|
LIX. évfolyam 243. (16725.) sz. |
2007. október 18., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A négy nagy országos szakszervezet nem ért egyet a munkáltatók szövetsége által 2008-ra javasolt 460 lejes minimálbérrel, rámutatva, ez még a létminimumhoz szükséges fogyasztói kosarat sem biztosítja, és a munkakonfliktus kirobbantásával fenyegetnek.
"A munkáltatók javaslata a 460 lejes minimálbért illetôen elfogadhatatlan, mivel a növekedés csupán az elôrejelzett 4,5 százalékos inflációt fedi" – nyilatkozta hétfôn Valentin Mocanu, a CNSLR-Fratia fôtitkára egy sajtótájékoztatón.
Dumitru Costin, a Szakszervezeti Tömb elnöke pedig kijelentette, Románia politikai vállalást tett az Európai Unió fórumai elôtt, hogy kiegyenlíti a különbséget a minimálbér és az országos átlagbér között, hogy az elôbbi az átlagbér 60 százalékát tegye ki. "Jelenleg óriási a különbség. Most ahelyett, hogy a különbség csökkenne, a minimálbér az átlagbér 30 százaléka alá csökkent" – mondta Costin.
A kormány pedig 2008-ra 450 lejes minimálbért tervezett, ami csak 2 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi kollektív munkaszerzôdésben szereplô minimálbér, bár 2006-ban ígéretet tett a parlament elôtt, hogy 2008-ban a minimálbér 654 lej lesz. A szakszervezetek elégedetlenek, mert a szociális párbeszéd nem mûködik Romániában, a Gazdasági és Szociális Tanácsnak pedig nincs meg az a szerepe, mint minden európai országban, vagyis, hogy egyeztesse a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók közötti párbeszédet.
Módosítani kell a mezôgazdasági alapok felhasználási módját akképpen, hogy ne a különféle termékek támogatására fizessék ki a legtöbb pénzt, hanem a befektetésekre és a termelôk korszerû gépekkel, felszerelésekkel való ellátására költsenek, jelentette ki Tariceanu miniszterelnök a kormányülés elején.
A kormányfô bemutatta a kabinet tagjainak Dacian Ciolos új mezôgazdasági minisztert, akit tapasztalt szakemberként minôsített. "Franciaországban szakosodott, most végzi doktori tanulmányait, és azt javasoltam neki, ne hagyja abba ezeket csak azért, mert most miniszter, bár tudom, hogy nagyon kevés szabadideje lesz" – mondta Tariceanu. A kormányfô elmondta még, az elmúlt 15 évben a különféle támogatásokra használták fel a mezôgazdasági alapokat, és nem sikerült növelni a mezôgazdaság versenyképességét.
Traian Basescu a minap levelét megírta, s megfenyegette a parlamentet, hogy ha október 22-ig nem kapja meg "promulgálásra" készen a névre szóló szavazást tartalmazó választási törvényt, referendumot ír ki a témában november 25-re, az EP-választások napjára.
Az elnök, szokásához híven, "hasznos" tanácsokkal látta el a kormányt és a törvényhozást. Véleménye szerint "a törvényt a parlament a szokásos procedúrával elfogadhatja, vagy a kormány vállaljon felelôsséget a parlament elôtt". De ennyivel sem elégedett meg. Figyelmeztetett, hogy "a szavazás módjának megváltoztatásáról szóló esetleges sürgôsségi kormányrendelet nem lenne a legjobb megoldás". Ugyanis, "a választások sokkal fontosabbak annál, hogy kormányrendelettel lehessen szabályozni". Sôt, azt mondta, megtörténhet, hogy a választások módját megváltoztató sürgôsségi kormányrendeletet a törvényhozás elutasítja.
Emlékeztetett arra is, hogy 2007. február 15-én már küldött egy levelet a parlamentnek, amelyben a névre szóló szavazást célzó referendum megszervezéséhez kérte a törvényhozás beleegyezését. "A márciusi cotroceni-i konzultációk során a politikai pártok vállalták, hogy a júniusi parlamenti ülésszak végéig elfogadnak egy olyan választási törvényt, amely kielégíti a választópolgároknak az egyéni választókerületes szavazásról szóló elvárásait. Ám azt kellett észlelnem, hogy nem tettek eleget a vállalásnak, ezért júliusban és augusztusban, a nyilvánosság bevonásával újból felkértem a parlamentet, hogy októberig fogadja el az új választási törvényt". Az államfô azzal indokolta fenyegetésnek is beillô újabb felhívását, hogy "az állampolgárok nagyobbik része igényli a névre szóló szavazást". Ezért tûzte ki utolsó határidônek október 22-ét.
A Cotroceni- és a Victoria-palota közötti, igazi "Balkán-bajnokság" folytatódik tehát. Mert ha éjjel-nappal az ülésteremben tartózkodnának és szorgalmasan dolgoznának is honatyáink – ami ismerve munkastílusukat, még viccnek is rossz –, akkor sem tudnák október 22-ig megszavazni a választásokat megreformáló törvényt. Annak ellenére, hogy a választási bizottság tegnapelôtt 20 perc alatt fogadta el. Az elnök, persze, mossa kezeit, ô már a tavasszal figyelmeztette a törvényhozást, Damoklész kardjaként lebegtetve fejük felett a népszavazás kiírásának lehetôségét. Ha nem hallgattak rá, lelkük rajta.
A pártok sem viselkednek ésszerûbben. A PSD elnöke tollat ragadott, s ugyancsak levélben "rótta meg" Basescut, hogy az európai parlamenti választásokat összemossa a referendummal.
Egyébként mindenki tudja, hogy a pártoknak nem érdeke a névre szóló szavazás. Viszont az EP- kampányban Traian Basescu, ha valóban kiírja a referendumot, nyugodtan kampányolhat a demokraták mellett. A kormány is jól járt, mert nyugodtan felelôsséget vállalhat egy, a választási bizottság által már elfogadott törvényrôl. A bizalmatlansági indítvány sem aktuális, mert senki sem reszkírozza meg, hogy nyíltan a névre szóló szavazás ellen voksoljon. Így aztán valószínûleg kútba esett Basescu referenduma.
Közzétették a párizsi székhelyû nemzetközi újságíró-szervezet, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság- rangsorát.
A világ 169 országát rangsoroló, 2007. évi lista (http://www.rsf.org) a szervezet által legszabadabb sajtójúnak tartott országokkal, Izlanddal, Norvégiával kezdôdik – övék a megosztott elsô hely – , s a legkevésbé szabadnak ítélt országgal, Eritreával végzôdik. Az elsô tizenhét ország a 15. helyre besorolt Új- Zélandon kívül mind európai. Magyarország a tavalyi listán a tizedik helyen szerepelt, Lettországgal Portugáliával és Szlovéniával "holtversenyben", most a 17.
Az élmezônyben van Észtország és Szlovákia (megosztott 3. hely), Belgium, Finnország és Svédország (megosztott 5. hely), Dánia, Írország és Portugália (megosztott 8. hely), Svájc (11.), Lettország és Hollandia (megosztott 12. hely), Csehország (14.) és Ausztria (16.) A világ vezetô országai közül Kanada a 18., Németország a 20., Nagy-Britannia a 24., Franciaország a 31., Olaszország a 35., Japán a 37., az Egyesült Államok pedig a 48.helyre került.
A húsz utolsó helyezett között hét ázsiai (Pakisztán, Srí Lanka, Laosz, Vietnam, Kína, Mianmar, Észak-Korea), öt afrikai (Etiópia, Egyenlítôi-Guinea, Líbia, Szomália, Eritrea), négy közel-keleti (Szíria, Irak, Irán, palesztin területek), egy amerikai ország (Kuba) van, valamint három volt szovjet köztársaság (Türkmenisztán, Üzbegisztán és Fehéroroszország).
Az RSF különösen nyugtalanítónak tartja a mianmari helyzetet. "Az alapvetô szabadságjogok jövôjének szempontjából nézve semmit jót nem ígér, hogy a katonai junta vaskézzel fojtotta el a tüntetéseket. Az újságírók továbbra is a könyörtelen cenzúra igáját nyögik, egy olyan cenzúráét, amelynek figyelmét semmi nem kerüli el, még az apróhirdetések sem" – mutatott rá a szervezet, amely sajnálatosnak tartja, hogy kevesebb mint egy évvel a pekingi olimpia kezdete elôtt Kínában (163. hely) továbbra sem bizonyultak többnek illúziónál a hatóságok által beígért reformok és a bebörtönzött újságírók szabadon bocsátása.
A nyolc fejlett ipari országot tömörítô G8- csoport nyugati tagjai néhány hellyel feljebb kapaszkodtak a listán, Oroszország azonban továbbra is messze leszakadva tôlük, a sereghajtók között kullog a maga 144. helyezésével. Bulgáriát (51. hely) és Lengyelországot (56.) leszámítva az Európai Unió valamennyi tagállama az elsô ötven között van. Így Románia is, amely tíz helyet javított tavalyi pozícióján.
A szólásszabadság elleni támadások esetében egyre nagyobb súllyal esik latba az internet. Több ország amiatt esett vissza a sajtó szabadságát tükrözô rangsorban, mert súlyosan és ismételten akadályozták az információk szabad áramlását a világhálón. Malajziában (124.), Thaiföldön (135.), Vietnamban (162.) és Egyiptomban (146.) például ôrizetbe vettek bloggereket, és bezártak, vagy elérhetetlenné tettek hírszolgáltató portálokat. A háború is nagy mértékben felelôs több ország – Srí Lanka (156.), Irak (157.), palesztin területek (158.) és Szomália (159.) – pozíciójának romlásáért.
George Bush amerikai elnök a kínai kormány élénk tiltakozása dacára fogadta a washingtoni Fehér Házban a dalai lámát.
Az amerikai elnök, feltehetôen azért, hogy ne ingerelje még jobban a pekingi vezetést, az esemény magánjellegét hangsúlyozva nem a hivatalos találkozók helyszínén, az Ovális irodában fogadta a számûzetésben élô tibeti vallási és politikai vezetôt, hanem az elnöki rezidencián.
Bush immár harmadik alkalommal fogadta a dalai lámát a Fehér Házban; legutóbb 2005 novemberében találkozott vele.
A vendégnek szerdán a washingtoni kongresszusban kellett átadják a Kongresszusi Aranyérmet, vagyis a legmagasabb kitüntetést, amelyet az amerikai törvényhozás civileknek adományozhat. Pekingben egy külügyi szóvivô kijelentette: a kongresszusi kitüntetés "súlyos" kárt fog okozni a két ország kapcsolataiban.
A kínai álláspont szerint Washington azzal, hogy fogadja a dalai lámát, támogatást nyújt a tibeti vallási vezetônek "Kína megosztására törô szakadár tevékenységéhez". Kínai csapatok 1951-ben foglalták el a buddhista Tibetet. A dalai láma egy levert népfelkelés után 1959-ben Indiába menekült.
Beszüntethetik a Traian Basescu államfô elleni eljárást, miután újabb, számára kedvezô szakértôi vélemény született egy korrupciógyanús ügyben.
Basescu és további 79 személy ellen 2004-ben emeltek vádat az ügyészek. A nyomozók szerint a vádlottak 300 millió dollárral károsították meg az államot, mert 1991 és 2000 között a román tengeri kereskedelmi flotta 16 hajóját mélyen áron alul adták el egy külföldi cégnek.
A Jurnalul National címû napilap emlékeztet arra, hogy a per formai okok miatt elakadt, mivel az iratokról hiányzott a korrupcióellenes ügyészség akkori vezetôjének aláírása. Ezért az akta visszakerült az ügyészségre. A lap szerint az ügy azóta se került vissza a bíróságra, hanem a nyomozóhatóság újabb szakértôi véleményt rendelt.
Most került nyilvánosságra ez a dokumentum, amely megállapítja, hogy a román állam nem szenvedett kárt a tranzakciók nyomán. A szakértôi vélemény indoklásában az olvasható, hogy a flottát kezelô román vállalatnak hatalmas adósságai voltak Romániában és külföldön. Ráadásul mûszaki szempontból elavultak voltak a hajók, amelyek tovább növelték az állami vállalat veszteségeit. A szakértôi véleményezés szerint ezért indokolt volt értékesítésük.
Az államfôt rendszeresen bíráló lapok azt sejtetik, hogy az újabb szakértôi vélemény is politikai megrendelésre készült.
(MTI/Reuters) Nagyobb az ereje a pletykának, mint az igazságnak – ez derül ki egy tanulmányból, amelybôl kiviláglott: az emberek még akkor is elhiszik azt, amit csak suttogtak nekik, ha bizonyíték birtokában vannak az ellenkezôjérôl.
Számítógépes játékot folytató diákok magatartását tanulmányozó kutatók azt is megállapították, hogy fontos szerepe van a pletykának, amikor emberek döntéseket hoznak – mondta a tanulmányt vezetô Ralf Sommerfeld evolúciós biológus, a németországi Max Planck Intézet tudósa.
"Láttuk, hogy a pletyka erôs befolyással bír még akkor is, ha a résztvevôk egyaránt hozzáférhetnek az eredeti információhoz és az ugyanazzal az információval kapcsolatos pletykához. Nyilvánvaló, hogy a pletykának nagy a manipulációs képessége" – írták a szakemberek a Brit Tudományos Akadémia folyóiratában.
A tanulmány során a kutatók pénzt adtak a diákoknak és megengedték nekik, hogy azt a játék során odaadják másnak. A diákok közben jegyzeteket készítettek arról, hogy mások miként játszanak, amit bárki figyelemmel kísérhetett.
A diákok hajlottak arra, hogy kevesebb pénzt adjanak az "undok fösvény" jelzôvel lefestett játékosoknak és többet azoknak, akiket "bôkezû játékosokként" vagy "társasági emberekként" eceteltek nekik – mondta Sommerfeld, hozzátéve: "az emberek csak a pletykát vették figyelembe és nem voltak tekintettel korábbi döntésekre".
Ezt követôen a kutatók továbbmentek, s elôbb megismertették a diákokkal az emberek tényleges döntéseit. Majd közöltek velük hazug pletykákat is, amelyek ellentmondtak a tényeknek. Ebben az esetben is a diákok inkább a pletyka alapján adtak pénzt, nem pedig a szilárd tények alapján, ami Sommmerfeld szerint azt bizonyítja, hogy az ilyen információ nagy erejû eszköz. – A józan ész megkövetelné ilyenkor az óvatosságot, de a diákok hallgattak arra, amit mások mondtak – tette hozzá a német szakember.
Kutatók már hosszabb ideje alkalmaztak hasonló játékokat annak tanulmányozására, hogy miként mûködnek együtt emberek és milyen hatással van a pletyka emberek csoportjaira.
Tudósok meghatározása szerint a pletyka társadalmi információ olyan személyrôl, aki nincs jelen – mondta Sommerfeld.
Evolúciós fogalmak szerint a pletyka fontos eszköz lehet emberek számára, hogy információk birtokába jussanak mások hírnevérôl vagy elboldoguljanak a társadalmi hálózatokban a munkahelyükön és mindennapi életükben egyaránt – állítja a tanulmány.
BUKAREST, okt. 17 (MEDIAFAX) – Kvórum hiányában a képviselôk ismét nem tudták megvitatni szerdán a szakbizottságokban a kisebbségi törvénytervezetet.
"Azt fogom javasolni, hogy a három szakbizottság egyike se gyûlhessen össze szerdán más törvények megvitatására, ha azelôtt a szakbizottságok tagjain nem biztosították a kvórumot a kisebbségi tör- vénytervezet megvitatására" – mondta Márton Árpád RMDSZ-es képviselô.
Hozzátette, egy másik megoldás szerint az Állandó Bizottság határozatot hozhatna, amelynek rögtön a költségvetés-tervezet megvitatása után a kisebbségi törvénytervezet a képviselôház plénuma elé kerül a szakbizottságok beszámolója nélkül.
Ioan Ghise liberális képviselô kijelentette, "lealacsonyító", ami hétrôl hétre a kisebbségi törvénytervezet megvitatása körül történik.
"Ne vesztegessük többet az idôt azt mímelve, hogy meg akarjuk tenni azt, amit valójában nem akarunk megtenni. Vannak szabályok, és azokat be kell tartani, de ha soha nem gyûl össze a kvórum, jobb, ha a plénum elé visszük a törvényt. A plénum vagy elutasítja, vagy elfogadja" – mondta Ghise.
A törvénytervezet megvitatásának folytatására 34 képviselôre lett volna szükség a három szakbizottság – a jogi, az emberi jogi és a tanügyi – ülésén. A szenátus 2005 végén elutasította a kisebbségi törvénytervezetet, 2006 elejétôl ez a képviselôház szakbizottságaiban van. Bár a jelentés leadási határideje 2006. október 15. volt, a szakbizottságok a legtöbb esetben nem tudták a vitát folytatni kvórum hiányában. A Képviselôház Állandó Bizottsága tehát 2006. június 26-án úgy döntött, hogy a kisebbségi törvénytervezet a szakbizottságok jelentése nélkül kerüljön a képviselôház plénuma elé. Június 29- én a plénum azonban úgy döntött, hogy enélkül nem vitathatják meg a törvénytervezetet és visszaküldte azt a szakbizottságoknak.
Azóta a szakbizottságokban nehézkesen folytak a viták, vagy azért mert nem értettek egyet bizonyos cikkelyek felett, vagy azért, mert nem volt meg a szükséges kvórum.
A 2004-es megvalósíthatósági tanulmány nem felel meg a jelenlegi helyzetnek
Tegnapelôtt, október 16-án, a prefektúra és a megyei tanács munkatalálkozót szervezett a marosvásárhelyi terelôút ügyében illetékes döntéshozókkal és kivitelezôkkel.
A terv elemzése során kiderült, hogy a 2004-ben elkészített megvalósíthatósági tanulmány nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. Egyrészt, mert az eredetileg erre a célra kiválasztott terület egy részére ráépítettek, másrészt a marosvásárhelyi terelôút tervét beleépítik a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal projektjébe, amely a Segesvári út meghosszabbítását és a város terelôút tervezetével való egyesítését irányozza elô, ezt az Országos Autópálya és Nemzeti Utak Társaság is elfogadta.
Az útvonal véglegesítése érdekében a kivitelezôk elkészítik a közmûvesítési terveket, illetve a Diwi Consult International GmbH megtekinti a tervezett útvonalat.
Kiemelték az intézmények közötti információáramlás fontosságát, illetve az érintett döntéshozók közötti jobb együttmûködés szükségességét. Megállapították, hogy a kommunikáció hiánya késleltette a terelôút megvalósítását, bár a Világbankkal 2005 januárjában megkötötték a hitelszerzôdést.
Célunk ennek a projektnek a minél elôbbi megvalósítása a marosvásárhelyiek javára, olvasható a prefektúra által kiadott közleményben.
Egymillió lejt utalt ki szerdai ülésén a kabinet a harmadik együttes román–magyar kormányülésre. A pénzt a 2007-es tartalékalapból különítik el és utalják át a szervezônek, a kormányfôtitkárságnak – tájékoztatott Cseke Attila államtitkár, az elôkészítô bizottság vezetôje.
A keretbôl kell fedezni a szervezés minden kiadását: a szállítási és elszállásolási költségektôl kezdve a fordításokat és a szinkrontolmácsolást, a reklámanyagokat és a sajtóanyagok elôkészítését egyaránt. A kiutalt keretbôl a 2007. december 10-ig fel nem használt összegeket visszautalják a költségvetésbe. Két évvel ezelôtt az elôzetesen kiutalt 550.000 lejbôl a kormányfôtitkárság 230.000-t utalt vissza a tartalékalapba – nyilatkozta Cseke Attila.
Az elsô együttes román–magyar kormányülést 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodiknak Budapest adott otthont 2006 novemberében. A harmadik helyszíne Nagyszeben lesz, Európa idei kulturális fôvárosa, 2007. november 14-én – mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a korábbi együttes ülések (2005-ben és 2006-ban) számos konkrét eredményt hoztak, mint például az egyszeri, közös határellenôrzés, a konzulátusok megnyitása Csíkszeredában és Gyulán, valamint a kulturális központok bôvítése.
Az idei tervek között egyaránt szerepelnek az elôzô évi projektek folytatására vonatkozó javaslatok, valamint újak is, amelyek között konkrét finanszírozás biztosítására vonatkozóak és többéves lefutásúak egyaránt vannak. Az együttes kormányülés napirendjére vonatkozóan minden tárca nyújtott be javaslatokat, ezek összesítése és a magyar féllel való egyeztetése folyamatban van – tájékoztatott Cseke Attila.
Mircea Geoana PSD-elnök szerdán kijelentette, a PSD honatyái nem szavazzák meg a költségvetés- tervezetet 2008-ra, ha a társadalombiztosítás büdzséjében nem biztosítják a szükséges összeget arra, hogy a nyugdíjasok által fel nem használt vasúti jegyeket beválthassák értékjegyekre.
Mircea Geoana a vajdahunyadi nyugdíjasokkal megejtett szerdai találkozón kijelentette, a szükséges pénzalapokat el lehetne venni a Calin Popescu Tariceanu kormányfô rendelkezésére álló tartalékalapból.
"A védelmi tárca büdzséjével megegyezô alapot tartott vissza Tariceanu politikai célokra. Ott elegendô pénz van arra, hogy értékjegyeket tudjunk fizetni a nyugdíjasoknak a fel nem használt utazási jegyek ellenében. Nem kerül nagy erôfeszítésbe" – mondta a PSD elnöke.
A PSD szakosztályai szerdán befejezték az állami költségvetés-tervezet és a társadalombiztosítási költségvetés kapcsán a módosító javaslatok elkészítését.A PSD-elnök kijelentette, jelenlegi alakjában a költségvetés-tervezet nincs eléggé megalapozva, és nem összesíti a feltételeket ahhoz, hogy a szociáldemokrata honatyák megszavazzák.
"Ha összegyûl a parlamenti többség, hogy módosító javaslatainkat elfogadják, megszavazzuk a költségvetést, mivel akkor tulajdonképpen szociáldemokrata költségvetés lesz, és figyelembe veszi választótáborunk akaratát. Ha nem, nem" – tette hozzá Geoana.
A Pro Európa Liga megbotránkoztatónak minôsíti Marosvásárhely polgármesterének a kultúrához való ellenséges viszonyulásmódját, ugyanakkor kifogásolják és manipulatív akciónak tartják, hogy a hivatalos intézmények avatási ünnepségeire meghívják bizonyos vallási felekezet képviselôit, hogy áldásukat adják ezek –esetenként korrupt – tevékenységeire – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón, ahol többek között az RMDSZ által javasolt regionalizációs modellrôl is szó esett.
Cirkusznak nevezte Smaranda Enache, a PEL társelnöke a múlt heti akciót, melynek során nyolc új kocsit adtak át a mentôszolgálatnak, ugyanis az átadás bizonyos egyházfôk jelenlétében történt. A társelnök nem látja értelmét, hogy bármelyik egyház képviselôje is áldását adja az új jármûvekre, és hogyha már egyházképviselôt hívtak, akkor a Romániában létezô összes egyház részérôl kellett volna érkezzen valaki.
– A mentôket közpénzbôl vásárolták meg, így nem kell azt a látszatot kelteni, hogy bizonyos politikai pártnak, jelen esetben az Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter képviselte liberális pártnak köszönhetôen jutott e jármûvekhez a város, de arra sincsen szükség, hogy egy bizonyos egyház áldását adja ezekre – vélekedik Smaranda Enache. A liga továbbá kifogásolta, hogy október 6-án Dános községben a polgármesteri hivatal új székházának avatója szintén egyházatyák jelenlétében zajlott.
Kifogásukat jelezték Ciprian Dobre prefektusnak, akit azzal vádolnak, hogy amikor érdekei úgy kívánják, megszegi a törvényt. – Egyedülálló Európában, ami Romániában történik, hiszen nincs egy olyan hivatal, amelyet ne az egyházfôk részvételével avatnának fel. Ezzel megsértik a 2006. évi 489-es számú törvényt, amely elôírja, hogy a román állam semleges a felekezetekkel szemben, egyiket sem részesítheti elônyben – fogalmazott a társelnök, aki szerint egyes intézményekben korrupt tevékenységek zajlanak, így nem helyénvaló a szóban forgó gyakorlat, hiszen az egyházak felhasználása révén mintegy legitimitást próbálnak szerezni ezeknek a kevésbé becsületes tevékenységeknek. – Ha az egyházak meg szeretnék ôrizni szavahihetôségüket, távol kellene maradjanak e rendezvényektôl – tette hozzá Smaranda Enache.
Dr. Dorin Florea polgármester, a Mûvészeti Iskolát támadva, az elmúlt héten ismét bebizonyította, hogy nem érti meg a kultúra szerepét egy közösség életében – vélekedik a PEL társelnöke, aki szerint a polgármester két mandátuma alatt Marosvásárhely mûvelôdési téren elvesztette versenyképességét más erdélyi városokkal szemben, ugyanis a városatya a valódi kulturális értékek támogatása helyett a giccsszámba menô, evés-ivásra korlátozott rendezvényeket részesíti elônyben. A liga jövô hónaptól kerekasztal-beszélgetéseket kezdeményez a civil társadalom képviselôivel, hogy közösen határozzák meg azt a polgármesteri arculatot, amelyre a városnak szüksége van, majd ezt követôen meg kell találni azt a személyt, aki ennek a profilnak leginkább megfelel. "Emberre van szükségünk, nem pártra vagy nemzetiségre" – fogalmazott Smaranda Enache, aki kérdésünkre elmondta, a jelenlegi jelöltek közül Borbély László felelne meg leginkább az elvárásoknak, ugyanis annak ellenére, hogy a minisztert számos kritika éri amiatt, hogy az évek során nem fordított kellô figyelmet Marosvásárhely fejlesztésére, miniszteri tevékenysége során jelentôs európai alapokat vonzott az országba és Marosvásárhelynek érdeke, hogy egy ilyen tapasztalattal rendelkezô személy álljon a város élén.
Románia elkötelezte magát, hogy 2012-ig az európai uniós normáknak megfelelôen változtat az ország jelenlegi adminisztratív felosztásán. A Pro Európa Liga az RMDSZ által kidolgozott modell kapcsán azt kifogásolja, hogy ebben továbbra is szerepelnek a megyék, amelyek egyszerû átcsoportosításával nem oldódna meg a centralizáltság problémája, amellyel Románia küszködik. A liga szerint az országot történelmi régiókra kell osztani, hiszen ezek múltjukból és infrastruktúrájukból kifolyólag egységet jelentenek. A jelenlegi központosított politika helyett, amely az adminisztrációt is irányítja, regionális parlamentekre, kormányokra van szükség, hogy az egyik régió visszás eseményei ne befolyásolják negatívan a többi mûködését. A PEL elképzelése szerint Románia Erdély, Bánság, Havasalföld, Dobrogea, Oltenia és Moldva régiókból állna.
A Népújság arról érdeklôdött, mi a liga álláspontja az Országos Diszkriminációellenes Tanács azon döntésével kapcsolatban, hogy nem marasztalják el Traian Basescu államelnököt az örmény népcsoportra tett diszkriminatív kijelentése miatt. Mint ismeretes, az elnök szeptemberi pajzsmirigymûtétje után a beavatkozást végzô orvost méltatva, a következôképpen fogalmazott: "Végre találkoztam egy jó örménnyel". Smaranda Enache elmondta: helytelen döntés volt, mivel az államelnök megfogalmazása sértette az örmény népcsoportot, világosan kiderül, hogy elôítélettel viszonyul a közösséghez. Legalább egy figyelmeztetés erejéig meg kellett volna büntetni – vélekedik a társelnök.
Szeptembertôl Erôs Csaba személyében új fônöke van a Maros Megyei Postaigazgatóságnak, aki pontos szolgáltatást, rendet és fegyelmet ígért. Ioan Covaciu eddigi postafônök a hivatalon belül más beosztást kapott.
Az új postafônök távközlési mérnök, 2004-ig Szászrégenben, a Romtelecomnál, mûszaki beosztásban, hálózati vezetôként dolgozott, majd vezetô tisztséget töltött be a helyi postaigazgatóságon, 2005-tôl a szászrégeni közmûveknél volt fômérnök. Most visszatért a távközlés területére, de nem mûszaki beosztásba.
– Mi fog változni a posta háza táján?
– Nem tudok elvonatkoztatni az országos állapotoktól. Ugyanazokat a technológiákat kell betartanunk, ugyanis minden szolgáltatás pontosan szabályozott, de azért megyei szinten mind a 214 alegységnél, minden alkalmazott esetében – amelybôl több mint ezer van – szigorúan megkövetelem a rendet és a fegyelmet, azt szeretném, ha minél kevesebb lenne a kihágás.
– A falusi környezetben élôk, olvasóink jelezték, hogy szombaton nem jut el az újság hozzájuk. Ezután hogy lesz?
– A postának be kell tartania a szerzôdésben foglaltakat. Arra kérem azokat, akiknek panaszuk van, hogy a rendellenességeket jelezzék.
– A városi elôfizetôk azt nehezményezik, hogy az újság dél felé vagy a kora délutáni órákban jut el csak hozzájuk; hogyan szándékoznak változtatni ezen?
– A postás csak azután indul útnak, miután átvette az összes küldeményt. Ez a délelôtt folyamán történik meg. Mivel a postások körzete nagyon nagy, két utat nem tehetnek meg – az elsôt az újságok, a másodikat a többi küldemény kézbesítésére, hiszen nem fér bele a munkaidejükbe.
– Az utóbbi években, amióta többen vállalnak munkát külföldön, több postahivatal maradt alkalmazott nélkül, fôleg a Segesvár melletti falvakra gondolok. Hogyan tudják áthidalni ezt a helyzetet?
– Most minden postahivatalunk le van fedve, de tény, hogy nagyon nagy a személyi fluktuáció, ezért havonta szervezünk versenyvizsgát.
– Milyen új szolgáltatásokra számíthat a lakosság?
– Nem újdonság, de kevesen ismerik az EMS- szolgáltatásunkat, a külföldre szánt küldemények – dokumentumtól kezdve 315 kilogrammig terjedô csomagig – gyors kézbesítése, a SKYPAK nemzetközi gyorsküldönc-szolgálatunkat, amely révén 220 országba jutnak el a küldemények, a WesternUnion külföldi pénzátutalást, az e-mandat pénzátutalást vagy az on-line pénzátutalást. Ezeket a szolgáltatásokat ajánlom azok figyelmébe, akik még nem használták. A fô szolgáltatásainkat ismeri a lakosság, ezeket igyekszünk a legpontosabban végezni.
A Barátok évada színházi rendezvény, melyet a Francia–Román Színházi Központ a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal közösen szervez, és a román kormány etnikumközi kapcsolatok ügyosztálya támogat, a következô hetekben a nagyváradi és a szebeni színházak elôadásaival folytatódik.
Október 22-én, hétfôn este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház német tagozata mutatja be Roland Schimmelpfennig: Az arab éjszaka címû elôadását. Az elôadást, melyet román szimultán fordítás kísér, Radu Nica rendezte. A nagyszebeni színház jelenlétét rendezvénysorozatunkon a Németországi IFA – Institut für Auslandsbeziehungen e. V. támogatja. Egy héttel késôbb, október 29-én a Nagyváradi Állami Színház lesz vendégünk mindkét tagozatával.
Este hét órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében a Iosif Vulcan Társulat mutatja be a 6-os számú kórterem címû adaptációt A. P. Csehov híres novellája nyomán. Az elôadást Petru Vutcarau nemzetközi rangú rendezô állította színpadra. A történetet meggyôzô metafórává alakította, kiemelve a kultúra iránti érdektelenséget, a materiális világ iránt ôrült figyelmet, valamint az ember üvöltô vágyát a szerelem és szabadság iránt.
És hol lehetne indokoltabb a szó a szabadság vágyáról, mint a börtönben vagy az ôrültek házában? Elôadják: Elvira Platon- Rîmbu, Volin Costin, Richard Balint, Alexandru Rusu, Sorin Ionescu, Petre Ghimbasan, Pavel Sîrghi, Ciprian Cucu.
Ugyancsak hétfôn, október 29-én,
délután 5 és este 8 órától a
Színmûvészeti Egyetem Stúdió Termében a
Szigligeti Társulat mutatja be Jean Genet: Cselédek
címû elôadását. Az elôadás
létrehozója Kovács Levente, a szereposztás tagjai
pedig: Gajai Ágnes, Fodor Réka és Tóth Tünde.
"Egymásnak feszülô indulatok, szenvedélyek,
tékozló, tépelôdô lelkek a
látszatvalóságban, rideg realitásban, és
abszurditásba veszô furcsa álmok
kavarodásában. Cserélôdnek a szerepek, gabalyodnak a
történet tragikumhoz vezetô szálai" –
vélekedik az elôadásról Tóth Hajnal a Reggeli
Újságban.
Kedden délután a Marosvásárhely–Budapest Malév járat gépének utasterében felszállás elôtt szívinfarktusban elhunyt egy ír utas. Az 59 éves férfi családjával Erdélyben szabadságolt. Budapestrôl a Dublin felé induló gépre foglaltak helyet, de az utas oda már sajnos nem juthatott el. Runcan Stefan, a marosvásárhelyi repülôtér igazgatója lapunknak elmondta, elôször a váróteremben lett rosszul az idôs férfi. A repülôtér orvosi kabinetjében elsôsegélynyújtásban részesítették, s mivel úgy tûnt, hogy helyrejött, felült a gépre. A felszállási elôkészületek közben azonban elájult. A légikísérôk az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelôen megpróbáltak segíteni rajta, azonban már csak holtan tudták kihozni a gépbôl. A repülôtér igazgatósága azonnal kihívta a rohammentôsöket, akik a helyszínre siettek, de ôk is csak a halál beálltát tudták megállapítani. Ezt követôen értesítették a törvényszéki orvostani intézetet, az utóbbiak jegyzôkönyvet készítettek az esetrôl.
A repülôtériek azonnal felvették a kapcsolatot az ír nagykövetséggel.
A család a napokban intézi az elhunyt hazaszállításához szükséges hivatalos formaságokat.
A hagyományossal szokás szerint a modernt szoktuk szembeállítani. Hagyomány az, ami tegnap is, tegnapelôtt is, sokkal elôttünk is elvszerûen "tudva volt", fennállt, mûködött. De mi a modern? A szellemtörténet területére nem kalandozunk most el, legyen elég csak annyi: modern az, ami "mai módra" van vagy történik. Latinul ugyanis a "mai mód"-ot úgy mondták: mod(us hodi)ern(us), ahol persze a hodie jelenti a mát. Érdekes mozaikszó lett belôle!
Szerencsére inkább számítógépnek hívjuk már, a magyar nyelvben azonban egy-két évtizede csaknem meghonosodott a "kompjúter" (computer) szó. Talán mondanunk sem kellene: ez is latin eredetre megy vissza. A computare nem jelent mást, mint "összeszámolni" – következésképp a computer voltaképp összeszámlálógépet jelentene.
Ha viszont a billentyûzetünkre nézünk, szintén latin gyökû szavakkal találkozunk. Talán az egyik legfontosabb billentyû a "Del(ete)", amely köztudomásúlag törlô, visszavonó szándékunkat fordítja le számítógépes mûveletté. Itt egész közel állunk az eredeti latin jelentéshez, hiszen a delere: ki- vagy eltörlés. Vagy ott van a négy, nyilacskákkal ellátott billentyû, amelyekkel a kurzort irányítjuk a képernyôn. A cursor latinul hírvivô futárt, kengyelfutót jelent. A kurzormozgató billentyûkkel tehát tüstént oda juthatunk a szövegben, ahova épp be szeretnénk szúrni valamit, vagy a szöveget tovább írnánk. Mintha csak futárt küldenénk. De az "Alt" billentyû is a klasszikus latin nyelvet idézi: a "más", "másik" jelentésû latin alter szó rövidülése. S ha két "másik" közül kell választanunk, kinek ne jutna eszébe, hogy ez – alternatíva.
Van Önnek e-mail címe? Ha van, természetesen van benne @. Ezt magyar nyelvi szellemességgel leginkább kukacnak mondják, de végsô soron ez is egy egész latin szó! A @-t már az ókorban ismerték, a görög amphora (karcsú, kétfülû agyagedény) szó rövidítése volt, késôbb pedig a latin ad elöljárószóé, amelynek jelentése körülbelül azonos a mi -hoz, -hez, - höz ragunkéval. Az elektronikus levél címzésében tehát a @ azt jelenti, hogy a felhasználó saját azonosítóját hozzákapcsolja a szolgáltató rendszerhez.
Íme, hogy lesz a patinás "klasszikus" mûveltség holt nyelvének egyik-másik szavából – többnyire angol közvetítéssel – nemzetközi szó. Megannyi észrevétlen híd az emberiség történelmi korszakai között!
Május végén ígéretet kaptunk a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivataltól, hogy júliusban hozzálátnak az elhanyagolt játszóterek feljavításához. Azóta már több hónap eltelt, és a közelgô tél miatt a kérdés elvesztheti idôszerûségét, mégis érdekelt, hogy mi lett az ígéretekbôl. A város lakónegyedeiben a hét végén siralmas állapotokat találtunk. Minekutána még léteznek repedezett betoncsúszdák, korhadt hinták, a lekaszálatlan fûben ürülék, pillepalackok meg tönkrement lábbelik fogadtak, a csúszdák belseje pedig közvécére és szeméttelepre emlékeztetett, az EU-szabványoknak megfelelô biztonsági intézkedésekrôl (mint az eséstompító faháncs) már álmodni sem merünk.
A Kárpátok sétányon, illetve a Moldovei utcában ma is megrepedezett betoncsúszda árválkodik. Bakos Levente alpolgármester közölte, tisztában van vele, hogy ezek veszélyesek a gyerekek biztonságára, azonban lebontásukra az idén sem kerül sor.
– Egy ilyen építmény felszámolásához szükséges összegbôl két új játszóteret lehet létesíteni – tájékoztatott. A helyi önkormányzat az elavult terek korszerûsítése helyett – amelyek berendezése veszélyes lehet – inkább a játszótérállomány bôvítésére törekszik. Bakos Levente elmondta, az idén tíz játszóteret hozott létre a polgármesteri hivatal, olyan helyszíneken, ahol eddig nem voltak gyerekeknek szánt felületek. A Rodniciei utcai, December 1. sugárúti, valamint a Segesvári úti ANL-s tömbházak szomszédságában, a kövesdombi volt Egyesülés mozi mellett, a Transilvania, Mimóza, Legelô, Szorgalom, Rozmaring utcákban, valamint az Egyesülés negyedben elhelyezett játszótéri bútorzatok fából és mûanyagból készültek, így az alpolgármester szerint megfelelnek az EU-s elvárásoknak.
De az új nem mindig érdekesebb – bizonyítják e játszóterek, amelyek nem árulkodnak túl élénk fantáziáról, ugyanis míg tôlünk nyugatabbra mesevárak, mozdonyok, mesefigura alakú hinták szórakoztatják a legkisebbeket, nálunk be kell érniük egy csúszdából, hintából, libikókából és néhány padból álló "találmánnyal".
A rossz állapotokkal kapcsolatosan az alpolgármester elmondta, Marosvásárhelyen az egyik legnagyobb gond, hogy kevés a szabad terület, így az ebtulajdonosok a játszótereken sétáltatják kedvenceiket.
– A novemberi soros ülésen a tanács elé szeretnék terjeszteni egy határozattervezetet, amellyel teljesen kitiltanánk a kutyákat a gyerekeknek szánt terekrôl – fogalmazott Bakos Levente. Ehhez persze további elkerített helyeket kellene kialakítani az ebsétáltatásra. A másik gond, hogy más városokhoz viszonyítva Marosvásárhelyen nagyon elterjedt jelenség a vandalizmus, a kisgyerekeknek szánt bútorzatot egyesek erôfitogtatásra használják – vélekedett az alpolgármester. A Tudor negyedben éppen ottjártunkkor "lépett akcióba" egy tizenhét-tizennyolc év körüli fiatalokból álló csoport: felmásztak a mászókára és ennek léceit próbálták leszerelni, több-kevesebb sikerrel.
– A polgármesteri hivatal kialakítja a tereket, azonban ezekre vigyázni is kell, hiszen van olyan játszótér, amely egy év után már használhatatlan. A karbantartás és a tisztán tartás a lakótársulások feladata is – hangsúlyozta Bakos Levente.
Jövô csütörtökön véget ér az immáron tizenhetedik alkalommal megszervezett Constantin Silvestri Nemzetközi Zenei Fesztivál a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az október ötödikén kezdôdött, majd' egy hónapos komolyzenei maratont fesztiválnak ugyan kevésbé nevezhetjük (az egyszerû és kevésbé hivalkodó koncertsorozat kifejezés helyénvalóbb), de mûfaji változatossága okán szép számú érdeklôdôt volt képes a Palota kistermébe, illetve a Vártemplomba csábítani. Elôbbi nagytermén még végzik a restaurálási munkálatokat, ezért számos meghívott – így a magyarországi Molnár András tenor, Lakatos György fagott- és Király Csaba orgonamûvész, a németországi Eckart Hübner karmester, az egyesült államokbeli Stephen Thomas zongoramûvész, illetve a dániai Nordsjaellands Szimfonikus Zenekar – a templomban kényszerült koncertezni. Az idei koncertszemle egyediségét (és talán hangulatát is) mindez azonban csak jobban kiemelte. A repertoár terén a barokk mesterektôl Kodályig és Silvestriig hallhattunk mûveket (kivéve – elenyészô mennyiségben – a kortársakat), október folyamán elhangzottak Silvestri-, Kodály-, Brahms-, Mozart-, Haydn-, Dvoøák-, Beethoven-, C. Ph. E. Bach-, Csajkovszkij-, J. S. Bach-, Couperin-, Király Csaba-, Jakob Gade-, Sibelius-, Larsson-, Kuhlau-, és Grieg-alkotások.
A Silvestri-fesztivál még két hangversennyel várja a zenekedvelôket. A közelebbire vasárnap a Kultúrpalota kistermében kerül sor, itt a Florin Croitoru (hegedû) és Verona Maier (zongora) kettôs lép fel este 7 órától. F. Kreisler Miniatûr darabjait hallhatja a közönség. A mélyen tisztelt végül mához egy hét, jövô csütörtökön ismét a Vártemplomba hivatalos. Ahol a szemle szimfonikus évfordulós zárókoncertje tartatik, ugyancsak este héttôl. Csíky Boldizsár zeneszerzô hetvenedik életévét ünnepli ezzel a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia. Vezényel Ilarion Ionescu-Galati, gordonkán közremûködik Csíky Borka Boglárka, zongorán ifjabb Csíky Boldizsár. Ôsbemutatóként mûsoron az ünnepelt Concertatiója, illetve A. Dvoøak Rondója gordonkára és zenekarra, M. Ravel G-dúr zongoraversenye és Liszt Ferenc Les Preludes szimfonikus költeménye. A zárókoncertre a 4-es számú bérlet érvényes.
Javában zajlanak a jövô hét végi Bernády-napok 2007 rendezvénysorozat elôkészületei. A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány kezdeményezte kulturális megnyilvánulás Marosvásárhely hagyományossá vált, rangos eseménye lett. A kuratórium a tizedszerre megrendezett Napokon természetesen az eddigieknél is gazdagabb programot kínál a város közönségének. A sokrétû mûsor október 26-án és 27- én több helyszínen idézi fel az egykori városépítô polgármester életmûvét, nyújt maradandó élményt az érdeklôdôknek.
Az elsô nap kiemelkedô programpontja pénteken délután a Bernády-emlékszoba avatása a Kultúrpalotában. Régi igény ennek a létrehozása, a Megyei Tanács, a Megyei Múzeum és több más támogató jóvoltából az emlékszobát ez alkalommal sikerül felavatni. Az eseményt könyvbemutató egészíti ki. Az Alapítvány gondozásában újabb közérdeklôdésre számító kötet jelenik meg Bernády György- emlékiratokkal és a Kultúrpalota valamint a polgármester által építtetett Városháza portrékban és jelenetekben bôvelkedô anyagát tükrözô szép fotómelléklettel.
Este a Nemzeti Színház nagytermében kerül sor a Bernády-emlékplakett átadására. És rendkívüli ajándékkoncertnek örvendhetnek a zenekedvelôk. A budapesti harmonikavirtuóz, a Szingapúrtól Szibériáig a világ számos pontján sikert aratott Orosz Zoltán és ugyancsak kiváló zenészekbôl álló zenekara lép fel. Élvezetes koncertjükre ingyenes a belépés, helyjegyeket a Bernády Házban lehet igényelni.
Szombaton délelôtt a már ismert szokásrend szerint koszorúzás lesz Bernády sírjánál a református temetôben és a nevét viselô téren álló szobránál. Délben pedig a Bernády Házban biztosan sok mûvészetkedvelô örömére a legendás festômûvész, az ifjúkorában városunkban is pár évet eltöltô Szász Endre mûveibôl nyílik kiállítás.
A fiatalság az idén se marad ki a Bernády-napok mûsorából. Háromtagú csapatok versengenek a mindig népszerû diákvetélkedô díjaiért. A Bernády György iskolavárosa címû vetélkedô színhelye a Bolyai Farkas líceum díszterme lesz október 26-án délben. Az általános iskolások számára rajzversenyt szervezett a kuratórium. A rajzok bemutatására és a díjkiosztásra a Bernády Házban kerül sor szombaton délelôtt a Szász Endre-tárlat megnyitója elôtt.
A programot a késôbbiekben még részletesen ismertetjük.
A volt gyarmat már több mint ötven évvel ezelôtt felszabadult. Vagy megszabadult a francia tôkétôl, mindent államosítottak, a helyi polgárság tôzsdei bûvészkedések nélkül elnyerte a volt befektetôk és tulajdonosok minden ingatlanát és ingóságaik egy részét, a törzseket egyesítették, a szovjetek ideológiáját részleteiben átvették, az elsô egyesítô-felszabadító atya képét kitették minden utcasarokra, középületbe, halpiacra és közlatrinára, szóval az ország elindult több mint fél százada a neokolonializmus elleni harc jegyében az újabb gyarmatosítás felé, hiszen másként meg sem tudna élni. Az országban munkanélküliség van, de ez a szám állami titkot képez (ebbôl is megtetszik, hogy van némi szocializmus az országideológiában), és építkezni kezdett. Nem a lakosság számára – annyira mégsem szociális állam –, hanem a tengerparton, határainak 50 százaléka ugyanis a Földközi-tengerrel határos, az idegenforgalom számára. Az idegenek pedig csak jöjjenek, van számukra tengervíz, édesvízi paradicsom, wellnes, homok, bazár, tevekaraván, oázis, sivatagi túra, római romok és arab kultúra. Az országban úton-útfélen szól a népzene, más csak a külföldiek oázisaiban, az ország tele van nyugati utánzattal és csempészáruval, a nôk ugyan felszabadultak, kiszabadultak a hímsovinizmus gettóiból, de azért a lefátyolozás illendô, a parasztok körében különösen, a városban mindenszintû nyomor és fényûzés megtalálható, a társadalom erôsen tagolt. Utcai árusok, alkuszok, forgatag, sikátorok, öszvérfogatok és történeti gépkocsik, melyek még látták Ali pasát és Nasszer elnököt, taxik áradata, és vásár mindenütt és minden mennyiségben. Minden eladó, semmi sem az, aminek látszik, csak az ég és a tenger valódi, meg a sívó homok.
De van valami, ami meglepô, legalábbis a kelet-európai tapasztalatok birtokában. Egy valamikor szocialista országbeli kisebbségi számára. A kétnyelvûség. Sôt, többnyelvûség. Elismerik ugyanis, hogy arabul csak ôk tudnak – írni és olvasni, beszélni, alkudni, imádkozni. Mert hogy állítólag az írástudatlanságot felszámolták. De nélkülözik a többségi gôgöt, az új államiság nyelvi kizárólagosságát. Magyarán: minden ki van írva az egykori gyarmattartó nyelvén is, ötven év múlva is. Francia újságok jelennek meg, francia nyelvû reklámok is vannak a tévében. Utcák neve kiírva, hivataloké és üzleteké szintén francia helyesírással, latin betûkkel. Nekik – teljesen természetes. Pedig túl sok francia nem maradt a szegény országban. (Sôt, a franciák emléke sem szívderítô.) Mégis. Az európaiság egykori díszítményét nem akarják feledni.
Ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a multikulturális Kissármás nevû helység névtábláján a magyar név le van meszelve, el van tüntetve. Ebbôl is látszik, mennyivel fejlettebb a Mezôség a primitív, elmaradott Tunisznál. Ezért is járnak annyian Kissármásra üdülni, nyaralni, ezért olyan élénk az idegenforgalma, oly sok könyv és képeslap szól róla.
Na csak azért, mondom. Már komolyan meg voltam ijedve, de szerencsére az országút Maros megyei szakasza megnyugtatott: hazaérkeztem. Ne tessék engem etetni mindenféle afrikaisággal.
A Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóság a tavalyi évre benyújtott adóbevallási ívek alapján 2007. szeptember 30-ig 23.561 adókivetési határozatot bocsátott ki.
Azon fizikai személyek esetében, akiknek nem kellett benyújtani az adóbevallási ívet, hivatalból állapítják meg az adót a hatályban lévô törvények értelmében.
Egyes évi adókivetési határozatokban olyan többletként befizetett adókülönbözetek jelennek meg, melyeket az adófizetônek visszatérítenek. Ôket írásban értesítik.
Abban az esetben, ha a visszafizetendô adókülönbözet 5 lejnél kisebb, akkor ezt nem fizetik vissza, hanem a következô pénzügyi évben levonják a kirótt adóból. Az 5 lej és 150 lej közötti visszafizetendô adókülönbözetet postai utalvánnyal küldik ki az adófizetônek. A 150 lejnél nagyobb adókülönbözeteket készpénzben fizetik vissza az értesítôkben szereplô dátumokon a kincstári egységeknél.
Azok az adófizetôk, akiknek nulla az egyenlegük, azaz kiegyenlítés után se visszakapnivalójuk, se befizetnivalójuk nincs, a pénzügyi törvénykönyv elôírásai értelmében nem kapnak hivatalból értesítést. Ha az adófizetô külön kéri az adókivetési határozatot, akkor ezt ki kell bocsátani neki. Ezen adófizetôk névsora az Országos Pénzügyi Ügynökség (Agentia Nationala de Administratie Fiscala) honlapjának listáján olvasható.
A harmadik kategóriába tartozó adófizetôk, akiknek a kiegyenlítás után befizetnivalójuk van, az értesítés kézbesítése után számított 60 napon belül ki kell fizetniük az adókülönbözetet.
Az adókötelezettség befizetésének elmulasztása napi 0,1 százalékos késedelmi kamat felszámolását vonja maga után – tájékoztatott Felicia Pop, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság igazgatója.
Vasárnap délután az alig 170 lakost számláló kis nyárádmenti völgyben meghúzódó faluban, Nyárádszentimrén felavatták az államalapító István király és Gizella királyné fiatalon elhunyt fiának, Szent Imrének a mellszobrát. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, a magyar Országgyûlés alelnöke, a rendezvényt kezdeményezô Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság elnöke, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, több, határon innen és túli, Szent Imre nevét viselô település képviselôje, a falu lakói.
A Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság kezdeményezésére a Kárpát-medencében a fiatal herceg nevét viselô településeken egy-egy szobrot helyeznek el. Erdélyben a Hargita megyei Csíkszentimre után került sor a nyárádszentimrei ünnepségre, amelyet Székelybere polgármesteri hivatala és a helybéli református egyházközség szervezett. A szoboravatás elôtt az Árpád-kori templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, ahol igét hirdetett Csalóka Zoltán, Küküllô egyházmegyei református esperes. A MIFIKE zenekar elôadását s Nagy György Árpád, Losonci Noémi, illetve Májai Norbert kisiskolások szavalatait követôen Gligor Róbert alapos helytörténeti ismertetôt tartott, amibôl kiderült, hogy a legenda szerint Nyárádszentimre elsô lakóit még Szent László telepítette be. A 13. században épített templomot Szent Imre hercegnek ajánlották fel, így errôl kapta a település a nevét, amely már a 14. századi pápai tizedjegyzékben S. Emerico néven szerepel. A különbözô okiratokból kiderül, a falu lakói számos középkori csatában vettek részt, és a Rákóczi-szabad-ságharcban. 1615- ben saját törvénnyel rendelkeznek. A református hitre tért falu lelkészeinek névsorát 1606-tól jegyzik. 1692 – 1850 között 30 tanítómester szolgált a faluban. Templomuk, amelynek kertjében állították fel a szobrot, ma is ôrzi a régmúlt emlékeit.
A szoboravatást megelôzôen a templomkertben Majláth Károly, Székelybere polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd elmondta: 2006. november 20-án döntött úgy a Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság, hogy minden Szent Imre nevet viselô faluban elhelyeznek egy szobrot, jelezve ezáltal, hogy a történelmi hányattatás ellenére egy nemzethez tartozunk. Örömmel fogadták a szép ajándékot, amely méltó helyre, a templom udvarára kerülhetett.
– Az emlékbizottság azáltal, hogy a Szent Imre nevet viselô határon innen és túli településeknek egy-egy szobrot ajándékozott, egy látható erôteret alakított ki, amely összefogja nemzetközösségünk tagjait és cselekvésre ösztönzi ôket, úgy, ahogy intelmeiben Szent István is fiát a hit megtartására, nemes tettek felvállalására tanította. Ma a megtartó, otthont teremtô erôt a megvalósíthatósági tanulmányok készítése, a gyakorlatba ültetett programok jelentik, amelyekhez szükség van az összetartásra az egységes Európában – mondta Lezsák Sándor, s megígérte: a szoborállítás egy hosszú folyamat kezdetét jelenti, ahol felkarolják a kicsiny nyárádmenti települést is.
Lokodi Edit tanácselnök arról biztosította Lezsák Sándort, hogy 1989 óta nagyon sokat léptünk elôre, erôsödött az erdélyiek magyarságtudata és igenis vannak elképzelések, tervek, amelyekkel az itthonmaradást ösztönzik. Ezek elômozdítói a testvértelepülési kapcsolatok, a gazdasági fejlôdés. De ugyanakkor szükségünk van az ilyen gesztusértékû ünnepekre is, amelyek által lélekben a Kárpát- medencei magyarsághoz kapcsolódhatunk.
Kedden a megyei tanács épületében Kórodi Attila környezetvédelmi miniszter Lokodi Edit megyei tanácselnök jelenlétében nyújtotta át öt megyei település képviselôinek – Nyárádtô, Erdôszentgyörgy, Ratosnya, Bánd és Makfalva – a szóban forgó helységek ivóvíz- és csatornahálózatának kiépítésére, rehabilitációjára vonatkozó támogatási szerzôdést.
A miniszter elöljáróban elmondta, Erdôszentgyörgyön ivóvíz- és csatornahálózatot, valamint szennyvíztisztító állomást építhetnek. A beruházás összértéke 20.123.310 lej, amibôl a minisztérium 16.649.724 lejt fedez. Makfalván és Hármasfaluban csatornahálózat lesz. Itt a munkálatok értéke 4.030.102 lej, a minisztériumi hozzájárulás 3.360.057 lej. A szerzôdéskötést követôen Nyárádtôn, Nagycsergeden, Kiscsergeden, Vidrátszegen, Hidegkúton és Malomfalván lesz kanalizálás. A terv szerint itt a munkálatok 19.999.532 lejbe kerülnek, a minisztériumi támogatás pedig 16.720.733 lej, ugyanígy Ratosnyán, Andrenyászatelepen, Borziatelepen, Galonyán, Jódon és a községközpontban csatornahálózatot és szennyvíztisztító állomást is létesítenek. A terv kivitelezése 8.811.187 lejbe kerül, a minisztériumi hozzájárulás 7.411.970 lej. A fennmaradó összegeket a helyi költségvetésekbôl fedezik.
A szerzôdések kézbesítése után Kórodi Attila rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, majd Lokodi Edittel és Stefanescu Danutcal, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetôjével találkozott. Többek között szóba került a nyárádtôi regionális hulladéktelep, a dicsôszentmártoni Bicapa meddôhányójának ügye is.
Emelkedett a büntetések alsó határa
Az adóügyi eljárási törvénykönyvet módosító idei 47-es számú kormányrendelet révén e hónaptól megváltoztatták az egyes adókihágások esetén kiszabható bírságokat. A megyei közpénzügyi fôigazgatóság közlése szerint a magánszemély adófizetôket a korábbi 50-1500 lej helyett 500-1000 lej közti bírsággal, míg a jogi személyiségû adófizetôket 1000- 5000 lej (korábban 500-10.000 lej) közti bírsággal sújthatják, ha nem nyújtják be határidôre az adóügyi bejegyzési nyilatkozataikat, vagy elmulasztják az adóbevallást. Szintén e határértékek között bírságolhatja az adóhivatal az adóügyi azonosító kódszám kötelezô feltüntetésének elmulasztását a dokumentumokon, ha a béreket vagy ennek megfelelô jövedelmet fizetôk nem töltik ki és nem ôrzik meg a fiskális ûrlapokat, vagy nem tartják be az adóbevalláson és adóügyi bejegyzési nyilatkozaton kívül a többi, adótörvényekben elôírt dokumentumnak az adóhivatalokhoz való benyújtására vonatkozó kötelezettségeiket.
A megadózandó javak, költségvetésbe fizetendô járulékok bemutatásának megtagadását abban az esetben ha az adóhatóság ellenôrizni akarja az adóbevallás pontosságát, az adófizetônél törvény szerint visszatartandó adótételek visszatartásának részleges vagy teljes elmulasztását – ha a körülmények folytán nem történt bûncselekmény – a be nem fizetett adótétel nagyságától függôen bírságolják. Ha a befizetetlen adótétel legtöbb 50.000 lej, a bírság 1000-tôl 1500 lejig terjedhet magánszemélyek, és 4000-tôl 6000 lejig jogi személyek esetén. Ha 50.000 – 100.000 lej közti a be nem fizetett adótétel, a bírság magánszemélyek esetén 4000-tôl 6000 lejig terjedhet, jogi személyeknél 12.000-tôl 14.000 lejig. Ha a befizetetlen adótétel értéke meghaladja a 100.000 lejt, a magánszemélyekre 6000-8000 lej közti bírságot róhatnak ki, a jogi személyeket 25.000-tôl 27.000 lejig terjedô összeggel bírságolhatják.
Ugyancsak kihágásnak minôsül, ha a megismételt nyilatkozatokat nem teszik le a törvényes határidôkre, ilyen esetben 12.000-14.000 lej közti bírságot róhat ki az adóhatóság.
Mezôgazdasági társulások gondjai
A Nyárádmentén a ’90-es évek elején több növénytermesztô mezôgazdasági társulás alakult, többek között Backamadarason és Szentgericén is. Az elôbbi felbomlott, az utóbbi – Aranykalász társulás – nagyon sok nehézséggel küszködik.
Nagyon nehezen értette meg a tagság, hogy a társulás önszervezôdés alapján létrehozott termelô közösség, amely a tagok személyes és vagyoni hozzájárulásával mûködik, az elosztás részjegyzés alapján történik. Az évek során sikerült bebizonyítania Balogh Mihály agrármérnöknek, hogy a tagosított magánterületeken könnyebben lehet gazdálkodni, nagyobb mennyiségû terményeket értékesíteni.
A tagság ma 675 hektárt mûvel, ebbôl 75 hektár természetes kaszáló. A búza hozama idén jónak minôsíthetô, ennek köszönhetôen a tagságnak hektáronként 800 kg búzát és 300 kg búzavetômagot osztottak. Emellett 250 tonna kenyérgabonát értékesítenek, ebbôl 100 tonnát egyik malom- és sütôipari cég vásárol fel. Az elnök örvend annak, hogy megoldódott az értékesítés, de elégedetlen a kilogrammonkénti 70 banis árral, ugyanis a 85 banis minimális ár fedezte volna a költségeket.
Az idei mezôgazdasági évben a burgonya hektáronkénti átlaghozama 25 tonna volt, becsléseik szerint a kukorica is jó hozamokat ígér. A cukorrépánál viszont gondokkal küszködtek. Június közepén a jég károsította a cukorrépát, a kár szakembereik becslése szerint 30- 35%-os volt. A cukorrépatermést biztosították, a terméskiesés értéke 800-1000 lej. Értesítették a biztosítótársaságot, amely a mai napig nem jelent meg a helyszínen. A június utáni idôjárás szerencsére kedvezett a cukorrépa fejlôdésének, ahogy a helybeliek mondják – helyreállt. A betakarítást nemrég kezdték el a gazdák. Balogh Mihály mérnök szerint a kézzel végzett betakarításnak legnagyobb elônye a gépi betakarítással szemben, hogy a gyökerek tisztábban, kevesebb idegen anyag nélkül kerülnek a gyárba feldolgozásra.
Jövôre nem vetnek cukorrépát, számításaik szerint nagy területen szeretnének gyógynövényeket termeszteni, mivel nagy mennyiségre kaptak felvásárlási ajánlatot egy környékbeli cégtôl.
Kilyén Attila
Oktatói hálózat az agroturizmus fejlesztéséért
Csehországi székhellyel több európai ország képviselôi 1994-ben alakították meg az ECEAT (European Center for Ecological and Agricultural Tourism) ökoagroturisztikai központot. Azóta a szervezetnek 20 országban van képviselete, a hálózatba pedig több mint 1300 minôsített, szállást kínáló vendégfogadó tartozik. A fenntartható vidékfejlesztési elveknek megfelelô ökoturisztikai létesítmények minôsítése mellett szaktanácsadást és képzést is nyújtanak az érdekelteknek.
Szeptember végén a magyarországi Füzesgyarmaton tartották az évi közgyûlést, ezt követôen egy tanácskozást szerveztek, ahol tizenhét ország turizmussal, ökológiával vagy szakmai képzéssel foglalkozó szervezet képviselôje vett részt. Marosvásárhelyrôl a Pannon Forrás oktatóközpont és a Fókusz Öko Központ tagjai utaztak Füzesgyarmatra. A szakelôadásokat és a mûhelymunkát követôen a résztvevôk egy nyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyben felvázolták az agroturisztikai európai oktatási hálózat helyzetképét. Európában az agroturizmus több mint 1,5 millió üzletembert foglalkoztat farmokon, kisebb családi vállalkozás keretében, kiegészítô jövedelemforrásként. Több mint 400 szervezet foglalkozik már agroturizmussal, illetve szakoktatással. Ezek a szervezetek egymástól függetlenül egyéni tanácsadók, egyetemek, gazdaegyesületek segítségével tartják tanfolyamaikat. Az ECEAT tagjai – e tanácskozást követôen – elhatározták, hogy megpróbálják a módszereket valamiképpen összehangolni, hiszen nagyon sok különálló oktatási csomagot alkalmaznak. Ha ezekrôl széles körben tudomást szereznének a hálózat tagjai, akkor mindenképpen a minôségi szolgáltatást ösztönöznék ezáltal. Az ECEAT felvállalta az oktatók európai színvonalon való továbbképzését, különbözô országokban, ahol gyakorlati tapasztalatokat is szerezhetnek. S hogy mindenkihez eljusson az információ, szeretnének egy közös adatbázist létrehozni, ahova minden olyan tagszervezet, ahol már tartottak elôadássorozatokat elküldi anyagát. A célcsoportok szerinti oktatási csomagokat egy európai e-learning rendszerben az interneten is hozzáférhetôvé teszik. Annak ellenére, hogy a hálózat már jelentôs tudásanyagot halmozott fel, egyes országokban csak a hivatalos, hazai képzési rendszert ismerik el. Ezért elhangzott az is, hogy az ECEAT-nak hivatalosan is el kell fogadtatnia az oktatási rendszerét mind az Európai Unió szakbizottságával, mind a különbözô országok hatóságaival. Az is kétségen kívüli, hogy az oktatásban olyan vállalkozók részesülnek, akik üzleteik révén nyereségre tesznek szert, így a hálózatban levô cégek, farmerek támogatását is elvárják. Egyezség született, hogy a további vidékfejlesztési tervekben, amelyeknek része az ökoagroturizmus is, az ECEAT partnerként vegyen részt, s ezáltal az unió által felkínált pályázati lehetôségeket is jobban ki lehet használni a szervezet és a projektet készítô ország, régió elônyére.
Hogy milyen erôs lobbiszervezet lesz a jövôben az ECEAT és miként erôsíti majd sorait, arról jövô év tavaszán szervezendô hasonló tanácskozáson döntenek.
Vajda György
Kosárlabda
Habár a klub nevét egyelôre kevesen ismerik a városban, az elmúlt héten újabb lépést tettek az ismertség felé. A Gálfi Gyöngyi elnök és Kósa Géza alelnök által vezetett BC Sirius körülbelül egy hónapja kapta meg az elindításhoz szükséges hivatalos papírokat. Hogy milyen ötlettôl vezérelve alapították a klubot, arra Szabó Tibor edzô adott választ: – Minthogy a BC Mures nem érdekelt a nôi kosárlabda iránt – amely egyébként természetes dolog, hisz bárhol a világon egy csapat legtöbb esetben csak lányokra, vagy csak fiúkra koncentrál – a szülôkkel közösen úgy döntöttünk, hogy létrehozzuk a Siriust. A szülôk anyagi segítségén kívül semmilyen támogatást nem kapnak, komoly költségeket ró rájuk a terembér kifizetése és az egyéb, idôközben felmerülô váratlan kiadások. Szponzorokat kellene szerezniük, azonban akárhányszor szóba kerül a pénz, az elsô feltétel, hogy csúcsteljesítményt mutassanak fel – tudtuk meg az edzôtôl.
Az alábbi korcsoportokkal foglalkoznak: ifi 2 (U16 – tizenhat év alattiak), ifi 3 (U14), minibaschet (U12), valamint a felnôtt másodosztályos csapat és utánpótlásként kénytelenek gyerekeket toborozni. A legkisebb 2002-es születésû, ugyanakkor az ifi 2- es korosztályba (15 és 16 évesek) is voltak jelentkezôk.
Múlt héten összesen huszonketten – a ’98, ’99, 2000-es korcsoportba tizenhatan, a ’95, ’96-osokhoz ketten, a ’91, ’92-esekhez ugyancsak ketten – érdeklôdtek minden korosztályból a felhívás nyomán. Így az eddig 30-35-ös keret ezentúl több mint ötven kosarazni vágyó fiatal lányt foglal magában.
Az ifi 2-es és ifi 3-as korcsoporttal beiratkoztak a bajnokságba, a két csapat szombaton délelôtt a 15- ös iskolában játssza az elsô meccsét. Egy csoportba sorsolták a marosvásárhelyi ISK-val, a medgyesi ISK-val, valamint a nagyszebeni ISK-val. Dupla meccseket játszanak, minden fordulóban kétszer ugyanazon együttes ellen lépnek pályára. Az edzônek adott a lehetôség, hogy minden ifi 2-es mérkôzésen más-más három alsóbb osztályban szereplô játékost küldjön pályára, ezzel is lehetôséget adva a felzárkózásra.
Szombaton 14 órától, a megyei sportigazgatóság szervezésében a ligeti sportcsarnok egy négycsapatos turnénak ad otthont, ahol a Magda Jerebi volt válogatott játékos, jelenleg vezetôedzô irányításával a brassói Galactica (’96, ’97) Vass Imre vezetésével a székelyudvarhelyi ifi 3- as csapat (’94, ’95), valamint a BC Siriustól az ifi 3-as és a minikosárlabda-csapatok lépnek pályára.
Az elmondottakhoz az edzô még hozzátette, hogy egy válogatott játékossal is büszkélkedhet a klub, Podráczki Hannah két hete érkezett haza a válogatóról, ahol a 35-40 letesztelt fiatal játékos közül beválasztották a tizenkettes keretbe.
Kosárlabda
Rapid Neoset Bukarest – BC Mures Marosvásárhely 84:64 (21:8, 25:17, 14:13, 24:16)
BC Mures Marosvásárhely: McCullough 35 (3), Cooley 11 (1), Pora 8, Clark 4, Szászgáspár 3 (1), Selvey 3, Bíró, Cormos, Jakab.
A Rapid Neoset Bukarest csapata 153-138-as összesítéssel könnyedén kvalifikálta magát a Románia-kupa második fordulójába. Mihai Corui "fiai" hétpontos elônnyel utaztak a fôvárosba, ahol a kedden 19 órakor kezdôdött meccs hatodik percében már 18-7-re vezettek a házigazdák, a 10. percben pedig 21-8-ra növekedett az elônyük. A szurkolók rendkívül csalódottak voltak a vereséget követôen, ennek ellenére bíznak abban, hogy a csapat utolsó két idegenbeli veresége csak véletlen baleset volt és képesek összeszedni magukat a Medgyes elleni szombati bajnoki találkozóra. A csapat honlapján elindított fórumon többen követték végig a mérkôzést, és több hozzászólásban is megpróbálták elemezni a játékot… Az egyik bejegyzés: "Nem emlékszem egyetlen meccsre sem (még a múlt szezonban sem), ahol 64 pontnál kevesebbet dobtunk volna".
– Nagyon gyenge mérkôzés volt, de most nem mondok többet, nem keresek kifogásokat – nyilatkozta lapunknak Jakab Krisztián, a csapat játékosa.
Három idegenbeli mérkôzés – a hét végén Medgyesre látogatnak – után jövô szombaton Târgoviste csapatát fogadják a marosvásárhelyi sportcsarnokban.
A hét végén, szombaton és vasárnap a hatodik forduló zajlott a megyei bajnokság három csoportjában.
Északi csoport: Muresul Disznajó – Zorile Lövér 4-2, Ogorul Felsôidecs – Festival Marosfelfalu 2-2, Muresul Déda – Spicul Marossárpatak 2-2, Stejarul Görgényszentimre – Ogorul Verde Mezôkirályfalva 3- 0, Cetatea Marosvécs – Viitorul Holtmaros 3-2, Viitorul Görgénysóakna – Valpet Alsóidecs 3-3 a pályán (végül 0-3-ra a Valpet nyert).
A bajnokság állása: 1. Stejarul Görgényszentimre, 2. Zorile Lövér 15-15 pont (a gólarány dönt a helyezésrôl), 3. Muresul Déda 10 pont, 4. Muresul Disznajó, 5. Ogorul Verde Mezôkirályfalva, 6. Valpet Alsóidecs 9-9 pont, 7. Ogorul Felsôidecs, 8. Viitorul Görgénysóakna, 9. Spicul Marossárpatak, 10. Cetatea Marosvécs 7-7 pont, 11. Viitorul Görgénysóakna 6 pont, 12. Festival Marosfelfalu 4 pont.
Középcsoport: Muresul Náznánfalva – Vointa Marosszentkirály 2-2, FC Jedd – AS Kebeleszentivány 3-2 (végül 3-0, mivel egy sárga lapot begyûjtött játékost küldtek pályára a szentiványiak), Elôre Mezôpanit – AS Ákosfalva 0-1, Spicul Tracos Marosszentanna – Spicul Mezôbergenye 4-2, Lotus Pro Koronka – Farel Harasztkerék 2-1, Scorillo Marosszentanna – Olimpia Mezôfele 5-2.
A bajnokság állása: 1. Lotus Pro Koronka 18 pont, 2. AS Kebeleszentivány, 3. Scorillo Marosszentanna, 4. Farel Harasztkerék 12-12 p., 5. FC Jedd 11 p., 6. Voinsa Marosszentkirály 10, 7. AS Ákosfalva 7 p., 8. Olimpia Mezôfele 6 p., 9. Muresul Náznánfalva, 10. Înainte Mezôpanit, 11. Spicul Mezôbergenye 4-4 pont, 12. Tracos Marosszentanna 0 pont.
Déli csoport: Forta Szentpál – Vointa Marosbogát 8-3, Unirea Bonyha – Inter Mezôszengyel 3-0 (2-0- nál a szengyeli játékosok levonultak a pályáról), Podul Mezôceked – Muresul Kerelô 5-0, Muresul Marosugra – Înfratirea Búzásbesenyô 0-2, Woonwhagen Z. Mezôbánd – Spicul Marosgezse 3-4, AS Sármás 2005 – Paeonia 2002 Mezôzáh 1-0.
A bajnokság állása: 1. Spicul Marosgezse 15 pont, 2. Înfratirea Búzásbesenyô 12 p., 3. Woonwhagen Z. Mezôbánd 11 p., 4. Inter Mezôszengyel, 5. Forta Szentpál, 6. Podul Mezôceked 10-10 p., 7. Unirea Bonyha, 8. AS Sármás 2005 9-9 p., 9. Paeonia 2002 Mezôzáh, 10. Vointa Marosbogát 6-6 p., 11. Muresul Marosugra 4 p., 12. Muresul Kerelô 3 p.
Nem kevés azon személyek száma, akik éveken keresztül gondoznak idôs, beteg személyeket, élelmezik ôket stb., arra számítva, hogy a haláluk után örökölnek majd, és megtérül sokéves munkájuk.
A gondozói tevékenység nem jogcím az öröklésre, még akkor sem, ha a gondozó távoli rokon. Mindez elkerülhetô, ha a gondozott és a gondozó között eltartási szerzôdés jön létre vagy egy idejében elkészített közvégrendeletben, közjegyzô által elkészített végrendeletben a gondozott gondoskodik a köteles részre jogosult (gyermek, unoka stb. – szülôk és a túlélô házastárs) kielégítésérôl és a fennmaradó részt mint hagyatékot (legat) hagyja a gondozójára, kikötve az élelmezést, orvosi ellátást, tisztességes temetést stb.
Ezek az általános alapelvek, amelyek alapján a gondozó hozzájuthat a gondozott vagyonának egészéhez vagy annak egy részéhez.
Nem vitás, hogy az eltartási szerzôdés a legelônyösebb a gondozó számára, mert ennek megkötésekor a gondozás fejében felajánlott ingatlan – legyen az ház vagy földterület – már a szerzôdés megkötésekor átszáll, átmegy a gondozó tulajdonába, így a gondozó jogilag is biztosítva van, a gondozott pedig részletesen kikötheti, tételesen felsorolhatja, hogy mit vár el a gondozótól. Nem teljesítés esetén a gondozott bármikor kérheti a szerzôdés felbontását, és visszakapja ingatlanát, biztosítva van ugyanakkor a telekkönyvi helyzet visszaállítása is. Ha a gondozó rokon, akkor a közjegyzô elôtt elkészített közvégrendelet is alkalmas a gondozó számára, mert a közjegyzô felhívja a gondozott- végrendelkezô figyelmét azokra a törvényes elôírásokra, amelyekre a köteles részes örökösök jogai kiterjednek egyrészt, de ugyanakkor biztosítja a szerzôdô feleket az ügylet biztonságáról, mert a végrendelet másolt példányát a szerzôdô felek a közjegyzôi irodától bármikor megszerezhetik.
Mivel a gondozás nem jogcím, jogalap arra, hogy a gondozó a gondozottól bármit is örököljön a gondozás fejében, ha nincs eltartási szerzôdés vagy erre vonatkozó végrendelet, ajánlott a fentebb felsorolt jogi lépések megtétele a gondozás megkezdése elôtt.
Még tudnunk kell azt is, hogy a végrendelet egymagában nem jogcím az öröklésre, a gondozott elhunyta után kötelezô a hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyzô elôtt vagy a bíróság által.
Mellau György
A depresszió sokkal súlyosabb, mint az asztma vagy a cukorbetegség, ráadásul jelentôsen rontja a krónikus betegségben szenvedôk állapotát – ez derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentésébôl, amely a Lancet címû brit orvosi folyóiratban jelent meg.
A nemzetközi szervezet kutatási programjának keretében a tudósok 60 országból több mint 245 ezer embernek tettek fel különböz&oci