|
LIX. évfolyam 248. (16730.) sz. |
2007. október 24., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az államelnök és a kormányfô megint kiásta a csatabárdot. Miután még az óvodás gyerekek is tudták, hogy a Traian Basescu minapi ultimátumában kiszabott határidôket, amely szerint az egyéni választókerületes szavazásról szóló törvényt október 22-én, megszavazva, aláírásra készen az asztalán akarja látni, képtelenség lenne betartani, a kormány gondolt egy merészet és nagyot, s épp az ultimátum napján jelentette be, hogy felelôsséget vállal a törvényért. Az eseményre ma kerül sor. Bizonyára azt hitte, ezzel megoldja a gordiuszi csomót, s leszereli az elnök referendum- lendületét.
Az elnök azonban, ahelyett, hogy tudomásul vette volna, s kivárta volna a végét, két nappal ezelôtt – amikor az alkotmányos elôírásokkal szöges ellentétben, részt vett a Demokrata Párt kampánynyitó nagygyûlésén – bejelentette, hogy kormányzati felelôsségvállalás ide vagy oda, esze ágában sincs lemondani kedvenc játékszerérôl, a népszavazás kiírásáról. "Senki nem fog sem engem, sem a románokat becsapni", jelentette ki bôszen, s a nagyobb nyomaték kedvéért azzal egészítette ki, hogy "kompromisszum nélküli változatot" fog javasolni.
Elsô olvasatban azt mondhatnánk, üsse kô, miért ne lehetne egyszerre kétfelé szavazni, hiszen mind a két (ellen)fél ugyanazt akarja. Ez azonban csak a látszat. A kormány ugyanis a Pro Demokrácia változatát szorgalmazza, amelynek értelmében a parlamenti mandátumok felét a pártlistákra leadott szavazatok alapján osztják ki, az államfô meg egy, úgymond, "tisztább", kétfordulós, névre szóló szavazást szorgalmaz.
Az elnöki bejelentés joggal váltotta ki a politikai pártok elégedetlenségét, mert azzal, hogy a népszavazást összemossa az európai parlamenti választásokkal, lehetôsége lesz – amit, mint láthattuk, ki is használ – a demokraták javára kampányolni.
Teljes gôzzel indulhat tehát az újabb nyilatkozatháború a játékos elnök és a kormány, illetve az államfô és az európai parlamenti választásokon részt vevô pártok képviselôi között. A "téma" adott. Egyfelôl jogos a vád, hogy Basescu megszegi az egyenlô távolságtartás elvét, s a referendum leple alatt kampányol kedvenceinek. Másfelôl, a pártvezetôk is szervezeteik zászlóvivôjévé válhatnak, anélkül, hogy rajta lennének a jelöltlistákon.
Megint áll a bál a politikában. Ám az eredmény felemás lehet. Például sokkal több lesz az érvénytelen szavazat, mert az embereket megzavarja a kétféle szavazás. Ugyanakkor az elnök számítása sem biztos, hogy bejön, mert szemben a tavaszi népszavazással, a jelenlegi akkor lesz csak érvényes, ha a szavazatra jogosult állampolgárok fele plusz egy elmegy szavazni. A környezô országok európai parlamenti választásainak tapasztalata, hogy az embereket nem nagyon érdekli a dolog. Az is kétséges – az optimista felmérések ellenére –, hogy két és fél év után a "sa traiti bine" beváltása még mindig helyettesíthetô-e egy elnöki mosollyal és vállveregetéssel.
Lassan folyamregénnyé alakul a megyei sürgôsségi kórház kardiológiai klinikájának helyzete, ahol mindennap történik valami: hol azt jelentik be, hogy bezárják, hol pedig azt, hogy újra mûködik az egység.
Tegnap reggel dr. Benedek Theodora helyettes klinikavezetô aláírásával értesítést kaptunk, miszerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megduplázta a klinika mûködésére szánt összeget, ezért túllépve a kórházigazgatónak az egységhez és a doktornôhöz való viszonyulásán (aki állítása szerint ôt bántalmazta), kötelességüknek érzik visszatérni a szabadságról és újraindítani a klinika mûködését. Ami kedden reggel meg is történt, megvizsgálták és be is utalták az elsô betegeket. 11 óra körül viszont megkapták a kórház fôigazgatójának határozatát, miszerint az igazgatótanács döntése alapján ideiglenesen felfüggesztik a kardiológiai részlegen a tevékenységet, ahonnan a személyzetet átirányítják azokra a klinikákra, ahol személyzethiány van.
Kérdésünkre dr. Benedek Imre egyetemi tanár úgy vélekedett, hogy politikai okok és dr. Deac Radu professzor áll a kardiológiai klinika ellen folytatott kampány hátterében, és megerôsítette, hogy bezárták az általa vezetett egységet.
Dr. Florea Constantin, a kórház vezérigazgató- helyettese szerint, mivel a doktornô, akit pihenôszabadságáról hívtak vissza, nem volt hajlandó visszatérni, az orvoshiányt figyelembe véve, az igazgatótanács a kardiológiai osztály tevékenységének az ideiglenes felfüggesztésérôl határozott.
Sajnálatos, hogy egyesek ismét a magyarellenes diskurzussal kívánnak politikai népszerûséget szerezni: a magyar kártya mindig is hasznos volt a választási kampányokban Romániában – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden Bukarestben. Az RMDSZ elnöke a gazdaságfejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ- koncepciót érô politikai bírálatokra, az RMDSZ-t ért támadásokra válaszolva leszögezte: nem mondott mást, mint amit már többször is kifejtett a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésérôl.
– Sajnálom, ha egyesek nem vették észre, hogy az RMDSZ javaslata nemcsak a Székelyföldre, hanem Románia minden egyes régiójára irányul – mondta a szövetségi elnök.
Közölte, az RMDSZ Bukarestben is bemutatja a tervezetet, hogy elképzelését minél szélesebb körben megismerjék. Kifejezte ugyanakkor reményét, hogy megindul a kezdeményezéssel kapcsolatos társadalmi vita, nemcsak Székelyföld, hanem minden fejlesztési régió esetében.
Az egyéni körzetes választási rendszer támogatóinak célja az, hogy a legnagyobb pártot elônyben részesítsék, gyakorlatilag kiugrassák a többi párt rovására. A rendszer kizárólagos alkalmazása esetén ugyanis egy 50% alatti gyôzelem esetén is túlnyomó többség szerezhetô a parlamentben – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, hozzátéve, a szövetség egyetért a kormányzati felelôsségvállalással az errôl szóló tervezet esetében, ezáltal ugyanis meg lehetne szüntetni a jelenleg fennálló feszült légkört, amit az államelnök, a kormány és a politikai pártok demagóg versengése eredményezett. Támogatja a kormányzati felelôsségvállalást, annak ellenére, hogy nem tartja helyesnek, ha a kormány a törvényhozás munkáját veszi át – mutatott rá.
Hozzátette: "az RMDSZ nem fogadhat el egy olyan rendszert, amely a kisebb irányzatokat, pártokat és kisebbségi közösségeket kizárja a parlamentbôl, egy változatos, több régióval rendelkezô országban. Nem érthetünk egyet azzal a rendszerrel, amely kisebbíti vagy megszünteti a romániai magyarság képviseletét. A szövetségi elnök ugyanakkor jelezte: a referendum kiírása nem old meg semmit, a kül- és belpolitikai kérdések összekeverése nem válik az ország hasznára.
Bár hivatalosan még nem tértünk át a téli idôszámításra, a hét végén már elkezdhetjük hozzászoktatni magunkat a hosszúra nyúlt éjjelekhez, mégpedig nem mindennapi módon – az Országos Ifjúsági Hatóság által harmadszor megszervezett Fehér éjszakákon.
– A tavalyi tapasztalatból okulva, idén a vár helyett az Ifjúsági Házat választottuk a rendezvénysorozat színhelyéül – nyilatkozta tegnap Kakassy Blanka, a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetôje a kulturális és sporteseményekben gazdag program ismertetését szolgáló sajtótájékoztatón.
Pénteken 16 órától a 74 Színházban többször is bemutatott Cyrano de Bergerac címû darabot tekinthetik meg az érdeklôdôk az Ifjúsági Ház nagytermében, majd 17 órától ugyanitt a The Barricade, Groovy Base, Junior, Vogue, Endless, Bere Gratis együttesek szórakoztatják a bulizni vágyókat. Éjfél elôtt egy órával kezdôdik a hajnalig tartó, rövid- és animációs filmeket felvonultató filmmaraton, ezzel egy idôben pedig a Cuba Libre diszkóban karaokeversenyre kerül sor. Szombaton a szervezés oroszlánrészét magukra vállaló diákszervezeteké a fôszerep. Ekkor tekinthetô meg a szovátai alkotótábor munkáit bemutató fotó- és grafikakiállítás, illetve az egyetemi könyvkiadók publikációiból összeállított, vásárral összekötött könyvkiállítás. 16 órától a diákligák által szervezett streetball, minifutball- és kézilabda-bajnokságon szurkolhatnak a Víkenden összegyûlt sportrajongók, az Ifjúsági Ház elôtti téren pedig 19 órától skateboard-, bicikli- és görkorcsolya- mutatványok, 20 órától tûzzsonglôrködés kápráztatja el a bámészkodókat. Ezúttal sem marad el a nagy népszerûségnek örvendô graffiti- és mászófalverseny, valamint a rendezvényt záró cuba librés buli.
A legnagyobb újdonság a Fehér éjszakáknak otthont adó városok fotóversenye. Az Egy generáció arca szlogen alatt futó versenyre a www.e- tineret.ro honlapra letöltött arcképekkel lehet benevezni. A gyôztes város, a beküldött fotókból készülô legnagyobb óriásplakát tulajdonosa fôszerepet játszik majd a legközelebbi Fehér éjszakák megszervezésében.
Szombat délután a Látó szépirodalmi folyóirat vendége volt Bodor Ádám író. A hagyományos Látó-estek, író-olvasó találkozók, illetve beszélgetések legutóbbi estje immár nem a folyóirat székhelyén, vagy az Ariel színházban zajlott, hanem a Színmûvészeti Egyetem Stúdió-termében. És ez jó is volt így: az Erdélyben máig az egyik legkedveltebbként számon tartott, kolozsvári származású prózaíró érkezésének hírére a közönség telt házas lélekszámban jelentkezett. Kovács András Ferenc költô, a folyóirat fôszerkesztôje beszélgetett a Sinistra körzet szerzôjével, a párbeszéd leginkább a meghívott életútját érintette. Szó esett az átkosbeli idôkrôl, amikor kommunistaellenes röplap terjesztése miatt, tizenhat évesen börtönre ítélték – 1952 és ’54 között a hírhedt szamosújvári börtönben raboskodott. Nagy szerencséjére lelki sérülések nélkül szabadult, ámbár igencsak átértékelôdött benne a szenvedés fogalma. De hallhattunk teológiai végzettségérôl (a református lelkészi szolgálatot nem vállalta, inkább levéltárban dolgozott), majd az írói pálya kezdeteirôl – elsô novelláskötete, A tanú 1969-es megjelenése után felmondott munkahelyén és a hegyekbe, a Radnai-havasokba vonult. Utána szabadfoglalkozású íróként élt, az Utunkban például 150-nél is több írását publikálták, egyetlen kéziratot sem kapott vissza. Az írói pályával kapcsolatosan elkerülhetetlenül szóba került a kivándorlás: 1982-ben költözött Budapestre, ahol nem volt nehéz a beilleszkedés – a Nimród kocsmabéli "irodalmi törzsasztalok" rögtön befogadták, azóta tagja a társaságnak. Mint mondta, mindig azon volt, hogy egyetlen szekértáborba se tartozzon. Ami az irodalmat illeti, megtudtuk: Bodor Ádám a rövidprózát tartja a mûfaj csúcsának, annak ellenére, hogy manapság kevésbé kedvelt a novella. Ez kevésbé zavarja, az viszont, ha írásait csupán a Ceausescu-korszak lenyomatának tartják, annál inkább. Központ és periféria – az utóbbit választja Bodor Ádám. Ahogy megjegyezte: a magány a világ közepe. Magyarországi kitelepedése után a Magvetô Kiadó munkatársa lett, és az írással sem hagyott fel, noha ritkábban publikált, mint azelôtt. Mûveit lefordították román, angol, német, francia, dán, norvég, olasz, szerb, bolgár és szlovák nyelvre is. Az esten Bodor Ádám írásaiból olvasott fel Orbók Áron színihallgató.
Ôszi pompába öltözött néhány napra a marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány székhelye. A múlt hét végén immár negyedik alkalommal szervezték meg az ôszi kiállítással egybekötött vásárt.
Az érdeklôdôk közel száz gyereknek az évszakból ihletôdött alkotását tekinthették meg, madárijesztôk és különbözô gyümölcsökbôl, zöldségekbôl készített dísztárgyak, képek kerültek kiállításra.
A tárlatot többnapos készülôdés elôzte meg az alapítvány Kitartás elnevezésû nappali központjában, ahol fogyatékos gyerekekkel foglalkoznak. A programba néhány iskola is bekapcsolódott, így a tárlat egészséges és beteg gyerekek közös munkájának eredményeképpen jött létre – mondta Notar Liviu, a központ vezetôje.
Az ôszi vásár sikerét az is bizonyítja, hogy mindenik alkotás vevôre talált, a befolyt közel 400 lejt pedig a Kitartás központ tevékenységeinek támogatására és játékvásárlásra fordítják – tudtuk meg Berszán Kinga gyógypedagógustól.
A jelenlévôket karamellizált szôlôvel és musttal kínálták a szervezôk.
A Romániai Községek Egyesülete október 27- én, szombaton a helyi közigazgatási egységek fejlesztése az Európai Unióban témával szervez szemináriumot, amelyen több vidéki település önkormányzati képviselôje vesz részt. A következô kérdésekre keresnek választ: hogyan egyeztethetô a romániai bürokrácia az uniós ügyvitellel, miként lehet megôrizni hagyományainkat a gazdasági fejlôdés tükrében, milyen európai uniós finanszírozási lehetôségek vannak stb. A rendezvényen jelen lesz Cirnu Alexandru, a Romániai Községek Egyesületének elnöke is.
Tizenkilenc ember sérült meg hétfôn a Budapesten történt utcai rendbontásokban, a rendôrség összesen húsz embert állított elô – közölte kedd reggeli sajtóértekezletén Bencze József országos rendôrfôkapitány.
Elmondta, hogy tizennégy rendôr sérült meg könnyebben, egy pedig rosszul lett. Öt civil személy is megsérült.
Azzal a férfival kapcsolatban, akirôl az a hír terjedt el, hogy meglôtték, azt közölte: az eddigi vizsgálat nem állapította meg, hogy lôtt sebrôl lenne szó. A kórház tájékoztatása szerint a férfi a jobb lábán szenvedett nyílt sérülést, de a sebben lôport, idegen testet nem találtak.
Bencze József hangsúlyozta, hogy a rendôrség lôfegyvert, gumilövedéket nem használt, és kedden sem használ.
A sajtóértekezleten a rendôri vezetôk azt hangsúlyozták, hogy a Szabadság téren hétfôn rendezett – bejelentett – tüntetést követôen köztörvényes bûncselekmények, rendzavará-sok történtek, a rendbontók célja pontosan az volt, hogy rátámadjanak a rendôrökre.
Elmondták, hogy miután a Magyar Önvédelmi Mozgalom befejezte bejelentett demonstrációját a Szabadság téren, a rendezôk felhívták a figyelmet arra: rendôrségi tiltásba ütközik, hogy a térrôl az állami díszelôadás színhelyére vonuljanak.
Tóth Gábor budapesti rendôrfôkapitány hangsúlyozta: azért nem akadályozták meg, hogy a tiltott felvonulás résztvevôi a Nagymezô utcába menjenek, mert kezdetben nem volt egyértelmû a szándékuk, a gyújtogatások csak késôbb kezdôdtek. Azt viszont ô is hangsúlyozta, hogy a rendzavarók tudatosan támadtak a rendôrökre, a tudatos szándék már korábban is tapasztalható volt, amikor a Szabadság téren a szovjet hôsi emlékmûvet ôrzô rendôrökre támadtak.
A rendôri vezetôk elmondták, hogy a rend helyreállítása során összesen húsz embert állítottak elô, hetet bûncselekmény, a többit szabálysértés miatt. Egy embernél gáz riasztófegyvert találtak, ebben az esetben vizsgálat folyik, egy másik embernél lôszerre bukkantak a rendôrök, vele szemben lôszerrel való visszaélés gyanújával eljárást indítottak.
Egy ember van szabálysértési ôrizetben: Toroczkai László, a Szabadság téri demonstráció szervezôje.
Bencze József szerint Toroczkai László felelôssége a történtekért egyértelmû.
Toroczkai László maga is elismerte a Szabadság téren, hogy nem vette át a rendôrség tiltó határozatát, arról tehát tudott, ennek ellenére arra biztatta az embereket, hogy vonuljanak az operaházhoz. A távirati iroda kérdésére Bencze József elmondta, hogy felelôsségre vonásra számíthat a lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Budaházy György is, aki elôsegítette a tiltott tüntetést.
A rendôri vezetôk elmondták, hogy azok az állampolgárok, akik a rendbontás miatt kárt szenvedtek, kártérítést követelhetnek majd azoktól a személyektôl, akikrôl a rendôrök bebizonyítják, hogy részt vettek a rendbontásban és a gyújtogatásban.
Az országos rendôrfôkapitány kijelentette, számítani kell arra, hogy rendbontók próbálják megzavarni a keddi állami ünnepségeket is. A rendôrség kiemelt feladatnak tekinti a Fidesz délutáni budapesti rendezvényét, mert várható, hogy a rendbontók közül sokan próbálnak majd a párt rendezvényén résztvevôk közé vegyülni.
December 13-án Lisszabonban írják alá az Európai Unió tagországainak vezetô képviselôi a múlt héten jóváhagyott reformszerzôdést – jelentette be a soros uniós elnök Portugália miniszterelnöke, José Sócrates és az Európai Bizottságot irányító José Manuel Durao Barroso a múlt heti állam- és kormányfôi találkozó eredményeit ismertetve az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban, kedden.
Az említett napon kezdik elvileg az állam- és kormányfôk szokásos félévvégi hivatalos találkozójukat is: egyelôre nem dôlt el, hogy ezt is Lisszabonban tartják-e, vagy esetleg az aláírás nem legfelsôbb szinten, hanem a külügyminiszterek által történik. Megerôsítették azt is, hogy valamennyi EP-képviselô, így az elnök is szavazati joggal rendelkezik az új szerzôdés értelmében is. Korábban némi félreértés alakult ki e kérdésben, de immár egyértelmû: az Olaszországnak adott plusz képviselôi helyet a kormányfôi egyezség értelmében úgy kompenzálják, hogy a szavazások mindenkori levezetô elnöke nem voksolhat. Strasbourgban Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke, Sócrates és Barroso is mérföldkôként értékelte a szerzôdést, amely hatévi toporgás után kivezeti az uniót a válságból vagy legalábbis válsághoz közeli helyzetbôl. Megállapították, hogy a dokumentum javítja a döntéshozási folyamatot, erôsíti az unió demokratikus arculatát, és mindezeken keresztül, valamint az alapjogi charta kötelezôvé tételével az uniós lakosság biztonságát és jogainak betartását is javítja.
– A lisszaboni szerzôdéssel Európa erôsebb lett, felkészült és önbizalommal teli – fogalmazott Sócrates.
Tom Lantos, az amerikai képviselôház külügyi bizottságának elnöke levélben szólította fel a szlovák miniszterelnököt: határolódjon el a Benes-dekrétumoktól és biztosítsa a magyar kisebbség jogait.
Lantos azt kérte, hogy Robert Fico "nyilvánosan határolódjon el a Benes-dekrétumoktól és törekedjen annak biztosítására, hogy a magyar kisebbség tagjait Szlovákia egyenrangú állampolgáraiként kezeljék".
Tom Lantos, aki egyben a washingtoni kongresszus emberi jogi csoportjának társelnöke, levelében emlékeztetett: a szlovák parlament múlt hónapban megerôsítette a Benes-dekrétumokat. Az 1945-ös rendeletek értelmében megfosztották a magyarokat (és a németeket) állampolgárságuktól és elkobozták javaikat a kollektív bûnösség jegyében. S bár a kommunista hatalom összeomlása után a szlovák parlament 1991-ben elismerte a kisebbségellenes Benes-dekrétumok igazságtalanságát, a szeptemberi megerôsítô szavazás csak szította az egyre erôsödô szlovák nemzeti érzületeket – tartalmazza a magyar származású kaliforniai képviselô levele.
Tom Lantos arra is kitért, hogy a szlovák igazságszolgáltatás nem képes eljárni a szlovákiai magyar Malina Hedvig elleni "gyûlölet- bûntény" ügyében. A lányt 2006 augusztusában állítólag két ismeretlen megtámadta és brutálisan megverte, amiért magyarul beszélt Szlovákiában. Miután Fico kormányfô és másik két vezetô kormánytisztviselô azt állította, hogy Malina esetleg hazudott, a támadás ügyében a vizsgálatot leállították és vádat emeltek ellene. Tom Lantos sürgette a szlovák miniszterelnököt: "állítsa le a Malina Hedvig elleni vizsgálatot és kérje az ügyészeket a támadói elleni eljárás felújítására".
Az utóbbi napokban két amerikai magyar érdekképviseleti szervezet is nyilatkozatot fogadott el a szlovákiai fejlemények kapcsán.
Az Argumenti i Fakti címû hetilap összeállítása szerint az egykori Szovjetunióban a monumentális propagandisztikus emlékmûvek voltak divatban, s a népszerûségi listán a pálmát vitathatatlanul Lenin vitte el, hiszen nem volt olyan település, amelynek központi terét ne a proletár forradalom egykori vezetôjének szobra ékesítette volna.
Napjainkban az orosz városokban viszont egyre-másra szaporodnak a humoros emlékmûvek.
Ez év nyarán "költözött be" a Fekete-tengeri üdülôvárosba, Szocsiba, a télikabátos ló szobra. A sajátságos emlékmû elkészítéséhez 80 kilogrammnyi vízvezetékcsô és néhány napi munka szükségeltetett. A lovacskát pillanatok alatt megkedvelték a helybéliek, akik, ha elmennek mellette, egy kis aprópénzt dobnak a paci szerencsehozó serlegébe. Rosztov-na-Donu egyik közterét a bronz borbély szobra ékesíti: a fém hajszobrász székébe szívesen ülnek a város legszebb leányzói.
Cseljabinszkban és Nyizsnyij Novgorodban a sétálóutcákat lépten-nyomon ember nagyságú szobrok díszítik. Mindkét városban a legnépszerûbb a divatdáma, aki egy valódi tükör elôtt illegeti magát.
Krasznojarszkban a kutyáját sétáltató részegnek emeltek szobrot, Uljanovszkban, Lenin szülôváro-sában pedig az anyósnak terveznek szobrot állítani.
Az Európai Néppárt (EPP) három tagpártját – a Demokrata Pártot (PD), a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot – támogatja a november 25-i európai parlamenti választásokon – mondta hétfôn Bukarestben Wilfried Martens, az EPP elnöke.
A politikus Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést, a nap folyamán pedig részt vett a DP jelöltjeit bemutató ünnepségen. Markó a megbeszélés után a sajtónak elmondta: Martens közlése szerint az EPP lisszaboni elnökségén döntés született arról is, hogy független jelöltet nem támogatnak a választásokon.
"Wilfried Martens tagadhatatlanul kampánycéllal jött, mégpedig a Demokrata Párt jelöltjeinek bemutatási ünnepségére" – mondta Markó, hozzáfûzve, hogy vele is a kampányról tárgyalt az RMDSZ székházában. Megegyeztek abban, hogy az RMDSZ egyik rendezvényére el fog jönni az Európai Néppárt fôtitkára, Antonio Lopez-Isturiz, és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot is segíteni fogják.
A megbeszélésen szóba került a Lisszabonban elfogadott európai uniós egyezménytervezet is, amelyet az egyes tagországoknak is el kell még fogadniuk. Martens reményét fejezte ki, hogy 2008-ban ez meg is történik, és az egyezmény még a 2009-es európai választások elôtt érvénybe léphet. Ez sokkal könnyebbé tenné az Európai Unió mûködését – állapította meg Markó és Martens.
Rossz választás lenne a referendum megszervezése az egyéni szavazókörzetes választás ügyében, mivel a nyilvános vitára európai és belpolitikai kérdések is hatnának, jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfô kedden.
"Két külön dologról van szó. Egyébként is, nem tudom, ha meg kellene adnunk a lehetôséget az államelnöknek, hogy részt vegyen a választási kampányban. A referendum rossz választást jelentene, mivel össze fogjuk keverni a belpolitikai vitákat az európai kérdésekkel" – mondta Tariceanu.
Emlékeztetett arra, hogy a PNL a Pro Democratia Egyesülettel együtt támogatja a parlamentbe benyújtott egyéni szavazókörzetes választás variánsát, amelyet a PD tagjai is aláírtak.
A kormányfô felhívta a figyelmet, az egyéni szavazókörzetes választás bármely variánsa nem veheti el a jogot a lakosság többségétôl, hogy képviseltesse magát a parlamentben.
A kormányfô ismét hangsúlyozta, vállalja a felelôsséget a parlament elôtt az egyéni szavazókörzetes választás törvénytervezetéért, ha úgy látja, hogy a keddre és szerdára beütemezett viták a parlamentben különbözô okok miatt fennakadnak. A választási törvénnyel foglalkozó parlamenti bizottság kedden véglegesítette az egyéni szavazókörzetes választás bevezetésére irányuló törvénytervezetet, a bizottsági jelentést 9 mellette szavazattal fogadták el. Az RMDSZ képviselôje tartózkodott. A törvénytervezetet elküldik a szenátusba.
Bukarestben a Mezôgazdasági Minisztérium elôtt hétfôn kezdôdött el az Agrostar szakszervezet és a szarvasmarha-tenyésztôk szakszervezete tagjainak háromnapos tiltakozása. Az "Állattenyésztés temetésén" (a jelképes koporsó felirata) megyénkbôl egy 17 tagú küldöttség vett részt Boca Iacob, a Maros megyei szarvasmarha-tenyésztôk elnökének vezetésével.
Boca Iacob tegnap megkeresésünkre elmondta, hogy a tiltakozásra nagyon sok megyénkbeli gazda, állattenyésztô jelentkezett, de az út, a fôvárosi szállás költségeit az érdekvédelmi egyesület csupán 17 személynek tudta fedezni. Hétfôn a tiltakozás a Mezôgazdasági Minisztérium elôtt reggeltôl 14 óráig tartott, 12 megye képviselôi voltak jelen (kedden és szerdán újabb megyék küldték el képviselôiket). A minisztériumban Albu I. államtitkárral folytattak tárgyalást a tüntetôket képviselô bizottság tagjai, akik között ott volt Boca Iacob is. Többpontos petíciót nyújtottak át, amelyben az állatlétszám, a tejtámogatási rendszer, az APIA tevékenységének visszásságaira, hiányosságaira hívták fel a szaktárca, a kormány figyelmét. A szarvasmarhánkénti 500-600 lejes támogatás, a tej minôségi támogatása késik. Követeléseik között szerepel a támogatási törvény módosítása, vagyis legyenek jogosultak a támogatásra az egy-két szarvasmarhát tartó gazdák is. A tüntetôk továbbá követelték, hogy az elkövetkezô idôszakban az Agrostar és a szarvasmarha-tenyésztôk szakszervezetének közös országos bizottsága vegyen részt a mezôgazdaságot és állattenyésztést érintô törvények kidolgozásában, a jogszabályozás aláírásában. A követelések rendezésére az államtitkár ígéretet tett.
A Népújság kérdésére válaszolva Boca Iacob kijelentette: – Hogyha e héten nem történik konkrét intézkedés a minisztérium részérôl, október 29-én felvonulunk a parlament elôtt. Amennyiben a parlament is figyelmen kívül hagyja követeléseinket, elhatároztuk, hogy 500 tagú küldöttség fog Brüsszelbe utazni követeléseink érvényesítése céljából.
Az állattenyésztôk, gazdák tiltakozó akciója ma ér véget.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátusi frakciójának elnöke azt követeli, zárják ki az RMDSZ-t a kormányzásból, és tiltsák meg a szövetségnek, hogy részt vegyen az európai parlamenti választásokon.
A hírhedten nacionalista politikus kedden beadványt nyújtott be a Szenátus Állandó Bürójához, amelyben súlyosan törvényellenesnek nevezi Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György, az RMDSZ európai parlamenti képviselôjelöltjének kijelentését, miszerint a szövetség "kérni fogja Európától Székelyföld területi autonómiáját". Funar ugyanakkor kifogásolta az RMDSZ "Új honfoglalás" jelszavát, valamint azt is, hogy az RMDSZ kampányrendezvényein elhangzott a magyar himnusz.
Az elmúlt napokban több román párt képviselôje is hevesen támadta az RMDSZ elnökét amiatt, hogy kifejtette, az RMDSZ kitartóan küzd Székelyföld területi autonómiájáért.
Mint ismeretes, Markó Béla szövetségi elnök a hét végén, az RMDSZ Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Nagyváradon tartott kampányrendezvényein kijelentette, az erdélyi magyarságnak új honfoglalást kell véghez vinnie, vissza kell szereznie anyagi javait, jogait, méltóságérzetét, minden emberi és erkölcsi értékét és az együttlétet a magyar nemzettel.
Beadványában Funar felkérte a Szenátus Állandó Büróját, kezdeményezze a kormányfônél és az államelnöknél az RMDSZ kizárását az országos és területi kormányzati intézményekbôl, tiltsák meg a szervezet indulását az európai parlamenti választásokon, kezdeményezzenek bûnügyi eljárást a legfelsôbb ügyésznél, és harminc napig zárják ki az RMDSZ-frakciót a szenátus munkálatairól.
Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt vezetôje hétfôi sajtótájékoztatóján azt rótta fel a szövetségnek, hogy választási hirdetéseiben területi autonómiára és a szülôföld visszafoglalására "uszít". Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke az ország területi integritása elleni merényletnek nevezte a kijelentéseket, szerinte államellenes bûncselekmény, az ország területi integritásának veszélyeztetése Erdély helyzetét Dél- Tiroléhoz hasonlítani. A napokban Emil Boc demokrata párti elnök, Adrian Paunescu szenátor és Lucian Bolcas, a PRM politikusa is élesen támadta az RMDSZ elnökét.
Szombaton délelôtt a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között osztották ki a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség Mákvirág- és Ezüstgyopár-díjait.
A különbözô országos és nemzetközi versenyeken díjazott középiskolás diákok teljesítményérôl pályázat alapján döntötték el, hogy minden megyébôl ki az a négy diák, aki a jutalomban részesül. Megyénkbôl az elmúlt évben szerzett elismerésekért Nagy-Kórodi Enikô, a segesvári Mircea Eliade Fôgimnázium X.-es tanulója, valamint Bakos Katinka XI.-es, Kántor Lajos XII.-es és Máté Antal Koppány egyetemi hallgató részesült a Mákvirág-díj különbözô fokozataiban (mindhárman a Bolyai líceum jelenlegi vagy volt diákjai). A kiváló teljesítményt nyújtó tanulók rendkívüli eredményeinek négy évvel ezelôtt bevezetett elismerése a bronz, ezüst, arany és gyémánt Mákvirág-díjjal történik. Ez utóbbit a négy éven át tartó folyamatos élvonalbeli szerepléssel lehet kiérdemelni. Máté Antal Koppány aranydíjat vehetett át.
A pedagógusi életmû elismerését tükrözô, kétévente kiosztott Ezüstgyopár-díjat megyénkbôl öt tanerônek ítélték oda. A kitüntetettek Tóth Irma óvónô Dicsôszentmártonból, Nagy Olga, a marosvásárhelyi Schiller általános iskola magyartanára, Nagy Csaba, a marosszentgyörgyi Szent György iskola igazgatója, Lozsádi Attila nyugalmazott testnevelés tanár, aki a marosvásárhelyi volt 6-os számú iskola aligazgatói tisztségét töltötte be. Post mortem Józsa Gerônek, a Mûvészeti Líceum egykori magyartanárának a tevékenységét díjazták.
Országos szinten 54 diák kapott Mákvirág- díjat. Különösen büszkék lehetnek azok a megyék, ahova gyémántdíj is került, ami diák és tanár teljesítményét egyaránt minôsíti. Összességében pedig jó tudni, hogy olyan nemzedék bontogatja szárnyait, amelynek vérévé vált a mind többet akarás és az is, hogy a versenyhelyzetet uralni kell.
Ami nem véletlen, hisz a diákok mögött olyan pedagógusok hadrendje áll, akik a szakma és a közélet területén is figyelemre méltó teljesítményt értek el. Ilyenkor döbben rá az ember, hogy milyen szellemi erôforrás mûködik a halmi határtól a fôvároson át Temes megyéig, milyen változatos és gazdag pályát futottak, futnak be azok, akik a tanítást hivatásként vállalták, végezték és végzik.
Az idei ünnepségen jó volt hallani, hogy az
oktatómunkával együtt a vezetôi tisztséget
betöltô, a tankönyvírást és
szerkesztést, a mûvelôdési élet
irányítását és vezetését
vállaló pedagógusok mellett Ezüstgyopár-
díjat kaptak azok is, akik óvónôként,
tanítóként vagy szaktanárként egy
életen át
"csak" (?) a katedrán végezték
munkájukat, de olyan szeretettel és olyan
kisugárzással, ami mély nyomot hagyott
tanítványaik lelkében.
– Ezt a díjat nemcsak a magam, sok becsülettel helytálló kollégám nevében veszem át nagy-nagy boldogsággal, miközben azokra a diákjaimra gondolok, akik bármilyen szakmát választva elkötelezettjei maradtak az irodalomnak – válaszolta kérdésünkre Nagy Olga, a marosvásárhelyi Friedrich Schiller Általános Iskola magyar szakos tanára. Nagy Olga kiadványok egész sorát felölelô tudományos munkássága mellett nemzedékeket oktatott az anyanyelv, az irodalom, a vers, a helyesírás, a helyes beszéd, az értô és érzô olvasás, a színpadi mozgás szeretetére. Olyan pedagógus, akinek mindig sikerült befejeznie a tananyagot, akinek nincs gyenge tanítványa, mert következetes szigorral mindenkire van ereje és kitartása figyelni… A tananyag érdekes, színes és pontos oktatása mellett azért marad meg tanítványai emlékezetében, mert emberként is számba veszi ôket, hozzájuk hajol, átéli és megérti bánatukat és örömüket… a lélektôl lélekhez szóló "osztályfônöki magyarórákon" – ahogy a tanárnôrôl szóló méltatásban olvasható.
– Sokszor gondoltam arra, hogy közel negyvenéves következetes munkámért nem fognak nekem szobrot állítani. Az Ezüstgyopár-díj átvételekor mégis azt éreztem, hogy egy kis darabot kaptam ebbôl a "szoborból", a türelemmel és szeretettel végzett munkáért a legkisebbek körében. Hosszú út volt ez a 38 év az óvónôi pályán az enyedi képzôtôl Bárdoson és Magyarsároson át Dicsôszentmártonig – nyilatkozta Tóth Irma, a Kis-Küküllô menti városban mûködô 4-es számú napközi otthon magyar csoportjának óvónôje. Kollégái szerint az iskolába érkezô gyerekek jó felkészültsége igazolja az óvónô kitartó, színvonalas és odaadó munkáját. Amibe beletartozik, hogy szabad idejében népdalokat gyûjt gyerekek számára, amely által a néphagyományokat és népszokásokat ápolja és ülteti át a gyerekek lelkébe, megerôsítve így nemzeti öntudatukat.
– Nem vártam, nem is álmodtam ilyen kitüntetésrôl, hisz egész életemen át csak a tôlem telhetô módon a munkámat végeztem. Jó érzés ennyi kiváló eredményt elérô kolléga között lenni. Nyugdíjasként pedig találkozni azzal a korosztállyal, a legkisebbekkel, akiket eddig nem volt alkalmam oktatni, s akiknek csillogó szemében látom a lelküket is… – nyilatkozta Lozsádi Attila, a "torna bácsinak" nevezett testnevelés tanár, aki az évek során egy sportterem nélküli iskolában igen nagy nehézségek között dolgozott, s mégis meg tudta szerettetni tanítványaival az testnevelésórákat.
Nagy Csaba román–magyar szakos tanár a sorozatos bôvítés nyomán a megye egyik legszebb tanintéze-tévé változtatta a marosszentgyörgyi Szent György iskolát, s elkészültek a tervek az óvoda és a sportterem felújítására is. A díjátadáson nem lehetett ott, mivel a szentgyörgyi iskolában a nyugdíjas kollégákat fogadták és ünnepelték.
– Olyan ember, aki … számára az iskola a második otthont jelentette, ahol több idôt töltött, mint családja körében, akinek élete célja az, hogy maradandót alkosson s hagyjon maga után, aki tudja, hogy az iskola a társadalom alapja, s ezért tenni kell, építeni, téglát téglára rakni, önzetlenül áldozatot kell hozni érte, s mindezt úgy, hogy igazi tanár, tisztelt és megbecsült igazgató, nemes lelkû ember maradjon… olvasható a tanár kolléga által írt laudációban.
– Nevelô, népmûvelô, tudományos kutató, iskolaigazgató és elsôsorban irodalomtanár volt, aki felismerte a diákszínjátszás fontosságát a nevelésben, s aki jól tudta az élményszerû irodalomórák eredményességének titkát. A hatvanas években a diákjai által szerkesztett színvonalas irodalmi lapot támogatta. Betiltott versmatinék után elkeseredetten állt diákjai mellé. Lelkesen támogatta a zene vagy a képzômûvészet iránt elkötelezett tanulóit, s nem egy diákját késztette pályamódosításra a színmûvészet vagy az irodalomtanári hivatás felé – hallottuk a Józsa Gerôrôl, a Mûvészeti Líceum volt tanáráról írott értékelésben, aki post mortem kapta meg a kitüntetést, s lánya vette át a díjat.
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Szabó Béla, Magyarország Csíkszeredában székelô fôkonzulja. A pedagógus kollégák által írt méltatásokat Szôcs Judit alelnök olvasta fel, az érmeket, kitûzôket és az alkalomra kinyomtatott füzetet Lászlófy Pál, a pedagógus-szövetség elnöke, Pál Ferenc és Matekovits Mihály alelnökök adták át. A hangulatos bevezetést a Balla Erzsébet és Keresztes Margit vezette jobbágytelki táncosok biztosították. A vendégeket Márton Zoltán, a TOK igazgatója köszöntötte.
A X. Bernády-napok rendezvényei október 26-án és 27-én zajlanak Marosvásárhelyen. Az alábbiakban ismertetjük a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány kuratóriuma által szervezett eseménysor mûsorát.
Az elsô napon, pénteken 12 órakor diákvetélkedô színhelye lesz a Bolyai Farkas líceum díszterme. A középiskolások háromtagú csapatai a Bernády György iskolavárosa témakörben mérik össze tudásukat.
17.30 órától a Kultúrpalota I. emeletén a Bernády-emlékszoba avatására kerül sor. Ugyanitt kiadói újdonság is várja a közönséget. Könyvbe foglalva válnak elérhetôvé jelentôs Bernády-emlékiratok. Az egykori polgármester nevét viselô alapítvány szép képanyaggal, Plájás István fotóival gazdagította a kötetet. Közremûködik Sebestyén Aba színmûvész.
Este 7 órai kezdettel a Nemzeti Színház nagytermében a város és lakossága szolgálatában kitûnt újabb személyiség veheti át a Bernády-emlékplakettet. Majd a budapesti Orosz Zoltán harmonikamûvész és zenekara tart rendkívüli hangversenyt, amelyre a belépés díjtalan.
Szombaton 10.15 órakor a református temetôben a polgármester sírjánál, 10.30-kor a Teleki Ház elôtti szobránál lesz koszorúzás. 11.30 órakor a Bernády Házban a kisiskolások rajzversenyének a kiértékelése és a díjkiosztás zajlik.
12 órakor ugyanott nagy érdeklôdésre számot tartó emlékkiállítás nyílik. A legendás alkotó, a diákkorában néhány évig Marosvásárhelyen élt Szász Endre festményeibôl, grafikáiból kerül közönség elé reprezentatív válogatás.
Ragaszkodnak az Árpád-kori templomhoz
Kevesen tudják, hogy Marosfelfalu milyen felbecsülhetetlen történelmi értékeket rejt. Mindamellett, hogy az agyagbányában találták meg a megye legértékesebb bronzkori leletanyagát, köztük a híres trák fibulát is, a kora középkorban templom és Ferenc-rendi kolostor volt itt ispotállyal és iskolával. A kolostor maradványaiból csak töredékek kerültek elô. A református parókia udvarán álló Árpád-kori templom a 20-as években még teljes pompájában állt. Utána elhagyták, ma már romokban hever. Vajda Domokos lelkipásztor gondozásával elkészült a felújítási terv, amelynek megvalósításához támogatókat keresnek.
Az Árpád-kori templom szentélyét a felfedezett freskók, valamint a téglák "kora" alapján II. Géza király idejében 1160 – 1200. között építhették – meséli a lelkész. Valamikor itt haladt el a régi római út. A település ennek nyomán épült ki. Elôször hivatalosan 1319- ben említik dokumentumok Fellfalu, majd az 1332-es pápai tizedjegyzékben Villa Principis néven szerepel, Lövért pedig már 1228-tól jegyzik hivatalosan. Az Árpád- kori templomot a 19. században már halálra ítélték. 1850-ben átadják az új utat, amelyen ma is járnak a gépkocsik. A falu odébb költözött, felmerült egy újabb templom megépítésének gondolata. Az egyházközség úgy dönt, hogy a régit le kell bontani, s ennek kövébôl készüljön el az új. Mielôtt azonban falait ledöntötték volna, 1908-ban az egyházközség két mûvészettörténészt, Éber Lászlót és Jámbor Lajost küldte a helyszínre, akik alaposan megvizsgálták az épületet. Ôk fedezték fel, hogy a fehérre meszelt falak igen értékes freskókat takartak. Elôkerültek Szent Borbála és Szent Lôrinc portréi, a tizenkét apostol, Jézus pantokrátor alakja, a levétel a keresztrôl. Mindezeket lerajzolták. Ekkor derült ki, többek között, hogy a szentélyt II. Géza idejében építették, míg a hajó IV. Béla korában készült. A templomot Szent Egyednek (Aegidius) szentelik.
A két mûvészettörténész munkája eredményeként végül eldöntötték, hogy megmarad az épület. Más forrásokból, alapokból megépítik az új templomot. Az elsô világháború, az 1918-as országváltás, majd az ezt követô 1923-as agrárreform "halálra ítélik" a templomot. Az egyházközség már nem tud fenntartani két épületet. Az orgona Kisfülpösre kerül, a szószékkorona Idecsre, a parókián ôrzik az 1598-ban öntött harangot és az 1643-ban készült padot. Beszakad a zsindelytetô, tönkre mennek a falak. 1977-ben állagmegôrzési munkálattal megerôsítették az idôközben elromosodott falakat. Az igen értékes mûemlék templom restaurálásának terveit az idén készítette el Keresztes Géza mûépítész, Keresztes Gyula szaktanácsát követve az 1908-as leírások, rajzok alapján. Az építkezéshez szükséges vizsgálatok idején a templom falai mellôl emberi csontvázak kerültek elô. Ez feltételezi, hogy a templomkertben temetô volt. Még egy szomorú történeti bizonyítékra is rábukkantak. Nem messze a templom bejáratától tömegsírt találtak. A krónikák feljegyezték, hogy 1658-ban, a tatárjárás idején összegyûjtötték a falu népét, a templomba zárták és rájuk gyújtották az épületet. Feltételezések szerint az elmenekültek, s a garázdálkodást követôen hazatértek temették el hozzátartozóikat a sírba, amelyet néhány éve kereszttel jelöltek meg.
A tervek szerint egyelôre a tetôszerkezetet szeretnék újjáépíteni, hogy a gazdag történelmi múltat ôrzô templomot zarándokhellyé alakítsák. Nemcsak turisták számára, de itt szeretnék megszervezni jelentôsebb ünnepeiket, a történelmi megemlékezéseket.
A terv alapján a szászrégeni Demicons Kft. által készített költségvetés szerint a tetôszerkezet megépítése 187.735 lejbe kerül. Egyelôre erre keresik a pályázati, támogatási lehetôségeket. A dokumentációt eljuttatták a középítkezési minisztériumhoz, szeretnének pályázni az országos beruházási alaphoz. De egyelôre mindez csak szándék.
Az Árpád-kori templom mellett a református temetô helyén egy Ferenc-rendi kolostor is állt. Temetkezésekkor igen értékes leletanyag került elô. A krónikák feljegyezték, hogy 1427-ben Losonczy Dezsôfi János birtokos kért engedélyt V. Márton pápától egy kolostor építésére. A kolostor 1538 – 1540. között pusztult el vélhetôen valamilyen természeti katasztrófa miatt. Nyomai temetéskor kerültek elô. Felfedezték az altemplomba vagy a kriptába a lejáratot. Elôkerültek a kerengô nyomai, a kút, mi több, nemrég pusztult ki az az olajfa is, amelyet feltételezhetôen a szerzetesek a Szentföldrôl hozhattak ereklyeként. Azt tervezik, hogy a helyreállítás után egy múzeumot rendeznek be, ahova a kolostorból és a templomból elôkerült tárgyakat helyezik el.
Marosfelfaluban az átutazók több kapu elôtt kifüggesztett vöröshagyma-koszorúk közül válogathatnak. Nem messze a központtól Simon Rácz Máriától tudjuk meg, hogy a kiváló minôségû hagyma a Felsô-Maros mente éghajlatának és altalajának köszönhetô, ugyanis a talaj alatti sóvonulat alkalmassá teszi a környéket e zöldség termesztésére.
Csak porhanyós földbe lehet dugványozni a palántát, amelyet aztán többször kell kapálni, ritkítani, s mindezt csak kézzel, gépek segítsége nélkül kell végezni. Ha június elsejéig nem kerül földbe a palánta, nem lesz belôle jó hagyma.
Rácz Sándor mondja, 1957–1962. között hagymabegyûjtô központ is volt Felfaluban, ahol tonnaszámra vették át a zöldséget és szállították be a városba, konzervgyárakba, nagyáruházakba. Évente 8 – 10 vagonnyi is termett a községben. Mára a hagymatermesztés hobbi lett. Ebbôl nem lehet megélni, mondják Ráczék. A piacok tele vannak a környékbeli falvakból (Marosvécs, Hadbükk, Dedrád, Bölkény stb.) származó termékkel. Nehéz lépést tartani a konkurenciával. Így, kapu elôtt árulva jobban elkel, de van olyan nap is, amikor senki se vásárol. Azonban aki egyszer Felfaluból vásárolt hagymát, visszatér. Itthonról a moldvaiak kedvelik leginkább a vöröshagymát, a külföldiek közül pedig a magyarországiakon kívül hollandok, németek is rendszeresen visszatérô vásárlók. Nemcsak étkezésre használják, hanem díszítésre is. Ezért most már a hagyma mellé fokhagymafüzért és dísztököt is kínálnak. Ez utóbbiból volt olyan, amikor több százat is vásároltak. Különösen ilyenkor, idényben, áruházak, üzletek kirakatainak díszítésére.
Sajnos, a fiatalabb nemzedék már nem foglalkozik hagymatermesztéssel – mondják beszélgetôtársaim. Aki tehette, Szászrégenben vállalt munkát, nagyon sokan külföldön dolgoznak, parlagon maradnak a földek. Az utcai, fôút menti árusítást is tiltják, mert veszélyezteti a közúti forgalmat. Hiába biotermék a felfalusi hagyma, egyre kevesebbet vásárolnak belôle, lassan eltûnnek a kapukból a hagymakoszorúk.
Az alig két éve alakult felfalusi Bíborka néptáncegyüttes eddig számos bel- és külföldi meghívásnak tett eleget. Felléptek már a budai várban, Ausztriában, több hazai ünnepségen és szeptemberben sikerült Gyöngykoszorú-találkozót is szervezni. A néptánchagyomány és ének halottaiból támadt fel, hiszen néhány évvel ezelôtt a fiatalabb nemzedék csak hallásból tudta, hogy van sajátos felfalusi táncrend és népviselet.
Az együttest Kovács Hajnal vállalkozó hozta létre, lefilmezte, összegyûjtötte az öregek táncát s hozzáértô oktatók segítségével az örökséget átadta a fiataloknak.
– Az RMDSZ helyi tanácsosai, elöljárói öt évvel ezelôtt vetették fel a gondolatot. Valamit tenni kellene a fiatalságért, azért, hogy összetartsanak, megmaradjanak magyarnak itt, az igen vegyes etnikumú Felsô-Maros mentén – meséli Kovács Hajnal, majd folytatja.
– Az ötlet kivitelezését senki nem vállalta. Az egyetemi évek alatt Kolozsváron táncházba, Hargita-bálokba jártam, s amikor hazakerültem, több év után elmentem egy karácsonyi bálba. Megrökönyödve tapasztaltam, hogy a fiatalok nem ismerték, nem is akartak hallani a néptáncról. Én a felfalusi bálokban tanultam meg a néptáncot. A férjem ismert egy zenészt a Maros Mûveszegyüttesbôl, ôt kérte meg, javasoljon valakit szakmai irányítónak. Így vettük fel a kapcsolatot Duka Szabolccsal, az együttes táncosával, aki szívesen elvállalta az oktatást. Aztán híre ment a faluban, hogy lesz tánccsoport. Nem kellett különös reklám. 15 – 20-an jöttek el az elsô próbákra, amelyeket 2005 szeptemberében kezdtünk el. Anyagi támogatónk a Kovács Trade Company Kft. és a Flexbau Kft. Mivel részt vettünk különbözô hazai rendezvényeken, ünnepeken, Gyöngykoszorú-találkozókon, hírünk ment. Meghívást kaptunk Magyarországra, s az üzleti kapcsolatok révén eljuthattunk az osztrák Dorfstettenbe is. Elôször nyárádmenti táncrenddel kezdtünk, aztán nagy örömömre, az idôsebbek segítségével megtanítottuk a sajátos felfalusi táncrendet is. Többször szerveztünk nótaestet gyûjtés céljából, ahova elhoztuk az idôsebbeket is. Lefilmeztük az öregek táncát, ezt is betanulták a gyerekek. Aztán megkértem az idôseket, mutassák meg, milyen volt a viselet. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy amit népviseletnek mondtak, az tulajdonképpen múlt századbeli ünneplô "kimenô" ruha volt. Az 1940 után készült régi fényképeken is mind ilyenben voltak elôdeink. Mivel édesanyám, nagyszüleim is szabók voltak, tôlük is érdeklôdtem. Ekkor derült ki, hogy volt egy "nagy gárnéros" viselet. Folytattam a kutatást, ameddig elôkerültek korábbi fényképek is. Ezek alapján a már meglévô három rend viselet mellé elkészült a többi, amelyet édesanyám, Baki Irén varrt.
Ma a nagycsoportban 18-an, a kiscsoportban, amelyben óvodások, kisiskolások vannak, 16-an táncolnak. S a felnôttek is érdeklôdnek a sajátos felfalusi tánc iránt.
Az utóbbi években Marosfelfalu összeépült Szászrégennel. Mit jelent a községbeliek számára a város közelsége?
Simon Mária: – Mindenképpen elônyt jelent a város közelsége. Elsôsorban munkahelyek szempontjából, mivel nagyon sok felfalui dolgozik Szászrégenben. Ezenkívül ott van a sok üzlet, ahol mindent lehet kapni. Az utazás sem gond, hiszen vannak járatok, de kerékpárral, akár gyalog is gyorsan be lehet jutni.
Pap Mária: – Számunkra nem jó a város közelsége. Amikor megépültek Szász- régenben a gyárak, tôlünk a fiatalok mind városra mentek dolgozni. Aztán miután nagyon sok vállalat csôdbe ment, hazajöttek, de itthon senki sem vállalt munkát, nem akartak mezôgazdaságban dolgozni, így inkább a külföldi munkahelyeket választották, s aki már elment, az haza se akar többet jönni. Elnéptelenedik a falu.
Pop Andrei: – Hát hogyne lenne jó! Bemegyünk a városba, ott van szórakozási lehetôség. Ha meg bármire szükségünk van, most már mindent vásárolhatunk. Nincs is távolság a két település között, ezért mintha nem is falun laknánk, hanem Szászrégen külvárosában.
Pap János: – Hátrányt jelent a város, mivel elvonja tôlünk a vállalkozókat, a befektetéseket. Aki teheti, oda megy dolgozni, de ide nem jön senki vállalkozni. Így nincs adófizetô vállalatunk, szegény a település. Ezenkívül kulturális szempontból is hátrányos. Eddig minden rendezvényt Szászrégenben szerveztek, nálunk kevés volt. A megalakult tánccsoport egy kicsit megmozgatta az embereket, de addig mindenki csak a városba járt, ha volt valamilyen esemény.
Ajtay Péter: – Sajnos, csak hátrányunk származott a városból. Amink volt, mármint gazdaságilag, minden tönkrement. Nincsenek itt munkahelyek, semmi nem történik. Minden a város köré összpontosul. Persze, jó dolog, hogy ott több mindent beszerezhetünk és könnyebben intézhetjük jogi, meg egyéb gondjainkat, de ha összevetjük az elônyöket és hátrányokat, talán ez utóbbiból több van.
Manapság mindenki könyvel – válaszolja nem titkolt iróniával kérdésünkre egy könyvszakértô. Kijelentése túlzásnak mondható, azonban az érvényben lévô számviteli törvény legújabb módosításából is fontos cikkelyek esetében hiányoznak a megszorító intézkedések, így aztán nem csoda, hogy a kisebb cégeknek esze ágában sincs betartani a törvényt. Pedig a törvényhozó szándéka jó: a felelôsséget szakemberre hárítani, rendet teremteni ezen a területen. Ami el is kelne, hiszen megyei szinten 25.882 bejegyzett gazdasági egység számvitelét nem lehet laikusokra bízni.
Az 1991. évi 82-es, 2005-ben újraközölt számviteli törvényt idén július 27-én módosította a képviselôház. A gazdasági egységeket érintô cikkelyekben a legfontosabb változásnak a szakemberek azt tartják, hogy az évi 50.000 eurónál kisebb üzleti forgalmú cégek esetében immár nem az ügyvezetô felel a könyvvitelért, nem írhatja alá az éves mérleget. A felelôsség a könyvszakértôre vagy esetenként a cég által alkalmazott közgazdászra, fôkönyvelôre hárul. A számvitelt ugyanis vagy a cég keretében kialakított ügyosztály végezheti, vagy pedig egy "külsô" céget bízhatnak meg vele. Pop Mária, a Maros Megyei Könyvszakértôk Testületének ügyvezetô igazgatója szerint a cégek keretében létesített ügyosztályt felsôfokú gazdasági végzettséggel rendelkezô fôkönyvelônek vagy gazdasági igazgatónak kell vezetnie, ami gondot jelenthet, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy leginkább középfokú végzettségû alkalmazottak könyvelnek. A törvény szerint a számvitelt szerzôdéses alapon "kiadhatják" külsô, könyvelésre szakosodott cégnek vagy könyvszakértônek, aki tagja kell legyen a Könyvszakértôk Testületének (CECCAR). Maros megyében közel húszezer kft., rt. könyvelését kell elvileg elvégezniük a könyvszakértôknek, miközben a CECCAR mintegy 600 felsôfokú végzettséggel rendelkezô tagot számlál a megyében. Pop Mária szerint ez nem jelent tényleges gondot, hiszen egy könyvelésre szakosodott cég akár 70 céget is könyvelhet, ha jól felkészült.
– Nagy a felelôsségük, félnek is eléggé, hiszen felelnek azért, amit aláírnak. Ezért kötelezô malpraxis-biztosításuk is van. De nagyon sok cég a másik megoldást választja: külön könyvelési osztályt létesít és munkaszerzôdéssel alkalmaz közgazdászt. Az igazi probléma ott van, hogy sokan feketén könyveltetnek illetve könyvelnek, otthon, mindenféle szerzôdés nélkül, vagy 2 órás szerzôdésekkel. Ezt nem követi senki, és ha adott esetben összeadnánk a szerzôdésekben szereplô órákat, kiderülne, a könyvelônek még alvásra sem jut ideje. Ez illegális konkurencia és senki nem tesz ellene semmit – jelentette ki az elnöknô. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a pénzhajszában a "fináncosok" sem riadnak vissza egy kis pluszkeresettôl, ami nem éppen etikus meg törvényes, és szólni érdemes a mérnökök hadáról, akik egy-két tanfolyam, vizsga után "átmentek" könyvelôbe, vagy az informatikusokról, akik elengedhetetlen "kellékei" a könyvelôknek.
Ramona Neag egyetemi elôadótanár, a CECCAR megyei elnöke szerint szükség volt a változtatásokra, hiszen Romániának is igazodnia kell a nyugati társadalmak gazdasági rendszeréhez. Nehézkesen jutottak el odáig, hogy viszonylag jó számviteli törvény szülessen, hiszen a CECCAR nem politikai szervezet, így aztán nehéz kilobbizni a jogszabály-módosításokat. A júliusi törvénymódosítás is legalább egy évig vajúdott, de végül is sikerült tisztázni a felelôsségeket. Ennek ellenére elismerte, hogy az alkalmazással gondok adódhatnak. Mert mi ösztönözné a cégvezetôket arra, hogy betartsák a jogszabályt, amikor gyakorlatilag senki nem követi, ellenôrzi ezt, amikor semmilyen megszorítás nincs arra az esetre, ha valaki a könyvelését nem szakemberrel végezteti. Az elnök szerint e hiányosságok ellenére a cégeknek nem kibújniuk kellene a törvény alól, nem a kiskapukat kellene megkeresniük, mert elôbb-utóbb kiderül a turpisság, a hivatalos iratok, ha nem a törvényben elôírt szakember láttamozta ezeket, semmissé válhatnak, ami esetenként – például egy egyszerû bankhiteligényléskor stb. – hátrányba hozhatja a vállalatot. Márpedig sosem lehet tudni...
Adina Bercea, a Maros Megyei Cégjegyzék vezetôje szerint a pénzügynél a gazdasági egységek által leadott flopin a programot végigfuttatják, ennyibôl áll az ellenôrzés. Sem ott, sem a cégjegyzéknél (az évi mérlegeket mindkét helyre be kell nyújtani) komolyabb ellenôrzés nem történik.
– Naponta több száz mérleget adnak le. Ki ellenôrizze ezeket? Lehetetlenség. Egyébként is, nincs annyi ellenôrünk, mint ahány adócsaló van. Olyan ez, mint a számítógépvírusokkal: a vírusprogram-készítôk mindig az antivírusprogram-készítôk elôtt járnak. Nincs jegyzékünk a CECCAR-tagokról sem. De egy normális és jóhiszemû társadalomban nem a gyanút, hanem a bizalmat elôlegezik meg. Ha egy könyvelésre szakosodott cégnek van egy jó számviteli programja, akár 100 cég könyvelését is végezheti. Az lehetséges, hogy nem szakember könyvel, de az a lényeg, ki teszi rá a pecsétet – mondta. Adina Bercea szerint az történik, hogy a kormány egyik kezével megpróbál rendet teremteni ezen a területen is, de képtelen végigvinni a dolgot. Úgy véli, arra is oda kellene figyelni, hogy azon cégek, amelyek könyvelésre, gazdasági tanácsadásra szakosodtak, kötelezô módon könyvszakértôket alkalmazzanak. Vagyis olyan szigorú kritériumokat kelljen teljesíteniük, mint amilyeneket az orvosi társaságok, kft.-k esetében megkövetel a törvény. Ez utóbbiakat vérre menôen ellenôrzik, a könyvelésre szakosodott cégeket viszont nem.
Több vállalkozót is megkérdeztünk, ismeri-e a számviteli törvény legújabb módosításait, ám a válasz nemleges volt. Úgy tûnik, nem is fontos számukra, hiszen "minden jól van úgy, mint eddig", ha eddig leadták a mérleget, és nem volt gond, akkor miért változtassanak? – kérdezett vissza F.I. Szerinte a kis cégeknek ez csak pluszköltséget jelent, hiszen munkaszerzôdéssel alkalmazni egy könyvelôt vagy közgazdászt nem olcsó, ki az, aki 7-800 lejért vállalja ezt a munkát? "Elég sokba kerül megfizetni azt is, aki ráteszi a pecsétet a mérlegre. A feleségem megcsinálja a könyvelést számítógépen, nem olyan bonyolult. Csak el akarják bonyolítani az egészet, a kisvállalkozókat akarják megölni. Hogy megint valakiket gazdagítsanak". Egy nagyvállalat képviselôje ezzel szemben úgy véli, a könyvelést érdemes átvizsgáltatni egy második, számvitelre szakosodott céggel, hisz biztosabb így. Nem számít, hogy sokba kerül, de még többe kerülhet, ha hibáznak. Cégvezetô mondta el, hogy középfokú végzettségû könyvelôje évek óta végzi ezt a munkát, és mivel megbízik benne, inkább fizeti a tanulmányi költségeit közgazdaság szakon, minthogy szakértôt alkalmazzon.
Ezek után egyetérthetünk azzal, amit Aurora Czimmerman, a közpénzügyi igazgatóság osztályvezetôje mondott, miszerint az adminisztrátorok érdeke elsôsorban, hogy korrekt számvitel készüljön a cégrôl, hiszen hiba esetén a fôkönyvelô, gazdasági igazgató, könyvszakértô vonható felelôsségre, neki kell kifizetnie az okozott kárt. Csak az érthetetlen, hogy egy törvény kidolgozásakor miért kell mindig meghagyni a kiskapukat? Miért nem lehet világos, mindenkire érvényes jogszabályt megszavazni, ami alól nem lehet olyan könnyen kibújni? Vagy ez a törvény is csak porhintésnek készült Európa felé?
a bejegyzett kft.-k, rt.-k, engedélyezett magánszemélyek és családi vállalkozások száma 25.882 (utóbbi két kategória 8.362), 217 aktív számvitelre, számvitel- ellenôrzésre, pénzügyi tanácsadásra szakosodott kft., 517 üzleti és vállalatvezetési tanácsadásra szakosodott kft. illetve 373 vállalatoknak szolgáltatásokat nyújtó kft. van.
Teremfoci
Úgy tûnik, hullámvölgybe kerültek a City’us teremlabdarúgó-csapatai, vasárnap a második vonalban nagy meglepetésre kikaptak a sepsiszentgyörgyi Spicom otthonában. Annak ellenére, hogy a csapat még mindig 9 ponttal vezeti a tabellát, játékuk kívánnivalót hagyott maga után.
Hétfô este mintha le akarták volna másolni a másodosztályú együttes teljesítményét, az A-divíziós City’us hazai pályán, a vásárhelyi Sportcsarnokban veszített a Futsal Craiova ellen. Bár nagy volt az öröm a tavalyi bajnok CIP Déva elleni 2-2 után, ez a nem várt gyenge teljesítmény letörte a vásárhelyi szurkolókat.
City’us: Carlao, Ungur, Popescu, Raphael, Ciurtin, Kacsó, Bejenaru, Nuno Miguel, Rodrigo, Zico, Paulo Ferreira, Paulo Faria.
Craiova: Rizan, Mihalache, Bugala, Cioboiu, Alecu, Relea, Apostol, Mihalache, Arnautu, Nuliu, Stancuta, Guran.
A vásárhelyiek az alábbi felállítással léptek pályára: Carlao – Ciurtin, Nuno Miguel, Paulo Ferreira, Paulo Faria, míg a vendégek a Rizan – Bugala, Cioboiu, Mihalache és Stancuta összeállítással kezdték a mérkôzést. Bíráskodtak: Robert Ghioane (Bákó) és Gabriel Caloian (Buzau). Megfigyelô: Pompiliu Cosconea Buzauból.
A mérkôzés 2. percében a vendégeknek
jegyzik be az elsô találatot, amelyet a City’us
dominanciája követ, kevés sikerrel. A 15. percben Arthur Melo
csapata mind az öt emberét támadásra
mozgósítja, a kapus Carlao pedig a
középpályán várja a támadás
végkimenetelét. A lövését az ellenfél
hálóôre akadályozza meg, aki a labdát
Releának továbbadva, 2-0-ra növeli az elônyt.
Két perccel a félidô vége elôtt Faria szerzi
meg csapata becsületgólját. A második
játékrészben sokkal kiegyensúlyozottabban
játszottak a csapatok, mindkét kapunál helyzeteket
alakítottak ki, de mind Carlao, mind Rizan hárítja a
lövéseket. Popescu kiegyenlít, majd a kispadon
ülôk nagy örömére Rodrigo vezetést szerez a
házigazdáknak. A 35. percben a craiovaiak játékosa,
Relea egy ellentámadásból újra
kiegyenlíti az eredményt. A játék utolsó
percében az elôbbi gól szerzôje egy újabb
találattal idegenben vívja ki csapata gyôzelmét.
Poli Temesvár – Székelyudvarhely 0-1
Quasar Déva – Futsal Resicabánya 4-2
Moldocor Pt. Neamt – Csíkszeredai Municípiumi Sportklub2-4
Clujana Kolozsvár – United Galac 10-5
A következô, hetedik fordulóban a City’us Marosvásárhely a listavezetô Székelyudvarhely otthonába látogat. Az október 28-ára programált mérkôzést, a székelyföldiek kérésére, november 7-ére halasztották.
Ifjúsági labdarúgás
A marosszentgyörgyi ACS Kinder ifjúsági labdarúgóklub külföldön is bebizonyította, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a játéktudását. Október 13–18. között Calellában, egy Barcelonától 50 kilométerre található településen három korcsoporttal képviseltette magát a Copa Sant Vincent elnevezésû labdarúgótornán. A Bulgáriából, Romániából Dániából, Németországból, Olaszországból valamint Spanyolországból összesereglett 80 együttes között várakozáson felüli teljesítményt nyújtottak a marosszentgyörgyiek. A Pop Lupu Coriolan által felkészített 1993-as korosztály elsô, míg a Marginean Ovidiu vezette tizenkét évesek ugyancsak a dobogó legfelsô fokán végeztek, Moldovan Dan 1994-ben születettekbôl álló csapata a harmadik helyrôl lecsúszva a jó eredménynek számító negyedik helyet szerezte meg.
Az 1993-as korcsoportban szereplô Moldovan Razvannak a legjobb játékosnak járó díjat nyújtották át, míg a ’95-ös csoportban Stavila Bogdant gólkirályi címmel tüntették ki.
A díjátadásokat követôen a szervezôk tûzijátékkal kápráztatták el a Sant Vincent-kupa résztvevôit. A Komm Mit cég által szervezett versenyrôl egy jól sikerült vakáció élményével tértek haza a résztvevôk.
Pop Lupu Coriolan edzô így foglalta össze a Spanyolországban történteket: – Ez volt a legfontosabb turné, amelyen a fennállásunk óta eltelt három évben részt vettünk. Bár csapataink erejében bízva utaztunk külföldre, nagyon szép eredményeket értek el. Az elsô helyezés a továbbiakban hasonló szereplésre és az eredmények megtartására kötelez minket.
Október 14-én zajlott az országos röplabda kadettbajnokság elsô körének második fordulója.
Eredmények: Marosvásárhelyi ISK – Marosvásárhelyi Star Sportklub 3-0
A sportolókat Racolta Vasile tanár készítette fel.
Október 12–14. között Szatmáron rendezték meg a B-divíziós felnôtt bajnokság második fordulóját, ahol a marosvásárhelyi ISK a következô eredményeket érte el:
Marosvásárhelyi ISK – Craiovai ISK 3-9
Marosvásárhelyi ISK – Gyulafehérvári ISK 9-6
Marosvásárhelyi ISK – Szatmári ISK 1-9
A sportolókat Lupascu Romeo tanár készítette fel.
Ugyancsak jól szerepeltek a marosvásárhelyi sportolók az október 18–21. között Kézdivásárhelyen lezajlott országos egyéni gyermekbajnokságon.
A sportolókat Ungvári Imola és Lupascu Romeo tanárok készítették fel.
Október 13–21. között Predeal adott otthont az országos felnôtt bajnokságnak. A szuperliga eredményei:
A marosvásárhelyi ISK sportolói kettôs leigazolással, a Medicina Temesvár csapatánál Anton Teodor és Máté Katalin, a Contor Zener Arad csapatánál pedig Barátosi Dániel szerepelt a versenyen.
Férfiak: Anton Teodor a Medicina Temesvár csapatával második helyet ért el.
Barátosi Dániel a Contor Zener Arad csapatával harmadik helyet szerzett (9 mérkôzésbôl 6 pont, három nyert meccs és hat döntetlen).
Nôk: Máté Katalin a Medicina Temesvár csapatától a dobogó harmadik helyén végzett.
A sportolókat Fugulyán Gergely, valamint Barátosi József készítették fel.
A junior országos bajnokság negyedik fordulójának október 19–21. között Vajdahunyadon sorra került versenyén az alábbi eredmények születtek:
Kovács Hunor – 2. hely, 120 kg-os kategória
Molnár Antonio – 8. hely, 74 kg
A sportolókat Gyarmati Ferenc tanár készítette fel.
Öt százalékos az RMDSZ támogatottsága az INSOMAR felmérése szerint
Ha jövô vasárnap lennének a parlamenti választások, az RMDSZ öt százalékot szerezne meg az INSOMAR közvélemény-kutató intézet felmérése szerint. A felmérés adatai szerint a Demokrata Párt (PD) 42%, a Szociáldemokrata P. (PSD) 19%, a Nemzeti Liberális P. (PNL) 13%, az Új Generáció P. (PNG) és Nagyrománia P. (PRM) 5%, a Konzervatív P. (PC) és Liberális Demokrata P. (PLD) pedig 3%-os támogatottsággal rendelkezik. Markó Béla szövetségi elnök kilencszázalékos népszerûséggel szerepel az INSOMAR- felmérésben. Egy korábbi közvélemény- kutatás szerint az RMDSZ a parlamenti választásokon 5,2%, az európai parlamenti választások esetén pedig 5,4%- ot érne el.
Tíz prefektúra kapott narancssárga jelzésû hidrológiai figyelmeztetést kedd délután, további hét prefektúra pedig sárga jelzésût, tudatta a környezetvédelmi minisztérium. A tárca értesítései szerint az Országos Meteorológiai Intézet a Bakó, Brassó, Buzau, Kovászna, Dâmbovita, Gorj, Hargita, Prahova, Vâlcea és Vrancea megyék prefektúráinak küldött narancssárga jelzésû figyelmeztetést, a Botosani, Konstanca, Galac, Hunyad, Iasi, Tulcea és Vaslui megyék prefektúráinak pedig sárga jelzésût. A következô folyók medencéi érintettek: Strei, Temes, Berzeva, Krassó, Néra, Cserna, Zsil, Olt, Arges, Ialomita, Buzau, Râmnicu Sarat, Putna, Trotus, Beszterce, Moldova, Suceava, Bârlad, Prut és a dobrudzsai folyók.
A verespataki aranybánya érdekében tüntetett 200 bányász
A verespataki aranybányaterv engedélyeztetési folyamatának elhúzódása, valamint Magyarország elutasító álláspontja miatt tüntetett hétfôn Gyulafehérváron a kitermelési engedélyt kérvényezô Rosia Monatan Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat kétszáz alkalmazottja. Az RMGC dolgozói a Fehér megyei prefektúra épülete elôtt fejezték ki elégedetlenségüket amiatt, hogy a környezetvédelmi miniszter felfüggesztette az engedélyeztetési folyamatot, s ezért halasztódik a beruházási terv. A tiltakozók a Bányászat Jövôje elnevezésû szakszervezet tagjaiként arra hívták fel a hatóságok figyelmét, hogy állás nélkül maradnak, ha nem valósulhat meg az RMGC által Romániában tervezett beruházás.
Erdély legnagyobb juhvágóhídja épül Szilágy megyében
Szilágy megyében épül Erdély legnagyobb juhvágóhídja, amelyet már a jövô év februárjában fel is avatnának. A kétmillió eurós beruházás a tervek szerint nemcsak Szilágy megyét, hanem a környezô megyéket is kiszolgálná. A vágóhíd kizárólag juhok feldolgozására szakosodik, és az európai uniós elôírásoknak megfelelôen szerelik fel. Az egység technikai felszerelését és a hûtôkamrákat Olaszországból vásárolják meg. A februári nyitáshoz azért ragaszkodnak a befektetôk, hogy a húsvéti ünnepekre már az új, engedélyezett vágóhídról kerüljenek ki a juhtermékek.
Az Eurocopternek nem kell több az IAR Ghimbavból
Újrakezdik az IAR Ghimbav helikoptergyártó és légijármû-javító vállalat privatizációs pályázatát, miután a most lezárult pályázaton az egyetlen jelentkezô, a Eurocopter SAS France nem adott be javított ajánlatot a vasárnapi határidôig, írta a Rompres hírügynökség. Sajtóhírek szerint a francia cég körülbelül egymillió eurót kínált, de ezt a román kormány igencsak kevesellte ahhoz képest, hogy az IAR Ghimbav bruttó profitja tavaly 4 millió euró volt, írta a hírügynökség. Az IAR Ghimbav 64,89 százaléka a román vagyonügynökségé (AVAS). A cégnek 2001 óta már van együttmûködése a Eurocopter SAS France-szal, vegyesvállalat keretében, amelyben a francia cég 51 százalékkal vesz részt.
Báb- és marionettfesztivál Kolozsváron
"Többnyelvû" bábok találkoznak ezekben a napokban Kolozsváron: megkezdôdött a VI. Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiválja. A rendezvény több helyszínen zajlik, a Lucian Blaga Nemzeti Színházban, az Egyetemiek Házában, a Puck Bábszínházban, a Tisztek Házában és a Tranzit Házban. Piroskával, Hüvelyk Matyival és az Egy egér naplója címû elôadás hôseivel találkozhattak a bábszínházat kedvelô gyerekek és felnôttek a rendezvénysorozat nyitónapján. A fesztivál valóban nemzetközi, a kicsik és nagyok (hiszen felnôtteknek szóló elôadások is szép számmal akadnak) holland, portugál és francia társulatok elôadásait is megnézhetik, nem beszélve a Magyarországról érkezô pécsi és budapesti csapatról. Romániát bukaresti, marosvásárhelyi, botosani-i, aradi, bákói, gyulafehérvári és a kolozsvári társulatok képviselik.
Megújult Békéscsaba és Székelyudvarhely kapcsolata
Ünnepélyes keretek között erôsítette meg hétfôn Békéscsaba és Székelyudvarhely együttmûködési megállapodását a két város polgármestere. Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere a megállapodás aláírását követôen elmondta: a két település kapcsolata 17 éves múltra tekint vissza, az errôl szóló elsô dokumentum 1990-ben született. Ez év augusztusában a békéscsabai önkormányzat küldöttsége három napon át vendégeskedett Székelyudvarhelyen, ezen a találkozón fogalmazódott meg mindkét fél részérôl, hogy idôszerû a testvérvárosi kapcsolat elmélyítése. A megállapodás hét pontban tartalmazza az együttmûködés területeit, többi között a kultúrát, a gazdaságot, az oktatást és az idegenforgalmat. Keretmegállapodás született, mely bármikor újabb fejezetekkel bôvíthetô – tette hozzá Békéscsaba polgármestere.
Kihallgatták Malina Hedvig egyik lehetséges támadóját
Hétfôn Pozsonyban a legfôbb ügyészségen kihallgatták Malina Hedvig egyik lehetséges támadóját, akirôl a nyáron egy férfi a sajtóban úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint ô volt az egyik bôrfejû, aki tavaly augusztusban bántalmazta Nyitrán az egyetemistát, mert magyarul beszélt. A Rebert B. nevû bôrfejût most elôször hallgatták ki az ügyben, ami ellentmondásban áll a rendôrségnek azzal a korábbi tájékoztatásával, amely szerint a kihallgatására még az incidens utáni napokban sort kerítettek, s a továbbiakban azért nem foglalkoztak vele, mert akkor állítólag bebizonyosodott, hogy "golyóálló alibije volt".