|
LIX. évfolyam 223. (16704.) sz. |
2007. szeptember 25., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Jóformán meg sem száradt a tinta a magán- nyugdíjbiztosításokra vonatkozó törvény betûin, máris kiderült, igencsak gyenge lábakon állnak a "pillérek". Gyakorlatilag el sem kezdôdött a folyamat, de a kormánynak ki kell igazítania a jogszabályt, hiszen számos módszertani kérdés még bizonytalan. Logikus az lett volna, hogy mielôtt papírra tesznek egy törvényt, meggyôzôdnek, hogy az mûködôképes, minden egyes részletet tisztáznak. Ez ebben az esetben sem így történt.
Idôközben egyre bôvül a jóváhagyott
magán-nyugdíjbiztosító társaságok
köre, és megindult a hajsza az
"ügyfelek", majdani nyugdíjasok
becserkészésére. Miközben ügynökök,
brókerek hada a beígért 25-50 euró
toborzási díj fejében (becslések szerint
eurómilliókra rúg a biztosítási
társaságok által az ügynököknek fizetett
jutalék) próbálja meggyôzni a
potenciális biztosítottakat, még azt sem lehet tudni,
pontosan hogyan is történik a
magánnyugdíjalapba való hozzájárulás
átutalása, kire hárul a feladat. De azt sem, hogy lesz-e
megfelelôen biztonságos és pontos
számítógépes rendszer erre a célra. Hiszen
közismert, milyen lassan ôrölnek a bürokrácia
malmai...Tény, hogy az egyre magasabb jutalékok
kifizetése egy-egy biztosított után is jelzi, nagy a harc a
koncért, óriási biznisz nyugdíjalapokat
mûködtetni.
Tisztázatlan ugyanakkor a befizetett pénz garantálása az infláció függvényében, és nem nevezték meg azt az intézményt sem, amely nyomon követi a lakossági befizetések "útját". Nem túl nagy a transzparencia a pénzalapok kezelési költségeit illetôen sem. Érdekes módon errôl nemigen szeretnek nyilatkozni a biztosítótársaságok ügynökei, vagy mert nem tudják, vagy mert nem kell ezt a polgár orrára kötniük. A döntô meggyôzô érvük: ha az ember nem választ biztosítót a határidô letelte elôtt, hivatalból, találomra "osztják be" egy társasághoz. És ki nem akar gyorsan élni a választás lehetôségével? Még fontosnak is érezheti magát...
Kíváncsiságból kérdezgettem ismerôseimet, mit tudnak a magán- nyugdíjbiztosításról. Az eredmény: édeskeveset. Többen kaptak egy-egy típusnyomtatványt a biztosítóktól, amelyen azonban érdembeli információkat nem találni. Az pedig túl nagy erôfeszítés lenne, hogy a törvényt áttanulmányozzák. Figyelni kellene a megfelelô tájékoztatásra, hiszen nem mindegy, hogy ki hova helyezi el a pénzét. Nehogy olyan bizonytalan legyen a majdani nyugdíj, mint a kutya vacsorája!
A Külügyminisztériumba kérették Szlovákia magyarországi nagykövetét a Benes- dekrétumok megerôsítése miatt – mondta Horváthné Fekszi Márta, a tárca államtitkára hétfôn az MTI-nek.
"Juraj Migas nagykövetet a Benes-dekrétumok múlt heti pozsonyi parlamenti megerôsítése miatt kérettem be és erôteljesen, határozottan leszögeztem számára a magyar álláspontot. Elmondtam, hogy ez a határozat ellentétes nemcsak a közöttünk lévô, elmúlt hónapokban lezajlott, a jövôbeli együttmûködést lényegesen meggyorsító és minden területre kiterjedô, a két miniszterelnök közötti megegyezéssel, de ellentétben áll az egyetemes emberi jogokkal, értékekkel is" – mondta Horváthné Fekszi Márta.
Az államtitkár emlékeztette a nagykövetet, az Európai Parlament (EP) már 1993-ban határozatot hozott a Benes-dekrétumok ügyében, és az egyebek mellett tartalmazta, hogy a határozat kerüljön ki a szlovák jogrendbôl. Az EP egy 2002-es tanácsadói véleménye szintén ellentétesnek minôsítette a dekrétumokat az emberi jogokkal és a demokráciával – tette hozzá.
Horváthné Fekszi Márta azt mondta, a magyar kormány, a politikai és közélet nem tudja csupán szlovák belpolitikai ügyként kezelni a Benes- dekrétumok megerôsítését. A szlovák nagykövet a megbeszélésen azt hangsúlyozta, hogy Szlovákia belpolitikai ügynek tekinti a kérdést, és a döntést nem a szlovák kormány, hanem a parlament hozta.
Magyarország reméli, Szlovákia pozitív üzeneteket küld majd és hangsúlyozni fogja, hogy szeretné teljesíteni a közös cselekvési tervet – fûzte hozzá a külügyi államtitkár.
Az MTI azon kérdésére, Magyarországnak milyen eszközei maradtak még arra, hogy tiltakozzon a döntés ellen, az államtitkár azt mondta: a magyar diplomácia dolgozik a háttérben, emellett az Európai Parlament lehet még az a fórum, ahol megfelelô iránymutatás születhet.
Horváthné Fekszi Márta már pénteken bekérette volna a szlovák nagykövetet, de a múlt hét végi V4-es államfôi találkozó miatt a diplomáciai képviselô csak hétfôn ért rá.
A szlovák parlament csütörtökön határozatban szentesítette a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítô Benes- dekrétumok érinthetetlenségét.
A szlovák döntés ellen a magyar köztársasági elnök, a kormányfô és az Országgyûlés elnöke is tiltakozott. Emellett a parlamenti pártok is elítélték a döntést, csakúgy mint a magyar európai parlamenti képviselôk.
A PSD hétfôn benyújtotta a szenátus Állandó Bizottságához a bizalmatlansági indítványt a Tariceanu-kormány ellen. Az "1000 nap káosz – a jobboldali kormányzás vége" elnevezésû bizalmatlansági indítványt 139 honatya írta alá.
A szenátus elnökéhez, Nicolae Vacaroiuhoz a bizalmatlansági indítványt benyújtó küldöttség Titus Corlateanból (képünkön), Cristian Diaconescuból és Dan Mircea Popescuból állt.
Titus Corlatean, a PSD fôtitkára Vacaroiu irodájából kilépve kijelentette, a támogató aláírások száma "messze fölötte van az ilyen esetekben szükségesnek".
Az alkotmány értelmében bizalmatlansági indítványt a parlamenti tagok legkevesebb egynegyede kezdeményezhet, és benyújtása után jelenteni kell a kormánynak.
A két ház együttes ülésének szabályai szerint a benyújtást követô legtöbb öt napon belül kell bemutatni a bizalmatlansági indítványt a parlament plénuma elôtt. A bemutatást követôen legtöbb három napon belül pedig meg kell vitatni a dokumentumot.
Ioan Munteanu, a képviselôház titkára kijelentette, a bizalmatlansági indítványt valószínûleg szeptember 27-én, csütörtökön mutatják be a parlament plénumában, és jövô hét hétfôjén vagy keddjén bocsátják vitára.
Vasárnap, a késô esti órákban Nagyernyében, a tó melletti kanyarban felborult egy teherszállító jármû, amely Németországból tartott Botosani-ba. A halálkanyarnak is nevezett útszakaszon, feltételezhetôen fékezés következtében beragadt a hátsó jobb kerék, a gépjármû kilengett és a feje tetején landolt az út menti árokban. A helyszínen a gépjármûvezetôktôl megtudtuk, hogy a hûtôpótkocsis tehergépkocsival fél sertéseket szállítottak külföldrôl egy botosani-i cégnek. A balesetet megelôzôen az egyik marosszentgyörgyi üzemanyagtölto állomásnál tankolás után vezetôcsere történt, a sofôrök részben emiatt kizártnak tartják a fáradtságot mint okozati tényezôt. A baleset következtében személyi sérülés nem történt, a rakomány ép maradt, viszont a tóparti vendéglô oszlopos kerítése megrongálódott.
Csodakéken vigyorgó szellem, szivárványszínûre pingált kisautó sütkérezik a kora délutáni csendben. Kisfiam, aki mindig a forgó és forgatható dolgok szerelmese volt, 16 hónapja minden elszántságával cipel a méltóságteljesen várakozó varázsszerkezet felé. – Mit csinál? Maga nem ülhet fel – mordul rám egy tökmagot pattogtató férfi, amikor már majdnem elhelyezkedtem gyerekestôl a narancssárga kormány elôtt. Megadóan lekászálódunk, hiszen Krisztián még túl kicsi ahhoz, hogy egyedül pörögje végig azt a néhány percet. Kisfiam azonban továbbra is élô iránytûként nyújtózik az autó felé. Azon morfondírozom, mi lenne, ha megkérném a szorgalmasan rágcsáló úriembert, engedje meg, hogy egy kicsit beültessem a gyereket a csodajárgányba. Hiszen, ha nem kell megindítania, nem kerül neki semmibe, fôleg mivel rajtunk kívül pillanatnyilag senkit sem vonz a röpke körút. Szólni azonban nincs idôm, a marcona férfiú ugyanis úgy fordul hozzám, mintha már el is olvasta volna – meggyôzôdése szerint haszontalan – gondolataimat. – Vigye a gyereket a hinta közelébôl, ha nem fizet – harsogja vészjósló hangon. Csak jóval késôbb jutott eszembe, hogy a kezébe kellett volna nyomnom a 4 lejt, hátha a kisfiam úgy megérinthette volna a mozdulatlanná dermedt kocsi kormányát. Akkor viszont úgy éreztem, a szeptember végi szél mindkettônket hátára kap, és meg sem áll velünk a legközelebbi, giccseskamrának is beváló bazárig. Ott legalább mosolyogva tukmáltak ránk egy fültépôen sikítozó játékgitárt.
A marosvásárhelyi RMDSZ 13-as körzete közgyûlést szervez a következô napirendi pontokkal
– Választmányi beszámoló a 2007-es évi tevékenységrôl
– Küldöttek megválasztása a megyei küldöttségre
A közgyûlés a cserealji református egyház tanácstermében 2007. szeptember 25-én du. 18 órától lesz megtartva.
Az RMDSZ 9-es körzete küldöttjelölô közgyûlést tart szeptember 26-án du. 6 órakor a cserealji református egyházközség épületében. Minden tagot szeretettel várunk.
Az RMDSZ városi szervezetének 10-es körzete tisztelettel meghívja Önt és családját a szeptember 28- án (pénteken) délután 5 órai kezdettel rendezendô összejövetelére a Vihar utcai református egyházközség gyûléstermébe. Napirend a következô:
– Politikai beszámoló – Dávid Csaba, az RMDSZ városi szervezetének elnöke
– A rendkívüli megyei küldöttgyûlésen részt vevô 18 személy megválasztása
– Csegzi Sándor polgármesterjelölt bemutatkozása
– Találkozó Kerekes Károly parlamenti képviselôvel
Török Gáspár, elnök
A feltételezések szerint akár Álmos vezér nôvérének csontmaradványai is lehetnek azok a leletek, amelyekre az észak-borsodi Kazincbarcikán bukkantak rá, az úgynevezett Boszorkányszögben – közölte Arady Zsolt történész hétfôn az MTI-vel.
A szenzációs régészeti leletre azután találtak rá, hogy "elindultak" egy legenda nyomában – mondta a szakember. A történet ugyanis arról szól, hogy bár Álmost, a hét vezér egyikét (Árpád apja) kivégezték, nem érte el a Kárpát-medencét, nôvére itt élt, és ôt ôsanyaként tisztelték. A legenda egy csodás asszonyról beszél, aki varázslatos tulajdonságokkal rendelkezett, sámán volt és gyógyító – fûzte hozzá Arady Zsolt.
A legenda részletei kapcsán azt mondta: a magyarok ôsatyjának tartott Álmosnak volt egy nôvére, egy táltos-asszony, akit késôbb, valószínûleg az Árpáddal kialakult konfliktus vagy hatalmi harc miatt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére számûztek. Halála után a sírhelyének különleges erôket tulajdonítottak, de létezésére mindeddig hitelt érdemlô bizonyíték nem került elô.
Kifejtette: a több mint egy éve tartó kutatás eredményeképp a leírások és egy térkép alapján "tájolták be" az ásatás helyét, így bukkantak rá a meglepôen épen maradt csontmaradványokra. Korábban egyébként a sírból már elôkerült egy bronz tükörtartó és egy aranygyûrû, ami azt mutatja, hogy nôi sírhely, illetve arra is utal, hogy nemesi származású lehetett az eltemetett személy – mutatott rá a történész. Arról is beszámolt, hogy mivel centiméterrôl centiméterre haladnak, vélhetôen pár napot igénybe vesz, hogy a teljes lelet elôkerüljön.
Véleménye szerint az, hogy a sír kelet-nyugat irányú, szintén erôsíti honfoglalás korabeli eredetét, hiszen ôseink így temetkeztek. Hozzátette, hogy egy pécsi szakértôvel már felvették a kapcsolatot, aki várhatóan a jövô héten elvégzi a lelet korfelmérését. Addig a sírban talált maradványokat a földben hagyják, hogy azokat ne érje károsodás, illetve gondoskodtak az említett terület ôrzésérôl, hiszen hatalmas érdeklôdés kíséri az ott zajló feltárást.
(MTI) – A francia nemzetgyûlés heves vitát követôen a múlt héten elfogadta az új bevándorlási törvényjavaslatot, amely a családegyesítés feltételeinek szigorítására kísérleti jelleggel engedélyezi a kérelmezôk DNS- vizsgálatát. A baloldali ellenzék a kormánypárti többséget is megosztó tervezet ellen szavazott, s a kormány több baloldali minisztere – köztük Bernand Kouchner, a külügyi tárca vezetôje – is jelezte, hogy nem ért egyet az új intézkedéssel.
Négy év alatt a negyedik bevándorlási törvényrôl szavaztak a francia képviselôk.
Az új korlátozással a francia kormányzat célja: a Franciaországba családegyesítés szándékával letelepedési engedélyt kérôk számának visszaszorítása és a munkavállalás céljából legálisan érkezô bevándorlók jelenleg alig hét százalékos arányának növelése.
A törvény legvitatottabb passzusa – amelyet Thierry Mariani, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) képviselôje nyújtott be – engedélyezi, hogy a családegyesítési indokkal bevándorolni szándékozó külföldi kérelmezô DNS-teszttel bizonyítsa vérrokonságát egy francia állampolgárral. Az egyre gyakrabban elôforduló hamisított külföldi anyakönyvek kiszûrésére 2010-ig kísérleti jelleggel bevezetendô, önkéntes és fakultatív genetikai vizsgálat költségét Franciaország akkor téríti vissza a bevándorlónak, ha annak kérelmét kedvezôen bírálták el.
Ezentúl minden 65 év alatti kérelmezônek még a származási országában francia nyelvi felmérô teszten és a "köztársaság értékeirôl" szóló vizsgán is részt kell vennie, valamint legalább a francia minimálbérnek megfelelô anyagi forrással kell rendelkeznie. A nemzetgyûlés eltörölte a etnikai-faji származás alapján való nyilvántartásáról szóló tiltást, azért, hogy az integrációról, a diszkriminációról és a származási sokszínûségrôl szóló tanulmányokat lehessen végezni Franciaországban.
Elutasított menekültstátuszi kérelem esetén a fellebbezési kérelem benyújtásának idejét a képviselôk egy hónapról két hétre csökkentették.
A nemzetgyûlés által elsô olvasatban elfogadott törvénytervezetet még a szenátusnak is meg kell vitatnia.
A mezôgazdasági tárca ellenôrzést indít a sertéspestis és a madárinfluenza elleni oltások beszerzésének forrásai kapcsán, miután a sajtóban olyan információk jelentek meg, hogy az állat-egészségügyi hatóság túl drága, és nem hatékony szereket használ, amelyeket nem a törvény betartásával szerzett be. "A mezôgazdasági tárca tudomásul vette a sajtóban megjelent információkat, és ellenôrzést indít" – áll a tárca közleményében. A sajtóban már a madárinfluenza elleni oltás elkezdése óta több alkalommal is megjelent, hogy az Országos Állat- egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) által használt oltások természetellenesen drágák, nem hatékonyak, és olyan cégektôl szerzik be ezeket, amelyekkel az ANSVSA képviselôinek kapcsolatuk van. A sajtó szerint például Nicolae Stefan, az Állat- egészségügyi Intézet igazgatója, volt igazgató az ANSVSA-ban belekeveredett egy közbeszerzési akcióba, melynek során elrendezett versenytárgyalás segítségével az ANSVSA attól a cégtôl vásárolta meg a sertéspestis elleni oltásokat, amelynél a fia fôrészvényes volt.
A múlt héten a fôügyész még egyszer ellátogatott Belgrádba, hogy nyomást gyakoroljon a szerb kormányra az évek óta körözött boszniai szerb vezetôk elfogása érdekében. "Karadzicot és Mladicot haladéktalanul le kell tartóztatni és ki kell adni a hágai törvényszéknek" – sürgette a svájci ügyész, ugyanolyan hiábavalóan, mint 1999 óta már számtalan alkalommal. Belgrádi tárgyalópartnereitôl ezúttal sem kapott többet homályos ígéreteknél. Aligha remélhetô már komolyan, hogy a szerb hatóságok decemberig lefülelik Mladicot vagy Karadzicot: sokkal valószínûbb, hogy az évtizedes "bújócskából" ôk kerülnek ki gyôztesen.
Az utóbbi idôben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a többnyire diplomáciai tapintatosság nélkül fellépô és cselekvô Carla Del Pontét éveken át az orránál fogva vezették. A szerb kormány tavaly júliusban nagy garral harangozta be "akciótervét", amely Mladic elfogására irányult. Most aztán "több lesz a tett, mint a szó" – hangzott a belgrádi fogadkozás -, "néhány hónapon belül" eredményekre lehet számítani.
Ennek a verbális offenzívának a hatására adott Del Ponte zöld utat ahhoz, hogy Szerbia tovább közeledhessen az Európai Unióhoz. A belgrádi kormány viszont ma, 14 hónap elteltével is azt állítja, hogy nem ismeri Mladic búvóhelyét. Igaz, hogy a tábornok 2003-ig a szerb hadsereg védelme alatt állt, ám attól kezdve nyoma veszett – hangzik Belgrád állítása.
A Politika címû tekintélyes napilap viszont már egy évvel ezelôtt idézett a Mladic segítôi ellen kiadott vádiratból. Eszerint az állítólag megtalálhatatlan tábornok 2006. január 25-ig pontosan megjelölt új-belgrádi lakásokban rejtôzött. A lakások némelyike ráadásul közel feküdt a katonai kórház, illetve a titkosszolgálat központi épületéhez. Vojislav Kostunica kormányfô bírálói fogadást ajánlanak arra, hogy a nemzeti-konzervatív politikus képes megakadályozni Mladic lefogását. Elvégre a miniszterelnök ideológiai szempontból épp olyan közel áll a nagyszerb ügyhöz, mint Mladic, még ha természetesen elhatárolódik is annak bûntetteitôl.
A boszniai szerbek egykori politikai vezére, Karadzic a Bosznia és Montenegró határán húzódó, nehezen megközelíthetô térségben tartózkodik – állítja a hágai törvényszék fôügyésze. Elképzelhetô, hogy a szerb ortodox egyház oltalmát élvezve egy kolostorban húzta meg magát. A múlt héten azonban a belgrádi sajtóban újból felbukkant az a feltételezés, amely szerint az Egyesült Államok 1995-ben egyezséget kötött Karadziccsal. A paktum értelmében a boszniai szerbek erôs embere teljesen visszavonul a politikától és a nyilvánosságtól; cserébe Washington szavatolja Karadzic büntetlenségét. A lapok még az egyezség fakszimiléjét is lehozták.
Az amerikaiak, mindenekelôtt akkori balkáni megbízottjuk, Richard Holbrooke, aki állítólag aláírta az egyezséget Karadziccsal, határozottan tagadják, hogy bármiféle megállapodás jött volna létre a boszniai szerb politikussal. Az akkori szerb politikai élet egyre több szereplôje viszont azt állítja, hogy maga is látta a kérdéses dokumentumot. illetve hogy tudomása volt az azt elôkészítô tárgyalásokról. Újabban még Del Ponte korábbi szóvivôje, Florence Hartmann is arról beszél, hogy a nagyhatalmak éveken át szabotálták Mladic és Karadzic elfogását.
Tegnap este háromnegyed hat a marosvásárhelyi börtön egyik elítéltjének sikerült felmásznia az épület tetejére, ahol azzal fenyegetôzött, ha közelednek hozzá, leugrik. B. Ottó az ellen tiltakozott, hogy pszichopatának diagnosztizálták és követelte, ügyét vizsgálják ki az Országos Börtönparancsnokság illetékesei. Azt mondta, addig nem mászik le az épületrôl, amíg meg nem érkezik és szóba nem áll vele a bukaresti vizsgálóbizottság.
A 48 éves elítélt a jelek szerint felkészült arra, hogy hosszú ideig nem jön le a börtön faláról. A járókelôk is láthatták, amint szatyorral a kezében mászott fel a fal tetejére. A szatyorból késôbb víz, cigaretta került elô, az elítélt pedig a lent fotózó sajtósoknak elmondta, ô nem pszichopata, mint ahogyan írják az orvosi jelentésben, nem akar sem megszökni, sem öngyilkos lenni, egyszerûen csak azt akarja, hogy ügyét vizsgálják felül. Tavaly májusban kérvényt írt az Országos Börtönparancsnoksághoz, erre választ júniusban kapott. Azt ígérték, hogy a vizsgálóbizottság kiszáll, de azóta sem történt semmi. Az elítélt kijelentette: addig nem mászik le, amíg a küldöttség Bukarestbôl meg nem érkezik. Ha valaki közeledik hozzá, leugrik. "Öngyilkosságra buzdítanak, ha közelebb jönnek. Nincs mit veszítenem, legfeljebb meghalok és megoldódik a probléma – mondta az ôröknek, majd cigarettát kért egyik rabtársától. Eközben a börtön udvaráról az elítéltek kiabálása hallatszott, a fal tetején üldögélô elítélt szerint vele szolidarizáltak rabtársai. B. Ottó azt is elmondta az újságíróknak, hogy a börtönben raboskodó 600 elítélt közül legalább 400- an elégedetlenek a fogvatartási feltételekkel, az élelem elviselhetetlen, nem tartják tiszteletben a 275-ös törvényt, a pereknél húzzák az idôt, nagy a bürokrácia és a bíróságon a maffia mûködik. Azt állította, hogy a börtön parancsnoka eddig még nem állt szóba vele, az illetékes bírót azzal vádolta meg, hogy hónapokon át nem tett semmit az ügyében, a bukaresti küldöttségekrôl pedig azt állította, hogy eljönnek a marosvásárhelyi börtönbe, féldisznóval felpakolva visszamennek és nem csinálnak semmit. "A maffiózókat szabadlábra helyezik, de mi fizetünk" – mondta.
Szôllôsi Géza, a börtön volt parancsnoka, aki szeptember 1-jétôl nyugdíjba vonult, lapunk megkeresésére azt válaszolta, nem tudja, melyik elítéltrôl van szó, még akkor sem, ha az Országos Börtönparancsnoksággal a rab az ô vezetése idején "levelezett". Az ideiglenesen kinevezett börtönigazgató Cota Dumitru, ôt kérdezzük a történtekrôl – javasolta. Végül a börtön szóvivôje, Mirabela Nicusan válaszolt a sajtó kérdéseire. Elmondta, hogy B. Ottó sokszorosan visszaesô bûnözô, ezúttal lopásért ítélték 1 év 3 hónap börtönbüntetésre. Legalább 30 évet raboskodott eddig, több krónikus betegségben szenved és félig nyitott rendszerben tartották fogva. Mivel enyhébb felügyelet alatt állt, így történhetett meg, hogy észrevétlenül felmászott a kerítésre, majd a tetôre. A szóvivô szerint az elítélt az Országos Börtönparancsnokság válaszával, valamint az orvosi ellátással elégedetlen és megpróbálják párbeszéd útján jobb belátásra bírni, hogy másszon le az épületrôl. Mirabela Nicusan kijelentette, hogy az elítéltek egy része a lázadó rabot támogatja, másik része viszont ellenezte "akcióját". Arra a kérdésre: miként volt lehetséges, hogy egy cellából telefonáljanak a sajtó képviselôinek pontosan leírva a történteket, Mirabela Nicusan kifejtette, hogy tilos a raboknak mobiltelefont tartaniuk maguknál, a börtönben azonban vannak nyilvános telefonok, az elítéltek pedig telefonkártyákkal rendelkeznek. A szóvivô azt nyilatkozta, hogy nincs tudomása semmiféle küldöttség érkezésérôl az Országos Börtönparancsnokság részérôl és a Marosvásárhelyi Börtön esetében a tegnap este csupán ôrségváltás volt, ezért láttunk több börtönôrt. Egyelôre nem rendeltek el riadókészültséget, a történtek ezt nem tették indokolttá – mondta. Lapzártáig a helyzet változatlan volt: a rab a tetôn, a börtönôrök várakozási állásponton.
A román és a magyar jegybankelnökök elôadásával fejezôdött be szombaton a debreceni közgazdász-vándorgyûlés. Most elsô ízben tartották közösen a Magyar Közgazdasági Társaság 45. és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság 16. vándorgyûlését.
Mugur Isarescu, angol nyelven tartott elôadásában emlékeztetett rá, hogy 1999-ben az egy fôre jutó GDP Romániában még 23,2 százaléka volt az európai átlagnak.
Ettôl az idôszaktól a külföldi tôkebefektetések folyamatosan, jelentôsen növelték a termelékenységet, ami erôteljes felzárkózást eredményezett. Az idén 6,1 százalékos GDP-növekedésre számítanak Romániában – tette hozzá a jegybankelnök. Mugur Isarescu beszélt a gazdasági szerkezet átalakulásáról is. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy jelentôsen növekszik a szolgáltatások súlya, de a mezôgazdaság részesedése még jóval nagyobb az európai átlagnál. Az euró bevezetésérôl szólva a jegybankelnök úgy fogalmazott: "olyan lassan kell sietni, ahogy csak lehet".
Közlése szerint 2007-tôl ötéves programot indítanak annak érdekében, hogy 2012-re elérjék az ERM II. árfolyam-mechanizmust, s számításaik szerint így 2014-re bevezethetik az eurót Romániában.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a debreceni közgazdászfórumon nem elsôsorban a jegybank monetáris politikájáról beszélt, hanem Magyarország külpiaci versenyképességérôl.
Simor András ugyancsak feltette a kérdést: miért torpanhatott meg a magyar termékstruktúra fejlôdése. A magyar jegybankelnök megfogalmazta javaslatait is a magyar versenyképesség jelentôs javítása érdekében. Ehhez Simor András szerint stabil makroháttér, vagyis egyensúlyos költségvetés, alacsonyabb adók, csökkenô kiadások kellenek.
A háromnapos tanácskozás során 700 magyar és román közgazdász szakember cserélt véleményt Magyarország, illetve Románia gazdasági fejlôdésének folyamatairól, gazdaságpolitikai célkitûzéseirôl, a nemzetközi kapcsolatokról és az Európai Unió nyújtotta lehetôségekrôl.
A résztvevôk nyolc szekcióban tekintették át a gazdaságpolitikával, az államháztartással, a pénzügyekkel, a vállalkozásokkal, a külgazdasággal, az informatikával, a területfejlesztéssel és európai támogatásokkal, illetve az ellenôrzéssel kapcsolatos szakmai kérdéseket.
Antall Józseffel 1990. január 7-én találkoztam elôször Kolozsváron, a magyar színház egyik irodájában. Fontos az idôpont és a helyszín, hiszen akkor és ott tartotta elsô országos tanácskozását a Ceausescu-diktatúra bukása után megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A Magyar Demokrata Fórum küldöttsége nem volt jelen a gyûlésen, utólag visszagondolva, azért nem, mert ez egyértelmû bizonyíték lett volna a néhány napos hallgatás után ismét hangoskodni kezdô román nacionalistáknak, hogy minket közvetlenül Magyarországról irányítanak. Így éltünk akkor, így kellett nap mint nap kitapogatnunk, és lehetôleg fokozatosan tágítanunk a körülöttünk lévô korlátokat. Domokos Géza hívott be néhányunkat egy kisebb irodába, ott találkoztunk a magyarországiakkal, köztük néhány régi barátommal is talán, de ma már csak egyvalakire emlékszem élesen, egy ismeretlenre: Antall Józsefre. Figyelt minket, hogy miket mondunk, és inkább hallgatott, de valami rendkívüli érdeklôdés volt ebben a hallgatásban. Akkor nem ô tûnt ott a legfontosabbnak, ma már, ismétlem, tulajdonképpen csak reá emlékszem a jelenlévôkbôl. Nyilván azért is, mert a késôbbi szerepe visszavetült arra a pillanatra az én emlékezetemben, de azért is, mert valójában mindvégig ez volt rá jellemzô a határon túli magyarokkal való kapcsolatában. A figyelem, a feszült érdeklôdés, a megértésre és empátiára való törekvés. Majdani kapcsolatunkban, abban a néhány négyszemközti beszélgetésben is ezt éreztem: tiszteletet és szeretetet e különös emberfajta, a határon túli magyar iránt. És ezt nem érzem azóta a magyar politikusok nagy részénél – a kevés kivételtôl eltekintve –, hogy nem azért kezelnek esetleg egyenrangú partnerként, mert így írja elô a politikai illemtan, hanem azért, mert tényleg van valami, amit mi biztosan jobban tudunk: tudniillik azt, hogy mi is van velünk. Ma a magyarországi politikusok többsége sokkal jobban tudja, hogy mi is van velünk, mint mi magunk, és ezt szívesen el is magyarázzák nekünk. De egyébként is a mai magyarországi politikus mindig mindent jobban tud, mint akár a partnere, akár az ellenfele. Így hát ha meg akarom tudni, hogy vagyok, eljövök Budapestre, és itt mindig akad valaki, aki megmondja nekem.
Nem tréfa ez, véresen komoly dolog: Antall József – és a Magyar Demokrata Fórum – szerepe azért történelmi jelentôségû a mi életünkben, mert az önállóság elvén alapult, és ezt nem helyezte szembe az összetartozás eszméjével. Ebben valószínûleg történészi mivolta is segítette a magyar miniszterelnököt, hiszen tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek, és hogy az egységes magyar nemzet eszméjét csakis így lehetett ébren tartani. Számára nem volt ellentmondás abban, hogy egy nemzethez tartozunk, de magyarságunkat bizonyos helyzetekben nemcsak hogy külön-külön éljük meg, hanem külön- külön is kell érvényesítenünk.
Politikai krédónak ez túl bonyolultnak tûnik, inkább érzelmi megközelítésnek látszik, pedig nem az.
A Magyar Demokrata Fórum és Antall József semmiképpen sem kerülhette volna el, hogy megfogalmazza a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos alapelveit. Nem kerülhette volna el ezt, mert akkor, a kilencvenes évek legelején kellett ezt megtenni, azelôtt, a Kádár-korszakban nyilvánvalóan nem tették meg, azután pedig már késô lett volna. Viszont az már Antall Józsefen és pártján múlott leginkább, hogy milyen nemzetpolitikai keretben, milyen elvek szerint helyezik el a határon túli magyarságot.
Másfél évtized múltán azt kell mondanom, hogy az akkor letett alapokra azóta is lehet építeni, azóta is állják a próbát.
A határon túli magyarság dolgában Kádár János az óvatos semmittevést választotta a nyolcvanas években, idônként legalább némi sértettséget is mímelve a románokkal szemben, de aztán Grósz Károly csúfos aradi kudarca ezt az erôtlen morcoskodást is szétfoszlatta. Még jó, hogy legalább a zöldhatáron átmenekülô magyarokat 1987 után már befogadta Magyarország.
Ilyen elôzmények után kellett Antall Józseféknek koncepciót építeni, intézményeket létrehozni, kapcsolatrendszert kialakítani. Más szóval: elkezdeni Trianon következményeinek felszámolását, az úgynevezett ,,határmódosítás nélküli nemzetegyesítést".
Ehhez természetesen több feladatot kellett megoldani:
1. Alkotmányos eszközöket kellett teremteni a határon túli magyarsággal való megfelelô kapcsolattartáshoz;
2. Intézményeket kellett létrehozni ennek az alkotmányos felelôsségnek az ellátására;
3. Megfelelô viszonyt kellett kialakítani a határon túli magyarság politikai és civil szervezeteivel, illetve az egyházakkal;
4. Tisztázni kellett a szomszédos országokkal való kétoldali kapcsolatok elvi alapjait;
5. Nemzetközi eszközöket kellett keresni a probléma tudatosításához, a kívánt megoldások képviseletéhez.
Hirtelenjében ezeket a fontos teendôket tudom felsorolni, de természetesen ezek mellé oda lehetne tenni még másokat is. Egy biztos: ezeket a feladatokat Antall József kiválóan megoldotta, és ezáltal valószínûleg hosszú idôre irányt adott a magyar nemzetpolitikának. Van, amit talán mások is ugyanígy oldottak volna meg, és van, amit nem. Ami kétségtelenül az ô korszakos érdeme a mi esetünkben, az a felismerés, hogy a határon túli magyar közösségek önállóságát támogatni kell, mert erre még hosszú ideig szükség lesz. Végig úgy láttam, ô velünk együtt és nem helyettünk próbált cselekedni az érdekünkben. És ehhez volt víziója, volt nagyon határozott jövôképe.
(Befejezô rész holnapi lapszámunkban)
Korond és kerámiája – amikor összenô község és hagyomány, ember és foglalatosság, elhivatottság, hírnév. Bóvlik a házak elôtt, igazi, eredetiséget szem elôtt tartó alkotások odabent. Jobbik esetben kint is, bent is az utóbbi. Fazekasmesterek és utánzóik, családok és kereskedôk. Most megörökíttettek Ambrus Lajos Korondi fazekasalbumában, melynek bemutatójára telt házas közönség gyûlt össze vasárnap délelôtt a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség hagyományosan galériaként is mûködô tanácstermében.
– A székely-magyar fazekasságnak Korond lett a menedéke – hallottuk a szerzôtôl. Orbán Balázs idejében mindenki fazekas volt a faluban, legalábbis ezt írja az országjáró, igaz, akkoriban nem a mázas kerámiát, hanem a használati tárgynak számító veresedényt készítették. Az 1800-as évek végén rendezett világkiállítás után a piac mifelénk is igényesebb lett. Székelyudvarhelyen fazekasiskolát indítanak, a borvízfürdôn mûhely létesül – azóta vált általánossá Korondon a mázasedény- készítés. És mostanra az erdélyi kerámia népmûvészeti rangra emelkedett. Ezért született meg az album is – helyet kap benne a fazekasmesterség, a hagyományos kerámia és bemutatják az azzal foglalkozó helybéli családokat is.
Stílszerûen kerámiatárlat gazdagította a bemutatót: özv. Páll Antalné Kovács Rozália EMKE-díjas fazekasmester hozta el munkáit és mesélt azokról: a készítés folyamatáról, a színek jelentésérôl, majd a közönség tette fel kérdéseit. Melyek közül egyre a válasz nagy derültséget okozott – kiderült, a korondi fazekasmesterség elsô írásos emléke 1616-ból való: ekkor kérelmezte a nagy hírû udvarhelyi fazekascéh a korondi fazekastevékenység betiltását, kontárkodásra hivatkozva. Akkoriban (is) így kezelték a konkurenciát...
Újabb galériával gazdagodott Marosvásárhely. A kamarakiállításokra alkalmas helyiség szombat esti avatóján népes közönség vett részt a Bolyai tér 5. szám alatti mûteremházban. Az elsô tárlat vendége a váro-sunkból Magyarországra települt Chilf Mária volt.
A galéria gondolata Bartha József festômûvészben, az ARTeast Alapítvány vezetôjében merült fel, ötletét, amelyrôl egy korábbi interjúban beszélt lapunkban, támogatók segítségével sikerült is megvalósítania. Mûtermébôl választottak le és alakítottak ki egy kisgalériát, amely lehetôséget biztosít a mûvészet bizonyos modern, kísérletezô vonulatának a bemutatására. A kezdeményezô a megnyitón elmondta, hogy rendszeresítik a kiállításokat, az év hátralevô idôszakában a horvátországi Branco Franceschi, a budapesti Szacsva Y Pál, majd a kolozsvári Miklósi Dénes munkáiból látható válogatás.
A B5 Stúdióban elsôként bemutatkozó Chilf Máriát és munkásságát a szintén Budapesten élô, de tôsgyökeres marosvásárhelyi író és mûkritikus, Ágoston Vilmos ajánlotta a jelenlevôk figyelmébe. A festônô, akinek alkotásait néhány évvel ezelôtt a Kultúrpalota galériáiban férjével, a fiatalon elhunyt Szörtsey Gáborral közösen rendezett átfogó kiállításon ismerhettük meg, ezúttal különleges anyaggal, a Brumival bármi megtörténhet címû festménykoszorúval állt a helybeli közönség elé. Katartikus, megrázó erejû képeirôl, a mûvésznô nemzetközi viszonylatban is megbecsült alkotói erényeirôl kellô empátiát felmutató, alapos és a szakmaiságban is elmélyülô esszét hallhattak a termet zsúfolásig megtöltô érdeklôdôk. A tárlat részletes ismertetésére a késôbbiekben térhetünk vissza.
Minden új év új álmokat szül, olyanokat is, amelyeket nem mertünk álmodni, utalt a 450 éves református oktatás múltjára és jelenére Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese vasárnap délelôtt a Gecse utcai Kistemplomban, amely az erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitó istentiszteletének helyszíne volt. Az ünnepségen átadták a Magyar Mûvészetért Alapítvány Árpád- és Kodály-emlékdíját valamint a Romániai Református Egyházi Zsinat Elnökségének Bethlen-díját.
A tanévnyitó istentiszteleten a marosvásárhelyi Református Kollégium diáksága, tanárai, az egyházkerület vezetôi mellett jelen volt és a szószék elôtt díszôrséget állt az erdélyi és partiumi református kollégiumok küldöttsége, akiket Székely Emese, a vásárhelyi kollégium igazgatója mutatott be.
Legyetek bátrak és erôsek, hogy a megmaradt szellemi és kulturális haza örökségét átvegyétek és átmentsétek, akkor veletek marad az Isten – biztatta a diákságot a generális direktor, aki Józsué, népét az ígéret földjére vezetô ótestamentumi próféta könyvébôl választotta az igét. Véleménye szerint az 541. évébe lépô erdélyi református oktatás számára egy Mózes-korszak lejártával a Józsué-korszak következik.
Miért kell a református iskola, amely kilenc-tíz emberöltô óta a megmaradás sarkköveként végzi a népmentô és népnevelô szolgálatot ? – tette fel a kérdést Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület fôgondnoka. Azért, hogy azt a szellemiséget örökítse tovább, amely szerint az ember úgy tudja betölteni igazi hivatását, ha életét Isten szolgálatába állítja. Ez a szellemiség különösen fontos a fogyasztói társadalom látszatértékekkel elkápráztató teljesítményorientált világában, hogy a most induló nemzedékek különbséget tudjanak tenni érték és értéktelen, igaz és hamis, cél és eszköz között – hangzott el a fôgondnok útravalójában.
Az ünnepségen a Magyar Mûvészetért Alapítvány Árpád-emlékdíját Gubcsi Lajos adta át a Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak és a Református Kollégiumnak, majd a Kodály- emlékdíjakat Csíki László zeneszerzô, karnagy, orgonamûvész, a Református Kollégium volt tanára és dr. Csíky Csaba zeneszerzô, karnagy, orgonamûvész részére.
A Romániai Református Egyházi Zsinat Elnökségének Bethlen-emlékdíjával a Kolozsvári Református Kollégium igazgatójának, Székely Árpádnak a munkáját ismerték el. Pedagógusi, karnagyi, iskolamenedzseri kvalitásait Tonk István fôgondnok méltatta.
Az istentiszteleten a marosvásárhelyi Református Kollégium idén kinevezett tanárai és kilencedikes diákjai letették a fogadalmat.
A díjátadás során Chiricuta-Péterfi Zsuzsánna és Balázs Beáta mondott verset, majd a kollégium kórusa énekelt.
A vasárnap délelôtti szentmisén a belvárosi Keresztelô Szent János Plébániatemplomban látták el az idei tanévre szóló útravalóval a Bolyai katolikus osztályainak tanulóit. – A diákévek a legszebbek életünkben, hisz a tanulás, ismeretszerzés – a testi, lelki, szellemi fejlôdés mellett – saját magunk birtokba vételének lehetôségét kínálják. Ne hagyjátok, hogy mások vegyenek birtokba benneteket – intette a katolikus diákokat Csintalan László esperes, arra figyelmeztetvén ôket, hogy Istenen kívül minden múlandó az életben, s hogy lehetetlen két úrnak szolgálni egyazon idôben.
Vasy Géza irodalomtörténészt választotta új elnökévé három évre a Magyar Írószövetség választmánya a szervezet szombati tisztújító közgyûlésén Budapesten.
Vasy Géza József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus 1942. január 28-án Budapesten született. 1960-ban érettségizett, majd 1963-ban a BME Gépészmérnöki Karán végzett. 1969- ben az ELTE-n magyar-könyvtár szakos diplomát szerzett. Ugyanitt tanársegéd lett, 1981-ig adjunktus, majd az ELTE BTK modern magyar irodalomtörténeti tanszékén oktató, egyetemi docens.
Emellett 1974-ig volt a Magyar Ifjúság irodalmi szerkesztôje, 1972-1977-ig az Írószövetség KISZ- titkára. Részt vett a Fiatal Írók József Attila Köre létrehozásában. 1981-tôl az ELTE közmûvelôdési intézményeinek vezetôje. 1987–1992-ig az Egyetemi Színpad igazgatója, 1988-1989-ig az Eötvös Kiadó irodalmi szerkesztôje volt. 2001-tôl az Írószövetség elnökségi tagja.
Kortárs magyar irodalommal foglalkozik, azon belül is kiemelten Nagy László munkásságával. Szerkesztett középiskolai irodalmi könyveket is. 1995-ben József Attila-díjjal, 2002-ben Arany János-díjjal, 2007-ben Bertha Bulcsú emlékdíjjal tüntették ki.
Fôbb mûvei: Sánta Ferenc (monográfia, 1975), Nagy László-tanulmányok (1994), Sors és irodalom (1995), Nagy László (1995), Az 1945 utáni magyar irodalom alkotói I-II. (1998-2000), Nagy László (életrajz, 1999), Költôi világok (2003), Késômodern prózaírók (tanulmányok, esszék, 2006), Klasszikusok és kortársak (2007).
Nistor Béla 1980-ban született a Bákó megyei Onyesten, pusztinainak tartja magát, szülei odavalók, maga is ott töltötte gyermekkorát. Középiskola után Budapesten tanult, jelenleg egy magyar cég hannoveri kirendeltségén dolgozik. Egyike azoknak a csángó fiataloknak, akik vállalják moldvai magyar gyökereiket, és jelentôs szakmai sikereket is elértek már. A Moldvai Magyarság címû folyóirat szeptemberi számában Kosztándi T. Ildikó beszélget Nistor Bélával. – Propagálni a kultúrámat nem szoktam. Büszke vagyok rá, de magamban. Ha megkérdeznek ügyeinkrôl, elmondom a véleményemet, de színpadra csak táncolni állok ki. Én ugyanis magyar vagyok, és egyáltalán nem érzem magam nemzetünk csonkított részének. Saját sorsáért mindenki felelôs. Kézszorításnak jobban örvendek, mint segélynyújtásnak. Sôt, segély nekem nem is kell! Büszke nemzetnek ismerték a magyart, hát tartsuk is magunkat annak, tisztességesnek, büszkének! (...) Szerintem mindenki majd egyszer vissza szeretne menni. Én is! Folyamatosan keresek eladó földeket, és veszek is, ha adódik rá alkalom. Egy gyümölcsöst akarok magamnak, ami annyi jövedelmet hoz majd nekem, hogy költségeimet fedezzem. Egy másik pusztinai fiú kint van Franciaországban pénzt gyûjteni, hogy mûhelyt nyisson majd odahaza. Ebben szeretném mindenképpen segíteni. (...) A fiataloknak azért kell legalább egyszer kimenniök, hogy lássanak, tanuljanak, és visszahozzák a tudást.
– A Jobbágyfalvi Napok az összetartást, az együvé tartozást, az elszármazottak számára pedig a gyökereikkel való kapcsolattartást erôsíti meg – mondta Balogh István, Csíkfalva polgármestere, a hét végi jobbágyfalvi falunapokon. A kétnapos rendezvény programját úgy szervezték, hogy mindenki találjon magának való szórakozást, legyen alkalma találkozni szeretteivel.
Az ünnepség a megújuló jobbágyfalvi kultúrotthon udvarán kezdôdött, ahol új helyre költöztették a millenniumi oszlopot, s eléje a római katolikus, a református és az unitárius egyházak címerével díszített ökumenikus emlékmûvet is állítottak. Ezt Bíró János nyárádszeredai fafaragó készítette, felállítását Szász Sándor helybéli vállalkozó támogatta. A polgármester üdvözlô szavai után a mûvész bemutatta alkotását, majd Becze Loránd római katolikus, Sándor Szilárd unitárius és Kerekes József református lelkészek áldották meg az emlékmûvet. Ezt követôen az ünneplôk felavatták a jobbágyfalvi óvodát. Balogh István polgármester szerint történelmi pillanat ez a falu életében, hiszen kilenc évvel ezelôtt fogtak hozzá a teljesen új épülethez, de pénzhiány miatt alig haladtak az építkezéssel. Késôbb a helyi önkormányzat 50 millió lejbôl építôanyagot vásárolt, s önkéntes munkával húzták fel "pirosba" az óvodát. Végül pedig az RMDSZ és a tanfelügyelôség hozzájárulásával sikerült 2006-ban 150 millió lejt kapni, amivel befejezhették a munkát. Az óvodában 32 gyerek tanul majd két csoportban. Az esemény fontosságát a polgármester és Kovács Júlia szaktanfelügyelô értékelte. Az óvodások pedig rövid mûsort mutattak be, amelyet a marosvásárhelyi Cantuale énekkar elôadása és Váradi Imre gitárjátéka követett.
Idôközben a kultúrotthon mögött nemcsak a füst szállt magasba, hanem ínycsiklandozó illatok is keveredtek a levegôbe, ugyanis a hagyománynak megfelelôen megrendezték a kakaspörköltfôzô versenyt. Kilenc csapat (Lanka, a tompaiak, a nyárádgálfalviak, a jobbágyfalvi fiatalasszonyok, a református nôszövetség két csapata, a csíkfalviak, a sapientiás diákok, Fazakas Csaba – Kilyén Csaba és az Örökmozgó Természetjáró Egyesület) nevezett be a vetélkedôre, S míg az étel fôtt, addig a színpadon felléptek a jobbágyfalvi és a nyárádszeredai kórusok, valamint a Cantuale, aztán fergeteges táncot roptak a somosdi, lôrincfalvi, a jobbágyfalvi csôszök s a többször visszatapsolt Aven Amentza Romale marosvásárhelyi roma táncegyüttes. Közben a gyerekeket a Habakukk bábcsoport szórakoztatta. A mûvelôdési otthonban a Sapientia EMTE elsôéves kommunikáció szakos diákjai kiállították a nyári gyakorlatukon készült fényképfelvételeket. Munkájuk elismeréseként díjakat is átvehettek a legjobb dolgozatért, fényképért és riportért. A pénzjutalmat Szász Sándor, Szász Csaba Levente és a polgármesteri hivatal ajánlotta fel. Díjazták a terményeiket bemutató gazdákat is (Májai Zsigmond, Szabó Erzsébet, Szász Csaba Levente és Varga Ernô), bár az elôzô évekhez képest kevesebben vonultatták fel kertjük "ékességeit". A polgármester a száraz idôjárást okolta. A fôzôverseny díjkiosztásán a zsûri olyan kegyes volt a benevezôkkel, hogy szinte mindenki nyert. A nagy tapasztalattal, gyakorlattal és "katonaévekkel" rendelkezô Kilyén Csaba és Fazakas Csaba páros vitte el az "aranyfakanalat", ôket a tompaiak és a nyárádgálfalviak követték, majd a jobbágyfalvi fiatalasszonyok is "dobogósok" lettek. A "közönség díját" az "örökmozgók" nyerték el, hiszen az ô üstjüket ürítették ki a leghamarabb az ünneplôk. Este a fiataloknak táncoltak a székelytompai Double Dance és a nyárádszeredai Andix modern táncosok és fellépett a baróti Hangyaboy is.
A hangulatos mûsorvezetésrôl Nagy István színmûvész gondoskodott.
Vasárnap ünnepi istentiszteletet tartottak a református, illetve az unitárius templomokban, míg a katolikusok megtartották a hagyományos Assisi Szent Ferenc- búcsút. Délután sportrendezvények voltak, és este szüreti bál zárta az idei Jobbágyfalvi Napokat.
Szeptember 16-án népviseletbe öltözött fiatalok, iskolás gyerekek igyekeztek a református templom és a szomszédságában lévô elemi iskola felé, amelynek a névadó ünnepségét tartották.
A hálaadó istentiszteleten, amelyen Gáll József, a marosvásárhelyi Református Kollégium lelkésze hirdetett igét, megemlékeztek a néhai Farkas Jenô református lelkipásztorról, késôbb esperesrôl, aki több évtizeden át Udvarfalván élt és dolgozott. Munkássága szerteágazó volt, hiszen Pókában lerakta a templom alapjait, Várhegyen, Udvarfalván iskolát, templomot épített, s gazdaszövetséget is alapított. Az udvarfalvi asszonyokat megtanította a virágkertészkedésre, s saját költségén virágházat épített. Farkas Jenô maradandó nyomokat hagyott, neve ezért került az udvarfalvi elemi iskola homlokzatára. A névadással a helybeliek az emberi nagysága, a falura hagyott tárgyi és szellemi öröksége elôtt tisztelegtek.
A névadó ünnepség az iskola udvarán folytatódott. A helybeliek mellett ott voltak Farkas Jenô unokái, Farkas Miklós nyugdíjas segesvári számtantanár, a Szovátán élô Mester Zoltán, Farkas Gábor fogarasi lelkész, volt brassói esperes és a marosvásárhelyi 12 éves Rácz Gábor ükunoka.
Barna Valeriu, a marosszentannai központi iskola igazgatója rövid beszédben hangsúlyozta, hogy az iskolát a tanévkezdésre sikerült kívül- belül felújítani. Spielmann Mihály történész a Teleki Tékában lévô, Farkas Jenôvel kapcsolatos dokumentumokról beszélt. Mester Zoltán, aki Farkas Jenô önéletrajzából közölt részleteket lapunkban, "nagyapó" életének fontosabb eseményeire emlékezett.
A késôbbiekben Balázs József alpolgármester elmondta, hogy az I-IV. osztályos iskola felújítására a helyi költségvetésbôl 50.000 lejt fordítottak. A négy tágas osztálytermet felújították, csempézett belsô mellékhelyiségeket alakítottak ki, vízvezetékkel látták el az épületet. Ugyanakkor kifejezte aggodalmát is a gyermeklétszám folyamatos csökkenése miatt.
– Gyönyörû az iskola udvara, szép a gyepszônyeg, ami arról árulkodik, hogy kevés a gyerek. Balázs József Udvarfalván született, ott járt iskolába, s emlékezete szerint a fû mindig ki volt taposva. Ezért arra kérte a szülôket, hogy taníttassák Udvarfalván gyerekeiket, hisz nagyon jók a körülmények. Szakképzett oktatók tanítanak, s ezért vétek útnak indítani az elsô osztályos gyereket idegen iskolába. Szász Erzsébet tanítónônek is fáj, hogy a gyerekek száma évrôl évre csökken. Pedig olyan tanulója is van, aki például versmondó versenyt nyert, de más területeken is felveszik a versenyt a városi iskolák kisdiákjaival. Mindig tevékeny az iskola kultúrcsoportja, amelynek éltetôje Szász Erzsébet. Ünnepi alkalomkor verseket szavalnak, népdalokat, néptáncokat, népi gyerekjátékokat adnak elô, mint ahogy tették ezt a névadó ünnepségen is.
Az iskolások mûsora után a névtáblát az iskolaépület fôutcára nézô falára rögzítették. Eközben Ráduly György számolt be arról, hogy a nyár folyamán, az épület külsô tatarozásakor került felszínre a vastag vakolat alól a régi, fekete márvány emléktábla. Látszik rajta, hogy próbálták kiverni a falból, s miután nem sikerült, levakolták. A nyáron elôkerült emléktábla ma már történelmet hirdet. – Ha Farkas Jenô sírja a marosvásárhelyi református temetô magaslatáról Udvarfalva felé tekint, mi is a magasba tekintünk – mondotta Ráduly György. Az ünnepség után a helybeliek és az elszármazottak még sokáig beszélgettek, felelevenítették emlékeiket.
Ínycsiklandozó kolbászillat, villogó fényjáték és dübörgô house-zene vette birtokba a vár udvarát a hét végén elsô ízben megrendezett ifjúság ünnepén. Bár a Fiatalok Agorája – AVUP – által szervezett fesztivál elsôsorban a középiskolásokat és egyetemistákat kívánta megszólítani, a helyi tanintézmények bemutatkozására kijelölt standoknál alig lézengett néhány arrajáró. – Valamennyi líceumnak és egyetemnek küldtünk meghívót, de sajnos csak néhányan tudtak eleget tenni a meghívásnak – mondja Oana Moldovan fôszervezô. Hiába kereste volna például az érdeklôdô a Bolyai és Unirea líceum, illetve az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vagy a Sapientia standját. A jelen lévô iskolák és egyetemek képviselôi – többek között a Pedagógiai Líceum diákjai, illetve a Színmûvészeti Egyetem hallgatói – viszont saját programmal készültek a látogatók fogadására, ez azonban nem igazán érdekelte a "jónépet". Az egyik "pedás" diáklány elpanaszolta, hogy nem volt kinek bemutatniuk az erre az alkalomra elôkészített bábelôadást, illetve gyerekmegôrzési szolgáltatásukat sem vette igénybe senki. A Dimitrie Cantemir egyik hallgatója szerint az általános érdektelenség legfôbb oka az esemény nem megfelelô mediatizálása, illetve a rossz idôzítés. – A legtöbb egyetemen egy hét múlva kezdôdik a tanítás, így a más városokból érkezô egyetemisták még nem érkeztek meg Vásárhelyre
Ezzel szemben a ,,népszerû mesterségek bemutatása a cserkészek táborában" címszó alatt futó produkciók mágnesként vonzották az embereket. – A SMURD, csendôrség, villanyszerelôk, tûzoltók és hegyimentôk akcióinak bemutatásával arra szeretnénk felhívni az ifjúság figyelmét, hogy városunkban számtalan lehetôség van az egyéni fejlôdésre – mondja a fôszervezô. A látványos bemutatók valóban feldobták, és némileg kiemelték a sablonos tömegmulatságok sorából a rendezvényt.
Az ifjúság ünnepén, pénteken és vasárnap a 74 Színház elôadásait élvezhették, illetve a Simfesten bemutatott dokumentumfilmekbôl kaphattak ízelítôt a mûvelôdni vágyók. Ugyanakkor A vár téged hallgat címû mûsor napközben a fiataloknak is lehetôséget kínált a szereplésre. Csupán a program betartásával adódtak gondok, szombaton ugyanis a meghirdetett idôpontnál egy órával hamarabb megkezdôdött az interaktív produkció, vasárnap pedig több mint 3 órát kellett várni a kezdésre. Megérzésem szerint azonban ezeknek a bakiknak megvolt a maguk varázsa, egy kicsit mintha az ifjúság ezernyi ötlettôl hemzsegô, sokszor zûrzavaros világát tükrözték volna vissza. Persze, jobb lett volna, ha megy minden, mint a karikacsapás, és fôleg a tanintézmények magányosan árválkodó standjai nem keltettek volna olyan borongós elmúlás-hangulatot. Reméljük, jövôre az ifjúság ünnepén észrevehetôbben jelen lesz az ünnepelt is.
Nôi kézilabda, A-divízió
Pénteken utazik következô mérkôzése helyszínére a Muresul Marosvásárhely nôi kézilabdacsapata, ahol szombaton Drobeta Turnu Severin ellen lépnek pályára. A Serban Marcel által felkészített csapat szombaton szerezte meg elsô gyôzelmét, miután a múlt szezonbeli nemzeti ligás szereplésekor egyetlen meccsen sem tudott nyerni.
A hétvégi sikerhez Farkas Noémi kiváló kapusteljesítménye is hozzájárult, aki Rad Teodor, a klub vezetôje szerint szombaton "elkezdett védeni". A 27- 21 arányú gyôzelemhez Crivlevit 11 találattal járult hozzá, a házigazdák fiatalabbjai – Cioban Alina (3), Rad Sidonia (4), Moloci Alina (4), Cioban (3) – pedig úgyszintén kivették a részüket a gyôzelembôl.
A forduló másik mérkôzésén a Transilvania 36-27-es vereséget szenvedett a csoport legerôsebb csapatától, a KZN Slatinától. A 18-8-ra végzôdött elsô félidô után feljöttek a vendégek, sôt a második játékrészben egy góllal rávertek a házigazdákra, de ez nem volt elég a gyôzelemhez.
Gólszerzôk: Rupa 11, Tiganus 7, Costea 4, Ferent 4, Musina 1.
A Transilvania áll a következô fordulóban, legközelebbi mérkôzésüket hazai pályán Resicabánya ellen játsszák.
Teke
A jövô heti világkupa elôtt komoly ambíció- és önbizalomdózist kapott a Romgaz Elektromaros felnôtt nôi tekecsapata, amely szombat délelôtt 6–2 arányú (3308-3151) gyôzelmet aratott a tavalyi ezüstérmes Conpet Ploiesti fölött.
Magabiztosságra valóban szükség van, ugyanis a jövô heti világkupán összesen 14 ország bajnokcsapatai vetélkednek. "A lányok az elmúlt idényhez viszonyítva jobban szerepeltek, a szombati teljesítmény – 550 ledöntött fán felüli átlag – biztató a következô mérkôzésekre nézve" – mondta Seres Sándor, a csapat edzôje. Egyedül Martina Emese játékával nem volt elégedett, aki az edzésen maximálisan teljesített, de a jó eredményt nem sikerült a versenyen megtartania.
A szombatról elôre hozott csütörtöki, idegenbeli mérkôzésen lesz alkalma korrigálni a hibát, a Romgaz ellenfele a múlt szezon harmadik helyezettje, a Rapid Bukarest lesz.
Eredmények: Muntean Daniela 575, Martina Emese 519, Ban Adela Iulia 515, Duka Tilda 565, Baciu Doina 585, Horváth Anna 549 ledöntött fa.
Gyôzelemmel rajtolt a férfi csapatbajnokságban a Koracell is, amely 3100-2965 arányban – 7,5-05-re – múlta felül az ISMRS Galac csapatát.
Fekete József 550, Fazakas Károly 526, Seres József 514, Kozma Lehel 513, Seres László + Boér László 520, Orosz István 485 fával biztosította a gyôzelmet.
Kosárlabda
A BC Mures csapata legközelebb pénteken 19 órakor mutatkozik be a közönségnek, a vásárhelyi sportcsarnokban sorra kerülô barátságos mérkôzésen a Cuadripol Brassó lesz az ellenfél.
A csapat nemrég érkezett haza Zalaegerszegrôl, ahol immár negyedik alkalommal vett részt a Göcsej Kupán. A 38 éve útjára indított nemzetközi tornáról, a tavalyi teljesítményt megismételve, hetedik helyezettként tértek haza Marosvásárhelyre Mihai Corui legényei. Az A-csoportban 95- 67-re kaptak ki Zalaegerszeg csapatától, Dombóvár ellen 90-102-es vereséget szenvedtek, Szombathely ellen pedig 102-110-re végzôdött a mérkôzés. A három vereség után a csapat utolsó helyen zárt a csoportban, így a 7-8. helyért mérkôzött a MAFC Újbuda ellen, amikor az elsô gyôzelmet könyvelhették el a tornán. A szoros, 76-71-re végzôdött találkozón McCullogh 28, Clark 12, Anderson 11 kosarat dobott. A hetedik helyezés oka a felkészülésben való lemaradásban keresendô, ugyanis a többi csapatnál két-három héttel késôbb kezdtek hozzá az edzésekhez, tudtuk meg Lorencz Lajostól, a klub ügyvezetôjétôl
Röplabda
Második napjához érkezett az Erdély-kupa elnevezésû barátságos röplabdatorna, amely kiváló felkészülési lehetôség a Luka Valerijan által edzett CSU Neumarkt Gaz csapatának a 2007/2008-as szezon elôtt. A három hazai csapaton kívül – a tavalyi bajnok CSU Metal Galac, Unic Piatra Neamt és a házigazda CSU Neumarkt Gaz – két szerb együttes, a Dinamo Pancevo és aTent Obrenovac érkezett Marosvásárhelyre. A mérkôzésekre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) nemrég felújított tornatermében, valamint a municípiumi sportcsarnokban kerül sor.
Tegnap délután a házigazdák a Tent ellen léptek pályára, a mérkôzés 3–0-val végzôdött a vásárhelyiek javára.
Ma 11 órakor párhuzamosan két mérkôzés is zajlik, a MOGYE tornatermében a vásárhelyiek a galaciak ellen játszanak, a másik, sportcsarnokban sorra kerülô mérkôzésen pedig igazi szerb rangadó – Tent–Dinamo – várható. (Az Unic áll).
17 órakor: Metal Galac – Dinamo (MOGYE tornaterme); Unic – CSU Neumarkt Gaz (sportcsarnok); a Tent áll.
I. liga
Növelte elônyét a Kolozsvári CFR a labdarúgó elsô ligában, miután a kolozsváriak vasárnap este könnyedén verték 2- 1-re a jászvásári Polit hazai pályán. Andone csapata egyre jobban érlelôdik, és csak a szerencse mentette meg a moldvai Polit egy nagyobb arányú vereségtôl. Azt is figyelembe véve, hogy a bajnoki címre esélyes fôvárosi riválisok nincsenek nagy formában mostanság, a CFR-nek komoly esélye van a téli szünetig megôrizni az elsôséget. Az UEFA-kupában is érdekelt riválisok közül a Rapid képtelen volt megverni a buzaui Gloriát, igaz, a fôvárosi vasutasok mérkôzése szolgáltatta a bíráskodással kapcsolatos legújabb vitákra az ürügyet egy meg nem adott büntetô okán. Azonban ez nem lehet kifogás egy címesélyes csapatnál. A Dinamo pedig nehezen verte az eddig még nyeretlen U Kolozsvárt vasárnap este, pedig az UEFA-kupában itthon leszerepelt fôvárosi gárda hazai pályán játszott. A CFR nyomában egyelôre az FC Vaslui tartja magát erôsen, de ezen a hétvégén a moldvaiaknak nem volt nehéz dolguk, a sereghajtó Craiovát fogadták vasárnap, és simán verték is az elsô forduló óta még pontszerzésre képtelen oltyánokat.
Vasárnap esti eredmények: FC Vaslui – U Craiova 2- 0, Rapid – Gloria Buzau 0-0, CFR – Poli Iasi 2-1, Dinamo – U Kolozsvár 2-1.
Supermoto
A második helyen végzett a Supermoto Európa-kupa hét végén, a magyarországi Máriapócson megtartott 7. fordulójában az egyéni versenyzôként, 450 cm3-es Suzuki versenygéppel induló ifj. Gagyi Péter. A marosvásárhelyi motoros ennek a második helynek köszönhetôen az összetett pontlista harmadik helyére jött fel, és a nyolcfordulós versenysorozat utolsó állomásán egy hasonlóan jó szereplés esetén az év végi összetett második helyére is esélyes. Az Európa-kupa utolsó fordulóját október 21- én a törökországi Körfezben tartják.
A törökországi EK-zárófutam elôtt a jövô hét végén Szegeden áll rajthoz ifj. Gagyi Péter a magyar nemzetközi bajnokság zárófordulójában. Ebben a sorozatban a marosvásárhelyi motoros az összetett 4. helyen várja az utolsó futamot, de a pontállás annyira szoros, hogy ha sikerülne dobogón végeznie a csapatháttér nélkül versenyzô sportolónak, azzal akár a magyar bajnoki ezüstérmet is megszerezhetné az évadzárón.
Százezer lakosra számítva Ausztriában 439, Lengyelországban 469, Magyarországon 616, míg Romániában 700 szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedô beteg hal meg évente. Az elhalálozási arány Európában csupán Románia, Bulgária és Ukrajna esetében mutat növekvô tendenciát, aminek okát dr. Benedek Imre professzor, a marosvásárhelyi Intervencionális Kardiológiai Központ vezetôje az országos stratégia, a megfelelô finanszírozás hiányában látja.
Benedek professzor a Maros megyei kórház vezetôit azzal vádolja, hogy ellehetetlenítették az általa vezetett központ mûködését. Míg 2004-ben 2,4 százalékos volt az elhalálozási arány a marosvásárhelyi Intervencionális Kardiológiai Központban ellátott betegek esetében, idén 20 százalékra nôtt. "Az akut szívizominfarktusos betegek jelentôs részének semmi esélye a túlélésre. A megyei kórház igazgatója, Lucian Baila intézkedései nyomán teljesen szervezetlenné vált az általam vezetett klinika mûködése. Mit tegyek?! Húzzam le a rólót?" – tette fel a kérdést Benedek Imre, aki tegnapi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy egy országos stratégia hiányában Romániában a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedôk elhalálozási aránya (amely a legmagasabb Közép- Kelet Európában), növekedni fog az elkövetkezô években. A professzor ismertette az akut szívizominfarktusos beteg esetében alkalmazott kezeléstípusokat: a hagyományos kezelés esetében az elhalálozási arány 30, a reperfúziós kezelésmód esetében 12, míg az intervencionális beavatkozás esetében 3-5 százalékos. Figyelmeztetett: Romániában az esetek 85-90 százalékában még mindig a hagyományos eljárást (perfúziók, ágynyugalom, gyógyszerek) alkalmazzák. "Az intervencionális beavatkozáshoz elengedhetetlen az angiográfos vizsgálat. Félmillió lakosra számítva egy angiográfot, Csehországban a lefedettség 100 százalékos, Lengyelországban 85, Ausztriában 80, Magyarországon 80 százalékos. Romániában ezzel szemben 11 angiográf létezik, ezek nagy része Bukarestben van. Kettô van belôlük Marosvásárhelyen, egyik a Kardiológiai Intézetben, a másik a megyei sürgôsségi kórházban. Ha a költségeket nézzük, egy angiográfos vizsgálat sztentbeültetéssel együtt páciensenként évi 1260 euróba, azaz mintegy 4.800 lejbe kerül az államnak, míg ha a hagyományos kezelést alkalmazzák, a betegszabadsággal, betegnyugdíjazással és gyógyszeres kezeléssel járó költségek évi 7.500 lejbe kerülnek" – jelentette ki Benedek Imre. Hozzátette, a hazai betegeknek az európai országokban kezelt betegekkel egyenlô esélyt kell biztosítani a gyógyulásra, amihez elengedhetetlen az összehangolt, állandó ügyelet megszervezése az intervencionális kardiológiai klinikák esetében, egy országos stratégia kidolgozása, megfelelô orvosi készülékek beszerzése. Ami, úgy tûnik, a jelenlegi helyzetben nem lehetséges, hiszen Benedek Imre szerint úgy tûnik, a politika "beleszól" az egészségügybe. "Marosvásárhelyen 3 éve kérem, hogy írjunk alá egy protokollumot az ilyen esetek ellátására az általam vezetett klinika és a Kardiológiai Intézet között, de erre, láthatólag, nincs meg a jó szándék. Még a klinikavezetôi szerzôdésemet sem írtuk alá, a kórház vezetése által felkínált szerzôdést megjegyzésekkel küldtem vissza, azóta sem történt semmi. Valószínûleg politikai és gazdasági érdekek állnak a háttérben. Az Európai Kardiológiai Társaság vezetôi nemrég arra kértek, hogy szervezzek találkozót köztük és a román politikusok között, talán jobb belátásra lehet bírni a hazai illetékeseket" – jelentette ki Benedek professzor.
A gondok ellenére dr. Benedek Imre és orvoscsapata mintegy 5 millió lej értékû egészségügyi pályázatot nyert el. A professzor elmondta: hamarosan Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában nyitnak intervencionális kardiológiai központokat.
Az elmúlt négy nap alatt három súlyos autóbaleset történt a megyében, mindenikben gyalogos az áldozat. Nyárádkarácsonfalván egy kiskorút gázolt el az 52 éves kolozsvári illetôségû, Renault Master típusú haszonjármûvet vezetô sofôr. Az áldozat, aki tiltott helyen próbált átkelni az úttesten, súlyos sérüléseket szenvedett. Gyalogost ütött el Balavásáron is, az E60 as úton, egy Dacia Logant vezô brassói illetôségû férfi. A 43 éves D. A. A. szintén tiltott helyen próbált átkelni az úttesten. Ratosnyán a B, C és E kategóriájú hajtási engedéllyel rendelkezô marosvásárhelyi T. S. K. Opel autójával gázolta el a szabálytalanul közlekedô 56 éves M.V.-t akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.
Úgy tûnik, hiábavaló a rendôrség erôfeszítése, megelôzô kampánya, amelynek során figyelmeztetik a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy ne hagyják az utastérben a radarjelzô készülékeket és más értékes tárgyakat. Marosvásárhelyen a Rovinari és a Budai Nagy Antal utcában törtek fel 20-án autókat, betörve az oldalsó ablakot. A rendôrség mindkét esetben elfogta a gyanúsítottakat. A feltevések szerint a 33 éves B. Robert és a 27 éves C. Hirlet egy GPS készüléket loptak ki egy, a Rovinari utcában leparkolt Nissan márkájú autóból, G. József pedig 700 lejes kárt okozott a Budai utcában leparkolt gépjármû tulajdonosának. A rendôrség ismételten figyelmezteti a gépkocsivezetôket: a város bizonyos övezeteiben nagy gyakorisággal fordulnak elô hasonló esetek.
A munkáltatók szervezetei egyhetes haladékot kértek annak érdekében, hogy az országos minimálbér összegérôl dönthessenek. A szakszervezetek 700 lejt javasoltak, a kormány és a munkáltatók képviselôi azonban 540 lejes minimálbérben egyezhetnek meg. A munkáltatók és a szakszervezetek hétfôn immár második alkalommal találkoztak, hogy a 2008-ban adandó minimálbér összegérôl döntsenek. A szakszervezetek 700 lejt javasoltak a munkáltatók szövetségeinek, mivel szerintük ez az az összeg, amelybôl egy aktív személy fedezni tudja legalább a szegénységi küszöböt. Szakszervezeti források szerint a munkáltatók nem egyeztek ebbe bele, a legtöbben 540 lejt javasoltak. A hétfôi megbeszélésen a szakszervezetisek újabb ajánlattal álltak elô, 640 lejes minimálbért javasoltak. Végsô döntés a jövô héten születik. Ovidiu Jurca, a Szakszervezeti Tömb alelnöke a múlt szerdán a Mediafaxnak azt nyilatkozta, a szakszervezetek a múlt héten 700 lejes minimálbért javasoltak a munkáltatóknak, figyelembe véve a gazdasági fejlôdést és a kormány fizetésemelésekre vonatkozó ígéreteit. "Ez az Európai Parlament javaslata: a béreknek a gazdasági fejlôdésnek és az alkalmazottak reális szükségleteinek fényében stimulálniuk kell a munkaerô Romániában való maradását és a demográfiai növekedést olyképpen, hogy ne legyen nagy különbség az európai uniós és a romániai fizetések között" – mondta akkor Jurca.A felek jövô héten újra találkoznak, hogy megtárgyalják a kollektív munkaszerzôdés kiegészítô dokumentumát, melynek a legfontosabb pontja az országos minimálbér meghatározása.
A Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal állítja ki az adóügyi büntetlenségi bizonyítványt
Október elsejétôl nem a pénzügyi igazgatóságok állítják ki a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek és mezôgazdasági szövetkezetek alapításához szükséges adóügyi büntetlenségi bizonyítványt, hanem a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal. "Az Országos Adóügyi Hivatal (ANAF) és az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal (ONRC) között kötött protokollum értelmében, az ONRC felkérésére 8 órán belül az ANAF elektronikus postán elküldi az elôbbinek a vállalatok adóügyi helyzetét. A vállalatok tehát az ONRC-tôl fogják kivenni a dokumentumokat, és oda fogják befizetni a törvény által elôírt 20 lejes illetéket" – áll az ANAF közleményében. A pénzügyi igazgatóságok az egyesületeknek és az alapítványoknak az Egyesületek és alapítványok jegyzékébe való beíratásához szükséges adóügyi bizonyítványt fogják továbbra is kiállítani. Ebben az esetben a kérelmezôknek a pénzügyi igazgatóságokhoz kell befizetni a 20 lejes illetéket.
Boc: nincs mit tárgyalnunk Geoanaval
Emil Boc PD-elnök hétfôn kijelentette, a demokratáknak nincs mit tárgyalniuk Mircea Geoana PSD- elnökkel, mivel kizárt egy PD–PSD-kormány eshetôsége, és a PD csak a cotroceni-i megbeszéléseken fog részt venni. "Minden megoldás lehetséges, kivéve a PD-PSD alakította kormányét. Ebbôl a szempontból nincs mit tárgyalnunk Geoana úrral" – hangsúlyozta Emil Boc. A PD elnöke leszögezte, alakulata nem fog részt venni a Mircea Geoana által kezdeményezett tárgyalásokon a bizalmatlansági indítvány benyújtása utáni perspektívák kapcsán. "Minden megbeszélésen részt veszünk, amit Románia elnöke kezdeményez. Geoana úrnak nincs intézményes joga, hogy vitákat vagy tárgyalásokat kezdeményezzen, ezt az alkotmány értelmében csak az államelnök teheti meg" – szögezte le Boc.
Adrian Cioroianu vezeti Románia küldöttségét az ENSZ 62. közgyûlésén
Adrian Cioroianu külügyminiszter vezeti Románia küldöttségét az ENSZ 62. közgyûlésének megnyitóján, szeptember 25. és 28. között. Az általános politikai vitaülések október 3-án érnek véget. A külügyi tárca közleménye szerint Cioroianu egy sor ENSZ-tisztségviselôvel fog találkozni, közöttük dr. Srgjan Kerimmel, a közgyûlés elnökével, Ban Ki-Moon fôtitkárral és politikai kérdésekkel foglalkozó helyettesével, Lynn B. Pascoe-val. Románia küldöttei a szeptember 28-i, pénteki ülés második felében szólalnak fel Oroszország, Kína, Egyiptom, Ausztria és Görögország képviselôivel együtt. Az idei ENSZ-közgyûlés fô témája a klímaváltozások kezelése. Cioroianu Korea, Törökország, Ukrajna, Irán, Irak, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Azerbajdzsán és a Bahama-szigetek külügyminiszterével is kétoldalú tárgyalásokat folytat a közgyûlés alatt. A New York-i látogatáson ugyanakkor a fôbb amerikai zsidó szervezetekkel, illetve Elie Wiesel professzorral is találkozik a román külügyminiszter. Cioroianu az ENSZ titkárságán dolgozó román tisztviselôkkel is találkozik.
Kétévi börtönre ítéltek Egyiptomban három újságírót
Kétévi börtönbüntetésre ítéltek hétfôn három egyiptomi újságírót azzal a váddal, hogy "kárt okoztak az igazságszolgáltatás jó hírének" – közölte egy igazságügyi forrás. Anvar al-Haurit, az al-Vafd címû ellenéki napilap fôszerkesztôjét és a lap két újságír