|
LIX. évfolyam 267. (16749.) sz. |
2007. november 15., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Jól ismert a közmondás, hogy könnyebb a más szemében észrevenni a szálkát, mint a magunkéban a gerendát. Az juttathatja most az eszünkbe, hogy miközben városgazdánk nem kis buzgalommal vívja állóháborúját a városi vízszolgáltatóval, az idô alatt a városháza elôtt cserélik a díszköveket a gyalogjárón. A párhuzam: a polgármester szerint a vízszolgáltató cég a város ügyeletes mumusa, mert mindent rosszul végez, amibe csak belefog, de idôközben a polgármester látványos megvalósításainak sorát gyarapító járdaburkolatot is azért kell kicserélni, mert annak idején rosszul végezték a munkát.
Az vita felett áll, hogy a köztéri munkák, legyen szó út, járda, vízvezeték vagy bármi javításáról, kellemetlenséget okoznak az adott környéken élô embereknek, mert közvetlen hatást fejtenek ki a környezetükre. Ami egységes tünemény a kérdésben, hogy a balkáni kivitelezési stílust nem sikerül számûzni, bárkinek a pénzén is végeznék az adott munkálatot: mindenhol gyakori látvány, hogy a kivitelezôk nem törik össze magukat a sietségtôl, úgy állnak hozzá a munkához, hogy másnapra is jusson belôle.
Ez pedig gyakran nem pénz, hanem szervezés kérdése lenne, amiben mind a vízszolgáltató cégnek, mind a városházának lenne mit javítani még bôséggel ezeknél a köztéri munkáknál. Itt vagyunk fényévekre a nálunk civilizáltabb országok szokásrendjétôl, ahol a hasonló beruházásoknál például nem csak nappal, hanem éjszaka is dolgoznak azért, hogy a munkavégzéssel az adott övezetben élôket érô kellemetlenségek a lehetô legrövidebb ideig tartsanak. És civilizáltabb környezetben aligha fogunk olyan városgazdákat is találni, akik folyamatosan a konfliktusokat keresik, olyan természetû érvekre alapozva ezeket, amikben egyébként maguk sem jeleskednek.
Normális esetben egy, a választóit komolyan vevô polgármester nem kötne bele egy olyan városi szolgáltatóba, amelyik pályázati forrásokat hoz a városba, miközben van olyan más közszolgáltató is, amely, ha tudott volna hasonló forrásokat találni, ma jobb minôségû és olcsóbb szolgáltatást tudna végezni. Normális esetben ugyanis egy polgármester nem politikai ambícióinak ugródeszkájaként használ ki egy várost, mert erre kellenek nálunk a cirkuszok, hanem hatáskörét a város javára fordítja. A gond csak annyi, hogy nem élünk normális városban, legalábbis egyelôre, de hogy az ingyencirkuszok mocsarában fogunk-e még hosszan dagonyázni, az már rajtunk is múlik jövôre, amikor városgazdát lehet választani.
Öt dokumentumot írtak alá a sajtó nyilvánossága elôtt, további tízet pedig véglegesítettek szerdán Nagyszebenben a román-magyar együttes kormányülés eredményeként, ezek a gazdasági és kulturális élet, a kisebbségvédelem, valamint az infrastrukturális fejlesztés számos területét fogják át.
A két miniszterelnök – Calin Popescu Tariceanu és Gyurcsány Ferenc – és a sajtó képviselôinek a jelenlétében írtak alá öt dokumentumot az illetékes szaktárcák miniszterei. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román bel- és közigazgatási reformügyi minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttmûködésrôl. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességû, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövôbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon.
A romániai etnikumközi kapcsolatok hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzôkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttmûködésrôl. Együttmûködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román fejlesztési, középítkezési- és lakásügyi minisztérium között a két tagállam együttmûködésérôl a közös érdekeket szolgáló, elôreláthatólag európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására.
Együttmûködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román gazdasági és pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról.
Mint a kormányülésen résztvevôk elmondták, a korábban elôre jelzett további tíz témában is megegyeztek a felek, az errôl szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttmûködik a jövôben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttmûködésrôl is külön dokumentum szól a 2007-2011 közötti idôszakra. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román munkaügyi-, családügyi és esélyegyenlôségi minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tetô alá hozott a két kormány.
A további dokumentumok között szerepel az együttmûködési jegyzôkönyv a magyar igazságügyi, illetve a román igazságügyi és rendészeti minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttmûködésrôl, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román környezetvédelmi és fenntartható fejlôdési minisztérium között a közös érdekû tevékenységekrôl.
Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövô évre vonatkozó, határon átívelô együttmûködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román közlekedési minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezetô, közös érdekeltségû, alsóbbrendû utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztésérôl és korszerûsítésérôl. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román hírközlési és informatikai minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttmûködési program kialakítását irányozza elô.
A Konzervatív Párt nagyszabású akciót tart ma délután a marosvásárhelyi Ifjúsági Házban a Székelyföldön kisebbségben élô, s szerintük magyar elnyomás alatt nyögô románok érdekében. A rendezvényen, amelyre az elôzetes bejelentés szerint 400 személyt várnak, a székelyföldi románok státusáról fognak tárgyalni.
Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdeztük, hogyan értékeli a Konzervatív Pártnak azt az abszurd felvetését, amely szerint meg kell védeni az erdélyi románokat a magyaroktól?
– Azt hiszem, hogy a Konzervatív Pártnak már a léte is bizonyítja, hogy milyen súlyos problémák vannak a román politikai életben, hiszen ennek a pártnak számomra mostanáig sem programja, sem céljai, sem ideológiája nem tisztázott. Azt mondom, hogy most éppen a magyarellenességbe kapaszkodva próbálnak szavazatokat gyûjteni. Versenyre keltek a Nagy- Románia Párttal és nyilván ez magyarázza, hogy most éppen az erdélyi románok státusát akarják törvénybe foglalni. Észre sem veszik, hogy milyen ostobák, mert ha valaki szerint az erdélyi románok helyzetét külön kell szabályozni a többi románokétól eltérôen, az azt jelenti, hogy Erdélynek külön státusa van. Ebbôl logikusan következik tulajdonképpen az, hogy a románok státusát is szabályozni kell és más közösségekét is. Ez végsô soron feltételezi Erdély külön státusát Románián belül, illetve Erdély autonómiáját.
– Ôk bizonyára nem így gondolják.
– Nyilván, ôk nem erre gondoltak, de igazság szerint itt Erdély autonómiájáról van szó. Ugyanakkor meg kell mondanom, hogy nem szabad egyszerûen csak legyinteni arra, amit a Konzervatív Párt tesz, mert ez sajnos valóban találkozik más pártok vagy más politikusok szándékaival is, és a minap a képviselôházon már átment két olyan törvénytervezetük, amely súlyosan sérti a magyarok érdekeit. Az egyik az, hogy a román nyelv oktatását megszigorítanák és még az óvodába is bevezetnék az utolsó évfolyamon, hogy minden tevékenység románul történjék, a másik pedig az, amely a magyar vidéken román nyelven oktatóknak pluszfizetést írna elô. A képviselôház az elsô, hátravan még a szenátus, de engem rendkívül aggaszt, hogy a képviselôházban hallgatólagosan elfogadták a két törvénytervezetet. Nyilvánvalóan cinkosan összejátszottak a Konzervatív Párttal a többi pártok is, s addig húzták-nyúzták, amíg a határidôbôl kimenve elfogadottá vált ez a két törvénytervezet, s átkerült a szenátusba. Tehát november 25. után rendkívül durva támadásokra és magyarellenes intézkedésekre számíthatunk, ha nem lesz erônk ezeket visszaszorítani.
– Ez a mai akció tehát beleillik abba a fûhöz-fához kapkodó igyekezetbe, hogy valamiképpen felszínen maradjanak a politikában, de talán nem annyira veszélyes, mint az ön által említett törvények elfogadása?
– Ez mind veszélyes. Veszélyes a két törvénytervezet, veszélyes ez, a románok státusát szabályozó tervezet és a mai akció is, ami gondolom, bizonyos privilégiumokat kíván megszerezni a románoknak, szemben a magyarokkal vagy szemben más közösséggel.
– Kimondták, hogy a magyarokkal szemben kell megvédeniük a románokat. A rendezvényre nemcsak a Maros vagy Hargita megyei románokat hívták meg, hanem, úgymond, az egész világ románságát.
– Ezért mondom, hogy nem szabad óvatlannak lenni, és hogy mennyire naivak azok, akik azt hiszik, hogy 2007-ben már elmúlt minden veszély és a történelem kereke visszafordíthatatlan. A történelem kereke, ha nem vigyázunk, ismét visszafordítható lesz.
– Ön szerint 2007-ben még lehet szavazatokat szerezni a magyar kártyával?
– Hogyne lehetne. Mi teljesen naivak vagyunk, ha azt hisszük, hogy semmi rossz nem történhet. Nézzük meg, hogy még Nyugat-Európában is egy pillanat alatt milyen hatalmasra nôhet a feszültség, az idegengyûlölet, az etnikumközi viszony hogy romlik meg. Ami a volt Jugoszláviában történt, az még mindig nem érte el a végpontját, Koszovó helyzete megoldatlan, vagy nézzük, Olaszországban mi van. Tehát ne higgyük azt, hogy 2007-ben nem történhet meg az, ami 1990-ben vagy azután megtörténhetett. Megtörténhet!
– Mit kíván tenni az RMDSZ ebben a helyzetben?
– Az RMDSZ kéri a magyarok támogatását ahhoz, hogy tehessen valamit november 25. után is. Nem nehéz belátni, hogy ha megosztottak leszünk, ha elgyengülünk, akkor nem fogunk tudni ellenállni ezeknek a kísérleteknek. Hiszen látjuk a román pártok igyekezetét, hogy minél inkább kiszorítsák az RMDSZ-t az országos politika alakításából. Nem kétséges, most van igazán szükségünk az erôs, szervezett képviseletre a bukaresti törvényhozásban és az Európai Parlamentben egyaránt.
A romániai magyarság jövendô európai parlamenti képviseletérôl, a magyar munkaerôpiac megnyitásának fontosságáról és más kérdésekrôl folytatott megbeszélést szerda reggel Nagyszebenben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
A román-magyar kormányülésre érkezett magyar kormányfô e megbeszélés után újságíróknak elmondta: a mostani – európai parlamenti választások elôtti – kampány során elôször nézhetünk szembe azzal a fenyegetettséggel, hogy megszüntetve az egységes magyar képviseletet, a legrosszabb következhet be. Gyurcsány szerint nincs alternatívája annak, hogy a magyar nemzeti kisebbség közösségét a lehetô legszélesebb egység alapján képviseljék. Az egység megbontása a képviselet ellehetetlenüléséhez vezet – szögezte le a magyar kormány feje, aki szerint most az a legfontosabb kérdés: hogyan lehet összefogni annak érdekében, hogy Brüsszelben megjelenhessenek e közösség képviselôi. Károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket.
Gyurcsány szerint a magyar-román kapcsolatokban a közös kormányülések gyakorlata két fontos új elemet hozott: az egyik a kapcsolatok kiegyensúlyozottságának növekedése, a másik pedig, hogy évrôl évre van egy erôs elszámolási kényszer. Csak beszéddel, retorikai fordulatokkal élve ugyanis nem lehet eredményt elérni – fûzte hozzá.
Markó is úgy látja, hogy a kormányülések fontosak, amennyiben kényszerítik a kormányokat, a különbözô tárcákat az eddigi döntések végrehajtásáról, illetve a jövôben hozandó döntésekrôl szóló számadásra. Elmondta: az RMDSZ ismételten kérte, hogy Magyarország liberalizálja tovább munkaerôpiacát. Markó szerint a mostani európai helyzetben – például az olaszországi eseményekre való tekintettel is – különösen fontos, hogy e téren kedvezô válasz szülessen erre a kérésre.
Markó tájékoztatta vendégét a jelenlegi választási kampányról. Megismételte az RMDSZ- nek a magyarországi pártokhoz intézett kérését: ne próbáljanak beleszólni ebbe a választási kampányba, hanem azt fogadják el, amit az erdélyi magyarság eldönt, és ezt az álláspontot támogassák.
Habár a hatóságok folyamatosan szóvá teszik, hogy szívügyükként kezelik a cukorbajban szenvedô gyerekek sorsát, a szülôk panaszaiból kiderült, még mindig akad megoldatlan probléma e területen – hangzott el azon a megbeszélésen, amelyet a cukorbetegség nemzetközi napja alkalmából a Maros Megyei Cukorbeteg Gyerekek és Fiatalok Egyesülete szervezett tegnap a közegészségügyi hatóság és a tanfelügyelôség képviselôinek a jelenlétében.
Maros megyében több mint nyolcvan kiskorú szenved e kórban és az elmúlt év során pár esettel növekedett a cukorbeteg gyerekek száma – tájékoztatott Molnar Rodica, az egyesület elnöke. A diabéteszes fiataloknak számos nehézséggel kell megküzdeniük, folyamatosan inzulinra szorulnak, és annak ellenére, hogy az egyesület már több mint egy éve lobbizik, hogy az iskolákban helyiségeket biztosítsanak, ahol a gyerekek beadhatják maguknak az injekciót, szemmel látható változás azóta sem történt. Mai napig vannak olyan gyerekek – fôként vidéken –, akik arra kényszerülnek, hogy az illemhelyeken adják be maguknak a kötelezô inzulinadagot. Emellett gyakran a tanárok sem túlságosan megértôek, amikor a gyereknek óráról kell kimennie, hogy elvégezze az egészsége szempontjából létfontosságú mûveletet. Az egyik édesanya elmondta, hogy akadnak testnevelô tanárok, akik nem tudják, hogyan viszonyuljanak a beteg gyerekekhez, annak ellenére, hogy e fiataloknak is joguk van tornászni és gyakran jót is tesz nekik a testmozgás.
A szülôk azt is szóvá tették, hogy a szükséges vércukorszintmérô tesztek óriási terhet jelentenek a családi kasszának. – Egy doboz teszt 120-140 lejbe kerül és egy gyereknek havonta három dobozra van szüksége, amelynek értéke felér egy minimálbérrel – fogalmazott az egyesület elnöke. Törvénymódosításra volna szükség, ugyanis a cukorbeteg gyerekek számára különleges étrendet írnak elô, amelynek betartása szintén magas költségekkel jár, így a diabéteszes gyerekek is jogosultak kellene legyenek a táplálkozási pótlékra. Sok családnak az is gondot jelent, hogy a tizennyolc évet betöltô fiatal elveszít bizonyos jogokat, például a közszállítási eszközökre érvényes utazási kedvezményt.
A jelen lévô hatósági képviselôk nem tudtak kézzelfogható megoldásokat javasolni a felmerülô kérdésekre, a mai tanácskozáson vitatják meg a felek, hogy milyen módon biztosítanak majd lehetôséget az oktatási intézményekben az iskolásoknak, hogy beadják maguknak az inzulint.
Bár a jelek szerint hamarosan befejezik a Maros Mall üzletközpontot, az aluljáró posta felôli bejárata továbbra is üresen, szemetesen tátong, s csupán kisebb vagy nagyobb dolguk elvégzésére használják azok az arra járók, akiket jobb lehetôség híján rákényszerít a szükség.
Bakos Levente alpolgármester úgy tudja, hogy az építtetô és a polgármesteri hivatal között megkötött szerzôdés szerint az aluljárót a kereskedelmi központnál hamarabb kellett volna átadni a gyalogos forgalomnak, ami a föld alatti folyosó legszükségesebbekkel való felszerelését is jelentené. Grama Maria, a hivatal koncessziókért felelôs irodájának vezetôje szerint is be kellett volna fejezni az aluljáró kiépítését, amiért az építtetôk már négy éve élvezik az adómentességet. Igaz, hogy menet közben módosítani kellett a tervet, ennek ellenére ideje lenne, hogy átadják a föld alatti folyosót, amelyben a világítás, szellôztetés megoldása mellett kereskedelmi tevékenységekre alkalmas helyiségeket is ki kellett volna alakítani. Egyelôre minderrôl csak feltételes módban beszélhetünk, s a jelek szerint a gyakran terepre járó polgármestert cseppet sem zavarja, hogy késik a város legforgalmasabb útkeresztezôdésének tehermentesítése, holott oda is szervezhetne egy kiszállást a föld alatti folyosó megnyitása érdekében. Avagy, ha annyi évet vártunk, minek elsietni a dolgot.
Ötös csomagokban árult, olcsó pamutzoknitól 2000 lejes bundáig szinte minden öltözködési cikk megtalálható a Business Connection Kft. vásárral egybekötött országos ruházati kiállításán. A tegnap délben megnyílt Conflex 2007 helyszíne a Nemzeti Színház elôcsarnoka. Öt napig 40 romániai – többek között Maros megyei, kolozsvári, szatmári, brassói, csíkszeredai és craiovai – cég árucikkei közül válogathatnak az érdeklôdôk. – Célközönségünk elsôsorban a közepes jövedelmû vásárló, aki minél kedvezôbb áron szeretne minôségi ruhadarabhoz jutni. Legfôbb törekvésünk, hogy megismertessük és megkedveltessük a fogyasztókkal a hazai termelôk és forgalmazók kínálatát – nyilatkozta lapunknak Daniela Andrei, a Business Connection Kft. ügyvezetô igazgatója, aki azt is elárulta, eddig kizárólag pozitív tapasztalatai vannak a marosvásárhelyi közönség nyitottságát és kulturált viselkedését illetôen.
Tarol a hivataloskodás, a körmönfontság és a hôzöngés a nyelvünkben. Kapcsoljuk csak be a tévét, rádiót, kattanjunk rá a világhálóra: intézmények képviselôi, szóvivôk és vélekedôk olykor valósággal megerôszakolják a nyelvet, mind-ahányszor korszerûnek vélt fordulatokkal próbálják önnön fontosságukat érzékeltetni.
A hivatali nyelv háza táján valósággal burjánzanak az efféle fordulatok, amelyek aztán átszivárognak a köznyelvbe is. Az olyanszerû torzszülött, mint a "vizsgálat tárgyát képezi", még nem vált az utca emberének sajátjává, de egy másik "terpeszkedô szószerkezet"-típus már áthatja a közélet nyelvét. A kerül-ös szerkezetrôl van szó.
"A villamos energia ára a jogszabályi elôírásoknak megfelelôen megemelésre kerül." Ez ugyan még csak egy szórólap szövege – márpedig az írott szövegek szerzôi mindig hajlanak a bonyolításra –, de az egyik honi pénzosztó szervezet (nevét természetesen nem írom ide) kulcsembere lépten-nyomon ezt mondja: "a pénzek csak x hónapban kerülnek leosztásra".
Miért így? Vannak, akik szerint azért használják lépten-nyomon az efféle terpeszkedô szerkezeteket, mert a személytelenség úgymond "védetté" teszi az intézményt – pontosabban a hivatalnokokat. Mintha legalábbis a pénzek csak úgy, maguktól "osztódnának ki" (sôt le!), mintha nem személyes döntések és felelôsségteljes megfontolások alapján adnák ki (voltaképpen kik is?) a megpályázott és megítélt összegeket. A fent említett hivatalnok valamiért nem szívesen vállalja, hogy "intézményünk", "alapítványunk", "bizottságunk" stb. döntött ekként, kívül marad, mintegy elhárítva magától a felelôsséget.
Ezek után már csak levegô után kapkodhatunk, ha ilyesmit hallunk – s ez sem a fantázia szülötte! -: "a halállomány nemsokára lehalászásra kerül". Szegény pontyokat nyilván arctalan, személytelen, gonosz, de senki által nem ismert anonimuszok fogják deportálni – talán a hûtôtermekbe.
De eltöprenghetünk azon is, milyen lesz, amikor kis túracsapatunk által jövôre megmászásra kerül a Cibles.
Az Európai Bizottság szerdán december 16-ig adott határidôt a román kormánynak annak bizonyítására, hogy a mezôgazdasági és vidékfejlesztési támogatások adminisztrációja és informatikai háttere megfelelôen véd a sikkasztás, a csalás, általában a korrupció ellen, összhangban az ellenôrzés EU-beli elôírásaival.
Ha december 16-ig sem lesz megfelelô a rendszer, akkor a brüsszeli bizottság megvonja az EU-támogatás egynegyedét mindaddig, amíg Románia nem bizonyítja kifizetési rendszere megbízhatóságát.
Ez már újabb határidô: az október elején adott eredeti határidô december elsején járt volna le, amikor a jövô évi kifizetések megkezdôdnek az EU-ban. Románia azért kapott haladékot, mert már haladást ért el a kifizetési rendszere számítógépes programjának megjavításában, de az eredmények még nem elegendôk.
A közvetlen mezôgazdasági kifizetéseket és a vidékfejlesztési támogatásokat az EU a szokásos utófinanszírozásos módszerrel nyújtja. A támogatásokat a nemzeti költségvetésekbôl fizetik a kedvezményezetteknek, ezt az EU utóbb, számlák alapján, megtéríti a tagországoknak a közös költségvetésbôl, ha mindent rendben talál. Vagyis a román gazdálkodókat nem feltétlenül éri kár – a nemzeti kifizetésnek nincs jogi akadálya –, de a román költségvetés megszenvedheti a rendszer megjavításának késedelmét.
Romániának 2008-ra 443 millió euró, 2009-re 533 millió, 2010-re 624 millió, 2011-re 713 millió, 2012-re 891 millió euró, 2013ra 1,069 milliárd euró közvetlen kifizetést tervez az EU költségvetése.
Vidékfejlesztésre a romániai elôirányzat jövôre 1,0230 milliárd euró, 2009-re 1,3193 milliárd, 2010-re 1,2362 milliárd, 2011-re 1,2342 milliárd, 2012-re 1,2355 milliárd, 2013-ra 1,2325 milliárd euró az EU közös költségvetésébôl.
A határellenôrzéstôl mentes schengeni övezet kibôvítését méltatták az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Az övezethez a tervek szerint december 21-én csatlakozik kilenc új, 2004-ben belépett EU-tagállam: Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország, a Cseh Köztársaság, Szlovénia, Magyarország, Szlovákia és Málta.
Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke a keddi strasbourgi ülésen elhangzott beszédében kiemelte: az a tény, hogy ezután határellenôrzés nélkül lehet eljutni például az Ibériai-félszigetrôl a balti államokba, történelmi jelentôségû vívmánynak tekinthetô.
"Ez valóban jelképezi az egyesült Európát és valamennyi európai polgár alapvetô jogait" – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a schengeni térségbe való betagozódás a tagállamok közötti bizalom kérdése is. Kitért arra, hogy a schengeni külsô határok mentén a bûnözôk és a lopott gépjármûvek, illetve bármilyen illegális tevékenység kiszûrésére szolgáló rendôrségi információs rendszer második generációjának kifejlesztésére – az úgynevezett SIS-II üzembe helyezésére – most 2008 decembere a határidô.
A vitában Gál Kinga néppárti EP- képviselô kiemelte: mindent meg kell tenni azért, hogy ez az övezet minél elôbb kiterjedjen a nemrég csatlakozott Bulgáriára és Romániára is.
"Ez utóbbi esetében – például Erdély esetében – ez olyan jelentôséggel bír majd a román-magyar határon, amihez foghatót csak a francia-német határfeloldás kapcsán érezhettek az ott élôk" – mondta.
Szent-Iványi István liberális EP- képviselô szerint a schengeni bôvítéssel "végre egy kézzelfogható elônye lesz az európai uniós tagságnak az állampolgárok számára". Nagyon fontosnak nevezte, hogy ne ereszkedjen le új vasfüggöny az újonnan belépett országok és a szomszédos országok között. Ebben – mondta – nagy segítséget jelenthetnek a vízumkönnyítési és kishatárforgalmi megállapodások, de a végsô célnak mindenképpen a vízummentesség elérésének kell lennie.
– A fogyasztók egyértelmû és tisztességes árképzést érdemelnek, nem pedig rejtett meglepetéseket az apró betûs szerzôdési feltételek között – mondta Meglena Kuneva
A vizsgálatot Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus,
Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország,
Görögország, Olaszország, Litvánia, Málta,
Portugália, Spanyolország, Svédország és a
nem EU-tag Norvégia bevonásával folytatták,
kiterjedt Európa vezetô légitársaságaira,
diszkont légitársaságokra és egyéb olyan
honlapokra, melyek repülôjegyet árusítanak.
Összesen több mint 400 honlapot vizsgáltak. Legnagyobb
arányban belga, finn, norvég és észt honlapokon
találtak szabálytalanságokat.
Az ellenôrzés után a hatóságok kapcsolatba léptek a vállalatokkal, és felkérték ôket, hogy javítsák ki honlapjukat, illetve tisztázzák álláspontjukat.
A vállatoknak négy hónap áll rendelkezésükre a reagálásra. A lehetséges jogi fellépésen túlmenôen a biztos nem fog késlekedni, hogy nyilvánosan megnevezze és megrója azokat a vállalatokat, amelyek a határidô lejárta után sem hozzák összhangba honlapjukat az uniós joggal.
Nem újdonság, hogy az igazán gazdagok a menetrend szerint közlekedô zsúfolt járatok helyett inkább saját géppel utaznak, de az újgenerációs repülô csodák megjelenésével egy-egy kisebb gép már nem jelzi elég pontosan a tulajdonos rangját, elôkelôségét és vagyonát. Ezért aztán várható volt, hogy a légitársaságok mellett rögtön megjelennek a magánember-ügyfelek is az Airbusnál, amint piacra kerül az új óriásgép.
Bin Talal is már hónapokkal korábban megrendelte az új A380-ast, a világ legnagyobb utasszállító repülôgépét, de csak hétfôn, a dubai repülôgépvásárra idôzítve jelentették be a hírt, cáfolva ezzel a pletykákat, amelyek szerint Roman Abramovics orosz milliárdos lesz az elsô vásárló.
Az 551 négyzetméter alapterületû, kétszintes repülôgép alapára 320 millió dollár. Ehhez jön még az igény szerinti berendezés költsége, ami további tízmilliókkal megtoldhatja a végösszeget. Bin Talalnak, Abdullah király unokaöccsének van mibôl erre költeni. A Forbes magazin becslése szerint vagyona meghaladja a 20 milliárd dollárt és egyébként van már egy Boeing Jumbojet típusú gépe is.
Az eddigi tapasztalatok egybevágnak a szaúdi herceggel kapcsolatos hírrel, illetve az orosz milliárdosról szóló pletykákkal, az ügyfelek legnagyobb csoportja ugyanis éppen az arab országokból kerül ki, ôket pedig az oroszok követik.
Az olajsejkek és az oligarchák után a fényûzésben járatos afrikai államférfiak és az infotechnológiai iparban meggazdagodott informatikusok következnek.
A megrendelôk kívánságai rendkívül változatosak és érdekes kulturális sajátosságok is kiolvashatóak belôlük: a muszlim hívôk például gyakran imatermet építtetnek a repülôbe mûholdas helyzetmeghatározóval, hogy mindig Mekka felé fordulva tudjanak imádkozni. Az afrikaiak kedvelik a gazdag aranyozást és a ragadozó nagymacskák prémjét, de nem ritka az olyan kuncsaft sem, aki szívmûtétek elvégzésére is alkalmas mûtôt akar.
Az utasszállító gépekbôl lett palotákban az ablakokon kívül semmi nem emlékeztet arra, hogy repülôn tartózkodik az utas, mert a falak egyenesek, a belmagasság hatalmas, és az emeletes szerkezetnek köszönhetôen az otthon megszokott rendet is be lehet tartani: a ház ura és vendégei nyugodtan tölthetik az idôt az emeleti lakosztályokban, míg a szakácsok, lakájok, orvosok, edzôk, sofôrök és testôrök a "földszinti" kabinokat foglalják el.
Tegnap Marosvásárhelyen mutatkozott be a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) európai parlamenti listavezetôje, Alexandru Herlea volt integrációs miniszter, aki 1999-ben elkezdte az EU-val a csatlakozási tárgyalásokat. A jelöltet Dumitru Poptamas megyei elnök mutatta be.
Összehasonlítva a többi párt jelöltjével, ô az, akinek mindenképpen ott lenne a helye Brüsszelben. Nemcsak tudása, intelligenciája, tanulmányai vagy akár nyelvtudása alapján érdemelné ki az európai parlamenti tagságot, hanem eddig egyetlen jelöltnél sem tapasztalt toleranciája és a kisebbségekkel szembeni magatartása alapján is.
A brassói születésû egyetemi tanár jól ismeri az európai intézményeket is, hiszen 10 éve dolgozik az Európai Néppárt két munkacsoportjában. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy a PNTCD számára kedvezôtlen körülmények között zajlik a kampány. Egyesek azt szeretnék, ha végleg eltûnne a politikai palettáról, mert "a kommunizmus rémtetteinek élô bizonyítéka", a román népnek a szabadságért, demokráciáért, igazságért és szolidaritásért folytatott harcát testesíti meg.
Újságírói kérdésre válaszolva mondta, hogy Románia gazdagsága a kultúrák különbözôségében rejlik és nagyon fontosnak és hasznosnak tartja a magyarokkal való együttmûködést. Emlékeztetett 1956-ra, amikor "a magyarok az európai érdekek védelmében álltak ki", s mint mondta, a konfliktusra való izgatás, a feszültségkeltés, szemfényvesztés, célja az amúgy is zavaros politikai vizek felkavarása. Véleménye szerint a politikai élet degradálódott az uniós csatlakozás után, mert egyeseknek jó a zavarosban halászni. Ez Románia igazi tragédiája, jelentette ki Al. Herlea.
Az RMDSZ országos kampányrendezvényt tart november 18-án Marosvásárhelyen, a Sportcsarnokban, amelyen több mint ötszáz erdélyi település képviselteti magát.
A rendezvényen jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke és a szövetség európai parlamenti képviselô-jelöltjei, köztük Frunda György, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Biró Rozália és Korodi Attila is.
Fellép a Maros Mûvészegyüttes, a Széki Táncegyüttes, a Gáspárik Attila–Nagy István duó, Györffy András és Sebestyén Aba színmûvészek, Pál Hunor, Keresztes Szabolcs, Szabó Elôd, valamint Zsigmond Edit, Zsigmond Zsuzsa és Diós Brigitta.
Mindenkit várunk november 18-án, Marosvásárhelyen, 13 órakor a Sportcsarnokba, az RMDSZ országos kampányrendezvényére!
Mutassuk fel együtt az erdélyi magyarság egységét, legyünk együtt Európában, egy új honfoglalásért!
Közvetlenül az europarlamentáris választások elôtt a humor ifjú képviselôi mérik össze erejüket a marosvásárhelyi diákház által kilencedszer is megszervezett Országos Egyetemista Szatíra- és Humorfesztiválon. – A november 22–24. között sorra kerülô rendezvényre kilenc egyetemi városból várunk diákokat. Körülbelül 110 fiatal nevezett be a hét kategóriában zajló versenyre, melyen a legjobb humoros alkotásokat – karikatúrát, fotót, és írott mûvet –, illetve a legzseniálisabb elôadásokat – színházi, zenei, táncos és pantomimprodukciókat – díjazza a zsûri – nyilatkozta lapunknak Molnár Judit, a marosvásárhelyi diákház kulturális referense.
A kétnapos fesztivál november 22-én 16.30-kor a Petru Maior Egyetem szenátusi termében tartandó szemináriummal kezdôdik, melyen interkulturális, újító jellegû humoros esszéket mutatnak be a résztvevôk. Ezt követôen 18 órakor az Ifjúsági Házban kezdôdik a versenyprogramban szereplô produkciók bemutatása. A rendezvény második napján, 13 órakor nyílik meg a humoros fotók és karikatúrák kiállítása az Ifjúsági Ház elôcsarnokában, és ugyancsak itt kerül sor a Maros Megyei Könyvtár segítségével megszervezett, újdonságnak számító humoros könyvek bemutatójára is. 14 órakor fiatal írók és olvasók oszthatják meg egymással élményeiket és véleményüket a világ elé görbe tükröt állító irodalomról. A rendezvény a 18.30-kor kezdôdô díjazással zárul. A díjkiosztó gála fergeteges hangulatáról a marosvásárhelyi diákház együttesei – a Merci Quartet, Still Art, Putin stil, Cununita és MS Break – gondoskodnak , és, hogy a közönség jókedve ezután se apadjon el, az egybegyûltek még egyszer átélhetik a csütörtöki elôadások legjobb perceit.
– A korábbi évek során hagyománnyá vált, hogy az autóbuszokon elhelyezett reklámokkal hívtuk fel a fiatalok figyelmét a közelgô eseményre. Az idén a választási kampány miatt erre nem volt lehetôségünk, de megpróbáltuk minél több bentlakásba eljuttatni plakátainkat – világosított fel a szervezés körül adódó nehézségekrôl a kulturális referens, akitôl azt is megtudtuk, valamennyi egyetemi központnak megvan a maga évente megrendezésre kerülô fesztiválja. Diákkörökben Marosvásárhely nevéhez a nehézségekben mindig mentôövként szolgáló humor és jókedv fûzôdik.
Az Országos Televízió és Audiovizuális Tanács öttagú delegációja látogatott az MTV-be Gáspárik Attila vezetésével. A szakmai találkozó témája a közszolgálatiság és a digitális átállás volt.
Az Országos Televízió és audiovizuális testület (CNA) munkatársai korábbi franciaországi, angliai tanulmányútjukat követôen Budapestre látogattak. A vendéglátó Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) bôséges szakmai programot állított össze román partnerének, amelynek egyik legfontosabb állomása a Magyar Televízióban szervezett tanácskozás volt.
Gáspárik Attila, a CNA alelnöke, a küldöttség vezetôje kiemelte, hogy tapasztalatcserére leginkább a modern közszolgálatiság és a mindkét országban aktuális digitális átállás kérdéskörében van szükség. Gáspárik méltatta a Magyar Televízió azon kezdeményezését, melynek alapján az MTV térítésmentesen adja át határon túli mûsorainak sugárzási jogát az erdélyi közösségi televízióknak.
Kósa Somogyi György, az m2 mûsorigazgatója átfogó tájékoztatót tartott a televíziókra vonatkozó magyarországi szabályozásról, nem rejtve véka alá, hogy a gyakorlatban a közszolgálat érdekei olykor alulmaradnak a kereskedelmi médiumokéval szemben. A mûsorigazgató elmondta, az MTV felkészült a digitális átállásra, és rendszeresen részt vesz azokon a szakmai konzultációkon, melyek a jogalkotási folyamatot kísérik. A Magyar Televízió jelenleg a harmadik helyen áll a nézettségi versenyben, és ezt a pozícióját a digitális korszak bôvülô televíziós kínálatában is szeretné megôrizni.
Dobos Menyhért közéleti igazgató a regionális mûsorok növekvô fontosságát hangsúlyozta, amelyek a kisebbségben, valamint a határon túl élôk számára készített mûsorokkal alkotnak szerves egységet.
A jó hangulatú megbeszélésen a román fél a digitális átállás témájában javasolt szorosabb együttmûködést, a Magyar Televízió vezetôi pedig egy objektív erdélyi felmérés elkészítésében kérték a CNA segítségét.
Tegnap kezdôdött a Philobiblon címû rendezvénysorozat, közérthetôbb nevén a Maros Megyei Könyvtár Napjainak idei kiadása, amely ez évben is több rendezvénnyel, kerekasztal-beszélgetéssel, könyvbemutatóval és kiállítással várja az érdeklôdôket.
Ma délelôtt 11 órakor az elsô emeleti olvasóteremben Arany Jánosról értekezik Agyagási Hajnal könyvtáros, ezt 12 órától a Teleki Tékában tartandó "történelemóra" követi bolyaisoknak a vásárhelyi skóláról – bemutatja Kovács-Bányai Réka könyvtáros. 13 órától a második emeleti olvasóban lesz kötetlen beszélgetés Csiki Emese könyvtáros moderálásával, 14 órától Nicolae Grigorescu munkásságát méltatják a Teleki Tékában. 17 órától a földszinti kölcsönzôben mutatják be Zeno Ghitulescu Trepte címû kötetét, míg 18 órától a második emeleti olvasóban a Pelerini printre carti címû vetélkedô gyôzteseit díjazzák. 19 órától ugyanott a Casablanca címû filmet vetítik, bemutatja Gabriel Cadariu.
Pénteken 10 órától a börtönbe látogat a mozgókönyvtár, 13 órától a harmadik emeleti dokumentumrészlegen a Pro Libro Senator érdemoklevelet adják át Ioan Ranca történésznek és Fülöp Géza informatikusnak. 14 órától a gyerekkönyvtárban A szeretet és szépség cseppje, a barátság címû irodalmi-mûvészi momentum, úgymond.
Ami a kiállításokat illeti, a könyvtárnapok alatt a Maros megyei kiadványok tárlata (második emeleti olvasó), a megrongált könyvek tárlata (földszinti kölcsönzôrészleg), a Mihai Pop etnológus emlékének szentelt kiállítás (olvasóterem) és A könyvtár, híressé vált szövegekben címû tárlat (hirdetôtárló) látható.
Össze sem lehet hasonlítani a Maros Megyei Múzeum régészeti részlegének új kiállítótermeit a régiekkel. A Kultúrpalota második emeletén most meg is látszik az igazgatóváltással történt szemléletváltás. Világos, tiszta, élénk színû termek, új tárlók, szép világítás és színkompozíciók. Rekonstruált ôskori ház, erôdítményrészlet, kovácsmûhely és konyhák, feltárt szkíta és kelta sírok az üvegfedél alatt. Ékszerek, csontok, kerámiák, csontváz és fegyverek. És – végre – háromnyelvû feliratok. Az elsô állandó kiállítás Maros megye régészeti leleteinek jó részét bemutatja a kôkorszaktól egészen Attila hunjainak betöréséig.
A tárlatnyitóra szerda délben került sor. Felszólalt Soós Zoltán, a múzeum igazgatója, Emil Groza, az eltartó Maros Megyei Tanács elnöke, valamint Nicoleta Man, a régészeti osztály vezetôje.
Soós Zoltán igazgatóval a megnyitó után beszélgettünk.
– Ez az elsô állandó jellegû tárlatotok, és igen jó minôségûre sikeredett...
– Igen, hamarosan jön a középkort bemutató is, na az már rázósabb ügy lesz. De a középkori kiállítással kapcsolatosan nem csak a Kultúrpalotában szervezünk tárlatot, hanem a várban is kiállítunk. Két héten belül megnyitjuk a ferences kolostor feltárását és anyagát bemutató tárlatot. Most már elmondhatjuk: a várbeli kolostor a Székelyföld eddig feltárt legjelentôsebb középkori lelôhelyévé vált. A tárlat a ferencesektôl a reformációig mutatja be a kolostorban lakók és ezáltal áttételesen a város életét. Tervezzük, hogy az épület egy részét újraépítjük és abban rendezzük majd be ezt a kiállítást.
Ami az ôskori kiállítást illeti, remélem, érzôdik a koncepcióváltás: a tárgyaknak most már nem fô-, hanem kiegészítô szerepük van. A legfontosabb az életterek bemutatása, az hogy a kiállított tárgyat a látogató be tudja egy közegbe helyezni. A kontextust kell megmagyarázni, azt bemutatni, hogy az adott tárgyat hogyan, milyen közegben és mire használták, milyen változásokon ment keresztül. Az életet a tárgy mögött. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy semmiképpen sem szeretnénk ideológiai szinten román vagy magyar hipotéziseket érvényesíteni. Mi azt mutatjuk be, ami van. Rengeteg a földrajzi régió, mindegyiknek sajátos jellege van, nem lehet mindezt egy kalap alá venni, mint a múlt rendszerben. Arra törekszünk, hogy a tévhiteket eloszlassuk, illetve kikerüljük. Csak korrekt információkkal találkozhat a tárlaton a látogató.
– A régi anyagot rendeztétek újra, vagy vannak frissebb leletek is?
– Leginkább a régi anyagot, de az elmúlt három év ásatásaiból is került jó néhány lelet a tárlók alá. És ezúton is meg szeretném köszönni a Nemzeti Kulturális Alap, illetve a Maros Megyei Tanács segítségét, amely 300, illetve 400 millió régi lejjel járult hozzá a tárlat létrejöttéhez. Amely bizonyíték arra, hogy ha van lelkesedés és pénz, akkor igenis lehet minôségi kiállítást felállítani.
A középiskolákban folyó érettségi utáni oktatás finanszírozására vonatkozóan hozott módosító sügôsségi rendeletet e heti ülésén a kormány. A közoktatási törvény 51-es és 52-es cikkelyét azért módosították, hogy ez a típusú oktatás könnyebben és gyorsabban igazodjon a munkaerôpiac követelményeihez, mivel jelenleg hiány van középfokú végzettségû szakemberekben ( mind az országos mind az európai munkaerôpiacon). Ez a típusú képzettség az Európai Minôsítési Keret szerint az 5-ös fokozatnak felel meg.
A következôkben az érettségi utáni középfokú oktatást a szaktárca szervezi meg saját elgondolásai, valamint a helyhatóságok, a gazdasági egységek és más érdekelt intézmények kérése alapján nappali és esti tagozatok vagy távoktatás formájában. A posztliceális oktatás büdzséjét állami költségvetésbôl a megyei tanácsokon keresztül fedezik. A költségeket téríthetik az érettségi utáni okatást igénylô magán vagy jogi személyek is az oktatási intézménnyel kötött szerzôdés alapján.
A képzés területeit és a szakokat a beérkezett javaslatok alapján a közoktatási minisztérium jelöli ki, a szakágazati bizottságok láttamozzák, és kormányhatározattal hagyják jóvá, a helyek számát az igények alapján a megyei tanfelügyelôségek és a szaktárca véglegesíti.
Szíven ütött a minap egy kolozsvári fiatalember néhány mondata. Ebbôl ugyebár több dolog is következik: még vannak olyan pillanatok, amikor fiatalemberekkel barátkozom, nálam késôbb született emberekkel, hiszen egyébként az ember a saját korához illôkkel jár össze vagy öregebbekkel (ahol tisztelettel hallgat és csügg az ajkakon, mert a felhalmozott nagyobb tapasztalatok elôtt ezképpen illendô). Na már most, a korban hozzá illô barátokkal az a legnagyobb baj, hogy az ember egy erdélyi középnagy városban él, ahonnan osztálytársai, barátai, rokonai (ha maradtak a második világégés után) az évtizedek során kivándoroltak, elköltöztek, meghaltak, így alig marad olyan ember, akivel gyerekkoruk óta ismernék egymást. Elég ritka az olyan, aki már az ember gyermekkorában is ugyanabban, az akkor még kisebb közepes városban lakott. Következésképpen ugyanazokat az utcaneveket kéne ismerniük egy adott utcatömkelegre rávetítve. Pontosabban szólva: ugyanazokon az utcákon járunk, csak ôk a késôbbi, az utólagos, a hatóságilag nyilvánvaló rosszindulattal kieszelt neveken emlegetik azokat az útvonalakat, melyeket emberünk még a régi nevén ismer, említ, mond, ír, abban a hitben, hogy az mindenki számára ugyanazt jelenti.
Miért teszi? Nosztalgikus, szentimentális, megszokásból, hivalkodásból eredôen, vagy egész egyszerûen – úgy esik jól komplikált habitusának.
Másodsorban az indítómondatból az is kiderül, hogy a sorok írójának van szíve, vérnyomása, érrendszere, sôt olykor elfogadható, saját lábán is megálló érvrendszere, benne érvekkel. Mert tudniillik azt mondta az a fiatalember – legérzékenyebb pontját érintve a vásárhelyiségnek, mely egyetlen vetélytársat ismer el maga mögött, a kolozsváriságot –, hogy tetszik tudni tanár úr, én nem vagyok kolozsvári, csak diákkoromban kerültem oda, de azért valahogy mi, kolozsvári magyarok több-kevesebb pontossággal ismerjük a város történeti magyar utcaneveit, olyanokat, hogy Farkas utca, Mátyás király tér, Petôfi utca, Jókai utca, Karolina tér, Szentlélek, Linczegh, Szentegyház, Unió, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Postakert stb., holott ezeket az utcákat már vagy két emberöltô óta nem így hívják. Valamilyen titkos hajszálereken át felszívódik belénk a névhálózat, örökletes betegségünkké válik, a nevek vérünkben úszkálnak.
Szívem meg volt érintve. Hiszen itt, Vásárhelyen mintha konformistábbak lennénk, a sok településnévbôl alkotott semmitmondó megnevezés, a nevezetes dátumokból alkotott sáptye nojembriék és sásze mártyiék most is változatlanul pattognak, kelnek és enyésznek el magyar ajkakon. Ámbátor az utcák nagyrésze a régi városmaghoz tartozik, volt saját nevük az antik világban.
Miként orvosolható a baj? Hát persze, túl azon, hogy a tanácsban szélmalomharcot folytatunk, ugyanis nem egyszer a szélmalom leáll és a búsképû lovagok gyôzhetnek, például úgy is, hogy a vásárhelyi lapok a mai aktuális név mellé zárójelben mindig / az esetek túlnyomó többségében hozzátennék a régi elnevezést. Hátha megragad, visszahonosodik... Van rá példa a mai honi sajtóban! Egyelôre olcsóbb megoldás, mint a táblacsere.
Legyünk tisztában vele: nem minden utcának volt régebbi neve, nem minden korábbi (magyar) név kívánatos, ildomos, politikailag korrekt. Azoknak, akik megszívlelnék, ajánlom a vonatkozó irodalom tételeit Vígh Károly, Pál-Antal Sándor, Horváth Szabolcs, Mátéfi Levente utcanévkönyvébôl.
Munkabérek
Kiegyezett a kormány a szakszervezetekkel a bérvitában, és 500 lejben állapították meg a minimálbér összegét. Az országos alapbér 39%-os emelése a politikum szerint nem, a gazdasági elemzôk szerint viszont jelent inflációs fenyegetést a jövô évre. A napokban megjelent adatok szerint a magánszféra messze a kormány elôtt jár a béremelések tekintetében, hiszen számos ágazatban az utóbbi 4-5 év során megduplázódtak a munkabérek, amire a magyarázat az egyre hangsúlyozottabb munkaerôhiány, amit a munkavállalók külföldre áramlása idézett elô.
Bár a minimálbér megemelésének bejelentése utáni elsô nyilatkozatok alapján a politikum nem tart attól, hogy az intézkedés az infláció emelkedéséhez vezetne, a mérvadó gazdasági elemzôk nem osztják a politikusok optimizmusát. A szakértôk szerint az emelkedô bérek nagyobb fogyasztáshoz vezetnek, a kereslet emelkedése pedig óhatatlanul az árak emelésére ösztönözheti a piacot. A béremelés tehát veszélybe sodorhatja a jövô évre tervezett inflációs mutatót, ami költségvetési problémákat is elôidézhet. Az elemzôk úgy vélik, a fizetéseket nem kormányintézkedések útján lehet emelni, a bérek valójában a piac törvényei alapján nônek. Sokkal gyorsabb mértékben, mint a kormány erre irányuló rendeletei alapján, hiszen a magánszféra egyes ágazataiban az utóbbi öt év alatt megduplázódtak a bérek.
Ezt támasztja alá a napokban az egyik vezetô gazdasági szaklapban megjelent elemzés is, mely az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) adataira támaszkodva arra hívja fel a figyelmet, hogy vészesen szûkül a romániai munkaerôpiac, fôleg az alacsony képzettségû munkavállalók tekintetében.
2002 óta, amikortól vízummal vállalhattak munkát az uniós tagállamokban, közel kétmillió romániai munkavállaló ment a nyugat-európai államokba dolgozni. A 2003-ban jegyzett 7%- ról a munkanélküliségi arány 4%-ra esett vissza. Ezeknek, valamint az utóbbi években jegyzett hangsúlyos gazdasági növekedésnek is betudhatóan a bérek emelkedni kezdtek, az EBRD adatai szerint évi átlagos 20%-kal. A tendencia az ország uniós csatlakozásával csak erôsödött, és fôleg az alacsony képzettségû munkaerôt foglalkoztató ágazatokban érezhetô. Az adatok szerint a vendéglátóiparban és az építôiparban például csak tavalyhoz képest mintegy 50%-kal emelkedtek meg a bérek, és a szakértôk szerint még ilyen iramú fizetésnövekedés mellett is mind nehezebb munkaerôt találni ezekben a szektorokban. Az alacsony képzettségû munkaerô elvándorlása az adatok szerint az uniós csatlakozás után erôsödött fel, amikortól már könnyebben munkához lehet jutni a nyugati országokban, míg korábban fôleg a magas képzettségû munkavállalók elvándorlása volt jellemzô.
A jelenség nem romániai jellegzetesség, az elemzés szerint hasonló tapasztalható a Romániával megegyezô integrációs útvonalat bejárt Bulgáriában is, ahol szintén felére csökkent az utóbbi években a munkanélküliek aránya, és gyors iramban növekednek a bérek, korábban pedig az unió elôzô bôvítési körében csatlakozó újabb tagállamok is hasonló tapasztalatokon mentek át.
Benedek István
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei megerôsítették azt a célt, hogy az évtized végére a közös pénzt használó országokban mindenütt egyensúlyos legyen az államháztartás.
Az eurót sajátként használó tizenhárom EU-tagállam pénzügyminisztere két évvel ezelôtt döntött errôl, de most – nem utolsó sorban az Európa Bizottság múlt heti friss elôrejelzésének fényében – egyes országok felvetették, hogy a cél megvalósítását át lehetne tolni a következô évtizedre, ha a gazdasági növekedés nem tûnik kellôen erôteljesnek.
Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a terv nem változott.
Joaquín Almunia pénzügyi biztos rámutatott, hogy tíz ország már teljesítette vagy megközelítette a célt.
A miniszterek az ülést követôen azt is jelezték, hogy figyelik a nemzetközi pénzpiacok mozgását, miután a közelmúltban kellemetlen és hirtelen változások mutatkoztak az árfolyamokban.
Újra figyelmeztették Kínát, hogy gazdasági hatalomként "felelôssége van a gazdaságpolitika nemzetközi koordinálásában". Juncker bejelentette azt is, hogy a hónap végén az unió vezetô gazdasági illetékeseivel Pekingbe utazik, ahol egyebek között a jüan árfolyamproblémáiról kívánnak tárgyalni.
A sajtótájékoztatón arra is kitértek, hogy nem tartanák szerencsésnek, ha adócsökkentéssel próbálnának segíteni a magas nemzetközi olajárakon. Juncker megjegyezte azt is, hogy az olajpiacon nem tapasztalható elegendô átláthatóság, ami viszont spekulációra ad lehetôséget.
A miniszteri ülés kedden mind a huszonhét EU- tagállam képviselôjének részvételével folytatódott. A napirenden egyebek között adókérdések szerepeltek, köztük az, hogy egyes tagországokban meghosszabbíthatják-e a hamarosan lejáró kedvezményes forgalmiadó- rátákat. Elôzetes értesülések szerint erre nem túl nagy az esély, mert több tagország nem ért egyet a határidô kiterjesztésével.
Vitát terveztek a szolgáltatások áfájának egyes kérdéseirôl, illetve a magántôke érdeklôdésének hiányában ismét állami finanszírozásra váró – többmilliárdos beruházást jelentô – mûholdas navigációs rendszer, a Galileo anyagi szükségleteinek biztosításáról.
Egyetértenek az Európai Unió pénzügyminiszterei a regisztrációs adó megmaradásával, mert ezt környezetvédelmi és költségvetési szempontból is hasznosnak tartják.
Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy a regisztrációs adó fokozatosan szûnjön meg, és épüljön be az üzemben tartási díjba, tükrözve a jármûvek károsanyag- kibocsátásának mértékét is.
Az adókérdések között tárgyalták a pénzügyminiszterek kedden azt a témát, hogy maradhatnak-e az idén, illetve a jövô év végén megszüntetendô kedvezményes áfakulcsok Csehországban, Cipruson, Máltán, Lengyelországban és Szlovéniában bizonyos termékekre. Németország és Dánia már korábban jelezte, hogy ellenzi a hosszabbítást, nem kíván hozzájárulni újabb kivételezésekhez.
Az Európai Bizottság adóügyi felelôse, Kovács László azzal az érveléssel igyekezett eldönteni ezt a kérdést, hogy el kellene kerülni azt az esetleges helyzetet, hogy az érintett országok visszatérnek a teljes áfához az érintett termékcsoportban, majd a kedvezményes áfák új rendjének 2010-re tervezett bevezetésekor esetleg ismét csökkentett kulcsot vezethetnek be. Biztosítani kell a nehéz vitának a nyugodt légkörét is – fejtette ki.
Mint Kovács az MTI-nek elmondta, a keddi felszólalók három delegáció kivételével egyetértettek ezzel az indoklással. A német és a dán delegáció fenntartásokat hangoztatott, de nem zárták ki a megoldás lehetôségét, míg a cseh küldött – némi meglepetésre – azt jelezte, hogy ôk már az általános kulcs alkalmazására készültek fel, így valószínûleg nem fognak élni a hosszabbítás lehetôségével.
Néhányan azt is hangoztatták, politikai jellegû problémát jelent, hogy míg a régi tagországoknál tartós kedvezmények is találhatók, az újaknál ezek a lehetôségek korlátozottabbak, rövidebb ideig tartanak.
Mindenki elégedetten fogadta, hogy a brüsszeli bizottság 2008 második felére igyekszik letenni az átfogó javaslatot a csökkentett áfakulcsok jövôjérôl – mondta el Kovács László.
Az úgynevezett áfacsomag keretében szó esett az elektronikus szolgáltatások adójáról is. Itt az Európai Bizottság és a tagországok túlnyomó többsége azt szeretné, ha az adózás helye a termék fogyasztásának helyszíne lenne, míg a számos szolgáltató cégnek otthont adó Luxemburg inkább a szolgáltatásnyújtás helyszínén adóztatna. Mivel Luxemburg, amelynek összjövedelmében egy százalékot jelent ez az adófajta, nem engedett álláspontjából, nem született döntés a teljes konszenzust igénylô témában.
Egy nemrég szervezett gazdatalálkozón Klárik László, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség (APDRP) vezérigazgatója ismertette, hogy az EU-s támogatási SAPARD program véget ért, már csak a kifizetéseket kell folyósítani. A 2007-2013 közötti idôszakban az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (FEADR) biztosítja a támogatások pénzösszegeit. A FEADR a SAPARD programba foglaltakon kívül újabb célkitûzések megvalósításait is támogatja.
Az EU a SAPARD-programot Romániában a 2000-2006. közötti elôcsatlakozási idôszakban alkalmazta. Mivel a gazdáknak meg kellett tanulni pályázni, tiszteletben tartani a feltételeket, a program országszerte nehezen indult. Megyénkben az elsô években 21 pályázó volt sikeres. Az utóbbi két és fél évben viszont 228-an pályáztak sikeresen, ez megyénknek 311.758.405 új lejt jelentett, amely összeg kifizetése folyamatban van a fejlesztési munkálatok befejezésének függvényében. Az APDRP az az országos intézmény, amely országosan mûszakilag és pénzügyileg lebonyolítja a 2007- 2013 közötti idôszakban érvényes támogatási programot, amely keretében az EU összesen 7 milliárd eurót biztosít. Ehhez adódik még Románia önrésze, ami kétmilliárd euró, tehát 9 milliárd euró pályázható meg a hat év alatt.
A FEADR három alapvetô célkitûzés megvalósítását támogatja: – a mezôgazdasági és erdészeti szektor versenyképességének növelése, újjászervezése fejlesztések, bôvítések révén; a természetes környezet és a vidéki övezetek környezetének javítása; a vidéki övezetekben élôk életkörülményeinek javítása, a különféle termelô tevékenységek segítése. Gyakorlatilag a következô célok támogathatók: tartós munkahelyeket biztosító közvetlen termelô beruházások, infrastruktúrák (közlekedés, egészségügy, közvilágítás stb.), kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztése, beruházások a termékek helyben való feldolgozására és értékesítésére, szolgáltatások megteremtése és bôvítése, helyi és regionális lehetôségek kihasználása, a turizmushoz kapcsolódó és kulturális beruházások fejlesztése, a foglalkoztatás területén a nôk és férfiak esélyegyenlôségét elôsegítô szolgáltataások kialakítása, új technológiák, újítások bevezetésenek segítése stb. A hozzájárulás értéke általában a beruházás értékének 50%-a, a további 50%-ot a pályázónak kell biztosítania. A támogatás elérheti a legtöbb 75%-ot ez függ a helytôl (kedvezôtlen környezeti körülmények stb), vagy a vállalkozást indító életkorától, esetenként attól is, hogy a beruházó nô vagy férfi.
Klárik László az újdonságokról is beszélt. A következô hat évben az állatlétszám növelésére nem nyújtható be pályázat. A program keretében integrált pályázat is beadható, vagyis egy pályázatban több, de legkevesebb két cél megvalósítására igényelhetô támogatás. Például a községi önkormányzat ugyanabban a pályázatban igényelhet támogatást utak rendbetételére és a polgármesteri hivatal épületének felújítására. Az önkormányzatok a hatéves idôszakban összesen hárommillió euró támogatásra jogosultak, a kistérségek (önkormányzatok közötti társulások) pedig hatmillió euróra.
A pályázatok beadásával kapcsolatos feltételekrôl, az eljárásokról a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség megyei hivatalában lehet tájékoztató kiadványokat beszerezni.
Kilyén Attila
Tizennyolc évvel ezelôtt, 1989. november 9-én nyitotta meg határait állampolgárai elôtt a Német Demokratikus Köztársaság. 1990. október 3- án egyesülhetett újra a két Németország. Az újraegyesülés után majdnem két évtizeddel a volt keletnémet állampolgárok véleménye megosztott a történelmi eseményt követô idôszakról. Bár a volt NDK jelentôs anyagi segítséget kapott a nyugatnémetektôl, a lemaradás nagyon nehezen számolható fel.
Bajorország felôl közeledünk Türingia, a volt Kelet-Németország leggazdagabb tartománya fele. A határtól mintegy 50 km-re a régi térképeken még nem szerepel autópálya. Kíváncsian követem, mikor lépjük át a hírhedt határt, amely évtizedekig gyakorlatilag áthatolhatatlan volt. Az út szélén turistalátványosságokat jelzô, barna alapú tábla villan fel, rajta jelképesen egy ôrtorony és egy fal, alatta rövid szöveggel: itt húzódott a volt keletnémet határ 1945–1990 között.
Tizennyolc év után, fôleg a volt kelet- németországi sajtó, több oldalon foglalkozik a berlini fal leomlásával, a két külön táborhoz, politikai ideológiához tartozott országot elválasztó határ megnyitásával. A különbözô korúak másként emlékeznek a történelmi eseményre. Egy középkorú hölgy lapunknak elmesélte: ott volt, amikor Berlinben, az Alexander Platztól nem messze levô hajdani határátkelôhelyen, a "check point Charlie- nál" felemelték a fémsorompót. Életre szóló élmény volt. 18 évvel az újraegyesítés után leginkább az az idôs hölgy jut eszébe, aki, miután a tömeggel együtt átjutottak a túlsó oldalra, az addig elérhetetlen Nyugat-Berlinbe, röviden azt kérdezte tôle: most hogyan tovább? Erre akkor senki nem gondolt. Aztán folytatja: az elnyert szabadság eufóriája alig két évig tartott.
Alig két évtizeddel az egyesítés után autópályák hálózzák be azokat az országrészeket, ahol a szocialista rendszerben kétsávos utak haladtak. S az építkezés most is erôltetett ütemben zajlik. Helyenként annyira újak az utak, hogy még a szatellit-irányítórendszer térképén sem szerepelnek. A vasúton szuperexpresszek száguldanak, a települések utcái, házai rendezettek, bár van ahol még dolgoznak a közmûhálózat felújításán. Az emberek nyugodtak, kimértek... látszólag.
Az újraegyesülés mást is hozott számukra. Egy volt keletnémet munkás átlagfizetése 1200 euró körül van, ebbôl mintegy 500-at (tömbház)lakásának fenntartására költ. Lakásvásárlásról, építésrôl pedig szó sem lehet, csak akkor, ha bankkölcsönt vesz fel, hiszen ennek ára 200.000 eurótól akár egy félmillióig is terjedhet. Az euró bevezetése után bizonyos termékek, fôként az élelmiszerek ára rohamosan nôtt. Akár naponta is változnak az árak. Nem sokat ugyan, néhány eurócentet csupán, de ezt a kispénzûek megérzik. Az is igaz viszont, hogy van már olyan volt keletnémet is, aki akár 50.000 eurót is keres havonta.
Egyik középkorú férfi szerint ma a volt keletnémetek több mint 10%-a, leginkább az idôsebb nemzedékhez tartozók – visszaállítaná a régi határokat. A volt keletnémet tartományban több az eltartott, mint az eltartó. A munkaerôpiac is átalakult, ingatag lett. A volt szocialista nagyüzemek felbomlottak, sok kisebb cég jött létre, de ezek még mindig nem tudják foglalkoztatni azt a munkaerôt, amelyet az egyesülés elôtt befogadtak a gyárak. Ilmenauban, Türingia üveggyártó központjában szinte egyik évrôl a másikra több mint 5000-en maradtak állás nélkül, amit egy 25.000 lakosú városban nagyon megéreztek. Négy nagyobb vállalat volt a városban, mind csôdbe jutottak. Igaz, ma már 150 kisebb cég próbálkozik ugyanazzal, amivel hajdanában a négy nagyvállalat. Egy másik példa: Eisenachban, a volt Kelet-Németország autógyártó központjában az Opel cég felvásárolta a Wartburg gyárat, de ott csak alkatrészeket gyártanak. Ezért jóval kevesebb munkást foglalkoztatnak, mint hajdanában. Mindemellett az újraegyesítés után a volt Nyugat-Németországból elárasztották az országot a törökök, keletrôl pedig az oroszok és az ukránok. Egy nemrég készített és az ország bulvárlapjaiban közölt felmérés szerint Németországban az eurómilliókat forgatók alig 2 százaléka keletnémet.
– A tudományos kutatás és a gazdasági fejlesztés egyik legfontosabb jövôbeni célkitûzése kell legyen a volt keletnémet régióknak – mondta Matthias Platzeck, Brandenburg miniszterelnöke azon a tanácskozáson, amelyet a határmegnyitás 18. évfordulójára szerveztek Berlinben. Ezen a konferencián Angela Merkel kancellár bejelentette: jelentôs anyagi támogatást nyújtanak a keleti régiók egyetemeinek kutatásra és gazdaságfejlesztésre. A konferencián részt vett volt keleti és a nyugati országrészek vezetôi között vita kerekedett. Többen a támogatás elosztása miatt elégedetlenkedtek, mások szorgalmazták az újabb segítségnyújtást. Mindez, a cikkíró szerint, azt tükrözi, hogy a keleti és a nyugati politikusok között még mindig nincs teljes egyetértés. Erkölcsi kötelességnek tekintik a nyugatiak a volt szocialista országrész anyagi támogatását, ez azonban bizonyos megszorításokkal is járt a nyugati landokban.
– Ezt a helyzetet a különbözô irányzatú pártok kihasználják és politikai tôkét kovácsolnak belôle. A két országrész közötti gazdasági különbség csökkentése, a kelet felzárkózása össznémet érdek – kommentálja a hírt egyik vendéglátónk.
S hogy valóban jól döntöttek a landok miniszterelnökei a volt keletnémet egyetemek kutatásainak a támogatásáról, azt dr. Peter Scharff professzor, az Ilmenaui Mûszaki Egyetem rektora is igazolja. Lapunknak példaként elmondta, oktatási intézményük olyan találmányokat fejlesztett ki, amellyel a biotechnika terén forradalmasítani tudják az orvostudományt. Például, nanotechnológiával sikerült elkülöníteni a szívizomból olyan sejteket, amelyeken különbözô gyógyszereket, gyógymódokat kísérletezhetnek ki, így az igen fontos kutatások során nem veszélyeztetnek emberéletet. Kikísérleteztek egy olyan mesterséges anyagot, amivel tökéletesen kitisztíthatják az elmeszesedett vérereket, egy másikkal pedig a porckopást akadályozhatják meg. Mi több, egyetemüknek már egy olyan robotja is van, amelyik egy szerszámboltban bárkit önállóan kiszolgál az üzletben található termékekkel.
A professzor szerint csak a csúcstechnológiákban jártas, jól képzett fiatalok állják meg a helyüket az új versenyhelyzetben. Mert a volt keletnémetek nemcsak azért kell küzdjenek, hogy gazdaságilag felzárkózzanak a hajdani nyugati országrészekhez, hanem a világpiacon is helyet kell találniuk. És ezt csak a csúcstechnológiában érhetik el. Nem a múltkeresés, hanem a jövô építése kell legyen a célkitûzése az új nemzedéknek. Azoknak a fiataloknak, akik már nem sokat tudnak a fal mögött történtekrôl, de ôk lesznek azok, akik munkájuk során eredményeikkel végképp eltörölhetik azt a különbséget, amit a jaltai egyezményben a nagyhatalmak ránk mértek, ránk erôszakoltak évtizedeken át. Ôk fogják majd valóban légiesíteni azokat a határokat, amelyeket ideológiai elgondolásból 1945 után meghúztak – mondja a professzor.
Hazaindulás elôtt megkérem a gépkocsivezetôket, álljanak meg egy pillanatra a volt határnál. Figyelmesen kell követni az autópálya szélét, még lassítani sem szabad, hiszen gátolnánk a forgalmat. Végül sikerül félrehúznunk. Ahogy a táblánál fényképezgetünk, több mint 120 km óránkénti sebességgel húznak el mellettünk az autók. Van, aki ránk se néz, mások mosolyognak, senki más nem áll már meg itt. Csak minket érdekel kuriózumként ez a határ?
Nôi labdarúgás
City'us – Fair Bukarest 12-0 (7-0)
City'us Marosvásárhely: Korpos, Albert, Sinka Zs. (4), Máté (2), Sinka M., Herczeg A. (1), Farcas (1), Magos, Ratu, Loeben-Schutz (2), Sárosi. Csere: Pál (1), Pap (1), Crisan, Meleaca, Bereczki, Kálmán.
Borongós, szeles idôben lépett a Gaz Metan pályájára tegnap délelôtt a City'us nôi labdarúgócsapata. Az ellenfél a mezônyben még újoncnak számító Fair Bukarest volt, elsô ránézésre azonban nem lehetett megítélni vendégek valódi játékerejét. Erôsebb fizikumú és idôsebb játékosok sorakoztak fel a fôvárosi együttesben, a meccs legelején még nem igazán derült ki, hogy kell-e tôlük tartani vagy sem.
A 7. percben azonban a vásárhelyiek játékosa, Farcas Mónika azonban feladta a leckét az ellenfélnek és megszerezte csapata elsô gólját.
Ezt követôen a City'us játékosai több gondot okoztak a bukarestiek kapusának, alig négy perc múlva újra résen kellett lennie, ám a meccs gólkirálya, Sinka Zsuzsanna "keresztbe tett" neki. Zsuzsanna az elsô félidôben újabb három góllal járult hozzá csapata sikeréhez, a kiütéses gyôzelemhez azonban még szükség volt Loeben-Schutz Kinga, harminc méterrôl lôtt bombagóljára (a 41. percben) és az egyik legfiatalabb játékos, Herczeg Andrea találatára, de az eredmény szempontjából az sem mellékes, hogy a vendéglátók kapusa "csak" a 40. percben ért elôször a labdához.
Így az elsô játékrész vége elôtt az eredmény 7-0 volt a házigazda együttes javára.
A második félidôben változott a játék képe, már ami a felnôtt játékosok pihentetését illeti. Lehívták a meccs legjobbját, pihentették Kálmán Annamáriát és olyan játékosok is lehetôséget kaptak, akik eddig nem igazán rúgtak labdába.
A négy találatig jutó Sinka Zsuzsanna az elsô félidôben két alkalommal is ütközött ellenfelével, a komolyabb sérülés elkerülése végett Székes Károly edzô nem hagyta pályára lépni a második játékrészben. – Nagy lendületbôl futballozik, még a gyengébb csapatok elleni mérkôzéseken is minden erejével küzd, nem szerettük volna, ha megsérül és esetleg nem játszhat vasárnap az erôs ellenfélnek számító Târgoviste ellen.
A "kicsiknek" pedig így lehetôséget adtam a bizonyításra... Pap Tímeát úgy küldtem pályára, hogy "neked most gólt kell rúgnod", és ha elsô pillanatban meg is ijedt a lehetôségtôl, teljesítette a feladatot – mondta Székes Károly edzô, és bejött a számítása, a második félidôben a már említett fiatal játékos mellett a szintén csereként beállt Pál Ioana egy találattal iratkozott fel a góllövôlistára. A félidô újabb három találatát Máté Tünde (2) és Loeben-Schutz Kinga (1) szerezték.
A csapat mintha bosszút akart volna állni a Clujanától elszenvedett nagy arányú, 10-0-s vereségért, annyi gólt szórtak az ellenfél kapujába, amennyire az erejükbôl futotta.
Önbizalomra pedig szükségük van, hisz vasárnap a jó játékerôt képviselô Târgoviste csapatához látogatnak, ahol mindhárom pontot meg akarják szerezni.
Teke
Tegnap délelôtt a párosok versenyével rajtolt az egyéni és páros országos bajnokság a marosvásárhelyi Elektromaros-arénában.
A nôk versenyének elsô szériájába a Romgaz Elektromarostól egy-egy marosvásárhelyi párost és a Petrolul Baicoi duóját sorsolták.
Hategan Corina és Ban Adela egyenként 499, valamint 548, összesítve 1047 fát teljesítettek. A házigazdák másik két versenyzôje, Duka Tilda (545) és Baciu Doina (547) 1092 találatot jegyzett, a Petrolul Baicoi részérôl pedig 1030 fát döntött le a két versenyzô.
A második körben Conpet Petrolul Ploiesti, a Gaz Metan Medgyes és a Romgaz Elektromaros párosai találkoztak. Muntean Daniela (588) és Martina Emese (516) 1104 ledöntött fával átvették a vezetést a versenyen, ôket két széria után a Baciu Doina és Duka Tilda, valamint a Hategan Corina és Ban Adela duók követték. Horváth Annamária (523) és Barabás Carmen (510) 1033 fával szerepeltek a következô, Conpet és Gaz Metan elleni körben, a végeredmény szempontjából azonban a legutolsó, ezúttal vásárhelyi versenyzôket nélkülözô kör – Rapid Vointa Bukarest 1. és 2., illetve a Conpet Ploiesti – volt a döntô.
A férfiak versenyében már nem voltak ennyire eredményesek a Koracell Elektromaros csapatánál versenyzô vásárhelyiek, a Fazakas Károly (528) és Kozma Lehel (509) duó 1037, az Orosz István (518) és Seres József (525) páros pedig 1043 fát döntött le, amellyel az utolsó két helyet foglalták el.
Ma 9 órakor a férfiak egyéni versenyében Seres László próbál szerencsét, 12 órakor pedig a sprint próba következik a nôi és a férfi vonalon.
Teremlabdarúgás
Negyven percen keresztül csak védekezett a City'us hétf&oc