|
LIX. évfolyam 211. (16693.) sz. |
2007. szeptember 11., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Csattanós válasz az RMDSZ részérôl az összefogás listáját célzó tárgyalások kudarcára az az EP-jelöltlista, amivel a szövetség kiáll a választók elé november 25-én. A felmérések szerint bejutónak számító helyeken ugyanis ott van az erdélyi magyarság európai ügyekben leginkább járatos politikusa, aki elnökválasztási kampányokban eddig is támogató szavazatokat tudott megnyerni a szövetségnek, és egy olyan politikus, akinek az "ellenzéki" táborban jelentôs támogatottsága van. A lista egyaránt üzen szakmaiságról és pluralizmusról a hozzáértô választónak. Akkor is, ha ez a sorrend valószínûsíthetôen csak válaszként formálódott egy kialakult helyzetre.
A listát elfogadó szombati tanácskozáson elhangzott hozzászólásokból kiderült, az egyezségre esély sem volt, úgy sem, hogy a szövetség és az "ellenzéki" szervezetek közti egyezménytervezetrôl már csak az aláírás hiányzott, és úgy sem, hogy a közvélemény számos jelzés alapján elvárta volna a kiegyezést az erdélyi magyar közéleti szereplôk között.
Az is többször elhangzott már, hogy vélhetôen külsô befolyás játszott abban közre, hogy a kiegyezés meghiúsult. Talán nem volt véletlen, hogy a kudarcba fulladt tárgyalásokat követô nyilatkozatában a leendô független jelölt hajót és yachtot említett hasonlatként, hiszen azt már a közelmúltban tapasztalhattuk, hogy a gyakran kalózként viselkedô néhai tengerész államelnökünk sokért nem adná, ha sikerülne éket verni az RMDSZ és a székelyföldi magyar választópolgárok közé. Viszont ha tényleg az ô befolyására esett kútba a kiegyezés, akkor az is elmondható, hogy az RMDSZ-nek gyakorlatilag nincs kivel kiegyeznie. Kompromisszumot lehet ugyanis kötni bármilyen ellenzéki csoporttal, csakhogy ha az adott csoport nem a saját elveit képviseli, hanem bukaresti érdekek szolgálatában dönt és cselekszik, erdélyi magyar viszonylatban nem nevezhetô ellenzéknek. És ilyen összefüggésben a november 25-i választás egy, az erdélyi magyar választónak is feladott lecke, hogy engedi-e az erdélyi magyar közösség sorsába az álruhát viselô bukaresti érdekeket beleszólni.
Az is tanulságos lehet a következô hetekben, hogy milyen kampány elôzi meg erdélyi magyar viszonylatban az európai parlamenti választásokat, milyen üzenetekre alapozva igyekeznek majd meggyôzni a polgárokat arról, hogy nem mindegy ennek a közösségnek hogy fogja-e valaki képviselni az európai parlamentben, ahol számos, a mi szempontunkból is fontos kérdésben hoznak majd döntéseket a következô években. Elsô látásra nem biztos hogy úgy tûnik, de a tét elég nagy ahhoz, hogy elgondolkodjunk a feladott leckéken, mielôtt döntünk novemberben.
– így vélekedik a Maros Megyei Munkaerô- elhelyezési Ügynökség igazgatónôje, Reghina Farcas arról az állapotról, amely már több hónapja az intézményben uralkodik.
Hogy az igazgatónô és az alkalmazottak közötti ellentét továbbra is fennáll, arról tegnap a sajtó képviselôi is meggyôzôdhettek, ugyanis az intézmény vezetôje a folyosón állva, zajban fogadta az újságírókat, míg az alárendelt személyzet a gyûlésteremben várta a sajtót. Így annak ellenére, hogy a frissen végzetteknek szervezendô állásbörze szerepelt a találkozó napirendjén, a figyelem az igazgatónô és az intézmény alkalmazottai közötti konfliktusra terelôdött.
Habár törvényszéki határozat létezik arra vonatkozóan, hogy Reghina Farcas ismét az intézmény igazgatója, az alkalmazottak egy része nem ismeri el felettesként. Nem mindennap találkozunk olyan helyzettel, hogy egy közintézmény vezetôje immár több hónapja egy négy és fél négyzetméteres "kuckóban" látja el feladatát, titkárnô nélkül.
– A rám vonatkozó bírósági határozatot nem hajtották végre, annak ellenére, hogy megkaptam a kinevezésemet. Az igazgatónak járó iroda be van zárva és hónapok óta senki sem akadt, aki kinyissa – jelentette ki az igazgatónô. Hogy miért nem foglalja el, ha kell, erôvel, a neki járó helyiséget?
– Én várok. Nem szeretnék veszekedni senkivel, hisz már így is lehetetlen dolgokkal vádolnak – hangzott a válasz.
Az intézményvezetô és az alkalmazottak közötti konfliktus ugyanis nem korlátozódik az egyet nem értésre és a kommunikáció hiányára. Több alkalmazott – közöttük Ionela Moldovan sajtószóvivô – írásban értesítette a Columna Mures szakszervezetet, hogy az igazgatónô nyomást gyakorol rájuk. A szóvivô azzal vádolja felettesét, hogy olyan feladatok elvégzésére kényszerítette, amelyek nem szerepelnek a munkaköri leírásban. – Az intézménynél nincsen titkárnô, így a saját feladataim mellett a titkárnôre háruló munkát is el kell végeznem. Szeretném, ha a szakszervezet megvédené a jogaimat – fejtette ki Ionela Moldovan. Azonban arra a kérdésre, hogy mely jogai sérültek, nem volt hajlandó válaszolni. Ugyanakkor felettese intézménybeli helyzetével kapcsolatosan is visszautasította a válaszokat. Az ügynökség vezetôjét továbbá azzal is vádolják, hogy a közte és a tervezô közötti együttmûködés hiánya miatt nem kerülhet sor a feladatfüzethez szükséges mûszaki költségvetés elkészítésére, és emiatt nem lehet megszervezni a versenytárgyalást az ügynökség székhelyein végrehajtandó javítási munkálatok kivitelezésére, annak ellenére, hogy megvan erre a szükséges pénz. Reghina Farcas határozottan cáfolta és aberrációnak minôsítette az ellene felhozott vádakat, azonban kérdés marad, hogy a vezetô és alkalmazottak között viszonylag hosszú ideje tartó "harci állapot" nem befolyásolja-e kedvezôtlenül a közintézmény feladatainak ellátását.
A vádaskodások közepette a frissen végzett fiatalok számára jó hírrel is szolgált az ügynökség, ugyanis szeptember 28-án azokban a városokban, ahol az ügynökségnek kirendeltségei vannak, állásbörzét szerveznek, amelyen a 2007 nyarán végzett ifjakat várják majd ajánlatokkal. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban, Szászrégenben és Dicsôszentmártonban a helyi mûvelôdési otthonokban, Szovátán, Segesváron és Ludason pedig az ügynökség helyi kirendeltségének székhelyén kerül majd sor a börzére.
– A megyében munkaerôhiány van, csökkent a munkanélküliség, ez többnyire annak tudható be, hogy sokan külföldön vállalnak munkát – fejtette ki Reghina Farcas. 2007 nyarára vonatkozóan 710 végzôst tartanak nyilván, közülük 214-en felsôfokú, 354-en középfokú végzettségûek, 142-en pedig szak- és inasiskolák végzettjei. A munkaadókat értesítették, azonban egyelôre kevesen jelezték részvételi szándékukat. A börzén többnyire az építkezés és a konfekció terén lesznek ajánlatok, azonban a magasan képzettek is találhatnak majd kedvükre való munkát, az eddigi visszajelzések alapján 32 közgazdászi, 20 jogászi, 15 programozói és 79 mérnöki munkahely várja majd ôket.
A Radó Ferenc Matematikamûvelô Társaság gondozásában megjelenô MATLAP szerkesztôsége már ötödik éve jutalmazza az arra érdemes feladatmegoldóit a támogatók által biztosított alapokból. Eddig 484 jutalmat osztottunk ki. A 2006–2007-es iskolai évben – országos szinten – 40 feladatmegoldót emléklappal, könyvekkel, 12 Aranyoklevéllel, 8 Ezüstoklevéllel, 11 Bronzoklevéllel, 7 Érdemoklevéllel és 3 Díszoklevéllel jutalmazunk. Ezek mellett több mint 5.000 lejt, könyveket és különbözô számítástechnikai eszközöket kapnak szeptemberben a díjazottak, akiknek a neve a MATLAP szeptemberi számában fog megjelenni. Ezt a rövid számadást azért kívántam közzétenni, mert – sajnos – vannak iskolák, tanárok, szülôk, tanulók, ahol vagy akik nem is hallottak a MATLAP-ról, pedig ez igen hatékony segédeszköze a matematikaoktatásnak.
A lapban különbözô nehézségi fokú feladatok jelennek meg havonta, minden helyesen megoldott feladatért 5 pont jár.
Ebben az iskolai évben a legnagyobb pontszámot – 864 – Borsos Zalán, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum VIII. osztályos tanulója érte el, akit az iskolai olimpiák országos szakaszán is jutalmaztak. A MATLAP minden olyan tanárnál megtalálható, aki szívügyének tekinti a matematika oktatását. További információ a 0264/595-191 vagy 0265/223-330 telefonszámokon.
Minden feladatmegoldónak sok sikert kívánunk a hamarosan kezdôdô új iskolai évben!
Ma 18.30 órától a vásárhelyi BC Muresben játszó Jakab Cristiant is soraiban tudó román férfi kosárlabda-válogatott Finnország válogatottját fogadja a marosvásárhelyi sportcsarnokban a 2009-es kontinensbajnokság A csoportjába való bejutásért vívandó osztályozó elsô mérkôzésén. A mérkôzésre tegnap reggeltôl lehet jegyeket vásárolni a sportcsarnoknál, egy belépô 7 lejbe kerül.
A válogatott a kosárlabda marosvásárhelyi közönségsikerének köszönhetôen játssza Marosvásárhelyen e fontos mérkôzését, az osztályozó visszavágóját a skandinávok Helsinkiben rendezik meg. A néhány napja már Marosvásárhelyen tartózkodó válogatott vasárnap este barátságos mérkôzést játszott a helyi BC Mures együttesével, ezt az idén a rájátszásba való bejutást céljául kitûzô marosvásárhelyi csapat nyerte egy pont elônnyel, 80-79-re.
A válogatott másodedzôi tisztét is ellátó Mihai Corui edzette BC Muresnek épp a válogatott ellen megnyert mérkôzése volt az elsô gyôzelme a napokban lejátszott három felkészülési meccsen. A tengerentúli idegenlégiósok visszatérése óta két barátságos meccset játszott az élvonalban szereplô vásárhelyi csapat. Szombaton 76-80 arányú, négypontos vereséget szenvedtek a medgyesi Gaz Metantól a sportcsarnokban, korábban csütörtökön a szebeni Atlassib együttesét fogadták barátságos mérkôzésen, azt 79- 90 arányban vesztette el a marosvásárhelyi együttes, mely legutóbbi, a válogatottal vívott felkészítô meccsén már ismét rátalált nyerô formájára, melyet remélhetôleg az októberben kezdôdô bajnokság tétmeccseire is megôriz.
Megállapodás született az izraeli miniszterelnök és a palesztin elnök hétfôi találkozóján, hogy szakértôi csoportot állítanak össze a leendô palesztin államot illetô kérdések részletes kidolgozására.
Ehud Olmert és Mahmúd Abbász azt szeretné, ha a csoport közös elképzelést dolgozna ki a két, békében és biztonságban egymás mellett élô államra alapozott modellrôl – hangzik közös közleményük. Egy illetékes szerint egyelôre olyan kérdések lesznek napirenden, mint a gazdaság, az energia és a víz. Nem említette viszont a kulcsproblémákat, a leendô palesztin állam határait, és a menekültek hazatérését. Az izraeli miniszterelnök elmondta Abbásznak, hogy javasolni fogja az illetékeseknek, hogy Izrael engedjen szabadon palesztin foglyokat a ramadán alkalmából. A mohamedán böjti hónap a héten kezdôdik.
A találkozó Olmert jeruzsálemi rezidenciáján zajlott le, és három órán át tartott. Részt vett rajta Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök is. Ez nem az elsô megbeszélésük azóta, hogy Abbász júniusban kiszorult a Gázai övezetbôl. A kétoldalú találkozók célja, hogy megerôsítse a palesztin elnök hatalmát, és elszigetelje a Gázát kézben tartó Hamász radikális mozgalmat. Szintén cél, hogy a Washingtonba novemberben tervezett közel-keleti konferenciára "elvi nyilatkozatot" adjanak ki a válság rendezésérôl. Abbász még ennél is többet, egy világos kerettervet szeretne, amelyben határidôhöz kötve oldanák meg a határok, Jeruzsálem és a menekültek kérdését.
Az amerikai elnökválasztási kampányok történetében vasárnap este megrendezték az elsô spanyol nyelvû tévévitát. Az egyik legnagyobb spanyol ajkú közösségnek otthont adó déli szövetségi államban, Floridában, Coral Gablesben a mûsorvezetôk spanyol nyelven tették fel a kérdéseket az elnökjelölt-aspiránsoknak, akik fülhallgatón keresztül hallgatták a szimultán angol tolmácsolást. Válaszaikat azonnal lefordították spanyolra.
A televíziós vitát Amerika legnagyobb spanyol nyelvû hálózata, az Univision közvetítette. Az angol nyelvû nézôk feliratozva követhették a vitát.
A vitán az ellenzéki Demokrata Párt elnökségre pályázó politikusai vettek részt.
Hillary Clinton New York-i szenátor azt hangoztatta: az Irakban állomásozó amerikai csapatok kivonását attól függetlenül meg kell kezdeni, hogy milyen bagdadi helyzetjelentést tárnak hétfôn a kongresszus elé. Az egykori first lady szerint akármilyen jelentést is tár a törvényhozás elé David Petraeus tábornok és Ryan Crocker bagdadi nagykövet, az alapkérdés nem oldódik meg: Irak problémájára nincs katonai megoldás.
Bill Richardson, New Mexico kormányzója az összes amerikai katona 6-8 hónapon belül történô kivonását követelte. A spanyol ajkú Richardson kifogást tett amiatt, hogy a vita során mindenkinek angolul kellett válaszolni. A tévévita szabályai szerint ugyanis egyik pályázó sem szerezhetett elônyt azzal, hogy anyanyelvén szól a spanyol hallgatósághoz.
Az Amerikában született, de Mexikóvárosban felnôtt Richardson kiábrándítónak mondta, hogy nem szólíthatja meg anyanyelvén az ország 43 milliós latino népességét. Christopher Dodd szenátor, aki anyanyelvi szinten beszéli a spanyolt, ugyancsak kifogásolta, hogy csak angolul lehetett választ adni.
A politikusokat váratlanul érte az a bevándorlással kapcsolatos kérdés, hogy miért támogatták válaszfal emelését a mexikói határ egy szakaszán. A demokrata pályázók a kérdést megkerülve arról beszéltek, hogy a biztonság része az átfogó biztonsági reformnak.
A 2008-as elnökválasztási kampányban nemcsak a demokraták, hanem a republikánusok is igyekeznek megszólítani az ország legnagyobb, egyben leggyorsabban gyarapodó kisebbségét.
Bô félévi "beilleszkedés" után az 58 éves politikus angliai bejegyzésû cége, a UK Sports Investments júliusban 120 millió euróért többségi tulajdonrészt vásárolt Manchester második legismertebb labdarúgó klubjában, a Cityben. Azóta az egyesület – a szintén külföldi kézben lévô Chelseavel, Liverpoollal és Manchester Uniteddel – azok közé a klubok közé tartozik a szigetországban, amelyeknél nem számít a pénz.
Errôl tanúskodik, hogy az észak-angliai iparvárosban a United mögött évtizedek óta a másodhegedûs szerepét játszó City a nyáron nem kevesebb mint 60 millió eurót áldozott nyolc új játékos szerzôdtetésére. A klub új edzôje (évi 4 millió eurós fizetéssel) az a Sven- Göran Eriksson lett, akit a tavalyi labdarúgó vb negyeddöntôjében Portugáliától elszenvedett vereség után menesztettek az angol válogatott élérôl. Thaiföldön megspórolt és részben kimenekített pénzét Thakszin olyan üzletbe fektette, amelyen gyakorlatilag nem lehet bukni – írta a Der Spiegel. Az angol élvonal, a Premier League mérkôzéseinek tv-közvetítését szabályozó szerzôdés értelmében az elsô osztályú futballklubok markát összesen 3,4 milliárd euró üti a következô három évben. Az egy klubnak járó minimális összeg 74 millió euró. Egyedül a hongkongi televízió mintegy 150 millió eurót fizet be a nagy kalapba 2010-ig.
A Premier League 20 egyesülete közül már nyolc van külföldi befektetôk tulajdonában. A Manchester City esetében a "bevásárlás" oka egyértelmûen politikai hátterû hiúság. Hazatérése esetén a bangkoki hatóságok nyomban ôrizetbe vennék Thakszint, aki ellen korrupció miatt vádat emelt az ügyészség. A bukott politikus, aki a City minden meccsén ott ül a díszpáholyban, ezért a televíziós közvetítések képeivel "üzen" haza.
Egyik üzenete a – ma is szép számú – híveinek szól, és azt hivatott demonstrálni, hogy ahol Thakszin "beszáll", ott garantált a siker, a jólét és a ragyogás. A másik üzenet címzettje a thaiföldi hadsereg, amely egy évvel ezelôtt megbuktatta ôt: láthatjátok, hogy sem a cenzúra, sem a fenyegetô börtönbüntetés nem akadályozhatja meg a médiumokon keresztül történô hazatérésemet s azt, hogy minden thaiföldi otthonba eljussak. Az angol futballigában vállalt szerep Thakszin bosszúja a katonákkal szemben.
Utóbbiak kellô gyanakvással figyelik az emigráns minden lépését. Amikor júliusban bejelentette a City részvénytöbbségének megvásárlását, a bangkoki ügyészség vádat emelt ellene korrupció miatt. A katonai junta pedig ultimátumot szabott az ex- kormányfônek: amíg nem tér haza, zárolják hazai bankszámláin lévô vagyonát, mintegy 2 milliárd dollárt.
Thakszin mindezt cáfolja. Az egyik augusztusi meccs elôtt bement a játékosok öltözôjébe, és kifejtette: vagyonát kizárólag törvényes úton szerezte. Üzletei ellenôrizhetô és tisztességes módon zajlottak. Thaiföldi vagyonát a junta jogellenesen tartja vissza, az ellene készülô per tisztán politikai hátterû.
Ez utóbbi a kulcsmondat. Amíg ugyanis az 58 éves egykori kormányfô hitelt érdemlôen tudja játszani a politikai üldözött szerepét, a brit kormány nem fogja kiutasítani – és háborítatlanul élhet a londoni Park Lane egyik palotájában bérelt luxus apartmanjában. Hazaérni pedig esze ágában sincs – már csak azért sem, mert a junta értésre adta: személyes biztonságát nem szavatolhatják.
Az RMDSZ egyetért a nyugdíjtörvény mihamarabbi alkalmazásával, a szövetség álláspontja szerint a jogszabálynak már november elsején életbe kellene lépnie – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök hétfôn, a Szociáldemokrata Párt vezetôivel folytatott bukaresti találkozót követôen.
Az elnök kifejtette, a RMDSZ számára abszolút prioritást élvez az európai parlamenti választások megrendezése, valamint a jövô évi költségvetés elfogadása. A Mircea Geoana pártelnökkel folytatott megbeszélésen az RMDSZ- küldöttség tagjai hangsúlyozták: a szövetség továbbra is nyitott a költségvetéssel kapcsolatos elképzelések megtárgyalására, elemzésére, és támogatni fogja mindazon kezdeményezéseket, amelyek az oktatás és az egészségügy helyzetének javítását, az infrastrukturális fejlesztés, illetve a decentralizációs folyamat felgyorsítását segítik elô. Ugyanakkor egyetértettek abban is, hogy az RMDSZ is sürgetni fogja a nyugdíjemelésre vonatkozó törvény mihamarabbi alkalmazását.
Az SZDP által beharangozott bizalmatlansági indítvány kapcsán Markó Béla kijelentette: a kormánykoalíció tagjaként az RMDSZ nem szavazza meg a kezdeményezést, ellenben a szövetség azt támogatná, hogy megegyezés szülessen a PNL-RMDSZ koalíció és az SZDP között. Mint mondta, a szociáldemokraták számos alkalommal támogatták a kormányt a parlamentben, ezért is indokolt lenne egy minél átláthatóbb együttmûködési megállapodás elfogadása. A szövetség szorgalmazni fogja az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt valamint a Szociáldemokrata Párt célkitûzéseinek összehangolását, de ebben a pillanatban a legfontosabb feladat a jövô évi költségvetés kidolgozása, és annak parlament általi elfogadása – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Egy polgármesternek kötelessége, hogy foglalkoztassák az általa vezetett település bevételei. Pontosabban: állandóan azonosítania kell az új bevételi forrásokat, hogy fenntarthassa a fejlesztési programokat és projekteket. Enélkül egy polgármester nem egyéb, mint könyvelô, aki számlákat rendezget.
Az utóbbi években, a restitúciós törvények és más, jól kiagyalt törvényerejû szabályzók nyomán a helyi közigazgatás le kellett mondjon számos, a helység vagyonát képezô javakról, s a helyi költségvetések egyre szegényebbekké váltak. Az állampolgárok által befizetett helyi adók és illetékek alig 15%-át jelentik a helyi költségvetésnek.
A helyi büdzsé bevételeinek a növelése érdekében és azért, hogy Marosvásárhely municípium rendelkezhessen a következô években is a fejlôdéshez szükséges pénzalapokkal, premiernek számító, hosszú távú bevételnövelô stratégiát mutattam be. Mindenekelôtt fontos egy jelentôs hitelhez való hozzájutás városfejlesztésre, a Segesvári út meghosszabbítására, új terelôutakra, a létezô infrastruktúra korszerûsítésére stb. Egy ilyen hitel elérése érdekében terjesztettem a Marosvásárhelyi Municípiumi Tanács elé egy határozattervezetet, arra gondolva, hogy idôszerû lenne a Gyôzelem tér 33. szám alatti, állami tulajdonban levô kereskedelmi felület eladása. A rosszindulatú értelmezések, illetve a gyanú elkerülése végett javasoltam, hogy a felületet nyilvános kikiáltásos árverésen adjuk el, négyzetméterenként minimum 10.000 eurós kikiáltási áron.
Sajnos, egyes helyi tanácsosok homályos érdekei miatt ez az eladás egyelôre lehetetlen. Mindenféle törvényes alapot nélkülözô kifogásokkal azt akarják, hogy a felületrôl ingyen mondjunk le. Kijelentettem, hogy több mint egy éve, a helyi tanács szintjén, egyesek nyomást gyakorolnak, és ügyvédi fogásokkal megpróbálnak kierôszakolni egy elhamarkodott határozatot a város vagyonának kárára.
Megköszönöm Benedek István, Kolozsváry Zoltán, Dáné Károly, Dávid Csaba, Fekete Attila, Kirsch Attila, Claudiu Maior, Aurel Mircea Pop, Doru Opriscan, Ioan Sita, Törzsök Sándor, Mózes Levente, Molnár Gábor tanácsosoknak, hogy nem engedtek a nyomásnak, nem hagyták, hogy szubjektív érdekek befolyásolják ôket, és az említett kereskedelmi felület eladására szavaztak.
Sajnos, Florin Oproiescu, Florin Vlas, Virgil Mailat és Mircea Stefanovici tartózkodása miatt a projekt nem kapta meg az elfogadásához szükséges kétharmados többséget. Ez volt az oka, hogy kimutattam a haragomat, ugyanis megint legkevesebb két hónapot veszítünk, s ezáltal húzzuk-halasztjuk a város fejlesztési terveit is.
Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere
Tegnap délelôtt, a nyilvánosságot nélkülözô eseményen Ichim Marius, a prefektus irodavezetôje iktatta be a fôtanfelügyelôi székbe Prozan Mirceát, aki néhány hónapja tölti be a helyettesi tisztséget, korábban pedig a Mihai Eminescu tanítóképzô történelem-filozófia szakos tanára volt. Helyére a fôtanfelügyelô-helyettesi tisztségbe Catinean Iolanda pszichológus, a kisegítô oktatásért felelôs tanfelügyelô kapott szeptember 6-tól ideiglenes kinevezést.
Neagu Nicolae, a leköszönt fôtanfelügyelô, aki politikai nyomásra augusztus 31-én adta be a lemondását, a tanítóképzôben folytatja tevékenységét, s a kinevezéskor felajánlotta segítségét az új vezetôknek. Hogy a váltást motiválják, a hivatalosságok egy minisztériumi ellenôrzésre hivatkoztak, amely szerint a volt fôtanfelügyelô és helyettesei nem megfelelô minôsítést kaptak, mivel augusztus végén nem szervezték meg a helyettesítô pedagógusi állások betöltését célzó versenyvizsgát. Egyesek szerint mondvacsinált indokról van szó, mivel a pedagógusok ahhoz vannak szokva, hogy a vizsgákat szeptember elsô napjaiban tartsák meg, és ha valóban ezért büntették a volt fôtanfelügyelôt, akkor az egész vezetôségnek távoznia kellett volna. Moldovan Nelu és Albertini Zoltán fôtanfelügyelô- helyettesek viszont megmaradtak a tisztségükben. A szakszervezeti vezetôk a politika befolyását kifogásolják, és úgy vélekednek, hogy tanév kezdetén nem kellett volna ilyen változtatásokat eszközölni. Vannak, akik azt nehezményezik, hogy Nicolae Neagu fôtanfelügyelô kacsalábon forgó várrá változtatta az intézményt, miközben egyes iskolákban továbbra is minôsíthetetlen körülmények uralkodnak, mások szerint Neagu a tanfelügyelôség rangjához méltó körülményeket teremtett.
Prozan Mircea kérdésünkre elmondta, hogy egy elit iskolában folytatott 17 éves pályafutása alapján kapta a kinevezést, és sokat nyomott a latban, hogy történelem-filozófia szakos tanárként marketing képesítést is szerzett. Az eltelt idôszakban eredményesen tudott kommunikálni a kollégákkal, s ennek alapján úgy érzi, hogy sikeresen végre tudják hajtani az oktatásügy elôtt álló feladatokat. Céljai között említette a teljesítményközpontú oktatás támogatását, a közpénzek meggondolt elköltését, oly módon, hogy az iskola elvégzése után a diákok képesek legyenek helytállni a kiélezôdô gazdasági versenyhelyzetben, amit bevallása szerint kitûnôen ismer. Fontosnak érzi a szakoktatás fejlesztését, amely a helyi igények mellett immár az uniós elvárásokat, a munkaerôpiaci igényeket is figyelembe kell vegye. Híve a központosítás lebontásának és annak, hogy a szülô és diák választhasson az állami és a magánoktatás között, továbbá hogy egy szigorú vizsga után az iskolák is beleszólhassanak a tanárok kiválasztásába. Egyetért a közoktatási miniszter javaslataival az általános iskolát végzô diákok teljesítményének elbírálását illetôen.
A Népújság kérdésére elmondta: a tanfelügyelôségeket nem kell megszüntetni, de szerepük az oktatói-nevelôi tanácsadói szerepre kellene összpontosuljon.
Catinean Iolanda fôtanfelügyelô-helyettesként továbbra is azon a területen fogja folytatni a tevékenységét (kisegítô oktatás, európai pályázatok és programok, a pedagógusok továbbképzése), amit szaktanfelügyelôként eddig is végzett.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Területi Képviselôk Tanácsa 2007/49. határozata alapján felhívást intéz a megye területén mûködô ifjúsági szervezetekhez (egyesületek, alapítványok, csoportok, egyházi és diákszervezetek, kezdeményezések stb.) a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztetô Tanács (a továbbiakban: MIET) létrehozása érdekében.
Azon ifjúsági szervezetek, amelyek csatlakozni szeretnének a kezdeményezett egyeztetô tanácshoz, 2007. szeptember 19-ig jelezzék írásban szándékukat a megyei RMDSZ-szervezet titkárságán (Marosvásárhely, Dózsa György utca 9. szám, I. emelet, hétköznap 8-16 óra között).
A csatlakozási szándéknyilatkozatnak tartalmaznia kell a következôket:
– jogi státusa (bejegyzett/bejegyzés alatt álló/kezdeményezési csoport stb.);
– jogi bejegyzésének idôpontja (ha van);
– a szervezet elnökének neve, postacíme, telefonszáma és e-mail címe;
– a csatlakozási szándékot kimondó gyûlés/közgyûlés jegyzôkönyvének másolata.
A beérkezett csatlakozási szándékokat a megyei Szabályzat-felügyelô Bizottság is hitelesíti.
A MIET alakuló ülésére szeptember 21-én kerül sor.
Dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke
Pénteken zárt ajtók mögött ülésezett az RMDSZ megyei szervezetének Területi Képviselôk Tanácsa (TKT). Dr. Benedek Imre TKT-elnök lapunknak elmondta, hogy a legfontosabb napirendi pont az október 5-re kitûzött küldöttgyûlés összehívásáról szóló határozat elfogadása volt.
A küldöttgyûlés szavaz majd a Szövetségi Képviselôk Tanácsába delegált 12 személyrôl, a megyei alapszabályzat módosítása az aradi kongresszuson elfogadott alapszabályzat értelmében.
Az elnök elmondta, hogy kb. 600 küldött vesz részt a tanácskozáson: az úgymond hivatalból részt vevô küldöttek (képviselôk, szenátorok, önkormányzati képviselôk, SZKT-tagok stb.) mellett 60 helyet tartanak fenn az Ifjúsági Egyeztetô Tanács számára, 415 küldöttet a helyi szervezetek jelölnek ki.
A TKT felkérte a megyei ügyvezetô elnökséget, tegye fel idejében a honlapra az alapszabályzatot és gyûjtse be a módosító javaslatokat. Az SZKT- küldötteknek bizonyos kritériumoknak kell megfelelniük: RMDSZ-tagság, valamelyik helyi szervezet javaslata, illetve 300 támogató aláírás. A jelöltlistákat öttagú bizottság értékeli majd.
Benedek Imre elmondta, hogy a megyei ügyvezetô elnök és alelnök – Csép Andrea és Brassai Zsombor – személyi okokra hivatkozva kérte felmentését. A kérést a megyei elnök elfogadta, és TKT- határozattal felmentették ôket tisztségükbôl. Kelemen Atilla Szabó Árpádot, a nyárádszeredai szervezet elnökét jelölte meg, a TKT egyhangúlag megszavazta.
– Nem voltak vitás kérdések? Minden simán zajlott?
– De voltak, a közösséget érintô kérdésekben. Elfogadtuk a szövetségi elnök és az SZKT elnökének a javaslatát, hogy vezetô funkcióban levô tisztségviselôi akár hetente tárgyaljanak és hozzanak döntést a vitás kérdésekben.
– Például a megyei tanács és a városi tanács együttmûködésében adódó problémák, a Galenus kontra Carit-San ügyében, a sportbázisok kérdésében…
A TKT tudomásul vette a városi szervezet választmányának döntését, miszerint Csegzi Sándor a polgármesterjelölt, s felkérte a megyei ügyvezetô elnökséget, elemezze a problémát.
– Mit kell elemezni? Hogy megfelelô vagy nem megfelelô? Ha szabályos szavazás volt, nincs mit elemezni.
– A szavazás szabályos volt. Többen felvetették, hogy kinek állt jogában jelölni, miért nem szólhatott bele a megye, miért nem szólhatott bele az országos vezetôség.
– Rendben, de egyetlen dolgot lehet "elemezni": szabályos volt-e vagy nem volt szabályos.
– Voltak akadékoskodók, volt pró és kontra vélemény. Voltak, akik Csegzi pártján álltak, voltak akik Borbélyt támogatták. Az elemzés azt akarja tisztázni, hogy idôszerû volt-e, milyen körülmények között, kik határozták el… Az én személyes véleményem, hogy a szavazás törvényességét megkérdôjelezni nem lehet. A választmányi döntés az Operatív Tanács döntésére született meg. Esetleg elemezni lehet a pró és kontra érveket, hogy a polgármesterjelöltünk minél szélesebb tömegeket tudjon megmozgatni.
– Arról nem esett szó, hogy mit tesznek a sikeres európai parlamenti választások érdekében? Milyen kampányra készül a megyei RMDSZ?
– Szerintem a TKT-ülés hasznos volt, kibeszéltük a vitás problémáinkat. Ha az emberek a problémáikra választ kapnak, sikerül a tagságot megfelelô módon motiválni, akkor sikeres lesz az EP- választás.
– Mit ért pontosabban ezalatt?
– Én magam több körzeti vezetôvel hetek óta tárgyaltam. Számos olyan kérdésre kell megoldást keresnünk, ami az RMDSZ iránti érdeklôdést újra felébreszti.
– Nyugdíjak, megélhetési lehetôségek, munkahelyszerzési lehetôségek, gyakoribb találkozás a közösségbeli véleményformáló emberekkel, ahol közös dolgainkról beszélhetünk.
– Miért csak most jutott eszükbe? Hiszen mindjárt lejár a mandátumuk, s ezeken a problémákon folyamatosan kellett volna dolgozniuk, nemcsak most, az újabb kampány idején, amikor szükségük van a magyarság szavazataira.
– Én konkrétan ezt tettem, de mindenki másnak ez lenne a kötelessége. A saját körzetemben, a 2-es körzetben szociális munkást alkalmaztunk, aki megnézte, kinek van szüksége szociális segélyre. Szociális gyûrût építettünk ki a körzetben, hogy 50 embernek kenyeret vigyenek ki, beteggondozást végeztünk. Kéthetente meghívhatnánk egy jogászt, közigazgatásban szereplôt, orvost…
– De igen. Egy részüket már elmondtam, de civilizáltan próbáltuk megbeszélni azokat. Pl. a metropolitán zóna, Csegzi Sándor alpolgármesteri tevékenysége, a megyei tanácsbeli viták, a sportbázisok ügye.
Szép dolog az, amikor valaki egy elhunyt színésznô emlékére ösztöndíjat alapít. Mert ezáltal nem csak az ô emlékezete, hanem annak a színháznak az emlékezete is megmarad, amelyben dolgozott, amelynek élt és amely – esetünkben mindenképp – legendássá vált. Emléke referencia. Hiszen a színház a legmúlandóbb mûvészet. Ma már lehetséges a rögzítés. De az ezelôtt ötven-hatvan évvel játszóknak neve és a róluk keringô történetek maradtak fenn csupán. Majd eltompultak azok is. Az elôadás egyszeri és megismételhetetlen, a felvevôgép elôtti korszak pazar rendezéseibôl pillanatokba kövült részleteket láthatunk, falakon vagy albumokban. A varázs máshova költözött, vissza csak az emlékeken keresztül hozható. És mára már nagyon megfogyatkoztak az emlékhordozók.
A Székely Színház néhai mûvésznôje, Erdôs Irma emlékére alapított díjat férje, a Svédországban élô dr. Bartha István. A díjátadás mára hagyománnyá lett: a Tompa Miklós Társulat 35 évnél nem idôsebb színészei kaphatják, ahogyan az emlékgyûrût az idôsebb generációk valamely tagja – Erdôs Irma pályatársa, tanítványa, tisztelôje.
Az idei megemlékezô ünnepségre péntek délután került sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpadán, ahol Kovács Levente, a Színmûvészeti Egyetem magyar tagozatának vezetôje idézte fel a mûvésznô alakját. Emlékezésének alapvonalát az "oral history", azaz a fennmaradt történetek, anekdoták fontossága képezte. Hiszen nem a statisztikák, nem az elôadás-elemzések éltetnek valakit. Az a színháztörténészek dolga. Hanem az élô beszéd, a szóbeni emlékezés. Ameddig beszélünk valakirôl, addig az nem veszett el. Kovács Levente emlékhordozó: diákkoráról mesélt, amelyben Erdôs Irmát megismerte. – Kivételes elôadómûvész volt, nagyszerû szavaló. Soha nem felejtem el azt a sikolyt, amelyet egy elôadásban láttam, Illyés Kingával volt a színpadon. Néma sikoly volt. Néma és megrendítô, drámaibb minden pillanatnál – mondta Kovács Levente, majd a Ványa bácsiban és a sokat emlegetett A tanítónôben nyújtott alakításokról mesélt. Akik az utóbbiban gyerekként játszottak, ma már nagyszülôk. Erdôs Irma hiánya mindig fájó és nosztalgikus. Férje pedig úgy ápolja emlékét, hogy ezzel hagyományt teremt, olyan tradíciót, amely éppen abban segít, hogy újabb Erdôs Irma-nagyságú színész vagy színésznô bukkanjon fel Marosvásárhelyen. A jelen pillanat így köti össze a múltat a jövôvel. És ezért különösen szép.
Dr. Bartha István közös történeteket mesélt magánéletrôl és utazásokról, színházról és emigrációról, arról is, hogy hogyan értette felesége meg magát a tibeti kisgyerekkel 4500 méter magasan, a Himalája egyik lejtôjén.
Majd következett a díjak átadása rövid bemutatóval és a grémium által kijelölt díjazottak valamely szerepébôl vágott rövid bemutatóval. Ez évben Szabadi Nóra, Nagy Dorottya és Bányai Kelemen Barna lett Erdôs Irma- ösztöndíjas. Az emlékgyûrût pedig az "oral history akadémiai professzora", a 75. életévét nemrég betöltött Székely Ferenc színmûvész kapta, aki hírnevéhez méltó módon mesélt el egy- két, azokban az években megesett történetet. Ahogy mondta, "minden ember Isten áldása. Erdôs Irma jelenség volt, akit Isten adott nekünk."
A díjazottak mûsora zárta az emlékhordozók péntek esti, telt házas vendégfogadását.
Kisebbségi sajtó és közszolgálatiság témakörben szervezte meg idén a hagyományos gyergyószárhegyi újságírótábort a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A sajtó és a közélet viszonyát taglalták a résztvevôk különbözô megközelítésben, de minden egyes téma gyakorlatilag arról szólt, hogy a mai romániai helyzetben milyen szerepet vállalhat fel a média.
Élénk vita alakult ki a sajtótanácsosok és az újságírók között a Média mint partner témakörben, amelyet végül nem fejeztek be, csak abbahagyták, mert a pár óra kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a vitapartnerek értsék és megértsék egymást.
Ugyancsak érdeklôdést és vitát váltott ki a Kisebbségi sajtó és közszolgálat, illetve a Független közírás – pártosság – politikum címû elôadás. Szó esett még az erdélyi médiaoktatás jövôjérôl, bemutatták Kádár Magor A média mint partner címû könyvét.
A kétnapos tanácskozás végén a Lázár-kastély Lovagtermében került sor a hagyományos MÚRE nívódíjak ünnepélyes kiosztására. Nyomtatott sajtó kategóriában Szûcs Lászlót, az Erdélyi Riport munkatársát, elektronikus sajtó kategóriában C. Rostás Emiliát, a Román Televízió magyar adásának vágóját díjazták.
A gyergyószárhegyi Mûvészeti és Alkotóközpont díját Horváth Arany újságírónak Kassay Péter, a központ igazgatója adta át. Az igazgató megtiszteltetésnek nevezte, hogy az újságíró-szövetséget vendégül láthatja. Új színfoltot jelentett a hagyományos díjkiosztáshoz képest, hogy a Szucher Ervin vezette Pro Novum Egyesület Oltyán László- díjjal jutalmazta Szekeres Attilát, a Háromszék oknyomozó riporterét.
A pár évvel ezelôtt Szegeden megalakított Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója ettôl az évtôl kezdve a hirtelen elhunyt kollégánkról elnevezett Sándorov Péter- díjjal tüntet ki olyan személyiségeket, akik sokat tettek a határon túli magyar újságírásért. Idén ezt a díjat Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyû Magyar Emberi Jogok Alapítvány vezetôjének ítélték. Gáspár Sándor volt ügyvezetô elnököt kilencéves tevékenysége elismeréséül a MÚRE örökös tagjává nyilvánították.
A kétnapos rendezvény állófogadással zárult.
Új folytatásos indult vasárnap, az MTV és a FilmArt koprodukciójában. Magyarországon évek óta nem készült hazai gyártású bûnügyi sorozat, a Tûzvonalban ezért hiánypótló vállalkozásnak számít. A 38 részes sorozat forgatása júniusban kezdôdött, és szeptember végéig tartott, a krimi epizódjait karácsonyig vetíti le az M1.
A történet egy rendôrôrs munkáját és életét mutatja be. Fôhôse Bordás Attila (Stohl András) rendôrôrnagy, a terrorelhárítás kitûnô embere, akit felettesei áthelyeznek az angyalföldi körzet élére. A korábbi parancsnok kevés sikerrel próbálja irányítani a létszámhiánnyal küzdô ôrsöt. Bordás ebben a kiélezett helyzetben érkezik, profizmusa megosztja az ôrsöt. Ugyanakkor nehezen fogadja el az áthelyezést, mert úgy érzi, a körzetben élve eltemetik. Kolonics tábornok (Jordán Tamás), elôzô fônöke ugyan megígéri neki, hogy visszakerülhet eredeti beosztásába, de nem hisz neki. Helyzetét súlyosbítja, hogy magánélete romokban hever. Bordás, az elkötelezett rendôr az ôrs életét hamar rendbe szedi, a sajátjával már nehezebben boldogul…
Az elsô rész (Az áthelyezés) dióhéjban: Bordás Attila kommandós ôrnagyot egy balul sikerült túszszabadítási akciót követôen alacsonyabb beosztásba helyezik; ôrsparancsnok lesz Angyalföld egyik eldugott szegletében. Bordás számára fokozatosan válik világossá, hogy "kirúgásához" teljesen más okok vezettek, és a múltjában történtek szoros összefüggésben állnak azzal a titokzatos férfival, akit húsz éve próbálnak elkapni és likvidálni a világ vezetô titkosszolgálatai. A tévéfilmsorozat megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott.
Rendezô: Soós Péter, forgatókönyvíró: Fonyódi Tibor, operatôr: B. Marton Frigyes, Tóth Zsolt. Alapötlet-szerzô: Pozsgai Zsolt. Jelmeztervezô: Pártényi Zsuzsa, producer: Hábermann Jenô, látványtervezô: Horgas Péter. Vágó: Csillag Ádám, Ernst Thomas. Szereplô(k): Stohl András (Bordás), Cserna Antal (Móricz), Zeck Júlia (Szivar), Bajomi Nagy György (Johnny), Juhász Réka (Kriszta), Bede Fazekas Szabolcs (Alter), Hábermann Lívia (Pircsi), Varga Gabriella (Zsuzsa), Szávai Viktória (Erika), Jordán Tamás (Kolonics), Schmied Zoltán (Mike), Hollósi Frigyes (Kálmán bá).
A köztévé vasárnapi Napkelte címû mûsorában nyilatkozott a szereplôk kis része a sorozatról: Stohl András, Hollósi Frigyes, Cserna András, Juhász Réka, Hábermann Lívia.
Elmondták, hogy a szerzôi team megkapta a hét-nyolc legfontosabb színész fotóit és a legfontosabb tudnivalókat a habitusukról, mûvészetükrôl, aztán rájuk szabva írták a történetet (eltérôen a legtöbb sorozattól, melyek esetében a már megírt szerephez keresik a színészt).
A magyar rendôrség imázsa nem valami fényes. Lehet, hogy az új sorozat rokonszenvesebbé teszi a szakmát és az intézményt egyaránt? (Tûzvonalban – vasárnaponként 20,55- tôl az M1-en)
Mindig is irigyeltem azokat a falvakat, közösségeket, amelyeknek énekkaruk van – mondotta Balogh István polgármester. Mert a kórus közösségformáló, összetartó ereje vitathatatlan. Jobbágyfalván is ez az a csapat, amelyre mindig számítani lehet.
115 éves az együtt éneklés hagyománya ebben a nyárádmenti kis faluban. Ezért is jött el az ideje újjáéleszteni a dalkart. És azért is, mert negyven éve innen indult el az a kezdeményezés, Ákosfalva és Jobbágyfalva dalosainak találkozóján, amely aztán szerte Erdélyben követôkre találva mûkedvelô kórusmozgalommá nôtte ki magát.
A kezdeményezôk legkitartóbbja Nagy Ferenc zenetanár (képünkön), a Nyárádmenti Kórusszövetség életre hívója. 1990-ben ugyanitt, a jobbágyfalvi kultúrházban hozták létre. Nemsokára Seprôdi János zenetudós, - gyûjtô és -kutató nevét vette fel, és ma már nincs olyan tája a magyarok lakta Kárpát- medencének, ahol ne volna tagkórusa a szövetségnek. Nagy Ferenc kórusmozgalmi hite: Szent István országában 700 kórus esküszik arra, hogy egyek vagyunk, elszakíthatatlan részei nemzetünknek. Nagy Ferenc, a Seprôdi János Nemzetközi Kórusszövetség alapító elnöke vezényelte a találkozó végén az egyesített kórust, amely Joseph Haydn Erdô mélyén címû kánonját adta elô.
Fellépett a jobbágyfalvi vegyes kar Nagy Teréz vezényletével, a somosdi férfikar (karmesterük Kiss Csaba), a nyárádszeredai Bocskai nôi dalkör (Ferencz Csaba) és a marosvásárhelyi Cantuale énekegyüttes (Nyilas Szabolcs, Biró Péter, Márton Zsolt, Ferencz Örs), utóbbiak aratták a legnagyobb sikert széles skálájú repertoárjukkal, melynek éppúgy részei az egyházi mûvek, mint a népdalfeldolgozások vagy a megzenésített költemények. Elôször hangzott el Márton Zsolt szerzeménye, melyet Szabó Jenô Fenyô a fûznek címû versére komponált. Márton Zsolt a kórusszövetség jelenlegi elnöke. Záróbeszédében a Nyárádmentét a kóruséneklés "epicentrumának" nevezte, és megköszönte a helyi közösségnek és vezetôinek, hogy 17 évi "szünet" után volt erejük feltámasztani a dalárdát. Amelyben a hívek mellett, példamutatóan, ott énekel a fiatal plébános és az unitárius lelkész. A tanítók, tanárok szintén. A mûsort Balogh Tünde vezette, maga is pedagógus.
A vasárnapi jobbágyfalvi találkozóval újraindult a nyárádmenti kórustalálkozók sorozata, évrôl évre mindig más-más település ad majd otthont, kínál fellépési lehetôséget a dalosoknak.
Farkas György alpolgármester miután az ellenôrzô körúton járó vízügyi felügyelôt kiengesztelte, a Népújságnak elmondta, azt kifogásolták, hogy miért vezettek kútvizet a polgármesteri hivatal épületébe. A miértre ismert a válasz: – azért, mert nincs a faluban kiépített vízhálózat.
Egyelôre nem is lesz, mert "még semmi sincs elindítva". A község tagja a Nyárádmenti Kistérségi Társulásnak, a metropolitán övezetnek, s csak akkor kerül sor a vízbevezetésre, amikor közösen pályáznak. Pályázni pedig 2013-ig lehet.
Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, hogy sok munkálat van "elindítva". Javítják a mûvelôdési otthonokat. A községközpontira már 200.000 lejt költöttek. Kicserélték az ajtókat, ablakokat, felújították a tetôzetet, új mellékhelyiségeket alakítottak ki. A külsô falakról másfél méter magasságig távolították el az árvizek miatt salétromos vakolatot, és újravakolták az épületet. Teremiújfaluban új kultúrotthon építésébe fogtak, a befejezéshez 300.000 lejre volna még szükség. Az összegre pályáztak, a pályázatot elfogadták. Októberben lehetôség nyílik pályázni a régi kultúrházak felújítására. Ezt is kihasználják, az összegbôl a lôrincfalvi és a nagyteremi mûvelôdési otthont újítják fel.
Az alpolgármester elmondta, a községközponti iskola korszerûsítésére 75.000 lejt sikerült elnyerni egy pályázaton, ezzel a pénzzel belsô illemhelyeket alakítanak ki, és a továbbiakban központi fûtést szerelnének. Újfaluban új az iskola, azzal nincs gond, hanem az óvoda nem felel meg a követelményeknek. Lôrincfalván várakozó állapotban vannak, ugyanis az egyház visszakapta az ingatlant. Az utak állapota egyre romlik, miután a teherforgalmat a Nyárádtô–Ákosfalva közötti megyei útra terelték, nagyon megnôtt ennek a terhelése.
A legtöbb 8,5 tonnás jármûvekre tervezett úton ma már 40 tonnás tehergépkocsik közlekednek. Nem csoda, hogy egy év alatt az út tönkrement.
A mellékutcák kövezését október–novemberre tervezték. A földutakat javítják, a munkagép jelenleg Ilencfalván dolgozik. A kövezésre 100.000 lejt fordítanak. Arra a kérdésünkre, hogy a temetôk fele vezetô utcákat – például a lôrincfalvi temetô utcáját –, mikor javítják meg, az alpolgármester elmondta, hogy kövezni fognak, de erre a célra egyelôre nincs pénz.
Az ilencfalvi Sándor család zöldségtermesztéssel foglalkozik. Több mint egy hektáron termesztenek hagymát, murkot, petrezselymet, paprikát, paradicsomot.
Az elôzô években sokkal nagyobb területen kertészkedtek. Olyan is volt, hogy egy hektáron csak murok termett. A termelést azért szorították vissza, mert a zöldségnek nincs ára és nehéz az értékesítés. Lassan lemondanak a zöldségtermesztésrôl. Miért döntöttek így? – kérdeztük a feleséget, Olgát.
– Nehéz a zöldségest megmunkálni, megkapálni, s a termést értékesíteni. Napszámost nem érdemes fizetni, mert akkor semmi hasznunk nincs. Ahhoz, hogy egy kis jövedelemhez jussunk, nekünk kell a piacra menni, mert nincs megszervezve a felvásárlás, értékesítés. Ha a piacon árulunk, akkor nincs idô a mezôn dolgozni. Ez így nem jó. De az sincs jól, hogy a környékbeli termelôk semmivel nem kapnak többet a friss áruért, amit elôzô nap szedtek le a kertben, mint azért, ami a viszonteladóknál egy hétig ott áll a piacon. A vásárlók nem tesznek különbséget, és elvárják, hogy olyan árban adjuk a zöldséget, mint azok, akik óriási tételben hozzák a gyengébb árut. Ha végre megszervezné valaki a felvásárlást és értékesítést, akkor nagyobb tételben tudnánk mi is termeszteni. Én a kövesdombi piacon árulok, naponta körülbelül egymillió lejre. De ez csak nyáron van! Annyit kell keresnünk, hogy egész évre jusson. Télen csak murkot, petrezselymet, feketeretket árulunk – mondta.
Ottjártunkkor esôs, borús idô volt, amikor a mezôn nincs mit dolgozni, de otthon akad tennivaló. A gazdasszony harmincliteres lábasban fôzte a zakuszkát. Természetesen a hozzávalókat ôk termelték meg. – Két adaggal fôzünk, hosszú a tél, s egyetemista lányunknak pakolni kell.
Idôs Kakasi Márton büszkén mutatja háztáji gazdaságát. A család negyven disznót tart. A sertések szemléje közben kifakad: – A fiatalok gazdálkodásból élnek. Úgy döntöttek, itthon maradnak, nem mennek ki Magyarországra, pedig már fél lábbal ott voltak, ugyanis az anyatársék ott élnek. Itt vannak a gyönyörû hízók, nem tudjuk eladni, nincs kinek, 4 lejben sem kell senkinek. Egy 150 kilós disznó 600 lej volna. Ezzel még a feletetett gabona, a munkánk sem jön vissza, nemhogy haszon legyen. A városiak pedig 16-20 lejért vesznek egy kiló húst. Hol itt az igazság? Csak a felvásárló, a feldolgozó nyerjen? A malac sem kell, a kicsi malacot 50 lejért adják. Ezért nem érdemes foglalkozni. Miért nem mondta meg valaki, aki ért hozzá, akit ezzel bíztak meg, né, te mafla, ne termelj, nem kell! Ezek után ne várja senki, hogy rá szavazzak!
A fiamék zöldségtermesztéssel is foglalkoznak, 15 hektáron pedig nagykultúrával. Hat remorka szemesgabonát hoztak haza. Nagy volt a befektetés, de termés is elég szépen lett. De se az árpát, se a búzát nem érdemes eladni, nincs ára. Az állatokkal etetjük fel, viszont ha a húsnak sincs ára, akkor miért dolgozzunk? – kérdezte elkeseredve Kakasi.
A teremiújfalui Hôgyes András azon szerencsés gazdák közé tartozik, aki vevôt talált a felhizlalt jószágra. A vásárló egy erdôszentgyörgyi fiatalember, aki szomszédjával társult. Mint mondta, elégedett a vásárral, hiszen élôsúlyban 4 lejért jutott a 136 kilós disznóhoz. – Karácsonyig elfogy, akkor még egyet vágnak – mondta.
Mi okozza a legnagyobb gondot a gazdálkodóknak?
Antal Tibor, Lukafalva: – Az ár, az értékesítés. A termelô nincs megelégedve a termények, az állatok árával. A felvásárló 3-3,5 lejt fizet élôsúlyban a hízókért. Ez nagy veszteség a falusi gazdálkodóknak, hiszen ilyenkor, ôsszel nagy szükség lenne a pénzre a mezôgazdasági munkálatokra. Nekem is van tíz disznóm, nem tudom értékesíteni. Tény, hogy akikre a mezôgazdaság sorsát bízták, rossz politikát folytatnak.
Neaga Melinda: – A rossz idôjárás. Többek között zöldségtermesztéssel foglalkozunk, s miután a nyári aszályos idôben kínlódva a zöldségeket termesztettük, semminek nincs ára. Az ember munkáját nem fizetik meg. Szerencsére nem csak a kertészkedésbôl kell megélnünk, van munkahelyünk, de akinek nincs, annak nagyon rosszak a kilátásai.
Nagy József, Teremiújfalu: – Drága a föld megmunkálása, a soron következô szántást, a mûtrágyát nem tudjuk megfizetni. Oda jutottunk, hogy a szántóföldeket kaszálónak állítottuk be. A környékbelieknek másik nagy gondjuk a vaddisznók. A falutól távolabbi földekbe már semmit sem tudunk vetni. Hiába vetünk, ha nem aratunk. A közelebbi földeket bevetettük, éjjel ôrizgetjük, mert ha nem, a vaddisznók mindent kitúrnak. Oda jutottunk, hogy annyit se tudunk betakarítani, amennyi vetômagot felhasználtunk.
Hôgyes Erzsébet, Teremiújfalu: – Több vaddisznó van a határban, mint szelíd a faluban. A föld megmunkálására fordított sok pénzt, munkát sajnáljuk, mert semmit sem hozunk haza a mezôrôl. A kóré csórén áll, egy csô kukorica nem maradt rajta. Egy éjjel az egész krumplinkat kitúrták. A murokból egy szálat se hagytak. Aki a földdel dolgozik, leszegényedik. Senki sem ad támogatást, a kárrendezést sem vállalja senki.
Fekete Zsigmond, Lôrincfalva: – Nincs felszerelés, gép, amivel a földeket meg tudnánk munkálni. Vásárolni nem lehet, mert nagyon drága. A magunkfajta gazdálkodók hitelhez nem folyamodhatnak, mert ahhoz komoly nadrágszíj kell. A család 5 tehenet tart, zöldséget termeszt. Bosszúságunkra a termést ellopják.
A repülôgépek ellen irányuló terrortámadások következtében megszigorodtak az elôírások és ezért több óvintézkedést is bevezettek, hogy megelôzhetôvé váljanak a terrorcselekmények. Az Európai Unióban 2006. november 6-a óta van hatályban az a szigorító rendelkezés, amely megszabja, hogy mit tartalmazhat az utastérbe felvihetô, maximum 10 kg súlyú kézipoggyász. Az utasok csak kis mennyiségû, maximum 100 milliliteres tartályban szállíthatnak folyadékot, gélt és aeroszolt táskájukban. Ezen termékek csomagolásában is eleget kell tenni a speciális követelményeknek. Ez minden az Európai Unió területén felszálló utasra vonatkozik.
Az új szabályzat folyadékokra, például ivóvízre és üdítôitalokra érvényes, ugyanakkor gélekre, kenôcsökre, tonikokra és aeroszolokra: a borotvakrém, hajgél, ajakápoló és arckrém. Tehát az utas folyadékot csupán 100 milliliteres vagy ennél kisebb tartályban szállíthat, egynél több tégelyt, üvegcsét, abban az esetben, ha ezek beleférnek egy átlátszó mûanyag zacskóba, a mûanyag zacskó tartalma nem haladhatja meg az 1 litert, minden utas csupán egy ilyen mûanyag zacskót szállíthat, újrazárhatónak kell lennie, ez lehet villámzárral ellátott, zsineges, madzaggal lezárt vagy akár egy csomóra kötött, feltéve, hogy bárki által könnyen kinyitható legyen. A 100 millilitert meghaladó folyadékmennyiséget az utasbiztonsági ellenôröknek kötelességük elkobozni és megsemmisíteni.
Csak két kivétel van: a repülés ideje alatt igényelt csecsemôtápszer és a repülés ideje alatt igényelt gyógyszer. Ezek eredetét és használatuk szükségességét igazolni kell. Folyadéknak számító tárgyak: csokoládékrémek, olajok, italok, kenhetô sajtok, májkrémek, paszták, mogyoróvaj, levesek, szörpök, szirupok, víz, joghurt, túróvaj, margarin, fagyasztott ételek, konzervek, hurka, kolbász zselék, habok, szaloncukor, hajfesték, folyékony állapotú keverékek, testápolók, folyékony ajakrúzs, folyékony maszk, aeroszolok és golyós dezodorok, parfümök, körömlakklemosó és minden egyéb, hasonló halmazállapotú tárgy.
Mellau György
Dömping van életmódtanácsokból. Szépséget, egészséget hirdetnek a reklámok, hódít a wellness-fitnesz, az alakformálás, szépészeti mûtétek, az egészséges táplálkozás. Kevesen tudják, hogy az egészségmánia függôséggé válhat, és ahelyett, hogy javítaná az ember életét, csak rontja annak minôségét.
A jelenség neve: ortorexia, és annyira új jelenség, hogy a szakemberek többsége sem ismeri.
– Mit is jelent az ortorexia? – kérdezem dr. Purebl Györgytôl, a SOTE Magatartástudományi Intézetének pszichiáterétôl.
– Maga a kifejezés egészséges életmód-függôségét jelent. Az étkezési zavarok sorában egy új jelenségrôl van szó. Nem olyan régen ismerkedtünk az étkezési zavarok két jellegzetes típusával, a bulímiával és anorexiával, melyek ugyancsak a fiatalok és fiatal felnôttek, fôként a 13-35 éves lányok és nôk körében terjedtek, és terjednek. Ezek a zavarok a testsúllyal függnek össze: az egyénben torz kép alakul ki önmagáról, túl kövérnek látja testét és egészen a vészes, kóros soványságig képes koplalni, hánytatni magát. Olyan lelki eredetû betegségek ezek, amelyek szakember segít-sége nélkül akár végzetessé is válhatnak.
Az ortorexia nem ilyen durva, drasztikus megnyilvánulása a lélek zavarának. Súlyproblémával nem is függ össze. Legfôbb tünete az egyén szélsôséges ragaszkodása az egészséges életmódhoz, akár táplálkozás, akár testedzés vonatkozásában.
– Miért baj, ha valaki kényszeresen egészséges akar lenni?
– A kérdésben részben benne van a válasz. A kulcsszó a kényszeres cselekedet, ami az egészséges életmód függôségének mindent alárendel. A köznapi dolgok nem érdeklik, sem a munka, sem a család, sem az emberi kapcsolatok. Súlyos szorongást, feszültséget élhet át, ha nem kapja meg a boltban az általa egészségesnek vélt joghurtot, a teljes kiôrlésû lisztbôl készült péksüteményt, ha nem teljesítheti napi futásadagját, nem mehet edzôterembe. Fizikailag és lelkileg is szenved, ha az étteremben nem az egészséges menüjét kapja. Tehát minden gondolata akörül forog, hogyan teljesíthetné függôsége minden követelményét.
– Ez betegség, vagy rossz beidegzôdés, helytelen szokás, netán valamilyen személyiség- vagy magatartászavar?
– Fizikai értelemben nem beszélhetünk betegségrôl, de pszichikailag igen. És tudott dolog, hogy a pszichés zavarok elôbb-utóbb testi kórokban is megnyilvánulnak. Az ortorexiás képtelen engedni függôségébôl, miközben szenved, mert folyamatos kontroll alatt tartja minden cselekedetét, kínosan ügyelve rá, nehogy eltérjen valamiben az egészséges életmódtól, vagyis amit ô annak könyvel el.
Ez az étkezési zavar bár erôs átfedéseket mutat a már említett anorexiával és bulímiával, nem veszélyezteti az életet, viszont az életminôséget mindenképpen rontja. Az ortorexiás függôsége miatt elhanyagolja a napi teendôit, a karrierjét, környezetét is, amellyel elôbb-utóbb emiatt összeütközésbe kerül. A figyelô család, a környezet ébersége igen sokat jelent a normalizálódás útján. Egy rossz anya,vagy családmodell – ha a családból valaki ugyancsak függôségben szenved – igen káros lehet. A gyanús jelek korán figyelmeztetnek. Idôben szakember segítségét kell kérni, mert megfelelô pszichoterápiával ez a korábban ismeretlen zavar megszüntethetô.
Leopold Györgyi
Az érvényes szabályzat szerint egy jármû immobilizálása abban áll, hogy az úttestrôl az útpadkára, vagy legalábbis az út széléhez a lehetô legközelebb viszik és mûszaki eszközökkel vagy más módon megakadályozzák, hogy elmozduljon.
De ki és mikor határoz errôl? A válasz: a közúti rendôr adhat ilyen utasítást, valahányszor azt tapasztalja, hogy a vezetô a 104-es törvényszakasz elsô bekezdésében leírt kihágások valamelyikét elkövette.
Ha a brosúrában megkeressük az említett szövegrészt, megtudjuk, hogy elsôsorban rendôrségi és/vagy helyhatósági nyilvántartásba be nem írt-jegyzett, illetve hamis rendszámtáblával vagy rendszámtábla nélkül közlekedô jármûvet érhet ez a "szerencse".
Mármint hogy félreállítják és blokkolják. Másodsorban mozgásképtelenné teheti a rendôr azt a jármûvet, amelyiknek gyatra mûszaki állapota veszélyezteti a közlekedés biztonságát, árt a közút minôségének, de tágabb értelemben is a környezetnek. Harmadsorban kiiktathatja a forgalomból a hatóság embere a veszélyes szállítmányokra vagy a túlméretes és túlsúlyos jármûvekre vonatkozó követelményeknek meg nem felelô egyedeket.
A negyedik eset: olyan jármûvet vezettek, ami bûnügy tárgyát képezi. Az ötödik variáns: a jármûvezetô nem hajlandó igazolni magát. A hatodik lehetséges ok: a vezetô ittas, kábítószert vagy kábító hatású gyógyszert fogyasztott és nincs aki a jármûvet tovább irányítsa.
Akkor is ki lehet állítani a sorból a vezetôt, hogyha nem tartotta tiszteletben a pihenési idôkre vonatkozó szabályt.
Annak a jármûnek az elfogását, visszatartását és rögzítését úgyszintén elrendelhetik a törvény értelmében, amelyiknek vezetôje vagy utasainak valamelyike büntetôjogi kategóriába illeszkedô cselekedettel gyanúsított, esetleg már folyamatban is van a nyomozás a körözött személy ügyében.
(ajtay)
Válaszolunk olvasóinknak
Sz. Á. idôs, mozgásképtelen szovátai olvasónk azért fordult szerkesztôségünkhöz, hogy tájékoztassuk: hogyan juthatna beteggondozóhoz, illetve felesége hogyan kaphatná meg a beteggondozói pótlékot. Mint írja, olyan fájdalmai vannak, hogy egész teste rángatózik, fáj a levágott comb csonkja, nyugtatóra, fájdalomcsillapítóra volna szüksége, de gyógyszere nincs.
Segélykiáltása jogos, ám egy olyan személyre volna szükségük, aki az ügyintézést lebonyolítaná. Elsôsorban a családorvoshoz kell fordulni, aki a fájdalmak enyhítésére gyógyszert ír fel, s amit kedvezményes áron kibocsátanak. Szintén a családorvos az, aki a betegrôl, a betegségrôl orvosi jelentést ír.
Ennek birtokában a polgármesteri hivatalhoz kell fordulni, ahol fizetett gondozót lehet igényelni. Ugyancsak a polgármesteri hivatal végzi el az úgynevezett szociális ankétot, amelynek alapján eldöntik, hogy jogosult-e fizetett gondozóra vagy sem.
Ha jogosult, akkor szükség lesz a nyugdíjszelvény másolatára, a nyugdíjazási határozatra, az ön és a felesége személyi igazolványára.
Ügyintézés
Függetlenül attól, hogy a hallgató állami vagy magánegyetemre jelentkezik, a beiratkozási dosszié ugyanazokat az iratokat kell tartalmazza. Mielôtt még megjelennének a beiratkozáson, ajánlatos elôször érdeklôdni, hogy milyen iratok szükségesek.
Az egyetemek általában a következô iratokat kérik: eredeti érettségi oklevél, vagy az igazolás, amelybôl kitûnnek az érettségi vizsga jegyei és a vizsga általánosa, a születési bizonyítvány eredetiben és ennek hitelesített másolata, orvosi igazolás, 3 személyazonossági igazolvány típusú fénykép és az a nyugta, amellyel a beiratkozási díj kifizetését igazolják.
A beiratkozási díj egyetemenként más, 80 és 200 lej között változik. Egyes egyetemek euróban határozták meg a beiratkozási díjat.
A beiratkozási díj kifizetése alól mentesülnek a pedagógusok és az oktatásban dolgozó kisegítô személyzet gyerekei, az illetô egyetemen nem tanárként dolgozó személyzet gyerekei, az árva gyermekek, az árvaházban nevelkedett gyermekek, a forradalom mártírjainak gyermekei vagy az 1989-es forradalomban megsérült személyek.
Az utolsó kormányülésen jóváhagyták az állampolgárságra vonatkozó törvényt módosító sürgôsségi kormányrendeletet. Ennek célja a román állampolgárság elnyerésének meggyorsítása, továbbá az igénylô és a hatóság közötti kommunikáció megkönnyítése.
Az állampolgárság elnyerése sokkal könnyebb lesz, mint eddig, ugyanis nem lesz szükség kormányhatározatra, hanem csak az állampolgárság odaítélését intézô bizottság javaslatára tett igazságügyminiszteri rendeletre. A sürgôsségi kormányrendelet leegyszerûsíti az állampolgárság odaítéléséhez, visszanyeréséhez és visszavonásához szükséges dosszié összeállítását. Eddig úgy volt, hogy ha a dosszié nem volt teljes és az igénylôt felkérték, hogy egészítse ki azt és az illetô személy valamilyen okból kifolyólag két alkalommal nem jelent meg, akkor a kérelmet visszautasították. Az új jogszabály értelmében a dossziét féléves határidôn belül levelezés útján is ki lehet egészíteni, anélkül, hogy a kérelmezô a bizottság elôtt megjelenne. A régi törvény értelmében a Hivatalos Közlönyben való közzétételt követô 6 hónapon belül, most 3 hónapon belül lehet letenni az állampolgársági esküt. A mozgásképtelen személyek eskü nélkül is elnyerhetik az állampolgárságot.
A kormány legutóbbi ülésén törvénytervezetet fogadott el arról, hogy az Európai Unió állampolgárai is gyakorolhatják Romániában a jogrendszeren belüli és jogrendszeren kívüli, valamint a bûnügyi szakértôi mesterséget. Ilyen értelemben a kormány törvénytervezete a 2/2000. és a 75/2000. számú sürgôsségi kormányrendeletet módosítaná. A törvénytervezet célja, hogy kiküszöböljék azt a feltételt, miszerint a szóban forgó szakértôk csak román állampolgárok lehetnek. A törvénytervezet szerint szélesítik a kört és megengedik, hogy az Európai Unió tagországainak állampolgárai valamint az Európai Közösség tagországainak állampolgárai is, sôt azok a román állampolgárok, akik külföldön szereztek szakértôi képesítést, Romániában is folytathassák a szakértôi munkát.
Az érvényben lévô törvény, amely feltételnek szabja meg a román állampolgárságot, gátat szab a szolgáltatások szabad forgalmának, ami ellentétes az egységes piac és a közös jogrendszer elveivel.
2008. május 3-ától módosulnak a telefonszámok, a fix telefonszolgáltató hálózatokra csatolt elôfizetôk tíz számjegy tárcsázásával, illetve beütésével lesznek hívhatók. Az erre vonatkozó határozatot a Hivatalos Közlöny is közzétette.
A tíz számjegyû telefonszám 0-ával kezdôdik, ezt követi a földrajzi övezetet jelölô, majd a helyi szám. A módosítás során országos viszonylatban változnak a rövid telefonszámok is – például a rendôrség, csendôrség, hibaelhárítók, közszolgáltatók, tudakozók – úgy, hogy ezek könnyen megkülönböztethetôk lesznek.
Az egységesített diszpécserszolgálat telefonszáma 112 marad.
Nyugdíjemelés már november 1-tôl?
A PSD Országos Állandó Testülete hétfôn eldöntötte, hogy törvénytervezetet kezdeményez, amellyel kéri, hogy hozzák elôbbre a nyugdíjemelésre megszabott határidôt 2008. január 1-jétôl 2007. november 1-jére. Mircea Geoana PSD-elnök hétfôn, a testület ülése után kijelentette, a nyugdíjasok javaslata alapján hozta meg a döntést, amelyet ezek a múlt pénteken tettek a szociáldemokratákkal tartott találkozón. Geoana rámutatott ugyanakkor, hogy ez a módosítás 1,3 milliárd eurót jelentene, amely csak a PIB 0,3 százalékát teszi ki. A PSD-elnök hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasok által tett, és a PSD által felkarolt javaslat célkitûzése, hogy olyan jövedelem- színvonalat biztosítsanak a nyugdíjasoknak, amellyel jobb körülmények között átvészelhetnék a telet. "Úgy véljük, a pénz létezik, csak hamarabb kell kiosztani, mint ahogy megállapítottuk. A PSD törvénytervezetet fog kezdeményezni, hogy a nyugdíjemelést 2007. november elsején léptessék érvénybe" – mondta Geoana.
A Petrom kilenc banival emeli a gázolaj árát
Az osztrák OMV felügyelete alá tartozó Petrom vállalat keddtôl emeli a Petrom és a PetromV töltôállomásokon forgalmazott gázolaj árát. Az OMV Premium Diesel, a Top Euro Diesel 4 és az Euro Diesel 4 típusú gázolaj litere 9 banival emelkedik, míg az OMV Sprint Diesel ára 8 banival. A vállalat közleménye szerint a Petrom a nemzetközi üzemanyagtermékek árának növekedése miatt folyamodott a drágításhoz. A Petromnak közel 500 töltôállomása van Romániában, ezek közül 75 PetromV benzinkút.
Románia évi 7 milliárd dollár külföldi tôkére számíthat 2011-ig
Románia a következô négy esztendôben évente átlagosan 7 milliárd dollár külföldi befektetésre számíthat az Economist Intelligence Unit (EIU) elôrejelzése szerint. Az idén 9,8 milliárd dollárnyi mûködô tôke beáramlása várható, miután tavaly, a gazdasági növekedés felgyorsulásának köszönhetôen 11,4 milliárd dollárt fektettek be külföldi cégek Romániában.
63 százalékos kereskedelmi mérlegromlás az elsô hét hónapban
Romániában 63 százalékkal 11,5 milliárd euróra növekedett január és július között a kereskedelmi mérleg hiánya az egy évvel korábbi helyzethez képest – közölte a nemzeti statisztikai hivatal. A deficit növekedésében az unióba történt belépés és a lej drágulása játszott közre. Az import (CIF bázison) 28,6 százalékkal 28,3 milliárd euróra nôtt az elsô hét hónap alatt, a kivitel 12,4 százalékkal 16,7 milliárd euróra növekedett. A külkereskedelmi forgalom Románia uniós tagfelvétele óta romlott erôteljesen. Az év eleje óta ugyanis megszûntek az uniós tagországokkal szembeni korábbi importadók és a lej gyors árfolyamdráguláson ment keresztül. A valuta 7 százalékkal drágult az euróhoz képest hét hónap alatt. Ez számos kisebb gyártót tevékenysége felhagyására késztetett, és gyors eltolódást idézett elô az alacsony hozzáadott értékû kivitelrôl, köztük a textilexportról. Ugyanakkor viszont a gazdaság modernizálása az import gyors növekedésével jár. A kereskedelmi mérleg hiányával együtt a folyó fizetési mérleg is gyorsan romlott: a hiány duplázódott és ezzel 7,81 milliárd euróra nôtt az elsô félévében. A közgazdászok szerint a mérleghiány a lej erôteljes gyengülését válthatja ki, ha a külföldi befektetések mérséklôdnek, vagy a globális piacok nagyobb fenntartással viseltetnek a feltörekvô gazdaságok iránt.
Britney felsült az MTV díjátadóján
Britney Spears gúny és nevetség tárgya lett a Music Tv díjátadó gáláján vasárnap este Las Vegasban. A kissé molett kétgyermekes anyuka, Britney Spears fekete bikiniben és térdig érô, magas szárú csizmában lépett fel táncosok karéjában, készülô lemezérôl mutatta be a Gimme More (Még többet adj!) címû számot. A közönség és a szakma egyértelmû kudarcnak ítélte a várva- várt visszatérést, kifogásolták az énekesnô külsejét, öltözékét és magát az elôadást is: az énekesnô lagymatag, alig táncol, de próbál magabiztosnak mutatkozni. Britney-t egyetlen díjra sem jelölték, aminek elsôsorban az az oka, hogy utoljára 2003-ban adott ki lemezt In the Zone címmel, de ez az album sem volt igazán sikeres. Ezzel szemben Spears volt barátja, Justin Timberlake négy szobrocskát is begyûjtött, többek közt ô lett az év legjobb férfi elôadója. Britney Spears kemény idôszakon esett át: elvált második férjétôl, Kevin Federline-tól, akitôl két gyermeke van, vadul bulizott, furcsán viselkedett, többek közt kopaszra nyíratta a fejét, alkoholfüggôség miatt többször kezelték rehabilitációs intézetben, közben folyamatosan a média kereszttüzében volt, és van ma is. Idén márciustól kezdett el rövidebb koncerteket adni éjszakai klubokban, és új lemezén dolgozik, de hogy mikorra várható a megjelenése, azt még nem tudni.
Visszakerül Táncsics börtöne Magyarországhoz
Ingatlancserérôl szóló megállapodást írt alá hétfôn a magyar külügyminiszter és a budapesti amerikai nagykövet; a dokumentum értelmében az Egyesült Államok visszaadja Magyarországnak a Táncsics Mihály egykori börtönét is magába foglaló épületet. A megállapodás szerint az amerikai fél a Táncsics- börtönt is magában foglaló ingatlant két másik épülettel együtt adja vissza a magyar államnak, ezek közül az egyik a Béla király úton, a másik a Széchenyi rakparton található. Cserébe Magyarország átadja a budapesti amerikai nagykövetség melletti két épületet, valamint elvégzi ezek felújítását. Az épületcserérôl szóló szándéknyilatkozatot még 2006 októberében írta alá Göncz Kinga külügyminiszter és April Foley budapesti amerikai nagykövet; akkor fél évet szabtak a végsô megállapodás aláírására.
A tálibok készek tárgyalni az afgán kormánnyal
A tálibok készek tárgyalni az afgán kormánnyal – közölte a fundamentalista mozgalom szóvivôje hétfôn, egy nappal Hamid Karzai elnök tárgyalási ajánlata után. "A nemzet javára és érdekében készek vagyunk tárgyalni a kormánnyal" – jelentette ki Juszuf Ahmadi szóvivô. Az afgán államfô vasárnap ismételten tárgyalásokra hívta a tálib lázadókat az évek óta tartó vérontás befejezése érdekében. "A béke nem valósulhat meg tárgyalások nélkül" – közölte az elnök, hozzátéve, hogy minden hazatérô afgánt örömmel fogadnak, aki kész hozzájárulni a békéhez, a stabilitáshoz és a fejlôdéshez Afganisztánban.
Sárga jelzésû figyelmeztetés megyénknek
Az Országos Meteorológiai Intézet sárga jelz&