|
LIX. évfolyam 220. (16702.) sz. |
2007. szeptember 21., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Hosszú vajúdás után szerdán este a szociáldemokraták eldöntötték, hogy hétfôn bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. A döntésre keresve sem kaphattak volna jobb idôpontot, hiszen a szenátus egy nappal korábban utasította el azt a két törvénytervezetet, melyek a kormánynak a demokrata kivonulás utáni átszervezését leszögezô sürgôsségi kormányrendeleteket szentesítették volna. Könnyen lehet, hogy a kormány vesztesen kerül ki az újabb támadásokból, és ha így lesz, igencsak forró ôsznek nézünk elébe.
Egyelôre nemigen világos, hogy mi is vette rá a kormányt eddig az árnyékból támogató szociáldemokratákat a döntésre. A napokban híre ment, hogy miniszteri tárcák átvételérôl, azaz a kormányba lépésrôl tárgyaltak volna a liberálisokkal. Ezeket az információkat mindkét párt cáfolta, de attól még simán lehetnek igazak. Másrészt az tény, hogy a bizalmatlansági indítvány benyújtásáról hozott döntés elôtt Mircea Geoana szociáldemokrata és Emil Boc demokrata pártelnök is külön-külön találkozott az államelnökkel, de az ott megbeszéltekrôl lényegében senki semmit nem hozott nyilvánosságra. Ám tudvalevô, hogy a kormány bukása esetén az elnöknek kell új kormányfôt megneveznie, így nagy valószínûséggel a kormány menesztése volt a téma mindkét találkozón.
A jelek arra mutatnak, hogy a szociáldemokraták hatalmat akarnak, akár egyezség, akár a kormány megbuktatása árán. A valóság az, hogy a kormány eddig sem maradhatott volna hatalmon az ôk parlamenti támogatása nélkül, így egy esetleges PSD–PNL-megegyezés útján a szociáldemokraták bevonása a kormányzásba tulajdonképp csak annyit jelentett volna, hogy a PSD nem árnyékból, hanem nyíltan lépett volna hatalomra. Az egyezség helyett a kabinet megbuktatása esélyt adhat nekik, hogy többet szerezhessenek meg, mint amennyit a fehér asztalnál remélhettek volna.
Az ország és fôleg az adófizetô, mint mindig, most is a rövidebbet húzhatja az ügybôl. Elôször ott, hogy a kormányválság egyenértékû azzal, hogy hónapokig semmi sem történik a fontos kérdésekben, amíg a hatalmi koncot a pártok el nem osztják egymás között. Másodszor pedig ott, hogy hiába halogatták az EP-választásokat novemberig, ha most ismét belpolitikai ingyencirkusz lesz mûsoron, senki nem fog azzal törôdni, hogy arra érdemes képviselôket küldjön az ország az Európai Parlamentbe, ahol nagyon fontos lenne a kompetens képviselet. Tehát akármilyen jelszót is tûznek az indítvány zászlajára a szociáldemokraták, egyértelmû, hogy az ügybôl most legfeljebb néhány politikus nyer. Amit a választók és az ország érdekeirôl mesélnek a kérdés kapcsán, az már kampányszólam.
Szeptember 13-án Szászrégenben nyitott kihelyezett irodát a prefektúra. A hivatalhoz a helybelieken kívül 26 környékbeli község helyhatósági képviselôi és lakói fordulhatnak jogorvoslatért. A kormánybiztosi képviseletet Koos Gabriela jogtanácsosra bízták. Feladatkörérôl a prefektusi kirendeltség irodavezetôjével beszélgettünk.
– A képviselet avatásán elhangzott, hogy Koos Gabriela ideiglenesen vállalta el az irodavezetést. Miért csak ideiglenesen?
– Szempont volt, hogy az iroda tevékenységét a prefektúrán dolgozó jogi, közigazgatási tapasztalattal rendelkezô munkatárs indítsa be. 1998- tól vagyok a prefektúra jogtanácsosa, mostani kinevezésemig közigazgatási osztályt vezettem. 1997- ben végeztem a jogi egyetemet Nagyváradon, majd 2005-ben a bukaresti politikatudományi egyetemen mestervizsgáztam, számos jogi, közigazgatási továbbképzôn vettem részt, ráadásul szászrégeni vagyok, talán emiatt találtak alkalmasnak arra, hogy az irodát beindítsam. Valószínû, hogy a prefektúrán is szükségük lesz rám, ezért az ideiglenesség.
– Milyen közigazgatási egységek tartoznak a szászrégeni kirendeltséghez?
– Szászrégenen kívül Magyaró, Bátos, Alsóbölkény, Marosvécs, Beresztelke, Alsóköhér, Kozmatelke, Déda, Faragó, Gernyeszeg, Sárpatak, Görgényszentimre, Hodák, Erdôlibánfalva, Alsóidecs, Tekeújfalu, Palotailva, Petele, Ratosnya, Marosoroszfalu, Görgénysóakna, Gödemesterháza, Marosfelfalu, Felsôrépa és Vajdaszentivány tartozik hivatalomhoz.
– Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan jogkörökkel rendelkezik a szászrégeni kirendeltség, mint a prefektúra?
– Majdnem. A kirendeltség célja, hogy megkönnyítse a megyeszékhelyen levô intézmény munkáját azáltal, hogy az ügyintézés egy részét átvállalja. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az említett községek lakói bármilyen jogsérelemmel hozzám fordulhatnak, és a lehetôségekhez képest megpróbálok segíteni. Vannak olyan ügyek, amelyeket itt helyben, Szászrégenben el lehet intézni. Gyorsan, a bürokráciát leépítve, azonnal továbbítom a panaszokat, illetve megoldást keresek a dekoncentrált intézmények helyi kirendeltségénél, ugyanakkor a programnak megfelelôen minden olyan okiratot, ügyet, amelyet nem tudtam a helyszínen rendezni, pénteken személyesen továbbítom a prefektusnak. Mindemellett igen fontos, hogy az említett községekben hozott tanácsi határozatok, illetve polgármesteri rendeletek törvényességi felügyeletét itt láthatom el, amivel lerövidül az ügykezelés.
– Melyek a leggyakoribb állampolgái panaszok?
– Legtöbben a földtulajdon rendezését sérelmezik, sûrûn kifogásolják a helyi földosztó bizottságok munkáját. Van azonban panasz a nyugdíjkiszámítással, az egészségügyi ellátással, munkaüggyel kapcsolatban, mindezekben jogsegélyt is igényelnek, olykor azonban elég a jó tanács, az útbaigazítás.
– Hogyan fogadják az érintett hivatalok a prefektusi képviselet közbenjárását?
– Az a tény, hogy az irodát a szászrégeni polgármesteri hivatalban létesítettük, azt jelenti, hogy a hivatal, a helyi önkormányzat nyitott irányunkban. Jó az együttmûködés Nagy András polgármesterrel, aki azt mondta, bármilyen gond felmerül, azonnal jelezzem neki. A napokban vettem fel a kapcsolatot a különbözô állami intézmények helyi képviseletével is, elmondtam, személyesen fogom majd az állampolgárokat képviselni, amennyiben valamilyen intézményüket érintô gonddal hozzám fordulnak. Azt tervezzük, hogy két alkalmazottal nemsokára megnyitjuk a prefektura hatáskörébe tartozó gépkocsi-lajstromozási hivatal helyi kirendeltségét. Így jogosítványokért, gépkocsi- bejegyzésért, -törlésért nem kell Marosvásárhelyre menni. Ciprian Dobre ajánlására a munkaügyi és társadalomvédelmi igazgatóság is létesít kirendeltséget.
– Az iroda hivatalos megnyitásakor az is elhangzott, hogy a kirendeltség az európai uniós programok kivitelezésében is segítséget nyújt. Mirôl van szó tulajdonképpen?
– Egyfajta közvetítô szerepet vállalunk fel, ami abban áll, hogy az Európai Unió által támogatott fejlesztési programokat, pályázati kiírásokat továbbítjuk a helyhatóságok felé. Támogatjuk és partnerei vagyunk a kistérségi társulásoknak. Mint ismeretes, a körzetünkben két ilyen társulás, a Maros, illetve a Görgény völgye régiós társulás mûködik, kiváló turisztikai, vidékfejlesztési potenciállal. Arra szeretnénk ösztönözni a polgármestereket, helyi tanácsosokat, hogy minél teljesebben használják ki az unió által felkínált lehetôségeket
– Végül, mondjuk el a Népújság szászrégeni olvasóinak a prefektusi iroda munkaprogramját?
– Hétfôtôl péntekig 8–16 óra között dolgozom, meghallgatás kedden és csütörtökön 10–13 óra között van. Pénteken a marosvásárhelyi prefektúrán rendezem azokat az ügyeket, amelyekre Szászrégenben nem találtam megoldást. Ezenkívül az érdekeltek a 0265-513-322-es, vagy a 0265-511-114-es telefon 119-es mellékállomásán vagy a reghin@prefecturamures.ro elektronikus postacímen fordulhatnak hozzám.
Határozatban szentesítette csütörtökön a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítô hírhedt Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A szlovák honatyák a határozat mellett, az MKP húsz képviselôje ellene szavazott.
A kormányhoz tartozó nacionalista erô, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el ôket, s történt mindez a kollektív bûnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.
Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erôteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Az indítványozó szerint a parlamenti határozatra azért van szükség, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselôi és egyes magyarországi szervezetek idônként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak.
A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levô képviselôje közül százhúszan a határozat mellett szavaztak, egy képviselô nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártjának húsz képviselôje – a teljes magyar frakció – szavazott.
A dekrétumok kérdésében a szlovák politikai színtéren tartós a nézetazonosság: értelmezésük szerint a – tucatnyi rendelkezésében ma is hatályos – dekrétumok a II. világháború utáni európai rendezés, a "nácitlanító" intézkedések részét képezik, ezért most a megerôsítô határozat az 1945-1948 között meghurcoltak kollektív háborús bûnösségét is megerôsítô szándékot igazol, jóllehet a határozat preambulumában helyet kapott egy mondat, amely szerint ezzel együtt "a kollektív bûnösség elvét elutasítja" a parlament. Ezt az MKP is megszavazta, de a továbbiakat már nem.
Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetôje az MTI-nek ezt mondta: "Bármennyire is hihetetlen, de tény: három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a szlovák törvényhozás ma megerôsítette a kollektív bûnösség elvét." Bárdos cinikus és álszent ellentmondásnak minôsítette, hogy miközben a szlovák honatyák megpróbálnak elhatárolódni a kollektív bûnösség elvétôl, a határozat harmadik pontjában leszögezik, hogy a dekrétumokból "eredô jogi- és tulajdonviszonyok megkérdôjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok".
Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, ezzel együtt pedig a meghurcoltak jelképes kártérítésének szükségességét, majd egy szlovák-magyar megbékélési indítvány – kölcsönös bocsánatkérést is felvetô – szövegtervezetét juttatta el mindkét parlament házelnökének, illetve a parlamentek valamennyi frakciójának. Noha magyar részrôl egyértelmûen békülékenységet jelzô vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erôk a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy bármely magyartól is bocsánatot kérjenek, ellenben igen határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfô egyenesen "égbekiáltó pimaszságnak" nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat.
A csütörtöki szavazást követôen Csáky Pál, az MKP elnöke az MTI-nek elmondta: "A szlovák parlament ma hatvan évvel forgatta vissza Szlovákia történelmének óramutatóit. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a szlovák honatyák ilyen dokumentumhoz adták a nevüket, jóllehet a határozatnak törvényi jogereje nincs, ilyen tekintetben egy darab papír csupán, amely azonban letagadhatatlanul tanúsítja a mai modern Európában elfogadhatatlan gondolkodást."
A fûtésszezon megkezdéséig remélhetôleg befejezzük a fôvezetékek cseréjét, amely hozzájárul a hôveszteség csökkentéséhez. Így a lakók nem fognak télen hóvirágot szedni a csövek mellett – mondta Pop Tiberiu, a marosvásárhelyi Energomur Rt. hôszolgáltató vállalat kereskedelmi igazgatója, akit arról kérdeztünk, hogy a hideg idôszak beállta elôtt befejezik-e a javítási, korszerûsítési munkálatokat, illetve, javul-e idén a távhôszolgáltatás. Rossz hírrel is szolgált: október 1-jétôl a hôenergia gigakalóriánkénti ára 164 lej lesz a korábbi 150 lejjel szemben.
Az Energomur háromlépcsôs stratégiát dolgozott ki a távhôszolgáltatás javítására. Tavaly több mint húsz kazánházat automatizáltak, korszerû berendezéssel láttak el. Idén nyáron elkezdték kicserélni a fôvezetékeket elôszigetelt csövekre azokban a lakónegyedekben, ahol a fogyasztók többsége még a központosított hôszolgáltató rendszerben fûti lakását – fejtette ki Pop Tiberiu. Az idén a Tudor negyedben az 5-ös és 6-os kazánházakhoz tartozó fôvezetékeket cserélték, ott és a Kövesdombon zajlanak ilyen jellegû munkálatok. A Tudorban összesen 2,5 kilométer elôszigetelt vezeték lesz, ez a beruházás több mint négy és fél millió lejbe kerül, a Kövesdombon pedig a 4,6 kilométernyi szakaszon közel három és fél millió lejre van szükség.
A Népújság kérdésére, hogy miért késtek a munkálatokkal, a kereskedelmi igazgató azt válaszolta, hogy a kormány késôre utalta ki a pénzt, ezért nem tudták a kötelezô közbeszerzési eljárást idejében lebonyolítani és a munkálatokat megkezdeni. Közölte viszont, hogy mivel rövid szakaszonként cserélik a vezetékeket, lehetôség van arra, hogy a hidegek beálltával a munkálatokat felfüggesszék, és technikailag is megoldható a rendszer beindítása, amelynek feltöltése már az elmúlt héten elkezdôdött.
Az Energomur a törvényes elôírások értelmében abban az esetben indítja el a fûtést kötelezô módon, ha a napi átlaghômérséklet +10 Celsius-fok alá süllyed. Ez a korábbi évek tapasztalatai szerint október 10-15-e körül várható. Viszont azokban a tömbházakban, ahol a lakók egyöntetûen igénylik a fûtést, és ezt kérvényezik a vállalatnál, korábban megkezdôdhet a távhôszolgáltatás. Ugyanez a közintézményekre is vonatkozik. Viszont ennek a fordítottja is lehetséges, minden évben akad olyan lakótársulás, amely azt kéri, hogy november 1- jéig ne indítsák be a fûtést. Az ilyen jellegû kéréseknek helyt ad a távhôszolgáltató.
Kiegészítésképpen az igazgató elmondta, hogy ôsszel a hôenergia vízszintes elosztása is megkezdôdhet. Ez azt jelenti, hogy hôenergia-mérô órát szerelnek a lakrészek bejáratához, ennek alapján mindenki csak az általa elfogyasztott hôenergiáért fizet, továbbá, hogy akkor zárja el a fûtést, amikor akarja. A lakás bejáratáig a kivitelezés költségeit a szolgáltató állja, a belsô vízszintes hôelosztással járó szerelési munkálatokat a lakástulajdonosok fizetik. A fogyasztókkal egyéni szerzôdést köt az Energomur.
– Ha a vízszintes elosztás beválik mind a távfûtés mind a költségek szempontjából, könnyebb lesz meggyôzni a lakókat, hogy ne váljanak le a központosított hôszolgáltató rendszerrôl. Jelenleg 28.000 lakrészt lát el az Energomur – mondta Pop Tiberiu.
– Antall József szerepe történelmi jelentôségû volt életünkben, mert az önállóság elvén alapult. Tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek, és hogy az egységes magyar nemzet eszméjét csakis így lehetett ébren tartani – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök csütörtökön, Budapesten, Antall József, a rendszerváltás utáni elsô szabadon választott magyar kormány miniszterelnökének politikai mûvét méltató rendezvényen. A Deák Ferenc Közéleti Klub, az Antall József Baráti Társaság és az Antall József Alapítvány által szervezett eseményen az RMDSZ elnöke mellett Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter, Salamon Konrád történész, Kodolányi Gyula, a Magyar Szemle fôszerkesztôje, Elek István közíró, valamint Szávay János irodalomtörténész tartott elôadást a "nemzet miniszterelnökének" máig meghatározó politikai munkásságáról. Beszédében a szövetségi elnök úgy fogalmazott, emlékezetes az a figyelem, az a feszült érdeklôdés, a megértésre és empátiára való törekvés, amellyel Antall József viszonyult a határon túli magyarsághoz. – Majdani kapcsolatunkban, abban a néhány négyszemközti beszélgetésben is ezt éreztem: tiszteletet és szeretetet e különös emberfajta, a határon túli magyar iránt. És ezt nem érzem azóta a magyar politikusok nagy részénél – a kevés kivételtôl eltekintve –, hogy nem azért kezelnek esetleg egyenrangú partnerként, mert így írja elô a politikai illemtan, hanem azért, mert tényleg van valami, amit mi biztosan jobban tudunk: tudniillik azt, hogy mi is van velünk. Úgy értékelte, Antall József szerepe azért történelmi jelentôségû, mert számára nem volt ellentmondás abban, hogy egy nemzethez tartozunk, de magyarságunkat bizonyos helyzetekben nemcsak hogy külön-külön éljük meg, hanem külön- külön is kell érvényesítenünk – hangoztatta. Markó Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy Antall Józsefnek egy megfelelô, ám rendkívül nehéz politikai idôszakban kellett megfogalmaznia a határon túli magyarsággal kapcsolatos alapelveket: az 1989 elôtti magyar vezetôk, Kádár János és Grósz Károly ugyanis elmulasztották ezt. – Ilyen elôzmények után kellett Antall Józseféknek koncepciót építeni, intézményeket létrehozni, kapcsolatrendszert kialakítani. Más szóval: elkezdeni Trianon következményeinek felszámolását, az úgynevezett ,,határmódosítás nélküli nemzetegyesítést". – Antall József korszakos érdeme az a felismerés, hogy a határon túli magyar közösségek önállóságát támogatni kell, mert erre még hosszú ideig szükség lesz.
– Másfél évtized múltán azt kell mondanom, hogy az akkor letett alapokra azóta is lehet építeni, azóta is állják a próbát. Antall József öröksége nemcsak vállalható, hanem nélkülözhetetlen is. Legalábbis azoknak, akik nem pártpolitikában, hanem egy hajdani és majdani egységes nemzetben gondolkodnak – szögezte le az RMDSZ elnöke.
November 14-én tartják a soron következô, harmadik magyar–román együttes kormányülést Nagyszebenben – jelentette be Göncz Kinga magyar és Adrian Cioroianu román külügyminiszter csütörtökön Budapesten. Pragmatikus, gyakorlatias kormányülésre készülünk, a korábbi két szimbolikus értékû tanácskozás után – mondta a román külügyminiszter, miután Göncz Kingával tárgyalt.
A tervezett témák között szerepel a két ország közötti szociális egyezmény, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését a Magyarországra települt román állampolgárok számára. Adrian Cioroianu azt mondta, az együttes ülésen tárgyalni fognak a magyar munkaerôpiac románok elôtti megnyitásáról is, és Bukarest szeretné, ha több szakképesítést fogadna el Magyarország. A harmadik téma a közös projektek ügye lesz.
A pontos napirendet egy közös szakértôi bizottság határozza meg. Arra a kérdésre, hogy az együttes kormányülésen szó lesz-e a székely autonómia kérdésérôl, a román külügyminiszter azt mondta: nyitottak minden témára, de bizonyos ügyek megtárgyalása "kitolódhat". A külügyminiszterek a csütörtöki tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttmûködési megállapodást köt egymással. A diplomáciai vezetôk egyetértettek abban, hogy Magyarország és Románia között szoros együttmûködés alakult ki az elmúlt években.
Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényrôl, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a Babes-Bolyai Egyetemen. Adrian Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai alsóház napirendjén van.
A romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán Adrian Cioroianu azt mondta, lassú, de konkrét lépések történtek az ügyben. Az ingatlanok visszaszolgáltatása nemcsak a magyar kisebbséget érintô kérdés, Románia egységesen szeretné rendezni a problémát – tette hozzá.
A román külügyminiszter budapesti látogatásán tárgyalt Sólyom László államfôvel és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is.
Sólyom Lászlóval egyebek mellett a román kisebbségi törvény szükségességérôl és a romániai magyar nyelvû felsôoktatás fejlesztésérôl tárgyalt román külügyminiszter.
(MTI/AFP) Amikor e hét végén Lorenzo Marioni utoljára kijön a pultból a New Picadilly Caféban, London egyik legrégibb kávézójában, több mint 50 év után húzza le a rolót, az ingatlanüzlet nyomásának engedve.
A "kávéházak katedrálisának" nevezett hely hivatalosan szeptember 22-én zár be. De az is elképzelhetô, hogy az olasz származású fônök, aki éppen e hónapban ünnepli 64. születésnapját, addig lesz nyitva, amíg készletei elfogynak. "Akkor majd nem rendelek több árut, amikor mindenki mindent felfalt, kiteszek egy táblát: »Horgászni mentem«" – mondta.
Amikor a New Picadilly Café vörös neonjai végleg kihunynak, bulldózerek szállják meg a Denman street 8-at, hogy helyet csináljanak egy sokfunkciós épületnek, átadva a patinás kávéházat a történelemnek.
"Fantasztikus hely" – mondja Dylan Howe jazzdobos, aki rendszerint itt költötte el délutáni reggelijét. Felesége, Zoe Street Howe zeneszerzô szomorúan veszi tudomásul a kávéház pusztulását. "Az étteremláncoknak nincsen lelke, nem is hasonlíthatók ehhez. Itt mindig különféle emberek fordulnak meg, de megvan az intim hangulat is" – teszi hozzá.
Lorenzo Marioni új szót talált ki az ingatlancápáknak a környéken folytatott pusztítására: "draku-lizáció." "Olyan ez, mintha Drakula és barátai kiszívták volna e helyek lelkét" – mondja a fônök.
Azok számára, akik idejárnak, a "New Picadilly" a múlt jelképe, és ugyanolyan eredeti, mint maga a tulaj, aki egy beszélgetés során könnyedén ugrál Schopenhauertôl Somerset Maughamig, a sohói örömlányoktól Raszputyinig. A helyet az 1951-es brit modernista divat ihlette, és Marioni nem is engedett hozzányúlni az elmúlt több mint öt évtizedben. Két évvel ezelôtt itt forgatta Richard Curtis Lány a kávéházban címû filmjét, amely a szegénység elleni világkampány része lett. A boxok felett villogó neonok és régi cigarettareklámok láthatók, a teát pedig pirexcsészékben szolgálják fel.
Országos hulladékgyûjtési akcióra kerül sor október 6-án, amikor a marosvásárhelyi, segesvári, szászrégeni és dicsôszentmártoni lakosoknak lehetôségük adódik, hogy megszabaduljanak a már nem használt háztartási gépeiktôl, berendezéseiktôl – hangzott el tegnap a Marosvásárhelyi Környezetvédelmi Ügynökségnél tartott sajtótájékoztatón.
A kezdeményezés Korodi Attila környezetvédelmi minisztertôl származik. Ennek alapján október 6- án a húszezer lakosnál népesebb városokban a fölöslegessé vált háztartási gépeket: hûtôszekrényeket, mosógépeket, rádiókat, televíziókat lomtalanítás keretében gyûjtik össze az erre felhatalmazott kereskedelmi társaságok.
Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Románia vállalta, hogy 2007 végéig lakosonként három kilogramm ilyen típusú hulladékot gyûjtenek össze.
– A hulladékszámba menô elektronikai cikkeket külön kell összegyûjteni és tárolni, ugyanis ezek veszélyes anyagokat is tartalmaznak – fejtette ki Danut Stefanescu, az ügynökség vezetôje. A háztartási gépek összegyûjtésének megszervezése a helyi önkormányzatok feladata. Maros megyében idén eddig alig 14,2 tonna ilyen hulladék gyûlt össze, holott az év végéig 1500 tonnának kellene összegyûlnie.
Az elektronikai hulladékok begyûjtésére megyénkben három kereskedelmi társaság jogosult, a maroskeresztúri Ormatin Kft., a marosvásárhelyi Recycling Prod. Kft. és a küküllôdombói Poliglot Kft. Megyeszinten négy begyûjtési pont létezik: Marosvásárhelyen a Salubriserv székhelyén, továbbá Szászrégenben, Segesváron és Dicsôszentmártonban. Az október 6-i lomtalanítást nyolc tehergépkocsival végzik, lakóteleprôl lakótelepre.
Országosan három vállalat jogosult a háztartási gépek jelentette hulladékok feldolgozására. Hamarosan Vidrátszegen is létrejön egy ilyen "állomás".
– Ez a hulladéktípus utólagos feldolgozást igényel ahhoz, hogy gazdaságilag megfelelô megoldás legyen, így igazából nem vagyunk erre felkészülve – fejtette ki Csegzi Sándor alpolgármester a tegnapi sajtótájékoztatón. Október 6-án tudatosítani szeretnénk a lakosságban, hogy környezetvédelmi szempontból fontos, hogy megszabaduljanak e fölösleges tárgyaktól. A következô idôszakban majd a tavaszi és ôszi lomtalanítások során adódik lehetôségük, hogy kitegyék a már nem használt háztartási cikkeiket a tömbház köré, hogy elszállíthassuk ezeket. Következô lépésként pedig egy olyan helyszínt kell létrehozzunk, ahová bárki bármikor leadhatja az ilyen termékeket, mivel a jelenlegi tárolóhelyünk erre nem megfelelô.
Az elmúlt két nap során a marosvásárhelyi Színház téren négy, a Bartók Béla utcában egy fát vágtak ki, amelyek szeles, viharos idôjárás esetén veszélyt jelentettek a környéken lévô tömbházakra, meg az ott parkoló gépkocsikra.
– Az utóbbi idôszakban több bejelentés érkezett a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz a lakók részérôl az elszáradt fákkal kapcsolatosan. A Színház téren kivágott fa a Népmûvészeti Múzeum közvetlen szomszédságában volt, így viharos idôjárás esetén az intézmény épületére zuhanhatott volna, súlyos károkat okozva – tájékoztatott Aurel Trif, a polgármesteri hivatal kommunikációs osztályának illetékese. Az elszáradt zöld növényzet kivágását sürgôsségi eljárásként hajtotta végre a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, egyelôre más városrészeken nem terveznek hasonló akciókat. A kivágott fák helyébe az elkövetkezô idôszakban új növényeket ültetnek.
Ma délután a 6. forduló mérkôzéseit játsszák, a Maros megyei csapatok a következô ellenfelekkel mérkôznek: Unirea Dés – Gaz Metan Marosvásárhely, Mobila Szováta – Avântul Szászrégen, Gloria II. Beszterce – ASA Unirea Nyárádtô, Trans-Sil Marosvásárhely – Somesul Szatmárnémeti.
Holnap délelôtt az 5. forduló keretében a következô mérkôzésekre kerül sor: ASO Nyárádszereda – Gliga Companies Szászrégen, Gaz Metan Dános – Muresul Marosludas, Avântul Mezôméhes – Muresul Marosoroszfalu, Viitorul 2002 Dicsôszentmárton – FC Radnót.
A hét végén a harmadik forduló zajlik a megyei bajnokság három csoportjában.
Északi csoport: Muresul Disznajó – Festival Marosfelfalu, Zorile Lövér – Spicul Marossárpatak, Ogorul Felsôidecs – Ogorul Verde Mezôkirályfalva, Muresul Déda – Valpet Alsóidecs, Stejarul Görgényszentimre – Viitorul Holtmaros, Viitorul Görgénysóakna – Cetatea Marosvécs.
Középcsoport: Muresul Náznánfalva – AS Kebeleszentivány, Vointa Marosszentkirály – AS Ákosfalva, FC Jedd – Tracos Csittszentivány, Elôre Mezôpanit – Farel Harasztkerék, Spicul Mezôbergenye – Olimpia Mezôfele, Lotus Pro Koronka – Scorillo Marosszentanna.
Déli csoport: Forta Szentpál – Inter Mezôszengyel, Vointa Marosbogát – Muresul Kerelô, Unirea Bonyha – Înfratirea Búzásbesenyô, Podul Mezôceked – Spicul Marosgezse, Muresul Marosugra – Paeonia 2002 Mezôzáh, Woonwhagen Z. Mezôbánd – AS Sármás 2005.
A marosvásárhelyi körzet két csoportjában a második forduló mérkôzéseit játsszák vasárnap.
I. csoport: Victoria Galambod – Spicul Mezômajos, AS Lôrincfalva – Vulturul Olimp Mezôszabad, Înainte Teremiújfalu – Alivas Uzdiszentpéter, Speranta Mezôpagocsa – Unirea Kisikland.
II. csoport: Steaua Somosd – Depo Kend, Nyárád Nyárádremete – Locomotiv Egrestô, Millennium Csíkfalva – AS Nyárádszentbenedek, Vointa Kibéd – Bekecs Nyárádmagyarós, Formo Makfalva – Vointa Mezôkövesd.
A felnôtt országos bajnokság második fordulóját rendezik szombaton, melynek keretében a múlt heti elsô körben álló marosvásárhelyi csapatok itthon játszanak. Az Elektromaros nôi csapata 9 órától a Petrolul Ploiesti együttesét fogadja, 13 órától a klub férficsapata az ICMRS Galac csapatával mérkôzik.
Az A osztályos nôi bajnokság második fordulója keretében holnap a marosvásárhelyi Muresul hazai pályán, a vásárhelyi sportlíceum tornatermében az Universitatea Resica együttesét fogadja 11 órától.
Van-e korunk zenei palettáján hungaricum? A 31 esztendôs Kormorán együttes annak tekinthetô, és nem csupán azért, mert a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvehették a Magyar Örökség díjat, így a zenekar dalai hivatalosan is a magyar kulturális örökség részét képezik.
A Kormoránt Koltay Gergely 1976-ban alapította. A magyarországi zenei életben elsôként ötvözte programszerûen a népzenei elemeket a nemzetközi rockmuzsika stílusjegyeivel. A zenekar dalaiban hallhatóak tradicionális népi hangszerek: a töröksíp, a hegedû, a tekerôlant, a citera, a furulya, a duda és a tárogató, amelyek együtt szólalnak meg a rockinstrumentumokkal.
A Kormorán az elmúlt három évtizedben eljutott szinte minden európai országba, koncertezett a tengerentúlon és több zenealbumot jelentetett meg. Megannyi színpadi mû, opera, valamint filmzene bizonyítja a zenekar sokszínûségét s alkotóerejét (Julianus, Honfoglalás, Sacra Corona, Trianon, A Költô visszatér, Elektra mindörökké, Zúgjatok harangok, A Megfeszített, A Napba öltözött leány).
A Kormorán tagjai az elmúlt években olyan modern, különleges muzsikát írnak, amely továbbra is a Kárpát-medence és helyenként a Balkán archaikus népzenéibôl táplálkozik, s ami nagyon fontos: töretlenül népszerûek, rendre élô koncerteket adnak nemcsak Magyarországon, hanem a székelyföldi Csíksomlyótól a Muravidéken át a felvidéki Somorjáig. Ráadásul már vannak követôik a rockszakmában, ami bizonyság arra, hogy a kilenctagú csapat a magyarság sorsát bemutató dalszövegeivel szintén utat mutat az ifjabb generációnak: lehet igényes, megtartó erôt jelentô nemzeti rockzenét is játszani.
A zenekar tagjai az énekes Géczi Erika, egykori
kajakvilágbajnok; Mr. Basary, akit ma már mindenki csak Rocktorok
néven szólít; az elbûvölô hangú
esztergomi Tóth Renáta;
Gáspár Álmos hegedûs Kézdi-
vásárhelyrôl; Zsoldos Tamás, akit a szakma az egyik
legjobb basszusgitárosnak tart; Nagy László, aki a
dobokból csalogatja elô az ôsi ritmusokat; az elektromos
gitáron népzenét játszó Szabó
Miklós; valamint a két legrégebbi tag: Szûts
István billentyûs, aki a harmóniákat felügyeli
és Koltay Gergely, aki a dalszövegeket szerzi s a
különleges dallamokat töröksípon, fuvolán,
furulyán interpretálja.
A Kormoránt október 5-én 19 órától hallhatjuk, láthatjuk a brassói Sportcsarnokban!
A Kolozs Megyei Tanács szerdai, 2007. szeptember 19-i ülésén 30 szavazattal rendelkezô tanácsos volt jelen. 18 igennel, 9 nem, és 3 tartózkodással elfogadták, hogy a Mûvelôdést, havonta megjelenô országos terjesztésû kulturális jellegû lapot, a decentralizáció keretében átveszik és ebben a kategóriában a lehetô legmagasabb anyagi támogatásban részesítik. Az évi 120.000 lej a megye költségveté-sében minimális összeg.
Szabó Zsolt fôszerkesztôtôl megtudtuk: a kapott pénzbôl a munkatársi gárdát bôvíteni tudják még négy taggal, olyan fizetéssel, amely nem a minimálbér alatt van. A most 32 oldalon megjelenô lapot fel lehet fejleszteni az eredeti 48 oldalra. Végre honoráriumot is tudnak adni. Több vidéki munkatársat tudnak foglalkoztatni. Szándékuk a lapot minôségibb papírra nyomtatni. Ennek következtében jobban érvényesülnek a grafikák, képek, reprodukciók. Ha lehet, színesben is kihozni. Teljesülhet a régi vágyuk, hogy felkerüljenek a világhálóra.
Két hónapon keresztül, szeptember 17–november 19. között hetente tíz elôadással lépnek színpadra a Holnapi színház, tegnapi térségben, mai közönségnek címû alternatív színházi programban. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülô alternatív színházi fesztivált 2005-ben a segesvári Radu Macrinici színmûíró kezdeményezte. Az elôadásokat a segesvári helyi tanács, a Maros Megyei Tanács, Liga Alapítvány a Színházért, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem, az Ariel Színház, a marosvásárhelyi 74 Színház és a segesvári Ifjúsági Interetnikai Nevelési Központ támogatja. Szeptember 24- én, hétfôn a Kovácsok bástyájában ünneplik a Toronyszínház alapításának 10. évfordulóját.
Ezen a héten a 100. alkalommal jelent meg a Kéve, a Maros- Mezôségi regionális egyházi lap. Ez alkalommal vasárnap délután 5 órától a csittszentiváni református templomban ünnepi istentisztelet lesz, ahol Bustya Dezsô nyugalmazott püspökhelyettes, az Üzenet egykori fôszerkesztôje hirdet igét, majd ezt követôen a lap szerkesztôi találkoznak az olvasókkal. A szerkesztôk közül Brassai Zsombor mezôkövesdi és Domahidi Béla mezôbergenyei lelkészekkel a lapszerkesztésrôl beszélgettünk.
– Míg a Kéve indulásakor a mezôkövesdi református gyülekezet hírújsága volt, ma már Madarasifeketétôl Mezôsámsondig több mezôségi települést is összefogó regionális lap lett. Hogyan sikerült ezt elérni?
– A Kéve abból az elgondolásból indult, hogy az igét a templomon túl, azon kívül is hirdessük. Alapjában véve ez egy olyan egyházi lap, amelynek a célja az, hogy megszólítsa a mezôségi mezôgazdálkodó embereket, közelebb hozza ôket az egyházhoz, egy közösségbe gyûjtse ôket, mint ahogy annak idején a búzakalászokat kévébe kötötték. Lapunkkal megpróbálunk hatni a mezôségi falvak társadalmi, gazdasági életére.
– A Kéve ma többet jelent egy lapnál.
– Mindamellett, hogy megpróbáljuk egyfajta új hangon tolmácsolni az egyház üzenetét, a lap körül valóságos mozgalom alakult ki: ifjúsági találkozókat, sportrendezvényeket, nôszövetségi rendezvényeket, fórumokat, hitvitákat is szervezünk. És helyet kaptak a lap hasábjain világi információk, hasznos tanácsok, a térség közélete is.
– Kik írják, szerkesztik a lapot?
– A fôszerkesztô Brassai Zsombor, de vannak állandó rovatvezetôk, s örömünkre szolgál, hogy a környékbeli lelkészek is igen aktívan bekapcsolódtak és így valóságos mûhely alakult ki a lap körül. Az egyháziakon kívül pedig világi munkatársaink vannak, akik igen érdekes írásokkal gazdagítják a lapot. Talán Szabó Mihály nevét kellene megemlítsük, aki több településen volt hadifoglyokat, háborús veteránokat keresett fel, élményeiket rögzítette és lapunkban közölte. Adatközlôi idôsek, mondhatni a 24. órában sikerül az élô történelmet elsô kézbôl megörökíteni.
– Milyen az olvasottság, van-e visszajelzés az olvasók részérôl?
– Sajnos, azt kellett tapasztaljuk, hogy az olvasottság vidéken elég gyenge. Lapunkat elsôsorban a templomban terjesztjük, adakozással lehet hozzájárulni a megjelenéshez. 8 oldalon, 1500 példányban jelenünk meg, kétharmada a hetente megjelenô Kévének elkel. Volt már visszajelzés, amikor egy falu önkormányzati tevékenységét kritizáltuk, de az információközlésen túlmenôen a Kéve igazi érdeme, hogy egy kicsit felrázta a Mezôséget, megpróbálja összefogni a kistérséget. Mindezekrôl, a lap jövôjérôl beszélgetünk majd a csittszentiváni találkozónkon is.
Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar Ibrahim Müteferrika – a török könyvnyomtatás atyja volt. Azt is csak örömmel nyugtázzuk, hogy emlékét oly odaadóan ápolják szülôföldjén Erdélyben, hogy szobrot állítottak neki Rodostó- Tekirdágban.
Az példaértékû, ha ezt a kultuszt a székely vármegyék, az egykori székely székek mai írástudói, mûvészei vállalták fel és éltetik.
Van azonban egy bökkenô: mi okon gondolják a kultusz éltetôi Csíkszeredában, hogy Ibrahim Müteferrika székely lett volna? Semmi sem utal erre tudomásunk szerint, ugyanis a források csak abban egyeznek meg, hogy Ibrahim magát Kolozsvárott született erdélyinek mondja, ezt jegyezték fel róla a kortársak-szemtanúk is, már aki figyelemre méltatta.
Nem tudjuk, mi volt eredeti neve. Az nem maradt reánk. Maga sem nyilatkozott róla.
1. Az Ibrahim név magyar megfeleltetése az Ábrahámnak – minden bizonnyal helytálló. De abból kiindulni, hogy ótestamentumi személynevet elsôsorban a székelyek viseltek, fölötte csalóka, hiszen Barcsai Ábrahám testôríró nem volt székely, Pattanytús Ábrahám Géza pedig örménynek vallotta magát, Avram Iancu meg erdélyi román lenne... Meg aztán a 17. században, amikor emberünk született, a magyar névkészlet nem túl széles választékát látva, a mindenféle erdélyi és nem erdélyi sokgyermekes szülôk gyakran fordultak tanácsért az Ószövetséghez.
2. Erdélyinek lenni nem azonos kizárólag a székellyel. Különösen a 17. században nem, hiszen mindenütt éltek magyarok, kisnemesek, szabadok, jobbágyok, városi polgárok, akik közül Ibrahim is származik. Sôt, Kolozsvárott, ahol született éppen ebben az idôben fejezôdött be nagyvonalakban a város teljes elmagyarosodása, a szászok és lengyelek is nyelv- és ezzel együtt tudatváltáson estek át.
3. Horváth J. József, a kérdés egyik szakértôje a Török füzetek 2003. évi hasábjain nem zárja ki annak lehetôségét, hogy a török nyomdászat elindítója unitárius vallású volt, vagy tán éppen szombatos, mint Borsos Tamás. Ezt írja: "Unitárius vagy szombatos volt-e Ibrahim Müteferrika, ma még egyelôre eldönthetetlen, de bármelyik felekezethez is tartozott, ez megkönnyíthette döntését az iszlámra való áttérésre, hiszen a két felekezet szigorú monoteizmusa (mindketten tagadják például a Szentháromság létét) fontos kapcsolódópontot jelentett az iszlámhoz." Az unitárius vallás születése, origópontja ugyancsak Kolozsvárhoz köthetô. A szombatosok pedig nem csupán Bözöd-újfaluban, hanem annak idején számos más helyiségben, Kolozsvárott is elôfordultak.
4. Valószínûleg maga Müteferrika nem tartotta fontosnak, hogy felfedje eredeti nevét Törökországban, a Márvány-tenger partján. Törökké lett, török akart maradni. Ebben a korban még a nemzeti/etnikai tudatnál fontosabb volt a vallási hovatartozás. Orbán Balázs, aki kutatta a konstantinápolyi magyar emlékeket, nem sokat tudhatott felôle másfél száz évvel késôbb.
Emlékét tisztelni, munkásságát kutatni soha sem késô, mindig aktuális. Akik pedig megteszik, illesse ôket köszönet.
Fotókkal gazdagon illusztrált, gondozott kiadványt jelentetett meg Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szászrégenrôl és környékérôl, amint a szerkesztôk, Bartos Csilla és Orlai Sándor (az utóbbi fotóival) elôszavából kiderül, azért, hogy az érdiek kedvet kapjanak testvérvárosuk, Szászrégen meglátogatására.
Az érvek mellett egy meghívó is szerepel a "köz-igazgatási Magyarországon" élôknek, akiknek meg kell ismerniük a Kárpát- medencét is, hogy "rácsodál-kozzanak arra, milyen jól beszélnek a határon túl magyarul." Mindemellett kedvet kapjanak arra is, hogy "a magyarság egyik bölcsôjének ízét, hangját, látványát, illatát, tapintását és lelkületét is megtapasztalják". Nem szakkönyv, vallják a szerkesztôk, azt írták le a vándor szemével, amit láttak, hallottak. S a magyarországiaknak segítségül egy kis román–magyar szótárt is szerkesztettek, hogy a legszükségesebbet kihámozzák belôle.
A kalauz nyomán a turistának útbaigazítást nyújtanak a borsi határátlépôtôl Nagyváradon, Bánffyhunyadon, Kolozsváron keresztül Szászrégenig. A Felsô-Maros menti várost alaposan ismertetik, de a könyvben helyet kaptak Marosvásárhely nevezetességei, és a szerkesztôk elvezetik az érdeklôdôket a Sóvidékre, a Görgény völgyébe, a Maros völgyén Borszékig, de a Mezôségre, Beszterce felé vezetô út menti falvakba is. Olvashatunk Szászrégen jeles személyiségeirôl, ugyanakkor külön fejezetben a szászrégeni szászok történetét is felvázolták. A könyvecskében vannak még hasznos címek, információk vendéglôkrôl, szállásokról, s akit bôvebben érdekel a környék, tovább kereshet a kalauzban közölt internetes honlapokon vagy más megjelölt forrásokban.
Nagy András polgármester lapunknak elmondta, a kiadványszerkesztés a két szerkesztô ötlete volt, az év elején járták be a környéket. A szerkesztésben és az adatszolgáltatásban segítségükre volt Bíró Dónát tanár, illetve Fábián András és Menyei Ildikó, a polgármesteri hivatal munkatársai. A szállást a hivatal biztosította. A kiadványt az érdi Környezetvédô Egyesület gondozta és az önkormányzat támogatta.
A kisgyerekes szülôk számára szeptember közepe minden bizonnyal embert próbáló perceket tartogat: az óvodai évek elsô, büszkeséggel, meghatottsággal és aggodalommal telített pillanatait. Mi történik majd az otthoni biztonságból egy teljesen új, ismeretlen környezetbe csöppenô kismanóval, amikor az állatfigurákkal díszített terem ajtaja becsukódik, és mi odakint maradunk? Megteremti-e a közösségi létbe való beilleszkedés, a szellemi, lelki fejlôdés optimális feltételeit, képes-e második otthonná válni az óvoda? – tör ránk újra és újra a nyugtalanító kérdés, miközben csemeténk hôsies elszántsággal vagy félénken, de visszavonhatatlanul elindul az önállósodás igazán talán soha véget nem érô útján.
A kövesdombi 14-es számú napközi épületében mûködô – adminisztratív szempontból a napközihez tartozó, de saját egyesülettel és különálló programmal rendelkezô – Fészek Waldorf óvodában mosolyogva, egymás mondandóját kiegészítve mesélnek az óvónôk: Mátéfi Enikô, Bence Emôke és Bölöni Ágnes – a waldorfos ovis életrôl.
– Elsôsorban a személyiség szabad fejlôdésének biztosítására törekszünk – foglalja össze a Waldorf-program lényegét Bence Emôke, az egyik napközis óvó néni. – Éppen ezért nálunk nincsenek parancsszavak, utasítások, minden tevékenységet valamilyen rituáléval vezetünk be, felismerhetôvé tesszük, megkívántatjuk a gyerekkel a soron következô foglalkozást.
– A nap rendszerint szabad játékkal kezdôdik, amelynek során felajánlunk egy tevékenységet. Ilyen például a hétfôi festegetés. Ilyenkor nem az a lényeg, hogy minden gyerek ugyanazt a hóvirágot reprodukálja, elsôdleges célunk ugyanis az, hogy szilárd keretek között biztosítsuk az alkotás szabadságát – veszi át a szót Mátéfi Enikô. – Mondókák, énekek tanításakor mindig odafigyelünk, hogy ne csak az arc és a kéz mozogjon, illetve a gyerekek mozgása az egész térre kiterjedjen – teszi hozzá a halk szavú Bölöni Ágnes. Késôbb az is kiderül, vannak szülôk, akik egész más elvárásokkal jönnek beíratni csemetéjüket, mint amelyeknek a Waldorf óvoda eleget kíván tenni. – Egyesek furcsállják, hogy nálunk nincs angol nyelvoktatás vagy nem adunk át számítógépes ismereteket, de mi ennél sokkal fontosabbnak tartjuk az érzelmi intelligencia fejlesztését. Így ezek helyett a tevékenységek helyett drámajátékot szervezünk a kicsiknek – mondja Mátéfi Enikô. Mikor arról érdeklôdöm, általában hol játszanak a gyerekek, Bence Emôke elneveti magát: – Hogy hol? Hát mindenhol. Sokszor akkora a nyüzsgés, hogy az óvó néni ki sem látszik a sok apróság közül, teljesen egybeolvad velük.
A több mint másfél évszázada alapított Stefánia óvoda udvarán nagy, barna hinták ôrzik a csendet. Az épület falára ragasztott fekete pöttyös dalmátkutyák a bejáratig kísérnek, ahol már vár a mosolygós szemû igazgatónô, Györfi Éva. Marosvásárhely legrégebbi óvodájában jelenleg 6–4 magyar és 2 román szekciójú – csoport mûködik, összesen 65, illetve 26 gyerekkel. Az óvodások létszáma az utóbbi években jelentôsen megcsappant – meséli az óvónô. – Régebb száz gyerekünk is volt, de mivel helyszûke miatt kénytelenek vagyunk 2 váltásban megszervezni a foglalkozásokat, és a csoportok programja ilyen szempontból kéthetente változik, sokan más óvoda mellett döntenek.
A teremhiány problémája azonban az óvónô elmondása szerint decemberig megoldódik, elôreláthatólag ekkor fejezôdnek be a padlástér beépítésének munkálatai.
A Stefániában különös hangsúlyt fektetnek a hagyományôrzésre, népi gyermekjátékok, népszokások megismerésére. Györfi Éva szerint a gyerekek személyiségének fejlesztésében nagyon fontos a szabályok szerinti együttlét képességének kialakítása, ebben pedig nagy szolgálatot tesznek a különbözô társasjátékok.
– Nagyon sok szép játékot kaptunk a zalaegerszegi testvéróvodától. Ezeket mind Péntek Ildikó kedvességének köszönhetjük, hiszen mi semmiképpen nem engedhettük volna meg magunknak, hogy megvásároljuk azokat – újságolja az óvónô, és már mutatja is a nagy doboz legót, a megannyi kirakóst. Amikor arról érdeklôdöm, milyen volt a tanévkezdés, kissé elkomorodik. – Idén elmaradt az ünnepélyes megnyitó. Arra számítottunk, hogy az idô sem lesz kedvezô, és az építkezési munkálatokkal sem készültünk el. Nem jött még el az ünneplés ideje – teszi hozzá az igazgatónô, és mosolyába enyhe szomorúság vegyül.
A Somostetô felé vezetô úton, egy magánház kerítésén parányi gyermekcipô csalogatja a kíváncsi tekintetet. Az ablakon vidám betûk kínálják a magyarázatot: nem, egyetlen kisgyerek sem felejtette itt a lábbelijét, viszont remélhetôleg az elkövetkezô években jó pár lábacska fog dübörögni, rohangálni vagy éppen táncolni ezen a helyen, hiszen idén ôsztôl itt kezdte mûködését Marosvásárhely egyik magánóvodája, a háztetôben végzôdô bakanccsal szimbolizált Puck óvoda.
– Hogy született meg az ötlet? – kérdezem Gáspor Réka igazgatónôtôl, aki két kislány édesanyja. – Már régóta forgatom a fejemben, hogy milyen jó lenne, ha létezne egy olyan óvoda, ahova nyugodtan elengedem a gyerekemet. Azt próbáltam megvalósítani, ami az én elképzelésem szerint az ideális óvodát jelenti – mondja az igazgatónô.
A Puck óvodában már 2 éves kortól fogadnak gyerekeket, és az sem baj, ha az ovissá elôléptetett csöppség még nem szobatiszta, hiszen a kisszámú csoportokban nem jelent különösebb gondot, ha a gyereket pelenkázni kell. Az óvoda, szolgáltatásait tekintve egyedi kezdeményezésnek számít, számos idegen nyelv tanítását és informatikai ismeretek átadását vállalja, ugyanakkor zene-, balett- és táncórákat, valamint úszóleckéket is biztosít.
Az állami tanintézményektôl eltérôen a Puck Óvoda 24 órás programmal mûködik, és egész évben nyitva van, a beiratkozások is egész évben folynak. Újdonság továbbá a gyerekek szállításának biztosítása. A legnagyobb újítást viszont a tantermekben és az udvaron felszerelt videokamerák jelentik, amelyek lehetôvé teszik, hogy a szülôk interneten követhessék csemetéik óvodai tevékenységét. – A honlapra jelszóval lehet belépni. A szülôk írásos beleegyezésüket adják, hogy a jelszót nem árulják el idegeneknek – ismerteti Gáspor Réka a rendszer mûködését.
Az igazgatónô elmondása szerint hétvégi programra még nincs jelentkezô, ezt csak sürgôsségi esetekre hozták létre, hiszen a szülôk is jól tudják, hogy az óvoda csak kiegészíti, hiányosságaiban pótolja, de semmiképp sem helyettesíti az otthont.
A Pioneer vetômagokat elôállító nemzetközi társaság és a nyárádtôi Eximagro Kft. megyénkben XI. alkalommal szervezte meg tegnap Nyárádtô határában a kukorica napját. A tapasztalatcserén részt vett Timar Liviu parlamenti képviselô, Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója, Ioan Cotutiu, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal igazgatója, mezôgazdasági vállalkozások vezetôi, magántermesztôk. A 13 hektáros parcellán Ilie Chesa vállalkozó vezetésével 22 féle hibrid kukoricát vetettek, kísérve a növények fejlôdését a csírázástól a betakarításig.
A vállalkozó beszámolt az alkalmazott technológiáról, a területi és éghajlati viszonyokról. Habár szigorúan tiszteletben tartották – hibridenként – a termesztési technológiát, a szélsôséges idôjárás miatt elkerülhetetlen volt a termésmennyiség csökkenése. Az idei év ezért nagyon nehéz volt a kukoricatermesztôk számára. A különbözô hibridek hozamai nem érték el a várt szinteket.
– Az általános felmelegedés, az éghajlat egyre gyakorib változásai mindannyiunkat arra ösztönöznek, hogy változtassunk a termesztési szemléletünkön, fôleg a vetésre és növényvédelemre vonatkozóan – vélekedett Ilie Chesa.
A Népújság Agostinelli Antoniót, a Pioneer romániai igazgatóját arról kérdezte, hogy Romániában használnak-e a termesztôk génmódosított vetômagot. Az igazgató elmondta, a vetômagok génmódosítását az Európai Unió szigorúan és alaposan felügyeli. A génmódosítás különbözô célokat szolgálhat: nagyobb és jobb minôségû hozamok elérése, a növények betegségekkel, kártevôkkel szembeni ellenállásának fokozása, mindez azzal a feltétellel, hogy a kukorica élelmiszerként való felhasználása ne legyen káros az emberek és az állatok egészségére. Az EU szakbizottsága ez évben a BT kategóriájú vetômagok használatát engedélyezte. Ehhez a kategóriához tartoznak azok a hibridek, amelyeknél nem kell használni vegyszereket. Az engedély csak erre az évre érvényes. Ennek az elônye, hogy a hazai termesztôk – mivel csökkennek a termesztési költségek, ugyanakkor nagyobbak és jobb minôségûek a hozamok – könyebben felvehetik a versenyt az európai piacon a külföldi termesztôkkel.
Agostinelli Antonio ugyanakkor kijelentette, hogy a hazai kukoricatermesztôk számára perspektívát jelenthet, hogy a kukorica nagyon jó alapanyaga az etanolnak, tehát bioüzem-alapanyag. A Pioneer 140 hibriddel rendelkezik, amelybôl bioüzemanyag készíthetô, ez lehetôséget adhat a termesztôk számára a bioüzemanyag-termelésbe való bekapcsolódásra.
15· 1984 óta a magyar drámaírás, színjátszás, színház ünnepe szeptember 21-e – ekkor kezdeményezte a Magyar Írók Szövetsége, annak emlékére, hogy 1883-ban ezen a napon mutatták be Madách Imre monumentális mûvét, Az ember tragédiáját, amellyel a magyar dráma, mint olyan, világhírnévre tett szert. Marosvásárhelyen ma délután öt órakor dr. Ungvári Zrínyi Ildikó teatrológus, egyetemi tanár, Kovács András Ferenc szerkesztô, Láng Zsolt író és Csép Zoltán teatrológus, egyetemi gyakornok részvételével kerekasztalbeszélgetés veszi kezdetét a Nemzeti elôcsarnokának emeleti részén. A beszélgetés nyilvános, a téma ezúttal a kortárs magyar dráma. A drámanap célja felhívni a figyelmet a drámára, a színházra, eszébe juttatni a hálás, vagy éppen hálátlan közönségnek, beszélni róla, jövôjét vizsgálni, értekezni arról. A marosvásárhelyi rendezvény is ezt szolgálja, várnak szakmabelit és színházszeretô laikust egyaránt. A belépés díjtalan.
15· Csütörtökön kamarazene-koncertre kerül sor a Kultúrpalota kistermében. Fuvolán közremûködik Áment János (Németország), kíséri a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kamarazenekara. Mûsoron W. A. Mozart mûvei. A hangverseny este hét órától kezdôdik.
Hegedülnek, szépen muzsikálnak
15· Ezzel a címmel rendeznek nótaestet hétfôn 19 órától a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében. Fellépnek: Oláh Aranka, Máté Otília, Henk Marika, Kremsner József, Barabás Sándor. Mûsorvezetô: Wels Diana. Zenélnek: Joni Géza – hegedû, Joni Gyula – cimbalom, Köllô Gerô – brácsa, Puskás József – klarinét, Jánoska Tibor – nagybôgô.
15· Holnap szervezik a Kulturális Örökség Napját, amelyre több rendezvénnyel készül a Maros Megyei Tanács, a Maros Megyei Múzeum, a mûemlékvédelmi hivatal, a megyei kulturális igazgatóság, Segesvár, Dános, Szászkézd polgármesteri hivatala, több civil szervezet és a Bethlen család. A téma a kultúrtáj, annak azonosítása és védelme. 9 és 18 óra között Marosvásárhelyen ingyen látogathatják az érdeklôdôk a megyeházát és annak tornyát, a Kultúrpalotát, az etnográfiai múzeumot, a természettudományi múzeumot és a lapidáriumot, 10 órától fotókiállítás nyílik a megyeháza elôcsarnokában, UNESCO-mûemlékek Európában címmel. Segesváron tíztôl ingyenes a belépés a múzeumokba, bérmentve lehet igényelni idegenvezetést a várban, fotótárlatok nyílnak, este régizene- és fúvószenekar-koncert várható. Szászkézden 14 órától az erôdtemplom, a vár nyitja meg kapuit az érdeklôdôk elôtt, majd madrigál- és régizene-koncertet ad a brassói Fekete-templom Jugendbachchor nevezetû ifjúsági kórusa. Keresden a Bethlen család reneszánsz stílû kastélya várja az érkezôket, ugyanott koncertezik az elôbb említett kórus, mindez 16.30 órától.
Családkonferencia a Deus Providebitben
15· A Gyulafehérvári Egyházmegyei Pasztorációs Iroda szervezésében családkonferenciára kerül sor Marosvásárhelyen, ezen a hétvégén. A ma kezdôdô és vasárnapig tartó konferencia címe: Családi életünk a szenvedô Krisztussal. Családok a hûség útján. Az értekezlet témái és elôadói: Szenvedés az Ó- és Újszövetségben (ft. Csapai Árpád, Csíkszereda), A szenvedés sokféle arca a családban (ft. Takó István, Segesvár), Hûség házasság elôtt és a családban (Szenes István, Nyíregyháza), Házaspárok a szenvedésrôl (Tapasztalatok, tanúságtételek – beteg családtag, gyermektelenség, özvegység, veszteség és gyász a családban). A konferencia színhelye a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Ház.
15· Megkezdi idei évadát a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat, melynek ez ôszi elsô estjére szerdán este hat órától kerül sor a Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Mihály termében. Meghívottak: Virág György és Soós Zoltán, a téma – A város: múlt, jelen, jövendô. Ember és közélet. Mindenkit várnak, a belépés mint eddig is, díjtalan.
15· A Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal ezen a hétvégén újra megszervezi a jobbágyfalvi napokat. A rendezvény holnap 14 órától kezdôdik a falu mûvelôdési otthona mögötti területen. A programban termény- és termékkiállítás, kakas- pörköltfôzô verseny szerepel, felavatják az újonnan épített óvodát, folklórmûsor is várja az érdeklôdôket. Fellépnek a jobbágyfalvi, nyárádszeredai kórusok, a jobbágytelki, somosti és lôrincfalvi hagyományôrzô néptánccsoportok, valamint a marosvásárhelyi Aven Amentza Romale roma néptánccsoport. A gyerekeket a Habakuk bábjátszók szórakoztatják. Kiállítás is lesz, Csíkfalva és Rábekecöl magyarországi testvértelepülés 5 éves kapcsolatáról. Fellépnek még a Double Dance és a Bad Girls moderntánc-csoportok. Vasárnap a hagyományos Szent Ferenc-napi búcsúval folytatódik a rendezvény, lesznek sportvetélkedôk, vasárnap este pedig szüreti bál. Ez alkalommal a három egyház közös emlékmûvet avat a faluban.
· A Szászrégeni 2-es Számú Középiskola 1956–57-es tanévben végzett egykori növendékei véndiák-találkozót tartanak, melyre a szervezôk szeretettel várnak minden osztálytársat szeptember 29-én, szombaton 10 órakor az iskola épületében. Kapcsolattartó: Máthé Márta tanárnô, tel: 523-455.
· Az ARTeast Alapítány holnap mutatja be Chilf Mária Brumival bármi megtörténhet címû egyéni kiállítását. A tárlatnyitóra 18 órakor kerül sor, bevezetôt mond Ágoston Vilmos író. Ahogyan az ajánlóban olvashatjuk: "Az egzakt részletekbôl felépített szürreális fikciókat végignézve sokszor nehéz eldönteni, hogy Brumi csupán egy játékmackó, vagy saját magunk keserédes alteregója." A kiállítás megtekinthetô az újonnan nyíló B5- stúdióban (Bolyai tér 5.) szeptember 22-e és október 4-e között.
A Linguaprof angol nyelvklubja
A Linguaprof nyelvközpont a G-pont nevû pubban (Cuza Voda utca 33. szám) szervezi ingyenes angol nyelvklubját minden szombaton 15–17 óra között. A Linguaprof moderátorai – akik között angol anyanyelvûek is vannak – változatos programokat, vetélkedôket, pró és kontra vitákat szerveznek. A mûvész- és dokumentumfilmek melletti kötetlen beszélgetések kellemes kikapcsolódást is jelentenek a beszédkészség fejlesztése mellett.
15·
Bikfalvi Gizella kézimunkatárlata
15· Holnap 12 órakor a marosvásárhelyi Lórántffy Zsuzsanna Egyesület Rózsák tere 5. szám alatti (Apolló udvar) székhelyén megnyitják a Bikfalvi Gizella kézimunkáiból összeállított kiállítást, amelyet szeptember 29-ig naponta 11-13 és 16-18 óra között tekinthetnek meg az érdeklôdôk.
15· Holnap 11 órától Czirjék Lajos képzômûvész tárlata nyílik meg a kolozsvári Gy. Szabó Béla galériában. A kiállítást Helyi András képzômûvész méltatja, közremûködik Péntek Zsuzsa képzômûvészeti hallgató. A nagyrészt vidéki tájakat megjelenítô, közel harminc munkát október 12-ig tekinthetik meg az érdeklôdôk.
15· A Hagyományok Háza és a Képzômûvészek Maros Megyei Egyesülete szintén holnap, 11 órától a Köztársaság téren levô Unirea kiállítóteremben Teodor Moraru képzômûvész Hagyományok és népszokások címmel rendezett tárlatát nyitják meg. Beszédet mond: Ilarian Opris, az egyesület elnöke és Vasile Muresan képzômûvész, muzeológus. A román folklór, illetve a népi élet ihlette a mûvészt.
· Kedden délután 6 órakor a Bernády Ház emeleti galériáiban nyílik a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett vízaknai fotótábor anyagának marosvásárhelyi kiállítása.
Kerámiatárlat a Kultúrpalotában
15· A Maros megyei keramikusok tárlatát láthatják a látogatók a Kultúrpalota földszinti galériáiban.
15· A Baász Imre és felesége, Baász Szigeti Pálma munkáiból nyílt képzômûvészeti kiállítás látható a Vártemplom Jókai (Mihai Eminescu) utca 28. szám alatti Diakóniai Otthonának Bocskai termében és elôcsarnokában.
15· A marosvásárhelyi unitárius egyház Bolyai téri tanácstermében Rákosfalvy Zsuzsi marosvásárhelyi származású, Németországban élô képzômûvész festészeti kiállítása látogatható. A tárlat az alkotó munkásságának három és fél évtizedét öleli fel.
Mezôbergenye ihlette alkotások
15· A Marosvásárhelyi Református Esperesi Hivatal Bernády téri székhelyén nyílt meg az ötödik Mezôbergenyei Alkotótábor kiállítása. A tárlaton 16 alkotó munkáit tekinthetik meg az érdeklôdôk.
15· A Mezômadarasi Fejlesztési Egyesület szeptember 1. és 9. között megszervezte a VI. Mezômadarasi Alkotótábort. A meghívottak között marosvásárhelyi, budapesti, kolozsvári, székelyudvarhelyi, temesvári, mezôbergenyei, marosludasi és kiskunfélegyházi mûvészek szerepelnek. A zárókiállítás a mezômadarasi mûvelôdési házban kapott helyet.
Mihu Constantin jubileumi kiállítása
15· Mihu Constantin marosvásárhelyi fotómûvész életének két rendkívüli eseménye alkalmával rendezett kiállítást a Várgalériában. 2007. május 21-én házasságának 55. évfordulóját ünnepelte, december 1-jén tölti 80. esztendejét, e jeles dátumok késztették arra, hogy Emlékek pillanatai címmel egyéni tárlatot rendezzen be.
15· A Teleki Oktatási Központban három tordai képzômûvész: Suba László szobrászmûvész, Deleanu Mária festômûvész, Labancz Lóránt textilmûvész kiállítása látható. A mûvészek tavaly mutatkoztak be a marosvásárhelyi Bernády Házban.
Az ígérgetés nem kerül semmibe
Legtöbb két éven belül az ország minden iskolájának meglesz az egészségügyi mûködési engedélye. A kormány ez idô alatt ki fogja építtetni az ivóvízhálózatot és a mellékhelyiségeket a tanintézetekben, jelentette ki szerdán Galacon tartott sajtótájékoztatóján Cristian Adomnitei oktatási miniszter. A miniszter szerint a mintegy ötezer mûködési engedély nélküli iskolában a legrövidebb idôn belül kiépítik a vízhálózatot és a mellékhelyiségeket. "Nagyon fontos befektetési programot indítunk, melynek keretében mellékhelyiségeket, csatornarendszert építünk, bevezetjük az ivóvizet az oktatási intézményekbe, annak érdekében, hogy a 2009-es tanévkezdésre egyetlen iskola se maradjon egészségügyi mûködési engedély nélkül. A program jövô év január elsejétôl indul" – mondta a miniszter. A miniszter szerint az egészségügyi mûködési engedély hiánya nem veszélyezteti a tanulók életét, illetve, jelenleg nem tudja megmondani, hogy mennyi pénzt kell befektetni majd a közmûvesítésekre.
Adókülönbözet a külföldi dolgozóknak
A külföldön dolgozó, román alkalmazottak adókülönbözetet fognak fizetni, ha a befogadó országban az adó 16 százalék alatti, tekintve, hogy Romániában 16 százalékos az egységes adókulcs. A javaslat az adóügyi törvényt módosító törvénytervezetben szerepel. Jelenleg a külföldön szerzett jövedelmek adózása a befogadó ország törvényei alapján történik. "Az egységes, 16 százalékos adókulcs megtartása érdekében javasoltuk az adókedvezmény eltörlését" – áll a törvénytervezetet támogató dokumentumban. Másrészt, amennyiben egy ország csak egy bizonyos idôszak után adózza meg a külföldi alkalmazottak jövedelmét, a román állampolgárok Romániában fogják fizetni az adót a jövedelmük után.
Az OTP Bank tôkét emelt romániai leányvállalatában
Az OTP Bank 20 millió euróval megemelte a bankcsoport tulajdonában lévô OTP Bank Romania jegyzett tôkéjét 2007. augusztus 31-én – közölte az OTP a Budapesti Értéktôzsde honlapján csütörtökön. A romániai hitelintézet törzstôkéje ezzel közel 110 millió euróra nôtt.
Google-bomba a lengyel elnökre
Három évet kaphat az a lengyel számítógép-programozó, aki úgy buherálta meg a Google keresôjét, hogy a lengyel államfô honlapja jelenjen meg elsôként, ha valaki beüti a férfi nemi szerv lengyel elnevezését. A 23 éves férfi a rendôrségen beismerô vallomást tett, ám azzal védekezett, hogy csupán képességeit akarta próbára tenni a "Google- bomba" gyártásával. Google-bombának azt nevezik, mikor valaki egy politikus vagy cég honlapját sértô szavakhoz vagy kifejezésekhez kapcsolja. Marek W. (a teljes nevét nem hozták nyilvánosságra) olyan programot készített, amely a "kutas" (a pénisz vulgáris lengyel elnevezése) szó Google keresôprogramjába való bepötyögésével elsô találatként Lech Kaczynski lengyel államfô honlapját dobja ki. A férfit az államfô megsértésével vádolták meg, és ha elítélik, ezért akár három éves börtönbüntetést is kaphat. Az ügyben eljáró ügyész szerint a programozó tettének semmi köze a szólásszabadsághoz. Az Amnesty International lengyel illetékese azonban úgy ítélte meg, hogy ha az államfô sértve érzi magát, magánszemélyként kellene eljárást indítania.
Peru visszakapja a Machu Picchu kincseit
Az amerikai Yale egyetem visszaad Perunak több mint 4000 régészeti tárgyat, amelyeket egy amerikai régész vitte el a 20. század elején a Machu Picchu inka citadellából – jelentette be a perui kormány. Hiram Bingham régész és csapata 1911-ben fedezte fel az Andokban a tengerszint felett 2560 méter magasan lévô fellegvárat, amelyet akkoriban sûrû erdô borított. Egészen 1916-ig kutatott a romok között, ahonnan nagy számú leletet, köztük múmiákat, egyéb emberi maradványokat, kerámiákat, használati eszközöket, ékszereket és mûtárgyakat vitetett el. Ezek azóta a Yale egyetem birtokában voltak, amelynek Bingham korábban diákja volt. A perui állam eredetileg 18 hónapra kölcsönözte ezeket a mûkincseket az amerikai intézménynek, de mindeddig nem kapta vissza azokat. A mostani megállapodás értelmében az egyetem és a perui kormány közösen szervez nemzetközi vándorkiállítást a gyûjtemény mintegy 350 darabjából, majd egy múzeumot hoz létre az egykori inka birodalom fôvárosában, Cuzcóban 2009-re. A Yale megkapja a gyûjteményhez való hozzáférés jogát kutatás céljából, és a kollekció számos darabjának továbbra is az egyetem ad otthont. A Machu Picchu ma az UNESCO világörökség része.
Adakozik a világ leggazdagabb embere
Félmilliárd dollárt adományoz a latin-amerikai egészségügy fejlesztésére Carlos Slim mexikói milliárdos, a leggazdagabb ember a világon. Slim a szegények jobb egészségügyi ellátására kívánja fordítani az 500 millió dollárt. A pénz felhasználását egy intézet felügyeli majd Marco Antonio Slim, az üzletember fia és Julio Frenk volt mexikói egészségügyi miniszter vezetésével. Az adományból hazai és más latin-amerikai országokban indított projekteket finanszíroznak. Az ingatlanüzletek, ipari vállalkozások és távközlési befektetések révén megtollasodott Slim jelentôs összegeket kíván fordítani az oktatás, a kultúra és a sport támogatására is. Augusztus elején bejelentette, hogy idén 250 ezer, 2008-ban pedig további egymillió olcsó laptop számítógépet adományoz szegény mexikói gyerekeknek. A 67 éves libanoni származású mágnás a Forbes magazin listáján idén márciusban 53 milliárd dollárosra becsült vagyonával a második helyen szerepelt Bill Gates után. Nyáron aztán a Sentido Comum mexikói gazdasági hírportál jelentése szerint legnagyobb vállalata, az America Movil mobilszolgáltató nyereségének növekedése miatt vagyona hirtelen felszökött 67,8 milliárd dollárra, és átvette az elsô helyet a Microsoft alapítójától.
Ma délután 2 órai kezdettel, a Maros Megyei Könyvtár gyerekrészlegén megnyílik a Színek elôadása címû kiállítás, a Maros Megyei Tanács, a Maros Megyei Könyvtár gyerekrészlege, a Marosvásárhelyi Rádió, a Tanfelügyelôség, a Gyerekek Tanulmányi Házában mûködô Fantázia és Festészeti Mûhely által szervezett. Nyitóbeszédet mond Dana Ardelean, a Marosvásárhelyi Rádió Gyerekek világa c. mûsorának szerkesztôje, valamint a Fantázia Mûhely tanára, Kovács Gabriella. Az európai kulturális örökség napjának fontosságát Simona Bleahu könyvtáros ecseteli.
Ingyenes tanfolyamok gyerekeknek
A marosvásárhelyi Gyermekek Tanulmányi Háza az alábbi tanfolyamokat szervezi gyermekek számára: fotó és filmklub, informatika, logikai és elektronikai játékok, számítógép-kezelés és -programozás, alkalmazott fizika és automatizálás, autó- és hajómodellezés, repülômodellezés, carting, ruhatervezés, textilmûvészet, irodalmi csoport, angol kultúra és civilizáció, fantázia és festészeti mûhely, zene, modern és klasszikus tánc, asztali tenisz és tollaslabda, harcmûvészet- dzsúdó, sakk. A tanfolyamok október 1-jén kezdôdnek. Beiratkozni hétköznaponként 9-17 óra között lehet a Gyermekek Tanulmányi Háza 1918. December 1. utca 93. szám alatt, telefon: 261-009. û
A marosvásárhelyi Aquaserv Rt. felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy vízvezetékcsere miatt szeptember 24-én, hétfôn 22-06 óra között a Sinaia utcában – a 2-30., valamint az 1-3. számok között – és a Kossuth utcában – a 82–104., valamint 83–101. számok között – szünetel a vízszolgáltatás.
Több egység is fennakadt az ellenôrzéseken
Múlt hónap végén a Maros megyei Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelôség több ellenôrzést is tartott a kenyér és a sütôipari termékek forgalmazási módjával, címkézésével, bemutatásával és reklámozásával kapcsolatban. Az összesen 79 ellenôrzött kereskedelmi egységnél 66 helyen tapasztaltak kihágást. A termék minôségét célzó vizsgálaton belül, az érzékszervekkel tapasztalható paraméterekkel kapcsolatban három helyen tapasztaltak kihágást, húsz helyen pedig a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatban büntettek. Utóbbiak nem tartották be a 2002. évi 106-os kormányhatározatot, pontosabban nem tüntették fel a gyártási dátumot és a nettó tömeget. A szállítási, raktározási és forgalmazási móddal kapcsolatban nyolc kihágással szembesültek, mint például piszkos falak között forgalmazták a kenyeret, és egy személy látta el a kenyér és a tisztítószert-részleget. 1238 lej értékben, 574,9 kg terméknek függesztették fel ideiglenesen a forgalmazását a hiányosságok kiküszöböléséig. 54 esetben összesen 82100 lejes büntetést róttak ki, míg 13 esetben csak figyelmeztették az érintetteket.
Az Ariel Színház román társulata az Oana Leahu által feldolgozott Ninina és Aligru címû darabbal kezdi az új évadot. Az elôadásra szeptember 23- án, vasárnap délelôtt 11 órakor kerül sor. Rendezô: Oana Leahu, szereposztás: Alexandrina Moldovan Bucur, Mariana Iordache, Iuliu Pop-Andries, Andi Brandus, Cornel Iordache.
Fazekasalbum-bemutató és kiállítás vasárnap
A marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében szeptember 23- án, vasárnap 12 órától bemutatják Ambrus Lajos Korondi fazekasalbumát és ugyanakkor özv. Páll Antalné Kovács Rozália EMKE-díjas fazekasmester munkáiból nyílik kiállítás.
Szeptember 23-án, vasárnap délelôtt 9 órakor Marosszentgyörgyön megkezdôdnek a gyerekek számára a szentmisék, amelyet ezentúl rendszeresen tartanak a nyári vakációig.
Szeptember 23-án délután 5 órától Csejden Szent Gellért-búcsút tartanak a faluban felállított keresztnél, rossz idô esetén az iskolában.
A 2 KG marosvásárhelyi gombászegyesülete szeptember 22-én, szombaton gombásztúrát szervez a Somostetô és a Németkalap közötti erdôrészben. Gyülekezés reggel 9-kor a somostetôi kômedvénél. Délután 4 és 7 óra között a cs