|
LIX. évfolyam 224. (16705.) sz. |
2007. szeptember 26., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Letették hétfôn a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványukat a szociáldemokraták, és a szabályok szerint mához egy hétre már eldôlhet, hogy marad-e hivatalában a parlamenti többséget háta mögött eddig sem tudó kormány, vagy menesztik, és következik egy elôre fel nem becsülhetô idôtartamú politikai vihar, ami akár elôrehozott választásokban csapódhat le.
A kormány menesztéséhez az indítvány megszavazásakor jókora pártfegyelemre lenne szükség a kormányváltás szándékát támogató pártok, az eddigi állás szerint a szociáldemokraták, illetve a kapitányi parancsszóra hallgató demokraták és liberális-demokraták soraiban. A három alakulat összesen 249 szavazattal rendelkezik a parlament két házában, az indítvány elfogadásához pedig 232 szavazat kellene a két háztól. A kezdeményezôk pedig nem egészen biztosak a dolgukban, hiszen máris vita merült fel azzal kapcsolatban, hogy nyílt vagy titkos legyen-e a majdani szavazás, pedig a törvények világosan kimondják, hogy a voksolásnak titkosnak kell lennie. A bizalmatlanok erôfölénye tehát elég törékenynek látszik mindaddig, amíg ki nem derül, hogy a többi parlamenti párt hogyan viszonyul a szándékhoz.
Igaz az indítvány címében szereplô ezernapos káoszt megállapító kijelentés, azonban ha csak a káoszért lehetne valaki ellen bizalmatlansági indítványt benyújtani, akkor az az államelnök kellene legyen. A gond ott van, hogy a kormány bukása sem oszlatná el a káoszt, mivel jelen állás szerint nincs lehetôség olyan kormányt felállítani, amelyik a mostani parlamenti erôviszonyok mellett kétharmados többséget tudna maga mögött. Így a káosz folytatódhatna az elôrehozott választásokig, ami azt jelenthetné, hogy gyakorlatilag hónapokig megáll az élet minden fontosabb közintézményben, ameddig a politikai erôvonalak átrajzolódnak. Ôszutón, amikor a politikumnak azzal kellene foglalkoznia, hogy a választó valahogyan átvészelje a telet, és a következô év indulásakor legyen az országnak és a közintézményeknek költségvetése, ilyen kiszámíthatatlan politikai vihart kelteni finoman fogalmazva felelôtlenség a választókkal szemben. Arról nem is szólva, hogy a közéletet most az európai parlamenti választások kellene foglalkoztassák, mert bár látszólag nem úgy tûnik, egyáltalán nem mindegy a romániai választónak, hogy ki képviseli az érdekeit az öreg földrész törvényhozásában.
Talán joggal félnek attól az indítványt kezdeményezô és támogató pártok vezéregyéniségei, hogy képviselôik bölcsebbnek bizonyulnak, és a szavazás titkosságának leple alatt nem járulnak hozzá a káosz elmélyítéséhez, amikor annak nem ideje. Jövôre mindenképp választások következnek, az ezzel járó káosszal együtt, a cirkusztól tehát egyhamar semmiképp nem szabadulunk.
A Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) úgy döntött, az Európa Tanács parlamenti közgyûlése elnökének adja át azokat a listákat, amelyek a magyar karok létrehozását támogatók aláírását tartalmazzák. A nyolctagú küldöttség felváltva kisbusszal és kerékpárral teszi meg az utat Strasbourgig, az útközben érintett nagyobb városokban sajtótájékoztatókat tartanak és politikusokkal találkoznak.
A küldöttség tegnap délelôtt 10 órakor indult a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem elôl. Ezt megelôzôen tartott rövid sajtótájékoztatót Kovács Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyik elbocsátott oktatója, a magyar hallgatók képviseletében Ádám Valérián valamint Zsigmond József, az Országos Magyar Diákszövetség alelnöke. Kovács Lehel hangsúlyozta, az év elején a Babes–Bolyai Egyetem magyar oktatóinak 83 százaléka írta alá a magyar karok létrehozását támogató íveket, a MOGYE magyar hallgatóinak 70 százaléka (mintegy 800 diák) pedig szintén írásban kérte a magyar karok létrehozását. Mivel érdembeni elôrelépés nem történt, a BKB úgy döntött, Strasbourgba viszi az eredeti listákat, átadva azokat az Európa Tanács parlamenti közgyûlése elnökének.
Lapunk kérdésére elmondta, azt remélik, hogy ily módon felhívják a figyelmet a magyar karok létrehozásának szükségességére, annál is inkább, mivel az európai fórum várhatóan az elkövetkezô napokban tárgyalja azt a határozattervezetet, amelyben explicite kérik az erdélyi önálló magyar egyetem visszaállítását, illetve azt, hogy Románia végre ratifikálja a Kisebbségi és regionális nyelvek chartáját. A figyelemfelkeltés a szándékuk és konkrét lépéseket remélnek – tette hozzá. Az aláírásokat tartalmazó ívek eredeti példányát tegnap nem láthattuk, mivel ezeket már kijuttatták Budapestre, csupán a másolatokat vitték magukkal Marosvásárhelyrôl. A nyolctagú küldöttség felváltva utazik kisbusszal illetve kerékpárral. "Négyen fognak felváltva kerékpározni, elsôsorban a nagyvárosokban, ahol szórólapokat osztunk szét. Megállunk Kolozsváron, Budapesten, Gyôrben, Komáromban, Bécsben, Zürichben és Genfben, ahol politikusokkal beszélgetünk, sajtótájékoztatókat tartunk. Hétfô estére érünk Strasbourgba. Ez a második ifjúsági karaván a magyar anyanyelvû oktatásért, tizenöt év után ismét ehhez a módszerhez kell folyamodnunk" – jelentette ki Kovács Lehel.
Mint kiderült, eredetileg 11 tagú küldöttség készült Strasbourgba, azonban hárman az indulás elôtt két órával visszaléptek. "Tegnap (hétfô – szerk. megj.) estig a csoport egységes volt, mindaddig, míg néhány tanársegéd fel nem hívott párat a kollégák közül, lebeszélve ôket az útról. Megfenyegethették ôket, hiszen egy orvostanhallgató mindent megtesz, hogy szavát állja. Hacsak nincsenek komoly fenyegetések" – jelentette ki Ádám Valérián. Zsigmond József, az Országos Magyar Diákszövetség alelnöke a szervezet álláspontját öt pontban fogalmazta meg. Ezek a romániai magyar felsôoktatás kiszélesítésére, az oktatás minôségének javítására, a végzettek itthonmaradásának szorgalmazására vonatkoznak.
Tegnap lapzártáig nem volt hajlandó lemászni a börtön faláról az elítélt, aki hétfôtôl ily módon tiltakozik a börtönbeli feltételek ellen és követeli ügyének felülvizsgálatát. Sem a hideg éjszaka, sem a tûzô napsütés nem bírta jobb belátásra, a börtön volt és jelenlegi parancsnoka sem tudta meggyôzni arról, hogy felhagyjon a tiltakozással.
B. Ottónak tegnap estére már elfogyott az ivóvize, élelme, cigarettája, ami azonban nem zavarta, mint mondta, a magánzárkában akár tíz napig is kibírják élelem és víz nélkül, pokróca van, így nem fagy meg az éjszaka. Holtan vagy szabadon! – kiáltotta le az újságíróknak. Szerinte ugyanis jogtalanul tartják fogva, mivel büntetését összevonták és a határidô már lejárt. Amíg Bukarestbôl nem érkezik egy vizsgálóbizottság, nem hajlandó lemászni – jelentette ki. "Nincs jövôm, nincs senkim, nincs mit veszítenem. Nem hiszek az ígérgetésekben, nem esek bele a csapdájukba. A volt parancsnok, Szôllôsi Géza is megpróbált meggyôzni, hogy lejöjjek, de nem tehetem. Pedig elôtte szégyellem magam, hiszen egyenes, gerinces ember. Ellentétben a jelenlegi parancsnokkal, aki, amióta kinevezték, katonai diktatúrát vezetett be" – mondta a rab.
A börtönfal tetején hasaló rabot sem a járókelôk, sem néhány volt rabtársa, de az újságírók sem tudták meggyôzni: jobb lesz neki, ha lemászik, hiszen a fáradtság és a kiszáradás miatt elájulhat és könnyen leeshet a tetôrôl. Az utcán tartózkodó ôrök felvetésünkre, hogy talán ivóvizet mégiscsak kellene biztosítani az elítéltnek, hiszen egy emberéletrôl van szó, ironikusan jegyezték meg: hogy még tovább maradhasson? Így is szabadnapjukon hívták be ôket ôrségbe, ami egyáltalán nem kellemes. Ô akart oda felmászni, hát ott van. Az újságíró nem beszélne így, ha ôt rabolta volna ki – példálóztak nem éppen a helyzethez illôen. A jelek szerint sem nekik, sem a börtön vezetôségének nincs gyakorlata az ilyen helyzetek kezelésében, s mûködnek a régi reflexek.
– ezt mondta kérdésünkre a börtön szóvivôje és egyben pszichológusa, Mirabela Nicusan, amikor arról érdeklôdtünk, hogy miért nem száll ki a helyszínre senki az Országos Börtönparancsnokságtól. A rabbal tárgyalt a volt és a jelenlegi parancsnok is, nem tudták meggyôzni, de remélik, újabb éjszakát nem tölt a tetôn, csak sikerül jobb belátásra bírni, de erôszakhoz semmiképpen nem folyamodnak. Hozzátette, az elítélt még nem töltötte le büntetését, nem helyezhetik szabadlábra, és senkit nem tartanak fogva a büntetés letöltése után. B. Ottó 2008 februárjában állhat legkorábban a feltételes szabadlábra helyezést elrendelhetô bizottság elé. Ami az orvosi ellátást illeti, a börtönben állandó jelleggel tartózkodik egy egészségügyi káder, az elítéltnek, ha kér, adnak vizet és élelmet. Feltevésünkre, hogy ha a rab kitart és az elkövetkezô napokban sem hajlandó lemászni a tetôrôl, kijelentette: különleges intézkedéseket csakis az Országos Börtönparancsnokság foganatosíthat. Kérdésünkre, hogy meddig kell várni, míg valaki érdemben foglalkozik a helyzettel, addig, míg az ember leszédül a börtön faláról, a szóvivô kijelentette: reméli, ez nem következik be...
Újabb részletet közlünk Sütô András Heródes napjai címû, naplójegyzetek formájában írott könyvébôl, mementóként. Mert az 1944. szeptember 26-i erdôvidéki vérontást, a Maniu-gárdisták szégyenteljes tettét soha de soha nem szabad meg nem történtnek tekinteni. Vigyázzunk, s az utánunk következô nemzedékek is éberen kell ôrködjenek afelett, hogy a másság miatti ingerültséget és gyûlöletet a türelmesség, a megértés váltsa fel.
"Nagy D. Józsefnek az állát roncsolta szét a robbanó golyó. Neki, Isten tudja miért, megkegyelmeztek, hadd kínlódjék csonkabonkán, vigyorgó felsô állkapoccsal. Így élte le hosszú életét, míg rá nem talált a megváltó halál. A szárazajtai vérbosszú végrehajtói nem rögtönöztek. Dramaturgiai szabályokhoz tartva magukat, a tömeges agyonlövetést két magyar fiúnak a lenyakazása követte. A téglafal elé hengerítették a favágótôkét, krónikásom szerint az ácstôkét. Kezében az enyhén ívelt élû ácsfejszével megjelent a bikszádi hóhér. Civil kabát, katonanadrág volt rajta. Az ôrnagy megkérdezte: jelen vannak-e a Nagy testvérek? Pedig láthatta, hogy ott vannak, megkötözve. Azután megkérdezte, jelen vannak-e a szülôk és testvérek? Ôk is ott voltak.
Nagy István, a fiúk apja. Született 1892-ben, meghalt 1971-ben. Nagy Honoráta, a fiúk anyja. Született 1901-ben, meghalt valamikor a nyolcvanas évek közepén. Nagy Honoráta, a fiúk leánytestvére. Született 1931- ben, meghalt 1977-ben. Íme, a három közvetlen családtag. Nagy Gergely, aki talán a legidôsebb fiú volt a családban, nem lehetett jelen, mivel katona volt.
Elôszólították a 21 éves Nagy Sándort, az ôrnagy kihirdette az ítéletet: fôvesztés. A gyermekarcú fiút a hóhér elé vonszolták, aki megparancsolta neki, hogy a fejét hajtsa a tôkére. Az emlékezôk szerint Sándor nem ellenkezett, a hóhér pedig többszöri fejszecsapással vágta le a fejét."
A közegészségügyi ellenôrök úgy döntöttek, hogy ideiglenesen felfüggesztik a marosvásárhelyi Cuza Voda utcai piaci tejcsarnok mûködési engedélyét. A helyiség nem felelt meg a kötelezô egészségügyi elôírásoknak, így higienizálásra szorul – tájékoztatott Vasile Filimon piacigazgató. A csarnok bezárásának az idôpontját még nem szögezték le, azonban a környéken lakók nem maradnak sokáig tejtermékek nélkül, ugyanis az igazgató szerint egy hét alatt elvégzik a szükséges fertôtlenítési munkálatokat. A helyiséget utoljára tavasszal higienizálták.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének 1-es körzete szeptember 27-én, csütörtökön 18 órai kezdettel tartja a közgyûlését az unitárius egyházközség tanácstermében (Bolyaiak tere), a következô napirenddel:
– Küldöttek jelölése a megyei közgyûlésre;
– Az európai parlamenti választások megszervezése
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének 5-ös körzete szeptember 28-án, pénteken 17 órai kezdettel tartja közgyûlését a Vihar utcai református egyházközség gyûléstermében. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
"Határozottan igen, hiszen ez nem kerül semmibe. Ez a jó szándék kifejezése. Én teljesen egyértelmûen úgy vélem, hogy Szlovákiának azokért a sérelmekért, amelyeket 1945-1948 között okozott, bocsánatot kellene kérnie" – jelentette ki Kusy abban az interjúban, amelyet kedden közölt a Hospodárské Noviny címû cseh politikai és gazdasági napilap. A politológus szerint a magyarok jogosan vették rossz néven, hogy a szlovák parlament nyilatkozatban erôsítette meg a Benes-dekrétumok érvényességét.
"A magyarok nagyon rossz szemmel nézik ezt, és azt hiszem, jogosan. Kivenni ezeket a holt lelkeket a szekrénybôl ma, a 21. században, nem helyénvaló. Újra bevonni a játékba a Benes-dekrétumokat, értelmetlen. Az egyik és a másik oldalról is" – véli a neves politológus.
Szerinte azt is értelmetlen állítani, hogy a Benes- dekrétumok, illetve következményeik érinthetetlenek, s nem lehet velük foglalkozni.
"Nem magukról a dekrétumokról van szó, hanem arról, ami abban az idôben történt" – jegyezte meg Kusy. Úgy látja, hogy a múltban a szlovák-magyar, a csehszlovák-magyar vagy a csehszlovák- német kapcsolatokban sok olyan dolog történt, amit fokozatosan helyre kellene hozni.
"Ezt bizonyítja a cseh oldal példája is – Havel ismert bocsánatkérése a németektôl. Mi a magyarok irányában soha semmi ilyet nem tettünk" – mutatott rá a politológus. Leszögezte: nagyon érzékeny dolgokról van szó, s a problémákat közös megegyezéssel kellene megoldani.
Zsarolással, korrupcióval és a személye elleni bosszúhadjárattal vádolta meg hazája újságait és újságíróit Mirek Topolánek cseh miniszterelnök.
"Úgy látom, hogy az újságírói környezet – ahogy azt korábban Milos Zeman (volt kormányfô) is mondta – lassan pöcegödörré válik" – jelentette ki a polgári demokrata kormányfô szokásos hétfôi sajtóértekezletén Prágában.
Sajnálatosnak minôsítette, hogy a cseh újságok és újságírók által úgymond elkövetett, s Topolánek szerint törvénysértô esetekkel az újságírók szervezete nem foglalkozik.
"Személyesen nem vagyok híve a szólásszabadság szabályozásának, de a médiák nyomása szinte kiköveteli, hogy errôl új törvény szülessen" – fejtette ki indulatos hangnemben Topolánek.
A kormányfô elsôsorban zavaros magánélete és félreérthetô, olykor durva nyilatkozatai miatt már több mint egy éve a cseh sajtó támadásainak és bírálatainak a kereszttüzében áll, s ezt láthatóan egyre nehezebben viseli el.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a cseh újságírók korruptak, a szenzációhajhászás közben aljas, törvénytelen módszerek alkalmazásától sem riadnak vissza, információik nyilvánosságra hozatalával veszélybe sodornak bizonyos lakossági csoportokat.
"Én magam nem félek, de féltem azokat, akik körülöttem vannak" – mondta. Majd hozzátette: "Nagyon csodálkozom azon, hogy az újságírók jelentik nálunk az egyetlen olyan társadalmi réteget, amelynek tagjai közül még senkit sem ítéltek el korrupció miatt."
A polgári demokrata kormányfô ismételten úgy vélekedett, hogy a sajtó számos esetben az ellenzéki szociáldemokrata pártelnök, Jirí Paroubek megrendelésére dolgozik ellene.
"Önök valószínûleg teljesen megôrültek, hogy mindezt bevették tôlük (a szociáldemokratáktól)" – fejtegette Topolánek.
Indulatos nyilatkozata végén kijelentette: tudatában van annak, hogy rövid távon nem lehet megnyerni a médiokráciával folytatott harcot. Ennek ellenére ô nem hátrál meg, s elmondja véleményét az újságírók munkájáról.
Bármi történjen Irakban, az amerikai haderô hosszú ideig ott marad, ez lehet általában is a Közel- Kelet stabilizálásának kulcsa – jelentette ki New Yorkban Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, aki egyebek közt arról is beszélt, hogy Washington szankciókkal készül elvágni az iráni hadsereg Irakban beavatkozó elit hadosztályának, az al-Kudsznak a finanszírozását.
"Azt hiszem, (...) igen széles körben kezdik felismerni, hogy (...) az Irak iránti amerikai elkötelezettség – nem a jelenlegi szinten, de – (...) még hosszú ideig jelentôs marad, nem csak Irak, de a(z egész) Közel-Kelet stabilizálása érdekében" – vélekedett Condoleezza Rice a brit hírügynökségnek adott terjedelmes interjúban.
Iránról beszélve, az amerikai diplomácia vezetôje ezúttal nem csak az iraki felekezetközi erôszak szításával, a lázadók kiképzésével és felfegyverzésével vádolta meg a síita köztársaság Forradalmi Gárdájának elit egységét, az al-Kudsz hadosztályt, de azzal is, hogy "kiterjedt tevékenységet folytat a nukleáris technológia átadásának támogatása" terén is.
Rice azt mondta, az Egyesült Államok mérlegeli, hogy szankciókkal sújtja az al-Kudsz egészét, ezzel is fokozva a nukleáris törekvései miatt Teheránra gyakorolt nyomást. Számos iráni intézmény mellett "az al-Kudsz néhány személyiségét és intézményét máris célba vettük, és keresni fogjuk annak a lehetôségét, hogy a szervezet egészével is így járjunk el" – fejtette ki, hozzáfûzve, hogy Washington az iráni elit hadosztály pénzügyi forrásait kívánja elapasztani.
Pirityi Sándor
A német Der Spiegel televíziós forgatócsoportja szeptember elején felkereste az orosz gyárvárost, ahol mostanában mindössze átlag harminc lánctalpas harci jármû gördül le a futószalagról. Viszont gyártják a T-34-es szovjet közepes harckocsi, de az egykori német "Párducok" és "Királytigrisek" makettjeit is. Az igencsak németes nevû Alekszij Slahtyer (Alex Schlachter) elmondta az NSZK-beli látogatóknak, hogy a gyártási ötletet a tévétôl kapta. "Elôször csak pénzt akartam keresni. Az interneten nézelôdtem és észrevettem, hogy többen kerestek nagyobb méretû páncélos modelleket" – közölte beszélgetôtársaival a volgográdi vállalkozó.
Figyelemre méltóak voltak a bemutatott tévémûsor felvezetô mondatai: "Kezdetben volt a Sztálin-orgona. Aztán jött a T- 34-es harckocsi, a Kalasnyikov, majd a múlt század 80-as éveiben a Vörös Hadsereg az SS-20-as rakétákkal tartotta rémületben a Nyugatot. Ami azután következett, az már csak átlagcikk volt a fegyverpiacon" – állította a Spiegel TV.
Tíz éve látja el a világot az orosz "amatôr fegyvergyáros" keresett termékeivel. Amerikaiak, indiaiak, németek voltak a fô vásárlók, de egy arab sejk is felbukkant közöttük. Egyébként a negyednagyságú harckocsik csak néhány hónapja készülnek.
"Az üzlet jövedelmezô" – mondta a német tévémûsorban a 46 éves vállalkozó, aki húsz emberrel dolgozik házi "fegyvergyártásban". Kevéssel a Spiegel- riport elôtt szállított le egy 300 kg súlyú "Királytigris" minipáncélost egy Ruhr- vidéki modellgyûjtônek. Jutányos árat kért: 12.000 eurót.
A Spiegel Online egyébként hangulatos címet adott az összeállításnak: "Modellháború – Orosz játékpáncélosok rohannak Németországon keresztül."
Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap kijelentette, ismét a dossziék harca körvonalazódik az európai parlamenti választások kampányában. Keddi sajtótájékoztatója során Markó sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a dossziék harca átveszi a programok, a célkitûzések harcát. A kampány fô kérdései azok kellene legyenek, hogy "ki mit és milyen módon szeretne Brüsszelben elérni, és milyen programot ajánl az Unióban", mondta az RMDSZ elnöke. Rámutatott, "még halvány próbálkozás sincs arra, hogy ilyen programokat ajánljanak a pártok. "Ezzel szemben lesznek dossziék, tucatjával" – szögezte le Markó. A PSD bizalmatlansági indítványára utalva megjegyezte, a PD-nek imázsgondjai lennének, ha megszavazna egy baloldali bizalmatlansági indítványt egy jobboldali kormány ellen, figyelembe véve, hogy a demokraták "már jó ideje" átálltak a jobb oldalra, amikor az Európai Néppárt tagjai lettek.
"Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fognak megszavazni egy bizalmatlansági indítványt, amely a baloldal felôl támadja a jelenlegi kormányt" – mondta az RMDSZ elnöke.
Rámutatott azonban, hogy "Romániában sok bizarr dolog történik", tehát még ez is lehetséges.
Markó hangsúlyozta, az indítvánnyal a kormány jobboldali programját illetik kritikával, és a dokumentum szerzôi egy baloldali programot javasolnak.
Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, amely azon kormány ellen irányul, amelynek ô is tagja, megemlítve, ebben az esetben nem csak erkölcsi meggondolásokról van szó, hanem politikai és a programhoz kötôdô meggondolásokról. Kijelentette, a jelenlegi kormánynak programjai révén sikerült bevezetnie a szükséges reformintézkedéseket.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciójának elnöke hétfôn bûnvádi feljelentést nyújtott be Románia fôügyészéhez, amelyben államellenes – Ro- mánia biztonsága és az alkotmányos rend elleni – cselekedetekkel vádolja Markó Bélát, az RMDSZ elnökét.
A Nagy-Románia párti szenátor úgy véli, a szövetségi elnök veszélyt jelent a nemzetbiztonságra és az alkotmányos rendre. Gheorghe Funar azt állítja, a szövetségi elnök szombaton, az RMDSZ önkormányzati konferenciáján kijelentette, a szövetség európai parlamenti képviselôi az egységes román állam ellen, területi egységének felbontásáért, elôbb a Székelyföld, majd egész Erdély területi autonómiájáért fognak cselekedni.
A szélsôségesen nacionalista politikus feljelentésében azt fejtegette, az RMDSZ elnöke 1989 óta figyelmen kívül hagyta vagy egyenesen áthágta az ország törvényeit, és Románia területi egységére tört. Funarhoz csatlakozva Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke szintén hétfôn felhívta a szövetségi elnök figyelmét, hogy hagyjon fel a radikális megnyilvánulásokkal.
Mint ismeretes, a kolozsvári tanácskozáson az RMDSZ elnöke leszögezte, a szövetség a Székelyföld sajátos autonómiáját és a székelyföldi fejlesztési régió létrehozását fogja szorgalmazni az Európai Parlamentben. Ugyanakkor kifejtette: az erdélyi magyarság számára döntôen fontos, hogy ott legyen az Európai Parlamentben, mert ezáltal azt kell bebizonyítania, hogy Románia nem nemzetállam.
De vegyük csak sorra az imént felsorolt feladatokat:
1. A Magyar Köztársaság alkotmányába akkor
került be a következô mondat: ,,a Magyar
Köztársaság felelôsséget érez a
határon kívül élô magyarok
sorsáért". Ehhez még fontos elvi-érzelmi
kiegészítés volt az a bizonyos antalli kijelentés az
MDF III. országos gyûlésén, miszerint:
,,Törvényes értelemben, a magyar közjog
alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a
tízmilliós országnak a kormányfôjeként
– lélekben, érzésben tizenötmillió magyar
miniszterelnöke kívánok lenni." Az alkotmányos
rendelkezés így teljes, ezzel a miniszterelnöki
nyilatkozattal együtt, amely dührohamot váltott ugyan ki a
szomszédos országokban, taktikai okokból még
talán egyik-másik határon túli magyar politikus sem
örült neki, de hosszú távon végül is ez lett
a mérce, ez a kijelentés, amely egyébként
felszabadító hatással volt akkor is magukra a
határon túli magyar közösségekre.
2. Ami az alkotmányos feladatok ellátásához szükséges intézményeket illeti, sorolnom sem kell, mindenki tudja: a Határon Túli Magyarok Hivatalától az Illyés Közalapítványig vagy a Duna Televízióig minden akkor létrehozott intézmény fontosnak, hatékonynak bizonyult, legfennebb egyiket-másikat késôbb maga alá gyûrte a hol jobboldali, hol baloldali intolerancia, a pártpolitikai rövidlátás. A pártatlanság mézeshetei után ezzel küszködött mindvégig az Illyés Közalapítvány, és ezzel küszködik ma is, ahogy látom, a Duna Televízió.
3. Ez viszont éppen hogy nem antalli örökség. Ô ideológiailag erôsen elkötelezett konzervatív politikus volt, de ezt a határon túli szervezetekkel való kapcsolatában alá tudta rendelni annak az általam ma már többször – s nem véletlenül – szóba hozott elvnek, hogy tiszteletben kell tartani az önállóságunkat. 1993 tavaszán négyszemközt beszélgettünk, és inkább tanácsként vagy kérésként vetette föl, hogy az RMDSZ-nek az Európai Demokrata Unióba kellene kérnie a felvételét, hiszen mindenképpen ott kell lennünk egy erôs nemzetközi pártszövetségben. Ebbéli szándékunkat mi már bejelentettük azelôtt, programunkkal is egybevágott, inkább csak tôlem, az RMDSZ új elnökétôl várt megerôsítést erre, és láthatóan megkönnyebbült, amikor igenlô választ kapott. Egyengette is utána az utunkat, és 1993 szeptember elején, az EDU budapesti kongresszusán föl is vettek minket teljes jogú tagként.
4. A szomszédos országokkal való viszonyban Magyarország tekintélyét akkor lehetett és sikerült visszaállítani, beleértve az alapszerzôdésekrôl szóló tárgyalások hosszadalmas, egyáltalán nem zökkenômentes folyamatát is.
5. Ami pedig a nemzetközi eszközöket illeti, az ENSZ-ben vagy az Európa Tanácsban elmondott beszédeibe beleolvasva, jól látható, hogy ma sem lehetne ennél sokkal többet mondani. Legfennebb az a szívszorító, hogy megoldani sem oldódott meg azóta túl sok minden az akkor fölvetettekbôl, és Európa akkori kisebbségpolitikai nyitása ma már a múlté, az Európai Unió semmivel sem mond ma nekünk többet errôl, mint annak idején a koppenhágai vagy bécsi nyilatkozatok.
De az Antall József által letett alapokra, mint mondottam, tartósan lehetett, és minden bizonnyal ezután is lehet majd építeni. Hogy ez mennyire így van, álljon itt tanúságul és tanulságul is talán egy 1993. február 26-án keltezett közös közlemény, amelyet akkor teljesen elôzménytelenül, államjogilag pedig mindenképpen bátor újdonságként a Magyar Köztársaság kormánya és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség adott ki, amint az akkori híradás fogalmaz, abból az alkalomból, hogy:
,,1993. február 26-án Markó Béla szövetségi elnök, Tôkés László tiszteletbeli elnök és Takács Csaba ügyvezetô elnök, a Határon Túli Magyarok Hivatalának meghívására, Budapestre látogattak és találkoztak Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyûlés elnökével és Jeszenszky Géza külügyminiszterrel."
"A Magyar Köztársaság Alkotmánya elôírja a határokon kívül élô magyarság iránti felelôsséget.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Programja az ország kétmilliónyi magyarságát államalkotó tényezôként, másfelôl az egyetemes magyar nemzet elidegeníthetetlen részeként határozza meg.
A Magyar Köztársaság és Románia által is elfogadott és aláírt vonatkozó nemzetközi dokumentumok egyértelmûen biztosítják a nemzeti kisebbségek és anyanemzeteik közötti szabad kapcsolattartást és együttmûködést.
Országaink törvényei és a nemzetközi jog elôírásainak keretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttsége a Határon Túli Magyarok Hivatalának meghívására látogatást tett a Magyar Köztársaság elnökénél, miniszterelnökénél és országgyûlési elnökénél, valamint a külügyminiszternél, Magyarország kormányzatával való magas szintû kapcsolatok felújítása és kiterjesztése végett.
A Magyar Köztársaság kormánya és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos vezetôi 1993. február 26-án Budapesten folytatott megbeszéléseirôl a következô közleményt hozzák nyilvánosságra:
(...) A magyar kormány nem avatkozik bele az RMDSZ politikájába, de mindenben messzemenôen támogatja annak legitim törekvéseit és álláspontját. Ennek megfelelôen üdvözli és elô kívánja segíteni a szövetség, illetve a romániai magyarság belsô önrendelkezésének és autonómia- tervezetének Románia törvényeivel és a nemzetközi jogszabályokkal egyezô megvalósítását.
(...) Mivel Magyarország és a romániai magyarság egyaránt érdekelt Románia demokratikus átalakulásában, készek együttesen elôsegíteni e cél megvalósítását. Ennek a folyamatnak képezi szerves részét a magyar nemzeti kisebbség és a többi kisebbség helyzetének demokratikus rendezése, Románia érdekeinek és törvényeinek, valamint az európai jogrendnek megfelelôen.
(...) Magyarország miniszterelnöke és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetôi egyetértenek abban, hogy a határon túli magyar kisebbség ügyét nem szabad pártpolitikai és választási célokra felhasználni. Erre nézve szükségesnek tartják a határon túli magyarság ügyében történô politizálás egységes alapokra helyezését, többpárti egyetértéssel."
Akkor még együtt voltunk mindannyian.
Azóta sokfelé szóródtunk, sokféleképpen vélekedünk múltról, jelenrôl, jövôrôl.
De bízom benne, hogy még mindig képesek vagyunk néhány kérdésben egyetérteni, ha másban nem, hát legalább abban, hogy Antall József öröksége nemcsak vállalható, hanem nélkülözhetetlen is. Legalábbis azoknak, akik nem pártpolitikában, hanem egy hajdani és majdani egységes nemzetben gondolkodnak.
Budapest, 2007. szeptember 20.
A gyulafehérvári régiófejlesztési ügynökségnél próbál önállóan egy hulladékválogató állomás létesítésére pénzt megpályázni a dicsô-szentmártoni önkormányzat, azonban ezzel csak mérsékelnék a hulladék kezelése körül adódó gondokat. Mint a városházán megtudtuk, a legnagyobb gondot ezen a téren az jelenti, hogy Segesvárra kell szállítani a városból a szemetet, miután az év elején bezárták a dicsôi hulladéktárolót, és mivel a megyei tanácsnak a nyárádtôi régiós szeméttároló létesítését célzó kezdeményezése az olasz kivitelezôvel való jogi konfliktus miatt leállt, a városnak komoly költséget okozó problémára egyelôre nincs megoldás.
Ideiglenesen egy improvizált hulladékválogató állomást létesített a városháza 150 ezer lejes költségen, ahol az újrahasznosítható anyagokat kiválogatják a szemétbôl, és csak a többit szállítják el a segesvári szeméttelepre. A régiófejlesztési ügynökségnél abból a meggondolásból pályázik a város egy, az európai környezetvédelmi szabályoknak is megfelelô hulladékválogató létesítésére, mert a megye stagnáló hulladékkezelési terve keretében is Dicsôszentmártonba terveztek egy hasonló létesítményt.
Idôközben folyik a város megszüntetett szeméttárolójának a lezárása. Ezt agyaggal, majd tízcentis földréteggel burkolják, amit füvesítenek. A lezárás költségeit egy külön e célra kivetett helyi illetékbôl fedezik, amibôl a lezárt gödör alól származó szennyvíz tisztítását is fedezik.
Az egyelôre kilátástalan szemétgondok csak tetézik a város környezeti problémáit. A csôdbe ment egykori vegyi kombinát két derítôtava továbbra is veszély forrása. Ezek felszámolására a városházi adatok szerint több millió euró volna szükséges, az önkormányzatnak azonban sem pénze nincs erre, sem jogi alapja nem lenne rá költeni, mert a néhai kombinát az állami aktívumokat értékesítô hatóság (AVAS) tulajdonában van. A városra veszélyt nem, de a Kis-Küküllô folyása mentén annál nagyobb potenciális bajforrást jelentô derítôk felszámolása érdekében eddig konkrét lépés nem történt, a környezetvédelmi hatóság és a megyei tanács illetve a prefektúra által szervezett szakértôi vitákat leszámítva.
Tizenöt kilométernyi, az EU SAMTID-programjából pályázott pénzen felújított vízvezetéket adnak át hamarosan Dicsôszentmártonban. A helyi önkormányzat a megye többi városával és a megyei tanáccsal közösen pályázott erre a munkálatra, melynek során a kiöregedett régi vezetékeket modern mûanyag csövek illetve bekötések váltották fel. A vezetékcserék miatt a városközpontban és számos utcában hónapok óta keresztirányú, földdel betömött árkok szabdalják az úttestet, és "fekvôrendôrök" módjára lassítják a közlekedést. Mint a városházán megtudtuk, a több hónapja tartó munkálatokat hamarosan befejezik, a kicserélt vezetékek nyomáspróbáit végzik ebben az idôszakban. Amint átveszik az új vezetékeket, újra aszfaltozni fogják az ezek miatt felbontott útszakaszokat is, így a forgalmi akadályok még az ôsszel eltûnhetnek. A SAMTID-program keretében a város vízüzemében is végeznek felújításokat, korszerûbb szivattyúkat helyeznek üzembe, és az ivóvíz elôállítására használt technológiát is fejlesztik. Ekkora mérvû beruházást, amire a város alapjaiból nem lett volna lehetôség, évtizedek óta nem végeztek a vízszolgáltató rendszeren, melyet a közelmúlttól már az Aquaserv regionális vízszolgáltató üzemeltet – a SAMTID- pénzalapjaihoz való hozzájutásnak a vízszolgáltatóhoz való csatlakozás volt a feltétele.
Az uniós forrásokból pályázott pénzek mellett a helyi önkormányzat saját forrásaiból is cserélnek még az idén vízvezetékeket az Avram Iancu negyedben, ezeket a felújítás után haszonbérbe adják a szolgáltatónak.
Popa Octavian polgármester szerint az idén minden eddiginél nagyobb összeget fordított a városi önkormányzat a tanintézetek javítására, új fûtôrendszerek létesítésére. A városháza alárendeltségében mûködô, összesen 18 intézetre 1,7 millió lejt fordítottak az oktatás kezdete elôtt. A legtöbbet a Traian Állami Gimnáziumra fordították, itt egy új hôközpontot létesítettek, amely mindkét iskolaépületet kiszolgálja, új illemhelyeket alakítottak ki, felújították a sportterem tetôzetét, és 650 ezer lejes költséggel az ablakokat is megjavították. Az Andrei Bârsanu líceumnál szintén új hôközpont készült el, kívül-belül lefestették az iskolaépületet, és a tetôzetét is megjavították, ennek a tanintézetnek a felújítására 600 ezer lejt költöttek az új tanévkezdet elôtt. 170 ezer lejt fordítottak a Vasile Moldovan gimnáziumra, ahol ugyancsak új hôközpont van, emellett új belsô fûtésrendszer is. A 4. számú óvodánál szintén a fûtésrendszert újították fel, és a belsô berendezést is kicserélték, erre 150 ezer lejt költöttek. A jelentôsebb összegeket kapott tanintézetek mellett a polgármester szerint a többinél is jutott elegendô pénz az évnyitás elôtt szükséges karbantartásra, és még további munkálatok vannak folyamatban, október elején újabb összegeket utalnak ki ezekre a helyi költségvetésbôl. A PSD-s városgazda ugyanakkor nehezményezte, hogy az iskolajavításokra szánt kormánypénzek elosztásánál a várost hátrányos helyzetbe hozták, hiába voltak a dicsôi önkormányzatnak elôkészített pályázatai, más helységekbe sokkal több pénzt juttattak, politikai döntés alapján.
Az iskolákban végzett javítások mellett a polgármester szerint még az utak és a járdák javítására fektettek nagyobb hangsúlyt, a napokban fejezik be a Livezii utca nagyjavítását, emellett aszfaltozási munkákba kezdtek a Pacii, az Avram Iancu és a Tineretului negyedek több részén, ahol utcákat, gyalogjárókat javítanak.
A Küküllômente jellegzetességeit bemutató magyar néprajzi részleget alakítanak ki a Kis- Küküllô Alapítvány által mûködtetett dicsô-szentmártoni Magyar Közmûve-lôdési Központban levô múze- umban – tudtuk meg dr. Kakassy Sándortól, az alapítvány elnökétôl. Ottjártunkkor már javában folyt az egykori zsinagógában berendezett múzeum átrendezése. Az új részleg a tervek szerint október 9-re elkészül, amikor idén is megemlékezést tartanak a romániai holokauszt- emléknapon. Készülnek a november 4-11. között megszervezendô magyar kulturális napokra is, amelynek mûsorán a tervek szerint nívós színi elôadás, hangverseny és Küküllô menti mûvész munkáit felvonultató képzômûvészeti tárlat is lesz. Mint az elnök elmondta, olyan színtársulatot terveznek meghívni a közmûvelôdési napokra, melynek repertoárjában gyerekelôadás is van, eddig a csíkszeredai és a székely-udvarhelyi színházakkal vették fel a kapcsolatot.
Azt is megtudtuk, a fiatal színjátszókat és egyetemi hallgatókat tömörítô erdélyi magyar vándortársu-latot a nyár folyamán 14 elôadásra hívták meg a vidéken. A fellépések nagy sikernek örvendtek a falvakon, annak ellenére, hogy az elôadásokat az aratási idényben tartották.
Új vízvezetéket készülnek hamarosan üzembe helyezni a város jelentôs részében. Fogyasztóként mit vár ettôl a változástól?
Ifj. Seprôdi József diák: – Egyetemistaként keveset tartózkodom itthon, de tudom, hogy a családtagjaim eddig gyakorlatilag nem is ittak vezetékes vizet, mert nagyon rossz minôségû, sokszor zavaros, piszkos volt, mivel a régi vezetékeket állandóan javítani kellett. Remélem, az új vezetékkel a víz minôsége is javulni fog, mert már rég ideje volna ennek.
Orbók Ferenc nyugalmazott tanár: – Körülbelül ötvenéves volt a régi cement vízvezeték, és a víz, ami azon jön, ihatatlan. Remélem, az új vízvezetéken tisztább vizet tudnak majd szolgáltatni. Már jó ideje dolgoznak a cserén, egész nyáron folyt a munka, de sajnos, még nem az új vezetékbôl kapjuk a vizet.
Deme Matild kereskedô: – Egy szóval jellemezve, katasztrófa volt az eddigi helyzet, hol egyáltalán nem volt víz, hol fekete volt a szennyezôdéstôl, mert elöregedett a régi vezeték, és állandóan javítani kellett. Ennél csak jobb lehet az új, csak sajnos, már hónapok óta tart a munka, folyton ásnak mindenfelé, az az érzésem, hogy nem tudnak komoly munkát végezni.
Moldovan Viorel nyugdíjas: – Nagyon jó dolognak tartom a cserét, remélem, jobb minôségû lesz a víz, miután helyettesítik a régi vezetéket, amivel folyton problémák voltak, és minden hibaelhárítás után zavaros volt a víz. Jó, hogy végre sikerült megoldani, csak sajnos elég sokáig tartott a csere is, amint láttam, fôleg a bekötéseknél volt sok probléma, amikor a nyomáspróbákat végezték. Remélem, ezeket már hamar megoldják.
Scheitz Endre: – Nagy szükség volt már erre a cserére, mert a régi, öntvénybôl készült vezeték nagyon gyakran meghibásodott, és rosszul javították. Az egészségünk szempontjából jobb ez az új, korszerû, bár azt nem hallottam, hogy mennyi idôre garantálják, de remélem, jó ötven évet kitart. Jobb minôségû vizet várok a változástól, de ugyanakkor úgy láttam, hogy az utcai tûzcsapokat még nem vezették ki rendesen, remélhetôleg ezt is megoldják valahogyan.
Tegnap reggel harmadik napja olcsult a kôolaj a szabadpiacon, arra a megfontolásra, hogy az utóbbi négy hét 18 százalékos árfelhajtást produkáló spekulációja eltúlzott volt, tekintettel az egészében bôséges kínálatra. A múlt héten mind az amerikai referenciafajta, mind a Brent árrekordot döntött. A korábbi bevásárlást az a várakozás fûtötte, hogy a távolabbi határidôk nyáron lemaradt árai, mire az év végére közeli határidôkké válnak, az amerikai stratégiai tartalékok csökkenése miatt elérik vagy meghaladják a mostani közeli határidôk árszintjét, és ezen sok pénzt lehet majd keresni. A spekulációt most az is visszafogja, hogy a Mexikói- öbölben elmúlt a hurrikánveszély, az ottani termelés újraindult. A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyûolajfajta, a West Texas Intermediate a legközelebbi, novemberi határidôre kedd reggel hordónként (159 liter) 80,48 dollár volt a New York-i árutôzsde (NYMEX) CME Globexen folytatódó elektronikus jegyzésében.
A megyében 2.958 hektár almaültetvényt tartanak nyilván. A nagyobb területû gyümölcsösök Szászrégen, Faragó, Bátos, Beresztelke övezetében és Kundon találhatók, van egy 113 hektáros farm Mezôkölpény-Szabéd határában. A szélsôséges idôjárás miatt az almatermés jelentôsen csökkent. A Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakembereinek felmérése szerint az átlagos hektáronkénti hozam nem haladja meg 2.500 kilogrammot.
Moldován Csaba, a mezôkölpényi farm kertészmérnöke elmondta, hogy az alma begyûjtését szeptember 10-e után kezdték meg. Három almafajtát termesztenek: goldent, jonatánt és Starkinsont. A fák idôsek, nemsokára 30 évesek, emiatt nagyon érzékenyek a betegségekre, a kártevôkre. Az idei év rendkívül mostoha volt a gyümölcstermesztôkkel is. Május 3-án, a fák virágzásakor a levegô hômérséklete nulla Celsius-fok alá süllyedt. Egy hét után következett a jégverés, amely tetézte a fagykárt. A farmon vannak olyan parcellák, ahol 50-80%-os terméskiesésre számítanak, egy ötven hektáros területen a hozam 70-80%-kal csökkent.
Az értékesítésrôl Moldován Csaba bizakodóan szólt. Egy bukaresti cég már több alkalommal jelezte, hogy szerzôdés alapján a teljes termésmennyiséget felvásárolja. Az alma jelenlegi nagybani ára 1,3–1,5 lej kilogrammonként. Mivel kevesebb a termés, jobb a minôsége, az almák nagyobbak lettek. A mezôkölpényi farmon a termés betakarítását október végéig fejezik be.
Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója rendkívül alacsonynak minôsítette az idei 2.500 kg-os átlagterméshozamot. Ez megyei szinten összesen 7.500 tonna almát jelent. Az elmúlt években az évi hozam 30-40 ezer tonna volt. Mivel kevés az alma, az ára várhatóan magas lesz. A nagy üzlethálózatok importból pótolhatják a szükségletet, csakhogy ôk is magas árakat alkalmaznak majd, mert a környezô országokban – fôleg a Kárpát-medencében – a kedvezôtlen idôjárás terméskiesést okozott.
Végül Náznán Jenôt arról kérdeztük, hogy igényelhetnek-e kártérítést Romániában az almatermesztôk, ugyanis ez gyakorlat az EU-ban.
– Kártérítést csak azok a termesztôk igényelhetnek, akik biztosítást kötöttek területeikre. De ezen túlmenôen a hazai agrárkár-enyhítési rendszernek van egy nagyon nagy hibája: csak a természeti csapás bekövetkeztének idôpontjáig elköltött pénzösszegeket veszik figyelembe. Holott egy gyümölcsösben a növényvédelmi munkálatokat folytatni kell, ha volt fagy, ha nem. Tehát az állam nagyon csekély kártérítésben részesíti a termesztôket, akik biztosították területeiket. Az erre vonatkozó elôírásokat kellene módosítani mielôbb – mondotta Náznán Jenô.
Kilyén Attila
A romániai bankágazat eddigi legnagyobb átszervezését hajtják végre a jövô év végéig az osztrák Erste pénzügyi csoport ellenôrzése alatt álló Román Kereskedelmi Banknál (BCR). A romániai bankszektor legnagyobb pénzintézeténél, melynek jelenleg 10.600 alkalmazottja van, a hatékonyság növelését és a fiatalítást célzó átszervezés során 2400 állás szûnik meg. A megyei kirendeltségnél egyelôre nem tudnak részleteket a folyamat helyi vonatkozásairól, mint megtudtuk, az átszervezéssel kapcsolatos minden intézkedésrôl a központi vezetôség dönt.
A bank átszervezésével kapcsolatos, a központi gazdasági médiában megjelent hírek szerint a folyamat során több, eddig a belsô személyzet által végzett tevékenységeket, mint a pénzszállítást vagy a bank ingatlanvagyonának menedzselését, külsô cégekre bízzák. Ezzel 1200 állás szûnik meg a pénzintézetnél, és az ezeket a tevékenységeket a jövôben a banknak szolgáltatási szerzôdés alapján végzô cégekkel arról is tárgyalnak, hogy az adott tevékenységekkel egy idôben a banktól távozó személyzetet is vegyék át. Az átszervezés a pénzintézet többi részlegeit is érinti, ahol a leépítendôk számára áthelyezési vagy korkedvezményes nyugdíjazási lehetôségeket is felajánlanak.
Arról egyelôre nincs hír, hogy az intézkedés mekkora költségeket ró a bank többségi tulajdonrészét birtokló Erste csoportra, de az ügy kapcsán megjelent elemzések szerint a végkielégítések, illetve egyéb szociális intézkedések költségei több millió euróra rúgnak. A becslések szerint az átszervezés nyomán várható költségcsökkentésbôl 2008 második felében már nyeresége származik a banknak.
Az intézkedés meglepô annak fényében, hogy az utóbbi években a bankágazat folyamatos fejlôdésben van Romániában. A BCR személyzetcsökkentése a legnagyobb átszervezés ebben az ágazatban. A szakértôk abban látják az Erste romániai bankjának személyzeti karcsúsítására a magyarázatot, hogy a bankszektorban az utóbbi években jelentôsen emelkedtek a bérek, ami valószínûleg felgyorsíthatta az osztrák tulajdonosnak a bank hatékonyabbá tételét célzó terveinek végrehajtását. Az Erste csoport ellenôrzése alatt álló bank a kilencvenes évek végén vált a romániai ágazat legnagyobb pénzintézetévé az egykori Bancorex átvételével, az osztrák pénzügyi csoportnak való eladása pedig az ország legnagyobb privatizációs bevételét jelentette.
Benedek István
Jelenleg a német RWE energiavállalat a favorit arra, hogy a Nabucco gázvezeték-konzorcium hatodik tagja lehessen, "egy lépéssel a Gaz de France elôtt jár, de ha hasznosnak ígérkezik, akkor lehet beszélni egy hetedik partnerrôl is", mondta a török energiaügyi minisztérium egy meg nem nevezett tisztségviselôje kedden a Reuters hírügynökségnek.
Az RWE-tôl még felvilágosításokat várnak néhány garanciális kérdésben, és ha ezeket megoldják, akkor "a folyamat igen hamar lezárulhat", mondta a tisztségviselô, de nem árulta el, milyen garanciákat várnak az RWE-tôl.
Az állami ellenôrzésû francia gáztársaság, a Gaz de France gyakran ismételgeti, mennyire szeretne részt venni a tervezett Nabucco- gázvezeték építésében és üzemeltetésében. Vezetôi rendszeresen sürgetik a jelenleg magyar-török-bolgár-román-osztrák összetételû Nabucco-konzorciumot, hogy döntsön az ügyben.
Török kormánykörökben korábban erôsen ellenezték a francia részvételt a Nabuccóban, mert a francia parlament tavaly törvényt fogadott el, amely szerint büntetendô tagadni, hogy népirtás volt az anatóliai örmények tömeges legyilkolása 1915-1917 között.
A török energiaügyi miniszter áprilisban cáfolta azokat a híreket, hogy e nézeteltérés miatt felfüggesztették volna a tárgyalásokat a Gaz de France-szal, de értésre adta, hogy a francia tagság mérlegelésében figyelembe veszik a francia álláspont alakulását az örmény ügy körül.
A vezeték a tervek szerint a Kaszpi-tenger térségébôl szállítana földgázt Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át Európába ausztriai végponttal.
Az RWE-t tavasszal hívták meg tárgyalni az esetleges partnerségrôl, de akkor még a Gaz de France elôtte foglalt helyet a lehetséges hatodik tag helyéért folyó vetélkedésben. A konzorcium végleges felállása már hónapokat késik. Az építés az eredeti tervek szerint 2008-ban kezdôdne, a gázszállítás 2011-ben indulna.
A Nabucco-vezeték Irán és Azerbajdzsán területérôl szállítana – Törökországon keresztül – földgázt Európának, elsôsorban kelet-európai országoknak, köztük Magyarországnak, továbbá Ausztriának is. Lehetséges, hogy türkmén gáz is kerülne a Nabuccóba
A 4,6 milliárd eurós, 3,3 ezer kilométeres vezetéket megvalósítani hivatott konzorciumban egyenlô részesedésû tag a magyar Mol, a török Botas, a Bulgargaz, a román Transgaz és az osztrák OMV. Az orosz Gazprom is jelezte esetleges részvételét, jóllehet egy másik, a Fekete tenger alatti konkurens vezetéktervet támogat, amely orosz gázt szállítana. Tárgyalások állítólag még nem folytak részvételérôl.
Röplabda
Megmutatkozott a tudásbeli különbség a tegnap délelôtti CSU Neumarkt Gaz – CSU Galac nôi röplabdamérkôzésen, ahol a tavalyi bajnok 3-0-s gyôzelmet aratott a vásárhelyiek fölött. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a helyi csapat az egyik legfiatalabb a hazai mezônyben, a lányok nagy része 17-18 év körüli, és közülük sokan a junior nemzeti válogatottat erôsítik. Az összesen 25 játékost számláló keretet a szerb Luka Valeriján irányítja, és nemrég érkezett a csapathoz egy ugyancsak szerb tréner, Nenad Mihajlovics.
Az Erdély-kupa (barátságos röplabdatorna) zárónapján a következô mérkôzéseket tekintheti meg a közönség:
Dinamo Pancevo – Unic Piatra Neamt (MOGYE tornaterme)
Tent Obredovac – CSU Galac (Sportcsarnok)
CSU Galac – Dinamo Pancevo (MOGYE tornaterme)
CSU Neumarkt Gaz – Dinamo Pancevo (Sportcsarnok)
Steaua – FC Vaslui (Antena 1, 20.45)
Gloria Buzau – UTA (Telesport, 17 óra)
Poli Temesvár – Gloria Beszterce
(Kanal D, 19.30)
Farul – Unirea Urziceni (National TV, 17 óra)
U Craiova – Dacia Mioveni (Telesport, 17 óra)
Otelul – U Kolozsvár (TVR1, 17 óra)
Poli Iasi – Pandurii (nincs közvetítés)
Ceahlaul – Rapid (National TV, 18.45)
CFR Kolozsvár – Dinamo(Kanal D, 20.30)
A Népújság 2007. szept. 15-i száma Aktuális rovatában olvasott bírálatból egyértelmûen érthetô a bírált ifjak ismeret- és tapasztalathiánya, tájékozatlanságuk és/vagy a félrevezetettség, mint éretlenségük bizonyítékai. Politikai tanultságuk híján nem tudják, hogy mi az Európai Unió, az EP- képviselôség és mik a képviselôi szolgálattal szemben támasztott szakismereti elvárások (tanultság, tapasztalat). Lehet, hogy csak színlelve a "nem tudást", bizonyos célok érdekében szolgai módon hagyták magukat befolyásoltatni, vállalták az agymosást, a szájba rágott vádaskodást, különbözô elméletek, szólamok (autonómia, monopolizmus, uralomvágy, hûbéresség) terjesztését. Az RMDSZ-t konok román versenypártnak minôsítve, a háromszínû Tôkés László palástja mögül, indulattelten tüzelve szórják a mocskolódást. Az egység érdekében fontos békés összefogás helyett a megosztást szolgálva szítják a székelységet, és buzgó hûséggel elszántan hirdetik a Szász–Tôkés duó habzó személyi kultuszának mindenekfelettiségét.
Nagyszerû, "sokat tudó, tehetséges" ifjúsági csapat, de azt nem tudják megmondani, hogy Brüsszelben bibliaórák helyett milyen szakterület felett fog majd a püspök úr atyáskodni? A választék bôséges, mert az Európai Unió egy államszövetség, államok gazdasági közössége. Köztájékoztatás érdekében a Népújság augusztus 18-i számában meg is jelent a képviselettel támasztott elvárások sora, de a gyengébbek kedvéért megismétlem: közigazgatás, pénzügy, közgazdaság, ipar, mezôgazdaság, kereskedelem, közlekedés, távközlés, oktatás, jog, informatika, egészségügy, tudományos kutatás, közmûvelôdés, köztájékoztatás stb. A Mörfi Baráti Frakció azt javasolja (Népújság, 2007. febr. 21.), hogy: "ha a fôtisztelendô püspök úr nem lehetett államelnök, sem szenátor, legyen hát brüsszeli/strasbourgi delegátus. Hadd menjen, ha úgy vágyik rá, addig nyugton intézhetjük itthon dolgainkat".
Péter Loránt
A marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat 10 önkéntese szeptember 15-17-én újra Gödemesterházára látogatott, vállalva, hogy egy kilométeres szakaszon a Maros mindkét partját megtakarítják. Miért ugyanott, mint tavaly? Szerettük volna látni, mennyire hatott a falu lakóira a tavalyi felhívásunk: "az idén szemét helyett virágot szeretnénk szedni".
Sajnos, a virágszedés elmaradt, már azért is, mert szinte ugyanannyi szemetet kaptunk. Viszont egyre kevesebben visznek már ki oda szemetet autóval vagy szekérrel.
Ennek ellenére fiataljainknak kemény munkába került, hogy a sok hulladékot összeszedjék, és az esôzések miatt megnôtt Maros is sok gondot okozott. A Salubriserv biztosította számukra a zsákokat, amelyeket leleményesen készített halászhálóval kihalászott palackok ezrével töltöttek meg. Nem hiányoztak a "gyûj-teménybôl" az autókból kihajított csomagolópapírok, palackok, az otthonokból "kilopott" szemeteszsákok sokasága.
Talán a gondozatlan parkolóhelyek késztetik arra az embereket, hogy bárhol megálljanak pihenni... és szemetelni. Zárójelben legyen mondva, a német állampolgár a kiskutyáját zacskóval és szemétlapáttal viszi sétálni.
A természetszeretô "máltai" fiatalok sok türelemmel újra széppé varázsolták a tájat. Örömmel számolunk be arról, hogy az újságban megjelent felhívásra a maroshévízi iskola lelkes diákjai válaszoltak, kérésünkre városuk környékén szépítették a Maros-partot.
Jó lett volna, ha többen figyelnek fel kérésünkre, hisz védenünk kell a természetet, nem maradhatunk közömbösek.
Megjegyzem, divatos lett az utóbbi idôben, hogy konkrét tevékenység helyett statisztikák készítésére utalnak ki pénzt, ezek a felmérések rengeteg idôbe telnek. Mi tettekkel válaszolunk ezekre az idôhúzásokra, hisz szerintünk, ha ma nem foglalkozunk környezetünkkel, holnap talán már késô lesz.
Tulit János
A magyarsárosi ötvenévesek találkozójának 18. sorozatát indította be június hónap folyamán Szabó Levente tanár és adta át a forgatókönyvet az idei ünnepeltek közül Tánczos Annának és Murvai Árpádnak, ugyanis helyi lakosokként ôk vállalták a szervezési gondok nehezét. Elmondásuk szerint a legnehezebb a tanárok értesítése volt. A meghívót ez alkalommal is Székely Jenô mérnök tervezte és készítette. Az idén a 27 ünnepeltbôl 23 volt jelen a kortárstalálkozón, melyet szeptember 9-én tartottak. Az unitárius templom melletti tanácsterembôl indultak a kortárstalálkozók jelképeivel: zászlóval és kulccsal, és haladtak a Bandi Dezsô Általános Iskola erre a célra elôkészített tanterme felé, ahol egykori tanítóik, tanáraik várták: Báthori Anna, Bustya Elza, Dezsô Margit osztályvezetô tanár, valamint Dezsô Antal, Bölöni Erzsébet, Orosz Erzsébet, Dezsô Lehel és az akkori iskolaigazgató, Gábor István, ma már nyugdíjas tanító.
A névsorolvasás után következtek a rövid beszámolók életük fontosabb állomásairól, örömökrôl, sikerekrôl, nehézségekrôl, megvalósításokról és további célokról. Valamennyi beszámoló a bizakodás hangján szólt. ,,Rebellis osztály voltunk!" – jegyzi meg egyikük. A beszámolók alapján kiderül, hogy mindenki képessége, tehetsége szerint igyekezett karriert építeni és magánéletét is úgy alakítani, ahogy azt szüleiktôl látták, és megköszönték nevelôiknek, tanáraiknak azt, hogy rendre, becsületre, fegyelemre tanították. Féltek a szülôtôl, tanártól, de ugyanakkor tisztelték is ôket. Mindannyiukban értékelendô az a törekvés, amellyel szûkebb és tágabb hazájuk településein állják meg helyüket gyermekeiknek könnyû álmot ígérô anyaként, meleg otthont építô apaként, unokáikat dédelgetô nagyszülôként és emberként, valahányszor elvárja tôlük azt a nagyobb közösség, melybe belecseppentek vagy melyhez tartoznak születésüktôl fogva. Senki sem igyekezett új hazát választani, hanem helyette a szülôföld kínálta lehetôségekkel megelégedve, esetenként többször átképezve magát szakmailag haladt az élet útján, kiharcolva magának a megbecsülést, tiszteletet és elismerést. Az osztályfônöki óra vége felé, egykori nevelôik dicsérô, értékelô és biztató szavai után mai iskolások csoportja köszöntötte ôket verses-énekes mûsorral, melyet a jelenlegi tanítók készítettünk elô. Ezután az ünnepeltek az unitárius templomba vonultak, ahol Kozma Albert lelkész köszöntötte az ünnepi istentisztelet keretében a népes gyülekezet elôtt az ötvenéveseket, majd elhalt lelkészükre, Bustya Albertre és két kortársukra emlékeztek koszorúzással.
Késôbb oldódott a hangulat a G. Pataky Etelka Kultúrotthonban terített asztalok mellett, ahol megeredtek a nyelvek az egykori közös emlékekrôl. A jó hangulatról helyi fiatalok, zenészek gondoskodtak. Folytak az emlékezések, egykor eltöltött kellemes pillanatokat, huncutságokat, diákcsínyeket elevenítettek fel. Mindannyiunkat megragadott az a visszaemlékezés, melyben gyermek- és ifjúkora tükörcserepeibôl állít emlékoszlopot szülôfalujáról egy Brassóban élô kortárs. A közös dalolás, tánc, szórakozás mellett Székely Mária és Kiss Anna lepték meg ajándékkal kortársaikat.
A kora esti órákban Aldea Ioan, a község polgármestere és felesége köszöntötte és ajándékozta meg az ünnepelteket.
Az idei ötvenévesek életformájukkal példaként állnak nemcsak gyerekeik, hanem a falu ifjabb nemzedéke elôtt is.
Tóth Katalin, Magyarsáros
Második alkalommal látogattak Vadasdra pusztakamarási magyar gyerekek a vakáció utolsó hetében, hogy részt vegyenek a Ki az, aki nem fél? elnevezésû evangelizációs bibliahéten, amit ez alkalommal is a helyi református templomban tartottak 50-60 gyermek részvételével.
Egy tömbmagyar falu, Vadasd lelkésze, Jakab Viktor, és az egy éve elhunyt nagy író, Sütô András szülôfalujaként elhíresült Pusztakamarás lelkésze, Oroszhegyi Attila úgy döntött, hogy a tavalyi egyhetes együttlét után jó volna újból találkozni, egy hetet ismét együtt tölteni Vadasdon. Hál' istennek sikerült, s a tavalyi, nem éppen szokványos kezdeményezésnek íme, van folytatása. A gyermekeket ezúttal is családoknál szállásolták el. Igaz, az idén hat helyett már csak öten jöttek el, de jövôre akár 7-8- an is "beleférnek" a csapatba, akarom mondani a kis személyszállítóba, újabb évjárat gyerekei "érnek" oda Pusztakamaráson és a hozzá tartozó Novalyban, hogy részt vehessenek a gyerekek számára nyaranta szervezett egyházi találkozókon és felkészítôkön.
Öt nap után – Oroszhegyi Attila pusztakamarási lelkésznek köszönhetôen – a vendéggyerekek székelyföldi kirándulásra indultak, s meglátogatták a Bözödi-tavat, Parajdot, és kényük-kedvük szerint sétál-hattak Erdély leghíresebb fazekasközpontjának utcáin, Korondon.
Jó volt tehát újból együtt lenni, s micsoda emlék marad az apró kis mezôségi magyarok szívében, hogy Wass Albert és Sütô András szülôföldjének hajlott hátú dombjai közül eljöhettek a festôi fekvésû Vadasdra, ahol tisztán és szépen beszélik Petôfi nyelvét, s egyheti ittlétük után, a magyar iskola nélkül felnövô pusztakamarási magyar gyerekek – emlékeiken kívül – talán hazavihettek néhány magyar szót is a tarsolyukban.
Fölöttébb csodás lenne, ha jövôre a feketelakiak mondjuk Havadra, a Bethlen környékiek Kibédre, s az a néhány katonai katolikus gyerek valamelyik erôs székelyföldi katolikus közösségben találkozna Jézus Krisztus üzenetével és drága anyanyelvünkkel: a magyar nyelvvel.
Akkor mondhatnánk igazán, hogy EGYÜTT vagyunk, nemcsak magyar és magyar, hanem szórványmagyar és tömbmagyar, segítô kezet nyújtva a lejtô túlsó oldalán "ereszkedô" testvéreinknek.
Lelkészek, pedagógusok, jó magyar érzelmû vállalkozók! Önök, Ti vagytok az elsôk, akik ezt megtehetik.
Székely Ferenc
Amikor a szatmári zárdában még irgalmasrendi kedvesnôvérek tanítottak, igen szép szokás volt, hogy a századik magyarórát megünnepeltük. Köszönetet mondtunk a magyartanárnônknek, hogy szívünkbe oltotta az anyanyelv iránti szeretetet, hogy fogékonnyá tett a megfelelô szavak kiválasztására, a szép gondolatok tolmácsolására, és hogy türelmesen csiszolta, fejlesztette íráskészségünket.
Emléket szeretnék állítani Alda nôvérnek. Sok év távlatából elôbukkan kedves alakja. Aprócska termetû, de nagy formátumú ember volt, szavai szigorúak, kemények, szeme azonban mindig mosolygott. Ô vezetett be az írásjelek rejtelmeibe, abba a mûvészetbe, hogy a bennünk zajló sok kusza érzésbôl helyesen megformált, szép gondolatok szülessenek. De próbálkoztunk novellákkal, sôt versekkel is.
A sikerekért megdicsért, a kudarcokon átsegített. Úgy érzem, most is olvassa e sorokat: néha bólogat, néha a fejét csóválja.
Hitoktatóként sokszor olvastattam a gyermekekkel a szentírást. Bár mindnyájan örömmel olvasták, mégis sokszor kellett én is megcsóváljam a fejem.
Most még a nagyobbak is akadoznak, hadarnak, nem veszik figyelembe az írásjeleket. Talán kevesebbet kellene a számítógép elôtt ülni, és inkább többet olvasni.
Ha már nem is ünnep a századik magyaróra, azért ne feledjük a nagy igazságot: "Nyelvében él a nemzet".
Radványi Hajnal
Megrendülten értesültem dr. prof. Mühlfay László egyetemi tanár, fül-orr-gégész fôorvos elhunytáról.
Egykori betegeként hálával és nagy szeretettel gondolok a professzor úrra, akit mindig nagyra értékeltem és tiszteltem.
Gyerekként ismertem meg, de kezelôorvosomként végigkísérte ifjú- és felnôttkoromat is. Jó volt tudni, hogy van Ô, számíthatunk Rá bármikor.
Most is elôttem van mosolygós arca, fülembe csengenek meleg, bátorító szavai, melyekkel enyhítette betegei szenvedéseit. Nagy tudású orvosként ismertem meg, aki akkor új, nálunk még ismeretlen módszereket vezetett be, és sikereket ért el alkalmazásukban (pl. a nyelôcsôszûkület gyógyításában).
Önzetlenül gyógyította betegeit, hittel végezte munkáját. Magánemberként is kiváló, nagyszerû volt, közvetlen és jó emberismerô. Tudta, hogyan kell bánnia pácienseivel, megtalálta a hozzájuk vezetô utat. Erôt adott és sok-sok optimizmust. Neve fogalom volt Marosvásárhelyen.
Csendesen, feltûnés nélkül távozott az élôk sorából, úgy, amilyen volt egész életében: egyszerû és szerény.
Drága Professzor Úr, köszönöm jóságát, nagy tudását, mellyel meggyógyított. Míg élek, emlékezni fogok Önre. Isten nyugtassa békében.
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro.
Holnap kezdôdik a kötelezô magánnyugdíjakat bemutató kampány
Csütörtökön kezdôdik a kötelezô magánnyugdíjalapok piacáról az ismertetô kampány, amikor elkezdik kiküldeni az elsô szórólapokat a közel négymillió érintett személynek, jelentette be Mircea Oancea, a Magánnyugdíjrendszert Felügyelô Bizottság elnöke. "A szórólapokat postán küldjük el, és ezek tartalmazni fogják az alapinformációkat ahhoz, hogy az érintett személyek az ismeretek birtokában tudjanak dönteni arról, hogy melyik kötelezô magánnyugdíjalaphoz csatlakoznak" – mondta Oancea. A 2007. december 31-éig 35. évüket be nem töltött alkalmazottaknak csatlakozniuk kell egy kötelezô magánnyugdíj-alaphoz a 2007. szeptember 17. és 2008. január 17. közötti idôszakban. Ez a 36 és 45 év közötti alkalmazottak esetében opcionális. Az elsô évben az alkalmazott által a társadalombiztosítások után fizetendô 9,5 százalékos hozzájárulásnak a 2 százaléka megy a magánnyugdíjalapba. Ez a százalék évente fél százalékkal nô, egészen addig, amíg 2016-ban eléri a 6 százalékot. A statisztikai adatok szerint a 35 év alatti alkalmazottak száma mintegy 2,5 millióra rúg, a 36 és 45 év közöttiek száma pedig mintegy 1,5 millióra. A kötelezô magánnyugdíjalapokat kezelô társaságok száma 17.
A képviselôk kedden elfogadták a nagykövetségek alkalmazottainak, a külföldön mûködô román kulturális intézmények alkalmazottainak a béremelésére vonatkozó törvényt, elutasítva ezzel Traian Basescu államfô azon kérését, hogy a törvénytervezetet elemezzék újra. A szavazáson 154 képviselô szavazott igennel, 56 képviselô nemmel, illetve négyen tartózkodtak. A képviselôház a döntô szerv az ügyben. A szenátorok szintén visszautasították szeptember 11-én Traian Basescunak a törvénytervezet újraelemzésére vonatkozó kérését. Az államfô az újraelemzésre vonatkozó kérésben hangsúlyozta, a diplomaták béremelésére vonatkozó módosításokkal a törvény "túlkapásnak minôsül". Traian Basescu szerint a jogszabály túlzott különbségeket hoz az állami intézmények alkalmazottainak bérei között.
Hillary Clinton: "Nem vagyok leszbikus"
A fehérházi elnökségre pályázó Hillary Clinton egy homoszexuálisoknak készülô magazin szerkesztôjének konkrét kérdésére kijelentette, hogy bár a dologban semmi rosszat sem lát, ô maga nem leszbikus. A The Advocate címû lap e héten megjelenô számában olvasható interjúból kiemelt választ a New York Daily News internetes hírszolgálata hozta nyilvánosságra. "Hogyan válaszolna a felröppent szóbeszédre, hogy ön leszbikus?" – tette fel a kérdést Sean Kennedy, a magazin szerkesztôje. "Az emberek sok mindent beszélnek rólam, úgyhogy igazából nem igen fordítok figyelmet erre" – reagált a szenátornô. "Nem igaz, de ez is olyasmi, amivel nem tudok mihez kezdeni. Az emberek úgy is azt mondanak, amit akarnak" – legyintett. Kennedy a Daily Newsnak elmondta, hogy ôt tökéletesen meggyôzte a válasz. Az elsô pletykák a határozott kiállású és kemény asszonynak mutatkozó Hillary Clinton leszbikusságáról férje elnöki beiktatása után kaptak lábra. Az egykori First Lady azonban nem foglalkozott a híresztelésekkel. 2005-ben Edward Klein "The Truth About Hillary" (Az igazság Hillaryrôl) címmel megjelentetett könyvében kétértelmû megfogalmazásba csomagolta célzását: "a leszbikus kultúra Wellesleyben eltöltött diákévei óta befolyásolta Hillary politikai céljait és személyes életét". A kényes kérdést azonban a The Advocate újságírója elôtt sohasem merte senki egyenesen nekiszegezni.
Dühödt nôk támadtak iszlámista rendôrökre Szaúd-Arábiában
Dühödt nôk támadtak vallási rendôrökre Szaúd-Arábiában, amiért azok kifogásolták a nôk állítólag tisztességtelen megjelenését. A két nô, akik a rendôrök állítása szerint ki voltak sminkelve, terroristának nevezték a szakállas erényôröket. Az Arab News címû újság keddi beszámolója szerint míg a hölgyek egyike borssprayvel fújta le az erények védelmezéséért, s a bûnös szenvedélyek felszámolásáért felelôs hatóság embereit, addig másikuk mobiltelefonon videóra rögzítette az esetet. Az újság értesülései szerint al-Kobar városának vallási rendôrei csak egy biztonsági járôr segítségével tudtak megszabadulni a feldühödött nôktôl. A kihallgatás során a hölgyek elnézést kértek, amiért rátámadtak a hatóság képviselôire, aláírták vallomásukat, majd szabadon távozhattak. Szaúd-Arábiában a vallási rendôröknek joguk van az elôírt fekete csadortól és fejkendôtôl eltérô ruhát viselô nôket figyelmeztetni, esetenként a kisminkelt vagy arcukat szabadon hagyó nôkre is rászólnak, hogy rejtsék el arcukat. A rendôrök feladata ezen kívül, hogy mindennemû kapcsolatot megakadályozzanak a házastársuk vagy rokonuk nélkül sétáló férfiak és nôk között. Az Arab News szerint e szabályok miatt a héten egy dzsiddai étterem teraszán egy nônek állva kellett elfogyasztania vacsoráját, mivel már minden asztalnál ültek férfiak.
George Bush amerikai elnök ki nem állhatja a legyeket, és maga kergeti ôket fehér házi dolgozószobájában, az Ovális Irodában. Ezt Tony Snow árulta el a sajtónak, aki a legutóbbi idôkig az amerikai elnök szóvivôje volt. Amint a mókás részletet megszellôztetô US News and World Report címû hetilap írta, Bush ragaszkodik a szigorú munkafegyelemhez elnöki rezidenciáján: ki nem állhatja például a mobiltelefonok csörgését munkaülések, sajtóértekezletek vagy más hasonló események alkalmával. De a legkevésbé a hívatlan "szárnyas" vendégeket tudja elviselni. Snow szavai szerint egyszerûen "kikel magából", ha dolgozószobájában legyekre lesz figyelmes, és azonnal üldözôbe veszi ôket. Beosztottjai ismerik ezt a szokását, és amint a volt szóvivô elmondta, egyikük már egy fehér házi emblémával ellátott légyfogókészlettel is megajándékozta Busht.
Határok nélkül – fesztivál Gyôrött
A Felvidék, Ukrajna, Erdély, továbbá a Délvidék és Burgenland több tucat településérôl várnak vendégeket a Határok nélkül címû, a hétvégén Gyôrött tartandó fesztiválra, amelyet Guiness-rekord felállításával szeretnének emlékezetessé tenni – mondta Kovács András szervezô az MTI-nek. Közlése szerint a fesztivált rendezô Kapcsolat Plusz Alapítvány célja, hogy megismertesse Gyôrt, illetve a nyugat-dunántúli régiót a kárpát-medencei magyarsággal. A szervezet törekvései közé tartozik az is, hogy kapcsolatokat építsen a határon túli magyarlakta tájegységek polgáraival, ezzel erôsítse a magyarságtudatot, az együvé tartozás érzését. A Guinesss-rekordkísérletrôl Kovács András elmondta: 1.111 liter fröccsöt készítenek majd egy méretes kehelyben, így emlékeznek meg az Árpád fejedelem által vezetett honfoglalás 1.111. évfordulójáról, s hajtanak fejet Jedlik Ányos bencés szerzetes, a szikvíz feltalálója elôtt, akinek a jóvoltából a világon elôször a magyar emberek ittak fröccsöt, a bort elegyítve szikvízzel.
Szennyvíztisztító állomás Nyárádszeredában
Kedvezôen bírálta el a Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztérium a nyárádszeredai önkormányzatnak a szennyvíztisztító állomás megépítésére benyújtott pályázatát – közölte lapunkkal Nagy Zsigmond, a polgármesteri hivatal jegyzôje. A szaktárcával várhatóan szeptember végén, október elején írják alá a szerzôdést. A tervek szerint a beruházás összértéke 2 millió 254 ezer lej, ennek negyven százalékát az önkormányzat állja.
Elkészül végre a mezôbodoni kultúrház
A Mûvelôdés- és Vallásügyi Minisztérium az ôsz folyamán ötszázezer lejt utal ki a mezôbodoni önkormányzatnak az &uacut