|
LIX. évfolyam 247. (16729.) sz. |
2007. október 23., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
José Sócrates, a soros EU-elnöklô Portugália miniszterelnöke szerint az unió kilábalt a válságból, a múlt héten a tagországok Lisszabonban megállapodtak az EU új reformszerzôdésérôl. A szerzôdés a hatékonyabb együttmûködéshez és az EU további bôvítéséhez szükséges változtatásokat végzi el, egyebek mellett uniós elnöki funkció létesítését, bôvebb hatáskörrel rendelkezô külügyi fôképviselôi tisztség megteremtését, illetve az alapjogok szerzôdésbe foglalását tartalmazza. Ugyanakkor nagyobb befolyást biztosítana a nemzeti parlamenteknek, demokratikusabb döntéshozási rendszert vezetne be és nem utolsósorban csökkentené a biztosok számát. Sócrates a szerzôdés aláírása utáni sajtótájékoztatón méltatta a résztvevôk konstruktív hozzájárulását.
Nem tudom, mennyire volt konstruktív Románia, mert az egyetlen volt a tagországok közül, amelyik hallgatott, mint a kuka. Egyszerû megfigyelôként vett részt az eseményen, miközben a többi tagország megpróbált valamit kiharcolni a maga számára. Franciaország például azt követelte, hogy töröljék a versenyalapú piacgazdaság fogalmát, s helyette vezessék be a társadalmi haladás, illetve a "full employment" fogalmát, vagyis olyan munkavédelmi politikát, amely maximum 6%-os munkanélküliséget engedne meg, s ezáltal a francia cégek nem keresnének máshol olcsó munkaerôt. Nagy-Britannia azt, hogy legyen kivétel az EU Alapvetô Jogainak Chartájából, Németország az Európai Parlament hatáskörének növelését, Hollandia a versenyképességet követelt minden tagországtól, Dánia és Finnország azt szerette volna elérni, hogy ne csökkentsék a biztosok számát. Lengyelország kérésére megtartották a "Ioaninna-záradékot", amely egyfajta vétómechanizmust jelent az Európai Tanácsban. Még a velünk együtt csatlakozott Bulgária is kért valamit: azt, hogy az eurót szlávosan "evrónak" nevezhesse.
A kérdésre, hogy Románia miért nem állt elô egyetlen javaslattal sem, Adrian Ciocanea külügyi államtitkár azt válaszolta: "figyelemmel követtük a tagországok javaslatait, és úgy döntöttünk, nem kérünk semmit". Egyébként is úgy vélte, "minden, amit elfogadtak, a hasznunkra válik". Nem részletezte, mire gondol, de talány például az, hogy mennyiben érinti Romániát elônyösen a biztosok számának a csökkentése, melynek eredményeként a tagországok kétharmada egymást felváltva képviselteti magát az Európai Bizottságban. Magyarázatként azt mondta, hogy "nem áll fenn azonnali rizikó", mert Románia közepes ország, s egyébként is "számunkra az a fontos, hogy ne tûnjünk el onnan az elsô években"... Ciocanea szerint nem igaz, hogy "nem készültek", a baj az volt, hogy "az EU német elnöksége túl késôn küldte el a dokumentumokat", s ezért nem tudtak "hozzászólni" a dolgokhoz.
Gyenge magyarázkodás. Ilyen "konstruktív" hallgatással nem sokra megyünk. Miközben eltátjuk a szánkat, mások fognak dönteni a fejünk felett.
Szerdán délelôtt Budapesten folytat megbeszélést a Wizz Air légitársaság vezetôségével a megyei tanács elnöke, Kolozsváry Zoltán önkormányzati képviselô, a repülôtér igazgatótanácsának tagja valamint Runcan Stefan, a marosvásárhelyi légikikötô igazgatója. A megbeszélésen megpróbálják újratárgyalni a szerzôdést annak érdekében, hogy a Wizz Air ne vonuljon ki Marosvásárhelyrôl – tájékoztatott Lokodi Edit.
Errôl döntöttek tegnap azon a megbeszélésen, amelyet a megyei tanács, a prefektúra, a repülôtér vezetôségének és igazgatótanácsának képviselôi folytattak. Céljuk az volt, hogy számba vegyék, milyen okok vezettek a szóban forgó légitársaság döntéséhez, miszerint Marosvásárhely helyett – a nyilvánosság elôtt megígért járatindítások ellenére – Kolozsvárra teszik át a székhelyüket. A kifogásokat egy október 9-én elküldött levélben fogalmazták meg, amelyre október 10-re várták a választ. Az ultimátumnak tûnô levélben az eddiginél is kedvezményesebb röptéri tarifákat kértek, továbbá a ködös idôjárás miatt a vakleszállásokhoz szükséges korszerû irányító (ILS) felszerelést. Kifejtették továbbá, hogy szeretnék, ha a marosvásárhelyi röptéren lehetôséget teremtenének arra, hogy bázisként itt állomásoztassanak egy repülôgépet. Ennek ellenére úgy tûnik, hogy az átköltözés már a levél megfogalmazásakor el volt döntve.
Kérdésünkre Kolozsváry Zoltán elmondta, hogy a levelet követôen a repülôtér igazgatótanácsa és a megyei tanács is döntést hozott a véleményük szerint elônyös illetékekre, továbbá a bôvítésre vonatkozóan is. Az igazgatótanács tervet fogadott el a kifutópálya megjavítására és meghosszabbítására valamint 3600 méternyi parkolópálya kiépítésére. Mivel csak a javítási költségek 37 millió új lejt tesznek ki, ezt kormánypénzekbôl lehet kivitelezni. Borbély László középítkezési miniszter közbejárt, hogy a repülôgépet pályára vezetô radarberendezés felszerelését 2009-rôl 2008-ra elôre hozzák, ami egyébként a Román Légügyi Hatóság feladata. Az igazgatótanács válaszlevelében kifejtette, hogy egyik napról a másikra a kéréseket nem tudják megvalósítani, de közölték a Wizz Air vezetôségével a fejlesztési stratégiát.
Lokodi Edit tanácselnök elmondta, hogy a radarberendzés egy 270 millió új lejes beruházást jelent, amire a megye egész költségvetése sem lenne elegendô, ezért fontos, hogy az e célra ígért kormánytámogatást megkapja a megye, valamint a fejlesztésre szükséges pénzt is.
Hogy a marosvásárhelyi ajánlatok elegendô érvet jelentenek-e majd a budapesti tárgyaláson, szerdán dôl el, amikor az is kiderül, hogy mennyire lehet megbízni egy jó hírû nemzetközi légitársaság ígéreteiben.
Mivel a szívgyógyászati csúcsklinika tevékenysége valamint a Tudományos Akadémiával kötött szerzôdés alapján az általa vezetett (10 millió lej értékû) hét kiválósági tudományos pályázat folytatása került veszélybe, dr. Benedek Imre egyetemi tanár az Egészségügyi Minisztériumhoz fordult, hogy bizottságot hozzanak létre, amely Baila Lucian, a Megyei Sürgôsségi Kórház igazgatójának súlyos visszaéléseit kivizsgálja – olvasható a professzor tegnapi sajtóközleményében. Amely egyben a kórházigazgatónak is szól, akit sürgôsen arra kér, hogy az Orvosi Kollégium, a Sanitas Szakszervezet, a Közegészségügyi Hatóság valamint az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem képviselôinek jelenlétében beszéljék meg a klinika vezetésére vonatkozó szerzôdést.
A közleményben Benedek professzor összegezi azokat a problémákat, amelyeket az utóbbi idôben tartott sajtótájékoztatóin kifejtett: a szívbetegek halandóságának magas száma Romániában, amit a megfelelô sürgôsségi ellátás megszervezésének a hiányossága indokol; Baila igazgató diktatórikus magatartása, amellyel a törvényes elôírásoknak ellentmondó feltételeket akar megszabni a kardiológiai klinika számára; a rosszindulat, amellyel a legutóbbi ôssejtbeültetést fogadták, bár a közlemény szerint minden hivatalos engedéllyel rendelkeztek.
"A közvélemény tudomására hozom, hogy a törvényes keretek betartásával sürgôsen szeretném aláírni a menedzseri szerzôdést, és a nyilvánosság elôtt felszólítom Baila urat, hogy adja át az okmányt aláírás végett" – olvasható a közleményben.
Miközben az igazgató által keltett konfliktus miatt kénytelenek voltak bezárni a kardiológiai klinikát, ahol az állandó fenyegetettség légkörében lehetetlenné vált a munka és a személyzet tömegesen szabadságra ment, Baila igazgató felületességét bizonyítja, hogy 2007. október 19-i keltezéssel felszólítást küldött az egyik szakorvosnak, hogy 2002. június 22-tôl (!) álljon munkába. Ezenkívül egymásnak ellentmondó értesítéseket küld, miszerint a korszerûsítési munkálatok miatt be kell zárni a klinikát, majd megtiltja az egység bezárását – ami a vezérigazgató minôsíthetetlen felületességét bizonyítja, aki képtelen egy ilyen súlyos helyzetet kezelni – olvasható a közleményben.
A feltett kérdésekre ezúttal is szerettünk volna választ kapni a klinika vezetôségétôl, de sem személyes megkeresésünkre, sem telefonhívásunkra nem érkezett felelet.
Dr. Morariu Silviu közegészségügyi igazgató viszont elmondta, hogy rendkívül nehéz helyzetben van és szinte lehetetlenné vált, hogy a kórházigazgató és a klinikavezetô között helyreállítsa a párbeszédet.
– Arra kértem Benedek professzort, hogy szakítsa meg a betegszabadságát, hogy aláírhassa a klinikavezetôi szerzôdést, de nem hajlandó megtenni. Aki betegszabadságon van, az nem írhat alá egy ilyen jelentôségû okiratot – nyilatkozta Morariu.
Bár arra kérte még Benedek professzort, hogy várjanak a november 2-i bukaresti tanácskozásig, amelyet az ôssejtbeültetésekrôl tartanak, mégis elvégezték a beavatkozást, amihez véleménye szerint nem rendelkeztek az Országos Transzplantációs Hatóság engedélyével.
Közegészségügyi igazgatóként annyit tehet, hogy megszervezi a betegek ellátását, hisz tegnap is egy súlyos infarktusos beteget hoztak Fehér megyébôl, aki a gyógyulás reményében jött Marosvásárhelyre – szögezte le a Közegészségügyi Hatóság vezetôje.
Benedek professzor és csapata mellett kiállt a vízügyi szakszervezet, amely nevében volt páciensként Budai Stefan arra biztatja a szakszervezeteket és nemkormányzati szervezeteket, hogy tiltakozzanak a klinika megvédése érdekében.
Szombat délelôtt a marosvásárhelyi várban, a csontritkulás megelôzésének világnapja alkalmából szervezett rendezvényen a rumba ritmusa és a keleti taj csi mozgások jótékony hatásuk mellett jókedvre derítették a jelenlévôket, akik gátlásaikat félretéve végezték a gyakorlatokat.
A Romániai Osteoporosis-megelôzô Társaság (ASPOR) jóvoltából idén is mozgásgyakorlatok, tejkóstolás, a betegséggel és ennek megelôzésével kapcsolatos hasznos tanácsok és nem utolsósorban jó hangulat várta az érdeklôdôket.
– Az utóbbi idôben az átlagélettartam növekedésével nôtt a csontritkulásos megbetegedések száma is, európai szinten az ötven év fölöttiek közül minden harmadik nô és minden ötödik férfi legalább egy csonttörést szenved – hangsúlyozta dr. Gáspárik Ildikó, az ASPOR vezetôje. Az idei rendezvény az Ismerd meg és csökkentsd rizikófaktoraidat mottó alatt futott, ugyanis a betegség megelôzésének egyik módja, hogy az ember felmérje saját rizikótényezôit, hiszen ezek egy része bizonyos életmódbeli változtatásokkal ellensúlyozható. A csontritkulás fellépése nem akadályozható meg, azonban megjelenését lehet késleltetni és a csonttörések is elkerülhetôek az életmódbeli változások révén. Kérdésünkre dr. Gáspárik Ildikó elmondta, az egészséges életmód szerves része a rendszeres testmozgás, valamint a minôségi táplálkozás, megfelelô mennyiségû kalciumot tartalmazó termékek révén. Minden olyan élelmet kerülni kell, amelyek "lopják a szervezettôl a kalciumot". Ilyen szempontból fekete báránynak számítanak a chipszek és a színes üdítôitalok, amelyek tele vannak szín-, íz- és állagjavító szerekkel. Ezek helyett a tejtermékeket, a nyers zöldségeket és gyümölcsöket, halhúst, magvakat és a barna kenyeret részesítsük elônyben – hangzik a szakember tanácsa.
Pethô Ildikó, az ASPOR önkéntese szerint a dohány és a sok koffein is árt a csontozatnak, de azok is fokozott veszélynek vannak kitéve, akik munkájuk folytán napi nyolc-kilenc órán keresztül a számítógép elôtt ülnek. A kényelmes életmóddal járó "kocsikázás" sem "csontbarát", a napi legalább három kilométer gyaloglást nem ajánlatos kihagyni. Bartha Zsuzsa, a Procardia fizioterapeutája szerint fontos, hogy legalább heti három alkalommal egy-egy óra hosszat olyan gyakorlatokat végezzünk, amelyek terhelik a csontokat. Ilyenek a gyors járás, szaladás, tenisz, valamint a súlyokkal végzett mozgások. Az úszás és a kerékpározás nem árt, de nem is segít – vélekedik a fizioterapeuta.
Az egészséges életmód mellett léteznek vizsgálatok, amelyek akár a csontritkulásra való hajlamot is kimutatják, még mielôtt megjelenne a betegség.
Szombaton délben Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére több kerékpáros találkozott a marosvásárhelyi Bolyai téren, ahonnan bringázásra indultak a városban. A kerékpározáson részt vett több közéleti személyiség is, többek között Borbély László miniszter, Bakos Levente alpolgármester, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, államtitkárok, más politikusok.
A biciklisek hosszú sora a líceum elôtti térrôl indult, majd az 1918 December 1., Cuza Voda, Kossuth, 1989. December 22. utcán haladt végig, a Köztársaság téren át, az Avram Iancu utca sarkáig, oda, ahova a polgármesteri hivatal zöldövezetre toronyblokkot szeretett volna építeni. Korodi Attila elmondta, kettôs célja van a kampánynak. A minisztérium egy kormányhatározat-tervezetet készített elô, amely módosítaná az általános városrendezésre vonatkozó, 1996-ban kibocsátott határozatot. Az új javaslat szerint 2009 után egyetlen útszakaszt sem lehet megépíteni, javítani anélkül, hogy ne különítenének el kerékpársávokat. Ezeket kötelezôen fel kell tüntetni a városrendezési tervekben is. Ugyanakkor, a javaslat szerint, a helyi önkormányzatokat arra ösztönzik, hogy ahol lehet, a már meglevô utakon is képezzenek ki ilyen sávokat.
A kerékpározókhoz csatlakozott Borbély László középítkezési és lakásügyi miniszter elmondta, megengedhetetlen, hogy Marosvásárhelyen a rendszerváltást követôen 17 éve nem épült egyetlen méter kerékpársáv, mindamellett, hogy több utcát is javítottak. Ez azt jelzi, hogy nem volt meg ehhez az akarat.
Bakos Levente, az utakért felelô alpolgármester lapunknak elmondta: örvendetes a minisztériumnak ez a kezdeményezése, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi helyzetben csak ott lehet kerékpársávot kiépíteni, ahol az utak állapota megengedi. Gyakorlatilag mindkét irányból másfél métert kell leválasztani, ezenkívül helyet kell hagyni parkolóknak is. Marosvásárhelyen jelenleg kevés úton lehet megoldani a kerékpársávok elkülönítését.
A karaván nem hiába választotta úti célként az Avram Iancu, a Köztársaság utca, illetve az 1989. Dec. 22. utca találkozását, hiszen a legutóbbi kormányülésen elfogadták azt a minisztérium által elôterjesztett határozattervezetet, miszerint a helyi közigazgatási egységeknek 2013-ig egy fôre jutó 26 négyzetméter zöldövezetet kell biztosítaniuk a települések lakóinak. A határozattervezet szigorúan megtiltja a zöldövezeteknek nyilvánított területek beépítését. Így ez a rendelet most már megakadályozza azt, hogy Marosvásárhelyen zöldövezetekre építsenek tömbházakat, garázsokat. Emiatt le kell mondani az említett helyre tervezett tömbházról is. A városi bringatúra után a miniszter biotermékkel, kölpényi almával ajándékozta még a résztvevôket, s elmondta, más városokban is rendeztek hasonló akciót.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban csütörtökön délután nyilvános vitát szerveztek a város által tervezett terelôút kapcsán. Az önkormányzat tervei szerint a Segesvári utat egyrészt Koronka fele vinnék el, Nyárádtô fele viszont meghosszabbítanák. Egyelôre a nyomtávot hagyta jóvá a városi tanács – jelentette ki a Népújságnak Csegzi Sándor alpolgármester.
Az önkormányzat által szervezett vitán csupán mintegy húsz személy vett részt, közöttük voltak a tervezôk, építészek, és néhány civil szervezet képviselôje. Úgy látszik, a város lakóit vagy nem érdekli a téma, vagy nem jutott az információhoz, hiszen szinte ugyanazok az arcok voltak jelen, mint más közviták alkalmával. A terelôút terveit Kovács Angela, a város fôépítésze ismertette Csegzi Sándorral közösen, ôk és a tervezôk válaszoltak a kérdésekre. Sok akadékoskodás nem volt, a civil szervezetek képviselôit ugyanis fôként az aggasztotta, hogy az épülô terelôút miatt 1-2 helyen kisebb területen ki kell vágni az erdôbôl. Varga István, a Civitas Nostra városvédô egyesület nevében elmondta, radikális ellenvetéseik nincsenek a tervvel kapcsolatosan, ha két rossz közül kell választaniuk, a kisebbik rosszat választják. A két rossz közül a kisebbik pár száz méteren a fák kivágása, szemben a városbeli zsúfolt autóforgalommal.
Csegzi Sándor elmondta, a meglévô, mintegy 3 kilométeres Segesvári utat 5 kilométerrel bôvítik, az új szakaszok nyomtávját jóváhagyta a tanács, a beruházást pályázati alapokból valósítanák meg. Az alpolgármester hozzátette: megpróbálják minimális erdôrész-kivágással megépíteni a terelôutat, legfeljebb pár hektáron lesz szükség a fák kivágására.
A városi önkormányzat elképzelése szerint a Koronka felé vezetô úton a Sapientiához vezetô úttal való keresztezôdéstôl nem messze körforgalmat alakítanának ki, a városi terelôút pedig Jedd fele haladva gyakorlatilag egybeesik majd a megyei önkormányzat által tervezett Koronka–Jedd–Nagyernye felé vezetô terelôúttal.
Tom Lantos, az amerikai képviselôház külügyi bizottságának elnöke "hivatalos levelet" küld a szlovák miniszterelnöknek a szlovákiai magyar kisebbséget érinto politikai fejlemények ügyében – tájékoztatta Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) elnöke vasárnap az MTI-t.
Mint közölte, a HAC együttmûködik a külügyi bizottsággal a levél elkészítésében.
Teleki azt is elmondta: az amerikai magyar érdekképviseleti szervezet a szlovákiai helyzet kapcsán nyilatkozatot fogadott el, amelyben arra ösztönzik az amerikai kormányt, hogy gyakoroljon nyomást Pozsonyra.
"Azt kérjük az Egyesült Államok kormányától: mind a többoldalú szervezetekben, mind a kétoldalú kapcsolatokban használjon fel minden diplomáciai csatornát és vegye rá a Fico- kormányt arra, hogy a szlovákiai etnikai kisebbségek iránti türelem és tisztelet demokratikus értékeit gyakorolja" – tartalmazza a nyilatkozat.
A HAC ezenkívül sürgetett minden olyan amerikai állampolgárt, akit aggodalommal töltenek el a szlovákiai fejlemények: bátorítsák kongresszusi képviselôiket arra, hogy "küldjenek erôs üzenetet a Fico-kormánynak azzal, hogy hagyjon fel nyíltan negatív, ellenséges kirekesztô politikájával".
Az Amerikai Magyar Koalíció aggodalommal figyeli a szlovák kormány "nyíltan nacionalista, magyarellenes akcióinak és nyilatkozatainak" erôsödését – olvasható az állásfoglalásban.
Az amerikai magyarok egy másik érdekképviseleti szervezete, az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) ugyancsak nyilatkozatot fogadott el a hét végén arról, hogy Szlovákiának haladéktalanul el kell utasítania a németek mellett a magyarokat is "szégyenteljes módon" kollektív bûnösként megbélyegzô Benes-dekrétumokat.
Három magyar európai parlamenti (EP-) képviselô – a liberális Szent-Iványi István (SZDSZ), a szocialista Tabajdi Csaba (MSZP) és a néppárti Olajos Péter (MDF) –, valamint Mikel Irujo Amezaga spanyolországi baszk zöldpárti és Kristian Vigenin bolgár szocialista képviselô olyan írásbeli EP-nyilatkozatot kezdeményezett, amely az európai szélsôséges csoportok elleni összefogásra szólít fel.
Az MTI-hez vasárnap eljuttatott dokumentum felkéri a tagállami és az európai szintû illetékes szervezeteket – különösen az Alapjogi Ügynökséget –, hogy kövessék figyelemmel a szélsôséges, félkatonai csoportok tevékenységét. Ez lenne az elsô olyan uniós dokumentum, amely egy ügyben az Alapjogi Ügynökség ellenôrzési jogosultságát írja elô.
A dokumentum szerint ide értendô – de nem kizárólagosan – a Magyar Gárda, a szlovákiai Slovenská Postpolitost, a belgiumi Bloed, Bodem, Eer en Trow, a nagy- britanniai Combat 18, a svédországi Svenska Motstandsrörelsen, a dán Nationalsocialistiske Bevaegelse, a görög Hrisi Avgi, az ausztriai Kärntner Heimatdienst vagy a román Noua Dreapta tevékenysége, amelyek aggodalmat és félelmet ébresztenek az ôket körülvevô államokban is. E szervezetek célja, hogy gyûlöletet és erôszakot keltsenek a szomszédos országokkal, valamint az etnikai, nemzeti vagy vallási kisebbségekkel, és a saját országukban a politikai ellenfeleikkel szemben is.
Ezen szervezetek némelyike nyilvánosan bejegyzett, míg mások hivatalosan be vannak tiltva, mégis idôrôl idôre újraszervezôdnek eltérô elnevezéssel, vagy pedig de facto folytatják tevékenységüket.
A nyilatkozat leszögezi, hogy minden lehetséges eszközzel szembe kell szállni a szélsôséges nacionalizmussal. Minden demokratikus politikai pártnak, nem-kormányzati szervezetnek, egyházi és vallási közösségnek egységesen kell fellépnie e szervezetek és tevékenységük ellen. Felszólítja az európai és a nemzeti politikai pártokat, hogy világos és egyértelmû módon ítéljék el és tagadják meg az összes hasonló szervezetet, azok ideológiáját és tevékenységét.
A törökök nagy többsége az alkotmány megváltoztatását támogatta a népszavazáson a voksok 45 százalékának kiértékelése alapján – közölte vasárnap este a választási bizottság.
A szavazók 72 százaléka döntött úgy, hogy közvetlenül válasszák meg az államfôt, de csökkentsék mandátuma idôtartamát, akárcsak a parlamentét.
Recep Tayyip Erdogan kormányfô a tervezet támogatására biztatta a szavazókat, arra hivatkozva, hogy a reform erôsítené a nép hatalmát és az állam felelôsségre vonhatóságát. Az ellenzéki pártok szerint viszont a populista módosítások felborítanák a törökországi alkotmányos egyensúlyt, ezért azok elutasítását szorgalmazták.
Az augusztusban hét évre megválasztott, és Erdoganhoz közel álló Abdullah Gül elnök szintén a lakosság támogatását, igenlô szavazatait kérte a változtatásokhoz. Gül az iszlamista mozgalom aktivistájaként kezdte pályafutását, s emiatt a világi ellenzék attól tart, hogy Erdogannal összefogva aláássa az állam és az egyház szétválasztásának atatürki elvét. Ô tagadja, hogy erre törekedne.
A részvételi arány mindössze 28,1 százalékos volt a népszavazáson. Az eredményt egyébként valószínûleg a török nacionalisták javára befolyásolták a kurd szeparatistákkal vívott összecsapásról érkezô hírek is.
Befejezôdött vasárnap a Kínai Kommunista Párt 17. kongresszusa, miután a küldöttek megválasztották a 200 fôs központi bizottságot, és elfogadták a párt következô öt évre szóló programját.
Nem választották be a párt központi bizottságába Ceng Csing-hungot (Zeng Quinghong), az ország befolyásos alelnökét, Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök és pártfôtitkár eddigi legjelentôsebb politikai vetélytársát. Kimaradt a kb-ból több más magas rangú vezetô is, köztük a 72 éves Lo Kan (Luo Gan), a korrupcióellenes harc pártfelelôse, a 69 éves Vu Kuan-cseng (Wu Guanzheng), a rendôri, belbiztonsági szervek munkájának pártirányítója és a "kínai vasladyként" ismert Vu Ji (Wu Yi) miniszterelnök-helyettes, aki az egyetlen nô volt a pb-ben, s aki több mint egy évtizede vezeti a kínai küldöttségeket a nemzetközi kereskedelmi vitákkal kapcsolatos tárgyalásokon.
Elvben a központi bizottság választja meg tagjai közül a politikai bizottság és a pb állandó bizottságának tagjait, s szabja meg a kínai politika alapirányát, valójában azonban minden lényeges kérdésben a legbefolyásosabb vezetôk meglehetôsen szûk köre dönt, amelyben egyaránt vannak tisztségeket viselô és formálisan már nyugalmazott politikusok. Mindenesetre Ceng kimaradása a kb-ból bizonyossá teszi, hogy ô már nem kerülhet be a politikai bizottságba, illetve annak állandó bizottságába, a Kínát ténylegesen irányító testületbe. Mivel több eddigi vezetô biztosan kimarad a politikai bizottság állandó bizottságából, Hunak elvben lehetôsége nyílott arra, hogy a megürült helyekre saját bizalmasait ültesse.
A kínai vezetôk közül egyedül Cengnek volt akkora befolyása a párt apparátusában, amely vetekedett Hu pártfôtitkáréval. Csiang Cö-min elôzô elnök, pártfôtitkár munkatársaként, bizalmas segítôjeként emelkedett magasra, fôként azzal szerezve "érdemeket", hogy "eltakarította az útból" Csiang riválisait. Ô volt mostanáig Csiang örökségének – a "szocialista piacgazdaság" elméletének és gyakorlatának – legfôbb ôre a pártvezetésben.
A kongresszus beillesztette a párt "alkotmányába" (programjába) Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök politikai doktrínáját, amelynek lényege belpolitikai téren az, hogy enyhíteni kell a feszültségeket, amelyek a külföld felé való nyitás és a piacgazdasági reform nyomán keletkeztek a kínai társadalomban, és mérsékelni kell a gyors gazdasági növekedéssel együtt járó környezetszennyezést, külpolitikai téren pedig az, hogy a viharos gazdasági növekedéssel párhuzamosan növelni kell az ország világpolitikai befolyását, ügyelve közben arra, hogy Kína ne ingerelje maga ellen az Egyesült Államokat.
A bukás kockázatát is vállalja a kormány, mivel a legfôbb erejét alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetô testülete hétfôn úgy döntött: "felelôsségvállalással" terjeszti a parlament elé az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetésérôl szóló törvénytervezetet.
A PNL döntését bejelentô Crin Antonescu alelnök elmondta: azért határoztak így, mert a közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy az állampolgárok elsöprô többsége óhajtja az új választási rendszert, amelyben nem pártlistára, hanem az egyéni képviselô- és szenátorjelöltekre szavazhat.
A liberálisok másik érve, hogy a jogszabály megvitatására hivatott különleges parlamenti szakbizottságban a múlt héten pusztán egy tartózkodással fogadták el a tervezetet, amibôl joggal következtetnek arra, hogy a pártok többsége támogatja a választási rendszer megreformálását.
Traian Basescu államfô korábban október 22- ét jelölte meg határidônek, hogy a parlament elküldje neki az új választási törvényt kihirdetés céljából. Figyelmeztetett, hogy ellenkezô esetben népszavazást ír ki ebben a témában. A jogszabályt azonban a parlament leghamarabb csak szerdán, 24-én fogadhatja el. Vagyis a testület már eleve lekéste az államfôi határidôt.
Basescu hétfôn már jelezte is az ôt támogató ellenzéki Demokrata Párt (PD) európai parlamenti jelöltjeinek bemutatása alkalmából szervezett ünnepségen, hogy kiírja az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetésérôl szóló referendumot. Ez egybeesne a november 25-i európai parlamenti választásokkal.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök pártja döntése értelmében mégis mindent megtesz, hogy legalább szerdáig kicsikarja a parlament jóváhagyását. Ennek érdekében várhatóan a kormány holnapi ülésén jelenti be, hogy az általa vezetett kabinet felelôsséget vállal a jogszabályért.
Ez azt jelenti, hogy a törvényjavaslatról nem fognak vitát rendezni. A törvény elfogadottnak tekintendô majd, ha a pártok közül három napon belül egyik sem nyújt be bizalmatlansági indítványt. Ha mégis benyújtana, a honatyák arról az indítványról szavazhatnak. Ha elfogadják, megbukik a Tariceanu-kabinet. Ha elutasítják, a jogszabály automatikusan életbe lép.
Tôkés László, aki az RMDSZ-en kívüli szervezetek felkérésére egyéni jelöltként indul az EP-választásokon, a napokban Kalotaszegen kifejtette: a romániai magyarságnak önvédelembôl is szüksége van az Európai Unióra, hiszen riasztó mértékben csökken lélekszáma. "Meg-maradásunkban is segíthet az Európai Unió, de nem várhatjuk el, hogy helyettünk oldja meg saját kérdéseinket... Rendelkeznünk kell saját sorsunk felett, ezt nevezzük önrendelkezésnek, más szóval autonómiának" – hangoztatta a püspök. Mint mondta, a kisebbségvédelem terén Európában még nem született meg az egységes, normatív szabályozás, ennek a kidolgozását kell elérni az Európai Parlamentben. Emlékeztetett, hogy a földrész lakói közül minden nyolcadik kisebbségi.
Tôkés úgy véli: hitbeli megújulás nélkül nincs Európa, az európai kultúra a kereszténység pillérein nyugszik. "A hitet nekünk kell exportálni Európába, ilyen értelemben adhatunk az uniónak többletet" – mondta.
Ákosfalva idén a vidékfejlesztést támogató 7-es számú kormányrendelettel 350.000 (35 milliárd régi) lejt kapott, amibôl 13 hidat, kisebb átereszt javítanak ki. Az elsô és a legnagyobb ilyen munka Szövérden készült el. Vasárnap az avatószalagot Osváth Csaba polgármester, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Szabó Árpád, az RMDSZ ügyvezeto elnöke vágták el, az ünnepségen jelen volt még Bartha József, a megyei tanács gazdasági igazgatója és Bochis Nicoleta, az útügyi igazgatóság vezetôje.
A szalagvágást követôen Osváth Csaba polgármester elmondta a község életében igen fontos esemény a hídavatás: egy völgy mélyén fekvô kis falut összeköt a világgal, ha úgy tetszik, Európával. A fejlôdés elengedhetetlen tényezôje az útviszonyok feljavítása, az elérhetôség, hiszen napjainkban egyre nagyobb a mobilitás, utakra van szükségünk. Lokodi Edit tanácselnök a megyei tanács, az RMDSZ munkáját méltatta. Elmondta, a számvetés ideje közeleg, lehet, hogy még sok mindent meg kell valósítani, de úgy érzi, a lehetôségekhez mérten minisztereink, parlamenti képviselôink, szenátoraink, a megyei és a helyi tanácsok igen sokat tettek: utak, hidak épültek megyeszerte. Reményét fejezte ki, hogy sikerül elérni azt is, hogy Göcstôl Szövérdig aszfaltút vezessen. Hogy e munkát folytathassák, az RMDSZ-nek továbbra is szüksége van a lakosok bizalmára – hangsúlyozta a tanácselnök.
Szabó Árpád folytatta ezt a gondolatot: minden szinten jelen kell lennünk ott, ahol sorsunkról döntés születik, mert ma ezt Európában nem tehetik meg nélkülünk, romániai magyarok nélkül. A jelenlét ilyenkor konkretizálódik, amikor sikerül magyarlakta vidékeken egy utat, hidat átadni.
Az ünnepi felszólalásokot követôen Székely Attila helybéli református lelkész rövid istentiszteletet tartott, melynek keretében megáldotta a hidat, majd a helybéli iskolások rövid elôadást tartottak.
Magyarországi választási csorbát nem lehet erdélyi köszörûvel kiköszörülni – hangsúlyozta vasárnap Nagyváradon Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
A szövetség hétvégi harmadik kampánynyitó rendezvényén a politikus méltatta e városok érdemeit. Úgy fogalmazott: nem ártana Magyarországra is átvinni valamit az erdélyi szellemiségbôl, a csíkszeredaiak "hidegtûrésébôl", a marosvásárhelyiek sokat szenvedett tapasztalatából, a nagyváradiak élni- és túlélni tudásából, intelligenciájából. Csakhogy Magyarországról jönnek Erdélybe kampányolni, nem pedig fordítva – mondta, hozzáfûzve: magyarországi választási csorbát nem lehet erdélyi köszörûvel kiköszörülni.
Markó a mohácsi tragédiából is példát merítve felhívta a figyelmet a történelmi tanulságra: a magyar közösség jövôje nem múlhat a "fôemberek" egyéni hiúságán. A listavezetô Frunda György szenátor arról beszélt, hogy szerette volna, ha Markó Béla és Tôkés László református püspök állt volna együtt a választási lista élén. Sajnálattal állapította meg, hogy – bár az RMDSZ szerinte mindent megtett – mégsem született meg az összefogás listája.
Pillanatokig úgy tûnt, hogy a fürkészô tekintetek nem bukkannak ismerôs arcokra, és az eltelt évek, évtizedek elmosták az emlékeket. Aztán mintha kisdiákok örömteli ujjongását hallottuk volna, megáradtak a szavak, és egykori barátok, kollégák borultak egymás nyakába. Szombat délelôtt közel harminc nyugdíjas pedagógus jött el arra a találkozóra, amelyet a nosztalgiázás emlékére szervezett a marosszentgyörgyi Szent György Gimnázium jelenlegi vezetôsége és tanárai.
Moldován Irén magyartanárnô, a rendezvény fôszervezôje köszöntô beszédében hangsúlyozta, igyekeztek lehetôséget teremteni az egykori pedagógusoknak a találkozásra, valamint arra, hogy meglátogathassák az iskolát, feleleveníthessék a régi emlékeket ott, ahol annyi éven keresztül küzdöttek, tanítottak és neveltek.
Nagy Csaba iskolaigazgató kifejtette, egy ilyen találkozó mindenkinek örömet jelent, azoknak is, akik eljöttek és azoknak is, akik mostani pedagógusként jelen vannak. Fontos, hogy a következô nemzedék se feledkezzen meg az egykori tanárokról, tanítókról. Legyen hagyományteremtô a szombati rendezvény.
A köszöntô beszédek után a résztvevôk a két szárnnyal kibôvített, felújított iskolaépületet látogatták végig, amelynek arculata radikálisan megváltozott az utóbbi néhány évben.
A dokumentációs központban több meglepetés is fogadta a vendégeket, akiknek verssel, énekkel, tánccal kedveskedtek a jelenlegi és volt diákok. Ugyancsak itt megtekinthették egykori kollégájuk, Bárczi András nyugalmazott rajztanár akvarelljeit, amelyek talán az eseményhez is hûen, örömöt és üdeséget is sugalmaznak, de az idô múlásának nosztalgiával tele pillanatait is felelevenítik.
A szervezôk elismerésük és köszönetük jeléül díszoklevelet és egy-egy szál virágot nyújtottak át a nyugdíjas pedagógusoknak, Baricz Lajos plébános-költô pedig néhány verseskötetével ajándékozta meg az ünnepelteket.
Mindenki egyetértett Moldován Irén azon kijelentésével, hogy az egyszerû szombati napot sikerült ünneppé varázsolni.
Igencsak sötét volt már, amikor a sétatér felôl megállt a taxi. A kaszinó vizei éppen befagyni készülôdtek, az út közepén három egyenruhás nézte szigorúan az araszoló tömeget. Autót nem kellett beengedniük. Nem is lett volna hova. A Szamos- parti sportcsarnok elôtt kamionok és kiskocsik tömkelege, fényár és dzsembori-hangulat. Mindenen áthallatszik a dzángá-dzángá. Amikor közelebb értünk, akkor láttuk, honnan a hangzavar. A kincses város népesebb felére is gondolván, a szervezôk a diszkó mûfaj képviselôit is meghívták a bulira. Ôk szabadtéri színpadon rázták a kétes minôségû rongyot, feltûnôen értelmes pofák rajongó ábrázatától követve. Ez a buli ingyenes. Amit az erôsen csökkenôben lévô hômérséklet igazol is. Akik jó zenére voltak kíváncsiak, azoknak fizetniük kellett. Majdnem nekünk is, amikor a jegyárus leányzó oly rezzenéstelenül, akár egy lovas szobor, nem volt hajlandó elfogadni hamisítottnak vélt meghívónkat. De ez a gond is megoldódott. Odabent meleg és hatalmas tömeg, nem tudom, mikor látott a kolozsvári sportcsarnok ennyi embert utoljára. A Paprika Rádió egyéves születésnapját ünnepelte. Szardínia-stíl a küzdôtéren, a székeken, a legfelsô emeleten is fürtökben lógott a mulató mélyen tisztelt. Odalent, a színpadon pedig dörgött a Bikini-muzsika. D. Nagy Lajosékat enyhén leírta már a magyarországi közönség és mára Erdélyben sem számítanak nagy meglepetésnek. Talán ezért is volt az örömzene. Mert a kolozsvári, totál telt házas csarnok egy emberként mulatta végig a bô másfél órás koncertet, ami az együttesnek láthatóan igen jólesett. Beleadtak hát apait-anyait. Az eredmény: igazi, frenetikus hangulatú örömmuzsika, zúztak a csapat védjegyévé vált rock-himnuszok, a kolozsvári, nemzettudatában kevésbé erôsített magyarságot megérintette a csapat ôszintesége – a sorok szívhez szóltak, nem üres magyarkodástól voltak telítettek. Ráadás ráadást követett, majd színpadra lépett a "Csókkirály", alias Fenyô Miklós és zenekara, Mikulás-napot idézô táncoslányok és táncosfiúk kíséretében. A rózsaszín cadillaces rockabilly muzsika is megmozgatta a tömeget, igaz, kissé avíttnak tûnt az eredetiséget nagyon tisztelô, de ahhoz semmi újat nem tevô rock'n'roll. Akár egy fémbe dolgozott, színorkánban fürdô Harley Davidson-dombormû, amit kiakaszthatunk a zuhanyzó falára. Dicséretes ötlet az elôcsarnokban berendezett büfé (kevésbé a minôsíthetetlen csapolt sör), amelyben jól elvolt a szünetben a nagyérdemû (míg a nyertesek nevét konferálták odabent). A szervezôk egy távirányítót rejtettek el a városban, a rádió adásaiban hangzottak el a kincskeresô utasítások – a hûséges hallgató rá is talált a Fellegvárban, a buliról imígyen plazmatévével térhetett haza. Mások kétszemélyes vakációt nyertek. Éjfél is elmúlt, mikor elhagytuk a csarnokot. És heveny, szombat esti álmatlanságtól gyötörten az Insomniában fejeztük be a jól sikerült kolozsvári éjszakát.
Szombaton délután nagy érdeklôdés közepette a szentendrei MûvészetMalomban megnyílt a Maros Megyei Múzeum Bernády-gyûjteményét bemutató kiállítás. A Határtalanul – a Kárpát-medence múzeumai elnevezésû rendezvénysorozat keretében rendezett tárlat jelentôségét a megnyitón dr. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere, Demeter András, a román kulturális és vallásügyi minisztérium államtitkára, dr. Arató Gergely magyar mûvelôdési államtitkár és dr. Szûcs György mûvészettörténész méltatta. A dr. Sütô Csaba kurátor által rendezett és 2008. február 17-ig látogatható kiállításon közel félszáz értékes kompozíció tükrözi az egykori polgármester mindenre, így a mûvészetekre is kiterjedô figyelmét, megvalósításainak igényességét. A városi képtár számára szerzett kollekcióról és a Szentendrén kiállított alkotásokról elegáns, gazdag albumot is megjelentetett a Szentendre Mûvészetéért Alapítvány és a Szentendre Közmûvelôdési Kulturális és Városmarketing Kht.
Bármilyen furcsán is hangzik, világszerte csupán tizenhét állam létezik, ahol törvény tiltja a kiskorúak bántalmazását. Habár Románia egyike ezeknek az országoknak, azon esetek száma, amelyekben gyerekek válnak erôszak áldozataivá, növekvôben van. Maros megye sem kivétel. Míg 2005-ben 36 esetet tartottak nyilván, egy évvel késôbb ez a szám 265-re emelkedett. Idén eddig 194 bántalmazott gyerek szerepelt a nyilvántartásban – derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet október 19-e alkalmából összehívott. E napot ugyanis a gyerekek bántalmazása elleni harc világnapjává nyilvánították. Ez alkalommal felavatták a szülôknek szánt tanácsadó központot.
A szakemberek szerint a jelentôs számbeli növekedés nem azt jelenti, hogy eddig a gyerekek nem váltak erôszak áldozataivá, hanem inkább arról árulkodik, hogy nem jelentették az eseteket, mivel az a téves elképzelés élt az emberekben, hogy az még nem számít vétségnek, ha valaki megpofoz egy gyereket.
– A családban végbemenô erôszakos tetteket a hatóságok családon belüli problémának tekintették, amelybe nem kell beleszólni – hangzott el. 2005. január elsejétôl hatályba lépett a 2004. évi 272-es törvény, amely tiltja a kiskorúak bántalmazását, valamint az utóbbi két év során sikerült figyelemfelkeltô kampányok révén tudatosítani az emberekben, hogy jelezzék a hatóságoknak, ha ilyen esetekrôl szereznek tudomást. De mindezek ellenére ma is gyakran elôfordul – fôként vidéki környezetben –, hogy a kiskorúak nincsenek tisztában jogaikkal, nem tudják, hová fordulhatnak, ha erôszak áldozataivá válnak.
A statisztikák gyakran üres számhalmaznak tûnnek, de sajnos, a szomorú valóságról árulkodnak, ugyanis annak ellenére, hogy törvény tiltja a kiskorúak bántalmazását, manapság még mindig uralkodik az a nézet, hogy a gyerek veréssel fegyelmezhetô. Az UNICEF és az Oktatásügyi Minisztérium által tavaly végzett felmérés alapján Romániában a diákok hatvan százalékát éri fizikai vagy verbális erôszak az iskolában vagy a családban. Ugyanakkor a vidéki szülôk 87 százaléka ismerte el, hogy fizikai erôszak révén fegyelmezi gyerekeit. Városi környezetben ez az arány ötven százalékra tehetô. Úgy tûnik, a szociális intézményekben nevelkedô kiskorúaknak sincs részük túl gyengéd bánásmódban, ugyanis 48 százalékuk állította, hogy a velük foglalkozó személyzet fizikailag bántalmazza ôket.
A Mentsétek meg a gyermekeket marosvásárhelyi kirendeltsége hét éve mûködtet egy tanácsadó központot, amelyet a fizikai, szexuális és más nemû erôszak áldozataivá váló gyerekek kereshetnek fel. Tavaly negyvennyolc kiskorú kért itt szakértôi segítséget, idén huszonkilencen jelentkeztek. Az esetek nagy részében nemi erôszak áldozataivá váltak a gyerekek, idén négyéves kislánnyal is foglalkoztak.
– Játékosan próbálunk segíteni nekik, hogy feldolgozzák a történteket – közölte Pop Ramona pszichológus.
A gyermekeknek szánt központ mellett ezután a szülôket is fogadják, ugyanis a pénteken felavatott Trébely utcai helyiségben erôszakmentes gyermeknevelési módszereket sajátíthatnak el és tanácsokat kaphatnak, hogyan kezeljék a családi konfliktusokat. Ami természetesen jó lehetôség. A gond csak az, hogy egyetlen szülô sem kényszeríthetô arra, hogy igénybe vegye e szolgáltatást.
Korok és forradalmak. Nemzetiszín kokárda, lyukas zászló. Szimbólumai egy harcnak, egy eszmének. Sokféle politikai célt szolgálhat 2007-ben 1956 eszméje, Nagy Imre példájának felemlítése. Tudunk megemlékezni, tisztességgel ünnepelni? Ripp Zoltán történésszel errôl beszélgetett az MTI munkatársa.
– Nagy Imrérôl még ma is többféleképpen emlékeznek. Kit, kiket nevezhetünk 1956 legnagyobb alakjainak?
– Nincs másik, Nagy Imréhez hasonlóan kiemelkedô figurája a forradalomnak, mert nem is lehetett. Próbáltak keresni ilyen hôst a mégiscsak kommunista Nagy Imre "le-váltásában" érdekeltek, de nem járhattak sikerrel. 1956 októberében spontán felkelés indult, számos hirtelen felbukkant és a felkelôcsoportok élére került vezetôvel, ahogyan az egyes települések élén, üzemekben is megjelentek tehetséges vezetôk. Az egész országra kiterjedô hatásuk azonban nem lehetett. Az a lényeges, hogy mindannyian – esetenként nagyon eltérô nézeteik, múltjuk, habitusuk ellenére – közösen gondolkodtak a legfôbb célok tekintetében, amelyet a szabad, független és demokratikus Magyarország jelszava foglalt magában. Politikai megtestesítôje csakis Nagy Imre lehetett a forradalomnak – állítja Ripp Zoltán.
– A Rákosi-diktatúra körülményei között a párton kívül nem is szervezôdhetett olyan politikai erô, amely a semmibôl felbukkanva képes lett volna a hatalom csúcsain érvényesíteni a követeléseket. Nagy Imre történelmileg tekintve rendkívül rövid idô, néhány nap leforgása alatt vált óvatos reformerbôl forradalmárrá, olyan politikussá, aki vállalja a nép követeléseinek képviseletét. Ráadásul olyan politikussá, aki november elejére nemcsak eljutott oda, hogy a forradalom valamennyi célkitûzését magáévá tette, hanem kormánya élén megkezdte a forradalmi vívmányok intézményesítését. Az is igaz, hogy mire Nagy Imrén kívül más vezetô is kiemelkedhetett volna, már véget is vetett a kísérletnek a szovjet agresszió. Nem osztom azok nézetét, akik lebecsülik Nagy Imre politikai teljesítményét a forradalom alatt. Ellenkezôleg, azt gondolom, egészen rendkívüli, amit nyújtott. Arról nem is beszélve, hogy életét áldozva hitelesítette tetteit.
– Talán jobban megértjük 56-ot, ha ismerjük az elôzményeket, s így keresünk választ a történésekre. Milyen volt a hazai és nemzetközi politikai légkör, milyen a társadalmi helyzet?
– Egy forradalom kirobbanásához "szükséges, de nem elégséges" feltétel a nép sérelmeinek halmozódása és elégedetlensége. Különben nehezen lenne megmagyarázható, miért éppen Magyarországon és miért éppen 1956 októberében tört ki a forradalom. Az elégedetlenség már korábban, 1953 júniusában robbanáshoz vezetett Kelet-Berlinben, majd 1956 júniusában a lengyelországi Poznanban. Ezek a lázadások nem alakultak forradalommá. Az egész társadalmat átható mély elégedetlenség, a sérelmek halmozódása mellett a hatalom megrendülése, elbizonytalanodása is elôfeltétele, hogy az emberek reményt, reális esélyt lássanak a gyökeres változásra. Ezenkívül a forradalmat támogató néptömegek számára közösen vállalható célok, legalább minimális program és vezetôi alternatíva megjelenése is szükséges ahhoz, hogy forradalmat érleljen a radikális változások óhaja. Ezek a feltételek Magyarországon adottak voltak 1956 ôszén. A Nagy Imre- csoport révén megjelent a vezetési alternatíva, nem véletlen, hogy október 23-án egyik fô követelés Nagy Imre élre állítása volt. A forradalom kirobbanásának oka volt a sztálinista hatalom mély erkölcsi válsága, amely 56 ôszére nyílt legitimációs válsághoz vezetett. A forradalom induló programja is készen állt, melyet az egyetemisták nevezetes pontjai foglaltak össze. És természetesen döntô volt a nemzetközi körülmények alakulása. Ennek most csupán két tényezôjét emelném ki. Az egyik a szovjet- jugoszláv kibékülés volt, amelynek kapcsán Hruscsov kénytelen volt elismerni – legalább szavakban – hogy létezhet a szovjettôl eltérô szocializmusmodell. A másik természetesen a lengyelországi változás volt, ahol Moszkva akaratával szembeszegülve – a fegyveres konfliktus határáig elmenve – a Nagy Imréhez hasonlóan "nemzeti kommunista" és reformer hírében álló Gomulkát állították az ország és a lengyel párt élére. A lengyelekkel vállalt szolidaritás volt az október 23-i tüntetés meghirdetésének ürügye.
Egyidôs az 1956-os forradalommal az a dal, amit a történelem tett slágerré. Szerzôje az ötvenes évek pesti éjszakáiból is jól ismert szövegíró, Gommermann István. Felesége, a korszak közkedvelt dizôze, Boross Ida énekhangján csendült fel a Honvágy dal, amelynek fájdalmas, nosztalgikus hangulata máig összeszorítja a hazától távol kerültek szívét.
Tíz új tánczenei szám felvételére készülôdtek 1956. október 23-án a Magyar Rádió zenei stúdiójában. Harmadiknak Boross Ida, a kor népszerû táncdalénekesnôje készült arra, hogy zenei kísérettel elénekelje dalát, ami a szerkesztô kérésére nem lehetett hosszabb hárompercesnél.
A felvétel épphogy véget ért, amikor váratlan esemény történt. Bár a stúdió bejárata felett égett az a bizonyos piros lámpa, amely azt jelezte, hogy felvétel alatt tilos belépni, ennek ellenére akadt egy rádiós vezetô, aki semmibe vette a tilalmat és feltépte a stúdió ajtaját. " Azonnal fejezzétek be a munkát!" – adta ki a parancsot. – "Az épület elôtt nagy tömeg gyûlt össze, komoly balhéra van kilátás" – tette még hozzá.
A bentlévôk az ablakon kinézve tapasztalhatták, hogy a kolléga cseppet sem túlzott. Mind nagyobbá duzzadó tömeg tüntetett a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete elôtt. Estére eldördültek a fegyverek is… A többi már történelem.
Ki is törôdött volna abban a helyzetben azzal, hogy mi történik egy születôfélben lévô új táncdallal? Azt pedig végképp nem gondolhatta senki, hogy késôbb az "ötvenhatosok" szívfacsaró slágereként él majd – mindmáig – a köztudatban. Igen, ez volt a Honvágy dal, amelynek eredetijét Frank Miller komponálta, s valószínûleg Dean Martin énekelte egy amerikai filmben. A dal máig ismert magyar szövegét Gommermann István írta. Ezért is lett belôle az 1956 után külföldre távozottak slágere.
Az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szervezete kétnapos rendezvénysorozattal emlékezik az 1956-os eseményekre és azokra a hôsökre, akik bátran és önfeláldozóan harcoltak az elnyomás ellen, a magyar szabadságért. A rendezvény házigazdája a Yorick stúdió, a vár Mészárosok bástyájában.
Tegnap délután Varga László nyugalmazott lelkész az esemény kapcsán személyes élményeirôl beszélt.
Ma 18 órától Hajdu Zoltán történelem szakos tanár tart elôadást a forradalom leverésérôl és megtorlásáról. Az elôadás után az érdeklôdôk megtekinthetik a 2006. október 23-i évfordulós eseményekrôl készült filmet.
Tegnap a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban Soós Noémi cserefalvi református lelkész áhítatával kezdôdött a megemlékezés. Ezt követôen Novák Zoltán történész tartott vetítéses elôadást, melyben a marosvásárhelyi eseményekre és az itteni meghurcoltakra is kitért. Szavalt Siklódi Rozália, az asszisztensképzô fôiskola III. éves diákja. Az intézmény ezzel a megemlékezéssel hagyományt szeretne teremteni.
A Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola tantestülete ma 15 órakor ünnepi megemlékezés során idézi fel az 1956-os magyar forradalomat, a szabadságharc 51. évfordulóján. Farkas Ernô elôadásának címe: 1956 a magyar irodalomban.
A szovátai Bernády Közmûvelôdési Egylet ma 18 órakor a polgármesteri hivatal nagytermében ünnepi megemlékezést tart az 56-os forradalom évfordulója alkalmából. Közremûködnek a Domokos Kázmér Iskolacsoport diákjai, valamint Vass Júlia, Vass Katalin és Nagy Sándor tanárok.
Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetségének csíkszeredai fiókszervezete, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Fôkonzulátusa és az RMDSZ csíkszeredai városi szervezete ünnepi megemlékezést szervez. Ma 11 órakor az 1956-osok emlékére állított kopjafánál koszorúznak. Este fél 7 órakor fáklyás felvonulás lesz, amelyen részt vesz Tusnád falu fúvószenekara. 19 órakor az 1956-os téren, a Gloria Victis emlékmûnél (a fôkonzulátus mellett) lesz megemlékezés és koszorúzás.
Ma délben folytatódik a labdarúgó III. osztályú bajnokság. A tizenegyedik fordulóban az alábbi találkozókra kerül sor: ASA Unirea Nyárádtô – FC Bihar II, Avântul Szász- régen – Lotus Felix Szentmárton, FC Belényes – Turul Mikola, Gaz Metan Marosvásárhely – Sanatatea Kolozsvár, Inter Balázsfalva – Unirea Dés, Somesul Szatmárnémeti – Marmatia Máramarossziget, U 1919 Kolozsvár – FC Nagybánya, Trans-Sil Marosvásárhely – Mobila Szováta 11 óra, Olimpia Szatmárnémeti – Gloria II. Beszterce.
Labdarúgó IV. liga
ASO Nyárádszereda – Viitorul 2002 Dicsôszentmárton 3-0? (a vendégek nem jelentek meg)
A több tíz nyárádmenti szurkoló által nagyon várt találkozót nem játszották le. A hivatalos idôpont elôtt Dicsôszentmártonból telefonáltak az ASO Nyárádszereda elnökének, hogy a Chertes Florin által irányított együttes nem jelenik meg a mérkôzés helyszínén, de semmilyen magyarázattal nem szolgáltak, erre a Maros Megyei Labdarúgó-egyesület mai ülésén kerül sor.
A forduló további eredményei: Dános – Mezôméhes 3-2, Gliga Companies Szászrégen – Marosoroszfalu 0-0, Marosludas – Radnót 1-3.
A következô fordulóra október 27-én délelôtt 11 órakor kerül sor: Marosludas – Gliga Companies Szászrégen, Marosoroszfalu – ASO Nyárádszereda, Viitorul 2002 Dicsôszentmárton – Dános, Radnót – Mezôméhes.
F1 Brazil Nagydíj
Több mint két évtizede nem látott érdekes helyzet alakult ki az idei, páratlanul kiélezett világbajnokság véghajrájára, melyet a legkisebb esélyekkel induló finn Kimi Räikkönen nyert meg, megszerezve ezzel elsô világbajnoki címét a Ferrari színeiben. A futam után azonban a BMW és a Williams ellen eljárást indítottak a sportfelügyelôk, mivel a két csapat vitathatóan túlhûtött benzint használt a versenyen. A versenybíróság azonban szabálysértésre utaló bizonyíték hiányára hivatkozva nem törölte a két csapat eredményét, ezzel a felmentéssel szemben viszont fellebbezni készült a McLaren csapat, tehát a pályán eldöntött világbajnoki cím sorsát várhatóan a zöldasztalnál még megvitatják.
A pályán Räikkönen nyerte mind a brazil futamot, mind a bajnoki címet, miután a Ferrari versenyzôi egy tökéletes rajttal kihasználták kedvezô startpozícióikat, a McLaren versenyzôi pedig fölösleges kakaskodásba kezdtek rögtön a futam elsô méterein. A csetepaté eredményeként Lewis Hamilton már a harmadik kanyarban elfékezte magát és a középmezônybe került vissza, késôbb pedig egy váltóprobléma miatt a mezôny végére csúszott, ahonnan kemény üldözôverseny után is csak a hetedik helyig tudott visszakapaszkodni.
A csodaújonc tehát két sorsdöntô futamon sorozatban elkövetett hibáival, illetve a gépe idei elsô meghibásodása révén még a verseny elején elvesztette minden esélyét. Csapattársa, a még címvédô Fernando Alonso pedig egyszerûen nem bírta tartani a Ferrarik iramát, a spanyolnak az lett volna az egyetlen esélye, ha az olaszok valamelyik gépe megadja magát, de ezúttal a mûszaki hibák elkerülték a vörösöket.
Räikkönen gyôzelméhez arra is szükség volt, hogy hazai pályán vezetô csapattársa, Felipe Massa elé kerüljön a versenyen. A kerékcserék során ejtette meg a helycserét a két csapattárs, ezután a finn dolga annyi volt, hogy 18 kört megtegyen a pályán gond nélkül.
A célban Räikkönen, Massa, Alonso, Rosberg (Williams), Kubica (BMW), Heidfeld (BMW), Hamilton, Trulli (Toyota) volt a sorrend, így a világbajnoki pontversenyben Räikkönen 110 ponttal szerezte meg a végsô gyôzelmet, Hamilton és Alonso (109-109) elôtt. Ilyen szoros finist még nem jegyeztek a száguldó cirkusz 57 éves történetében. Ha azonban a zöldasztalnál a BMW és a Williams versenyzôit kizárják a benzinvita nyomán, akkor a bajnoki cím Hamiltonra szállhat, ami szintén precedens nélküli lenne a motorsport királykategóriájában.
(benedek)
Szabadfogású birkózás
Október 19. és 20. között Vajdahunyadon tartották a junior szabadfogású birkózás országos csapatbajnokságát.
A Muresul Sportklub versenyzôinek eredményei:
55 kg: Nicusan Calin-Alin 4. hely
60 kg: Vajda Sándor-Eduárd 2. hely
97 kg: Halatiu Sergiu-Alex 3. hely
Edzô: Márton József és Simon László
A Marosvásárhelyi ISK által elért egyéni eredmények:
Edzô: ifj. Gyarmati Ferenc
Streetball
Nagy érdeklodés övezte a szombat este 22.30-kor kezdôdött streetball- és slamdunk- (zsákolás-) versenyt. Az egész éjszaka tartó maratoni megmérettetésre összesen 18 csapat iratkozott be, amelyek két külön csoportban vágtak neki a mérkôzéseknek. Mindegyikben három + egy játékos (utóbbi csak akkor, ha a csapattagok szükségesnek érezték a tartalékot) lépett pályára. A játékosok között feltûnt Dan Rugojan és Vízi Sándor is, az ô nevük a legismertebbek között van ezen a területen.
Sokakat annyira elragadott a játék heve, hogy észre sem vették: egész éjszaka talpon voltak.
Az A-csoportba a Tigers, Pepsi, Kinder, Energie B., Atletic, Electro, Albi zburatori, Itsy-Bitsy, valamint a Poli Kolozsvár csapatait sorsolták, ez utóbbi nem tudott részt venni a versenyen.
A B-csoportban a Kolozsvár–Maros, Slamdunk.ro, Flamingo, Whatever, High Flyers, Wannabe Dunkers, Chupa Chups, Kövérek, Home Alone küzdött a továbbjutásért.
A vasárnapi díjátadáson az elsô helyezésnek a Slamdunk.ro, a másodiknak az Energie B, a harmadiknak a Flamingo örülhetett.
Az adótörvénykönyv rendelkezéseit a 2003. évi 571. számú törvénnyel hagyták jóvá, amelynek módosításait a 2006. július 17-én elfogadott 543. számú törvény tartalmazza, s így a törvénykönyv kiigazított szövege a Hivatalos Közlöny 2006. szeptember 7-i 765. számában jelent meg.
Ennek alapján 2007. január 1-jén léptek hatályba azok az adóügyi változások, amelyek a közjegyzôi bélyegilletékeket is érintik. A törvény 77/1. szakasza rögzíti azt az adófajtát, amelyet ingatlan-átruházási adónak nevezhetünk. A törvénymódosítás hatályon kívül helyezte a közjegyzôi illetékekrôl szóló 1998. évi 12. sz. kormányrendeletet, és ennek következményeként 2007. január 1-je után a közjegyzôi okiratok és szolgáltatások után már nem kell közjegyzôi bélyegilletéket, igazságügyi bélyeget fizetni. Az ügyfél ezután ezekért a szolgáltatásokért és okiratokért csak az eddigi közjegyzôi tiszteletdíjat kell majd megfizesse. Az adótörvénykönyv 77/1. szakaszában ez az adófajta jövedelemadóként van meghatározva, amelyet az ingatlan feletti tulajdonjognak és más tárgyi jogoknak az átruházásakor kell fizetni az élôk közötti jogügyletek megkötése elôtt és bizonyos helyzetekben az örökösödési eljárás során, amikor a tulajdoncserére magánszemélyek között kerül sor.
Tehát ingatlan-átruházási adót kell fizetni bármilyen építmény és a hozzá tartozó terület, nemkülönben beépítetlen (üres) terület elidegenítésekor. Ennek százalékban kifejezett mértéke attól függôen változik, hogy az ingatlant az eladó, az átruházó három évnél hosszabb vagy ennél rövidebb idô óta szerezte meg, vagyis tulajdonosa. Tehát akkor, amikor az ingatlan három évnél rövidebb idô óta van az átruházó tulajdonában, a fizetendô adó 200.000 lejt meg nem haladó értékû ingatlannál 3 százalék. 200.000 lejt meghaladó értékû ingatlannál az adó 6.000 lej, amihez a 200.000 lejt meghaladó összegre még 2 százalékot számítanak fel, majd a 6.000 lejt és az így kiszámított többletet összeadják. A három évnél hosszabb ideig birtokolt ingatlan tulajdonjogának átruházásakor az adó 200.000 lej érték alatt 2 százalék, efelett pedig 4.000 lej, amihez a 200.000 lej feletti összegre még 1 százalékot számítanak, és ezt az összeget a 4.000 lejhez hozzáadják.
Mentesülnek az adófizetés alól a sajátos visszaszolgáltatási törvények alapján visszakapott ingatlanok, mint az 1991. évi 18. sz. földtörvény, az 1997. évi 169. számú, a 2000. évi 1. számú, az 1995. évi 112. számú, a 2001. évi 10. számû törvények, amelyek a visszaszolgáltatások jogalapját képezték. Ha azonban az így visszakapott ingatlanokat elidegenítik, az adómentesség ezekre a jogügyletekre már nem vonatkozik. A fentieken kívül adómentességet élveznek azok az ajándékozási szerzôdések, amelyeket vérrokonok és házasság révén rokon személyek kötnek, III. rokonsági fokkal bezárólag, valamint a házastársak egymás közti ajándékozási szerzôdései.
Mellau György
Egyre nehezebb Marosvásárhelyen gépkocsival közlekedni. A forgalom elviselhetetlen a város egyes utcáiban. A Szabadság utcában és a környéken lakók jelezték, hogy az ide irányított nehézgépkocsi-forgalom miatt egyre rosszabb a helyzetük. Tudni kell, hogy a város központi övezetébôl négy utca vezet a régi cukorgyár, illetve Meggyesfalva felé. Három utcából (Dózsa György, Liviu Rebreanu és Iuliu Maniu) kitiltották a nehézjármûveket, vagyis csak 3,5 tonnásnál kisebb gépjármûvek forgalmát engedélyezik itt. Az ennél nehezebb jármûveket átirányították a Szabadság utcába. Miért? – kérdik az itt lakó olvasók. Ki a felelôs azért, hogy pokollá tették az életüket? A lakók egyértelmûen azokat hibáztatják, akik a turbinaárok torkolatánál a sorompó elôtti táblával a nehézgépjármû-forgalmat a Szabadság utca felé engedélyezték.
Az autóvezetôk egy része semmibe veszi a terelôútra való irányító jelzést és ellentétes irányba, a Harcsa, illetve a Szabadság utca felé tekeri a kormányt. Így nem ritka a 20-25 tonnás és ennél nehezebb autók, pótkocsis traktorok és munkagépek látványa. Ezek irgalmatlanul, óriási zajjal dübörögnek végig a számukra tiltott Szabadság utcán, megrezegtetve a házakat, aminek az az eredménye, hogy a falak megrepednek.
A környéken lakók azt javasolják, hogy a turbinaároknál levô táblán sürgôsen cseréljék le a 7,5 tonnás jelzést 3,5 tonnásra, hogy a nehézgépjármûvek ne hajtsanak be, s ugyanezt a táblát az utca túlsó felére is tegyék ki. Az útszakasz mindkét részén álljon rendôr, aki ellenôrzi a forgalmi jelzések betartását.
A felvetéssel kapcsolatban Bakos Leventét, Marosvásárhely alpolgármesterét, a hivatal közlekedésrendészeti bizottságának alelnökét kérdeztük, aki elmondta, hogy egyelôre nincs más megoldás, a Segesvár–Szászrégen között közlekedô 7,5 tonnás (ami nem olyan nagy) gépjármûveknek ez a kijelölt útvonal. De a legközelebbi bizottsági gyûlésen felveti a javaslatot, hogy az említett útszakaszon 3,5 tonnáig korlátozzák a gépkocsiforgalmat. Addig is odafigyelnek, akciókat szerveznek, hogy kiszûrjék a szabálytalankodókat a Harcsa, illetve a Szabadság utcában.
Mezey Sarolta
Folytatjuk a közúti közlekedési törvény szerint 6-8 büntetôponttal járó szabálysértések ismertetését azzal a megjegyzéssel, hogy valamennyi a jármûvezetôkre vonatkozik.
Szankciót érdemlô kihágásnak számít, hogyha valaki akadályozza egy, az útkeresztezôdésben rekedt jármû továbbhaladását. Az elkövetett hiba "díjazása" nem a forgalom többi résztvevôinek a dolga, hanem a rendôrségé.
A kerékpárok, segédmotoros kerékpárok, illetve mopedek közlekedésére vonatkozó elôírásokat nemcsak a nyeregben ülôknek kell tiszteletben tartaniuk, de azoknak is, akik menet közben velük találkoznak. A közlekedési törvény távolról sem követi a farkastörvény mintáját. Emiatt a nagyobb, erôsebb, gyorsabb és drágább jármûvek vezetôi nem rendelkeznek kiváltságokkal a kisebb méretû és teljesítményû, lassabban haladó és egyszerûbb, olcsóbb jármûvek vezetôivel szemben.
Ebbe a kihágáscsoportba illeszkedik minden olyan eset is, amikor valaki nem hajlandó betartani a sebességcsökkentésre vonatkozó utasításokat.
Hasonlóképpen büntetik azokat, akik a gépjármûvön, pótkocsin vagy utánfutón a gyári eredetitôl eltérô színû s fényerôsségû lámpákat mûködtetnek, meg nem engedett módon helyeznek el fényforrásokat és hangjelzô készülékeket. Tessenek megfigyelni, egyesek miként hivalkodnak kék, zöld és más lámpáknak a kocsi elejére, farára, padlólemeze alá, számtáblájához stb. szerelésével! Az ilyen haszontalan díszítések messzirôl elárulják, hogy a gazda törvényen kívülinek képzeli magát.
Ám nem csak amiatt vonhatnak kérdôre a rendfenntartók, hogy önkényesen megváltoztattuk a jármû felszereltségét, de amiatt is, hogy hiányos, nem üzemképes vagy hibásan mûködik a jármû fény- és hangjelzô berendezése. Ez egy igen régi és könnyen megjegyezhetô szabály. Mégis számtalan autó, vontató, motorkerékpár stb. jön-megy az utakon úgy, hogy a helyzetlámpáinak, a féklámpáinak vagy a reflektorainak valamelyike – rossz látási viszonyok közepette – sötétben marad. A rendszámtábla- megvilágító lámpákról nem is beszélve, azokat készakarva iktatják ki gyáva és tisztességtelen emberek ezrei.
(ajtay)
Vidéki olvasónk, akinek eltávolították az egyik veséjét, arról érdeklôdött, milyen iratokkal és mely idôpontban jelentkezhet a Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságon azért, hogy hivatalosan is besorolják a hátrányos helyzetû személyek valamely kategóriájába.
Kérdésünkre Schmidt Loránd igazgató a következôkrôl tájékoztatott: – A betegnek iratcsomót kell összeállítania, amelynek tartalmaznia kell egy szociális ankétról szóló jelentést, a személyazonossági igazolvány másolatát, ha nyugdíjas, a nyugdíjazási határozatot és ennek fénymásolatát, az utolsó nyugdíjszelvényt. Továbbá a családorvostól egészségügyi leírást, a szakorvostól pedig orvosi levelet is kell mellékelni. A két orvosi igazolásnak frissnek kell lennie, lehetôleg a beadás idôpontjától számított egy hónapi régiséggel. A betegtôl két sínes dossziét is kérnek.
A betegeknek az igazgatóság székhelyén, Marosvásárhelyen, a Trébely utca 7. szám alatt kell jelentkeznie – C épület, földszint, 1-es szoba – hétfôtôl csütörtökig 8-16 óra között, pénteken 8-13.30 óra között – mondta az igazgató.
Az összeállított dosszié alapján orvosi komisszió dönti majd el, hogy a beteget melyik rokkantsági csoportba sorolják.
Van iroda, ahol 16 százalékos kezelési költséget számolnak fel
H. G. nagyon felindult állapotban telefonált pénteken a szerkesztôségbe. Elmondta, hogy Marosvásárhelyen, a Rózsák tere 56. szám alatti valutaváltónál eurót váltott lejre és nagyon becsapták. Szerinte kb. 24 millió régi leje bánja a tranzakciót. A sajtót azért hívta fel, hogy legyünk segítségére. Bár segítségére csak abban lehettünk, hogy megadtuk a rendôrség, illetve a fogyasztóvédôk telefonszámát és a helyszínre siettünk.
Az irodába lépve a valutaváltó kisasszony ingerülten válaszolt kérdéseinkre. – Nem csapatunk be senkit, az urat felvilágosítottuk, hogy mekkora a kezelési költség, egyetértett és aláírta a váltóívet. Miután kifizettem, csak azután kezdett el veszekedni. Mi nem árulunk zsákbamacskát! Törvényesen járunk el, akinek nem tetszik, ne váltson nálunk valutát. Az iroda elôtt és az irodában is nagy betûkkel kiírtuk, hogy a valutaváltóknak mire kell számítaniuk – mondta a váltóiroda alkalmazottja és megmutatta a panaszos által aláírt A5-ös formátumú nyomtatványt.
Valóban, a bejárati ajtó mellett jó nagy, látható betûkkel olvasható, hogy ha valaki valutát ad el, 16 százalékos kezelési költséggel számoljon. Ha valaki valutát vásárol, akkor nem vesznek el kezelési költséget. Egy másik fontos információ: mihelyt átadták a kasszabont, azt nem semmisítik meg, tehát a vásárt elôre meg kell gondolni, mert utólag már késô bánat.
Az, hogy törvényes vagy sem a pénzváltás ilyen magas kezelési költséggel, az ellenôrzô szervek hatásköre eldönteni (és valószínûleg el is döntik, mert a panaszos a fogyasztóvédô hivatalhoz fordult), azonban mégiscsak túlzás 3000 euróért 480 eurót legombolni a klienstôl.
Az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Közösségben és Svájcban kibocsátott orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi, általános orvosasszisztensi vagy szülészi okleveleknek, igazolásoknak és címeknek elismerési feltételeirôl született kormányhatározat a legutóbbi kormányülésen.
A jogszabály értelmében a szakképzettség uniós országok és Svájc általi elismerése érdekében az Egészségügyi Minisztérium tanúsítja a Romániában szerzett orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi, általános orvosasszisztensi és szülészi okleveleket és a Romániában szerzett szakmai gyakorlatot.
Abban az esetben, ha a szóban forgó kategóriájú szakemberek telepednek le Romániában és itt a szakképesítésüknek megfelelô tevékenységet szeretnének folytatni, akkor okleveleiket el kell ismertetni. A szakképzettségnek megfelelô hivatalos címeket az Egészségügyi Minisztérium rendelettel ismeri el és igazolja. Az okleveleket honosítják (ekvivalencia), és az eredetivel azonos értékûnek ismerik el, ezáltal lehetôvé teszik a külföldrôl érkezô szakemberek számára szakmájuk gyakorlását Romániában.
A diplomák elismerése és honosítása kérésre történik, a honosítást az Egészségügyi Minisztérium, a megfelelô orvosi kamarák és asszisztensi rendek végzik.
A rezidens orvosoknak és fogorvosoknak az európai unióbeli, az európai gazdasági közösségbeli országban vagy Svájcban letöltött szakképesítési idôszakát az Egészségügyi Minisztérium rezidensképzési idôszaknak ismeri el.
Az említett országokban szakképesítésen lévô orvosok kérésre ugyanott vagy más országban folytathatják a rezidensképzést.
Lemondott Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke
Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke egészségi okokból lemondott tisztségébôl, négy nappal azelôtt, hogy a megye elhagyásának megtiltására vonatkozó, ellene kiadott DNA-határozat lejárt volna. Szabó István megyei tanácselnöknek az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szeptember 26-án tiltotta meg az ország, illetve Szatmár megye elhagyását 30 napig. A DNA ügyészei májusban kezdtek el vizsgálatot a Szatmár Megyei Tanács elnöke ellen befolyással való visszaélés, illetve nem a közvéleménynek szánt információk illetéktelen személyeknek való kiadása miatt. Szabó Istvánon kívül Riedl Rudolf alprefektust, Erdei- Doloczki István RMDSZ-es képviselôt, illetve Cseke Attilát, a kormányfôtitkárság államtitkárát is vizsgálják cinkosság vagy felbújtás vádjával.
EP-képviselôjelöltek feketelistán
Gigi Becali PNG-elnök, Adrian Severin és Ioan Mircea Pascu PSD-s képviselôk, Daniel Daianu volt miniszter, mind EP- képviselô jelöltek a Koalíció egy tiszta parlamentért (CPC) szerint nem felelnek meg a koalíció által javasolt hét jelölési kritériumnak. A Koalíció egy tiszta parlamentért képviselôi vasárnap sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra a feketelistát, amelyen 11 személy szerepel: Petru Filip (PD), Marian Zlotea (PD), Daniel Daianu (PNL), Cristian Anghel (PNL), Daniela Buruiana-Aprodu (PRM), Cristian Stanescu (PRM), Nicolae Patru (PRM), Adrian Severin (PSD), Ioan Mircea Pascu (PSD), Bíró Rozália (RMDSZ), George Becali (PNG-CD). A CPC szerint csak a parlamenti pártok, illetve azon pártok jelöltjeit monitorizálták, amelyeknek a közvélemény- kutatások szerint esélyük van meghaladni a választási küszöböt. A megfigyelés eredményeit a koalíció elküldte a pártoknak, hogy ellenôrizzék az adatokat, és esetleg vonják vissza a versenybôl az illetô jelölteket.
Ioan Avram Muresant kizárták a PNTCD-bôl
Ioan Avram Muresan volt mezôgazdasági minisztert szombaton, a parasztpárt országos vezetôségének ülésén kizárták a PNTCD-b&ocir