|
LIX. évfolyam 236. (16718.) sz. |
2007. október 10., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Ha valaki mesterien ért ahhoz, hogy egy alapjában véve jó és helyes gondolatot csírájában elfojtson, az az egészségügyi miniszterünk, Eugen Nicolaescu. Legfrissebb, fenyegetô hangsúlyokkal megtûzdelt miniszteri ötlete: miként lehetne, ha nem is megakadályozni, de megnehezíteni az orvosok kivándorlását, hiszen egyre többen döntenek úgy, hogy külföldi kórházakban vállalnak munkát.
Fölöttébb érdekes, hogy a tárcavezetô most veszi észre a hazai orvostársadalom fogyatkozását, minekutána évekkel ezelôtt az egyetemi hallgatók jó része az utolsó oktatási években már intenzíven készült az angol nyelvvizsgákra, amerikai, kanadai és nyugat-európai kórházakat célozva meg, lemondva egy nehézkes, esetenként fölösleges és – nem utolsó szempont – alulfizetett rezidensi idôszak megkezdésérôl. Nicolaescu tisztában van azzal, hogy az orvosi fizetések nem versenyképesek, hogy a hazai kórházakban tapasztalt viszonyok, a felszereltség messze elmaradnak az EU-színvonaltól, ennek ellenére erôszakkal tartaná vissza a szakembereket. Nem gondolhatja komolyan, hogy a tavalyi 60 százalékos fizetésemelés megállítja a kivándorlást, hisz 60 százaléka a kevésnek továbbra is kevés marad.
Egészségügyi miniszterként – de még parlamenti képviselôként is – Eugen Nicolaescu kötelessége odafigyelni az egészségügyi rendszerben bekövetkezô változásokra, szükségletekre, kötelessége gondoskodni a lakosság egészségi állapotának javításáról, és nem csak a mában gondolkodni. Nehezen hihetô, hogy egy mostanság készített felmérésnek kellett felhívnia a miniszter figyelmét a kivándorlás jelenségére, a hazai orvoshiányra, fôként bizonyos szakterületeken, mint pl. az ideggyógyászat, sürgôségi ellátás. Annál is inkább, mivel tavaly több száz orvos szerezte meg a szaktárcától a külföldi munkavállalásra jogosító engedélyt. Ne tudná a miniszter, mi történik a háza táján?! Ha ez így van, akkor szomorú a helyzet.
Még elszomorítóbb az, ahogyan Nicolaescu amúgy egyre-másra megakadályozná az orvoselszivárgást. Fenyegetésekkel nem sokra megy, elképzelése, miszerint a frissen végzett orvosnak az egyetemi évek kétszeresét kelljen ledolgoznia Romániában, nevetséges. Megoldást természetesen kell találni arra, hogy lehetôleg itthon gyógyítsanak az orvosok, de ehhez a játékszabályokat elôre meg kell határozni és el kell fogadtatni, különbséget kell tenni a közpénzen illetve saját pénzen tanuló diákok között.
Az elôbbiek valóban kötelezhetôk arra, hogy praxisuk elején azokat szolgálják, akiknek az adójából tanulmányaikat fizették. Természetesen a kötelezvényt itthon maradásra ösztönzô intézkedésekkel kiegészítve.
Nos, az egészségügynél maradva, javasoljuk a miniszternek, nézzen utána, mi történik a betegápolást végzô orvosi asszisztensekkel is. Az orvosok "jobbkezei" tömegesen hagyják el az országot havi pár ezer euróért. Hamarosan az itthon maradt orvosoknak nem lesz kivel dolgozniuk. Vagy újabb felmérés szükségeltetik ennek hivatalos megállapítására?
Az RMDSZ nem a Fidesszel akar versenyezni a Romániában sorra kerülô európai parlamenti választáson, hanem a román pártokkal – jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke keddi budapesti sajtóértekezletén. Arra hívta fel a figyelmet, hogy aki ma az RMDSZ-szel szemben független magyar jelöltet támogat Romániában, a "legtöbb amit elérhet az az, hogy Romániából nem lesz magyar képviselô Brüsszelben".
Az RMDSZ elnöke súlyos hibának nevezte, hogy a magyarországi pártok közül a Fidesz bejelentette: tevékenyen támogatni fogja a független jelöltként induló Tôkés László református püspök választási kampányát.
Markó Béla elmondta, hogy a Romániában november 25-re kiírt európai parlamenti választásoknak a romániai magyarság nem egységesen vág neki: a romániai magyar közösség egyik jelentôs személyisége, Tôkés László református püspök független jelöltként indul, amit az RMDSZ kudarcaként is értékelt.
Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a "választási matematika" is az egység kényszerét igazolja. Emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi, a 2004-es törvényhozási választásokon az RMDSZ a leadott szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg. A romániai választási törvény szerint a bejutási küszöb egy szervezet esetében 5 százalék, a független jelöltnek pedig 2,9 százalék az európai választáson is.
Ha az RMDSZ a korábbi választásokon "megszokott" 6 százalék körüli eredményét hozza, akkor két jelöltje bejut a Romániát képviselô 35 európai parlamenti képviselô közé. Ezt valós lehetôségnek nevezte, azt viszont már lehetetlennek, hogy az RMDSZ és a független jelölt egyaránt átlépjen a küszöbön, azaz megszerezzék a szavazatok nyolc százalékát.
"Ezért nagyon rossz döntés és hiba, hogy a Fidesz tevékenyen támogatja Tôkés László püspököt" – mondta Markó Béla, aki úgy vélte, ha a legnagyobb magyar ellenzéki párt valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyarságot, akkor arról kellett volna meggyôznie a református püspököt, hogy fogadja el az RMDSZ ajánlatát: a biztos bejutónak számító helyek egyikét az RMDSZ listáján.
Markó Béla felhívta a figyelmet arra is, hogy a térségben erôsödik a nacionalizmus és a magyarellenesség. Ennek példájaként említette, hogy a szlovák parlament megerôsítette a Benes-dekrétumok érvényességét. Figyelmeztetett arra is, hogy Romániában sem a legjobb a magyar- román viszony.
Mindezek fényében tette fel a kérdést: ki vállalja Magyarországon annak felelôsségét, hogy a romániai magyarság esetleg nem tud képviselôt küldeni Brüsszelbe. Mit tud tenni a magyarországi politika a határon túl magyarokért, ha a Benes-dekrétumok ügyében egyértelmûen kiderült, egy ilyen súlyú, a határon túli magyarokat érintô kérdésben még befolyásolni sem képes a döntést, nemhogy megváltoztatni.
Elmondta, hogy az RMDSZ listáján indított elsô három jelölttel együtt szerdán Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) vezetôivel találkozik. Hangsúlyozta, elégtétellel hallotta az EPP szóvivôjét, aki Orbán Viktor Nagyváradon tett kijelentésével ellentétben azt erôsítette meg, hogy az EPP természetesen a tagpártjait támogatja.
"Mi nem azért megyünk Brüsszelbe, hogy a Fideszt kormozzuk, de természetesen szó lesz a támogatás kérdésérôl is" – mondta.
"A romániai magyarság elôbb-utóbb el fog jutni az egyesült Európába, de az nagy baj lenne, ha ez most nem sikerülne, s ha az elkövetkezô két évben nem lenne ott" – fogalmazott Markó Bála a távirati irodának nyilatkozva. Hangsúlyozta, ebben az idôben nagyon sok jelentôs Romániával kapcsolatos kérdés fog eldôlni Brüsszelben: fejlesztési, beruházási kérdések, és az RMDSZ vezetôi pontosan látják, mennyire fontos lenne az erdélyi magyarság szempontjából, hogy ezeknek a döntéseknek a meghozatalában képviselôik jelen legyenek.
Idôközben Wilfred Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is nyilatkozott a közelgô romániai választások kapcsán, árnyalva az EPP álláspontját:
"Az Európai Néppárt reméli, hogy román tagpártjai # a Demokrata Párt, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége és a Kereszténydemokrata Parasztpárt – jó eredményt érnek majd el a 2007. november 25-re kitûzött európai parlamenti választásokon Romániában. Az EPP arra számít, hogy az Európai Parlamentben Romániának jutó helyek többségét elnyeri majd. Ezen túl Tôkés László püspök, független képviselô-jelölt az EPP közeli barátja, aki európai parlamenti képviselôvé való megválasztása esetén elkötelezte magát, hogy az Európai Néppárt-Európai Demokraták képviselôcsoportján belül a néppárti frakciónak lesz a tagja az Európai Parlamentben. Így az EPP pozitívan áll Tôkés püspök jelöltségéhez. Éppen ezért Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke teljesen pontosan nyilatkozott Tôkés László püspök jelöltségével kapcsolatban."
Marosvásárhelyen hétfôn elkezdôdött az alma hete, melynek célja, hogy ebben a periódusban a lakosság kedvezményes áron jusson hozzá ezekhez a terményekhez, továbbá, hogy a vásárlókat a fokozott gyümölcsfogyasztásra ösztönözzék – közölte lapunkkal a Marosvásárhelyi Piacigazgatóság vezetôje, Filimon Vasile. A harmadik alkalommal megrendezett alma hete keretében a Tudor lakónegyedbeli Diamant, a November 7 negyedbeli és a Cuza Voda utcai piacokon vannak jelen a mezôkölpényi, bátosi és szászrégeni termelôk. Az igazgató szerint a termelôknél jóval olcsóbb az alma, hisz ôk a különbözô fajtákat – golden, jonatán, wagner – alacsony áron kínálják a vásárlóknak. Annak ellenére, hogy az október 8–13. közötti idôszakot jelölték meg, amennyiben lesz elegendô alma, akár télig is tarthat az almavásár.
Miután a tavalyi kezdeményezés kudarcba fulladt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a prefektúra közötti háborúskodás miatt, úgy tûnik, idén mégis lesz termésnap Marosvásárhelyen és senki sem fog útjavítás ürügyén ismét keresztbe tenni a tervnek – errôl biztosította a sajtó képviselôit tegnap Ciprian Dobre prefektus.
Köztudott, hogy tavaly a polgármesteri hivatal útjavítás ürügyén lezárta a lovarda felé vezetô utat, ezzel megakadályozva a termés napja lebonyolítását. A fôispán kijelentette, nem tartja valószínûnek, hogy ismét akadályba ütköznek, ugyanis mindenkinek meg kell értenie, hogy ez a kezdeményezés hasznos a megye számára. A lovarda melletti területen pénteken és szombaton tartandó termésnapra több mint harminc Maros megyei településrôl érkeznek a mezôgazdászok. Az érdeklôdôknek lehetôségük adódik, hogy közvetlenül a helyi termelôktôl vásároljanak gyümölcsöket, zöldségeket és egyéb termékeket kereskedelmi illeték nélkül. A fôispán szerint a kezdeményezés a Maros megyei mezôgazdaságot hivatott támogatni, ugyanis tudatosítani kell a vásárlókban, hogy a helyi termékek egészségesebbek és minôség szempontjából felülmúlják a külföldrôl behozott élelmiszereket. Ennek kapcsán a prefektus bejelentette, egyezséget akarnak kötni a helyi nagyáruházakkal, hogy mindenikben különítsenek el egy bizonyos felületet, ahol a vásárlók Maros megyébôl származó gyümölcsöket és zöldségeket találnának.
A fôispáni hivatal és a megyei tanács szervezte rendezvény keretében, amelyen Decebal Traian Remes mezôgazdasági miniszter jelenlétére is számítanak, szarvasmarha-kiállításra és lovaglóversenyre is sor kerül.
Mátyás király, az örök legenda. Az igazság és igazságosság szinonimája, még ha tetteit kicsit fel is duzzasztotta a jótét emlékezés. Mátyás király mint történelmi figura, az ország egyik legjelentôsebb királya, a magyar reneszánsz legkiválóbb mecénása. És Mátyás mint népmesehôs: mert mi nagyobbat érhet el egy élô ember, mint hogy népe csodás történeteinek fôszereplôjeként születik újjá? És a középkornak akkor már rég vége volt.
Hogy igazak-e ezek a történetek? Igazak – mert sokan szerették volna igaznak tudni ôket. Mert szeretetbôl, tiszteletbôl születtek. És a történelmi tényezôk ez esetben nem számítanak.
A Mátyás király-mesék talán leghíresebb hármasát ma este színpadon láthatja a mélyen tisztelt gyermek- és felnôttközönség. A "mese-triptichont elôadók" ezúttal a mûfajban ritkán látott vizekre eveznek. Nem színház és nem bábszínház. Hanem táncszínház. A Maros Mûvészegyüttes bemutatásában. Ahogy a meghívóban írják: "Hunyadi Mátyás személye történelmünk egyik legkiemelkedôbb alakja, aki a népmesék világában is kimagasló, mindenki által kedvelt egyéniség." A bemutató a táncos utókor tisztelgése is egyben: a király trónra lépésének 550. évfordulójára készülve adatik elô az elôadás, melyben három Mátyás-mese füzérét láthatjuk.
– A kolozsvári bírót, az Egyszer volt Budán kutyavásárt és az Igazmondó juhászt. A Maros Mûvészegyüttes minden korosztályt szeretettel vár a Mátyás király álruhái címû produkcióra.
Bemutató tehát ma este 7 órakor az együttes székházában, a kövesdombi, egykori Unirea moziban, azaz az 1848. út 47. szám alatt.
Örkény István Macskajáték címû tragikomédiája folyó évadban újra szerepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûsorrendjén. A már klasszikusnak számító, de mindenképpen kortársnak minôsülô darab vicces is, tragikus is egyszerre, a szereplôk hôsiesen és nevetségesen viselkednek egyazon helyzeten belül, esendôségük megejtô. A szerzôi utasítás szerint ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondatból állna; nem szabad szünetet tartani vagy lelassítani: azt kell megmutatni, hogy a fôhôsnô hogyan áll szemben magával, riválisaival, nôvérével, az egész világgal. A Macskajáték voltaképpen az emberi szabadság tragikomédiája. A marosvásárhelyi elôadás alkotói mindezen tényezôk újszerû megközelítését kísérelik meg.
Az elôadást László Csaba irányításával vitték színre, akinek ez a darab kínálta a rendezôként való bemutatkozás elsô lehetôségét. A szereposztásban viszontláthatjuk Balázs Éva, Kilyén Ilka, László Zsuzsa, B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin, Kilyén László, Henn János és Meszesi Oszkár színmûvészeket. Mûvészeti tanácsadó: Kovács Levente, dramaturg: Ungvári Zrínyi Ildikó, videoprojekció: Kelemen Zsombor.
Az elôadásra október 12-én, pénteken este 7 órától kerül sor a Nemzeti Színház Nagytermének színpadán berendezett stúdiótérben.
Bevallom, gyerekkorom óta hullámvasút-bolond vagyok. A vidámparkok ide-oda futkározó, egymásnak ütközô autóiért viszont sohasem rajongtam. Ennek ellenére a minap én is átélhettem a kellemesnek éppen nem nevezhetô koccanást, mégpedig egy taxi hátsó ülésén, a Pandurilor és Predeal utca találkozásánál. ,,Egy pillanat mûve volt az egész" – dúdolhatnám az egymásba ütközô, szerelmes lelkek pátoszával, vagy legyinthetnék fölényesen, hiszen tulajdonképpen tényleg szinte semmi sem történt. Nem ájultam el, nem szenvedtem súlyos sérülést, sôt, még eddigi életem filmje sem pergett le elôttem, amikor a sarki sztriptíz-bárba igyekvô fekete autó a hívásomra kiküldött taxi elôtt termett. Lábam is valószínûleg csak a teljes tehetetlenség röpke megtapasztalásától kezdett beijedt rajzfilmhôsöket idézô táncba.
Persze, ilyenkor az a legegészségesebb, ha elpoénkodjuk az ügyet – úgy legalább távol tartjuk magunktól a ,,mi lett volna, ha" kezdetû, sötét gondolatokat. Az azonban már kevésbé humoros, hogy ebben a zónában szinte napirenden vannak a kisebb-nagyobb balesetek. Láttam már A texasi mészárló címû rémfilm hangulatára emlékeztetô akciót, amikor a szétfûrészelt autóból viaszsárga, mozdulatlan utasokat emeltek ki a piros mellényes mentôsök, láttam eszméletét vesztett, fejével minduntalan a jármû dudájához ütközô sofôrt, sôt arra is volt már példa, hogy egy eszeveszetten száguldó gépkocsi berohant a sarki bolt – szerencsére – zárt ajtaján. A számtalan horrorisztikus vagy éppen komikus jelenet azonban még mindig nem hívta fel az illetékesek figyelmét arra, hogy itt bizony elkelne egy villanyrendôr, és az sem ártana, ha hébe-hóba a forgalmi káosz egyenruhás hôsei is felütnék a fejüket a környéken. Az igaz, hogy a horror- és akciófilmek szerelmeseit az utcai valóságshow-kal el lehet hódítani a káros tévéképernyôk elôl. Sôt, amennyiben valóban igaz, hogy az újonnan épült tömbházba rezidens orvosok költöznek, az életmentés jövendô mesterei házhoz szállítva kapják majd így a szakmai tapasztalatot gazdagító, különbnél különb vészhelyzeteket. És ez mind szép és jó. De megéri?
Önnavigáló – vezetô nélkül, a közlekedési szabályokat is betartva haladó – terepjárót fejlesztett ki és tesztelt az amerikai Oshkosh Truck vállalat.
A TerraMax névre keresztelt jármû prototípusát – amely a Pentagon megrendelésére készült – sikeresen tesztelték. A terepjáró gond nélkül teljesítette elsô próbaútját: megtette az elôre beprogramozott útvonalat, elérte célját, közben megállt az útkeresztezôdésekben, megadta az elsôbbséget, igaz, egyelôre nem valódi forgalomban, csak a gyártó tesztpályáján. Megfigyelôk úgy fogalmaztak: a kocsi olyan pontosan kerülte ki az útjába kerülô akadályokat és más, emberek által vezetett jármûveket, mintha egy valódi sofôr ült volna a volán mögött. Az amerikai védelmi minisztérium elképzelése szerint a jól megtermett terepjáróra hasonlító 12 tonnás TerraMax lehetne a jövôben a hadsereg szárazföldi csapatszállító jármûve.
Joaquin Salas, az Oshkosh szóvivôje rámutatott: a sofôrök kiiktatása révén csökkenteni lehetne a csapatok mozgatásához szükséges emberek számát, és az ellenséges területeken, például Irakban kevesebb katona életét kellene kockáztatni. A korábban a haditengerészetnél szolgált Salas "csodálatos technológiának" nevezte a fejlesztést: a TerraMax lézeres érzékelôk, a legkorszerûbb kamerarendszer és globális helyzetmeghatározó segítségével tájékozódik.
A washingtoni kongresszus 2001-ben határozott arról, hogy a szárazföldi haderô minden harmadik harcjármûvének 2015-re vezetô nélkül kell mozognia. A tervek szerint így több katona tud majd például térképolvasással vagy terepfelderítéssel foglalkozni. Távlatilag teljesen üres jármûvek mozgatása, áttelepítése is lehetôvé válhat.
A Pentagon tudományos fejlesztési szárnya, a DARPA egy sor céget bízott meg a megfelelô jármû kikísérletezésével. Az Oshkoch egyike annak a 35 cégnek, amelyik vállalta az önnavigáló kocsik megtervezését és a prototípus legyártását. A korábbi tesztek állítólag lehangoló eredménnyel végzôdtek.
Sebastian Thrun, a Stanford Egyetem számítógép- tudományi professzora – aki szintén ezen a projekten dolgozik – úgy látja: nem csak a Pentagon tenderének a megnyerésérôl van szó, hanem általában a közúti közlekedés biztonságosabbá tételérôl is. Elemzôk szerint még éveknek kell eltelni, mire szóba jöhet önnavigáló jármûvek hadrendbe állítása.
A muzulmánokkal szembeni megkülönböztetés erôsödésére hívta fel a figyelmet, és az iszlamofóbia erôsödô jelensége elleni határozott fellépést sürgetett kedden a spanyol külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) konferenciáján.
A Rasszizmus és Idegengyûlölet Európai
Megfigyelôközpontjának jelentéseibôl
kitûnik, hogy 2001 óta erôsödô tendenciát
mutatnak Európában a muzulmánellenes érzelmek
és magatartásformák – emlékeztetett Miguel
Ángel Moratinos a córdobai értekezlet
megnyitóján,
a soros elnök Spanyolország képviseletében mondott
beszédében. Az értekezlet célja megvizsgálni,
hogy milyen eszközökkel lehetséges leküzdeni a
muzulmánokkal szembeni diszkriminációt.
"Az egyes országok keretein belül végzett és nemzetközi felmérések egyaránt azt mutatják, hogy egyre erôsödik a muzulmánokkal szembeni elutasítás a munka és az oktatás világában, valamint a lakásügyekben is" – mutatott rá felszólalásában Moratinos. Hozzátette: a nemzetközi terrorizmus megjelenése is kétségkívül tápot adott ennek a jelenségnek.
Amr Musza, a huszonkét országot tömörítô Arab Liga fôtitkára üdvözölte az EBESZ-konferencia összehívását. "Nagyon fontos kezdeményezésnek" nevezte, akárcsak egy korábbi, a Civilizációk Szövetsége nevet viselô kezdeményezést. Ez utóbbit a spanyol kormány indította el a 2004. március 11-i madridi robbantásos merényleteket követôen azzal a céllal, hogy csökkenjenek az iszlám világ és a Nyugat között fennálló félreértések és elôítéletek.
Az ünnepségsorozat Santa Clarában kezdôdött: Che és társai 1958 augusztusában foglalták el ezt, a Kuba középsô részén fekvô várost, amivel megnyitották az utat Havanna felé. Santa Clarában mauzóleumot létesítettek a Kuba nemzeti hôseként számon tartott argentin gerillavezér tiszteletére, és itt ôrzik a Bolíviából 1997-ben visszaszállított földi maradványait.
Mintegy tízezer ember, köztük kormányzati és katonai vezetôk, valamint családtagok gyûltek össze a mauzóleum elôtt, ahol Fidel Castro távollé- tében a hatalmat gyakorló Raúl Castro mondott beszédet. Fidel a Granma címû napilapban hétfôn közölt írásában olyan emberként méltatta az idôvel vetélytársként kezelt harcostársát, akinek "sorsa elôre kijelölt volt, Amerikában és a világban "felébresztette a társadalmi lelkiismeretet".
Che – Ernesto Guevara de la Serna néven – 1928. június 14-én született Argentínában. Egyetemistaként beutazta egész Latin-Amerikát, 1953- tól orvosként dolgozott a térség országaiban. A szenvedô, elesett emberek láttán formálódott meggyôzôdése, hogy a nyomor végsô oka az Egyesült Államok kormánya, az amerikai monopóliumok támogatója és a baloldali kormányok ellensége. A "felszabadítás" reményét a latin-amerikai országok közös forradalmi harcában látta. 1955 júliusában Mexikóban ismerkedett meg a kubai emigráns Fidel és Raúl Castróval. A kubai gerillák kiképzôtáborában ragadt rá a "Che" becenév, az általa gyakran használt argentin "hé!" jelentésû szócska miatt, késôbb már hivatalosan is így nevezte magát. Guevara 1956 végén rajta volt a Granma nevû hajón, amellyel 82 kubai forradalmár partra szállt a szigeten.
Battista uralmának megdöntése után Che Guevara a második ember lett Kubában, 1959 februárjában Castro javaslatára "született kubainak" minôsítették. Még abban az esztendôben a nemzeti bank elnökévé, 1961-ben ipari miniszterré nevezték ki. A magánvállalkozások államosítását hirdetô, az osztályok nélküli kommunista társadalomról álmodozó forradalmár továbbra is puritán életet élt, egyenruhát és baszk sapkát hordott, alkoholt, kávét sohasem ivott, csak a szivarozásnak hódolt.
1965-ben lemondott kubai
állampolgárságáról és minden viselt
tisztségérôl, s megpróbálta Kongóba
"exportálni" a forradalmat. 1966 júliusában
Bolíviába indult 44 társával, hogy kirobbantsa azt a
szocialista forradalmat, amely elvezet a földrész
felszabadításához. A vállalkozás azonban
kezdettôl kudarcra volt ítélve, a kormányhadsereg
katonái 1967. október 8-án fogták el a
sebesült, halálosan kimerült gerillavezért, akit
másnap a bolíviai elnök parancsára kivégeztek.
Markó Béla szövetségi elnök, valamint Frunda György, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Szövetség európai parlamenti listavezetôi, látogatást tesznek Brüsszelben.
A küldöttség tagjai megbeszélést folytatnak az Európai Parlament vezetô politikusaival, tájékoztatást nyújtva a romániai politikai helyzetrôl is. Az RMDSZ képviselôi Wilfried Martens-szel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével, Joseph Daullal, az EPP frakcióvezetôjével, valamint Ignasi Guardans Cambó katalán képviselôvel tárgyalnak. A delegációt az MSZP, a FIDESZ, valamint az SZDSZ frakciója is fogadja, ezt követôen pedig a küldöttség tagjai Leonard Orban többnyelvûségért felelôs biztossal, majd Kovács László adóügyi biztossal tanácskoznak.
A képviselôházi jóváhagyás után, a szenátus keddi ülésén – döntôházként – megszavazta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját ratifikáló törvényt. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése által 1992- ben elfogadott jogszabály ratifikálását az RMDSZ már tíz éve folyamatosan szorgalmazza, a kormány azonban csak 2006-ban fogadta el a tervezetet, ugyancsak az RMDSZ sürgetésére.
A Nyelvi Charta néven közismert európai jogszabály a különbözô országok területén beszélt kisebbségi nyelvek legnagyobb nemzetközi súlyú védelmét szolgálja, szabályozza a nyelvhasználati jogokat az oktatás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a mûvelôdés, a gazdasági élet, a média területén valamint az anyaországgal való kapcsolatokban. A törvénytervezetet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala dolgozta ki, szoros együttmûködésben az Európa Tanács szaktitkárságával. A szenátus plénumában a tervezet elfogadása mellett érvelve mind Frunda György és Eckstein Kovács Péter szenátorok, mind pedig – a kormány képviseletében – Markó Attila államtitkár kifejtették, hogy ez a jogszabály Romániában kiemelkedô fontosságú, hisz európai szintû jogi norma hatályára emeli a különbözô jogszabályokban (pl. tanügyi törvény, közigazgatási törvény) rögzített jogokat: garantálja az anyanyelven történô oktatást minden szinten, biztosítja a nyelvhasználatot mind a közigazgatásban, mind pedig a közszolgáltatások terén, rögzíti az anyanyelvhasználati jogot az igazságszolgáltatásban, nem csak a bírósági eljárásban, de az anyanyelven készült bizonyítékok érvényességét tekintve is, így a ratifikálási törvény értelmében Romániában a magyar nyelv a Nyelvi Charta által biztosított legerôsebb védelmet élvezi.
Románia az Európa Tanács tagállamai közül huszonkettedikként ratifikálja a Nyelvi Chartát.
Egyenlô esélyek címmel közmeghallgatást tartottak kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a Babes–Bolyai Egyetem ügyében, Kónya-Hamar Sándornak, az RMDSZ EP- képviselôjének a kezdeményezésére. A rendezvényen megjelentek volt és jelenlegi EBESZ- szakértôk, a Nemzeti Kisebbségek Fôbiztosi Irodájának munkatársai, továbbá a nyelvhasználati jogi kérdések, valamint a multikulturalitás területének független szakértôi, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanáraival együtt megosztották véleményüket és tapasztalataikat a közönséggel.
A közmeghallgatás elsôsorban az EP- képviselôknek szólt, közülük is fôként a kulturális és oktatási bizottság tagjainak, valamint az oktatásügy, a kultúra, a nyelvjogok és az esélyegyenlôség területén tevékenykedô lobbiszervezetek vezetôinek és szakembereinek.
Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy a 785 tagú EP-ben eddig mintegy kétszáz képviselô írta alá az erdélyi magyar tannyelvû állami egyetem létrehozását szorgalmazó nyilatkozatot. Ha 50 százaléknál több, vagyis 393 képviselô aláírja, akkor ez az EP hivatalos álláspontjává válik.
"Ha fölvették Romániát megoldatlan gondjaival, akkor legyen bátorsága az uniónak vállalni azt, hogy saját ügye, és a megoldásban feladatot kell vállalnia" – jelentette ki az RMDSZ európai képviselôje.
A közmeghallgatáson Robert Philipson professzor az európai többnyelvû egyetemek tapasztalatairól, a többféle kultúra találkozásának kedvezô hatásairól beszélt. Úgy vélekedett, hogy – bár a Babes–Bolyai egyetem életét nem ismeri közelrôl – az egyetem internetes oldala arról tanúskodik, a multikulturalizmus nem erôssége az intézménynek.
Gabriel Andreescu román értelmiségi egyfelôl elismerte, hogy a nemzeti kisebbségnek joga van szorgalmazni az önálló felsôoktatási intézményt. Másfelôl alaposan megvizsgálandó, több oldalról körüljárandó, szakmai szempontból is mérlegelendô kérdésnek tartja annak eldöntését, vajon egy nagy intézmény megmaradása lenne-e jobb, vagy a kettéválasztás. A maga részérôl megerôsítette: sok mindent kellene javítani ahhoz, hogy a Babes–Bolyai egyetemen valódi multikulturális légkör alakuljon ki.
Az évtizedekig letagadott romániai holokauszt áldozataira emlékeztek tegnap délelôtt a marosvásárhelyi zsinagógában. A rendezvényt Románia és Izrael himnuszának szólamai nyitották meg, ezután Schwarz Tódor, a marosvásárhelyi zsidó hitközség alelnöke román nyelven mondott imát a két országért.
– A bukovinai izraelita lakosság deportálásának kezdetét jelzô október 9-i dátum hivatalos emléknappá válása híd a román társadalom, illetve a romániai zsidóság között – jelentette ki Hajdú Zoltán történelemtanár, aki rövid beszédében az emberi ésszel aligha felfogható események hátterére, illetve a megemlékezés fontosságára világított rá.
Ausch Sándornak, a hitközség elnökének héber nyelvû imája után a holokauszt hat túlélôje a 6000 marosvásárhelyi áldozat emlékére 6 gyertyát gyújtott meg.
A szertartás után a hajlott hátú, férfiak és szomorú szemû asszonyok válaszolgattak a sajtó képviselôinek kérdéseire.
– Nagyon nehezemre esik errôl beszélni – rebegte zavartan Marmor Márta, aki 17 éves korában ismerte meg az auschwitzi láger borzalmait. Mégis erôt vett magán és szinte gépiesen ismételgette az eléje tartott mikrofonokba édesanyja elvesztésének, 9 napos éhezésének és hosszas betegségének borzalmait. Törékenyen állt az emlékek forgatagában, amelybôl végül egyik hittársa emelte ki.
– Menjen haza, pihenjen – tanácsolta a középkorú nô a fáradt tekintetû, idôs hölgynek, miközben az emlékezôk elindultak a Holokauszt emlékmûve felé.
Izsák Márton szoborcsoportjánál Lucretia Puscas történelemtanár beszélt a zsidók meghurcoltatásáról, amelynek Maros megyében mindössze 3500 túlélôje volt.
– Azt gondolnánk, aki átvészelte az emberfeletti megpróbáltatásokat, szerencsés ember, pedig a túlélés valójában fájdalmas emlékekkel és sokszor bûntudattal megrakott teher – mondta Lucretia Puscas.
Ezt követôen Dorin Florea polgármester a zsidó közösség szerepét méltatta Marosvásárhely gazdasági és kulturális fejlôdésében, majd Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és Ciprian Dobre prefektus tisztelegtek az áldozatok emléke elôtt.
– Ez a szoborcsoport arra figyelmeztet, hogy vigyázzunk magunkra, városunk energiáira, a multikulturalitásra – jelentette ki az elnök, aki azt is hangsúlyozta, hogy több fiatalnak kellett volna eljönni a megemlékezésre.
Az egybegyûlt kis társaság lassan szétszéled, csupán egy, a megemlékezés alatt karambolozó autó ôrzi hûségesen a terepet. Behorpadt oldalával mintha azt jelezné, a féktelen indulatok és mozdulatok itt-ott még túlélték a borzalmak korát.
• Nô az óvodás gyermekek száma
• Négymillió lejt veszíthet a tanfelügyelôség
Az elmúlt iskolai év mérlegérôl, az eredményekrôl és hiányosságokról, a tanévkezdéssel járó problémákról szólt a megyei tanfelügyelôség által az iskolaigazgatóknak szervezett kiértékelô gyûlés, amelyet tegnap délelôtt tartottak az építészeti iskolaközpont dísztermében.
A gyûlés kezdetén hangzott el, hogy Prozan Mircea fôtanfelügyelô és helyettese, Catinean Iolanda mellett új szóvivôje van a tanfelügyelôségnek, s a továbbképzést, a magyar, a testnevelés szakos valamint a román tagozaton oktató óvónôk munkáját újonnan kinevezett tanfelügyelôk irányítják, az idegen nyelv szakos felügyelô pedig beadta a lemondását.
A megye több mint 900 tanintézményébôl 432- ben román, 230-ban magyar, 235-ben román és magyar, 15-ben román és német, 15-ben mindhárom nyelven folyt az oktatás. A magyar tagozaton tanuló diákok száma az elmúlt tanévben 31.249 volt, német tagozatra 1122-en jártak, a roma diákoknak biztosított a helyek jelentkezôk hiánya miatt nem minden középiskolában teltek be.
25-tel több óvónôi állást hirdettek meg az elmúlt iskolai évben, ami a gyerekek számának növekedését bizonyítja, ugyanakkor gondot okozott az óvodák befogadóképességét illetôen – hangzott el tegnap.
Megyei szinten, bár vannak szakképzett pedagógusok, magas az oktatásban foglalkoztatott nyugdíjasok száma. Az igazgatói állások közel felét továbbra is ideiglenesen kinevezett tanerôk foglalják el, s ez az arány nyolc a hatvannégyhez az óvodákat irányító pedagógusok körében, mivel ez utóbbi kategória számára csak az idei tanévben fognak versenyvizsgát szervezni.
Moldovan Nelu fôtanfelügyelô-helyettes az iskolavezetôi tevékenység ellenôrzések során tapasztaltakból a fejlesztési tervek hiányát említette. Dónáth Adél fôkönyvelô pedig azt tette szóvá, hogy vannak oktatási egységek, ahol még egy lejt sem használtak fel a kormányhatározatokkal megszabott összegekbôl. Ha a szóban forgó polgármesteri hivatalok nem lépnek a következô hetekben, akkor az iskolakorszerûsítésre elkülönített pénzeket elveszítik.
Kényelmetlen helyzetben van a tanfelügyelôség is, mivel az iskolai bútorzat és az informatikai termek felszerelésére meghirdetett versenytárgyalást megfellebbezték, s ha hamarosan nem születik válasz a kifogásokra, 4 millió lejt veszít a megye. A fôkönyvelô figyelmeztette az iskolákat, hogy a könyvtárai bôvítésére kapott pénz felhasználásakor az óvodákról sem kell megfeledkezni.
Az elmúlt tanév újdonsága volt az országosan egységes dolgozat, amelyet 5474 hetedikes tanuló írt meg, s az a 208 pedig, aki valamilyen okból nem vett részt a dolgozatíráson, osztályismétlô maradt. Az érettségi vizsgán a résztvevôk 83,99, a pótérettségin 77,86 százalékuk ért el átmenô jegyet.
Az 56 közül 16 iskola uniós pályázatát bírálták el kedvezôen – jelentette be Catinean Iolanda fôtanfelügyelô-helyettes, aki a speciális oktatás helyzetét elemezte s számolt be a fogyatékos gyermekek által elért eredményekrôl.
5858 tanerô vett részt a Pedagógusok Háza által szervezett továbbképzô tanfolyamokon, s 21 korszerûen felszerelt dokumentációs központ mûködik a megyében – hangzott el többek között Nagy Edit igazgatónô beszámolójában. Cosa Lucica, a megyei pszichopedagógiai központ vezetôje pedig arról számolt be, hogy egyre többen kérik az iskolapszichológusok segítségét, továbbá, hogy november-december folyamán végzik el a tanerôk pszichológiai vizsgálatát.
Sikerekrôl és sikertelenségekrôl számoltak be a szakszervezeti vezetôk, a fôtanfelügyelô javaslatára megemlékeztek a holokauszt napjáról Prozan Mirceának a teljesítményközpontú oktatásra valamint az együttmûködésre, megértésre és az eredményes kommunikációra vonatkozó szavaival ért véget az iskolaigazgatókkal tartott kiértékelô ülés, amelyen – furcsa mód – az iskolaigazgatók közül egyetlenegynek sem volt mondanivalója az elmúlt tanévrôl.
Augusztus 14 – szeptember 29. között nemzetközi kutatóexpedíciót szerveztek a Dunán. Három hajó indult Regensburgból, fedélzetén tizennyolc kutatóval, hozzájuk csatlakoztak menet közben tíz Duna menti ország szakemberei, akik közösen a folyóvíz minôségét vizsgálták. Az expedíción részt vett Falka István, a Maros Vízügyi Igazgatóság biológusa, aki a halfajokat kutatta. A fiatal kutató élményét, tapasztalatát osztotta meg olvasóinkkal.
A harminc romániai szakember, köztük a sepsiszentgyörgyi Falka István szeptember 8-án Baziasnál csatlakozott az expedícióhoz. A folyó környezeti állapotának a felmérése mellett közös kutatómódszerekkel dolgoztak, hiszen az egyik cél az volt, hogy a különbözô országok szakemberei egyeztessék a mintavételt és az eredmények kielemzését, a folyóvíz megfigyelési eljárásait. Romániában a Duna 16 szakaszán 2100 mintát vettek. Több mint 200 vegyi elem jelenlétét vizsgálták, ugyanakkor a biológusok a halfajokat, az algákat, a fenéklakó gerincteleneket, az iszapkultúrákat, illetve a növényeket vizsgálták. A begyûjtött adatok feldolgozás alatt állnak, de a helyszíni tapasztalatból kiindulva Falka István kifejtette, a Dunát leginkább a nagyvárosok szennyvízei fertôzik. Ezt leginkább az Arges folyó beömlésénél tapasztalhatták. Ichtiológusként elmondta, több nem ôshonos halfaj került a Dunába, amivel az endémikus fajokat veszélyeztethetik. Igen furcsállták, amikor kínai pontyot, vagy az akvarisztikában tenyésztett naphalat és törpeharcsát találtak. A Fekete-tengerbôl tûhalak és gébfélék úsztak fel az édesvízben. Ez olyan jelenség, amit a tudósok a globális felmelegedéssel magyaráznak, de eddig még nem bizonyították be teljes mértékben a vándorlás okát.
Más hasonló folyókhoz viszonyítva a Duna szennyezettsége nem jelent veszélyt, azonban a víz minôsége egyértelmûen az emberi tevékenység hatása miatt romlik. Ezért az expedíció alatt a szennyezô forrásokat, gócokat térképezték fel a folyó 2375 km-es szakaszán. Az Európai Unió vízgazdálkodási keretirányelve szerint 2018-ig a Duna vize a jó állapotú kategóriába kell tartozzon. Ezért a Duna menti országoknak közösen kell kidolgozniuk egy olyan vízgazdálkodási programot, konkrét intézkedéscsomagokat, amellyel a víz minôsége feljavítható. A romániai kutatócsoport részvételét és a bizottság munkáját a Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlesztési Minisztérium támogatta Lucia Ana Varga államtitkár koordonálásával.
Az évkezdés napjain több mint 700 egyetemista tüntetett a Kolozsvári Mûszaki Egyetem rektorátusa elôtt. A diákok a tandíj indokolatlan emelése ellen tiltakoztak és követelték a bentlakásos helyek számának növelését, valamint a bentlakásbeli állapotok javítását. A marosvásárhelyi diákság háza táján látszólag csend és nyugalom honol, amibôl joggal gondolhatjuk, hogy minden rendben van. Meglehet, paradicsomi állapotok uralkodnak az egyetemi színfalak mögött. Nincsenek panaszok, elégedetlenség? Ennek néztünk utána a helyi diákszövetségeknél.
A változás nem minden esetben jó – igazolja a marosvásárhelyi Sapientia példája is, ahol az ösztöndíjas helyek számának a csökkentése, valamint a tandíjmentességre való jogosultság feltételeivel kapcsolatos változások elégedetlenséget váltottak ki a diákság körében. A vezetôség tavaly a reál szakok számára 7-es, a humán szakoknak pedig 8,50-es küszöböt szabott meg, ami azt jelenti, hogy azok a hallgatók, akik nem érik el a megszabott általánosokat, tandíjat kell fizessenek.
– Az új elôírást fôként a mûszakis diákok fogadták kelletlenül, ugyanis ha a létszám alapján ingyenes helyekre is lennének jogosultak, de nem érik el a hetes médiát, tandíjkötelesekké válnak, a reálosoknak pedig elég nehéz hetes fölött teljesíteni – vélekedik Jacsó Ágota, a hallgatói önkormányzat kommunikációs felelôse.
A másik döntés, amelynek nem örülnek a hallgatók, hogy az elmúlt tanév második félévétôl csökkentették az ösztöndíjas helyek számát. Míg eddig szakonként a diákok egyharmada részesült tanulmányi, illetve érdemösztöndíjban, az új határozat szerint a hallgatók 18-20 százaléka jogosult erre. Hollanda Dénes dékán elmondta, az egyetemnek juttatott támogatás összege csökkent, ezért az egyetem kuratóriuma úgy döntött, csökkenti az ösztöndíjalapot. Jacsó Ágota szerint a hallgatói önkormányzat tisztában van azzal, hogy nincsen elég pénz és emiatt volt szükség e változások bevezetésére és hozzátette, a diákszövetség és az intézmény vezetôsége között igen jó a viszony, a diákok panaszai és javaslatai meghallgatásra találnak és pozitívumként értékelte, hogy a tandíjak emelésére nem került sor.
A Petru Maior Egyetem diákszövetsége elsôsorban a
bentlakási helyek csekély számát kifogásolja.
– Egyetlen épületünk van, amelyben 340 hallgató
szállásolható el, azonban az idén közel 600-an
jelezték igényüket – fejtette ki Dan Pacurar, a
diákszövetség vezetôje. Az intézménynek
szerzôdése volt a Gazdasági líceummal, ahol az eddigi
években hatvan diáknak tudtak helyet biztosítani. 2007-ben
e szerzôdés lejárt és mivel a Gazdasági
líceum diákjai közül is sokan igényeltek
bentlakási helyeket, csupán húsz lányt tudtak
fogadni, a Ion Vlasiu iskolaközpont bentlakásában pedig
további húsz egyetemista számára találtak
helyet. Dan Pacurar szerint ezek a "kényszermegoldások"
senkinek sem felelnek meg, ugyanis a diákok panaszkodnak a
Gazdasági líceum bentlakási körülményeire:
– Régiek az ágyak, nincsenek modern
nyílászárók, csupán egy konnektor van a
szobákban és nem szólhatunk semmit, mert rájuk
vagyunk szorulva. A hallgatók pedig háborognak,
természetes, hogy mindenikük jobb körülményeket
szeretne – hangsúlyozta. A diákszövetség
felismerte a hiányosságokat és a vezetôséggel
karöltve kérvénnyel fordult az Oktatási
Minisztériumhoz egy új, hatvan férôhelyes
épület megvétele ügyében. A helyek
bôvítése mellett a diákszövetség tagjai
merészebb tervet is forgatnak a fejükben. Ki kellene harcolni, hogy
a hallgatóknak biztosítsanak egy kártyát, amelynek
felmutatásával a tandíjas helyeken tanuló
hallgatók is kedvezményesen utazhatnának a helyi
közszállítási eszközökön,
ezenkívül a diákok kedvezményesen
látogathatnák a múzeumokat, színházi
elôadásokat, szórakozóhelyeket – ismertette a
terveket a diákszövetség vezetôje. A
diákszövetség felvette a kapcsolatot a helyi
önkormányzat képviselôivel és
ígéretet kaptak a támogatásra.
Az orvosi egyetem diákjai nehezményezik, hogy a hosszúra sikeredett korszerûsítési munkálatok miatt már két éve "maltertelep" az egyetem, a bentlakási helyeket igénylô diákok egy része pedig várakozik, hogy végre befejezzék a munkálatokat és beköltözhessenek – tudtuk meg Sisak Esztertôl, a Marosvásárhelyi Magyar Diákok Szövetségének (MMDSZ) alelnökétôl. Nincsen elég elôadóterem, egyes laborok felszereltsége elavult, az adminisztratív személyzet körében pedig kevés a magyar – hangzanak a kifogások.
A borsos (3000-4000 lejes) tandíjak, úgy tûnik nem szúrnak szemet az ott tanulóknak. Száva Hunor MMDSZ- elnök elmondta: – Ezt a minisztérium határozza meg, annak függvényében, hogy mennyit kap az egyetem egy diák taníttatására. Köztudott, hogy ennyi a tandíj, aki idejön, az vállalja ezt. Emellett minden évben újraosztják a tandíjas és tandíjmentes helyeket, így mindenkinek megvan a lehetôsége, hogy ingyenesen tanuljon – hangzott a válasz.
Az elmúlt tanév során az ösztöndíjak elosztása keltett felháborodást az orvosisok körében, ugyanis az alsóbb évesek alacsonyabb általánosokkal kerültek az ösztöndíjra jogosultak közé, mint a "régiek". Az igazságtalanság láttán a diákszövetség a vezetôséggel közösen összeállított egy egyezményt, amelyben tizenhárom évre leszögezték az ösztöndíjak odaítélésének a feltételeit. Ez minden diákra egységesen vonatkozik – tette hozzá Sisak Eszter.
A fentiek arról árulkodnak, hogy a marosvásárhelyi diákság is hasonló gondokkal küszködik ugyan, mint kolozsvári társaik, de úgy tûnik,nálunk könnyebb elkönyvelni, hogy "ez van", mint megpróbálni változtatni. Radikálisabb eszközök helyett az érdekérvényesítés szelídebb módozataival élnek. Apró alkudozásokkal próbálnak javítani, amin lehet, ámbár ez a puhaság nem mondható igazán célravezetônek. A diákszervezeti vezetôknek, az egyetemi szenátusokba delegált képviselôknek alighanem van amit javítaniuk a képviselet jellegén. Az egyetemek vezetôségének kiszolgáltatott kezesbárányként aligha érhetnek el érdemleges eredményeket. Jól érzékelhetô, hogy nincs megalapozott helyzetismeret, s így az erre építhetô, összehangolt célokat megfogalmazni képes érdekképviselet sem érlelôdik ki. Lapunk szívesen ad helyet az errôl szóló eszmecserének, ahol diákszövetségi vezetôk, diákok mondhatják el véleményüket az érdekképviselet pillanatnyi állapotáról.
Múlt heti ülésén a kormány sürgôsségi rendelettel módosította az adótörvénykönyvet. Az intézkedés kapcsán a kormányfô sietett megjegyezni, hogy nem emelték az adókat és az illetékeket, csak az adózási szabályokon változtattak, illetve az idei szélsôséges idôjárás okozta mezôgazdasági károkra való tekintettel 2009-ig elhalasztották a begyûjtôközpontokban leadott mezôgazdasági termékekre fizetendô 2%-os adó kivetését.
A jövedelemadók terén a kormány a megadózandó jövedelmek közé sorolta be a kaszinó típusú, illetve elektronikus szerencsejátékgépekbôl magánszemélyek által szerzett jövedelmet is mostantól, illetve a nyugdíjasokat illetôen 900-ról 1000 lejre emelte a meg nem adózandó jövedelemhatárt.
Változtatott a kormány a profitadó fizetése terén tervezett módosítások menetrendjén is. A tavalyi 343. törvényben egyszerûsítették a profitadó fizetését olyanformán, hogy az adófizetôk negyedévi elôzetes befizetéseket eszközölhettek az évi profitadó számlájára. A bankok már idéntôl ilyen rendszerben törlesztik ezt az adót, és 2008 január 1- jétôl tervezték a fizetési rendszer kiterjesztését a többi adófizetôre is, azonban a költségvetési bevételek betervezésénél elôállt nehézségekre hivatkozva az új fizetési rendszer általánosítását 2010-ig elhalasztotta a kormány.
A nonprofit szervezetekre vonatkozó adószabályok is változtak, olyan módon, hogy ezek esetében a meghiúsult adományozási vagy szponzorszerzôdésekbôl be nem folyt összegeket többé nem tüntetik fel az adózandó jövedelmek között. A nonprofit szervezetek, szakszervezetek és munkáltatói szövetségek esetében mostantól nem adózandó jövedelemnek számítanak a gazdasági tevékenységre nem használt, saját aktívumokban keletkezett károkra a biztosítóktól kapott kártérítések, illetve azok az összegek, melyeket e szervezetek a magánszemélyek jövedelemadóiból kapnak.
A hozzáadott értékadó (héa) fizetésére vonatkozó szabályokon is változtatott a kormány, a hazai törvénykezést az európai szabályozásokhoz igazítva. Eltörölték az építkezési, épületek és telkek átadását érintô munkálatoknál a héafizetést korábban egyszerûsítô intézkedéseket, miáltal a kormány közlése szerint megnövekszenek a költségvetési bevételek. Szintén több bevételre számíthat a költségvetés a kormány közlése szerint annak folytán is, hogy 2011. december 31-ig kiterjesztették az importból származó javakra fizetendô héának a vámhatóságoknál való fizetési kötelezettségét. A kormány szerint 2012-ig megerôsítik a héa-fizetés ellenôrzésének rendszerét, akkortól pedig várhatóan minden importôrre nézve egyszerûsítik majd ennek az adónemnek a fizetési szabályait ahhoz hasonlóan, amelyek most az elôzô években legalább 150 millió lej értékû behozatalt megvalósított importôrökre érvényesek.
Változtattak a nem romániai lakhelyû személyek jövedelemadójának bevallására vonatkozó szabályokon is a most elfogadott kormányrendelettel. Eszerint a romániai ingatlanok adásvételébôl, illetve értékpapírok forgalmazásából jövedelmet szerzett, nem romániai lakhelyû adófizetôkre is ugyanazok a bevallási szabályok vonatkoznak ezentúl, mint az országban élô magánszemélyekre.
(benedek)
A Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Maros megyei kirendeltségének igazgatója, dr. Radu Ungureanu múlt heti sajtótájékoztatóján három témakört érintett: az Európai Bizottság DGAgri számvételi bizottsága marosvásárhelyi szeptember eleji látogatásának következtetései, az ügynökség szakemberei által július 9 – szeptember 30. között végzett ellenôrzések eredményei, az idei évre vonatkozó hazai támogatások.
A DGAgri számviteli bizottság a Maros megyei kirendeltség eddigi munkáját kielégítônek minôsítette, ez azt jelenti, hogy egyetlen esetben sem kerül sor a támogatások felfüggesztésére vagy visszavonására. A kielégítô minôsítés vonatkozik a létrehozott adatbázisra, az EU által biztosított számítógépek és más felszerelések kihasználására, az iratcsomók összeállítására. Viszont a kifizetésekre ez év december helyett a jövô év elsô két hónapjában kerül sor, az országos téblábolás miatt.
Az igazgató részletes tájékoztatót mutatott be az általuk végzett ellenôrzésekrôl. Az elsô két szakaszban 506 ötven hektár alatti termôterületet mûvelô farmgazdaságot ellenôriztek. Az EU-s közvetlen kifizetések feltételei biztosításának ellenôrzésekor számos kihágást fedeztek fel – számszerû adatokat közölve –, amelyek miatt csökken a támogatás összege vagy teljesen kizárják a támogatásból.
Az APIA szakemberei adminisztrálják a hazai támogatásokat (850-es számú kormányrendelet alapján) a húsfeldolgozó egységeknek, a minôségi tejet szállító állattenyésztôknek, a dohánytermesztôknek és a havasi legelôtulajdonosoknak. Ugyanakkor követik azokat a gazdálkodókat és területeiket, akik az idén ôsszel létrehozott kultúrákra igényeltek hazai támogatást.
Kilyén Attila
Kosárlabda
Ma este 6 órától a temesvári Elba együttesét fogadja a Sportcsarnokban a BC Mures a bajnoki idény második fordulójának keretében, az elsô, hazai pályán játszott bajnoki fordulóban. A mérkôzés nem ígérkezik egyszerûnek a marosvásárhelyi csapat számára, hiszen az alapembereknek számító Cooley és Anderson egyaránt sérülésekkel küszködnek. Revans lehetne ez a meccs a vásárhelyieknek, ha megôriznék eddigi veretlenségüket az új idényben, hiszen tavaly az alapszakaszban itthon és Temesváron egyaránt az Elba nyert. A mai vendégek az elsô körben szintén idegenben játszottak, két ponttal kaptak ki Kolozsváron, miközben Mihai Corui legénysége idegenben nyert Nagyváradon. Remélhetôleg telt ház lesz a mérkôzésen, a szurkolók támogatása is hozzájárulhat ahhoz, hogy a vásárhelyi csapat ezúttal mindkét pontot megszerezze a bánsági együttes ellen, mely a nyitó forduló után a 8. helyen áll a tabellán, két pozícióval a 6. helyet birtokló vásárhelyiek mögött.
Vasárnap a nôi ifjúsági röplabdabajnokság második fordulójában helyi rangadót játszottak: ISK Marosvásárhely – Star Marosvásárhely 3-0. Az Iskolás Sportklub csapatát Márton András edzi.
A hét végén Kolozsváron a kisifjúsági csapatbajnokság 3. fordulójában vettek részt az Iskolás Sportklub Gyarmati Ferenc által edzett birkózói. Kovács Hunor versenyen kívül lett második 120 kg-ban, mivel a korcsoportban ezt a súlycsoportot hivatalosan nem indítják. A 69 kg-os súlycsoportban a vásárhelyi klub színeiben induló Dragos Vlad az 5. helyet szerezte meg, míg a 63 kg-os súlycsoportban birkózó Loghin Sergiu a 6. helyen végzett.
Teremfoci
A teremlabdarúgó I., illetve II. ligában egyaránt megszerezték hétfôn a gyôzelmet a marosvásárhelyi City’us csapatai. A klub elsô ligás gárdája hazai pályán 8-3 arányú gyôzelmet aratott a csíkszeredai együttes felett, Kacsó Endre (4), Paulo Ferreira (2), Nuno Miguel és Popescu góljai révén, ezzel a vásárhelyi csapat 4 forduló után a tabella 3. helyén áll, 9 pont birtokában. A hazai fölény nem volt végig annyira egyértelmû, mint az eredmény mutatja, a vendégcsapat uralta a mérkôzés elejét, és 16 perc után 0-2-t mutatott az eredményjelzô. Az elsô félidô utolsó perceire találta meg a kapuhoz vezetô utat a vendéglátó csapat, sikerült kiegyenlíteniük, majd az utolsó másodpercekben a vezetést is megszerezték, így a szünetre már 3- 2-re elônybe is kerültek. Innen már a vásárhelyiek uralták a játékot, a második játékrészben növelni kezdték az elônyüket, amin a csíkszeredaiak már csak szépíteni tudtak. A következô fordulóban nagyon nehéz mérkôzés vár a marosvásárhelyi csapatra, hiszen csütörtökön a bajnokság éllovasához, a dévai CIP együtteséhez látogatnak az 5. fordulóban.
A klub II. ligás csapata szintén hétfôn, idegenben nyert 6-3-ra a gyergyószentmiklósi Elite ellen Raphael (3), Daniel Raymond (2) és Mircea Bogdan góljai révén. Két forduló után a City’us II. 6 pont birtokában vezeti a II. liga második csoportját, a szintén kétszer nyerô Real Craiova társaságában, azonos pontszámmal. A következô fordulóban a második ligás vásárhelyi csapat hazai pályán játszik bajnoki rangadót az olténiai együttes társaságában.
Ezen a felvételen jól megfigyelhetô, milyen a vásárhelyi Depatrans Service (Király Árpád, tel. 0744-978-684, 0744-572-896) új gépkocsija. Biztosak lehetünk abban, hogy a németek tudták, mi célból tûzdelték tele istenesen különféle funkciójú lámpákkal, melyekbôl csupán a jármû elsô felére 20 darab jutott. Hadd világítsa meg az utat és a munkaterületet, villogva figyelmeztessen minden arra járót. Mert a biztonság a legfôbb feltétel és követelmény.
A szállítóeszköznek és rakományának még akkor is további bonyodalmak és kellemetlenségek nélkül kell célba érnie, hogyha egy karambol helyszínérôl rajtolnak. Ez a MAN már kettôs biztosítással rendelkezik. Az egyik szerzôdés a szokványos általános és kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosításról szól, míg a másik arról, hogy ha a szállítmányt éri valami, a biztosítótársaság megtéríti a veszteséget. Ennek tudatában mind a vállalkozó, mind az ügyfele nyugodtabban tárgyal a kocsimentés mikéntjérôl és vág neki a megbeszélt útnak.
Az ilyen típusú és felszereltségû kocsit az anyaországban lopó vagy lopós autónak nevezik. Tudniillik a rendcsinálók a tilosban állomásozó jármûveket az üzemben tartó elôzetes megkeresése és megkérdezése nélkül kötik el és viszik az ôrzôhelyre. A szabálysértô csak utólagosan szerez tudomást arról, hogy autóját elemelték. Nem mondunk újdonságot azzal, hogy hasonló szolgálat Romániában is mûködik, imitt-amott. Bukarestben például egy "lesállásban" talált gépkocsi után 150 lejt kell fizetni, amiért a helyét felszabadítják, további 100 lejt büntetésként a rendôrségnek, és még 200-at naponta (!) azért, hogy a bekerített parkolóban vigyáznak az épségére. Úgy sejtjük, hogy belátható idôn belül a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal vagy nagyobb, tehetôsebb cégek türelme is elfogy, s intézkednek arról, hogy a forgalmat akadályozó, veszélyesebbé tevô, rossz helyen hagyott kocsikat folyamatosan összeszedjék, majd a váltságdíjat megfizettessék a vétkesekkel.
Reményik Sándor, nagy költônk különös érzékenységgel ecsetelte a magányos ember lelkivilágát a Magányos öröm címû versében.
Az évekkel ezelôtt Kopacz Imola pszichológus által létrehozott Magányosok Klubja ezt a feszültséget igyekszik feloldani. Ha valaki október 2-án betévedt a Blue Pearl vendéglô éttermébe, olyan közösségre talált, melyet nem a bánat mosott össze, hanem az egészséges életöröm.
Szüreti báljukat tartották a magányosok, melyen a velük szimpatizáló vendégek is részt vehettek. S mivel a legtöbb magányos ember vállát jó pár évtized is nyomja, a szüreti mulatság szerencsésen esett egybe az idôsek nemzetközi napjának a megünneplésével. A két esemény valamiképpen összekapcsolható. Hiszen mind a szüret, mind az idôs kor valaminek a beteljesülése, eredmények felmutatását jelenti.
De hát ragyogóan süt az ôszi nap, a hangulatos étterem, a szépen megterített asztalok, ínycsiklandozó falatok és az XYZ zenekar, s végül a puszta tény, hogy vagyunk és így együtt képesek vagyunk hagyományunk ápolására, érthetôvé teszi azt a tomboló jókedvet, mellyel szórakozott a sok magányos. Ôszi hangulatot idézô versek és nóták is elhangzottak a vállalkozó kedvû tagok kis mûsora keretében. És akire rámosolygott a szerencse, nyert a tombolán is, de a legjobban Csinádi Anikóra mosolygott, aki megnyerte a nagy szüreti kosarat, melyet jó ízléssel készített Kaszács Erzsébet klubtag.
Befejezésül megint csak Reményik elôbb idézett versébôl két sokat mondó sorát említeném: "Az örvendezôt hûvös mosolyok önnön szívébe visszakergetik..."
Ezért kérem, akik olvassák e sorokat, mosolyogjanak szívbôl és örvendezzenek velünk.
Radványi Hajnal
Egész úton hazafele, azon gondolkodám... hazafele szülôváro-somból – ahol szeptember 27-én egy emlékezetes koncertem volt az ottani Filharmónia meghívására – az foglalkoztatott, hogyan kezdeném el köszöntô soraimat. Talán egy fájdalmas kiáltással, hogy nem lehetek ott e napon, vagy talán egy boldog megjegyzéssel: én is hozzátok tartozom, az alapító tagok közé.
Nem tudom, hányan választották közülünk a zenei pályát, de én már egy jó pár évtizede mûvelem, kezdetben Marosvásárhelyen, 25 éve pedig a messzi távolban. A szakmai tapasztalatom felhatalmaz egy megállapításra, éspedig: mi is jellemezte ezt a kis társulatot 1957-ben. Tehetség, lelkesedés, szív és nagyon magas szintû szakmai irányítás. Talán mind a néggyel megáldott bennünket a természet. Egy biztos, e vidéken, Erdélyben, Európában egyedülálló volt egy ilyen jellegû társulat, mely az ének- és táncmûvészetet olyan magas szinten mûvelte már abban az idôben, hogy szilárd meggyôzôdésem, a mai napig nem is létezett hasonló hozzá.
Mondjam azt, büszke vagyok, hogy közöttük lehettem és szomorú vagyok, hogy 50 év után nem lehetek veletek, kedves alapító társaim. De gondolatban elkísérlek és a múlt feledhetetlen emlékei felidézôdnek bennem itt, a messzi távolban. A bukaresti televíziós szereplés, a sok sikeres elôadás mind emlékezetesek. Kiragadnék egy felejthetetlen estét. Aranyosgyéresen a közönség körülállta az autóbuszunkat és órákig tartó tapssal búcsúztattak bennünket. De emlékeimben él a sok felejthetetlen nyári tábor Gyimesfelsôlokon meg Cheián.
Gratulálok mindannyiotoknak. Köszöntelek és ölellek a magas szintû szakmai kísérettel együtt. Kedves Judit néni és Jóska bácsi és még sokak mások, nélkülük az álom nem vált volna valósággá akkor, 1957-ben. Még egypár név hiányzik köszöntômbôl: pl. a Hajdú Zoltáné, aki nem csak az eszmény alapítója, de kivitelezôje is volt ennek a felejthetetlen és a maga nemében egyedülálló Székely Népi Együttesnek.
Áment János, Németország
33 éves, makfalvi lakos vagyok és születésem óta mozgássérült.
Közvetve ez a szerencsétlen tény kényszerített arra, hogy írjak a Népújsághoz, abban a reményben, hogy a szíves szerkesztôség majd közvetíti eme írásomat a kedves olvasók felé.
Tehát eme írásom apropóját az a kellemetlen tény adja, hogy az elmúlt hónapban már megint nem kaptam meg a sérülteknek járó nyugdíjat, vagy minek is nevezik azt a kétszáz lejt kevéssel meghaladó összeget, amit havi ellátmányként az állambácsitól kapok.
Legjobb tudomásom szerint Maros megyében egyetlen fogyatékkal élô ember sem kapta meg az augusztusra járó pénzét. Ha netalán tévednék, szíves elnézést kérek az illetékes hivataloktól.
Azért írtam, hogy már megint, mert sajnos ez az eset a múltban is többször megesett.
Én ôszintén szólva nem is saját érdekeim miatt vettem rá magam az írásra, mert én még nem nagyon éreztem hiányt amiatt, hogy egy vagy két hónapot késett a havi nyugdíjam. Mert én a családommal együtt élek és ôk igyekeznek, hogy ne érezzek hiányt semmiben.
Hanem inkább azokra a szerencsétlen sorstársaimra gondolva írok, akiknek semmilyen más jövedemük nincsen e nyugdíjon kívül és sajnálatos módon még az sincs, aki segítse ôket.
Mert ugyebár valamibôl meg kell nekik is élni, és ha még rezsit is kell fizessenek, az senkinek sem könnyû, nemhogy nekik.
Nem részletezném, hogy mi mindenért kell fizetni, hiszen azt mindenki nagyon jól tudja. Csak egyetlen dolgot emelnék ki: a telefont, amire nekünk, fogyatékosoknak talán még nagyobb szükségünk van mint a többi embernek, hogy szükség esetén segítségért tudjunk telefonálni. Ez évig a vezetékes telefondíjból az állam automatikusan kifizetett X százalékot, ám mostantól már ezt az összeget is nekünk adja kézbe, hogy mi fizessük ki a fogyasztásunkat.
Most akkor mibôl fizessük ki és mibôl is éljünk? Arról nem is szólva, hogy ha netalán még gyógyszert is kell vennünk, akkor mi lesz velünk? Mert, mint azt jól tudjuk, ingyenes vagy ártámogatott gyógyszereket csak a hónap, elsô pár napjaiban lehet kapni, mert hamar elfogy a kiutalt keret.
Állítólag azért volt késés, mert igazgatócsere történt.
Ennek, mondjuk, örvendek, mert remélem az új munkaerôvel nem fog elôfordulni az a tragikomikus eset, ami öt éve esett meg velem, hogy három hónapig azért nem kaptam meg a nyugdíjamat, mivel az illetékes hivatalnál halottnak nyilvánítottak.
Arra kérném az illetékeseket, hogy képzeljék magukat néha a mi helyzetünkbe, mielôtt valamit változtatnak, mert én abban csaknem biztos vagyok, hogy igazgató- és személyzetváltás ide vagy oda, ôk megkapták a fizetésüket.
Ifj. Kovács Árpád, Makfalva
Az elmúlt nyáron volt alkalmam vonattal és autóbusszal utazgatni. Nem tagadom, elvétve láttam pozitív jelenségeket. Például a nagyszebeni, a segesvári vasútállomás épületének átalakítását. Ideje is volt, hisz 1872-ben adták át a forgalomnak. A nagyon szomorú azonban az, hogy az arra vezetô vonalak kis- és nagyállomásain, jegykiadóin, ôrházain mintha senki sem tenne szolgálatot, mert a legtöbb épületet embernagyságú gyom veszi körül. A melléképületek omladoznak, a tetôt, a cserepet a "jó emberek" eltulajdonították, akárcsak a kisvasúton. Az állomási vágányok, a mellékvágányok és a forgalmi vágányok is alig látszanak ki a nagy gyomtól. Mindezt a nagyarányú személyzetcsökkentés (80-90 százalék) okozta. Még a nagyobb állomásokon is csak forgalmi szolgálattevôk léteznek, a kisebbeken egy jegykiadó. Miután felszámolták a pályafenntartási osztályt, nincs aki az állomási és nyílt vonali pályát rendben tartsa. Ha tovább megyünk az 1886-ban átadott Marosvásárhely–Szászrégen közötti szakaszon, az 1871-ben üzembe helyezett Székelykocsárd–Marosvásárhely vasútvonalon, a Marosludas-Budatelke közötti szakaszon, mindenik állomáson, jegykiadónál csak burján fogad. Azt sem lehet látni, hol vannak a régi ipari vágányok.
Csak a kombinátnál van élet, illetve teherforgalom. A többi a múlté.
Ifjúkoromban foglalkoztam a pályával, tudom, hogy is kellene kinézzen a vasút és környéke, s mindezek láttán elszomorodtam. Ma a bel- és külföldi utasok lehangolónak tartják a látványt. Nem vagyok illetékes eldönteni mindezen jeleségek eredeti okát, csupán mint egyszerû utas nyilvánítom ki véleményemet.
Vajon meddig csúszunk még a lejtôn? Vannak ugyan sebes-, gyors- és intercity vonatok, de ahhoz, hogy civilizált körülmények között utazzunk, rendezett állomás is kell.
Tekeres József, Marosvásárhely
Ki ne tartaná fontosnak önmaga ismeretét? Gyakran feltevôdik a kérdés és felületesen el is ütöttük a választ: de hát ismerem önmagam! Valójában önmagunk ismerete az önértékelés elsô lépése is. Mennyire értékeljük önmagunkat mint személyt, a családot, rokonságot és a legtágabb közösséget, melyhez tartozunk? Annyira, amennyire ismerjük, és értékelni is ennyire értékeljük.
Pedagógusként tudom, hogy ismereteink idôvel elhalványulnak, eltompulnak, ha nem törekszünk idôközönként arra, hogy felújítsuk, kiegészítsük ôket. Ezelôtt három évvel kerestünk akkreditált továbbképzési formát tanítók számára, amit a Népújságban meg is találtunk a marosvásárhelyi Népi Egyetem néprajz szakán.
Asztalos Enikô tanárnô színes, értékes, gazdag elôadásainak hallatán rájöttünk, hogy ez az, amire oly régen vártunk. Ezernyi ablak nyílt a világra, ezernyi húr pendült önmagunkról, a személytôl a közösségig, a múlttól a jelenig, tárgyi és szellemi hagyatékunkról, szokásainkról, kultúránkról és megannyi hasznos dologról. Ezek ismerete nélkül üres lélekkel és szívvel bolyonghatunk a világban, s válhatunk könnyen európaivá, de észrevétlenül tékozlóvá is. Tehetetlenül nézzük, hogy bútorainkat olcsón felvásárolják, népi viseletünket idegenek fényképezik, néptáncainkat idegen oktatók tanítják meg nekünk, s maholnap anyanyelvünket is. Állítsunk emlékeket, állítsuk vissza kapuinkat oda, ahol voltak, "hálából Istennek, kimondhatatlan ajándékáért". A hatalmas ismeretanyag mellett hallgatótársakban is nagyszerû emberekre leltünk, akikkel nem a szokásos hétköznapi panaszokat osztottuk, hanem olyan dolgokról beszélgettünk, melyek rádöbbentettek arra, hogy mennyi érték rejlik az emberekben és a körülöttünk levô világban. Mehetünk bárhova is, ha felemelt fejjel járunk, történelmi korunkról, mûvészi és építészeti stílusokról árulkodó épületeket fedezhetünk fel. Nemcsak nézünk, hanem látunk is.
Közeli és távoli településekrôl is voltak hallgatók, akik az itt szerzett ismereteket azóta már gyümölcsöztették óvodában, iskolában, faluturizmus kibontakoztatásában, néphagyományok ápolásában, népi mesterségek gyakorlásában, varrásban, faragásban, a magyar népmûvészet elemeinek felismerésében, kizárva a nagy veszélyt jelentô giccset.
Nagy múltú hagyományaink megismerésének, gyakorlásának, illetve átadásának ez a formája ajánlott közülünk minden azonosságtudattal rendelkezô személynek.
Tóth Katalin, Magyarsáros
A szovátai alkotótáborban készült képekbôl nyílt ki kiállítás szombaton a marosvásárhelyi Egyesülés kiállítóteremben. A tábort, amelyben a Képzômûvészek Megyei Egyesületének kilenc tagja vett részt, a marosvásárhelyi Rotary klub szervezte. Koncz János Róbert felvétele.
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro.
Kerekes Károly: a PSD csak retorikai szinten védelmezi az államosított házak bérlôit
Kerekes Károly RMDSZ-es képviselô kedden sajtótájékoztatón kijelentette, a PSD csak retorikai szinten védelmezi az államosított házak bérlôit, tekintve, hogy a szociáldemokrata képviselôk a bérlôk védelmét biztosító törvénytervezet ellen szavaztak. A törvénytervezetet Kerekes kezdeményezte, és a képviselôház kedden elutasította. A törvénytervezet elôírta, hogy azok a tulajdonosok, akik a törvény elôírásai szerint hozzájutottak az államosított ingatlanokhoz, öt évig nem számolhatják fel a közszolgáltatókkal a szerzôdéseket, csak ha a bérlôk írásban beleegyeznek. Az 1999/40-es kormányrendelet feljogosítja az államosított és visszaadott ingatlanok bérlôit, hogy az albérleti szerzôdések meghosszabbításával a visszaadástól számított 5 évig még a lakásban élhetnek. A törvénytervezet elutasítása után Kerekes meglepetését fejezte ki a PSD és a PD képviselôi által adott negatív szavazatok miatt. "Meglepett egy baloldali párt egyhangú negatív szavazata. Nem tudom, a szociáldemokraták hogyan fogják megmagyarázni ezt a szavazatot a bérlôknek. Úgy tûnik, a PSD csak retorikai szinten védelmezi az államosított házak bérlôit" – mutatott rá Kerekes. A képviselôház kedden elutasított több törvénytervezetet, amelyek az államosított ingatlanok bérlôinek nyújtottak volna többletvédelmet. A PC és a PSD szintén elôterjesztett egy-egy törvénytervezetet az ügyben.
Antal Árpád: Voiculescu, ne jöjjön a Székelyföldre
Antal Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselôje úgy véli, olyan embereknek, mind Dan Voiculescu, nincs mit keresniük sem egy magyar iskolában, sem a közéletben. "Voiculescu úr ne jöjjön a Székelyföldre rontani ezt a tiszta levegôt" – mondta Antal a Mediafax tudósítójának. "Világos az a tény, hogy Voiculescu kétségbe van esve, mert annak ellenére, hogy egy egész sajtóbirodalom áll a rendelkezésére, nem sikerül felvinnie 1 százalék fölé pártja támogatottságát. Emiatt tipikus szekuritátés módszerekkel megpróbálja felhasználni a magyar kérdést arra, hogy szavazatokat nyerjen" – mondta Antal Árpád. Dan Voiculescu a múlt pénteken ellátogatott a magyar nyelvû sepsibükszádi általános iskolába. A PC-elnök mintegy háromnegyed órán keresztül zárt ajtók mögött beszélt az iskola igazgatónôjével, a sepsibükszádi polgármesterrel, Bács Mihállyal és az iskola romántanárával. Ezt követôen azt mondta az újságíróknak, hogy abban egyeztek meg a beszélgetés során, hogy jövô nyártól kezdve 20 gyerekes csoportok mennek a tengerre Bükszádról, és valószínûleg az egész Háromszékrôl és Hargita megyébôl is, míg a tengerpart környékén élô román gyerekek tél folyamán két hetet az ország eme részében fognak tölteni.
A Petrom 6 banival csökkenti a benzin literenkénti árát
Az osztrák OMV csoport felügyelete alá tartozó Petrom vállalat szerdán 6 banival csökkenti a saját töltôállomásain – a Petrom és a PetromV benzinkutak –, forgalmazott benzin literenkénti árát. A gázolaj ára nem változik. A vállalat a kôolajtermékek nemzetközi árának csökkenése nyomán határozta el a benzinárak csökkenését, áll a Petrom által kiadott közleményben. A Petromnak mintegy 500 töltôállomása van Romániában, ezekbôl 77 PetromV benzinkút.
Intézményesíti kapcsolatait a román és a magyar ombudsmani hivatal
A kölcsönös és folyamatos tájékoztatás érdekében intézményesíti kapcsolatait a román és a magyar ombudsmani hivatal – errôl állapodott meg kedden Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa a román ombudsmannal folytatott bukaresti megbeszélésén. Az oktatási biztos az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy Ioan Muraru román ombudsman várhatóan hamarosan Magyarországra látogat kapcsolataik szorosabbra fûzése érdekében. Rücz Erzsébettel, a Romániában nemrég kinevezett kisebbségi biztossal is találkozott Aáry-Tamás Lajos, akárcsak Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel. Ez utóbbit arról tájékoztatta, hogy az Országgyûlés környezetvédelmi ombudsmani tisztség létrehozásáról tárgyal. Korodi Attila az MTI- nek nyilatkozva elmondta: az ombudsmani intézményi rendszer nem elég fejlett Romániában, ezért bôvíteni kellene a hálózatot. Közölte: javasolni fogja az oktatási, majd a környezetvédelmi jogi biztosi tisztség létrehozását Romániában, ugyanis ezek jelenleg