Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Nem elôször kapott nyilvánosságot a napokban a munkaügyi tárcavezetô ama kijelentése, hogy minisztériumának tenni kéne már valamit a külföldre vándorolt munkavállalók hazavonzása érdekében, mérséklendô a százezres nagyságrendû munkaerôhiányt. Az már évek óta ismert, hogy a munkaerô kivándorlása egyre több gondot okoz a gazdaságban, de minden problémánál komolyabb az, hogy az ilyen nyilatkozatok árulják el igazán, hogy az illetékeseknek nemigen van ötletük a megoldásra. Az ötlethiány levét pedig valamennyien megisszuk, talán hamarabb, mint gondolnánk.

Bár a gazdasági elemzôk több éve hangoztatják már, hogy lépni kellene a munkaerô kivándorlásának legalább a mérséklése érdekében, az illetékesek nemrég jutottak el odáig, hogy állásbörzét szerveztek Rómában. Ahol azt ecsetelték, hogy egyes ipari ágazatokban már nálunk is lehet annyit keresni, mint az uniós államok némelyikében.

Ez a tüneti kezelés iskolapéldája. Ugyanis az, hogy egyes ágazatokban magasak a bérek, egyik következménye annak, hogy kevés a munkaerô. Ez a tünet évek alatt, épp az elvándorlás következtében fejlôdött ki. És nagyrészt azért, hogy az ország az olcsó munkaerô miatt volt eddig vonzó a beruházóknak, tehát aki üzletet telepített ide, azzal járt jól, hogy kisebb bért fizetett alkalmazottainak, mint nyugaton. Amint pedig megnyíltak a határok, a munkavállalóknak nem kellett sok idô rájönni arra, hogy pár száz vagy pár ezer kilométerrel távolabb sokkal jobb áron tudják eladni munkaerejüket.

Ezt a problémát ok-okozati összefüggés mentén kellett volna megelôzni, mert a tüneti kezelés szinte kizárt, hogy megoldhatná a bajok lényegét. Azt minden illetékes már a rendszerváltás óta tudta, hogy az államnak hovatovább nem lesz eszköze rá, hogy polgárait olcsó munkaerônek itthon tartsa. Ezért már szûk két évtizede azon kellett volna igyekezni, hogy a gazdaság termelékenységét fejlesszék, hogy ne az olcsó munkaerôért érje meg bárkinek is itt üzletelni. Amúgy sem lett volna elég ennyi idô a romániai és a nyugati gazdaságok közti fejlettségi szakadék fölé hidat verni, de talán nem vált volna az elvándorlás ennyire gyorsan ilyen nagymértékûvé. Az a rendszerváltás utáni kormányok gazdaságpolitikájának csôdjeként is értelmezhetô, hogy az alkalmazottak száma kisebb a nyugdíjasokénál, miközben több millió munkavállaló jut kenyérhez külföldön. A tendencia megfordítására a római állásbörzéhez hasonló tûzoltási kísérletek aligha lesznek elegendôek. És ha a külföldön dolgozókat itthonról kiesett adófizetônek is tekintjük, akkor ha az utóbbi években tapasztalt gazdasági fejlôdés megtorpan, vagy mérséklôdik valamilyen okból, úgy a közterhek, leghamarabb a társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulások gyors iramban indulhatnak majd növekedésnek. Akkor az illetékesek fején kívül az itthon maradt munkavállalóké is fájni fog, pedig mandátumot a probléma megelôzésére nem utóbbiak szereztek.

Mindeddig a marosvásárhelyi vár udvarát elkerülte a tavaszi nagytakarítás. Még mindig ott éktelenkedik a télen berendezett mûjégpálya sátrát tartó szerkezet, a gyermekvárosban hellyel-közzel mûködô bódékban pedig gyûl a szemét. Ottjártunkkor, szemfényvesztésként három alkalmazott takarítgatott. Az illetékesek csak ígérgetnek.

A gyermekváros bezárása – január – óta ott maradt a rostélyos, a kiürítetlen szemétkosár, a félig összetört pad is. Lépten-nyomon szemétbe, törmelékbe, földkupacokba botlik az, aki letérne a kikövezett járdáról. A színpad melletti volt istálló életveszélyes. Tetôzete beomlott, az épületben mennyezetig érô lomot halmoztak fel. Az épület körül pedig gumiabroncsokat, sziklaköveket, faállványokat, gerendákat helyeztek el, talán több éve. S hogy valójában raktár lett a várudvar, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Somostetôn néhány napig mûködô hóágyúnak is itt találtak helyet. Nem messze az elektromos hintákat és játékokat üzemeltetô orosz tulajdonos lakókocsijától, ahol, úgy tûnik, hosszú idôre berendezkedett. S bár többször jeleztük, hogy ezek a gépezetek egyáltalán nem illenek a várhoz, továbbra is itt mûködtetik a hintákat.

Ottjártunkkor, a volt katonai sorozóépület mögött egy munkagép az építkezési törmeléket pakolta fel, s a tavaly ôsszel félbehagyott régészeti kutatóárokból kiemelt földet is elegyengette. A helyszínen beszélgettünk Soós Zoltánnal, a megyei múzeum igazgatójával, aki elismerte: munkatelepük második világháborús bombatölcsérre hasonlít, azonban májusban folytatják a feltárt épületrészek konzerválását. Kitöltik az árkokat, gyepesítik a teret és a volt kolostor falai fölé tetôt is emelnek.

Nem messze a régészeti teleptôl a marosvásárhelyi vár adminisztrációjának három alkalmazottja gallyazott és a lehullott faleveleket gyûjtötte össze.

Bakos Levente alpolgármester lapunknak elmondta, eddig valóban elkerülte a tavaszi nagytakarítás a várat, de utasítást adott a polgármesteri hivatal alkalmazottainak, hogy a napokban tegyék rendbe az udvart. Az állványokat többszöri felszólítás után sem bontotta le és vitte el a mûjégpályát mûködtetô cég.

Mindehhez hozzátehetjük, ez a hozzáállás is igazolja, hogy még mindig nincs a tanácsnak, a polgármesteri hivatalnak egységes elképzelése arról, miként lehetne hasznosítani a várat. Az meg a város szégyene, hogy a turistaidény elôtt Marosvásárhely történelmi épületegyüttese inkább hulladéktelepre hasonlít, mintsem idegenforgalmi látványosságra.

Példátlan gyorsasággal hajtotta végre a polgármester a városi tanácsnak a marosvásárhelyi olimpikonok díjazására tett javaslatát. A városháza tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea egyben sporttámogatási kérdésekrôl is beszélt, illetve a városi közszolgáltató cégekhez kapcsolódó, politikai felhangú bírálatokat fogalmazott meg.

Nyilvánosan, sajtótájékoztatón adta át tegnap a polgármester a pekingi olimpiára kijutott Trandafir Norbert úszónak a városi tanács által csütörtökön megszavazott 10 ezer lejes díjról kitöltött csekket. A városházán jelen volt az ötkarikás játékokon való részvételi jogot a nemrégeni hollandiai kontinensviadalon kivívott úszó, és edzôje, Petelei Attila, aki megköszönte az önkormányzatnak a támogatást.

A polgármester egyben kifejtette, a Víkendtelepen épülô 50 méteres úszómedencében majd napi rendszerességgel biztosít a város felkészülési lehetôséget a sportolóknak, és azt is ismét elmondta, ha a Május 1. strandot a város birtokába juttatnák vissza, azt teljes egészében a sportolók rendelkezésére bocsátaná egy alapos felújítást követôen. Szerinte ugyanis ott lehetne megfelelô edzési lehetôséget teremteni a versenysportolók számára. Addig is ma a polgármester még egyeztet az olimpikon úszó edzôjével arról, hogy a pekingi ötkarikás játékokig hátralevô idôszakban milyen edzési feltételeket tudnak biztosítani a fedett uszodában.

A polgármester még elmondta a tegnap, szerinte politikai megfontolásból nem fizették ki még tavalyra a hôenergia elôállításának támogatására jóváhagyott 34 milliárd régi lejt az Enegromur számára, ami komoly gondot jelent a cégnek, és azt tanúsítja, hogy gáncsolják az önkormányzatot.

Ugyancsak politikai töltetû kijelentésekkel vádolta ismét Florea az Aquaserv vízszolgáltatót, amelyrôl kifejtette, rosszul dolgozik, és erre szerinte csak az a magyarázat hogy a cég vezetôségét politikai szempontok miatt tartják hivatalában. Példaként a polgármester azt fejtette ki, hogy szerinte a városban több mint kétszáz helyen törte fel a szolgáltató az út- vagy járdaburkolatot munkálatok miatt, és jelenleg nincs arra vonatkozó szerzôdésük egyetlen vállalkozóval sem, hogy azt helyreállítsák.

Ezzel szemben Törzsök Sándor, a vízszolgáltató beruházási programfelelôse szerint a társaság mintegy száz munkálatot végez jelenleg városszerte, amiben a beruházások mellett az üzemzavarok elhárítása miatti burkolatfeltörések is benne vannak. Az igaz, hogy a burkolatok helyreállításával megbízott vállalkozóval pillanatnyilag nincs a szolgáltatónak szerzôdése. Az erre kiírt versenytárgyalás óvási ideje még nem járt le, de a szerzôdést napokon belül megkötik a liciten kiválasztott céggel, és a feltört burkolatokat idôben helyre lehet állítani.

Az állam vissza fogja fizetni az eddig befizetett gépkocsi- regisztrációs díj összege és az új környezetvédelmi adó értékébôl származó különbözetet az állampolgároknak. Az új adót 2008 júliusától vezetik be.

"Az állampolgár által 2007. január 1. és 2008. június 30. között befizetett gépkocsi- regisztrációs díj összege és az új környezetvédelmi adó értékébôl származó különbözetet az állam vissza fogja fizetni" – áll a kormánynak a környezetvédelmi gépkocsiadóról szóló sürgôsségi rendeletében, amelyet a hétfôi ülésen vitatott meg elôször a kormány, és amely eljutott a Mediafaxhoz.

A visszafizetésre vonatkozó eljárást a környezetvédelmi, illetve a gazdasági tárca állapítja meg a sürgôsségi rendeletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétôl számított 90 napon belül.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô a hétfôi kormányülés kezdetén azt mondta a minisztereknek, hogy a környezetvédelmi aspektusokon kívül gazdasági- szociális meggondolásai is vannak a regisztrációs adónak.

"Érdekünkben áll, hogy ne akadályozzuk saját gazdasági fejlesztésre irányuló törekvésünket, amelyben a gépkocsigyártó ipar az egyik legfontosabb helyre fog kerülni. Érdekünkben áll megôrizni a munkahelyeket, illetve növelni ezek számát. Nem szabad a Nyugat-Európából behozott roncsautók temetôjévé változtatnunk Romániát" – mondta a kormányfô a minisztereknek.

Tariceanu hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az adóból származó pénzösszegeket kizárólag a környezetvédelemre fogják fordítani.

Megemlítette, EU-tagországként Románia köteles szabályozni a szén-dioxid-kibocsátás mennyiségét.

A kormány hétfôin ülésén elôször vitatta meg a jogszabályt annak új formájában.

Tegnap délután a Kultúrpalota Tükörtermében ünnepélyes keretek között adták át azokat a kitüntetéseket, amelyeket Gyurcsány Ferenc magyar kormányfô javaslatára dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a romániai magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedô tevékenységük elismeréseként adományozott romániai magyar személyiségeknek.

Laudációt dr. Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete mondott, miután Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke köszöntötte a meghívottakat és a kitüntetetteket. A nagykövet szerint, értékek mentése, értékek átadása, kisebbségvédelem, a magyar-román kapcsolatok erôsítése érdekében tett erôfeszítések, ezek azok a szempontok, amelyek alapján kiválasztották a kitüntetetteket. Kiemelte, hogy a romániai magyar közösségnek az elmúlt másfél évtizedben oroszlánrésze volt az ország sorsának jobbra fordulásában. Ez megfelel a magyar érdekeknek is, hiszen egy olyan ország felemelkedése, ahol másfél millió magyar él, Magyarországnak is érdeke. Ha pedig arra gondolunk, hogy mindkét ország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak is, akkor kétszeresen érdeke, mondta Terényi. Végül hozzátette: Folytassák a megkezdett utat!

A kitüntetettek, Borbély László – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, Winkler Gyula – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, Varga Attila – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, Varga Gábor – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, Eckstein-Kovács Péter – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, Varga Andrea – a Magyar Köztársaság Arany érdemkeresztjét vette át.

Az eseményen jelen voltak Cseh Áron és Szabó Béla konzulok, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Kelemen Atilla megyei elnök, Frunda György szenátor, az RMDSZ megyei ügyvezetô elnöke, Szabó Árpád, Csép Andrea ügyvezetô alelnök, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, marosvásárhelyi közéleti személyiségek, értelmiségiek.

Veszettséggyanús róka hatolt be vasárnap Marosvásárhelyen egy Papiu utcai telekre, ahol a kutyák megtámadták és megharapták. Nem az elsô esetrôl van szó, hisz az idei évben 46 gyanús állatból 26-nál diagnosztizálták a veszettséget. A felelôs szervek harmadfokú karantént rendeltek el a megyében, hogy megelôzzék a fertôzés terjedését – hangzott el tegnap a közegészségügyi hatóság sajtótájékoztatóján, ahol a szükséges teendôket is ismertették.

A rabies halálos kimenetelû betegség, amelyet a rhabdovírus okoz. Elsôsorban a rókák hordozzák, s megyeközpontunk közelében Remeteszegen, valamint Hagymásbodon és Mezôszabad környékén találtak fertôzô gócokat – mondotta Tuca Cristian, az állategészségügyi igazgatóság ügyvezetôigazgató-helyettese. A vasárnapi esetrôl még nem bizonyosodott be százszázalékosan, hogy valóban veszettségrôl van szó, de a róka viselkedésébôl erre következtettek a szakemberek. A fertôzött rókák szelídekké, barátságosakká válnak, s így kerülhetnek a gazdaságok vagy a kóbor kutyák közelébe. A veszett vadállatok száma évrôl évre enyhén növekedett, míg 2006-ban 37, az elmúlt évben 52 esetben diagnosztizálták a veszettséget. A betegség kialakulását az oltással lehet megelôzni, ezért kell minden olyan állatot beoltani, amely kapcsolatba kerülhetett a veszettség hordozójával, és az embereket is, akiket megharapott egy olyan állat, amely fertôzött lehet. Megyénkben minden kórház fertôzôosztálya rendelkezik a szükséges oltóanyaggal, s a közegészségügyi hatóság is beszerez egy készletet a közeljövôben – tette hozzá Cojan Aurelia, a járványtani szolgálat vezetôje.

Megyénkben a múlt évben 1500 személy kapott veszettség elleni védôoltást, és a fertôzés az utóbbi évek során nem terjedt át az emberre.

A harmadfokú karantén azt jelenti, hogy a helyhatóságoknak kötelességük az elkövetkezô idôszakban összegyûjteni a kóbor kutyákat az e célra kialakított menhelyekre, a lakosságot pedig fel kell világosítani arról, hogy ha élô vagy elhullt, veszettséggyanús állatot lát, értesítenie kell az állatorvost és a körzetben mûködô családorvost is. A hatóságok szerint a közeljövôben intézkedni fognak a rókaállomány immunizálása érdekében.

A fenti kijelentés szombaton, a Liberális Párt megyei küldöttgyûlését követô sajtótájékoztatón hangzott el Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter részérôl, válaszként a Népújság kérdésére. A kérdést a március 24-én Marosvásárhelyen tartott tébécéellenes szimpózium kapcsán tettük fel, amelyen a szakemberek a tüdôtuberkulózis elleni harc, illetve a megelôzés fontosságára hívták fel a figyelmet.

A szimpóziumon dr. Silviu Morariu egyetemi elôadótanár, a Maros Megyei Egészségügyi Hatóság igazgatója, dr. Gabriela Jimborean professzor és mások statisztikai adatok alapján elemezték a tuberkulózis megjelenésének okait. Megállapították, hogy a fertôzés elterjedésének egyik oka a demográfiai robbanás, a vidéki lakosságnak a városokba való migrációja, megfelelô egészségügyi vizsgálat és asszisztencia nélkül. Ezekhez járul a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a környezetszennyezés, a kábítószer- fogyasztás.

Ugyanakkor elhangzott, hogy a világon évente 9 millió új megbetegedést és 1,5 millió elhalálozást regisztrálnak.

Románia 1995 óta Európában az elsô helyen van a tuberkulózisos megbetegedések tekintetében: naponta 70 új megbetegedést és napi 7 elhalálozást jegyeznek a statisztikák. Dr. Monica Sabau professzor a megelôzésnek, a fiatalok tájékoztatásának és nevelésének a fontosságát emelte ki, mert a betegség megelôzése könnyebb, mint a gyógyítása.

Ezek ismeretében tette fel a Népújság a kérdést: – Ha a szakemberek megállapították, mennyire fontos a betegség megelôzése, miért szüntették meg tavaly a tanügyi káderek, a közélelmezésben alkalmazottak kötelezô tüdôszûrését?

Eugen Nicolaescu kitért a válasz elôl. Arról beszélt, hogy a vásárhelyivel egy idôben Bukarestben is tartottak egy hasonló témájú tanácskozást, amelyen elmondták, az utóbbi 5 évben folyamatosan csökkent a tuberkulózisos megbetegedések száma. Míg 2003-ban 29 ezer beteget jegyeztek, 2007-ben 24 ezerre, azaz 5 ezerrel csökkent a számuk. Hozzátette, hogy 1985 és 2002 között csúcsosodott a tébécés megbetegedések száma, 1995-ben 70 ezer esetet tartottak nyilván. Azonban hála a megelôzô intézkedéseknek és az ingyenes kezelésnek, látványosan csökkent a tébécések száma.

Mózes Edith

Szerk. megj.: Az egészségügyi miniszter úr meglehetôsen tájékozatlannak mutatkozik a szóban forgó kérdésben. Ami súlyos hiba, hiszen a tbc-t komolyan kell venni. A "megelôzô intézkedésekrôl" elfelejtett részletesen beszélni (a rendszeres szûrés pl. a megelôzés része), az "ingyenesrôl" pedig csak annyit, hogy ennek a betegségnek a kezelése emberemlékezet óta ingyenes…

Boldoggá avatását követôen exhumálják II. János Pál pápa földi maradványait, a vatikáni altemplomból a Szent Péter- bazilikába szállítják és Michelangelo Pietája közelében kap sírhelyet – írta vasárnapi számában a La Stampa címû olasz napilap.

A három éve elhunyt lengyel katolikus egyházfô holttestének átszállításáról Angelo Comastri bíboros, a bazilika helynöke vezette bizottság dönt, miután II. János Pál boldoggá avatása megtörténik. A La Stampa úgy tudja, hogy a bizottság már meghozta döntését.

Federico Lombardi atya, vatikáni szóvivô cáfolta a hírt. "Semmilyen döntés nem született. Ilyen döntést esetleg majd csak II. János Pál boldoggá avatása után lehet elfogadni" – mondta.

A boldoggá avatás folyamatát XVI. Benedek pápa kezdeményezte két évvel ezelôtt, meg sem várva a kánonjogban elôírt öt évet, amelynek a halál és a boldoggá avatási eljárás között el kell telnie. Az illetékes vatikáni kongregáció a tervek szerint április 2-án, szerdán, Karol Wojtyla halálának 3. évfordulóján hozza nyilvánosságra a boldoggá avatással kapcsolatos dokumentumokat, a "positio"-t. Egy évvel ezelôtt a néhai lengyel pápát már a Lateráni Szent János- bazilikában
"Isten szolgájának" nyilvánították. A neki tulajdonított csodák közül valószínûleg egy francia apáca, Marie Simon-Pierre Parkinson-kórból való gyógyulását veszik figyelembe a boldoggá avatásnál.

Korábban XXIII. János pápa esetében történt meg, hogy a kriptából a bazilikába szállították a holttestet és ott "oltár rangjára" emelték. Ha II. János Pál esetében is ilyen döntés születik, akkor ellenôrzik a pápa földi maradványainak állapotát, majd üvegtárlóba helyezik, de arcára egy viaszból készült maszk kerül.

"Így lehet ôt még közelebb hozni a több ezer hívôhöz, akik naponta érkeznek a világ minden tájáról a sírjához imádkozni" – nyilatkozta a torinói lapnak José Saraiva Martins, a szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa.

Csáky – a kormánykoalícióhoz tartozó Néppárt-HZDS elnöke, Vladimír Meciar vitapartnereként vett részt a kamerák elôtti vitában – azt mondta: "nekünk az ilyen oktatási törvény nem kell." Ezzel szemben Meciar azt hajtogatta, hogy a készülô jogszabály megôrzi a szlovákiai magyar oktatás eddigi status quóját, a magyarok jogai nem csorbulnak.

Az MKP elnöke jelezte: a járásokban már megalakultak az elôkészítô bizottságok, s ha a szlovák parlamenti vitában az erôfölényben levô kormánypártok nem állnak el a magyar anyanyelven tanulók ellen irányuló szándék törvényesítésétôl, "akkor kimegyünk az utcákra." Kifejtette: a parlamenti elôtt fekvô tervezet három alapvetô pontban sérti a magyar iskolai oktatás status quóját: a szlovák nyelvoktatás óraszámainak emelése árán csökkentenék a magyar nyelv- és irodalomórák számát, szlovákból fordított tankönyvekbôl oktatnának, s kedvezôtlenül módosítanák a tanfelügyelôi rendszert. Ezzel szemben az MKP és az érintett szlovákiai magyarok és intézmények az eddigi gyakorlat megôrzése mellett szállnak síkra.

Meciar szerint tarthatatlan, hogy a szlovákiai magyar iskolákban "más forrásokból, Magyarországon kiadott tankönyvekbôl" tanítsák a történelmet, még akkor is, ha a szlovák oktatáspolitika a történelemre és a földrajzra is más szemlélettel tekint, mint a magyarok. "Miért kell a gyerekbe kiskoruktól beleoltani és belésulykolni ezt a kettôs szemléletet?" – fogalmazott Meciar.

A nagy esemény elôtti hetekben a Bukarestben akkreditált külföldi tudósítók némelyike "fáraói emlékmûnek" titulálta a Nicolae Ceausescu által éveken át embert, pénzt és verítéket nem kímélve felépíttetett palotát. Valóban, 1984-tôl öt éven át húszezer ember rakta éjjel-nappal a falakat.

Ma már azonban senkit nem zavar, hogy a korábban "Nép Házának" nevezett épületmonstrum a kommunista diktatúra nagyzási kényszerébôl született. Azt sem emlegetik ma már túlságosan, hogy az építési munkálatok elôtt a diktátor személyes útmutatásai alapján tettek a földdel egyenlôvé lakóházakat és templomokat.

A Ceausescu-rendszer bukása után sokat tanakodtak az illetékesek, mire is használják a kommunizmus e gigantikus szimbólumát. Aztán úgy döntöttek, hogy túl nagy fényûzés lenne nem kihasználni a 270 méter hosszú, 245 méter széles és 86 méter magas épület 330 ezer négyzetméterét, több mint ezer kisebb és nagyobb termét. Így ma a parlament két háza, a képviselôház és a szenátus "lakik" benne.

Más kérdés, hogy nem mindenre lenne szükség belôle. A sugárutaknak is beillô folyosókon akár lóversenyeket is lehetne rendezni, könnyen el lehet tévedni bennük.

Nem is beszélve arról, ami nem látszik: az épületbôl 92 méter a föld mélyébe nyúlik, a tizenhat emeletbôl négy szint odalent van. A felszín alatt valóságos város, bonyolult labirintusrendszer húzódik, a folyosók hossza több kilométer, ezek a fôváros legfontosabb épületeihez vezetnek. Állítólag két atombunkert is építtetett az egykori "fáraó".

A NATO-csúcstalálkozó idején az épület kapacitásának több mint egyharmadát fogják kihasználni. Azt mondják, olykor tíz percig is eltarthat, amíg az egyik terembôl a másikba átmennek a résztvevôk. Ôk saját lábukkal taposhatják majd a rekordnagyságú, 1200 négyzetméteren elterülô, öt tonna súlyú szônyeget.

Az épületben ezekben a napokban minden szükséges eszközt elhelyeztek a találkozó munkájának megkönnyítésére. De hiába oly nagy a ház, ha a benne tartózkodók túlságosan sokan lesznek. Nem könnyû megoldani a vécék megfelelô szintû befogadóképességének problémáját. Azt mondják, talán nem is lesz elegendô mellékhelyiség a 3000 meghívott és a 3500 újságíró számára.

De a derûlátók szerint egy kis jóakarattal a NATO-n belül a kis és nagy dolgok egyaránt megoldhatók.

Tegnap, a megyei törvényszéken, a helyi közigazgatási hatóságok megválasztásáról szóló 67/2004-es törvény 25. cikkelye értelmében, nyilvános ülésen, sorshúzással jelölték ki a megyei kerületi választási iroda (BEJ), a marosvásárhelyi municípiumi választási iroda (BEM), illetve a városi és községi választási irodák elnökeit és helyetteseiket.

Bereczki Adrian, a megyei törvényszék alelnöke tájékoztatott, a megyei kerületi választási iroda elnöke Barbu Constantin, helyettese Georgescu Florin, mindkettô bíró a megyei törvényszéken. A marosvásárhelyi municípiumi választási iroda elnöke Chertes Daniela Anca, helyettese Grama Meda, szintén bírók a megyei törvényszéken.

A sorshúzáson részt vevô magisztrátusok jegyzékét, a 67-es törvény értelmében, a törvényszék elnöke állítja össze, a többi jogászét pedig a prefektus, a törvényszék elnökével és az egyes parlamenti pártok képviselôivel együtt. A jegyzékeknek a szükségesnél 10 százalékkal több személyt kell tartalmazniuk. A jegyzéken szereplô azon magisztrátusok és jogászok, akik nem voltak elnökként vagy elnökhelyettesként kijelölve, a törvényszék elnökének rendelkezésére állnak, a címzettek, speciális esetekben való helyettesítése céljából. A jegyzéknek tartalmaznia kell a javasolt személyek vezeték- és keresztnevét, lakhelyét, munkahelyét, telefonszámát, valamint a tudomásul vételt tanúsító aláírását.

A történelem folyamán általában a jobb élet vágya vitte az embereket az utcára vagy a barikádokra, kisebb jelentôségû kérdésekben a szavazóhelyiségekbe. A jobb élet iránti vonzalom tehát olyan politikai tôke, amit sikerrel lehet kamatoztatni. Ámde! Ôrült mennyiségû szavazatot lehet lekaszálni egy-egy szépen hangzó ígérettel, s ennek általában keserû következményei lesznek. 1990-ben Petre Roman ideiglenes kormánya fizetés- és létszámemelést szorgalmazott, figyelmen kívül hagyva ennek káros következményeit: a féktelen inflációt.

A minap tanúi lehettünk annak, hogy pannón testvéreink elsöprô többségben szavazták meg a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlését. Igen, mert a nép egyszerû fia nem szereti az adókat és azt hiszi, hogy az államkasszát ôszi avarral is föl lehet tölteni. Nem, barátaim, nem lehet. – No, de most majd megnézhetjük, mit tesz az ellenzék, ha kormányra kerül, honnan fogja elôbányászni az ilyen-olyan intézmények fenntartásához szükséges összegeket? Kérdésemre nem várok választ és nem kívánok beavatkozni Magyarország belügyeibe, csak ezzel akartam példázni azt, hogy milyen könnyedén beseperhetô néhány millió igen szavazat.

Ugyanilyen könnyedén kérdés tárgya lehet a székely autonómia is, a válaszokat aztán fennen lehet lobogtatni, hogy aszongya: "a Székelyföldön megkérdezett 200 ezer ember több mint 99 százaléka önrendelkezést akar". (Krónika, 2008. febr. 26.)

1992 októberében – az akkori belsô ellenzék kitartó sürgetésének köszönhetôen – a parlament magyar tagjai (12 szenátor és 27 képviselô) a kolozsvári Szent Mihály-templomban ünnepélyes fogadalmat tettek. A Kolozsvári Nyilatkozatként ismert eskü egy részletét idézem: "Hû magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belsô önrendelkezés." (Szabadság, 1992. okt. 28.)

Utána évekig attól volt hangos a préri, hogy a gaz udémérések nem tartják be szent esküvésüket, emiatt nincs autonómia és emiatt keserû a székely sorsa. Életképtelen – vagy a parlament által alkotmányellenesnek nyilvánított – autonómia-tervezetekben nem volt hiány. Csapó doktor tervezetének három lépcsôje volt: 1. személyi elvû, 2. helyhatósági, 3. etnikai alapú területi autonómia.

Így írtam errôl 1990-ben: "Több lépcsônek már elkészült az alapozása, imitt-amott a felépítményhez is hozzáfogtak. A kétkedôk meggyôzésére az EMKE fôjegyzôjének szavait idézem (A Hét, 1999. febr. 5.): »a romániai magyar nemzeti közösség önszervezôdése jó irányba halad. A közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit, amelyek önkormányzati szervei lehetnek mûvelôdési életünknek.« Kötô József példaként fölsorol mintegy húsz egyesületet és társaságot, majd hozzáteszi: »kiderül, hogy gyakorlatilag készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer.« Magam is úgy vélem: most már csak az éltetô közönség (közösség) és a mûködtetéshez szükséges pénz hiányzik." (RMSZ, 1999. febr. 26.) – Ez utóbbi feltétel azóta sincs meg.

Változott-e valami? Igen! A magyar kormány kihátrált a támogatási rendszerbôl, néhány kulturális alapítvány összecsuklott, viszont sikerült egy jó nagyot lépni az önrendelkezés irányába (mert az autonómia, valahol a sorok között, önfinanszírozást is jelent).

Így állunk tehát: szügyig autonómiában. A mi közösségi felelôsségünk, hogy el- és fenntartsuk magunkat. Nemcsak kulturális intézményeinket, hanem minden egyebet is. Tizenkilenc év telt el a kommunizmus leszerelésétôl, két éve vagyunk az unióban és még mindig azon álmodozunk, hogy majd az autonómia hozza el a szebb jövôt?

Példákat mondok. Riport a hagymatermesztésrôl, a gazda elmondja: ismerjük az adminisztratív eljárást, tudjuk, mi kell ahhoz, hogy eladhassuk a tíz vagon hagymánkat, csak épp az akarat hiányzik hozzá. Miért? Mert a falu népe az egyéni érdekeket nem tudja háttérbe szorítani, magyarán szólva hiányzik az összefogás, az összetartás. (Csak zárójelben: hogyan lehet majd az ’autonóm’ Székelyföldön egy ernyô alá terelni az örökké veszekedô Csíkot, Udvarhelyt és Gyergyót, meg Háromszéket?) – Más. A harmincas években virágzó szövetkezeti élet volt, a sok tejet és krumplit a szövetkezeti alapon szervezett vaj- ill. szeszgyárak dolgozták föl. Tessék elôvenni a szövetkezeti törvényt és alkalmazni. A svájci jólét egyik alapja a szövetkezeti rendszer. – Más. Ki szüntette meg a Maros megyei kisvasutakat? A nép, azzal, hogy éveken keresztül a kalauz markába nyomta a jegy árának a felét. – Más. Nyárád…-ban nem takarították ki a patak medrét, a falut elöntötte a víz. Holland, svájci és skóciai önkéntesek jönnek közösségi házakat építeni egy-egy faluba. Betiltották volna a kalákát, ezt a szép székely szokást? – Más. EU-s pályázatok beadásához és pályázati pénzek lehívásához feltétel a farmok kialakítása (farm = bejegyzett jogi személyiség és harminc hektár terület). Ha egy családnak nincs harminc hektárja, tessék összeállni. Suceava megyében meg tudják csinálni, de a székely nem hajlandó összeállni a komájával, mert haragban vannak. No, hogy lesz akkor?

Bármilyen szomorú, ki kell mondanom: nem érdemli meg az autonómiát az, aki nem tud élni a lehetôségekkel!

A Marosszék Kulturális Egyesület szervezésében közösen lépett fel a Maros Mûvészegyüttes utánpótlásaként tündöklô Napsugár Néptánccsoport és a magyarországi Sopron Táncegyüttes szerdán, március 26-án az együttes kövesdombi székházában. A Sopron Táncegyüttes megmutatkozott a mezôpaniti, a vajdaszentiványi kultúrotthonokban, valamint március 29-én Medgyesen a Traube-teremben, a Nefelejts Tánccsoport 10. évfordulóján. A soproniakat – gyakori marosvásárhelyi és erdôcsinádi szerepléseik okán – hajlamosak volnánk a Pendelyes Néptánccsoporttal "azonosítani".

Csakhogy a "pendelyesek" kinôtték magukat, mára kiforrott, profi színvonalú együttessé érve járják a Kárpát-medence magyarlakta területeit. Jellegzetes, Táncpanoráma címû összeállításukban a 6 évesektôl egészen a 19 évesekig terjedô korosztály táncosai járták néptáncaikat, énekelték népdalaikat, mutatták föl a magyar néphagyomány megannyi drága kincsét. Szabóné Molnár Andrea, Németh Kinga, Varjaskéri Anita és Sipos Ferenc táncpedagógusok, néptáncoktatók tanítványai a soproni Horváth József Mûvészeti Iskola és a Cinege Mûvészeti Iskola növendékei közül kerültek ki. A pompás együttes célja ma is az, hogy a táncosok ismerjék a magyar népi hagyományokat, fô feladatuk a magyarság tánckultúrájának megismerése, színpadra állítása, és mindezeken túl a teljes paraszti hagyománykör feldolgozása. Egykor valóságos mozgalom indult Sopronban, félezerre rúgott a bekapcsolódó gyermekek száma. Azóta az együttest vezetô Sipos Ferenc álma valóra vált: a néptáncutánpótlás piramisa szépen felépült, és a "pendelyesekbôl" felnôtt együttes állt össze. Szerdán ugyan a Napsugár indított, a Sinkó András vezette Prücskök kiszenekarral, icike-picike dalosával, akit Diós Brigitta Borbálának hívnak, aztán Vetési Orsolya és Demeter Panni hangjában gyönyörködhettünk, majd a Füzesi Albert vezette együttes táncosai pörgették föl a hangulatot, mutatták meg, hogy akár egész estét betöltô mûsorral is készek felhívni magukra a közfigyelmet, ám szünet után a népes közönség már a soproni vendégeknek tapsolhatott: a Vannak vidékek táncparabolája Kányádi Sándor híres versének örök-magyar üzenetét idézi. Duna menti, felvidéki, kalotaszegi, vasi, vajdaszentiványi, balázstelki táncok, a Fajkusz Attila vezette zenekar muzsikájára, parázs rábaközi intermezzóval. Nem hiányzik belôle a testvérnépek dal- és táncfolklórja sem.

A soproni példa szerencsésen találkozott a marosvásárhelyivel. Mindkét térség tehetséges táncos-dalos-néprajzos fiataljai, a harmadik évezred nemzetben gondolkodó nemzedékének mozdulatai ölelkeznek. Fiataljaink így mutatják föl az egyetlen érvényes gondolatot; a hûség városa és a székely vásárhely önérzetében sérült, de gyógyuló szívû magyarsága üzen általuk: egyek vagytok. Fogjatok össze!

Telenézô

Budapesten tündököl Uri Geller (1946), a világhírû kanálhajlító parafenomén, pontosabban: mentalista. (A mentalisták "olyan elôadómûvészek, akik éleselméjûségüket használják arra, hogy a hipnózis vagy szuggesztió alapelveivel a gondolatolvasás, a pszichokinézis, a prekogníció, telepátia vagy az elmekontroll illúzióját keltsék.") A TV2 szombat esti "szuperprodukciója" sikert hozott már Izraelben, Németországban és Hollandiában. Az Egyesült Államokban viszont a The Succesor "nagyon nagyot hasalt". * Egy blogger szerint a mûsor kifejezetten érdekes licenc, hiszen nem mehet mindenhol egyszerre, mert minden országban szükség van a zsûritag Uri Geller személyes jelenlétére, "hogy afféle természetfeletti, parafenoménos, mentalista showmûsorként adják el az egyébként szimpla, kieséses, zsûris, SMS-szavazós bûvészkeresô tehetségkutatót." * Az elsô adásban öt "mentalista" mutatkozott be, az egyik számát kifejezetten élveztem is, de aztán vontatottá vált a dolog, a stúdió közönsége és a nézôk egyszerre ordították: "Mûködjél", és ketyegni kezdtek az ócska vekkerek, (némelyik nyolcvan esztendôs!), kanál zuhant a tévékrôl, stb., s a kígyós trükk sem új. * "Kérdés, hogy tudnak-e pörgetni a tempón, a másik necc pedig a várható túlspilázottság lehet, mert úton-útfélen különleges képességekrôl fognak beszélni – ezt az esetleges jó produkciókért cserébe el kell viselni, a licenc része, ráadásul a bûvészek is aláírták a szerzôdést, miszerint nem jönnek elô azzal, hogy trükköznek, hogy bûvészek." * A mûsort "újoncként" Somogyi Zoltán vezette, a show "nócija" pedig Demcsák Zsuzsa volt, aki egy másik csatornán, az ATV-n visz kéthetenként reggeli mûsort. * Három "médium" is helyet kapott a csillogó- villogó színpadon: Medveczky Ilona táncmûvész, Karsai Zita táncos topmodell és Csányi Sándor színész. * Tizenegy milliót akaszt le a hazai "utód". A többi gyôztes: Mike Super (USA), Lior Suchard (Izrael), Vincent Raven (Németország), Ramana (Hollandia). * Geller azt szeretné, ha a nyertesek Las Vegasban összemérnék erejüket, és a nagy finálé gyôztese lenne aztán az igazi kiválasztott. * Ô már nem a zsozsóra hajt, amúgy mesésen keres. Gyönyörûnek találja Budapestet, házat vásárol. A TV2 után a show "elszáll" Törökországba. * A bloggerek pompásan szórakoznak. Íme: "A mûsorvezetô béna, Csányit nem érdekli az egész, Medveczky le van nyûgözve, Zita egy butuska liba benyomását kelti, Uri Geller pedig szépen töri a magyartot… Én már csak azokat sajnálom, akik a stúdióban ülnek, mert azok nem állhatnak fel menet közben és gondolom, még fizettek is érte." * "Egy újabb csillagporos mûsor. Nézôk beszavazhatják a kedvenceiket. Gondolom, a következô adásnál már transzparensekkel is fel lesz szerelve a nagyérdemû." * "Itt bukik meg a mûsor hitelessége. Elvileg az a cél, hogy Geller bácsi kiválasztja az ‘utódját’. Miért a nézôk szavaznak? Miért nem a fômentalista mondja meg, hogy ‘Te, öcsém, úgy hajlítod a tér-idô kontinuumot, mint én, siheder koromban!’?" * "A kanálhajlítás ikonja lett. Ha megláttunk a menzán egy görbe kanalat valakinél, bedobtam a poént: Na, mi van? Uri Gellert kaptál?" * A leggonoszabb így fogalmaz: "David Copperfield óvodája".

Ragyogó színek, a képekben, kompozíciókban megbúvó, apró, oda nem illô, és mégis odaillô részletek – világok összeolvadása, megszokott lényeink szirmai közé költözött emberi mikrokozmosz, annak minden szépségével és gyarlóságával együtt. A látogató önkéntelenül kezdi el keresni a rejtettet, amely gyakran csak a figyelmesebb szemlélés után fedi fel önmagát – a szépségben is ott leselkedik a végzet, s soha nem szûnik meg a fenyegetettség, a világnak gyönyörû virágai vannak, de Édenkertje nincsen.

Marosfalvi Antalnak nyílt kiállítása péntek délután a Bernády Ház földszinti galériáiban, Sebestyén Mihály méltatta a különleges és egyedi koncepcióban született munkák tárlatát. A szombathelyi festômûvész és restaurátor mintegy 50 alkotását állította ki, Burányi Nándor és Kovács Árpád tanítványa kisplasztikával, festményekkel és grafikával mutatkozott be a marosvásárhelyi közönségnek. A mûvész 1976-tól tagja a magyar képzômûvészek szövetségének, több nemzetközi és hazai kiállítást szervezett, munkáival több mint 50 kül- és belföldi egyéni tárlaton szerepelt. Derkovits Gyula és kortársai több mint 200 alkotását restaurálta.

– Marosfalvi Antal kiállítása igazi meglepetés – mondta a méltató. – Hiszen olyan mûvész munkái láthatók, aki nagy alkotók, remekmûvek, múzeumok féltve ôrzött darabjai között szolgálta és szolgálja a szépséget, a fennköltet. A klasszikus reneszánsz ember ideáljait vallja a magáénak, miközben tisztában van vele, hogy ezek az eszmék a valóságban öt-hat évszázaddal késôbb már csak a könyvtárak, képtárak mélyérôl ragyognak fel, ott hatnak. Odakinn a mai lét ezekre már mit sem ad. De képei mégsem avítt erények dicsérete, hanem a XX-XXI. század humanistáinak életérzését, világlátásának köreit rajzolják meg. A kulcsszó a rajzosság – a gyönyörû színek és a kidolgozottság, a sejtelmesség és a konkrét mesterien adagolt vegyülete kápráztató, lelkesítô és lenyûgözô. A falakon látható képek mesélésre, szavakra ingerelnek: elmondani, megtalálni a megfelelô mondatokat és történeteket, melyeket a mûvek oly elegáns harmóniával, kérdôjelekkel, példázatokkal sugallnak. A Nagyítás sorozat képeiben elôször csak a botanika ejt rabul, ám a szirmok között pisztoly vagy alabárd fedezhetô fel, középkori asszonyság rohan valami elôl, az alabástromszirmokat gumitalpú bakanccsal egy maszat-turista, talán egy paparazzo járta össze. Mindenbôl árad a rejtett fenyegetettség, amely ránk leselkedik a legmeghittebb pillanatban is. Nem a halálé: a körmönfont, vak erôszaké – halottuk Sebestyén Mihálytól, aki a mûvész további munkáit, sorozatait elemezte. – A restaurátor napi munkája, a múlt feltárása, kiegészítése, visszavétele nem múlik el nyomtalan. Minduntalan felbukkannak képein a beemelt, megtanult részletek: Dürer, Rubens, az olaszok, reneszánsz "idézetek". Mintha esszét írna, ahol egy idézet újabb gondolatsort indít el, de óhatatlanul visszakanyarodik a mához, mert nem tagadhatja meg a közeget, amelyben naponta mind megéljük a csalódást, az eszmék elárulását. Ezekre vigasz lehet a festészet. A mûvész nem hiszi, hogy a mûvészet megállíthatja az idô rohanását, véget vethet a közállapotok elfajulásának, de legalább megfékezheti azt. A keserû percekbôl kivonja az íz- és aromaanyagot, és azt a tehetség titkos vegykonyhájában szépséggé, vigasszá, erkölcsi példázattá finomítja.

Habár a Közoktatási Minisztériumtól a megyei tanfelügyelôségre érkezett értesítés szerint a szülôk június 1- tôl írathatják be gyerekeiket az óvodákba, Marosvásárhelyen több olyan intézmény is létezik, ahol már februárban beteltek a helyek.

A megyei tanfelügyelôségre március 4-én érkezett az értesítés a minisztériumtól, amely leszögezi, hogy az óvodák június 1-tôl fogadhatják a beiratkozási kérelmeket. Ezt megelôzôen azonban több óvoda kérte a tanfelügyelôség jóváhagyását, hogy már február–március során fogadhassák a beiratkozókat, ugyanis több olyan népszerû intézmény van a városban, amelyeket a szülôk már a folyamatban lévô tanév kezdete óta ostromolnak. Ez a helyzet a kövesdombi Szentjánosbogár óvodában is, ahol már február elején beteltek a helyek. – A szülôk október óta érdeklôdtek, ezért januárban engedélyt kértünk a tanfelügyelôségtôl, hogy fogadhassuk a beiratkozókat. Február elsejétôl lehetett iratkozni és még aznap elfoglalták a helyeket – közölte Livia Dudila igazgatónô. A kisdedóvóba összesen 220 gyereket írattak be, a 2008/2009-es tanévben négy magyar csoport indul, ami nyolcvan gyereket jelent. Az igazgatónô szerint a számottevô túljelentkezés annak tudható be, hogy a Szentjánosbogár a környéken az egyedüli intézmény, ahol napközi is mûködik. – A szülôk ragaszkodnak ahhoz, hogy a napközibe járó apróságok nálunk folytassák óvodás éveiket is. A válogatáskor azok a gyerekek élveztek elsôbbséget, akik a környéken laknak vagy akik napközibe is hozzánk jártak – magyarázta az igazgatónô, aki hozzátette, szükség volna az épület manzárdosítására ahhoz, hogy eleget tehessenek a kéréseknek, azonban az erre vonatkozó tervet egyelôre nem hagyták jóvá.

A Stefánia óvoda épületében már javában folynak a korszerûsítési munkálatok és várhatóan a következô tanévet új köntösbe öltözött épületben kezdik a kisgyerekek. A nagy múltú intézményben március 10-tôl fogadják a beiratkozási kéréseket, a 2008/2009-es tanévben négy magyar és két román csoport indul, közel 150 gyerekkel. Ha megszerzik a szükséges engedélyeket, ôsztôl hosszabbított programú foglalkozásokat is biztosítanak a gyerekeknek – tudtuk meg Gyôrfi Éva igazgatónôtôl.

Habár Cristian Adomnitei oktatási miniszter szerint országszinten további 300 ezer óvodai helyre volna szükség, hogy az intézmények eleget tehessenek a kéréseknek és a megengedett gyermeklétszámmal mûködhessenek, az illetékesek szerint megyeszinten nem beszélhetünk jelentôs helyhiányról.

– Van néhány óvoda, amelyek igen népszerûek a szülôk körében és ezekben nagy a túljelentkezés. A többi óvodában azonban minden gyereknek akad hely – ígérte Adina Pui sajtószóvivô.

Kovács Júlia óvónôkért felelôs tanfelügyelô kérdésünkre elmondta, a városi óvodákban nagy a túljelentkezés, így a törvényben elôírt legtöbb 20 fô helyett általában 25–30 gyerekbôl állnak a csoportok.

Nem várnak a minisztériumi pénzre

Nemrég ismét leomlott a középkori vár falának egy része, ezúttal a Lépcsô utca végén, pár méteren. Az önkormányzat nem vár a kormány által kiutalt támogatásra, már a héten nekifog a javítási munkálatoknak. Sorin Savu alpolgármester szerint a várfalak helyenként olyan állapotban vannak, hogy egy erôsebb földrengés esetén leomolhatnak.

Az Unesco kulturális világörökségként, Európában az egyetlen középkori lakott várként számon tartott segesvári vár falainak javítására 30-40 éve egyetlen lejt sem költöttek az állami költségvetésbôl. Az önkormányzat saját büdzséjébôl elenyészô összegeket fordított a falak "foltozgatására" – nyilatkozta két évvel korábban lapunknak Dorin Danesan polgármester. Akkor azt is elmondta, hogy két helyen van szükség sürgôs javításokra: a Kovácsok bástyája–városháza közötti valamint az Ónöntôk bástyája–Torony utca közötti részeken, a várfalat több helyen is az összeomlás veszélye fenyegeti. Miután a Petôfi- szobortól pár méterre, a városháza mögötti területen leomlott a várfal, pár héttel ezelôtt a Lépcsô utca végén ugyanez történt. A segesváriak szerint az okozta a balesetet, hogy a meggyengült falakat valósággal elmosta a várbeli vízbevezetési és csatornázási munkálatok miatt a szûk utcákban kiásott, betömetlenül hagyott sáncokban esôzések után felgyûlt víz, amire az itt elhaladó nehézjármûvek is "rátettek egy lapáttal". A falak konszolidálására lenne szükség, ezt az önkormányzat vezetôi is tudják, de honnan a pénz?

Sorin Savu alpolgármester szerint az Építkezési Felügyelôség, a Kulturális Minisztérium, a polgármesteri hivatal szakembereibôl álló bizottság készített helyzetelemzést, a sürgôs munkálatok a leomlott falrésznél 1 millió lejbe kerülnének. Ezeknek az önkormányzat már e héten nekifog, nem vár a kormánypénzre, hiszen a szóban forgó területre nem tud eljutni mentôautó, tûzoltókocsi. Az alpolgármester abban bízik, hogy sikeresen pályáznak a 7-es Régiónál a mûemlék- felújításra szánt 25 millió eurós keretre, a megvalósíthatósági tanulmány már régen elkészült, csak be kell nyújtaniuk az április 3-án induló pályázaton. A vár infrastruktúrájának teljes felújítását 127 millió euróra becsülik, a vízbevezetési és csatornázási munkálatokkal már elkészültek, hátravan az utcák aszfaltozása illetve kövezése, a várfalak felújítása, amire még mintegy 80 millió euróra van szükség. Az alpolgármester szerint egy erôsebb földrengés alkalmával a vár falai helyenként leomolhatnak, a legrosszabb állapotban az Ónöntôk bástyája van.

Elsô ízben rendeznek idén május 1-3. között segesvári városnapokat, a következô nemzetközi rangú rendezvény a XVI. Középkori Fesztivál, július 25-27. között. A XIX. századból eredô Scopationfest (1939-ben tartották meg utoljára) inspirálta a tanácsosokat, a városnapoktól a helyi értékek népszerûsítése mellett az önkormányzat nem titkolt célja a turizmus élénkítése. A rendezvénysorozat alkalmával történelmi témákat feldolgozó konferenciákat, fotó- és festészeti kiállításokat, népzene- elôadásokat és ifjúsági programokat szerveznek, a volt városi stadionban szabadtéri koncertek lesznek, fellépnek: Aurel Tamas, Etno, Dancs Annamari, Fly Project, HI-Q, New Effect, VH2 és a Compact.

A XVI. Középkori Fesztivál mottója idén az "álarc" , a vidámságot, szomorúságot eltakaró maszk, a karneválok elengedhetetlen kelléke. Lesznek színházi elôadások, középkori zene és tánc, kiállítások, mindez a középkori Segesvár hangulatát idézi.

Maradtak a régiek

A 62 tagú segesvári RMDSZ- küldöttgyûlés rangsorolta azokat a jelölteket, akiket a helyi tanácsba szeretne bejuttani. A lista befutó helyeire a jelenlegi képviselôk kerültek, újítás nem történt. A szövetség helyi vezetôje, Gáll Ernô szerint "galibát" okozhat, hogy egy nappal korábban Segesváron is megalakult a Magyar Polgári Párt, amely saját jelöltet állít a helyhatósági választásokon.

A helyi RMDSZ nem állít polgármesterjelöltet, a tanácsosi tisztségekre a rangsorolás elsô három helyezettje Gáll Ernô vállalkozó, RMDSZ-elnök, Szász Izolda jogász valamint Tóth Tivadar, a Mircea Eliade Líceum aligazgatója, és ezek a helyek számítanak befutónak. "Egyedül Segesváron nem volt versenyhelyzet. Azonban megalakult az MPP helyi szervezete, és saját jelöltet indítanak a választásokon, ami nagy galibát okozhat. Az MPP támogatottsága gyenge, nem valószínû, hogy bejuttathatják a jelöltjüket, de arra éppen elég, hogy az RMDSZ elveszítsen egy helyet. Az MPP azt mondta, szórványban nem indítanak jelöltet, de úgy látszik, ez nem így van" – mondta Gáll Ernô. Az elnök szerint az MPP részérôl senki nem kereste meg, és ha le is ülnek tárgyalni, nem tudja, mit ígérhetnének a nemrég bejegyzett pártnak, a tanácsosi lista befutó helyeit nem módosíthatják.

Az RMDSZ Segesváron nagy valószínûséggel Dorin Danesan jelenlegi polgármestert támogatja, akinek az utóbbi nyolc évben végzett munkájával elégedettek. A PSD-s Danesan mellett információink szerint a PDL színeiben Coman Florin, valamint a liberális Adrian Gherca pályázik a polgármesteri székre. Az RMDSZ segesvári szervezete a megyei közgyûlésbe sem jelölt senkit, Gáll Ernô azonban úgy véli, a megyei jogú városoknak kellett volna egy helyet biztosítani a megyei tanácsosjelöltek listáján. "A mostani leosztás alapján nem volt esélye annak, hogy Segesvárnak képviselete legyen a megyei tanácsban" – tette hozzá.

Ezelôtt 4 évvel 1893 szavazatot kapott az RMDSZ Segesváron, a részvételi arány 65 százalékos volt. Gáll Ernô szerint azóta csökkent a magyarok létszáma, de reméli, mind a civil szervezetek, mind az egyházak és Szomszédságok mozgósítják a magyarságot. Az elnök elmondta, az RMDSZ-jelölteknek lesz egy programjuk, amit mindenkihez eljuttatnak. A terveik között szerepel a tanács épülete mögötti területrôl a várfal leomlásakor eltávolított Petôfi-szobor felállítása a várban levô katolikus templom melletti térre, magyarul is tudó köztisztviselôk alkalmazása a polgármesteri hivatalba, könyvtárba, múzeumba, kultúrházba, a magyar iskolák felújításának támogatása, az egyházak segítése.

Áprilisban lesz a licit

Három éven belül új kórház épül Segesváron – nyilatkozta lapunknak dr. Aurelia Masca, a kórház igazgatója. A 356 ágyas kórházat a Târnava lakónegyedbe, az OMV üzemanyagtölto állomás mögötti 4,33 hektáros területre tervezik.

Több, a város területén szétszórtan elhelyezkedô, száz évnél is régebbi épületben mûködik jelenleg a segesvári kórház. Bár az elmúlt években jelentôs összegeket fordítottak az ingatlanok felújítására, orvosi készülékek beszerzésére, a szaktárca által kiutalt pénz nem volt elegendô, egyébként is az épületek nem eléggé funkcionálisak. Egy új kórház építése, kulcsrakészen, teljes felszereltséggel megoldaná a problémát. A tervek szerint a 356 ágyas kórházban belgyógyászati, kardiológiai, szülészet-nôgyógyászati, tüdôgyógyászati, sebészeti, gyermekgyógyászati, járványtani osztályok, sürgôsségi szolgálat mûködne, természetesen nem hiányoznak majd a kapcsolódó részlegek: intenzív terápia, ideggyó-gyászat, fül-orr-gégészet, urológia, szemészet, ortopédia, diabetológia, hematológia. A mûvese- osztályt 9 ággyal a Braun-Avitum magáncég mûködteti (amint Marosvásárhelyen is), a sürgôsségi szolgálat saját mentôautó-parkkal rendelkezik majd, és helikopter- leszállópályát is kialakítanak. Dr. Aurelia Masca szerint 54 szakorvos dolgozik majd az új kórházban, de sürgôsségi ellátásra szakosodott orvosból még legalább kettôt kell alkalmazniuk. Az új épületet a Târnava negyedbe, egy 4,33 hektáros területre tervezik, a versenytárgyalást a szaktárca április 11-én tartja. A kivitelezônek 3 év alatt kell befejeznie az építési munkálatokat. Aurelia Masca kérdésünkre elmondta, abban az esetben pályázza meg majd az igazgatói állást, ha párhuzamosan orvosként is dolgozhat.

A segesvári kórházban tavaly "profitot" is elkönyvelhettek, ami gyakorlatilag egy fejlesztési alap kialakítását jelentette. A szaktárca által kiutalt 84.000 lejbôl echográfot és két EKG-t vásároltak, valamint laboratóriumi felszereléseket. A kórház várhatóan április elején köti meg a szerzôdést a megyei egészségbiztosító pénztárral, csakúgy, mint tavaly, idén is megközelítôleg 11 ezer beutalásra, a költségvetés 11-12 millió lej lenne. A szerzôdéskötéskor az intézmény vezetôje megpróbál nagyobb összegeket kialkudni az egy napra szóló beutalásokra valamint a laboratóriumi vizsgálatokra.

Ön szerint milyen a kórházi ellátás Segesváron, van-e szüksége új kórházra a városnak?

Groza Elena: – Szerintem a jelenlegi kórház felszereltsége elég hiányos. Tomográf- vizsgálatra például be kell menni Vásárhelyre. A helyhiány is problémát jelent. A nôvéremet vesekôvel utalták be, és tôle tudom, hogy 8-10 ágyas kórtermek is vannak ebben az épületben. Úgy gondolom, a betegeknek nagyobb intimitásra lenne szükségük, talán az új kórház megoldást jelenthet.

Pupaza Mária: – Véleményem szerint, kicsit primitív az itteni kórházi ellátás. Többek között csak egy echo-gráf van, így fél napot is kell várakozni, amíg sorra kerülünk. A személyzet magatartása viszont kifogástalan, nagyon odafigyelnek a betegekre. De nem ártana egy új kórház a városnak.

Csányi Kálmán: – Én szerencsére eddig nem szorultam kórházi ellátásra. Egy sógoromat a hangszá-laival kezelték, ô nagyon meg volt elégedve mindennel. Azt mondta, nagyon kedvesek voltak vele az orvosok, jól értik a szakmájukat és ajándékot sem fogadnak el.

Badean Anca: – Édesanyámat hosszabb ideig kezelték a szívével. Egyszer egy asszisztensnô rossz injekciót adott be neki, bár ô idôben észrevette a tévedést, és fel is hívta erre a hölgy figyelmét. Anyukám bele is halhatott volna a bakiba. Az orvosok munkájával kapcsolatban viszont nincsenek rossz tapasztalataim.

Sas Ioan: – Súlyos szembetegségem van, így gyakran fordulok orvoshoz. Úgy vélem, nagyon gyenge az itteni kórházi ellátás, nincsenek szakorvosok, a felszerelés is hiányos, és legtöbbször magánrendelôkbe irányítanak, ahol fizetni kell. A kisnyugdíjasokkal, akik nem tudnak kis figyelmességekkel kedveskedni nekik, türelmetlenebbek az asszisztensnôk. Úgy tudom, pár éven belül pszichiátriai klinika is épül Segesváron. Bár lehet, hogy csak ígérgetnek, és ebbôl sem lesz semmi.

Röplabda

Három mérkôzést már lejátszottak, egy még hátravan a román A-divíziós röplabda-bajnokság rájátszásának elsô szakaszából. Ezt a találkozót holnap délután öt órakor a marosvásárhelyi CSU Neumarkt Gaz nôi röplabdázói játsszák az alapszakaszban negyedik helyen végzett Unic Piatra Neamt ellen a MOGYE (Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem) tornacsarnokában. A találkozó egyáltalán nem lesz könnyû, hisz legutóbb az ellenfél otthonában – miután a mérkôzés második negyedében néhány bírói döntés megtörte a játékosok lendületét – szenvedtek 3:0-ás vereséget Luka Valeriján tanítványai. Április 5-én és 6-án (szombaton és vasárnap) következik a folytatás, amikor Bardócz Orsolyáék (a vásárhelyiek csapatkapitánya) az oroszlán barlangjában, Piatra Neamton lépnek pályára.

Az alapszakasz végeredménye (az elsô nyolc helyen végzett csapat): 1. CSU Metal Galac 43 pont, 2. Dinamo Bukarest 41, 3. Stiinta Bákó 39, 4. Volei Club Unic Piatra Neamt 39, 5. CSU Neumarkt Gaz Marosvásárhely 36, 6. Penicilina Iasi 35, 7. Dacia Mioveni 31, 8. Volei 2004 Konstanca 30.

A play-off elsô szakaszának eredményei:

Volei 2004 Tomis Konstanca – CSU Metal Galac 0:3 (21:25, 21:25, 19:25)

Dacia Mioveni – Dinamo Bukarest 0:3 (15:25, 6:25, 13:25)

Penicilina Iasi – Stiinta Bákó 2:3 (25:23, 18:25, 25:22, 15:25, 11:15)

Az elsô szakasz visszavágóira az alábbi idôpontokban kerül sor:

CSU Metal Galac – Volei 2004 Tomis Konstanca (április 4., 5.)

Dinamo Bukarest – Dacia Mioveni (április 4., 5.)

Stiinta Bákó – Penicilina Iasi (április 4., 5.)

Unic Piatra Neamt – CSU Neumarkt Gaz (április 5., 6.)

Szabadfogású birkózás

Március 21–22-én Vajdahunyadon zajlott a junior csapatbajnokság elsô fordulója, ahol a Marosvásárhelyi ISK és a Muresul versenyzôi az alábbi eredményeket érték el:

Marosvásárhelyi ISK:

Fancsali Zsolt 1. hely – 60 kg; Sándor Csaba 2. hely – 50 kg; Dragos Boeriu 5. hely – 74 kg; Szabó Csongor 5. hely – 74 kg; Veress Csongor 5. hely – 84 kg; Moldovan Claudiu 5. hely – 84 kg; Kovács Hunor 9. hely – 120 kg.

A Gyarmati Ferenc és Bodrogi Csaba edzette ISK csapata az elsô kör után az ötödik helyen áll, a döntô tornára az elsô hat helyezett kvalifikálja magát.

Muresul Marosvásárhely:

Vajda Sándor 2. hely – 58kg, Trosin István 5. hely – 60 kg, Milasan Calin 3. hely – 66 kg, Sarca Florian 7. hely – 74 kg, Niomati Ferenc 7. hely – 84 kg.

Junior egyéni eredmények:

Simon Melinda 5. hely – 44 kg., Simon Andrea 1. hely – 63 kg.

A Muresul sportolóit Márton József és Simon László készítették fel.

Támogatók: BS Guarding és Verdinvest

A bajnokság állása:

1. Steaua Bukarest 65 pont; 2. Viitorul Kolozsvár 52 p.; 3. Dinamo Brassó 45 p.; 4. CSM Resicabánya 40 p.; 5. Marosvásárhelyi ISK 37p.; 6. Vajdahunyadi ISK 37 p.;

7. Muresul Marosvásárhely 31 p.; 8. Sepsiszentgyörgy Kós Károly ISK 25 p.; 9. Armatura Zilah 10 p.; 10-11. Dévai ISK és Bihorul Nagyvárad Sportlíceum 3-3 p.

Kedves vándor, gondolom, neked is támadt olyan gondolatod, ilyenkor tavasszal, hogy veszed az autód, és elindulsz, hogy érezd a tavasz illatát, hogy kimenj a szabadba és hallgasd a patak zúgását, sétálj a zöld fûben, figyelve, vajon nem zörren meg a bokor és nem jön- e ki végre a medve a barlangjából, két-három bocs társaságában?

Mi is ezt tettük. Elhatároztuk, hogy felmegyünk a Bisztrára Szászrégenbôl. Kimentünk, illetve mentünk volna, az autót, a kényelmesebb megoldást választottuk. Bepakoltunk és uzsgyi, pár perc alatt már ki is gördültünk az udvarról, remek hangulatban nézve a szép kirándulás elé. Igen ám, de Disznajónál rengeteg autó volt elôttünk, a sofôrök pedig ide-oda kapkodva a kormányt, nem engedték, hogy mi, türelmetlen vándorok haladjunk. – Mi lehet az oka? – kérdeztük egymástól, de nem sokat kellett tanakodnunk, mert férjem, aki egyébként türelmesen, zokszó nélkül kerülgeti a gödröket az aszfaltosnak nevezett úton is ugyanúgy kezdte kapkodni a kormányt. Csúnya hang állította meg az autónkat, meghibásodott a gépkocsi. Hazafelé ugyanúgy jártunk, illetve most egy másik kerék járta meg. Ekkor már egyértelmû volt, hogy az út tolt ki velünk. Illetve nem is az út, hanem azok, akik ígérgettek fût-fát, hogy megjavítják. Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó. Nem tudom, az illetékesek ismerik- e ezt a nagyon régi közmondást? Valószínûleg nem, mert ha ismernék, akkor nem tennék ki az útadót kifizetô állampolgárokat ilyen sajnálatos eseteknek. Vajon ki költi el az útadóba befolyó óriási összegeket? És mire költi? Figyelmeztetésképpen mi is ültessünk krumplit a gödrökbe?

Sárkány Kákonyi Iringó

Az elmúlt héten megjelent A fákat is lebetonozzák címû cikket olvasva tollat ragadtam, hogy én is kifejezzen felháborodásomat a Hosszú utca elején végzett munkálatokról. Elszomorít, ahogy az idôt álló régi betonszegélyeket széttörik és helyükbe rossz minôségûeket raknak le (lásd a Dózsa György utca). De amit a fákkal mûveltek az már természetbarbár cselekedet. Az is megtörtént, hogy a szépen megnôtt, vandál kezektôl megszabadult hársfák gyökerének felét kiásták és helyükbe betont öntöttek az új oszlopok alapjának. Nem tudtam szótlanul nézni a mûveletet, megkérdeztem egy iparost: nem lehetett volna egy fél méterrel arrább ásni? Erre csak értetlenül bámult rám. Ce?

Eszembe jutott, hogy a 90-es évek elején Magyarországra toboroztak munkaerôt telefonkábelek lefektetésére. Ezen én is részt vettem, mert itthon már a haldoklás szele lengedezett, s a forint is jól fogott. Munkakezdéskor minden reggel hangsúlyozták, hogy a fák gyökereit nem szabad bántani. Más példa. Nyugaton a sztrádák nyomvonalát is megváltoztatják, ha kell, csak a fákat ne bántsák. A Hosszú utcában a darus ahelyett, hogy finom mozdulatokkal kiemelte volna a régi betonoszlopokat, nekivágta a 10-15 éves hársfáknak, s ezeket derékba törte. Hát így mikor alakul ki nálunk egy szép fasor? Soha!

Török Sándor, Marosvásárhely

A március 26-án, szerdán a Gernyeszegi Népújságban megjelent: Bôvült a diakóniai szolgálat cikkben tévesen tájékoztatták az újságírót arról, hogy a gernyeszegi kirendeltség központja a szászrégeni radnótfájai református egyház, amely a fenntartási költségeket biztosítja. A diakóniai szolgálat a református egyház szeretetszolgálata, szervezetileg önálló jogi személyiségként alapítványi formában mûködik. Az Erdélyi Református Egyházkerület létrehozta a Diakóniai Keresztyén Alapítványt, amelynek célja az élet védelme és szeretete. A Diakóniai Keresztyén Alapítvány fiókszervezeteket hozott létre többek között Marosvásárhelyen és Szászrégenben, amely munkapontokat létesít. Így a Diakóniai Keresztyén Alapítvány szászrégeni fiókja a gernyeszegi önkormányzattal partnerségben hozta létre a gernyeszegi munkapontot, amelyet az újságcikkben megjelentek szerint az egyre nagyobb igény szerint bôvíteni kellett. Az alapítvány jogi, gazdasági, szervezeti önállóságban az egyházközségtôl teljesen függetlenül, az önkormányzatokkal partnerkapcsolatban mûködteti az otthoni ápoló szolgálatot, amely a szenvedô emberen segít vallási, felekezeti, nyelvi, nemi és bárminemû megkülönböztetés nélkül.

Székely György ref. lp. a Diakónia Keresztyén Alapítvány szászrégeni fiók kuratóriumának elnöke

Felejthetetlen élményben volt részünk szülôfalunkban. A szépen rendbetett székelybôi mûvelôdési ház ajtajában egy pohár pálinkával és forró fánkkal fogadtak a házigazdák. Az asztalok szépen elrendezve várták a vendégeket. A bútorzatot rendbe tették, az ablakokon kivasalt, felfrissített függöny tette hangulatossá a termet. A mûvelôdési otthon valóban otthonos, tiszta volt, jó példa a környezô falvaknak.

A színpadon a zenészek este 6 órától reggel 8 óráig húzták a talpalávalót, a szünetben a vendégek népdalokat énekeltek.

A kosarakat sok finomsággal rakták tele, kezdve a finom szilvapálinkától, bortól, a süteményekrôl, diós kalácsról, kolbászról, sültekrôl nem is beszélve. Az asztalon alma, déligyümölcs. Minden pár elôtt egy csokor virág, a szeretet jelképe.

A találkozón 60-65 pár vett részt, falubeliek és akik elszármaztak innen. Valamennyien köszönettel tartozunk a Maros Megyei Tanácsnak, különösképpen Lokodi Edit elnöknônek, Markó Béla szövetségi elnöknek a személyes segítségért, hogy e kis település, amely felszámolásra volt ítélve, ébredni kezd. Vállaljuk, hogy a nyár folyamán megszervezzük a falunapot. Most az út javítását tervezzük, hogy könnyebb legyen a falu megközelítése.

Gábor József, Marosvásárhely

Sebestyén Péter plébános meghívásának eleget téve a marosvásárhelyi filharmónia kórusa rendkívüli hangversennyel örvendeztette meg a Milcovului utcai római katolikus plébánia híveit és az érdeklôdôket. Vezényelt Vasile Cazan karvezetô, asszisztens Sikó Szidónia. A mûsor összeállításában Viadana-, Palestrina-, Bárdosi-, Lisznyai, Bruckner, Nagy O.- és Monteverdi- mûvek szerepeltek.

A Habakuk Bábjátszó Egyesület, Bartha Júlia jóvoltából a Cserealji Református Egyházközségben immár hagyománnyá vált a húsvéti tojáskiállítás. Idén bôvítették a kiállítók körét és e kedves rendezvényhez csatlakozott a 10-es számú napközi otthon Iszlai Réka óvónô által vezetett csoportja is.

– Több kiállító, változatosabb kiállítás. Célunk az, hogy megörvendeztessük az érdeklôdôket, hogy derût varázsoljunk a környezetünkben élô emberek életébe. Valamennyi tojást a gyerekek festették, nagyon lelkesen dolgoztak, hiszen ennek különleges varázsa van – mondta Iszlai Réka, a 10-es számú napközi otthon óvónôje. Bartha Júlia szerint a legfontosabb a hagyományôrzés és az, hogy a gyerekek örömet leljenek a húsvéti készülôdésben és az alkotó munkában.

A kiállításon szemlélôdôk pingált, karcolt, festett, állatfigurákat utánzó tojásokat láthattak és vásárolhattak meg.

A kiállítás látogatói számtalan ötletet meríthettek az otthoni tojásfestéshez és a tojásfa állításához, amelyeket jó lesz eltenni jövôre.

A magányosok nagy közössége minden alkalmat megragad, hogy néhány vidám órát töltsenek el együtt. S kínálkozhat-e erre jobb lehetôség, mint a piros betûs napok megünneplése?

Húsvét harmadnapján a borongós idôjárás ellenére a Blue Pearl éttermében tavaszi, sôt ünnepi hangulat uralkodott. Bár morzsabálnak mondjuk, de igazából ünnepi lelkületünknek nem kis morzsáit hoztuk magunkkal, hanem közösségünk iránti szeretetünket, vágyakozásainkat. A klub tagjai, Kopacz Imola pszichológus irányítása mellett nagy leleményességgel teremtették meg ezt a miliôt, amelyben életre keltek a húsvéti hagyományok és széppé, meghitté tették közös ünneplésünket. Az asztalon piros és hímes tojások tündököltek s elindult a férfikaraván, hogy elvégezze a kötelezô húsvéti locsolást, miközben húsvéti versikék és dalok loptak derût a szívekbe. Az ízletesen feltálalt vacsora csak fokozta a kellemes hangulatot. Amikor az XYZ zenekar rázendített, még az is táncra perdült, akinek fájt a lába.

Mivel közösségünk nagy többsége hívô ember, e csendes vigadalom nem szorította háttérbe e húsvéti misztérium lényegét, hiszen magányos ember számára pótolhatatlan kincs a feltámadásba vetett hit.

Radványi Hajnal, Marosvásárhely

Téli hangulatú, zimankós nap. Ezt súlyosbította saját "téliesedô" korom és Édesanyám betegsége…

S akkor megnyílt az ajtó, két hátizsákos diáklány lépett be, mesés tulipáncsokrot nyújtott át!… Istenem, hogy kinyílt a lelkem! Édesanyám is örvendeni tudott, megsimogatta a virágokat…

Meleg teával kínáltam egykori tanítványaimat, akik (talán az én hatásomra is) nagyenyedi diákok lettek. S gondolom, hogy mindabból az értékbôl, amit én a Nagyenyedi Kollégiumban magamba szívtam, nekik is tudtam adni egy "adagot". Valami olyan Erôt, amit csak ott lehetett megtapasztalni, a vén kollégium falai között… Ezt érezhették és tapasztalhatták meg e diáklányok, akik hazafelé utazva megszakították útjukat és elhozták az enyedi tulipánokat… köszönetképpen. De tulajdonképpen én csak egy kis szem voltam egy olyan láncban, mely soha nem szakad el.

Megfejteni az Erôt nehéz, de talán legjellemzôbb ebben a MUNKASZERETET és a tanítványok iránti szeretet, sôt, alázat a nyíló élet iránt… Sorolhatnám tovább, de azok, akik ott tanulhattak az ôsi Bethlen Kollégiumban, tovább fonják e gondolatokat.

Nekem a tulipánok sokkal többet jelentenek azóta. Diákjaim mosolya és szeretete idôsebb koromban sem hiányzik (egyik tanítványom fekete tulipánt hozott Hollandiából, de az már egy más mese)… Hála Nagyenyednek, mosolyogni tudok, legyen bár zimankós is az idô avagy az életem…

Szlovácsek Ida

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro

A földgáz áráról csak a NATO-csúcs után

A szolgáltatók ez irányú kérése ellenére nem drágul a földgáz április elsejétôl. A hatóságok a legnagyobb valószínûség szerint csupán a bukaresti NATO- csúcstalálkozó lejárta után döntenek ez ügyben, nyilatkozták a Mediafaxnak hétfôn az Országos Energiaszabályozó Hatóságból származó források. Legutóbb február elsejétôl drágult meg a földgáz 8,5 százalékkal, de a szolgáltatók kérték az ANRE-t, hogy hagyjon jóvá egy újabb áremelést. Olosz Gergely, az Országos Energiaszabályozó Hatóság elnöke csütörtökön azt nyilatkozta, a hatóság néhány napon belül dönti el, hogy drágul-e a földgáz, miután ez irányú felkérést kapott a két földgázszolgáltatótól. "Szerdán a Distrigaz Sud szolgáltatótól is érkezett kérés arra nézve, hogy 8-10 százalékkal növelhessék a földgáz árát. Néhány napon belül döntünk" – mondta az ANRE vezetôje. Két héttel korábban a német E.ON vállalathoz tartozó E.ON Gaz Románia küldött egy közleményt, amelyben az állt, hogy a lakosságnak szolgáltatott földgáz árát 12 százalékkal kellene emelni április 1-tôl, elsô lépéseként az idei évben szükséges 20 százalékos drágításnak.

Április 11-én mutatják be az érettségi tételek végleges változatát

Az oktatási tárca április 11-én teszi fel a minisztérium honlapjára az érettségi írásbeli tételek végleges változatát, április 27-éig pedig a szóbeli tételek is felkerülnek a honlapra, nyilatkozta Mihaela Suciu miniszteri tanácsos a Mediafaxnak. A 2008-as érettségi szóbeli tételei március 1-jén kerültek fel a tárca honlapjára, ahol egy hónapig, azaz március 31-éig közvita folyt róluk. A tételek végleges változatát április 11-én teszik fel a www.subiecte2008.edu.ro honlapra. Ezt követôen az oktatási tárca elküldi DVD-n a tanfelügyelôségeknek a írásbeli tételeket és azok megoldásait matematika, fizika, informatika és kémia tantárgyakból. A tanfelügyelôségeknek kötelességük ezeket a DVD-ket szétosztani az iskolák között április végéig, mondta a miniszteri tanácsos. A tárca vezetôsége bejelentette, elemzett minden észrevételt a matematikatételek nehézségi szintjére vonatkozóan, amelyeket több tanár, diák és civil szervezet küldött be.

Több a muzulmán mint a katolikus

A világ muzulmánjai ma már lélekszámban felülmúlják a római katolikusokat, így mostanra az iszlám lett a legnagyobb vallási felekezet a Földön – közölte vasárnap a Vatikán a saját maga és az ENSZ statisztikai adatai alapján. Vittorio Formenti prelátus, az egyház központi statisztikai irodájának vezetôje – aki munkatársaival nemrég készítette el a Vatikán 2008. évi statisztikai évkönyvét – a Szentszék lapja, a L’Osservatore Romano vasárnapi számának nyilatkozva elmondta, hogy a legfrissebb, 2006-os összesítések alapján a muzulmánok a világ lakosságának 19,2 százalékát alkotják, a katolikusok pedig 17,4 százalékát. "A történelem során elôször nem mi vagyunk a legtöbben, a muzulmánok felülmúltak minket" – mondta Formenti. Ha minden keresztény vallási közösséget – köztük az ortodoxokat, az anglikánokat és a különbözô protestáns egyházakat is – figyelembe veszünk, akkor a keresztények – mintegy kétmilliárd ember – a világ lakosságának 33 százalékát teszik ki – tette hozzá. A Vatikán nemrég 1,13 milliárdra tette a katolikusok számát. A muzulmánok lélekszáma általános vélekedés szerint mintegy 1,3 milliárd. Formenti szerint míg a katolikusok száma nagyjából állandó, a muzulmánoké nô, mert körükben nagyobb a népszaporulat. A vatikáni statisztikai hivatal a muzulmánok lélekszámát az ENSZ összesítése alapján veszi, amelyhez a világ országai szolgáltattak részadatokat.

Ékszerrablás nôsülésért

Állítása szerint azért fosztott ki egy ékszerüzletet a nyugat-ukrajnai Csernovicban (Csernyivci) egy férfi, hogy megnôsülhessen: a zsákmányból állhassa esküvôjének költségeit. A vôlegény a rablást még a múlt év végén követte el. Gázpisztollyal fenyegetôzve a kiszemelt ékszerbolt két eladóját a vécébe zárta, majd a kirakati védôüveget betörve több mint 80 ezer hrivnya (kb. 2,4 millió Ft) értékû arany ékszerrel távozott. Körözést adtak ki ellene, de nem tudták elfogni. Önként jelentkezett viszont a múlt hét végén a helyi rendôrségen, miután csalás gyanúja miatt a nyomozók látókörébe került. Ügyének folytatását ôrizetben várja.

Tízmilliók oltották le a villanyt

Világszerte emberek tízmilliói kapcsolták le szombat este helyi idô szerint 20 és 21 óra között a villanyt, a televíziót és minden egyéb nélkülözhetô elektromos berendezést a globális felmelegedés elleni harc jegyében – közölték Sydneyben az akció szervezôi, összesítve a befutó jelentéseket. Andy Ridley, a világon széles körben támogatott kezdeményezés elindítója elmondta: 26 nagyváros csatlakozott a tervhez. Magyarországon, mint az MTI arról beszámolt, Budapest mellett több más település is részt vett az egyórás villanyoltásban Szombaton az új-zélandi Christchurch sötétült el elôször, az áramfogyasztás ott 13 százalékkal csökkent, majd Sydney, Ausztrália legnagyobb városa következett, ahol az Earth Hour (A Föld órája) mozgalom keretében már tavaly is 2,2 millió ember és 2100 vállalat kattintotta le a lámpákat egy órára. A sydney-i siker indította arra a Természetvédelmi Világalapot (WWF), hogy 2008