|
LIX. évfolyam 260. (16742.) sz. |
2007. november 7., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Kevesen gondolták volna a jelenlegi román külügyminiszter beiktatásakor, hogy egy Nyugaton iskolázott, liberális történész képes legyen magát olyan kijelentésre ragadtatni, hogy az ország bûnözôit egy egyiptomi sivatagban vásárolt területre kellene szállíttatni kényszermunkára. Abban egyetérthetünk, hogy a római botrány kiváltotta lincshangulatban sok, szônyeg alá sepert feszültség került felszínre, azonban különösen veszélyes a kérdésben, hogy a bûnözést egy bizonyos kisebbséggel társítják. Ez egy nyugati demokráciában sem egészséges szemlélet, de nálunk, ahol a kisebbségi kérdést túl gyakran használták és használják fel a hiszékeny többség ködben tartására, még veszélyesebb. Innen már csak egy lépés kell ahhoz, hogy a történelemnél maradva külügyminiszterünk egy bizonyos marsall módszereibôl merítsen ihletet más kisebbségi problémák kezelésére is.
Amit a római botrány kapcsán a bukaresti illetékesek tesznek mostanság, az nem egyéb tüneti kezelésnél, ami a baj valós okát csak kivételesen ritkán szokta meggyógyítani. Bûnözôk azóta vannak, mióta az ember társadalomban él, és ennek megfelelôen életét szabályok közé tereli. A valódi probléma a dologban az, hogy a jólét bárhol a világon vonzza a bevándorlókat, amit az adott országok lakóinak egy része nem néz jó szemmel. Európa-szerte a politikai paletta bizonyos pártjai különösen jól élnek az idegengyûlöletbôl, és nincs semmi csoda benne, ha az ehhez hasonló esetek kapcsán a lehetô legnagyobb hisztériát keltik.
A római cirkusz kapcsán azon is el lehet gondolkodni, hogy a romániai szakszervezeti szövetségek és a kormány azon vitatkoznak a napokban, hogy az országos minimálbér mintegy 140 vagy 170 eurónak megfelelô összeg legyen-e, illetve azon is, hogy a romák társadalmi beilleszkedésének elôsegítésére különbözô alapokból befolyt nem kevés pénzt kik mire és hogyan költötték el. Mert miközben politikusaink szerint egyre jobban élünk, lassan több romániai munkavállaló dolgozik fehéren vagy feketén külföldön, mint ahányan itthon jutnak kenyérhez, és az is logikus, hogy azok veszik leghamarabb kézbe a vándorbotot, akik a létminimumhoz legközelebb, a társadalom peremén élnek, vagy kitaszítottnak érzik magukat.
Az európai realitásnak az is része, hogy a szegényebb tagállamok munkaereje a gazdagabb tagállamoknak jelent olcsó erôforrást. Nemigen leszünk tehát tanúi a románok tömeges kitoloncolásának, eltekintve azoktól, akiken az idegengyûlölet oltárán példát fognak statuálni. Viszont az ügy diplomáciai túllihegése helyett a bukaresti hatóságoknak nem ártana több energiát fordítani az itthoni gazdaságra és a munkaerôpiacra. Azokat a jól képzett munkavállalókat már aligha fogják hazatéríteni, akiket az unió nyugati részében elismernek és megfizetnek, néha meg politikai indokból utálnak is, de legalább a jövôre nézve mérsékelhetnék a kivándorlást. Mert ha nem térnek észhez, akkor a romániai munkaerôhiányt pár éven belül bevándorlókkal kell enyhíteni, ennek minden társadalmi vonatkozásával. Bár kisebbségi szemmel nézve nekünk lehet, hogy nem ártana, ha az ország minden baját nem csak a romákra és a magyarokra lehetne ráfogni.
A két évvel ezelôtti versenytárgyalás eredménye értelmében az idei télen még a Salubriserv vállalat végzi a hóeltakarítást Marosvásárhely utcáin. A feladatfüzet három alapvetô kitételt tartalmaz: a mûszaki berendezések biztosítása, csúszásgátló anyagok beszerzése és kihelyezése, és november 15-tôl állandó készenlét, hogy a havazás kezdete után egy órával hozzálássanak a munkához. A polgármesteri hivatal illetékes szakosztályának felügyelôi a tél beállta elôtt folyamatosan ellenôrzik, hogy a Salubriserv eleget tegyen az említett feladatnak – tudtuk meg a polgármesteri hivatal szóvivôjétôl, Marius Pascantól.
Tompea Alexandru, a Salubriserv osztályvezetôje határozottan kijelentette, hogy minden szempontból felkészültek a téli idôszakra, a szükséges csúszásgátló anyagokat beszerezték, amelyeket a gépparkjuk területén és a város különbözô pontjain raktároztak el, s akármelyik percben havazni kezd, amint a hóréteg vastagsága eléri az 5-10 centimétert az úttesten, rögtön munkába állnak.
Ottjártunkkor a gépparkban éppen az egyik gépkocsira szerelték fel a hóekét. Pal Iuliu rakodó megerôsítette, hogy a gépkocsik üzemképesek, bármikor elindíthatók. Várjuk hát az ezt igazoló gyakorlatot.
A idôjárási elôrejelzések szerint az elkövetkezô napokban havazásra lehet majd számítani, így a megyei közlekedés- rendészet tegnap próbaellenôrzést végzett. A megyében közlekedô 3 és fél tonna feletti jármûveket vizsgálták, fel vannak-e készülve a nehéz idôjárási viszonyokra. A szállításügyi miniszter rendelete alapján a sofôrök kötelesek hólapátokkal, hóláncokkal és homoktartalékkal felszerelni a jármûveket, hogy felkészüljenek a havas utakra – közölte lapunkkal Livia Popa, a rendôrség sajtószóvivôje. Az ellenôrzések során kiderült, a sofôrök nincsenek felkészülve egy esetleges havazásra meg a csúszós utakra, nem látták el jármûveiket az elôírásoknak megfelelô felszerelésekkel.
Nagyváradi, keddi sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a szövetség EP- képviselôinek egyik prioritása a régióátszervezés, és az egyik új régió Székelyföld lesz.
"Az egyik új régió magában foglalja Székelyföldet" – mondta Markó. Majd hozzátette: a brüsszeli fogadtatáson múlik majd román politikusok magatartása is az RMDSZ tervezetével kapcsolatban. "Brüsszelbôl nem lehet diktálni Romániának, hogyan szervezzük át a régiókat. A döntést itt, Romániában kell meghozni. Így a romániai politikusokat is meg kell gyôznünk az intézkedés hatékonyságáról" – mondta Markó.
Néhány héttel korábban az RMDSZ Marosvásárhelyen mutatta be régióátszervezési tervezetét. A dokumentum a jelenlegi nyolc helyett 15 régió létrehozását szorgalmazza. Ezek közül az egyik Maros, Hargita és Kovászna megyékbôl állna.
Hétfôn ismét drágult a kenyér. Az egyik szászrégeni pékség által sütött házikenyeret hétfôtôl 45 banival többért, 2,95 lejért lehetett megvásárolni.
Az Eldi már októberben arra kényszerült, hogy drágítson. – A kenyér ára a liszt árától függ, és egyelôre rejtély, mennyire fog az ár megugrani – mondta Kabai Elek, a pékség tulajdonosa. Az Eldinél átlagban 5 százalékkal drágítottak, ami elkerülhetetlen volt, mert aratás óta a liszt ára több mint 50 százalékkal nôtt. A nyáron még 79 baniért vásárolták, most 1,15 lejt (plusz héa) kell kifizetni kilójáért. Arról nem is beszélve, hogy a búza ára ma 90 bani a tavalyi 25-30 banihoz képest, ami háromszoros áremelkedést jelent.
A TimKo november elején nem drágított, viszont a nyár folyamán kétszer is emelték a termékek árát.
A BeWaMi november 5-én emelt árat. – Miután a liszt drágulása ellenére egész nyáron tartottuk az árakat, most elkerülhetetlen volt az áremelés. A drágítást felkerekítéssel oldottuk meg, 10, 20, 30 banit emeltünk egyes termékek árán, így átlagban 10 százalékos árnövekedésrôl beszélhetünk. A búza, a liszt árának folyamatos emelkedése miatt karácsonyra egy kiló kenyér 3 lejbe kerül majd – mondta Makkai Béla, a sütôipari cég vezetôje.
A tél közeledtével egyre nehezebb dolguk van az ingázóknak. Várniuk kell buszra, maxitaxira, a kevésbé szerencsések pedig az utca szélén fagyoskodva alkalmira vadásznak, függve a sofôrök jóindulatától. Meglepô, de igaz: ma, amikor vannak települések között szinte negyedóránként közlekedô járatok, még mindig akadnak olyan falvak, ahol naponta csupán két járat áll az ott lakók rendelkezésére, a második – utolsó – pedig a kora délutáni órákban indul Marosvásárhelyrôl. Tehát mit tehet az, aki egy távol esô faluban él, de a városban dolgozik, délutáni mûszakban?
A marosvásárhelyi 2-es számú járóbeteg-klinika közelében lévô megállóban – ahonnan a vidéki járatok indulnak – várakozó kelementelki házaspár személyesen érintett az ügyben. Lányuk Marosvásárhelyen dolgozik délutáni mûszakban, az utolsó szovátai járat, amely a települést érinti, este fél kilenckor indul Marosvásárhelyrôl. – Este tíz óra után nincsen amivel hazajönnie, így kintlakást kell bérelnie havi kétszáz euróért. Azokra senki sem gondol, akiknek késô estig tart a munkaprogramjuk, emiatt sokan nem is próbálnak állást találni a városban – tette hozzá az édesanya, aki elmondta, hogyha a helyzet úgy hozza, hogy estig kell a városban maradniuk, nem marad más választásuk, csak az autóstop, azonban késô este igen nehéz olyan sofôrt találni, aki felveszi az út szélén álldogáló utast.
T. Irén Nagykenden lakik és egy marosvásárhelyi varrodában minden második héten délutáni váltásban dolgozik. A munkaidô este tíz óráig tart, de, másfél órával hamarabb eljön munkahelyérôl. Így havonta négy élelmiszerjegyet veszít, azonban nô létére nem mer alkalmira várni sötétedés után.
Ezek az esetek nem egyedülállók, van, ahol még ennél is körülményesebb a közlekedés. Harasztkerékre naponta két járattal lehet eljutni, az utolsó 15.30-kor indul Marosvásárhelyrôl. A Szentháromságra 16 órakor indul az utolsó jármû. Hasonló helyzetben vannak az erdôcsinádi, mezômadarasi meg a székelykáli lakosok, hiszen nem minden háztartásban van saját gépkocsi. Ezzel szemben akadnak települések, ahová szinte húszpercenként és az esti órákban is indulnak jármûvek, annak ellenére, hogy nincsenek túl nagy távolságra a megyeszékhelytôl. Például Marosszentgyörgyre, Nyárádtôre, Szabédra, Mezôpanitba este tíz óra után is vannak járatok. Minek tudhatók be ezek a különbségek? – érdeklôdtünk az Országos Útügyi Hatóság (ARR) marosvásárhelyi kirendeltségénél.
A jelenleg érvényben lévô megyei útvonalakat 2004-ben dolgozták ki és a Szállításügyi Minisztérium 2005-ben szervezett országos szintû versenytárgyalást, amelynek révén lefedték ezeket a nyertes cégek. A versenytárgyaláson meghirdetett útvonalakat és menetrendeket a megyei tanácsok dolgozták ki – tájékoztatott Lupa Alexandru igazgató. Maros megyében 192 útvonalon közlekednek járatok, azonban vannak olyan települések is, amelyekre nem mennek be a jármûvek, csupán valamely közelben lévô fôutat érintenek. Kérdésünkre az igazgató elmondta, az utasszállítást végzô cégeknek nincsen beleszólásuk a menetrendek kidolgozásába. A megyei tanács szabja meg és évente egyszer módosíthatók.
– Ha az utazók igénylik, évente egy alkalommal lehetôség van pótjáratok beiktatására, azonban errôl a megyei tanács határozhat – közölte az igazgató.
A következô állomás a megyei tanács volt, ahol arra voltunk kíváncsiak, minek alapján állították össze a megyei menetrendeket. Mielôtt az útvonalakat és a menetrendeket a tanács kidolgozta, az egyes települések önkormányzatainak közölniük kellett a megye vezetôségével, hogy hány járatra van szüksége a lakosságnak és milyen idôközönként. A tanács pedig ezek figyelembe vételével szögezte le a vonalakat és a jármûvek indulási idôpontjait – közölte Nagy Emôke, a sajtóosztály illetékese.
A jelenlegi útvonalak és menetrendek 2008-ig érvényesek, így a jövô évben lehetôség adódik pótjáratok beiktatására, ahol erre igény van. A lakosok a helyi polgármesteri hivatalokban jelezhetik igényeiket, amelyek majd a maguk során továbbítják a megyei tanácsnak. Az ákosfalvi és a gyulakutai polgármesterek szerint az önkormányzatokhoz nem érkeztek erre vonatkozó kérések a helybéli ingázók részérôl.
Nincsen szükség pótjáratokra vagy megoldást nem látva beletörôdtek a jelenlegi helyzetbe?
Ma délután kezdôdik az Alter-Native nemzetközi rövidfilm-fesztivál. Mint arról korábban beszámoltunk, a nagy múltú és hírnevû filmes rendezvénysorozat ez évben objektív okok miatt elköltözött a Kultúrpalotából és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban lelt ideiglenes otthonra. A változások a jegyárusítást is érintették, a színház elôcsarnokában ugyanakkor zajló könnyvásár miatt a jegyeket a termek bejáratánál lehet majd érvényesíteni. A hagyományok jegyében a versenyprogram csütörtök délelôtt kezdôdik, de a nyitónapot sem hanyagolta el a szervezô marosvásárhelyi MADISZ: három nagyjátékfilmet nézhetünk meg, a vájtfülûek dzsesszkoncertre látogathatnak el.
Ma 17 órától Cristian Ionescu A nô nyomában címû filmjével startol a tizenötödik fesztivál, ezt 18.45 órától Muhi András Pires Magyarfoci, a 91. perc címû dokumentumfilmje követi. Fél kilenctôl a Dés László Quartet koncertezik, míg 22.20 órától Drazen Zarkovic és Pavo Marinkovic horvát alkotók Tresette – Egy sziget története címû filmjét tekinthetjük meg. Alternatívaként Hobo és Nagy Szabolcs lép fel a Sinaia utcai Jazz&Blues Klubban fél tizenegytôl.
Holnap 14 órától a versenyprogram vetítése is elkezdôdik, ez 18.25 óráig tart. Háromnegyed hét elôtt öt perccel Mészáros Péter Kythera címû filmjét vetítik a nagyteremben, 20 órától közönségtalálkozó. Fél kilenctôl fesztiválnyitó, fél tíztôl pedig Hobo adja elô Ballada a senki fiáról címû Faludy-estjét. 23.10 órától horvát film következik: Antonio Nuic Minden ingyen címû alkotását vetítik ugyanott, azaz a színház nagytermében.
A kisteremben holnap 18.40 órától az ENSAD program (Franciaország)diákfilmjeit vetítik, 20.10 órától pedig a Zágrábi Szépmûvészeti Akadémia hallgatói által készített alkotásokat. 21.20 órától tárlatnyitó: a horvát Marijan Crtalic és Zlatko Kopjar videoprojekciói a B5 Stúdióban lesznek megtekinthetôk. Óra indul.
Tizenöt év után vált valóra a marosvásárhelyi Medicare Alapítvány régi álma, hogy munkájukhoz méltó körülményeket biztosító székhelyük legyen, amit pénteken este a Kornisa negyedben az egyetemi menza bejáratával szembeni tömbházban nyitottak meg ünnepélyes keretek között.
A környék idôs betegeinek otthoni gondozását végzô alapítvány úttörôként másfél évtizeddel ezelôtt kezdte meg ezt a tevékenységet, s végzi azóta is kitartóan és lelkiismeretesen. Az új székhely megnyitásával a kért feltételeknek eleget téve remélhetôleg sikerül az egészségbiztosítási pénztárral is szerzôdést kötni, hisz a rendelôben, ahol fogadni is tudják a rászorulókat, mindent az elôírásoknak megfelelôen alakítottak ki.
– Az évek során eltûntek mellôlünk emberek, de megmaradt egy mag, egy olyan csapat, amely minôségi ellátást biztosít a gondozottaknak, s ezt a munkát az eddigi színvonalon szeretnék folytatni – hangzott el dr. Finna Judit fôorvos beszédében. A megyei önkormányzat támogatásáról biztosította az alapítványt Lokodi Edit tanácselnök, s Bakos Levente alpolgármester az alapítvány szerepét méltatta a helyi közösség életében, majd hozzátette, hogy más szervezeteknek és alapítványoknak nyújtott segítség mellett a Medicare támogatásáért adományozták dr. Kathy Teddnek, az angliai JOY segélyszervezet vezetôjének a Marosvásárhely tiszteletbeli polgára kitüntetést. Tedd doktornô, aki 18 éve jár Marosvásárhelyre, meghatottan nyilatkozta: számára is nagy örömet jelent, hogy a segélyszervezet anyagi támogatásával megvásárolt helyiség ezentúl az idôs beteg emberek testi és lelki gondozásában nyújt segítséget Finna doktornônek, akit 15 évvel ezelôtt ismert meg, azóta értékeli a munkáját, s támogatja az alapítvány tevékenységét.
A megnyitón Zalányi János asszisztens gitárkísérete mellett Orbán Noémi mondott verset.
Bizonnyal érdeklé kegyelmedet az maros- vásárhelyi látogatásom, melyet az éj sötét leple alatt végezék vala pár nappal ezelôtt. Rodostóból kikocsizván, majd az zöld határon való tüneményes átaljutásom után kalandos úton érkezék az székelység egykori fôvárosába, ahol álomra hajtám fejem. Álmom azonban eljövendeni nem akaródzott vala, úgy véltem, az éjszakába bébandukolok. Tevém es, és pár percnyi sétám jutalmául föld alatti korcsomába jutottam, ahol éppen egy skóla ünnepelte volt ez évi kezdôit – ma gólyáknak hívják ôket, nem bírok ráeszmélni honnan e suta név. Az skóla a késôbbi tanár uraknak és hölgyeknek okítja az tanítás mikéntjét, én meglehetôst jól éreztem magam a távoli szigetországról elnevezett korcsomában, az bál helyszínén. Óborokat nyakalni nem tudván korán hazatértem vala és jóérzésemet semmi meg nem zavará – addig a pillanatig, míg múlt hét szerdáján kézbe nem vevém az többségi népesség egyik újságjának – Édes Néném nem tudja mit takar ez irományt jelölô szó, de hamarost azt es elmagyarázom – aznapi kiadását. Es meg is lepôdék vala – elsô oldalon olvasám az lap vezérkrónikásának irományát az említett madármulatságról. Nem tudtam, higyjek e Istentôl adatott éles szemeimnek vagy sem, mikor olvasám az címet: etnikai segregatio az bálon. Hitetlenkedve legeltettem szemeim az betûkön és rájövék – ami az mi idônkben az török által nem jelentett gondot, ma azt jelent. A vezérkrónikás érdekes bevezetôvel kezdé: sárral szórja az hasonló mulatságokat, iszákoskodásra, pletykálkodásra, orgiákra és nyíltszíni harcokra hivatkozik, majd minden átalvezetés nélkül az általam látogatott bálra tér (ilyen furfangot az török es csinált, mi azt es rögtön észrevettük vala). Maros-vásárhelyt, mint az tanügyi, etnikai segregatio kritikus városát emlegeti, két ismert skóla példájára hivatkozik, igencsak naiv, avagy megjátszodtan naiv módon. Elámul azon, hogy éppen az tanárképzô oskolában külön báloznak az többségi és kisebbségi népességek gyermekei. Szerencsésnek véli, hogy máshol ezen akaratok nem sikeredtek vala megvalósulni. Érvelése az vak lú elômenetelénél is egyszerûbb: együtt tanulunk, együtt játszunk, lehet egymásba is szerelmetesek leszünk, az skólából emberek kerülnek ki, nem többségiek, avagy kisebbségiek. Miért ne ünnepelhetnénk, bálozhatnánk együtt? És kíváncsi, hogy indul-e ez egekben lakozó mennyei Atyaúristenig hatoló vétség esetében kivizsgálás. Az remény zengô szava zárja a vezérkrónikás úr irományát: jövô évben lehet (Édes Néném, értsd: hátha) egy bálra megyünk majd mindannyian. Az tisztelt úr egy dolgot felejt el csupán – azt, hogy noha érvelése ugyan többségi szemszögbôl méltán jóakaró és nem ellenünk hangzó, az mi szemszögünkbôl nem az. Mi kibékültünk az törökkel es. Együtt éltünk, jószomszédságban. Akár itt, akár Rodostóban. De együtt élni mást jelent, mint beolvadni. Mi magyarok jó magyarok, az törökök jó törökök voltak. Nem gyûlöltük egymást. De mindannyian tudtuk, kik vagyunk. Es virágzott az ország. Ha az úrnak nem tetszik az mi bálunk, ne menjen oda. De ne is kötekedjen vele ily módon. Inkább dicsért volna meg: milyen jó, hogy az magyarok ápolják hagyományaikat, mi es a miénket, mégis jó viszonyban vagyunk egymással, tiszteljük egymást. Túl sokszor hallottunk ilyen ajánlatokat az elmúlt pár száz évben. És tudjuk, hogy az ilyen jóhiszemû ajánlattevések szorítottak ki elôbb, vagy utóbb mindenhonnan…
Kedves Néném mire e levelemet olvassa, én már újra az nagy oszmán birodalomban leszek, es ha az császáriak le nem fülelnek addig, meglátogatom az emlékházamat. Ígérem, arról es híven beszámolok majd.
Kelt az bizáncdöngetô elôdöm nevével,
az Úr kettôezerhetedik esztendejének november havában
Történetében elôször az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetérôl folytatott vitát az Európai Parlament Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsôsorban a szlovákiai magyar kisebbség, illetve a Szlovákiában nemrégiben megerôsített Benes-dekrétumok miatt kialakult helyzet volt a téma.
Az elôterjesztôk nevében elôadó Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szlovákiai Bauer Edit és Duka- Zólyomi Árpád, továbbá a bizottságot elnöklô Jean-Marie Cavada egyaránt méltatták a kialakult közös álláspontot arról, hogy a kisebbségi kérdésben folytatódik a vita az EP-ben.
A hétfôi eszmecserében a fôként a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének romlását ecsetelô magyar képviselôk mellett a pozsonyi kormánypolitikát védelmezô szlovák EP-tagok szólaltak fel, míg néhány más nemzetiségû képviselô a romániai romák olaszországi kiutasítását is szóba hozta.
A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos fejleményekrôl eddig csupán napirend elôtti felszólalások formájában esett szó az Európai Parlamentben.
Gál Kinga hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nyomon kell követni a nemzeti kisebbségek helyzetét, különösen az új tagállamokban, hiszen egyes területeken az utóbbi években egyértelmû visszafejlôdés tapasztalható.
Sikernek nevezte, hogy az alapvetô jogok uniós ügynökségét a szakbizottság megkeresi egy részletes vizsgálat lefolytatásának igényével, hogy politikamentesen elemezze az érintett kisebbségek helyzetét, beleértve a felvidéki magyarság problémáit is. Méltatta azt is, hogy a bizottság elnöke bejelentette: Franco Frattini jogi biztoshoz fordul, hogy további információval, véleménnyel szolgáljon a kisebbségek ügyében.
Kósáné Kovács Magda felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mai EU-ban meg kell oldani azokat a helyzeteket, amelyek a régi gyökerû konfliktusokat életben tartják. Azt is kiemelte, hogy mértékletességgel lehet megakadályozni a szélsôségek megerôsödését. Az ülés után nyilatkozva emlékeztetett arra, "az EU azért jött létre, hogy a német-francia "ôsgyûlölséget el lehessen temetni, és erre a képzeletbeli sírra rá lehessen építeni egy új Európát", és úgy vélte, a közép-európai térségnek "el kell tanulnia a békeakarást". Nyugaton viszont meg kell tanulni, hogy a keleti térség legnagyobb történelmi terhe a két világháború utáni békék következménye, ahol a térség országait nem vagy részrehajló módon kérdezték meg – tette hozzá.
Bauer Edit – aki nem sokkal az ülés elôtt e-mailben halálos fenyegetést kapott, elfogadhatatlannak nevezte a szlovákiai helyzetet. Méltatta ugyanakkor, hogy a hamarosan aláírandó új európai uniós szerzôdés megszüntetheti a kettôs bánásmódot, amely eddig az EU-t jellemezte kisebbségi kérdésekben, nevezetesen azt, hogy az új tagországoktól többet követel e téren, mint régebbi tagjaitól.
Cavada elnök emlékeztetett arra, hogy a bizottság nem kíván beleszólni egyes kormányok tevékenységébe. A testület elsôsorban a társadalmi harmónia szempontjából vizsgálja a kérdést, az a fô törekvése, hogy Európa népei harmóniában éljenek.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök négyszemközti beszélgetést folytatott Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével; a találkozón egyebek mellett a határon túli magyarság támogatási rendszerét tekintették át – közölte a kormányszóvivôi iroda az MTI-vel.
"A két politikus a megbeszélésen áttekintette a külhoni magyarság önazonosságának megôrzését elôsegítô támogatási rendszer mûködését, eredményesnek értékelve a Szülôföld Alap elmúlt idôszakbeli tevékenységét" – olvasható a közleményben.
Mint írták, a szlovákiai magyar politikus elismerôen nyilatkozott arról, hogy a 2008. évi magyar költségvetés a kormány tervei szerint nagyobb összeget irányoz elô a határon túli magyarság programjaira. Csáky Pál emellett kiemelte a határ menti együttmûködés fontosságát, illetve annak várható eredményét a fizikai infrastruktúra fejlesztésében és a gazdasági együttmûködés bôvítésében.
A tájékoztatás szerint Gyurcsány Ferenc és Csáky Pál találkozóján a magyar–szlovák kapcsolatok alakulásáról, ezen belül a kisebbségi témákról is szó volt.
A közvetítôi tárgyalások újabb bécsi fordulójának kudarca után a koszovói albán vezetôk nem látnak lehetôséget arra, hogy megállapodjanak Belgráddal a dél-szerbiai tartomány jövôjérôl – derül ki azokból a nyilatkozatokból, amelyeket képviselôik adtak a keddi osztrák sajtónak.
Hasim Thaqi, a legnagyobb koszovói ellenzéki párt vezetôje azt mondta a Die Presse lapnak, hogy "ha száz évig tárgyalnánk, akkor sem tudnánk kompromisszumra jutni Szerbiával Koszovó státusáról". Leszögezte, hogy az albán fél álláspontja változatlan: nem csak akarja, de jogában állónak is tekinti, hogy kinyilvánítsa Koszovó önállóságát.
Kifejtette, hogy a december 10-i határidôig tiszteletben tartják a válságban közvetítô nemzetközi összekötô csoport által megszabott forgatókönyvet, de utána meghozzák a szükséges döntéseket a függetlenné válás menetrendjérôl. "Azt várjuk, hogy a legfontosabb országok, köztük az Egyesült Államok és a jelentôsebb európai országok rövid idôn belül elismernek majd bennünket" – mondta Thaqi, aki a Die Presse szerint esélyes arra, hogy a november 17-i koszovói parlamenti választások után átvegye a kormányfôi tisztséget.
Úgy vélekedett, hogy december 10-e után Oroszország már nem lesz képes megakadályozni az önálló Koszovó nemzetközi elismerését. Magabiztosan nyilatkozott arról is, hogy a térség államai – közéjük sorolta Szlovéniát, Horvátországot, Macedóniát, Montenegrót és Albániát – ugyancsak tudomásul fogják venni Koszovó függetlenségét.
Thaqi nem fél attól, hogy kiújulhatnak a harcok a szerbek és az albánok között. "A háború Koszovóban egyszer s mindenkorra véget ért" – közölte az egykori gerillaparancsnok.
Hasonló értelemben nyilatkozott a jelenlegi koszovói miniszterelnök is. Agim Ceku azt mondta a Der Standard keddi számában megjelent interjúban, hogy a függetlenség kinyilvánítása még az év vége elôtt megtörténik. Arra számít, hogy miután tekintélyes számú ország elismeri Koszovó függetlenségét, az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hoz majd a jelenlegi ENSZ- közigazgatás felváltásáról egy európai uniós misszióval.
Az 1947 óta mûködô újság cikkének hitelességét a tanári kar sem vonja kétségbe. A testület hivatalos reakciójában nagyon nyugtalanítónak tartotta, hogy diáklányok olyan helyzetben lehetnek, amelyben el kell adniuk testüket. A nyilatkozat szerint az egyetem kész segíteni tanulmányi ösztöndíjakkal. A plágiumot ugyanakkor teljes mértékben elítéli a vezetôség.
Az újság azonban nem keres mentségeket. "Sokaknak szerfölött tetszenek a luxusdolgok, sokat költenek, ez magyarázza a jelenséget" – írja. A tanúságok is ezt látszanak igazolni.
Az egyik lány elmondta, hogy kezdetben egy üzletben dolgozott óra után, de társnôi felvilágosították, hogy van más mód sokkal többet és gyorsabban megkeresni. Kapcsolatba lépett egy "kísérôket" alkalmazó ügynökséggel és megkezdôdött "második élete". "Igen, degradáló lehet, de ha az ember 300 fonttal tér haza és arra az 5 fontra gondol, amit azért kapott, hogy dobozokat rakott fel egy üzlet polcára, akkor a kétségek eltûnnek".
A diáklány saját beszámolója szerint két hónap alatt 40-50 klienssel ment ágyba. Az ár egy óráért 120 font volt, ebbôl ô 50-et, az ügynökség 50-et, a kísérô sofôr pedig 20-at kapott. "Különbözôek voltak, 18-tól 80 évesig. Látni kellett volna, amikor megmondtam, hogy cambridge-i diáklány vagyok. Azt hitték, szegény szingli anyával van dolguk". Néha ez annyira elkápráztatta ôket, hogy az ügynökség tudta nélküli találkozót kértek tôle és 300 fontot fizettek – idézte a lányt a Corriere della Sera címû olasz napilap.
A 450 lány közül nemcsak szemérmesen "kísérôknek" nevezettek voltak, hanem nyíltan prostituáltak, vagy vetkôzôszámokat elôadók is. Ezeknek a tevékenységeknek a határai összemosódnak, a körülményektôl és a pénztôl függôen.
Fellépés a moldvai csángók anyanyelvû oktatása érdekében
A román házelnökhöz fordul Szili Katalin a moldvai csángó magyar gyermekek anyanyelvû oktatása érdekében. Ezt a házelnök mondta újságíróknak, miután moldvai csángó szervezetekkel és magyarországi civil segítôikkel egyeztetett kedden Budapesten a Parlamentben.
A találkozón a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vezetôi (Solomon Adrián elnök és Hegyeli Attila, az oktatási program vezetôje) valamint a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány képviseletében Várkonyi György, a Keresztszülôk a Moldvai Csángó-magyarokért Egyesület képviseletében Hegedûs Dóra elnök vett részt.
Szili Katalin elmondta, hogy jelenleg a Csángóföldön élô gyermekek mintegy tíz százaléka részesülhet magyar nyelvû oktatásban. Ezért azt kéri majd a román házelnöktôl, segítsen ennek az aránynak az emelésében és akik magyar oktatásban szeretnének részt venni, erre valóban lehetôséget is kapjanak.
"Erre európai megoldást kell találni" – hangsúlyozta a házelnök. Jelenleg a magyar kormány is szerepet vállal az oktatás finanszírozásában, azonban a hivatalos moldvai szervek támogatására is szükség van – tette hozzá.
Bejelentette, hogy jövô tavasszal látogatást tesz Csángóföldön, ahol számos oktatási intézményt felkeres majd.
A megbeszélésen szó esett a csángó gyermekek anyanyelvi oktatását is segítô keresztszülô-programról, amelyet népszerûsíteni kívánnak a képviselôk körében.
Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke elmondta, hogy jelenleg 1400 gyermek tanulja a magyar nyelvet anyanyelvként. Ugyanakkor mintegy kilencezer gyermek beszél magyarul, otthon, családja körében is, ôk azonban, többek között a pedagógushiány miatt, nem tudnak magyar nyelven tanulni.
A magyar költségvetés idén a Petrás Incze János-pályázat keretében 56 millió forinttal támogatja a csángómagyarok identitásának és magyar nyelvének megôrzését szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programokat, valamint az intézmények fenntartását.
A pályázati forráson belül a moldvai csángómagyar gyermekek magyar nyelvû oktatására szakképzett pedagógusok irányításával 31 millió forintot szán a kormány, míg a fennmaradó 25 millió forintot a csángómagyarok kulturális programjainak támogatására, tudományos programokra, szocio- lógiai kutatásokra és a pusztinai közösségi ház mûködtetésére ítélték oda.
Együttmûködési megállapodást írt alá a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a szlovákiai Selye János Egyetem rektora Kolozsváron, ennek eredményeként a két intézmény diákjai mindkét egyetemen tantárgyakat tanulhatnak.
Albert Sándor, a Selye János Egyetem, illetve Dávid László, a Sapientia EMTE rektorai aláírásukkal is megerôsítették, hogy támogatják és fejleszteni kívánják a két egyetem közötti oktatási, kutatási és tudományos együttmûködést, hozzájárulva ezzel a két felsôoktatási intézmény szakmai megerôsödéséhez, az oktatás és a tudományos kutatás színvonalának emeléséhez, a humán erôforrás fejlesztéséhez, valamint az európai felsôoktatási térséghez való felzárkózáshoz.
A két intézmény vezetôi fontosnak tartják az egységes Kárpát-medencei oktatási és kutatási térség kialakítását, fejlesztését, valamint egységes finanszírozását.
Dávid László elmondta: az oktatási és kutatási együttmûködés azt feltételezi, hogy a két egyetem diákjai mindkét egyetemen tantárgyakat vehetnek fel, és a kreditrendszernek megfelelôen vizsgázhatnak, amit a két egyetem tanárai kölcsönösen elismernek majd.
Az új megállapodás a kilencedik partnerségi viszony az EMTE számára. A korábbi években hasonló dokumentumot írtak alá a pécsi tudományegyetemmel, a debreceni egyetemmel, a budapesti Corvinus Egyetemmel, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, valamint az egri Esterházy Károly Fôiskolával és a kecskeméti fôiskolával.
Papp Z. Attila, a magyar Miniszterelnöki Hivatal felsôoktatási szakreferense közölte: novemberben a helyszínen, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában megvizsgálják az egyetem akkreditálásához szükséges körülményeket. A hozzájuk eljuttatott dokumentumok alapján "bizonyos késések" ellenére az akkreditálási folyamat "viszonylag jól halad".
A szakreferens elmondta: folyamatban van egy olyan "finanszírozási koncepciónak" a kidolgozása, amelynek alapján a magyar kormány az egyetem vezetôségével együtt eldönti, hogy mely szakokat támogatják a jövôben.
Traian Basescu államelnök kedden visszaküldte a parlamentnek újraelemzésre a 2007/1-es, az EP-választások megszervezésére hozott intézkedésekrôl szóló sürgôsségi kormányrendelet elfogadását szabályozó törvényt, azt javasolva, hogy csak a választás elôtti 48 órában legyen megtiltva a felmérések eredményeinek közzététele a kampányban, és nem 30 napig. Az Államelnöki Hivatal által a Mediafaxhoz elküldött közlemény szerint Basescu a parlamentnek küldött kérésben rámutat, hogy a felmérések eredményét bemutató mûsorok betiltása a választás elôtt 30 nappal "túlzott és alkotmányellenes, figyelembe véve, hogy a 2004/373-as, a képviselôk és a szenátorok megválasztását szabályozó törvény azt írja elô, hogy a közvélemény- kutatásokat bemutató mûsorok vagy választási mûsorok adása csupán a választás elôtti 48 órában tilos". Az államfô a kérdéses pontok módosítását kéri a kihirdetésre küldött törvény újraelemzésekor.
Jól haladnak a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszán: a tervek szerint 2010-ben adják át a Berettyószéplaktól Borsig, a magyar határig húzódó autópályaszakaszt – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, azt követôen, hogy Tánczos Barna államtitkárral megtekintette a pálya nyugati szakaszán zajló munkálatokat.
Az RMDSZ-politikusok meglátogatták az építtetô cég, a Bechtel központi telephelyét, majd a pálya 41-es kilométerénél, valamint a berettyószéplaki viaduktnál tartottak helyszíni szemlét. Ez utóbbi építmény Közép-Kelet-Európa legnagyobb ilyen irányú beruházása, teljes hossza eléri az 1,8 kilométert.
– Az észak-erdélyi autópálya nemcsak az erdélyi magyarok, hanem a románok számára is rendkívül fontos, ez ugyanis egész Erdély gazdasági fellendülését eredményezi majd, egy összekötô kapocs az együtt élô nemzetiségek között – mondta az RMDSZ elnöke. Közölte, az RMDSZ számára nagy elégtétel, hogy többéves – idônként kilátástalannak tûnô – küzdelem nyomán ma már minden akadály elhárult a beruházás elôl és megfelelô ütemben zajlanak a munkálatok: míg ezelôtt pár évvel az RMDSZ-en kívül senki sem támogatta a sztráda megépítését, sok vita és erôfeszítés árán ma már minden politikai párt elfogadta, megértette ennek fontosságát. Mint mondta, az RMDSZ már a kezdetektôl szorgalmazta egy oszágos szintû, átfogó infrastruktúra-fejlesztési stratégia kidolgozását, ez azonban csak az elmúlt egy-két évben kezdett körvonalazódni.
– Erdély továbbra is hátrányos helyzetben van, ezért az RMDSZ kiemelten kezeli az autópálya és általában az infrastruktúra-fejlesztés kérdését, ez ugyanis Erdély fellendülésének alapvetô feltétele – mutatott rá az elnök. Az RMDSZ-vezetôk megbeszélést folytattak a Bechtel vállalat vezetôivel, akik a munkálatok során felmerült nehézségekrôl is tájékoztattak. Elmondták, a munkát lassítja, hogy akadozik a terület- kisajátítás, mivel sok esetben nem tisztázott még, ki a tulajdonosa a nyomvonalon lévô területeknek. – Az RMDSZ mindig is hangsúlyozta, hogy a visszaszolgáltatási folyamat nemcsak erkölcsi, hanem alapvetôen gazdasági kérdés, ennek elhúzódása miatt sok helyen a tulajdonosok nem rendelkeznek birtoklevelekkel – mondta az elnök.
Tánczos Barna közölte, az idén 130 millió eurót utaltak ki az autópálya építésére, az év végéig várhatóan további negyvenmilliót fordítanak erre a célra. Úgy vélte, van esély arra, hogy a sztráda idôben elkészüljön, ám ehhez szoros együttmûködésre van szükség a kormány, az érintett önkormányzatok és az építtetô cég között.
Európa legnagyobb jelenlegi sztrádaberuházását 2014-ben adják át.
A Pro Európa Liga 2007. november 5-én egy, a liga társelnöke, Smaranda Enache által aláírt sajtóközleményt juttatott el szerkesztôségünkbe, amelyben mélységes aggodalmának ad hangot a román állampolgárok Olaszországban elkövetett bûntettei által kiváltott példátlan rasszista és xenofób indulatok elszabadulása miatt mindkét országban. Uniós tagállamként és Európa-tanácsi tagként Olaszországnak semmiképp nem lenne szabad alkalmaznia a kollektív bûnösség elvét, sem diszkriminatív, rendkívüli büntetéseket. A PEL kéri az olasz hatóságokat, hogy tartózkodjanak a kollektív kitoloncolást vagy büntetést szorgalmazó intézkedésektôl és nyújtsanak védelmet a xenofób erôszakveszélynek kitett román állampolgároknak.
A PEL ugyanakkor nem ért egyet a román hatóságoknak, politikai alakulatoknak, sajtóhangadóknak az eseményhez való hozzáállásával, akik a maguk során a romákat vádolják xenofób módon kollektív bûnösséggel. A PEL elítéli Traian Basescu államelnök, Calin Popescu-Tariceanu kormányfô, Adrian Cioroianu külügyminiszter, Ilie Nastase közismert exteniszezô felelôsségelhárító, mentegetôzô, az utóbbiak náci és sztalinista, valamint rasszista és xenofób nyilatkozatait is.
A PEL úgy véli, e válságos pillanatokban nyilvános vitára szavahihetô és befolyásos személyiségek, politikusok, egyházi méltóságok, újságírók állásfoglalására van szükség ahhoz, hogy segítsék a közvéleményt különbséget tenni az egyéni és kollektív bûnösség fogalma között és hogy gátat vessenek a rasszista, xenofób megnyilvánulásoknak.
A tavaly kellett volna ünnepelnünk a Székely Népi Együttes létrejöttének 50. évfordulóját. Erre emlékezem ma, 2007. november 4- én, amikor a Maros Mûvészegyüttes fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepeltük. Köszönet mindazoknak, akik ennek az ünnepnek a megszervezésében tevékenykedtek. Így kaptam váratlanul a meghívót Sánta Rezsô táncos kollégámtól, aki fáradságot nem ismerve személyesen hozta el a meghívót. Akkor még reménytelennek tûnt a részvételem, hiszen egy éve már nem mozdultam ki a házból több éve tartó betegségem miatt. Mégis a hit, az erôs akarat segített abban, hogy találkozhassak régi kedves kollégáimmal, akikkel fiatalságunk nagy részét, színpadi sikerélményeinket együtt éltük át. Mert a Székely Népi Együttes elsôsorban a trió – a zenekar–tánckar–kórus – formációban volt nagy. Így adott a zeneszerzôknek lehetôséget arra, hogy táncjáték formájában megzenésítsék az erdélyi népi hagyományokat.
Kiváló karmestereink hozzáállásával sikerre is vittük ezeket. Szalman Lóránt így buzdított: adjatok mindent bele! És mi lelkesen úgy is tettünk. Az elején tudatlanul, de késôbb Forró László mûvészeti titkár segítségével, aki mindent elkövetett, hogy mûvészeket neveljen belôlünk. Addig is adtuk a legjobbat magunkból.
Szász Károly tanár felejthetetlen zeneórái komoly tanulást kívántak, igényeltek, hiszen nekünk meg kellett tanulni kottából olvasni.
Énektechnikát Adorjáni Ilona tanított, aki a kolozsvári zenekonzervatórium tanára volt és hetente utazott kis városunkba csiszolni a hangunkat.
Napirenden voltak a vizsgák és hozták a kék borítékokat, ez azt jelentette, hogy aki ezt kapta, annak felmondtak, nem felelt meg. Lelkesedésünk nem lohadt, tanultunk és nagyon szerettük, amit csináltunk. Volt, aki a népdalokkal akkor ismerkedett, de nagy része magával hozta ennek a tudását otthonról.
Szarvady Gyula karmesterrôl sem szabad megfeledkeznünk. Aki nem csak remek karmester volt, hanem kiválóan értett a színpadi etikához is. Bizony meg kellett tanulni énekelve mozogni, sminkelni. A vezetôségnek mindenre kiterjedt a figyelme. Megtanítottak mûvésznek lenni, hivatástudatunkban, köszönettel, hálával tartozunk nekik az elfelejthetetlen sok szép élményért, amit kaptunk tôlük. A sikerekért – az országban és külföldön is – közönségünknek is hála. Köszönet tanárainknak, oktatóinknak, karmestereinknek, a lelkes zenész, táncos és kórustagoknak, ennek az összeforrott, nagy családnak.
Végül is örömmel nyugtáztam, hogy a Maros Mûvészegyüttes új székházat kapott, ez több mint amit elképzeltem, így már könnyû dolgozni. Azért legyünk mi, öreg, tapasztalt Székely Népi Együttes alapító tagjai példaképetek, olyan szeretettel csináljátok ezt a szép mûvészi munkát, mint ahogy mi adtuk szívünk tiszta melegét, szeretetünket, a népi hagyományok tiszteletét. A tehetség nem elég, szív is kell hozzá, így lehet sikereket elérni!
Így fogtok ti is hozzájárulni a több évszázados hagyományos kultúránk és nyelvünk ápolásához, megôrzéséhez szülôföldünkön.
Ha az Európai Unió országait fákként képzeljük el, melyek egymás mellett állnak, egy nagy vihar esetén biztosak lehetünk abban, hogy csak azok maradnak életben, talpon, melyeknek erôs és mélyen kapaszkodó gyökereik vannak – idézi az UNESCO görög képviselôjének, Alkisz Ráfisznak néhány éve elhangzott szavait A néphagyomány szerepe a XXI. század társadalmában címû konferencián Mihály János, a Székelyudvarhelyen megjelenô folyóirat második számának vezércikkében (Hagyomány és modernizáció). "Nos, elmondhatjuk, hogy a mi ’fánk’ gyökerei szerteágazóak, tehát nagy felületen és mélyen kapaszkodnak az egész Kárpát-medencében, hiszen a hagyományaink, szokásaink több ezer évre tekintenek vissza. Azt is nap mint nap tapasztaljuk, hogy szûkebb pátriánkban, Székelyföldön, az itt élôk számára fontos a velük való együttélés. Egyszóval: hagyományainknak ma is helye van mindennapjainkban." A gondozásunkra bízott közös gyökeret táplálni, öntözni kell, "hogy a mi nagy közös fánk virágozzon". * Ez a cél kell hogy vezérelje a XXI. században, a harmadik évezredben is "azokat az intézményeket, amelyeket a hagyományos népmûvészeti és kézmûves kultúra közmûvelôdési célú gondozására hoztak létre. Ugyanis az erdélyi magyar társadalom csak úgy tudja folytonosságát megôrizni, identitását megtartani, ha idônként van lehetôsége hagyományaihoz ’visszakanyarodni’, abból építkezni." * A kiadványban beszélgetést találunk Dávid Lászlóval, aki 1981-ben jelentette meg A középkori Udvarhelyszék mûvészeti emlékei címû kötetét (Novák Károly- István). A cigánykérdésrôl szóló írás címe beszédes: Gazdasági stratégiák hiánya által gerjesztett szegénység (Miklós Zoltán). Az archaikus faesztergáláshoz szolgáltat adatokat Balázsi Dénes A székelypálfalvi borítómeccô címû kistanulmánya. A Bányai János szerkesztette Székelység címû, 1931 és 1944 között megjelent folyóirat néprajzi tárgyú cikkeinek jegyzékét közli Róth András Lajos, Gidó Csaba pedig az elsô udvarhelyi lap, az 1974. december 24- én indult Baloldal történetét mondja el dióhéjban. Dr. Vofkori László Székelyudvarhely fekvését és városi funkcióit méltatja. Az asszony a vétkek forrása?! kérdezi a házasságtörésért büntetett asszonyok sorsáról meditálva Kolumbán Zsuzsánna. Bálint Mihályné Kápolnásfalut és tájházát ismerteti. Tájház lesz a Kárpát-medence legöregebb házából, adja hírül Mihály János: a homoródalmási kékre meszelt, cseréptetôs épület "szobájának középsô mennyezeti, szépen faragott, profilált, hornyolt és véséssel díszített gerendáján" az 1645-öv évszám olvasható. Az épületet korszerûen felújítják, Homoródalmás tájházaként mûködik majd, és benne helyet kap a falu szülöttének, Szabó Gyula írónak az emlékszobája is. Hermann Gusztáv Mihály Utazó elôdeink rovatában folytatódik Fogarasi János Utazás a Nagy-Küküllô mellett címû sorozata, amely a Nemzeti Társalkodóban jelent meg 1836-ban. Tóth Levente a nagygalambfalvi reformátusok templomi ülésrendjérôl ír, egy 1682-ben keltezett jegyzôkönyv alapján. Oláh Sándor az erdélyi falusi élet keveset emlegetett, de századokon keresztül fennálló, országos törvénnyel is szabályozott intézményérôl, a zálogról, pontosabban a vagyontárgyak elzálogosításáról ad pontos képet három homoródalmási záloglevél (1758, 1834, 1852) ismertetésével. Mihály János az egyetlen erdélyi székely fejedelem, a tragikus sorsú Székely Mózes pályaképét rajzolja meg. Találunk továbbá könyvismertetôt a székely eredetkérdésrôl, korabeli ételrecepteket, csokornyit Zágoni Mátyás Sándor (1847–1895) székely adomáiból, beszámolót a firtosváraljai ereklyés országzászló sorsáról, és nem hiányzik a lapból az évfordulónaptár sem. (Örökségünk. Történelem, népélet, néphagyomány. 2007, 2. szám)
A Magyar Távirati Iroda Zrt. (MTI) fotóarchívumának fél évszázados "termésébôl" láthatnak válogatást hamarosan az érdeklôdôk Sepsiszentgyörgyön. Az MTI Fotó – 50 év képei – Híres képek, képes hírek címû – az MTI és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja (MKK) által közösen szervezett – kiállításnak a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenô Képtára ad otthont november 7- tôl december 7-ig.
A vándorkiállítás az elmúlt hónapokban megjárta Magyarország több nagyvárosát, láthatták Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Esztergomban, Gyôrött és Pécsett, mostantól Sepsiszentgyörgyön, januárban pedig Kolozsváron várja a látogatókat.
A sepiszentgyörgyi kiállítást Vince Mátyás, az MTI elnöke nyitja meg Hadnagy Miklós az MKK igazgatója jelenlétében.
Háromszázhetvenöt éve, 1632. november 11-én született Apafi Mihály, Erdély fejedelme.
Erdély egyik legrégibb családjából származott, apja országtanácsos és Küküllô megye fôispánja volt. Apafi részt vett II. Rákóczi György fejedelem 1657-es balsikerû lengyelországi hadjáratában, tatár fogságba esett és csak 1661-ben szabadult ki. A török ezalatt letette Rákóczit a fejedelemségrôl, aki 1660-ban elesett a szászfenesi csatában, ezt követôen Barcsay Ákos és Kemény János ült a fejedelmi székben. A török ismét közbeavatkozott, Keményt kiverte az országból és helyébe 1661 szeptemberében a kastélyából odarendelt Apafit választatta fejedelemmé. Kemény János megpróbálta a trónt visszaszerezni, de 1662-ben a nagyszöllôsi csata után holtan maradt a harcmezôn.
Az uralkodásra nem készülô Apafi csendes és jószívû, de befolyásolható és ingatag jellemû ember volt, aki az ügyek intézését feleségére, Bornemissza Annára és Teleki Mihály kancellárra hagyta, aki hatalmát személyes érdekei, sérelmei megbosszulása érdekében is felhasználta. Apafi a Porta hûbéreseként több Habsburg-ellenes török hadjáratban vett részt, de már szinte uralkodása elsô éveitôl titkos kapcsolatban állt a bécsi udvarral.
Apafi ugyanakkor menedéket nyújtott az I. Lipót császár által üldözött magyar protestánsoknak és tevôlegesen támogatta Thököly Imre felkelését, ez csak akkor szûnt meg, amikor Thököly felbontotta eljegyzését a mindenható Teleki lányával és Zrínyi Ilonát vette feleségül. Apafi 1683-ban megjelent a Bécset (sikertelenül) ostromló nagyvezír táborában, de még a vállalkozás kudarca elôtt távozott is onnan. I. Lipót 1687-ben, három évi alkudozás után 1687-ben Erdélybe is sereget küldött, amely az erdélyi hadakat megverte, és Apafit behódolásra késztette.
A búskomorságba esett fejedelem (aki 1688-ban feleségét is elvesztette) Fogaras várába zárkózott be, ahol csak óráival és könyveivel foglalkozott, itt is halt meg 1690. április 15-én. A trónon – legalábbis névleg – fia, II. Apafi Mihály követte, akit Lipót végül mégsem erôsített meg a fejedelemségben, hanem Bécsbe vitette, ahol hercegi címet és évdíjat kapott 1713- ban bekövetkezett haláláig.
Apafi érdemére írható, hogy fellendítette az ipart, az elpusztult Bethlen-kollégiumot Gyulafehérvárról Nagyenyedre helyezte át, befogadta a sárospataki kollégium elüldözött tanárait, számos tehetséges diáknak biztosított külföldi tanulási lehetôséget. Érdekesség, hogy alatta kezdett elterjedni Erdélyben a dohányzás. A fejedelmet 1691-ben az almakeréki szász templomban temették el. Hamvait 1909-ben Kolozsvárra vitték, 1942-ben fejedelemhez méltó ünnepélyességgel temették el a Farkas utcai templomban.
A fejedelem korát Jókai Mór dolgozta fel az Erdély aranykora címû regényében, s ekkor játszódik Móra Ferenc népszerû ifjúsági regénye, a Rab ember fiai is.
A falugondnok támogatást kap mikrobusz vásárlására és mûködtetésére. Szociális feladata mellett kultúraközvetítô és népmûvelôi feladatokat is ellát. A falugondnok voltaképpen a faluközösség összetört cserepeit igyekszik összeilleszteni, mikor ismerve minden emberi nyomorúságot, sok esetben békebírói tisztséget is fölvállal. * A falugondnoknak nincs központi munkaköri leírása. A legtöbb helyen kihordja a szociális ebédeket azoknak, akik magányukban már nem tudják magukat ellátni. Kiváltja a recepteket a gyógyszertárban, mert a gyógyszertár húsz kilométerre van, és lehet, hogy közben háromszor is át kell szállni. Továbbá megigazítja vihar után a háztetôn a cserepet, megjavítja, ha tudja, a szivattyút a kútban, tanácsot ad a hivatalos ügyek intézésében, behordta az áruházba hetente azokat, akik vásárolni kívánnak. Aki pedig nem tud vagy nem akar, annak cédula alapján vásárolja meg is kiviszi a sertéstápot vagy a vetômagot, vagy amire éppen szüksége van. * A polgármester a falu esze, a falugondnok a falu szíve kell hogy legyen. Nagyon fontos, hogy négyévenként, he esetleg lecserélôdik a választásokon a polgármester – a falugondnokot ne cseréljék le. Akkor teljesedhet ki a falugondnoki munka, ha már kialakult, és megszerette a falu, ha minél tovább végzi a gondnok a munkáját. Mint minden állampolgár, ô is részt vehet a képviselôtestületi ülésen, ha nem rendelnek el zárt ülést. Az a legjobb, ha tanácskozási joggal rendszeres résztvevôje a testületi üléseknek. Képviseli faluja lakosságát, hiszen minden ember ôt ismer a legjobban. Legjobb munkatársa lehet a polgármesternek. Nem ritka, hogy éppen a falugondnokot választják meg polgármesternek. (Magyarországon minden falunak van polgármestere.) A polgármesterrel sem olyan ôszinték az emberek, mint a falugondnokkal. Ezért titoktartónak kell lennie, de ha ott van a testületi üléseken, meg tudja akadályozni, hogy igaztalan vádaskodások, pletykák burjánozzanak el. * Feladata hasonlít ahhoz, amikor a vízbe esett ember már fuldoklik, partra húzzák, szájon át lélegeztetik, abban a reményben, hogy beindul a légzés. Ezt csinálja a falugondnok a faluval, remélve hogy az emberek közti bizalmatlanság elfogy, megszûnik, vagy legalábbis fölenged, és elkezd mûködni a falu mint közösség. * A falugondnok igazából azon dolgozik, hogy minél hamarabb felesleges legyen. Ha "300 évig jól végzi munkáját", és beindul a falu természetes mûködése, akkor ô már fölösleges. Adja isten, hogy ez egyszer bekövetkezzék. Így már világos elôttünk, hogy a falugondnokság mennyire sajátos elveken alapuló intézmény. * (Falugondnokság. Kiadja az EMKE Maros megyei szervezete, Marosvásárhely, 2005)
Százhúszan gyûltünk össze a mezômadarasi Szekeres család világtalálkozóján, melyet abból az alkalomból tartottunk október 27–28-án a család ôsi fészkében, Mezômadarason, hogy 400 évvel ezelôtt, 1607. október 29-én Rákóczi Zsigmond, Erdély fejedelme nemesi címet adományozott mezômadarasi Szekeres Gergelynek. Az eseményre nem csak Erdélybôl, hanem még az Egyesült Államokból és Spanyolországból is eljöttek, voltak felvidékiek és igen szép számban magyarországiak. Jó alkalom adódott az ismerkedésre, hiszen magam mintegy tíz százalékát ismertem a megjelenteknek. A kultúrotthonban szombat délután-este bogozgattuk össze a szálakat, igen sikeresen, hisz a különbözô családfaágak összeillesztésével 90 százalékunk megtalálta magát és elôdeit az ôsfán. A kutatást folytatjuk. A vasárnapi ünnepi istentiszteleten nt. Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora hirdetett igét. A Szekeres család négyszáz éves helytállása mellett Szekeres István (1924–1999) református lelkipásztor érdemeit méltatta. Ugyanis a falu szülötte 1951–1974 között szolgálta az egyházat és a teljes faluközösséget. A Szekeres család történetét magam ismertettem. A XVII. században a család három alkirálybírót, két nemességi hadnagyot és egy lovassági századost adott Marosszéknek, s a továbbiakban is birtokos fôszékelyekként jegyezték tagjait. A templomkertben felavattuk édesapám, néhai Szekeres István áldozatos munkája emlékére állított kétembernyi magasságú faragott oszlopot. Az egykori lelkipásztort Nagy Géza volt presbiter és nt. Ötvös József méltatta, a kopjafát utóbbi áldotta meg. Elôbbi hangoztatta, a tiszteletes úr szelleme viszatért a szülôfaluba, hisz fia is tesz az egyházért és a nemrég ismét községi rangra emelt településért, annak címert és zászlót tervezve. Délután a Marosvásárhelyen élô Szekeres Gerô hegymászó öt kontinens tetejének meghódításáról tartott vetített képes elôadást. A találkozó megszervezésében oroszlánrészt vállalt a Mezômadarasi Fejlesztési Egyesület Szabó Izolda ügyvezetésével, a rendezvényt támogatta a református egyházközség. Hálánk jeléül utóbbinak címert terveztem és adományoztam. Ennek kék mezejében csôrében arany búzakalászt és ezüst olajfaágat tartó ezüst galamb látható. Jelmondata: Bízzál az Úrban és cselekedjél jót (Zsolt. 37,3), Szekeres István egyik kedvenc bibliai idézete. A találkozót igen sikeresnek minôsítettük Szekeres Szabolcs fôszervezôvel együtt, hisz mindenki elégedetten távozott, s olyanok, akik "csak kíváncsiságból" jöttek el, akár Budapestrôl, ígérték, hogy ezentúl tartják a kapcsolatot a család felfedezett tagjaival, és maguk is elôbányásszák régi dokumentumaikat. Ígéretes, hogy a rendezvény az ifjúságot is megmozgatta. A távozók fôleg lelkiekben gazdagodtak, de a Székelyudvarhelyen élô Szekeres-fivérek, Zoltán és Domokos jóvoltából a nemeslevél reprodukcióját is ajándékba kapta minden család. A sikeres találkozót közel egyéves szervezômunka elôzte meg. A következô seregszemlét öt év múlva tartjuk.
Szekeres Attila István, Sepsiszentgyörgy
Régi ünnepi szokásainkat ápolva szerveztek mulatságot a Székelyvajai Általános Iskola VIII. osztályos tanulói, akik szüleik és osztályfônökük támogatásával, mint a szüreti menet szereplôi, hûségesen viselték tisztségeiket. A csôszlányok és csôszlegények feladata az volt, hogy a külön felaggatott, dekorációnak szánt szôlôfürtöket ôrizzék. A bál folyamán ugyanis a résztvevôk ezekrôl "lopkodtak". Akit "lopáson" értek, megbüntették. Ezt a pénzt a szervezôk a bál rendezési költségeire fordították.
A továbbiakban a VIII. osztályos tanulók színvonalas színpadi elôadással, zenés- táncos összeállítással szórakoztatták vendégeiket, melyet az ákosfalvi Sándor Zsuzsa néptáncos tanított be.
A szüreti bál egyik kiegészítôje a tombolajáték volt. Ez a bál jó alkalom volt arra, hogy a tanulók ismerete bôvüljön, ami a vidékenként változó szokásokat, népdalokat és táncokat illeti.
A vidám ünnepség vendégei: a székelyvajai Zöld György lelkipásztor és felesége, Bakai Andrea, Zsigmond Júlia, Szabó Emília, Fábián Júlia pedagógusok voltak.
Köszönet Ádám Tibor tanulónak és édesapjának, hogy elhívták azokat a jókedvû, fiatal zenészismerôseiket, akik biztosították számunkra a talpalávalót. Köszönet Gál Judit szüleinek is, hogy gondoskodtak a bálhoz szükséges kellékek beszerzésérôl és kivitelezésérôl, valamint az összes tanulónak és szüleinek, akik elkészítették az árverésre és sorsolásra váró szôlôkoszorúkat.
A társas együttlét, a mozgás és tánc, a zenével összhangban végrehajtott tánclépések örömöt jelentettek a gyerekeknek és felnôtteknek egyaránt.
Santorini egy görög sziget, ami a Kyklád-szigetcsoport legkülönlegesebb tagja, Krétától északra fekszik, kiterjedése körülbelül 92 négyzetkilométer. Egyedülálló természeti adottságait annak köszönheti, hogy 3500 évvel ezelôtt vulkáni mûködés során jött létre. A Földközi-tenger keleti medencéjét megrázó esemény megpecsételte az egész mediterráneum akkori legfejlettebb civilizációját, a mínoszi kultúra sorsát. A szétrobbant vulkán szökôárt okozott, ami ellepte Kréta szigetét.
A sziget szinte kör alakú, ugyanis a vulkánkitörés során belsô része beszakadt és a tengerbe zuhant. Az így keletkezett belsô meredek partvonalon, ma egymás mellett szorosan állnak a házak. A sziget fôvárosa Fira, kikötôje Athiniosz.
Csodálatos élmény volt ott járni, mi a sziget nyugati csücskén laktunk. A parton világosan látszik a megkövesedett láva, tengerpartot ma is fekete homok borítja, a házak fehérek, közéjük kék tornyú templomokat ékeltek. Elbûvölô a látvány. A naplemente itt a legszebb a világon. A szigetcsoporthoz tartozó Thira szigetén ma is füstölög a vulkán.
Dr. Gál Lajos
A marosvásárhelyi Cinege óvoda kis cinegéi útra keltek. Október 26-án, reggel 9 órakor szárnyakat bontva elhagyták az óvoda épületét. Nem melegebb országba "szálltak" a tengeren túlra, csak ide, a közelbe. A Milvus Természet- és Madárvédô Egyesület szponzorálásával autóbuszra ültek és Szentsimonra kirándultak.
A Móra-verset meghazudtolván nekik volt kis cipôjük, amivel toporogtak a sárban, de mit sem törôdtek vele, hisz kiruccanásuk tartalmas, élményekben gazdag volt.
A kenyérsütés fortélyainak voltak aktív résztvevôi, szemlélôi: lisztrostálás, dagasztás, kemencébe vetés, kiszedés, "veregetés", végül kóstolgatás. Nagy élmény volt igazi kenyértésztát dagasztani városi "cinegék" lévén, no meg olyan tárgyakat is megcsodálhattak, amelyek már-már feledésbe merülnek (dagasztóteknô, rosta, gereben orsó, rokka, szövôszék, szilvakotyó edények stb.), melyeket ma már csak múzeumban láthat az ember "fiókája". No, de tájházat is bemutattak a madáregyesület résztvevôi és olyan állatfajokat etethettek a gyerekek, amelyek már-már kihalófélben vannak (bivaly, pulykakakas, göndör szôrû mangalica). Míg a kenyér sült, gyakorlatban észlelhették a gyerekek, hogy a gabona, amit a mezôrôl begyûjtenek, mi mindenre kell. Gyönyörködtek ebben is és abban is, hogy milyen csodálatos a völgybe rekedt köd, amit a nap sugarai csak úgy csillogtatnak a rozsdálló ôszi ruhájukba öltözött fák koronái fölött.
A szép élményt, a hasznos, tartalmas kirándulást hálásan köszönjük a Milvus Madáregyesület minden tagjának, Pap Judit, Kelemen Katalin szervezôknek, valamint a segítôkész kísérô nagymamáknak.
Ferenczi Rozália óvónô
Az elmúlt hónapokban jó néhány "ismeretlen" rendeltetésû építményt emeltek városszerte. Általában feltételezni lehet, hogy ezeknek valami közük van a szemétgyûjtô pontokhoz, mivel azok helyén épültek. Hónapokkal a munkálatok befejezése után is az említett építmények jó része le van zárva, a lakók a szemetet az épület mellé szórják (csak a jobbik esetben a közelben felsorakoztatott konténerekbe). A guberálók a megszokott módon továbbra is szétdobáljak a konténerek tartalmát. Úgy néz ki, hogy az adófizetôk pénzén az építôk egyelôre csak a graffitisoknak nevezett falfirkászoknak szereztek örömet. Kérdés, hogy a polgármester rezesbandás avatóünnepségen akarja használatba adni az új gyûjtôpontokat, vagy egyszerûen elfelejtették a lakosokat (esetleges szórólapokon) értesíteni, megtanítani, miként kell használni ezeket az építményeket.
Varga Jenô
Idén is megtartották a szokásos öregdiák- találkozót az egykori szászrégeni Tanítóképzô Intézet volt növendékei. Ez az intézet, amely igen rövid életû volt (1948–1956), számos jeles pedagógust, népnevelôt adott az erdélyi magyar társadalomnak. Az egykori intézet végzettjei nem csak tanítottak, neveltek, hanem széleskörû mûvelôdési tevékenységet is végeztek. A sokszor rideg, fûtetlen mûvelôdési otthonokban, ha mostoha körülmények között is, színdarabot próbáltak, táncot tanítottak, könyvismertetôket, irodalmi esteket szerveztek. Tették a maguk dolgát. Azt tették, amire az iskola egykori tanárai tanították; népnevelést, néptanítást végeztek.
Fáradhatatlanul küzdöttek az anyanyelvû iskolák megtartásáért. Tudták azt, hogy az ismeretszerzés elsajátításának alapja az anyanyelv.
A találkozón az 1948 és 1956 között végzett nyolc évfolyam öregdiákjai voltak jelen. Az idén már 50 éves találkozó nem volt, hanem csak 55 éves. Az 55 éves találkozóra jöttek el azok, akik 1952-ben hagyták el az iskola padjait. Az 55 évvel ezelôtt végzett öregdiákok nevében Lázár István mondott beszédet, aki felolvasta az iskola egykori magyar irodalom szakos tanárának, Sárika néninek az egykori diákokhoz intézett meleg hangú üzenetét. Miután a jelenlévôk virágkoszorút helyeztek el az egykori iskola (ma 2. sz. ált. isk.) nevét viselô emléktáblára, zsúfolásig telt osztályterembe vonultak.
Rövid társalgás után könyvismertetô következett. Fodor Sándor öregdiák ismertette az iskola egykori növendékének, Dániel Ilonának a Vallomások címû könyvét, majd a szerzô olvasott fel részleteket a könyvbôl. Arról a Dániel Ilonáról van szó, aki Bándon, Pókában, a marosvásárhelyi 4-es számú iskolában tanított. Kiváló képességû pedagógus.
A könyvismertetô után az öregdiák- társaság nem széledt szét, hanem átvonult a Fenyô vendéglôbe, ahol közös asztalülésre került sor. Poharazgatás közben jóízûen beszélgettek, nótáztak, sôt, még táncra is perdültek.
Meleg köszönet a szervezôknek, Fekete Miklósnak és Samu Pálnak. Adja az isten, hogy jövôben ismét találkozzunk.
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Október 30 – november 3. között Gyulafehérváron rendezték a junior I és az ifjúsági korosztály országos súlyemelô bajnokságának utolsó fordulóját.
Iridon Marcel tanítványa, a 69 kilogrammosok kategóriájában indult Meghesan Ciprian harmadikként végzett.
A marosvásárhelyi ISK röplabdacsapata 3-1-re gyôzött idegenben a dicsôszentmártoni ISK ellen a junior országos bajnokság második körének elsô fordulójában. A november 4-i meccsre Márton András tanár készítette fel a sportolókat.
Csíkszeredai és székelyudvarhelyi sportkluboktól is érkeztek a november 3-4. között Marosvásárhelyen megrendezett Ôszi-kupára.
A Barátosi József tanár és Fugulyán Gergely edzô irányította sakkozók az alábbi eredményeket érték el:
Junior I és felnôtt korosztályban: Chibelean Calin 2. hely
Junioroknál: Balacianu Alexandru 1. hely (kettôs leigazolással a marosvásárhelyi ISK-nál és a Maros 2004 SE)
12 évesek: Moldovan Petruta 1. hely; 10 évesek: Seiranian Meri 1. hely
9 év alattiak: Oprea Alexandru 1. hely (kettôs leigazolással a marosvásárhelyi ISK-nál és a Maros 2004 SE); Stavila Radu 2. hely (Gyermekek Tanulmányi Háza); Ursu Radu 3. hely (Maros 2004 SE)
Cojocaru Dragos 4. hely; Dragnea Bianca 1. hely (Gyermekek Tanulmányi Háza)
Moldovan Larisa 2. hely (kettôs leigazolással a marosvásárhelyi ISK-nál és a Maros 2004 SE- nél); Nagy Hermina 3. hely; Barabási Orsolya 4. hely
A Besztercén október 27-28. között rendezett Eugen Patrascu-emlékversenyen, a harmadik kategóriában 32 versenyzô indult.
A Lupascu Romeo valamint Ungvári Imola által felkészített sportolók eredményei:
Egyéniben Ursuly Tímea 1. hely; Ungvári Kinga 10. hely; Dániel Zsombor 8. hely; Dániel István 10. hely
Párosban Ursuly Tímea és Ungvári Kinga az 5. helyen végeztek.
November 3-án Székelyudvarhely adott otthont a Hargita 2-kupa asztalitenisz-versenynek, ahol a 8-10 évesek között Hanzi Beáta a legjobbnak járó helyezést érdemelte ki.
A 11-13 évesek versenyében: Ursuly Tímea 1. hely; Ungvári Kinga 2. hely; Dániel István 2. hely; Dániel Zsombor 3. hely; Sándor Annamária 5. hely.
Gyeplabda
Két turné után elsô helyen állt a marosvásárhelyi junior I-es korosztályú, 16 év alattiakat magában foglaló gyeplabdacsapata, a november 3-4. között megrendezett harmadik körben azonban elvesztették vezetô pozíciójukat a tabellán.
"Sajnos egész nyáron nem sikerült teremben edzeni, bár kaptunk egy helyiséget a felkészülésre, de az mindig foglalt volt a versenyek miatt" – mondta lapunknak Dodó Gábor edzô, aki csalódottan vette tudomásul a vereséget.
A radauti-i versenyen teremben három meccset játszott a csapat, az elsôn 2-1-re kaptak ki a székelyudvarhelyi ISK-tól, a másodikon a bukaresti ISK 2 gyôzte le ôket 5-4-re. Mindkét találkozón a vásárhelyiek vezettek a félidôben, de elônyüket nem sikerült megtartani. A harmadik mérkôzésen viszont 10-3-as kiütéses gyôzelmet arattak a bukaresti Antilopa fölött. A negyedik, mindent eldöntô tornára ez év decemberében, Bukarestben kerül sor, akkor lesz esélyük javítani.
Versenytánc
A marosvásárhelyi Dance Art Versenytánc-egyesület tíz párossal képviseltette magát a november 3-4. között Tordán megrendezett Potaisa-kupa elnevezésû versenyen. A fiatal táncosok kiváló teljesítményérôl elégedetten nyilatkozott a Somodi házaspár.
"Nagyon sokat edzettek és az eredmények nem várattak magukra. Jó úton haladunk és továbbra is minden energiát belefektetve folytatjuk az edzéseket... így van esélyünk megtartani a román versenytáncban elért eredményeinket" – Somodi Katalin szavaihoz férje, Somodi Márton csak ennyit fûzött hozzá: "Jól szerepeltek, valóban nagyon büszkék voltunk rájuk, de az igazi munka csak ezután kezdôdik, hisz néhányukkal a 2008-as román bajnokságra is készülünk".
A Dance Art Versenytánc-egyesület eredményei:
6-9 évesek, hobbi kategória: Pastor Bogdan és Vrabie Nicoleta – pódium, 2. hely
6-9 évesek, hobbi: Puscas Razvan és Szôlôsi Evelin – döntô, 6. hely
6-9 évesek, hobbi: Krivosik Adorján és Hritcu Denis – elôdöntô, 8. hely
10-11 évesek, hobbi: Nasca Sergiu és Hasegan Andreea – pódium, 1. hely
10-11 évesek, hobbi: Nasca Bogdan és Lôrinczi Vivienne – döntô, 4. hely
10-11 évesek, E-kategória: Moldovan Andrei és Botos Georgiana – pódium, 2. hely
10-11 évesek, E.: Veres Vlad és Geréb Andreea – elôdöntô, 8. hely
12-13 évesek, D-kategória: Todoran Horatiu és Cioata Cristina – pódium, 2. hely
12-13 évesek, D.: Máthé Zsolt és Moldovan Octavia – döntô, 5. hely
12-13 évesek, D.: Farczádi Róbert és Székely Andrea – elôdöntô, 8. hely
Teke
Két éremmel tértek haza a marosvásárhelyi Romgaz Elektromaros és a Koracell Elektromaros csapatai az október 31-november 4. között Galacon megrendezett országos kisifjúsági és ifjúsági egyéni döntôrôl.
A nôi kisifjúsági versenyen a Ciciovan Andreával (446 fa) párban induló Ban Iulia Adela (bal oldali kép) egyéni összetettben 1040 ledöntött fával bronzérmet szerzett. A Koracelltôl a Kozma Lehel – Boér László duó (jobb oldali kép) 1068 fával ugyancsak a dobogó legalsó fokán zárta az ifjúságiak versenyét.
A lányok küzdelmére visszatérve, a többi versenyzô, Suciu Alina 984, Pantea Mihaela 926, a csak az egyéni számban induló Tatár Andrea 1012 fát döntött le, azonban egyikük sem ért el helyezést.
Kisifjúsági párosban a Kozma Lehel – Boér Csaba duó 1020 fával az ötödik helyet szerezte meg.
Az ifjúságiak versenyében a Ban Iuliát (489), Ciciovan Andreát (488), Suciu Alinát (474), Pantea Mihaelát (483) és Tatár Andreát is magában foglaló csapat (481) Bungardean Laurával (486) egészült ki, teljesítményük azonban nem volt elég az egyéni döntôbe való kvalifikációhoz.
A Koracell bronzérmes duója, Kozma Lehel és Boér László mellett Boér Csaba (510) és Deák Edgár (468) is indult párosban, közülük hárman jutottak be az egyéni döntôbe, de Boér Csaba 505, Boér László 515 és Kozma Lehel 527 fája nem volt elég az elsô három helyezéshez.
Maros megyében 2007. január és október között 1 millió 167 ezer alkalommal tárcsázták a 112-es sürgôsségi vonalat, ebbôl pedig 922 ezer, vagyis a segélykérô hívások 78 százaléka bizonyult alaptalannak. Úgy tûnik, a fiatalokban nem tudatosult kellôképpen, hogy amikor valakit szerencsétlenség ér és sürgôsen segítségre szorul, pár perces késés súlyos következményekkel járhat, ugyanis puszta szórakozásból, fölöslegesen riasztják a mentôket, rendôrséget, tûzoltókat – hangzott el tegnap a prefektúrán szervezett tanácskozáson.
Mivel a statisztikák szerint a fiatalok azok, akik leggyakrabban szórakozásból tárcsázzák a központosított ügyelet hívószámát, a megyei tanfelügyelôség, rendôrség, tûzoltóság, polgárôrség, valamint az iskolák vezetôsége képviselôinek a részvételével szervezett találkozó célja az volt, hogy az ügyben érintettek megoldásokat találjanak e jelenség visszaszorítására. Mindenki jelen volt, csak éppen a szóban forgó diákság maradt távol.
A 2005 óta országszinten mûködô ingyenes segélyhívóvonallal játszadozók száma ijesztôen megugrott, a beérkezô hívások kilencven százaléka alaptalan riasztás. Országunkban idén 26 millió hívást tartanak nyilván, ebbôl közel 24 millió esetben fölöslegesen vezényelték ki a helyszínre a segélynyújtókat. Ciprian Dobre fôispán szerint a sürgôsségi vonalat azért hozták létre, hogy azonnali segítséget biztosítsanak a bajbajutottaknak, azonban a játszadozók foglaltan tartják a vonalat, mialatt valaki valóban segítségre szorulhat. – Tûzvész, baleset vagy riadók esetén négy-öt perces késés komoly következményekkel járhat, nem beszélve arról, hogy idô- és anyagi veszteség, ha a sürgôsségi szolgálatok fölöslegesen kiszállnak a helyszínre – fogalmazott Dobre. Annak ellenére, hogy törvény tiltja az alaptalan telefonálgatást és tudják azonosítani a tárcsázót, a fiatalokat ez sem riasztja el. Néha lemondanak szándékukról, amikor közlik velük, hogy a hívásukat rögzítik és sokukat az is bátorítja, hogy kártyás maroktelefonról nem tudják lefülelni ôket. Cabulea Nicolae kvesztor szerint ez tévhit, ugyanis a rendôrség ez utóbbiak kilétét is fel tudja fedni. Lapunk kérdésére Livia Popa, a rendôrség sajtószóvivôje elmondta, a sürgôsségi vonal fölösleges igénybe vételéért 100 és 500 lej közötti büntetés jár és a játszadozó fiatalok szüleit bünteti meg a rendôrség.
A találkozón kézzelfogható megoldás nem született, a jelen lévô pedagógusokra hárul a feladat, hogy ismertessék a sürgôsségi vonal rendeltetését a fiatalokkal. A jelenség csak mentalitásváltással orvosolható, ugyanis, hogy melyik gyerek mit tesz az otthonában, senki sem ellenôrizheti. Gyakran még a szülô sem.
A kiskereskedelem 17,4 százalékkal nôtt az év elsô kilenc hónapjában az országban, a forgalom három év múlva várhatóan több mint kétszeresére nô, s eléri a 100 milliárd eurót. Az országos statisztikai intézet adatai szerint az idén január és szeptember között regisztrált növekedést elsôsorban az élelmiszerek, dohányáruk és szeszes italok értékesítésének a megugrása idézte elô. Ezek eladása 26,1 százalékkal nôtt, míg a nem élelmiszereké 9 százalékkal bôvült. A romániai kiskereskedelemben a legnagyobb piaci szereplô a Metro csoport, amely 1,8 milliárd euró üzleti forgalommal a piac 35 százalékát uralja. Második a Rewe üzletlánc, amely 1,2 milliárd euró üzleti forgalommal a piac 24 százalékát birtokolja. Harmadik a Carrefour 607 millió euró üzleti forgalommal. A francia üzletlánc 12 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.
Izraeliek építik meg Bukarest legnagyobb multifunkcionális kereskedelmi központjait
A Ziarul Financiar címû gazdasági-pénzügyi napilap keddi számában arról tudósít, hogy az Africa Israel és az Europe Israel cégek építik meg a két legnagyobb romániai multifunkcionális kereskedelmi központot. Az Europe Israel a Dâmbovita Center néven hirdette meg projektjét, amelyet 2011-re tervez befejezni. A százezer négyzetméter üzlethelyiségek kibérlésére, illetve 115 ezer négyzetméter irodahelyiségek kialakítására alkalmas felületet, ötcsillagos szállodát és háromszáz lakrészt magában foglaló terv összköltségét 600 millió euróra becsülik. A projekt egyik leglátványosabb eleme az a hatvan méter átmérôjû óriáskerék, amelyrôl egész Bukarest látható lesz. Az Africa Israel 2009-ben nyitná meg a kisebb méretû multifunkcionális központját. A 300 millió eurós költségvetésû Cotroceni Park nevû projekt legfontosabb eleme egy pláza, amelynek a megépítése körülbelül 180 millió euróba kerül.
Cristian Adomnitei oktatási miniszter kedden a Buzau megyei Nehoiu településen kijelentette, a tárca jövô évben további ezer iskolai mikrobuszt vásárol annak érdekében, hogy minden erre irányuló kérés meg legyen oldva. Adomnitei kijelentette, jövô évben kicserélik a gépkocsiparkot is, az ARO típusú régi kisbuszokat újakra cserélik. Adomnitei ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy jövô évben az oktatási tárca meg tudja kétszerezni az iskolai campusok számát, a tervek szerint 84 bentlakást építenek, illetve 46 egységgel felpótolják a szakiskolák számát. Az oktatási miniszter elmondta még, hogy 2007 végéig minden központi iskolában kell legyen internet és egy szakképzett informatikatanár, jövô évben pedig minden iskolában be kell rendezni egy számítógépes laboratóriumot.
Rókának vélték a vadászaton meglôtt olasz férfit
Rókával tévesztették össze állítólag a hétfô esti vadászat során fejbe lôtt olasz férfit, aki azonnal meghalt. Az olasz állampolgárt egyik vadásztársa, az aradi vadász- és sporthorgász-egyesület elnöke, Virgin Velin lôtte meg az Oláhpécska közeli erdôben megszervezett vadászaton. Velin kedden a Mediafax tudósítójának kijelentette, az olasz férfi nem maradt a vadászaton kijelölt helyen, és mintegy 200 méternyire eltávolodott ettôl. "Elnyúlt a körülbelül 40 centiméteres fûben. Én zajt hallottam és lôttem, pont fejen találtam. Azt hittem, egy róka. Mindannyiunkat sokkolt a baleset, de nem volt honnan tudnom, hogy az olasz elhagyta a vadászaton kijelölt helyét, ami szigorúan tilos" – mondta Velin. Velin elmagyarázta, hogy a fácán-, nyúl- és rókavadászatot, amelyen két olasz állampolgár és három román vett részt, törvényesen szervezték meg. A két olasz állampolgár november elsején érkezett Romániába vadászni, és a szerencsétlenség megtörténte elôtt négy vadászaton is részt vettek az aradi vadász- és sporthorgász-egyesület elnökének irányításával.
Rádiómûsor az erdélyi popzene népszerûsítésére
Tehetséggondozó és médiapromóciós mozgalmat kezdeményezett a Transindex hírportál és a magyar kormány által létrehozott Erdély FM rádióprodukciós stúdió: elsô lépéseként rádiómûsort és zenei portált indítottak, ami új lendületet adhat a romániai magyar popszakmának. Balázsi Pál Elôd projektfelelôs az MTI-nek elmondta: többlépcsôs összefüggô program létrehozását gondolták ki, amelynek lényege az, hogy a már felfedezett erdélyi magyar zenetehetségek ismertebbé váljanak. Elsôként a Popsulinak nevezett rádiómûsor készült el, amelyben a legjobb erdélyi magyar zenéket mutatják be. A terv kivitelezésébe bekapcsolódik az Erdély FM, illetve a kereskedelmi jellegû mûsorokat részben vagy kizárólag magyar nyelven szóró székelyudvarhelyi Star Rádió, a háromszéki Régió Rádió, a marosvásárhelyi Rádió Gaga, a kolozsvári Paprika Rádió, a szatmárnémeti City Rádió, a székelykeresztúri Vox Rádió, illetve a csíkszeredai Mix FM és Energy Rádió.
Közös magyar–szlovák határ menti járôrszolgálat
A magyar és szlovák határrendészeti szervek – a schengeni övezethez való csatlakozási folyamat részeként – november 1-jétôl közös határ menti járôrszolgálatot látnak el a közös határszakaszon – közölte a magyar Határôrség Országos Parancsnoksága az MTI-vel. A közlemény szerint a közös határ menti járôrszolgálat bevezetésének célja, hogy a két ország határrendészeti szervei a határellenôrzés megszüntetését követôen szúrópróbaszerûen vizsgálják a harmadik ország állampolgárainak jogszerû tartózkodását a közös államhatártól számított 10 km-es távolságon belül. A közös járôrszolgálat jogosult az állampolgárokat személyazonosságuk megállapítására feltartóztatni, a bûncselekményt elkövetôt elfogni. A szomszédos határrendészeti szerv tagja viselheti nemzeti egyenruháját, a szükséges szolgálati felszerelését, továbbá szolgálati maroklôfegyverét.
Afganisztáni öngyilkos merénylet félszáz halottal
Legalább ötven ember, köztük több parlamenti képviselô életét vesztette vagy megsebesült egy öngyilkos merényletben, amelyet egy cukorgyárban hajtottak végre Afganisztán északi részében – közölte kedden az afgán belügyminisztérium. Az áldozatok pontos száma egyelôre nem ismeretes. Egy helyi kórház igazgatója szerint a halottak száma eléri a kilencvenet. Egy parlamenti delegáció éppen egy cukorgyárat készült meglátogatni az északi Baglán tartományban, amikor a robbantás történt. Egyes hírek szerint a halottak között van öt képviselô is.
Ma 18.30 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota harmadik emeleti mûvészeti részlegén az 1956-os forradalom romániai visszhangját bemutató vándorkiállítás nyílik meg. A kiállítást Varga Andrea történész állította össze, szervezôi a Román Kulturális Intézet és a Kommunizmus Bûneit Feltáró Romániai Intézet, az esemény támogatója a Maros Megyei Tanács.
Tájékoztató kampány pályázati alapokról
A Szállításügyi Minisztérium országos tájékoztató kampányt szervez a szállítási ágazati operatív program keretében elérhetô európai strukturális és kohéziós pályázati alapokról. A szaktárca tájékoztató kampányának információi megyénkben elérhetôk a Maros Megyei Tanács Európai Információs Központjában is, a marosvásárhelyi George Enescu utca 2. szám alatti, 19. számú irodában, a földszinten, telefonszám 0265/263-211, belsô 1287, kapcsolattartó személy Lungu Anamaria tanácsadó.
Horvát kiállítók a B5 Stúdióban
Az ARTeast Alapítvány marosvásárhelyi, Bolyai tér 5. szám alatti B5 Stúdiójában holnap 21.20 órától a horvátországi Zlatko Kopljar és Marijan Crtalic kiállítását nyitják meg. Az Alter-Native 15. nemzetközi rövidfilmfesztivál mellékprogramjának is számító kiállítást, mely november 20-ig lesz látogatható, Bartha József képzômûvész nyitja meg, a rendezvény támogatói a Communitas Alapítvány, az Eurotrans Alapítvány, a MasterDruck, az Emma vendéglô, a Dancing Shiva és a Sonnentor.
Az ortopédiáról a Marosvásárhelyi TV- ben
A Marosvásárhelyi Televízió Érv-velô címû mûsorának mai meghívottja dr. Nagy Örs egyetemi tanár, az ortopédiai klinika vezetôje. A délután negyed 5-tôl kezdôdô mûsorban Szucher Ervin, a Krónika újságírója a hagyományos és a számítógépesített mûtétek közötti ortopédiáról beszélget a szakemberrel. Az adás ismétlésére csütörtökön 15 órától kerül sor.
A Marosvásárhelyi Rádió ma déli, negyed egykor kezdôdô Miben segíthetünk? címû mûsorának meghívottja Csíki Zsuzsanna, a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatója, aki többek között az ártámogatott gyógyszerekkel, laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatos hallgatói kérdésekre válaszol a 307-777, 0365/424-433-as telefonszámokon.
Segítô konferencia a Sapientián
A hét végén a Segítôk Baráti Köre háromnapos konferenciát szervez a Sapientia EMTE Humán Tudományok Tanszéke, a Philothea Klub, a Fa-Milia Családsegítô Centrum, a Kulcs – Szociálpedagógusok Egyesülete együttmûködésével a Sapientia egyetem Segesvári út 1C szám alatti székhelyén. A Ki, mi segít a segítônek? témájú rendezvényen bel- és külföldi szakértôk vesznek részt, a konferencia keretében könyvvásárt is tartanak és civil szervezetek is bemutatkoznak. Jelentkezni lehet a Philothea Klub Kossuth utca 2. szám alatti székhelyén, naponta 10-15 óra között, telefon 0365-806732, 0745-598601, e-mail: philothea@rdslink.ro, vagy a Sapientia-EMTE székhelyén Harangus Katalinnál naponta 9-15 óra között, telefon 0741-427-569, 0265/206-210, vagy a konferencia helyszínén.
Szombaton, november 10-én 15 órától a marosludasi Pompeiu Harasteanu Mûvelôdési Házban tartják meg az V. Kárpát-medencei Gyöngykoszorú néptánctalálkozót helyi, megyénkbeli és magyarországi együttesek részvételével. A találkozó után 19.30 órától táncház, majd 22 órától bál várja a résztvevôket.
A Tamacisza Kulturális Egyesület szombaton, november 10-én 21 órától H.V.Z.É. (humor, vers, zene, ének) címmel irodalmi kávéház jellegû találkozót szervez a marosvásárhelyi várban, a Kádárok bástyájában (a nagyszínpad mögött). Kozsik József beszélgetôtársa Szalkay József bankszakember. Dzsesszmuzsikát játszik a marosvásárhelyi Jazzco Band. A belépés díjtalan.
Jogi tanácsadás szerkesztôségünkben
Ma délután 3 órai kezdettel jogi tanácsadás lesz szerkesztôségünk Dózsa György utca 9. szám alatti székhelyén, a II. emeleti 76-os irodában. Kérjük az érdeklôdôket, hogy az üggyel – melyben a szakértô tanácsát kérik – kapcsolatos okmányaikat, irataikat, valamint elôfizetési szelvényeiket hozzák magukkal.
Kárpáti kalandverseny – fotókiállítás
Csütörtökön, november 8-án 18 órától a marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca 2. szám alatti Philothea Klubban nyitják meg a Kárpáti kalandverseny fotókiállítást. A november 15-ig látogatható tárlaton a Kárpáti kalandverseny fotópályázatra beküldött több mint 200 felvételbôl kiválogatott 60 fotó tekinthetô meg, melyeket az ország több városában is bemutatnak. Az Outward Bound Románia által szervezett Kárpáti kalandverseny fotópályázatot, melyet a nagybányai Diana Marc nyert meg, az Ifjúság lendületben EU-s program támogatta, társszervezôje a bukaresti oskar.ro szerkesztôsége volt.
Vasárnap zárulnak a Magyar Kulturális Napok
Sipos Domokos-emlékversennyel zárulnak vasárnap, november 11-én a dicsôszentmártoni Kis- Küküllô Alapítvány szervezésében a hét végén megkezdôdött Dicsôszentmártoni Magyar Kulturális Napok. A 17 órakor a Magyar Közmûvelôdési Központban sorra kerülô rendezvényen fellép a Sipos Domokos Mûvelôdési Egyesület vegyes kara és a Kökényes tánccsoport. Ezt megelôzôen szombaton 18 órától szintén a közmûvelôdési központban Pestalucci-hangversenyt ad elô Beke István Ferenc gitáron és Nagy Éva fuvolán, pénteken pedig a marosvásárhelyi Defender együttes koncertezik a Mihai Eminescu Mûvelôdési Házban.
A Remény és Bátorság Egyesület november 9- én, pénteken 10 órától ülést tart Marosvásárhelyen a Bartók Béla utca 1. szám alatt.
ELADÓ szobabútor, fiatalos stílus, olcsón, natúr szín, fényezett. Nagyon jó állapotban egy osztrák automata mosógép, jutányos áron. Tel. 0365-809-537. (34076)
ELADÓ nagyon jó állapotban lévô tölgyfa konyhabútor, megfelel a kövesdombi II. komfortú lakásokba. Tel. 0741-050-895, 0365/408-741. (34098)
ELADÓ Dacia 1310 CL autó 1999-es kiadás (1400 cm3), kitûnô állapotban. Ára: 6500 lej. Tel. 0751-240-494. (34098)
ELADÓ szemes kukorica, szilvapálinka és tritikálé. Tel. 323-351. (34101)
ELADÓ téli és nyári gumi. Érdeklôdni a következô telefonszámon: 0747-957- 255. (34102)
ELADÓ egyszemélyes sírhely a régeni református temetôben. Tel. 0265-512-947. (33972)
VESZEK antik bútorokat, festményeket, órákat, ezüstöt, babákat, perzsaszônyeget, szobrokat, csillárt, porcelánt, mindenféle antik tárgyat. Tel. 230-947, 0744-159-190. (30700)
ELADÓ 5 ár földterület lebontott építménnyel, Szentannán, a Szabadi út környékén. Közvetítôk nélkül. Tel. 0740-004-091. (33430)
ELADÓ 29 ár terület Udvarfalván, a gyümölcsös környékén. Tel. 0740-004-091. (33430)
ELADÓ 21 ár építkezésre alkalmas telek a fôút mellett a búzásbesenyôi letérônél. Tel. 269-117. (34111)
TRABANT 601 S eladó. Tel. 251-044. (34042)
ELADÓ cserép, tégla bontásból. Tel. 0744-640-875. (33720)
ELADÓ ház közös udvaron az Arany János utcában, új minden benne. Akármikor elfoglalható. 58.500 euró. Tel. 0730-709-110. (33855)
MAGÁNSZEMÉLY sürgôsen vesz garzont vagy tömbházlakást. Azonnal fizetek. Tel. 250-180, 0744-645-348. (34056)
BÉRBE adok magánházat fôtéri zónában cég részére. Tel. 250-180, 0744-645- 348. (34056)
ELADÓ 3 szoba-összkomfortos magánház és üzlethelyiség Marosvásárhelyen, a központ közelében. Tel. 0729-059-219, 0365/424-953, 17-22 óra között. (33858)
ELADÓ 73 m2 felületû ház 198 m2 területtel a Szabadság utca környékén, egyedül az udvaron. 98.000 euró. Tel. 0740-004-091. (33430)
ELADÓ 2 szoba-összkomfort garázzsal, 5 ár telekkel, közel a központhoz, a Budai negyedben. Tel. 261-259, 0727- 480-601. (33549)
ELADÓ ház Harasztkereken a 227. szám alatt. Érdeklôdni naponta a 0744-149-225-ös telefonszámon lehet. (34037)
ELADÓ régi ház a Somesului 66. szám alatt, 2 szoba, konyha, elôszoba, kamra, pince, utcára nyíló rész, 14 méter, összterület 235 m2. Ár: 115.000 euró. Érdeklôdni a 0365-411-344-es és a 0722-779-168-as telefonszá-mokon lehet. (33966)
ELADÓ 750 m2-es ingatlan a hozzá tartozó 1.500 m2-es területtel Marosvásárhelyen (rókatelep). Bárminek megfelel. Tel. 0766-251-419. (33926)
ELADÓ kétszobás tömbházlakás az Aleea Carpati-on, I. emelet. Tel. 0744-843-857. (34041)
ELVESZÍTETTEM Bodea Anamaria névre szóló utazási igazolványomat. Érvénytelennek nyilvánítom. (34051)
ELVESZTETTEM szombat este a Dózsa György utca környékén Farcas Imre-Attila névre szóló aktáimat (személyi igazolvány, hajtási engedély, bankkártya és igazolvány). Érvénytelennek nyilvánítom. (34074)
KÔ, HOMOK, SÓDER stb. szállítása elônyösen. Tel. 0745-483-586. (33967)
KÉSZÍTÜNK, szerelünk: külsô redônyöket, szalagfüggönyöket, PVC harmonikaajtókat. Tel. 218-321, 0744-121-714, 0365/416-454, 0766-214-586. (32758)
CSARNOKOK építése, átalakítása, felszerelése szigetelt szendvicspanelbôl vagy lemezbôl kedvezményes áron. Tel. 0766-519-187. (sz.)
MAGÁNHÁZAK építése pirosban vagy kulcsra készen, felújítások, belsô- külsô átalakítások a legalacsonyabb áron. Tel. 0744-572-889. (sz.)
FÉMCSERÉP óriási kedvezménnyel – angol és belga alapanyagból –, 30 év garanciával a gyártótól, 20 színben, szereléssel is. Tel. 0744-572-889. (sz.)
HÛTÔK javítását vállalom lakásán, garanciával. Eladok megjavított hûtôket vagy elcserélem meghibásodottal plusz különbözet. Tel. 257-819, 0722-846- 011. (33835)
BÉRBE ADOK 350 m2-es kereskedelmi helyiséget központi helyen irodának, üzletnek. Tel. 0742-125-186. (33745)
AUTOMATA mosógépek javítását vállalom. Tel. 0745-789-255. (34079)
RÉTEGELT FÁBÓL termopán ablakokat, bejárati és beltéri ajtókat gyártunk, valamint PAL-ból és tömör fából bútorokat, egyedi igények szerint. Tel. 0265/578-399. (33477)
BELSÔ átalakításokban jártas segéd szakmunkásokat keresek. Tel. 0740-621-359. (33711)
KERESKEDELMI társaság kiadó helyiséget keres hosszú távra: háromszobás földszinti lakást irodának. Ajánlunk: 300 eurót/hónap. Tel./fax 0265/265-928, 0721-201-090. (2301967)
ELADÓ vagy bérbe adó Marosvásárhelyen ultraközponti 5 szoba, pince, két garázs. Bôvebb felvilágosítás a 0744-591-982- es telefonszámon, 8-18 óra között. (2301939)
CSALÁDORVOSI rendelô asszisztensnôt alkalmaz félnormával. Tel. 232-770. (2301872)
Örökre elmentél, szívünkben fájdalom és gyász. Hiányzol közülünk, a helyed üres lett, egy váratlan pillanat megölte szívedet. Arany volt a szíved, munka az életed, Isten hívott, mert szeretett. Ott pihensz, ahol nem fáj semmi, nyugalmadat nem zavarja senki. Ha nyugszol is a nehéz föld alatt, nem vagy feledve, a szívünkben megmaradsz. Szomorú szívvel emlékezünk ma, november 7-én a pókakeresztúri SZÉKELY KÁROLYRA halálának 15. évfordulóján. Emlékét ôrzik: felesége, gyermekei és unokái. Nyugodj békében. (34132)
Szomorú az út, amelyen tehozzád járunk, legfájdalmasabb, hogy néma sírodra találunk. Fájó szívvel állunk sírod elôtt, csak a fájó emlék maradt nekünk. Hiába keresünk otthonunkban, elszólított Isten a mély, sötét sírba. Tudtuk, hogy beteg vagy, fáj az életed, láttuk, ahogy titkolod, nem mondod senkinek. Panaszszó nélkül befelé könnyeztél, búcsúzás nélkül csendesen elmentél. Imádtad családodat, mindenkit szerettél, az volt boldogságod, ha örömöt szereztél. Elmúlhatnak évek, míg élünk, velünk lesz fájó emléked. Mély fájdalommal emlékezünk november 7-ére, amikor egy éve a kegyetlen halál elragadta közülünk az élni akaró, utolsó pillanatig a gyógyulásban reménykedô drága jó feleséget, szeretô édesanyát, nagymamát és testvért, VAJDA ILONÁT. Emlékét ôrzi bánatos férje, két gyermeke, öt unokája. Utolsó pillanatig melletted álltunk, mindent megtettünk érted, de sajnos a halált legyôzni nem lehetett. Nyugodj békében. (34106)
Szomorú szívvel emlékezünk november 7-én a holtmarosi születésû volt régeni lakosra, KIBÉDI ANDRÁSRA halálának 16. évfordulóján. Emlékét örökre szívünkben ôrizzük. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Felesége, Róza és a rokonai. (34039)
Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk 2006. november 7-re WEBERSDORFER ROZÁLIÁRA halálának elsô évfordulóján. Emlékét szívünkben örökre megôrizzük. Lányai, vejei és három unokája. (33795)
Fájó szívvel, kegyelettel emlékezünk a radnóti születésû SZÁSZ GYULÁRA halálának 29. évfordulóján. Nyugodjon békében. Emlékét megôrizzük: fia és családja. (33852)
"Nem ezt akartam, nem így akartam! Szerettem volna még köztetek lenni, de a halál legyôzött, el kellett menni. Ha emlegettek, én ott leszek, de fáj, ha látom könnyetek. Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, mert már Istenhez közel vagyok. Ha majd ti is rátértek erre az útra, megyek elétek, találkozunk újra." Szomorú és fájó szívvel emlékezünk november 7-re, amikor JÁNOSI IZABELLA egy éve, 22 éves korában eltávozott közülünk. Fájdalommal emlékeznek: bánatos édesanyja, nôvére és családja, húga és a Sikó nagyszülôk. Nyugodj békében! (34140)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, anyós, nagymama, dédmama, tetsvér, nagynéni, rokon és jó szomszéd, a mezômadarasi NAGY ISTVÁNNÉ szül. Székely Rozália életének 86. évében 2007. november 5- én, rövid szenvedés után, csendesen megpihent. Drága halottunk temetése november 7-én, szerdán 13 órától lesz a mezômadarasi gyászháztól. Búcsúznak tôle: fia, leánya, menye, veje, négy unokája és két dédunokája: Heni és Bella. A gyászoló család. (34083)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett feleség, édesanya, nagymama, testvér, anyós, nagynéni, sógornô, jó barát, szomszéd, a marosvásárhelyi születésû NAGY LAJOSNÉ szül. Gábos Juliánna, 2007. november 5- én, 72 éves korában, csendesen megpihent. Drága halottunk temetése november 8-án lesz a marosvásárhelyi református temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (34124)
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a drága testvér, sógornô és nagynéni NAGY JULIÁNNA szül. Gábos 72 éves korában, hosszú szenvedés után, megpihent. Nyugodjon békében. Testvére, Ibike, férje, Zoli és két fiuk családjukkal. (34107)
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a drága testvér, sógornô és nagynéni NAGY JULIÁNNA szül. Gábos 72 éves korában, hosszú szenvedés után, elhunyt. Nyugodjon békében. Testvére, Kati, férje, Kari és lányaik családjukkal. (34108)
Megdöbbenten értesültünk és fájó szívvel vettük tudomásul kedves, aranyos rokonunk, NAGY JULIÁNNA elhunytát. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A Fogarasi család. (34131)
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, dédmama, KACSÓ ILONA életének 72. évében hosszú, de türelemmel viselt szenvedés után megpihent. Drága halottunk temetése 2007. november 8-án du. 2 órától lesz a nyárádmagyarósi gyászháztól. Emlékét ôrzi a gyászoló család. (34133)
Együtt érzünk Máté Judittal szeretett ÉDESAPJA elvesztése alkalmából. Az ELKRILA munkaközössége. (2301923)
Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki Sárosi Péternek FELESÉGE elhunyta alkalmából. A Filharmónia énekkara. (sz.)
Ôszinte részvétünket és együttérzésünkat fejezzük ki a Jakab családnak a szeretett FÉRJ és ÉDESAPA elvesztése miatt érzett fájdalmában. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A Renania Trade munkaközössége. (2301873)
Copyright © Népújság - 1999