|
LIX. évfolyam 219. (16701.) sz. |
2007. szeptember 20., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Egyik legnagyobb idéni beruházás Szászrégenben a Billa áruház megépítése. A németországi érdekeltségû üzletlánc szászrégeni áruháza a Szabadság negyedben a kispiac mögötti téren lesz. Összesen 4480 négyzetméter felületen iroda- és raktárhelyiségeket képeznek ki. A kétszintes üzlet hét pénztárral mûködik majd. A beruházás értéke: 11.804.900 lej. A megnyitót november 29-ére tervezik.
A Régiófejlesztési Operatív Program (ROP) Monitorizálási Bizottsága szeptember 18-án, Anastassios Bougas, az Európai Bizottság Regionális Politikákért Felelôs Fôigazgatóságának vezetôje jelenlétében jóváhagyta a regionális operatív program 3-as (szociális infrastruktúra), 4-es (a helyi és regionális vállalkozási szféra fejlesztése), 5-ös (a turizmus fenntartható fejlesztése) tengelye keretében benyújtható tervek kritériumrendszerét – jelentette be Borbély László szerdai, bukaresti sajtóértekezletén.
Szeptember 10-étôl a 8. Regionális Fejlesztési Ügynökségnél benyújthatók a regionális operatív program kettes tengelyének kiírására érkezô pályázatok. Ezek a megyei utak rehabilitációjára, modernizálására, illetve a megyei út besorolású kerülôutak építésére és rehabilitációjára vonatkoznak – tájékoztatott a fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. Elmondta: a megyei és helyi utak felújítására 876.711 euró áll rendelkezésre, amelybôl 758.355 euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, míg 118.355.985 euró állami társfinanszírozásból származik. A pályázati útmutatók megtalálhatók a minisztérium (www.mdlpl.ro), valamint a regionális operatív program honlapján (www.inforegio.ro). Az útmutatók tartalmazzák a pályázati ûrlap kitöltésére vonatkozó információkat, a formanyomtatványokat, illetve az elbírálás kritériumrendszerét.
Az uniós pénzek lehívásának ütemtervével kapcsolatban a miniszter elmondta: nincsenek lemaradások, remélhetôleg az év végéig 350-400 millió euró értékben sikerül infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos terveket szerzôdtetni. Az elfogadott tervek esetében az unió nemcsak ezek elôkészítéséhez szükséges kétszázalékos elôleget, hanem a beruházás értékének 15%-át is folyósítja. A ROP keretén belül Románia fejlesztési régiói a 2007-2013 közötti idôszakban 4,6 milliárd eurót használhatnak fel, melybôl 3,72 milliárdot az unió biztosít, a fennmaradó 880 millió eurót helyi társfinanszírozásból fedezik. A ROP keretén belül lehívható uniós pénzek a strukturális alapok 19%-át teszik ki.
A kormány sürgôsségi alapjából kért 35 millió új lejt teljes egészében a szeptemberi Bákó, Galac, Vaslui és Vrancea megyei árvizek során megrongálódott közel ezer ház újjáépítését célzó program elindítására fordítják, újjáépítésükhöz a kormány építôanyaggal járul hozzá.
· Igazodik-e ehhez az oktatás nyelve?
· Megyénkben kötik az ebet a karóhoz
Úgy tûnik, hogy a tankönyvek megváltozásával érvényét veszti a közoktatási törvény azon cikkelye, amely szerint a románok történetét és Románia földrajzát a nemzetiségû diákok csak román nyelven tanulhatják.
A szóban forgó jogszabályi elôírás elônytelen versenyhelyzetet teremtett az elmúlt évek során a magyar tagozaton tanuló diákok számára, akik a kisérettségin két tantárgyból vizsgáztak román nyelven, s a XII.-es történelembôl és földrajzból hasonlóképpen.
A törvénycikkely, amelyhez a többségi törvényalkotók foggal és körömmel ragaszkodtak, évek óta vita tárgyát képezi. Egyrészt azért, mert Románia területének Erdély is részét képezi, ahogy történelmének is az itt élô nemzetiségek, elsôsorban a magyarok és szászok története. Mindennek a szándékos figyelmen kívül hagyására végül az európai uniós elôírások kínálnak alternatívát.
Ezeknek a célja, hogy az unióhoz tartozó országok diákságában egy egységes elképzelés alakuljon ki a közös történelemrôl. De nem titkolt szándék az sem, hogy a nemrégiben csatlakozott országok lakosságában ágaskodó nemzetiségi érzületeket némileg tompítsák. A megváltozott szemléletre való hivatkozás mellett láthatóan ezt a célt szolgálta az irodalom történeti összefüggésben való oktatásának a kiiktatása a középiskolákból. Amit jelenleg a történelemoktatás átalakítása követ. Tetszik, nem tetszik, ennek a szemléletnek a jegyében születtek meg az újabb XII.-es történelem- és földrajzkönyvek, amelyeknek már a címe is jelzi, hogy valami megváltozott. A Románok története helyett Történelem címet viselô tankönyvben az egyetemes történelem eseményei és az unióval kapcsolatos ismeretek is helyet kaptak, az érettségire pedig a XII.-es tankönyv tartalma alapján a IX-XII. osztályban szerzett ismereteket kérnek. Amely ismereteket a nemzetiségi diákok IX-XI. osztályban anyanyelven tanulják. Földrajzból hasonlóképpen. Ahogy az új Földrajz tankönyv alcíme is jelzi, Európa, Románia, Európai Unió – alapvetô kérdések.
A változások alapján természetes módon merült fel a két tantárgyat oktató tanárokban, hogy e vegyes tartalmú könyvekbe foglalt ismereteket anyanyelven kellene tanítani, mivel a közoktatási törvény vonatkozó elôírása érvényét vesztette. Lévén az utóbbi idôszak gyakran hangoztatott szlogenje a központosítás lebontása az oktatásügyben, egyes megyékben el is döntötték a XII.-es történelem és földrajz oktatásának nyelvét. Megyénkben azonban nem ilyen egyszerû a dolog.
A szakos tanárok számára szervezett tanévkezdeti megbeszélésen a tanfelügyelôség illetékese azt válaszolta a témakörben elhangzott kérdésekre, hogy a végleges döntést a minisztérium szintjén kell meghozni, addig pedig a szóban forgó két tantárgyat román nyelven kell oktatni. Kérdésünkre mindezt megerôsítette Grozav Gabriel földrajz szakos tanfelügyelô is. Válaszát azzal indokolta, hogy a XII.-es tankönyvben levô ismeretanyag 85 százaléka a románok történetére vonatkozik, ezért továbbra is a közoktatási törvény vonatkozó cikkelyét tekinti érvényesnek. A további utasítást pedig a szakminisztériumtól várják, ami a jövô héten esedékes. Várjuk mi is…
Az iskolákra hulló szemkápráztató rivaldafény után ilyenkor nagy csendesség borul az oktatási intézményekre. Holott a tanintézményekben elkezdôdô tevékenység során most bukkannak elô új gondok, kérdôjelek, miközben továbbgörgetnek régi, megoldatlan problémákat is. A ritkán tapasztalható ideális körülmények mellett van, ahol a gyerekek feje fölött épül az iskola, még rosszabb, ahol félbemaradt az építkezés, másutt pedig el sem kezdtek semmit.
A kis és nagyobb diákok egy része a kedvenc tanító nénit, tanárt, osztályfônököt siratja, mert a sikertelen versenyvizsga miatt évrôl évre új arcokat, módszereket kell megszokniuk. Elôfordul az is, hogy néhány hétig még hiányos marad az iskolatáska. A magyarul tanuló alsó tagozatosoknak harmadik osztályig továbbra is a változó színvonalon fordított tankönyveket osztották ki, az eredetiek pedig még nem íródtak meg. A román nyelv oktatása nehézkes és túlzsúfolt program alapján történik, s akit az óvodában nem készítettek fel kellôképpen, aligha birkózik meg a tananyaggal, ami az államfô ígéretei ellenére az V-VIII. osztályban is változatlan maradt. A tanítók viszont munkafüzetek dömpingjébôl válogathatnak. Az érdemjuttatásokhoz szükséges pontszerzés ugyanis felvirágoztatta a munkafüzetgyártást, sajnos túlságosan változó színvonalon. A ciklusok közötti összhang megteremtésében (matematikából például) az idén sem jeleskednek a tantervek készítôi. Az általános iskolák felsô tagozatán újabb változás tart egyelôre stresszben diákot, tanárt és szülôt egyaránt. Mire megszokták a kisérettségit, mire a tételek ismertté váltak, az idéntôl egy újabb, de kellôképpen ki nem dolgozott módszerrel mérik majd a hetedik és nyolcadik osztályos diákok felkészültségét. Bár az egységes dolgozatok idôpontját már kitûzték, a tételek felépítésének, a pontozás módjának ismertetésével a szaktárca továbbra is adós marad.
A középiskolákban sincs nyugalom, hisz nem szólhatnak bele, hogy kik oktassanak az adott tanintézményekben, ahol fenn kellene tartani a színvonalat, de a jelenlegi körülmények között ez szinte lehetetlen. Megoldatlan a különbözô szakok iránt vonzódó diákoknak a kiválasztása is, hisz a központi elosztás alapján bejutott tanulók egy részérôl már az elsô félévben kiderül, hogy nem képesek felvenni a versenyt, vagy nem találják a helyük ott, ahova a számítógép besorolta ôket. A középiskolai pedagógusok pedig úgy érzik, hogy a kötelezôvé tett tízosztályos oktatás miatt, bár megérkeztek a tankönyvek, az összekevert tananyagban nehéz eligazodni. Az pedig csak apró szépséghiba, hogy minden ideiglenes, s a nemrégiben kidolgozott négy törvénytervezet valószínûleg alaposan felforgatja majd azt is, ami most biztosnak tûnhet tanár és diák számára.
A kormány gazdasági elôrejelzô bizottsága (CNP) az idei inflációs kilátását 4,2 százalékról 4,5 százalékra, a jövô évit 3,5 százalékról 3,8 százalékra változtatta.
Idén augusztusban a fogyasztói árak 0,86 százalékkal nôttek és ezzel az éves szintû infláció 4,96 százalékra emelkedett, ami gyakorlatilag elérte a jegybank által becsült inflációs sáv felsô, 5 százalékos szintjét. A központi bank egyik illetékese a hét elején azt mondta, hogy szerinte a bank idén már nem változtat az irányadó kamaton, ami jelenleg 7 százalék.
A jegybank azzal számol, hogy idén 3 és 5 százalék között mozog majd az infláció, ami az év végén 3,9 százalék lesz éves szinten. A szakértôk szerint azonban meghaladja majd a 4 százalékot.
A CNP az idei gazdaságnövekedés várható ütemét 6,5 százalékról 6,1 százalékra rontotta, ugyanakkor a jövô évit 6,3 százalékról 6,5 százalékra javította fel. A bizottság a gazdaság idei becsült növekedésének a visszafogását a mezôgazdaságot súlyosan sújtó nyári szárazsággal indokolta.
Gyorsforgalmi út építését tervezik a romániai Pete, Szatmárnémeti és Nagybánya között, újabb összeköttetést biztosítva Magyarország és Erdély között, jelentette be Bukarestben Tánczos Barna, a román szállításügyi minisztérium államtitkára.
Tájékoztatása szerint a minisztérium, a kormány és az állami útkezelô társaság (CNADR) a Szatmár megyei Pete helységbôl kiinduló gyorsforgalmi utat tervez Szatmárnémeti és Nagybánya felé. A tervek szerint az út összeköttetésben lesz Halmi határátkelôvel is, amely Ukrajna felé biztosítja majd az európai színvonalú közlekedést és a megfelelô átjárhatóságot, mondta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselô államtitkár.
Hozzátette: a Pete–Szatmárné- meti–Nagybánya gyorsforgalmi út lényegesen tehermentesíti majd a közúti forgalmat, és a halmi határátkelôhöz való csatlakozással Ukrajna felé is megfelelô színvonalú közlekedési folyosót nyit. – Az észak-nyugati régiónak remélhetôleg temérdek gazdasági elônye származik az infrastrukturális fejlesztésbôl. Ez az út ugyanis közvetlen összeköttetésben lesz a magyarországi M49-es jelû gyorsforgalmi úttal, amely a tervek szerint Csengersimánál csatlakozik majd a romániai közlekedési folyosóhoz – fejtette ki Tánczos Barna. A tisztségviselô emlékeztetett: a múlt héten azért tárgyalt Bukarestben a magyar-román közúti szakértôi munkacsoport, hogy összehangolják a két ország közötti csatlakozási pontokat. Egyebek között döntés született arról, hogy a tervezô szakcégek magyar és román képviselôi tárgyalóasztalhoz ülnek, és a mérnökökkel együtt határozzák meg a technikai részleteket.
Tánczos elmondta: a közeljövô infrastrukturális fejlesztési projektjei között szerepel, hogy a Nagybánya–Zilah úton keresztül új közlekedési folyosót nyissanak az épülô észak-erdélyi autópálya felé, így mind Magyarországról, mind Ukrajnából lényegesen könnyebb lesz megközelíteni a magyarok által lakott területeket.
(MTI) A magyar kormány 677 millió forintos különtámogatást juttat mintegy 40 határon túli, nemzeti jelentôségû intézménynek és programnak. A külhoni magyarság támogatásának új elemét a miniszterelnök szerdán mutatta be Budapesten.
Gyurcsány Ferenc a rendezvényen mondott beszédében a határon túli magyar közösségek egységének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: az azonosságot kell keresni, mert ez tudja erôssé tenni a határon túli magyar közösségeket.
Az egység követelménye felülírja a különbségek felmutatásának érdekét, és aki az egység megbontását tûzi ki célul, az a határon túli magyar közösségek gyengítését fogja elérni – közölte a miniszterelnök.
A kormányfô szerint nem szabad kisebb-nagyobb jelet tenni a történelmi nemzet és a politikai közösség közé, mert más és más a funkciója a nemzethez, illetve az államhoz tartozásnak, más eszközökkel is kell szolgálni. Nincsen demokrácia feleselés, viták nélkül, de nincsen nemzet összetartó erôk nélkül – vélekedett Gyurcsány Ferenc.
A különtámogatásról azt mondta: a kormány célja, hogy a nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a jelen megosztó, sokszor pártpolitikai vitái közül. Gyurcsány Ferenc szerint a támogatási rendszer új eleme ilyen: segít abban, hogy a határon túli magyarok ápolhassák kultúrájukat, megôrizhessék identitásukat. A mintegy negyven intézménynek és programnak jutatott 677 millió forint nem függ a költségvetési vitáktól.
Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy azok a közös történelmi, nemzeti intézmények kerültek be a támogatási körbe, amelyek jelentôsége messze túlmutat a közösségben betöltött szerepüknél. Sikeresnek nevezte a kormány határon túli magyarokat érintô politikáját, amely három elvre: a be nem avatkozásra, a szolidaritásra és a hosszú távú, biztonságos támogatási rendszerre épül és már intézményesen is mûködik.
Messzebbre tekinthetünk – hangoztatta, hozzátéve: a határon túli magyarság támogatásában végre stratégiai építkezés zajlik a korábbi rombolás és illúziókeltés helyett.
Mircea Geoana PSD-elnök szerdán, a párt ügyvezetô elnökségének ülése elôtt cáfolta a PSD-nek a kormányba való belépésérôl szóló spekulációkat, "súlyos ködösítésnek" minôsítve ezeket, és hangsúlyozta, jelenleg semmiféle tárgyalás nem folyik a liberálisokkal ebben a témában.
Mircea Geoana cáfolta a sajtóban megjelent híreszteléseket, melyek szerint "PSD-s miniszterek belépnek a PNL kormányába".
A PSD elnöke hangsúlyozta, a központi vezetôség néhány tagjának a Confort szállodabeli megbeszélése annak a tanácskozásnak a része, amit hivatalos formában fognak folytatni.
Mircea Geoana a Traian Basescu államelnökkel való kedd esti találkozó kapcsán kijelentette: "A jelenlegi politikai helyzet megbeszéléseket feltételez minden érdekelt fél között. Abban az esetben, ha a bizalmatlansági indítványt megszavazzák, természetes, hogy az államfônek szerepe lesz az új kormány kinevezésében" – mondta a PSD elnöke.
Nem indulhat be a hivatalos magyar nyelvû oktatás a Bákó megyei csángó faluban, Gajdáron (Coman) az ottani polgármester, valamint a helyi iskola koordinálásával megbízott pedagógus aknamunkája miatt.
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelôse elmondta: az elöljáró és a pedagógus a napokban felkereste az iskolai magyaroktatást igénylô 42 családot, és fenyegetôzésekkel fûszerezett csúsztatásokkal elérték, hogy 39 szülô visszavonja korábban benyújtott kérvényét. Emiatt magyarórák nélkül kezdôdött a tanév a gajdári általános iskolában, noha a Bákó megyei tanfelügyelôség nemrég hagyta jóvá Farkas-Ferencz Gabriella magyartanárnô kinevezését, heti hat órában állapítva meg a kötelezô óraszámot.
Hegyeli Attila ezzel kapcsolatban emlékeztetett: Pásztor Gabriella, az oktatásügyi minisztérium államtitkára szeptember elején tett csángóföldi látogatása nyomán Ovidiu Cojocaru fôtanfelügyelô az eddig meghirdetett 130 óra helyett 207 magyaróra kiírását engedélyezte a csángó falvakban.
A gajdári polgármester és a pedagógus személyes befolyására a zavarodott és megfélemlített szülôk szinte kivétel nélkül írásba adták, hogy nem akarnak iskolai magyarórákat.
A szülôket azzal fenyegették, hogy nem kaphatják meg a gyerekeknek járó román állami segélyt, és elveszíthetik a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési támogatást is, mert az csak annak jár, aki csupán iskolán kívül tanul magyarul.
A hétfôi tanévnyitóra Farkas-Ferencz Gabriella magyartanárnôt Hegyeli Attila is elkísérte az iskolába. Itt hiába mutatták a Bákó megyei fôtanfelügyelô által aláírt kinevezést, a falu polgármestere rendôrök kíséretében jelent meg, és leszögezte: Gajdáron nem lesznek magyarórák, ezt ôk mint a "nép megválasztott képviselôi" nem engedhetik. Az ünnepség során felszólították az embereket, hogy ezzel kapcsolatban semmit alá ne írjanak többé.
Csángóföldön jelenleg 15 településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1600 diák számára, 32 tanár felügyeletével. Gajdáron nyolcvan csángó elemista jár az MCSMSZ magánóráira.
Emil Boc PD-elnök szerdán bejelentette, azt követôen, hogy a szenátus elutasította a kormányátszervezésre vonatkozó két sürgôsségi kormányrendeletet, a megoldást vagy egy új törvény jelenti, vagy a Tariceanu-kabinet lemondása.
A PD elnöke hangsúlyozta, a szenátus által kedden elutasított, a kormány átszervezésére vonatkozó 2007/24-es és 25-ös sürgôsségi kormányrendeleteknek jogilag csak addig van hatásuk, amíg meg nem jelennek a Hivatalos Közlönyben, vagy amíg lejár a 3 napos határidô arra, hogy egy törvény hatályba lépjen.
"Attól kezdve a kormánynak és a minisztériumoknak semmiféle törvényes és alkotmányos alapja nincs a mûködésre" – magyarázta Boc.
Elmondta, politikai szemszögbôl nézve a kormánynak kedden "mennie kellett volna", mivel "a Tariceanu II-kabinet parlament által adott bizalmi szavazata jelenleg nem létezik".
Boc szerint a kormány átszervezésére vonatkozó újabb sürgôsségi kormányrendelet kiadása "alkotmány-ellenes" lenne, és a PD ezt megtámadná az Alkotmánybíróságon.
A szenátorok kedden elutasították a kormányátszervezésrôl rendelkezô vonatkozó 2007/24-es és 25-ös sürgôsségi kormányrendeletek elfogadására vonatkozó törvénytervezeteket.
A kormány által kiadott közlemény szerint a szenátorok az alkotmány elôírásai ellen vétettek, amikor elutasították a két rendeletet, és olyan félreértésrôl van szó, amelyet tisztázni lehet az Alkotmánybíróságon.
A kormány hangsúlyozta, továbbra is eleget tesz kötelezettségeinek a kormányprogram szerint, tekintve, hogy a 2007/19-es határozat, amellyel Románia parlamentje elfogadta a kormánystruktúrát, érvényben van.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter elleni akciója "politikai jellegû", jelentette ki szerdán Calin Popescu Tariceanu kormányfô, hangsúlyozva, nem fogja kérni a miniszter lemondását.
Daniel Morar, a DNA vezetôje kedden az Államelnöki Hivatal jóváhagyását kérte, hogy elindítsa a bûnügyi eljárást Tudor Chiuariu igazságügyi és Nagy Zsolt volt távközlési miniszter ellen.
A DNA kedden kiadott közleménye szerint Nagy Zsolt volt távközlési minisztert a 2004 decembere és 2007 júniusa közötti idôszakban és Tudor Chiuariu jelenlegi igazságügyi minisztert a közérdekek ellen való munkahelyi visszaéléssel vádolják.
Tudor Chiuariu miniszter úgy vélte, a DNA akciója "buta bosszúállást" jelent, mivel egy nappal korábban Doru Tulus és Aristotel Mihai Popa ügyészek kizárását kérte az ügyészi karból.
Az igazságügyi miniszter elmondta még, a DNA kérése ugyanakkor reakció arra is, hogy a Legfelsôbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) felügyelôinek beszámolója felfedi, hogy a DNA tevékenységére az inkompatibilitás és a visszaélések jellemzôk.
Az Európai Unió azt reméli, hogy a korábban tervezettnél hamarabb kibôvítheti a határellenôrzéstôl mentes schengeni övezetet, és karácsonyra már akadálytalanul lehet átutazni az újonnan csatlakozott tagállamok belsô, uniós határain is.
Franco Frattini, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekkel foglalkozó alelnöke az unió bel- és igazsági minisztereinek brüsszeli értekezlete alatt újságíróknak elmondta: reméli, hogy novemberben olyan döntést hozhatnak, amelynek értelmében már a karácsony elôtti héten megtörténik a "határnyitás" kilenc további, 2004-ben csatlakozott tagország felé. Ezek közt van Magyarország, a balti államokkal, a Cseh Köztársasággal, Szlovákiával, Lengyelországgal, Szlovéniával és Máltával együtt.
Jelenleg a régi EU-tagállamai – leszámítva Nagy-Britanniát és Írországot –, valamint a nem EU-tag Norvégia és Izland részese a schengeni rendszernek.
Korábban azt tervezték, hogy a schengeni övezet kibôvítése csak december utolsó napján történhet meg. A kilenc új ország felkészülése azonban – állapították meg az EU-illetékesek – jól halad. Ezek az országok e hónap elején már csatlakozhattak is a schengeni övezet mûködését segítô, Strasbourgban mûködô rendôrségi információs adatbázishoz. Magyarország tekintetében – ellentétben a másik nyolc országgal – arra sem volt szükség, hogy a felkészültséget illetôen újabb utóellenôrzést tartsanak. Az adatbázis újabb, korszerûbb változata remélhetôleg jövôre állítható üzembe.
Az unióban egyébként – részben magyar kezdeményezésre – adatvédelmi keretszabályozás is készül, nem utolsósorban arra tekintettel, hogy a terrorfenyegetés miatt a rendészeti szervek több adat gyûjtését tartják szükségesnek az állampolgárokról, adott esetben például a légi utasokról, és ez a megnövekedett adatgyûjtési igény szabályozott adatvédelmi viszonyokat kíván.
(MTI/Reuters/APA) A Belgrád és Pristina közötti közvetlen tárgyalások elôkészítéseként a koszovói albánok vezetôivel folytattak megbeszélést a szakadár dél-szerbiai tartomány státusa körüli vitában közvetítô nemzetközi összekötô csoport képviselôi szerdán Londonban, egy nappal a szerbiai küldöttséggel tartott találkozójuk után.
A többségében albánok lakta terület elnöke és miniszterelnöke az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió alkotta "trojka" megbízottaival ismertette elképzeléseit.
"A függetlenség nem szerepel a napirenden. Az tény" – jelentette ki Agim Ceku koszovói kormányfô a megbeszélések kezdete elôtt. Hozzátette, hogy a találkozón be akarja mutatni a Szerbiának javasolt barátsági szerzôdést, amely a jövôbeli jó kapcsolatok alapját képezheti két egyenlô és független állam között. Szerbia elôzô nap ismételten elvetette Koszovó függetlenségét, amelyet Oroszország sem támogat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden visszautasított "minden mesterséges határidôt" a koszovói kérdéskör eldöntésére, francia kollégája, Bernard Kouchner moszkvai sajtóértekezletén ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy a rendezési folyamat "nem tarthat a végtelenségig". A koszovói albán vezetés, amelyre erôteljes nyomás nehezedik a közvélemény részérôl, azzal fenyegetôzik, hogy december 10-e után mindenképpen kinyilvánítja a tartomány függetlenségét. (A trojkának eddig az idôpontig kell jelentést készítenie az ENSZ-nek, amikor is a Nyugat véleménye szerint hozni kell valamilyen döntést Koszovó sorsáról.)
A szerbiai küldöttség kedd este öt témát javasolt a közvetlen tárgyalásokra, amelyeket az ENSZ- közgyûlés ôszi ülésszakának keretében, szeptember 28-án New Yorkban tartanak. Slobodan Samardzic, a Koszovó ügyében illetékes szerb miniszter a trojka megbízottaival tartott találkozó után elmondta, hogy az elsô téma a dél-szerbiai tartomány státusáról szóló nemzetközi egyezményre vonatkozik, amelyben szerb felfogás szerint a térség széles körû autonómiáját rögzítenék.
Az ENSZ-fôtitkár általános fegyvernyugvást kért a Földön szeptember 21-re: szerdán közzétett üzenetében az összes országot és harcoló felet arra szólította fel, hogy tartsa tiszteletben ezt a napot, a nemzetközi békenapot, és szüntesse be az ellenségeskedést.
A bécsi ENSZ-központ által közzétett dokumentumban Ban Ki Mun rámutatott: a béke az emberiség legfontosabb szükségletei közé tartozik, biztosítása az ENSZ legfôbb feladata is egyben. "A békéért dolgozni nem könnyû, de alapvetô fontosságú feladat. A valóságban a világ számos közösségén belül a béke csupán megfoghatatlan cél marad. Az otthonukat elhagyni kényszerülôket befogadó csádi és dárfúri menekülttáboroktól a bagdadi sikátorokig kudarcokkal és szenvedéssel van kikövezve a békéhez vezetô út" – mutat rá a nyilatkozat.
Ban Ki Mun szerint szeptember 21., a béke nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy a világ országai leltárt készítsenek a békét és jólétet szolgáló törekvésekrôl, értékeljék az eddig elért eredményeket, és elkötelezzék magunkat a megmaradt célok elérése mellett.
"Ez a nap egyben a globális tûzszünet napja is: 24 órás menedék a félelemtôl és a bizonytalanságtól, amely a világon oly sok hely életét fertôzi meg" – szögezte le az ENSZ- fôtitkár, aki az általános, egynapos fegyvernyugvás mellett egyben azt is kérte: a világon mindenki helyi idô szerint déli 12 órakor adózzon majd egy perces csenddel ennek a napnak.
(MTI) – Oroszországban egyre inkább divatba jön a karrier: a lakosság csaknem fele fontosnak tartja a hivatali elômenetelt – derült ki egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás eredményeként.
Oroszországban 68 millió ember, a lakosság 48 százaléka dolgozik, holott a munkaképes korúak létszáma eléri a 90 millió fôt – olvasható a Finanszovije Izvesztyija címû orosz lapban.
A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet által szeptember elején végzett felmérés során 153 településen 1600 embert faggattak a kérdezôbiztosok arról, hogy mennyire fontos számukra a karrier.
A magas pozíció a 18 és 59 év közötti korosztály 53 százalékának fontos, igaz, az évek múlásával az ambíciók egyre csökkennek. A kor emelkedésével párhuzamosan lényegesen csökken (27-rôl 7 százalékra) azok számaránya, akinek a hivatali elôrejutás mindennél fontosabb.
A felmérés bebizonyította, hogy a karrieristák kevéssé irigylésre méltóak: mindössze a válaszadók 13 százaléka nem idegeskedik, feltételezve, hogy cégénél biztosított számára a folyamatos elôléptetés.
A megkérdezettek csaknem fele úgy véli, hogy akadályokat gördítenek elôrejutása elé, több mint egyharmaduk (38 százalék) pedig meggyôzôdéssel állítja, hogy jelenlegi munkahelyén semmi remény arra, hogy feljebb jusson a hivatali szamárlétrán. Míg a fiatalok körében a pesszimisták számaránya mindössze 26 százalékos, az 50 év fölöttiek esetében 46 százalékos. Az orosz karrieristák "sajátossága", hogy többségükben úgy vélik, a hivatali elôrejutás érdekében nem kell semmit tenniük – sem továbbképzésre, sem nyelvtanulásra nincs semmi szükség, az elôléptetés alanyi jogon jár nekik. A megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka kész tanulásra adni a fejét karrierje érdekében, 11 százalék pedig hajlandó többet dolgozni. A válaszadók 2 százaléka szerint elég munkahelyet váltani, további 2 százalék pedig a fônökséggel való jó kapcsolatban látja boldogulása zálogát.
A felmérés szerint a férfiaknak (Oroszországban is) könnyebb karriert csinálni, legalábbis így vélekedik a megkérdezetteknek csaknem a fele (47 százaléka).
Egykor szaladtak és ugráltak, mint minden gyerek, aztán egyre nehezebben kezdtek mozogni. Most tolószékben töltik napjaikat, mégis mosolyognak és reménykednek, hogy egy napon legalább pár lépést önerôbôl is tudnak majd tenni. Ahhoz, hogy álmuk valóra váljon, Kínába kell eljutniuk, ahol elvégzik az ôssejtátültetést.
A Negrea családot kétszeres tragédia sújtotta, hiszen mindkét gyerekük, a 26 éves Carmen és a két évvel fiatalabb Viorel is szpasztikus paraparézis nevû betegségben (egyfajta bénulás) szenvednek. A gyerekek egészségesen születtek, 13 éves korukban nehézkesen kezdtek járni, majd a betegség odáig fajult, hogy nem képesek mozgatni lábukat. Carmen járókerettel tesz ugyan néhány lépést, azonban már ez is óriási erôfeszítést jelent számára. A középiskolát azonban mindkét gyerek elvégezte.
A Pekingben végrehajtandó ôssejt- átültetéshez ötvenezer dollárra van szükség, ebbôl negyvenezret önerôbôl megszerzett a család, többnyire segíteni vágyó magánszemélyeknek, cégeknek köszönhetôen. A testvérpárt december elsejére osztották be, a repülôjegyek le vannak foglalva, még tízezer dollár hiányzik kísérôik ott- tartózkodási költsége fedezésére, ugyanis a mûtétet követôen egy hónapig kórházban kell maradniuk. A testvérpár derûlátó, van hitük és bíznak a mûtét sikerében, abban, hogy ha nem is teljesen, de annyira felépülnek, hogy önmagukat el tudják látni.
Akik segíteni szeretnének a testvéreken, azok a BCR- nél a Negrea Cornelia (az édesanya) nevére nyitott számlára utalhatják át a nekik szánt összeget: RO06 RNCB 0193 016009230002 (lejben), RO76 RNCB 0193 016009290003 (dollárban), illetve a RO33 RNCB 0193 016009290003 (euróban). A Negrea családdal a 0265/252-048-as telefonszámon vehetô fel a kapcsolat.
A marosvásárhelyi sapientiások számára a tanévkezdés nem csupán ünnepélyes megnyitóból és buzgó órarendmásolásból áll, ezen a napon kezdôdnek ugyanis az immár hagyományossá vált gólyanapok. A Hallgatói Önkormányzat rendezvénysorozata idén is a HÖK bemutatkozójával indult. A felsôbbéves diákok keddi szakbemutatóján az újoncok némi képet alkothattak arról, mire is számíthatnak az egyetemi évek alatt.
– Egyebek között arra is felhívtuk a figyelmüket, kik azok a tanárok, akikkel vigyázni kell – mondja Bereczki Kinga, a HÖK Kommunikációs Bizottságának egyik tagja. A szakbemutató után ismerkedési játékokon vehettek részt az elsôévesek, volt közös történetszövés, szerelemszobor, szigetes, és – idén elôször – színjáték is, melynek során a versenyzô csoportoknak egy film vagy rajzfilm – többek között a Terminator, Micimackó, Tom és Jerry és Esmeralda – jeleneteit kellett eljátszaniuk. A keddi rendezvényt a közös zsíroskenyerezés és szalonnasütés hangulatához nélkülözhetetlen tábortûz fényei zárták.
A gólyanapok programja péntek éjszaka 12 órás filmmaratonnal folytatódik. A magyar filmek, vígjátékok, illetve akciófilmek kedvelôi három teremben élvezhetik a tematika szerint összeállított mûsort.
– Ez az elsô ilyen kezdeményezésünk – újságolja Jacsó Ágota, a HÖK Kommunikációs Bizottságának vezetôje. – Reméljük, ide is sokan eljönnek, hálózsákot, kispárnát mindenesetre érdemes hozni – teszi hozzá nevetve a jókedvû rendezô.
1883. szeptember 21-én volt Madách Imre Az ember tragédiája címû mûvének ôsbemutatója. Ennek emlékére és tiszteletére – a Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére – 1984-tôl minden évben szeptember 21-én ünneplik a magyar dráma napját.
A megemlékezés célja: felhívni a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire és ösztönözni az írókat újabb alkotások létrehozására. Ebbôl az alkalomból a színházi társulatok díszelôadásokat, szimpóziumokat, különleges színházi programokat szerveznek.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a magyar dráma napja alkalmából nyilvános kerekasztal-beszélgetést szervez, melynek tárgya a kortárs magyar drámairodalom.
A beszélgetés résztvevôi: dr. Ungvári Zrínyi Ildikó teatrológus, egyetemi tanár, Kovács András Ferenc szerkesztô, Láng Zsolt író, Csép Zoltán teatrológus, egyetemi gyakornok.
A rendezvényre szeptember 21-én, pénteken délután 5 órától kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház emeleti elôcsarnokában.
A szervezôk számítanak mindazok jelenlétére, akiket érint/érdekel a jelenkori magyar drámairodalom. A belépés díjtalan.
Tizenéves koromban gyakran utaztam személyvonattal, ugyanis ez volt a legmegfelelôbb közszállítási eszköz, amellyel a lakhelyemtôl az iskoláig eljuthattam. Még jól emlékszem azokra a keserû tapasztalatokra, amelyek az utazás körülményeibôl adódtak. Az, hogy korán kellett kelni, talán nem is volt probléma, hanem az, hogy a szûk vagonok zsúfolásig tele voltak, az utasok lökdösôdtek, minket, iskolásokat pedig épphogy fel nem döftek a jegycsípôk, ha hangoskodni mertünk... Hadd ne ragozzuk, hogy milyen formában és milyen hangnemben kérték a jegyeket, lyukasztották ki, majd dobták vissza.
Az iskolás évek után egyre ritkábban utaztam vonattal, az utóbbi néhány hónapban pedig egyáltalán nem vettem igénybe a vasúti szolgáltatást. Az ismerôsöktôl viszont azt hallottam, hogy a körülmények egyáltalán nem javultak, a személyvonatok továbbra is koszosak, zsúfoltak (valószínûleg kevés a vagon), a jegykezelôk pedig barátságtalanok.
Éppen ezért lepôdtem meg, amikor egyik barátom azt mesélte, hogy Bukarestbe való utazásakor milyen kellemesen csalódott a különbözô típusú szerelvényeken, amelyekkel eljutott Szászrégenbôl a fôvárosba, majd onnan vissza. (Igaz, nem személyvonatról szólt a fáma.) Szóval, minden úgy történt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A jegycsípôk udvariasan bekopogtattak a fülke ajtaján, majd benyitottak, fejbólintás kíséretében köszöntötték az utasokat és engedelmükkel megkérték ôket, hogy mutassák meg ellenôrzés végett jegyeiket. Akik kedvezményes jeggyel utaztak, azoktól szinte szégyenkezve kérdezték meg, tudják-e igazolni a félárra vonatkozó jogosultságukat valamilyen igazolvánnyal, irattal. A jegyellenôrzés végén, megköszönve az együttmûködést, további szép napot kívántak.
Eddig tartott a történet. De talán nem árt elmerengni azon, hogy a személyvonatok alkalmazottjai vajon nem ugyanannak a társaságnak dolgoznak-e, mint a gyors- vagy sebesvonatokon szolgálatot teljesítô társaik? Nem ugyanazok az elvárások a munkaadó részérôl: tisztelettudás, udvariasság, gyors, pontos ügyintézés?
Ha a felvetett kérdésekre igen a válasz, akkor valakik valahol a személyvonatokon mulasztást követnek el. Ha nem így van, akkor jó lenne az utasokat is tájékoztatni arról, hogy az országnak két vasúttársasága is van...
Hamarosan – igaz, ismét csak egy napig – de ingyen lehet látogatni a múzeumokat (és nem csak) mind Marosvásárhelyen, mind Segesváron – hallottuk a Maros Megyei Tanács által szervezett szerdai sajtótájékoztatón, amelyen többek között Lokodi Edit tanácselnök és Emil Groza alelnök szólalt fel, Csortán Ferenc mûemlékvédelmi szakemberrel egyetemben. Az ok: szeptember 22-én, szombaton lesz a kulturális örökség napja, amelyre több rendezvénnyel készül a szervezô megyei tanács, Maros Megyei Múzeum, a mûemlékvédelmi hivatal, a megyei kulturális igazgatóság, Segesvár, Dános, Szászkézd polgármesteri hivatala, több civil szervezet és a Bethlen család. Az idén immár harmadszorra megszervezendô rendezvénysorozat témája a kultúrtáj, annak azonosítása és védelme. Ennek megismerésére viszik körkirándulásra a megye iskoláinak tanulóit és ennek jegyében zajlik az egész rendezvénysorozat – tudtuk meg az illetékesektôl.
Ami a programot illeti, szombaton 9 és 18 óra között Marosvásárhelyen ingyen látogathatják az érdeklôdôk a megyeházát és annak tornyát, a Kultúrpalotát, az etnográfiai múzeumot, a természettudományi múzeumot és a lapidáriumot, reggel 10 órától pedig fotókiállítás nyílik a megyeháza elôcsarnokában, UNESCO-mûemlékek Európában címmel. Segesváron reggel tíztôl ingyenes a belépés a múzeumokba, bérmentve lehet igényelni idegenvezetést a várban (ahol a gépjármûforgalmat is megtiltják ezen a napon), valamint több rendezvényre is sor kerül: fotótárlatok nyílnak, este régizene- és fúvószenekar-koncert várható. Szászkézden 14 órától az erôdtemplom, a vár nyitja meg kapuit az érdeklôdôk elôtt, majd madrigál- és régizene-koncertet ad a brassói Fekete- templom Jugendbachchor nevezetû ifjúsági kórusa. Keresden a Bethlen család reneszánsz stílû kastélya látja vendégül az érkezôket, ugyanott koncertezik az elôbb említett kórus, mindez 16.30 órától.
A szervezôk mindenkit szeretettel várnak és bíznak benne, hogy az érdeklôdôk megismerik és óvni fogják az 1992-es Világörökségi Egyezmény által elsôként azonosított és védetté nyilvánított kultúrtájat, mint olyat: szûkebb világunk azon részét, amely mind természeti, mind társadalmi adottságai folytán olyan terület, amely "az ember által módosított természeti környezet, magába foglalja a térfelületeket, épületeket, utakat, ültetett erdôket, bányakitermeléseket, növényzetet, sôt a szennyezést." Röviden a szintézis, a helyekhez és településekhez kötôdô hagyomány helye is.
Az ARTeast Alapítvány bemutatja Chilf Mária (1966) Brumival bármi megtörténhet címû egyéni kiállítását. A tárlatnyitó szombaton 18 órakor zajlik, bevezetôt mond Ágoston Vilmos író.
Ez alkalommal a korábbi években készített és számos helyen bemutatott (pl. Ludwig Múzeum, Strabag Festészeti Pályázat 2004.; Ateliers Pro Arts 2003.; Eger, Akvarell Biennálé 2004.) kozmikustáj-fragmentumokat, organikus formákat ábrázoló akvarelljeinek világa színes, naplószerû jegyzetek formájában látható. Az élethûen megfestett részletek (emberi szív, aorták, természeti elemek) és a jelzésértékûen ábrázolt alakok (Brumi, ördög- és emberalak) filozofikus keretbe ágyazott, szabad asszociációk formájában közvetített fantáziavilág szereplôi. A személyes hangvételû történetek között a képcímek, ironikusan megfogalmazott talányos bölcseletek (B tudja, csak úgy juthat ki az alagútból, ha belemegy; Amirôl beszélni nem lehet, de hallgatni nem szabad; Küzdeni vagy menekülni?) kalauzolnak bennünket.
A mûvek az identitáskeresésrôl, a társas lét kérdéseirôl, személyiségünk valós vagy vélt határainak átlépésérôl és az abban rejlô veszélyekrôl, a különös, sokszor megmagyarázhatatlan ambivalens emberi érzelmekrôl szólnak. A szubjektív élményekbôl, érzésekbôl táplálkozó képeket (hogyan is lehetne másképp?) ugyanakkor az általános emberi dilemmák képes szótárának, az önmagunk keresése során folyamatosan felmerülô problémák rajzos metaforáinak is tekinthetjük. Az egzakt részletekbôl felépített szürreális fikciókat végignézve sokszor nehéz eldönteni, hogy Brumi csupán egy játékmackó, vagy saját magunk keserédes alteregója.
Megtekinthetô: 2007. szeptember 22–október 4. között.
Ha a mostanira gondolni tetszenék gyanakodni, akkor tudatom (szerint) 2000 óta, tehát a XXI. század ebben a tekintetben nem a legjobb elôjelekkel – és megvalósulással – lépett be a városi politika színterére. Ennek több oka van, amelyek elemzésére e lap hasábírói többször is vállalkoztak, kevésbé elméleti, mint inkább napi politikai és gyakorlati megközelítésben.
Ami azonban a Kimenô csütörtöki apropóját szolgáltatta, az egy történelmi kérdés – ugyanis D.F. még nem történelem, de már meg nem történtté nem tehetô vonulata a városéletnek. Vagyis: mióta nevezik a város élén álló választott személyt polgármesternek?
A dolog egészen újkeletû, hiszen csak a 19. század derekán, egész pontosan 1854-tôl hívja így a felsôbbséget a hivatalos, majd ezt követôen a köznapi szóhasználat városunkban. Eladdig ugyanis a (fô)hivatalnok neve bíró, városbíró volt. Amiként a falvak – községek – élén is bíró állott. Amazok polgármesterré avanzsálása Erdélyben csak 1919 után, a román közigazgatás bevezetésével kapott lábra. Ezek szerint tehát Borsos Tamás, akinek házát valószínûleg a régészet újra meglelte a várban, nem polgármester volt – miként azt a cikkíró a minap az archeológus szájába adta – hanem "csak" városbíró. Miként a neve is jelezte, a magisztrátussal, a városi tanáccsal együtt bíráskodási feladatokat is ellátott, a városiak kisebb ügyeiben döntött. Feladatkörét már a szabad királyi városi rangra emelés (1616) elôtt körülírták a legrégebbi írásban is fennmaradt városi szabályrendeletek és törvények (1604), s azok az évtizedek folyamán – az egységes országos szabályozás bevezetéséig (a 19. század derekán) – csak finomodtak, árnyaltabbá váltak. A szerint, hogy kik dominálták a város életét, jog- és hatáskörét, hol megzabolázták, hol teret engedtek az egyszemélyi vezetés kényének.
A polgármester – a Bürgermeister tükörfordítása – , melyet az osztrák önkényuralmi idôkben vezetett be Ferenc József császári reformja, mintegy tükrözte a közben lejátszódott változásokat is, azt a szándékot és törvényi kényszert, mellyel megkezdôdött a hatalmi ágak szétválasztása. A modern polgári államban ugyanis, mint köztudott, nem összpontosulhatott egy személy (testület) kezében a bírói és végrehajtói, a törvényhozói és/vagy végrehajtói hatalom.
A polgármester tehát végrehajtó, lehet ugyan a törvények, szabályok kezdeményezôje elôterjesztés formájában, de igazából a szabályalkotói testület maga a városi tanács, a polgárok által demokratikusan megválasztott testület.
Hogy ki kinek engedelmeskedik – nos ez valóban hely és idô, erôviszonyok és emberi szótértés függvénye. A tapasztalatból és olvasottakból ítélve D.F. uram, ha már bíró nem lehet, nyakra-fôre ítélkezik, úgy is mondhatnánk: elô.
A néphez a családon, az emberiséghez a nemzeten keresztül vezet az út. Ezt a Széchenyi Istvántól kölcsönzött gondolatot érdemes ma is szem elôtt tartani. Idézi is Derzsi Ferenc, akinek szovátai telkén magasodik a környék dísze, a negyed évezredes tölgyfa. Derzsi Ferenc 1927. július 6- án született Nyárádszentbenedeken, felmenôi apai és anyai ágon is mind tanítók. Nagyapja, a Kányádból származó lófô székely, Derzsi Albert református kántortanító, 1844 és 1917 között élt. Fintaházán nyugszik, a Nyárád alsó folyásán. Két feleségétôl 13 gyermeke származott, hattól nem maradt utód, a másik hét gyermekétôl húsz unokája született. Harmincöt a dédunokák, negyvenkilenc vagy annál is több az ükunokák száma. Elég volna egy kisebb faluközösségre.
Derzsi Ferencet 2000 nyarán látogattam meg, szeptemberben írtam egy kis cikket róla. Akkor mondta, hogy Gyökerek címmel elkészítette "Id. Derzsi Albert családi értesítôjét", amely a családtörténet része. Annak ezt a címet adta: A kányádi Derzsi család krónikája. (Elküldte egy millenniumi pályázatra, annak kimenetelérôl nem beszél mostani levelében.)
Annál beszédesebb a kétszáz oldalas könyv (Gyökerek – a kányádi Derzsiek családfája), amely a levelet rejti. "Kedves Domokos Barátom! Fogadd olyan szeretettel e kis könyvecském, amilyennel küldöm. Remélni vélem, hogy hozzám hasonlóan fogod látni értékeit székely- magyarként. Ennyi tellett tôlem, egy 80 éves nyugdíjas pedagógustól."
2007 szeptemberében kelt a levél, tehát jó hét esztendônek kellett eltelnie, míg nyomdafestékhez jutott Derzsi Ferenc munkája. Nem tudom, miféle segítséggel, milyen példányszámban jelent meg. Ha a népes család minden tagja minimális összeggel járul vala hozzá a kiadáshoz, az máris kész siker.
Hanem az, amit a munkájának keletkezésérôl ennek elôtte hét esztendôvel vallott, minden tiszta szándékú lokálpatriótának, hely- és családtörténésznek becsületére válik: Mi, a gyermekek: apáink, nagyapáink, elôdeink válláról szemléljük a világot. Nem becsülhetjük igazán önmagunkat, nem értékelhetjük kellôképpen a mát, ha megtagadjuk a múltunkat. Vigyáznunk kell s ápolnunk elôdeink hagyatékát. Magam 1996 óta foglalkozom a családkutatással. Eljutottam a legközelebbi fészekhez, Fintaházára is, ahol a temetôben pihennek a nagyszüleink, rokonaink. Legnagyobb szomorúságomra, nem találtam meg sírhantjukat. Hol nyugszanak, már nem tudni pontosan, mivel a természet erôi megváltoztatták a temetôkertet, többszöri csuszamlás után semmi jelzés, sem sírkô, sem fejfa nem utal nyugvóhelyükre, és a faluból már senki sem tudta megmondani, még az idôsebb emberek sem, hol álltak egykor a hantok. Nagyon elszomorodtam akkor. Így született meg bennem az elhatározás: emléket állítani nekik, ne tûnjenek el végleg onnan, ahol életüket élték, ahol dolgoztak; mi, a még élô hozzátartozók állítsuk fel ezt az emléket. Nagyapám házat is épített Fintaházán, egyik fia, Derzsi Albert ott telepedett meg tartósan, de már nem él; és a ház sincs meg már. A kopjafa Kányádon készült, ahol nagyapám elôször látta meg Isten szép világát. Juhász Gyula soraival hívogattam a leszármazottakat, az unokatestvéreimet: "Nem múlnak ôk el, akik szívünkben élnek, / Hiába szállnak árnyak, álmok, évek, / Ôk itt maradnak bennünk csöndesen még." Fel is állították –, de a 2000. július 17-i rokoni találkozón, sajnálatomra, nem vehettem részt. Elôtte három nappal agyérgörcsöt kaptam. Mester Zoltánt, a Bernády Mûvelôdési Egylet vezetôjét kértem meg, hogy az ünnepséget levezesse.
Az ôsök emlékébôl megtartó erô árad. A kötet akár kis olvasókönyvként is forgatható, szó sincs arról, hogy csak a Derzsi nevûek számára érvényes a mondanivalója. A Ders, Derzs, Dersi, Derzsi személynév és helységnév eredete és elterjedése kapcsán történelmi leckéket találunk, gazdag idézetgyûjteménnyel, a forrásmunkák, a történelmi munkák vonatkozó adatai, a hely- és családtörténetek felhasználásával, a családfák megjelenítésével – valóban, nem kis munka árán állt össze az anyag. Derzsi Ferencnek ez az egyetlen kötet a "fômûve". Megtaláljuk benne Kányád és a hozzá tartozó települések történetét, Székelyderzs, Nyírderzs, Tiszaderzs ismertetését, a nevezetesebb Derzsiek (Dersi János humanista, Dersi Ô. János református lelkész, Derzsi Károly unitárius lelkész, Derzsi Sándor költô) adatait is. Zárszavában ezt mondja Derzsi Ferenc: Mindaz, amit e könyvben leírtam és dokumentáltam, igaz, nincs benne semmi fikció és hazugság. Érdekes volt a családok élete, nem kellett meséket kitalálnom. A kényes, sokszor kínos ügyekrôl igyekeztem tapintattal írni. Jó volt bizonyos dolgokat felidézni a múltból, hiszen aminek nevet tudtunk adni, az megszelídült, attól már nem kell félni. (…) Az emlékkönyv megírásakor nagyon nehezen találtam meg e helyem, de most, hogy ez a kis könyvecske elkészült, elcsitult lelkiismeret-furdalásom.
Hidat vert múlt és jelen között.
Az idei Mezôbergenyei Alkotótáborban született mûvekbôl nyílt kiállítás vasárnap délben a református esperesi hivatal Bernády téri székhelyén.
A 16 alkotó a maga sajátos eszközeivel örökítette meg a székely Mezôség kapujában levô falu még élô hagyományait és mai életét. A megnyitón Kedei Zoltán festômûvész és Kali Ellák fôgondnok tartalmas ajánlása keltette fel az érdeklôdést az alkotások iránt.
Fellépett a mezôbergenyei trió, verseibôl Dán Éva olvasott fel. (Koncz János felvétele)
Magánnyugdíjrendszer
Hétfôtôl kezdôdött el a kötelezô magánnyugdíjalapok mûködése Romániában. Tizenhét alap kapott mûködési engedélyt, ezek az év végéig kell kialakítsák ügyfélkörüket, majd jövôtôl a most még az állami társadalombiztosítási alapba fizetett, a munkavállalók bérébôl származó 9,5%-os hozzájárulásból 2% ezen alapok valamelyikéhez kerül. A társadalombiztosítási hozzájárulásból a magánalapokhoz kerülô hányadot a jövôben évi 0,5%-kal emelik majd az idevágó törvénykezés értelmében. Becslések szerint 20 év múlva a magánnyugdíjalapok aktívumainak értéke eléri a 20 milliárd eurót, az éves nyereségüket 7-9% közöttire becsülik a jelenlegi kilátások szerint.
A törvény szerint a 35 év alatti munkavállalóknak kötelezô csatlakozniuk a most beindult 17 magánnyugdíjalap valamelyikéhez, december 31-ig. Ez mintegy hárommillió biztos ügyfelet jelent az alapoknak, ugyanis aki saját választása alapján nem csatlakozik valamelyikhez a következô szûk négy hónapban, azt számítógépes elosztás alapján tetszôlegesen osztják el az alapok között. A munkavállalók szemszögébôl a legfogasabb kérdés, hogy melyik alapot érdemes választani. És ez a kérdés jelenleg megválaszolhatatlan, hiszen legkevesebb 20 évnek kell eltelnie, ameddig ezek az alapok elkezdenek nyugdíjat fizetni az ügyfeleknek (ezt a most legtöbb 45 éves munkavállalóknak, akiknek nem kötelezô, de csatlakozhatnak a rendszerhez), akkora távlatra pedig gyakorlatilag lehetetlen pontos elôrejelzést adni. Ami tény, az, hogy mindegyik alap erôs és tapasztalt pénzügyi csoportok birtokában van, ami annyiban jó, hogy adott esetben ezek tekintélyét és nemzetközi piaci megítélését erôsen megtépázná, ha romániai nyugdíjalapjuk bajba kerülne – a jelenleg érvényes törvénykezés szerint ezek az alapok nem jelenthetnek csôdöt. De a hírnév és a máshol szerzett tapasztalat még nem garantál sikert, fôleg ebben az országban, ahol idônként a politika is alaposan beavatkozik a gazdasági életbe. Választani tehát minden bizonnyal a mûködtetô cégek hírneve alapján fognak a leendô ügyfelek, és itt elsôsorban a román bank- és biztosítási piacon már több éve jelen levô, nagy ügyfélkört birtokló társaságok járhatnak jól. És valószínûsíthetô, de nem törvényszerû az is, hogy azok az alapok tudnak majd nagyobb nyereséget kitermelni az ügyfeleknek a befizetett hozzájárulásból, ahol a legtöbb tôkével gazdálkodhatnak majd.
A jó választás tehát szinte kizárólag csak szerencse kérdése most, a rendszer indulásakor. Az ügyfelek választását az elindult 17 nyugdíjalap is igyekszik megkönnyíteni, összesen mintegy negyedmillió eladási ügynököt képeztek ki arra, hogy minél több ügyfelet halásszanak el a konkurencia elôl. Bárkivel könnyen elôfordulhat, hogy több csatlakozási ajánlatot is kap az alapoktól, arra pedig különösen érdemes odafigyelni, hogy csak egy ilyen nyugdíjalaphoz lehet csatlakozni. A több alaphoz is csatlakozási nyilatkozatot aláíró munkavállalók jelentkezését érvénytelenítik, és ezeket is tetszôlegesen sorolják majd be valamelyik alaphoz ugyanúgy, mint a kötelezô magánnyugdíjalapot nem választókat. És ha az alapok jövedelmezôségét most még szinte lehetetlen jól felbecsülni, az már biztos, hogy az idôközben magánnyugdíjalapot váltó munkavállalót költség terheli – a törvény megengedi valamely alaptól egy másikhoz való átsorolást, de az a most érvényes szabályok szerint az addigi megtakarítás 5%-ának levonásával jár.
Benedek István
Marosvásárhelyen a Romstal (volt Univers'all) elôtti parkolóban erdô, virágos- és dísznövénykert vonja magára a figyelmet. Több száz fajta kültéri és beltéri dísznövényt lehet csodálni és megvásárolni. A nyolc-tíz méteres fák is csodálatosak Simona Santa menedzser szerint ezek a fák ritka és különleges fajták, a megyében csak itt szerezhetôk be. Ekkora méretû élô fákat Erdélyben csak itt értékesítenek a Romstal cégcsoport keretében mûködô City garden jóvoltából. A kertet, természeti szépségeket imádók gyepszônyegeket, fûmagkeverékeket bármilyen méretben parkba való fákat, út menti fákat, sziklakerthez szükséges kellékeket, növényi igényeknek megfelelô földkeveréket, kerti bútorzatot vásárolhatnak. A hobbikertészek is kedvükre válogathatnak a virághagymák, zöldségmagok, oltott szôlôfajták, gyümölcs csemetefák közül. Újdonság a szórófejes csepegtetôrendszer, amely a cserepes virágok öntözésére is alkalmas. Aki pedig udvarát szeretné szépíteni, díszszökôkutat is vásárolhat.
A cég szakmérnöke Szilágyi Zoltán kerttervezô szaktanáccsal is ellátja a vásárlókat, bizalommal lehet hozzá fordulni és vásárolni a City garden parkjában.
(x)
Olajos lett a gépezet és lazult a nyomaték.
Egy amerikai befektetési bank – a Goldman Sachs – az év végére a hordónkénti olajárat 85 dollárra taksálja. Ez 13 amerikai zöldhasúval meghaladja az eddig becsült szintet. Ugyanez a pénzintézet elkésettnek és kevésnek értékelte a kôolajexportáló országok múlt heti döntését, amely szerint novembertôl napi 500 ezer hordóval növelnék a kitermelési kvótát. Ami ennél is aggasztóbb, hogy egy év múlva akár a 100 dolláros veszélyes szintet is megközelítheti a fekete arany. Természetesen az OPEC- miniszterek is konzultálni kezdtek egymást közt – amolyan maroktelefonos tanácskozást tartottak – , mivel a gyors árnövekedés a fogyasztás csökkenését eredményezheti. A kereslet visszafogása pedig a gazdasági növekedés mérséklésének a fokmérôje. Egyébként némely világgazdasági elôrejelzés máris néhány tizedes csökkenést jósol jövô évre az eurozónában. De pont ilyen mér-séklésre számíthat az amerikai gazdaság is.
A tengerentúliak az idén egy kisebb válság kirobbantói voltak – gondoljunk csak a jelzáloghitelezési válságra, amelynek káros hatásait csak a jegybankok gyors és hatékony közbelépése fékezett meg – és általában a Bush-kormányzat a ludas az égbeszökô nyersanyagárakért is. Nemrégiben derült fény arra, hogy az amerikai államfônek szaúdi–binladeni vonalon olajérdekeltségei vannak, és hogy az iraki kôolajmezôk lôtérré való minôsítésének – védekezô ellencsapás fedônév alatt – csak egyetlen eredménye volt: az olajmágnások vagyongyarapodása. Mi pedig folyamatosan tápláljuk pénzünkkel az üzemanyagtöltô állomások félkarú rablóit, és abban reménykedünk, hogy az európai gazdaság nemcsak utoléri az amerikait, hanem függetlenebbé válik tôle.
(karácsonyi)
Október 15-ig lehet csak használni a feta elnevezést a nem görög eredetû sajtokon, mivel az Európai Bizottság 2002-ben Görögországnak ítélte a feta sajt elnevezés használatát a származási hely elve alapján. A feta elnevezés Görögország mint kizárólagos elôállító számára történô bejegyzésérôl intézkedô rendelet az Európai Közösségek hivatalos lapjában 2002. október 15-én jelent meg, nem görög eredetû sajtokon az elnevezést 2007. október 15-ig lehet használni.
A Hivatalos Közlöny 2007. évi 575-ös és 584-es számában jelent meg a munkaügyi miniszter 662. és 680. számú rendelete, amely többek között kiterjeszti a havi társadalombiztosítási járulék befizetésének és bejelentésének kötelezettségét (CAS) a szabadfoglalkozásúakra is – akik eddig ezt nem kellett megtegyék. Ugyanis 2007. augusztus 1-jéig csak azok fizettek társadalombiztosítási hozzájárulást, akiknek a havi jövedelme meghaladta az országos havi bruttó jövedelem háromszorosát.
Az új szabályozás szerint, ha valakinek havi 1 lej jövedelme van, akkor is ki kell fizetnie az említett hozzájárulást, és errôl jelentést kell készíteni a nyugdíjpénztárnak.
A miniszteri rendelet felsorolja azokat a foglalkozásokat, melyek mint független tevékenység végzésére felhatalmazott személyek (persoane autorizate sa desfasoare activitati independente) végeznek, s ôk keresetük nagyságától függetlenül kötelesek társadalombiztosítási hozzájárulást fizetni és errôl havi jelentést készíteni. Ezek a következôk: könyvvizsgáló, mérlegképes könyvelô, értékpapírbeszerzés tanácsosa, orvos, gyógyszerész, pszichológus, közjegyzô, pénzügyi kiértékelô, vállalati átszervezés és felszámolás szakértôje, kataszteri földmérô- térképész, mûszaki szakértô, városrendezô, mûtárgy és épületfelújító, orvosi segédszemélyzet, ipari szakértô, bûnügyi szakértô, bírósági végrehajtó, mûépítész, jogosított fordító, pénzügyi tanácsos, bróker, valamint azok a személyek, akik mesterséget ûzve jutnak jövedelemhez.
A felsorolt foglalkozásokból eredô jövedelmet a jövôben figyelembe fogják venni a nyugdíjak nagyságának megállapításánál. Nem vonatkoznak a fentebb ismertetett rendelkezések azokra a személyekre, akik mint alkalmazottak végzik a felsorolt tevékenységeket. Az viszont mindenkire érvényes, legyen az munkaadó vagy egyéni vállalkozó, hogy ha több mint hat hónapra nem fizeti be a társadalombiztosítási hozzájárulást, felfüggesztik az érintett személyek társadalombiztosítási szerzôdését. Ez maga után vonja, hogy a szóban forgó idôszakot kizárják a nyugdíjazáshoz szükséges évek számából, és nem veszik figyelembe a nyugdíj megállapításánál sem.
A rendeletek szerint a munkaadóknak havonta be kell jelenteniük a nyugdíjalapot és a munkanélküli alapot kezelô hivataloknak alkalmazottaik névsorát és a nevükre befizetendô hozzájárulások összegét. Megváltoztak a bejelentésre szolgáló formanyomtatványok. Ezeket és a szükséges programokat be kell szerezni, mivel a bejelentéseket, mint eddig is, elektronikus formában kell benyújtani.
Mellau György
Az európaiak és az amerikaiak közül minden negyedik akkor vásárol ruházati cikket, amikor arra szüksége van, négybôl három pedig akkor, amikor az üzletek akciókat hirdetnek – olvasható az egyik magyar textilipari folyóiratban.
A származási hely vagy a divat alárendeltebb szerepet játszik, mint gondolni lehetne. A ruhavásárlások alapvetô indítéka, hogy a megkérdezetteknek szükségük van valamilyen ruhadarabra – idézi a felmérést a Magyar Textiltechnika. Ez különösen a csehekre, a németekre és a svédekre jellemzô, de sokkal kevésbé az amerikaiakra.
A magyaroknál a shoppingolás egyben szórakoztató idôtöltés is: az átlagon felül van azon honfitársak száma, akik kedvtelésbôl vesznek valamilyen ruházati cikket vagy kiegészítôt. A spontán vásárlások száma, valamint a divatkövetés nagyjából az európai átlagnak felel meg. A magyarok jobban figyelnek a márkákra, mint a nyugat-európaiak, a beszerzések mintegy felénél ez döntô szempont. A származási ország nem döntô momentum.
Nyugat-Európában fôleg a németeknél gyakori, hogy az árleszállítások alkalmával veszik meg a szükséges holmikat.
A vásárlók 52 százaléka veszi figyelembe a származási országot és részesíti elônyben a saját országában gyártott termékeket. Ez különösen fontos szempont a törökök és a bolgárok számára.
A spontán vásárlás ("megláttam és megszerettem") az osztrákokra és a németekre jellemzô. A bolgároknak mindössze 20 százaléka nyilatkozott így.
A divat – szemben sokak véleményével – másodrangú kérdés. A megkérdezetteknek csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez számukra meghatározó szempont.
A márka az oroszok, a görögök és az olaszok számára is döntô fontosságú.
A gyorshajtás és annak következménye gyakori beszédtéma. Annál ritkábban kerül szóba, hogy mi történik, ha valaki a kelleténél lassabban vezet, ténfergésével másnak útjában van. Sokan nem is tudnak arról, hogy az "új" közlekedési törvény 891. szakasza milyen lehetséges kihágásokat sorol fel. A lajstromot az a figyelmeztetés nyitja meg, hogy elsô osztályú pénzbírsággal sújtható az a személy, aki indokolatlanul legkevesebb 10 kilométer/órával lassabban halad gépjármûvével olyan útszakaszon, ahol kötelezô egy bizonyos sebességminimumot betartani.
A jogszabály megalkotója másodikként az irányváltoztatási szándék elôrejelzésének elmulasztását tartotta fontosnak e listára felvezetni. Nem telik el egyetlen másodperc sem anélkül, hogy valaki ne esne ebbe a hibába. Biztonságérzetünket lépten-nyomon megzavarja és megkérdôjelezi az, hogy feltehetôen hajtási engedéllyel rendelkezô egyének fittyet hánynak kötelezettségükre, miszerint az elindulást, a kitérést, kikerülést, az elôzést, a sávváltást, a ki- vagy bekanyarodást, a visszafordulást és a tolatást fényjelzés kell kísérje. A forgalom többi résztvevôit igenis figyelmeztetni kell, hogy mire készülünk, ezzel kapcsolatos gondolatunkat nem szabad eltitkolni.
A szóban forgó törvény, mint már számtalanszor hangsúlyoztuk, nem az autósok törvénye. Ezt bizonyítja az említett szakasz 3. pontja is, mely arról szól, hogy a közúti közlekedés szabályait megszegô gyalogosok is felelôsségre vonhatók, s tettük súlyosságával arányosan szankcionálhatók.
Ne ringassuk tehát magunkat abban a tudatban, hogy a rendôr, ha "rajtakap" tehetetlen velünk szemben, mert nem veheti el a hajtási engedélyünket. Amennyiben a hatósági embernek komoly a büntetési szándéka, akkor is a nyakunkba varrhatja a bírságot, ha úgymond otthon felejtettünk minden személyazonosító okiratot.
(ajtay)
Kérdezzen, mi válaszolunk!
B. L. vidéki olvasónk kérdése, hogy lehet-e vizsgázni magyar nyelven a hajtási jogosítvány megszerzésére?
A Hivatalos Közlöny 2006. november 17-i 933. számában közlik, hogy a gépjármûvek vezetésére feljogosító igazolvány megszerzésére szolgáló vizsgát a nemzeti kisebbséghez tartozó egyének anyanyelvükön is letehetik. Az anyanyelv használata akkor lehetséges, ha a szóban forgó közigazgatási egység lakosainak legalább 20 százaléka az illetô kisebbséghez tartozik. Mindenki ott köteles letenni a hajtási igazolvány megszerzésére szolgáló vizsgát, ahol állandó vagy ideiglenes lakhelye van. Külföldi állampolgárságú egyének, akiknek állandó vagy ideiglenes lakhelyük Romániában van, kérésükre letehetik a vizsgát egy nemzetközi gyakorlatban gyakran használt nyelven. Mindkét esetben a kiválasztott nyelvhasználati lehetôség az elméleti vizsgáztatásra vonatkozik.
Az ôszi gabonakultúrák védelmében, az olyan betegségek és kártevôk megelôzése érdekében amelyek a talajban és vetômagvakkal terjednek (üszög, porüszög, hópenész, gyökérrothadás, drótféreg, gabonafutrinka stb.) a növényvédelmi intézkedések sorába tartozik a magvak vetés elôtti vegyszeres kezelése. Csak minôsített vegyszerek használata ajánlott.
A magvak kezelésének módja függ a magok és a talaj állapotától, a vegyszer kivitelének módszerétôl. Az olyan talajok esetében, ahol az elôvetemény szálasgabona volt, rovar- és gombaölô termék használata ajánlott, amellyel egy idôben lehet védekezni a kártevô rovarok és ragályos betegségek ellen, mint: TIRAMETOX 90 PTS – 3 kg/t, TIRAMETOX 625 SC – 3,75 l/t (mérgezô hatású), PROTILIN AL 81 PUS – 3 kg/t (mérgezô hatású), PROTILIN 400 FS – 4,5 l/t (mérgezô hatású), SUMIDAN – 1,8 kg/t (mérgezô hatású). Az olyan talajon, ahol az elôvetemény nem szálasgabona volt és nincs drótféreg vagy gabonafutrinka, a kezeléskor a következô gombaölô szerek egyike hatékony: * búza, rozs, tritikálé: DIVIDEND 030 FS – 1 kg/t, DIVIDEND STAR 036 FS – 1 l/t, SUMI 8 PLUS – 1,5 kg/t, REAL 200 FS – 0,2 l/t, TIRADIN 70 PUS – 2 kg/t, TIRAMENT 60 PTS – 3 kg/t, TIRAMET 600 SC – 3 l/t, VITAVAX 200 PUS – 2 kg/t, VITAVAX 200 FF – 2,5 l/t; DINITIM 2 PUS – 1 kg/t, ORIUS 6 FS – 0,5 l/t, RAXIL 060 FS – 0,5 l/t, SIRIUS – 1 kg/t. * árpa és ôszi sörárpa: RAXIL 060 FS – 0,5 l/t, SIRIUS 1 kg/t, DIVIDEND STAR 030 FS – 1,5 l/t, SUMI 8 2WP – 1 kg/t, VITAVAX 200 PUS – 2 kg/t, VITAVAX 200 FF – 3 l/t, REAL 200 FS – 0,2 l/t, ORIUS 6 FS – 0,5 l/t, DIMITIN 2 PUS – 1 kg/t. A levéltetvek és kabócák (betegségeket terjesztenek) támadásának megelôzése érdekében az ôsszel elvetendô árpavetômag hatékonyan kezelhetô az olyan vegyszerekkel, mint: CRUISER 350 FS – 1 l/t, GAUCHO 600 FS – 0,6 l/t, YUNTA 246 FS – 2 l/t.
A por (PTS, PSU, PUS, VS, DS) vagy szemcsés (WG, DG, GD) formában elôállított gombaölô szerek szárazon, porozással, vagy félszárazon (a porozás elôtt egy tonna vetômagra 8-10 liter vizet öntünk) vihetôk a magokra. A folyékony (LS, SC, SP) vagy zselé (FF, FS) gombaölô szerek használatakor egy tonna vetômaghoz 6-8 liter víz adagolható a magfelszín jobb eltakarása érdekében.
FIGYELEM! A vetômagkezelô gépek pontos beállítása fontos az alul- vagy túladagolás elkerülése érdekében, amely növénymérgezéshez vezethet, fôleg a lindan alapú vegyszerek használatakor.
TILOS A VETÔMAGOK KEZELÉSE LAPÁTOLÁSSAL VAGY A VETÔGÉPEK MAGTARTÁLYÁBAN!
TILOS A KEZELT VETÔMAGOKAT ÉS A ZSÁKOKAT MÁS CÉLRA HASZNÁLNI!
AZ I. II. MÉRGEZÉSI KATEGÓRIÁBA SOROLT VEGYSZEREKKEL CSAK A KEZELÉSRE FELJOGOSÍTOTT JOGI SZEMÉLYEK DOLGOZHATNAK!
A MUNKAVÉDELMI, ÁLLATVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELÔÍRÁSOK TISZTELETBEN TARTÁSA MINDENKI SZÁMÁRA KÖTELEZÔ!
Dr. Marian Pogacian mérnök, a Megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója
A kormány szeptember 18-i, keddi ülésén 32 százalékkal növelte azon összegeket, amelyek kedvezményezettjei a szakintézményekben gondozásban lévô gyerekek és fiatalok, valamint a leányanya- központok lakói – jelentette be Calin Popescu Tariceanu kormányfô.
Ezek az összegek ruhanemûk, játékok, tanfelszerelések beszerzésére és az utaztatás költségeinek fedezésére fordíthatók.
A legújabb elôírások értelmében a három évnél kisebb gyerekek esetében évi 366 lejre jogosultak az eddigi 276,90 lej helyett. A három és hét év közötti gyerekeknek 377,50 lej helyett évi 498 lej, míg a hét és tizennégy év közötti gyerekeknek a 463,20 lej helyett évi 611 lej jár.
A 14 és 18 év közötti fiatalok évi 754 lej kedvezményben részesülnek (korábban ez az összeg 571,20 lej volt), míg a 18-26 év közötti személyek évi 844 lejben (a korábbi 639,30 lejjel szemben). A leányanya-központok védelmét élvezô anyáknak 844 lej jár évente (eddig ez az összeg 639,30 lej volt).
A személyes szükségletekre fordítható pénzösszeget 28 lejre növelték a korábbi 21 lejjel szemben.
A 2003. évi 326-os törvény értelmében a szakintézményekben gondozásban levô gyerekek és fiatalok, a leányanya-központok lakói, valamint a pótszülôknek gondozásba adott gyerekek jogosultak szállásra, szállításra, játékokra, egészségügyi-higiéniai fogyóanyagokra, tanfelszerelésre stb. és a személyes szükségleteikre fordítható pénzösszegre.
A fogyatékos, HÍV-fertôzött vagy AIDS-es gyerekek esetében – akik a gyermekvédelmi rendszer keretében gondozásban vannak, vagy pótszülôknél nevelkednek – ötven százalékkal emelték az évi összeget.
Nôi kézilabda A-osztály
Visszalépett a nôi kézilabda A-osztály 2007/2008-
as versenykiírásától a nagybányai ISK 2.
csapata. Információink szerint a klub vezetôsége
azért hozta ezt a döntést, mert az elôzetes tervek
szerint az együttes az A-osztály mellett a junior I-es
bajnokságban is indult. Mivel a
"nagy csapatban" is juniorokkal léptek volna
pályára, ezért a visszalépés mellett
döntöttek. Visszalépésük abból a
szempontból okoz gondot a két helyi kézilabdacsapat –
a Muresul és a Transilvania – számára, mert a
sorsolás szerint egy csoportban szerepeltek volna ebben a szezonban. A
szakszövetség honlapján feltüntetett programban viszont
az áll, hogy ennek következményeként két csapat
fog állni a következô fordulókban. Két
megoldás lehet: vagy újrasorsolják az összes
forduló mérkôzéseit, vagy az ISK Nagybánya az
összes meccsét 10-0-ra elveszíti ellenfeleivel szemben.
Cetatea Marosvécs – Stejarul Görgényszentimre 0-3, Viitorul Holtmaros – Muresul Déda 0-3, Valpet Alsóidecs – Ogorul Felsôidecs 0-5, Ogorul Verde Mezôkirályfalva – Zorile Lövér 0-3, Spicul Marossárpatak – Festival Marosfelfalu 6-2, Viitorul Görgénysóakna – Muresul Disznajó 5-3. A bajnokság elsô helyezettjei: 1. Zorile Lövér, 2. Muresul Déda, 3. Stejarul Görgényszentimre, mindhárom hat ponttal.
Lotus Pro Koronka – Muresul Náznánfalva 3-1, Scorillo Marosszentanna – Spicul Mezôbergenye 6-0, Olimpia Mezôfele – Elôre Mezôpanit 2-2, Farel Harasztkerék – FC Jedd 2-0, Tracos Csittszentiván – Vointa Marosszentkirály 2-4, Ákosfalva – Kebeleszentivány 1-2. Az elsô helyeket a következô csapatok foglalják el: 1. Kebeleszentivány 2. Lotus Pro Koronka, 3. Scorillo Marosszentanna, 4. Vointa Marosszentkirály, mind a négy hat ponttal.
Woonwhagen Z. Mezôbánd – Forta Szentpál 5-3, Sármás 2005 – Muresul Marosugra 4-3, Paeonia 2002 Mezôzáh – Podul Mezô