|
LIX. évfolyam 253. (16735.) sz. |
2007. október 30., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A szociáldemokraták, bár azt mondták, teljes mellszélességgel támogatják a Traian Basescu államelnök "tiszta" névre szóló szavazást proponáló és referendummal megerôsítendô változatát, mégis módosító javaslatokat tettek le a kormány változatához. Ezek egy újabb változatot ajánlanak elfogadásra: névre szóló szavazás a szenátorok esetében, és vegyes egyéni és listás szavazás a képviselôk megválasztására. A PSD ugyanakkor javasolta, hogy ugyancsak névre szóló szavazással válasszák meg a megyei tanácsok elnökeit is. Ezt a javaslatot a konzervatívok is támo-gatták.
A kormány 24 fontos módosító javaslatot fogadott el, közöttük a PSD-nek azt a javaslatát, hogy a megyei tanácsok elnökeit is egyéni szavazókörzetes választással szavazzák meg. Ugyanakkor a kisebbségek számára elônyös módosítások is helyet kaptak a törvényben, illetve az, hogy a külföldön élô románoknak is legyen képviselete a parlamentben.
Ha a felelôsségvállalást követô három napon belül egyetlen párt sem nyújt be bizalmatlansági indítványt, a törvényt elfogadottnak tekintik. Ha az államfô aláírja, a következô parlamenti választásokon alkalmazzák. Az Alkotmány értelmében "a kormány bukik, ha a felelôsségvállalást követô három napon belül bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene, és ha az indítványt megszavazzák". Az esetleges bizalmatlansági indítványt november 5-én olvassák fel a parlament két házának együttes ülésén, és 8-án szavaznak róla.
A Demokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt vezetôi úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt azon a parlamenti ülésen, amelyen a kormány felelôsséget vállal a névre szóló szavazásról szóló törvényért. Ugyanakkor arról is döntöttek, hogy nem nyújtanak be és nem is támogatnak egy esetleges bizalmatlansági indítványt. Emil Boc szerint "lévén, hogy referendum lesz ebben a témában, a PD és a PLD megvárja, hogy a lakosság mondjon véleményt, ezután vesz részt egy olyan parlamenti vitában, amely megegyezik a lakosságnak a népszavazáson kifejezett akaratával".
Traian Basescu elnök tegnap este kijelentette: a törvény
politikai kompromisszum eredménye.
Sok hiányossága van, nem oldja meg a problémát,
a politikai osztály reformját, "átverés"
az egész. Ezért, jelentette ki, nem írja alá, csak
miután az állampolgárok véleményt mondanak az
egyéni választókerületes szavazásról.
Akkor mondja el a véleményét az egészrôl,
amikor elküldik Cotroceni-be aláírásra.
Az alkotmány értelmében az államfônek 20 nap áll rendelkezésére, hogy a törvényt aláírja vagy visszaküldje a parlamentnek.
A kormány négy gyorsforgalmi út megépítését tervezi 2010-ig, ebbôl három Erdély különbözô nagyvárosait köti majd össze. A Rompres hírügynökség a közlekedési minisztérium, valamint az autópályákat és országutakat kezelô országos társaság (CNANDR) adataira hivatkozva közli, hogy az összesen körülbelül 415 kilométer hosszúságú négy különbözô gyorsforgalmi út megépítése az elôzetes tervek szerint több mint 1,2 milliárd euróba kerül.
Az Arad és Nagyvárad közötti út költségeit 392 millió euróra becsülik, az építési munkálatok pedig várhatóan 2008-ban rajtolnak.
A Szatmárnémetit Nagybányával összekötô, 65 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi út, amely a román-magyar határon lévô Pete határátkelôtôl indul, összeköttetésben lesz Halmi határátkelôvel is, amely Ukrajna felé biztosítja majd a megfelelô átjárhatóságot.
Ez a szakasz gyakorlatilag az M49-es magyarországi autópálya meghosszabbítását jelenti, amelynek építési költségeit 550 millió euróra becsülik.
A harmadik gyorsforgalmi út Szászsebest és Tordát köti majd össze. A 73 kilométer hosszú szakasz költségei elérik majd a 686 millió eurót. Ez az út kötné össze majd a Bors és Brassó között haladó észak-erdélyi autópályát a dél-erdélyi autópályával. A kormány a Craiova és Pitesti közötti 120 kilométer hosszú nyomvonalra tervezi a negyedik gyorsforgalmi utat.
Mind a négy gyorsforgalmi út jelenleg még csak a tervezés szakaszában áll, hiszen a CNANDR-nál folyamatban van az utak megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítése.
Dorin Florea polgármester nem kis igényû. Egyenesen miniszteri visszajelzést vár akkor, ha az önkormányzat által benyújtott pályázati dosszié hiányos. Polgármesterünk vagy el van szállva, vagy naiv. Mivel utóbbi nem valószínû, marad az elsô változat.
Múlt pénteken ismét lejátszódott egy már ismerôs jelenet: Borbély László kijelent valamit, amire a polgármester tisztségéhez, szakmájához és egyáltalán, emberhez nem méltó módon reagál, kígyót- békát kiált a miniszterre, lehordva a szokásos stílusában. Az elegancia, a diplomácia, az etikett és a jóérzés teljesen ismeretlen számára, errôl már meggyôzôdhettünk nemegyszer. Miután "kiszemélyeskedte" magát, elsorolta mindazt, amit már kívülrôl tud a sajtó, különféle vádakkal körítve.
Mindebbôl a tény a következô: a városfejlesztési pályázatok zöme nem kapta meg a finanszírozáshoz szükséges pontszámot. Épeszû ember számára elképzelhetetlen, hogy egy miniszter ne támogatná városa fejlesztési terveit, még akkor is, ha azok a jelenlegi polgármester, alpolgármester vezetése alatt íródtak. Nehezen hihetô, hogy szabotálná azokat, csak hogy potenciális ellenfele veszítsen, hiszen a város lakossága veszítene ezzel. Kisstílûségre vallana, ha így lenne, ezért érthetetlenek Dorin Florea vádaskodásai. No meg nevetséges álláspontja: ha nem jó a pályázati dokumentáció, szólt volna vissza a miniszter!
Az az érzésem, valaki vagy nem tud pályázatot írni a hivatalban, vagy csak ímmel-ámmal történik ilyen próbálkozás. Arra is kíváncsi volnék, ha sorozatban több pályázattal kudarcot vallanak, kit, hogyan, mikor vonnak felelôsségre emiatt. Gombamód szaporodnak a pályázatíró cégek, szakemberek, az elsô kísérletek után valakit csak találhatott volna a hivatal, akivel szerzôdést köt. Ha valóban nyerni akar a pályázatokkal. Ha csak a megyei tanáccsal hasonlítjuk össze, amely több millió euró értékû pályázati pénzt hívott le, a városi önkormányzat pár százezer értékû pályázata elenyészô.
A helyzet az, hogy eljött valamiféle számvetés ideje. Itt a pillanat, amikor fel kell mutatni, ki mit tett 8 év alatt a városért, úgy általában ki mit "mozdított". Stresszben lehet Dorin Florea: néhány park megszépítése, néhány utca leaszfaltozása, folyamatosan építôtelepre hasonlító, feltúrt város, pár lakás a Hidegvölgyben és a Rovinari negyedben, ja és persze, a Víkendtelep (legyen hol szórakozzon az istenadta), hangzatos, de meg nem valósult ígéretek, tervek – lehet is ideges Florea…
Tegnap Budapesten az Országgyûlés napirend elôtti felszólalásai során szót kért Eörsi Mátyás is. Az SZDSZ-es képviselô kijelentette: ha úgy alakul a helyzet, hogy a romániai magyarságnak nem lesz politikai képviselete az Európai Parlamentben, ez részben Orbán Viktor személyes felelôssége lesz. Mint mondta, a legnagyobb ellenzéki párt vezetôje múlt hét végén Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellen kampányolt.
Közölte: 17 éve konszenzus van arról a magyar politikában, hogy a határon túli magyar közösségek legitim érdekképviseleti szerveit segíteni kell, vagy ha nem tudnak segíteni, legalább nem ártanak neki. Eörsi Mátyás szerint minden, Tôkés László független európai parlamenti képviselôjelöltre leadott szavazat annyit jelent, hogy egy szavazattal kevesebb jut az RMDSZ-nek.
Félrevezetô megnyilvánulásai, vezetési stílusa és témakezelése, igaztalan nyilatkozatai miatt alkalmatlan hivatala betöltésére a szlovák diplomácia élén álló Ján Kubis – állapította meg hétfôn kiadott nyilatkozatában a Magyar Koalíció Pártja (MKP).
Az MTI pozsonyi irodájához eljutatott nyilatkozat szerint a külügyminiszter megnyilatkozásaiban "tudatosan ferdíti el" a valós szlovákiai állapotokat, az MKP címére elhangzó (sérelmes) nyilatkozataival épp arról igyekszik elterelni a figyelmet, hogy képtelen magyarázatot adni a szlovákiai történésekre.
A külügyminiszter nyilatkozatait észrevételezô tekintélyes külföldi lapokban, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, a párizsi Le Monde-ban és a bécsi Die Pressében megjelentek alapján ítélve egyre nyilvánvalóbb, hogy Szlovákia külföldi partnerei "pontosan értik" az országban uralkodó állapotokat. Egyre világosabban látják Szlovákia alapvetô problémáját, azt, hogy "a felkészületlen és provinciális kormánykoalíció hovatovább még közelebb kerül (koalíciós partnerpártja) a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) politikai stílusához és módszereihez."
Az MKP hitetlenkedve látja, hogy a jelenlegi pozsonyi kormány mellôzi az elôzô – két cikluson át hivatalban levô – kormány idején nyilvánvalóvá vált tapasztalatot, miszerint "a korrekt és hiteles belpolitika hazug propagandával nem pótolható."
Ján Kubist óriási felelôsség terheli azért, hogy a tulajdonviszonyokat, a sajtót, a kisebbségpolitikát, az egészségügyet és a szociális kérdéseket, nemkülönben az ezekrôl folyó társadalmi vita stílusát és tartalmát érintô folyamatokat a szándékos megtévesztés módszereit alkalmazva tálalja – állapítja meg az MKP.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és Irán illetékesei hétfôn Teheránban folytatták tárgyalásaikat, amelyek során az ENSZ szakosított szerve igyekszik világos képet kapni az urándúsításhoz használt centrifugákról.
A nyugati országoknál éles ellenkezéseket váltott ki Mohamed el-Baradeinek, a NAÜ fôigazgatójának az a korábbi kijelentése, mely szerint nincs bizonyíték arra, hogy Irán ténylegesen nekilátott volna atombomba elôállításához. Baradei szavai elsôként egy izraeli illetékes és a francia védelmi miniszter tiltakozását váltották ki.
Cipi Livni izraeli külügyminiszter eközben hétfôn Pekingben kijelentette: Kína kulcsszerepet játszhatna az iráni atomvita felszámolásában, ha ez eddigieknél elszántabban támogatná az ázsiai ország elleni szankciókat.
Bejelentette saját elnökválasztási gyôzelmét Cristina Fernandez de Kirchner, a távozó argentin államfo felesége, az egyik ellenzéki jelölt, a keresztény-liberális Elisa Carrio pedig elismerte vereségét.
A dél-amerikai országban vasárnap tartottak elnökválasztást, amelyet követôen Cristina Fernandez de Kirchner a fôváros, Buenos Aires egyik szállodájában összegyûlt hívei elôtt bejelentette, hogy nagyarányú gyôzelmet aratott a voksoláson.
Az urnáktól távozó választópolgá-rok kikérdezésén alapuló exit-poll felmérések azt vetítették elôre, hogy a jelenleg szenátori tisztséget betöltô first lady a szavazatok 42-46 százalékát megszerezve elsô fordulós gyôzelmet aratott. A voksok 50 százalékának feldolgozásán alapuló elsô hivatalos részeredmények ezt alátámasztották. Az egyik ellenzéki jelölt, a keresztény-liberális Elisa Carrio miközben elismerte vereségét, közölte, hogy pártja többséget szerzett szinte valamennyi argentin nagyvárosban, többek között a fôvárosban, Buenos Airesben is. Hozzátette: abban bíztak, hogy második fordulót kell tartani, amelyben a távozó államfô feleségének már nem lett volna annyi esélye a sikerre.
A balközép irányultságú Cristina Fernandez de Kirchner Argentína elsô demokratikusan megválasztott nôi elnöke lehet és decemberben válthatja az államfôi tisztségben férjét, a peronista Nestor Kirchnert.
Argentínának már volt nôi elnöke, Isabel Peron, Juan Peron elnök harmadik feleségének személyében, aki azt követôen került az állam élére, hogy férje 1974-ben meghalt. Isabel két évig volt elnök, majd egy katonai puccs végett vetett hatalmának.
(MTI) – Az amerikaiak egyharmada túlzóan stresszesnek érzi életét, és a felük érzi úgy, hogy az utóbbi öt évben nagyobb stressz közepette kell élnie, mint korábban – ismertette az Amerikai Pszichológusszövetség (APA) felmérésének adatait a Fox News hírtelevízió.
Az APA országos kutatása szerint a káros stresszhatások egészségügyi gondokhoz vezethetnek, megronthatják az emberi kapcsolatokat és csökkenthetik a munkavégzés hatékonyságát.
Az amerikaiak háromnegyede számára a pénz és a munka jelenti a legfôbb stresszforrást. Ez szinte drámai növekedés a két évvel ezelôtti 59 százalékos mutatóhoz képest.
Az embereket Amerikában egyre több káros hatás éri, amely életük minden aspektusára befolyással van, a személyes kapcsolatoktól kezdve a munkán keresztül az alvási és étkezési szokásokig – mutatott rá Russ Newman, az APA egyik ügyvezetô igazgatója.
Kifejtette: a stressz az élet része, lehet pozitív hatása is. Az amerikaiak azonban egészségrontó, magas szintû stresszhatásokról számolnak be, amelyek fáradtságot okoznak, elhízáshoz vezetnek és szívbetegségeket idéznek elô. A megkérdezetteknek mindössze 28 százaléka hiszi, hogy jól tudja kezelni a stresszhelyzeteket.
A válaszolók 77 százaléka fizikai tüneteket észlel. Legtöbben levertségre, fejfájásra, gyomoridegességre, izomfeszültségre panaszkodnak, s van, akinek megváltozik az étvágya vagy csikorgatja a fogát. Másoknál módosul a szexuális vágy mértéke, szédülés jelentkezik. A felmérés szerint 73 százaléknál pszichológiai változásokkal jár a stresszes életmód: ingerlékenységet, dühöt, továbbá idegességet okoz, energiahiányhoz vezet, másoknak sírhatnékjuk támad.
Az amerikaiak fele számolt be arról, hogy a stressz miatt éberen alszik. Tíz amerikaiból négy többet eszik a kelleténél, vagy egészségtelen dolgokat fogyaszt a káros hatások leküzdésére, sokan rendszertelenül, egy-egy étkezést kihagyva táplálkoznak.
Az a kisebbség, amelyik bevallása szerint képes a stressz kezelésére, a rossz hatások elhárítására zenét hallgat, olvas, edz vagy sétál, a családjával, barátaival tölti idejét, imádkozik.
Hétfôn Kolozs megyében folytatta útját az RMDSZ országos karavánja. Sógor Csaba és Frunda György képviselôjelöltekhez csatlakoztak a szövetség további, Kolozs megyei jelöltjei, valamint a megyei szervezet vezetôsége.
Hétfôn délelôtt Kôrösfôre látogattak az RMDSZ politikusai. A polgármesteri hivatalban Frunda György és Sógor Csaba az európai parlamenti választások tétjérôl beszéltek, kiemelve, hogy csak összefogással tudjuk megôrizni az erdélyi magyarság értékeit és felzárkózni Európához.
Bánffyhunyadon a román polgármester is jelen volt az RMDSZ rendezvényén, aki elmondta, nagyra értékeli a szövetség szerepét a romániai belpolitikában, mert mindig a mérleg nyelve volt, és sok sikert kívánt a jelölteknek. A helyieknek az EP- képviselôjelöltek arról beszéltek, hogy mennyire fontos az erdélyi magyarság képviselete az unióban is, hiszen ott kell lenni, ahol a minket érintô kérdésekben döntenek.
Kalotaszentkirályon, a lakossági fórumon Sógor Csaba elmondta: "Ezen a vidéken fontos a hagyomány, és ez nemcsak a népdalok vagy a népviselet esetében érvényes, hanem a mezôgazdaságban is. A hagyomány pedig tudást is jelent, az Európai Unió épp errôl, azaz a tudásról szól" – emlékeztetett Sógor Csaba.
– Legyünk bölcsek és közösen építsük tovább az új Európát – tette hozzá Frunda György szenátor, aki arról beszélt, hogy ma már három helyen születnek minket érintô döntések: helyben, Bukarestben és Brüsszelben.
A Népújság okt. 26-i számában A Kossuth utca kivétel címû cikk beszámol az elôzô napi marosvásárhelyi tanácsülésrôl. Az utcanevekre vonatkozó napirendi pontnál, a cikk szerint, Sita Ioan nevezetû Nagy-Románia párti tanácstag megjegyezte, hogy a Calarasilor utcának az átnevezése Kossuth utcára nem lehetséges, mert az ide vonatkozó tanácsi határozat alkalmazását törvényszéki határozattal véglegesen és visszavonhatatlanul elutasították.
A félreértésre adó megjegyzést szeretném cáfolni. Ugyanis arról van szó, hogy a tanácsi határozat alkalmazását csupán felfüggesztette a megyei törvényszék, addig amíg a PRM, a Vatra Româneasca ésSita Ioan által kezdeményezett, a tanácsi határozat törvényességét kifogásoló perben nem hoznak jogerôs ítéletet. Egyébként a felfüggesztés végül is egy racionális intézkedés, nincs értelme elhelyezni az új utcatáblát, amíg a per le nem zárul.
Ami önmagát a pert illeti, ez sajnos, még nem zárult le. Emlékeztetni szeretnék, hogy elsô fokon a Maros Megyei Törvényszék helyet adott a táblacserét ellenzôk keresetének, törvénytelennek minôsítve a marosvásárhelyi tanács határozatát. De a fellebbezésünket követôen a Táblabíróság megsemmisítette a törvényszéki ítéletet, és elrendelte a per újratárgyalását, kötelezve a Megyei Törvényszéket, hogy bizonyos kérdéseket, amelyeket nem tisztázott a per folyamán, ez alkalommal tisztázzon. Elolvasván a táblabírósági határozatot, úgy vélem, nincs ok aggodalomra, egy igazságos permegoldás körvonalazódik, ami nem kis mértékben bosszantja a táblacsere-ellenzôket. Ezzel magyarázható az egyik maros megyei román nyelvû napilapban meg nem szûnô Kossuth gyalázás.
Ami viszont engem bosszant az, hogy a Törvényszékre visszahelyezett perben megakadályozták a marosvásárhelyi tanács képviseletét. A polgármesteri hivatal nem értesített engem mint a kinevezett ügyvédet, az október 5-i tárgyalásról. Jogos a gyanúm, hogy a törvényszéki idézô elhallgatása nem a véletlen mûve. Szerencsére a per nem zárult le, mert ellenfeleim a támadásuk élét ez alkalommal a román külügyminisztériumra hegyezték ki, annak Kossuth Lajos személyiségével kapcsolatos pozitív álláspontjával bajlódnak. Ennek a külügyminisztériumi dokumentumnak nincs különösen perdöntô jelentôsége, de a " kontesztálok" minden eszközt bevetnek, immár a per mind további halasztása céljából. Amit viszont határozottan kérek a polgármesteri hivataltól és a helyi tanácstól mint megbízóimtól, hogy a legsürgôsebben vizsgálják ki, a hibás a törvényszéki idézô eltûntetésében.
Ahhoz, hogy egy bûnténynek "különlegesen súlyos következményei" legyenek, az elkövetônek példának okáért több mint 10 millió eurót kell ellopnia, szemben az eddigi 60 ezer euróval, a telefonokat csak a bûnvádi eljárás beindítása után lehet lehallgatni. Ezekkel a könnyítésekkel ajándékozták meg a képviselôk a bûnözôket a múlt héten az Európai Polgárjog Napja, illetve a Nyitott Kapuk napja alkalmából.
Az történt, hogy a képviselôk egész sor olyan
módosítást eszközöltek a Büntetô
törvénykönyvben és a Büntetô
perrendtartásban, amelyek "megkönnyítik" a
bûnözôk életét. Azzal, hogy akkor járhat
súlyos következménnyel egy korrupciós eset, ha
több mint 10 millió eurót lopott el az illetô,
világos, hogy a
"nagy halaknak" kedvez a Btk. Például Dinu Patriciu,
Adrian Nastase, Decebal Traian Remes, George Copos, Zaher Iskandarani, Ovidiu
Tender, hogy csak néhányat említsünk azok
közül, akiknek "nehéz" dossziéit épp a
telefonjaik lehallgatása alapján (is)
állították össze. Vagyis azzal, hogy a
bírák többé nem adhatnak engedélyt a telefonok
lehallgatására, csak miután az ügyészek
beindították a bûnvádi eljárást,
és az illetô tudomására hozták, újabb
kiskaput nyitottak, hiszen senki sem annyira agyalágyult, hogy tudva,
hogy eljárás folyik ellene, kompromittáló
telefonbeszélgetéseket folytasson cinkostársaival.
Szakértôk szerint ezek a módosítások hatással vannak a jelenleg folyamatban levô bûnügyi dossziékra, ügyekre. Példának a Rompetrol- dossziét hozták fel, amelyben a vádak nagy részét a lehallgatott telefonbeszélgetésekre építették fel, amelyeket Dinu Patriciu az eljárás megindítása elôtt folytatott. Az új szabály szerint az eljárás elôtt folytatott telefonbeszélgetések semmisek, nem lehet bizonyítékként felhasználni a bûnvádi eljárás során.
Újabb, a bûnözôknek kedvezô és az ügyészek hatáskörét megszorító módosítás a házkutatás szabályozása, amelyet ugyancsak a bírónak kell engedélyeznie, de ugyancsak a bûnvádi eljárás beindítása után. Sôt, a kérés benyújtásakor az ügyésznek egy jegyzôkönyvet is fel kell mutatnia, amelybôl kiderüljön, hogy a bûnüldözô szervek fókuszában levô személy visszautasította, hogy leadjon egy tárgyat vagy iratot, vagy letagadta ezek létezését. Magyarán, az illetô "bûnüldözött" jó elôre tudni fogja, mit is keresnek majd a házkutatás során és biztos helyre rejtheti. Ugyanakkor az ügyészektôl megvonták azt a jogot is, hogy 24 órára ôrizetbe vegyenek valakit.
Egy másik módosítás, amelyet az elején említettünk, s amely napnál világosabban a bûnözôknek kedvez és akadályozza a bûnüldözô szervek munkáját, a "különlegesen súlyos következmények" kifejezés. Ezzel elérték, hogy egy 200 ezer lejes (60 ezer euró) kár okozása nem jár "súlyos" következményekkel. A honatyák az összeget "több mint 30 ezer lejre (10 millió euró) emelték. Ilyen körülmények között például a volt miniszterelnök-helyettes George Copos, aki "csak" 1 millió eurós kárt okozott az államnak, nem követett el olyan bûntényt, aminek "súlyos következményei" lehetnének, a hivatali visszaélés sem lesz annyira "súlyos", és a bûntény 5 év alatt elévül.
Ezeket a módosításokat hozták meg nagy hirtelen a képviselôk (akik között sok a jogász). Ezek azzal a következménnyel is járnak, hogy az eljárások, perek a végtelenségig húzhatók- nyújthatók lesznek. Ékesen bizonyítják ezt azok a kitételek, amelyek szerint "bármelyik fél kérheti más személyek kivizsgálását", vagy, hogy "az ügyvédek bármelyik pillanatban megszakíthatják a nyomozást azzal, hogy törvénytelen volt", illetve az, amely szerint "a bírósági szakértôi véleményezés" is csak akkor kötelezô, ha a felek kérik".
A hab a tortán pedig az, hogy az elkövetkezendôkben az újságírókat akár 7 évre is bekasztlizhatják, ha "in flgaranti" készített felvételeket a nyilvánosság tudomására hoznak. Monica Macovei volt igazságügy-miniszter kijelentette: a bûnözôknek kedvez a törvény, s azért születhettek ilyen módosítások, mert "azok a képviselôk, akik megszavazták, jó barátai azoknak, akik ellen épp kivizsgálás folyik.
Szépen harcolunk a korrupció ellen. Hiszen világos, hogy az új Büntetô törvénykönyv arra való, hogy gyengítse a korrupció elleni harcot és visszaszorítsa a szólásszabadságot. A kései telefonlehallgatások, illetve az elôre jelzett házkutatások nem segítik, hanem blokkolják a korrupció és a szervezett bûnözés elleni harcot. Egyenesen szégyenletes az a hamis magyarázat, amely szerint emberjogi megfontolásból születtek ezek a módosítások.
A hírek szerint Tudor Chiuariu igazságügy-miniszter fel akarja kérni Traian Basescut, hogy ne írja alá, hanem küldje vissza a törvényt a parlamentnek. Az ügy pikantériája azonban az, hogy a fenti módosítások legnagyobb részét is az említett tárca javasolta, és a parlament jogi bizottsága fogadta el. Sôt, a minisztérium államtitkárai jelen voltak a vitán és egyetlen szóval sem tiltakoztak a bûnözôket favorizáló törvénycikkelyek megszavazása ellen.
Érdemes, sôt kell is szólni arról, hogy a demokraták azzal "védekeztek", hogy "nem tudták, mirôl szavaznak", a többiek meg a markukat dörzsölték, hogy milyen jól megleckéztetik az ügyészeket. Nem csoda, ha az Európai Unió a védzáradék lehetôségével fenyeget. Mert a bûnözôket favorizáló Btk. szinte kéri az intézkedést.
Vasárnap este az Országos Ifjúsági Hatóság támogatásával a marosvásárhelyi Sportcsarnokban mintegy 5000 nézô elôtt koncertezett Rúzsa Magdi, a vajdasági kistelepülésrôl származó Megasztár-gyôztes, aki új lemezérôl is számos dalt énekelt. A koncert elôtt a szervezôk nevében Borbély Károly az Országos Ifjúsági Hatóság államtitkára és Frunda György, európai parlamenti képviselôjelölt is üdvözölte a nézôket.
A közel kétórás fergeteges koncert elôtt Rúzsa Magdi rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol ôszintén, szerényen eddigi életpályájáról beszélt. Elmondta, igyekszik olyannak maradni, amilyen korábban, megasztárkodása elôtt volt, azonban meg kellett tanulnia, hogy mindig résen legyen, hiszen nagyon sokan kihasználták ôszinteségét, bizonyos újságok kiforgatták szavait, így meg kellett húzzon egy olyan határt, amin belül nem enged be akárkit betekinteni magánéletébe. Nagyon sokan segítették énekesi pályafutásában a Megasztár kulisszáitól az önálló színpadi szereplésig. S itt megemlítette Presser Gábort, akitôl sok jó szakmai tanácsot kapott, s ôszinte barátsággal segítette ôt Póka Angéla is. S ha ketten kerültek volna döntôbe, akkor még azt is tervezték, hogy egymással szemben ne álljanak ki színpadra. Most pedig tapasztalt zenésztársaitól, menedzserétôl kapja azokat a jó tanácsokat, amelyekkel tovább építheti pályafutását. Voltak kellemetlenségei is, fôként azokat a névtelen üzeneteket, sms-eket emlegette, amelyekben igen durva szavakkal illették vajdasági származása miatt. De annál többen bátorították határon túlról is, s külön köszönte azok szavazatait, innen Erdélybôl, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a Megasztár versenyt megnyerje és az Eurovízió vetélkedôn is elôkelô helyet foglaljon el.
Az erdélyi koncertkörúton a marosvásárhelyi volt a legjobb, legemlékezetesebb, mondta, ahonnan igazi koncertélménnyel térhet haza, hiszen egy lánykórus is besegített az egyik szám éneklésébe. Az erdélyi tájakat, az ôszinte, tiszta szívû embereket pedig annyira megszerette, hogy megígérte, visszatér ide feltöltôdni, erôt meríteni.
S hogy szívesen várják, igazolta az is, hogy a koncert után sokan várakoztak egy fényképezésért, dedikálásért vagy egy kedves szóért.
Mivel csak pár nap választ el november elsejétôl, a marosvásárhelyi piacok már az elmúlt hét végén virágtengerré alakultak, mindenféle színben, cserépben, szálra, csokorban egyaránt kínálják a virágokat. A választék gazdag, de hogyan állunk az árakkal? – ennek néztünk utána piaci körutunk során.
A marosvásárhelyi piacokon mindenki talál saját zsebe mélységének megfelelô árakat, a különbségek csupán a csokrok dússágából és méretébôl adódnak. Az egészen kicsi, pár szálból álló cserepes krizantém már 2–3 lejért kapható. Ha dúsabb cserepes virágot szeretnénk elhunyt szeretteink sírjára helyezni, akkor többet kell fizetnünk, ugyanis 5 lejtôl 10 lejig váltakoznak az árak. Aki a cserepes virág helyett inkább csokrot szeretne, az a vékonyabbért 2 lejes, a több szálból állóért pedig 4–5 lejes kiadásra számíthat. A szálra árusított virág darabjáért 1–1,5 lejt kell fizetnünk. Hogyha koszorút szeretnénk a temetôbe vinni, akkor az egyszerûbbeket 5 lejért, a több virágból összeállítottat pedig 10 lejért vihetjük haza.
Hogyha pénzt szeretnénk megtakarítani, akkor tanácsos a virágüzletek helyett inkább a piacokat felkeresni, hiszen a szálra árusított krizantém árában nincsen eltérés, azonban a cserepes virágok árai között jelentôs különbségek észlelhetôk. Míg a piacon 5 lejért már ízléses cserepes virágot találunk, a virágüzletben 10–12 lejt kérnek cserepéért, a koszorúk ára pedig a boltokban 10 lejnél kezdôdik és attól függôen, hogy hány szál virágból szeretnénk, egyre emelkedik.
A kereskedôk szerint november elsején és az ezt megelôzô napon kissé növekedhet majd a virágok ára, ugyanis arra számítanak, hogy utolsó pillanatban akár többet is hajlandók fizetni a vásárlók, csak ne maradjanak virág nélkül.
A Kolozsváron október 22–26. között megrendezett 6. PUCK Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválján a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar társulatának Óz, a csodák csodája címû gyerekelôadása különdíjat kapott a klasszikus irodalmi szöveg modern értelmezéséért.
Földre terített nejlonzacskókon színes ruhatenger, itt-ott fekete bakancsszigetek. – Tessék, tessék. Csak 20 lej a cipô – kiabálja jókedvûen egy terebélyes cigányasszony az egyik cipôhalom mögül. A leginkább egy tarka bôrû, vedlô kígyóra emlékeztetô ócskapiacon kopasz, tetovált fejû fiatalember ténfereg. Meg-megáll a vadonatúj portékát kínáló standok és a standok tövében szanaszét heverô ó-áruk közelében. – Mobiltelefont? – kérdezgeti a kereskedôktôl és bámészkodóktól, aztán az elutasító fejrázás láttán bizakodó hangon hozzáteszi: – Nem loptam. – Kitartó vándorlása azokat a roma asszonyságokat juttatja eszembe, akik néhány évvel ezelôtt ,,enélkül ne csinálják" felkiáltásokkal szelték keresztül-kasul az ószer szûk utcáját, és mindenkire rá akarták tukmálni a kezükben szorongatott védôgumicsomagot.
Az önfeledten rohangáló cigánygyerekek ricsajával és az adásvétel ,,adja olcsóbban, na, nem adom, adja, na, jól van, vigye" szólamaival átszôtt színjátéknak megvannak a halk szavú statisztái is. Egy ôsz hajú néni egyenes derékkal álldogál a tirkitarka forgatagban, lába elôtt 10 baniért régi telefonkártyák, lejárt aprópénzek és nyugalmazott 500 lejesek, egy kiszolgált fésû, némi színes ceruza, hajdani idôk emlékét idézô, lila teáskészlet, tokjában nyugvó szemüveg. – Egy lej 10 bani – mondja boldogan, amikor egy középkorú hölgy tétovázva a parányi kupacból kiemelkedô gyümölcsöstál után nyúl. – Egy lejért odaadom – súgja reménykedve, mielôtt a potenciális vásárló meggondolná magát. A vásár megköttetik, a tál megy, a néni elégedetten pislog a markában zöldellô papírdarabra. Egyes árusok már szedelôzködnek, ô még marad földre szórt vagyonkájával, aminek ütött-kopott darabjai Aladin csodalámpáját juttatják eszembe. A különbség legfeljebb annyi, hogy nem kívánságteljesítô mesebeli lényt, hanem a megélhetési kényszer által áruba bocsátott múlt szellemét rejtegetik.
Szervesen egészítik ki egymást Czirjék Lajos festményei és Fekete Pál kisplasztikái, amelyek szombattól láthatók a marosvásárhelyi (volt) Szentgyörgy téri kiállítóteremben.
Míg a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének alelnöke közeli és távolabbi tájak színes világát hozza közel a nézôhöz, Fekete Pál kisplasztikái, a tájban élô ember groteszk, megmosolyogtató világával egészítik ki a látványt. Agyagszobraiban a székely ember életének jellegzetes pillanatait ábrázolva ismerhetünk önmagunkra egy-egy mozdulatban, gesztusban.
A tárlatot szombaton délelôtt az egyesület elnökének bevezetô szavai után Spielmann Mihály történész mutatta be az érdeklôdô közönségnek.
"Jó érzés ide bejönni, végigtekinteni a termen,... bár az itt látható képek és szobrok lakásbarátok, lakásbelsôkhöz készültek, hogy a környezetet a vágyakhoz és az elvágyódáshoz szelídítsék..."
Czirjék Lajos és Fekete Pál gyakori vendégei e befogadó falaknak és állványoknak. Alkotásaikkal mûvészi szubjektív rendet vágnak a jelenségek egymásrautaltságában és független belháborúságában. Rendet, ahol a színeknek és formáknak megvan a maguk jelentése, a táj tájszerû és van benne tér és múlt és fény és magasság. Az emberek egymással viszonyban állnak, a sokféleségben rendelkeznek az azonosság tömegvonzásával. Fekete Pál szobraiban benne van a mindennapok magántenyészete, esendôségeink bogárgyûjteménye, erkölcseink herbáriuma, önzésünk dzsungele, egyéni butaságaink példatára. Czirjék Lajos másfél évtizede leginkább falusi tájakat fest, de a világjárás a kistájtól a tengerig használ festészetének a távolság és parányiság ábrázolásának megértésében.
Kettejük jól eltalált arányai jelzik, hogy a nem hivatásos mûvészet hol keresheti a kitörési pontokat a szabványból, a közöny és tömegtermelés csapdájából. Ábrázolni a kisvilágot és feltárni a mélységet, a tenger végtelenségét rónán és vízparton, Mezômadarason vagy Görögországban – hangzott el Spielmann Mihály nyitóbeszédében.
Az élményt a Cantuale férfikórusnak a kiállítás hangulatához illô zenei betétei egészítették ki. A tárlat a Köztársaság tér 9. szám alatti kiállítóteremben november 2-ig tekinthetô meg.
2007. október 22–26. között rendezték meg a szebeni Szakszervezetek Házában az Astra Film Sibiu 2007 amatôr filmfesztivált és az Én Erdélyem (Transilvania mea) címû fotókiállítást, ami az elmúlt négy (de más témájú) rendezvény sikeres folytatása.
Az Én Erdélyem egy belülrôl és kívülrôl nézett, látott, megfigyelt, multikulturális területet ábrázoló 200 fekete- fehér és színes fotóból álló kiállítás, melynek Mija Kosei japán fotógrafikus volt a díszvendége.
A meghívásos kiállításon 40 szerzô mintegy 200 képe a mûvelôdési ház elôcsarnokában volt ízlésesen tálalva, amelynek hivatalos megnyitóját Dumitru Burdala, a fesztivál igazgatója október 23-án este 7 órakor tartotta meg.
Marosvásárhelyt Bálint Zsigmond, Kerekes István és Török Gáspár képei képviselték, de a Székelyföld többi területeirôl is igen sok fiatal magyar fotós képe került falra, név szerint a következôk: Balázs Attila, Balázs Ödön, Benkô Emese, Bálint Elôd, Ádám Gyula, Hátszegi Csaba, Haáz Sándor, Henning János, Kavalek Kati, Molnár Attila, Nagy Melinda, Ufó Zoltán.
Bálint Zsigmonddal jómagam is részt vettünk a megnyitó ünnepségen és kóstolgattuk a felkínált erdélyi pálinkák valamelyikét. A 40x50 cm-es nagyméretû képeken mind a Székelyföld, mind Erdély több régiója mûvészien lett bemutatva. Hiányoltam, hogy nem volt feltüntetve a szerzô neve mellett a helység neve, de ennél talán fontosabb lett volna az igen szép tájak, épületek földrajzi megnevezése is.
Sajnos, pénz hiányában, nem készült katalógus, de arról informáltak a szervezôk, hogy a teljes képanyagot be szeretnék mutatni Bécsben, Budapesten, Bukarestben, esetleg Japánban is.
Nem elôzmény nélküli esemény Marosvásárhelyen, hogy muzsikust ünnepelnek. A XVII. Constantin Silvestri Nemzetközi Zenei Fesztivál záróhangversenyét Csíky Boldizsár zeneszerzô 70. születésnapján tartani azonban olyan gesztus, amely a köszöntô elismerés mellett a fesztivál (és a többiek egyik) létrehozója elôtt is megérdemelt tisztelgés. Hogy zeneileg nem elhagyott szigeten élünk, hogy a történelmi fejlemények, létkérdések, sorstragédiák, Európa és a világ sorsának újrarendezôdése a magyar intellektust nem záptojásként találták Erdélyben, az neki is köszönhetô.
A hangversenyen ôsbemutatóként hangzott fel Csíky Boldizsár szeptemberben írt Concertatio c. nagyzenekari mûve. Hangzásvilágából de címébôl utalva is a concerto igét fônévvel helyettesítve a zeneszerzô inkább (ironikus, felülemelkedett?) szemlélôje, mint résztvevôje a mozgalmas vitának. A nemrégen megismert "nyugalom" a Piazza Dante-n (La quite di Piazza Dante) úgy látszik, nem csak szerkezeti, kontrapunktikus építkezésében, de távolságtartó szemléletében is társa a Concertatiónak. Tumultuoso elôadási jelzéssel indul az erôteljesen, logikusan felépített, szigorú, rafinált ritmikai és zenei kontrapunktika, a kvintszekszt hangzatok egyre növekvô, szinte gótikusan feleselô szólam, hang és harmónia dinamikailag is emelkedô építkezésével, a lineáris (melodikus) és vertikális (akkordikus) szerkezet kialakításában. A 4/4 csak lejegyzési keret, melybe a legkülönbözôbb ritmikai és metrikai képleteket építi be, elhanyagolva vagy átlépve az ütemvonalakat, ritmikája mind bonyolultabb képletekbe épül. A tabló mondanivalójának aranymetszését a glockenspiel h- ról induló (96. ütem) 12 hangú kromatikus menetének elôkészítése után a xilofon kétvonalas á-ról (114. ütem) induló dallama jelenti, innen kezdôdôen szinte két part közé igyekszik egyesülni dramaturgiailag hang, szólam, ritmus és dinamika. Az utolsó húsz ütemben, egy oktávval magasabban a kezdésnél, még halkan felsír a hegedûkön a kvártok vitaindítása. Egy uniszónó pendüléssel az egyvonalas e-n mindennek vége szakad. A kaotikus élet, egy valóságdarab öntörvényû, zárt, zenei elvû nyelvi rendszerbe kényszerült, és a leírtaknak értelme van. Az értelemnek pedig zenéje van.
Csíky Borka és ifj. Csíky Boldizsár fellépése igazi ajándékcsokor volt. Dvorak gordonkára és zenekarra írt Rondójának áradó melodikus invencióját szenvedélyes, érzelemgazdag elôadásban hallhattuk. Ifj. Csíky Boldizsár határozott formálással, elegáns, ragyogó technikával játszta Ravel G-dúr zongoraversenyét. Érzékeny muzsikus, tôle már régóta megszoktuk, hogy ami a keze alól megszólal, az minôség.
A marosvásárhelyi Vártemplomban – ha nem is hangversenytermi akusztikai körülmények között – a muzsika ülte örömünnepét ezen az estén, melyet Ilarion Ionescu-Galati karmester kor- és sorstársának elmondott profán baráti köszöntôje után a méltó ajándékként vezényelt Liszt Ferenc-mû, a Les Préludes zárt. Ha ismerjük a Liszt Ferenc által a partitúra elejére írt elôszót, Galati választását csak a legmesszebbmenô elismeréssel köszönthetjük, hozzátéve azt is, hogy pompás, érzékeny karmester keze alatt nyújtott kifogástalan teljesítményt a filharmónia zenekara.
Jót tesz egy rendezvénynek, ha van bizonyos arculata.
Ez így volt elegáns és ünnepi egyben.
"Fizetôs" nótaestet tartottak Marosvásárhelyen. Aki azt gondolta, hogy csak a vékonypénzû nótakedvelôk gyûlnek be egyik-másik estre a Kultúrpalotába vagy az új színházba, tévedett; vannak nevek, amelyek távolabbról, akár Udvarhely környékérôl is a Maros Mûvészegyüttes kövesdombi táncszínházába vonzzák a magyar dal szerelmeseit. Ilyen név a Miklóssy Józsefé, akit ezúttal a nem kisebb renoméjú Palojtay-Érsek Ágnes és a Dörminek is becézett Szellô Sándor kísért el rövid erdélyi turnéjára.
"Házigazdájuk" a rendezô Tamacisza társulat és vezetôje, a vidámság húrjait pengetô, dalolni sem átalló Kozsik József konferanszié mellett az a Koós Éva, akinek mûvészi beérése úgyszólván a szemünk elôtt zajlott le pár év alatt, akinek szavára, lám, népszerû anyaországi énekesek kezdik "beénekelni" a Székelyföldet.
Vérprofikból álló cigányzenekar a Cica Balázs Józsefé, a hangulat csakhamar tetôzött, és a telt házzal zajló elôadás teljes sikerrel ért véget.
Miklóssy József Budapesten született 1958-ban. Énekelni 1967-ben kezdett. Nyílik a rózsa címmel szervezték meg 1968-ban Magyarországon az amatôr nótaénekesek versenyét a 16 és 30 évesek korosztályában. Az ott fellépô 3600 énekes közül belekerült az elsô 13-ba. Elvitte a salgótarjáni tanács nagydíját, valamint hivatalos éneklési engedélyt kapott. Producere Ferkó István…volt. Mindketten Cselényi-díjasok. (Cselényi József a Nemzeti Színház mûvésze, egyik legnagyobb és leghíresebb magyar nótaénekes volt. Alig ötvenévesen hunyt el. A díjat az ô emlékére alapították, és csak azok az 50 év alatti énekesek kaphatják meg, akik cigányzenekarokkal készítenek felvételeket.) Miklóssy ôsei Csíkból származtak, Erdély-rajongása tehát természetes. Februárban még – fájdalmát legyûrve, egy széken ülve – konferálta végig a Kultúrpalotában a vásárhelyi nótaestet. Most szomorúan jelentette be Miklóssy József, hogy legjobb barátainak egyike, évtizedeken át mûsorainak szervezôje, producere átlépett az örök dallamok világába. Egy kicsit az ô emlékének szánták hát a szombati dalos parádét az énekesek.
A jég megtört, igaz, a tízlejes jegyet sokan meg tudják fizetni. Örvendetes, hogy a korszerûsített egykori moziterem egyre több olyan rendezvénynek adhat otthont, amelyre szívesen megy el a megyeszékhely és a környék mûvészetkedvelô magyar közönsége.
A verseny védnöke: dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere.
A versenyre 4-6 fôs csapatok jelentkezését várjuk. Fontos, hogy családok nevezzenek, de természetesen egy-két kiegészítô jó barátot is meghívhatnak maguk közé.
A verseny célja, hogy megismerjük erdélyi testvérvárosunkat, annak történetét, kulturális életét, valamint a környék néprajzi hagyományait és egy kicsit elmélyedjünk az ottani örökségünkben, kincseinkben. Az ismeretek megszerzéséhez segítséget tudunk biztosítani, de internetes böngészéssel is választ lehet adni a feltett kérdésekre.
A vállalkozó családok elôször 4 írásbeli fordulóban bizonyíthatnák felkészültségüket, majd ezt követôen egy elôdöntôben is megmérkôznének egymással.
Az 1–6. helyezést elért csapatok jutalma egy hétvégi zalaegerszegi utazás.
Olyan ottani családok látnák ôket vendégül, akik hasonló vetélkedôben vesznek részt Marosvásárhelyrôl és természetesen az utazó családoknak viszonozni is kellene a vendégfogadásukat.
Ha kedvet éreztek néhány óra közös családi fejtöréshez, elmélyülni a magyar történelemben, irodalomban és kultúrában, és ha igazán szerencsések vagytok, nyerjetek egy gyönyörû utat, ahol igazi kedves emberek várnak titeket, várjuk jelentkezéseteket.
Várjuk jelentkezéseteket az alábbi címen: Náznán B. Olga, 540344 Tg.Mures (Marosvásárhely), B- dul Pandurilor nr. 6 ap. 1. Minden további kérdésre készségesen válaszolok a tel./fax: 0265-266788, 0743-694811 vagy 0745-107-655 számú telefonon illetve az <olganaznan@hotmail.com> e-mail címen.
A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság nevében, Cseh Gábor
A siralmas állapotban lévô paniti óvodát, amely egykor felekezeti épület volt, szépen felújították. A tûrhetetlen helyzet orvoslására a helyi tanács 2005 tavaszán, az árvíz után, a CHF International Alapítványnál pályázott, ahonnan 18.000 dollár támogatást nyertek a magas talajvíz elvezetésére. Ugyanebben az évben PHARE-program keretében pályáztak az épület felújítására, innen 115.000 euró támogatásban részesültek. A pénzt a megyei tanácshoz utalták, ôk írták ki a versenytárgyalásokat a munkálatokra. A helyi tanács a felújítás keretében vállalta a nyílászárók cseréjét, a falburkolat árát, ami 100.000 lejbe került.
Az óvoda teljes felújítása elkészült, múlt csütörtökön volt a mûszaki átadás, amelyen jelen volt Bartha Mihály polgármester, Gálfi Sándor alpolgármester, Orbán Levente, a kivitelezô Procon 16 Kft. képviselôje, Nagy Attila statikus mérnök, a tervezô Proinvest Kft. képviselôje, valamint a megyei tanács képviselôi.
A 68 óvodás és a 4 óvónô az ünnepélyes átadást követôen vehetik birtokba az épületet, ahol hét központi fûtésû, tágas, divatos nyílászárókkal ellátott terem – hat tanterem és egy pedagógusi szoba – várja ôket. Barabási Annamária óvónô elmondta, hogy a régi bútorzatból semmit sem használnak tovább, csakis a tanfelügyelôségtôl kapott új bútorokkal rendezik be a termeket.
Az a kis apróságoknak szánt illemhely és mosdó külön is dicséretes, ugyanis nem sok falusi gyereknek – bár kötelezô lenne – adatik meg az ilyen elegáns helyiség.
Deák János, a központi általános iskola igazgatója számos újdonsággal fogadott. A legszembetûnôbb és látványosabb az új kerítés, amelyet nemrég fejeztek be. A bejárathoz rövidesen felállítják a székely kaput. Ottjártunkkor a kerítésen belül a parkoló kialakításán dolgoztak, aztán következik a parkosítás.
Az iskola és a hozzá tartozó nagy telek bekerítése 100.000 lejbe került.
A nyár folyamán az iskolában elvégezték a tisztasági festést is, ami 30.000 lejes kiadást jelentett. A iskolaigazgató elmondta, hogy az iskola bôvítését tervezik, az eddigi 14 osztályterem, 3 kabinet mellé további 4 osztálytermet, egy dísztermet, a belsô illemhelyeket és mosdót álmodták meg. Az elôtanulmány 15.000 lejbe került.
Az iskolaigazgató azt is elmondta, hogy a kormánytól a mezôbergenyei, a csittszentiváni és a székelykövesdi iskolák korszerûsítésére, a mosdók elkészítésére külön-külön 70.000 lejt kaptak, de mivel ez nem elég, az összeg kiegészítését kérték. Bergenyében és Szentivánon el is kezdték az építkezést. Kövesden még nem, de ide több pénzre lesz szükség, lévén, hogy rendelôt is építenek.
Bergenyében megszûnhet a magyar tagozat
A nyári vakáció vége fele a mezôbergenyei szülôk aggodalommal szereztek tudomást arról, hogy a faluban megszûnik a magyar tagozat és gyermekeiknek Mezôpanitba kell ingázniuk. Az iskola megkezdôdött és maradt mindenki a helyén.
– Sajnos, ez olyan folyamat, ami jóval korábban kezdôdött, és a kis iskolákat érinti. A szabályzat szerint 10-es gyereklétszám alatt nem mûködhet osztály. Ugyanakkor szimultán osztályban sem folyhat oktatás. Sajnos, a bergenyei iskolában az V-VIII. osztály magyar tagozatán összesen 34 gyerek tanul (5 bergenyei gyerek Marosvásárhelyre jár), s ez nem elég a minimális létszámhoz. A magyar gyerekeknek Panitba, a székelykövesdi román ajkú gyerekeknek viszont Bergenyébe kellett volna ingázniuk, de mivel az iskolabusz nem érkezett meg, a gyerekek helyben maradtak. Ha meg is érkezne az iskolabusz, tanév közben nem szeretnénk a költözésrôl hallani.
– mondta az igazgató, aki hozzátette, hogy a magyar szülôk jogosan tették fel a kérdést, hogy a román tagozat miért maradhat, hiszen ott is kevés a gyerek.
A különféle hírforrások azzal riogatnak, hogy az októberi drágítások után a közeljövôben ismét jelentôsen drágul az élelmiszer, köztük a tej és a tejtermékek. Bartha Márton, a Therezia tejfeldolgozó tulajdonosa ezzel kapcsolatban kijelentette, nem tud igennel vagy nemmel válaszolni, számokat sem mond, hiszen nem jós. Bár az áremeléseket az idei aszállyal és az ebbôl adódó alacsonyabb tejtermeléssel hozzák összefüggésbe, az erdélyi megyéket nem érintette, nálunk nem csökkent a tejtermelés. Emiatt nem lenne indokolt az áremelés, pláne, hogy uniós ország vagyunk, s ha nincs amit feldolgozni, akkor pótolni lehet máshonnan.
– Ezelôtt egy évvel a gazdák attól tartottak, hogy a megtermelt tejjel maradnak, mert higiéniai szempontból istállóikat, a fejési technológiát nem tudják az európai normáknak megfelelôen átalakítani, következésképpen csökken az állatállomány és a tejtermelés. Hogyan alakult a helyzet?
– Igaz, hogy az idôs termelôk kiestek, de helyükbe fiatalok kerültek, akik jóval nagyobb mennyiségû tejet szállítanak. A tejtermelés az okoskodások ellenére nem csökkent. Azt, hogy a gazdák nem tudnak eleget tenni a követelményeknek, megcáfolom. Tavaly itt volt egy szakértôi bizottság, amelynek brüsszeli tagja is volt, megnézték a tejbegyûjtôket, a laboratóriumi eredményeket. Mese, hogy a fejôgép garantálja a minôséget. Veszélyesebb egy piszkos fejôgép, mint a tiszta kezû fejés. Nem a fejôgép, nem a plafonig csempézett istálló oldja meg a problémát. Én is szívesebben iszom abból a tejbôl, amit a szomszéd bácsi fej, mint abból az ezer literbôl, amit öt cigány fejôgéppel fej. Hangsúlyozom, a higiénia a fontos! A lényeg, hogy a tisztán kifejt, friss tejet azonnal a gyûjtôhöz vigyék, ahol megoldott a hûtés. Az is "rablómese" volt, hogy a kistermelôktôl nem veszik el a tejet. Igaz, hogy a kistermelôtôl nehéz összegyûjteni, de nyugaton is így van, a termelô a hátán viszi le a hegyrôl a tejet egészen a begyûjtôig. S ez nem tragédia. Ha a termelô 5 liter tejet hoz, mi azt is elvesszük. Tény, hogy a pánik nem vezet jóra, mi nem pánikoltunk be, hanem kolosszális munkát fektettünk be 1997–98-ban, amikor megfelelô kannákat hoztunk külföldrôl, hogy ne flakonokban vagy gázolajas bödönökben hozzák a tejet. Így kezdtük! Mi a külföldön szerzett tapasztalatokra építettünk. S ha a franciának szabad a barlangban, medvecsontok mellett sajtot érlelni, akkor nekünk is el lehet venni a kistermelôtôl a tejet, ami bizonyítottan jó minôségû – mondta Bartha Márton.
2007-ben is a vezetô cégek között a Therezia
Csergô Attila marketingigazgató elmondta, a Therezia jelenleg 6 országba exportál és belföldön is egyre bôvül a piaca, eladási problémáik nincsenek. A termékek jók, minôségük állandó, s továbbra is a minôség javítására helyezik a hangsúlyt. A feldolgozó kapacitást nem bôvítik.
A Therezia jó közepes vállalkozásnak felel meg, amely lépést tart a tejipar fejlôdésével. Az igyekezet eredményes, hiszen a Kereskedelmi és Iparkamara idénre is a vezetô cégek közé sorolta.
Mezôpanitot mint települést 675 évvel ezelôtt, 1332-ben Pambus néven említik elôször a dokumentumok. Az évforduló kapcsán a faluközösség november 4-én változatos ünnepséget szervez. Délelôtt 10 órakor vendégfogadó táblát helyeznek el a falu bejáratához, majd 11 órakor a református templomban ünnepi istentiszteletet tartanak, amelyen Pitó Antal hirdet igét. Istentisztelet keretében orgonakoncerten, a kórus fellépésén vehet részt a gyülekezet. Ezt követôen megkoszorúzzák a világháborús hôsök emléktábláit. Az óvoda és az iskola épületében kiállítás nyílik a II. világháborús emléktárgyakból. Délután a mûvelôdési otthonban ünnepi elôadás lesz. A szervezôk, a helyi tanács és polgármesteri hivatal, a református egyház és oktatási intézmények minden falubelit szívesen látnak.
Tapasztalt-e változást a községben az utóbbi négy évben?
Nagy Júlia: – Persze, mindenképp volt változás a községben. Pedagógus vagyok, számomra az a legfontosabb teljesítmény, hogy felújították az óvodát, hogy a gyerekek jól érezhessék magukat. Jó tudni, hogy az óvoda a gyerekek második otthona lehet.
Pantea Dorel: – Szerintem sok változás van a községben. Örülünk, hogy jó irányba. Nekünk az lesz a legnagyobb elégtétel, ha bevezetik a vezetékes vizet. A XXI. században szerintem már követelmény, hogy falun is ivóvíz- és csatornahálózat épüljön. De megjavították az utakat, kiásták a sáncokat, építik az új tanácsot. Jó, igaz, hogy már régebb meg kellett volna tegyék, de ennek is örülünk. Sokkal többet lehetett volna tenni, de nincs kivel, egymásra mutogatnak: a tanács a népre, a nép a tanácsra. S amíg ez nem szûnik meg, marad a jelenlegi ritmus.
Bartha Julianna: – Harcói vagyok, ott semmi változás. De mégis! Kijavították a kultúrotthont, szép lett. Elvárnám, hogy Harcón is nekifogjanak a járdák építésének, mert a község többi falvaiban már elkészültek a járdákkal. Nekünk, idôseknek, de nem csak, ez nagyon fontos lenne. A falu épül, mindenki igyekszik a házát, udvarát rendbe tenni.
Magyari Ilona: – Székelykövesden lakom, tavaly nálunk a járdát szépen megépítették. Várnánk, hogy kultúrházat építsenek, mert az iskolát elrekesztették, azt használjuk kultúrnak. Régebb az egész faluban alig égett egy-két villanykörte, most jó világítás van a falu utcáiban. A birtokleveleket visszakaptuk. A szemét elhordásával meg vagyunk elégedve, bár elején fölösleges dolognak tartottuk, most hiányzik, ha minden második szerdán nem jön a szemeteskocsi. A szemétdíj sem sok, évi 13 lej személyenként. Ennyi pénzért nem éri meg, hogy a kert végébe dobjuk a szemetet.
Bodó Eszter: – Igen, sokat! Személy szerint az útjavításoknak örvendek, könnyebb a közlekedés, tisztább a falu, jobb a közvilágítás. A vezetékes víz mindenképp kell. Én úgy látom, hogy falun is nô az életszínvonal.
Bár az Ezeregyéjszaka meséinek számát valószínûleg meghaladják a külföldi vendégmunkások meghiúsult álmairól szóló történetek, még mindig akadnak olyan fiatalok, akik azt gondolják, ha kolbászból nem is, de legalább valamilyen vonzóbb, tartósabb anyagból készül odaát a kerítés. Ez eddig rendjén is volna, elvégre valóban léteznek álomszép élményekrol, gyors meggazdagodásról szóló sikersztorik. Arról azonban a jövôtervezés mámoros pillanataiban sem szabad megfeledkezni, melyek azok az alapfeltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy biztosak lehessünk benne: nem egy rémálomra fizetünk be, amikor az országhatárt átlépve a szerencse nyomába eredünk.
Fantomcégek, névtelen jóakarók
Sokan úgy gondolják, a csábító ajánlatokat ontó-gyártó, külföldi munkaerôt toborzó fantomcégeknek többé- kevésbé bealkonyult. – Ugyan ki dôlne be az internetrôl összeszedett, rég lejárt munkákat kínáló, külföldi partnerek nélkül is mediátori szerepben tetszelgô szolgáltatóknak? – mondogatjuk elôszeretettel. Pedig hat-hét évvel ezelôtt még javában virágzott egy ilyen vállalkozás, amely ügyfeleinek havi rendszerességgel postán küldte a választott területeknek megfelelô 10 – 10 ajánlatot tartalmazó csomagot. Az már természetesen nem a közvetítô, hanem a tisztelt kliens feladata volt, hogy felvegye a kapcsolatot a munkaadóval, aki köszönte szépen, nem kért a külföldi munka után sóvárgó idegen állampolgárból.
Az persze a jobbik eset, amikor valaki lepengeti a munkaközvetítés költségeit, és végül mégis otthon marad. Sokkal súlyosabb a helyzet, ha – a meddô várakozást megelégelve – elfogad egy olyan ajánlatot, amely mindenféle szerzôdéskötés nélkül, egyik napról a másikra új munkahelyére repíti. Néhány hónappal ezelôtt egy pszichológushallgató ismerôsömnek kínáltak fel egy ilyen ,,hip-hop és kezdheted is" szlogennel ellátott bébiszitteri állást Németországban. Ismerôsöm végül nem élt a lehetôséggel, ami valójában – amint az a helyette elment és pár nap múlva szerencsésen hazaszökött fiatal lány elbeszélésébôl kiderült – nem éppen gyerekcsôszi teendôkrôl szólt. A közvetítô azzal mentegetôzött, valószínûleg félreértés történt, hiszen a bébiszittert váró családapa kiment a lány után a reptérre, arról meg igazán nem tehet, hogy a szerencsétlen teremtés véletlenül egy olyan személy karjaiba futott, aki fizikai és lelki terrornak kitéve kényszerítette teste áruba bocsátására. – Nem tudom, mennyi igaz belôle, de állítólag kocsik elé fektették, és azzal fenyegették, hogy áthajtanak rajta, ha nem dolgozik. Végül egy kliens segített neki lelépni – meséli ismerôsöm, akinek tekintetében még mindig ott bujkál a ,,mi lett volna, ha" iszonyata.
Csekély 120 euróért vált spanyol vendégmunkássá az a fiatal férfi, aki egy névtelen, kizárólag telefonszámmal ellátott hirdetésben látta a jövôt. Minekutána évekig ostromolta életrajzával a különbözô külföldi munkát közvetítô cégeket, kapva kapott az alkalmon, gyorsan lepengette a minimálisnak számító szállítási költséget és néhány nap múlva már csatlakozhatott is a lelkes szôlôszedôk társaságához. A történet szépséghibája csupán annyi, hogy miután egy munkabalesetben súlyosan megsérült a lába, egészségügyi biztosítás hiányában kórházi ellátás, sôt élelem nélkül kellett volna várnia a gyógyulásra, ha nem érkezik otthonról az életmentô anyagi segítség. Mi több, amikor újra munkába állt, az is kiderült, hogy a felajánlott havi 500 euró helyett csupán az összeg felét hajlandó kifizetni a munkaadó. – Ennyi pénzért el sem indultam volna – emlékezik vissza a történetre, amely szinte teljesen eltért az induláskor felvázolt forgatókönyvtôl.
Álomba szenderült Csipkerózsikák
– Marosvásárhelyen körülbelül 21 mûködési engedéllyel rendelkezô cég létezik, ezeknek azonban több mint fele megszüntette a tevékenységét – ismerteti a külföldi munkát közvetítô ügynökségek helyzetét Pop Marioara, a Területi Munkaügyi Felügyelôség felügyelô-helyettese, aki szerint a vendégmunkát vállaló személyek rossz tapasztalatainak és az ebbôl adódó bizalmatlanságnak az a legfôbb oka, hogy sem a munkavállalók, sem a szolgáltatók nagy része nem ismeri kellôképpen a munkajogi törvényeket. A 2000. július 26-án érvénybe lépett és 2002- ben módosított törvény értelmében a külföldi munkaközvetítôknek kötelességük kellôképpen felvilágosítani az ügyfelet az illetô munka követelményeirôl és körülményeirôl, ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatban szereplô fontos adatok – többek között a munka idôtartamával, a bérezéssel, szállással, illetve az egészségügyi biztosítással kapcsolatos információk – rögzítve legyenek a munkaadó és a munkavállaló közötti civil szerzôdésben, amelyet kötelezô román nyelvre is lefordítani.
– A külföldi munkát közvetítô cégek mûködésének alapfeltétele, hogy rendelkezzenek a külföldi munkaközvetítôkkel és munkaadókkal törvényes keretek között megkötött szerzôdésekkel. Ugyanakkor minden cég köteles évharmadi jelentésben beszámolni arról, hogy hány személynek sikerült munkát találnia – világosít fel a felügyelô-helyettes, akitôl azt is megtudom, arra is volt már példa, hogy egy akkreditált munkaközvetítô cég 383 közvetítôi szerzôdést kötött, de egyetlen személynek sem szerzett állást.
A helyzet annál elgondolkoztatóbb, mivel az illetô vállalkozásnak új munkákat kínáló honlapja jelenleg is mûködik. A cég székhelyén azonban csak egy jókora plakát fogadott. A kilincs helyén egy reklámújságokkal megtömött postaláda vigyorgott rám, jelezve, hogy bizony, ide még a melegebb országokba készülô madár sem jár.
Egy másik, munkaközvetítéssel foglalkozó ügynökség már évek óta beszüntette tevékenységét. Bár internetes honlappal nem csalogatja továbbra is a reménykedôket, telefonszáma még megtalálható a világhálón. – Nem foglalkozunk semmi ilyesmivel. A fiam Kolozsváron egyetemista, nem ér rá ezzel törôdni – foglalja össze kérdésemre a cég történetét egy szigorú nôi hang, aztán leteszi a kagylót.
– 2007 elején némileg csökkent a hozzánk forduló személyek száma, az utóbbi hónapokban azonban újra visszatértünk a régi kerékvágásba – mondja Petru Suciu, az Eurotrans Suciu Impex Kft. ügyvezetô igazgatója, aki szerint a csaknem tíz éve mûködô cég az ügyfelekkel szemben tanúsított korrektségének köszönheti fennmaradását. – Mi nem veszünk el pénzt a közvetítôi szerzôdés megkötésekor. Az ügyfél csak akkor fizeti ki a mediátornak járó, szerzôdésben rögzített összeget, amikor már elfogadta a külföldi munkaadó ajánlatát – jelenti ki Suciu úr. – Mielôtt egy külföldi céggel partnerkapcsolatba lépnénk, mindig utánanézünk, kivel is állunk szemben. Nemrég egy angliai vállalkozó ajánlatát utasítottuk el, aki azt állította, 5 ezer embert tud alkalmazni hajómunkára. Utána-érdeklôdtem a nagykövetségen, és kiderült, hogy fantomcégrôl volt szó.
Az igazgató úr azt sem titkolja, jó párszor elôfordult már, hogy az általuk kiküldött vendégmunkás nem azt kapta új munkahelyén, amire várt. – Mi mindenkit pontosan tájékoztatunk arról, mire számíthat odakint. Ha azonban egy állatorvos csak vizsgálgatni óhajtja a teheneket, de legeltetésrôl, fejésrôl hallani sem akar, akkor sohasem fog kedvére való munkát találni.
Suciu úr legnagyobb büszkesége, hogy 2006-ban az ô cége által gyerekcsôsznek kiküldött Alex Darziu nyerte meg a nemzetközi au pair versenyt. A falra kifüggesztett fotóról mosolygó fiatalember valószínûleg minden statisztikai adatnál és hivatalos dokumentumnál jobban növeli a munkakeresôk bizalmát az ügynökség iránt, amely néhány hasonló profilú vállalkozástól eltérôen merte vállalni a nevét a nyilvánosság elôtt.
– Óvakodjunk-e a külföldi munkavállalástól vagy vágjunk bátran bele? – a kérdést aligha lehet egyértelmûen megválaszolni, hiszen nemcsak rémtörténetekrôl szól a fáma, sôt, ma már egyre több sikersztori születik a határon túl. Ismerek olyan fiatal lányt, akinek boldog házassággal végzôdött a pár hónapra tervezett franciaországi pincérmunka, olyant is, aki a Németországban eltöltött gyermekcsôszévek alatt csaknem anyanyelvi szinten sajátította el a nyelvet, és alighogy hazatért, máris megtalálta álmai munkahelyét egy fordítóirodában. Ezek a történetek arra engednek következtetni, a szomszéd kertje számos esetben tényleg zöldebb. Csupán arról nem szabad megfeledkezni, amikor rászánjuk magunkat a nagy lépésre, hogy abban a kertben legtöbbször csak kertészek lehetünk.
Többször szó esett arról, hogy a marosvásárhelyi Európa általános iskolát átépítik. A konkrét ígéretek ellenére mégsem történt semmi. Mi az oka? – tettük fel a kérdést Csegzi Sándor alpolgármesternek.
Jelenleg is dolgozunk a terven, s szeretnénk elérni, hogy a restitúciós biztottság visszaadja a katolikus egyháznak az illetô épületrészt. A polgármesteri hivatal egyezséget ajánlott az egyház képviselôinek, hogy a Ballada és Horea utca sarkán levô épületért cserébe megkapják a mûvészeti líceum új szárnyát. A folyamat a restitúciós bizottság döntésén múlik. Bár az elvi egyezségek megszülettek, csak a konkrét döntések nyomán lehet véglegesíteni azokat, s kezdôdhet el egy egészséges, korszerû épület kialakítása, a Ballada utca megnyitásával pedig a fôtéri közlekedés tehermentesítése – válaszolta kérdésünkre az alpolgármester.
A tanév hátralévô részében a Deus Providebit Ház elsô emeletén fogadja a kisgyerekeket a Stefánia óvoda. Az új helyszín jobb körülményeket és a két váltás megszûnését jelenti, de egyúttal a szülôket is tehermentesítik, ugyanis lehetôség adódik a hosszabbított program bevezetésére.
A 150 éves múltra visszatekintô óvoda épületét teljesen felújítják és a manzárdosítás révén négy új tanteremmel bôvül az intézmény befogadóképessége. A kormányprogram keretében történô korszerûsítésre 1 millió 100 ezer lejt utaltak ki, a tervek elkészítését pedig helyi költségvetésbôl fedezték. A tervek szerint az elkövetkezô tanévet már a felújított és kibôvített épületben kezdik majd az apróságok, azonban a munkálatok ideje alatt szükség volt egy helyszínre, ahol a foglalkozásokat megtarthassák.
– A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal valamint a katolikus egyház közötti megegyezésnek köszönhetôen hétfôn az óvoda a Deus Providebit Tanulmányi Ház elsô emeletén fogadja a vakációról visszaérkezô kicsiket – közölte Gyôrfi Éva igazgató. Az öt termet a napokban berendezik, így a kisgyerekeket barátságos, otthonos környezet várja, és annak ellenére, hogy már elkezdôdött a tanév, új gyerekek jelentkezését is várják.
A Stefániában hátránynak számított, hogy helyszûke miatt be kellett vezetni a két váltást, azonban az új helyszín révén e kellemetlen helyzet is kiküszöbölôdött, ezután csak délelôtt járnak majd a gyerekek és két hét múlva, amennyiben a szülôk igénylik, hosszabbított programmal is szerveznek foglalkozásokat, a kicsik étkeztetését pedig az épület pincéjében mûködô étkezdében oldják meg.
A CFR Kolozsvár maradt az egyetlen veretlen csapat a román élvonalban, miután a 12. forduló rangadóján 2-1-es idegenbeli gyôzelmet aratott a Rapid pályáján. A mérkôzés vihart kavart a bukarestiek berkeiben, azzal vádolták a játékvezetôket, hogy a CFR-nek a 35. percben esett elsô gólját Trica lesbôl szerezte. Akár les, akár nem, a találatot megadták, és a Rapid részérôl Burdujan ki is egyenlített a második félidôben. A 72. percben viszont a kolozsváriak argentin légiósa, Fabbiani a tizenhatoson kívülrôl küldött lövésével másodszor is bevette Coman kapuját, beállítva a végeredményt. Nem néz ki rózsásnak az élet Rednic számára a Rapid kispadján, hiszen az elsô hazai pályás meccsét elvesztette, ezenkívül pedig a Rapid szurkolótábora már kinevezése óta hadban áll a bajnok trénerrel annak múlt szezonbeli dinamós afférjai miatt.
A CFR gôzöse most már négy ponttal vezeti tisztán a tabellát, és könnyû feladat elé néz a következô fordulóban, amikor otthon a most már kiesô övezetbe sodródott aradiakat fogadja. Ezzel szemben az üldözô szerepében levô Urziceni csapatára nehéz idôk várnak. Dan Petrescu legénysége most vékony gyôzelmet aratott a Pandurii felett, de a következô játéknapon az otthoni döntetlen miatt feltüzelt Dinamóval kell mérkôznie, ez a meccs ígérkezik a soron következô forduló rangadójának.
Kikerült vasárnap a kiesô övezetbôl a Dacia Mioveni, miután az argesiek hazai pályán a Ceahlaul gárdáját verték meg. A gyôzelmet a hét végén elhunyt argesi futball-legenda, Nicolae Dobrin emlékének ajánlották, akit tegnap temettek el. A vasárnapi mérkôzések eredményei: FC Vaslui – Farul 1-1, Urziceni – Pandurii 1-0, Dacia Mioveni – Ceahlaul 2- 1, Rapid – CFR Kolozsvár 1-2.
A 13. kör hétközi forduló lesz. Az elsô, Gloria Buzau – U Kolozsvár mérkôzést ma 15 órától a Telesport közvetíti. Holnap a következô találkozókat játsszák: Unirea Urziceni – Dinamo (15 óra, National TV), Poli Iasi – FC Vaslui (16.45, TVR), Ceahlaul – Besztercei Gloria (18.30, Telesport), Steaua – Otelul Galac (20.30, Kanal D), U Craiova – Poli Temesvár (20.30, Antena 1). A forduló utolsó három összecsapását csütörtökön, november 1- jén játsszák: Pandurii – Rapid (14 óra, Kanal D), Farul – Dacia Mioveni (18.30, Telesport), CFR Kolozsvár – UTA (20 óra, National TV).
Több pénz fordítható környezetvédelemre
A Környezetvédelmi Minisztérium jövôre számos nagy projektet szeretne megvalósítani, amelyben a kormány által már jóváhagyott 2008-as költségvetés jelentôs segítséget nyújt. A minisztérium jövô évi költségvetése 18%-kal nagyobb a 2007-esnél, és az 1,82 milliárd lej értékû összeg nagy részét elsôsorban a vidéki települések modernizációjára szeretnénk elkölteni – jelentette be Korodi Attila környezetvédelmi miniszter október 29-én Bukarestben. A zöldtárca vezetôje kifejtette, ma Romániában hét falusi lakos közül csak egy jut vezetékes vízhez. Elmondta, hogy a 2008-as költségvetésbôl 112 millió lejt szeretnének a közhatóságok részére bocsátani környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztésre. Ez az összeg 78%-kal nagyobb a 2007-ben ilyen jellegû befektetésekre fordított összegnél, és 133 új beruházást tesz lehetôvé – mondta a miniszter.
Vegyesvállalat létrehozásával próbálnak talpon maradni
Az OTP Románia magánnyugdíj-biztosítója, az OTP Fond de Pensii vegyesvállalat (joint venture) létrehozását fontolgatja más piaci szereplôvel együtt azért, hogy talpon maradhasson az egy hónappal korábban beindult magánnyugdíj-biztosítási piacon. Vasile Marius Florea, az OTP Fond de Pensii elnöke kijelentette, hogy jövô márciustól vegyesvállalatot hozhatnak létre egy másik piaci szereplôvel, de akár a román magánnyugdíj-biztosítási piacon tevékenykedô többi tizenhét cég valamelyikének megvásárlása mellett is dönthetnek. Florea szerint annak függvényében határoznak majd, hogy a következô hónapokban hány ügyféllel sikerül szerzôdést kötniük. Az ügyféltoborzásban az OTP Fond de Pensii eddig alaposan lemaradt, ugyanis mindössze 3256 személlyel kötött szerzôdést. Az OTP-sek azonban remélik, hogy az év végig elérik majd az 50 ezer ügyfelet.
Csökkent az MKB Romexterra Bank nettó nyeresége
Huszonnégy százalékkal, vagyis 3,9 millió euróra csökkent az MKB Romexterra Bank nettó nyeresége az év elsô kilenc hónapjában a tavalyi hasonló idôszakhoz képest. A bank aktívumai szeptemberben, vagyis az elsô három negyedév végén elérték az 500 millió eurót, ami 62 százalékos növekedést jelent 2006 hasonló idôszakához képest. A Ziarul Financiar pénzügyi- gazdasági napilap szerint a gyengébb eredmény annak tulajdonítható, hogy a pénzügyi intézet részvényeinek 76 százalékát nemrég a Bayern LB német csoport vásárolta meg az MKB Bankon keresztül, s az új román pénzintézet még átszervezés alatt áll.
Wass Albert magyar állampolgárként halt meg
Wass Albert állampolgárságának posztumusz visszaállítására a törvény nem ad lehetôséget, de az erdélyi író még életében megkapta a magyar állampolgárságot. Az MTI-hez hétfôn eljuttatott közlemény szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal erre hívta fel annak a két képviselônek a figyelmét, akik ezzel a kéréssel fordultak Sólyom Lászlóhoz. Simicskó István (KDNP) és Babák Mihály (Fidesz) még szeptemberben fordult a köztársasági elnökhöz, hogy posztumusz állítsa vissza Wass Albert író magyar állampolgárságát abból az alkalomból, hogy az író 2008 januárjában lenne százéves. Tájékoztatták a képviselôket, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az elnöki hivatal megkeresésére adott közlése szerint Wass Albert magyar állampolgárként halt meg. 1996- ban, írásbeli nyilatkozattal ugyanis állampolgársági bizonyítványt kért, mely kérelem alapján 1997. június 26-ai keltezéssel állampolgársági bizonyítványt állítottak ki részére, amit kézbesítettek is neki. Az állampolgársági törvény értelmében az állampolgársági bizonyítvány igazolja a magyar állampolgárság fennálltát – írták.
Magyar busz balesete Ausztriában
Hárman meghaltak, amikor balesetet szenvedett egy magyar turistabusz hétfô reggel az A2-es autópályán Ausztriában, Stájerországban, Modriach helység közelében – erôsítette meg a magyar külügyi szóvivô az MTI-nek. A balesetben további négy ember súlyosan, 21 pedig könnyen megsérült. A baleset reggel fél négykor történt, a buszon 42-en utaztak, feltehetôen Olaszországból hazatérô labdarúgó-szurkolók – közölte Szelestey Lajos, a Külügyminisztérium szóvivôje. A halottak és a sérültek azonosítása tegnap délután még folyamatban volt. A sérülteket Fraz és Klagenfurt környéki kórházakba szállították.
Három halott az M3-as autópályán
Három halálos áldozata v