bányák zagytározói a felelôsek. A különféle nehézfémek nem távoznak a vízzel, hanem fôként a lassúbb folyású magyarországi területeken leülepedve, a hordalékhoz tapadva a növényeken, a halakon keresztül az emberekre is veszélyesek lehetnek.

A korábbi kormánybiztos szerint mivel a nehézfémszennyezést – kényelmi és anyagi okokból – nem azokon a folyószakaszokon mérték, ahol feldúsulásuk feltételezhetô volt, hanem a szokásos mérôpontokon, így az egészségügyi határérték alatti mennyiségeket mértek. De nem hivatalos laboratórium más pontokon a határérték több százszorosát is mérte. Gönczy János szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani erre is.

Az ügyben a felperes 28,596 milliárd forintos kártérítést követel az alperes cégtôl.

Mindennapi életünk alapzajától mentes környezetben, kipirult arcú, boldogan viháncoló gyerekek közt találtam rájuk. Állatokról beszélgettek, kocsikat rajzoltak. Egy kívülálló azt gondolhatná, férfiembernek nem áll jól, vagy manapság legalábbis furcsa, három és hat év közötti "kismanók" közé keveredni. Félórás látogatásaim alatt bebizonyosodott, bizony, hamis ez a feltevés. Maros megye két óvó bácsija aligha tekinthetô idegen fészekbe pottyant "kakukktojásnak", hiszen mesterségüket épp olyan szeretettel, odaadással végzik, mint bármelyik hivatásos óvónô.

Szôcs Rajmond úgy kuporodik le játszani a gyerekek közé, mint a világ dolgaira kíváncsi, magasra nôtt kisfiú. Mozdulataiból azonban nyugalom árad, miközben az Arlecchino óvoda aprónépét biztos kezekkel kormányozza a fantázia szeszélyesen kanyargó ösvényein.

– Számomra ez egy folyamatos önfejlesztés. Legalább annyit tanulok ezektôl a gyerekektôl, mint ôk tôlem. Szeretek improvizálni, különbözô szerepeket magamra ölteni, és ezek a csöppségek segítenek nekem abban, hogy ne veszítsem el gyermeki énemet és az élethez való derûs hozzáállásomat – mondja Rajmond beszélgetésünk elején, majd arról mesél, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzô elvégzése után, a Sapientia egyetem szociálpedagógia szakán határozta el, hogy óvó bácsi lesz.

– Spontán döntés volt, mint minden az életemben. Úgy éreztem, ez az a szabad légkör, amelyben igazán ki tudom teljesíteni magam. A gyerekek már a legelején elfogadtak, azok az óvodások pedig, akik apa nélkül nevelkednek, különösen ragaszkodnak hozzám. Persze, tudatában vagyok annak, hogy ez egy igencsak elnôiesedett szakma, és ebbôl adódóan voltak is kezdeti nehézségeim. Legnehezebben a pelenkázás fortélyait sajátítottam el, sokáig ezt utánozhatatlan ügyetlenséggel mûveltem, de hat év alatt ebbe is belejön az ember – mosolyodik el Rajmond óvó bácsi, aki szerint a gyermekekkel való kapcsolat kialakításában nincs fontosabb a türelemnél.

– Meg kell adni a szabadságot nekik, hogy odaérjenek hozzánk. A felnôtt a maga nagyságában tekintélyt parancsoló, sôt ijesztô lehet a kisgyermek számára, ezért ki kell várni a pillanatot, amikor saját belátásából kezd közeledni. Erre a szabad játék közben nyílik a legtöbb alkalom. Az is fontos, hogy képesek legyünk az apróságok hangulata szerint napról napra átformálni eredeti elképzeléseinket. Én például közkívánatra rendszeresen beszélek mamutul, egyszer pedig egy varázserôvel rendelkezô fakofferrel leptem meg ôket. Az a legfontosabb, hogy érezzék a gyerekek a jelenlétünket. Nem az marad meg bennük, hogy megtanítottuk-e nekik a salátáról szóló verset, hanem az, ahogy rájuk nézünk, ahogy megérintjük ôket.

Amikor hivatása társadalmi megítélésérôl kérdezem, újra elmosolyodik:

– A legtöbben amolyan jó poénnak tekintik vagy ámuldoznak. Egy szabálytalan biciklis manôverem során emiatt úsztam meg a bírságot. A rend ôre, hallván, mi a mesterségem, elnevette magát, és kijelentette, nem büntet meg, úgyis olyan alacsony az óvó bácsis fizetés.

– Általános iskolás koromban határoztam el, hogy óvó bácsi leszek. A családom nemigen vette komolyan döntésemet. Amikor 2001-ben versenyvizsgára jelentkeztem, a fôtanfelügyelô más terembe akart irányítani, mondván, hogy rossz helyre tévedtem, itt az óvónôk vizsgáznak – meséli Kolozsvári István, Maros megye elsô óvó bácsija. A hosszú hajú, kék szemû férfi – aki szabad idejében Rapszodik néven reppel – hét évvel ezelôtt vált a nyomáti kisgyermekek "óvójává," és jelenleg öt magyar és tizenegy roma gyereket nevel. Mégpedig a szó szoros értelmében, a roma származású csöppségek ugyanis legtöbbször úgy kerülnek óvodába, hogy azt sem tudják, mit jelent asztalhoz ülni, reggelizni vagy reggeli elôtt imádkozni.

– Viszont nagyon tiszták. Ha az idôjárás kedvezô, hagyományos viseletben jönnek oviba, és öltözékük is mindig rendezett – teszi hozzá az óvó bácsi, majd arról beszél, hogy ezek a gyerkôcök eleinte egy "kukkot" sem tudnak magyarul, így kézzel, lábbal tanítgatja ôket.

– Mire elérik az iskolás kort, már elfogadhatóan tudnak kommunikálni ezen a számukra idegen nyelven – mondja István, akit Rajmondhoz hasonlóan elsô perctôl elfogadtak az ovisok.

– Nekik teljesen természetes, hogy óvó bácsijuk van. Inkább azt furcsállják, ha óvónôk jönnek hozzánk egy-egy nyílt órára.

– Még rajzolhatok valamit, óvó? – szakítja félbe az eszmefuttatást egy hetyke, barna kis legény.

– Ha kedveskedni akarnak, így szólítanak. Jobban szeretem, mint az óvóbácsizást – jegyzi meg mosolyogva beszélgetôtársam.

– Voltak problémás gyerekeim is, akik kezdetben lerángatták a terítôket, kiabáltak, verekedtek. Egyikük nagymamája elárulta, hogy a kisunoka több verést kap otthon, mint ételt. Ezeken a fiúcskákon csak úgy lehet segíteni, ha szépen beszélünk hozzájuk. Minél erôszakosabbak, annál szebben.

– Valóban óvó bácsi ez a Rapszodik? – idézem fel magamban egy internetes fórum egyik bejegyzését.

– Sokan kételkednek abban, hogy tényleg ez a hivatásom. Ugyanakkor arra is volt már példa, hogy egy hiphop-táborban pénzt gyûjtöttek az óvoda számára. Arra viszont mindig vigyázok hogy különválasszam a mesterségem a hobbimtól. Kizárólag zenésztársaim között, a színpadon vagyok Rapszodik, ezeknek az apróságoknak egyszerûen csak az "óvó" vagyok – mondja István.

A beszélgetéseket követôen sokat morfondíroztam magamban, mi volt az, ami annyira megfogott mindkét óvó bácsi gyerekekhez való viszonyulásában. Talán az a természetesség, ahogy Rajmond "hello, bello-"t rikkantva csendesíti az érkezésemkor izgatott nyüzsgésbe kezdô aprónépet, vagy ahogy István rajzlapokat osztogat a páréves alkotóknak. Meg annak megtapasztalása, hogy divatok és anyagi indítékok szerint formálódó világunkban még léteznek olyan emberek, akik nem akarják mindenáron tömegmintára átplasztikázni álmaikat.

Az elszigetelt településeken élô idôs, egyedülálló személyeknek lehetôséget kell biztosítani, hogy szükség esetén segítséget kérhessenek a 112-es segélyhívószámon – mindezt a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség vállalta fel egy országszinten egyedülálló program keretében.

Megyeszerte sok az olyan idôs, egyedülálló, beteg ember, akik a falvaktól távol esô házakban, tanyákon élnek és bármilyen baj történik, nincs lehetôségük a mentôket, tûzoltókat vagy akár a rendôrséget értesíteni.

– Hogy segítsünk a világtól elzártan élô idôseken, a megyei rendôr- felügyelôség 87 személynek biztosít maroktelefont, amelyekrôl kizárólag a 112-es segélyhívószám lesz hívható – tájékoztatott Gabriela Pînca, a rendôrség osztályvezetôje, akitôl az ötlet származik. A készülékeket és az ezek mûködéséhez szükséges kártyákat az Orange telefonszolgáltató biztosítja és a telefonokat olyan kártyákkal látják el, amelyeket félévenként kell csak feltölteni. A maroktelefonok mûködtetése nem kerül pénzbe az idôseknek.

Az eredeti elképzelés szerint a rendôrség a lakosságot szerette volna felkérni, hogy azok, akiknek olyan maroktelefonjuk van, amelyet már nem használnak, ajánlják fel a rászorulóknak, azonban a szolgáltató egyszeri megkeresésre reagált, így e megoldás mellett döntöttek. A hamarosan életbe lépô program keretében a megye több mint húsz településén élô idôsek jutnak készülékekhez, többek között Ádámos, Mezôcsávás, Vámosgálfalva, Szászbogács és Mezôzáh környékérôl. Kérdésünkre Gabriela Pînca elmondta, a személyek kiválasztásakor feltétel volt, hogy az illetô közösségtôl távol esô helyen élô, egyedülálló legyen, emellett pedig, hogy a szóban forgó helység rendelkezzen árammal és térerôvel a készülékek üzemeltetése számára. Abban az esetben, ha a program sikeresnek bizonyul, több személyre is ki szeretnék majd terjeszteni.

Tegnap a marosvásárhelyi közösségi rendôrség megalakulásának harmadik évfordulóját ünnepelve jelentôs elôrehaladásról, tevékenységük egyre növekvô hatékonyságáról számolt be a vezetôség, habár a közölt adatok kevésbé támasztották alá az elhangzottakat. A polgármesteri hivatal gyûléstermében tartott rendezvényen érdemoklevelet is átnyújtottak az önkormányzati vezetôknek, a rendfenntartó erôk illetékeseinek, közösségi rendôrügynököknek, meghívottaknak.

Filip Viorel, a közösségi rendôrség vezetôje beszámolt arról, hogy idén a 122 ezer eurós, európai pénzalapból lehívott összeget a közösségi rendôrök továbbképzésére fordítják majd. Az eltelt három évben is hangsúlyt fektettek a fekete ruhás felügyelôk elméleti és gyakorlati ismereteinek gyarapítására, ami azért volt szükséges, mert az üres állások betöltésére meghirdetett versenyvizsgákra fôként frissen végzett középiskolások jelentkeztek.

A közölteket alátámasztandó Filip Viorel elmondta, hogy 2005-ben alig 34 bûncselekmény elkövetôjét sikerült azonosítaniuk, 2006-ban már 56-ot, tavaly pedig 75 törvénysértôt kerítettek kézre. A viszonylag alacsony számadatok ellenére a közösségi rendôrség vezetôje pozitívan értékelte, hogy a három év alatt sikerült hat személyt testi sértés, 45-öt zsebtolvajlás, 52-t bolti lopás, 21-et gépkocsifeltörés miatt elfogniuk, a közbiztonság veszélyeztetése miatt pedig 158 személyt vontak felelôsségre. Jelentôs elôrelépésként említette, hogy a város területén sikerült visszaszorítani a koldulást, a prostitúciót és a lovas szekerekkel való közlekedést, habár a Jeddi úton, az Egyesülés negyedben és a Hidegvölgyben még mindig napi 3-10 szekeret állítanak meg vagy fordítanak vissza a rendfenntartók.

A beszámoló végén a közösségi rendôrség vezetôje érdemoklevelet adott át többek között a városvezetôknek, helyi tanácsosoknak, a Megyei Rendôr-felügyelôség, a Megyei Katasztrófa-elhárító Felügyelôség, a csendôrség, a hírszerzô szolgálat megyei részlege vezetôinek, valamint közösségi rendôröknek.

Ezerötszáz csángó gyerek látogatja Moldvában a magyarórákat – nyilatkozta az MTI-nek Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási programjának felelôse. Az állami tanintézményekben nem kötelezô tantárgyként megtartott magyarórákon 992 gyermek vesz részt, iskolán kívüli magyarnyelvoktatásban pedig további 500 gyerek részesül.

Jelenleg tizenkilenc faluban nyílik lehetôség a magyar nyelv tanulására, ebbôl 15 faluban állami iskolában is tartanak órákat. A tanulók egy része az állami oktatás mellett az iskolán kívüli magyarórákat is látogatja, hogy jobban elmélyíthesse tudását.

A csángómagyar oktatási program nyolc éve indult Klézsén, az elsô pedagógusok egyike Hegyeli Attila és felesége volt. Ma már 36 pedagógus tanítja a magyar nyelvet Moldvában.

Az oktatási program vezetôje szerint bôvíteni lehet még a magyarul tanulók számát. Egyrészt azokon a településeken, ahol már meghonosodott a magyar oktatás, nem kapcsolódott be valamennyi gyermek a programba, másrészt pedig körülbelül húsz olyan település létezik még Csángóföldön, ahol a gyermekek beszélik a magyar nyelvet. A terjeszkedéshez azonban további pedagógusok jelenlétére lenne szükség – fogalmazott Hegyeli Attila.

Az oktatás elôsegítése érdekében a Duna Televízió tankönyvadományt juttatott a csángó gyermekeknek, akik a televízió és a csíkszeredai Hargita Népe címû napilap munkatársai révén kapták meg vasárnap a könyvcsomagot.

Hegyeli szerint, bár nyolc éve oktatnak magyarul, a helyi pedagógusok és a római katolikus papok még mindig gáncsoskodnak. Legutóbb például Diószegen és Nagypatakon megszégyenítették ôket román társaik elôtt, és levonták magaviseleti jegyüket a magyarul tanuló gyermekeknek.

– Pozitív irányú elmozdulást jelent viszont az, hogy a központi hatóságok, illetve a Bákó megyei tanfelügyelôség nem segíti ugyan, de nem is gátolja munkánkat – fogalmazott Hegyeli Attila.

Noha a napok immár hosszabbak lettek, a levegô is melegebb, nyílnak a virágok és kezdenek zöldbe öltözni a fák, mindez a németeket – legalábbis jelentôs részüket – aligha örvendezteti meg.

Egy kedden nyilvánosságra hozott felmérés szerint ugyanis szinte minden második német polgár tavaszi fáradtságra panaszkodik, s a fáradtság mellett fokozott idegességre, álmatlanságra, valamint vérkeringési és emésztési zavarokra.

Szakértôk szerint vége már azoknak az idôknek, amikor a mérsékelt égövi térségek lakói még minden különösebb megpróbáltatás nélkül viselték az évszakok változásait. Az elmúlt esztendôk szinte kiszámíthatatlan idôjárása, az egyes évszakok "zûrzavarai" az emberek jelentôs részénél felborították a szervezet biológiai egyensúlyát, azaz a biológiai óra immár nem igazodik zökkenômentesen a környezet változásaihoz.

A télbôl a tavaszba történô, fokozatosnak immár aligha nevezhetô átmenet az emberek túlnyomó része számára fokozott stresszel, illetve a pszichoszomatikus panaszok erôsödésével, azaz a vegetatív idegrendszer izgalmi állapotának növekedésével jár. Ami azután végigkíséri az egész tavaszt, így az idézett szakértôk szerint nem is csoda, hogy a május és a június a depressziós betegek számára nehéz idôszakokkal jár.

A felmérésbôl kitûnt, hogy a német férfiak 54 százaléka panaszkodik tavaszi fáradtságra, míg ugyanez az arány a nôk esetében 60 százalékos. Az "érintettek" kimerültnek érzik magukat, szinte szüntelen ásítoznak, képtelenek a koncentrálásra, s rendkívül feszültek. Ami azután környezetüket is megviseli.

Természetesen az okok, illetve a tünetek mellett az illetékes szakértôk tanácsokkal is szolgáltak a tavaszi betegségek kiküszöböléséhez. Így mindenekelôtt a levegôt és a mozgást, s ez utóbbin belül is a "tartós megterhelést" követelô gyaloglást, illetve futást, valamint a kerékpározást ajánlották. "A testet kemény megpróbáltatások elé kell állítani, mert csakis így növelhetô az alkalmazkodási képesség" – vélekedett egy neves berlini pszichiáter, aki emellé még rendszeres szaunázást is ajánlott, eltanácsolt viszont az alvásidô meghosszabbításától. Úgy vélekedett ugyanis, hogy a túlzott alvás növeli a depresszióra való hajlamot, s ennek kapcsán arra utalt: nem véletlen, hogy depressziós betegeket egyebek között alvásmegvonással kezelnek.

Nincs bizonyíték arra, hogy Diana hercegnô ellen bárki merényletet szervezett volna – így foglalta össze hétfôn a féléves vizsgálat eredményeit az ügyben eljáró londoni felsôbírósági bíró.

A merényletelmélet fô szószólója Mohamed Fayed brit-egyiptomi mágnás, akinek fia, Dodi – Diana akkori barátja – a walesi hercegnôvel együtt halt meg az 1997. augusztus végi párizsi autószerencsétlenségben.

A Diana-ügyet végleg lezárni hivatott, hivatalosan halottkémi vizsgálatnak minôsülô, hat hónapja kezdôdött brit esküdtszéki meghallgatássorozat végén azonban az eljárás vezetôje, Scott Baker lordbíró kijelentette: "morzsányi bizonyíték" sem merült fel arra, hogy a brit királyi család, a titkosszolgálatok vagy bármely egyéb kormányszerv részérôl bárki a hercegnô életére tört volna.

Baker szerint így az sem nyert bizonyítást, hogy Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet királynô férje vagy az ô utasítására a brit külsô elhárítás, az MI6 merényletet készített volna elô Károly brit trónörökös néhai – a walesi hercegtôl 1996-ban elvált – felesége ellen.

Fayed, a világhírû londoni Harrods luxusáruház és a párizsi Ritz szálló tulajdonosa szinte a párizsi autószerencsétlenség pillanata óta hangoztatja azt a meggyôzôdését, hogy fiát és Dianát a királyi család ölette meg, a titkosszolgálatokkal összejátszva. Szerinte ezzel akarták megakadályozni, hogy Dodi Fayed személyében egy hithû muszlim legyen a két ifjú trónörökös, Vilmos és Harry herceg – Károly és Diana fiai – mostohaapja.

Az idôs Fayed szerint Diana és Dodi házasságot tervezett, sôt Diana már terhes is volt az ô fiától a párizsi szerencsétlenség idején.

Ez utóbbit mindazonáltal már az elsô francia orvosszakértôi vizsgálatok cáfolták.

Mind a hat évig tartó francia, mind az utána következô, hároméves brit rendôrségi vizsgálat kizárta a szándékosságot, és egyértelmûen a Diana és Dodi kocsiját vezetô sofôr – a párizsi Ritz szálló helyettes biztonsági fônöke, Henri Paul – súlyos ittassága és gyorshajtása okozta balesetnek minôsítette az 1997. augusztus 31-i tragédiát.

Mohamed Fayed azonban nem vonult vissza, és amikor a londoni felsôbírósági eljáráson február végén meghallgatták, a királyi családtól Tony Blair volt miniszterelnökön és a francia mentôsökön át Európa és Amerika szinte összes titkosszolgálatát bûnrészesnek nevezte az általa vélelmezett gyilkosságban.

Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény – a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvénykezési aktusa – gondoskodik a mai napig arról, hogy Nagy-Britannia trónjára katolikus uralkodó ne ülhessen, sôt még olyan sem, akinek házastársa katolikus.

Jóllehet a törvény ma már egyértelmûen ütközik a megkülönböztetést tiltó brit és európai uniós jogszabályokkal, a brit kormányok eddig ódzkodtak attól, hogy belekezdjenek a trónutódlási jog reformjába, mert ennek rendkívül összetett járulékos kihatásai lennének.

A törvény visszavonása egyet jelentene például azzal, hogy az anglikán egyház nem lenne többé államegyház. Jelenleg ugyanis – a Rómával történt szakítás óta – a mindenkori brit uralkodó, vagyis az államfô egyben az anglikán egyház világi vezetôje is; hivatalos titulusa szerint a hit védelmezôje, és e minôségében az anglikán püspökök hivatalba emelésének végsô joga is a koronás fôé.

A trónutódlási törvényt azonban az utóbbi években egyre több képviselô és egyházi személyiség támadja diszkriminatív jellege miatt, és az ügy elôkerült az alkotmányos berendezkedés reformjáról jelenleg folyó alsóházi vitában is.

A kérdést egy katolikus skót munkáspárti képviselô vetette fel, és Jack Straw igazságügy-miniszter válaszában kijelentette: a kormány "egyértelmûen kész fontolóra venni" a törvény sorsát. Straw elismerte, hogy a jogszabály sokak szemében "ósdinak" tûnhet.

Konkrét tervek a törvény eltörlésére azonban nincsenek, és az egyelôre érvényben maradó tilalom közvetlenül érinti például II. Erzsébet királynô legidôsebb unokáját is.

Peter Phillips, Anna hercegnônek, az uralkodó leányának 30 éves fia ugyanis egy katolikus kanadai hölgynek esküszik örök hûséget a tervek szerint májusban, és ehhez – jóllehet csak a tizenegyedik a trónutódlási sorrendben, vagyis sok esélye nincs a korona viselésére – hivatalosan le kellene mondania trónigényérôl.

A múlt csütörtöki The Daily Telegraph által idézett jogi szakértôk szerint Phillipsnek módjában állna a törvény megsemmisítése: csak annyit kellene tennie, hogy bírósághoz fordul emberi jogai megsértése címén, és "szinte biztos, hogy nyerne".

Mint lapunkból már ismertté vált, Incze Jenô, Gernyeszeg polgármestere nem vállalja többet e tisztséget. A jelöltállítás módja ellen volt kifogása, ezért nem jelentkezett a megmérettetésre. Az RMDSZ helyi szervezete így Kolcsár Gyula 36 éves körtvélyfáji kertészmérnököt, vállalkozót jelölte. Ôt kérdeztük, mi az elképzelése a község jövôjérôl.

– Incze Jenô polgármester a jelöltállítást kifogásolta. Mi is történt tulajdonképpen?

– Az RMDSZ helyi szervezete a Szövetségi Képviselôk Tanácsának határozata értelmében még februárban eldöntötte, hogy jelölôgyûlést szervez, ahol a választmány határozza meg, ki induljon a helyhatósági választásokon. Ezt korábban elfogadta a polgármester is. Utólag javasolta az állóurnás szavazást, akkor a választmányban ismét napirendre tûztük a témát, ekkor a testület nagy többséggel ismét az elôbbi módszer mellett döntött. Azért választottuk ezt a módszert, mert négy évvel ezelôtt urnás választást tartottunk, ekkor az idôsebbek azt hitték, hogy valójában ez a helyhatósági választás, és sokan akkor nem jöttek el szavazni, amikor kellett volna.

– A választmánynak két kifogása volt a polgármesterrel szemben: nem volt elég hatékony és túl nagy teret adott az alpolgármesternek. Ön osztja ezt a véleményt?

– Valójában nincs kifogásolnivaló Incze Jenô munkájában, amit lehetett, megtett a községért. Többen viszont azt nehezményezik, hogy a polgármesteri hivatalban az alkalmazottak lekezelik az embereket. Lehet, hogy itt kellett volna rendet teremteni.

– Ha nem volt kifogásolnivaló, akkor miért kell váltani?

– Valóban már négy évvel ezelôtt többen megkerestek és kérték, hogy vállaljam el a polgármester-jelölést. Akkor nem tettem, mert nem volt elég tapasztalatom. A helyi tanácsba viszont bejutottam, így közelebb kerülhettem a közigazgatáshoz, úgy érzem, négy év alatt megismerhettem a községet, felkészülten vállalhatom a jelölést.

– Milyen változásra számíthatnak a gernyeszegiek, ha önt megválasztják?

– Elsôsorban folytatjuk azt, amit elkezdtünk: a vízbevezetést, a csatornázást, a közvilágítás korszerûsítését, az aszfaltozást, a járdakiépítést, nemcsak a fôút mentén levô településeken, hanem az ettôl távolabb esô falvakban is. Be kell fejezzük az iskola és mûvelôdési otthon javítását. Javítani kell a szemétszállításon és a falvak közötti közszállításon, a közbiztonságon is. Újdonságként bevezetném a kihelyezett ügyintézést a községközponttól messzébb levô falvakba. Ugyanakkor a civil szervezeteket is bevonnám közös pályázatokba, programok kidolgozásába. Ezenkívül hivatalosítani szeretném a hollandiai Baarn várossal a testvértelepülési kapcsolatot.

– Nehéz ügynek ígérkezik a földtulajdonjog rendezése.

– Igen, az elôzô földosztó bizottságok mulasztását, hibáit nehéz lesz kiigazítani. Szeretnék korszerû felszerelést vásárolni, amivel könnyebben és pontosabban lehet majd kimérni a parcellákat.

– Lesz-e ellenjelöltje?

– Az RMDSZ-ben lezárult a jelöltállítás, így véglegesen én vagyok a polgármesterjelölt. A Magyar Polgári Párttudomásom szerint a Vajda Mihály, Szászrégenben lakó, gernyeszegi származású állattenyésztési szakembert jelöli.

A Maros megyei huszonhárom helyi szervezet képviselôi Berekméri Sándor agrármérnököt és Ráduly Levente pszichológust javasolták az elnöki tisztségre. A szavazásra jogosult huszonkét szervezet képviselôi titkos szavazással Ráduly Leventét választották a megyei szervezet élére. Megválasztották az alelnököt Berekméri Sándor személyében, valamint hét elnökségi tagot.

Kiss István

Lazán összefüggô jelenetek sorozatában lép színre és nevetteti könnyesre közönségét a Yorick Stúdió társulata legutóbbi elôadásában. A bástyába zsúfolódott és hûségesen kitartó publikum jutalma a folytonos, megszûnni nem akaró groteszk és beteg humor, az eredmény pedig a kacajjal keveredô borzalom: cirkuszvilágba cseppent a mélyen tisztelt, aki Ezerarcú Fregoli szívélyes idegenvezetésén keresztül ismerheti meg Zoroaszter Leó erômûvészt, Buflakár Bélát, a középszerûség virtuózát, Szabóné Hajagos Bettina nôimitátort, dr. Andreas Stiebe szózsonglôrt, Özvegy Blondvin Emmát és fakír urát, Blondint, Blondinné Csepcsányi Titanillát, a dezilluzionistát, illetve Valódi Attila díszítômunkást – megannyi cirkuszi pofa, varietéhôs egy, a valóságból jelenségében rég kiszakadt, értelmében igen mélyen abban élô világban, amely a való (farkas)törvényeit facsarja ki és állítja kitekeredett pózban a hol borzongó, hol röhögô – igen, kimondottan röhögô – mélyen tisztelt elé.

Tasnádi István Paravarietéjének cselekményét firtatni fölösleges, hiszen az nem létezik. Jelenetsorok vannak, egymással hol érintkezô, hol csak egy-egy szál mentén kapcsolódó rövid történetek. Akár egy cirkuszi elôadás egymást követô mûsorrendje, ahol az artista jelenti a közös szálat csupán. De ezek az "artisták" nem az atlétika, hanem a groteszk bajnokai. Mûsoruk nem bûvészmutatványból, hanem élethelyzetekbôl, illetve monológokból áll. Lényege nem a közönség elkápráztatása, hanem saját nyomorúságára való ébresztése egy olyan "show" keretén belül, ahol minden megengedett, ami egyértelmû és logikus, de a való világban tiltott. A tiltás azonban nem jelenti ezen dolgok nemlétét.

A Yorick Stúdió társulata és Sebestyén Aba rendezése tökéletesen azonosult a szerzôi koncepcióval és olyan elôadást teremtett, amelyben mindezen elemek megtalálhatók. És élvezhetôk, ráadásul olyan szinten, hogy a publikumból feltörô spontán és harsány röhej szinte a produkció részévé vált. De ez a nevetés nem az operettek édeskés-bájos- búsongó-jajdedrága kacarászása. Inkább a való élet kitekerésébôl fakadó, elsöprô humorral tálalt mindennapi borzalom kihatása. Életünket úgy mutatja be, mint a cirkusz idomított állatait: szórakoztatnak, de milyen áron? A szereplôk nem egyének, hanem típusok, és mint ilyenek egyetemesek is.

Az ôsbemutatóra verbuvált Yorick-társulat és annak szereposztása csak fokozta mindezt. A Tompa Miklós Társulat mûvészei, illetve a Marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem színitanoncai igencsak hitelesen formálták ezen személyiségtípusokat. Túlzásosan, ahogy azt itt kellett, mégis élethûen és humorral átitatva. Az apró rezdülésekbôl, ezúttal jótékony hatású improvizációkból és a blôd helyzetek teljes komolysággal való elôadásából álló játék nem hagyta érintetlenül a végig a cirkuszvilág aktív részeként kezelt, hol megszólított, hol letolt, hol színpadra – és tetemre – hívott közönséget. A Paravarieté, illetve a szerzôi meghatározás szerint 1017 egymást kioltó mozzanat publikuma pedig igencsak értékelte mindezt. Pedig, ahogy a szerzô írta: "Régebben azért a tragédiák végén is volt valami erkölcsi tanulság, megtisztulás, hasznos tanácsok, intelmek, biztatás, egy jobb jövô esélye. Most már csak megrugdosnak minket, aztán kilöknek az utcára."

Az internetes kommunikáció gyakran korlátolt, igénytelen nyelvezetének, az úgynevezett "birkaszellemnek" kíván ellentmondani az újonnan induló Maros megyei ifjúsági havilap, a Versus, melyet hétfô délután a 74 Színházban mutatott be a kizárólag középiskolásokból álló szerkesztôség.

– Önálló véleménnyel, eredeti gondolkodásmóddal rendelkezô fiatalok fórumává szeretnénk válni – határozta meg Andrei Vornicu fôszerkesztô a Kommunikációs, Oktatási és Integrációs Intézmény támogatásával megjelenô lap elsôdleges célkitûzését.

– A Versust kizárólag tanintézményekben forgalmazzuk. Az elsô, 2000 példányban kiadott lapszám ingyenes, a továbbiakban 1 lejt kell majd fizetni a folyóiratért – mondta Mirela Palcu szerkesztôségi tag, akitôl azt is megtudtuk, a következô számban lesz egy magyar nyelvû oldal is. Mircea Rachita, a Kommunikációs, Oktatási és Integrációs Intézmény elnöke tegnap délelôtt azt nyilatkozta a Népújságnak, hogy nemcsak egy oldalt, hanem egy teljes lapszámot terveznek ebben a hónapban a magyar fiatalok számára.

– Szeretnénk, ha a Versus a multikulturalitás jegyében mûködne, ezért minél több, magyarul beszélô munkatársat szeretnénk bevonni a lapszerkesztésbe. Jelentkezni a ziarulversus@yahoo.com e-mail címen lehet. Ez nem április elsejei tréfa – tette hozzá mosolyogva az elnök.

A Horváth István Alapítvány és a költô nevét viselô magyarózdi iskola április 25-én, pénteken rendezi meg hagyományossá váló szavalóversenyét. A jelentkezôk kötelezô szövegként Horváth István: Az én vándorlásom... címû költeményét adják elô, valamint egy Kis- Küküllô menti népdalt. Lapunk STIPENDIUM gyermekoldala rajzversenyt hirdet az elemi és a gimnáziumi tagozatos diákoknak. A feladat: olyan színes rajz, festmény készítése, amely megkönnyíti a vers megértését, tükrözi annak hangulatát. A rajzokat postán vagy személyesen juttassátok el szerkesztôségünk titkárságára, a borítékra írjátok rá: Rajzpályázat, és persze a név és lakcím se hiányozzon róla. A legjobb alkotásokat kiállítjuk a szavalóverseny színhelyén, szerzôik könyvjutalmat kapnak. (Az én vándorlásom... címû vers olvasható a Leválthatatlan ôrszem címû, 1983-as kötet 35. oldalán. Kérésre fénymásolatot adunk a tanulóknak vagy oktatóiknak.)

Hétfôi ülésén a kormány RMDSZ- kezdeményezésre több mint 80 millió új lejt hagyott jóvá 371 magyar és magyar tagozattal rendelkezô vegyes tannyelvû tanintézet – iskolák, óvodák, napközi otthonok – javítására, bôvítésére, modernizációjára valamint campusok építésére. A 80.391.000 új lej értékû támogatást a tanügyminisztérium költségvetésébôl juttatják az érintett intézményeknek. Maros megyében az alábbi tanintézetek jutottak támogatáshoz: a bözödi óvoda, Székelyhodosi Általános Iskola, székelyhodosi óvoda, Iszlói Általános Iskola, Oláhdellôi Általános Iskola, Székelycsókai Általános Iskola, Görgényüvegcsûri Általános Iskola, Marosszentkirályi (Bese) Elemi Iskola, marosugrai óvoda, Alexandru Ceuseanu Középiskola, Szászrégen, Marosugrai Általános Iskola, Petru Maior Iskolaközpont, Szászrégen, Nagysármási Általános Iskola, Beresztelki Elemi Iskola, Mezôszengyeli Általános Iskola, mezôszengyeli óvoda, görgény- üvegcsûri óvoda, Nagysármási Elemi Iskola és óvoda, Szász Adalbert Sportiskola, Marosvásárhely, Szent György Iskolaközpont, Erdôszent-györgy, C. Brâncusi Iskolaközpont, Marosvásárhely, csíkfalvi óvoda, kerelôszentpáli óvoda, Gernyeszegi Általános Iskola, Várhegyi Elemi Iskola, marosszentannai óvoda, vajdaszentiványi óvoda, Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum, M. Eliade Kollégium, Segesvár, Fogyatékos Gyerekek Oktatási Központja, Marosvásárhely, 16-os Számú Napközi Otthon, Marosvásárhely, Kebele-szentiványi Elemi Iskola, Ion Vlîdutiu Általános Iskola, Marosludas, Radnóti Általános Iskola, Gyulakuti Napközi Otthon, Csekelaki Elemi Iskola, Magyar-bükkösi Általános Iskola, Teremei Általános Iskola, Rákossi Lajos Általános Iskola, Dózsa György, Nyárádkarácsoni Általános Iskola, Szovátai 2-es Számú Napközi Otthon, Szovátai 3-as Számú Óvoda, madarasi óvoda, Backamadarasi Általános Iskola és óvoda, Szászrégeni 1-es Számú Napközi Otthon, Szászrégeni 2-es Számú Napközi Otthon, Kendi Általános Iskola, Felsôrépai Általános Iskola.

A Maros Megyei Rendôrség bûnmegelôzô rendezvényeket szervezett, amelyen a marosludasi iskolákból összesen 228 diák, 8 tanár és 18 rendôr vett részt. A diákok március elsejétôl négy csoportban az ifjúkorú bûnözést, illetve a gépkocsikból való lopást megelôzô programokon vettek részt. Emellett egy színdarabot is összeállítottak, amelynek témája a családon belüli erôszak volt. Ugyanakkor vitaesteket szerveztek az alkoholizmusról és bûnôzésrôl. A program eredményeit, illetve az általuk összeállított színdarabot a diákok március végén mutatták be a rendôr-felügyelôség képviselôinek, szüleiknek és tanáraiknak.

A húsvéti ünnepekre való tekintettel a fogyasztóvédôk fokozott figyelemmel ellenôriztek, elsôsorban élelmiszerüzleteket. 21 gazdasági egységet kerestek fel, ezek közül 15-nél találtak hiányosságokat. Többek között nem megfelelôen címkézett és csomagolt termékeket, romlott külföldi árut, bélyegzetlen bárányhúst. 2521 lej értékû terméket visszavontak a forgalomból, ezenkívül 9 céget összesen 27.000 lej értékben bírságoltak, 6 esetben pedig felszólítottak a hiányosságok kiküszöbölésére.

Bál a színházért

Kellemesen szórakoztató, sziporkázóan vidám ünnepi mûsorral lepte meg áldozni is tudó hálás közönségét és pártolóit szombaton este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A színházi világnap tiszteletére tartott március 29-i elôadás és az azt követô aukció valamint a bál bevételét a Székely Színház Alapítvány megalakítására fordítják, hogy megteremtsék a Tompa Miklós Társulat további mûködéséhez elengedhetetlen önállóságot. A kezdeményezés megérdemelte volna a zsúfolt nézôteret, de a jelek szerint ezúttal is a színház leghûségesebb barátai vállalták a támogatást. Aki lehetôségei ellenére sem volt jelen, sajnálhatja, hogy egy különleges eseményrôl maradt le, amelyen kiválóan mûködött a humor, s amely mérföldkô lehet a társulat életében.

A Nagy István és Fodor Piroska vezette mûsorban kicsit feje tetejére állt a világ, hisz Kincses Elemér rendezô "a NATO-csúcs tiszteletére komponált szerzeményét" adta elô, B. Fülöp Erzsébet verset mondott, Ördögh Miklós Levente, Szabadi Nóra és Somody Hajnal a Hair címû musicalbôl adott elô egy-egy dalt, Kilyén Ilka lányával, Ritiu Krisztinával lépett fel, a reneszánsz világát idézve, Sebestyén Aba operettáriában bizonyított, Kilyén László pedig "boxtáncossá" lépett elô. Aztán mégiscsak "helyére került minden", amikor Gádor Béla, majd Nagy Dorottya, László Zsuzsa, Csíky Hajnalka, Somody Hajnal, Kovács Botond, Tollas Gábor, Bartha László vidám jelenetet adott elô. A Yorick Stúdió mellett besegített a Gruppen Hecc kabarétársulat is Biluska Annamária és Henn János jelenetével, s láthattuk a Gáspárik–Nagy–Kincses hármast egy színházról szóló idôszerû, vidám jelenetben. A zenei kíséretet a Vidám fiúk – Nyágai István, Vidám Gyula és Butyurka Tibor – biztosították és ôk húzták a talpalávalót a bálon is. Búcsújelenetként a társulat a Liliomfi záródalát, a Színészdalt énekelte. A táncot a bálanya, Lokodi Edit Emôke és Nagy István háznagy valamint a Borbély házaspár nyitotta meg. Az aukción Incze István Botond képzômûvész 29 mûvész alkotását ajánlotta a résztvevôk figyelmébe, amelyek jobbára el is keltek, s a tombola nyertese Egyiptomba utazhat. A színészbál védnökségét Meltzer Ottó, a Rotary Club Téka elnöke vállalta, a rendezvény szponzorait a mûsorvezetôk méltatták.

A báli forgatagban a társulat néhány tagját kérdeztük, hogy mit kíván ezen a jeles napon.

Kilyén Ilka: – Milyen jó lenne, ha ezer év múlva, de hogy ne túlozzak – még nagyon sokáig – lenne magyar nyelvû színház Marosvásárhelyen. Ami azt bizonyítaná, hogy jó színházat csinálunk, s hogy ebben a városban akkor is lesz majd annyi magyar ember, akinek érdemes játszani.

Kincses Elemér: – Hogy a vásárhelyi színház valóban vásárhelyi legyen, elsôsorban erdélyi, másodsorban magyar és harmadsorban európai. Kétségbeejtônek tartom, hogy az erdélyi magyar színházak repertoárja semmiben sem tér el a magyarországiakétól. A kulturális globalizációt sokkal veszélyesebbnek érzem, mint az ipari globalizációt, amelyben peremre szorultunk. Bár zseniális szerzôink vannak, s adott pillanatban itt élt a magyar nyelvterület két legnagyobb drámaírója, ennek szinte semmi nyoma nincs az erdélyi színházi életben. Senki nem játszik Sütôt (s mi most véletlenül mutattunk be egy Székely János-darabot), ami megbocsáthatatlan bûn és olyanfajta gondolati szolgalelkûséget takar, amivel nem vagyok kibékülve. Nincs határozott koncepciója egyetlen erdélyi társulatnak sem. Az, hogy közönségszínház is, elit színház is, nagyon jól hangzik, de mitôl kötôdik egy bizonyos városhoz? Olyan színházat szeretnék, ami rólunk szól. Mivel optimista alkat vagyok, azon töröm a fejem, hogy jövôre egy Sütô-darabot rendezzek, utána pedig még egy Székely Jánost,… mert én nem hagyom magam.

Tompa Klári: – Hogy éljünk és dolgozzunk Marosvásárhelyen. Tudom, hogy ehhez pénz is kell, szerep is kell, bár egyszer azt nyilatkoztam, hogy igazából jó színházat a nagyszobában is lehet csinálni. Az elsôdleges, hogy jó rendezôk jöjjenek, és tudjunk együtt dolgozni.

Balázs Éva: – Önrendelkezést kívánok a színháznak.

Lohinszky Loránd: – Bár legendának tartom a Székely Színházat, szeretném, ha a mostani körülmények között, a mai világ stílusához igazodva a vásárhelyi színház a hajdani Székely Színház színvonalára emelkedne.

Ördög Miklós Levente: – Mivel a színész a legkiszolgáltatottabb egyén, szükség van arra, hogy minél jobb rendezôk jöjjenek, minél jobb elôadások szülessenek és a vásárhelyi közönség visszaszokjon a színházba.

Kövesdy István, a társulat mûvészeti vezetôje: – Ma este azt szeretném, hogy azok, akik ténylegesen támogattak, nagyon jól éreznék magukat, s hogy sikerüljön az alapítvány létrehozásához szükséges pénzt összegyûjteni egyrészt a pályázati lehetôségek kihasználása érdekében, másrészt a jogi és anyagi önállóság megteremtéséért ebben a színházban, ahol egyetlen okiratban sem jelenik meg, hogy létezik egy magyar és egy román társulat. Közös költségvetésünk, közös nehézségeink vannak, ami valamennyiünk számára problémát jelent. Bízom abban, hogy ezzel az összefogással sikerül elindítani egy olyan folyamatot, amely mindannyiunk javára válik.

Nagy Dorottya: – Amit mindenki szeretne: jó elôadásokat, sok-sok nézôt, s a megújulást.

Bokor Barna: – Bármit mondanék, sablonnak hat, de ôszintén és tiszta szívbôl kívánom, hogy tartsunk ki ezekben a nehéz pillanatokban. Ahogy ma este a színházpártolók és mi, színészek jó hangulatban összegyûltünk, felcsillant bennem: van remény arra, hogy a színház jövôje olyan irányba mozduljon el, ahogy mi szeretnénk.

Egész életünket végigkíséri a vágy: tetszeni szeretnénk. Habár szépen hangzik a mondás, hogy nem a ruha teszi az embert, a mindennapi gyakorlat bebizonyítja, hogy a külsôségek igenis fontosak. Már az óvodáskorú kislány is elcseni édesanyja tûsarkú cipôjét, abban illegeti magát a tükör elôtt és hevesen tiltakozik, amikor a reggeli öltöztetéskor nem a megfelelô ruhácska kerül elô a szekrénybôl. Tinikorban a megfelelés, tetszésvágy egyre fokozódik, hiszen be kell illeszkedni egy baráti körbe és bármi áron fel kell hívni a másnemû társak figyelmét. Ennek érdekében – fôként a lányok – mindent bevetnek, legyen az smink, frizura, vagy "menô" ruhadarab. Ehhez hasonló trükkökrôl érdeklôdtünk a középiskolások körében.

Kinga mélyen hallgat, miközben társaival beszélgetek, látszólag nem kedvére való a téma. Mégis megkérdezem, mit tesz annak érdekében, hogy magára vonja a fiúk figyelmét? A kedves arcú lány határozottan kijelenti: a fiúknak nem a hozzá hasonló lányok tetszenek.

– Már kiskoromban csúfolkodtak velem az óvodában, mert túlsúlyos voltam. Próbálkoztam már diétával, fogyókúrás teákkal, de nem sikerül leadnom a kilóimat. Nyáron nagyon kellemetlen, mert nem tudok felvenni egy haspólót, egy csípônadrágot, az osztálytársnôim nagy része pedig ebben jár. És sajnos a fiúknak is ez tetszik. Ami nagyon bosszant, hogy az üzletek tele vannak divatos ruhákkal, csak éppen vékony lányokra szabják ezeket. Anyagilag megengedhetném magamnak, hogy divatosan öltözzek, de nem találok a méretemre "menô cuccokat". Az osztálybeli fiúk rendesek, nem gúnyolnak ki, csak éppen nem néznek úgy rám, mint a csinos lányokra, akiket bulizni, tekeregni hívnak – teszi hozzá szomorúan.

– A szüleim sokat szidnak emiatt, de alapozó nélkül ki sem megyek az utcára – jelenti ki a 17 éves Réka.

– Elég sok pattanásom van, így muszáj eltakarnom, mert nagyon csúnya, amikor állandóan fénylik az arcbôröm. Az alapozó mellett általában kifestem a szemem és egy éve a hajam is vörös lett, mert sokan mondták, hogy jól áll. Most, hogy közeleg a tavasz, néhányszor elmegyek a szoláriumba is, hogy mire elô kell venni a pánt nélküli blúzokat, legyen valami színem. Ami nekem nagyon bejött, az a miniszoknya: jó érzés úgy végigmenni az utcán meg a suliudvaron, hogy utánam néznek a fiúk – mondja, nem kis büszkeséggel.

Márti szerint a fiúk szemében a legfontosabb, hogy egy lány ápolt, csinos legyen és ezt érvényesíteni is tudja.

– Én nem értem azokat a lányokat, akiknek egyébként jó alakjuk van, de bô blúzokban, hosszú szoknyákban járnak. Mintha szándékosan leplezni akarnák nôiességüket. A szórakozóhelyeken gyakran látok ilyeneket és az átlagfiúknak nem tetszenek. Mint ahogy azok a feltûnési viszketegségben szenvedô, "durva" külsejû lányok sem, akik koromfekete bôrszerelésben jelennek meg nap mint nap a suliban, fekete körmökkel és vastag tusréteggel kihúzott szemmel. A fiúk csak nevetnek rajtuk. Én általában testhezálló ruhákban szoktam járni, de nem vagyok a hasat szabadon hagyó felsôk híve, ez már csak a 12-13 éves kislányoknál menô. A sminket is csak mértékkel használom és diszkrét színeket. Rájöttem, hogy hasmu-togatás és kilónyi festék nélkül is tetszem. Az alakommal most elégedett vagyok, és vigyázok, hogy ne kandikáljon ki hájréteg a nadrágomból. Az édességet imádom, de valamit valamiért...

A lányok talán könnyebb helyzetben vannak, hiszen kimeríthetetlen eszköztárt, sminket, hajfestéket, miniszoknyát is segítségül hívhatnak. De mi a helyzet az erôsebb nem képviselôivel? Hiszen bizonyára ôk is akarnak tetszeni...

Zoltán nevetve jegyzi meg: A férfi csak egy fokkal kell szebb legyen az ördögnél és máris nyert ügye van.

– Én szeretem, ha a lányok tesznek azért, hogy tetsszenek, de a fiúk nem kell ilyesmin fáradozzanak. Persze vigyázok arra, hogy tiszta legyen a ruhám, a hajam és ne legyek izzadságszagú, de ennél több mi kell? Az öltözködésben az a fô szempont, hogy kényelmes legyen, nem az, hogy most mit szólnak hozzá a lányok – véli a 17 éves fiatalember.

– Amikor buliba, szórakozóhelyre megyek, akkor kiöltözöm, bezselézem a hajam, mert a barátaim is ezt teszik, de valójában amikor ismerkedni akarok, akkor szerintem a stílusommal, a "szövegemmel" hatok egy lányra. Úgy vettem észre, hogy a lányok azt kedvelik, ha megnevettetem ôket, ha lehet velem beszélgetni. Én így próbálok tetszeni.

(menyhárt)

A Romániai Rákszövetség Sorstársak csoportja egy újabb kezdeményezést mutatott be az elmúlt napokban, melynek célja olyan központot létrehozni, amely felvállalja a mellrákos nôk ellátását, kezdve a tanácsadástól az orvosi kezelésig és a rehabilitációig.

A Sorstársak csoport 1996-ban akkor jött létre, amikor alapítóját, Hanusz Stellát mellrákkal diagnosztizálták. Saját vallomása szerint csak ebben a helyzetben döbbent rá, milyen gondokkal küzdenek a páciensek, milyen sok információ nem jut el hozzájuk, mennyire egyedül maradnak fájdalmaikkal és gyötrelmeikkel. A csoport célul tûzte ki, hogy felvállalják a mellrákot túlélôk problémáit, segítenek nekik visszailleszkedni a társadalomba és támogatást nyújtanak a testi- lelki felépülésben. A Sorstársak tevékenysége több mint egy évtizeden át igen hasznosnak bizonyult, sok nôt segítettek a gyógyulásban, de most elérkezett az ideje, hogy továbblépjenek, hogy megalakítsák a melldaganatos betegek központját.

– Miért van szükség erre? – tettük fel a kérdést Hanusz Stella elnöknek, akivel a Marasti utca 38. szám alatti székházban, pontosabban a családi házból átalakított barátságos helyiségben beszélgettünk.

– Bár a mellrákban szenvedôk számaránya rohamosan nô, Romániában nem létezik egy olyan központ, ahol pontos nyilvántartást vezetnének. Azt sem tudjuk, hány beteg van az országban. A mellrák kezelésében nincs semmilyen rendszer. Mit akarunk mi? Olyan központot létrehozni, ahol pontos adatbázis létezik, ahol tanácsot adnak, a programban részt vevô orvosok a legmegfelelôbb helyre irányítják a beteget, ahová bizalommal fordulhatnak a nôk. Sok esetben halljuk, hogy a nôk késôre mennek orvoshoz, amikor már nem lehet segíteni rajtuk. A mi tapasztalatunk az, hogy a beteg legtöbbször igenis idôben jelentkezik az orvosnál, de "menet közben" az egyik orvostól a másikig való küldözgetés, az orvosok közötti kommunikációhiány miatt a beteg "elvesztôdik". Azt szeretnénk, hogy azt a nôt, akiben felmerül a betegség gyanúja, legyen ahol pontosan útbaigazítják, ahol tanácsot adnak neki, figyelemmel követik a leleteket, az echográfiai, nôgyógyászati, endokrinológiai, mammográfiai vizsgálattól egészen a tumormarkeres vérvizsgálatig. Az orvosok – a szövettanos, a radiológus, a sebész, a belgyógyász, kemoterapeuta, a radioterapeuta –, a tanácsadók minden beteg esetében összeülnek és egymás között konzultálnak, hogy mi javallott és mi nem, hogy mi legyen a beteg sorsa. Ebbe az érintett vagy beleegyezik vagy nem, de ettôl függetlenül mindenben támogatják a beteget. Kezelés után pedig mellé állnak és segítenek a rehabilitációban, az utókezelésben. A mellrákkal mûtött nôk esetében óriási gond a dagadt kar kialakulása (a limfoödéma), amely rendkívül rontja az életminôséget. Romániában nem helyeznek erre hangsúlyt és nem is kezelik kellôképpen. A mellrákos betegek központjának ötlete a Marosvásárhelyi III. Számú Sebészeti Klinikával, ennek vezetôjével, dr. Cormos Mariusszal való jó együttmûködés eredményeképpen született. Miért éppen velük? Azért, mert a klinika egy adatbázist állított össze az utóbbi 5 évben melldaganattal mûtött nôkrôl és figyelemmel kísérik sorsuk további alakulását – mondta a Sorstársak csoport elnöke.

Mezey Sarolta

A gyermekek táplálása során az energia-, folyadék- és tápanyagszükséglet biztosításához a napi étrend tartalmazzon kenyeret és gabonanemûeket, zöldséget, gyümölcsöt, húst, tejet, tejtermékeket, zsiradékot. A táplálkozásra jellemzô, hogy nagy az igény a jó minôségû fehérjék iránt, viszonylag magas a zsírbevitel. Arra kell törekedni, hogy sokféle ételt ismerjen meg a gyermek, különbözô ízû, kinézetû ételeket.

Az óvodások és kisiskolások növekedése egyenletes, kiegyensúlyozott. A táplálkozási szokások ekkor alakulnak ki: ételválasztás, ízlés formálódása, táplálkozási minták, helyes étkezési mód, táplálkozási magatartás. A gyermekek energiaszükségletének 10-15%-át fehérje, 30%- át zsír, a többit szénhidrát szolgáltatja. A tápanyagszükségletet befolyásolja a gyermek kora, neme, tápláltsági állapota, de leginkább életmódja, aktivitása. Ugyanakkor a táplálékfelvételt az egyéni szükséglethez kell igazítani.

A növekedés gyorsulása fokozza a szervezet energiaigényét, ami elsôsorban a szénhidrátok és a zsírok magasabb bevitelével valósul meg. Emellett nagyobb mennyiségû fehérjére, ásványi anyagokra és vitaminokra van szüksége a szervezetnek a sokoldalú fejlôdés biztosításához. Ebben az idôszakban az energia- és tápanyagigény terén is megnyilvánul a nemi különbség. Mivel pubertáskorban tapasztalhatók a legnagyobb egyéni eltérések, a táplálkozási szokások igen eltérôek lehetnek. Az energiagazdag, változatos étrend biztosítása alapvetô. Figyelni kell a fiatalok drogérzékenységére, megfelelô egészségneveléssel a helyes táplálkozási szokások kialakítására kell törekedni.

Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár

Az ingyenes és ártámogatott receptek felírásának szabályozásában április 1-jétôl változások történtek, amelyekre a betegeknek is figyelniük kell. Bár eddig is így volt, csak senki sem tartotta be, tegnaptól a családorvosok kizárólag azokat a gyógyszereket írhatják át, amelyeket legalább egyszer a szakorvos már felírt.

Mi a beteg teendôje?

Amennyiben a családorvostól küldôpapírt kapott a szakorvoshoz, ez utóbbinak kötelessége a beteg megvizsgálása, ha indokolt, egyéb vizsgálatokra küldése (küldôpapír alapján), valamint a kezeléshez szükséges gyógyszerek felírása. Egyetlen szakorvos sem utasíthatja a beteget, hogy menjen vissza a családorvosához a vények "átírása" érdekében. Ha a családorvos megteszi, az egészségbiztosítási pénztár megbünteti. Elsô alkalommal jövedelmének tíz százalékát vonják le, második alkalommal a 25 százalékot.

Ha a beteg olyan szakorvost választott, akinek nincs szerzôdése az egészségbiztosítási pénztárral, a felírt gyógyszereket a teljes árban kell megvásárolnia.

A kórházból való kibocsátáskor illetve sürgôsségi esetben a kórházi illetve a sürgôsségi orvos kötelessége az elsô adag gyógyszer felírása (ami 3, 10 illetve 30 napra szólhat). A további kezeléseket pedig orvosi levél alapján írhatja át a családorvos. Minden ellenkezô esetben mindkét orvost bünteti az egészségbiztosító.

Mi tehát a beteg feladata?

Ha szakorvoshoz fordul, tájékozódjon elôre, hogy az orvosnak van-e szerzôdése az egészségbiztosítási pénztárral. Amennyiben van, kérje a kezeléséhez szükséges ingyenes vagy ártámogatott gyógyszerek felírását. Ha az orvosnak nincs szerzôdése, a beteg számoljon a következményekkel, miszerint a gyógyszereket teljes árban kell megvásárolnia.

Különösen fontos ezt megjegyezni azoknak a betegeknek, akiknél a nem megfelelô tájékozódás egy költséges és idôigényes utazást von maga után.

Legyünk ôszinték, annak ellenére, hogy elsô látásra nem úgy tûnik, az intézkedés hosszú távon a beteg érdekeit szolgálja: az olyan orvos, aki nem írja fel az általa kigondolt kezeléshez szükséges szereket, nem biztos, hogy a beteg érdekeit fogja szolgálni, hiszen végül is nem vállalja a felelôsséget a saját kezeléséért. Az orvosok közötti kommunikációnak, adatátvitelnek pontos szabályai vannak: a küldôpapírra adott hivatalos válasz az orvosi levél.

Április 1-jétôl a recepteken nem a hatóanyag, hanem a kereskedelmi név kell szerepeljen. Ennek az lenne az indoka, hogy az orvos határozhassa meg, a beteg melyik készítményt kérje a gyógyszertárban. Ezúton szeretném figyelmeztetni a pácienseket, hogy ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó olcsóbb készítményt továbbra is lehet választani, kérjenek tehát pontos tájékoztatást a gyógyszertárakban illetve a családorvosuknál arról, hogy mi mennyibe kerül.

Finna Judit családorvos

Mivel az utóbbi idôben megnövekedett a Marosvásárhely környéki erdôkbôl a városba bekóborló veszett rókák száma, amelyek elsôsorban a kutyákat fertôzhetik meg, de fennáll az állatokkal kapcsolatba kerülô ember megfertôzôdése is, a Közegészségügyi Hatóság egészségügyi nevelési ügyosztálya közleményben hívja fel a lakosság figyelmét a tennivalókra.

A veszettség (rabies) vírusos agyvelôgyulladás, amelyet a rhabdovírus okoz. Mivel halálos megbetegedésrôl van szó, a megelôzés lehet az egyetlen eszköz a betegség kialakulásának a megakadályozásában. A vírus a nyálban található, s harapással, nyílt seben, a kötôhártyán, a szájon és a nemi szerveken keresztül juthat be a szervezetbe. Romániai viszonylatban a rókák a legfertôzöttebbek, de hordozhatják a borzok, s más kontinenseken a mosómedvék, Amerikában pedig a denevérek is. A vadállatoktól fertôzôdhetnek meg a kutyák, nyálmirigyeikbe a vírus haláluk elôtt körülbelül egy héttel kerül be. Állatnál és embernél a lappangási idôszak 4-10 nap, attól függôen, hogy a harapás, a seb milyen messze van a központi idegrendszertôl. A vírus az idegpályák mentén vándorol az agyba, ahol elszaporodik, majd az idegek mentén jut el a nyálmirigyekbe, ezért áll elô veszett állatoknál az erôs nyálazás.

Az embernél a veszett állat harapásának a helye fájni kezd, majd érzékelési zavarok lépnek fel. A bôr érzékennyé válik a légáramlatokra. A folyadékbevitel fájdalmas görcsöt vált ki a gégében, ezért a beteg visszautasítja, hogy igyon. Az általános rossz közérzet étvágytalansággal, álmatlansággal, erôs fejfájással társul. A beteg nyugtalan és különösen módon viselkedik, hallucinál, izomgörcsei vannak, egyre ingerlékenyebbé válik. Elôfordulnak görcsrohamok, s szájában sûrû, vastag nyál képzôdik.

A fertôzött állatok viselkedése megváltozik, a tünetek egy naptól egy hétig állhatnak fenn. A veszettség bénulással vagy dühödt viselkedéssel járhat, illetve mindkettô társulhat. Az elsô 12 órában fokozottabb érzékenység, levertség és rendezetlen mozdulatok jellemzôek, az állatokból elmúlik a félelem, a vadállatok ezért merészkednek lakott területekre, a kutyák nem félnek a víztôl. Az agresszív forma türelmetlenséggel, nyugtalansággal, gyors reakciókkal, mozgékonysággal jellemezhetô. Az állatok minden körülöttük levô élôlényt megtámadnak, a görcsös rohamok mind gyakoribbak lesznek, majd légzési stop okozza a halált az elsô tünetektôl számított 4-8 napon belül. A vírus azonban jóval a tünetek megjelenése elôtt már megtalálható az állat nyálában.

A megelôzés legfontosabb szempontjai:

– kerülni kell a vadállatokkal való érintkezést, különösen akkor, ha nagyon szelídeknek látszanak;

– fel kell ismerni a vadállatok vagy kutyák megváltozott viselkedését;

–a legkisebb gyanú esetén is értesíteni kell az állatorvost;

– a háziállatokat (kutyák, macskák) be kell oltatni veszettség ellen;

– ajánlatos a védôoltás a beteg állatokkal kapcsolatba kerülô szakembereknek (vadászok, állatorvosok, állatgondozók) is;

A harapások kezelése állatnál és embernél:

– a sebet bô szappanos vízzel ismételten ki kell mosni;

– kell hagyni, hogy vérezzen, amíg a vérzés magától eláll, hacsak nem egy nagyobb eret sértett meg a harapás;

– az állati harapás okozta sebet nem szabad zárni;

– a vérzés elálltát követôen steril gézzel lehet lazán bekötözni.

Azok a személyek, akiket megkarmolt vagy megharapott a veszettséggyanús állat, illetve annak nyálával érintkeztek, sürgôsen a családorvosnál kell jelentkezzenek, hogy az orvos ajánlására a fertôzô betegségek klinikáján tetánusz és veszettség elleni védôoltást kapjanak.

A betegség kialakulását védôoltással vagy humán rabies immunglobulin oldattal lehet megelôzni. Ez utóbbinak egy részét a sebbe fecskendezik, a fennmaradó részt pedig az izomzatba adják be injekció formájában.

Ha fennáll a fertôzés veszélye, körültekintôbben kell tartani az állatokat, s tilos a közterületekre szájkosár és póráz nélkül kivinni a kutyákat. A veszettséggyanús egyedeket, amelyek más állatokat vagy embert haraptak meg, 11 napig megfigyelés alatt kell tartani. Tilos a beteg vagy betegséggyanús állatok tejét, húsát elfogyasztani, sôt a bundájukat is meg kell semmisíteni.

A veszett állat agyából a veszettség diagnózisát fluoreszcens antitestvizsgálattal állapítják meg.

A beteg embernél a légzést kell biztosítani és a görcsöket kezelni. Az elsô tünetek megjelenése után egy héten belül beáll a halál.

Rózsika, a hasbeszélô egérlány 22 hónappal ezelôtt költözött be a Krisztiánra váró rugdalózók, parányi ingek és sapkák közé. Úgy is mondhatjuk, hogy ô volt a honalapító a hápogó, nyávogó vagy szívmelengetôen nyekergô jövevények rohamosan terjeszkedô birodalmában, mely a nagyszoba után a konyha kamra körüli övezetét is bekebelezte. Mit tehet ilyenkor a meghódított területek hajdani kormányzója, a bölcs anya? Természetesen mindenekelôtt ádáz terveket szô az eredeti erôviszonyok visszaállítására. Aztán elmélázik: mi lenne, ha a mindenhova befurakodó, szerfölött szemtelen társaság egy bûbájos, hideg orrú kölyökkutyával bôvülne? És már mosolyog, miközben elképzeli, mennyire örül majd Krisztián, amikor a kedvenc mesecsatornájáról jól ismert négylábú az arcába liheg és "igazi" kutyapuszit ad neki.

Ettôl a pillanattól kezdve már nincs visszaút. Az ujjak eszeveszetten szörföznek a billentyûzeten, a számítógép egere csábítóan színes ajándékboltok kirakatában szimatol, mindaddig, míg egy virtuális polcon bele nem botlik a szende mosolyú kutyusba. Regisztrálni, rendelést kitölteni. Persze, készpénzben fizetek, mehet. Pár másodperc, és a jókedvében puszikat osztogató játékállat máris a miénk. Legalábbis elméletileg. A várakozási idô második napján azonban levél érkezik, melyben a cég közli, hogy pillanatnyilag nincs a készletben ilyen szeretetre méltó csodakutyuli.

– Még jó, hogy nem ültettem fel Krisztiánt – mormogom magamban, aztán a kutyapénz további sorsán morfondírozom. Egy hét múlva újabb üzenet. A megrendelt játék három nap múlva megérkezik – olvasom és csendben leizzadok.

– Köszönjük, már nincs rá igény – kalapálom csüggedten a válaszlevelet, és önsanyargató pontossággal próbálom felidézni, mi mindent vásároltam a kutya árából. Másnap aztán egy lelkes csöngetés véget vet belsô vívódásomnak. Az ajtóban elégedett mosollyal álldogáló futár láttán megfagy a vér az ereimben. Szerencsére a harmadik emeleten lakó bébicsôsz kisegít a kellemesnek aligha nevezhetô helyzetbôl.

Ezután félórás sebészi beavatkozás következik, míg meg nem szabadítom az agyoncsomagolt kutyust gordiuszi csomókra emlékeztetô kötelékeitôl. A hasán szét van húzva a tépôzár, mintha frissen boncolták volna. Mindegy, a lényeg, hogy Krisztián arca ragyog, boldogan dédelgeti az új Vau-kuszut, akinek azonban esze ágában sincs viszonozni a gazdipuszikat.

Kisfiam legnagyobb felháborodására újabb mûtéti beavatkozás következik, melynek során kiderül, hogy a szerencsétlen jószág azért nincs elemében, mert a mûködéséhez szükséges tartozékokat elmulasztották beleszerelni. Persze, csak ezután vesszük észre, hogy a használati utasításon is feltüntették: elem, bizony, nem jár ôkutyaságához. Annyi baj legyen, rohanás a sarki boltba, négy "AA-sat" kérek, probléma megoldva. Vau-kuszu elôször szemérmesen köhint egyet, majd egészen felvidul a simogató kezek alatt, sôt, nemsokára a várva várt cuppanásra is sor kerül.

Két hónap híján kétéves kisfiam megrökönyödve bámulja az eufóriában fetrengô jószágot, aztán – mint mindennek, amit gyanúsnak, veszélyesnek vagy egyszerûen bugyutának minôsít – hátat fordít az egyre csüggedtebben hörgô négylábúnak. Azóta én pátyolgatom ôkutyaságát, legalábbis, amikor rendrakási kísérleteim során a kezembe kerül. Közben azon gondolkozom, lám, lám, mennyire másként alakult a sokkal kevesebb adottsággal felruházott Rózsika sorsa. A játékbirodalom alapítóját, bezzeg, ma is szívesen szorongatja kisfiam, és ha cérnavékony hangján elvinnyogja magát, Krisztián boldogan visszhangozza: ájváljú.

Nagy Székely Ildikó

Szôlômagolaj (Vitis viniferae e seminume oleum). A számos szôlôfajta magvaiból a 10–20%-nyi olajat préseléssel állítják elô. Az ily módon elôállított olaj sárgás vagy sárgászöld színû. Ez is fôleg telítetlen zsírsavakat tartalmaz: linolsav (60–70%), olajsav (15–20%), palmitinsav (8–10%), sztearinsav (4–5%), csekély mennyiségben linoleinsav valamint a ricinolsav észterei. Gyakran használt, gyorsan felszívódó masszázsolaj. Alkalmas a narancsbôr, terhességi csíkok kezelésére. Kitûnô oldószere számos illóolajnak.

Lenmagolaj (Lini oleum virginale). Az olajlen ôsrégi kultúrnövény, a Földközi-tenger környékérôl származik, de mai világviszonylatban is a mérsékelt égövön sok helyen, nagy területeken termesztik. Gyógyászati (aromaterápiás) célra a hidegen préselt olajat használják, amelyet magokból állítanak elô. Az ily módon elôállított lenolaj élénksárga színû, jellegzetes ízû és szagú, gyorsan szárad, mivel részben többszörösen telítetlen zsírsavakat (linoleinsav 45–65%), linolsav (15–30%), olajsav (15–20) tartalmaz. Számos illóolaj hígítószere, bázisolaja. Egymagában is hámosító hatása van, gátolja a szôrtüszôk gennyes begyulladását, a kelések kialakulását. Egymagában vagy mészvízzel összekeverve égési sebekre elsôsegélyként használva alkalmas. Régebb a fodrászok a megdarált lenmagból meleg vízzel kivont nyákos folyadékot a haj hullámosításánál rögzítôszerként is alkalmazták. Élelmiszerként vérkoleszterinszint-csökkentô.

Napraforgóolaj (Helianthi oleum). A Helianthus fajok Észak-Amerikából, Észak-Mexikóból és Peruból származnak. A napraforgómag 20–40% zsírosolajat tartalmaz, amelynek 50–70%-a linolsavas &e