|
LIX. évfolyam 221. (16703.) sz. |
2007. szeptember 22., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Egy hét múlva a romániai felsôoktatási intézményekben is megkezdôdik a tanév. Az eltelt egy- két hétrôl akár azt is gondolhatnánk, hogy nehéz napokat, fehér éjszakákat jelentettek azon hallgatók számára, akik a nyári szesszióban nem tették le a kreditpontok megszerzéséhez szükséges vizsgákat. A megkérdezett egyetemi tanárok többsége azonban másképp vélekedik. Akik a nyári szesszióra nem tanultak, most sem "törték" magukat. Természetesen úgy teljes a kép, ha azt is elmondjuk, hogy vannak hallgatók, akik az ösztöndíjhoz, esetleg a saját önbecsülésükhöz szükséges magasabb jegy reményében sikeresen próbálkoztak másodszor is egy-egy tantárgyból. Rajtuk kívül viszont ott van azon diákok zöme, akik az ôszi vizsgán is alig, vagymeg sem érdemelték az átmenô jegyet.
Miközben drága idejüket emésztették fel a vizsgáztatással töltött napok, nem kis dilemmával kellett az egyetemi tanárok egy részének is megküzdenie. Az utóbbi idôben ugyanis a felsôoktatásban nem csak a tudásra, hanem pénzre megy a játék. A pénzre és a megmaradásra. A megszaporodott romániai felsôoktatási intézmények dömpingjében néhol bármit megtesznek, hogy hallgatókat toborozzanak. Az sem gond, ha az egyetemi tanulmányokhoz szükséges tudás hiányos, vagy nem is létezik, a fontos az, hogy a tandíjas helyek is beteljenek, ami nem elhanyagolható hasznot jelent az átalakulás kényszerében vergôdô egyetemek közötti versengésben. Ha a tanár nem úszik az árral, s ragaszkodik ahhoz, hogy diákjai a szakma elsajátításához szükséges ismeretek alapján kapjanak átmenô jegyet, elôfordul, hogy felettesei haragját vonja magára, esetleg az állásával játszik. Ellenkezô esetben viszont a saját lelkismeretével, pedagógusi hitvallásával kerülhet konfliktusba. Kiszállni a bûvös körbôl nehéz, hisz az egyetemi ranglétra bizonyos fokain ma már jól lehet keresni, no meg miért is tenné, ha csupán egy megszokottá váló magatartásminta követését várják el tôle.
Az orvosi egyetemeken, a pedagógusképzô szakokon, ahol annyira fontos lenne, hogy a legjobb diákok végezzenek, ma már több a hely, mint a jelentkezô. Az idén nem csak Marosvásárhelyen nem teltek be a nyári felvételin a tandíjas helyek, a fôvárosi orvosi egyetemen is több volt a hely, mint a jelentkezô. Hasonló gondokkal küszködnek azokon a szakokon is, ahol a munkaerôpiac a legnagyobb esélyeket kínálja az elhelyezkedésre, miközben a bukaresti egyetem közigazgatási szakán 36, a földrajzon pedig (ki tudná megmondani miért?) 17-szeres volt a túljelentkezés. Hogy mikor, hogyan kerülnek egyetemi berkekben is egyensúlyba a dolgok, hogy a mennyiség mikor vált át minôségre, ami az egyetemek fôiskolák népszerûségét is meghatározza, ma még nehéz megmondani. Holott az egyetemalapítás, -bôvítés hôskorszakán túl elôbb-utóbb ez jelentené a járható utat.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal utcajavítási programja szerint feljavítják a központban levô Mûvész (Arta) utca is sorra került. Bakos Levent alpolgármester tájékoztatása szerint a lejtô miatt az eddigi kockakövek helyére különleges, durvább felületû, csúszásgátló aszfaltréteget öntenek az útjavítók. Az ütemterv szerint még két hetet dolgoznak a Mûvész utca korszerûsítésén. Az itt felszedett köveket a Somostetô környéki utcákban használják fel. Az alpolgármester alaptalannak mondta azt a hiresztelést, miszerint az elmúlt években felbontott szürke kockakövek, illetve a város lakói által jól ismert sárga útburkoló, ún. klinkerittéglák a tehetôsebb marosvásárhelyiek házainak, villáinak udvarára kerültek valaha. A hivatal állítása szerint ez utóbbiakat a kockakôvel kirakott utcák szegletköveként hasznosítják.
Belsô és külsô lakásdekorációs kellékek, bútorok, szônyegek, világítótestek és dísznövények között válogathatnak azok, akik a hét végén a marosvásárhelyi Sportcsarnokba látogatnak. A Decodesign Expo címû vásárt tegnap nyitották meg Csegzi Sándor és Bakos Levente alpolgármesterek jelenlé-tében. A vásáron harminc, többnyire marosvásárhelyi forgalmazó képviselteti magát, azonban akadnak külföldi vállalatok is. A magyarországi Pannonfurniture nevû cég bôrkanapékkal és klasszikus bútorokkal várja a vevôket, akik bármely terméket húszszázalékos kedvezménnyel vásárolhatnak meg. Akik otthonukat dísznövényekkel szeretnék szebbé varázsolni, azok hat lejtôl több száz lejig terjedô áron különbözô méretû és típusú növényeket vihetnek haza. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Malio vállalat szervezte rendezvény ma 10-tôl 18 óráig, vasárnap pedig 10 és 14 óra között látogatható.
Tegnap délben, a megyei tanács kezdeményezésére, a mobilitás hete, illetve az autómentes világnap alkalmával kerekasztal- megbeszélést szerveztek, amelyre meghívták - többek között - a környezetvédelmi ügynökség, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a civil szervezetek képviselôit.
Európában a mobilitás hetét 2002-tôl szervezik, ez idô alatt felhívják a figyelmet az alternatív környezetkímélô közlekedési eszközök használatának szükségességére. A rendezvényt, amely szombaton az autómentes világnapban csúcsosodik, több mint 1300 európai településen megszervezik. Az idei mobilitás hetének témája: "utcák embereknek". E jelszó alatt szeretnék elérni, hogy csökkentsék a gépkocsiforgalmat kerékpársávok kijelölésével. Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke bevezetôként elmondta, tudja, hogy még nagyon sok a tennivaló ezen a téren, hiszen a megyében egyáltalán nincsenek kerékpársávok. Az elkövetkezendô idôszakban több uniós és hazai pályázatkiírás is lesz, ami támogatja az erre vonatkozó elképzeléseket, ezért olyan tervekre lesz szükség, amelyek kidolgozásában, kivitelezésében a helyhatóság és a civil szféra összefog. Ezért kezdeményezték e kerekasztal-megbeszélést is. Bakos Levente, Marosvásárhely alpolgármestere elismerte: nagyon nehéz tehermentesíteni a forgalmat, ezért javaslatokat várnak a nemkormányzati szervezetek részérôl az alternatív közlekedési eszközök támogatására. A továbbiakban a megyei környezetvédelmi ügynökség felügyelôi több tanulmányt mutattak be, amelyekbôl kiderült, hogy a forgalom miatt mind a megyeszékhelyen, mind pedig vidéken a közutak mentén reálisan nôtt a zajártalom és a légszennyezettség. Azt is hallhattuk, hogy a múlt héten az ENSZ által közreadott tanulmány szerint a Föld átlaghômérséklete az utóbbi évtizedben 2 C-fokkal növekedett. Az üvegházhatást fokozzák a kipufogógázak is. Az Európa Tanács fenntartható szállításról szóló keretirányelve ajánlja a tagországoknak az alternatív energiaforrások használatát, szorgalmazza a környezetkímélô szállítási eszközök bevezetését. A környezetvédelmi minisztérium lépett: olyan kormányrendelet- módosító javaslatot nyújtott be a kormányhoz, amiben új utak, utcák építésekor kötelezôvé teszik a kerékpársávok kialakítását. A hivatalos álláspontot követôen nemkormányzati szervezetek jelen levô képviselôinek hozzászólásából kiderült: bár van stratégia és elfogadták az Agenda 21 fenntartható fejlesztési stratégiát, Marosvásárhelyen nem tesznek semmit a kerékpárutak kiépítéséért, mi több, egyre több fát vágnak ki, zöldövezetet szüntetnek meg, aminek a helyét gépkocsik vagy épületek veszik át. Nincs közlekedési stratégia, most is nagy forgalmi dugók alakulnak ki a megyeszékhelyen. A szervezetek több javaslatot nyújtottak be, de ezeket nem vette figyelembe a polgármesteri hivatal; nincs akarat a változtatásra. Az unió által kiírt pályázatra csak a helyhatóságok által elkészített tervekkel lehet pályázni, ennek csak partnerei lehetnek a nemkormányzati szervezetek, így képviselôik szerint elôször a helyhatóságok kell lépjenek. S míg egyesek azon vitatkoztak, mit kellene tegyen a hivatal, mások kisebb horderejû, de kivitelezhetô terveket szövögettek.
Csegzi Sándor alpolgármester kezdeményezésére ma 11 órakor a virágóránál több kerékpár- forgalmazó cég tart bemutatót, az autómentes világnap alkalmával pedig szombaton a fôtéren is lehet kerékpárral közlekedni. Délután 4 órától a marosvásárhelyi Sportcsarnok elôtt találkoznak azok a bringázók, akik a Pro Biciclo Urbo szervezésében így szeretnék felhívni a figyelmet a kerékpárutak szükségességére.
Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnô címû tragigroteszk komédiával nyitja a 2007/2008-as színiévadot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Szereposztás: Nagy Dorottya, Kárp György, Farkas Ibolya, Bányai Kelemen Barna, Szélyes Ferenc Jászai-díjas, Szabadi Nóra, Sebestyén Aba, Ördög Miklós Levente, Mende Gaby, Biluska Annamária, Bokor Barna, Henn János, Tollas Gábor, Csíki Hajnal, Moldován Orsolya, Kovács Botond. Rendezô: Alexandre Colpacci, díszlet-jelmeztervezô: Dobre Kóthay Judit, színpadi zene: Delia Serban, koreográfus: András Lóránt, a rendezô munkatársa: Henn János, a tervezô asszisztense: Szakács Ágnes, pirotechnikai effektus: Belloni.
Az elôadás az elmúlt évad vendégjátékai és fesztiválszereplései nyomán az esztendô legsikeresebb produkciójának bizonyult. Gyergyó-szentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviumán a legjobb elôadás díját kapta, míg a címszereplô Nagy Dorottya, az Yvonne szerepének megformálásáért a legjobb nôi alakítás díját érdemelte ki. Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválján az elôadás megkapta a Szülôföld Alap díját (megosztva) Nagy Dorottya Kisvárda város díját, Szabadi Nóra Kisvárdai Várszínház és Mûvészetek Háza egyéni díját érdemelte ki.
Az évadnyitó elôadásra szeptember 23-án, vasárnap este 7 órától kerül sor a nagyterem színpadán.
A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány Kuratóriuma immár X. alkalommal szervezi meg a Bernády Napokat október 26-27-én. A kétnapos rendezvénysorozat már hagyománnyá vált mozzanata a diákvetélkedô. Az idei verseny témája: Bernády iskolavárosa.
1. A középiskolás diákok (IX-XII. oszt.) Marosvásárhely iskolatörténetérôl (különös hangsúllyal a Bernády-korszak) vetélkednek.
2. Az általános iskolások (V-VIII.) számára a hagyományos rajzversenyt hirdetjük meg. A téma itt is a Bernády-korszakban épült iskolák.
A középiskolások vetélkedôjére háromtagú csoportok benevezését várjuk szeptember 28-ig. Túljelentkezés esetén október 13- án elôselejtezést tartunk.
A könyvészet megtalálható a Bernády Házban (Horea utca 6. szám).
A koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómiatörekvésekhez - mondta Adrian Cioroianu külügyminiszter Budapesten, azt követôen, hogy tárgyalt magyar partnerével, Göncz Kingával. Az RMDSZ szerint bizonyos értelemben lehet példa a koszovói rendezés.
Koszovó egy Európai Unión kívüli ország, így nem lehet párhuzamot vonni a tartomány és Erdély problémája között - hangsúlyozta a román külügyminiszter a csütörtöki közös sajtóértekezleten.
Adrian Cioroianu kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómián, tisztázni kell a különbözô koncepciókat.
Göncz Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az autonómia fogalma nagyon széles spektrumot fed le, ideértve a kulturális, az oktatási és a nemzeti autonómiát is. A Romániában tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná - tette hozzá.
Ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására - tette hozzá.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek csütörtökön azt mondta: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezetô szerint az lehet modellértékû, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni.
A távirati iroda kérdésére Markó Béla hangsúlyozta: Koszovó esetleges függetlenedése felerôsítheti a gondolkodást az autonómiákról a régióban. Elmondta, hogy az RMDSZ nemcsak Székelyföld kulturális, hanem területi autonómiája ügyében is fellép. Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok - tette hozzá.
A nemzetközi közvetítôk ahhoz hasonló megoldást próbálnak találni Koszovó problémájára, amelyet tíz éve Hongkong esetében alkalmaznak - értesült az összekötô csoporthoz közeli forrásból a Blic címû belgrádi lap.
Hongkong 1997-ben megszûnt brit gyarmat lenni, formálisan Kína része lett, de a védelmet és a külpolitikát leszámítva teljes autonómiát élvez, s ez az állapot még negyven évig fennmarad.
Mivel az - egész pontosan máig meg nem határozott - lényegi autonómiát kínáló Belgrád és a függetlenséget követelô Pristina álláspontja nem közelíthetô egymáshoz, át kell hidalni a köztük lévô szakadékot, s erre teremt lehetôséget a hongkongihoz hasonló modell - magyarázta a Blic pénteki számában a meg nem nevezett forrás.
Ugyanúgy elôre meghatározott ideig maradna fenn az átmeneti állapot, mint a volt brit gyarmat esetében. Errôl Belgrád és Pristina megállapodást kötne, amelynek betartását a nemzetközi közösség szavatolná. A tartomány végleges státusát az átmeneti idôszak letelte után határoznák meg.
Az elképzelésrôl azonban még nincs pontosan kidolgozott dokumentum, s nem is fogják ráerôltetni a szerbekre és az albánokra, csupán felajánlják nekik mint lehetôséget. Ha a modell alkalmazásra kerül, Szerbia határa hivatalosan nem változik meg, s Koszovót nem lehet teljesen független államnak tekinteni. Lehetôséget kap viszont arra, hogy gazdasági megállapodásokat kössön más országokkal, s az ENSZ-t leszámítva tagja legyen nemzetközi szervezeteknek. Területén teljes szuverenitást élvezne, államként élhetné életét, csak saját védereje és önálló külpolitikája nem lenne.
Az elképzelés szerint Belgrád semmilyen módon nem szólhatna bele a koszovói hatóságok tevékenységébe, amelyek teljesen függetlenek lennének tôle. Koszovónak volna saját elnöke, kormánya, törvényhozó és végrehajtó szervei, maga rendelkezne erôforrásaival és pénzeszközeivel.
A magyar kormány elutasítja a kollektív bûnösség elvét, és sajnálatosnak, a két ország közös érdekeivel, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benes-dekrétumok megerôsítésérôl - közölte a kormányszóvivô csütörtökön az MTI-vel. Az MSZP közleményben jelezte: számára elfogadhatatlan a szlovák parlamenti határozat.
A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavait tolmácsoló Daróczi Dávid kormányszóvivô hangsúlyozta: Magyarország a megbékélés pártján áll a feszültségkeltéssel szemben, ezért nem támogat olyan lépéseket, amelyek ezzel ellentétesek.
A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Benes-dekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. Gyurcsány Ferenc ezért sajnálatosnak tartja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfogadott határozatot.
Az Európai Parlament 2002-ben készült jogi véleménye világos útmutatást ad ilyen esetekre. Aszerint ugyanis nem lehet csorbítani az európai állampolgárok jogegyenlôségét, és ha a múltban ettôl eltérô döntés született volna, azt célszerû kritikával illetni és meghaladni - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.
A kormányszóvivô tájékoztatása szerint a kormányfô úgy látja, a szlovák parlament csütörtöki határozatából nehéz megérteni, hogy az azt megszavazó pártok miként szándékoznak meghaladni a korábban alkalmazott kollektív bûnösség elvét.
"Miközben a két kormányfô a hídépítésben állapodott meg, és a többség mindkét országban a jövôbe mutató kapcsolatépítést igényli, most a múltba forduló gondolat látszik felülkerekedni. Ez nem segíti a történelmi sebek begyógyítását" - mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányfô szerint nem a múltbéli büntetések megerôsítésére, hanem a bizalomépítésre és kölcsönösen elônyös együttmûködésre van szükség a két ország kapcsolataiban.
A Benes-dekrétumok érinthetetlenségét szentesítô határozat ellen csütörtökön európai parlamenti képviselôk is tiltakoztak. Bauer Edit szlovákiai néppárti, Gál Kinga magyar néppárti, Ewa Klamt és Manfred Weber német néppárti, valamint Kósáné Kovács Magda magyar szocialista képviselô levelet intézett Jean-Marie Cavadához, az Európai Parlament állampolgári joggal foglalkozó bizottságának (LIBE) elnökéhez. Ebben azt kérik tôle, hívja fel Hans-Gert Pöttering parlamenti elnök figyelmét erre a - megfogalmazásuk szerint - szégyenteljes pozsonyi határozatra.
Az európai képviselôk azt javasolják, hogy a bizottság tûzze napirendjére a kérdést. Szerintük a Benes-dekrétumok érinthetetlenné nyilvánítása etnikai alapú és kollektív intézkedéseket szentesít - márpedig az ilyen intézkedések teljesen idegenek az Európai Uniótól.
Nagyjából hétezer nyelvet használ ma az emberiség, az anyanyelvükön beszélôk eloszlása azonban vészjósló aránytalanságot mutat: míg a Föld népességének 80 százaléka a leginkább elterjedt 83 nyelvet használja, a nyelvek felét az emberiség két ezreléke ismeri csupán.
3500 nyelvrôl nincsen semmiféle írásos forrás, és az ilyen nyelvek nyomtalanul eltûnhetnek, ha az utolsó ismerôjük is meghal - figyelmeztetnek szakértôk. "Amikor elveszítünk egy nyelvet, évszázadok felhalmozott tudását veszítjük el. Eltûnik egy egész kultúra, a természettel, az évszakok váltakozásával, az idôvel kapcsolatos egyedi gondolkodásmód, a mítoszok és szokások komplett rendszerével együtt" - mondta K. David Harrison nyelvész a Living Tongues Institute amerikai nyelvkutató intézet és a National Geography Society, az amerikai földrajzi társaság washingtoni konferenciáján.
A kutatók szerint öt nagy térségben összesen 383 nyelvet fenyeget közvetlen veszély. Észak- Ausztráliában a legsúlyosabb a helyzet: az ôshonos törzsek kihalásával 153 nyelv tûnhet el.
Dél-Amerika középsô részén, Ecuadortól Bolíviáig 113 nyelv haldoklik, mert az apró bennszülött népcsoportok elhagyják ezeket és a spanyolra vagy - a brazil ôserdôkben - a portugálra térnek át.
A kontinens északi részén két
veszélyzónát azonosítottak a nyelvészek:
Kanadában és az Egyesült Államok
északnyugati partvidékén 54 olyan nyelvet tartanak
számon, amelyeket kizárólag 60 évesnél
idôsebbek beszélnek. Az Oregon állambeli Siletz
rezervátumban van nyelv, amelyet már csak egy ember ismer.
Texas, Oklahoma és Új-Mexikó vidékén 40 nyelv van végveszélyben, köztük a yuchi indiánoké. A yuchinak egyetlen nyelvrokona sincs, és egyetlen ismert nyelvre sem hasonlít. Már csak négyen beszélik anyanyelvi szinten.
Kelet-Szibéria, Kína és Japán alkotja az ötödik veszélyeztetett térséget. 23 kis nyelv tûnhet el az adott ország egységesítését, homogenizálását célzó kormányzati törekvések miatt, amelyek a kisebbségi nyelvek elnyomásával járnak.
A kutatók szerint a nyelvek fennmaradásának és feltámasztásának kulcsa az anyanyelven beszélôk fiatal, új nemzedékének kinevelése. A Living Tongues Institute munkatársai ezért a helyi közösségekkel együttmûködve oktatási programokon dolgoznak és igyekeznek feljegyezni, rögzíteni minél több veszélyeztetett nyelv szókincsét és nyelvtanát. Ez a munka bonyolult, aprólékos és egyben versenyfutás is az idôvel, mert manapság kéthetente eltûnik egy nyelv - nyom nélkül.
Csak az tûnik biztosnak, hogy a szociáldemokraták (PSD) a parlament elé terjesztik a kormány elleni bizalmatlansági indítványukat, de e pillanatban egyetlen párt sem tudhatja, hogy ha a kormány megbukik, milyen összetételû kabinet alakulhat majd hívták fel a figyelmet a pénteki bukaresti híradások.
A PSD hétfôn készül benyújtani az indítványt, amely megbuktathatja Calin Popescu Tariceanu kormányát. A legnagyobb ellenzéki alakulatnak azért van esélye leváltani a liberálisokból és az RMDSZ tagjaiból álló kormányt, mert számíthat a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) honatyáinak esetleges támogatására állapították meg a kommentárok.
A România Libera címû napilap emlékeztetett, hogy e három pártnak összesen 241 szavazata van a parlamentben, vagyis nyolccal több, mint amennyire az indítvány elfogadásához szükség van. A Tariceanu-kabinetnek akkor van esélye a túlélésre, ha az említett pártok honatyái közül legalább kilenc az indítvány ellen foglal állást.
Az újság szerint a szociáldemokraták közül öten éppen betegek, Ion Iliescu szociáldemokrata szenátor, volt államfô pedig várhatóan saját pártja javaslata ellen szavaz, hiszen eddig is ellenezte a kormány megbuktatását. Arról nem is beszélve, hogy a PSD-n belül az utóbbi hetekben rétestésztaként nyúlt az indítvány ügye, a pártvezetô testületbôl sokan ímmel-ámmal mentek csak bele elnökük, Mircea Geoana pártütô tervébe.
Bár maga a miniszterelnök, akárcsak liberális pártjának (PNL) illetékesei nyilatkozataikban valószínûtlennek tartják a bizalmatlansági indítvány diadalát, a belpolitikai porondon folyik a találgatás egy esetleges jövendô kormánykoalícióval kapcsolatosan.
Nem tartják valószínûnek, hogy szociáldemokrata kormány alakulhatna, noha a parlamentben ez a párt a legerôsebb. A demokraták soraiból jött Traian Basescu államfô ugyanis nem adna ilyen megbízást egyetlen PSD-s politikusnak sem (noha Basescu állítólag ígéretet tett Geoanának, hogy a demokrata képviselôk támogatni fogják az indítványt). Van, aki PD-PLD koalícióra esküszik, amelyet a PSD kívülrôl támogatna. Mások Theodor Stolojan PLD-elnök vezetésével látnának szívesen egy új kormányt, amely a jövô évben esedékes választásokig szakértôkbôl állna.
Olyan változat is kering az éterben, miszerint maradna a jelenlegi liberális-RMDSZ koalíció, s abba maguk a szociáldemokraták lépnének be hat miniszteri széket követelve maguknak. A demokrata-szociáldemokrata kormányzati frigyrôl szóló híreket viszont mindkét párt határozottan cáfolja. Az elôrehozott választások lehetôségét sem zárják ki a bukaresti megfigyelôk.
Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke pénteken a Mediafaxnak kijelentette, aláírta ugyan a bizalmatlansági indítványt, de egy sor ellenvetése van ezzel kapcsolatban, amelyeket továbbra is fenntart.
Arra a kérdésre, hogy miért írta alá a bizalmatlansági indítvány benyújtását, ha továbbra is vannak ellenvetései, Iliescu azt válaszolta: "Mert úgy döntöttünk, hogy benyújtjuk. Az indítvány benyújtása nem egy rossz dolog. Az indítvány a jobbos kormány elmúlt háromévi tevékenységének pertinens és szükséges elemzése".
Rámutatott, egy ilyen vita jól jön a parlamentnek.
Arra a kérdésre, hogy hány aláírást gyûjtöttek össze a szenátusban a bizalmatlansági indítvány benyújtása érdekében, Iliescu azt válaszolta, hogy nem tudja, hány kézjegyet gyûjtöttek össze eddig.
"Gyûjtik az aláírásokat, és hétfôn benyújtjuk a bizalmatlansági indítványt" hangsúlyozta a szociáldemokrata szenátorok frakcióvezetôje.
A PSD Ügyvezetô Bizottsága jóváhagyta, hogy az "1000 nap káosz. A jobbos kormány vége" elnevezésû bizalmatlansági indítványt szeptember 24-én, hétfôn benyújtsa a párt. Mircea Geoana pártelnök szerdán kijelentette, a bizottság elsöprô többséggel fogadta el az indítvány benyújtását, csupán Ion Iliescu és Viorel Pupeza tartózkodott.
A hagyományok és a korszerûség összeegyeztetése az Európai Unióhoz csatlakozott Romániában ezzel a témával szervezett második alkalommal nemzetközi tanácskozást a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem Természettudomány és Bölcsészkara. A pénteken és szombaton megtartott konferencián jeles vendégek vettek részt több romániai és külföldi egyetemrôl.
Csütörtökön délután a rendezvény megnyitóján Cornel Sigmirean kancellár mondott köszönetet a városi és a megyei tanácsnak a tanácskozás megszervezésében nyújtott támogatásért. Marian Liviu rektor üdvözlôbeszédét, amelyben a tudás társadalmában megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásának fontosságára hívta fel a figyelmet, Calin Enachescu rektorhelyettes olvasta fel. Dorin Florea polgármester szerint nemzedékek mentalitását kell megváltoztatni annak érdekében, hogy a megyei oktatás mércéjét a jelenlegi szintrôl magasabbra emeljék.
Groza Emil, a megyei tanács alelnöke azt hangsúlyozta, hogy Romániának a nyugati országokkal szembeni lemaradását kell behoznia, továbbá, ha a gazdasági gondokat nem sikerül megoldani, elsôsorban a falusi lakosság kerül csapdahelyzetbe.
A tudományos kutatásban, az egyetemek közötti együttmûködésben elért eredményekrôl szólt a rendezvény házigazdája, a bölcsészkar déákánja, majd Ion Pop, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora járta körül a fô témát, arra a következtetésre jutva, hogy a romániai kultúrának alkalmazkodnia kell a változásokhoz. Ennek érdekében ismertté kell válnia az unió országaiban, amit csak megfelelô támogatással lehet elérni, s az irodalom népszerûsítése érdekében a fordítókat és kiadókat kell ösztönözni.
Az egyetem dísztermében tartott nyitóünnepség Antonio Spadaro római professzor elôadásával zárult, aki a narráció felszabadító hatásáról tartott érdekes eszmefuttatást. Kár, hogy elôadását nem fordították románra, hogy az elôadás árnyaltabb jelentései is hozzáférhetôvé váljanak az érdeklôdôk számára.
Pénteken szakonként tanácskoztak a résztvevôk. Román, francia, angol nyelv és irodalom, történelem, nemzetközi kapcsolatok, témában, matematika- és informatika-elôadások hangzottak el ismert romániai és neves külföldi elôadók részvételével.
Nagyon fontos, hogy a jövô évi költségvetés-tervezetben az RMDSZ prioritásai is megjelenjenek jelentette ki Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter, tegnap, Nagyszalontán, egy lakossági fórumon.
A szövetség támogatja, hogy megfelelô módon finanszírozzák az oktatást és az egészségügyet, és hogy a nyugdíjemelés megtörténjen. Javítani kell az infrastrukturális fejlesztések finanszírozásán, és a költségvetés kialakításánál figyelembe kell venni a regionális méltányosságot is mondta a tárcavezetô.
"Erdély több évtizedes alulfinanszírozását kell a költségvetés- tervezetnek ellensúlyoznia. A cél az, hogy közösségünk nyertese legyen az uniós csatlakozásnak. Az önkormányzatoknak, összefogva a vállalkozókkal, regionális, megyei szintû projekteket kell kezdeményezniük, a magyar közösség hatékony képviselete nélkül pedig ez nem lehetséges. Ma már mindenki megérti, miért szükséges jelen lenni a helyi és megyei önkormányzatokban, a törvényhozásban, a parlamentben és miért kell részt vállalni a kormányzásban. De jelen kell lenni az Európai Parlamentben is, hiszen ott olyan döntések születnek, amelyek a mi mindennapjainkat is meghatározzák" nyilatkozta Winkler Gyula a fórumon.
Október 1-jétôl 3,7 százalékkal nô a lakosságnak szolgáltatott földgáz ára, jelentette be pénteken az Energiaszabályozó Országos Hatóság (ANRE).
Az intézmény közleménye szerint a drágítás 3,7 százalékos, és az áremelés az importból származó földgáz árának növekedésével magyarázható.
"A becslések szerint 2007 negyedik harmadában 315 dollárba kerül a földgáz ezer köbmétere, ez pedig 40 dolláros növekedést jelent a harmadik évharmadhoz képest" áll a közleményben. A legutóbbi ármódosítás év elején történt, amikor a díjak átlag 3-5 százalékkal csökkentek, ez pedig mintegy 2,5 százalékos csökkenést eredményezett a lakosság által fizetendô gázszámlákon.
Július 1-jétôl teljes egészében megnyílt a földgázpiac, ami azt eredményezte, hogy a lakosság is megtárgyalhatja a gázárat a szállítókkal.
Tegnap könyvelôk napja alkalmából a Continental Szálló Tonitza Termében gyûltek össze a Maros megyei mérlegképes könyvelôk és hites könyvszakértôk testületének (CECCAR) tagjai ünnepelni.
Azt itt elhangzott beszédek ennek a hivatásnak a szakmai, etikai követelményeit hangsúlyozták, különös figyelmet szentelve az uniós csatlakozással megváltozott körülményekre. A testületnek több mint huszonnégyezer tagja van az országban. A Maros megyei szervezetek taglétszámát tekintve a harmadik helyen áll. Ennek jelentôségét a számviteli és adózási fegyelem betartásában lehet lemérni. A globalizálódó gazdasági kapcsolatok, valamint az Európai Unióval való jogharmonizáció remélhetôleg az adótörvények átláthatóságát és egyszerûsödését hozza magával. Ennek jótékony hatását nemcsak a gazdasági egységek élvezik, hanem az ország gazdasági- pénzügyi helyzetének javulását is eredményezi. Gondoljunk csak a közterhek behajtására. Ugyanakkor a tanácskozáson elhangzott, hogy a kis- és középvállalatok vezetôi közül vannak olyanok, akik nem veszik komolyan a mérlegképes könyvelôk tevékenységét, az átlátható számviteli elemzések szükségességét. A CECCAR továbbképzô tanfolyamokkal, törvényismertetôk megjelentetésével próbál segítséget nyújtani tagjai számára, hogy felelôsségteljes munkájukat magasabb szinten végezhessék
A Gyulafehérvári Fôegyházmegyei Pasztorációs Iroda szervezésében ezen a hét végén Családi életünk a szenvedô Krisztussal címmel családkonferenciát tartanak Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A szórványvidékrôl, Erdély városaiból és falvaiból közel 150 résztvevôre számítanak a szervezôk, akik tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a konferencia témájának aktualitásáról, a rendezvény fontosságáról és a szenvedéssel való találkozásról, annak megélésérôl.
Csintalan László katolikus fôesperes a családon belüli testi, szellemi, lelki szenvedés átélésérôl szólt. Hangsúlyozta, hogy a családtagoknak bele kell kapcsolódniuk egymás szenvedésébe, a szülôi nevelés során pedig érzékennyé kell tenni a gyerekeket ezen érzés iránt, hiszen nem csak az örömnek, hanem a megosztott szenvedésnek is helyet kell találni az életben.
Szénégetô István atya elmondta, hogy a családkonferencia a pasztorációs terv öt évet átívelô lelki elôkészítô munkájának utolsó elôtti mozzanata, hisz az egyházmegye fennállásának ezredik évfordulójára készülnek, amely 2009-ben lesz. A továbbiakban arról beszélt, hogy a Családi életünk a szenvedô Krisztussal elnevezésû konferenciának nem az a célja, hogy filozófiai, gondolattörténeti választ adjon a szenvedés miértjére, hanem, hogy a sokféle családban más-más formában jelentkezô szenvedés értelmét a hit által találják meg a közös imádkozás, gondolkozás és a csoportos beszélgetések során.
A szenvedést az árral szembeni úszáshoz hasonlította Pál-Jakab Imola pszichológus, aki a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy ebben a küzdelemben próbálnak segíteni a családoknak, emlékeztetve a házastársakat arra, hogy szövetségkötéskor azt vállalták: "jóban-rosszban" együtt maradnak.
Ma többek között a családban jelentkezô szenvedésekrôl, a gyermektelenségrôl, a beteg családtaggal való kapcsolatról, a betegség elviselésérôl, az özvegységrôl, a szülôk elvesztésérôl hangzanak el elôadások, illetve ebben a témakörben zajlanak kiscsoportos beszélgetések a Deus Providebit Tanulmányi Házban, vasárnap délelôtt pedig visszatekintésre, kiértékelésre kerül sor vázolta a konferencia programját Illyés Erika segítô nôvér.
Igazi lélekderítô látvány. Akit a jó sorsa a múlt vasárnap délután Eisenstadtba, Burgenland tartomány szépséges székvárosába vezetett, az annyit emlegetett békeidôk csöndes nosztalgiájának kellôs közepébe csöppent. A felzászlózott, impozáns Esterházy-kastélyban a Haydn-fesztivál koncertje zajlott. Akárha Liszt is azt élvezte volna a szomszédos kis téren nemesen kimerevített, mégis laza tartású szoborállapotában. Szemben a kávéházak teraszain soknyelvû, gondtalannak tûnô, vegyes közönség kvaterkázott. A gólyák is megfeledkezni látszottak a világ bajairól, érdekes módon még ott kelepeltek fészkeikben. Ilyen lehetett az a bizonyos monarchia? Ki tudja, de kis társaságunk is ilyesmire emlékeztethetett ott, a Lajta- hegység déli lábánál, a soproni határátkelôtôl tíz kilométertnyire. Marosvásárhelyiek, kiskunfélegyháziak, sásonyiak (Winden am See) voltunk együtt, mintha nem is léteznének határok, és örültünk a meghosszabbodott nyárnak, a szikrázó ragyogásnak, amely a burgenlandi szôlôsgazdákat korai szüretre késztette, s friss mustot, karcost kóstolgató turistákkal töltötte meg a ruszti kerthelyiségeket is. Aki teheti, próbáljon ki egy ilyen derûs kiruccanást. Sokáig fog emlékezni rá.
( nk )
Világszinten vannak borlovagrendek. Abaújszántón kilenc gazda összefogott és megalakította a Szent Ivó borlovagrendet az ott elôállított bor népszerûsítése és eladása céljából. A település a tokajhegyaljai borvidéken található, Abaújszántó Tokajhegyalja kapuja. A két borlovaggal, Hollókövi Lászlóval és Bennarit Jánossal Szolokmában beszélgettünk Sáfár Árpád udvarán. Borkóstolás közben mesélték, hogy Abaújszántón 130 hektáron termesztenek szôlôt. A borlovagrend tulajdonában 13 hektár szôlô van, furmint, hárslevelû és sárga muskotály. Céljuk, hogy a szôlôt, a bort ne a központi felvásárlónak adják át, hanem mindenki otthon készítsen sajátos, jellegzetes bort egyéni ízlése szerint, és az kerüljön piacra. A Szent Ivó borlovagrend nem a szôlôt, a bort értékesíti közvetlenül, így az a pénz is a gazdálkodónál marad. Ha szôlôként értékesítik a termést, az ráfizetéses, nyereséget csak akkor érnek el, ha a végterméket, a bort adják el. Az árakat a piac diktálja évjárattól, minôségtôl függôen. A gazdák rendelkeznek feldolgozási technológiával. A borlovagok célja, hogy a gazdák által megtermelt bort megfelelô marketinggel értékesítsék a régióban. Ezért a borlovagrend felkereste a kassai dómot, mert Kassának valamikor Abaújszántón volt szôlôbirtokossága. Felvették az érsekkel a kapcsolatot, aki áldását adta, hogy az abaújszántói borral legyen istentisztelet. A gazdák összeadták a bort és így naponta egy liter abaújszántói bort biztosítanak a dómnak. Ennek a névválasztáskor is hatása volt, ezután hozták létre a Szent Ivó borlovagrend Egyesületet. Levédték saját címkéjét, borlovagok Bora névvel és EU-s pénzekre is pályáznak. Már nyertek 28 millió forintot WEB-áruházra, errôl lehet interneten bort rendelni.
A Szent Ivó borlovagrend tagjainak alapszabálya az abaújszántói bor népszerûsítése, bárhol a világon. Ezért vannak olyan tagjaik, mint Varga Miklós, Vikidál Gyula rocksztárok, Koós János, Csepreghi Éva és más személyiségek. A borlovagok az összejöveteleket a pincékben tartják.
A jó bornak nem kell cégér, de ha van, megnyugtató.
Kilyén Attila
Koncertek, kamarazeneestek mind-mind a kisteremben. A Székely Színház hajdani nagy elôadásainak helyszíne, a Kultúrpalota nagyterme használhatatlan. Mint valami ôskori hüllô váza, olyannak tûnnek a kopott falak, középen pókhálószerû csontvázként magasodnak és szövik kuszává a teret az állványok. A használhatatlanság ez esetben nem a pusztulás elôjele. Hanem az újjászületésé.
Hozzávetôlegesen harmincfôs csapat dolgozik a termen. Ottjártunkkor hárman közülük éppen újraranyozták a kupola díszítéseit - Molnár Dénes restaurátor és Orbán Levente, a kivitelezô Procon 16 nevû cég igazgatója fogadott. Szó szót követett, kérdezz-feleleket felesleges írni. Meséljenek ôk a részletekrôl.
- Hét hete mossuk a festéket a falakról, holott eredetileg két- három hetet szántunk erre. Rengeteg olyan problémával szembesültünk, amelyek csak a munkálatok során derültek ki, hiszen ily mértékben a nagyterem még soha nem volt felújítva. Ezek jó része pedig az elôzô, 1964-es feljavítás eredménye. A kommunizmus mûve például az olajfestékkel lekent kakasülôi fal, amelynek leszedése nagy gondot okoz. Vagy az, ahogyan az "aranyozást" megoldották. A díszpáholysoron például az oszlopokat bronzfestékkel kenték le, és gondot okoznak a gipszbetétek is. Ezeket nehéz javítani, mert bele vannak vakolva a vakolatba. A gipszkazettákból álló mennyezeten milliónyi apró hajszálrepedés keletkezett, ezeket mind-mind ki kellett javítani. Az elôzô feljavítási munkáktól független gondokkal is szembesültünk: a díszpáholyi oszlopsor szinte mindegyik oszlopának a sarkai letöredeztek, pedig nem jellemzô, hogy vandálok ülnének ott a koncerteken. Nem tudjuk, hogy milyen állapotban van a padló a szônyeg alatt. Azaz tudjuk - rossz -, csak éppen azt nem, hogy mennyire. És erre csak az állványok eltávolítása után derül fény. A tetô bádoglemezei nagyon rossz állapotban voltak, a beázások is ennek köszönhetôk. Ezeket most javítjuk, a mennyezettartó sodronyt már kicseréltük.
Ami a további munkálatokat illeti, az elsô fázis, a tisztítás már nagyrészt lezárult. 70 százalékban lemostuk a falakat, ahol csak lehetséges volt, eltávolítottuk a régi rétegeket. A kupolát legnagyobbrészt újraaranyoztuk egy nagyon jó minôségû schlagmetállal, ami tulajdonképpen rézötvözet. Eredetileg is mesterséges aranyat, a feljavításnál pedig a miénkhez hasonlót használtak. A mennyezet most már jó állapotban van - ezt nem festjük újra, restaurátorszivaccsal tisztítottuk le. Az eredeti, természetes ventilációrendszer szerencsére a mai napig mûködik. Ami a falakat és a díszítéseket illeti, itt mészfestéket használunk, ezzel festettek eredetileg is az építôk. Levettük a sablonokat, amelyek alapján a díszítéseket újrafestjük. Eredetileg is mindent sablonnal készítettek, kézzel lehetetlen ennyi egyforma mintát összehozni. A díszeket egyenként, szikével tisztítottuk meg, nagyon pepecsmunka volt. Az orgonát nyilván letakartuk, hogy ne menjen bele por. A kakasülôvel van a legtöbb gond, itt újra kell alkossuk a sablonmunkát, ez szakmai szempontból nagy kihívás, a díszpáholy oszlopait patinásan szeretnénk felújítani, hogy látszodjon rajtuk az eltelt száz év. Ezt nehéz lesz úgy megoldani, hogy találjon a terem többi részével.
Nem a restauráció nehézsége, hanem a munka volumene okoz fejtörést: hatalmas a terem, rengeteg a díszítés, a kijavítanivaló. Visszatérve az elôzô felújításra: nem kritizálni szeretnénk az akkoriak munkáját, hiszen nagyon jó mesterembereket verbuváltak, akik a korabeli kritériumok szerint kiváló munkát végeztek. Nekik köszönhetô, hogy a terem - elsô pillantásra - máig jó állapotban lévônek tûnt. Csakhogy a standardok azóta nagyon megváltoztak. Még nem volt olyan, hogy mûemlékvédelem, és ôk nem restaurátorok voltak, hanem egy szobafestô csapat. Nem volt honnan tudják, mit lehet és mit nem, hogy a restaurációnak soha nem szabad irreverzibilisnek lennie. Ezért van bajunk az olajfestékes falakkal, a színpad kályhafestékkel lemázolt díszeivel, a bronzfestékes oszlopokkal, az átmeszelt, majd learanyozott részekkel. A restauráció lényege, hogy mindent el lehessen távolítani, ha szükséges, hiszen ki tudja, milyen elôírásokat, javításokat hoz a jövô. Amelynek tulajdonképpen dolgozunk. És ezért nem tudjuk azt sem, hogy a munka mikor fejezôdik be. Ekkora és ilyen nehézségû felújítást rövid idô alatt befejezni lehetetlen. Ezt mindenki tudta akkor, amikor nekikezdtünk. Más ezért is nem vállalta el. Itt nem hetek vagy hónapok terminusairól vagy határidôkrôl van szó. Itt a minôségrôl van szó, az aprólékos munkáról, az eredetihez legeslegközelibb állapot visszaállításáról. Nem engedhetjük meg sem magunkkal, sem a várossal, sem az egykori építtetôvel szemben, hogy majd ötven év múlva azt mondják: annak idején pocsék munkát végeztünk. A minôség az elsôdleges, bármennyi idôbe teljen is.
Nagy Botond
A kerelôszentpáli Haller-kastély néhány megmaradt berendezési, használati tárgyát a család beleegyezésével a községközpontbeli plébánián ôrzik. Nem mûkincsek, de egy gyûjtô számára értékes, vonzó lehet. A plébános megnyugtat, a tárgyak biztonságban vannak. Ô személyesen vállal garanciát, nem holmi biztosítótársaság által, hanem fizikumával, erônlétével. Bertalan László ugyanis, mielôtt felvette volna a papi reverendát, kötöttfogású birkózó volt. Id. Gyarmati Ferenc tanítványaként 1981 és 1986 között súlycsoportjában igen szép eredményeket ért el az országos versenyeken: egy arany-, ezüst- és két bronzérem van gyûjteményében. Ígéretes tehetség volt, akár az olimpiára is kijuthatott volna. Azonban nem sokkal az érettségi elôtt életében fordulat állt be. Szegre akasztotta a birkózóruhát.
- Tizenhat éves koromig meg se fordult az eszemben, hogy pap leszek. Állatorvos szerettem volna lenni, aztán egyszer csak jött egy megmagyarázhatatlan sugallat és eldöntöttem, pap leszek. Vallásos családban nôttem fel, megismerkedtem Szecsete László plébánossal, aki más értelmet adott az életemnek, s eldöntöttem, elvégzem a teológiát - mondja a plébános.
Többszöri kérdésünkre sem tudta megmagyarázni, mi késztette arra, hogy a sportélettôl elforduljon és más életmódot válasszon. Azt mondja, a sportolás alatt megtapasztalt fizikai fegyelmet immár a szellemiekre fordíthatta. A katolikus pap életében számos olyan kihívás, megpróbáltatás van, amelyet csak fegyelemmel lehet leküzdeni.
Bertalan László most is sportol, volt csapattársai még meghívják egy-egy barátságos mérkôzésre, edzésre. Egyfajta küzdôtér az egyház is, ahol a játékszabályokat több ezer éve leszögezték, ha ezeket betartják a "játékosok", akkor a plébániákon is eredményeket lehet elérni - mondja a katolikus pap sportnyelven. Aztán szó esik a cölibátusról. Ez is fegyelmi kérdés, véli Bertalan László, 1600 éve eldöntötte a vatikáni zsinat, ennek így kell lenni, majd sportszerûen hozzáteszi, elvileg meg lehetne szüntetni, de ez újabb kérdéseket vetne fel, hitvitát váltana ki. A papokra, - különösen vidéki közösségben - felnéznek, példaként követik ôket. A mai világban nehéz ideális családi életet élni. Ha nem sikerül a házasság, milyen példát mutat a keresztény értékek megôrzésére az egyházfi. Választhatóvá kell tenni, kinek az Úristen, kinek papné.
Ô már választott, a mezt reverendára cserélte, de még eljár edzésekre...
Vajda György
Gyalogosan vág neki csütörtökön a hatezer kilométeres Párizs-Dakar távnak két népszerû fiatal francia extrém-sportoló, az úgynevezett "parkour" szerelmese, hogy teljesítményével felhívja a figyelmet a faji diszkriminációra.
Magáncégek által szponzorált útjuk Franciaországon és Spanyolországon át vezet, majd a Gibraltár-szoroson átkelve Marokkóból a nyugat- afrikai partokon végigtalpalva jutnak el Szenegál fôvárosba, Dakarba. Napi ötven kilométert akarnak megtenni, és terveik szerint februárra érnek célhoz.
Raimundo Querido a Zöld-foki Köztársaságból származik, 12 éves kora óta él Franciaországban. Partnerével, a tôsgyökeres párizsi Daniel Girondeaud-val együtt - az alig tízéves múltja ellenére már a világ minden táján elterjedt - "parkour" elnevezésû városi extrém sport sztárjai. Macskaügyességgel másszák meg a toronyházakat, kapaszkodnak föl a falakra és huppannak le a virágágyásokba, a cél ugyanis, hogy a sport mûvelôje minél fürgébben és egyenesebb úton jusson el A pontból B pontba. A két huszonéves akrobata - akik az egyik párizsi szegénynegyedben nôttek fel - manapság már profik: kaszkadôrszerepet vállalnak francia és külföldi reklám- és játékfilmekben.
"Nemcsak azokért a gyerekekért akartam valamit tenni, akik itt élnek, és példaképüknek tekintenek, hanem a zöld-foki gyerekeknek is meg akartam mutatni, hogy ôk is sikeresek lehetnek" - nyilatkozta Querido, aki azonban a fölötti keserûségét sem rejtette el, hogy a szereplôválogatásokon még mindig nyílt diszkriminációval kell szembesülne származása miatt.
Querido elhatározta, hogy a túra végén hajóra száll társával, és megmutatja neki szülôhelyét.
Girondeaud mélyen megérti partnere motivációit: "27 év óta tudom, milyen a megkülönböztetés, az egyetlen fehér kölyök vagyok a negyedben".
A héten ünnepelte 25. születésnapját az elektronikus smiley.
Scott Fahlmann, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem professzora vetette elsôként képernyôre a mosolygó arc jelképeként a kettôspont-kötôjel- zárójel kombinációt :-).
Az interneten óriási karriert befutott smiley eredetijét - egy sárga karikában két pont és egy görbe vonal - 1963-ban találták ki egy biztosítócég számára. Fahlmann volt azonban az elsô, aki komputeres üzenetben vízszintesbe fordított helyzetben alkalmazta a mosolyjelet.
Az évforduló alkalmából a professzor és kollégái Smiley Award címmel diákversenyt hirdettek olyan ötletek díjazására, amelyek a személyközi elektronikus kommunikációt újíthatják meg.
Nyelvészek véleménye szerint a smiley és a többi írásos érzelmi jel (emotikon) segítségével az elektronikus levelezés során olyan hangulati tartalmakat is lehet közvetíteni, amelyekre írásban egyébként nem volna mód.
Fahlmann 1982. szeptember 19-én egy elektronikus bulletinen helyezte el elôször mosolyát. Az egyetemi szakemberek az on-line humor korlátairól és fôleg arról tanácskoztak, miként lehet jelezni írásban, hogy egy megjegyzést nem kell komolyan venni. A professzor a ma már közismert három jelet javasolta annak jelölésére, hogy tréfáról van szó.
Fahlmann mosolyjele a Carnegie Mellon campusáról gyorsan továbbterjedt, átvette a többi egyetem, majd népszerû lett az üzleti életben, és az internet kiépülésével az egész világ elsajátította.
A népszerû csevegôprogramok használói azonban ma már
nem szorulnak a hagyományos smiley-ra, egy sor emotikon-ábra áll rendelkezésükre a legkülönbözôbb érzelmi állapotok kifejezésére.
Hatvanhárom levél, távira-tok, levelezôlapok, amelyeket Maria Callas írt 1947 és 1950 között férjének, Giovanni Battista Meneghininek: ezek a legérdekesebb darabjai annak az árverésnek, amelyet december 12-én tartanak Milánóban.
Kalapács alá kerülnek ezenkívül a 30 éve elhunyt operadíva délutáni, koktél- és estélyi ruhái, levelek, amelyeket Franco Zeffirellinek, Luchino Viscontinak, Leonard Bernsteinnek, valamint Elsa Maxwellnek, az amerikai bulvársajtó neves újságírónôjének írt, továbbá személyes metronómja és egy dedikált ezüsttál, John F. Kennedy elnök ajándéke - írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.
Callas halála után ezek a tárgyak Meneghini birtokába kerültek, majd az ô halála után mindent házvezetônôje, Emma Brutti örökölt. A mostani tulajdonos nevét a Sothebys nem hozta nyilvánosságra.
A levelek egy része ismert, mivel ezek megjelentek Meneghini Feleségem, Maria Callas címû könyvében. Az árverésen csak együtt kaphatók meg. Kikiáltási áruk
50 ezer euró (12,5 millió forint).
Aki megveszi, Callas szívének egy részét vásárolja meg. A levelek szerelmes szavakkal, vágyódással vannak tele. Callas három levelet is írt naponta, amikor turnén volt. Kezdetben félt attól, hogy házassága felbomlik, mert a Meneghini- család nem nézte jó szemmel frigyüket. Attól tartott, hogy a feleségénél 27 évvel idôsebb téglagyáros elhanyagolja miatta üzleti tevékenységét. A házasságot, amely 10 évig tartott, végül mégis az énekesnô bontotta fel, amikor szenvedélyesen beleszeretett a görög hajómágnásba, Arisztotelesz Onassziszba.
Britney Spearsnek rendszeresen drog- és alkoholteszteknek kell alávetnie magát, és családügyi szakemberekkel kell konzultálnia minden héten - errôl rendelkezett a bíróság annak érdekében, hogy az
énekesnô két gyermeke megfelelô gondoskodásban részesüljön.
Mint a tmz.com címû bulvárhonlapon olvasható, Britney Spears rendszeresen drogokat és alkoholt fogyaszt, ezért a legfelsôbb bíróság határozata alapján hetente kétszer szúrópróbaszerûen drog- és alkoholvizsgálatnak vetik alá, valamint két családügyi szakember segíti gyermekei nevelésében.
Az énekesnô 2007. július 30-án vált el hivatalosan Kevin Federline-tól, akitôl két gyermeke született: Sean Preston kétéves, Jayden James egyéves.
A legfelsôbb bírósági döntés szerint a két szülô 50-50 százalékban törôdhet a két gyermekkel. A bíróság elrendelte továbbá, hogy a felek végezzenek el egy családkonfliktus-kezelô programot, s hogy egyikük sem tehet ócsárló megjegyzéseket a másikra.
Britney Spears 2004 októberében ment hozzá a táncos-rapperhez (nyolc hónappal a korábbi férjétôl, Jason Alexandertôl való válás hivatalos kimondása után), majd 2006 novemberében feloldhatatlan ellentétekre hivatkozva adta be a válópert.
Britney Spears nehéz idôszakon ment keresztül: válási hajcihô, féktelen bulizások, botrányos viselkedés (többek közt kopaszra nyíratta a fejét, és lesifotósokra támadott rá), rehabilitációs intézeti kezelések, a médiaorgánumok kereszttüze. Idén márciustól kezdett el rövidebb koncerteket adni éjszakai klubokban, legutóbb a Music TV díjátadó gáláján lépett és - sokak szerint - sült fel. Állítólag új lemezén dolgozik, de nem tudni, hogy mikorra várható a megjelenése.
Petôfi Sándor
Nem Pesten történt, amit hallotok.
Ott ily regényes dolgok nem történnek.
Szekérre ültek és azon menének.
Szekéren mentek, de ökörszekéren.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.
Világos éj volt. A hold fenn vala;
Halványan járt a megszakadt felhôkben,
Miként a bús hölgy, aki férjinek
Kalmár szellô járt a szomszéd mezôkön,
S vett a füvektôl édes illatot.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.
A társaságban én is ott valék,
S valék szomszédja éppen Erzsikének,
Beszélgetének s énekelgetének.
Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez:
"Ne válasszunk magunknak csillagot?"
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.
"Ne válasszunk magunknak csillagot? -
Szólék én ábrándozva Erzsikéhez. -
A csillag vissza fog vezetni majd
A múlt idôknek boldog emlékéhez,
Ha elszakaszt a sors egymástúl minket."
S választottunk magunkban csillagot.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.
Borjád, 1845. szeptember 26-október 7. között
"Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott."
Ki ne ismerné Petôfi hangulatos versének refrénszerûen visszatérô két sorát? És kiben ne ötlött volna fel, hogy valójában mi is történt az ifjú költô és Erzsike között azon a romantikus esti szekerezésen Sárszentlôrinc és Borjád között? A kérdések sorjázhatnának tovább, és közülük több lehetséges el is hangzott szeptember 15- én Sárszentlôrincen, a Petôfi-emlékhelyek 23. országos találkozóján, ahol a Petôfi- kutatás több szaktekintélye és nemzeti költônk emlékének számos megszállott éltetôje gyûlt egybe megosztani egymással a Petôfivel és a hagyatéka utóéletével kapcsolatos újabb tudnivalókat, nyilvánosan ismertetni, kötetlen beszélgetéseken közölni mindazt, ami az emlékhelyeken újdonságnak számít.
1991-tôl vált nemzetközivé az emlékhelyek évente megrendezett találkozója, akkortól nemcsak az anyaországiak keresik fel a vendéglátásra éppen soros települést, hanem olyan erdélyi, felvidéki helységek küldöttei is, ahol a szabadság és szerelem dalnoka valamikor megfordult, ahova valamilyen módon kötôdött, s ahol ezt nyilván is tartják, a köztudatban megôrzendônek tekintik. Sok ilyen város és falu van szûkebb pátriánkban, csodálkoztunk is, hogy a rendezvényen reprezentált emlékhelyek között miért olyan kevés az erdélyi. És egyáltalán, hogy nem volt még romániai település egy ilyen összejövetel házigazdája. Talán a következô években valahol erre is sor kerül. Mondjuk, éppen Fehéregyházán. Vagy Segesváron. Elvégre mifelénk is rengetegen rajonganak Petôfiért. Az a képzômûvész is például, aki évekkel ezelôtt települt át Marosvásárhelyrôl Magyarországra, és most kiállítással tisztelgett a rendezvény s persze, a költô emléke elôtt. Török Levente a Sárszentlôrinccel szomszédos Pálfán él, dolgozik, alkot.
Különben a vendéglátó község, ez a tetszetôs, rendezett település a Paksi kistérségben, a Dunántúlon, Tolna megyében, ezúttal is kitett magáért, dr. Oláh Pál, a Petôfi Társaság országos elnöke szavaiból arra következtethettünk, hogy ezért is kapta meg másodszorra is a találkozó rendezési jogát. Demény Károly polgármester és szervezôtársai mindenre odafigyeltek, gyarapodott is bôséggel a jelenlevôk élménye. Elsôsorban a szakelôadóknak, dr. Milbacher Róbert adjunktus igen érdekes és információgazdag értekezésének, dr. Ratzky Rita irodalomtörténész, a Társaság társelnöke elôadásának és Renkecz József helytörténész felszólalásának köszönhetôen. Az adjunktus Vörösmarty és Petôfi ellentmondásos, konfliktusos állapotba torkolló kapcsolatát taglalta izgalmasan, modern hangvétellel, az irodalomtörténésznô a költô Ibolyák címû, kevéssé ismert kötetét ismertette, a helytörténész pedig szuggesztíven mesélt A négyökrös szekér és a vers fôszereplôje, Sass Erzsike történetérôl. Kiderült, hogy hiteles tanúként maga a versbeli leányzó mondta el már hajlott korában, hogy azon a megverselt utazáson az ökörfogat hátsó ülésén bizony csókot kapott a romantikus költôtôl.
A tudományos értekezések után koszorúzás következett a Petôfi- emlékházzá alakított jegyzôlaknál és a korábbi evangélikus gimnázium mûemlék épületeinél, ahova a még gyermek Petôfi Sándor 1831-tôl járt két tanéven keresztül. Természetesen a koszorúzási helyeken a közkedvelt Petôfi-dalok is elhangzottak. Majd délután a rendezvény résztvevôi a négyökrös szekér útvonalát követve Borjádra zarándokoltak. 1845-ben ott idôzött Petôfi a Sass- kúriában egykori osztálytársánál és barátjánál, Sass Istvánnál. Akkor és ott született a szóban forgó költemény, de több másik is: a Szerelem átka, A magyar nemes, a Gyermekkori barátnémhoz (a jegyzô lánya, Hittig Amália), A költô s a szôlôvesszô, az S.K. emlékkönyvébe és az S.Zs. kisasszony emlékkönyvébe. És említsünk meg még egy verset, a Hegyen ülök címût. Ebben sárszentlôrinci kedves tanítójára emlékezik Petôfi.
A község egyébként nem csak rá büszke. Itt anyakönyvezték Illyés Gyula születését is, és itt járt iskolába megannyi olvasó kedves írója, a nemrég elhunyt Lázár Ervin is. Az ô nevét vette fel a helység közkönyvtára. Ha valaki arra autózik, ezt is ejtse útjába.
N.M.K.
Lezajlott a magyar dráma napja. A tegnapi marosvásárhelyi rendezvényrôl külön tudósításban számolunk be. Ma a nap magyarországi eseményei közt tallózunk.
A magyar dráma napja alkalmából elismeréseket adtak át, felolvasást, beszélgetést, illetve tanácskozást rendeztek pénteken Budapesten és több vidéki helyszínen.
A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája címû mûvének 1883. szeptember 21-i ôsbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, s új mûvek születését ösztönözzék.
A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), a Színházi Dramaturgok Céhe és az Új Színház közös rendezvénye az OSZMI konferenciatermében kezdôdött: Egressy Zoltán drámaíró közremûködésével rendhagyó irodalomórát tartottak A mai magyar színházi szöveg egy kortárs drámaíró szemével címmel.
Ezt követôen az Új Színház stúdiójában folytatódott a rendezvény, amelynek keretében díjkiosztót, felolvasást és beszélgetést tartottak. Az esemény vendége volt többek között Hubay Miklós, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Veress Anna, Lackfi János, Kôrösi Zoltán, Erdôs Virág és Gazdag Péter.
Itt adták át a Szép Ernô-jutalmat: életmûdíjat kap Hubay Miklós drámaíró, a színpadi beszéd megújításáért pedig Parti Nagy Lajos író, drámaíró részesült az elismerésben.
A Színházi Dramaturgok Céhének díját a 2006/2007-es évad legjobb magyar drámájáért Esterházy Péter írónak (Rubens és a nemeuklideszi asszonyok) ítélték, míg a Bálint Lajos- vándorgyûrût Veress Anna dramaturg, fordító, író kapta.
Az elismerések átadása után a Rivalda címû drámaantológiát Mor-csányi Géza, a Magvetô Kiadó igazgatója mutatta be a közönségnek.
Jelenünk drámái címmel válogatást láthattak a nézôk a 2006/2007-es évadban támogatott drámaírók mûveibôl (Örkény István-ösztöndíj, az NKA Színházi Kollégiumának alkotói pályázata). Rövid részletek hangzottak el Kôrösi Zoltán: Árpádfürdô, Lackfi János: Méricskélôk, Gazdag Péter: Hacsakúgynem és Erdôs Virág: Madarak címû mûvébôl. Ezt követôen a díjazott mûvekrôl, a kortárs magyar drámáról tartottak beszélgetést Forgách András író, Kiss Gabriella színháztörténész, Lôkös Ildikó dramaturg, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Tasnádi István író részvételével. Az est házigazdája Nagy András író, az OSZMI igazgatója volt.
A Szentendrei Új Kulturális Központ a magyar dráma napja alkalmából pénteken adta át az újonnan alapított Teátrum-díjat Budapesten, a Nemzeti Színház elôcsarnokában. A díjazottakat a 2007- es Szentendrei Teátrum palettájára tûzött darabok szereplôi közül választották.
Ugyanezen az eseményen Kriaszter Attila, a központ igazgatója egy különleges groteszk-abszurd drámaíróversenyt hirdetett, és ez alkalommal hozta nyilvánosságra a 2008-ban aranyjubileumát ünneplô, 50. Szentendrei Nyár programsorozatának fôbb eseményeit, valamint Szentendre kandidálását a 29. költôk világkongresszusára.
A Madách Irodalmi Társaság és a Szalézi Kollégium szervezésében pénteken kezdôdött a XV. Madách Szimpózium kétnapos ülése. A tanácskozás elsô napjának programját Csesztvén, a mûvelôdési házban tartották, délután koszorúzást rendeztek Balassagyarmaton, a Madách-szobornál.
Tatabányán, a Közmûvelôdés Házában szombaton tartják az V. ifjúsági tehetségkutató színjátékíró pályázat döntôjét. Az eseményen a nyertes alkotást, Kovács Dániel Gábor A libikóka címû drámáját ismerheti meg a közönség felolvasószínház keretében, Szabados Mihály rendezésében.
Hunyadi László egyre gazdagodó
portrégyûjteményére gondolunk, amely a
kiváló marosvásárhelyi
szobrászmûvész alkotásait felölelve kerekedik
népünk, nemzetünk nagyjainak mind teljesebb
panteonjává. E képzeletbeli kollekció akár
valósággá is válhatna, el tudnánk
képzelni valahol egy olyan emlékhelyet is, ahol e szobrok,
dombormûvek, plakettek együttesen továbbítanák a
megmintázott személyiségek és plasztikai
megformálójuk üzenetét, egyelôre azonban e
mûvek szétszórva találhatók sokfelé az
egész magyar nyelvterületen. És így is jól van,
sôt talán így van a legjobban, hiszen ez azt is jelzi,
hány helyen tartják fontosnak ily módon is
megörökíteni jeles elôdeink emlékét. Na meg
azt is, hogy
"történelmi emlékezetünket
gyógyító barátunkat", ahogy Hunyadit
Sütô András nevezte, itthon és az anyaországban
s még távolabb is sokan ismerik, alkotó
együttmûködésére sokfele számítanak.
Erre legújabban egy dicsô múltú és
reményteljes jelenû magyarországi településen, a
Kisalföld és az Alpok-alja
találkozásánál, a Fertô-tótól
délre található Fertôszéplakon
láthattunk példát.
"Ha Isten vezet, nem lesz hiányom semmiben"
A Széchenyiek jeligéjét idéztük, Fertôszéplak ugyanis másfél évszázadon át a Széchenyi-nemzetség lakhelye volt. Itt született a "legnagyobb magyar" édesapja, Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. Errôl a jelenleg még romlott állagú Széchenyi-kastély falán emléktábla tanúskodik. Azzal szemben pedig a dombra épült, impozáns római katolikus templom homlokzatán egy karakteres bronzdombormû fogadja az arra járót, Széchényi Ferenc Hunyadi László alkotta portréja, amelyet egy éve avattak ünnepélyes keretek között. Múlt vasárnaptól viszont már nincs egyedül: az ikertorony másik homlokzati részén azonos méretû, ugyanolyan ihletett, markáns relief tolmácsolja a mûvész és a helybeliek fôhajtását a magyarság egy másik példás személyisége, a mártír sorsú bíboros, Mindszenty József elôtt. Helyieket mondtunk és joggal, hiszen a dombormû születésénél ezúttal is a Széchényi Ferenc szülôfalujáért Alapítvány bábáskodott, ennek nevében is elsôsorban dr. Eöri Teréz professzornô, de másfelôlrôl is felkarolták az ügyet. Mint már annyiszor az utóbbi idôben, Kiskunfélegyháza hûséges fia és Hunyadi László mûvészetének támogató tisztelôje, a sásonyi (Winden am See) dr. Tarjányi József tartotta leginkább szívügyének és tett is sokat azért, hogy ez a dombormû is ott legyen a pompás barokk mûemlék templom falán. A Mindenszentek tiszteletére épült, 1735-ben felszentelt kéttornyú templom, lenyûgözô belsô faragott díszeivel, bútorzatával, szobraival, festményeivel és grafikai lapjaival, valamint az ôsi település, amely volt már a Zsigmond királyé, a Nádasdyaké és az Esterházy Pálé is, immár a sokat szenvedett egyházfô karizmatikus egyéniségét sugárzó portréjával is vonzza az újabb látogatókat. Ezen a ragyogó szeptemberi napon is jöttek messzebbrôl is a dombormû leleplezésére és megáldására, Kiskunfélegyházáról, Keszthelyrôl, a felvidéki Királyfiakarcsáról például. Szombathelyrôl a Mindszenty bíboros életét és korát tartalmas elôadásban bemutató Perger Gyula plébános, aki Fertôszéplak-Fertôd plébánosával, Szuchentruk Józseffel együtt a szentmisét is celebrálta. A hat harangú templomot övezô régebbi szoboregyüttes a közeli Kálvárián illetve Szent Anna, Nepomuki Szent János szobra méltóképpen egészült ki a mai mûvész alkotásaival. Hogy ki az alkotó és eddig milyen pályát futott be, azt mi, marosvásárhelyiek jól tudjuk, hiszen Hunyadi Lászlót igen sokan ismerik és kedvelik tájainkon. De már mondtuk, nem csak itt. A neve a távolabb élô mûvészetbarátok számára is ismerôsen cseng. És immár könyvbôl is tájékozódhatnak róla. A Marosvásárhelyen több száz érdeklôdô jelenlétében hónapokkal ezelôtt bemutatott albumot szeptember 13-án a kiskunfélegyházi közönség is kézbe vehette és dedikáltathatta.
"A kötet Sándornak köszönhetô"
Petôfi Sándornak, természetesen, annak a halhatatlan költônek, akinek a költészetét és népét szolgáló önfeláldozását a fentebb már említett dr. Tarjányi József rajongó szenvedéllyel igyekszik népszerûsíteni. Amint a könyvbemutatón elmondta, ez a rajongás vezette el a fehéregyházi Petôfi- emlékmû szerzôjéhez, Hunyadi Lászlóhoz is. Az ismeretségbôl hamar barátság lett, s amikor felmérhette a szobrász teljes munkásságát, meggyôzôdése lett, hogy a mûvész egy átfogó, igényes monográfiát érdemel. Ezért kezdeményezte az albumot s támogatta minden módon, fényképekkel is, sôt olykor szerkesztôi és mûszaki szerkesztôi feladatokat is vállalva, a szép kötet kiadását. Meg azt is, hogy szeretett szülôvárosában, Kiskunfélegyházán Hunyadinak minél több mûve legyen. A legfontosabbak közül kettô, a Petôfi- és a Szent István- szobor méltóképpen gazdagítja a példásan karban tartott alföldi település köztéri szoborállományát. Többen is felkarolták az ügyet, amelyet Tarjányi szorgalmazott, mert mondanunk se kell, hogy Kiskunfélegyházán, amelyet a költô maga is szülôvárosaként tartott számon, csillapítatlan a Petôfi-kultusz, nagy becsben van a kultúra. A Móra Ferenc Közmûvelôdési Egyesület, a kiskunfélegyházi Petôfi Sándor Alma Mater Társaság és a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány, a jelenlegi könyves esemény szervezôi igen sokat tesznek ilyen vonatkozásban. Persze, másokat is megnevezhetnénk, közösségeket és személyeket, mindenekelôtt dr. Ficsor József polgármestert és Tóth Gyuláné Timár Emíliát, a Petôfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola és Fiúkollégium lelkesedésben utolérhetetlen igazgatóját, akiknek köszönhetôen valóban sokáig emlékezetes marad a mostani rendezvény.
Nyilván ebben minden közremûködônek jelentôs szerepe volt, így Tóth Gyulánénak mûsorvezetôként is, a zongoradarabokat elôadó dr. Tarjányi Jánosnak és a tárogatót ihletetten megszólaltató Tóth Ákosnak valamint a könyvet és Hunyadi mûvészetét ismertetô Nagy Miklós Kundnak s a kiadó budapesti Könyvdokot vezetô Nagy Zoltánnak, de leginkább a találkozót jelenlétével megtisztelô számtalan nézônek, hallgatónak, akik ismét bizonyították, a várost joggal tekintik Magyarország egyik fontos szellemi központjának, a Kiskunság vendégvonzó, rokonszenves "fôvárosának".
N.M.K.
Könyvjelzô
A skandináv országokba szakadt magyarok ôrzik magyarságukat. Álságosnak tûnhet a kijelentés, ha nem állna mögötte (most például, a véletlen szerencse folytán) az a két vaskos kötet, amelyek címlapján ez áll: "Ághegy. Skandináviai magyar irodalmi és mûvészeti lapfolyam." Az egyik 2004-es évjelzetû és 1350 oldalt számlál, a másik 2006-os, és tízzel nagyobb. Szerkeszti a kolozsvári illetôségû "svéd", Tar Károly, nevét a romániai olvasó a bukaresti Ifjúmunkás címû hetilap hasábjairól ismerheti, munkatársai Balázs Viktória, Békássy N. Albert, Kasza Imre (képzômûvészeti rovatvezetô), Kovács Ferenc (szerkesztôhelyettes), Maros Miklós, Ortman Mária, Patasich Csilla, Sulyok Vince, Szente Imre, Ungváry Tamás.
Ha kíváncsi az ember az "északi magyarok" életére, jó, ha rákattint a világhálós lapok közül éppen erre az Ághegyre, vagy a Magyar Liget nevûre, melyet ugyancsak Tar Károly alapított, 1999-ben, és amely "a dél- svédországi magyarok családi lapja", de tág az öle, van benne pl. oslói oldal is, a Cs. Szabó Lászlótól "elorzott" Szerelmes földrajz rovatban pedig útirajzféleség is található a lappok földjérôl. A liget svédül lund, kézenfekvô hát, hogy magyar liget az a pár oldalnyi anyanyelv, amely az interneten oly szép és színes, hogy vágyat érez az erdélyi szemlézô a svéd magyarsághoz. (Szerencsére idejében meg is gondolja magát.)
Üdvtanilag pompás a dolog, de házi szemmel minden más. Ezt innen nem ítélhetjük meg, nekünk elég, ha boldogsággal tölthet el, hogy magyar alkotókról olvashatunk Dániától Lappföldig, Sulyok Vincétôl a sajnálatosan eltávozott Mervel Ferenc fordítóig, ha látjuk, milyen hosszú a skandináviai országokban élô prózaírók, költôk, fordítók, tanulmányírók, kritikusok, közírók, zeneszerzôk, zenei elôadómûvészek, könnyûzenészek, rendezôk, színészek, énekmûvészek, mozgásmûvészek, film-, videó- és fotómûvészek, festôk, grafikusok, szobrászok, formatervezôk, textilmûvészek, építészek, restaurátorok, mûvészettörténészek, mûkedvelô képzômûvészek névsora. Számomra üdítô találkozni "egykori" vásárhelyeiek nevével, akkor is, ha elôször látok-hallok róluk. Akkor is, ha tudva tudom: szerény teljesítményük ott fent igencsak felértékelôdik - költôcske próbálkozásaikkal például idehaza aligha rúghatnának labdába... Üdítô olvasni Maros Miklós zeneszerzô anekdotikus jelzését Szilágyi Domokosék, Majtényi Erikék egykori látogatásáról.
Úgy tûnik, mennél inkább fogyatkozunk, annál inkább számon tartjuk egymást. A nagy skandi ég rászisszen az emberre: kicsiny vagy, koma.
Itt nem lehetsz sem Rongy Elek, sem példakép.
b.d.
Valahol
"Van egy falu." Valahányszor a szülôhelyérôl írt volna, ez a cím tülekedett pofátlanul elébe. Sosem volt ereje leírni. Közhelyes, sôt közröhejes. Van egy falu. Mennyi falu van. Mennyi közhely. Mely végtelen baromság.
Nézte magát reggel a tükörben, tûnôdött, kit hívna föl e korai órán. Fél öt. A rádió Brüsszelrôl beszélt, nem az Európai Uniót társította. Vallonok és flamandok szembenállását.
Egy nô jutott eszébe, nem szép, sôt. Találkoztak egyszer a liftben, és ô vadállati késztetést érzett, valami dühbéli impulzust a nô megerôszakolására.
Találkozott a tekintetük, lesütött szemmel várták a kilencedik, a tizedik emeletet.
Szülôhelyén nincs telefon, térerô, az emberek nem tudnak effélérôl, semmit sem utálnak. Na mégis, a pálinkafôzés után maradt, patakdombra vetett cefremaradékot. Egyszer régen berúgtak a kacsák, libák, ezt észrevette a rekviráló katonatiszt, és áfter nehezen hagyta magát leitatni und megölni.
A szülôhelyérôl nem tud írni semmit, de milyen jó regény születhet arról, ahol sosem történik semmi.
Azt a tisztet is látja néha, csirkehassal, puffadtan. Kapott egy pompás szarvasnyelû bicskát ajándékba, legalább tizenkét centis a pengéje, azzal lehetne jól felb/koncolni a faszit.
Késztetést érez belebökni rossz arcú alakokba.
Fehérfegyver a fél szívünkben.
Ez, hogy van egy falu, úgy érdekes, ha akkor mutatjuk, mikor a levegôben lebeg, por és hamu, korom és kirándulás formájában.
Nincs egy falu, döntötte el, aztán bôszen megvágta az arcát.
Megjött a kocsi, lement, beült, köszöntötte a sofôrt, akit azzal bíztak m