|
LIX. évfolyam 229. (16711.) sz. |
2007. október 2., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A filmesek világában a forgatókönyvírók gyöngyszeme lehetne a tengerrôl a politikába evezett államelnökünk, e hét végi produkciója alapján. Hiszen kézelôbôl varázsolt elô három lehetséges kormányalakítási forgatókönyvet is, mintegy megelôlegezve azt, hogy a várhatóan holnap vitára kerülô bizalmatlansági indítvány megbuktatja a kormányt.
Hogy az elnök imád szerepelni, abban semmi új nincs, viszont megint zavaros vizekre tévedt a kapitány az elnöki hatáskörét illetôen. Az ugyanis nem szimpátiák, hanem egyszerû matematika kérdése, hogy adott esetben melyik parlamenti pártból kell kormányfôt kineveznie egy új kabinet megalakítására, és hacsak idôközben nem tartottak titkos parlamenti választásokat az országban, akkor demokrata politikust nem lehet kormányalakításra felkérni, mert nem ez a párt bír parlamenti többséggel, még akkor sem, ha az elnök, hatáskörére fittyet hányva, nyíltan támogatja ôket.
Hét végi produkciójával egyébként maga az elnök ássa alá a leginkább a bizalmatlansági indítvány elfogadásának az esélyeit, hiszen jól tudott, hogy az indítványt benyújtó szociáldemokraták soraiban eleve sem volt teljes az egyetértés a kormány menesztésének szükségességére vonatkozóan. Ha pedig az elnök "nem akarja" hatalomra segíteni pártjukat, ugyan mi értelme volna, hogy a kormány menesztésére szavazzanak, ha érdekeiket, mint eddig is megtették, tudják érvényesíteni a kormány parlamenti támogatása fejében.
Világos, hogy az elnök legszívesebben visszajuttatná pártját a hatalomba, akkor viszont alaposan mellélôtt a hét végén. A demokrata tengerészgyalogság kormányra kerülése ugyanis a választások elôrehozása nélkül úgy lenne megoldható, ha holnap egyszer megbukik a kormány, majd hirtelen újjáalakul a 2004-es narancsszínû koalíció, amit egy esetleges demokrata kormányfôjelölt kinevezése esetén még a liberálisoknak is akarniuk kellene. Ám a választások után a volt koalícióban végbement belharcok alapján ítélve ennek a kétrészes forgatókönyvnek nincs nagy esélye.
Az látszik tehát leginkább valószínûnek, hogy holnap marad hivatalában a kormány, és a bizalmatlansági indítvány a közérdek szempontjából teljesen lényegtelen politikai cirkuszi mutatványok tárházába vonul, a közélet pedig remélhetôleg elkezd foglalkozni érdemben is a küszöbön álló EP- választásokkal. Ha így is lesz, a bizalmatlansági indítvány várható bukásával is már újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy ha van valaki, akitôl meg kellene vonni a bizalmat, az elsôsorban az elnök, mert nem képes felülemelkedni pártpolitikusi mivoltán, ami pedig az ô szerepében alapkövetelmény lenne.
Betegség, gyógyszerhiány, alacsony nyugdíjból tengôdni egyik napról a másikra – az év 364 napján ez jut az ôsz halántékú, harmadik nemzedék tagjainak. Október elsején azonban az övék a fôszerep, otthon hagyhatják gondjaikat és elindulhatnak ünnepelni, hiszen ezen a napon világszerte rájuk terelôdik a civil szervezetek, helyi önkormányzatok figyelme. Kár, hogy csupán egy napig.
A Maros megyei nyugdíjasok érdekvédelmi egyesülete a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal karöltve idén is közel négyszáz nyugdíjast vendégelt meg a hivatal víkendtelepi villájában, amelyre az egyesület tagjai, valamint a marosvásárhelyi idôsek otthonának lakói is hivatalosak voltak. Mindamellett, hogy lehetôség adódott az öregeknek ünneplôbe öltözni és elfogyasztani a közös ebédet, úgy tûnik, a gondokat mégsem sikerült otthon hagyni.
– Még egy év eltelt, de nem büszkélkedhetünk eredményekkel, hiszen életszínvonalunk csökkenôben van, az élelmiszerárak meg a közköltség egyre emelkednek és mégis sok nyugdíjasnak havonta 150-200 lejbôl kell megélnie – fejtette ki Kovács Irma, az egyesület elnöke. Az eseményen dr. Dorin Florea polgármester, Maior Márta, a hivatal szociális osztályának vezetôje, Morent Ilona, a Megyei Nyugdíjpénztár igazgatója és dr. Csíki Zsuzsanna, az Egészségbiztosítási Pénztár vezetôje is üdvözölték az ünnepelteket.
Az élet szép, csodáld meg mottóval szervezett mûsort az idôsek világnapja alkalmából a Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége. A rendezvény igen népszerûnek bizonyult, hiszen folyamatosan érkeztek az ünneplôbe öltözött nyugdíjasok, a szervezôk örömmel állapították meg, hogy a tavalyinál háromszor több, közel száznegyven idôskorút vonzott a kínálat – tudtuk meg Palotás Hajnal szervezôtôl. A résztvevôket beavatták a lakásszépítés fortélyaiba, a szakembertôl elleshették, miként dobható fel kis fantáziával az ünnepi asztal. A meghívott pszichológusok megpróbálták rávezetni az idôseket, hogy mindennap szánjanak kis idôt lazításra, amikor félretéve a gondokat, csak önmagukra figyelnek. A hasznost a kellemessel társítva a mulatság sem maradt el, a mennyezetre aggatott szôlôfürtök megteremtették a hangulatot: a harmadik nemzedék ifjú lelkû tagjai szüreti bálban mulathattak, a mûsorok közötti szünetekben pedig ingyenes vérnyomásmérésre jelentkezhettek a "bálozók". A Caritas szervezte "idôsnapot" az AAGES és a Fomco Kft.-k támogatták.
A Népújság szeptember 27-i számában Több kell az üres szólamoknál címmel megjelent cikk tartalmát kifogásolva a Maros Megyei Törvényszék mellett mûködô Pártfogó Felügyelôi Szolgálat (PFSZ) képviselôi pontosítottak: "Az iroda tevékenysége és az elmúlt napok börtöneseményei között nem létezik semmiféle kapcsolat, a két intézmény az Igazságügyi Minisztérium keretében mûködik, de két külön igazgatóságnak van alárendelve. A PFSZ nem a feltételes szabadlábra helyezetteket felügyeli, hanem a szabadságvesztéssel nem járó büntetések végrehajtását – vagyis azokat, akik szabadlábon töltik le büntetésüket. A büntetésüket szabadlábon töltô elítéltek akkor részesülnek tanácsadásban, ha ezt kérik. Amennyiben nem igénylik ezt a szolgáltatást, úgy a felügyeletnek csak a kontrollrésze (vagyis az ítéletben elôírt kötelezettségek betartásának felügyelete) érvényesül. Senkit nem tudunk kötelezni arra, hogy segítséget kérjen. Bartus Ottó is irodánkhoz fordult, amikor a törvényi keret még lehetôvé tette, hogy a feltételesen szabadlábra helyezettek is kérhessenek gondozást.
Nyitottak és készek vagyunk arra, hogy bármilyen és bármennyi információt adjunk, ha igény van rá, valamint arra, hogy valaki megismerje pontosan a munkánkat."
Úgy véljük, hogy a Pártfogó Felügyelôi Szolgálat munkája a társadalom szempontjából igen fontos, ezért e témára a közeljövôben részletesebben visszatérünk lapunkban.
"Tele van a szívem dallal/, a lelkem is énekkel/ Egy része marad a földön/ a többi száll – égre fel" – Baricz Lajos plébános- költô verssorait választva mottóul, negyedik alkalommal tartották meg a Dalos pacsirta országos cserkész- dalversenyt Marosszentgyörgyön. Az elmúlt hét végén Erdély számos településérôl több mint 110 cserkész nevezett be az eseményre, amelynek házigazdája a helybéli Gróf Petki Dávid cserkészcsapat volt.
Molnár Szilárd, a rendezvény szervezôje elmondta, az évrôl évre megrendezésre kerülô dalverseny célja, hogy a jelentkezôk összemérhessék és gyarapítsák tudásukat, megismerkedjenek az új cserkésztagokkal és ápolják a kapcsolatot a régi ismerôsökkel. Erre az alkalomra a Gróf Petki Dávid csapat válogatott dalokból álló kötetet is kiadott, a tavaly megjelent cserkész-daloskönyv folytatásaként, hogy a versenyzôknek könnyebb legyen a felkészülés.
A kétnapos rendezvény keretében szombaton délelôtt az ifjúsági és vallásos énekek kategóriában háromfôs csapatok mérték össze tudásukat, majd délután népdalok és cserkészdalok csendültek fel az egyéni versenyszámban. Aznap este kis meglepetésben is részük volt a gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, szászrégeni, szamosújvári, gyergyóújfalui, nagyenyedi, tordai, sepsiszentgyörgyi, csíkmenasági, marosszentgyörgyi cserkészeknek, akik a szervezôk jóvoltából a helyi szüreti bálban "pihenhették ki" a verseny fáradalmait.
A zsûri vasárnap, a reggeli szentmise után értékelte az elôadásokat. Többek között megállapították: a népdalokat igényesen, stílusosan válogatták ki a fellépôk, sajnos, ezzel szemben néhány cserkészdal szövege pontatlanul hangzott el. Felhívták a kiscserkész, cserkész, rover és felnôtt korosztályhoz tartozó versenyzôk figyelmét arra, hogy igyekezzenek átélni mindazt, amit énekelnek.
A különbözô kategóriákban indult, más-más korosztályhoz tartozó díjnyertes versenyzôk nevét nehéz lenne mind felsorolni, így csak annyit fûzünk hozzá, hogy minden résztvevôt emléklappal és egy kis ajándéktárggyal jutalmaztak a szervezôk, és nem maradt el a hagyományos cserkészcsatakiáltás sem.
Kockázatokat rejt magában Michele Alliot-Marie francia belügyminiszter szerint a kelet-közép-európai EU- tagállamok schengeni övezethez való csatlakozása. "Az európai belsô határok lebontása elôny az európai polgárok számára, egyúttal azonban bizonyos sokszoros kockázatot is jelent" – mondta a francia tárcavezetô francia újságíróknak nyilatkozva, miután német és lengyel kollégája társaságában látogatást tett a németországi Kehlben mûködô német-francia rendôrségi és vámhivatalban.
"Valójában olyan személyek számára is lehetôvé válik a határátkelés, akik veszélyt jelenthetnek polgártársaink biztonságára" – hangoztatta Alliot-Marie, és hozzáfûzte: "Ha elveszítjük az ellenôrzést a határaink felett, szükségünk van egy olyan rendszerre, amelynek segítségével korszerû, gyors és megfelelô válaszlépéseket tudunk tenni". A francia belügyminiszter szerint abból a ténybôl kifolyólag, hogy országai gazdagok, egész Európának ugyanazzal a veszéllyel kell szembenéznie, "nevezetesen a kontinens határain kívülrôl érkezô bûnözéssel".
Wolfgang Schäuble német belügyminiszter – francia kollégájának némileg ellentmondva – úgy foglalt állást, hogy a schengeni övezet kiterjesztése semmiféle plusz kockázatot nem hordoz magában, "feltéve, hogy számottevôen erôsödik az együttmûködés" az övezet jelenlegi és újonnan belépô tagállamai között.
Wladyslaw Stasiak lengyel belügyminiszter közölte, hogy a rendôrségi együttmûködés fejlesztése érdekében Lengyelország a kehli központhoz hasonló közös hivatal létesítését tervezi a német-lengyel határon.
A 2004-ben az Európai Unió tagjává vált kelet-közép-európai tagálla-mok – köztük Magyarország – 2008. január 1-jén csatlakoznak a schengeni egyezményhez, ami azt jelenti, hogy megszûnik a belsô határellenôrzés az EU régebbi tagállamai és az érintett országok közös határszakaszain.
3 nyelv, 1 lélek, 1 Belgium mottóval új mozgalom indult Belgiumban, ahol a flamand többség és a francia ajkú vallon kisebbség közötti torzsalkodások következtében a júniusi választások óta kudarcot vallottak az új kormány megalakítására irányuló erôfeszítések.
A szervezôk fekete-sárga-piros belga nemzeti színû matricákat osztogatnak a jelszóval és internetes portáljuk címével: www.remarionslabelgique.be (Házasítsuk össze újra Belgiumot!). A "Belgium megmentésére" szólító petíciójukat eddig több mint 90 ezren írták alá.
A válság elhúzódásával a nemzetközi sajtó egyre gyakrabban emlegeti az ország felbomlásának veszélyét, azóta fôleg Brüsszelben mind gyakrabban tûnnek fel nemzeti színû zászlók az ablakokban.
A 3-1-1 mozgalom hívei csütörtökön a brüsszeli városháza elôtt is bemutatkoztak, egy belga "családi háromszög" tagjaiként három fiatal, Chantal, Patrick és Samuel flamandul, franciául és németül, az ország három hivatalos nyelvén kimondott ünnepélyes "igennel" felelt arra a kérdésre, hogy továbbra is a közös otthonban, Belgiumban akarnak-e élni.
A De Standaard címû flamand lap ugyanakkor "politikai hisztériának" minôsítette a mozgalmat, a francia ajkúak szemére vetve, hogy "ismét a flamandokat akarják bûnbakká tenni". A lap azonban arról biztosította a francia ajkúakat, hogy "Flandria nem szándékozik véget vetni irántuk való szolidaritásának".
(MTI) – Eljött az ideje, hogy végre egyszer mi, hétköznapi emberek is szót kapjunk! – ezzel a jelszóval szervezett nagyszabású rendezvénysorozatot szombaton Zentán a délvidéki Civil Mozgalom.
A néhány éve alakult, magát pártoktól függetlennek valló szervezôdés Civil 5 perc nevû rendezvényén, amelyen elsôsorban a szerbiai helyzettel, az ottani magyarok körülményeiben végbemenô változásokkal elégedetleneket kívánták megszólítani, különbözô zenekarok, gyermekanimátorok, a Szt. Longinus Középkori Hagyományôrzô Egyesület udvarhölgyei és haditornászai, valamint Nagy Bandó András szerepelt.
A szórakoztató programok után ismertették a néhány éve alakult mozgalom felhívását, amely szerint a vajdasági magyarság tizenhét év távlatából sem tud felmutatni sorsdöntô, a közösség fennmaradásának szempontjából meghatározó eredményeket. A dokumentum szerzôi hiányolják a közelebbrôl meg nem határozott nemzeti autonómiát, a – különbözô adatok szerint 120-200 ezresre tehetô – délvidéki magyarság önálló egyetemét, felróják, hogy a magyar fiatalság külföldre vándorol. Aki otthon marad, az szerintük állandóan megfélemlítve, létbizonytalanságban él.
Elegünk van az üres ígéretekbôl, a hangzatos szólamokból! Eredményeket akarunk! – szól a délvidéki magyar politikai vezetôkhöz intézett felhívás, amely szemére veti a helyi magyar pártoknak az együttmûködés hiányát, és valamilyen számonkérést is kilátásba helyez.
Óbecsén, Bácska egyik 50 százalékban magyarok lakta nagy településén vasárnap a négy délvidéki magyar párt – az egy hónappal ezelôtt kötött megállapodás alapján – közös jelöltekkel indul a helyi közösségi választásokon. Szabadkán szombaton tartottak konkrét cselekvési programot, célokat meghatározó tanácskozást a különbözô pártokhoz kötôdô vajdasági civil szervezetek.
(MTI) Felemásra sikeredett a Vienna Recordia elnevezéssel másodszor megrendezett nemzetközi világcsúcsfesztivál a hét végén a bécsi Praterben, a világ legrégebbi vidámparkjában.
Összesen húsz kategóriában vágtak neki a próbálkozó kedvûek, hogy bekerüljenek a mindenféle egyedi és különleges csúcsokat tartalmazó Guinness Rekordok Könyvébe, de csak tizenháromban sikerült a kísérlet. (A Guinness World Records címû kiadványt 1955 óta jelentetik meg.)
Egy világcsúcs eleve biztos volt: soha nem próbáltak felállítani ilyen sok rekordot egyetlen napon, egyetlen városban. Mintegy tízezer nézô volt kíváncsi rájuk.
A nap "csúcsa" kétségkívül a pakisztáni Zafar Gill nevéhez fûzôdik: az egyik fülével 61,7 kilogrammnyi súlyt emelt fel és – igaz, a fájdalomtól eltorzult arccal – tartott hét másodpercig a levegôben. A súlyzótányérokat lánccal függesztették a jobb fülére.
A német Patrick Grigo neve a breakdance kategóriában kerül be a rekordok könyvébe. Ô hatvanhárom egy kézen történô ugrást mutatott be elôadása közben.
Az osztrák Harald Hel rollerezésben állított fel csúcsot. Egy óra alatt 26,6 kilométert tett meg.
Sikerült a legtömegesebb dekázás rekordkísérlete is – igaz, csak másodszorra. Összesen 613-an – nôk és férfiak, öregek és fiatalok – zsonglôrködtek a labdájukkal tíz másodpercen keresztül úgy, hogy azok nem estek le.
Új világrekord született a leghosszabb fagylaltnyalogató gyereklánc kategóriájában: 242 lány és fiú alkotta a "nyalánk" sort.
Megvan a világ legerôsebb ragasztóanyaga. Olyan szilárdan köt, hogy alkalmazásával felemeltek vele egy 3,9 tonnás teherautót, majd egy órán keresztül tartották a levegôben. Az anyag hatékonyságából semmit sem von le, hogy a próbálkozás csak másodszorra lett eredményes.
A földkerekség legnagyobb – 18,5 méteres – útjelzô táblája a hétvége óta a Praterben áll.
Yvonne Rueff táncosnô egy perc alatt 99 forgást- pörgést hajtott végre partnerével, az ô neve is benne lesz a Guinness-könyvben. Akárcsak azé a 115 páré, akik öt percen át egyszerre lejtették a táncot a bécsi keringô dallamaira.
Hárman is túlszárnyalták az eddigi karaoke- éneklés világrekordját: 38 órán át bírták szusszal. Nem lebecsülendô Michael Krappel teljesítménye sem, aki a beatboxer kategóriában "csinált zenét" 24 órán át egyfolytában – hangszálaival, szájával, nyelvével és fogaival. Óránként csak öt percet pihenhetett.
A legnagyobb csalódást a világ legerôsebb embere címért bejelentett csúcsfelállítási kísérlet hozta. A salzburgi Franz Müllner harminc méterre szeretett volna elvontatni egy 60 tonnás kamiont, de félúton, egy enyhe emelkedônél elfogyott az ereje.
Elmaradt a siker egy másik erôsségi számban is. A bécsi Wolfgang Staudinger "csak" 3210 fekvôtámaszt tudott teljesíteni egy óra alatt, a csúcshoz 3470-et kellett volna.
– Brüsszeli jelenléte által az RMDSZ természetszerûen az erdélyi magyarság helyzetén kíván változtatni, de kormányzati tevékenysége révén is egyértelmûen bizonyította, hogy nemcsak a magyar közösség, hanem egész Erdély, az egész romániai társadalom számára van hiteles és fontos üzenete – jelentette ki Markó Béla hétfôn, Kolozsváron tartott sajtóértekezletén. Az RMDSZ elnöke a szövetség kampánystábjának tagjaival folytatott megbeszélését követôen nyilatkozott a sajtónak.
Mint mondta, az RMDSZ-ben intenzíven zajlik a választásokra való felkészülés, a hétfôi ülésen már a konkrét szervezési feladatokat, a kampány konkrét mozzanatait tekintették át. A brüsszeli magyar jelenlét fontosságáról szólva leszögezte, az RMDSZ-nek fontos mondanivalója van arról, hogyan lehet európai parlamenti szinten szabályozni a kisebbségi kérdést és milyen általános érvényû kisebbségi normákat kellene kialakítani: ilyen ugyanis jelen pillanatban nincs az Európiai Unióban. Ugyanakkor úgy értékelte, a szövetségnek lehet egy általános érvényû üzenete is, amely nemcsak az erdélyi magyarságnak, hanem egész Erdélynek szól: az erdélyi autópálya támogatásával és általában Erdély infra-strukturális fejlesztésének, valamint a versenyképesség növelésének szorgalmazásával a szövetség azt bizonyította, hogy egész Erdély számára van fontos mondanivalója. Az elnök megismételte: a magyarság brüsszeli jelenléte azért is fontos, mert ezáltal a magyarság azt bizonyíthatja be Európának, hogy Románia nem nemzetállam. Megismételte: ostobaságot beszél az, aki azt mondja, hogy a magyarságnak nem fontos az európai jelenlét, hiszen Brüsszelben nagyon sok fontos kérdés dôl el a következô másfél évben. – Ha nem sikerül bejutni az Európai Parlamentbe, ennek nem az RMDSZ, nem egyik másik jelölt, hanem a magyarság szempontjából lesznek negatív következményei. Alapvetôen fontos, hogy ott legyünk Brüsszelben – szögezte le.
Az elnök bejelentette: az RMDSZ két hét múlva, várhatóan október 13-án, Marosvásárhelyen mutatja be a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó koncepcióját. Kifejtette: az RMDSZ álláspontja szerint, bár a fejlesztési régiók kialakításában alapvetôen a térségek gazdasági érdekei a mérvadóak, figyelembe kell venni az adott tájegységek valós nemzetiségi, kulturális, földrajzi és történelmi sajátosságait is. – Úgy értékeljük, hogy a jelenlegi régiók nem tükrözik ezeket a jellegzetességeket, az RMDSZ erre vonatkozó ajánlata természetszerûen nemcsak a Székelyföldre, hanem az összes fejlesztési régió átszervezésére vonatkozik – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A Kormányfôtitkárság a Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelô Országos Hatósággal és a szakminisztériumokkal közösen kidolgozta azt a sürgôsségi kormányrendeletet, amellyel módosítják a 34/2006-os számú közbeszerzési, középítkezési és közszolgáltatási koncessziós szerzôdéseket szabályozó sürgôsségi kormányrendeletet. A módosításokat múlt heti ülésén hagyta jóvá a kormány.
Cseke Attila kormányfôtitkár-helyettes tájékoztatása szerint a cél a közbeszerzési eljárások operatívabbá tétele, felgyorsítása, éppen ezért az egyik legfontosabb módosítás azoknak a határértékeknek a növelése, amelyeken belül a közintézmények alkalmazhatják a közvetlen ajánlattétel kérésének eljárását, vagy közvetlen módon szerzôdhetnek le termékeket, szolgáltatásokat vagy munkálatokat. Ez a maximális határérték, amely a szállítmányozás és a szolgáltatások esetében korábban 40.000 euró volt, most 75.000 euróra növekedett, a munkálatok esetében pedig az eddigi 250.000 eurós maximális érték 500.000 euróra emelkedik. Továbbá, a 19. cikkely szerint a módosított jogszabály nem vonatkozik azokra a közbeszerzési szerzôdésekre, amelyek értéke 10.000 euró alatti – az eddigi 5000 euró helyett.
A jogszabály-módosítás másik fontos célja a fellebbezések elbírálási eljárásának felgyorsítása. Ennek megfelelôen, a hatékonyság érdekében, ha egy közbeszerzési eljárás több részbôl áll, csak azokat a részeit függesztik fel, amelyek ügyében fellebbeztek, anélkül, hogy ez érintené az eljárás többi részét. A jövôben a fellebbezô köteles lesz a beadványról egy másolatot eljuttatni a szerzôdô közintézményhez is az iktatástól számított egy munkanapon belül, ellenkezô esetben visszautasítják a fellebbezést. Ugyanakkor a szerzôdô közintézmény köteles a fellebbezés átvételétôl számított 5 napon belül a Fellebbezéseket Elbíráló Országos Tanácshoz továbbítani minden, az illetô eljárásra vonatkozó releváns dokumentumot.
A jogszabály-módosítás biztosítja a jövôben a szerzôdô közintézményeknek azt a jogot, hogy jogorvoslatot és kártérítést kérhessenek, amennyiben a fellebbezés visszaélésnek bizonyul. A 275. cikkely 2. bekezdésének módosítása szerint a fellebbezések elbírálására kiszabott maximális 30 napos határidôt semmilyen esetben nem szabad túllépni, még akkor sem, ha a tanács kiegészítô dokumentok bemutatását kéri az érintett felektôl.
A közbeszerzési eljárások lebonyolításának gyorsítását szolgálja az a módosítás is, miszerint az eredmény közlésétôl a szerzôdés megkötéséig számított határidôket 15-rôl 10, illetve 7-rôl 5 napra csökkentették.
Kiemelkedô jelentôségû továbbá az a módosítás, amely a Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelô Hatóság számára biztosítja a lehetôséget, hogy kérhesse a bíróságon azoknak a szerzôdéseknek és keretegyezményeknek a semmissé nyilvánítását, amelyek a törvényes elôírások súlyos megsértésével jöttek létre, ezzel is biztosítva az eljárások lebonyolításának törvényességét és átláthatóságát. Egy további cikkely módosítása szerint a jövôben nem pályázhatnak közbeszerzési eljárásra azok a jogi személyek, amelyek az utóbbi két évben nem teljesítették a szerzôdésben vállalt feltételeket, súlyos károkat okozva ezzel a kedvezményezettnek.
– A 24. számú sürgôsségi kormányrendelet életbe lépése óta a gyakorlatból kiderült, hogy szükség van a módosításra. A jelzések nyomán is, a kormány – együttmûködve az Európai Bizottság illetékes hatóságával – azt próbálta elérni, hogy a szabályozás következtében a közbeszerzési folyamat gyorsabb és átláthatóbb legyen – nyilatkozta Cseke Attila.
Meglehetôsen sokat rágódtam, míg rászántam magam e sorok írására. Ismerve a reakciókat, valamint mindazt, ami mögöttük van, kevés esélyt láttam egy valóban lényegre törô vitára. És mégis.... kiindulva abból, hogy cinkos, aki hallgat…
Magyar világunk elkeserítôen veszélyes ösvényekre csúszik mind itton, mind pedig – még felfokozottabban – Magyarországon. A demokrácia nevében olyanok és úgy szólnak, hogy a jóakaratú ember hátán a hideg futkos, hiszen kísérteties múltidézés, a legsötétebb szellemeket ébresztgeti. Mindinkább egyértelmû, hogy nincs szükségünk semmi külsô ellenségre, nemzetünket lerombolni és tönkretenni bôven elegek vagyunk mi magunk is. Ezt látjuk, halljuk Budapestrôl és sajnos, ez gyûrûzik be hozzánk is. Azoknak, akik a nagyobb konc reményében acsarkodnak, erdélyi magyarságunk érdeke csak hangzatos szöveg, valójában bármit odadobnának saját, kicsinyes hatalomvágyuk kielégítésére.
No, de a "nagypolitikához" keveset konyítok, így inkább maradnék a saját kaptafám mellett, azaz helyi politikánk berkeiben.
Bár még egy év távlatában, de elkerülhetetlenül közelednek a helyhatósági választások. Úgy gondolom, senki gondolkodó embernek nem kell magyaráznunk, hogy a tét óriási. Talán nem túlzás azt mondanunk, hogy nem csak utolsó esély, hogy Vásárhelynek magyar polgármestere legyen, de talán arra is az utolsó esély – legalábbis jó ideig –, hogy megállítsuk a városunk jellegét eltörölni igyekvô, balkanizálni kívánó, külvárosias lecsúszást. A lakossági egyensúly igen érzékeny, ami nem csak etnikai vonatkozásban értendô, hanem az értékrendek vonatkozásában is. Most még talán a lakosság elég jelentôs része szeretne egy valóban közép-európai városban élni, de a hangoskodó, csinnadrattázó, olcsó propagandával mozgósítható réteg egyre növekszik, és megpróbálja Marosvásárhelyt is beolvasztani a jellegtelen helységek tömegébe. Elég megnéznünk, a populista demagógián túl mi valósult meg az utóbbi nyolc év ígéreteibôl. Ha nagyon elnézôk vagyunk, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy nem sok. Vásárhely siralmasan elmaradt a kevesebb hangzatos szöveggel, de több tenni akarással – mármint a köz érdekében – vezetett szomszédainkhoz viszonyítva. Nagyszeben Európa kulturális fôvárosa, Kolozsvár fejlôdése talán túlzottan is gyors, de Nagyvárad is igyekszik felzárkózni. Nem tárgya e rövid eszmefuttatásnak e helyzet okait elemezni, sokkal inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy fordítani még talán nem késô, de legalábbis remélnünk kell, hogy nem késô. Olyan adminisztrációt kell hoznunk a városba – és a megyébe –, amely legalább megpróbálja elvárásainkat valóra váltani.
Az utóbbi hónapban elôtérbe került a polgármester-választás dilemmája, miután Borbély László után Csegzi Sándor is bejelentette szándékát, hogy megpályázza Bernády örökét. Mindez eddig nem is volna baj, hiszen ha valós választás lehetôsége adatik, az mindenkinek csak elônyére lehet. De vajon beszélhetünk valós lehetôségrôl? Próbáljuk meg végigfuttatni az érveket és ellenérveket. Az egyértelmû, hogy olyan jelöltet kell támogatnunk, akinek az esélyei számottevôek, mert különben csak délibáb után szaladunk. Ez pedig két dolgot jelent: aki el tudja vinni a magyar szavazókat az urnákhoz és aki, ha nem is hoz feltétlen román szavazókat, legalább visszafogja e szavazótábor lelkesedését az ellenjelölt iránt, azaz kívánatosnak tûnhet a lakosság ezen részének szemében is. A nagyobb gondot e pillanatban saját szavazótáborunk mozgósíthatóságában látom, különös tekintettel az egyre mélyülô szakadás árnyékában.
Kérdezhetjük: lehet-e, elfogadható-e bármilyen magyarázat arra, hogy Tôkés és Markó nem tudtak megegyezni az európai parlamenti jelölést illetôen, kockáztatva ezzel az erdélyi magyarság képviseletét egy olyan testületben, mely döntéseivel jelentôsen befolyásolhatja kisebbségi sorsunkat. Lehet-e az elfogultságot, az önimádatot és a hatalomvágyat latba vetni a nemzetérdekkel szemben? Úgy látszik, lehet. Szászjenô-féle, önmagukat óriásoknak hívô törpék kockáztathatnak bármilyen egyetemes érdeket is, hisz talán majd segít nagylelkû államelnökünk. Ez az a forgatókönyv, mely Marosvásárhely esetében szintén tragédiába torkollhat.
A két polgármesterjelölt között nem kívánok sem emberileg, sem képességekben összehasonlítást tenni. Mindkettôjüket igen jól ismerem, érdemeikkel és hibáikkal együtt.
Valószínûleg mindkettô becsülettel felelne meg a nehéz feladat elvárásainak. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala, amely – sajnos – az adott helyzetben keveset nyom a latban.
Kétségkívül, Csegzi ismeri a helyi adminisztrációt, annak számos kérdésében jelentôs tapasztalatra tett szert. De a lakosság szemében azonosul a jelenlegi városvezetéssel, amelynek árnyékában tevékenykedik. Sajnos, nem hiszem, hogy komoly ellenfél lehetne egy választáson Floreával szemben. Hisz mindaz, ami esetleg megvalósult, amaz érdemének mutatható be, míg a sikertelenségek – természetesen – másnak hibái.
Borbély talán az egyetlen köreinkbôl, aki három kormányzati cikluson keresztül (igen különbözô színezetük mellett is..!) nagyjából azonos pozíciót töltött be, föltétlen sikerrel. Természetes, sokan nem kedvelik stílusát, esetleg hanghordozását, de ez nem lehet döntô érv. A román központi adminisztráció ismerete, azok szereplôivel (akik cserélôdhetnek ugyan, de ez csak a felszínt kavarja meg, nem annak lényegét) igen jelentôs elôny lehet városunknak. Nem akarom tovább részletezni a kérdést, gondolom, egyetlen következtetésre juthatunk. Nem egymás ellenében, hanem egymás támogatásával kell indítanunk azt, aki esélyesebb, és ha már nagyban nem megy, legalább városunk szintjén emelkedjünk felül az átkon, amely ezer éve kísért.
Figyelemre méltó Adrian Cioroianu külügyminiszter azon kijelentése, miszerint nyitott minden olyan kérdésre, amely a magyar–román viszonyt illeti, így az autonómia kérdéskörérôl is hajlandó tárgyalni. Hozzátette, tisztázni kell a szándékokat, s az autonómia különbözô formáinak kérdését is.
Nem kételkedem A. Cioroianu ôszinteségében, régebb többször hallottam történészként nyilatkozni, s egy olyan ember benyomását keltette, aki a legkényesebb témákról is elfogultság nélkül tud beszélni, ugyanakkor képes beleélnie magát a másik fél helyzetébe is. Azt már régebbrôl tudjuk, hogy a román értelmiségnek van egy ilyen okos, kompromisszumra hajló rétege, akikkel lehet tárgyalni. Ezt kell kihasználni!
Annál is inkább, mert a jelenlegi magyar kormány álláspontja sokakat kiábrándított. Arról van szó, hogy miután a kormánypár-tok ünnepélyesen kijelentették, a határon túli magyarok ügyében semmit nem kezdeményeznek ezen közösségek feje fölött, mindenben konzultálnak majd a magyar szervezetek vezetôivel. Nos, az RMDSZ álláspontja autonómiaügyben változatlan, kiáll érte, a többi politikai és civil szervezet úgyszintén. Mindezek ellenére a magyar miniszterelnök kijelentette: az erdélyi magyaroknak nem köll autonómia, majd az unió elintézi ezt is. Nyomában a szabad demokraták elnöke nyilatkozik, szerinte sem köll, majd az egyéni jogok csodaszere segít, a külügyminiszter asszony szerint az új román kisebbségi törvény a megoldás kulcsa.
Lehengerlô a magyar kormánypártok ügyeinkben érzett derûlátása, én ezt inkább tájékozatlanságukra vezetném vissza: nem ismerik gondjainkat, mentalitásunkat, óhajainkat, egyszóval nem ismernek minket. De nyilatkoznak nagy hangon, kioktatóan, közben a gazdasági miniszter Magyarországra hívja dolgozni az erdélyi fiatalokat, mintha nem tudná, hogy ezeknek a fiataloknak rég elment a kedve az ottani munkavállalástól és tanulástól is. Az okokat most ne kezdjük sorolni, de hogy így alakult a helyzet, abban döntô szerepe van a már öt éve regnáló jelenlegi magyar kormánynak.
Persze, az esedékes támogatást azért elküldik, jó nagy hírverés mellett, hadd lássa a magyar dolgozó, hova megy a keservesen kiizzadt adóforintja. S ha forintokról szólunk, nem ártana egyszer már kiszámítani, mennyit nyert az anyaország a határon túliak áttelepítésével, ideiglenes munkavállalásával, mert nem biztos, hogy ez a pénzügyi mérleg a mi javunkra billenne.
Itt tartunk jelenleg: van egy román kormánytag, aki tárgyalna, és van egy magyar kormány, amely számára nem érdekes ez a téma. Ezért nem fûzhetünk túl nagy reményeket az elkövetkezô, november 14-i közös román–magyar kormányüléshez. Bevallom, részemrôl még mérsékelt optimizmus sincs, én már azt is nagy eredménynek tartanám, ha a Sapientia EMTE-t, pontosabban az ott szerzett oklevelet elismernék és a BBTE esetében érezhetô elôrelépés történne.
Kétszázadik adásához érkezett Ráday Mihály városvédô mûsora a Magyar Televízióban. Pusztulásra ítélt, de megújult kastélyokat, falusi házakat, városi palotákat keresett fel vasárnap az épített örökség neves védelmezôje, mondhatnók: lovagja, és visszatért néhány kedvenc helyszínre is. "Mûemlékvédô szakemberektôl hallottam, hogy idônként barbár rongálók ellopják a városvédô istennô kezébôl a lándzsát. Ez a mûsor a jövôben is abban szeretne segíteni, hogy ôrizzük a lándzsát, és Pallasz Athénével együtt lehetôleg minél többen védjük, óvjuk városunkat, amelyben lakunk, élünk, és amelyet sokan szeretünk. A görög istennô városvédô jelkép, legyen tehát mûsorunk jelképe is." Ráday Mihály sorozata elôször 1980 elején volt látható a Magyar Televízió képernyôjén, a Terefere címû szórakoztató magazin betétmûsoraként. A sorozat 25 éve önállósult, ekkor hangzottak el a fenti mondatok is. Ráday rendületlenül járja a történelmi Magyarországot, ismerteti, feltárja az épített örökséget, nem hallgatja el észrevételeit, bíráló megjegyzéseit sem. Félnek a szájától. Meg tudja fúrni a multik álságos terveit, rámutatva, hogy rombolás árán törnek profitra. Értékeink, kultúránk védôje persze semmire sem menne a nemes cél szolgálatába szegôdô megannyi önkéntes falu- és városvédô hívének önzetlen segítsége, közremûködése nélkül. Gondoljunk bele: közel harminc éve támaszkodik a tévé nyilvánosságára az értékes épületek, hagyományt ôrzô utcai tárgyak, régi közlekedési eszközök megmentése, felújítása, megôrzése érdekében. Egyszemélyes fóruma nem mûködhetne százak együttgondolkodása nélkül. Fóruma rangot jelent abban a küzdelemben, amelyet a mûemlékek épségéért, a falu- vagy városkép érintetlenségéért folytat megannyi tisztességes ember Magyarországon, Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken, Kárpátalján. Nem mindig sikerül megnéznem mûsorát, de hírbôl tudom, hogy "a mûvészettörténész háromszor tudósított Nagyszebenrôl, legutóbb az idén nyáron, mikor a délkelet-erdélyi megyeszékhely Európa kulturális fôvárosa lett. Kétrészes Nagyvárad-filmje azóta DVD-n is megjelent. Korábbi mûsoraiból kiderült, hogyan örökítették meg Nagybányát az egykor ott alkotó festôk, és mi maradt a városnak a mûvészek után, de elkalauzolta a nézôket a két korosabb márciusi ifjú, Nyáry Pál nyáregyházi és Klauzál Gábor kistétényi birtokaira is. Bemutatott jobb sorsra érdemes templomokat, kastélyokat és síremlékeket, frissen felújított fürdôket és kutakat, sôt egy alkalommal a Magyar Televízió székházában, az egykori Tôzsdepalotában is körbevezette nézôit. Különleges adások voltak, amelyekben hazai szélmalmokra, víztornyokra, értékes moziépületekre hívta fel a figyelmet, de láthattunk a mûsorában felújított kisvasutat, körhintát, és egy kíváncsi szemek elôl rejtett épületet is, Táncsics egykori börtönét." Az Unokáink sem fogják látni vasárnap "dupla adásban" jelentkezett. Ráday Mihállyal ellátogathattunk a felújítás alatt álló Szabadság hídhoz, a budai vár Szentháromság-szobrához; bemutatta az ózdi Olvasót, a szegedi Reök-palotát, az egri Zsinagógát, pécsi Zsolnay-emlékeket. S ne feledkezzem meg a Tolna megyei Závod pompásan felújított, illetve felújítás alatt lévô falusi portáiról sem. Az ott élô Szász Gábor építész, aki az eredeti homlokzatokat visszaállította, egykor Ráday városvédô gyermektáborának résztvevôje volt. Láttuk ôt, amint a Podmaniczky- díjakat nyújtja át. Hiszen Ráday Mihály mûvészettörténész, operatôr, a Magyar Televízió Balázs Béla- és Kossuth-díjas fômunkatársának neve mára összeforrt az örökségvédelem ügyével: 1982–1983 telén létrehozta a Budapesti Városvédô Egyesületet, késôbb a Város- és Faluvédôk Szövetségét és a Nemzeti Panteon Alapítványt. 1998-ban az Europa Nostra érdemrendjét is megkapta munkásságáért. Ô alapította a Podmaniczky-díjat, s ô kezdeményezte a többi közt az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál Kávéház és a Gresham-palota újjáépítését. Fontos szerepe volt ugyanakkor a város "mûemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének a kidolgozásában is.
Ide ennyi fér Róla. De ha beírod a nevét, olvasóm, a világháló keresôjére, pompás délutánt tölthetsz el Rádayval. Mûsoráról pedig a www.mtv.hu/unokaink alatt olvashatsz bôvebben. Nagyszerû, hogy éppen Szent Mihály napját követôen láthattuk a kétszázadikat. Sok Ráday Mihályra volna szükségünk. Éljen sokáig!
A többi felsôoktatási intézményhez hasonlóan a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen is elkezdôdött az új tanév, melynek megnyitójára a Stúdió teremben gyûltek össze diákok és tanárok egyaránt. Minden fölösleges bevezetô nélkül, az említendôk, valamint a román tagozat vezetôi és dr. Kovács Levente dékán társaságában Sorin Crisan kari kancellár üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Béres András rektor vette át a szót. Ô vendégként köszöntötte Bartha Kálmánt, a BRD Maros megyei kirendeltségének képviselôjét – a bank, hagyományaihoz híven, ez évben is két kétezer lejes ösztöndíjat ad át az egyetem elôzô évi két, legjobb eredményt fölmutató hallgatójának.
A rektor beszédében kiemelte: különleges nap a mai, és szeretné, ha az egyetemi életet kezdôk számára fontos emlékekkel is bíró lenne. Ha soha nem gondolnák úgy: rossz ötlet volt idejönni, ide felvételizni. – Nyolc éve vagyok rektor. Ez számomra ebben az évben azt jelenti, hogy valami lezárult. Ezért ugyanolyan érzelmekkel állok itt, mint a leendô elsôévesek. Nem az érzelmek hasonlósága, hanem intenzitása miatt. Elmondhatom, hogy egy folyamatosan fejlôdô, gazdagodó intézményt eredményezett a nyolc év menedzsmentje. És ez számokban is kifejezhetô: míg a kilencvenes évek legelején az egyetemre hét diák felvételizett és összesen 26 tanult, addig most Délkelet-Európa legkisebb egyetemén 120 új hallgató kezdi az évet, mind egyetemi, mind mesterképzésen egyaránt – összegzett Béres András.
És ha már a számoknál tartunk: a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen, a 2007-2008-as tanévben összesen 300 diák tanul.
Az indián nyár simogató melege ezreket csalt ki a felsô-nyárádmenti légi-parádéra. Péntektôl vasárnapig hôlégballonok, motoros siklóernyôk és siklórepülôk emelkedtek a magasba a vármezôi halastavak szomszédságában.
A szombat reggeli derengésben, amikor a fogyó hold álmosan tekintett vissza a felhôpárába burkolózott Görgényi-havasok lankáira, színes ballonok emelkedtek fel a harmatos rétrôl. A pofaszakállas kapitány percenként pillant a digitális helymeghatározóra és "gázt ad". Két-három méteres lángcsóva lövell a fejünk feletti kupolába. A gondola lassan a hegyek fölé emelkedik. Felsejlik a Mezôhavas. Alattunk fényesen csillog a pisztrángtenyészet tófüzére és a reggeli napsugaraktól felmelegedett légáramlat a Várdomb felé taszítja a hôlégballonokat. Itt bizony a levegô az úr! Egyet tehetünk, hogy az áramlatot meglovagolva biztonságos leszállóhelyet keresünk. A templom szomszédságában egy falusi porta almáskertjét célozzuk meg. Sikeresen landolunk. De a helyválasztásnak meglesz a következménye. A felavatási ceremónián Horváth Ákos kapitánytól mi, az újoncok a Gróf Almáskertbe Leszállóssy aeronauta elônevet kapjuk, miután megjelölnek a tûz, a föld és a ballonosok italával, pezsgôvel.
A magyarországi hôlégballonos csapat vezetôjét, Füle Zoltánt – aki az Aquila Team Kft. és a Hungária Légisport vezetôjeként volt jelen – a cég tevékenységérôl kérdeztük.
– Cégünk a levegônél könnyebb – az aerosztatikus felhajtóerôt felhasználó – légi jármûvek gyártását, javítását, karbantartását és mûszaki felülvizsgálatát végezi. Ide tartoznak a hôlégballonok, léghajók, gázballonok stb.
– A sportoláson kívül mire használják még ezeket a jármûveket?
– Reklámanyagokat rakunk rá vagy kötött üzemmódban forgalmas helyeken vagyunk jelen.
– Mekkora repülési tapasztalatot igényel?
– Oktatópilóta vagyok magam is. Több mint ezer órát repültem ballonnal. De a többi társam is tapasztalt. A fizetôvendégeket általában csak oktató- vagy berepülô-pilótákkal engedjük a magasba.
– Egy felszállás önköltsége odahaza 50-60 ezer forint. Ez részint a gáz, a követô jármû és a ballon amortizációja. Egy ilyen közepes méretû légi jármû 6-7 millió forintba kerül, ha magyar gyártmány és majdnem duplája, ha nyugati. A kupola anyagát fáradás miatt 500-600 óra után ki kell cserélni. A gondola és az égô kiszolgál két-három kupolát is.
– Mennyire biztonságos ez a légi jármû?
– Ha betartjuk az írott és íratlan szabályokat, akkor nincs veszély. Most is, amikor a széljárás nehezítette a felszállást, beszüntettük a repüléseket. Magyarországon harmincéves az újkori ballonrepülés, és ez az egyetlen repülési ág, amely nem követelt áldozatot.
A Nyárád Sportegyesület elnöke, Kádár Levente sikeresnek minôsítette a hét végi parádét. Szombaton és vasárnap két- háromezer látogató fordult meg Vármezôn. És a falu lakossága megint bebizonyította, hogy jó vendéglátó: segített a pálya elrendezésében, a sátrak felállításában és a vendégfogadásban is. Salat Csaba, a fesztivál társszervezôje elégedetten nyugtázta, hogy jelentôs lépést tettek a hôlégballonsport romániai népszerûsítéséért.
Az AgromRo Egyesület szombaton második alkalommal szervezte meg Marosszentgyörgyön a Szarvasmarha-tenyésztô Kísérleti Állomás udvarán a második gazdasszony-fesztivált, amely jó alkalom volt megismertetni és továbbadni a helyi gasztronómiai, nép- mûvészeti hagyományokat.
Az udvar a kora reggeli órákban már benépesült, az erdôidecsi, a nyárádremetei, felsôrépai, mezôszakáli, kozmatelki, dédai csapatok töltöttkáposzta-fôzô versenyre készülôdtek. A szentimrei, gyulakuti, héderfáji, jobbágyfalvi, gegesi és vármezôi asszonyok és férfiak felállították üstjeiket, ôk bográcsgulyásfôzésben versenyeztek. Az épületben szárazvirág-, festettüveg-, szalmafonat-kiállítást láthattunk. Az elôtérben gyökerekbôl készített hintát, gémeskutakat, asztalokat, székeket és sok más tárgyat állított ki két erdôszentgyörgyi tanuló, Miklós Márton Attila és Szabolcs. Mellettük háziasszonyok mutatták be a télire eltett ennivalót. A hátsó nagy udvaron hét sátorban zajlottak a hagyományos foglalkozások, gyakorlati bemutatók. Erdôidecsi asszonyok nemezeltek, a gegesi 67 éves Kiss Magdolna a gyerekeket tanította szônyegszövésre negyvenéves szövôszékén. A nagykendi Szalma Katalin kukoricaháncsból, Fülöp Margit pedig nádból készített alkotásait mutatta be. A mezôfelei asszonyok is elhozták nádból készült munkáikat, s a sátrakban láthattunk még varrottasokat, hagymányos szôtteseket, asztalterítôket, drapériákat is. Hagyományos pékárut, pattogatott kukoricát, esztenán készített sajtot, túrót kóstolhattak a látogatók. A jó hangulatot a mezôsámsondi, a héderfáji, jobbágyfalvi, dédai, felsôrépai, jobbágytelki, ratosnyai, marosvásárhelyi (felnôtt és gyermek-) népdal- és tánccsoportok biztosították. A kulináris versenyek állásáról, a sátrakban folyó foglalatosságokról folyamatosan "tudósított" magyar és román nyelven a hangosbemondón Kozsik József színmûvész, mûsorvezetô.
Az összevont osztályok különválasztását szorgalmazzák
A megyei tanfelügyelôség több mint egy hete hagyta jóvá a két tanerôt a Backamadarasi Általános Iskola elsôsei és harmadikosai számára, így elméletileg az összevont osztály diákjai külön termekben, saját pedagógussal folytathatják a tanévet. A szülôk kérésére született döntés gyakorlatba ültetése azonban nem ilyen egyszerû, a tanintézmény vezetôje ugyanis a szimultán oktatást elônyösebbnek tartja – derült ki az Alberti-Buzási Margit igazgatónôvel folytatott beszélgetésbôl.
Az igazgatónô elmondta, a beiskolázási tervet már a télen benyújtották a tanfelügyelôségre, amelynek alapján tudták, hogy a harminchét kisiskolásnak csak két tanerôt hagynak jóvá. A 2007-2008-as évet két szakképzett tanítónôvel kezdték meg az I-III. és II-IV. összevont osztályok.
A szülôknek az osztályok különválasztására augusztusban benyújtott kérését végül jóváhagyta a tanfelügyelôség. Az errôl szóló döntést két héttel a tanév megkezdése után közölték a backamadarasi tanintézmény vezetôségével.
– Tíz elsôsünk és tíz harmadikosunk van. Természetesen az ideális az lenne, ha két tanítônô foglalkozna a gyerekekkel, viszont most, szeptember végén, nem valószínû, hogy szakképzett, tapasztalt pedagógust találunk. Ezért nem tartom most jó megoldásnak a két önálló osztály létrehozását. A jelenlegi tanítónôk meg tudnak birkózni a szimultán oktatással. Véleményem szerint, ha az I. és III. osztályt különválasztjuk, akkor azáltal, hogy 10 gyermeket kedvezményezett helyzetbe hozunk, a többinek a helyzetét fogjuk figyelmen kívül hagyni. A szülôkkel a napokban megbeszélést tartottunk, ôk továbbra is ragaszkodnak kérésükhöz. Fejes Réka tanfelügyelô azt mondta, hogy két héttel a tanév megkezdése után frissen végzett tanítót tudnak ajánlani az elsôsöknek. A jelenlegi tanítónô szerintem nem hagyhatja a harmadik osztályt. Tehát a különválasztást úgy kell megoldjuk, hogy az ne legyen senki számára hátrányos – fejtette ki Alberti-Buzási Margit iskolaigazgató.
A Backamadarasi Általános Iskola V-VIII. osztályába összesen 72 községbeli gyerek jár, a községhez tartozó Szentgericén, az I- III. osztályban 46 kisiskolás tanul, Bálintfalván a I-IV. osztályban, ahol csak román tagozat mûködik, tizenkét gyereket oktatnak.
A 2006-2007-es tanévben végzett tanulók közül tízen jutottak be középiskolába, hárman szakiskolában folytatják tanulmányaikat.
– Minden tanintézmény megkapta a mûködési engedélyt az idei tanévre, és nagy elégtétel számunkra, hogy az elsôk között sikerült az iskolákra kiutalt kormánypénzt befektetni – tudtuk meg Csíki József polgármestertôl.
Az önkormányzat nyolcvanezer lejt kapott, amelybôl kijavították a backamadarasi iskola tetôzetét, hôszigetelô nyílászárókra cserélték a régi ajtókat és ablakokat. A belsô javításokkal szeptember 1-jére elkészültek. Viszont késôn tudtak hozzákezdeni az új szárny befejezési munkálataihoz – ami beruházásnak számít –, mert az erre a célra igényelt százötvenezer lejt javítási munkálatokra hagyták jóvá. – Kértük, hogy alakítsák át beruházásra, különben a célirányos összeget lehetetlen elkölteni. A napokban jóváhagyták kérésünket, így zajlanak a külsô munkálatok.
A szentgericei és bálintfalvi iskolában saját forrásból bekötötték az ivóvizet. Jövôre ezekben a tanintézményekben is nagyszabású felújítási munkálatokra lesz szükség.
Jövô februártól újabb 12 idôs személyt fogadnak majd a backamadarasi öregotthonban. A bôvítési, átalakítási munkálatoknak köszönhetôen összesen 24 férôhelyessé növi ki magát az intézet. Az 1999-ben felépült otthonban jelenleg tizenkét idôs nôt gondoznak, a nyolctagú személyzet többsége backamadarasi – tudtuk meg a hollandok által létrehozott és mûködtetett otthon vezetôjétôl, Boomsma Wienkétôl.
Ottjártunkkor holland önkéntesek és helybeli szakemberek dolgoztak az új épületszárny hôszigetelésén, illetve a földszinti szobát festették, hisz a meglévô épületet egy nappalival, négy emeleti hálóval, egy betegszobával valamint fürdôszobákkal bôvítették ki. Következik a felvonó beszerelése, amely elengedhetetlen követelmény egy ilyen jellegû intézetnél.
A több hónapja zajló kivitelezést egészében a hollandok finanszírozzák, a beruházás összértéke megközelíti a kétszázezer eurót.
– Remélhetôleg még az idén befejezzük a munkálatokat, én viszont hét év itteni munka után úgy döntöttem, januárban hazaköltözöm Hollandiába. Az utódom elôreláthatólag februárban fogja majd az új betegeket felvenni az otthonba – közölte a magyarul folyékonyan beszélô Boomsma Wienke.
A községben 2003-ban alakult meg a Backamadarasi Szarvasmarha- tenyésztôk Egyesülete, amelynek elnökét, Turbák Zoltánt az újdonságokról kérdeztük.
Elmondta, hogy az egyesületnek a községhez tartozó településeken összesen 112 tagja van, a jelenlegi állatállomány 230-240 fejôstehénbôl áll. Havonta átlagban a három faluból 25 ezer liter tejet adnak be a feldolgozóknak. Mindhárom faluban tejcsarnok mûködik, az egyesület szervezésében pedig többször tartottak elôadást a tagoknak a higiéniai követelményekrôl és azok betartásának fontosságáról.
Újdonságként említette, hogy lassan megoldódni látszik a backamadarasiak legelôgondja. Az egyesület tagjai a tulajdonukban lévô szántóföldekbôl, elhanyagolt területekbôl mintegy 20 hektár legelôt hoztak létre. Az átminôsítés folyamatban van, és sikerült elérni, hogy kilenc hektáron villanypásztor ôrizze az állományt. A területet szakaszos legeltetésre állították be.
(kilyén)
A backamadarasi tanács októberi soros ülésének napirendjén szerepel az otthoni beteggondozás beindítása januártól.
A tervek szerint ez a marosvásárhelyi Diakóniai Központtal szorosan együttmûködve zajlana, ily módon szeretnének a községben élô idôs és rászoruló családokon segíteni. Az önkormányzat egy egészségügyi asszisztenst fog alkalmazni és helyiséget biztosít a felszerelésnek.
A polgármester szerint az otthoni beteggondozási programra azért van szükség, mert községszinten a két családorvosra hárul a betegek ellátása, egészségügyi középkáder egyik faluban sincs.
Fogászattal sem rendelkezik a község, habár már két szakember is jelezte az önkormányzatnak erre vonatkozó szándékát. A tervek szerint Backamadarason és Szentgericén is létesülhet egy-egy rendelô.
A gyógyszerellátás megoldott, a községközpontban mûködô patika mellett az öregotthonnál receptre kiírt orvosságot bocsátanak ki a lakosságnak.
Az infrastruktúra kiépítésében a Backamadaras és Szentgerice közötti két és fél kilométeres útszakasz, valamint a bálintfalvi, ötszáz méteres bekötôút leaszfaltozása élvez elsôbbséget. Ezzel párhuzamosan megtették az elsô lépéseket az ivóvízhálózat kiépítésére.
A kormány még januárban jóváhagyta a háromszázhúszezer lejt a Madaras–Szentgerice útra, az elôtanulmány is elkészült, de a pénzt a nyár végéig nem utalták ki.
Két héttel ezelôtt végül sikerült aláírni a szerzôdést, és hamarosan hozzákezdhetnek a munkálatokhoz – közölte Csíki József polgármester. Elmondta, egyelôre egy kilométert durva aszfaltréteggel borítanak be, majd a hat hónapos jótállást követôen az említett útszakaszra rákerül a koptatóréteg. Azt viszont konkrétan nem lehet tudni, hogy a községközpont és Szentgerice között mikor lesz aszfaltút, hisz a kormány csak "kilométerenként" utalja ki a pénzt.
Elégedett a jelenlegi községvezetéssel, vagy a jövô évi helyhatósági választásokon új polgármester-, alpolgármester-jelöltre adná voksát?
Gál Judit, Szentgerice: – A jövô évi választásokra betöltöm a 18. életévemet, tehát választópolgár leszek. Annyit tudok mondani, hogy fiatalosabb gondolkodású, Szentgerice mellé is álló jelöltekre fogok szavazni, és nem a mostaniakra. A jelenlegi községvezetôk keveset értek el, az utak állapota rossz. A backamadarasiakhoz képest velünk mostohatestvérként bánnak, hiszen egyre csak a községközpontot csinosítják.
Olah Petrica, Bálintfalva: – Mondhatni elégedett vagyok, viszont engem kevésbé érdekel, hogy egy polgármester mit mond. Különösebb elvárásaim nincsenek, viszont azt szeretném, hogy nálunk is aszfaltút legyen. Még nem tudom, hogy kire szavaznék szívesebben.
Csíki Ágnes, Backamadaras: – Sok mindent megvalósítottak, a lakosság véleménye megoszlik, de nem lehetünk rosszindulatúak a polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben. Az iskolát, a kultúrotthont, a parkot rendbe tették és valószínû, még rengeteg ötletük lenne a felújítások terén. A szavazás pedig elsôsorban azon fog múlni, hogy kik lesznek az új jelöltek. Tehetséges, okos emberekre van szükség.
Szövérfi Edit, Backamadaras: – Nekem semmi kifogásom a községvezetôk személye ellen. Megfelelônek bizonyultak, utakat javítottak, az iskolát szinte évente tatarozzák, most is jelentôsen megújult az épület. Jövôre is rájuk szavaznék, ha indulnak a választásokon.
Mészáros Dénes, Backamadaras: – Ha megérem a jövô évi választásokat, akkor mindenképpen mellettük döntök. Én úgy érzem, hogy jól irányították a község dolgait, az ügyes-bajos dolgokat, például a föld-visszaszolgáltatást is elég jól megoldották. Nekem pedig az sokat számított, hogy ilyen ügyekben becsületesen jártak el.
A mezôgazdasági tárca november 15-éig összeállítja az eljáráscsomagot, amely elôírja, hogy a termelônek terméke levédése érdekében mit kell tennie, milyen intézményhez milyen iratokat kell benyújtania – nyilatkozták a Mediafaxnak minisztériumi források. A hagyományos mezôgazdasági és élelmiszeripari termékeket jelenleg is le lehet védetni a mezôgazdasági tárcánál, de csak országos szinten. 2008. január elsejétôl azonban az EU-ban is le lehet védetni a hazai hagyományos élelmiszereket. A termelôk jövô év január elsejétôl nyújthatják be a dokumentációt a termékekre, amelyet a mezôgazdasági minisztérium jóváhagyásával Brüsszelbe küldenek. Az Európai Bizottságtól legtöbb egy éven belül lehet megkapni a jóváhagyást. Romániában jelenleg több mint 1.500 hagyományos termék van bejegyezve; a listán többek között sajt, túró, pékipari, húsipari termékek, szeszes italok, méz, zöldségek és gyümölcsök szerepelnek.
A kolozsvári Mûszaki Egyetem diákjai tiltakozással kezdik az új egyetemi tanévet: ma tiltakozó akciót szerveznek a rektorátus elôtt. A diákok többek között a tandíj tavalyi értékének megtartását kérik, illetve azt, hogy a diákok képviselôi kötelezô módon jelen legyenek az egyetem szenátusának döntésein. Bogdan Buta, a Mûszaki Egyetem diákszövetségének hétfôi sajtótájékoztatóján kijelentette, több mint ezer diákot várnak a keddi tüntetésre. "A diákok ismételt felkérésére a diákszövetség tiltakozó akciót szervez, hogy felhívja a figyelmet az egyetemisták égetô problémáira. Ezeket több alkalommal elôadtuk az egyetem vezetôségének, de nem oldották meg ôket" – mondta Buta. "Nem tartjuk indokoltnak a tandíjemelést, mivel az oktatás szintje nem emelkedett. A tandíj 800 és 1.200 lej közötti összegekkel nôtt. Az elmúlt tanévig 2.200 lej volt a tandíj egy évre az egyetem legtöbb fakultásán, illetve 2.800 az építészeten. Most megemelték 3.000, illetve 4.000 lejre" – magyarázta a diákszövetség elnöke. A diákok ugyanakkor a bentlakások állapotának javítását, illetve a helyek számának növelését kérik és a költségvetés elosztását a karok között. Ezenkívül azt is kérik, hogy a téli vakáció idején ne kelljen fizetni a bentlakás költségeit, számolják fel a jegynövelésért letett vizsga díját, illetve a vakáció idejére is részesüljenek ösztöndíjban. Bogdan Buta kijelentette, ha követeléseiknek nem tesznek eleget, a diákszövetség újabb tiltakozó akciót szervez, majd sztrájkba lépnek. "Nem megyünk be az elôadásokra, amíg meg nem oldják ezeket a problémákat" – mondta Buta.
Jövô évben 70 úszómedence építését kezdik meg
Borbély László fejlesztési és középítkezési miniszter szombaton Temesváron kijelentette, jövô évben megkezdik 70 úszómedence építését az országban, a projekt értéke 120 millió euró. "120 millió eurós beruházásról van szó, amelyet a költségvetésbôl biztosítunk. Tíz nagy medencét építünk bármilyen verseny megszervezésére, ezer férôhellyel a közönség számára, 20 kisebb medencét szintén versenyekre, 400 férôhellyel a közönség számára, illetve 40 kisebb medencét szabadidôtöltésre" – mondta Borbély László. A miniszter szerint még nem dôlt el, hogy melyik városba milyen fajta medencét építenek. "Az elkövetkezô idôszakban fogjuk eldönteni, hogy a különbözô városokba mekkora medencét építünk. A típustervekkel nemsokára elkészülünk" – jelentette ki Borbély. A fejlesztési miniszter szombaton részt vett Temesváron a nyugati V. régióra vonatkozó regionális operatív program elindításán.
Traian Basescu pénteken kijelentette, szándékában áll létrehozni egy államelnöki bizottságot, amely 8-9 hónap, egy év alatt kidolgozna egy stratégiát a népességcsökkenés megállítására. Az államelnök szerint az 1990 és 2005 közötti idôszakban visszaesett születésszám miatt 2050-ben Romániának csupán 16.500.000 lakosa lesz. Ezen a helyzeten már nem lehet változtatni, a fontos az, hogy mi fog történni ez idôszak után, állította az államfô. Kifejtette, ki kell dolgozni egy stratégiát, amely elôsegítené a demográfiai növekedést 2050 után. Ennek érdekében szándékában áll létrehozni egy államelnöki bizottságot.
Az idén Szabó Magda írónôt tüntették ki Tôkés-díjjal a magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként – írta hétfôi számában a Kelet-Magyarország. A kisvárdai Tôkés László Alapítvány díját ezúttal 15. alkalommal adták ki az észak-szabolcsi városban – számolt be a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei napilap az elismerésrôl. A Tôkés László királyhágó- melléki református püspök nevét viselô alapítvány a rendszerváltáskor alapította a díjat, hogy elismerje "a nemzet megmaradásáért legtöbbet tett politikusok, tudósok, mûvészek, írók, költôk, közéleti és egyházi személyiségek" tevékenységét. Az eddigi díjazottak között van Gelu Peteanu román költô, Ágoston András és Duray Miklós határon túli magyar politikus, Sára Sándor filmrendezô, Szörényi Levente zeneszerzô, Kallós Zoltán és Benkô Samu erdélyi tudós, Tempfli József, romániai katolikus püspök, Nemeskürty István történész és Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke is.
Három hónap alatt – július elejétôl – mintegy 6 százalékot vesztett értékébôl a lej az euróval szemben és ez idô alatt bekövetkezett árfolyamromlása évek óta a legnagyobb – hívják fel a figyelmet pénzügyi elemzôk, akik szerint ezt a romániai infláció felgyorsulása és az ország folyó fizetési mérlegének növekvô hiánya okozza. Az év elsô hét hónapjára az már elérte a 9 milliárd eurót. Az ország költségvetési hiánya rekordnagyságúra nôtt a múlt hónap, azaz szeptember végére, nem véletlen, hogy az IMF figyelmeztette Romániát: egyre sérülékenyebbnek tûnik a globális gazdasági lassulás közepette. A lej a feltörekvô országok devizái iránti növekvô bizonytalanságban egyre sebezhetôbb. Mindeközben a központi bank legutóbb nem nyúlt az alapkamathoz, a múlt héten is 7 százalékon hagyta. Az infláció ütemének további emelkedésére lehet számítani Romániában: elsôsorban a nyári aszályos idôszak okozta élelmiszerár-emelkedések miatt.
Bezáratták a halálba segítô központot
A hatóságok bezáratták a Svájc zürichi kantonjában fekvô Sta:fa településen mûködô, öngyilkosjelölteket segítô Dignitas központot, miután a szervezet székháza elôtti járdán sorakozó koporsók látványa ellen több helybéli tiltakozott. A Dignitas nevû szervezet az elmúlt napokban több személynek is segítséget nyújtott méreggel végrehajtott öngyilkosságához, annak ellenére, hogy a hatóságok már a múlt héten megtiltották számára ezt a tevékenységet. A Dignitas megfellebbezte az akkori döntést. Svájcban a büntetô törvénykönyv egyik cikkének alapján, amely bizonyos feltételek esetén engedélyezi a halálba segítést, két társadalmi szervezet – az Exit és a Dignitas – is folytat ilyen tevékenységet. 2005-ben 354 személy nyelte le az e társaságok képviselôi által – orvosi felírás alapján – rendelkezésükre bocsátott halálos méregadagot, közülük 138 a Dignitas (Méltóság) segítségével szabadult meg szenvedéseitôl és az élettôl. 2006-ban a Dignitas, amely nem svájci lakosok számára is kész segítséget nyújtani az öngyilkossághoz, 195 esetben tette ezt. A múlt héten többek között a rákbetegségben szenvedô 67 éves Maia Simon francia színésznô választotta a halálnak ezt a módját a Dignitas révén. A színésznô halála elôtt levelet írt Nicolas Sarkozy francia elnöknek, és ebben az eutanázia – a "kegyes halál" vagy halálba segítés – törvényesítését kérte tôle.
A felröppent, nem hivatalos forrásokból származó hírekkel ellentétben, melyek a Wizz Air fapados légitársaság Romániából való kivonulásával kapcsolatosak, a társaság kommunikációs osztályának vezetôje, Daniel Amzar lapunknak elmondta, a Wizz Airnek nincsenek ilyen szándékai, hiszen a romániai vállalkozása az egyik legjövedelmezôbb Európában. Ellenkezôleg, bôvíteni szeretnék szolgáltatásaikat, és tegnaptól kezdôdôen újabb járatot indítottak Bukarest–Liverpool (Anglia) között. A szóban forgó járatot heti három alkalommal mûködtetik – tette hozzá.
Marosvásárhelyen vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház Hanoch Levin Jákobi és Lájdentál címû darabjával. Az elôadásra október 8-án 19 órától kerül sor a Nemzeti Színház nagytermében. A darabot Borgula András fordította, szereplôk: Bíró József, Bogdán Zsolt és Panek Kati, rendezô Elie Malka. Az elôadás létrejöttét a magyarországi Oktatási és Kultúrminisztérium támogatta.
Újabb fotókiállítás a Várgalériában
Október 2-tôl látogatható a Marosvásárhelyi Fotóklubnak a borfesztivál alkalmából bemutatott kiállítása. Láthatók szôlô és bor témájú képek, valamint felvételek az elôzô borfesztiválokról.
Ünnepi találkozó Harasztkeréken
A szülôfalu szeretetének jegyében tisztelettel és nosztalgiával meghívják a harasztkerekieket és az onnan a világ bármely tájára elszármazottakat az október 7-én tartandó ünnepi találkozóra. Ugyanekkor parlamenti képviselôk és szenátorok, megyei elöljárók jelenlétében 12.30 órától kerül sor a Harasztkeréket Nyárádszentbenedekkel összekötô 3,5 kilométeres, kormányalapokból felújított községi út avatójára. Ez alkalomból ünnepi mûsort mutatnak be, este szüreti bál lesz.
Ezen a héten közúti munkálatok miatt Marosvásárhelyen teljesen vagy részlegesen zárva lesz az 1989. December 22. utca (az Unic útkeresztezôdéstôl a Marosszentgyörgy határáig kivezetô szakaszon), a Pandúrok sugárút (a Segesvári úti letérôhöz közeli szakasz), a Segesvári út Legelô és Bodoni utcák közötti szakasza, a Kinizsi Pál, Székely Vértanúk, G. Enescu, Mûvészet utcák, a Iuliu Maniu utcának a Levendula és Hadsereg tér közötti szakasza valamint a Borsos Tamás utca református temetô melletti része – tudtuk meg Bakos Levente alpolgármestertôl.
A marosvásárhelyi Aquaserv vízszolgáltató értesíti a fogyasztókat, hogy vízbevezetési munkálatok miatt Dicsôszentmárton egyes lakónegyedeiben 7-17 óra között szünetel a vízszolgáltatás a következô program szerint: ma, október 2-án az 1918. December 1. lakónegyedben, a 46B, 46P és 46V tömbházakban, holnap, október 3-án a Zorilor negyedben és Zorilor utcában, csütörtökön, október 4-én az 1918. December 1. lakónegyedben. Felhívják a fogyasztók figyelmét, hogy a vezetékek üzembe helyezése után a víz lerakódásokat tartalmaz és elszínezôdhet, de háztartási célokra megfelelô.
A marosvásárhelyi Sirius Kosárlabdaklub válogatást szervez 8-13 éves, kosárlabdázni vágyó lányok számára. A válogatóra a megyeszékhelyi Gheorghe Marinescu középiskola, azaz a volt egészségügyi líceum tornatermében kerül sor, a következô program szerint: október 2-án és 3-án este 7 órától a 8-9 éves lányok számára, október 4-én a 12-13 éves lányok számára, ez utóbbi esetben feltétel a legkevesebb 165 cm-es magasság. Október 5-én a 10-11 éveseket várják, ebben a korcsoportban a legalább 150 cm magas lányok jelentkezhetnek. Tájékoztatást a 0745-949-132-es telefonszámon nyújtanak.
Az elmúlt hét végén hat súlyos autóbaleset történt a megyében, az áldozatok mindenik esetben kórházi ápolásra szorultak. Szeptember 28-án Marosvásárhelyen, a Petôfi téren egy Daewoo Nubira vezetôje, miközben a parkoló jármûbôl kiszállt, egy kerékpárost sebesített meg súlyosan. A 42 éves kerékpáros szabályosan közlekedett, a balesetet a jármû vezetôjének figyelmetlensége okozta. Három órával késôbb Szászrégenben egy Dacia ütközött egy Honda motorbiciklivel, ugyanaznap pedig Görgényszentimrén, a Köztársaság utcában egy autóvezetô gyalogost gázolt el. A 7 éves tanulólány tiltott helyen próbált átkelni az úttesten figyelmetlenül. Ugyancsak 28-án Szászkézden egy bukaresti gépkocsivezetô szintén gyalogost gázolt el, aki súlyos sérülésekkel került a sürgôsségire. Szeptember 30-án Marosvásárhelyen az 1918. December 1. úton szintén gyalogost ütött el a 23 éves C. J. S., mégpedig a gyalogátjárón.
Szászrégenben, a December 1. úti egyik bárhelyiségben a bárosnô tetten ért egy férfit, aki a bárpult mögé lopózva éppen az aznapi bevételt próbálta elemelni. A rendôrség a 37 éves M. M. ellen lopási kísérlet miatt indított vizsgálatot.
Megpróbálta megfojtani a taxist
A nyárádszeredai rendôrséget azzal riasztották szombat éjjel, hogy egy 21 éves taxisofôrt az utas megpróbált egy kábeldarabbal megfojtani. A taxis szerint a Marosvásárhely–Nyárádmagyarós közötti úton vitába keveredett az utassal a fuvar árát illetôen, ekkor az utas elôször megfenyegette, majd megpróbálta megfojtani, ám a gépkocsivezetônek sikerült elmenekülnie. A rendôrség a gyanúsítottat – aki egy mocsaras területen próbált kereket oldani – elfogta, az ügyet a megyei törvényszék melletti ügyészség vizsgálja.
ELADÓ 1989-es évjáratú Peugeot 309-es személygépkocsi. Tel. 0740-892-353. (32723)
VESZEK antik bútorokat, festményeket, órákat, ezüstöt, babákat, perzsaszônyeget, szobrokat, csillárt, porcelánt, mindenféle antik tárgyat. Tel. 230-947, 0744-159-190. (30700)
PROMÓCIÓ a NIKI PARK üzletben szeptember 4. és október 30. között. Új olasz matracok részletre is. December 22. út 113. (31580)
KUKORICÁT, búzát, árpát vásárolok. Tel. 0722-404-679, 0265/215-521. (32509)
ELADÓK tévék, hûtôk, fagyasztók, automata mosógépek német importból, garanciával. Tel. 269-301. (32277)
FESTMÉNYEKET, antik bútort és mindenféle antik tárgyat vásárolunk magas áron. Republicii 6. szám. Tel. 256-723, 0365/425-415, 0744-519-577. (30982)
ELADÓ 1 db csôsatu (tábori), oxigénpalack, Daciára csomagtartó, páva (galambok), bontásból ólomhulladék. Tel. 219-380. (32681)
BÚZÁT vásárolunk. Tel. 0722-356-303, 0722- 396-107. (2301657)
ELADÓ gyermekkocsi sportrésszel, ernyôs gyermekbicikli, 12 személyes asztal és kétajtós szekrény. Tel. 0740-358-998. (32555)
KÜLÖNLEGES ajánlat! Eladó 2004-es kiadású, kobaltszínû, tetôablakos Matiz kifogástalan állapotban, 71.000 km-ben, beépített rádió–CD, MP3, 4 hangfallal, ködlámpával, központi zárral, riasztófelszereléssel. Alkudható ára: 3.870 euró. Tel. 0742-103-067. (32730)
ELADÓ kertes ház Szentháromságon. Tel. 0743-083-157. (32382)
ELADÓ 2 szobás, I. osztályú, rendezett tömbházlakás a November 7 negyedben. Tel. 0745-678-413. (32045)
ELADÓ kertes ház Szentháromságon. Tel. 0748-755-464. (32468)
ELADÓ 3 szobás lakrész tömbház alatti garázzsal a Transilvania utcában (Tudor negyed). Ára: 80.000 euró. Tel. 0745-131-648, 0744-775-958, 16-22 óra között. (32615)
ELADÓ magánház. Tel. 219-380. 832681)
ELADÓ földszinti, I. osztályú, 3 szobás tömbházlakás a régi Tudorban. Eladó szekrény és ifjúsági bútor. Tel. 241-463, 0744-912-755. (32680)
ALBÉRLETBE felveszek egy diáklányt. Eladó rézkazán és gyalupad. Tel. 262-745. (32710)
ELADOM vagy elcserélem Unirii negyed környéki 2 szobás, két fürdôszobás, garázzsal, mellékhelyiségekkel rendelkezô házamat garzonnal vagy 2 szobás tömbházlakással. Ára alkudható. Tel. 0744-562-788. (32674)
ELADÓ 72 ár földterület Marosvásárhelyen, a Szabadi úton. Eladó 3 szobás tömbházlakás nagy konyhával, hôközponttal stb. Marosvásárhelyen, a Kövesdombon, a Magurei utcában. Tel. 0740-455-267. (32276)
ELADÓ 3 szoba-összkomfort + garzon + 40 m2 üzlet