|
LIX. évfolyam 272. (16754.) sz. |
2007. november 21., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Színt vallott az államelnök a napokban arra vonatkozóan is, hogy kapitányi parancsainak is megvan a maguk része az európai parlamenti választási kampány erdélyi magyar-magyar konfrontációjában. Az általa elképzelt választási rendszer mellett lándzsát törve, az Alkotmány nyílt megsértésével újfent kalózkodó kapitány nyíltan megmondta, tele a hócipôje azzal, hogy a magyarok hatszázalékos támogatottságú pártja "zsarolja" az országot a parlamentben és a kormányban. Kis szépítéssel beismerte tehát választásirendszer-javaslatának magyar- és kisebbségellenes mivoltát, amit egyébként csak a vak nem vehetett eddig is észre a javaslatról.
A kalóz tündöklése ismét csak arról gyôzhetett meg mindenkit, akinek eddig nem volt világos, hogy neki és párthadserege számára az intelligens, elveken alapuló politizálás magas, mint kezdô szöcskének a harangvirág. A világ civilizáltabb államaiban a demokráciát nem a többség diktatúrájaként élik ugyanis meg, hanem a kisebbségeknek, vagy a kis pártoknak is hagynak életteret, amivel mindenki a maga rátermettségének megfelelôen él, ha tud. Hogy európai példával éljünk, a szintén kisebbségi sorban élô katalánok is tudtak kormányfôt állítani a közelmúltban Spanyolországban. Ôk sem a spanyol nemzetállam iránti rajongásukról híresek, mint ahogy mi sem kértük közel kilencven éve, hogy a határt átrajzolják életterünk felett, akkor sem, ha meg is ígérték még akkoriban, hogy a többségi nemzettel egyenlô jogokban lesz részünk. Érdekes módon a magyaroknak tett akkori ígéretekrôl és fôleg ezek betartásáról nem regélt a kalóz, aki szerint a magyaroknak is kíváncsiaknak kellene lenniük ôkapitányságára. Neki és populista matrózainak a demokrácia a többség diktatúráját jelenti, ahol csak a tömegpártoknak, és csakis a többségieknek lehet szavuk a közéletben.
Hogy mekkora veszélyt is jelentenek a kapitány kalózakciói, azt könnyû felmérni egy, a hét végén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredményeibôl is, melyek szerint a választók közel fele nem tud különbséget tenni az utóbbi idôben terítékre került választási rendszerek között. Ezért volt múlhatatlanul fontos az elnöknek, hogy az általa javasolt egyéni szavazókörzetes választási rendszer bevezetésérôl az EP-választásokkal egyszerre tartsanak népszavazást. A demagóg szózatokkal megtévesztett választóval ugyanis egyszerûbb lenyeletni valami ismeretlent, ha már az európai parlamenti választás kapcsán amúgy is a pártok, vagy az árva, független jelölt kampánya a szavazókörzetig csábítják az állampolgárt. És ezek a tények, meg hasonló kijelentések teszik valóban világossá a vasárnapi kettôs szavazás életbevágóan fontos tétjét a józan választók elôtt.
Zsúfolásig telt tegnap az Ifjúsági Ház nagyterme. Az európai parlamenti választásokon független jelöltként induló Tôkés László püspök, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Fodor Imre, az SZNT elnöke, Szász Jenô, az MPSZ elnöke és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselô társaságában érkezett Marosvásárhelyre.
Elsôként Kincses Elôd, Tôkés volt védôügyvédje szólalt fel, aki szerint Brüsszelben nem a mennyiség számít, hanem a minôség, ezért arra kérte a jelenlevôket, egységesen szavazzanak Tôkés Lászlóra.
A házigazda Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a vendégeket és a független EP-jelöltet. Kijelentette: – Tôkés László azzal, hogy vállalta az erdélyi magyarok képviseletét, jó irányba mozdította el az erdélyi folyamatokat és a gondolkodásmódot, (…) s az Európai Parlamentben eredményesen folytatja az elindított szemléletváltási és megtisztulási folyamatot, az EP-ben erôsíti azok táborát, akik a keresztény-polgári értékrend szerint építik Európa jövôjét.
Szász Jenô, a Magyar Polgári Szövetség elnöke egyaránt támadta a magyar kormányt és az RMDSZ-t. Majd emlékeztette a megjelenteket 1989 decemberére, amikor Tôkés László az életét kockáztatta azért, hogy az erdélyi magyarság túlléphessen a négy évtizedes kommunista rendszeren, aki visszaadta a magyarság önbecsülését. Ugyanakkor említette "Gigi" ügyvédet, aki elutasította Tôkés védelmét és ma ô akarja képviselni a magyarságot Brüsszelben. Majd "Budapesttôl a Köcsög utcáig terjedô posztkommunista hatalmi hálózatot" emlegetett, amely "bekebelezte az erdélyi magyarok álmát, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetséget", ezt az álmot "kisajátította az úgynevezett csúcsvezetés", amely "ízig-vérig romániai, egyre kevésbé magyar, egyáltalán nem demokrata és már régen nem szövetség". Ezt a "posztkommunista hálózatot kell legyôzni", mondta az udvarhelyi polgármester. Szerinte aki Tôkés Lászlóra szavaz, az egységes magyar világra szavaz, ahol (…) csak magyar ügy van. Végül kijelentette: – Tôkés László azt jelenti az erdélyi magyarság számára, amit Orbán Viktor a magyarországi és a Kárpát-medencei magyarság számára.
Orbán Viktor arra biztatta a megjelenteket, hogy menjenek el választani, mert szerinte Washingtonban hallottak a Székelyföldrôl is, arról is, hogy "ez a hely huzatos", de híres nép, mert nem "fújta ki a szél", de csak egyetlen nevet ismernek, a Tôkés Lászlóét. Véleménye szerint Tôkés bejutása az EP-be fontos lehet az itteni magyaroknak, mert biztosak lehetnek benne, hogy ugyanazt mondja hétfôn is, mint kedden vagy szerdán, és nem úgy – ironizálta az RMDSZ-t – hogy hétfôn akar autonómiát, kedden nem. Fontosnak nevezte Budapest és az egész Kárpát- medence számára. Szerinte Tôkés "az egész Kárpát medencei egységet is megtestesíti".
Mint mondta, "olyan emberre van szükség Brüsszelben, aki nem ijed meg a saját árnyékától, sôt, a mások árnyékától sem ijed meg". Nem politikust kell küldeni Brüsszelbe, hanem igazi szellemi vezetôt, aki "vezércsillaga lehet a Kárpát-medencei magyaroknak" – mondta Orbán.
Tôkés László Márton Áron emlékét idézte, aki szembe mert szállni az akkori hatalommal a magyarság érdekeiért, majd arról beszélt, hogy "most más idôk vannak, nem kell félni a hatalomtól, s egyesek mégis "gyáván viselkednek". Véleménye szerint a "határmódosítás alternatívája az autonómia", ami benne van az RMDSZ programjában is, de amelyet az úgy képvisel, hogy jobbra jelez, s balra hajt". Az RMDSZ-ben talált "a román fôhatalom" cinkosra.
Hevesen támadta az RMDSZ-t, amelyet vétkesnek tart a magyarság elsorvadásáért. "Ezt merik itt mondani 4 ezer ember elôtt, (…) amikor tulajdonképpen az autonómia elsorvasztásáért a ma is regnáló RMDSZ vezetés a felelôs".
Mint mondta, a vasárnapi vásárhelyi nyilatkozat "minden sorát aláírom, csak az a baj vele, hogy a nyaka véres, mert ezelôtt 17 évvel kellett volna elfogadni, s azóta megvalósítani". Szerinte az RMDSZ ezzel elismeri, hogy "mit nem valósított meg 17 és fél év alatt". S mikor látja, hogy "nem tudja megkerülni a dolgokat", látszategyezséget akartak vele kötni "begyûjteni az én skalpomat is, hogy Tôkés is aláírta". Most "érzik, hogy megy ki a lábuk alól a talaj", s erôfeszítéseket tesznek, hogy "megmentsék a bôrüket". Az RMDSZ politikáját színjátéknak nevezte, de kijelentette, ô nem az RMDSZ-t támadja, hanem azokat "akik az RMDSZ-szel azonosítják magukat". A terem ekkor elkezdte kiabálni "Gyurcsány takarodj!"
Végül Orbánhoz szólva mondta: "elvárjuk, Viktor, hogy avatkozzatok be a mi belügyeinkbe, mert ez nem belügy, hanem közös ügy".
A fórumon elhangzott a Magyar Himnusz és a Székely Himnusz, Szabó Csilla dalai és a Kormorán együttes szórakoztatták a népet.
A csángómagyarok számára is döntô fontosságú, hogy az RMDSZ képviselôi ott legyenek az Európai Parlamentben, mert csak így folytatható az az érdekvédelmi politika, amely az önazonosság, a hagyományok és az anyanyelv megôrzését, a csángómagyar települések megmaradását, fejlesztését szolgálja – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök kedden csángóföldi körútján.
Az RMDSZ elnöke Fekete Emôke, Szász Attila és Markó Attila európai parlamenti képviselôjelöltekkel, Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával, Benke Pávellel, az RMDSZ Bákó megyei szervezetének elnökével, valamint Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökével együtt érkezett Bákó megyébe, ahol Csíkfalvára, Külsôrekecsinbe, Pusztinára és Gyimesbükkbe látogattak.
Minden felkeresett településen egyaránt arra kérték az RMDSZ-t, hogy a magyar nyelv oktatásának további bôvítése mellett próbálja meg elérni azt is, hogy vezessék be a magyar misézést a Csángóföldön. Markó Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ közel ezer erdélyi település részvételével tartott marosvásárhelyi fórumán Kiáltványt fogadtak el, amelyben a szövetség kötelezi magát arra, hogy különös erôvel küzd a csángók anyanyelvû oktatásáért és az anyanyelvû misék bevezetéséért, ez a következô idôszakban kiemelt feladat lesz az RMDSZ számára.
A Pusztinán tartott találkozón az RMDSZ elnöke úgy értékelte, az elmúlt három évben az oktatás terén jelentôs eredményeket sikerült elérni a kormányzati szerepvállalás révén: míg három évvel ezelôtt csupán célként fogalmazódott meg a magyar nyelv oktatása az állami iskolákban, az RMDSZ küzdelme nyomán jelenleg már közel ezer csángó gyerek tanulhatja anyanyelvét, a magyart. – Fejlôdés van az oktatásban, de az infrastruktúra tekintetében is, és ezáltal Csángóföld egyre közelebb kerül Erdélyhez, az erdélyi magyarokhoz – mondta Markó Béla.
Az RMDSZ-politikusok Csíkfalván, illetve Külsôrekecsinben megtekintették a magyar oktatást biztosító állami iskolák új épületeinek munkálatait, amelyhez az RMDSZ szerzett nagyarányú támogatást a kormánytól. A szövetség közbenjárására az elmúlt két évben Csíkfalu 371 ezer, Diószén 375 ezer, Somoska 500 ezer, Magyarfalu, Klézse és Pusztina egyenként 300 ezer új lej kormánytámogatást kapott iskolák, kultúrotthonok felújítására, községi utak feljavítására.
Az RMDSZ a csángókat is képviselni fogja Brüsszelben, ehhez azonban összefogásra van szükség: november 25-én minden szavazatra, így a csángómagyarok szavazatára is szükség van. Segítsenek, hogy segíthessünk – hangsúlyozta a mintegy százötven csíkfalusi magyar elôtt az RMDSZ elnöke. Úgy értékelte, mára sikerült elérni, hogy már itt is másként tekintenek a magyar hagyományokra, a magyar nyelvre. Az RMDSZ elnöke azt ígérte a külsôrekecsinieknek, hogy az iskola befejezéséhez szükséges kormánytámogatás mellett további pénzalapokat szereznek egy magyar közösségi ház felépítéséhez is.
Bogdan Olteanu, a képviselôház liberális elnöke kedden a tizennegyedik levelet küldte el Traian Basescu államelnöknek, amelyben felkéri, hogy hirdesse ki az egyéni választókerületes szavazás bevezetésére irányuló törvényt, amelyért a kormány felelôsséget vállalt, bár az államfô bejelentette, a levelek felbontatlanul állnak, és csak november 26. után olvassa el ôket.
"Ennek a nagyon fontos törvény kihirdetésének a halasztgatása bizalmatlanságot kelt a köztudatban az iránt, hogy ön tényleg komolyan akarja-e az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetését, és kérdésessé teszi, hogy Románia elnöke felelôsen tárgyalja-e a fontos nemzeti kérdéseket" – figyelmezteti Olteanu Basescut.
A képviselôházi elnök rámutat még, hogy az államfô által javasolt kétfordulós szavazási rendszer 49 százalékos választási küszöböt feltételez, bár az államelnök azt hangoztatja, hogy el kell törölni a választási küszöböt.
Traian Basescu államelnök hétfôn, Iasiban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, Bogdan Olteanu képviselôházi elnök levelei felbontatlanul állnak, november 26. után fogja elolvasni ôket.
Attól az idôponttól kezdve, hogy a parlament elküldte kihirdetésre az államelnöknek az egyéni választókerületes szavazás bevezetésére irányuló törvényt, amelyért a kormány felelôsséget vállalt, Bogdan Olteanu képviselôházi elnök naponta levelet küldött Traian Basescu elnöknek, felkérve, hogy sürgôsen hirdesse ki a törvényt. Olteanu hétfôn a 13. levelet küldte el az államelnöknek.
Idén január és június között megyénkben 61 emberkereskedelemmel kapcsolatos esetet regisztrált az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség Regionális Központja, ebbôl öt esetben az áldozat gyerek volt – derült ki tegnap a Mentsétek meg a gyerekeket szervezet által tartott sajtótájékoztatón.
Az áldozattá vált gyerekek közül négyet szexuális kapcsolatokra, egy kiskorút koldulásra kényszerítettek. Nicoleta Somesan, a központ pszichológusa szerint még mindig magas az emberkereskedelem áldozatainak száma.
– Leggyakrabban a tizennyolc és huszonöt év közötti személyek kerülnek az embercsempészek hálójába, akik becsapják és munkára kényszerítik ôket – fejtette ki a szakember. Hogy ezeket a helyzeteket megelôzzék, a központ állandó segélyvonalat mûködtet, amely révén a külföldön munkát vállalók információkat szerezhetnek arról, hogy törvényesen mûködik-e az ügynökség, amely révén az állást szerezték, a munkaszerzôdésben foglaltakkal kapcsolatosan, illetve arról, milyen jogai vannak a munkavállalónak. Mindezért a 0800- 800-678-as ingyenes vonal tárcsázható.
A Népújság kérdésére, hogy miként járnak el, amikor egy esetrôl tudomást szereznek, a pszichológus elmondta, a 2005-ben alakult marosvásárhelyi központ legtöbb esetben a rendôrség szervezett bûnözést megelôzô osztálya révén szerez tudomást az egyes esetekrôl, amikor a hatóságok lefülelnek egy embercsempészettel foglalkozó csoportot, álügynökséget, a központ felveszi a kapcsolatot az áldozatokkal és felmérik, mire van szükségük. Igényelhetnek orvosi, pszichológiai és jogi tanácsadást, illetve állandó rendôri védelmet.
Idén júniusig országos viszonylatban 936 személy vált az emberkereskedôk áldozatává, míg tavaly több mint 1200 esetet tartottak számon. Ez utóbbiak közül 330-an még nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket. A kiskorú áldozatok száma azonban csökkenô tendenciát mutat.
A statisztikák szerint az idén nyilvántartott 936 esetbôl 425-ben munkára kényszerítették az áldozatokat, 406 személyt szexuálisan kizsákmányoltak, 74 áldozatot koldulásra késztettek, 2 gyereket pedig pornográfiára használtak fel. Ramona Pop, a Mentsétek meg a gyerekeket Maros megyei szervezetének pszichológusa szerint a szociális intézményekben nevelkedô fiatalok, utcagyerekek, az iskolát abbahagyók, a roma népcsoporthoz tartozók, illetve azok, akiknek szülei külföldön dolgoznak, fokozottan ki vannak téve a veszélynek, hogy emberkereskedelem áldozataivá váljanak. Ezért a Mentsétek meg a gyerekeket országos felmérést végzett az elmúlt idôszakban, amely révén fôként a szociális intézményekben nevelkedô gyerekek körében vizsgálták, milyen elképzelés él a kiskorúakban az emberkereskedelemmel kapcsolatosan. – Fontos, hogy tisztában legyünk, melyek azok a tévhitek, amelyeket kampányaink során el kell oszlatnunk – tette hozzá Ramona Pop.
Az alvással kapcsolatos rendellenességekrôl kétnapos rendezvénysorozat kezdôdött tegnap a marosvásárhelyi Continental Szállodában a megyei orvosi és fogorvosi kamara, az Országos Tüdôgyógyászati Társaság, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem valamint a Galenus Orvosi Központ szervezésében.
Az elôadások témája az alvás közbeni légzési zavarok diagnosztizálása és kezelése. Az alvással kapcsolatos rendellenességek feltárása világviszonylatban új területnek számít, és egyre komolyabb kihatásai vannak az emberek életminôségére. Az alvászavarok tanulmányozásával és kezelésével Marosvásárhelyen körülbelül 5 éve foglalkoznak a Galenus Orvosi Központ laboratóriumában.
Az elsô ízben szervezett elôadássorozat nemzetközi részvétellel zajlik, Németországból dr. Wolfgang Pirsig elôadótanár és dr. Med Joachim Maurer közremûködésével. Meghívottak dr. Copotoiu Sanda és dr. Jimboreanu Gabriela marosvásárhelyi elôadótanárok és több neves szakember. Az elôadást dr. Mühlfay György fôorvos vezeti, tudományos felelôs dr. Neagos Adriana. Az eseményt a Galenus Orvosi Központban végzett fül-orr-gégészeti sebészeti beavatkozások on-line közvetítése teszi rendkívülivé.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében 2007. november 23- 24-én hatodik alkalommal kerül sor a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvényre. A plenáris elôadások után a konferencia hét szakosztályban zajlik.
A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály ez alkalommal Az erdélyi (a magyar) iskolai oktatás címmel szervezett tanácskozást. Az örvendetes módon nagyszámú, különbözô kutatásterületet (történelem, nyelvészet-, irodalom-, néprajz-, pedagógiatudomány) képviselô elôadó a középkortól napjainkig villant fel fejezeteket, pedagógusportrékat, intézménytörténeti, didaktikai kérdéseket az oktatás történetébôl. Bemutatásra kerül több erdélyi nagy múltú kollégium története.
A rendezvény november 24-én 8.45 órakor kezdôdik Kolozsvárt, az EME székházában (Jókai/Napoca utca 2-4. szám). Ez alkalommal történik meg a Debüt- díjra beérkezett pályázatok értékelése.
Siess. Utolsó helyek – villan rám virtuális ténfergéseim során egy különleges karácsonyi és szilveszteri ajánlatoktól hemzsegô honlap nagybetûs felirata. Karib-tengeri boldogságszigeten, az indiai Goa Varca egyik négycsillagos szállodájának trópusi kertjében, mauritiusi pezsgôfürdôben, esetleg nílusi hajókázáson búcsúztathatom az óévet, legalábbis ha hajlandó és képes vagyok 1000-1800 eurót lepengetni a mesésnek ígérkezô 5-6 napos kirándulás kedvéért. A mosoly országának nevezett Thaiföldre induló géprôl ezúttal lemaradtam – tájékoztat a szóban forgó utazási iroda, de aztán máris igyekszik kárpótolni elképesztôen hatalmas kínálatával. Aerobic, vízigimnasztika, hullámlovaglás és búvárkodás, sôt agyaggalamb-lövészet is vár az egzotikus helyszíneken mindazokra, akik megunták a hagyományos fadíszítôs, családi vacsorás karácsonyokat. És ha valaki mégis fehér színekbe öltöztetné a szeretet ünnepét, rénszarvasok és husky kutyák társaságában barangolhat a lappföldi Télapó falván.
Az enyhén szólva borsos árak ellenére Jézus életének legfôbb állomásait féláron – csupán 650 euróért – tekinthetik meg azok, akik a Szentföldön kívánnak megemlékezni a Messiás születésérôl. Aki pedig még erre is hümmögve méregeti pénztárcáját, magára vessen, vagy menjen el csekély 350 euróért bécsi bevásárlókörútra. – Jó, jó, de lássuk a hazai ajánlatokat, hátha így olcsóbban megússzuk az év végi hajrát – gondolhatnánk, azonban – mint már annyiszor –, idén is meggyôzôdhetünk arról, hogy bár az árak nemigen emelkedtek tavaly óta, a szolgáltatások függvényében sok esetben nem igazán nevezhetôk kedvezményesnek. A világhírû vérszívóról elnevezett Segesvár környéki panzióban például személyenként 495 lejbe kerül a karácsonyi, ennek háromszorosába a szilveszteri mulatság, igaz, hogy az ünnepi program mellett nemcsak ingyen lovagolhatnak, hanem röpke tehénfejô-kiképzésen is részt vehetnek az érdeklôdôk. Ha hegyi levegô után szomjazunk, nem is annyira a helyszín, mint a szállásadó ingatlan csillagjainak száma határozza meg az utazási költségeket. Így üdülhetünk Sinaián 300 vagy 1100 lejért, amennyiben viszont valami igazán különlegesre vágyunk, 680 euróért beköltözhetünk a Prahova völgyében fekvô szállodák egyikébe, ahol többek között keleti masszázzsal kedveskednek a költekezésbe belefáradt vendégnek. Az anyagiakat félretéve, tény, hogy a legtöbb ajánlat igencsak csábító. Csak az a kérdés, miközben alávetjük magunk az egymásra tevôdô varázslatoknak, trópusi tájakon vagy hólepte hegycsúcsok között eszünkbe jut-e, mirôl is szólt valójában az a réges-régi csendes éj?
Az Európai Unió történetében elsô ízben tartottak közös találkozót a tagországok védelmi politikáért, valamint a fejlôdô világ megsegítéséért felelôs miniszterei – illetve az érintett tárcák vezetô tisztségviselôi – Brüsszelben, a havi rendes uniós külügyminiszteri ülés keretében.
Az ilyen összetételû tanácskozás gondolatát az a felismerés adta, hogy fenntartható fejlesztést béke és biztonság nélkül nem lehet megvalósítani, ugyanakkor a tartós biztonságnak is feltétele a szegénység felszámolása és a kevésbé fejlettek segítése. A két terület illetékesei most közösen próbálták azonosítani mindazt, ami révén a biztonság és a fejlesztés párhuzamosan, egymással pozitív kölcsönhatásban javítható.
Nuno Severiano Teixeira portugál védelmi miniszter a témakör kezelésében "új lépcsôfoknak" nevezte az értekezletet, amelynek részvevôi megbízták az Európai Bizottságot, vagyis az EU legfôbb végrehajtó testületét, valamint Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai fôképviselôjét azzal, hogy hitelt érdemlô akciótervet dolgozzanak ki a fenti célkitûzés megvalósítására.
Olyan területekrôl van szó, mint a humanitárius segítség biztonságának garantálása, együttmûködés a regionális nemzetközi szervezetekkel vagy stratégiai jellegû tervezés a biztonságos fejlesztési környezet megteremtésének érdekében.
E stratégiai tervezés során – hangzott el a tanácskozáson – lehetségessé válhat például az, hogy valamilyen háborús vagy polgárháborús közállapotokból kifelé evickélô országban a fegyverzetek leszerelését és a katonai mozgósítás eltörlését, az ország újraegyesítését célzó erôfeszítések során az ország távlati fejlesztésének szempontjait is figyelembe vegyék.
A liberális polgári napilap cikkírója ismerteti Ján Mikolaj oktatási miniszter törekvéseit, aki már kiadta az utasítást, hogy a magyar oktatási nyelvû iskolákban használatos tankönyvekben ezentúl csakis a szlovák nyelvû földrajzi nevek használhatók. A magyar történelmi neveket pedig csak ezek mögött, zárójelben szabad jelölni, mert hogy "a megható indoklás szerint a miniszter így akarja segíteni a magyar polgártársak könnyebb tájékozódását" a hazájukban.
Természetesen az egész probléma mesterséges, és egyetlen kérdést hagy csak nyitva: kinek tesz szolgálatot? "Elsô látásra ugyan semmiségnek tûnik, de Szlovákiában ma ugyanebbe az irányba tartó hasonló lépések sora követi egymást. Ha elvetjük a feltételezést, miszerint a miniszter a saját anyanyelvüktôl akarja elvenni a kisebbségi diákok kedvét, akkor ez az új álprobléma csakis egyetlen célt követhet: mindenáron megmutatni az itteni magyaroknak, hogy Szlovákiában ki az úr a háznál. És ott, ahol urak vannak, szolganépnek is lennie kell. Máshogyan ugyanis egyszerûen nem mûködik a dolog."
"Ott, ahol az állampolgár a saját szülôfaluját sem nevezheti a tankönyvében úgy, ahogy számára természetes, a szolga és a másodrendû állampolgár szerepét egyértelmûen kiosztották" – írja a lap, nem furcsállva azt, hogy a nacionalista kormányerô, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a soraiból kikerült oktatási miniszter törekvéseinek fényében ez valahol még érthetô is lenne. Az már viszont kevésbé, hogy a kisebbségek szerzett jogainak megôrzését ígérô kormányfô (Robert Fico) nem gondolta komolyan azt, amit ígért.
Fatmir Sejdiu elnök errôl újságíróknak beszélt, mielôtt megkezdôdött volna a nemzetközi trojka – az EU, az Egyesült Államok és Oroszország – közvetítésével folyó szerb-koszovói tárgyalások újabb fordulója.
Sejdiu szerint "nincs alternatíva" azzal szemben, hogy Koszovó függetlenné váljon. Kijelentette, hogy a trojka nyilván a terveknek megfelelôen, december 10-én tesz jelentést Ban Ki Mun ENSZ-fôtitkárnak a közvetítô tárgyalások végkimenetelérôl. Az azt követô néhány napot a szükséges konzultációkra használják fel, utána pedig a koszovói parlament meghozza a maga döntését – mondta a nemzetközi igazgatás alatt álló, 90 százalékban albán többségû dél-szerbiai tartomány elnöke.
Koszovóban a mielôbbi függetlenségre törekvô Hasim Thaqi egykori gerillavezér pártja nyerte a hétvégi választásokat.
Sejdiu úgy fogalmazott, hogy Koszovó azokkal az országokkal kívánja összehangolni függetlenné válását, "amelyek segítik Koszovót".
Thaqi – szintén Brüsszelben – ezt úgy pontosította, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi közösség napirendjét, majd december 10. után "Washingtonnal és Brüsszellel együttmûködve" meghozzák a függetlenségrôl szóló döntést.
"Nem teszünk semmit a washingtoni és brüsszeli partnereinkkel való összehangolás nélkül" – hangsúlyozta.
A keddi brüsszeli egyeztetésen – mint az Wolfgang Ischingernek, a "trojka" uniós tagjának szavaiból kitûnt – esetleg olyan "státus- semleges" elgondolásokat lehet felvetni, amelyek a Pristina és Belgrád közötti kapcsolatok bizonyos sarokköveit fogalmaznák meg, annak az alapkérdésnek a megkerülése mellett, hogy Koszovó végül is önálló ország-e vagy Szerbia autonóm tartománya.
Az Imas közvélemény-kutató intézet hétfôn ismertetett felmérése szerint az osztrákok 47 százaléka nem fél kimondani azt, amit gondol. Tizennégy százalékuk ellenben jobbnak tartja, ha visszafogja magát, mert esetleg hátrányok érhetik, ha túl ôszinte. Húsz százalékuk pedig úgy gondolja: a témától függ, hogy kiöntheti-e a szívét. (Tizenkilenc százalék nem tudott egyértelmû választ adni a véleményszabadság helyzetét firtató kérdésre.)
A fenntartással élôket megkérdezték, melyek azok a témák, amelyekrôl úgy vélik, hogy nem lehet nyíltan beszélni róluk, vagy ha igen, abból problémák származhatnak. Az elsô helyen a külföldiekkel (bevándorlókkal) kapcsolatos vitákat említették, majd a politikusok megnyilvánulásait, a nemzetiszocializmust (nácizmust), a zsidókat és a velük történteket, a munkaadókkal szemben megfogalmazott véleményeket, a szexuális orientáltságot. A felmérés érdekességként említi, hogy a populista és idegenellenes politikai alapon álló szabadságpárt (FPÖ) híveinek 15 százaléka gondolja úgy, hogy szerencsésebb, ha valaki hallgat a pénzügyi problémáiról.
Egyébként mind az FPÖ-táborban, mind a másik, hasonló irányvonalú ellenzéki párt, a Szövetség Ausztria Jövôjéért (BZÖ) követôinek körében 36 százalék azok aránya, akik azt mondják, bajuk származhat abból, ha nyíltan beszélnek a náci idôszakról. A többi pártnál ez az arány alig éri el a négy százalékot.
Arra a kérdésre, vajon milyen kijelentések esetén számítanának bírálatra vagy ellenvéleményre, a választ adók fôképp három megnyilvánulást említettek (29-31 százalékos megoszlásban): ha valaki a bevándorlás könnyítése mellett száll síkra; cigánynak nevez egy romát; négernek egy fekete-afrikait.
Ugyanilyen képet tükrözött, amikor egy listáról kellett kiválasztani azokat a véleményeket, amelyeket maguk a megkérdezettek is elfogadhatatlannak tartanak. Elutasítják, ha valaki arról beszél, hogy a nácik által elkövetett bûnök el vannak túlozva (17 százalék); ha szidalmazza a zsidókat (15), cigánynak nevezi a romákat és négernek a fekete-afrikaiakat (13); ha mecsetek építését szorgalmazza (11) vagy támogatja a bevándorlási kvóta növelését (11).
Tudor Chiuariu igazságügy-miniszter szerint az igazságszolgáltatás rákfenéje jelenleg a bírák "általános büntetlensége".
"A bírák túl gyakran tévesztik össze függetlenségüket a felelôsség hiányával" – mondta Chiuariu külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján.
"Korábban túl kevés garancia volt az igazságszolgáltatás függetlenségére, most viszont a bírák általános büntetlenségének vagyunk tanúi; bármit tesznek, nem zárják ki ôket a bírói karból" – tette hozzá a miniszter.
Szavai szerint részben emiatt "hiteltelen az igazságszolgáltatás" a közvélemény szemében, részben pedig azért, mert nem ért el konkrét eredményeket a korrupció elleni harcban, amiért az Európai Bizottság is több ízben ostorozta.
A miniszter sajnálkozását fejezte ki, hogy egyetlen magas szintû tisztségviselô korrupciós ügye sem vezetett eredményre. Úgy ítélte meg, hogy Bukarest rossz jelzést ad ezzel Brüsszelnek a korrupció felszámolása iránti elkötelezettségét illetôen.
Chiuariu ugyanakkor védelmébe vette kormányának azt a döntését, amellyel elrendelte október elején az elnöki hivatal mellett mûködô korrupcióellenes bizottság feloszlatását. (Az volt e bizottság feladata, hogy véleményt mondjon a büntetôeljárás megindításának szükségességérôl vagy szükségtelenségérôl, amikor korrupció gyanúja merült fel valamelyik hivatalban lévô vagy volt miniszter ellen.) A kormánynak ez a döntése megakadályozta az eljárás megindítását több kormánytag, köztük Chiuariu ellen. A miniszter szerint azért volt indokolt a bizottság feloszlatása, mert Traian Basescu államfô "politikai eszközként használta" e testületet a Calin Popescu Tariceanu liberális miniszterelnök kormányával vívott politikai harcában.
Vasárnap tartják az európai parlamenti választásokat és az egyéni választókerületes szavazásról szóló referendumot. Az EP- választásokért felelôs megyei kerületi választási iroda (BEJ) elnökét, Emanuela Hurdugaciut kérdeztük, hol tartanak a felkészüléssel?
– Az utolsó száz méteren tartunk. Tegnap felkészítôt tartottunk a szavazókörzetek elnökeinek.
– Hány szavazókörzet van a megyében és hány Marosvásárhelyen?
– A megyében 528, Marosvásárhelyen 83. Ma alakulnak meg a szavazókörzetek választási irodái, maximum 7 taggal, utána egyenesben leszünk.
– Mikor viszik ki a szavazólapokat és a pecséteket?
– Az összes anyagot elôkészítettük, elkészítettük az átadási-átvételi jegyzôkönyveket. November 23-án visszük ki a körzetekbe csendôrségi felügyelet mellett. A szavazókörzetek vasárnap reggel 7 és 21 óra között várják a szavazókat. Hosszabbítás nem lesz. A szavazatok lezárását követô 24 órán belül a körzeteknek (a körzeti elnök és két tag, plusz katonai ôrizet) le kell adniuk a jegyzôkönyveket a megyei kerületi választási irodához. Ugyanakkor kell leadniuk az esetleges észrevételeket, kontesztációkat, illetve a megoldásról szóló jegyzôkönyveket.
– A megyei választókerületi irodához érkeztek óvások?
– Két kontesztáció érkezett hozzánk. Az egyik a Szociáldemokrata Párt (PSD) részérôl, amely a Nemzeti Liberális Párt (PNL) plakátjainak levételét kérte, mivel a választási plakátokon a nemzeti lobogó színei keveredtek. Az iroda megtárgyalta az óvást. 3 igen, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett elutasította a PSD jelzését.
A másik panasz az RMDSZ részérôl érkezett, amely szerint a választási pannókat felszerelô New Age Kft. két nappal késôbb "politikai nyomásra" leszerelte az RMDSZ pannóit.
A BEJ, mivel a probléma nem tartozik a hatáskörébe, többségi szavazattal elutasította az RMDSZ panaszát.
Ha a könyvvásár idején olykor másképp is tûnhetett, szombat délután láthattuk, költô is vonzhat nagyteremnyi közönséget. Ebben az esetben ez nem is volt kétséges, hiszen Marosvásárhelyen szeretik Parti Nagy Lajost, találkozóira mindig sokan kíváncsiak. Fiatalok is. Soraikban a Látó Irodalmi Színpadának novemberi összejövetelén ott voltak azok az ifjú tollforgatók is, akik a vásárhelyi folyóirat legutóbbi számában Pálfi György Taxidermia címû filmjét elemezték. Azt a többfelé díjnyertes, ám vitatott produkciót, amelyet Parti Nagy két prózai írása alapján hozott létre a filmrendezô.
Az esten nyilván ez is szóba került, de a közkedvelt vendéggel beszélgetô Kovács András Ferenc úgy irányította a társalgást a most is roppant frappánsan és szellemesen csevegô Parti Nagy Lajossal, hogy abból egyértelmûen kidomborodjék: írhat ô prózát, hangjátékot, színházak sokasága játszhatja sikerrel színpadi átiratait, készülhet forgatókönyv munkáiból, a friss Kossuth-díjas tollforgató mindenekelôtt költô s ekképpen a magyar nyelv bravúros, magával ragadó mestere. Ki tudná ezt a legavatottabban, ha nem a konzseniális költôtárs, aki régóta jó barátként ismeri a szerzôt és erre az alkalomra külön fel is készült belôle. Ettôl persze a beszélgetés mit sem veszített várható spontaneitásából, eleven, érdekes, élvezetes másfél órát nyújtott a jelenlevôknek. A meghívott eddigi pályája, gazdag és változatos életmûve, megnyerô, színes egyénisége, írásmûvészetének megannyi jellegzetessége pedig mindenki számára markánsan kirajzolódott.
Az 1982-ben kiadott elsô verskötettôl, az Angyalstoptól a napokban megjelent legújabb Parti Nagy Lajos- könyvig, amely ugyancsak különös címet visel, sok mindenrôl szó esett. A szárnypróbálgató kezdeti évekrôl, a tanulás, tapasztalatszerzés pécsi esztendeirôl, a Jelenkornál eltöltött nagyszerû idôszakról, a kortárs magyar irodalom nagyjaival történt találkozásokról, a fiatal írótársakkal kialakult kapcsolatokról, a múlt rendszer Magyarországán kialakult lágy cenzúráról, a rendszerváltásról, a Magyar Naplóról és számos más fontos meg kisebb jelentôségûnek tûnô, mégis lényegbevágó dologról. Arról is beszéltek, hogy miképpen jelent meg nála a próza és milyen szerepet tölt be ironikus, groteszk szemléletû világában. Hogyan jutott el a színház varázsos berkeibe és milyen ösztönzésre születtek meg az átiratai, melyek révén van húsz olyan munkája, amely a saját szövege, mégsem a maga drámája. Konkrét könyv- és darabcímek is elhangzottak a Szódalovaglástól, az Esti krétától az Ibusáron, a Mauzóleumon, a Sárbogárdi Jolán: A test angyalán át a Hôsöm tere vagy a Grafitnesz címû nagy horderejû kötetekig. És a már említett legfrissebbig, A vak murmutérig, amely Banga Ferenc kétszáz rajzával gazdagítva eredeti leleménnyel visz az olvasók elé érdekes megaszócikkeket.
A szórakoztató és tanulságos párbeszéd ráadásaként belekóstolhattunk Parti Nagy Lajos különleges prózájának és költészetének ínyencségeibe is. Az író utánozhatatlan tálalásában, természetesen. Utolérhetetlen specialitás, a világ egyre több felében irigyelt hungarikum. Sajnálhatja, aki ezúttal elszalasztotta.
Aki kapta: a marosvásárhelyi Református Diakóniai Központ Eminescu utcai idôsotthona, aki adta: a David Gheorghe és Erzsébet mûgyûjtô házaspár. Melyikük öröme nagyobb, a megajándékozottaké vagy az adományozóké? Ezt nehéz eldönteni, tény viszont, hogy vasárnap délben, amikor az ajándékkollekciót a Bocskai-terem elôcsarnokában az érdeklôdôknek bemutatták, ez a kettôs öröm egymást felerôsítve tette emlékezetessé a tárlatnyitó eseményt.
Házigazdaként a központ vezetôje, Fülöp Ilona tiszteletes asszony ezt is hangsúlyozta, miközben megköszönte Davidéknak a 26 festményt, amelyeket egy ideig a kiállításlátogatók is láthatnak, majd az otthon lakóinak a szobáit fogják díszíteni. Az adomány különben azt a mûgyûjteményt gyarapítja, amit évekkel ezelôtt a vártemplomi gyülekezet lelkipásztora, a néhai Fülöp G. Dénes alapozott meg az adakozásra mindig kész képzômûvészek segítségével.
A nagylelkû adományozó, a várost már többször értékes kollekciókkal megajándékozó David házaspár nevében Gheorghe David elmondta, Fülöp G. Dénesnek tett régi ígéretét váltotta valóra, s számukra elégtétel, hogy tudják, a képek jó helyre kerültek, idôs, törôdött, gyakran magányos embereknek nyújthatnak némi vigasztalást. A felajánlott festmények az általuk mûködtetett Harmónia alkotótábor termésébôl valók.
Élvonalbeli mûvészek alkotásai váltak az öregotthon tulajdonává, hangsúlyozta a gyûjteményt bemutató Nagy Miklós Kund. A kortárs román képzômûvészet elismert idôsebb és fiatalabb képviselôi – a temesvári Vreme Leon és nemrég elhunyt felesége, Eraclide Xenia Leon, a kolozsvári Gheorghita Vasile és lánya, a bukaresti Arina Gheorghita, valamint ugyancsak a kincses városból Ghenescu Marius Dan és Dobriban Emil – tájábrázolásai, csendéletei idézhetik fel a nézôkben egykori emlékeiket, utazási vagy olvasmányélményeiket, vihetnek derût, szépséget otthonukba. A kettôs öröm, amelyrôl a tudósítás elején már szó volt, hatványozottnak tekinthetô, mondotta a kiállításnyitó szerkesztô, hiszen aki ide betér, szintén gadagabb lesz egy élménnyel. Így még inkább értékelendô az adományozás gesztusa, hiszen valamiképpen mindannyian a részesévé válhatunk.
Székek magasodnak a színpadon, kellékek és mégsem. Kellékek, mert az elôadás részét is képezik, és nem azok, hiszen rajtuk ülnek a nézôk. Közel, egészen fent, benne az elôadásban. Annak alkotóelemévé válnak, a közönséggel együtt. Furán indul a játék: a hatalmas kivetítôn, a mélyen tisztelttel szemben hosszú perceken keresztül focimeccs zajlik, majd kikapcsolják a "tévét", illetve rögtön bemondandó gyorshírek szakítják meg a történteket. Ám mindezek elôtt a Shakespeare III. Richardjának filmváltozatából részleteket láthatunk – mintegy mûsorajánló gyanánt. A vizesárokkal körülvett ágyon a szereplôk saját életüket nézik. És belép Richard (B. Fülöp Erzsébet), elsô szava: bullshit. Majd meghívja a közönséget az igazi richardi életútban való részvételre.
Érdekes és teljesen egyedi világba kalauzol Andreea Vulpe elôadása, amely alapjaiban Shakespeare III. Richardját dolgozza fel. De csak alapjaiban. Az eredeti szövegbôl vajmi kevés maradt. A gerinc, a történet ugyanaz. Szövegrészletek itt-ott felhangzanak, de legnagyobbrészt mai szlengben röpködnek a replikák. Pergô, odamondó szövegek és sokszínû alakítások – ez már a legelején kiderül. A két további színmûvész (Tompa Klára és Bokor Barna) a királydráma szinte mindegyik további szereplôjének figuráját magára ölti az elôadás folyamán: börtönjelenettel indul a produkció, ahol csak újságokból és a tévébôl értesülhetnek a külvilágról (az, hogy börtönben vannak, csupán a szövegbôl derül ki, hiszen a szín soha nem változik). És a kezdôdô focimeccs, majd Richard- filmajánló után gyorshírek, sötét és sejtelmes képek váltakoznak a kivetítôn. A hírekbôl tudjuk, hogy mi történik Angliában, kit számûztek és kit zártak a Towerbe éppen, ily módon jelennek meg a háttérben a meggyilkolt ôsök háborgó szellemei és nemegyszer áttetszô, apró mélytengeri herkentyûk sokszorosan kinagyított bizarr sorozata is látható, a felbolydult lelkiismeret metaforája akár.
Richard bejön, Richard gnóm, nagyon hangosan szuszog, siránkozik, hol félhülye, hol rettenetes. És az igaz sztori megtekintésére hívogat. De amit a színpadon látunk, az nem Richard története. Nem a valóság, nem drámai formába ágyazott történelem. Inkább annak tudatalattija. Egy véres kor véreskezû szereplôinek a lélek mélyébôl feltörô rémálma a történet úgy, mintha azt mi is álmodnánk. Szaggatott és ritmikátlan, darabos és súlyos, mint egy rohamokban feltörô láz. Iszonytató, de nem iszonyú. Ôsi erôket hív a színpadra. Nem a szöveggel és nem is látvánnyal hat, hanem összességében, fényektôl a hanghatásokig. Nem barokkos pompájú és nem is gótikusan titokzatos a produkció, nem lepusztítottan egyszerû, de nem is túlterhelt képekben. Inkább olyan, mint egy hidegleléles szellemjárás, az itt sötéten megfogalmazott középkorba oltott cinikus posztmodern. Hatásvadászatának lényege a részletekben rejtôzik, amelyek együtt adják A III. jellegzetes hangulatát. A játék csak fokozza mindezt, az artikulátlan nyögdécseléstôl a kimért szövegelésen át a pipiskedô allûrökig. A világ rémálomszerûen változik, sokasodnak a nem látható gyilkosságok, csupán Richard marad a régi, miközben a kivetítôn a kedves család gyilkosság-CV-je olvasható. Az enyhén groteszk mikrovilágban még sincsenek gyilkosok és áldozatok. Mindenki gyilkos és áldozat egyszerre, de nem keltenek sem részvétet, sem gyûlöletet. A lelkiismeret ezen szintjén már érzelmektôl mentes a szív. És katarzis sincsen. Nem szánalom marad a nézôben, inkább egy megfogalmazhatatlan, enyhe, de kitartóan maradó undor. A III., avagy Richard történetének lényege.
Shakespeare – Andreea Vulpe: A III. B. Fülöp Erzsébet, Tompa Klára és Bokor Barna. Rendezô: Andreea Vulpe, díszlet-jelmez: Iuliana Vîlsan, színpadi mozgás: Carmen Cotofana, szöveggondozás: Antal Ildikó, videofelvétel: Katyi Antal.
November 3. és 11. között tartottuk a város névadójához kapcsolódó ünnepséget.
A rendezvénysorozat képkiállítással kezdôdött Agárdi Lajos hajdúszoboszlói festômûvész mûveibôl. Hajdúszoboszló testvérváros részérôl jelen volt Vágó Zsolt önkormányzati képviselô és Berényiné Szilaj Ilona, a mûvelôdési ház igazgatója. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllô Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Agárdi Lajos képei Bordi András képeivel rokoníthatók. Berényiné Szilaj Ilona a két testvérváros kapcsolatáról beszélt. Ô kórustagként járt elôször Erdélyben, városunkban, azóta is ápolja a baráti kapcsolatot, most leányát is elhozta, hogy megismerhesse ezt a csodálatos vidéket. Többünket megajándékozott a Szókimondó címû kulturális havi folyóiratukkal s elismeréssel szólt Dégi Éva dicsôszentmártoni festômûvész nyári hajdúszoboszlói bemutatkozásáról.
Agárdi Lajos "egy darabot hozott az Alföldbôl, Hajdú-Bihar mellékérôl Erdélybe". Reményét fejezte ki, hogy ezzel a kiállítással hozzájárul a két város kapcsolatának elmélyítéséhez.
Vágó Zsolt, aki elôször jött Erdélybe, a testvérvárosi kapcsolatok elményítésének szükségességérôl beszélt. A kiállítás egy új gyökeret jelent a többi gyökérág mellé, értéket hordoz, erôsíti kulturális kapcsolatainkat.
Dégi Éva – Agárdi Lajos képeit méltatva – elmondta, hogy ezek technikai szempontból jelentenek újat. A hagyományos témájú alkotások vegyes technikával készültek.
Ezte a marosvásárhelyi színmûvészeti akadémia III. éves diákjai Arany János Jóka ördöge valamint a Rózsa és Ibolya elbeszélô költeményeinek dramatizált változatával léptek fel a Közmûvelôdési Központ színpadán.
Másnap a Háromszék Táncegyüttes Csávási ballada címû mûsorának tapsolhattunk nagy lelkesedéssel.
A harmadik napon az óvodások és kisiskolások a kolozsvári Puck Bábszínház elôadását tekinthették meg. A sikeres, jó hangulatú játékba a gyerekeket is bevonták.
November 7-én dr. Szekeres Gerô tartott vetítéses elôadást öt kontinens legmagasabb hegycsúcsairól. A látvány gyönyörûsége magával ragadta a közönséget.
A marosvásárhelyi könyvvásárról is jutott egy "szelet" Dicsô-szentmártonba: a Kriterion Könyvkiadó hozta el friss kiadványait. Könyvbemutatót tartott és írásaiból olvasott fel Sebestyén Mihály, Murvai Olga, Szász István Tas. A kiadó igazgatója, H. Szabó Gyula méltatta a könyveket. Banner Zoltán Dsida Jenô Nagycsütörtök és Psalmus hungaricus címû költeményeit adta elô.
Két esemény zárta a kulturális napokat. Egyiken Sipos Domokos, az erdélyi magyar irodalom egyik úttörôjének, városunk szülöttének emlékét idéztük halálának 80. évfordulója alkalmával. Emlékverseny volt, melyre a helyi Andrei Bârsan Líceum tanulói készültek (megadott bibliográfia alapján).
A másik rendezvény két fiatal kolozsvári zenész, Nagy Éva és Beke István elôadása volt Astor Piazolla mûveibôl.
Hétfôn a kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek alapján semmisnek nyilváníthatják az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti politikai jellegû bírósági ítéleteket. Országos szinten 136.000 dossziéban ítéltek el politikai jelleggel személyeket, de olyan eset is volt, amikor akár 10, 20 vagy 40 személybôl álló csoportokat nyilvánítottak bûnösnek, így tulajdonképpen az említett idôszakban közel 700.000 személyt ítéltek el politikai indokkal. A törvénytervezetrôl, várható fogadtatásáról Kerekes Károllyal, az RMDSZ parlamenti képviselôjével beszélgettünk.
– Tudomásunk szerint a törvénytervezetet 2006-ban véglegesítette az Igazságügyi Minisztérium. Tudor Chiuariu miniszter újdonságként jelentette be több mint egy évvel azután. A volt kommunista országok közül Románia az utolsó, ahol rehabilitálják a volt politikai elítélteket. Miért kellett várni ennyit a törvénytervezetre?
– Ez egy nagy lépés a volt politikai elítéltek erkölcsi, jogi rehabilitálása terén, de nem valószínû, hogy a parlament ebben a politikai konjunktúrában elfogadja a törvénytervezetet. A kormánykoalíció a szavazatok 22%-át biztosíthatja a plénumban, az ellenzéki pártok soraiban azonban még mindig olyanok ülnek, akik a volt elnyomó rendszert szolgálták ki, nekik nem lesz érdekük támogatni a törvényt. Mindemellett az ország lakosságának a véleménye is megosztott e témában. Egy errôl készített felmérés szerint Románia lakosságának 30%-a az 1989 elôtti rendszer híve maradt, 35%-a közömbösen viszonyul a politikai elítéltekhez. Nemrég a Varga Andrea történész által 1956 romániai következményeirôl, az elítéltekrôl szervezett marosvásárhelyi kiállítás iránt sem érdeklôdtek sokan. Annak ellenére, hogy a Maros Magyar Autonóm Tartományban akkor több mint 100 személyt ítéltek el. Az RMDSZ mindvégig szorgalmazta a törvényt, hiszen ezáltal az 1956-os magyarországi forradalomért elítélt erdélyieket is rehabilitálják.
– Az említetteken kívül még milyen "bûncselekményekre" vonatkozik a jogszabálytervezet?
– A minisztérium által elôterjesztett tervezet szerint politikai jellegûnek minôsülnek az említett idôszakban a büntetô törvénykönyv szerinti olyan bûncselekmények, mint a rendbontás, a hazaárulás és az illetéktelen határátlépés. Emellett politikai jellegû közigazgatási intézkedésnek minôsülnek a rendôrség és a volt securitate által hozott határozatok, azok a döntések, amelyeknek értelmében valakit állandó lakhelyérôl elmozdítottak, kényszerlakhelyre vagy munkatáborba internáltak, illetve kötelezô munkahelyet jelöltek ki számára.
– Hova fordulhatnak jogorvoslásért az érintettek?
– Elsô lépésként a törvény megjelenése után 3 éves határidôn belül a megyei bíróságokhoz kell benyújtani a perfelújítási kérést. A bíróságok kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy az elítélt megkaphassa, vagy újra összeállíthassa egykori dossziéját. Ha az érintett már nincs életben, akkor a folyamodványt akár a negyedfokú rokonok is kezdeményezhetik. Amennyiben a régi dossziék, okiratok nem kerülnek elô, az elítélt rokonai, illetve bármely szervezet bebizonyíthatja az illetô jogi érdekeltségét.
– Milyen következményei lehetnek a semmisítô ítéleteknek?
– Elsôsorban erkölcsi, jogi és anyagi rehabilitáció történik ezáltal. Erkölcsileg azt jelenti, hogy az elítéltek végül is elégtétellel nyugtázhatják azt, hogy ellenszegülésük a régi rendszerrel szemben végre nem volt hiábavaló. Jogilag pedig a korábbi ítéleteket törlik a nyilvántartásból, így a priuszban sem szerepelhet többet a korábbi politikai indíttatású bûncselekmény. Ezenkívül az elítéltek ennek alapján anyagi kártérítést is követelhetnek. A törvénytervezet lehetôvé teszi, hogy azok is igényeljenek kártérítést, akiket admi- nisztratív jellegû büntetéssel (kényszerlakhely, kilakoltatás stb.) sújtottak. Ezt a törvény megjelenésétôl számítva öt éven belül kérhetik az érintettek.
– Vannak-e kivételek a törvénytervezet alól?
– A törvénytervezet nem vonatkozik azokra, akiket az emberiség ellen elkövetett bûncselekmény, fasiszta, legionárius szervezetben való tevékenység miatt ítéltek el.
– Megyénkben hányan részesülnének erkölcsi, jogi rehabilitálásban a törvénytervezet szerint?
– Tudomásom szerint megyénkben 1500 politikai jellegû szankciót alkalmaztak, ezek közül mintegy 900 személyt ítéltek el, közülük pedig mindössze 300-an vannak életben.
– Mikor várható a törvénytervezet életbe léptetése?
– A parlament mûködési szabályzata szerint 45 napon belül a plénum elé kell kerüljön a törvénytervezet, elôször a szenátus, majd a képviselôház vitatja meg. Figyelembe véve azt, hogy most lesznek az európai parlamenti választások, ezt pedig vakáció követi, és hogyha nem lesz különös ellenvetés, akkor valamikor késô tavasszal fogadhatja el a parlament a törvénytervezetet.
Négy, a maguk szakterületén úttörô munkát végzô kiváló erdélyi tudós, gyakorló orvos és gyógyszerész életpályájával ismerkedhettek meg azok, akik pénteken délután a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében részt vettek a Tudomány Napja alkalmával szervezett rendezvényen. Amint az elôadásokból kiderült, valamennyiüknek sajátos erdélyi sors jutott, amelybôl nem hiányoztak a tragikus fordulatok, holott a legmagasabb fokú elismerést érdemelték volna.
Ez azonban csak részben vagy egyáltalán nem adatott meg számukra, derült ki a dr. Szilágyi Marietta orvostörténész (az EME Mátyus Istvánról elnevezett orvosi és gyógyszerészeti szakcsoportjának elnöke) vezette megemlékezésen.
Pataki Jenô orvostörténész az erdélyi orvostörténelmi kutatás és irodalom alapjainak megteremtôje volt. Neves orvosdinasztia ötödik tagjaként (elôdei közül kettô Erdélyország protomedicusa, azaz fôorvosa volt) fontosnak tartotta az orvostörténelem mûvelését, amit gyakorló és tisztiorvosi munkásságát követôen, az Orvostörténeti Tanszék munkatársaként végzett. Életútját, hátramaradt írásainak, levelezésének regényes elôkerülését Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár mutatta be. Pataki Jenô erôfeszítéseit jelzi, hogy az Orvosi Szemle címû szaklapban közel 100 erdélyi orvos portréját közölte, arra készülve, hogy az erdélyi orvosok lexikonát összeállítsa. Életének tragikus baleset vetett véget, írásait a Ferenc József Tudományegyetem megszûnésekor kollégája, Csajkás Bódog vette magához, s Perjámosi Sándor és Dörnyei László dolgozta fel.
Szakmailag a legjobban felkészült, rendkívül becsületes és szorgalmas szakemberként ismerték, aki Marosvásárhely társadalmi életének is köztiszteletben álló személyisége volt. A száz éve született dr. Ajtay Mihály fôgyógyszerész az egyetemi és technikumi hallgatók gyakorlati felkészítésében játszott fontos szerepet hosszú éveken át. A tragikus fordulatok az ô életébôl sem hiányoztak. A zalatnai születésû kiváló gyógyszerész, aki Izmael Márton Kossuth utcai gyógyszertárában kezdte marosvásárhelyi pályafutását, 1946-ban a Dózsa György utca sarkán nyitotta meg önálló gyógyszertárát, amelyet két év múlva egyik napról a másikra államosítottak úgy, hogy minden vagyonát s a személyi tárgyait is elkobozták. Egyetemi jegyzetet írt a gyógyszertári ügyvitelrôl, s Farkas Imre Jánossal közösen kiadott receptgyûjteménye három kiadást ért meg – hangzott el többek között dr. Péter Mária nyugalmazott egyetemi adjunktus ismertetôjében.
Régi adósságát rótta le péntek este Kiss Ervin nyugalmazott egyetemi adjunktus, aki úgy érezte, hogy erkölcsi kötelessége igazságot szolgáltatni egykori fônökének, Boér László professzornak. Mint Szatmáron mûködô kiváló gyakorló infektológust hívták meg az egyetem Marosvásárhelyre költözésekor, hogy megszervezze a járványtani tanszéket. Késôbbi karrierjét azonban kerékbe törte Vendég Vince fül-orr-gégész professzor vírustani elmélete. Az 50-es években meghirdetett elképzelés szerint az emberi és állati vírusok átkerülnek a növényekbe, ahol elszaporodnak, majd az emberbe visszakerülve a járványokat okozzák. Ez volt a lényege az elméletnek, amellyel Nobel- díjra pályázott a marosvásárhelyi egyetem, s Gheorghe Gheorghiu-Dej óriási összegeket utalt ki a kutatásra. Kelemen, Gündisch és Boér professzorok azonban elvetették. Boér professzornak ez az egészségébe kerül, a megyei pártbizottság illetékesei ugyanis a kutatási eredmények aljas szándéktól vezérelt meghamisításával vádolták meg, ami testi és lelki összeomlásához vezetett.
Hasonló sors várt Kelemen László professzorra is, akit tôsgyökeres vásárhelyiként a magyar orvosképzés hozott vissza szülôvárosába. 1948-ban nevezték ki a belgyógyászati klinikából kivált fertôzô betegségek klinikájának az élére, s 1970-ben már mûködött a két önálló klinika, hét alosztállyal, jól képzett orvosi és ápolószemélyzettel, ahol kiváló szakemberek dolgoztak. Kelemen professzor egy új infektológiai irányzat alapjait teremtette meg, s klinikája országos hírnevet szerzett. Az univerzális tudású, igényes, pontos, lelkiismeretes orvos meghatározta azok életét, akik a közelében éltek, vagy hosszabb ideig vele dolgoztak. Kitûnô elôadó volt, sokszor hangsúlyozta, hogy csak a mûveltség biztosít széles látókört és olyan humánumot, amely nélkülözhetetlen kelléke a jó orvosnak. Fiatal medikusként mint élsportoló országos címeket nyert az úszósportban, elegánsan öltözött, fess testtartással járt, talán ezért, vagy a szó gyakori használata miatt ragasztották rá a medikusok a "pompás" Kelemen nevet.
Egy külföldi tartózkodása idején távollétében azonnali hatállyal nyugdíjazták. Ez annyira megviselte, hogy infarktust, majd agyembóliát kapott. Fél oldalára megbénulva, a ragyogóan és választékosan beszélô iskolaalapítót némaságra kárhoztatta a végzet, s szeretett klinikáján így élt néhány éven át – hangzott el a tanítvány, dr. Bakos Paula nyugalmazott infektológus fôorvos elôadásában.
A közönségnek pedig alkalma nyílt dr. Ajtay Mihály egyetemi diplomáját és érettségi tablóját megtekinteni, amelyen Wass Albert mellett Kolozsvári Grandpierre Emil és sok más híres tudós, személyiség nevét lehetett kibetûzni.
Zalaegerszeg földrajzi adottságai
Zalaegerszeg nevezetes épületei, köztéri szobrai
1.) A forrásanyagban mellékelt térképen keresd meg Zalaegerszeg folyóját! Melyik korból származik a folyó elnevezése? Mi volt akkor a neve? Mi más viselte még abban a korban ugyanezt a nevet?
2.) Még két patak is tartozik a városhoz. A térkép segítségével határozd meg ezeket. Könnyítésül annyit, hogy az egyik nevét park is ôrzi a városban.
3.) Most vegyük szemügyre közelebbrôl városunk nevét, illetve annak második tagját. Mit jelentenek az "eger" és a "szeg" szavak. Az "eger" szó névadóját jellemezd is egy mondattal!
4.) A mellékelt térkép mutatja a várost körülölelô lankás, völgyekkel tagolt dombhátakat is. A helyiek által "hegyeknek" nevezett dûlôkön kis kertek, hétvégi házak sorakoznak. Vajon hányat tudsz közülük leolvasni a térképrôl?
5.) 1941-ben Zalaegerszeg 13.700 lakosával aprócska város volt, annak ellenére, hogy már akkor betöltötte a megyeszékhely szerepét. Ma 62.000 lakosú középváros. E gyarapodás a városhoz csatolt falvaknak és a "bevándorlóknak" köszönhetô. A következô részfeladatok ezt a fejlôdést követik nyomon.
A) 1945 után épült a város két nagy lakótelepe és ekkor népesült be a 3. városrész is jelentôsebben, bár ez mind a mai napig megôrizte családi házas jellegét. Keresd meg a térképen ezeknek a részeknek az elnevezését!
B) Melyik az az egykor önálló falu, melyet már a 19. században (1887-ben) Zalaegerszeghez csatoltak. Akkor is szinte teljesen összeépült a várossal, s ma utcanév is ôrzi emlékét. Múltjának jellemzôje, hogy sok borkimérés mûködött házaiban.
C) A városmagtól északra, a Zala folyó túlpartján található két település, melyeket 1945 elôtt csatoltak a városhoz. Sorold fel ezeket.
D) Sorold fel azokat a kis településeket is, melyeket a város 1945 után olvasztott magába.
6.) Természetesen a mi városunk mûemlékeinek száma nem mérhetô össze Marosvásárhelyével. Amink van, arra igyekszünk vigyázni és az újjáalakuló városközpontban a történelmi városmag ôrzôjeként is fontos szerepet kapnak ezek az épületek, utcák. Az egyik legrégibb "utcánk" húzódik a Göcseji Múzeum és a Megyei Bíróság épülete között. Hogy hívják ezt az utcát és mire utal a neve?
7.) A Megyei Bíróság épülete nagyon fontos szerepet játszott Zala vármegye életében. Miért? Mi volt eredetileg ebben az épületben és melyik században, milyen stílusban épült?
8.) Keresd meg a térképen a Kazinczy teret! Itt található két mûemlék épületünk a századfordulóról, mindkettô eklektikus stílusban épült. Melyek ezek az épületek? Milyen célt szolgáltak építésükkor? Mire használjuk ma ôket?
9.) Kotsis Iván budapesti építész, egyetemi tanár nevéhez városunkban két épület tervezése is fûzôdik. Egyik a város késôbbi építésû katolikus temploma (errôl még majd késôbb lesz szó).
A másik egy régebbi épület átalakítása, amelyik a város központjában áll.
Mikor és milyen céllal épült eredetileg az épület? Erre a szerepére utal a falának egyik vakablakába illesztett dombormû is, amely Németh János keramikusmûvész alkotása és egy lovas vitézt ábrázol. Mire használták késôbb, mikortól töltötte be ezt a szerepet?
10.) E mellett az épület mellett áll az egykori alispáni hivatal és a díszes közgyûlési terem. Ma itt tartják a városi közgyûléseket, esetenként konferenciáknak is otthont ad, újabban házasságkötô teremként is funkcionál.
Ki az a három jelentôs személyiség, akiknek nagyméretû portréi e termet díszítik ma?
Hol találhatók még olyan szobrok, amelyek nekik állítanak emléket?
Megfejtési határidô: 2007 december 11; Forrásanyag: a Bernády-házban (9-18 óra között);
A megfejtéseket beküldeni a következô címre lehet: Náznán B. Olga, Marosvásárhely- Zalaegerszeg családi vetélkedô, 540344 Târgu-Mures, B- dul Pandurilor nr. 6, ap. 1. (tel./fax: 0265/266-788 vagy 0743-694-811).
Ahogyan a különbözô újságokból értesültünk, sikeres volt a múlt szombati (november 3-i) kampány, melynek keretében használt elektronikai cikkeket és háztartási gépeket gyûjtöttek be. Nagyon hasznosnak tartom az ilyen kezdeményezéseket, hiszen úgy gondolom, nincs olyan háztartás, ahol ne lenne kidobandó rádió, televízió, mosógép, porszívó vagy egyéb. A baj csak az, hogy nem eléggé népszerûsítették a kampányt, illetve nem is magát az akciót, mint inkább azokat a helyeket, ahová ezeket szállítani kellett volna.
Sem Marosvásárhelyen, sem Szászrégenben a megadott napon hiába keresgéltük a negyedünkben elhelyezett szemeteskonténerek körül a begyûjtôpontokat, mert nem találtuk, s ha meg is találjuk, gondot jelent az odaszállítás, hiszen ezek a gépek általában nem olyan könnyûek, hogy felkapom a vállamra és a nem tudom hányadik emeletrôl a begyûjtôponthoz elszállítom. A javaslataim tehát a következôk: 1. Jobban népszerûsítsék a kampányt (rádió, újság, plakát).
2. A begyûjtôpontok helye, ideje, az idôpont minél pontosabb legyen.
3. Jó volna, ha valaki felügyelné a gyûjtést egy erre kijelölt személy (hogy illetéktelenek ne szedjék szét az összegyûjtött gépeket)
4. Jó volna, ha azon személyek, akik minden évben a szociális juttatásért talán 70 órát kell dolgozzanak a köz javára, segítenének a gépek elszállításában.
A szerencse mosolygott ránk, a magyarsárosi Bandi Dezsô Általános Iskolára akkor, amikor a nyár folyamán Balázs Ákos helyi vállalkozó és tanácsos hazafelé tartva ebédszünetre húzott félre egy étterem parkolójába. Itt találkozott Jakab Elek úrral, a medgyesi Romgaz vállalat vezérigazgatójával, aki három gyenge anyagi helyzetû iskolát szándékozott segíteni ötvenezer lejjel. Megállapodtak abban, hogy a mi kis falunkban nagy szükség lenne az iskola felújítására. Elsôbbégi listát állítottak össze és rövidesen szélesre tárhatták iskolánk nagykapuját, az ablakokat, ajtókat, szerszámokat szállító autó elôtt. Jó két hét alatt iskolánkban ötven ablakot és két bejárati ajtót cseréltek ki. A munkálatok utolsó szakaszában kijavították az ablakkeretek körüli falrészt és megtisztították az ablakokat. A munkálatokat Florin Marginean szakember irányította. Ezzel párhuzamosan a vámosgálfalvi Szabó építkezési vállalat a tetôzet javítását, az eszterhéj újradeszkázását és a külsô meszelést vállalta el a bogácsi polgármesteri hivatal megbízásából. Ezzel befejezték a kora tavasszal megkezdett belsô építkezési munkálatokat.
Ezelôtt tíz évvel azt a feladatot kaptam, hogy mutassam be iskolánk hiányosságait. Akkor azt a sajnálatos tényt kellett megállapítanom, hogy a tetôszéli cserepeket ledobta a szél, a csatorna kivirágzott, az ablakok nyitható részeit kellett szegeznünk, hogy a viharos széllökés ne tépje fel ôket, esôs nyarakon a talajvíz felbuggyant az osztálytermekben, hullámvasúttá alakítva a padlózatot, bizony estünk is el rajta nem egyszer. A kézmosáshoz szükséges vizet két kis tartály biztosította a bejárati ajtó melletti falon s a kis mosdókból vedrekbe csorgott a szennyvíz. A bejárati ajtók alatt araszos hézagon lehetett érzékelni a külsô hômérsékletváltozást. Ettôl a tanévtôl a nemes lelkû adományozóknak köszönhetôen megváltozott a helyzet és bízunk abban, hogy további terveink és álmaink valóra váltásában is segítô szándékú támogatókra lelünk.
Iskolánk munkaközössége, a tanulók és szüleik nevében köszönet Jakab Elek vezérigazgató úrnak a támogatásért, mely lehetôvé tette iskolánk korszerûsítését, biztosítva a megfelelô európai szintû feltételeket a zavartalan oktatáshoz.
Van-e Szent Erzsébetnek üzenete ma, hogyan tükrözôdik a Máltai Segélyszolgálat munkájában szentünk öröksége?
A szent születésének nyolcadik centenáriumáról a máltaiak sem feledkeztek meg.
Irodalmi pályázatot indítottak Lehet-e ma példaképem Árpád-házi Szent Erzsébet? címmel, melyre 31 gyermek szebbnél szebb írással válaszolt.
A másik pályázatot a plébániák színjátszó társulatai ölelték fel. Az elôadás Szent Erzsébet életérôl szólt a Szent Kozma és Damján, és az ernyei katolikus templomokban.
A Mûvészeti Líceum diákjai festményeikkel és szobraikkal emlékeztettek arra, hogy eszményképekre ma is szükségünk van, hiszen a múlt ismerete nélkül veszélyben a jövô, csak a múlt értékeire, idôtálló értékeire építhetô a szebb jövô.
Szükségünk van a múlt ismeretére, tapasztalataira, példáira...
Ezért ápoljuk hagyományainkat, elôdeink, ôseink örökségét.
Amikor közösségünk elhatározta, hogy a jövedelemadó 2%-ából összegyûjtött pénzt kizárólag kenyérre fordítja, sikerült kenyeret adni 16 személynek egész éven keresztül.
De hát ki is volt ez az asszony, hogy négy évre halála után már szentté avatták?
Árpád-házi Szent Erzsébet ma is az Isten és az emberszeretet hírnöke, a hit és a keresztény élet példaképe, nem könnyû dolgunk van nekünk, máltaiaknak, ha méltón akarjuk követni ôt.
A Szent Erzsébet-év kiváló alkalom arra, hogy a családra irányítsuk a figyelmet. Szent Erzsébet rövid életében minden élethelyzetet megélt: volt gyermek, jegyes, ifjú házas és anya, volt özvegy és volt férjére várakozó feleség. A szolgálatkész fiatalok, a hû feleségek, a családot gondozó édesanyák, a tevékeny szeretetet gyakorló özvegyek, a hitüket komolyan élô, életszentségre törekvô hívôk példaképe.
A rózsa-csodának is szimbolikus jelentése van: a másokkal megosztott kenyér ma is megszépíti életünket – friss rózsákat terem. Árpád-házi Szent Erzsébet két legjellemzôbb tulajdonsága a mély vallásos áhítat és a szegények iránti rendkívüli érzékenység volt. Mindig Isten akaratát tartotta szem elôtt. Egyszerre volt boldog feleség, gyermekeit szeretô anya és a szegények áldozatos gondozója.
Szent Erzsébetnek üzenete van a mához is: szeressük Istent és szeressük embertársainkat. Ne csak önmagunknak éljünk. Vállaljunk újra áldozatot egymásért, a szegényekért, a betegekért, a szenvedôkért és akkor hamarosan megtapasztaljuk, hogy a szeretet rózsát terem, megtapasztaljuk, hogy köztünk él az Isten, s ahol az Isten, ott szükség nincsen.
Jól sikerült rendezvénysorozat színhelye volt nemrég a marosvásárhelyi Mihai Viteazul Állami Gimnázium.
A Maros Megyei Tanfelügyelôség által elindított gyermekvédelmi és bûnmegelôzô tájékoztató rendezvényei keretében iskolánk VII-VIII. osztályos tanulói osztályfônöki órákon találkoztak a kapcsolattartó rendôrség képviselôivel, Oltean József, Ioan Solovastru és Marcel Matei rendôrökkel.
A találkozó célja a tanulók felkészítése az erôszak elleni védelemre, a bûnmegelôzésre és a rendôrséggel való szorosabb kapcsolat kialakítása volt.
A rendhagyó nevelôi órákon részletek hangzottak el az ENSZ gyermeki jogok egyezményébôl, amely 1989-ben született, s amelyhez hazánk is csatlakozott.
A gyermekvédelmi törvény fontos paragrafusa az, hogy minden gyermeknek joga van egészséges szellemi, testi és lelki fejlôdése érdekében a különleges védelemre – hangsúlyozta Oltean József, majd kérdések következtek:
– Miért szorulnak védelemre a gyermekek, a fiatalkorúak?
– Milyen veszélyeknek vannak kitéve a gyermekek?
– Hogyan mûködik az iskolában a gyermekvédelem?
– Milyen segítséget kapnak a fiatalok az iskolától, a különbözô szervezetektôl?
A tanulók ôszintén, nyíltan válaszoltak a kérdésekre.
A gyermekeknek jól kell ismerniük nemcsak jogaikat, de kötelességeiket is, az ország törvényeit, hogy ne váljanak erôszak áldozataivá, vagy ôk maguk is bûnözôkké – emelték ki a meghívott rendôrök.
A tevékenység elérte célját. Nagy érdeklôdéssel követtük a Dolj Megyei Rendôr- felügyelôség és a craiovai Gheorghe Bibescu Iskolaközpont által készített filmet, amely valós tényekre alapozva egy kiskorú történetét mutatja be az elsô "ballépéstôl" addig, amíg börtönbe kerül, bûnözôvé válik.
Suciu Dorina igazgatónô és az osztályfônökök nevében köszönjük a Maros Megyei Rendôr-felügyelôségnek a jól sikerült tevékenységet, az iskolánkkal való szoros együttmûködést. Máskor is számítunk segítségükre, hogy tanulóink, egész iskolánk közössége biztonságban érezze magát.
Tövissi Éva osztályfônök, Mihai Viteazul Állami Gimnázium
A remény, a jobb utáni vágy sohasem aludhat ki az emberben. Ez a világ szétfoszlik, nincs tartása többé. Az emberek már csak tengenek egy életformában, melybôl lassan minden értéket megfakít az idô. Úgy érzem: szegények lettünk.
Az aszály nemcsak a földeken pusztít, a lelkekben is aszály van, az emberi kapcsolatokban is. Minden kiszárad, kiszikkad a barátság, a szerelem, az üzlet, az élet árama.
A fák, a tárgyak fénylenek a napsütésben, de másképp, mint a tegnapi nyárban. Jobb, ha nem siratjuk, hogy a mi idônk már elmúlt. Furcsa az idô múlása.
Legnehezebb éveimbôl nyertem a legtöbbet. Küzdünk, harcolunk, acsarkodunk, mindig többre vágyunk, ez az ember élete.
Különös vállalkozás farkasszemet nézni a semmivel. Mindenki mástól várja a megoldást, holott egyedül is lehet egyet-mást kezdeni. Nem elég türelmesnek lenni. A türelembôl erôt és fegyvert kell csinálni. Megfeszített figyelemmel kell türelmesnek lenni. A türelem nem lehet tunya belenyugvás, mert akkor szétrágja az embert, mint egyfajta rothadás. A türelem igazi értéke csak a készenlét lehet.
Országhatárok vannak, vámhatárok, szellemi és világnézeti határok. A történelem lassan, de szünet nélkül változik, mi pedig benne vagyunk. Minden balszerencsénket az okozta, hogy rossz helyen és népek országútján élünk. Útban vagyunk. Mindig sárból, zûrzavarból, romokból, jajból kell újra és újra talpra állni. Míg mások büszkélkednek mûemlékeikkel, templomaikkal, kórházaikkal, iskoláikkal, rendezett falvaikkal, jól