|
LIX. évfolyam 242. (16724.) sz. |
2007. október 17., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Mint nemrég írtuk, több marosvásárhelyi tömbház termikus felújításához láttak hozzá az erre kidolgozott kormányprogram alapján. A városi tanács nemrég 12 ingatlan hôszigetelésének elôtanulmányát fogadta el, és várhatóan e hónap végén újabb hat tömbház esetében is elfogadják a mûszaki dokumentációt, miután a program helyi lebonyolításával megbízott városháza versenytárgyaláson kell kivitelezôt keressen a munkálatokra.
Lapunknak Rus Dumitru mérnök, a polgármesteri hivatal lakótársulási ügyekkel megbízott osztályának vezetôje mondta el, még tavaly sorolták be a hôszigetelési kormányprogramba azt a 18 marosvásárhelyi tömbházat, melyeknél az elôtanulmányok már teljesen vagy nagyrészt el is készültek. A házak legtöbbje, 12 ingatlan a volt November 7. negyedben van, további hat a Tudor lakótelepen és a Bodor Péter utcában. Az illetékes szerint csak a felmérések és tervek készítése több mint egy évet vett igénybe, mivel a terveket készítô cég a tömbházak egyedi állapota függvényében eltérô kivitelezési megoldásokat javasolt, és ezeket az adott házak lakótársulásaival is egyeztették.
A munkálatok elvégzése a tervek szerint minden háznál három hónapot venne igénybe, azonban, mint az illetékes elmondta, kevés rá az esély, hogy még az idén a gyakorlatban is történjen valami. A kivitelezô megbízását célzó versenytárgyalást várhatóan e hónap vége elôtt nem tudják lebonyolítani, és 5 fokos hômérséklet alatt a mûszaki szabályok szerint nem lehet külsô hôszigetelési munkákat végezni. Így ha lehûl az idô, mire a munkára építôt találnak, akkor tavaszra marad a programba vett házak hôszigetelése.
Bár a kérdés évek óta napirenden van, eddig kevés lakótársulás döntött a hôszigetelés mellett. Ennek magyarázata, hogy egy-egy lakás hôszigetelése a lakóknak is komoly anyagi megterhelést jelent, ami az elkészített tervek szerint 5-6 év alatt térül meg a programba már belefoglalt ingatlanoknál. A jelenlegi szabályok szerint a költségek egyharmadát kell a lakóknak állniuk, ez az önrész a már elôtanulmánnyal rendelkezô vásárhelyi tömbházaknál lakásonként átlagban 4100–8200 (régi pénzen 40 millió száz ezer illetve 80 millió 200 ezer) lej közötti. Rus Dumitru szerint a programban már részt vevô lakótársulásoknál jórészt az történik, hogy az ügyvezetôk a közköltségekkel egyszerre fizetendô havi illeték formájában kezdtek gyûjteni a lakóktól az önrészre. Korábban az is szóba került a kérdés kapcsán, hogy a városháza esetleg tárgyalásokba kezd bankokkal annak érdekében, hogy nyújtsanak hitelt a lakótársulásoknak az önrész fedezésére, de ezen a téren az osztályvezetô szerint eddig semmilyen fejlemény nem történt. Tovább fokozza a bizonytalanságot, hogy azok számára, akiknek nincs lehetôségük az önrészüket fedezni, nyújtanak-e valamilyen formában támogatást. Eddig annyi biztos, hogy a mostani szabályok szerint a költségek egyharmadát az állam, egyharmadát a helyi költségvetés kell állja. A városházi osztályvezetô szerint az elvégzett tanulmányokat és terveket állami pénzbôl kifizették, mint elmondta, a helyi költségvetésben van fedezet a munkák városra háruló költségrészére is.
A jelek szerint elôbb-utóbb "kutyaszorítóba" kerül a kormány. A Dolzs megyeiek példáján felbuzdulva jogaik érvényesítése érdekében az ország többi megyéiben is perre mennek az oktatásügyi szakszervezetek. Józan ésszel ugyanis elfogadhatatlan, hogy míg a dél-romániai megyében oktató tanárok visszamenôleges hatállyal az idei év kezdetétôl jogosultak lettek a felsôfokú végzettségûeknek törvényesen járó 880 lejes minimálbérre, másutt csak az októberi fizetésemelés után részesedhetnek a fenti összegben a kezdô pedagógusok. A dolzsi tanerôk számára sikeresen végzôdött per eredményeként a közoktatási miniszter kénytelen volt kijelenteni, hogy 2007. január elsejétôl kezdôdôen kifizetik az igazságügyi szervek által megítélt összeget. Ami valójában elindítja a lavinát, és kétséges, lesz-e olyan megyéje az országnak, ahol nem fognak perelni a különbözetért, amit nem kaptak meg a tanerôk, ámbár az lenne a természetes, ha a Dolzs megyei bírósági döntést precedensértékûnek tekintenék és érvényesnek minden megyére nézve.
Amint a Preuniversitaria megyei elnökétôl értesültünk, ôk sem ülnek karba tett kézzel. A vezetôtanácsnak a napokban hozott döntése alapján a megye minden oktatási egység nevében beadják a keresetet. Sôt, mi több, nemcsak a egyetemi diplomával rendelkezô tanerôk, hanem a fôiskolát végzettek érdekében is, akiknek 660 lejes minimálbért kérnek 2007. január elsejétôl. Eljárást indítanak az oktatásügyben kisegítô munkát végzô azon személyek jogaiért is, akiknek a fizetése nem éri el a vonatkozó törvény által megszabott legkisebb összeget. Nem tétlenkedik a Spiru Haret szakszervezet sem, vezetôjük szerint a megyei érdekvédelmi képviselet már nekifogott a peranyag összeállításának a felsôfokú végzettségû tanerôknek járó minimálbér- különbözet elérése érdekében. Amint a szakszervezeti vezetôk elmondták, az érintett tanerôknek nem kell járniuk a bíróságokat, a dolguk mindössze annyi, hogy aláírják a közös keresetet.Természetesen, valamennyi érdekvédelmi szervezet a saját tagságáért áll ki. Azok a pedagógusok, akik nem tagjai egyik szakszervezetnek sem, kimaradnak a közös listákból, s egyénileg indíthatnak pert a különbözetért. Hacsak az egyre jobban körvonalazódó kényszerhelyzet hatására a szaktárca és a kormány nem hoz a pedagógusok számára kedvezô döntést. Azáltal nem az igazságügyet hizlalják a megyei szinten induló perekkel, hanem egy kormányhatározatban kimondják, hogy a törvény által megszabott minimálbér valamennyi pedagógusra érvényes, s visszamenôleg kifizetik a tanerôknek járó összeget. Ami, bár költséges, de a tekintély megôrzését illetôen kifizetôdôbb gesztus lenne. Elismerése ( ha csekély mértékben is) annak a sohasem túlfizetett munkának, ami egyre kevésbé népszerû a fiatalok körében, s amelyet egyre többen cserélnek fel valami mással a jobb megélhetés reményében.
Romániának még jelentôs lépéseket kell tennie a korrupció leküzdéséért – jelentette ki kedden Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a bukaresti parlament elôtt mondott beszédében. A politikus szerint Románia számos erôfeszítést tett azért, hogy megfeleljen az európai uniós csatlakozási követelményeknek. Ugyanakkor a reformok folytatására ösztönözte a román politikusokat, s arra biztatta a pártokat, hogy a november végi európai parlamenti választás elôtti kampányban uniós témákat helyezzenek a politikai viták középpontjába.
Rámutatott, ezek a témák kell prioritást élvezzenek akkor is, ha nem lehet teljesen megkerülni belföldi politikai kérdéseket sem.
Calin Popescu Tariceanu kormányfô a Hans-Gert Pöttering EP- elnökkel való beszélgetésen kijelentette, minden EP- képviselôjelöltet meg kell gyôzni arról, hogy ne keverjék össze a kampány során ezeket a témákat. Rámutatott ugyanakkor, hogy az EP-elnöknek a jelenléte Bukarestben megerôsíti "annak a szükségességét, hogy komoly vitatémákra fektessék a hangsúlyt" a november 25-ei választásokon.
– Támogatom, amit a kormányfô mondott, az európai témák kell prioritást élvezzenek az EP-választások kampányában. – mondta Pöttering a Tariceanuval való beszélgetés után.
Hans-Gert Pöttering hétfô este, a Traian Basescu államfôvel való találkozó után újságírói kérdésre kijelentette, európai perspektívából vizsgálva a dolgot, nem ellenzi azt, hogy az európai parlamenti választásokat egy nemzeti érdekû referendummal párosítsák.
Hans-Gert Pöttering a parlament plénuma elôtt kijelentette, Romániának még fontos lépéseket kell tennie a korrupcióellenes harc terén, hozzátette azonban, hogy a reformoknak köszönhetôen a romániai gazdaság fejlôdött.
"Az elmúlt években a románok nagy erôfeszítéseket tettek, hogy megfeleljenek a csatlakozási kritériumoknak. Büszkék lehetnek arra, amit Romániában elértek a demokrácia visszatérte után. A különbözô kormányok sok reformot véghez vittek, a korszerûsítési folyamat pedig sok elônyt hozott" – mondta az Európai Parlament elnöke.
"A gazdasági fejlôdés, a munkanélküliség csökkenése és a külföldi befektetések aránya számottevô. Az Európai Parlament nevében elismerem az önök haladását és sikereit. Útjuk azonban még nem fejezôdött be. Most, a csatlakozás, és a megtett erôfeszítések után Romániának nem szabad nyugodtan ülnie a babérokon" – tette hozzá Pöttering.
Az EP-elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Romániának fontos lépéseket kell még tennie a korrupció elleni harc terén.
Az Európai Parlament alapelve a kulturális autonómia támogatása
Hans-Gert Pöttering szerint Európa támogatja a kulturális autonómiát, mint fogalmazott, az Európai Parlament alapelve a kulturális autonómia támogatása – ezt Frunda György szenátor, az RMDSZ európai parlamenti listavezetôje jelentette ki kedden, azt követôen, hogy a romániai nemzeti kisebbségek képviselôivel együtt megbeszélést folytatott a vezetô európai politikussal. Az RMDSZ szenátora elmondta, Hans-Gert Pöttering az ô felvetése nyomán fejtette ki véleményét a kulturális autonómiáról, leszögezve, "ez minden kisebbségnek jár". Álláspontja szerint ugyanakkor maga a többség is csupán akkor erôs, ha elfogadja a kisebbségi jogokat. Az Európai Parlament elnöke szerint a kisebbségi kérdésnek igenis helye van az emberi jogokról szóló európai egyezményben. Ennek kapcsán Frunda György arra mutatott rá, alapvetôen fontos, hogy az RMDSZ képviselôi jelen legyenek Brüsszelben, mert ezáltal hozzá tudnak járulni az egyezmény kidolgozásához.
Markó Béla szövetségi elnök keddi sajtóértekezletén maga is rendkívül pozitívnak ítélte Hans-Gert Pöttering kijelentéseit a kisebbségi jogokról, valamint a kisebbségek jelenlétérôl, szerepérôl a román parlamentben. "Nem kell elrontanunk azt, amit eddig felépítettünk, és amiért dicséretet kapunk. A változtatás elôtt minden lépést mérlegelnünk kell" – utalt a választási rendszer esetleges módosítására a szövetségi elnök. Markó Béla méltányolta, hogy Hans-Gert Pöttering nagy hangsúlyt helyezett az emberi, illetve a kisebbségi jogok kérdésére is. Mint mondta, fontosnak tartja, hogy Pöttering kitért a kisebbségi jogok kérdésére, valamint Erdély kulturális és etnikai sokszínûségének fontosságára, mely szellemiségnek – álláspontja szerint – olyan intézmények, mint például a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem tevékenységében is tükrözôdnie kell.
II. János Pál alakját formázták a tûz lángjai egy lengyelországi emlékünnepségen, az egykori pápa halálának évfordulóján – jelentette a Vatikán hírügynöksége hétfôn.
A Vatican News Service (VNS) tudósítása szerint a csodaszámba menô jelenés az egykori pápa szülôhelyétôl, a dél-lengyelországi Wadowicétôl nem messze történt a Matyska-dombon. Az "Urunk Golgotája" néven emlegetett dombot sokan megmászták idén április 2-án, II. János Pál halálának második évfordulóján, hogy a tetején közösen imádkozzanak. Köztük volt Gregorz Lukasik, egy fiatal munkás, aki fôleg azért tartott a menettel, hogy kipróbálja új fényképezôgépét. Több felvételt készített a hegytetôn rakott tûzrôl, és otthon azt vette észre, hogy az egymásba fonódó lángok mintha a pápa alakját formáznák meg, amint kinyújtott jobbjával áldást oszt.
Lukasik beszámolt a képekrôl a helyi papnak, aztán hírük eljutott Stanislaw Dziwisz krakkói püspök, az elhunyt pápa titkárának fülébe, majd végül a Vatikán is tudomást szerzett a csodás fotókról.
Jarek Cielecki, a VNS fônöke személyesen utazott Lengyelországba, hogy meginterjúvolja az amatôr fotográfust. Cielecki szerint a felvételeken látható lángok sziluettje valóban hasonlít "II. János Pál, az Isten szolgájának" profiljára. Lukasik határozottan állítja, hogy nem szerkesztette meg a digitális felvételeket számítógép segítségével és hangsúlyozta, hogy személyesen akarja átadni ôket XVI. Benedek pápának.
Az egyik legnépszerûbb, és leghosszabb ideig – 26 – évig uralkodó katolikus egyházfôt egyébként rekordidô alatt avathatják boldoggá, mert utóda, XVI. Benedek engedélyezte, hogy a szabályoktól eltérôen ne halála után öt évvel, hanem azonnal megindulhasson az eljárás. Ennek során a többi között bizonyítani kell, hogy II. János Pál kétszer is csodát tett – például megjelent hívôk elôtt – halála után.
Az Aquaserv Rt. vízszolgáltatót hibáztatja Marosvásárhely polgármestere a megkésett csatornázási munkálatok és bizonyos útszakaszok tûrhetetlen állapota miatt. Dr. Dorin Florea tegnap terepszemlén ismertette az újságírókkal az üggyel kapcsolatos álláspontját. A végiglátogatott Remeteszeg, Tulipán, Jövô, Harmónia és Munka utcákban a kiásott gödrök, tébláboló munkások, óriási földkupacok és feltört járdák miatt elégedetlenkedett a városvezetô. Elsôsorban a vízszolgáltató munkája ellen hadakozott, de az E.on Gáz vállalat és az Energomur Rt. hôszolgáltató vezetôsége is hasonló megrovásban részesült.
A Dorin Florea által állandó bûnbaknak tartott Aquaserv szerinte most éppen csúfot ûz a városból a kanalizálási munkálatokkal, a kivitelezést nem fejezték be határidôre, az utakat feltörték, nem megfelelôen állították helyre, a munkatelepeken dolgozókat pedig nem ellenôrzik a vízszolgáltató vállalat illetékesei.
Szerinte a hivatal tehetetlen az Aquaservvel szemben, mivel csak az építkezési engedélyek igénylésekor volt/van beleszólása az ügybe. A törvényes elôírások értelmében csak az engedélyben leszögezettek be nem tartásáért vonhatják felelôsségre a szolgáltatót, és emiatt mindössze 500-1.500 lej pénzbírságot róhat ki a hivatal – állítja a polgármester.
– A számonkéréskor a vízszolgáltatótól azt a választ kapjuk, hogy örvendjünk, mert minôségi ivóvíz és szolgáltatás lesz Marosvásárhelyen az ISPA-program keretében eszközölt fejlesztésekkel. Sajnos, hogy az Aquaserv gazdája Lokodi Edit megyei tanácselnök és Borbély László miniszter, ezért nem lehet a vállalat vezetôségét leváltani. Így annyit tehetünk, hogy megbüntetjük ôket, de vigyorogva ki tudják fizetni az 1.500 lejes pénzbírságot – háborgott Dorin Florea.
A terepszemlén még elmondta, a Tulipán utcában eddig nem volt szennyvízlevezetô, most dolgoznak ennek a kivitelezésén, majd hozzátette, a Remeteszeg utcában azért nem kezdôdhettek el az önkormányzat által beütemezett aszfaltozási munkálatok, mert az Aquaserv nem volt képes a csatornázási munkálatokat határidôre befejezni.
Dorin Florea az Aquaserv ostorozása közben elfelejtette megjegyezni, hogy a kivitelezô nem a vízszolgáltató vállalat, az ISPA-programra a szerzôdést a Közpénzügyi Minisztérium írta alá, a kivitelezôt ugyancsak a szaktárca választotta ki a versenytárgyalás során.
Közel egy hónapja lejárt a csatornahálózat- bôvítési munkálatok határideje, a kivitelezést eddig mintegy negyven százalékban sikerült megvalósítani – foglalta össze röviden Törzsök Sándor, az Aquaserv beruházási osztályának vezetôje a jelenlegi helyzetet. A betervezett 27,7 kilométer vezetékbôl eddig 19,5 kilométert fektettek le, az ötven utcát érintô beruházásból negyvennégyben kezdôdött el vagy fejezôdött be részben a csatornázás.
Elmondta, az ISPA-program keretében történô beruházásra – a csatornahálózat bôvítése, a vízüzem és szennyvíztisztító telep korszerûsítése – a Közpénzügyi Minisztérium szerzôdött, a hálózatbôvítési munkálatokat pedig a budapesti Swietelsky Kft. kivitelezi.
– Folyamatban van a szeptember 22-i határidô hivatalos meghosszabbítása, amely jövô év közepéig is kitolódhat. A munkálatokat egyrészt azért nem sikerült idôre befejeznie a kivitelezônek, mert az önkormányzat nem tudott területet biztosítani a negyedik szivattyúház megépítésére, amelyhez 100 négyzetméteres felületre van szükség. Ennek megvásárlása folyamatban van a remeteszegi városrészen – közölte Törzsök.
Szerinte nem alátámaszthatók azok a vádak, miszerint a munkálatok kezdetén hibás tervek is készültek, és emiatt is kitolódna a határidô. Valóban módosítottak bizonyos terveket, de erre kizárólag objetív okok miatt kerül sor, mint a magas talajvízszint vagy egyéb környezeti tényezôk.
A lakosság mindebbôl egyelôre csak annyit lát, hogy az utcákat feltúrták, esôs idôben sárosak. Továbbá, hogy olyan "helyreállított" útszakaszok süllyedtek le, ahonnan már "dolgavégeztével" kivonult az építkezési cég. A felvetett probléma kapcsán a beruházási osztályvezetô hangsúlyozta, hogy addig nem veszik át véglegesen a munkálatokat, amíg a kivitelezô nem igazítja helyre a hibát. Amennyiben ezt nem teljesíti, akkor sem lesz többletkiadás, mivel a szerzôdésben egy bizonyos összeget visszatartottak azért, hogy egy másik építkezési céggel végeztethessék el az útjavításokat.
Négy osztrák parlamenti párt képviselôi közös nyilatkozatban juttatták kifejezésre kedden azt a véleményüket, hogy a Benes-dekrétumok ellentétesek az Európai Unió erkölcsi és jogi alapelveivel.
A kormánykoalíciót alkotó szociáldemokrata (SPÖ) és néppárt (ÖVP) kitelepítési ügyekben illetékes szóvivôi mellett az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Szövetség Ausztria Jövôjéért (BZÖ) képviselôi csatlakoztak a nyilatkozathoz. Úgy ítélték meg, hogy a német és a magyar lakosság kitelepítése, illetve tulajdonának kisajátítása etnikai, általánosító alapon történt, és mint ilyen jogellenes volt.
Ezen túlmenôen azonban már eltértek az álláspontok azt illetôen, hogyan kellene kezelni a témát. Az SPÖ képviselôje a múlt tárgyilagos feltárását, egyúttal a népek közötti kölcsönös megértést tartotta fontosnak, a valóságtól elrugaszkodottnak nevezve a dekrétumok esetleges megsemmisítésére vonatkozó javaslatot. Az ÖVP szóvivôje szerint a magyarokkal összefogva fórumot kellene létrehozni a cseh és a szlovák parlament képviselôivel: munkacsoportokat, amelyek keretében nyíltan és ôszintén lehetne beszélni a "tragikus és jogsértô eseményekrôl". Az FPÖ képviselôje kijelentette, hogy a kitelepítettek arculcsapását jelenti a szlovák parlamentnek az a döntése, amellyel szentesítette a II. világháború utáni rendelkezéseket.
Tátva maradt a szám, amikor meghallottam a hírt, hogy a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) igazgatótanácsa tegnapelôtt megállapította: Traian Basescu államelnök nem tett az örményekre nézve diszkriminatív kijelentéseket. A tanács elnöke, Asztalos Csaba kijelentette, hogy (elôször egy újságíró által jelzett, majd) a Romániai Örmények Egyesülete által benyújtott panasz nem összesíti a diszkrimináció tényének megállapításához szükséges elemeket. "A jelzett tények összegezve nem tartalmazzák a diszkrimináció elemeit. Az igazgatótanács felkéri a teljes politikai osztályt, az összes véleményformálókat, hogy nondiszkriminatív módon viselkedjenek és beszéljenek még a politikai viták során is, és foglaljanak állást az esélyegyenlôség elvének esetleges megsértésével szemben".
Köztudott, hogy szeptember elején Traian Basescu pajzsmirigymûtéten esett át a bukaresti Központi Katonai Kórházban. Amikor az operáció eredményével elégedetten elhagyta a kórházat, miközben kezet rázott a mûtétet végzô orvossal, Mircea Ghemigiannal, a szokásos heherészés kíséretében azt mondta: "Végre én is látok egy jó örményt". S hogy "tökéletes" legyen a hülyeség, rögtön kijavította önmagát: "kompetens örményt".
Ez, bárhogyan csûri-csavarja is a tisztelt Diszkriminációellenes Tanács, azt jelenti, hogy az elnököt a gusájától megmentô orvos az egyetlen "jó" örmény, a többi mind rossz. Ugyanez a helyzet a "kiegészítéssel" is. Vagyis Mircea Ghemigianon kívül minden más örmény inkompetens.
A jópofának szánt kijelentés jogosan váltotta ki az örmény közösség felháborodását, s egy magára valamit is adó, vagy a hivatását komolyan vevô intézménynek saját hatáskörben kellett volna eljárást indítania a rasszista elnök ellen. Ám azzal a megállapítással, hogy egy közösség kollektív feljelentése nyomán azt válaszolja, hogy az elnöki sértés "nem tartalmazza a diszkrimináció elemeit", mindent elmond magáról: azt, hogy az elnöknek falaz, hogy nem az "ügy" érdekében dolgozik, hanem politikai parancsra. Ennek legékesebb bizonyítéka az a következtetés, amelyet megfogalmazott: az államelnök nyilatkozatai "politikai nyilatkozatok", mert az államfô személy szerint a gazdasági és pénzügyminiszterre, Varujan Vosganianra utalt, akinek – az óvodás gyerekek is tudják – megbocsáthatatlan bûne, hogy a Liberális Párt tagja, és a jelek szerint jól megfér egy gyékényen a Basescu által rögeszmésen gyûlölt Tariceanuval. A CNCD további magyarázata, hogy az Alkotmány mentelmi jogot biztosít az államfônek "a mandátum idején kijelentett politikai nyilatkozatai esetében".
A Diszkriminációellenes Tanács nem elsô alkalommal vét. Ugyanis szeretett elnökünk visszaesô bûnös diszkrimináció és rasszizmus szempontjából. Tavasszal, épp a felfüggesztésérôl szóló népszavazás napján, egy újságírónôt "büdös cigánynak" nevezett, miután kétértelmû célzást tett a nemére. Az egyenlô bánásmódért, esélyegyenlôségért harcoló, minden megkülönböztetés ellen létrehozott intézmény akkor sem tette azt, amit tennie kellett volna, legszívesebben agyonhallgatta volna a dolgot. Csak a Romani Criss és más romaszervezetek nyomására "hozott döntést" az elnök legtisztább rasszista kijelentése ügyében: figyelmeztette Traian Basescut, hogy ejnye-ejnye. Ennyi. Vagyis nem csak az államelnök, a tanács is visszaesô bûnös.
Milyen országban élünk? Állítólag a törvények Romániában minden állampolgárra egyaránt vonatkoznak. Ez alól nincs kivétel. Ha meg így van, akkor a törvények megszegése mindenki számára ugyanazzal a következménnyel kellene járjon. Vagy mégsem?
A CNCD másokat ennél sokkal kisebb dologért büntetett. Ugyanez a helyzet az igazságszolgáltatással vagy a bûnüldözô szervekkel. Hogy hogy jön ez ide? Nem véletlenül, hiszen azon az ominózus "büdöscigányos" napon az államelnök nem elégedett meg ennyivel: az újságírónô mobiltelefonját kitépte a kezébôl és zsebre vágta. Ha bárki más emberfia tesz ilyent a nyílt utcán, azonnal bekasztlizzák rablás vádjával. Elnökünknek ezt is elnézték az illetékes szervek. Mert hát mentelmi joga van. Mint ahogy az sem járt semmiféle következménnyel, hogy kocsmázás után, szemmel láthatóan ittasan ült volánhoz. Vagyis, a törvények mindenkire vonatkoznak, kivéve...
Vajon mi történne, ha holnap-holnapután ittas vezetés közben halálra gázolna, vagy ne adj' isten, megerôszakolna valakit? Akkor megmentené a mentelmi joga? Egy igazi demokratikus országban, ahol a különbözô hatalmi ágak függetlenek, és tisztességesen végzik a feladatukat, semmi esetre sem. Romániában azonban, ahol az állam független intézményei, az igazságszolgáltatástól a Korrupcióellenes Igazgatóságig politikai parancsra dolgoznak, sok víznek kell lefolynia a Dâmbovitán, amíg az ország összes állampolgára, fajra, nemre, vallásra, funkcióra való tekintet nélkül egyenlô lesz a törvény elôtt. Addig is, éljen a király, pardon, az elnök! Ez fülig Jimmy szerint "egy jó közbeszólás".
S hogy teljes legyen a kép, miszerint a törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak, a legutóbbi hírek szerint Aurel Novac, volt szállításügyi miniszter, a "Flotta"-dosszié egyik vádlottja Traian Basescu mellett, kijelentette, hogy a három héttel korábban véglegesített mûszaki- tengerészeti és pénzügyi szakértôi felmérés "nem állapított meg kárt a Petromin szintjén". Vagyis a kereskedelmi flotta eltûnt 16 hajója semmi. Ebben az ügyben is nyugodtan alhat immár Basescu. Éljen a király!
Egyik legmaradandóbb gyermekkori emlékem ahhoz az utca kövét fehér botjával ütögetô idôs nénihez kapcsolódik, akirôl kitartó kérdezôsködés után kiderítettem, hogy nem varázspálcás jó tündér. A jeges érzés, ami akkor végigfutott rajtam, évek múlva tört újra rám, amikor megtudtam, hogy egy régi ismerôsöm szülés után megvakult. Vizuális élményekre építô világunkból szemlélve elviselhetetlenül sötétnek tûnik a létünket meghatározó színek és formák univerzumát csak hallásból vagy régi emlékekbôl ismerô, úgynevezett világtalanok sorsa. De valóban világtalanok ezek a vakságukat gyakran sötét szemüveg mögé rejtô, néha a végletekig elkeseredett, máskor meglepôen életvidám emberek?
Fekete kendôs öregasszony üldögél összekucorodva a marosvásárhelyi Szemészeti Klinika földszinti folyosóján. Középkorú, bajuszos férfi áll mellette, arca csupa aggodalom és tehetetlenség. – Édesanyámmal már hatodszor vagyunk itt, a múltkor ki kellett venni a bal szemét, de most a fekély a másikon is megjelent – kezdi a megrázó történetet, amikor beszédbe elegyedünk. – Ami azt illeti, én is súlyos szemproblémával küszködöm, cukorbeteg vagyok, és a látásom egyre romlik – teszi hozzá, és tekintetével végigsimít a mozdulatlanul várakozó asszonyon. A néni akkor sem rezzen össze, amikor zavaromban kiejtem a mûanyag üdítôsüveget a táskámból. A férfi riadtan felkiált. – Jaj, azt hittem, felrobbant valami – mondja, és szinte bocsánatkérôen néz rám. Késôbb az utcán találkozunk újra. – Édesanyámnak keddig bent kell maradnia – újságolja. – Sajnos, éppen az ô kórtermében nincs csengô, így nem tud segítséget kérni, ha szüksége van valamire. Meg is ijedt szegényke, mert a szobatársa, akinek hallási problémái is vannak, kiabálni kezdett, amikor érzékelte, hogy bejött valaki. Édesanyám azt hitte, hogy meg akarja verni, hiába nyugtatgattuk, hogy az illetô hölgy fel sem tud kelni az ágyból. Hangjában megdöbbentô rezignáltság bujkál, amikor elköszön, és indul a közeli gyógyszertárba, hogy beszerezze a kórházból hiányzó, létfontosságú gyógyszereket.
– 3800 tagunk van, ebbôl 84 kiskorú – mondja Mihai Moraru, a Romániai Nemlátók Szövetsége Maros megyei szervezetének elnöke, aki néhány éve veszítette el teljesen a látását. – Ezeknek a gyerekeknek egy része speciális intézményekben tanul Kolozsváron, Aradon, Bukarestben, mások egészséges gyerekekkel járnak iskolába, ugyanakkor több mint felük semmilyen oktatásban nem részesül. Ez nemcsak olyan esetekben fordul elô, amikor a vakság szellemi visszamaradottsággal társul, hiszen nagyon sok gyermek képes lenne intellektuális képzésre, és errôl a szülôk nemtörôdömsége vagy túlzott féltése miatt mégis le kell mondaniuk. A vakon született gyerekek rendszerint nagyon csendesek, visszahúzódóak, náluk hatványozottan fontos az állandó odafigyelés, valamint az, hogy az alvási idôt leszámítva szinte állandóan beszéljenek hozzájuk. Ôk ugyanis csak a szavak segítségével tudják elképzelni és megismerni a körülöttük lévô világot – teszi hozzá az elnök, aki szerint az jelenti a legnagyobb akadályt a fiatalok érvényesülésében, hogy a közép- vagy felsôfokú végzettséggel rendelkezôk sem találnak munkát. – Ezeknek az embereknek szükségük van arra, hogy dolgozzanak. A szociális segély csupán az anyagi gondokon enyhít, de ez még nem minden. Számítógép-kezelôi munkakörben például nagyon jól megállnák a helyüket, de a munkaadók negatív viszonyulása ezt nem teszi lehetôvé.
Moraru úr szerint ahhoz, hogy a nemlátók teljes értékû életet élhessenek, nagyon fontos lenne ugyanakkor a zavartalan helyváltoztatás, a mobilitás feltételeinek biztosítása. – Míg egy németországi látássérült ismerôsöm naponta többszörös buszozással simán eljut a munkahelyére, nálunk egy nemlátónak még az is gondot okoz, hogy átkeljen az úton. Az önkormányzatnak végre oda kellene figyelnie arra, hogy az – egyébként törvény által elôírt, és minden európai városban megtalálható – hangjelzôvel ellátott villanyrendôrök elenyészô száma mekkora problémát jelent a vak ember számára. Ugyanakkor a társadalmi mentalitáson is van mit változtatni. Nemegyszer elôfordult, hogy megkérdeztem valakit a buszmegállóban, hányas számú járat érkezett, és a válasz mindössze ennyi volt: Mi van, nem látsz? Egy áruházban pedig a kiszolgálókisasszony szólt rám egyszer, hogy ne bámuljam már. – Amikor a szervezet kulturális és sporttevékenységeirôl kérdezem, a középkorú férfi arca felragyog. – Minden évben részt veszünk A könyv barátai és A Braille szöveget leggyorsabban és leghelyesebben olvasó nevû országos versenyeken, ugyanakkor helyi szinten is rendszeresen szervezünk mûveltségi vetélkedôket. Ami a sportsikereinket illeti, kiemelkedô eredményeket értünk el a nemlátók 2007-es, Szlovákiában szervezett teke-világbajnokságán, és európai szinten többször remekeltünk sakkmérkôzéseken is.
Lassan szedelôzködöm, nem tudom, mit mondhatnék búcsúzáskor. Moraru úr kisegít: – Aztán hozzon nekem is abból az újságból. Én is látni akarom – mondja mosolyogva. Világtalan szemében barátságosan csillan a fény.
Hogy mennyire nehéz fogyatékos személyekkel kommunikálni, azt bizonyára csak az tudja, aki nap mint nap gondoskodik róluk. Gyakran a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a sérültek még azt sem tudják gondozóik tudtára adni, mire van éppen szükségük. A nyugati államokban már elôszeretettel alkalmazzák azt a módszert, amely jelentôs mértékben megkönnyíti a beteg és gondozója, családja közötti kommunikációt. Bár a piktogramok használata terén országunk még egyelôre gyerekcipôben jár, a Marosvécsi Rehabilitációs Központ úttörô szerepet tölt be. Az év elejétôl, egyelôre csak néhány beteggel, de bevezették a piktogramok általi kommunikációt, úgy tûnik, sikerrel – derült ki a gyermekvédelmi igazgatóság, a marosvécsi Alternativa egyesület, valamint a Maros Megyei Tanács által szervezett kétnapos szemináriumon.
A Subhas C. Maharaj kanadai szakember tartotta képzés célja az volt, hogy a fogyatékosokkal dolgozó személyzettel megismertessék a szakemberek által hatásosként értékelt módszert.
Az Egyesült Államokban, Svédországban és Japánban már a ’80-as években használták a piktogramokat mint kiváló kommunikációs eszközt a beszélni képtelen betegek és gondozóik közötti interakciók során. A fekete alapon fehér vizuális kifejezôeszközöket fôként autisták, hiperkinetikus gyerekek, Down-kórban szenvedôk és agyi károsodáson átesett személyek esetében alkalmazzák. A fekete alapon fehér képek hatásosak, mivel egyrészt a fogyatékkal élôk gyakran nem tudják megkülönböztetni az egyes színeket, de ugyanakkor a fekete alapon fehérrel ábrázolt illusztráció magára vonja a figyelmet. A program mintegy 1400 szimbólumot tartalmaz és átfogja a mindennapi élet különbözô területeit, a tárgyaktól kezdve a cselekvésekig, érzelmekig. Dr. Pokorny László, a Marosvécsi Rehabilitációs Központ vezetôje elmondta, e módszerre szükség van, hiszen vannak olyan betegek, akik szóban nem tudják kifejezni gondolataikat, érzelmeiket, ennek ellenére sokkal többet megértenek a világ dolgaiból, mint azt gondolnánk. A gondozók a képek segítségével tanítják a sérülteket, mutatják a képet és közben mondják az annak megfelelô szöveget. A beteg tudatában társítódik a kettô és megszokja, hogy ha rámutat arra a képre, amelyen valaki vizet iszik, akkor gondozói tudni fogják, hogy szomjas és inni szeretne.
A marosvécsi gondozottakból álló Parahelikon csoport tagjai szombaton rászolgáltak az elismerésre, ugyanis amellett, hogy az általuk készített szebbnél szebb vázákat, tálakat, maszkokat és egyéb mutatós kellékeket kiállították, idén újdonsággal is elôrukkoltak. A marosvécsi kastélyban szerkesztôséget alakítottak. A gyermekvédelmi igazgatóság támogatásával színes nyomtatót, digitális fényképezôgépet, de még riportofont is vásároltak, és kiadták a Visszhang címû folyóiratot, amelyben maguk a gondozottak jelennek meg mint "újságírók". Az elsô számot szombaton mutatták be, ebben az újságírói iskolát nem járó "mûvészek" vers és próza formájában vetették papírra érzelmeiket, gondolataikat.
Bordás Attila kommandós ôrnagyot egy balul sikerült túszszabadítási akciót követôen alacsonyabb beosztásba helyezik; ôrsparancsnok lesz az Angyalföld egyik eldugott szegletében található nyolcas körzetben. Bordás számára fokozatosan válik világossá, hogy "kirúgásához" teljesen más okok vezettek, és a múltjában történtek szoros összefüggésben állnak azzal a titokzatos férfival, akit húsz éve próbálnak likvidálni a világ vezetô titkosszolgálatai.
Így indul a sztori. A cím nem túl eredeti, volt már egy híresebb Tûzvonalban (Under Fire, 1983), az arról szólt, hogy Russel Price fényképész szenzációs felvételekre vadászva beutazza a világ hadszíntereit. 1979-ben Managuába, Nicaragua fôvárosába érkezik. Az országban Somoza diktátor csapatai és a sandinista felszabadító mozgalom katonái vívnak polgárháborút egymással. Price váratlanul belekeveredik a válságos politikai helyzetbe, és döntenie kell. Végül a szandinisták oldalára áll.
Itt egyfajta Való világot látunk, rendôrbe oltva. Ami eddig lejött (hat rész), nem indokolja a címet, de hát láttunk már idiótább címeket is. Pl. Jóban Rosszban (sic!), Barátok közt – elég jó a nézettségük. (Reklámban is ez van: minél hülyébb, annál menôbb.)
Az új sorozat fôszereplôje Magyarország egyik legfelkapottabb színésze. Stohl András (sz. 1967. február 23.) A Nemzeti Színház tagja, két kislány apja, nem szûkölködik sem színpadi, sem más szerepekben, "valóvilágos" arc, reggeli tévémûsorok vezetôje, Ördög Nórával az RTL Klub Csillag születik címû tehetségkutató showját is ô konferálja nemsokára, ha minden igaz. A bevállalós sztárnak mozgalmas az élete. A Tûzvonalban 38 részes sorozatának a forgatása izgalmas, nagy feladat elé állította. Az elsô részt szeptember 9-én vetítették, a nézôk most kezdenek belemelegedni a mesébe. De a népszerûséget a baj is fokozhatja. Ilyen címek jelentek meg nemrég a lapokban: Stohl András súlyos balesetet szenvedett a Tûzvonalban forgatásán. Stohl Buci tolószékbe kerül. Stohl András tolószékben vezette a mûsort. Stohl Andrásnak térdig ér! (Mármint a járógipsze, sz.m.) Stohl Andrásnak vége! Stohl Andrásnak kimarad ez a szezon.
Azt is írják a lapok, hogy nemcsak ruha és kocsi, de az orvosi célú gipsz is lehet divatcikk. Manapság a színes mûanyag gipsz és a tépôzáras rögzítôk a menôk, de a klasszikus fehér "páncél" telerajzolása is ugyanannyira divatos, mint korábban. Az új anyagú rögzítések jobban szellôznek, és akár le is vehetôk. És ha már egy törés, ficam vagy ínhüvelygyulladás miatt szükség van rá, a páciensek egy része szeretné, ha a sérült területet rögzítô gipszét is megcsodálnák. Míg korábban a kalciumszulfát alapú, kôkemény, fehér "páncéllal" csak az osztálytársak, barátok, ismerôsök rajzai és írásai segítségével tûnhetett föl valaki, addig manapság a mûanyag alapú, színes "gipsz" vált divatossá. (Dél-Magyarország.) A kilencvenes évek elején festett graffitikkel, kólareklámmal díszítetteket, mostanában pedig testszínûre mázolt, illetve mintás "páncélokat" is látott már a gipszelô. Festeni, irkálni lehet a gipszre, de azt a szilárd rögzítés érdekében vésni, faragni nem szabad. A gipszét aztán ki-ki hazaviheti emlékbe.
Egyszer még licitálni fognak a Stohl András gipszeire is. Gyakran éri baleset. De akárhányszor törte össze magát, komolyabb baja sosem esett. Egy asztrológus a születési képlete alapján megválaszolta a kérdést: miért olyan peches a mûvész úr. Azért, mert szétszórt, könnyen elábrándozik és kihagy a figyelme. Ugyanakkor szerencsés ember, akinek igazi bajtól nem kell tartania – bár 2008 novembere és 2009 januárja között fennáll egy komolyabb baleset veszélye. Stohlt semmi sem lepi meg. Örül, hogy ennyi minden vár még rá, mondta. Egyébként nem különösebben foglalkoztatja a jövôje. Hát, ebben a konstellációban nincs is miért. * Tûzvonalban – magyar tévéfilmsorozat, 2007. Rendezô Soós Péter, forgatókönyv Fonyódi Tibor, operatôr B. Marton Frigyes, Tóth Zsolt, alapötletszerzô Pozsgai Zsolt. Producer Hábermann Jenô. Szereplôk: Stohl András (Bordás), Cserna Antal (Móricz), Zeck Júlia (Szivar), Bajomi Nagy György (Johnny), Juhász Réka (Kriszta), Bede Fazekas Szabolcs (Alter), Hábermann Lívia (Pircsi), Varga Gabriella (Zsuzsa), Szávai Viktória (Erika), Jordán Tamás (Kolonics), Schmied Zoltán (Mike), Hollósi Frigyes (Kálmán bá).
Ha megkérdezed, milyen volt a nyaram, hümmögök, mindenféle kibúvót keresek, mert milyen is lehetett volna, hisz nem voltam sehol. A nyár akkor igazi, ha elhúzol valahová, nem? És ha itthon izzadtál három kerek hónapon át, milyen lehetett?
Nem mindenki van vele így. – Sok élményem van. Augusztus 19-én dr. Tábor László Kelet-kutató elôadását hallgattuk meg: Ki lehetett Nimród? A budapesti kutató korai évezredekre vezette vissza a hallgatóságot. Idôszámításunk elôtt vagy ezer évvel élt, király volt és híres vadász. Minket, magyarokat azért érdekel, mert ugyanolyan felszereléssel, módszerekkel vadászott, mint a mi nomád ôseink. Neve felbukkan a magyar irodalomban, és napjainkban is, amikor pl. fiúgyermekeket Nimródnak keresztelnek. A találkozás fôszervezôje magam voltam. Fürdôhelyen nehéz nyári idôszakban hallgatóságot toborozni, most újra sikerült. Sokat jártam-talpaltam a vetítés elôkészítéséért és biztonságos bonyolításáért, végül kifogástalanra sikerült. Vissza tudtuk fizetni az elôadó útiköltségét, ezért is hosszan fáradoztam.
Augusztus 26. és szeptember 4. között Budapesten és Piliscsabán mûvelôdtem. Megnéztem néhány jelentôs kiállítást, a tatárjárást (Dzsingisz kán és öröksége), a székelyudvarhelyi Kováts "képgyártó dinasztiáról" készült összeállítást, majd azt, amelyik az Umling bútorfestô családról szól Kalotaszegen (1742 és 1790 között), és elmentem a Síppal, dobbal címû gyermekjáték- kiállításra is, a Néprajzi Múzeumba. Mindegyiken jegyzeteltem. Remélem, élményeimet és jegyzeteimet fölhasználhatom mindennapi tevékenységemben.
Más napokon jó érzés volt látnom, hogy Piliscsabán van olyan értelmiségi réteg, amely értékeli a faragványaimat. A nôk meglátták a körtefa finomságát, szépségét. A szilvafa szerelmi ajándékokra nyomban rácsaptak. Az Életfát sokra becsülik. Egészen feltöltôdve érkeztem haza onnan.
Hadd újságoljam el faragványaim bôvülését is. Hónapok óta tervezem, hogy választok olyan jelképeket és történelmi motívumokat, amelyek a mostani érdeklôdôknek is esztétikai élményt nyújtanak. Hát végre kiizzadtam magamból (eddig) hármat: lurisztáni szarvaspár az elsô, honfoglalás kori karosi életfa a második, és ugyancsak honfoglalás kori rakamazi életfa/világfa a harmadik. Nehezen tudtam meg, hol feküdt Lurisztán. A Mûvészeti lexikonban ez áll róla: Lurisztán az ókori Közel-Kelet kora vaskori fémmûvességének egyik legfontosabb lelôhelye a mai Iránban, a Zagros-hegységtôl nyugatra. Az itt talált bronztárgyak többsége az i.e. I. évezred elsô negyedében készült, de még nincs eldöntve, hogy mely nép, illetve kultúra alkotásai.
Tehát az én szarvaspáromat az ismeretlen nép mûvésze ezelôtt 2800 évvel tervezte. Oly kecsesek, oly reményteljesen elôre nézôk, hogy napjainkban is gyönyörködünk bennük. Azt is sikerült megállapítanom róluk, hogy már akkor a gyors száguldás jelképei voltak. Szeretném, hogyha mások is meglátnák a bennük lévô képi és esztétikai értéket.
A honfoglalás korát gyakran tanulmányozom. Benne vannak a legfrissebb ásatások eredményei (képei, értékelései stb.). Megdöbbentett, hogy az 1974- es rakamazi földegyengetéskor szétszórták az elôkerült leleteket (magyar fejedelem és családja csontjai, fegyverei, aranyozott szerszámai), és nem volt régész a helyszínen. A gépészek, földmunkások, kíváncsiskodók hordták szét a nagy értékû X. századi emléktárgyakat. A két régészt csak késôbb értesítették, alig tudták néhány nap alatt összegyûjteni a töredékeket a tarsolylemezbôl, az íjtegezbôl, a nyíltegezbôl, az ékszerekbôl. Csaknem mindenik magyar tarsolylemez elsôrendû ötvösmunka, ezeket megcsodálták Párizsban és más fôvárosokban.
A kiállítás francia igazgatója vallotta, hogy "olyan magas szintû ötvösmûvek, amelyek létét sohasem feltételezték volna. Ezek ismeretében újra kell fogalmazni a magyarok mûvészeti eredményeit."
Ha megkérdezed, milyen volt nyaram, bizony csak hümmögök és a nyakam tekergetem. Nyavalyogni, azt tudnék, lesújtó a kudarc, hisz' nem voltam sehol...
Annál nagyobb szeretettel irigylem a Faragóembert. Márton Béla ny. tanárt, aki hetvenévesen is a tudásvadász felajzott íjával kutakodik a civilizáció rengetegében. Akinek ilyen pompázatos iramban száguldanak szellemi szarvasai. Aki nem kergeti kétségbeesésbe környezetét mindenféle valós vagy vélt testi-lelki nyavalyáival, hanem értelmes munkás napokkal bástyázza körül magát.
Erôs vár az életünk, ha ilyen zászlók lengenek tornyain.
"A Danone Nutriday támogatja az anyákat, hogy egészségesen táplálják családjukat" – ezzel a mottóval szervezett karavánt a Danone cég, amely Pitesti, Craiova, Râmnicu Vâlcea és Nagyvárad után tegnap Marosvásárhelyre érkezett. A Nemzeti Színház elôtti téren felállított sátornál hasznos tanácsok, ajándék tejtermékek, a legkisebbeket pedig szórakoztató játékok várják.
Egészséges-e a szénsavas ásványvíz? Szabad-e joghurtot fogyasztania annak, aki gyomorbántalmakkal küszködik? – érdeklôdtek az arra járók, akik dr. Andrea Tocan táplálkozási szakorvostól kaptak választ kérdéseikre, ugyanakkor a tízperces tanácsadás során megismerkedhettek a "szervezetbarát" táplálkozás alapelveivel. A szakember szerint egészségünk megôrzése érdekében fontos, hogy a kövérséget tartalmazó húsfélékkel szemben a csirke- és halhúst részesítsük elônyben, csínján bánjunk a sóval és figyeljük arra, hogy naponta fogyasszunk zöldséget, gyümölcsöt és egy-két pohár joghurtot, amely igen jótékony hatással van a szervezetünkre és fôként a csontozatunkra. Amellett, hogy mit fogyasztunk, ugyanannyira fontos az is, hogy milyen idôközönként táplálkozunk. A napi három étkezés "aranyszabályát" nem ajánlott áthágni, még akkor sem, ha nagyon foglaltak vagyunk. Mindemellett saját egészségünknek teszünk jót, ha naponta legalább húsz percet gyalogolunk vagy sétálunk és legkevesebb hat-nyolc csésze vizet vagy teát fogyasztunk – hangsúlyozta a szakember.
Kérdésünkre válaszolva Andrea Tocan elmondta: a legnagyobb gond, hogy az emberek többsége nem ugyanabban az idôben táplálkozik mindennap, és gyakori jelenség, hogy a hölgyek túlzásba viszik a fogyókúrát és túl kevés kalóriát juttatnak szervezetükbe. A hasznos tanácsok mellett az érdeklôdôket Danone-termékekkel ajándékozták meg és kérdôíveket tölthettek ki, amelyekbôl kiderült, ki-ki mennyire egészségesen táplálkozik. A legkisebbek is jól szórakoztak, hiszen érdekes játékokban vehettek részt, jutalomként pedig Danone-finomságokat és labdákat vihettek haza. A karaván ma is Marosvásárhelyen tartózkodik.
Ioan Hasasiu, a Maros Megyei Nyugdíjasok Szakszervezetének vezetôje, aki Romániai Nyugdíjasok Szakszervezeti Szövetségének országos vezetôségi és igazgatótanácsi tagja, tegnap sajtótájékoztatón jelentette be mélységes felháborodását amiatt, hogy Cazan Vasile, a szövetség fôvárosi elnöke az igazgatótanács tagjainak tudta nélkül egyezményt írt alá Dan Voiculescuval, a Konzervatív Párt elnökével. Az egyezményben a nyugdíjasok szövetsége támogatásáról biztosította a szóban forgó pártot és további együttmûködésre kötelezte el magát.
Ennek fejében Cazannak szenátori "bársonyszéket" ajánlottak.
A Maros megyei elnök határozottan tiltakozik az egyezmény és Cazan "minôsíthetetlen" magatartása ellen, aki durván megsértette a nyugdíjasok szövetségének szabályzatát, a Nyugdíjasok Európai Szövetségének (FERTA) szabályzatát, továbbá az 502/2004-es törvényt, amely leszögezi, hogy a nyugdíjasok szakszervezetének szövetsége pártokkal nem köthet választási szövetséget.
– A nyugdíjasok szakszervezeti szövetségének vezetôségi tagjaként kértem, hogy Cazant azonnal váltsák le elnöki tisztségébôl, hiszen lejáratta a szövetség tekintélyét, l 600.000 nyugdíjas tagunk nevében önkényesen döntött úgy, hogy egy párttal lép szövetségre. Sem engem, a szövetség erdélyi képviselôjét, sem a moldvai, sem a déli megyék képviselôjét nem kérdezte meg, mi a véleményünk. Kértem, azonnal hívják össze az igazgatótanácsot, hogy ezt a kérdést megvitassuk, hiszen nem hagyhatjuk, hogy fejünk fölött szövetségek köttessenek olyan idôs emberek révén, akiket úgy befolyásolnak, ahogyan akarnak. A nyugdíjasokkal szövetkezni jó kampányfogás, ebbôl mi nem kérünk – mondta lapunknak Hasasiu Ioan.
Egykor Bátoson nevelkedett, most már középkorú férfiak és asszonyok érkeztek haza, majd borultak rég nem látott rokonaik vállára vasárnap az immár 6. alkalommal megrendezett almaünnepen.
Déli tizenkét órára benépesedett a falu fôutcája, fiatalok és idôsek sétáltak el az ötletesen feldíszített standok mellett, nem maradt ki az almabor, lépesméz-kóstolás sem, sôt még egy-két helyen pörköltet is varázsoltak a terülj- terülj asztalkára. A rendezvény fôszereplôje, az alma szépen mosolygott a látogatókra… hogy miért ünneplik és miért pont Bátoson, arra Câmpian Ioan, az iskola igazgatója adott választ: – Az alma az egyik legegészségesebb gyümölcs, és ha olvasmányainkat újra fellapozzuk, bebizonyosodik, hogy milyen jótékony hatásai vannak… A faluban pedig már több évtizede termesztik, és ezáltal a termelôket is megtisztelik a fáradságos munkáért.
Dumitru Cotoi, nemrég megválasztott polgármester köszöntötte az egybegyûlteket, majd végiglátogatta az összes standot, oklevéllel jutalmazva a termelôket. A résztvevôk közül Alexandru Petru Fratean, a megyei tanács alelnöke, Ferenczi Petru, a prefektúra igazgatója, Náznán Jenô, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója, valamint Liviu Timar képviselô az idei termést méltatta, többször is kihangsúlyozva azt, hogy bár május 6-ára virradó éjszakán a fagy tönkretette a virágok nagy részét, ami megmaradt belôlük, kiváló minôségû, gyönyörû termést hozott.
Vízi János alpolgármester "elhagyatottak" névvel illette a bátosi magyarságot.
– Személyesen vittem el a meghívót több RMDSZ- képviselônek, de senki sem jött el közülük. Úgy éreztem magam a színpadon, mint egy árva gyermek, a többi tanácsos külön üdvözölte a vendégeit, büszkélkedett velük, nekem viszont nem volt akit. Már csak azok a települések érdeklik ôket, ahol 90-100 százalék a magyarság aránya – könnyû ott magyarnak lenni –, viszont ahonnan már csak 500-600 szavazatuk származna, egyáltalán nem érdekli ôket – nyilatkozta lapunknak a megnyitót követôen. Tôle tudtuk meg, hogy a fiatalok közül nagyon kevesen maradnak a településen. Legtöbben vegyes házasságot kötnek, és a gyerekeiket is román tagozatra íratják.
A község 4173 lakosából 811-en magyar ajkúak (háromszázan Bátoson élnek), akiknek körülbelül háromnegyede hetven-nyolcvan év körüli. Ôk azok a reszketô kezû nénikék, bácsikák, akiket még fejkendôkötésük és öltözetük alapján is fel lehetett ismerni a több száz fôs tömegben.
Az elmúlt vasárnap a galambodi református templomban Gyutai Csaba, Zalaegerszeg alpolgármestere százegy galambodi lakosnak nyújtotta át személyesen a Zalaegerszeg Város Tiszteletbeli Polgára címet igazoló díszoklevelet. Ezeket a szimbolikus értékû, de hivatalos okmányokat e néhány fôs küldöttség hozta el Galambodra személyesen: Gyutai Csaba Zalaegerszeg alpolgármestere, Török Zoltán lelkipásztor, Csávási Dóra és Tompagábor Kornél színészek. A rendezvényen Szabó József Levente, Mezôcsávás község polgármestere is jelen volt.
A galambodi református gyülekezeti házban megtartott ünnepi istentiszteleten Török Zoltán református lelkész hirdetett igét, majd Jakab István lelkipásztor köszöntötte a jelenlévôket, és a galambodiak iránt érzett "szorongató szeretet" kifejezôdésének nevezte a zalaegerszegiek gesztusát. Elmondotta, hogy a zalaegerszegi és a galambodi református gyülekezetek már jó néhány éve testvéri kapcsolatban állnak egymással. Ennek a gyümölcsözô viszonynak az egyik eredménye, hogy ma a galambodi lakosság közel egynegyed része átvehette a tiszteletbeli polgári címet igazoló oklevelet és a sorszámmal ellátott kártyát.
Ezt követôen Gyutai Csaba, Zalaegerszeg alpolgármestere szólt. Elmondta, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyûlése a 35/2005. (VII. 15.) számú önkormányzati rendelete alapján a magyar-magyar összetartozás és nemzeti egység erôsítése céljából Zalaegerszeg Város Tiszteletbeli Polgára cím adományozásáról döntött. Hangsúlyozta, hogy a cím nemcsak szimbolikus tartalmakat hordoz, hanem valóságos, fizikai tartalma is van, amely feljogosítja tulajdonosát például arra, hogy kedvezményesen látogathassa meg a város kulturális, illetve sportrendezvényeit. Mint említette, már több mint hatezer határon túli magyar igényelte és kapta meg ezt a címet.
Tompagábor Kornél és Csávási Dóra, a zalaegerszegi színház színészei Wass Albert-versek elôadásával tették emlékezetessé az ünnepet.
Végül mind a százegy galambodi lakos neve elhangzott, és meghatódottan vették át a dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere aláírásával ellátott okmányt.
Nemes Csilla
Amikor megtudtam, hogy megünneplik az egykori Székely Népi Együttes gyermekegyüttese megalakulásának 50. évfordulóját, elragadott a lelkesedés. Olyan együttesrôl volt szó, amirôl gyermekkoromban olvastam a Jóbarátban, szájtátva néztem a Román Televízió magyar nyelvû adásaiban mûsoraikat, a Kisiskolások és az Iskolások lemeztárát (amelyeket ma is ôrzök) elkoptattam, addig hallgattam a rajtuk megjelent énekanyagot. Élôben sohasem láthattam ôket, mert a szórványban születtem és nevelkedtem, s oda bizony csak a híre jutott el a gyermekegyüttesnek.
Meghatódtam, amikor az ünnep napján a Maros Mûvészegyüttes új székhelyének folyosóin megpillantottam az egykori együttestagokat, ahogy ölelik és köszöntik egymást, vagy pedig azon tanakodnak, hogy vajon ki lehet, mi a neve az elôttük álló vagy mellettük elhaladó egykori csapattársnak. Örültem az örömüknek, és én is izgatottan vártam, hogy elkezdôdjön az ünnepi mûsor, amely keretében az én lányomnak is szerepelnie kellett.
Mivel egy ilyen nagyszabású találkozónak a megszervezése óriási munkát és erôfeszítést igényel – ezt az tudja csak, aki már szervezett ilyen eseményt –, megtörténik, hogy a szervezôknek elkerüli a figyelmét egy-két fontos dolog. Azt gondolom, hogy ez történhetett ennek az évfordulónak a megszervezésekor is, hisz egy kissé megdöbbentem, amikor az elôadásterembe lépve megláttam, hogy a felfüggesztett díszleten a Napsugár Néptáncegyüttes jelvénye áll (amit Novák József képzômûvész készített Füzesi Albert együttesvezetô és Jánosi József koreográfus elképzelései alapján), és alatta az évszámok: 1957–2007. Ámulatom csak akkor lett még nagyobb, amikor ugyanezt a jelvényt fedeztem fel a Gyöngyvirágtól lombhullásig címû emlékkönyv borítólapján is.
Hirtelen villant át agyamon: a szervezôk úgy gondolták, hogy "kölcsönözhetik" a jelvényt, mert a Napsugár Néptáncegyüttest az egykori gyermekegyüttes utódjának tekintik. Reménykedtem, hogy ezt majd a közönséggel is tudatni fogják, de nem így történt.
Az Óperenciás tengereken túlról hazaérkezôk (Ausztrália, Amerika), valamint a Napsugár Néptánc-együttest kevésbé ismerôk pontos tájékoztatása végett szeretném bemutatni az új gyerekegyüttes eddigi eredményeit, amelyek világosan tükrözik, hogy az ezelôtt 50 évvel elkezdôdött munka most is olyan komolyan és eredményesen folytatódik, csak a mai kor szellemének és elvárásainak megfelelôen.
Íme, röviden, néhány adat az együttesrôl és eredményeirôl:
A Napsugár Néptáncegyüttes 1995-ben alakult, a Maros Mûvészegyüttes tánckarvezetôje, Füzesi Albert kezdeményezésére, mivel tudta, hogy valami módon a hivatásos együttes táncos utánpótlását biztosítani kell.
Ahhoz, hogy a gyermekegyüttes számára az anyagi háttér többé-kevésbé biztosítva legyen – amit a Maros Mûvészegyüttes költségvetése nem tartalmazott és nem tartalmaz a mai napig sem – az együttesben táncoló gyerekek szüleinek anyagi támogatásával 2002-ben megalakult a Marosszék Kulturális Egyesület. Jelenleg az együttes három csoporttal mûködik, ezekben összesen 120 gyermek táncol. Ismerik ôket Maros megyében és Magyarországon, de léptek már fel osztrák és francia közönség elôtt is, nagy sikerrel.
Az együttesnek három olyan szólistája van, aki nemcsak énekel, hanem az együttesben táncol is: Demeter Panna, Diós Brigitta és Vetési Orsolya. Ôk magyarországi és hazai versenyek résztvevôi és díjazottjai. Vetési Orsolya és Demeter Panna a Duna Televízió által szervezett Pacsirta tehetségkutató verseny résztvevôi voltak, a közönség szavazatai alapján Panna a döntôbe is bejutott.
Az eltelt tizenkét év leforgása alatt az együttesben több mint 600 gyerek fordult meg. Az alakuláskor kitûzött célt az alapítók elérték, hisz a volt "napsugarasok" közül ketten magyarországi társulatokhoz (Budapest Táncegyüttes, Honvéd Táncszínház ) szerzôdtek, nyolcan pedig a jelenlegi, illetve hárman volt táncosai a Maros Mûvészegyüttesnek.
Fazakas Ildikó, a Marosszék Kulturális Egyesület elnöke
Csittszentivánon mindig volt szüreti bál, amit régebb a katonai szolgálatra váró regruták, most pedig a nagykorúsításra váró fiatalok szerveztek.
A szép, régi szokás mai napig megmaradt. A csôszök népviseletben, lóháton, a leányok pedig székely ruhába öltözve, szôlôvel megrakott kosarakkal, lószekéren, zenészek kíséretében, énekelve vonultak végig a falun. Természetesen, most sem maradt ki a kóberes, zöld ágakkal díszített cigányszekér sem a bekormozott purdékkal, akik a szekér és leánykák után szaladgáltak, hogy megpuszilják vagy bekormozzák ôket.
Felvonulás után kopjafa mellett kezdôdött az 1989- ben születettek nagykorúsítási ünnepsége, ahol Székely Irma, a polgármesteri hivatal titkára és Gálfy Sándor alpolgármester fogadta a fiatalokat, azoknak szüleit és az ünneplô sokaságot.
Az alpolgármester meleg hangon, szeretettel köszöntötte az ünneplôket és felkérte a 22 ifjút, hogy a felolvasott névsor szerint egyenként vegyék át a nagykorúsítási oklevelet. Mindenkit egy-egy szál fehér szegfûvel jutalmazott. Az alpolgármester megköszönte az ifjak szüleinek azt a 18 évet, amit a gyermekeik nevelésére áldoztak. Az ifjakat megkérte, hogy az élet bárhova is sodorja, a mai napot soha ne feledjék.
A kultúrotthont szôlôvel díszítették a csôszök. A régi szokáson változtattak, mert régebb volt bálkirálynô is. Éjfél után kezdôdött a szôlôlopás, és akit a csôszök lopás közben elfogtak, a bálkirálynô ítélkezett felette a kár megtérítése ügyében. Általában elnézô volt, mert a szerényebb legények olcsóbban, a jobb módúak pedig borsosabban fizették meg a spárgáról ellopott szôlôgerezdeket.
A csôszfiúk nem tudták vagy elfelejtették, hogy a "csôsz" szó szôlôpásztort jelent. Így a szôlôlopás megkezdése után ôk is lopták a felaggatott gerezdeket. A többi csôsz pedig behunyta a szemét, mert ôk sem voltak különbek. Egyébként minden a régi divat szerint zajlott, a Szilágyi Sándor által vezetett zenekar reggelig húzta a talpalávalót.
Amíg a fenti sorokat írtam, eszembe jutott, hogy a téesz idején a fiatalok a vezetôtanács elnökétôl elkérték a legsoványabb beteg lovat a cigányszekér vontatására. Hogy a ló nehogy "felmondja a szolgálatot" a szüreti bálig, kockacukorral, otthonról lopott zabbal, a kollektív gazdaság lucernásából éjjel lopott zöld lucernával etették. Nem is volt baj vele, mert a felvonulás idején megjátszotta a szerepét. Egyik sánctól a másikig betegen is elhúzta az utána kötött szekérforma tákolmányt. Felvonulás után visszavitték a téesz istállójába, de reggel elfelejtett megébredni. Teherautóval beszállították a rókatelepre, ahol a rókaállomány élvezettel fogyasztotta a csittszentiváni szüreti bál egyik szereplôjét.
Sárosi Pál, Csittszentiván
A Bi-Pi rövidítés minden cserkész elôtt ismeretes, a névrövidítés olyan, mintha becézés volna. Tulajdonképpen egy angol lord, Robert Baden- Powell nevének kezdôbetûi ezek, és így is emlegetik immár 100 esztendeje, mivel éppen ennyi éve, hogy megalapította a cserkészmozgalmat.
Hogyan is kezdôdött? Legelôször Amerikában gondoltak arra, hogy meg kell teremteni az ifjak külön életét, ahol jól érzik magukat. Erre és fôleg az utca gyerekeinek megmentésére egy angol katonatiszt, a már említett Baden-Powell gondolt, és rá is talált az igazi módszerre.
Rájött, hogy a városok, de leginkább a nagyvárosok társadalma eldurvította az ifjak életformáját, nem voltak önállóak, és ez romboló szenvedélyeket keltett életre. Elterjedt a dohányzás, a közönséges durva beszéd, megnôtt az ifikori alkoholfogyasztás stb.
100 évvel ezelôtt Bi-Pi, aki nem volt pedagógus, de tucatnyi tanár tudása tudatosult benne, 1907-ben a tettek mezejére lépett, összeszedett 24 ifjút, melyeket négy csoportba osztott és a La Manche csatorna medencéjében lévô Brownsea-szigeten táborba ment velük. Ez volt a legelsô cserkésztábor.
A rá következô évben megírta világsikerû könyvét, a Cserkészet fiúknak címût, mely korántsem fontoskodó pedagógiai írás, hanem érdekes, romantikus történetek sorozata. A könyv megjelenése nagy port kavart, és Berkenheadben, az ifjúsági házban rendezett összejövetelen bejelentette a cserkészmozgalom megalakulását, ismertetve a tíz cserkésztörvény általa megfogalmazott Baden-Powel szövegét, mely még ma is a cserkészet alaptörvénye. Kitûnik belôle, hogy a cserkészet kimondottan valláserkölcsi alapokon áll. Szigorúan önkéntes és mentes mindenféle politizálástól. Az alsó korhatárt az iskolakezdés éve jelenti, a felsô pedig bôségesen ad programot akár felnôtt, 60-70 éves nôknek-férfiaknak is.
2007 augusztusában a cserkészet 100 éves jubileumán és Bi-Pi születésének 150. évfordulója emlékére cserkész- világtalálkozót szerveztek Angliában, közel 32 ezer cserkész jelenlétében.
Ez év augusztusában minket, szászrégeni öreg cserkészeket az a megtiszteltetés ért, hogy meghívtak és részt vehettünk a 100 éves évforduló alkalmából rendezett magyar öregcserkész-találkozón Kecskeméten. Köszönettel tartozunk mindazon szászrégeni vállalkozóknak, akik támogattak bennünket, név szerint: Aszalos Gábornak, Biró Sándornak, Varga Leventének és Fülöp Györgynek.
Befejezésképpen hadd álljon itt Bi-Pi igaz mondása: Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok.
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. lektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro.
III. megyei szarvasmarha-bemutató
A prefektúra és a megyei tanács a mezôgazdaságban és állattenyésztésben dolgozók elismerése jeléül 2007. október 12-13- át Maros megye termésnapjának nyilvánította. Az esemény Marosvásárhelyen a lóversenytéren (Agronómusok háza, Sziget utca 1. szám) pénteken kezdôdött mezôgazdasági termékparádéval. A megye 30 településének gazdálkodói állították ki terményeiket. Másnap, szombaton került sor a III. megyei szarvasmarha-bemutatóra, ahol az állattenyésztôk javarészt a román tarka fajtához tartozó egyedeket vonultatták fel. A bírálóbizottságnak meglehetôsen nehéz dolga volt, mert a megméretésen azokat az állatokat mutatták be, amelyeket a megye tíz községében szervezett kiállításokon kategóriákként már díjaztak. A rendezvényt a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal (OJCA) szervezte ez évi tevékenységi programja szerint, a szükséges pénzalapokat a prefektúra és a megyei tanács biztosította. Társszervezôkként mûködtek közre a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (DADR), az Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Egység (UARZ), a községi tanácsok valamint az állattenyésztô egyesületek. A szervezésben jelentôs részt vállaltak az állatnemesítési és szaporodásbiológiai területi központok vezetôi: Eleonora Matei (Marosvásárhely), Maria Fola (Szászrégen), Radu Anca (Marosludas), Vasile Solomon (Dicsôszentmárton).
A szakmai találkozó sikeres volt, ezt bizonyították a hivatalosságok és az állattenyésztôk elismerô szavai. A nézôközönség között volt Ciprian Minodor Dobre prefektus, dr. Kelemen Atilla, Liviu Timar parlamenti képviselôk, dr. Viorel Morarescu az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal (ANCA) vezérigazgatója, Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (DADR) vezérigazgatója, Ioan Cotutiu, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal (OJCA) ügyvezetô igazgatója, Florin Naicu ügyvezetôigazgató-helyettes, Szabó Árpád megyei tanácsos, dr. Emil Silvas, a Mezôgazdasági és Erdészeti Akadémia tagja, dr. Cornel Podar, a marosszentgyörgyi állattenyésztési kutatóállomás I. fokozatú kutatója, dr. Iustina Lobontiu kutató, gazdasági szakemberek, polgármesterek, mezôgazdasági szakemberek megyénkbôl és a szomszédos megyékbôl.
A bemutató során a szak-kommentátorok – dr. Mircea Roman a Semtest-BVN igazgatója, doktorandus Suba Kálmán, az Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Egység (UARZ) igazgatója – folyamatosan tájékoztatták az állattenyésztés iránt érdeklôdôket a tenyésztés leghatékonyabb technológiáiról, az állattartási módozatokról, a hatékony takarmányozásról, az állami támogatásokról, valamint a szarvasmarhák tejtermelésének hivatalos teljesítményvizsgálatáról. A bemutatott szarvasmarhák rangsorolása jól meghatározott kritériumok szerint történt: eredet, tejtermelés, testalkat, testi fejlôdés, anyai ág, tôgy stb. Mint már említettük, a tenyészállat- bíráló bizottságnak – tagjai között volt Nicolae Dragan, az OJCA osztályvezetôje és Takács Ferenc, az OJCA nyárádtôi központjának tanácsadója, Bartha Mihály Panit község polgármestere, Kovács József, a Megyei Szarvasmarha-tenyésztôk Egyesületének ügyvezetô igazgatója, Péterfi Lajos, az állatnemesítési és szaporodásbiológiai egység laborfônöke – nagyon nehéz dolga volt a rangsorolásnál. Ennek oka az, hogy a bemutatott állatok mind értékesek voltak, a fent említett kritériumok szigorú tiszteletben tartásával végül sikerült kiválasztani a díjazottakat.
A díjak jelentôsek voltak, azzal a céllal adták át a tenyésztôknek, hogy ösztönözzék ôket a genetikailag értékes állomány kifejlesztésére. Az elsô díj 500, a második 300, a harmadik 200 lej volt. Többször ellett tehenek kategóriája: I. Papp Zoltán – Beresztelkedomb, II. Bartha László – Mezôbánd, III. Teban Liviu – Mezôbánd. Elsôborjas tehenek kategória: I. Papp Zoltán – Beresztelke-domb, II. Loghin Vasile – Nagysármás, III. Sipos István – Mezôbánd. Vemhes üszôk kategória: I. Torkos Sándor – Beresztelke, II. Kelemen Melinda – Székelykövesd, III. Biró Péter – Berekeresztúr. Tenyészüszôk kategória I. Torkos Sándor – Beresztelke, II. Kelemen Melinda – Székelykövesd, III: Nagy Dávid – Gernyeszeg. A kiállítás nagydíját – 800 lejt – Papp Zoltánnak adták át. A legfiatalabb állattenyésztô Ferencz Mihály Báldáról, a legidôsebb Adorjáni Ferenc Nyárádmagyarósról 300-300 lejt vettek át. A legszebb tôgyû állatért Papp Zoltánt is 300 lejjel díjazták. Az állattenyésztôk, akik elhozták szarvasmarháikat a bemutatóra, állatonként 50 lej részvételi díjat, egy kötôféket, oklevelet, mellényt és sapkát, valamint ebédjegyet vehettek át.
A bemutatót követôen dr. Viorel Morarescu, az ANCA vezérigazgatója az Agronómusok Házában találkozott az OJCA és a területi központok szakembereivel, elismerését fejezte ki elvégzett munkájukért.
A prefektúra és a megyei tanács a mezôgazdaságban és állattenyésztésben dolgozók elismerése jeléül 2007. október 12-13-át Maros megye termésnapjának nyilvánította. Az esemény Marosvásárhelyen a lóversenytéren (Agronómusok háza, Sziget utca 1. szám) pénteken kezdôdött mezôgazdasági termékparádéval. A megye 30 településének gazdálkodói állították ki terményeiket. Másnap, szombaton került sor a III. megyei szarvasmarha-bemutatóra, ahol az állattenyésztôk javarészt a román tarka fajtához tartozó egyedeket vonultatták fel.
Ioan Cotutiu, az OJCA ügyvezetô igazgatója: – Ezen a szarvasmarha-bemutatón gyakorlatilag annak a tíz kiállításnak a "bajnokait" láthattuk, amelyek a megye különbözô településein zajlottak. Az OJCA szakemberei által végzett munka valóban elismerést érdemel. Megtiszteltetés számunkra, hogy itt volt dr. Viorel Morarescu, az ANCA vezérigazgatója, aki kedvezôen vélekedett a bemutatott állatokról. Mi gyakorlatilag az állattenyésztôk munkájának eredményeit tártuk a nagyközönség elé. Az idei év idôjárása nem kedvezett a mezôgazdaságnak, az állattenyésztôknek, a termelôk körültekintôbb és nehezebb munkát végeztek a szektorban dolgozó szakemberekkel, ez látható volt a bemutatott állományon is. Ahhoz, hogy egyre többen tartanak román tarka szarvasmarhát, hozzájárult a megyénkben mûködô Semtest- BVN szaporítóanyag-elôállító állomás és az állattenyésztési kísérleti állomás. Az állattenyésztôk ragaszkodnak e fajta tartásához, hiszen az állomány látványosan fejlôdött.
Náznán Jenô, a DADR vezérigazgatója: – Bár hideg, szeles volt az idôjárás, a bemutatott állatok felmelegítették lelkünket. A kiállítás jó alkalmat kínált arra, hogy a gazdák bemutassák munkájuk eredményeit, amelyeket ebben a kedvezôtlen idôjárású évben nagyon nehéz munkával valósítottak meg. Elég, ha megemlítem, hogy a megyében búzából a hektáronkénti átlaghozam 3000 kg volt, ez szerény eredmény, de ezzel is megyénk az országban az elsôk között van. Felméréseink szerint a szemeskukorica-termés eléri a hektáronkénti 4000 kilogrammot. Az állattenyésztésrôl annyit, hogy megyénk a tejtermelés szempontjából három éve az országos ranglistán az elsô három között van, ehhez hozzájárultak a román tarka fajtát tartók is.
Papp Zoltán beresztelkedombi farmer: – Láttam a bemutatott állatokat, meggyôztek arról, hogy a múlt évhez viszonyítva javult az állomány, szebbek a testalkatok, a tôgyek, mindez arra enged következtetni, hogy állattenyésztôk egyre jobban a minôségre törekszenek és többen alkalmazzák a mesterséges megtermékenyítést. A szarvasmarha-állományom 44 fô, ebbôl 25 fejôs, a kiállításra négy egyedet hoztam el. Sok kiállításon részt vettem, most már arra törekszem, hogy súlyban gyarapítsam az állatokat, hogy az egyed elléskor érje el a 700 kilogrammot és hogy egy laktációs idôszakban 7000 liter tejet termeljek. Elégedett vagyok a munkámmal, odaadással végzem. Egy gondom van, ami országos probléma, a mezôgazdasági hitelek magas kamatszintjének csökkentése. Ha ez megtörténik, akkor az EU-ban komoly versenytársak leszünk.
Sorin Liviu, a dédai Szarvasmarha-tenyésztôk Egyesületének és a Felsô-Maros menti juh- és kecsketenyésztôk Egyesületének elnöke: – Ezeket a rendezvényeket igénylik az állattenyésztôk, mert kialakul közöttük a versenyszellem, látható volt, hogy már saját maguk is felismerik a szebb, jobb egyedeket. Most már világos, hogy a megye mezôségi zónája alkalmas tejtermelésre, mi, a hegyvidékiek a húsmarha-tenyésztésre kellene áttérjünk. Másik lehetôségünk a juhtartás, mert úgy vélem, hogy a hagyományos juhtermékeinkben van a pénz.
A Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal standját is sokan felkeresték, ugyanis ott az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal által szerkesztett és kiadott tájékoztató brosúrákat, szórólapokat, szakkönyveket, újságokat, szaklapokat lehetett beszerezni. A kiadványok rövid idô alatt elfogytak, ez bizonyítja, hogy a mezôgazdasági termesztôk, állattenyésztôk érdekeltek a termeléssel, a versenyképesség fokozásával, a munkaterületüket érintô újabb jogszabályozásokkal kapcsolatos adatok, információk beszerzésében.
A megyei szintû rendezvénnyel ebben az évben véget ért a szarvasmarha-bemutatók sora. Következtetésként elmondható, hogy a megyében az állattenyésztés fejlôdésben van. Az állomány száma, minôsége, a feldolgozókhoz beszállított évi tejmennyiség szempontjából megyénk az országos ranglistán az elsô három között van. Végül ezeknek a szakmai rendezvényeknek a legértékesebb hozadéka az, hogy az állattenyésztôk zöme ma már folyamatosan az állomány minôségi feljavítására törekszik, ennek köszönhetôen nô a tej mennyiségi és minôségi szintje is.
A MEGYEI MEZÔGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÓ HIVATAL (OJCA) a Dózsa György utca 9. szám alól a Dózsa György utca 22. szám alatti új székházba költözött. Telefon: 0265-260-830, fax: 0265-260-777. E-mail: ojcams@clicknet.ro
Szerkeszti: Ioan Cotutiu mérnök, a Maros Megyei Szaktanácsadó Hivatal ügyvezetô igazgatója
Kiadványfelelôs: Victoria Zavilla mérnök
Teremfoci
Ezúttal a City'us II-es teremfutballcsapata gyôzött 9-3-ra a Real Craiova ellen, ezzel három meccsbôl hármat megnyertek a bajnokságban. Az elsô két meccsen egyik csapat sem kapott ki, az eredmény azonban világosan láttatja a két együttes közötti különbséget.
Az Arthur Melo vezetôedzô és Kelemen Sándor másodedzô által irányított keret: 1. Ovidiu Batea, 2. Tudor Rusu, 3. Bálint Zoltán, 5. Adrian Almasan, 6. Raul Novac, 9. Daniel Raymond, 10. Szombat Lajos, 11. Marius Almasan, 14. Paulo Ferreira, 15. Raphael Lucena, 17. Paulo Faria, 21. Carlao.
Ahogy az összetételébôl is kitûnik, a marosvásárhelyi sportlíceum tornatermében sorra került találkozón a vezetôedzô három játékosra alapozott az elsô vonalbeli csapatból: Carlao, Faria si Ferreira. Ôk hárman egy másik brazillal, Raphaellel és Bálinttal alkották a kezdô csapatot.
A meccs elsô tíz percében kiegyenlített, gólhelyzetekkel tarkított játékot mutattak a csapatok. A házigazdák több helyzetet is elpuskáztak, Ferreira, Faria vagy Raphael lövései a kapu mellett vagy két alkalommal is a vendégek kapufáján landoltak.
Az Almasan testvérek és Raul Novac pályára lépésével megszülettek a házigazdák elsô góljai, Adrian Almasan a 13. percben becsapja a craiova