|
LIX. évfolyam 273. (16755.) sz. |
2007. november 22., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Választási fórumot tartott kedden délután a Magyar Polgári Szövetség. Ezen sok szó esett az autonómiáról, amelyet – így igaz – Tôkés László és az ôt támogató szervezetek évek óta következetesen követelnek. A téma kapcsán támadták vagy gúnyolták az RMDSZ-t, amelynek ugyan szerepel a programjában, de "semmit sem tett érte". Hasonló túlzásba esett Orbán Viktor is, aki szerint amit ô tesz, nem beavatkozás az erdélyi magyarság életébe, hanem "segítség, kiállás, mankó, sorsközösség". Szó szerint hazugnak nevezte a magyarok érdekvédelmi szervezetét. Ezzel szemben "a Kárpát-medencei magyarok vezércsillagának" kiáltotta ki a független jelöltet. Szerinte az RMDSZ "hétfôn igent, kedden nemet mond az autonómiára, (…) s ha "túl van a választásokon, akkor biztos nemet" mond ismét. Fellengzôsen sorolta: az autonómia "kell a lelkünknek, kell a kultúrának, kell a gazdaságnak", (…) "az autonómia fontos nemzeti cél"… Sok mindent mondott, hangzatos, "lelkünknek" szóló szavakat, de a tényleges megoldásról, alternatíváról nagyvonalúan elfeledkezett.
Ennél is groteszkebbül hangzottak Szász Jenô szavai, aki "tudományos magyarázatokba fogott arról, hogy a "tektonikai felmérések" szerint évente mennyivel zsugorodik Magyarország területe, s azzal hasonlította össze, hogy "mennyit zsugorodtak a magyar remények". Bocskai Istvánt idézte, aki egyetértésre biztatta annak idején a magyarokat. Szász Jenô szerint viszont hiába mondaná ezt ô, "az Új honfoglalás jelszóval kampányoló RMDSZ-csúcsvezetés a belügyekbe való beavatkozással vádolná meg".
Tôkés László szerint az RMDSZ vasárnapi kiáltványának "véres a nyaka", arra azonban nem reagált, hogy a Szász Jenô fejtegetése is több sebbôl vérzett. Ugyanis, az autonómián lovagolva, arról sem Marosvásárhelyen, sem máshol nem beszél Szász Jenô, sem Tôkés László, de még Orbán Viktor sem, hogy az udvarhelyi bíró kebelbarátja, Traian Basescu – leereszkedô vállveregetés és széles vigyor kíséretében, pálinkázás közben – kijelentette: pontosan annyi autonómia jár a Székelyföldnek, mint Craiovának. Érdekes, ezt a "bizonyítványt" rendre elfelejtik megmagyarázni RMDSZ-ellenes hevületükben. A közvéleménynek azonban nem annyira rövid a memóriája, mint gondolnák. Nem lehet meggondolatlanul, érzelmi alapon szavazni. 2007 Európájában nem lehet egyetlen embert kikiáltani a magyarok "vezércsillagának". De második Márton Áronnak sem, ami még a "vezércsillagnál" is erôsebb túlzás. Nem szólva az "Egy oroszlán több, mint két nyúl" kliprôl… Az ilyenszerû nagyotmondásokból és pátoszból a kevesebb több lett volna. És talán igazabb!
Ötven fogyatékos személynek ad otthont az a központ, amelyet tegnap Marosvécsen avattak fel a helyi és megyei hivatalosságok jelenlétében. Mivel a vécsi kastélyt visszakapta a Kemény család, a gondozottak egy részét átköltöztették a Phare és a megyei tanács támogatásával létesített korszerû épületbe.
– A háromszáz gondozottból ötvenet már három hete áthoztunk az új épületbe, a számukra ismert személyzettel együtt, kétszázötven betegnek pedig norvég és svájci pályázatok nyomán már építettünk kisebb, európai uniós követelményeknek megfelelô pavilonokat – tájékoztatott dr. Pokorny László, a marosvécsi rehabilitációs központ igazgatója. A kastély tulajdonosaival, a Kemény család leszármazottaival megegyezést írtak alá, amelynek értelmében nem veszik birtokba az épületet, amíg mindenik gondozott számára nem sikerül helyet találni. Az új, korszerûen felszerelt központ megvalósításához szükséges 570 ezer euró kilencven százaléka Phare-alapokból származik, tíz százalék pedig a megyei tanács hozzájárulása. A központhoz vezetô út rendbetételére, a vezetékek beszerelésére szintén a megyei önkormányzat utalt ki 262.620 lejt.
A gondozottakat tizenhét hálószobában szállásolták el, mindenik helyiséghez saját mosdó tartozik, emellett korszerûen felszerelt kezelôszobák, különbözô foglalkozásokhoz szükséges termek teszik kellemesebbé az ott élôk mindennapjait. A 6900 négyzetméternyi területet a marosvécsi önkormányzat negyvenkilenc évre bérmentesen használatba adta a megyei tanácsnak, ebbôl 1081 négyzetmétert foglal el a tegnap felavatott központ, azonban a felület többi része sem marad kihasználatlanul. Az intézet vezetôsége máris tervez, már elkészült egy épület elôtanulmánya, amelyben többek között a fitneszterem, fedett uszoda, szauna, fodrászszalon és fogászati rendelô nyújtotta szolgáltatásokat vehetik majd igénybe a gondozottak.
Az átadáson jelen lévô Silviu Didilescu, a fogyatékosokért felelôs országos ügynökség igazgatója elmondta, Maros megye az egyedüli az országban, ahol öt, a fogyatékos személyeket megcélzó projektet léptettek életbe, a marosvécsi központ létrehozása ezek egyike. – Ezekben az intézményekben sokáig rossz állapotok uralkodtak, gyakran egy száz személy befogadására képes épületbe kétszáz-háromszáz beteget zsúfoltak be. A román kormány által 2006-ban kiutalt pénzalapokból az országban létezô százötven, fogyatékosokat befogadó központ közül ötvenet korszerûsítettek – hangsúlyozta Didilescu.
Ördög Ferenc, Marosvécs polgármestere kiemelte, a rehabilitációs központban dolgozó 280-300 fôs személyzet nyolcvan százalékát a község lakói teszik ki, így ha a kastélyból ki is kell költözni, ezek a személyek nem maradnak munka nélkül.
A Marosvásárhelyen elfogadott Kiáltványban foglalt célkitûzéseink eléréséhez az Alkotmány és a törvényes keret módosítására is szükség lesz. Éppen ez a politikusok és a pártok feladata: a Konzervatív Párt elnöke és mindazok, akik most az RMDSZ-t támadják, valószínûleg ezt nem értik – mondta Markó Béla szövetségi elnök szerdán, bukaresti sajtótájékoztatóján.
– Az RMDSZ elnöke a személyét és a szövetséget az elmúlt napokban, a Kiáltvány kapcsán ért bírálatokra reagált, hozzátéve: mindez nemhogy tökéletesen törvényes és nem alkotmányba ütközô, de épp ez a dolga a politikusoknak.
A szövetségi elnök hangsúlyozta, a dokumentum azért jelentôs, mert nem egy politikai alakulat, hanem az egész erdélyi magyar közösség fogadta el az Erdélyi fórumon jelen lévô majdnem ezer település mintegy négyezer képviselôje révén. A dokumentum tartalmazza a romániai magyarság legfontosabb, az önrendelkezéshez kapcsolódó célkitûzéseit: a területi autonómiát, a korlátozás nélküli anyanyelvû oktatást, az önálló állami magyar egyetem visszaállítását és a kisebbségi nyelvek helyi vagy regionális szintû hivatalos nyelvként való elismertetését. Markó Béla ugyanakkor felhívta a figyelmet, a Kiáltvány nemcsak a nemzeti identitásra vonatkozó, hanem a társadalmi reform szükségességét szorgalmazó pontokat is tartalmaz, mint például az a célkitûzés, hogy meg kell szüntetni Erdély hátrányos helyzetét.
Kifejtette, az RMDSZ kampánykörútja jó alkalom volt arra is, hogy felleltározzák a magyarlakta települések gondjait. A tapsztalatok egyértelmûen azt mutatják, hogy bár a szövetség jelentôs eredményeket ért el az infrastrukturális beruházások terén, Erdély lemaradása továbbra is égetô problémát jelent: "Mindenütt azt kérték tôlünk, hogy folytassuk Erdély fejlesztését, minden ott élô közösség javára." Hozzátette, a Kiáltványt az Európai Unió tagországainak nagykövetségeihez is eljuttatták.
– A kampány továbbra sem a programok, az ajánlatok versenyérôl szól – vélekedett a szövetségi elnök, aki arra figyelmeztetett: továbbra is igen hiányos a választópolgárok tájékoztatása, így azok nem tudják, milyen lehetôségek nyílnak az uniós tagság megszerzése nyomán. "A választók nem értik, mi forog kockán, nem tudják, mennyire fontos a szavazatuk"– mondta. Ugyanakkor leszögezte: rendkívül szerencsétlen döntés volt "rászervezni" a népszavazást az európai parlamenti választásokra, ez ugyanis mindkét kérdés jelentôségét csökkenti, és félrevezeti a választópolgárokat. Véleménye szerint az államfô, ha tudni akarta a polgárok álláspontját, más idôpontban is megszervezhette volna a referendumot. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ számára "elfogadható" a kormány törvénytervezete, ezáltal ugyanis alig csorbul a magyar képviselet, míg a Basescu-féle kétfordulós egyéni választókerületes szavazás bevezetése azt jelentené, hogy a magyar közösség csak egy "szóvivôt" küldhetne a parlamentbe.
A szövetségi elnök alacsony választási részvételt vetített elô. Az összevonás szerinte nem kedvezett a szavazókedvnek, nem járulnak többen az urnákhoz, mintha külön-kölön szervezték volna meg, mi több, ellenkezô hatása is lehet. Meglátása szerint ugyanakkor a magyar közösséget kellôképpen sikerült mozgósítani ahhoz, hogy nagy számban vegyenek részt a választásokon.
Újságírói kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ 5% körüli eredményre számít a november 25-i választásokon, Frunda György, az RMDSZ listavezetôje pedig toronymagasan vezet a népszerûség tekintetében. A magyar független jelölt igen távol áll a bejutáshoz szükséges három százaléktól: az adatok szerint megközelítôleg egy százalékot kaphat vasárnap – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Gyakorlati bemutatóval folytatódott tegnap délelôtt az alvás közben fellépô légzési zavarok diagnosztizálásáról és kezelésérôl szervezett szomnológiai tanfolyam. A résztvevôk, orr-fül-gégész, tüdôgyógyász, ideggyógyász, aneszteziológus… szakorvosok, családorvosok, alorvosok a Continental Szálló termében négy mûtétet követhettek a képernyôn. Az operációkat, amelyeknek célja az alvás közben fellépô különbözô súlyosságú, légzészavarral járó horkolás megszüntetése volt, a Galenus Orvosi Központban dr. Neagos Adriana orr-fül- gégész fôorvos végezte az ulmi dr. Wolfgang Pirsig professzor (a német szomnológiai iskola megteremtôjének) az irányításával.
Neagos doktornô az operációk közötti szünetben tartott sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a szeptoplasztikai beavatkozás során az orrsövényferdülést korrigálták az orrjárat-rehabilitáció érdekében, a másik mûtéten pedig egy duzzadt mandulát operált ki, s a lágyszájpadot megerôsítve tette könnyebbé a légzést.
Bár a mindennapi életben egyszerû kellemetlenségként tartják számon, ami azok számára zavaró leginkább, akik a horkoló személlyel osztják meg a szobájukat vagy az ágyukat, az átmeneti légzésmegállással (apnoe) és csökkent légzéssel járó horkolás életveszélyes lehet. Az ok a felsô légutak elzáródása, ami a szervezet oxigénellátásának csökkenéséhez vezet, s infarktust, agyischemiát és más súlyos következményeket okozhat. Kutatására, diagnosztizálására és gyógyítására az orvostudománynak egy külön alágaként jött létre a szomnológia, ami az alvás közben fellépô légzészavarokkal foglalkozik. Az alvás- és álomkutatásnak sokéves hagyománya van Marosvásárhelyen, hisz megyeközpontunkban már a ’70-es években európai szomnológiai kongresszust tartottak – tájékoztatott dr. Mülhfay György egyetemi adjunktus, a tanfolyam vezetôje. Világviszonylatban a ’80-as, ’90-es években indult be a kutatás, s jöttek létre azok a szaklaboratóriumok, amelyek a betegek megfigyelése alapján kiszûrik a banális zavarokat és a súlyos formákat (amelyek az esetek 5 százalékát képezik). A poliszomnológiai vizsgálat során következtetni lehet az álom különbözô szintjeire, a légzôszervek, az agy és a szív mûködésére, és pontosan ki lehet mutatni a légzésben bekövetkezett szüneteket. Azok a személyek, akik nem jutnak elég levegôhöz alvás közben, s így nem nyugodt, pihentetô az álmuk, esetleg rémálmaik vannak, fáradtan kelnek, s napközben idônként elbóbiskolnak, ami autóvezetés vagy más tevékenységek közben kellemetlen következményekkel járhat. Az alvászavarnak ezt a formáját tehát kezelni kell, s mivel a légutakról van szó elsôsorban, a feladat az orr-fül-gégész szakorvosokra hárul. A Galenus Orvosi Központban két éve mûködik a szomnológia szaklaboratórium. A diagnózis alapján megszabott kezelésnek különbözô módozatai vannak, de bizonyos esetekben a mûtétet javasolják. Míg az elmúlt évben szervezett kurzus célja az elméleti ismeretek megalapozása volt, az idén a gyakorlati lehetôségekre helyezték a hangsúlyt a mûtétek on-line bemutatásával – tette hozzá Mülhfay adjunktus.
A továbbiakban is számítanak a családorvosok támogatására – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Neagos doktornô, aki köszönetet mondott segítôtársainak és a rendezvényt támogató intézményeknek (az Orvosi és a Fogorvosi Kamara megyei szervezetei, a Romániai Tüdôgyógyászati Társaság Szomnológiai Tagozata, a MOGYE és a Galenus központ).
Személyi iratokat hamisító, embercsempészettel foglalkozó, jól szervezett bûnbandára csapott le a Legfelsôbb Bíróság és Semmítôszék mellett mûködô, a szervezett bûnözést és terrorizmust kivizsgáló igazgatóság marosvásárhelyi egysége valamint a bûnüldözési és terrorizmus elleni csoport. A bûnözôk hálózatának egyik marosvásárhelyi tagja hamis személyazonossági igazolványokat, gépkocsivezetôi jogosítványokat és útleveleket gyártott, amelyeket Moldva köztársaságbeli személyeknek adtak el. Az eredetiektôl alig különbözô hamisítványokat saját lakásán korszerû számítástechnikai gépekkel, több mint száz bélyegzô felhasználásával állította elô – jelentette be tegnap Camelia Târlea fôügyész és Oltean Emilian, a bûnüldözési és terrorizmus elleni csoport vezetôje.
A bûnözôket körülbelül fél éve figyelték. A csoport tagjai több színtéren dolgoztak. Páran közülük Moldva Köztársaságban olyan személyeket akasztottak horogra, akik az Európai Unió nyugati országaiba akartak utazni és ott letelepedni. Mint ismeretes, Románia uniós taggá válása után a moldvaiak vízummal jöhetnek Romániába, és vízum szükséges minden más uniós országba is. Miután a moldvaiak november 8-án és 9- én törvényesen, román vízummal átlépték a moldvai–román határt, kísérôk vették át ôket, akik kapcsolatba hozták a marosvásárhelyi hamisítóval vagy hamisítókkal. Ezek lefotózták ôket, majd nekiláttak a személyi igazolványok elôállításának. A bûnüldözési vezetô elmondta, hogy a "kliensek" fotója mellé más neveket, romániai lakcímet, személyi kódszámot illesztettek, egyszóval román állampolgárokká változtatták ôket. A személyazonossági kártyák megtévesztésig hasonlítottak az eredetiekhez, csupán komoly ellenôrzés derített fényt arra, hogy néhány biztonsági elem nem sikerült tökéletesre. A személyi kártya mellé hamisított hajtási engedélyeket is kiállítottak nekik.
A bûnbanda két tagja a házilag gyártott személyi iratok birtokában a román–magyar határon, a Szatmár megyei Csanálosnál próbált átcsempészni hat moldvait – négy nôt és két férfit – , akik Olaszországba szerettek volna utazni. A bûnüldözô szervek követték ôket és a határátkelônél feltartóztatták a két romániai rendszámú személyautót. Mivel az embercsempészek kioktatták a moldvaiakat, hogy ne szólaljanak meg, mert a hangsúlyból rögtön rájönnek, hogy nem romániai személyekrôl van szó, rögtön gyanússá váltak. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a csoport valószínûleg összejátszott a határôrséggel és vámosokkal, mert ôk nem tartóztatták fel a gépkocsikat.
A moldvaiak fejenként 4000 eurót pengettek le azért, hogy Olaszországba juttassák ôket.
A moldvai állampolgárokat elfogták, hamisított személyi iratok használatáért és tiltott határátkelésért vád alá helyezték ôket. A marosvásárhelyi hamisítót azonosították, lefoglalták a lakásán talált számítógépet, nyomtatót, a bélyegzôket, a nála talált fotókat, külföldi személyi iratokat és a szervezet más tagjaival együtt le is letartóztatták. A bûnüldözô szervek kérték fogvatartásukat, azonban a bíróság szabadlábon történô kivizsgálást rendelt el. A felhozott vád: bûnözô csoport létehozása – amiért 5-tôl 20 évig terjedô börtönbüntetés jár –, embercsempészet, hivatalos okmányok hamisítása.
A Népújság kérdésére, hogy a hamisítók valós személyek adatait nyomtatták-e a moldvaiak fényképe mellé, vagy fiktív személyekét, elmondták, hogy egyelôre errôl nem nyilatkoznak, lévén, hogy a kivizsgálás folyamatban van. Azt viszont közölték, hogy a szóban forgó hat moldvainak nem volt belépési tilalma sem Romániába, sem az unió többi országába, mégis, a könnyebb ügyintézés reményében megérte nekik vállalni a 4000 eurós kiadást és az óriási kockázatot.
Az omnibusz régi lófogatú társaskocsi volt, fôleg a városi közlekedésben alkalmazták. "Az életet már megjártam, / többnyire csak gyalog jártam, / gyalog bizon'… / legfölebb ha omnibuszon" – írta Epilogusában Arany János. A közismert operettkuplé szerint pedig "éjjel az omnibusz tetején, emlékszel, kicsikém, de csuda volt." Honnan ered az omnibusz szó? Hangzása rögtön megmutatja, hogy a latin nyelvbôl: az omnibus azt jelenti: mindenkinek. Vagyis az omnibusz a magánfogatokkal ellentétben olyan lovas jármû volt, amely viteldíj fejében mindenkinek rendelkezésére állt. Amikor aztán megjelentek a gépjármûvek, amelyekhez nem volt szükség vontatásra, hanem beépített motor (gôz- vagy benzinmotor) hozta mozgásba ôket, ezeket csakhamar elnevezték önjáró, vagyis auto-mobil kocsiknak. Az automobil omnibusz – azaz a "mindenki számára üzemelô önjáró kocsi" – összevonásából született természetesen az autóbusz szó. Az már a 20. század fejleménye, hogy a nyelv – és nem csak a magyar – takarékosságra törekedvén "lekoptatta" az összetett szó elôtagját, így pôrén megmaradt a busz mint fônév (amely grammatikailag-alaktanilag tekintve ugyebár nem több egy ragnál!), hogy aztán számos szóösszetételben újra megtermékenyítse a nyelvet. Így alakult ki aztán a mikrobusz, a trolibusz, a vízibusz, a légibusz ("airbus"). De persze ma már azon sem lepôdünk meg, ha valaki – bôségesen ráérô ideje vagy szûkös forrásai lévén – lábbusszal megy a város túlfelébe. (Tartalmilag hasonló fejlemény a kétnyelvû Erdélyben a "pözsóval" való közlekedés. Ha valaki nem ismerné: a pözsó a gyalog jelentésû román pe jos tájnyelvi-hanyag "pa jos" változatából párolódott le.)
Vásárhelyen a busz és a taxi összebonyolódásának már tekintélyes múltja van; talán sokan emlékeznek még rá, hogy pár évvel ezelôtt valóságos csaták dúltak a közszállításban minél átfogóbb üzletre, akár monopóliumra áhítozó, nagy autóbuszokat mûködtetô állami vállalat és a minibuszokat üzemeltetô "maxitaxis" cégek között. A maxitaxi az ún. iránytaxinak megfelelô szolgáltatástípus. Az iránytaxik leginkább a "fejlôdô országokra" jellemzôek. Országonként más és más néven futnak ("bozóttaxi": Nyugat- és Közép-Afrika, dala-dala: Tanzánia, dolmus: Törökország, jeepney: Fülöp-szigetek, jitney: USA és Kanada, marsrutka: Bulgária és a Szovjetunió utódállamai, matatu: Kenya, sherut: Izrael, tap-tap taxi: Haiti).
Az iránytaxik egy másik csoportja meghatározatlan útvonalon közlekedik, a különbség az ilyen iránytaxi és a hagyományos taxi között, hogy a tömegközlekedési eszközökhöz hasonlóan megállnak útközben, hogy újabb utasokat vegyenek fel.
Maga a taxi szó a jármûre szerelt és a viteldíjat feltüntetô számlálógép (taxaméter) nevébôl származik. A taxaméter pedig a középlatin ’illeték’ + a görög ’mérték’ szóból ered.
Az Olaszországban élô románokkal szembeni mind ellenségesebb megnyilvánulások fényében az olasz államfô úgy foglalt állást, hogy komolyabb erôfeszítéseket kell tenni a bevándorlók integrálása érdekében.
Giorgio Napolitano óva intett a romákkal szembeni gyûlölködéstôl is. Fel kell lépni a bevándorlókkal szembeni mindennemû erôszak ellen – jelentette ki.
Nem szabad félni tôlük, éppen hogy segíteni kell a beilleszkedésüket, és lehetôvé kell tenni a románok számára, hogy olasz állampolgárságot szerezzenek – mondta az olasz államfô szerdai tömegtájékoztatási jelentések szerint.
Napolitano elnök felszólalt a bevándorló gyerekek jogainak a védelmében is. "Ugyanazokat a jogokat kell biztosítanunk a külföldi gyerekek számára, mint az olasz kiskorúaknak" – szögezte le. Kijelentésének elôzménye, hogy a közelmúltban Bologna külvárosában egy romák lakta szükségszálláson kitört tûzben életét vesztette egy négyéves gyerek.
A jobboldali populista Északi Liga bírálta az államfô szavait. A párt szerint "meg kell állítani a külföldiek invázióját", és a jövedelemmel és lakással nem rendelkezô külföldieknek nem szabad hosszabb idôre tartózkodási engedélyt kiállítani.
Az olasz kormány – közvetlenül azután, hogy Róma külvárosában brutálisan megöltek egy olasz asszonyt, s a gyilkossággal egy román állampolgárt gyanúsítottak meg – a hónap elején elfogadott egy rendeletet, amely megkönnyíti a nemkívánatos külföldiek kiutasítását az országból. Romano Prodi kormányfô kijelentette, hogy az intézkedés semmiképpen sem vezethet román állampolgárok tömeges kitoloncolásához.
Olaszországban jelenleg hozzávetôleg félmillió román él.
Az európai uniós egységes piac korszerûsítésére, illetve a lakosság ez általi nagyobb elônyökhöz juttatására jelentett be kezdeményezéscsomagot az Európai Bizottság keddi ülésén. Az EU brüsszeli végrehajtó testülete leszögezte, hogy az egységes uniós piacnak köszönhetôen "már sikerült versenyképes vállalkozásokat létrehozni, az árakat csökkenteni, a választékot növelni és a befektetôk számára vonzó Európát teremteni".
A mostani "lépések biztosítani fogják, hogy az egységes piac még inkább kihasználja a globalizáció elônyeit, a fogyasztók jogköre szélesedjen és a kisvállalkozások elôtt újabb lehetôségek nyíljanak. Emellett ösztönzik az innovációt és hozzájárulnak a magas színvonalú szociális és környezetvédelmi normák fenntartásához."
Az egységes piacra vonatkozóan elfogadott politikai intézkedéscsomagban szereplô legfontosabb kezdeményezések a következôk: segítségnyújtás a fogyasztóknak ahhoz, hogy szerzôdéses jogaikat gyakorolhassák és a határokon átnyúlóan is élhessenek jogorvoslattal; a fogyasztók és a kisvállalkozások részére nyújtott tájékoztatás minôségének javítása; a hiányosságok kiküszöbölése azokban az ágazatokban, amelyekben az egységes piac jobb teljesítményre lehetne képes; javaslat a kisvállalkozói törvényre; "kutatói útlevél" bevezetése; annak tisztázása, hogyan alkalmazhatók az EU-szabályok az általános érdekû szolgáltatásokra és szociális szolgáltatásokra; illetve a szociális szolgáltatások minôségének javítása EU-szerte.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso a brüsszeli közlemény szerint kijelentette: – Arra törekszünk, hogy a fogyasztók és a kisvállalkozók jogait bôvítsük az olyan kezdeményezések révén, mint a fogyasztói eredménytábla, a kisvállalkozói törvény és az egységes piaci segítségnyújtási szolgálat. Mindent meg fogunk tenni a szûk keresztmetszetek felszámolására azokon a területeken, ahol a fogyasztók még nem tudják teljes mértékben kihasználni az egységes piac elônyeit, ahogyan ezt a mobiltelefonok esetében a barangolási (roaming) szolgáltatások piacával tettük.
Évszázadok óta Olaszország egyik leglátogatottabb építménye a pisai Santa Maria Assute dóm mellett álló harangtorony. Az évente milliókat odavonzó különleges látvány oka egy építészeti mûhiba: gyenge talajra, rosszul alapozták, ezért 3,97 foknyira megdôlt és ferdén áll. Dôlésszöge mindeddig rekordot jelentett a világ ismert építményeinek sorában, ám most lekerült a csúcsról.
A Guinness Rekordok Könyve ellenôrei ez év szeptemberében méréssorozatot végeztek az északnyugat-németországi Suurhusen falucska templomának ferde tornyánál és megállapították, hogy az a pisainál jóval nagyobb mértékben, 5,07 foknyira megdôlten áll. Az errôl szóló Guinness-diplomát november 8-án nagy ünnepség keretében, s persze a tévékamerák elôtt adták át a falucska egyházközsége vezetôjének.
Suurhusen a Fríz-földön, az Északi-tenger partjához nagyon közeli mocsaras vidéken települt. A nagyobb városok közül Wilhelmshaven van hozzá a legközelebb. A kis, fôleg halászatból, nádtermesztésbôl és állattenyésztésbôl élô falucska templomát a 13. században, hozzá a tornyot 1450-ben, jóval a reformáció elôtt kezdték el építeni. Az ottani hûvös és nedves vidéken okosan, idôálló égetett vörös-téglából, vastag tölgyfagerendákra alapozva. Ám a zömök, a 11-szer 11 méteres alapú tornyával egybe épített, 25,7 méter magas, vörös téglás építmény súlyát a mocsaras talaj nem viselte el, ezért az elejénél fokozatosan kezdett süllyedni, balra dôlni. Aztán a már teherbíróbb altalajra nehezedés után a dôlés megállt, a plébánia mindmáig a kis templomban tartja az egyházi szertartásokat. Évente 15 ezer turista látogat ide, megcsodálni a ferde templomot. A Guinness-rekord hírére a jövôben a számuk megsokszorozódhat.
A korábbi rekorder pisaiak szerint Suurhusen nem veszélyes konkurencia. Az ô külön álló harangtornyukat, campaniléjüket ugyanis jóval korábban, 1174- ben, Bonanus mester tervei szerint kezdték el építeni. A karcsú, belül üres, kör keresztmetszetû, csôszerû, nyolcemeletes tornyuk 54,74 méter magas, 204 lépcsôn lehet feljutni a harang-dobig. Tudva, hogy a talaj gyenge, deszkalapokkal is erôsítették az alapozást, ám azok megkorhadtak, s a torony kezdett megdôlni. Olyannyira, hogy 1185- ban, a harmadik szint elérése után leállt az építés. Más építészek folytatták és 1350-ben már állt, ám egyre dôlt. Ezért a harangok számára épített legfelsô részt már két fokkal ellenirányba döntve építették és a feljáró oszlopsorait is e szerint, kissé ellendöntve állították fel, ezzel a kis "optikai csalással" mérsékelve a mûhiba látványát.
A dôltségnek köszönhetô viszont(és emeli az építmény presztizsét), hogy a nagy reneszánsz polihisztor, Galileo Galilei a ferdeséget kihasználva, állítólag e toronyból végezte gravitációs súly-leejtési kísérleteit.
Az ezredforduló táján azonban a dôlés már olyan mértékûvé vált, hogy a pisai torony látogatását megtiltották és megkezdték a visszadöntését. Egy 12 méter magas csörlôállványról indított kábelkötelekkel fogták körül az emeleteket, és a tornyot 2x150 tonnányi ellensúlyokkal húzták vissza, hidraulikák alkalmazásával. Közben folyamatosan speciális betont adagoltak a torony mellett ásott munkaaknákból az alapozása alá, erôsítésként. Ma már – erôsen korlátozott körülmények között – ismét látogatható.
Veszélybe sodorná a gazdaságot az 500 lejnél nagyobb országos minimálbér, jelentette ki szerdán Calin Popescu Tariceanu kormányfô, hozzátéve, ez negatív hatással lenne a gazdaság utóbbi években végbement fejlôdésére. "Én is szeretnék rövid idô alatt 500 eurós átlagbért, de a béremeléseket pénzügyileg meg kell alapozni" – mondta Tariceanu Bákóban tartott sajtótájékoztatóján.
Az öt szakszervezeti tömb vezetôi kedd délután azt kérték a kormányfôtôl, hogy sürgôsen találkozzanak, s tárgyalják újra a 2008-as minimálbér kérdését és a jövô évi költségvetést, nyilatkozta a Mediafaxnak Bogdan Hossu, az Alfa Kartell elnöke.
A szakszervezetisek december 5-én találkoznak a parlamenti pártok képviselôivel ugyanezen témák megtárgyalására, és aznap, amikor a parlamentben megkezdôdik a költségvetési tervezet megvitatása, a szakszervezetek vezetôi a parlament elôtt fognak tüntetni, mondta Bogdan Hossu.
Az öt szakszervezeti tömb hamarosan eldönti, milyen tiltakozó akciókhoz folyamodnak, tekintve, hogy nem értenek egyet a 2008-as évi költségvetéssel, illetve a kormány által javasolt minimálbér értékével.
A kérdés kapcsán Paul Pacuraru munkaügyi miniszter kijelentette: "a szakszervezetiseknek meg kell érteniük, hogy az 500 lejes ajánlat 28 százalékos bérnövekedést jelent 2007-hez viszonyítva, és fedi az inflációt. Az 550 lejes minimálbér nagyon rossz hatással lenne az inflációra. Hétfô délután újabb tárgyalássorozatba kezdünk a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Továbbra is fenntartjuk az 500 lejes ajánlatunkat".
Traian Basescu azon döntése, hogy megóvja az Alkotmánybíróságon az egyéni választókerületes szavazás törvényét, amelyért a kormány felelôsséget vállalt a parlamentben, sajnálatos és az államelnök azon kívánságát tükrözi, hogy "bársonydiktatúrát" vezessen be Romániában – jelentette ki tegnap Tariceanu kormányfô.
"Úgy vélem, egyre inkább körvonalazódik a következô: Basescu egyfajta autoriter rendszert akar bevezetni Romániában, amelyet a PD-n keresztül vezetne, mivel az általa javasolt szavazási rendszerrel relatív többséggel megszerezné az abszolút többséget Romániában. A Basescu által javasolt mechanizmus hatalmat ad egy kisebbség kezébe, hogy a többség érdekei ellen dönthessen" – mondta Tariceanu.
A kormányfô ismét megemlítette a Franciaországban néhány hónappal ezelôtt használt választási rendszert, amikor Sarkozy pártja relatív többséggel elnyerte a parlamenti mandátumok több mint 60 százalékát, ami oda vezetett, hogy egy nagyon gyenge ellenzék jött létre.
"Sarkozy, akinek sokkal nagyobb politikai kultúrája van, mint Basescunak, megértette eme rendszer hátulütôit: egy erôs demokrácia nem mûködik egy igazi ellenzék nélkül. Basescu egyfajta bársonydiktatúrát akar Romániában" – mondta Tariceanu.Rámutatott, az Alkotmánybírósághoz benyújtott óvás jelenti az "utolsó szalmaszálat", amelynek segítségével az államelnök meg tudja akadályozni, hogy az egyéni választókerületes szavazás törvénye érvénybe lépjen.
Traian Basescu államelnök szerdán megóvta az Alkotmánybíróságon az egyéni választókerületes szavazás törvényét, amelyért a kormány felelôsséget vállalt a parlamentben.
Ezt az államfô maga jelentette be Temesváron tartott sajtótájékoztatóján, amelyen az egyéni választókerületes szavazást népszerûsítette. Az államelnök elmondta, az illetô törvény 29. cikkelyét óvta meg, amely a pótlista bevezetését írja elô országos szinten. Basescu szerint ez a cikkely megszegi az alkotmánynak a 2., a nép szuverenitására vonatkozó cikkelyét, illetve a 62. cikkely elsô bekezdését.
Közleményben figyelmezteti az adófizetôket a megyei közpénzügyi fôigazgatóság, hogy november 25. a határideje a következô nyilatkozatok benyújtásának:
– Konszolidált költségvetési tartozások nyilatkozata (100-as számú formanyomtatvány), mely a havonta fizetendô költségvetési tartozásokra vonatkozik;
– Hozzáadott értékadó elszámolása (300-as számú nyilatkozat), melyet azok kell kitöltsenek, akik havonta kell héát befizessenek
– Különleges hozzáadott értékadó elszámolása (301-es számú nyomtatvány), melyet a héa-fizetôként be nem jegyzett személyek, illetve azok kell benyújtsanak, akik csak az uniós övezetbôl folytatnak beszerzést, és csak abban az esetben, ha olyan tevékenységet fejtettek ki, aminek nyomán hozzáadott értékadó fizetésére kötelesek.
Az adóhatóság közleménye arra is figyelmeztet, hogy az októbertôl életbe lépett idei 47. számú kormányrendelet révén módosított pénzügyi eljárási törvénykönyv szerint, a bejelentési határidô túllépéséért kiszabható bírság magánszemélyek esetén 500-tól 1000 lejig, jogi személyek esetén 1000-tôl 5000 lejig terjedhet.
A fenti költségvetési tartozások befizetési határideje szintén november 25-e. A konszolidált költségvetési tartozások befizetésének elmulasztása esetén a késedelmi kamat naponta 0,1%, illetve évi 36,5%, miután az adóhatóság kényszer-végrehajtási eljárást indít be – áll a közleményben, melyben az is szerepel, hogy az új adószabályok értelmében a fiskális pénztárgépek használatára köteles adófizetôknek már nem kell leadniuk a pénztárgép memóriájáról készített jelentést a területileg illetékes adóhivatalnál.
Az idei harmadik költségvetés- módosítást hajtotta végre a kormány a hétfôn hozott ezirányú döntésével. A költségvetési törvényben elfogadott, a bruttó nemzeti össztermék (PIB) 2,7%-ára tervezett államháztartási deficitet azonban elôször csökkentették, 1,16 milliárd lejjel a PIB 2,4%-ának megfelelô 9,5 milliárd lejre.
A módosítás révén a kormány a tárcák többségétôl vont el összegeket. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter szerint elsôsorban az oktatási tárcától vontak el korábban szolgáltatások és javak vásárlására kiutalt pénzeket, de nem csökkentették az oktatási infrastruktúra fejlesztését célzó beruházási alapokat. A miniszter szerint az oktatási minisztérium mellett a védelmi és a környezetvédelmi tárcák költségvetéseit is jelentôsen csökkentették hét-nyolcszáz millió euróval.
A megvonások mellett más minisztériumok költségvetését emelték is a kiigazítás révén, több pénz jut a belügyi, szállítási és munkaügyi tárcáknak. A munkaügyi minisztérium például 814 millió lejes többletet kapott, ezt nyugdíjak és egyéb szociális juttatások fedezésére fordítják, de például a belügyi és közigazgatási tárca hatáskörébe tartozó fûtéstámogatásokra is további 300 millió lejt utaltak ki.
Mint tegnapi lapszámunkban már utaltunk rá, az illetékesek szerint a költekezés mérséklésével a kormány pénzügyi politikáját a jegybanknak az infláció megfékezését célzó törekvéseivel akarja összehangolni. Korábban Mugur Isarescu jegybanki elnök arra figyelmeztetett, hogy a pénzromlás idei mértéke 5,7%-ra várható, ami meghaladná a még az év elején jegybanki célként kitûzött 5%-os inflációs határt.
Hogy mindeközben a kiadások mérséklése ellenére is volt lehetôség egyes területeken jelentôs költekezésre, az a vártnál számottevôen nagyobb államháztartási bevételekkel is magyarázható. Az év elsô tíz hónapjában a költségvetési bevételek 21,4%-kal voltak magasabbak a tavalyi esztendô azonos idôszakához képest, és az e téren elért 99,13 milliárd lej jócskán meghaladta a kormány számításait, hiszen az idei állami költségvetést 55,57 milliárd lejre tervezett bevételre építették. Igaz, a költségvetés tervezésekor 64,63 milliárd lejre becsült kiadásokat is alaposan túllépték, a pénzügyminiszter szerint az év végi költségvetési kiadásokat fokozott szigorral ellenôrzik majd, hogy az illetékesek szerint az idei utolsónak számító mostani kiigazításkor lefektetett célokat tartani tudják.
Asztalos Enikô a legidegesítôbb (tanár)nô, akit valaha ismertem. Szerencsémre diákkoromban nem taníthatott, amúgy nem úszhatom vala meg a doktorátust. 1990 után kötöttünk "barátságot" – gyakran "dirigálta liftemet a világ tetejére".
A Marosvásárhelyi Népi Egyetem a nagyromán kutyaütés házi rendjének során, az erdélyi lerombolandó élô kövületek soros romjaként: elenyészik. Enikô tanárnô 1993 óta szervez és vezet magyar néprajzi tanfolyamot. Óraadó tanárként dirigálta a "rendszert", övé volt az egyetlen hivatalos oklevelet (diplomát) nyújtó tanfolyam Romániában. Hallgatói: városi és vidéki értelmiségiek, naiv népmûvészek és iparmûvészek, sokan mások is, akik kézimunkáikkal egyéni vagy családi vállalkozáshoz igényeltek / igényelnek papírt, igazolást. Mûködésük záloga: az engedély. A tanárnô minden ódiumot magára vállalt, némileg szembe is ment a regátiasodóan dinnyés világgal. Ezért maradt egyedül, vélekedik tanítványainak kis része.
Szóltam a mûkedvelô néprajzosok elanyátlanításáról.
Asztalos Enikô szárnyai alá fogadta a mentor nélkül maradt falujárókat. Számos történeti munka, tanulmány, dolgozat, kismonográfia született a Népi Egyetem oltalma alatt. Erre mindenki büszke lehet, aki tudja, milyen nehéz egyik-másik település történetérôl, falvaink-városaink néprajzi kincseirôl szakemberek irányította kutatómunkát végezni, összegezéseket megfogalmazni, könyvet írni. Asztalos Enikôt kutatócsoportjával meghívták a Magyar Néprajzi Társaság szervezésében, október 27-30. között zajlott, XX. önkéntes gyûjtôtalálkozóra, Székesfehérvárra. Néhány tanítványa mindennapos elfoglaltsága miatt nem lehetett ott, a többi elkísérte a Tanárnôt. Példás jelenlét volt; ma az anyaországban efféle érdeklôdésre és kvázi tömeges kutatói jelenlétre alig van példa.
Dicsérô levelekben, kitüntetésekben nem volt hiány. Falvainkban, kisvárosainkban számos szenvedélyes magánkutató hajt rá s néz föl az efféle érdemesítésekre. Hamis állítás, hogy az "igaziak" sosem várnak senkitôl semmit. Nincs ember, aki ne sóvárogná az elismerés akármilyen fokát. Aki ne vágyna egy igazi nagy népi "szívzörejre". A szülôföld, a táj, a ház, a telek, a kert, a természet, a lélek tartja tollközelben mindig az embert. Az ilyen szürkeagy többet tud, mint életsorsosai, és mindenrôl mindent-tudását önzetlenül ruházná át testvéri szülôföld- szerelmeseire.
A Nyárádmente ma is olyan gazdag szívbéli jelenléttel árasztja el pusztulásra "ítélt" népe, vétkezô fiai szomorú szülôföldjét, hogy mégis méltán remélhetô: igen, vannak azért érdemes ôrzôk a strázsán, erôs várak lámpái fénylenek a setétben.
Enikô tanárnô, ezt Magának is köszönjük.
Mert mi történik, ha a színházak nem látogatnak eleget vidékre? Akkor nagyjából két út áll a vidéki színházszeretô közönség elôtt. Vagy kihal mint mélyen tisztelt publikum, vagy a saját kezébe veszi a dolgokat. És szervezni kezd. Végigjárja az ismerôsöket, barátokat, szomszédokat, színjátszókört létesít, darabot keres, betanít, próbál, fellép, önkéntesen, fizetség nélkül, a színház szeretetében. Erdôszentgyörgyön az utóbbi történt. És Erdôszent-györgy továbblépett: tizenöt évvel ezelôtt kezdôdött. A város (akkor még község) fesztivált szervezett, mert úgy gondolták, viszonyítási alapra van szükségük, hiánypótlóra, elszigeteltség helyett kapcsolatokra, barátokra, fórumra, ismerkedési lehetôségre más színjátszókkal. Meghívták ôket egy-egy fellépés erejéig. Ma már nemzetközi mûkedvelô színjátszó találkozóról beszélünk, zsûrivel, kiértékelôvel, nyári táborokkal. Erdôszentgyörgy híre elment a világba.
A Kis-Küküllô menti mûkedvelô színjátszók immár tizenötödik találkozója zajlott a múlt hét végén a helybéli kultúrotthonban. Noha az elôadások sorozata már pénteken megkezdôdött, a hivatalos megnyitóra szombat délben került sor, az aznapi produkciók kezdete elôtt. Felszólalt Tar András polgármester, ô elsôsorban a támogatásokat köszönte meg, majd a Maros Megyei Népi Alkotások Központjának igazgatója, Constantin Cotârlan üdvözölte a megjelenteket. Mint mondta, tizenöt éve segítik a fesztivált, így ô szinte a szemle "polgárának" érzi magát:
– Elôször megyei szintû, majd országos, a tavalytól pedig a testvérváros Celldömölk társulata révén nemzetközi fesztivál lett az erdôszentgyörgyi kezdeményezés. Az évek alatt száznál is több csoport száznegyvennél több darabot játszott a szentgyörgyi színpadon. És mindez a színházszeretet jegyében – mondta az igazgató, majd megköszönte Kovrig Magdolna fôszervezônek, ötletgazdának a szemlét, ahogyan tette azt Polotca Lazar, a kultúrház igazgatója is. A Maros Megyei Tanács, a Maros Megyei Népi Alkotások Központja, a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület és az erdôszentgyörgyi mûvelôdési otthon szervezte, Színpad címet viselô találkozón ez évben a makfalvi, a nagysármási, a csíkfalvi, a hármasközségi, a gyergyószentmiklósi, a havadi és szovátai színjátszók, a szászrégeni Kemény János Népszínház társulata, a Celldömölki Népi Tánccsoport, a székelyhídi Griffiti Színjátszó Csoport, a bajai Kaméleon Csoport, a marosszentgyörgyi Ripacsok és az erdôszentgyörgyi Bodor Péter Színkör lépett fel, a zsûrizést (kiértékelôrôl van szó, nem díjakról) Solténszky Tibor dramaturg és Puskás Gyôzô vállalta el.
Heves viták folynak az otthon szülés jogáról a magyarok országában. A parlament elé javaslat kerül, de már ezt megelôzôen jól irányított médiakorbáccsal a tévelygôk, elrettentô karikás ostorral a különvélekedést képviselôk a honszülés elleni karámba és indulatok felé tereltettek. Na igen, történtek tragikus baklövések, egy loncsos hajú, a háziszülés apostolája nagyot vétett, néhány aligszületett kisgyerek élete szárad a lelkén egy olyan demográfiai mutatókkal rendelkezô országban, ahol évek óta vészesen fogynak véreink.
Jó, ha otthon szül az ember leánya, asszonya? Ugyanis Semmel-weis Ignác, az anyák megmentôje, a gyermekágyi láz leküzdôje például a 19. század elején kórházakban, ellenôrzött, tiszta körülmények között, szakképzett orvosi személyzet felügyelete mellett látta biztosítottnak az anya és a kisdedek életének megmentését. A veszélyeztetettség minimumra csökkentését. Ezért aztán a szociális jellegû reformok, követelések között kiemelt szerepet kapott a szülôotthonok, nô- és gyermekklinikák létesítése, fenntartása, mûködtetése mint elsôrendû közösségi, nemzeti ügy. Ettôl remélték a népszaporulat javulását, a gyermek- és anyahalandóság leszorítását. Valljuk be, legalábbis a statisztikák hatására ezt kell vallanunk, a kórházban, szülôotthonban történt szülések, az orvosi felügyelettel végzett világra hozatalok sikeresek voltak, nôtt az élveszületések száma, egyre kevesebb kisded halt meg bábai/orvosi mûhiba folytán.
Továbbá: II. József (1780-1790) óta sorjáztak a bábák mûködését szabályozó rendeletek a magyarok országában: a mûködési engedélyek kibocsátását szakszerû elôképzéshez kötötték, rendszeresen levizsgáztatták a bábasszonyokat (mi több: nem engedték a róluk elnevezett színházban fellépni), könnyen és okosan rendezett szülések levezénylésére, aktív közremûködésre ítélték ôket. A bábákat kiemelték a néprajzi mítoszok és toposzok közül, és az orvostudomány hasznos segédhadaiba sorolták át.
Emellett egyre több ember jelölhette meg születési helyéül az évtizedek folyamán valamely nagyközség, kis- és nagyváros szülészeti osztályát, mint azt a boldog helyet, ahol meglátta Isten szép napvilágát. Néhány nap után az anyát hazabocsátják, gyermekorvosok felügyelete alá helyezik és a gyermek elkezd nôni a társadalom valamelyik polcán.
Az otthon szülés pedig egyre inkább különcködésnek számított. Avagy a rémhírként terjesztett szülészeti rossz tapasztalatok továbbadásának következménye. Az ilyen család saját otthonát választja, mert ott legalább tisztaság van, figyelnek az asszonyra, nem cserélik el a kisdedet, a szoptatás során vegytiszta anyatej kerül a kis állampolgár magángyomrába stb., stb.
De az is lehet, hogy az otthon szülés apostolai nem mások, mint az irodalom- és tudománytörténészek, akiket zavar, hogy nem lehet a jövendô kiválóságok szülôházát lelkiismeret-furdalás, kegyes csalás nélkül megjelölni emléktáblával. Igazság szerint ama táblák mind a szülészet falára kerülnének, s akkor hamarosan egyetlen cm2-nyi szabad hely sem találtatna.
A kilencedik alkalommal szervezi meg az Országos Ifjúsági Hatóság, a Diákok Támogatásáért Ügynökség és a Marosvásárhelyi Ifjúsági Ház az Országos Szatíra és Humor Diákfesztivált. A ma kezdôdô és szombatig tartó vidám rendezvénysorozat ez évben is számos programponttal várja az érdeklôdôket a Mihai Eminescu Ifjúsági Házba (és nemcsak).
Délután fél ötkor indul a buli az Interkulturális, innovatív humoros projektek címû szemináriummal a Petru Maior Egyetem szenátusának termében, ezt 6 órától a versenyprogram követi az Ifjúsági Ház nagytermében.
Pénteken ugyanott zajlanak a rendezvények, 2 órától karikatúra- és humoros fotótárlat nyílik, ezt vidám könyvek kiállítása követi. Mindezek után a humor jegyében alkotó fiatal írók és olvasóik találkozója veszi kezdetét, majd fél héttôl a díjkiosztásra és gálamûsorra kerül sor.
A Mihai Eminescu Ifjúsági Ház, a Nekünk is Sikerülhet Klubegyesület, a Maros Megyei Kulturális Igazgatóság és a Maros Megyei Könyvtár társszervezésében megrendezendô humorfesztre a belépés ingyenes.
Úgy, hogy "megcsinálják" ôket. Csillag születik az RTL Klub hatalmas energiákkal beharangozott mûsorának címe. Tehetségkutató mûsor, "ôse" az egykori Ki mit tud?- vetélkedô. Hosszas keresés, kutatás elôzte meg. Akkor volna igazán jó, ha mindig és feltétlenül a tehetség állna középpontjában. De a tehetséget úgy faragják, mint székely a kapuzábét. A csatorna "kreatívjai" a halvány ôszirózsából is kihozzák a tûz csiholóját. Ördög Nóra és Stohl András a sármos mûsorvezetôk, Buci úgy tud lépcsôrôl leeesni, hogy abból is "esemény" lesz. A zsûri: Falusi Mariann, Keleti Andrea, Náray Tamás és Fábry Sándor. Fábry hozza a formáját, tud finoman csörtézni, Náray Tamás finom ízlésû divattervezô, meglepôen éretten értékel, a padödôs Mariann néha "rus-nyáskodik", a rokonszenves és szép Andrea pedig tud és akar is pártatlan lenni.
A Csillag születik négyezer körüli jelentkezôt vonzott. Több fordulóban, több helyszínen választották ki a jeleskedôket. Negyvenkét produkció került be a televízióba, adásonként tizennéggyel találkozunk a három selejtezôben, és négy-négy mûsorszám jut a zsûri pontozása és a közönség mobilos szavazatai révén a középdöntôbe. (Tovább ne merészkedjünk, mert nem minden világos.) Számos ügyes fiatalnak jelent pódiumot.
Mindenre figyelnek, nyugatias az atmoszféra, akkor jön a vastaps, amikor köll, satöbbi. Fôleg a zsenge korúak aratnak nagy sikert. Toldi Viktória tizenhét éves roma énekes "csaj", a tizenkét éves Eszes Viktória "musical-énekes" (Hair), legutóbb a vajdasági Csantavérbôl érkezô mesegyerek, Árpád, akit (Fábry elmondása szerint) Berecz András mesemondó ajánlott a stáb figyelmébe, és nem csalódtunk benne. Pompázó díszlet, a villogó, ezer színben játszó falak és lámpák fénye, a "láthatatlanná váló" szereplôk, megannyi hatásos showtrükk. A bemutatás–szereplés–zsûrizés sémája teszi, hogy az elôadás néhol kevésbé gördülékeny, sôt vontatott, a mûsorvezetôk nem képesek oldani a merevséget, az ember átkattintana. De épp egy "mobiltelefonos bûvész" kápráztatja el mutatványaival a termet, nem lehet kihagyni.
Csillagocskák jönnek-mennek a képernyôn. Születik egy-két igazi nagy csillag is talán. Mindenképpen megéri, tévének, nézônek egyaránt. Szombat estéinket kész produkciókkal töltik be a kegyeinkért versengô kereskedelmi és kincstári csatornák.
Ráduly János versei
borotválja.
(A költô új, Évszakoló címû kötetébôl)
Hajdanában, mikor még tej folyt a Dunában, még csak két nyuszi élt: Nyúlapó meg Nyúlanyó, de nagyságban, erôben vetekedtek a vad farkassal. Mindazonáltal igencsak sértette az önérzetüket, hogy Mackó Muki mindenben felülmúlja ôket, s az erdô népe is alázatos tisztelettel köszön a brummogónak, nyuszkóékat meg annyiba se veszi, mint vadmacska a vasárnapot.
Ezt a szégyent nem lehet tovább tûrni, a medvét le kell gyûrni. Naponta edzettek, hogy nagyobbak lesznek, közben dúltak-fúltak, mivelhogy semmit sem nyúltak.
Loholtak Táltoshoz tanácsért, az csak nézett nagyot. – Kerge juhon aranykolomp, mind a két nyúl süsü, bolond. Ámde teljen botor óhajotok, hogy ne halljam sóhajotok. Kamrámban hordókban tárolom a varázsitalt, ezzel tartom fenn az ipart. Vörös hordócskámban erôsítô pezseg, a zöld hordócskámban növesztô sistereg.
Azokból bizony csak egy-egy pohárkával szabad hörpinteni, különben akkora lesz a baj, hogy égnek áll tôle a haj. Rettentô szerencsétlenség ér.
A két nagyravágyó nyuszi világ ura akart lenni, hát sûrûn felöntöttek a garatra. Egyszer csak azt veszik észre, hogy alig-alig férnek a pincében, fejük a gerendát veri, pocakjuk az ajtóig hordósodik. A varázsló kétségbeesve csapta össze a kezét.
– Ó, ti szerencsétlenek! Mit tettetek? Óriási szörnyetegekké váltatok. Ki sem fértek az ajtón, itt pusztultok el. Két mihaszna bendô, üssön meg a mennykô!
Hej, sírásra fogta a két bûnös, könnyük potyogott, falról a vakolat is sûrûn pattogott. Megszánta ôket a házigazda.
– Igyatok most a kis barna hordómból. De csak egy pohárkával!
A két berezelt tapsifüles buzgóságában megint túlment a mértéken: több pohárnyit vágtak be egymás után, s abban a minutában macskaméretûre lohadtak. A varázsmester hatalmas dühbe gurult.
– Megmondtam, hogy baj ér, hát tessék, itt a bér. Büntetésbôl ilyenek is maradtok, kurta lesz az elülsô lábatok, ti lesztek a leggyávább állatok, minden neszre felriadtok, világ végire szaladtok!
A Táltos ekkor nagyot tüsszentett, mintha maga sem hinné, amit jósol. Nyúlapó halálra váltan makogott:
– Jaj, ágyúznak! Jön az ellensééég! Meneküljüüünk!
Hoppsza, nyakuk köré a lábat, illan onnan a két állat, illa berek, nádak, erek, mindjárt jönnek az emberek, szaladjunk, szaladjunk, hogy életben maradjunk!
Azóta mondják az ijedôs emberre is: nyúlszívû. Aki pedig gyáva, arra azt, hogy felhúzta a nyúlcipôt.
Kajcsa Jenô
Két kibédi népmese
Az öreg László János bácsi rám kérdezett.
– Na, ha már annyit foglalkozik a régi dolgokkal, tudja-e, hogy mi a másfélfa?
– De a cséphadaróról hallott, ugye?
– Na, a másfélfa a cséphadaró. Régebb inkább másfélfának mondtuk. Hosszú nyele volt, még a másfél métert is elérte. Volt hadarója, szíjjal volt felerôsítve, az verte ki a gabonából a szemeket. Ugyi, a gabona nyáron hazakerült a mezôrôl, s behordták a csûr földjére. Hagyták, hogy jól száradjon meg, aztán neki a cséphadarókkal. Én szerettem a cséplést, de a borsóra haragudtam.
– Azért, mert a mezôre kora-kora hajnalban már ki kellett menni. Muszáj volt, dél körül nem lehetett a borsóval foglalkozni, pattogzott ki. Reggel hazahoztuk, itthon beraktuk a törekesbe. Mikor aztán teljesen kiszáradt, a másfélfákkal kicsépeltük. Öt-hat véka borsónk is volt egyszerre. Hát ilyen volt akkor a világ, másfélfás világ volt.
Egyszer a róka és fiai erôsen megéheztek, s elindultak élelmet szerezni. Látták, hogy egy nagy tóban úszkálnak a récék.
– Jaj, Istenem – mondta az öreg róka –, milyen finom falatokat látunk, de a tóba nem mehetünk bele.
Na, töprengett az öreg róka, hogy miképpen tudná kicsalni a récéket a vízbôl. Kitalálta:
– Hej, ti récék, jó ajándékot hoztam, annak adom, aki a legszebbnek tartja magát. Jöhet érette.
Hát a récék el voltak hívelkedve (beképzeltek voltak), kiúsztak a partra, mert mindenik szépnek tartotta magát. A rókák megfogták ôket, egy hoppra az egészet megették.
Itt a mese vége, fuss el véle.
Ráduly János gyûjtése
Kemény János
Egy este hazafelé menet az egyik szûk, rosszul világított utcácskában verekedô gyerekek majd leütötték a lábáról.
– Miért bántjátok egymást? Nem szép! – szólt reájuk, de azok oda se hederítettek. Erre ô, folytatva útját, kihúzott a zsebébôl egy marék aprópénzt, s azt, mintha lyukas volna a zsebe, elkezdte potyogtatni maga köré, jobbra, balra, anélkül azonban, hogy egyetlen pillantást vetett volna hátra.
A pénzecskék csengve, pengve potyogtak az aszfaltra, és Dadi örömmel állapította meg, hogy a várt hatás nem maradt el: a verekedés zaja elhalt, s helyét halk, sifitelô hangok foglalták el, melyekhez egy-egy fojtott kuncogás is vegyült. Nem férhetett hozzá semmi kétség, hogy a váratlan pénzesô elfojtotta azokat az indulatokat, amelyek az imént még ott forrtak a gyermekek szívében.
Ettôl az idôponttól kezdve minden este ugyanezen az útvonalon ment hazafelé. A zsebe tele volt aprópénzzel. A "srácok" verekedtek. Ô szétszórta a csengô-pengô pénzecskéket, mire a verekedés abbamaradt, és a háta mögött a gyermekek kuncogva összeszedték a szerteszét guruló pénzeket. Így ment ez minden este. De egy napon elfelejtett pénzt váltani. Csak akkor vette észre, hogy nincsen egy lyukas bani sem a kabátzsebében, amikor befordult a szûk utcácskába. A gyermekek békésen trécseltek egy utcai lámpa alatt, de mihelyt megpillantották, mintegy parancsszóra, bakalódni kezdtek.
Dadi néhány percig tétovázott, de aztán ugyanúgy, mint máskor, elindult a verekedô gyermekek felé, majd mintha nem is látná ôket, ügyet se vetve reájuk, lassan elhaladt mellettük.
Feszülten figyelt. Vajon mi fog történni?
Néhány másodpercig még bunyózták egymást a fiúk. De ezeknek a bunyóknak nem volt semmi súlya. Ismerte Dadi ezeket a pufogó, súlytalan ütéseket még gyermekkorából, amikor hasonló fájdalommentes, de jó hangos verekedéssel riasztgatták a megrökönyödött felnôtteket. Tudta, hogy ezek a püfölô hangok az ô tiszteletére szólnak a várva várt baniesô reményében. De most a baniesô elmaradt, s amikor a háta mögött megszûnt a verekedés, nem követte azt sem sifitelés, sem fojtott kuncogás. És egyszerre olyan néma csend feküdte meg a homályos utcácskát, mintha minden élet kihalt volna belôle.
Dadi megsajnálta a srácokat. Megállt. Hátrafordult. Úgy bámultak utána szegénykék, olyan csalódottan, olyan csüggedten, hogy a szíve összeszorult.
Csöndesen visszament hozzájuk.
– Ne haragudjatok, fiúk – mondta szinte bocsánatkérôen –, de ma nekem sincs egyetlen büdös vasam sem, a fene egye meg!
A gyermekek tágra nyílt szemekkel bámultak a szabadkozó, felnôtt emberre. Olyan csodálkozás égett a tekintetükben, hogy Dadi elnevette magát.
– Ne búsuljatok! Majd ha lesz mivel, ismét játszunk pénzesôt, meg veszekedôsdit. Jó?
A gyermekek nem mozdultak a helyükrôl. Csak néztek és hallgattak. Nézték ezt a különös pénzszóró embert, aki ma este üres zsebbel jött, de szólt hozzájuk néhány szót, s mintha ôk is felnôtt, jól öltözött emberek volnának, mielôtt továbbindult volna, búcsúzóul megemelte feléjük a kalapját.
Kuncz Aladár és Kemény János jó barátok voltak. Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.) erdélyi magyar író, szerkesztô, kritikus, mûfordító volt. Barátai és a gyermekek is becenevén – Dadi – szólították. Kuncz Aladár Kolozsváron érettségizett a piarista gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen végzett magyar-latin-görög szakot. 1909-1914 között a Nyugat munkatársa volt. Az elsô világháború kitörésekor Franciaországban nyaralt, és internálták. Öt évet töltött Noirmoutier, majd Ile d'Yeu táboraiban; legjelentôsebb mûvében, a Fekete kolostorban ennek az öt évnek a történetét írta meg. Szabadulása után Budapesten volt tanár, majd az Új Magyar Szemle és az Aurora címû folyóiratok szerkesztôje. 1923-ban visszatelepedett Kolozsvárra, és az Ellenzék irodalmi mellékletét, illetve az Erdélyi Helikont szerkesztette. Mûvei: Thököly a francia irodalomban (tanulmány), 1913; Vajda János (tanulmány), 1922; Petôfi zsenije (tanulmány) 1923; Fekete kolostor (regény), Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1931; Felleg a város felett, Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1931.
Kemény János (1903–1971) író, mecénás, az Erdélyi Helikon írói közösség házigazdája. Marosvécsi kastélyában 1926 és 1942 között nyaranta látta vendégül az erdélyi írókat. Fontosabb könyvei: A havas dicsérete (novellák), 1957; Apolló megtérése (összegyûjtött novellák), 1972; Farkasvölgy (regény), 1963; Fenyômuzsika (gyermekversek), 1960; Halász, vadász, madarász (elbeszélések), 1968; Kakukkfiókák (önéletírás), 1972; Vadpáva (regény), 1987; Vásárhelytôl Lazacországig (útirajz), 1972; Víziboszorkány (regény), 1965. (Az itt közölt részlet eredetileg az Igaz Szó 1969. évi 6. számában jelent meg. Újraközli Marosi Ildikó a Kis/Helikon/Könyv. Versailles- i repkény címû kötetében, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004).
A faluba vezetô utat csak jóindulattal lehet községi útnak nevezni. A névjelzô táblát elhagyva, a szélvédôre tapadt sárfoltok között nézem az ódon házak közé ékelt néhány feljavítottat. A faluban, ahol 47-en élnek, nagyon rég nem járt annyi ember és gépkocsi, mint vasárnap. A központtól keskeny utca ereszkedik le, majd emelkedik a dombra épített kis templom felé, amelynek közvetlen közelében harangláb emlékeztet a múltra. Az udvaron azok hallgatják a 11 órakor kezdôdött hálaadó istentiszteletet, akik már nem fértek be a kis templomba.
Unoka lakossága ünnepelt és velük együtt az Erdélyi Református Egyházkerület fôtiszteletû püspök-helyettese, Kató Béla, a Marosi Református Egyházmegye nagytiszteletû esperese, Ötvös József, az egyházkerület generális direktora, a Marosi Református Egyházmegye fôgondnoka, Kali Ellák. Az unokai gyülekezetet megtisztelték jelenlétükkel az ákosfalvi, magyardellôi, magyarfülpösi, magyarrégeni, pókai, pókakeresztúri, sóváradi, szászrégeni, székesi, teremiújfalui, vajdaszentiványi lelkipásztorok. Örömünnep volt a vasárnapi a helybéliek számára, hiszen a templom felújításánál végzett munka összekapcsolta a gyülekezet tagjait és a faluból elszármazottakat. Pápai László helyi református lelkész legszívesebben piros betûkkel írná 2007. november 18-át a historia domusba – az egyházközség jelenkori "történelemkönyvébe". Nagy múltra tekint vissza Unoka. Elsô okleveles említése 1268-ból származik. Tartozott már Kolozs és Torda vármegyéhez. A templom neogótikus építmény, a helyén fatemplom állt. 1933-ban átépítették, az elôdjébôl mentették át a kazettás mennyezetet, ami jelentôsen emeli a templom értékét. A kazettás mennyezet 1775- bôl származik, 1937-ben renoválták, jelenleg újból felújításra szorul.
A templom felújítása 2003-ban vált szükségszerûvé, a bejárattól jobbra és balra függôleges repedés keletkezett, az évek során szélesedett és bármikor számítani lehetett a templom két sarkának leszakadására. Egyértelmû volt, hogy a közösség saját erôbôl nem képes megjavítani a templomot. Pápai László unokai lelkész támogatást kért a faragói polgármesteri hivataltól – visszautasították. Ezután az egyházkerülethez fordult, ahol megértésre talált, de Franciaországban is. A francia Feyzin testvértelepülésen lépett kapcsolatba a Feyzin Partage Solidarité International alapítvánnyal, amely 3.500 eurót adományozott. A szászrégeniek, magyarrégeniek és az unokaiak 3.780 lejt gyûjtöttek össze. A HEKS svájci alapítvány 7.800 lejjel, az egyházkerület pedig 3.200 lejjel támogatta az épület javítását. Az unokaiak, az elszármazottak sok-sok munkával járultak hozzá mindehhez, emellett biztosították az ünnepi ebédet a kultúrotthonban, és mindent megtettek, hogy ami kell, meglegyen. És meglett.
Ötvös József esperes szívhez szólóan beszélt a kis településhez való kötôdésérôl: "Büszkén mutatom be vidékemet, nagyon szép világ. Innen származunk, itt vagyunk itthon. A Sár patakának a völgyében a legszebb a sár a világon. A patak Faragótól indul és Marossárpataknál ömlik a Marosba. 11 falu él itt, a 11 faluban a történelem során nyolcban volt református templom, ma hat faluban van református templom és istentisztelet. Négy református lelkész szolgál. Ebben a szép sárvilágban a múltban együtt éltek a jobbágyok és grófok, ezt bizonyítják a feljegyzett viták, hogy kinek van jobb grófja, a marossárpatakiaknak vagy a pókaiak-nak. Végül egy történet. Harminc-negyven éve édesapámmal kaszáltam a Póka és Toldalag közötti határrészen. Egyszer csak farmernadrágos, hátizsákos fiatalok bukkantak fel, és kérdezték: hol van Unoka? Budapesti fiatalok voltak, Kós Károly után kutattak. Meglepôdtem, tudtam egy Koós Ferencrôl, aki Unokáról származott és Bukarestben volt lelkész. Akkor tudtam meg, hogy Kós Károly ôseinek egy része innen származik. Ha Budapestrôl indulnak fiatalok Unokára, akkor az nincs a világ végén. De Unoka lett a reformátusok legészakibb temploma, ahol szól még a zsoltár. Az ’50-es években Nagyercsében volt a reformátusok legnagyobb temploma. Ma már csak az egyetlen református, Nagy Károly bácsi húzza meg a harangot hétvégeken. Tennünk kell valamit, hogy Unoka a reformátusok végvára maradjon".
A felújított templomra végül Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese adta áldását.
A Hivatalos Közlöny 2007. évi 619. és 640. számában jelent meg a 2007. évi 985-ös számú kormányhatározat és a 2007. évi 806. számú miniszteri rendelet, amelyek az állattenyésztés újabb támogatásáról intézkednek. Ezek alapján a következô prémiumokban részesülnek a magán vagy jogi személyiséggel rendelkezô állattenyésztôk:
– 240 lej állatonként, ha a gazdaságok országos nyilvántartásában (Registrul national al exploatatilor) 2007. január 31-étôl szarvasmarha- tenyésztôkként szerepelnek.
– 25 lej állatonként, minden 2007-ben ellett anyakecske, illetve anyajuh után.
A szarvasmarha-tenyésztésért járó prémium feltételei: a gazdaságban legalább három szarvasmarhát gondozzanak, ezek életkora legalább 6 hónap legyen, a gazdaság szerepeljen az országos nyilvántartásban és a prémiumot igénylô ne tartozzon az állami és helyi költségvetésnek. Az igényléshez csatolni kell a megbízott állatorvos igazolását is a kérvényben feltüntetett állatállomány nyilvántartásban szereplésérôl.
Az anyakecskék és anyajuhok utáni prémium megítélésének feltétele az is, hogy a június 16. és szeptember 30-a között, a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség által végzett ellenôrzés igazolja a kérvényben feltüntetett állatállomány valódiságát.
A Hivatalos Közlöny szeptember 26-i 658. számában megjelent 2007. évi 763. számú szakminiszteri rendelet teszi lehetôvé egyes árutermelésre szánt mezôgazdasági termékek állami támogatását. Raktározási költségek támogatását igényelheti minden magán- vagy jogi személyiséggel rendelkezô mezôgazdasági termelô, aki kereskedelmi célból raktározza el mezôgazdasági termékeit és nem rendelkezik saját vagy bérelt, gabonát, zöldségféléket vagy olajtermelésre szánt magvak tárolásához szükséges raktárfelülettel.
Támogatás igényelhetô a gabonák, olajos magvak és hüvelyesek július 1. és március 31-e közötti raktározására, valamint zöldségfélék, gyümölcsök, csemegeszôlôk, burgonya és virágok szeptember 1. és április 30. közötti raktározására. Tételesen a raktározási költségek pénzügyi támogatását igényelni lehet a következô termékekre: búza, árpa, sörárpa, kukorica, rizs, napraforgó, szója, repce, zöldborsó, szárazbab, burgonya, zöldségfélék és gyümölcsök, csemegeszôlô és virágok.
A kérvényeket a megyei mezôgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságokhoz lehet beadni, az igényelt támogatást a kérvények iktatásának sorrendjében fizetik ki, a rendelkezésre álló alapok keretén belül. Árutermelésre szánt termékek támogatását lehet igényelni cukorrépa, rizs, ipari felhasználásra szánt len és kender (szálak vagy olajos szemtermés), szója, komló, biomassza és bio fûtôanyag termesztése esetében. Nem jár támogatás vetômag felhasználására szánt termékekért, valamint haszonbérleti, koncessziós, lízingszerzôdésekbe foglalt természeti juttatásokért, mûtrágya és gyomirtó szerekért cserébe adott termékért.
A Hivatalos Közlöny 647. számában megjelent a 2007. évi 1118. számú kormányhatározat, amely december 31-ig hosszabbította meg a tonnánként 600 lej értékû állami támogatást a melegített üvegházakban termesztett zöldségfélékért.
Mellau György
Egy kicsit sántít az a közmondás, hogy minden rosszban van valami jó, miképpen ennek a fordítottja sem általánosítható. Tény viszont, hogy a közúti közlekedés törvényének az autópályák használatára vonatkozó elôírásai minket, Maros megyeieket még hosszú ideig csak akkor érintenek, hogyha "megkeressük" Románia alig-alig sztrádáit. Aki hivatásos vagy amatôr gépjármûvezetôként mégis arra jár, annak viszont javasoljuk, fussa át a jogszabály errôl szóló 68-as cikkelyét. A magunk részérôl a részletes ismertetéssel megvárjuk az észak-erdélyi autópálya elsô szakaszának megépítését.
Ehhez a témához kapcsolódik az az intés is, hogy változó irányú sávok esetén nagyon figyeljünk oda a jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzô készülékekre. Az akár hat gépkocsi egymással párhuzamos közlekedésére alkalmas pályatest fölött elhelyezett lámpák ugyanis egyik napról a másikra más és más sávokra terelhetik a lefele mutató zöld nyilakkal a jármûáradatot. Miközben a fennmaradó forgalmi sávok felett X formájú piros lámpák világítanak, annak jeleként, hogy oda életveszélyes behajtani, hiszen ott velünk szembe jönnek.
Az úthálózat milyenségétôl független téma, hogy szintén 9-20 büntetôpont jár abban az esetben, amikor valaki nem tesz eleget a rendôrség felszólításának, miszerint záros határidôn belül meg kell jelennie a hivatalban a közlekedés résztvevôje, gépjármû- tulajdonos vagy üzemeltetô minôségben, bizonyos kérdések tisztázása, megoldása végett.
Hasonlóképpen nem számít, hogy milyen széles, hány sávos, aszfaltozott, avagy betonozott a mûút, és az is mellékes, hogy fontossága és forgalomsûrûség szerint milyen kategóriába sorolták, a szabály kategorikus: aki sártól szotyogó, illetve olyan jármûvel hajt rá a korszerûsített útra, melyrôl termékek, termények, anyagok hullanak, folynak le, veszélyeztetve a közlekedés biztonságát, megérdemli a kihágási büntetést.
(ajtay)
Szenvedélybetegek millióit segítséggel, gyógyszergyártó konszerneket pedig milliárdos üzletekkel kecsegteti, hogy kutatók teljes gôzzel dolgoznak olyan oltóanyagok elôállításán, amelyek alkalmasak a leginkább elterjedt szenvedélyek, mindenekelôtt a dohányzás leküzdésére.
"Legkésôbb három év múlva piacon lesz az elsô ilyen készítmény" – mondta bizakodóan Frank Vocci, az amerikai National Institute on Drug Abuse (Országos Drogellenes Intézet) vezetôje. A dohányzás elleni szérummal jelenleg már nagyarányú kísérletek folynak, de nem mindenki hisz egy oltás eredményességében. A függôség ugyanis jóval több egyszerû fizikai jelenségnél – figyelmeztetnek tanácsadók.
A legújabb statisztikai adatok szerint egyedül csak Németországban évente száznegyvenezren halnak meg dohányzás következtében, a népesség 33 százaléka pedig nikotinfüggô. Ehhez járul még mintegy 300.000 ember, akik drogot fogyasztanak. Rajtuk is akar Vocci kokain- és heroinellenes oltással segíteni. Az "össznépi drog", az alkohol ellen egyelôre még nincs kilátás védôoltásra.
Ami a dohányzást illeti, szokatlan párosítással sikerült az áttörés a kutatóknak: a nikotin molekuláját valamilyen kórokozó,