|
LIX. évfolyam 206. (16688.) sz. |
2007. szeptember 5., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Közel egy éve rebesgetik, hogy bevezetik a kötelezô lakásbiztosítást Romániában. A dolog mostanra érett be: kormányszinten jóváhagyták a vonatkozó törvénytervezetet, amit azonban a parlamentnek is meg kell szavaznia.
Még mielôtt bírálni kezdenénk a tervezetet – mert szakemberek szerint komoly hiányosságai vannak – fontos megjegyezni, hogy európai országokban nem kötelezô a lakásbiztosítás. Romániában 1995-ben hatálytalanították már egyszer az erre vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Nem tekinthetünk el attól, hogy ha az európai gyakorlatot akarjuk a biztosítások terén is követni, akkor nincs helye semmiféle megszorító intézkedésnek, "kényszerbiztosításnak". Az elmúlt évekbeli természeti katasztrófák, fôként árvizek nyomán vetôdött fel a kérdés hangsúlyosabban, akkor, amikor emberek ezreinek házát vitte el az ár, döntötte romba vihar vagy földcsuszamlás.
Egy ilyen megszorító jellegû rendelkezés elsôsorban a kormány tehetetlenségére utal. Hiszen kérdezhetnénk: mit tesz a kormány az árvízveszélyes övezetekben a folyómedrek szabályozása érdekében, mit tesznek a talajcsuszamlások megelôzése érdekében és mit azoknak a tömbházaknak a megerôsítése érdekében, amelyek a régi rendszer maradványai és egy komolyabb földrengés esetén összeomlanának? Majdnem semmit, mert nincs erre elég pénz. Hát így két legyet ütnek egy csapásra: egyrészt a biztosítók zsebét duzzasztják, másrészt lerázzák magukról a felelôsséget, mert baj esetén fizet a biztosító.
Nem piszkálódásképpen, de teljességgel érthetetlen, hogy egy ilyen kényes kérdésre vonatkozó törvénytervezetet hogyan lehetett annyira felszínesen elkészíteni, hogy nem csak a kényszerbiztosítás elszenvedôi, hanem a biztosítási szakemberek maguk is keményen bírálják, hangsúlyozva, hogy a kártérítés módja nem egyértelmû és nem hatékony, a természeti katasztrófák között csupán a földrengés, a talajcsuszamlás és az árvizek szerepelnek. A megszabott összegeken túl – 20 ezer euró A típusú, 10 ezer euró B típusú lakások esetében – fakultatív biztosításokat kell kötni, hiszen a lakások reális értéke ma már túllépte a fenti összegeket, ebbôl kifolyólag a kár értéke is magasabb lehet. Nehézkes kártérítési folyamatra figyelmeztetnek, a szakemberek szerint a biztosítások terén is a piacgazdaság elvének kellene érvényesülnie. Felróható ugyanakkor az uniformizálás is, hiszen tény, hogy Romániában vannak kockázati övezetek, ahol gyakoribbak a természeti kataszrófák. Egyértelmû, hogy nem korrekt eljárás egy kalap alá venni mindenkit.
A kormány azt is jól kitalálta, hogy a szegények, a szociális segélyen élôk részét az önkormányzatok fedezik. Azaz esetükben – és jó sokan vannak – közpénzbôl történik majd a biztosítások befizetése! Dupla vagy semmi…
Tegnap nyílt napot szervezett a Rhema Keresztény Alapítvány azzal a céllal, hogy a nyilvánosság elôtt is ismertté váljon az ott folyó tevékenység. Ez alkalomból számítógéppel szerelték fel az egyik foglalkoztató termet, amelyet az E.ON Gaz Románia ajándékozott az alapítvány által gondozott gyerekeknek. Az eseményen jelen volt Marc-Daniel Buck, az E.ON Gaz Szolgáltató Rt. vezérigazgatója és Ungur Ibolya, az alapítvány igazgatója.
A Rhema Keresztény Alapítvány 1996-ban alakult, jelenleg 19 gyógyíthatatlan beteg, elhagyott és a leghátrányosabb társadalmi rétegbôl származó fiatalt gondoz. Amikor ide kerültek, akkor 2-3 éves gyerekek voltak. A szüleik betegségük miatt lemondtak róluk, ott hagyták ôket a kórházban. Amióta az alapítvány felvállalta nevelésüket és ápolásukat, civilizált körülmények között, állandó felügyelet alatt élnek. Tegnap a sajtó – de bárki más is – betekintést nyerhetett a családi típusú házakban folyó tevékenységbe. A lányok Laurentiu Angela vezetésével kézimunkáztak. Az itt készített képek, szônyegek bármilyen igényes berendezésû lakásba jól illenének. A fiúk az új számítógépeken virtuális játékokkal ismerkedtek. Amikor az E.ON Gaz képviselôi megjelentek, a fiatalok egyenként köszönték meg az ajándékot, hiszen eddig nem volt lehetôségük számítógép elôtt ülni.
Marc-Daniel Buck vezérigazgató elmondta, hogy az E.ON célkitûzése felelôsséget és segítséget vállalni a szociális szektorban is. Támogatja az ENSZ Global Compact programját és a társadalommal szemben etikai feladatokat vállalnak. Az alapítvány nem elôször kap adományt az E.ON- tól. A közelmúltban 17.000 eurót fordítottak a Ioana nappali központ mûködtetésére, ahol a Hegyalja utcai roma gyerekeket foglalkoztatják.
Egy iskolatáskát – esélyt mindenkinek mottójú segélyakció keretében 40 roma gyerek számára vásárolnak tanszereket az E.ON támogatásával.
Ungur Ibolya igazgató elmondta, örvendetesnek tartja, hogy létezik olyan nagyvállalat, amely érzékenyen reagál a rászorulók gondjaira. Az E.ON jó példa, de ritka.
Az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) szerdától péntekig tartó sárga jelzésû riadót jelentett be, mivel az idô országszerte fokozatosan rosszabbra fordul az ország nyugati részétôl kezdve. Az erre az idôszakra jelzett hômérsékletek 8-10 fokkal alacsonyabbak lesznek, mint a szeptember elején általában mértek.
A szél az ország minden régiójában megerôsödik, fôként szerdán és pénteken, és elérheti a 60-65 kilométer/óra sebességet, a hegyvidéken pedig a 80-100 kilométeres sebességet is.
Szerdán és csütörtök elsô felében esô várható, a csapadék mennyisége helyenként meghaladja majd a 25-30 litert négyzetméterenként. Az esôzések a Bánságban, a Partiumban és Máramarosban kezdôdnek, majd átvonulnak Erdélybe, illetve Olténia északi részére, Havasalföldre és Moldvába is. A hegyvidéken helyenként az 50 litert is meghaladhatja négyzetméterenként a lehulló csapadék.
A héten elkezdôdött parlamenti ülésszak elsô sajtótájékoztatóját tartotta Markó Béla szövetségi elnök kedden, Bukarestben, amelyen az RMDSZ politikai prioritásairól, az SZDP kilátásba helyezett bizalmatlansági indítványáról, illetve a költségvetésrôl beszélt. A sajtótájékoztatón jelen volt Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának újraválasztott elnöke is.
A szövetségi elnök hasznos kezdeményezésnek nevezte a politikai pártok közötti egyeztetéseket. Közölte, kedd délelôtt a Konzervatív Párt vezetôivel tárgyalt az ellenzéki alakulat törvénykezdeményezéseirôl. Az RMDSZ a konzervatívok két tervezetét támogatja: az egyik a visszaszolgáltatott ingatlanok bérlôire, a másik az újra befektetett nyereség adómentességére vonatkozik.
A szövetségi elnök emlékeztetett, szeptember 8- án Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselôk Tanácsa. A fórumon – a jelenlegi politikai helyzet elemzése mellett – szó lesz az európai parlamenti választásokról, valamint elôreláthatólag módosítják, majd véglegesítik az EP-listát. Ez amiatt is indokolt lenne, hogy csütörtökön várhatóan megegyezés születik Tôkés László püspök RMDSZ- listán való indulásáról, a testület azonban ettôl függetlenül is módosításokat eszközöl a dokumentumon.
A lista összetétele kapcsán kijelentette, nem akarja jelöltetni magát az európai parlamenti választásokon. "Ami engem illet, nem akartam és továbbra sem akarok Brüsszelbe menni." Amolyan "szolidaritási üzenetként" fogalmazták meg kollégái azt a javaslatot, miszerint ô legyen a listavezetô, ha megegyezésre jutnak arra nézve, hogy Tôkés László püspök foglalja el az RMDSZ EP-listájának második helyét. Az RMDSZ-elnök szerint még nem dôlt el, ki lesz a listavezetô jelölt, ez a tárgyalások után összeállított végleges listától függ. Markó rámutatott, "körvonalazódik" egy megegyezés Tôkés László püspökkel az RMDSZ listáján való jelöltetésrôl.
Az RMDSZ elnöke úgy értékelte, ha a Szociáldemokrata Párt benyújtja bizalmatlansági indítványát, akkor nagy esélye van annak, hogy azt meg is szavazzák. Markó Béla úgy vélte, jelen pillanatban még bizonytalan, hogy benyújtják-e az indítványt, de mivel ilyen erôszakosan jelentették ki ezt többször is, nem lesz könnyû nekik ebbôl kihátrálni. Úgy vélte, ebben az esetben az SZDP valamilyen egyezséget próbál majd kötni a Liberális Párttal, illetve az RMDSZ-szel, és ezzel az ürüggyel vissza tudnak lépni.
Markó Béla ismételten hangsúlyozta: a költségvetés megfelelô megoldásokat kell nyújtson az egészségügy, a közoktatás, az infrastruktúrafejlesztés, illetve a nyugdíjemelés finanszírozására. Szintén prioritásként említette az egyéni kerületi választási rendszer vitájának a felgyorsítását a parlamentben, kiemelve azt, hogy az RMDSZ nem tartozott ugyan a törvénytervezet kezdeményezôi közé, de elfogadta annak szavazatkompenzációs változatát. A szövetségi elnök szerint a törvényt még októberben el kellene fogadni.
– A lehetôségek új szintjére léptünk, végre beszélhetünk reális fejlôdésrôl – jelentette ki a jövô évi költségvetésrôl szólva Verestóy Attila. A szenátor rámutatott: ezúttal nem csak a makroökonómiai mutatók tekintetében, hanem az adófizetô polgár szempontjából is érzékelhetô a változás.
A választási rendszer módosításáról szólva, Markó Béla kijelentette, ez képezi a szövetség egyik prioritását ebben a parlamenti ülésszakban. Hozzátette, bár az RMDSZ nem kezdeményezte, és nem is szerette volna a választási törvény megváltozását, azt követôen, hogy tisztázódott, a többség szeretné ezt a módosítást, az általa vezetett alakulat elfogadott egy olyan kompromisszumos megoldást, amely során vegyes választási rendszert vezetnének be.
"Megpróbáljuk mi is felgyorsítani a vitákat a törvény elfogadása érdekében" – mondta Markó, rámutatva, szerinte októberben már "körvonalazódni fog" a törvény.
A hét végén ünnepélyes díjkiosztó gálával ért véget a Független Stúdiók és Helyi Televíziók Fesztiválja, azaz a Simfest. A zárórendezvényre a vár kisszínpadán került sor vasárnap este 8 órától – az éppen zajló Republic-koncert ellenére is teljes telt házzal.
Az Endless zenekar bevezetô muzsikája és díjátadási felzendülései után, illetve közepette megtudtuk: nehéz dolga volt a zsûrinek, hiszen 130- nál több nevezett produkciót kellett elbírálnia. Ioan Ceausescu fôszervezô, a Simfest Egyesület elnöke megköszönte a résztvevôknek, szervezôknek, díszvendégeknek – közöttük Charles Fletchernek és Fischer Istvánnak – a segítséget, majd Jeana Gheorghiura emlékezett. A közönség spontán állt fel a nemrég elhunyt riporter és Simfest-barát emlékére. Az egyik díj ezentúl az ô nevét fogja viselni. A zsûri – Lucian Ionica elnök, Mirela Gruita, Simonffy Katalin, Gheorghe Sfaiter, Codrut Pînzaru, Iulian Trasa, Cornel Mihalache, Ion Stavre és Romeo Couti – húsznál is több, kézzel készített, igen dekoratív díjat osztott ki, amelyeket felváltva adtak át (a különbözô szponzorok képviselôivel egyetemben), rövid dicsérettel és indoklással, valamint az adott film kis részletének bemutatásával egyetemben. A díjak pedig a következôk:
Legjobb riportfilm: Scoala cu rândul, Carmen Scutariu, TVR Jászvásár. Legjobb riporter: Voica Briceag, RTS Radioteleviziunea Turnu Severin. Legjobb tv-riport, regionális televízió: Izolati în România, Dite Dinesz és Marius Danci, TVR Temesvár. Legjobb tv-riport, helyi televízió vagy független gyártó: Mama, eu plec, Renate Roman és Ferencz István, Kanal TV, Balánbánya, Hargita megye. Legjobb dokumentumfilm, regionális televízió: Oameni din România, Ligia Smarandache és Dan Curean, TVR Kolozsvár. Legjobb dokumentumfilm, helyi televízió vagy független gyártó: Moartea, ultimul raspuns, Hannelore Acârnulesei, One TV Déva. Legjobb tv- ankét: Vai, ce de îngeri aici, Carmen Olaru TVR Jászvásár. A legjobb talk-shownak járó Jeana Gheorghiu-díj: În prelungiri, Florin Mihoc, TVR Temesvár és Scurt si la obiect, Lacrima Balint, Marosvásárhelyi Televízió. Legjobb forgatókönyv: Viva Constanta, Ambrus Emese független gyártó. Legjobb kép: Humoresca, Petre Constantinescu, TV Etalon Râmnicu Vâlcea. Természetvédelmi különdíj: Parfum de fum, One TV Gyulafehérvár. A zsûri által javasolt legjobb filmes esszé: Cum ar fi daca..., Alexandru Condurache, Rofilco Film Studio Jászvásár és Despre imaginile necuprinsului si înaltari, Iulian Ursulescu, RTV-TV Újvidék. A zsûri által javasolt legjobb filmes portré: Gemenii, Stefan Crâsta, MTV Szeged, román szerkesztôség. A zsûri a legjobb reklám, zenei és választási videoklipért járó díjakat nem osztotta ki. Legjobb honlap: www.infoms.ro, REEA és Informatia de Mures. Legjobb bemutató CD-lemez: Vino, sa-mi cunosti orasul, Jászvásárt ismerteti, a Rofilco Film Studio mûve. Legjobb multimédiás alkotás: Bisericile sasesti din Transilvania, Myoritics. Kisebbségek életét bemutató filmért járó különdíj: Menekülôk, Kovács János, MTV Pécs. Legjobb külföldi román produkció: Represiune: de ce a murit Elisabeta Maniu, Tiberiu Boca, MTV Szeged, román szerkesztôség. A zsûri különdíja: Portretul tatalui és Soldatul ungurean, Sorin Grecu, NCN Media Kolozsvár.
Míg a tavaly a fesztivál nagydíját a Souls Near Heaven, azaz Lelkek a mennyhez közel címû dokumentumfilm, Ovidiu Dumitrana craiovai független alkotó filmje nyerte, addig az idén a legrangosabb elismerés a jászvásári Alina Titei és Titus Ceia alkotását, az Ochii legati ai justitiei címû dokumentumfilmet illette.
Jövôre a hatodik Simfest következik.
Szeptemberi szél markolássza a fôtéri fák ritkuló fürtjeit. A buszmegállóban két maszatos cigánygyerek püföl egy szutykos képû leánykát. Szélvészként száguldoznak az álomittasan várakozó emberek között, akik köré mintha vastag falat vonna a közöny. Az áldozat rekedt hangon sipákol, de senki sem próbál véget vetni a groteszk színjátéknak. Mintha mindent elnézô viaszfigurákat áztatnának az ôszi este fényei.
Vézna cigányasszony vonul át a színen. Arca olyan, mint az összegyûrt papiros. Babakocsit tol maga elôtt, benne egyévesforma kislegény. Lefékez egy szemeteskosár elôtt, gyakorlott mozdulatokkal belenyúl, kiemel egy mûanyag poharat, és a közeli étkezde felé indul. A gyermek hosszú percekig egyedül marad a kuka árnyékában. Eleinte kábán mered a járókelôkre, de aztán belehatol az anyja hiánya okozta fájdalom. Kivörösödve bömböli világgá bánatát, de úgy tûnik, a világ ma nincs a legjobb formában, legalábbis, ami a hallását illeti. Nemsokára aztán újra feltûnik az asszony, kezében az étkezde vécéjébôl szerzett vízzel megtöltött pohár. A kisfiú pillanatok alatt megnyugszik, anyja sietôsen kortyol az itókából, és már indulhatnak is tovább. A babakocsi kerekei végigszántanak a zörgô csontú leveleken. Fejük fölött esôköpenybe bújtak a csillagok.
Szeptember végén New Yorkban tartanak közvetlen tárgyalásokat a szerbek és a koszovói albánok Koszovó jövôbeni státusáról – erôsítette meg az ügyben közvetítô nemzetközi trojka orosz képviselôje egy kedden közölt interjúban.
Alekszandr Bocan-Harcsenko a Vremja Novosztyej címû orosz napilapnak elmondta, hogy a felek a múlt héten Bécsben az amerikai, német és orosz közvetítô közremûködésével egyeztették a következô hetek munkatervét. Megegyeztek abban, hogy a szerbek és az albánok a Nagy-Britanniát, Franciaországot, Olaszországot, Németországot, az Egyesült Államokat és Oroszországot tömörítô nemzetközi összekötô csoport külügyminiszteri szintû ülése után tartják meg találkozójukat New Yorkban. A külügyminiszterek valószínûleg szeptember 27-én tanácskoznak – tette hozzá.
Az orosz közvetítô nem zárta ki annak lehetôségét, hogy a közvetlen tárgyalásokon Belgrádot a szerb államfô vagy kormányfô képviseli. De nem az a fontos, hogy milyen szinten képviselik magukat a felek, hanem az, hogy közvetlenül tárgyalnak – hangoztatta.
Alekszandr Bocan-Harcsenkónak meggyôzôdése, hogy fordulatot hoz a tárgyalási folyamatban, ha létrejön a párbeszéd.
A koszovói albánok eldöntött ténynek tekintik a tartomány önállóságát, és legfeljebb a nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló függetlenségig készek elmenni a kompromisszumkeresésben. A szerbek viszont hallani sem akarnak Koszovó állami létének semmilyen formájáról, ôk kibôvített autonómiában képzelik el az egyedüli megoldást.
Az ügyben közvetítô trojka az amerikai Frank Wisnerbôl, a német Wolfgang Ischingerbôl és az orosz Alekszandr Bocan-Harcsenkóból áll. A hármast azután hívták életre, hogy az orosz és a kínai ellenkezés miatt a Biztonsági Tanácsban még csak a szavazásig sem jutott el a Martti Ahtisaari finn diplomata által kidolgozott tervezet, amely ellenôrzött függetlenséget helyezett kilátásba a dél- szerbiai tartománynak.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió azt szeretné, ha a Koszovó jogállásáról a közvetítô trojka közbeiktatásával folytatott tárgyalások legfeljebb 120 napig tartanának, és december 10-én befejezôdnének. Szerbia és Oroszország ugyanakkor úgy véli, hogy a tárgyalásokat nem szabad idôben behatárolni.
Felavatták Franciaországban az eddiginél is gyorsabb Eurostar vonatot. Párizs északi pályaudvaráról (Gare du Nord) indult el kedden a vonat London új pályaudvara, a St. Pancras International felé, és tette meg az utat az új brit a High Speed 1 vonalon mindössze 2 óra 15 perc alatt.
Az Eurostar minden eddiginél gyorsabban teszi meg a két fôváros közötti 492 kilométeres utat – közölte a társaság szóvivôje. E vonal második, egyben utolsó brit szakaszát hivatalosan november 14-én nyitják meg, és rövidítik le ezzel a Párizs-London közötti menetidôt mintegy húsz perccel. A jelenlegi menetidô 2 óra 35 perc.
Az észak-franciaországi Lille és London között 1 óra 20 perc lesz a menetidô.
A 299,3 kilométeres óránkénti sebességrekord azáltal válik elérhetôvé, hogy a vonat a nagy-britanniai szakaszon is csúcssebességgel haladhat, annak menetét nem hátráltatja többé a London közeli bejáró vonatforgalom. Az 1994 óta mûködô, a Csatorna-alagúton átkelô Eurostar eddig ugyanis csak a francia szakaszon volt képes elérni a közel 300 kilométeres csúcssebességet. A brit High Speed szakasz kiépítésével a vonal most teljessé vált.
A megfigyelôk hangsúlyozzák, hogy az Eurostar révén elsô ízben válik lehetôvé a brit üzletemberek számára, hogy Párizs vagy Brüsszel belvárosába már délelôtt 9 óra elôtt eljussanak és ott teljes munkanapot eltölthessenek. A szórakozni vágyok viszont kihasználhatják a késôi járatok nyújtotta elônyöket. Az Eurostar akkor tesz lehetôvé gyorsabb utazásokat, amikor az angliai terrorista merénylet-kísérletek miatt szigorúbb biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a brit repülôtereken és gyakori volt a késés.
A légiforgalomról a vasútra térhetnek át azok az utasok is, akik fontosnak tartják a környezetvédelmi szempontokat. Kimutatások szerint a rövidebb utakon a légiforgalom négyszer-tízszer annyi szén-dioxiddal terheli a környezetet, mint a vasút.
Az Eurostart Franciaországban a SNCF, Belgiumban a SNCB, Nagy Britanniában a ICRR konzorcium mûködteti, ez utóbbi a National Express-t, a SNCF-t, SNCB-t és a British Airways-t tömöríti.
Hétfô délelôtt az amerikai sajtó még arról cikkezett, hogy milyen kérdések lesznek napirenden az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés kedden kezdôdô csúcstalálkozóján az ausztráliai Sydneyben, ahová Bush az elôzetes tájékoztatás szerint hétfô reggel indul el. Bush azonban kora délután meglepetésszerûen Irakban termett, hogy nemzetbiztonsági kabinetjének tagjaival, az amerikai haderô, továbbá az arab ország vezetôivel tárgyaljon, mielôtt dönt az iraki stratégia jövôjérôl.
Bush tehát vasárnap este észrevétlenül kisurrant a Fehér Ház egy oldalsó ajtaján és gyorsan beült az ott várakozó autóba. A távozó elnököt ezúttal nem kísérte a szokásos konvoj kommunikációs kocsikkal, stábjának tagjaival és sajtósokkal az Andrews légibázis felé, nem fedezte a levegôbôl helikopter, egyetlen biztonsági kocsi követte, minden feltûnést kerülve.
Washington 5-6 hétig készítette elô az utat, hogy Bush Irakba utazhasson, mielôtt beszámol a kongresszusban az arab országban elért eredményekrôl. A teljes hírzárlat ellenére egyesek tudni vélték, hogy az elnök esetleg Irakba látogat. Gyanús volt ugyanis, hogy Bush túl korán hagyja el a fôvárost. Aztán a first lady, Laura Bush érdekes módon egy korábban nem említett idegbecsípôdésre hivatkozva mondta le az utat.
A Fehér Ház szombaton érintkezésbe lépett azzal a tíz újságíróval, aki elkísérhette az elnököt Irakba. Mindegyikükkel személyesen egyeztetett a leendô sajtófônök, Dana Perino és a nemzetbiztonsági tanács szóvivôje, Gordon Johndroe. Az újságírók csak egy szerkesztôjükkel és esetleg házastársukkal közölhették utazásuk célját. A tisztviselôk figyelmezettek: ha bármi kiszivárog, Bush útját azonnal lemondják. Nem szivárgott ki semmi.
A kicsiny sajtós csapat – tudósítók, fotósok és egy tévés stáb – vasárnap este az elnöki repülôgép állomáshelyén, az Andrews támaszponton gyülekezett. A szokásostól eltérô kapun jutottak be a bázisra. El kellett kerülni, hogy a tíz sajtóst kiszúrják az ausztráliai csúcsra igyekvô újságírók, akik szintén aznap este indultak el egy különgépen az Andrewsról, hogy még Bush elôtt Sydneybe érkezzenek. Ha meglátták volna a kis csapatot, azonnal megneszelték volna a dolgot, és az út nem maradhatott volna titokban.
Az Ausztrália felé tartó népes sajtókíséret tagjai csak Hawaii szigetén, az üzemanyag-feltöltés miatt beiktatott megálló idején tudták meg a Fehér Ház helyettes sajtófônökétôl, Scott Stanzeltôl, hogy Bush Irakba érkezett. Az Air Force One iraki idô szerint 15.42-kor landolt a nyugati al-Anbár tartományban. Az ôt kísérô tízfôs sajtócsapat tagjai csak a földet érés után hívhatták fel szerkesztôségüket, hogy beszámoljanak a hírrôl. Az eseményrôl azonban Amerika nem maradt le, a CNN élôben közvetítette Bush 11 órás villámlátogatásának fôbb állomásait, megérkezését és találkozóit védelmi kabinetjének tagjaival, amerikai katonákkal és iraki vezetôkkel.
Mintegy 2500 hivatalos egyházi és világi küldött részvételével kedden este megkezdôdött Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyûlés.
A találkozó célja, hogy elôsegítse az egyházak közötti párbeszéd kiterjesztését. A vasárnap befejezôdô esemény fôszervezôinek egyike az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE), amely a földrész 34 katolikus püspökkari konferenciáját fogja össze, valamint az Európai Egyházak Konferenciája (CEC). Ez utóbbi az Európa országaiban található 125 ortodox, protestáns, anglikán és ókatolikus egyházat, valamint 40 társult egyházi szervezetet összefogó tanács, amelyet 1959-ben hoztak létre három központtal (Genf, Brüsszel és Strasbourg). XVI. Benedek pápa üzenetét Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Pápai Tanácsának elnöke közvetítette a résztvevôknek.
Az erdélyi városba érkezett ebbôl az alkalomból számos magas rangú egyházi személyiség, így I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és III. Gregorios damaszkuszi görög-melkita rítusú katolikus pátriárka. A rangosabb világi vendégek sorában lesz az elkövetkezô napokban José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfô és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is.
A kedd esti ünnepélyes vendégfogadás után az érdemi munka ma kezdôdik.
A korábbi európai ökumenikus nagygyûlések helyszínei Bázel és Graz voltak. A III. Európai Ökumenikus Nagygyûlés jelmondata és témája: Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra. Reménység Európa megújulására és egységére.
"A nagygyûlésen mintegy 2500 katolikus, protestáns és ortodox egyházi képviselô vallja meg hitét és fejezi ki reménységét arra nézve, hogy az európai nemzetek megbékélése, tisztes, méltó élete és gyümölcsözô együttmûködése számára a keresztény értékrend és életforma, tehát Krisztus követése, megújulást és megerôsödést jelent" – olvasható a magyar egyházi közleményben.
A kormány a minap arról határozott, hogy a központi költségvetésbôl maximum 13% önrészt vállal az európai területi együttmûködési projektekhez. Ugyanakkor meghatározta a Romániának kiutalt vissza nem térítendô pénzalapok kezelésének általános pénzügyi keretét. A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Lakásügyi Minisztérium a Kooperációs Igazgatóságon keresztül 11 programot kezel. Ezeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap (FEDR), az Elôcsatlakozási Asszisztencia (IAP), az Európai Jószomszédi és Partnerségi Eszköz (ENPI) finanszírozza.
A FEDR által finanszírozott programok:
• Románia – Bulgária közötti határokon átnyúló együttmûködési program 2007-2013, * Románia – Magyarország közötti határokon átnyúló együttmûködési program 2007-2013, * Délkelet-európai együttmûködési program, * INTERREG IVC interregionális együttmûködési program, * URBACT II interregionális program, * INTERACT II interregionális együttmûködési program, * ESPON 2013 interregionális együttmûködési program.
• Az IAP a Románia – Szerbia határokon átnyúló együttmûködési program 2007-2013-at finanszírozza,
• az ENPI a Románia – Ukrajna – Moldávia közös programot, * a Fekete-tengeri kooperációs programot, * a Magyarország – Szlovákia – Románia – Ukrajna közös programot finanszírozza.
• Románia önrészét a Gazdasági és Pénzügyminisztérium, a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Lakásügyi Minisztérium költségvetésébôl biztosítják.
• Az európai területi együttmûködés célja a helyi és regionális kezdeményezésekbôl kiinduló, határokon átívelô közös gazdasági és szociális fejlesztés.
• Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (FEDR) az a strukturális alap, amely a kevésbé fejlett régiókat támogatja a termelési ágazati, infra-strukturális, oktatás-nevelési, egészségügyi, helyi fejlesztési, illetve a kis- és középvállalatokba való beruházásokkal.
• Az elôcsatlakozási asszisztencia az az eszköz, amely specifikus pénzügyi asszisztenciát biztosít a csatlakozni kívánó országoknak, és korlátozott asszisztenciát az új tagorszá-goknak, a politikai, gazdasági és intézményi reformok konszolidálása érdekében.
• Az Európai Jószomszédi és Partnerségi Eszköz (ENPI) a közös határral rendelkezô tagországok közös programjainak a finanszírozását vállalja fel.
Radu Mircea a Cukorrépa-termelôk Országos Föderációjának Maros megyei elnöke pénteken bejelentette, hogy a cukorrépa-termelôk, illetve három cukorgyár – Marosludas, Botfalu, Nagyvárad – patronátusa a héten tárgyalni kíván Decebal Traian Remes mezôgazdasági miniszterrel. Ha nem jutnak egyezségre, szeptemberben, tiltakozásul, mezôgazdasági gépekkel szándékoznak a kormány elé vonulni, illetve útelzárással fenyegetôznek.
Radu Mircea szerint tarthatatlan a helyzet, hogy miközben itthon alig termelnek cukorrépát és a gyárak nagy részét bezárták, Kubából és Dél-Amerikából importálunk cukornádból készült cukrot, amely amellett, hogy minôségi szempontból is gyengébb a cukorrépából gyártott cukornál, csôdbe juttatja mind a cukorrépa- termelôket, mind a cukorgyárakat.
A szakember elmondta, hogy az ország évi cukorszükséglete 500 ezer tonna, s míg '89 elôtt még exportra is termeltünk, most a szükséglet 90%- át importból fedjük le. Az idén 26 ezer tonna a hektáronkénti termés, amibôl 80 tonna cukrot lehet elôállítani. Radu Mircea kijelentette: itt lép be a maffia, mert a cukornádimportra a vámilleték 98 euró, szemben a cukorrépa tonnájáért az Európai Unió által a tagországok számára egységesen megállapított 156 euróval.
A masszív nádcukorimport másik következménye, hogy a hazai cukorgyárakban raktáron hever a cukor, nem lehet eladni. Még szociális szlogenekkel sem indokolható a behozatal, hiszen jóllehet a nádcukor vámilletéke alacsonyabb, mint a cukorrépáé, a boltokban nincs különbség az import- és a hazai cukor ára között.
A kormány nem támogatja a hazai termelôket, nem tette meg például azt a lépést, miszerint az uniós tagországok szintjén egységesíteni kell a vámilletéket, holott a belsô termelés számos pozitív következménnyel járna, egyebek mellett azzal, hogy megmunkálják a parlagon fekvô mezôgazdasági területeket, munkahelyet teremtenének. Maros megyében 3 ezer hektáron termelnek cukorrépát, ebbôl a ludasi cukorgyár 25-30 ezer tonna cukrot tud elôállítani.
A protestálók 305 euró szubvenciót követelnek hektáronként, plusz 280 eurót minden tonna megtermelt cukorrépára.
A Magyar Polgári Egyesület elnöksége üdvözli az eddigi tárgyalásokat, de ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az idô rövidsége és egyéb tényezôk miatt nem jöhetett létre az erdélyi magyar politikai rendszerváltásról szóló teljes körû megállapodás. Bizonyossá vált, hogy nem lehetséges az EP-választásokon a közös nemzeti lista, feltehetôleg már a tárgyaló felek látszólagos mandátumából származtatható különbség miatt sem: a nemzeti oldal tárgyalásos úton történô politikai rendszerváltásra kapott megbízást, míg az RMDSZ csupán az EP-listáról egyezkedhetett, ezért sem született eddig egyetlen, a két rész által aláírt, részeredménynek számító dokumentum sem, csupán elvi szinten van egyetértés. Emlékeztetünk arra, ha az RMDSZ vezetôsége tavaly elfogadta volna az erdélyi magyar összefogásról szóló ajánlatunkat, akkor elegendô idô állt volna rendelkezésre átbeszélni, elfogadni és megfelelô garanciákhoz, illetve cselekvési határidôkhöz kötni a megegyezéseket, valamint a véglegesítéshez mindkét oldal döntô fórumain történô ratifikálás sem tûnne üres ígéretnek. "Hozomra" nem lehet közös jövôt építeni, a kompromisszumos tervek megvalósítása garanciák és tettek nélkül mit sem ér!
A jövô évi helyhatósági és parlamenti választásokig most még van idô, fel kell gyorsítani és ki kell szélesíteni a tárgyalásokat, le kell bontani szakmai és helyi szintekre. Az Erdélyi Magyar Egyeztetô Fórum kell adja a párbeszéd és döntéshozatal politikai keretét. A gyakorlatba ültetés által biztosítható az erdélyi magyarság egységes fellépése helyi és országos szinten, meggyôzôdésünk, hogy a versenyhelyzet javítani fog a magyarok képviseleti arányain.
A jelenleg kialakult helyzet, a nyilvános, de a "titkosított" felmérések is azt mutatják, hogy a független jelöltnek kétszer nagyobb az esélye a sikerre. A Magyar Polgári Egyesület a tagság bizalmával, a közel 140.000 aláíróval egyetemben továbbra is támogatásáról biztosítja Tôkés Lászlót, az erdélyi magyarok jelöltjét, és vállalja a 2007. november 25-i európai parlamenti választáson és az azt megelôzô kampányban a rá háruló feladatokat.
A Magyar Polgári Egyesület elnöksége
A hét végén Mezômadaras két számottevô mûvelôdési eseménnyel hívta fel ismét magára a figyelmet: a Kodály Zoltán-emlékünnepéllyel és a hatodik képzômûvészeti tábor hivatalos megnyitójával.
A Bethlen Alapítvány és a Mezômadarasért Fejlesztési Egyesület a Kodály-emlékév kapcsán Csíky Boldizsárt és két neves fiatal zenemûvészt, Kozma Évát és ifj. Kozma Pétert hívta meg a településre. A faluhoz családi szálak révén kötôdô zeneszerzô, muzikológus – Szabó Andor református lelkész igehirdetése után – Kodály pályáját, életmûvét tekintette át az érdeklôdô mezômadarasi hallgatóság elôtt. – Kodályról sok minôségében lehet beszélni, mondotta, hisz sokat tett zenei kultúránkért. Azonban neve folkloristaként ragyog a legfényesebben. A rendelkezésére álló kezdetleges hangrögzítô eszközökkel járta a falvakat, hogy tiszta forrásból az eredeti paraszti zenét rögzítse. Kodály pedagógusként is nagyot alkotott, oktatási módszerét a világ minden táján nagyra becsülik, nem csoda tehát, hogy a budapesti Zenekadémián a Kodály-módszer iránt érdeklôdôk – fôleg japánok – tülekednek az ajtó elôtt. Kodály volt az, aki megteremtette a zenei anyanyelv fogalmát. Tanárként óriási generációt nevelt fel, de szerepet vállalt a közéletben is. Ô volt az, aki kompozíciói révén – gondoljunk csak a Psalmus Hungaricusra vagy a Budavári Te Deumra – világérvényûre emelte a magyar népzenét, tudósként megalkotta a prozódia tudományát – mondta Csíky Boldizsár, akinek nagyszerû elôadása még azoknak is sokatmondó lehetett, akik csak halványan értenek a komolyzenéhez és kevéssé ismerik Kodály életmûvét.
S minthogy zeneszerzôrôl megemlékezni muzsika nélkül nem érdemes, az ünnepély sava-borsa ifj. Kozma Péter gordonkamûvész és testvére, az Amerikai Egyesült Államokban muzsikáló Kozma Éva elôadása volt. Hegedûre és gordonkára írt Kodály-duót játszottak.
Szeptember elseje és 9-e között mûködik a településen a hatodik képzômûvészeti alkotótábor, amelynek a Dr. Szekeres János Ház ad otthont. A tábort ez alkalommal is a Mezômadarasért Fejlesztési Egyesület és a helybeli református egyházközség szervezi. Czirjék Lajos helyi alkotó elmondta, hogy idén majd húsz mûvészt hívtak meg (festôk, textilmûvészek, grafikusok): Alecu Erica, Bordy Margit (Kolozsvár) Fábián Margit, Frunza Mihail, Gaurean Cristina (Temesvár), Hadnagy Gabriella, Kalló László (Székelyudvarhely), Károly-Zöld Gyöngyi (Kolozsvár), Kiss Ibolya (Marosludas), Kolumbán Kántor Zita, Kulcsár Erzsébet, Marton Márta Ágota, ifj. Molnár Dénes, Nagy Gábor (Kolozsvár), Porzsolt Borbála, Zolcsák Sándor, Trella-Várhelyi Imola, Simonfi Éva, Rádi András (Kiskunfélegyháza).
Az alkotótábor résztvevôi ellátogatnak az Isten-tóhoz és betekintenek a témagazdag tanyavilágba is. Délelôttönként külön foglalkozásokon a falubeli gyerekek alkotóképességeit próbálják felszínre hozni. Erre már vasárnap megtörtént az elsô próbálkozás.
Az alkotótábor szeptember 9-én kiállítással zárul.
"Hátat egyenesítô, fejet fenntartó, mellet duzzasztó, erekbe vért pumpáló erô?" A viszonyokat egy bizonyos egyensúlyban tartó erô? A szabadelvûség koronája? A jövôbe vetett hit? Közös akarat egy jobb élet megteremtéséhez? Félelmet parancsoló erô? Nem lehet tudni. De valami jó lehet, mert aki belekóstol, az nehezen válik meg tôle, fogalmazta meg jó tíz évvel ezelôtt Sikó Dániel Nyitott szemmel címû könyvében (Cicero Nyomda Dunaújváros, 1997). Akkor a megjelent könyvrôl hallgattunk – így történik ez mostanában a szerzôk által terjesztettekkel –, hiszen igen sok élô személyt érintett, és nem is volt ildomos az állóvizet felkavarni Mezôpaniton.
De most is hiszem – nemcsak dokumentumértéke, hanem stílusa miatt is –, hogy sokakban azt a katarzist váltotta ki, mint bennem: szinte lélegzetvétel nélkül olvasni végig, hogy erôt adjon. Hitet és megerôsítést az igazság gyôzelmében. Mert ez más, mint a mesék igazságszolgáltatása! Ez hús-vér szereplôket vonultat fel (akiket még ismerünk is!), és az egyenlôtlen küzdelemben a szeretet tartja egyensúlyban a lelket. A szerzô (itt Kemény Ádám) lelkét, amely már-már elhagyni készül a meggyötört testet. Ám a beszélô nevû szereplônek szerencséje van, mert a szeretet sokfelôlrôl erôsíti: népes családja féltve-aggódva, szerelme rajongva-imádva, a falusiak legtöbbje ámulva- tisztelve. Azon már nem is csodálkozunk, hogy a veszéllyel szembenézô tömeg némán védôgyûrût von köréjük, amikor a rendôr a nyílt utcán megtámadja. A hatalmasságok minden éberségét kijátszva (pénzt és nagyszámú aláírást gyûjt), hogy az utolsó elôtti pillanatban megmentse tüzes lelkû fiát azok gyilkos szándékától. (Meg is jegyzi a szerzô: "Ez az agyoncsúfolt falu a példás szembenézés faluja lett.")
A szerzôvel együtt járjuk végig azt az utat,
amely a hatalmaskodók szükségszerû
bukását rejti, éppen
hatalomféltésük okán. A szociológiai
napló rávilágít arra, hogy a hatalmaknak megvan a
maguk elnyomó rendszere, ezért
különbözô korok hatalmasai más-más
módon ôrködnek felette. Korunkban nem olyan
látványos a hatalomféltés, mint pl. a
közelmúltban volt – elveszítette
"tömegjellegét". A települések,
intézmények kiskirályai "magányos farkas
módjára" feszülnek szembe az
"engedetlenekkel" , csak néha avatják be a
megtorlásba a végrehajtó hatalom embereit. Az
"engedetlen" gumibotos zsaru viszont nem beszélhet
"az esetrôl", mert nincs rá tanúja –
inkább elemészti magát. A sír néma,
igazát ott aztán már senki sem keresi.
Mások az ügyintézés útvesztôiben pazarolják el drága idejüket, energiájukat – hacsak nincs sok pénzük vagy nem ismerik annak "átnyújtási" módját. Az ügyfél csak a sokadik faldöngetés után döbben rá, hogy a hatalmasok keze milyen messzire elér, és hogy az alkalmazottak zöme mennyire szolgalelkû. És arra is, hogy micsoda belsô erô feszül a hatalmaskodó ember lelkében; az a szorongás "örökletes" láncát is képes szétszakítani. Csak sajnálni tudom, hogy megszûnt a lelki békéje.
Elhagyta a szeretet.
Jirí Menzel volt. Korunk egyik leghíresebb cseh film- és színházi rendezôje augusztus végén Budapestre látogatott, a negyedik Moziünnep díszvendégeként nyitotta meg az országos rendezvénysorozatot. A cseh újhullám egyik szellemi vezére új filmje, az Ôfelsége pincére voltam premier elôtti díszbemutatójára érkezett a magyar fôvárosba. A Moziünnepen 44 város 86 mozija vett részt. Augusztus 30. és szeptember 2-a között, négy napon át a közönség a számos kiegészítô programon túl mintegy 200 filmet nézhetett meg. Menzel legújabb filmje, az Ôfelsége pincére voltam Bohumil Hrabal keserédes regényének adaptációja.
Jiri Menzel elsô moziját 1963-ban rendezte. 1966-os filmjéért, a Szigorúan ellenôrzött vonatokért Oscar-díjat kapott. A cseh alkotó szoros barátságot ápol több magyar mûvésszel. Menzel egyszer úgy is nyilatkozott, hogy Magyarországon van két testvére, Törôcsik Mari és Szabó István. Menzel színészként is sok felkérést kap. Több magyar filmben is játszott (Szívzûr, Felhôjáték, Franciska vasárnapjai, Világszám, Rokonok). Még egyszer hátulról címmel színdarabot is rendezett Magyarországon. 2004-ben a magyar kormány a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerte el a cseh mûvészt. A világhírû rendezô biztos abban, hogy a mai állandó feszültségben és ordítozásban igenis érdemes még mesét mondani; ,,vannak olyanok, akik ebbôl élnek, például én is". ,,Sajnos, egyre nehezebb egy hasonló történetet elmesélni, valamint egyre kisebb az értéke egy ilyenfajta filmnek. Az a tapasztalatom, hogy az elmúlt évtizedek során egy, az enyémhez hasonló film sokkal jobban összefogta, egyesítette az embereket; átölelt egy fél világot, mindenki Tolsztojt olvasott, mindenki Chaplint nézett. Ma már mindenki más filmet néz és más könyvet olvas. Az egyetlen dolog, ami átöleli a világot, az Hollywood; mindenki Harry Pottert akarja látni".
Menzel nem tartja a mozi ellenségének a multimédiát és az internetet. – Korábban arról beszéltek, hogy a mozi a színház ellensége, és aztán mégis kölcsönös hatással voltak egymásra – vélte. A mozi és az internet akár szövetségre is léphet egymással. ,,Színházba gyakran elmennek az emberek, mindenre emlékeznek, amit ott láttak, még akkor is, ha félévben egyszer teszik ezt". A moziba járás is hasonló: az emberek hetente megnéznek egy alkotást, a következô héten pedig arról beszélnek, amit a moziban láttak. A televízióban viszont egy nap alatt akár 18 filmet is láthatnak. Nagyon nehéz választani, semmi nem marad meg az emlékezetükben, üres lesz a fejük utána. Az internettel még rosszabb a helyzet: az információ nem marad meg a nézôben. A túl sok információ nem vezet sehová.
A 68 éves Jirí Menzel 12 évi "szünet" után készítette az Ôfelsége pincére voltam címû filmet. Az Oscar-díjjal jutalmazott Szigorúan ellenôrzött vonatok mellett ô jegyzi a Pacsirták cérnaszálon, a Sörgyári capriccio, Az én kis falum, a Mesés férfiak kurblival címû alkotásokat is.
Két budapesti tévé reggeli mûsorában is láthattam a cseh mestert – az egyikben éppen Szabó István társaságában. Egyszerre volt megrendítô és üdítô.
Te szeretsz dolgozni? Ez blöff. Mindenki tudja, hogy az emberek nagy többsége rühelli a munkát. Kivétel vagy? Ríli? Képesztô. Most hazudsz nekem, vagy tényleg? Mi a nagy élvezet benne? Fapados vagy? Vásárhelyi? Én a kukáknál kezdtem. Hajnalban, legszebb álmomból vertek fel, hogy megelôzzük a konkurenciát. Munka! Be a bûzbe, mocsokba, kaját, ruhát, akármit. Leltem néha. Ezüstvillát, szarvasbôrbe burkolt tôrt, mobiltelefont, útlevelet is. Mindent elvettek. Ellógtam. Voltam zsebes, kikötôs, besurranó, bolti röntgen. Majd normál betörô. Nem a lebukástól, a másik bandától kell félni. Megszúrtam egy dobrudzsai csávót, az esti gyors már hozott is vissza Erdélybe. Állatian rettegtem. Elszegôdtem a havasi pusztára, szakállam nôtt, elrongyolódtam, csajom sem ismert volna rám. Borzalom volt. Egész nap a marhát ügyelni, elbitangolt, megkeresni, felkutatni a rengetegben. Jól féltem, a tatár kése nem ért el. Hanem elért Miklós bá. Egy zsenge borjút kapott el, vitte a hóna alatt, mint a prímás a muzsikát, reacsimettem a kutyákat, de rájuk sem hederített, kezdtem kiáltozni, annak annyi. Bepánikoltam. Miként kerültem az útjába, fel nem fogom. Ledobta a zsákmányt, s úgy megtérített, akkora pofot adott, hogy rögtön kinyúltam. Avval ô el a borjút, s viszontlátásra, bubi. Nem szuszog, nem mozog, mint a röntgennél, meg voltam halva. Tényleg fapados vagy? Vásárhelyi?
Mennyit feküdtem a sarjerdôben? Hallom, mondja valaki: Gyere vissza! És visszajöttem. Volt egy függönyféle, azt félre kellett hajtani, s mintha bekapcsolták volna a nappalt, kint találtam magam egy hatalmas pázsitos fennsíkon, ahol sosem jártam, annyira idegen volt minden, nem a helyet s a tájat, azt sem tudtam, hogy én magam kicsoda vagyok. Semmire sem emlékeztem.
Elindultam valamerre, mentem, mentem, összeestem, lerogytam, elaludtam a fûben. Arra riadtam, hogy öt-hat kutya megkörüpöl, s tépnek szét. Ha nem jô ki az ember a boksa mellôl. Szénégetôk tanyáztak ott. Valami kormos gúnyát s ennem is adtak valamicskét, avas volt a szalonnájuk, itt a torkomban. Ki vagy? Nem tudom. Honnan jössz? Nem tudom. Hová mész? Fogalmam sincs. Na fiú, te jól el vagy eresztve. Mondom, megütöttek. Ki s mi s hol? Ejsze hogy medve, emberrel nem találkoztam. Hát, öcsi, legjobb, ha bemész a városba, jelentkezel a kórháznál. De elôbb igen a borbélyhoz, hallod-e. Nesze tíz lej. Úgy nézel ki, mint Robinson Crusoe. Viccen kívül: tényleg fapados? Bizonyisten?
Igazuk volt, senki sem akart felvenni a kocsijára, amilyen hegyi rabló képem volt. Gyalog értem Udvarhelyré. Megnyíretkeztem, s emberibb formám lett. Igaz, hogy a borbély hülyére vett, tök kopacon jöttem ki, sziszegve, szesszel mosta végig a buksit. Egy turkiban találtam rendes cuccot, szandált is, megszánt a fehérnép, vigyed, azt mondja, csak ne itt válts, mert borzalmas a szagod. Menj a Küküllôre, fiú. Vásárhelyrôl? És fapadossal? Nahát.
Oké. Mikor kijöttem a vízbôl s aztán kicsivel késôbb a bokrok közül, megint másvalaki voltam. Most még úgy sem tudtam, hogy ki vagyok.
Ha úgy, akkor én bizony világgá megyek. A szemem szökött ki, falat nem járt a számban, mióta, s mennék világgá. A világ, az a piac, tudod. Ott minden van, kell az ilyen csóró is, rakodni, hozni-vinni ezt-azt. Jár-kel az ember, mint az információ. Na. Szereztem személyit, egy halott srácé volt, száz eurót kért a vén gazember, a forgalmazó, egy este megütötte a sötét, s én éjfélkor már a segesvárival utaztam Budapest felé. Furcsa, hogy itt találkozunk, s fapados vagy, és éppen vásárhelyi.
Itt már otthon vagyok. Új papírok, új identitás, új trend. Hoppá. De még mindig nem tudnám, ki is vagyok valójában, ha nem jön az a kis baleset. A zseniális dolgok tök szimplák. Pénzt vesz ki a lédi az automatából. Éppen rakná el; eléje állsz. Udvariasan kérdezel valami fontosat, tereled a figyelmét; pillanatnyi félrenézés, s a társad suhan a manival. Üldözôbe veszed, együtt tûntök el – a szajré meg már a harmadik havernél lapul. Ha elfognak is, nincs bûnjel, nincs bizonyíték.
Ha te vagy ez a harmadik (aki elhúzol a nintendóba): mûvészi fokon ûzöd a szakmát. De nehogy megkísértsen a mammon libidója, haver. Hogy lelépsz a lóvéval, azok meg pofára esve várjanak hiába. Az a táska valósággal ki volt bélelve euróval. Mondom magamnak: akárki vagy, fiú, ezt nem szabad kihagynod, mert ez már a Riviéra, ez Monákó, ez Nizza s Monte Kárló, ez Lász végász, koponyám!
Koponyám – csíped, bossz? Sose tégy ilyet. Meg sem szusszantam, s lecsapott rám a felügyelô – aki a mûveletet szupervizálja. Lecsapott, szó szerint. Nincs két hete, hogy kiengedtek az ispotályból. Azt is hitték, megmurálok. Cc, egy fapadossal beszélgetek, cc. Vásárhelyrôl!
Minden rosszban van fônyeremény. Amikor visszajöttem a kómából, jóisten, ez száz lóerôs fejberúgás volt, nem medvepof! – mondhatom, nem volt sem fényalagút, sem szuperlumináris összekötöttség a fénylényekkel –, úgy tértem magamhoz, mint részeg csavargó a sáncban: összecsináltam magam, rám fagyott a mocskom, rázott a hideg... Persze, most sem sejtettem, hol vagyok s miért. De mindjárt tudtam, hogy ki vagyok, pajtás! A bészbólütô megmondta. Csumi vagyok, szintén Marosvásárhelyrôl!
Nem hiszed? Nem-e. Figyusz: ha nem hiszed is, hát nem megér neked ez a sztori egy sört, haver? Mé’ vagy ilyen faszari.
Pik há, gádzsó. S még azt mondja, hogy fapados és vásárhelyi!...
Az idei elsô hét hónapban 6,3 százalékkal nôtt az ipari termelés a tavalyi hasonló idôszakhoz képest.
Júliusban az ipari termelés 2,4 százalékkal csökkent júniushoz képest, de 7,1 százalékponttal meghaladta a tavaly júliusi szintet. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipar 8,1 százalékkal bôvült tavaly júliushoz viszonyítva, a kitermelôipar viszont 2,9 százalékkal zsugorodott.
Tavaly a hivatalos statisztikák szerint 7,1 százalékkal bôvült az ipari termelés. A legnagyobb bôvülési ütemet a feldolgozóiparban mérték, 21,1 százalékkal.
A munkatermelékenység az iparban 2006-ban 10,6 százalékkal nôtt.
Tavaly a közép-romániai régió fejlôdött a legerôsebben: a térség gazdasága 8,8 százalékkal bôvült, elsôsorban az ipar jó teljesítményének hatására. Tavaly a térség ipari termelése 12,5 százalékkal nôtt.
A régió legjobban fejlôdô iparága a múlt évben az építôipar volt, 14 százalékkal bôvült 2005-höz képest. A térségben a munkanélküliség 6,7 százalék átlagosan, ezzel a legmagasabb munkanélküliséggel bíró régiók között van.
Szeptembertôl egységes számla az adófizetésre
Több adóügyi jogszabályt is módosító rendeletet fogadott el legutóbbi ülésén a kormány, a változtatások nyomán az illetékesek nagyobb költségvetési bevételekre és az adóhivatalok szolgáltatásainak minôségi javulására számítanak, valamint a kiskereskedelemben és a szolgáltatások terén elkövetett adócsalások visszaszorítását is várják.
A most elfogadott rendelet módosítja és kiegészíti a 2003. évi 92. számú kormányrendelettel elfogadott adóügyi eljárási törvénykönyvet. Eszerint a központi költségvetésbe fizetendô adókat, illetékeket és egyéb járulékokat ezentúl egy egységes számlára kell majd befizetni. Az adófizetésre két fizetési meghagyás lesz majd használatos, külön fizetési meghagyással kell majd átutalni az állami költségvetésbe fizetendô összegeket és külön az egyéb költségvetésekbe és alapokba esedékes fizetnivalókat.
Az egységes számlára történô adófizetést szeptember 1-jétôl lépteti életbe az új kormányrendelet, azoknak az adófizetôknek az esetében, akik határidôre és teljes összegben törlesztik költségvetési tartozásaikat, és nincsenek adóhátralékaik, az eljárás 2008. január 1-jétôl minden adófizetôre nézve kötelezô lesz.
Az új elôírások szerint az adónyilatkozatok benyújtása elektronikus formában vagy interneten történhet, ez utóbbi esetben a nyilatkozat benyújtásának dátumaként azt az idôpontot veszik figyelembe, amikor az adóhatóság honlapján nyilvántartásba került a nyilatkozat, amit az adófizetônek egy megerôsítô üzenet elküldésével közölnek. A változtatásoktól azt várják az illetékesek, hogy lecsökken a fizetési meghagyások kitöltésére szükséges idô és ezzel együtt a hibalehetôségek kockázata is, valamint egyszerûbbé válik az adófizetés.
Egyben az adóügyi eljárási törvénykönyvbe foglalt bírságok összegét is módosították az új kormányrendelettel, amitôl az adózási fegyelem erôsödésére számítanak a fináncok. Eszerint az adószám dokumentumokon való feltüntetésének elmulasztását, a munkáltatók által az ûrlapok kitöltésének és megôrzésének elmulasztását, a kényszervégrehajtás alatt álló adósoktól behajtott javak átadásának elmulasztását magánszemélyek esetében 500 és 1000 lej közti bírsággal sújtják, jogi személyek hasonló kihágásai esetén a bírság 1000-tôl 5000 lejig terjed. Hasonló összegekkel bírságolják az adóügyi bejegyzési nyilatkozatok leadásának elmulasztását is.
A most elfogadott kormányrendelet módosítja a fiskális pénztárgépek használatára vonatkozó 1999. évi 28. számú kormányrendeletet is. Ezentúl az engedélyezett magánszemélyként dolgozó kisiparosoknak is ilyen pénztárgépet kell használniuk önállóan végzett gazdasági tevékenységük során. Eltörölték a fiskális pénztárgépek használata alóli mentséget a tartós használati cikkek forgalmazásánál, valamint a vásárlás idôpontjában nem teljes mértékben kifizetett javak és szolgáltatások esetében.
Az új szabályok értelmében a cégek kötelesek az alkalmazottak vagy az üzletvezetô személyes pénzérôl jegyzéket vezetni, és a fiskális pénztárgépbe üzletnyitáskor külön be kell ezentúl vezetni az ügyfeleknek visszajáró aprópénzre szánt kis címletû bankjegyek és pénzérmék összegét.
A kihágások jogrendszerére vonatkozó 2001. évi 2. számú kormányrendeletet is módosították a legutóbbi kormányülésen elfogadott rendeletben. Eszerint a kihágási panaszok ezentúl csak a fô büntetô intézkedések végrehajtását függeszthetik fel, a mellékbüntetésekét nem. A kormány tájékoztatása szerint ennek a jogszabálynak a módosítása azért vált szükségessé, mert eddig a kihágási panaszok az adott ügyben kirótt valamennyi büntetô intézkedést felfüggesztették, beleértve az egységek bezárására vagy tevékenységük felfüggesztésére vonatkozókat is, és ezzel hátráltatták az ellenôrzô hatóságok munkájának hatékonyságát.
(benedek)
Az RMGE Maros szervezet Laposnya utcai oktatási központjában a múlt héten háromnapos tanfolyamot tartottak Európai szövetkezeti modell az erdélyi gazdatársadalomnak címmel. Szakelôadónak felkérték dr. Szabó Zoltánt, a Hangya Szövetkezeti Együttmûködés ügyvezetô titkárát Budapestrôl, dr. Simon Sándort, a békéscsabai Tessedik Sámuel Gazdasági Fôiskolai Kar marketing-menedzsment tanszékének docensét, Puskás Bálint alkotmánybírót, Nemes Ileanát, a hazai USAID (amerikai támogatási) program vezetôjét.
Dr. Szabó Zoltán: – Az EU tagországaiban a szövetkezetek nem azért jöttek létre, hogy mezôgazdasági termelést végezzenek, hanem segítsék a gazdákat a beszerzésben, az értékesítésben. Tehát a korábbitúl eltérô szövetkezetekrôl van szó. Másfelôl köztudott, hogy a termelô csak akkor tudja magához csalogatni a fogyasztót, hogyha megfelelô módon hozzáadott értékekkel felruházott terméket juttat el hozzá. Ezt úgy valósíthatja meg, hogyha egy hatékony piacraviteli termékszervezetet hoz létre. Az európai Tizenötök elônye az, hogy a piacra vitelt szövetkezeti formákban hozták létre. A tagok demokratikus ellenôrzése és egy nagyon jól átlátható visszaosztás mellett garantálja a termelôk jövedelmét. Ez a lényege a szövetkezetnek.
– Néhány éve alakultak Magyarországon a termelô és értékesítô szövetkezetek, a szervezéskor nem riadtak vissza a gazdatársadalom tagjai?
– Dehogynem! Nagyon nehéz volt megszervezni. Az egyik kulcselem mindenképpen a gondolkodásmód megváltoztatása volt. A megváltoztatáshoz pedig hiteles személyek kellenek. Az egyik ilyen legnagyobb szövetkezete a Hangyának, amely a 90-es évek közepén jött létre, a Mórakert szövetkezet, amely TÉSZ is. A polgármester egy dániai tanulmányút után javasolta, hogy ilyen szövetkezetet hozzunk létre. Tíz év alatt sikerült felépíteni egy nagyon komoly céget.
– Gyôzködô, magyarázkodó munkával járt a gazdatársadalom tájékoztatása?
– Errôl annyit, hogy a Hangya szervezôdése 1998-ban úgy jött létre, hogy 1992-tôl 1996-ig jártuk a vidéket és próbáltuk elmagyarázni, hogy mi a különbség termelôszövetkezet és beszerzô-értékesítô szövetkezet között. 1996-ra 14 szövetkezet alakult meg, amelyek európai modell szerint mûködnek különféle ágazatokban. És ezután jött létre a Hangya szövetkezet. Igen, gyôzködô munka is volt.
Dr. Simon Sándor: – A szövetkezeti eszmerendszer sajnos még nem kapta meg a megilletô helyét a gazdaságtudományban. Ennek egyik oka az, hogy a közgazdaságtani elméletek nem tudnak mit kezdeni az önszervezôdéssel, azzal, hogy a fogyasztók egy része összefog és azt mondja, mi együtt megvédjük magunkat más erôcsoportokkal szemben. Azok az erôcsoportok hatottak, amelyek pénzüknél, tôkéjüknél fogva a világot irányítják, és nem kedves számukra, ha valaki azt mondja, hogy mi összefogunk, közösen jobban fellépünk a piacra, közös értékesítéssel, beszerzéssel, kölcsönös segítséggel. Ezzel, hogy kihúzzák magukat a tôkeérdekelt nagyok körébôl, kiváltják bizonyos érdekcsoportok nemtetszését. Romániában a csatlakozás után kiderült, hogy nincs kolbászból az unió kerítése sem. Gondoskodó állam helyett egy nagyon kemény piacorientált irányba csöppent Románia is. Most kezdik értékelni az összefogást, mert együtt erôsebbek. Ez egy nagy lehetôség, fontos hangoztatni, hogy semmi köze a volt kollektívhez, az egy állami erôszakszervezet volt, ezzel szemben a mai szövetkezetek önszervezôdôk, céljuk a helyi érdekek megvédése. A szövetkezés nagyon hatékony a vidékfejlesztésben, segíti megtartani a vidéki lakosságot, a vidék tôkéjét visszaforgatja, ellenszegül a bankoknak, amelyek azt felszívnák. A tanfolyamon szövetkezeti formákat nézünk át, alaposan átvizsgáljuk azt, hogy szövetkezetalapításnál például hány emberre, milyen felszerelésre van szükség, milyen megbeszéléseket, egyeztetéseket kell folytatni. Szóba hozom a különbözô modelleket, a gépköröket, értékesítô- beszerzô szövetkezeteket, a hitelszövetkezeteket stb. Tudni kell, hogy a termelôi csoport gyakorlatilag szövetkezet, csakhogy így fogalmazták meg az uniós dokumentumokban.
– Van-e jövôje a szövetkezeteknek?
– Szerintem igen, különösen itt, Erdélyben, mert az emberek segítôkészebbek, mint Magyarországon, és a végül is a szövetkezetek jövôje az emberek magatartásán fog múlni.
Kilyén Attila
Négy európai hírû cég létesít telephelyet Kerelôszentpálon. A számítások szerint két év alatt több mint 3000 munkahelyet létesítenek, majdnem annyit, ahány lakosa van a községnek (a legutóbbi népszámlálás szerint 4016-ot jegyeztek). Simon István polgármester elmondta, több év kitartó munkájának, a lobbizásnak, illetve a megépítendô autópálya, valamint a repülôtér közelségének köszönhetôen sikerült ide vonzani a külföldi beruházókat. Amikor a Marosvásárhely Nagyvárosi Övezet Egyesület megalakult, a polgármester felajánlotta, hogy mivel közel van az ipari park, ennek keretében Kerelôszentpál legyen az övezet ipari negyede. Ennek érdekében elkészítették az övezeti városrendezési tervet (PUZ), amire a helyi tanács 600.000 lejt költött. A tanácsosokkal megértette, hogy a beruházásokban hosszú távon kell gondolkodni, ezért 5 évig adómentességet ajánlottak fel, s megkönnyítették az ügyintézést, az építkezési engedélyek beszerzését. A továbbiakban a község földtulajdonosait kellett meggyôzzék arról, hogy számukra is gazdaságosabb, ha eladják a területeiket, mint hogy külön-külön, kis parcellákban mezôgazdasággal foglalkozzanak. Így sikerült 100 hektár területet a svájci Novartis Group egyik gyógyszergyártó cégének, a Sandoznak biztosítani. A cég még az idén hozzáfog egy gyár felépítéséhez. Ezenkívül az osztrák Umwelt Technik cég betonelemgyárat létesít. A legelôrehaladottabb állapotban a németországi Haas Group által beindítandó, nyílászárókat készítô cég áll. Elôrehaladott tárgyalást folytatnak még két európai hírnevû céggel. Az üzleti titoktartásra hivatkozva ezek nevét nem árulta el a polgármester.
Amint említettük, az elsô látványos beruházó a Haas Grouphoz tartozó Hoco Bau Elemente Kft. Az épülô gyártelepen Goia Adrian cégvezetôvel beszélgettünk.
Az igazgató elmondta, két társával együtt hasonló tevékenységet folytatott, így vette fel a kapcsolatot vele Haas Xaver, a németországi (falkenbergi) nyílászárókat gyártó cég vezetôje, aki Romániában szeretett volna terjeszkedni. A cégcsoportnak négy gyára mûködik Németországban, három pedig Ausztriában. A romániai vállalkozással elsôsorban a hazai piacot és perspektivikusan a Bulgária és Ukrajna kínálta lehetôséget szeretné kihasználni a német üzletember. A Hoco cég termopán profilokat, ablak- és ajtóüveget, illetve árnyékoló berendezéseket gyárt majd. Az elsô csarnok 200x60 méteres, itt helyezik el az irodákat és a termelôvonalat. A beruházás összértéke 3,5 millió euró.
Vajda György
– Kezdetben úgy éreztem magam, mint amikor egy könyvtár az ember fejébe borul, mostanában mintha csak egyenként potyognának rám a könyvek – fogalmazza meg a beilleszkedés hónapjának életérzését Csintalan László, a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Plébánia augusztus elsejétôl kinevezett plébánosa, aki egyben a Marosi és Küküllôi Fôesperesi Kerület esperesi tisztségét is betölti.
Több mint három évtizedes katolikus lelkipásztori tevékenysége során körbejárta Erdélyt, és igen változatos helyeken és helyzetekben kellett helytállnia. A vándorlást egyébként családi örökségnek tekinti, hisz kántor- tanító családban a gyermekkora is különbözô helyszíneken telt el.
Amint kérdésünkre elmondja, 1950-ben született Csíkszépvízen, 12 éven át a csíkszeredai mai Márton Áron Gimnáziumban tanult, majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológia elvégzése után 1975-ben a boldog emlékû Márton Áron püspök szentelte pappá.
– 1975-ben a püspök három végzôs diákot Rómába akart küldeni. Mivel próbálkozása nem járt sikerrel, végül is az év végén Brassóba neveztek ki segédlelkésznek, majd a kolozsvári Szent Mihály- templom volt a következô álllomás, azt követôen egy évet Brádon, hatot Piskin és Csernakeresztúron, egy évet Besztercén, egyet pedig Madéfalván szolgáltam. Hét évet Gyulafehérváron töltöttem, ahol át kellett vennem a magyar szakos tanár katedráját, majd 1995-ig az iskola igazgatását is. 1996-tól 11 évet a sepsiszentgyörgyi 2-es számú Szent Gellért Plébánia plébánosa, 2002-tôl a Sepsi Barcasági Fôesperesi Kerület esperese voltam.
– Szívesen jött Marosvásárhelyre?
– Engedelmességbôl elvállaltam ennek a nagy "egyházi trösztnek" a vezetését, holott szívem szerint egy falusi plébániára vágytam.
– "Egyházi trösztöt" említett, hogyan akarja folytatni azt a rendkívül szerteágazó tevékenységet, amit elôdje, Csató Béla fôesperes hagyott hátra?
– A megkezdett dolgokat szeretnénk befejezni, s Csató atya fizikai és szellemi épített örökségét tovább vinni. Nem tartom menedzser papnak magam, egyszerû katolikus plébánosként arra törekszem, hogy papi hivatásomnak megfeleljek, úgy, ahogy azt a felszentelésemkor választott jelmondat is megfogalmazza: "szeretettel szolgáld Istent és embertársaidat". Remélem, hogy korábbi helyemhez hasonlóan, ahol szintén a Csató atya idejében épített templomban végeztem a szolgálatot, itt is sikerül az anyagi biztonságot megteremteni, ahogy Sepsiszentgyörgyön is önellátó plébániát hagytam az utódomra.
– Mit tekint a legsürgetôbb feladatnak?
– A lábasházban mûködô katolikus kollégium udvarának rendezését, amire még az elôdöm pályázott a magyar Közoktatási Minisztériumnál, de a pénz nem elegendô, s valamilyen forrásból pótolni kell.
– Hogyan képzeli el a Deus Providebit ház további mûködtetését?
– Tudom, hogy fontos szerepet töltött be a Sapientia EMTE megalakulásában, amely nem indulhatott volna el ennek a hiányában, s most, hogy kiköltözött az egyetem, meg kell találnunk a rendeltetését az új körülmények között. E téren a Pro Vita Christiana Alapítványnak kell döntenie, amelynek továbbra is Csató Béla plébános az elnöke, s amelyben a mindenkori plébános is részt vesz.
A nyár folyamán megbeszélések zajlottak a megyei fôtanfelügyelôvel és helyettesével, hogy az Egyesülés középiskola bérlôként továbbra is a volt Katolikus Fôgimnázium épületében maradjon, amelynek beépítenék a tetôterét, az egyház pedig megkapná a kisebbik különálló épületet. Nemrég kaptunk egy ajánlatot a polgármesteri hivataltól, hogy a volt négyes számú, jelenleg Európa általános iskola épületéért (amely jogilag a katolikus egyházé) cserébe a mûvészeti középiskolát az újonnan épített szárnnyal együtt kapná vissza az egyház. Mindkét esetben a döntést a gyulafehévári érsekségnek kell meghoznia.
– Hogyan fogadták, hogy sikerült beilleszkednie?
– Természetesnek vettem, hogy elôdömet nehezen engedték el, de a fogadtatásra segédlelkész kollégámmal, az idén végzett Szôcs Csabával együtt, nem lehet panaszunk. Az emberek lelki igénye mindig megmarad, s azt is tudják, hogy az Úr Jézus sohasem költözik el. Papi életemben mindig emberek között voltam, akik a lelkész részérôl nemcsak a közösségi munkát, hanem a lélektôl lélekig való vezetést is igényelték.
– Lelkipásztori munkájában mit tart a legfontosabbnak?
– A helytállást, a pontosságot s papi ígéreteink megtartását…
Szeptember 8-án ülésezik a Szövetségi Képviselôk Tanácsa
Szombaton délelôtt 10 órakor, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében ülésezik az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT). Az ülés napirendje a következô: a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos döntések meghozatala, valamint kérdések és interpellációk. Az Egyeztetô Kerekasztal reggel 9 órakor ülésezik az említett helyszínen.
Magyar fôrendôre lesz Koszovónak
Pallagi Imre, a BRFK kiemelt fônyomozója lesz Koszovó új fôrendôre. Ez a Magyar Televízió Kékfény címû mûsorában hangzott el hétfô este. Pallagi Imre a közszolgálati csatornának elmondta, kinevezése akkor lép hatályba, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt Koszovó jövôjérôl. Az alezredes egyik fontos feladata az lesz, hogy az Európai Unió rendvédelmi politikáját integrálja a koszovói rendôrségbe. Arra a kérdésre, mennyire fog beleszólni munkájába az Európai Unió, Pallagi Imre azt válaszolta, az uniós rendvédelmi normákat érvényesíteni kell. Pallagi Imre megemlítette azt is, hogy korábban nyolc évet töltött a nemzetközi rendôrség alkalmazásában, Boszniában pedig az EU elsô rendôrvezetôjének a parancsnokhelyettese, késôbb egy rövid idôre a testület parancsnoka volt. Az MTV-ben elhangzott az is, hogy Pallagi Imrét 110 pályázó közül választották ki Brüsszelben a helyi erôk vezetésére. A közszolgálati csatorna emlékeztetett arra, hogy idén februárban zavargások törtek ki az ENSZ ellenôrzése alatt álló Koszovóban: a teljes függetlenséget követelô albán tüntetôk a pristinai parlament felé nyomultak. A tüntetéseket könnygázzal, vízágyúval és gumilövedékkel oszlatták fel, két ember meghalt, többen megsérültek. Az ENSZ és az Európai Unió illetékesei néhány nappal késôbb menesztették a nemzetközi rendôrség fônökét.
Ingyenes internet-hozzáférés a kolozsvári Mátyás téren
Kolozsváron, a Távközlési és Informatikai Minisztérium a polgármesteri hivatallal közösen új, vezeték nélküli internetes szolgáltatást biztosít a lakosság számára. A köztéri HotSpotot hivatalosan szeptember 4- én üzemelték be Winkler Gyula miniszter jelenlétében. A kolozsvári Mátyás téren a felhasználók bármikor elérhetik a világhálót, anélkül, hogy bármilyen vezetékre kellene csatlakozniuk. – A HotSpot közterületeken elnevezésû programunk célja, hogy a wireless segítségével közterületeken is hozzáférhetôvé tegyük a lakosság számára az internetszolgáltatást, ezáltal az önkormányzatokat is bátorítva, hogy hasonló projekteket indítsanak – jelentette ki Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter. A Távközlési és Informatikai Minisztérium 34.557,23 új lejt költött a kolozsvári HotSpot felszerelésére, amely 2Mb/s sebességet tesz lehetôvé és egyszerre 30 felhasználó kapcsolódhat rá. A HotSpot szolgáltatás a WLAN technológián alapul és nyilvános helyszíneken teszi lehetôvé a vezeték nélküli, nagy sebességû internetelérést a felhasználók számára. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelôen Romániában is fôként éttermekben, kávézókban és hotelekben mûködnek vezeték nélküli netelérési pontok, de van példa ingyenesen használható Wi-Fi hotspotokra is.
Hétfôn a német pénzügyminiszter azt javasolta: az EU hozzon létre egy külön ügynökséget a kínai(Kínában gyártott) játékok ellenôrzésére és lapnyilatkozatában felvetette, hogy az uniós biztonsági jelölés mellett alkalmazzák a nemzeti biztonsági jelölést, azaz a tagországok még a maguk ellenôrzési rendszerén keresztül is adjanak garanciát a játékok biztonságos használhatóságára. Michael Glos a Die Welt címû lapnak azt is elmondta, hogy a fentiekkel kapcsolatos javaslatát elküldte írásban az EU soros elnökhelyettesének, Guenter Verheugennek, mert – mint Glos kifejtette – a nagy nemzetközi játékgyártók nem képesek arra, hogy olyan minôségellenôrzési rendszert mûködtessenek, amely meg tudja akadályozni veszélyes gyerekjátékok bejutását az egyes piacokra. A múlt hónap végén az EU bizottsága már sürgôs szabályozási intézkedéseket sürgetett a nem biztonságos gyermekjátékok miatt és szeptember elejére szakértôk közremûködésével intézkedések meghozatalát jelezte, döntést arról, milyen megelôzési módo(ka)t alkalmazzanak ilyen veszélyek esetére, beleértve újabb szabályozást, sürgôsségi intézkedéseket.
Áruházláncos "dumás" az elsô orosz ûrturista
Vlagyimir Gruzsgyev üzletember és politikus lesz az elô orosz ûrturista. A negyvenéves nagyvállalkozó- politikus orosz lapértesülések szerint júliusban kötött szerzôdést a Roszkozmosz orosz szövetségi ûrhivatallal. 20 millió dollárt fizet az útért és már átesett az elsô orvosi vizsgálatokon. Legkorábban 2008 szeptemberében indulhat az ISS Nemzetközi Ûrállomásra. Gruzsgyev egy élelmiszer áruházlánc tulajdonosa (vagyonát a Forbes amerikai magazin 600 millió euróra becsüli), továbbá a Duma, az orosz törvényhozás alsóházának alelnöke, a Putyin-párti Egyesült Oroszország képviselôje. Nemcsak az ûrbéli magasságokat kedveli egyébként, hanem a nagy mélységeket is: részt vett az Arktika 2007 kutatóexpedícióban, amely augusztus 2-án rozsdamentes titánötvözetbôl készült orosz zászlót tûzött ki a tengerfenékre 4300 méter mélyen, pontosan az Északi-sark alatt. Eddig öt fizetô vendég – négy amerikai és egy dél- afrikai – járt a Nemzetközi Ûrállomáson. Az elsô 2001-ben, az ötödik, Charles Simonyi magyar származású szoftvermérnök és üzletember idén áprilisban. Sajtóhírek szerint jelenleg két jelölt, egy malájziai és egy dél- koreai készül ûrutazásra.
A "milyen farmert visel a legszívesebben?" kérdésre a férfiak 61, a nôk 40 százaléka a laza, kényelmes szabású nadrágot választaná – derült ki egy németországi felmérésbôl. A megkérdezett nôk egynegyede változatlanul a csípôfarmert kedveli és sokuk szavaz a rugalmas, alakformáló alapanyagokra. A csípôfarmer tipikusan a fiatal nôk kedvenc viselete, hiszen feltételezi a vékony alakot. Ugyanakkor mind a férfiak, mind a nôk kedvelik az úgynevezett used look, azaz koptatott, használt kinézetû darabokat – állapította meg a Cotton USA nevû szervezet németországi felmérése. A nemes, sötétkék farmer szinte ugyanolyan kedvelt, mint a koptatott, de jó értékelést kapott a szürke és a fekete színû is – idéz az internetes felmérésbôl a Divat és Marketing címû szaklap. A nôk 16 százaléka szereti, ha a farmer szûk és szexi, a szára egyenes, de a retro is dívik, legalábbis ezt bizonyítja, hogy nem kevesen a hetvenes évek bô szárú divatját részesítik elônyben. A strasszok és a hímzések ma is elég sok nô szívét megdobogtatják. A farmer a XX. és a XXI. század tömegviselete, ez kétségtelen: a megkérdezett nôk 99,5 százalékának legalább egy, a legtöbbnek azonban több farmerje is van.
Bizonytalanság a tanfelügyelôségen
A megyei tanfelügyelôs&