|
LIX. évfolyam 259. (16741.) sz. |
2007. november 6., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A római cigánybotrány és lincshangulat kellôs közepén, amikor az olasz nagyvárosokból sorra utasítják ki a románokat, nagypolitikusaink itthon, ahelyett, hogy a román-olasz válságot próbálnák megnyugtató módon kezelni, cigányabbul viselkednek a cigányoknál. Az államfô és a miniszterelnök még egy ilyen komoly nemzetközi botrány idején sem képes félretenni kölcsönös utálatát és az ellenségeskedést. Jobb helyeken ilyenkor azonnal összeül a válságstáb, és mindenki, aki számít egy ország diplomáciai viszonyainak a szinten tartásában, arra koncentrál, hogy megsegítse bajba került honfitársait, s valamiképpen próbálja cizellálni az ország megrongálódott imázsát.
Ehelyett mi történik? Az elnök és a kormányfô külön utakon jár. Igaz, ha balul üt ki a dolog, legalább megint egymásra kenhetik a felelôsséget. Aki meg az elnököt támogatja, neki ad igazat, aki a miniszterelnökkel szimpatizál, az meg annak. Mikor már a teljesen vétlen románok is utcai agressziónak vannak kitéve, a bukaresti hatóságok is rájöttek: muszáj reagálni valamiképpen a dologra. Az elnök vasárnap reggel tehát felhívta a kormányfôt és meghívta délutánra Cotroceni-be a belügyminiszterrel, a külügyi tárca vezetôjével és a munkaügyi miniszterrel, hogy közösen keressenek megoldást a helyzetre.
A kormányfô azonban nem tudott úrrá lenni ellenszenvén, és a Victoria-palotába rendelte a belügyi, a külügyi tárcák vezetôit és az igazságügy-minisztert. Majd sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felkéri Romano Prodi olasz kormányfôt, tegyen valamit a xenofóbiahullám visszaszorítására.
Az ország két nagyja tehát totális utálattal fordul el egymástól, még akkor is, amikor a legnagyobb szükség lenne az összefogásra. Nem látják a fától az erdôt, s legnagyobb gondjuk most sem az, ami kellene. Nem hiszem, hogy az olasz hatóságok vagy a feldühödött hazafik sokat adnának a két magas rangú romániai hatóság panaszára és szemrehányásaira. Az ott élô románoknak is annyit ér, mint halottnak a beöntés, az elnöki biztatás, miszerint nem kell szégyellniük magukat. Hiszen nem szégyellik magukat, hanem az életüket féltik!
Nem tudni még, mi lesz a végkifejlet. Egy dolog bizonyos csupán: nem így kell a dolgokat intézni. Van, amikor félre kell tenni az ellentéteket és a közös cél érdekében össze kell fogni. Amíg itthon az ország vezetôi betartanak egymásnak, addig jó néhányan áldozatul eshetnek az Olaszországban kirobbant gyûlölethullámnak.
Hasonló a helyzet ahhoz, ami az erdélyi magyarsággal történik. Tôkés László és csapata nem értette meg, hogy ha valóban képviseletet akar az európai parlamentben, akkor össze kell fognia az RMDSZ-szel, és mindenkit arra kell biztatnia, hogy menjen el szavazni. A széthúzásnak így az erdélyi magyarság lehet a vesztese.
Marosvásárhely polgármestere a helyi tanács következô soros ülésén a városatyák elé terjeszt egy határozatot, amelynek értelmében csekély összeggel ugyan, de megemelnék a háztartások által fizetett hulladékdíjat. Ebbôl az összegbol a hivatal olyan személyeket alkalmazna, akik kizárólag a szeméttárolók állapotáért felelnének – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea.
A városvezetô felháborodását fejezte ki a marosvásárhelyi tömbháznegyedek mellett lévô szeméttárolók állapotával kapcsolatosan és kifogásolta, hogy a lakótársulások nem fordítanak kellô figyelmet arra, ami "egy város civilizáltsági fokáról árulkodik", ugyanis a tárolók és ezek környéke az esetek hetven százalékában borzalmasan fest. Egy tárolóhoz közel száz háztartás tartozik, így mindeniknek hozzá kell járulnia egy olyan pénzalap kialakításához, amely a szeméttárolókért felelôs személyek bérét állja majd. Ezeket a személyeket a polgármesteri hivatal és nem a lakótársulások fogják alkalmazni, ugyanis a városatya szerint a lakótársulások által megbízott munkások nem jól végzik a dolgukat.
– Jelenleg a lakosság pénzébôl a lakótársulások fizetik azokat a személyeket, akik a szeméttárolókat karbantartják, de ezután ezt az összeget a polgármesteri hivatal gyûjti majd be a családoktól és ebbôl álljuk ezen alkalmazottak béreit – közölte a polgármester. Ôk felelnek majd a háztartási szemét tárolásáért, a tárolók karbantartásáért, és szintén az ô feladatuk lesz megakadályozni a kukákban való kotorászást. A tárolók körüli szeméttengerek miatt háborgó Florea közölte, amíg a határozattervezetet a tanács elé terjeszti, a közösségi rendôröket bízta meg azzal, hogy felügyeljék a gyûjtôhelyeket.
Üdvös igyekezet végre rendet teremteni a szeméttárolók körül, de talán az ezzel foglalkozó személyzet alkalmazása, meg a rendôrök mozgósítása mellett hasznos lenne a szemételhordás ütemén is igazítani. Ha sok a szemét, járjon gyakrabban a Salubriserv, mert akárhány felügyelô, attól a szemétmennyiség nem lesz kevesebb!
Ami meg a hulladékdíjat illeti, a városatyák feltehetôen nem felejtik el a vita során, hogy a már létezô köztisztasági illetékbôl illene megoldani a szemétügyet!
A november 3-i elektronikaihulladék- begyûjtési kampány során Marosvásárhelyen, Segesváron, Dicsôszentmártonban és Szászrégenben 18 tonna hulladék gyûlt össze, ebbôl 6 tonna a marosvásárhelyi háztartásokból származik.
A szombati akciót megelôzô híradások, de az azt követô tudósítások is fôleg a szóban forgó e-hulladékok összegyûjtésénél idôztek el. A cél azonban nem merül ki abban, hogy a lakosságtól összegyûjtik a fölöslegessé vált holmit, hanem az újrahasznosítás, ami jövedelmezô iparágként mûködik sok országban. Erre kell nekünk is tartanunk, bár Korodi Attila miniszter a sikeres akció fölötti örömében, némileg megtévesztô módon azt találta kijelenteni, hogy hamarosan a fölöslegessé vált bútorok összegyûjtésére is szerveznek akciókat. A kettô nyilvánvalóan elüt egymástól. De nézzük, mi is a további sorsa a begyûjtött hulladéknak.
Marosvásárhelyen a helyi önkormányzat által kijelölt helyszínekrôl, valamint a tömbháznegyedek hulladéktárolói mellôl a Salubriserv köztisztasági vállalat jármûvei gyûjtötték össze az elektronikai berendezéseket és a begyûjtési engedéllyel rendelkezô maroskeresztúri Ormatin vállalathoz szállították – tájékoztatott Tompea Alexandru, a Salubriserv vezetôje. Innen a vállalat feladata eljuttatni olyan társaságokhoz, amelyek az európai uniós normáknak megfelelôen feldolgozzák és újrahasznosítják e cikkek alkotóelemeit. Az országban három vállalat van, amely erre engedéllyel rendelkezik: az Eco Tic, a Reco Lamp és a Rorec cégek, azonban a Marosvásárhelyen összegyûjtött elektronikai berendezések nem ezekhez vándorolnak. Az Ormatin vállalatnak egy magyarországi céggel van szerzôdése, amelynek egy ideje Székelyudvarhelyen is van kirendeltsége, így e vállalat hasznosítja újra a szombaton begyûjtött elektronikai hulladékot.
– Az E-Recycling cég rendelkezik a megfelelô felszerelésekkel, amelyekkel szétszedik és kiválogatják az újrahasznosítható alkotóelemeket, továbbá olyan gépezeteik is vannak, amelyekkel kiiktatják a káros anyagokat, például a freont a hûtôszekrényekbôl – közölte lapunkkal Orban Stefan, az Ormatin igazgatója.
A szombaton begyûlt hulladékot még a héten eljuttatja a maroskeresztúri vállalat az újrahasznosító céghez.
Danut Stefanescu, a Környezetvédelmi Ügynökség vezetôje szerint szombaton kevesebb elektronikai hulladék gyûlt össze, mint amennyire számítottak, azonban sok marosvásárhelyi lakos kihasználta a lehetôséget, hogy megszabadulhat idejétmúlt háztartási berendezéseitôl, így várhatóan idén még szerveznek egy akciót – hangsúlyozta Stefanescu.
Dr. Silviu Morariu, a Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója tegnap újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: véget kell vetni a Baila–Benedek "szappanoperának", így kiadta az utasítást a két érintettnek, hogy ne nyilatkozzanak a sajtónak, mert ez a sárdobálás árt a kórház hírnevének. Arról viszont, hogy mikor lesz eredmény dr. Benedek Imre, a Marosvásárhelyi Kardiológiai Klinika vezetôje ellen kezdeményezett vizsgálatban, nem volt hajlandó nyilatkozni.
Bármennyire is erôsködött a sajtó, Silviu Morariu elzárkózott attól, hogy idôpontot mondjon arról, mikor lesz eredménye annak a vizsgálatnak, amelyet az ún. "illegális transzplantáció" ügye miatt indítottak dr. Benedek Imre ellen. Annyit ismételgetett, hogy "megmondta a szappanopera mindkét résztvevôjének, hogy az elsô sajtószereplésük után valamelyikük állás nélkül marad". A sajtóhoz úgyis számos valótlan információ jutott el, kérdésünkre azonban, hogy kitôl valamint hogyan járt el a félreinformáló személlyel szemben, furcsa módon azt mondta, nem tartozik hatáskörébe szankcionálni. "Hiúsági kérdésekrôl van szó a két személy között, és Lucian Baila kórházigazgató pszichológiai nyomás alatt nyilatkozott" – jelentette ki Morariu. Azt is hozzátette, eddig nem volt belsô ellenôrzési ügyosztálya az általa vezetett hatóságnak, de megvoltak a versenyvizsgák és "az auditorok most már végzik a dolgukat". Ennek ellenére nem volt hajlandó nyilatkozni a vizsgálatokról, sem pedig arról, hogy mit állapított meg múlt héten a Bukarestbôl Marosvásárhelyre érkezett transzplantációs bizottság képviselôje. Morariu szerint a kardiológiai klinika három napra történt bezárása nem sértette a betegek érdekeit, és ez a legfontosabb.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Bukarestben vendégszerepel Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnô címû tragigroteszk komédiájával. Az eseményre az országos színházi fesztivál (Festivalul National de Teatru – Bucuresti) keretében kerül sor.
Az elôadás az elmúlt évad vendégjátékai és fesztiválszereplései nyomán az esztendô legsikeresebb produkciójának bizonyult. Gyergyószent-miklóson a kisebbségi színházak kollokviumán A legjobb elôadás díját kapta, míg a címszereplô Nagy Dorottya az Yvonne szerepének megformálásáért A legjobb nôi alakítás díját érdemelte ki. Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválján az elôadás megkapta a Szülôföld Alap díját (megosztva), Nagy Dorottya Kisvárda város díját, Szabadi Nóra a Kisvárdai Várszínház és Mûvészetek Háza egyéni díját érdemelte ki. Az elôadás nemrég sikerrel szerepelt Budapesten a Biennálé – Külhoni magyarok kulturális fesztiválja rendezvényen, valamint a Karácsonykôi (Piatra Neamt-i) Színházi Fesztivál kiemelt programjában.
A bukaresti elôadásokra november 10-én, szombaton és 11-én, vasárnap, mindkét napon este 6 órától kerül sor a Bulandra Színház Toma Caragiu Termében.
Minapi idôszerû jegyzetünkben arról írtunk, ami a megyei közgyûlés plénumában elhangzott: a nyárádmagyarósi és az alsóidecsi öregotthonok pénze elfogyott, lassan nem jut élelemre, nincs meleg víz. Kacsó Antal, a község polgármestere tegnap pontosított, nem Nyárádmagyarósról van szó, hiszen az általa vezetett községben csak ezután kerül sor az öregotthon megnyitására. Elmondta, hogy a fogászattal, gyógyszertárral is ellátott épület 16 idôskorú gondozására alkalmas, kiváló feltételeket biztosítanak a beutaltaknak. Az igazgatói állásra megvolt a vizsga, a személyzetet is alkalmazták, és várhatóan november 20-án nyílik meg az otthon. A megyei önkormányzattól 70 ezer lej támogatást kaptak, a december 7-i határidôig pedig újabb pályázatot nyújtanak be, amellyel 200 ezer euró hívható le, ami 2 évre biztosítja az öregotthon mûködését. Az épület tavaly készült el, idén az utolsó simításokat végezték el és várták azt a kormányhatározatot, amelynek alapján az átutalt pénzbôl elindulhatott az intézmény mûködése.
Mint utólag kiderült, a tanács plénumában megtévesztôen "össze-mosták" a két települést.
Marosvásárhelyen minduntalan rászerveznek valamire valamit. Nem is a valami a fontos, a fontos sem annyira lényeges, hanem a rászervezés maga. Amikor például vízvezetékcsöveket cserél a város, a gázvezetékek cseréjét szervezik rá, és ha ez sem elég a köz-idegbajhoz, hát tessék: üvegszálas kábellel látják el sáncainkat, amitôl minden jobb lesz, kivéve a világhálót, és ha ráadásul sikerül valami kaparós masinával meghámozni egy abszolúte biztosnak tudott villanyvezetéket is, amitôl esténként népszaporító setét borul lakásainkra, akkor mondhatjuk, hogy itt van már a Kánaán, mert az életünkre szervezik az életünket. Város és prefektúra, pártok a partokon innenrôl és túlról, áruházak és turkálók, cégek és butikok, üdvhadseregélyek és palimadárkák folyton egymásra szervezôdnek-rendezôdnek, szerelnek és bontanak, mintha most örökölték volna meg a világot a maga beláthatatlanságában és végtelen végességében.
Megjöttek az ôszi vissza-madarak, a kultúra sunyi vándorgilicéi, és nyakra-fôre etetnek magról kelt kökényszilváikkal. Édességes bányászkodással varázsolják tálcádra egészségesnek kiáltott eszmei hablatyaikat, s rögvest meg is etetik veled. Fénylô kis kultúrfekélyek világítják be az erdélyi kampányéjszakát. Így vásárolhatsz könyvet, miközben mozit nézel, tapsolsz tárlatnyitón bokorugró szellemecskéknek, lézengô ritterek nyomakodnak mindennapjaidba süket dumáikkal. Veszélyes volna nemes utálattal kihalni belôlük, mert félô, hogy a temetésedre is rászerveznek valamit, egy pompázatos kutyakölyök-nyuvasztást például, vízinyuszi-parádéval és flamingók szerelmi táncával.
Maradj élve, barátom. A markod pedig óvd és védd a kárhozattól. Inkább azért tartsd, hogy beleröhöghess.
A közbiztonságot fenyegetô európai uniós állampolgárok kitoloncolására vonatkozó dekrétum igazságos, de kötelezettségekkel is jár a hatóságok számára. Szükség van szabályokra, de nem xenofób túlkapásokra – írta Romano Prodi olasz kormányfô az Il Messaggero címû római lap hétfôi számában megjelent nyílt levelében.
A lap elsô oldalán közölt levélben a miniszterelnök leszögezi: Giovanna Reggiani meggyilkolása mindenkit megrázott, de a család reagálása "nagy fokú civil és erkölcsi érzékenységrôl" tanúskodott. "Ugyancsak megaláztatás és szégyen csengett ki Calin Popescu Tariceanu román kormányfô szavaiból, akivel az elmúlt napokban többször is beszéltem, a bûntény miatt, amely egy honfitársát sározta be. Ugyanakkor legitim az a követelés is, hogy figyeljenek mindazokra, akik elhagyják országukat reményekkel és várakozásokkal telve, hogy munkájukkal az olasz gazdaságot erôsítsék" – hangsúlyozta Prodi, hozzátéve: az olaszországi bevándorlók nélkül Itália élete "nemcsak éjszaka állna meg, hiszen közülük sokan éjszakai mûszakokat vállalnak, hanem nappal is."
Az olasz miniszterelnök figyelmeztet: ki kell elégíteni az állampolgárok nagyobb közbiztonságra való igényeit, de ugyanígy biztosítani kell a bevándorlóknak az emberi léthez méltó körülményeket. A közbiztonságra veszélyes uniós állampolgárok kitoloncolását célzó rendelet éppen ezért jogos, de kötelezettségekkel is jár: például jobban meg kell szervezni az együttmûködést a román hatóságokkal a bevándorlók ügyében, a bûnözô elemek kiszûrésében. Ez utóbbiak közé sorolta a két ország rendôrségének együttmûködését Románia nyugati határa "neuralgikus pontjainak", valamint Itália északkeleti határának fokozottabb ellenôrzésében.
"Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy egész népet bûnösnek tekintsünk egy egyén vagy egy kisebbség miatt. El kell kerülnie a xenofób túlkapásokat, mert az idegengyûlölet és az intolerancia nem tartozik értékeinkhez, kultúránkhoz" – írta Romano Prodi, aki szerint egyre inkább úgy kell tekinteni a legális bevándorlásra, mint demográfiai forrásra, mint az olasz gazdasági és szociális rendszert fenntartó erôre.
Az olasz miniszterelnök végezetül arról írt, hogy "helyes volt Romániát befogadni Európába". "Románia baráti ország, és nem engedhetjük meg, hogy egyfelôl egy bûnözô kisebbség, másfelôl az idegengyûlölet tönkretegye ezt a barátságot és együttmûködést, amelybôl mindkét nép sokat nyerhet" – hangsúlyozta Prodi.
A kormány felpótolja 30-ra az Olaszországba kiküldött rendôrök számát, ugyanakkor azt kéri, hogy a román külügyi attasékat minimum 24 órával a kitoloncolási döntések meghozása elôtt értesítsék. Ezzel párhuzamosan bátorítja a románok önkéntes hazatelepülését.
A kormány ügyvédi irodákat szerzôdtet a román állampolgároknak nyújtandó jogi tanácsadás érdekében, és sürgôsen kiküld ügyvédeket az EU országaiba. Ezzel párhuzamosan kampányt indítanak az olaszországi román közösség arculatának bemutatására.
Az intézkedéscsomagot Calin Popescu Tariceanu kormányfô a hétfôi megbeszélésen állította össze a belügyi, a külügyi és az igazságügyi miniszterrel, illetve a munkaügyi tárca képviselôivel.
Ami a nagykövetségi tanácsadást illeti, az intézkedések arra irányulnak, hogy a nagykövetségek részt vegyenek az ilyen helyzetekben lévô román állampolgárok informálásában és segítésében.
A javasolt intézkedések között van az is, hogy javítsák az együttmûködést az olasz hatóságokkal az Olaszországban élô románok társadalmi beilleszkedését illetôen. Ennek érdekében munkacsoport alakul a munkaügyi minisztérium keretében, amelyet a tárca egyik államtitkára koordinál.
A gyermekek egészséges táplálkozásának népszerûsítését szorgalmazva az egészséges konyhamûvészet és élelmiszerek európai napját tartják november 8-án az Európai Bizottság szervezésében.
A bizottság és a kontinens mintegy négyezer neves séfjének szövetsége, az úgynevezett Euro-Toques International (ETI) közös rendezvényén az ETI szakácsai mozgókonyhákat állítanak fel több EU-tagállam iskoláiban, illetve saját konyháikba invitálják a gyermekélelmezéssel foglalkozó szakembereket, hogy bemutassák, miként lehet minôségi alapanyagokból egyszerû, változatos és ízletes ételeket készíteni a gyerekek számára. Céljuk az is, hogy bebizonyítsák az érdeklôdôknek, milyen fontos a családi és baráti kötelékek erôsítése, illetve az elkészült ételek élvezete szempontjából a közös fôzés és kóstolgatás élménye.
A neves európai szakácsokat tömörítô ETI 1986-ban alakult azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az európai konyhamûvészet gazdagságának és hagyományos értékeinek megôrzéséhez, a természetes és mindig az évszaknak megfelelô alapanyagok használatával segítve az ételek ízének és minôségének megôrzését. A szervezet szorosan együttmûködik az egyes nemzeti szervezetekkel, illetve az európai intézményekkel az egészséges táplálkozás és életstílus általánossá tételét célzó programokban.
Az egészséges konyhamûvészet napján, csütörtökön a brüsszeli Európai Iskola egyik intézményébe ellátogat az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Markosz Kiprianu is.
Az újság szerint Európa egyik legkevésbé szegény, legjobb szociális hálóval rendelkezô, legtermékenyebb és szomszédainál általában jobb körülmények között élô népe az egyik legszorongóbb nemzet. A tanulmány ennek okát a generációs leszakadásban látja. Ugyanis míg Franciaországban a negyven éven felüliek relatíve védett körülmények között élnek, a munkapiac átalakulásának és a francia szociális modell lassú lebontásának legnagyobb áldozatai a fiatalok.
A franciák 72 százaléka szorong a munkahelyét illetve a cégét a globalizáció részérôl érô fenyegetések miatt, s ezzel vezetô helyen állnak az európai országok között, melyek átlaga csak 47 százalék. Nyugdíjuk jövôje miatt a franciák 64 százaléka aggódik.
A jövô generációjának sorsáért a franciák mellett a németek és a svédek a legnyugtalanabbak. Ezekben az országokban a fiatalok harmada fél a szegénységtôl, a franciáknak pedig 13 százaléka egyenesen attól tart, hogy hajléktalanná válhat.
A felmérés szerint a politikát és az állami intézményeket illetôen is pesszimisták a franciák, akiknek ötöde egyáltalán nem bízik sem a parlamentben, sem a szakszervezetekben, de a rendôrségrôl és az igazságszolgáltatásról egész Európában ôk vannak a legrosszabb véleményen.
A tanulmányt összeállító Julien Damon úgy véli, hogy a lakosság benyomásával ellentétben Franciaországot valójában nem fenyegeti szegénységi robbanás, s a francia elosztó rendszer még mindig az egyik leghatékonyabb Európában. A franciák többsége úgy gondolja, hogy a francia szociális modell példa lehetne Európa számára, még akkor is ha nagyon költséges. Ennek jele, hogy míg az európai tagállamokban átlagosan 16 százalékosra becsülhetô a szegények aránya, Franciaországban jelenleg a lakosság 13 százaléka tekinthetô szegénynek. A francia szociális modell megalkotása elôtt 26 százalékos volt ez az arány.
A franciák szorongása azzal magyarázható a szakember szerint, hogy a mostani átalakulásokkal az az érzésük, hogy többet veszíthetnek, mint húsz évvel ezelôtt vagy az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott kelet-európai országok. Emellett az urbanizált szegénységrôl általában sokkal többet van szó, mint korábban, s az emberek naponta szembesülnek vele.
Az RMDSZ európai parlamenti esélyeirôl, az Új honfoglalás igazi értelmérol beszélt tegnap Markó Béla elnök a Magyar Televízió Napkelte mûsorában. Elmondta, hogy az RMDSZ kb. egy hete, tíz napja közvélemény-kutatást végzett, amelynek az eredményeit most dolgozzák fel, és amely szerint az RMDSZ támogatottsága növekedôben van, de még nem elég. A szövetség népszerûségi mutatója 4,6%, a Tôkés Lászlóé 1% körül van.
Ha azt vesszük, hogy Romániában a magyarság részaránya 6,6 százalék, illetve hogy Tôkés Lászlónak közel 3%-ra, az RMDSZ-nek 5%-ra van szüksége, akkor nem jön ki a számítás, mert semmiképpen sem lehet 8%-ot elérni, nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy azoknak, akik tudták ezt és mégis független jelöltet indítottak, az a szándékuk, hogy az RMDSZ ne jusson be az Európai Parlamentbe. A kérdésre, hogy érez-e egy esetleges bukás miatt felelôsséget, az elnök kijelentette: mindannyian felelôsek vagyunk: felelôs, aki jelöltet állít, felelôs, aki egy ellenjelöltet támogat és felelôs az is, aki szavaz. A következményeket pedig az erdélyi magyarság viseli. A továbbiakban elmondta, hogy az RMDSZ az utolsó pillanatig ajánlotta a közös listát, bár ô maga sok mindenben nem ért egyet Tôkés Lászlóval, azt mondta, az erdélyi magyarság bizonyos esetekben össze kell fogjon.
A felvetésre, miszerint a Tôkés – RMDSZ szembenállás során "jó eséllyel kiüthetik egymást", ez pedig "az RMDSZ halálát jelentené", Markó Béla kijelentette: Paradox helyzet alakult ki. Egyesek Magyarországról az RMDSZ-szel szemben állót támogatják, s ugyanakkor Romániában is éles támadások érik a szervezetet. Elmondta, hogy az Új honfoglalás címû beszéde miatt bûnvádi eljárást indítottak ellene. Ha Tôkés László tényleg el akart volna menni Brüsszelbe, el kellett volna fogadnia az RMDSZ ajánlatát. Ennél biztosabb út, mint a közös lista, nem létezik – tette hozzá.
Elmondta, hogy egy éven át latolgattak, s néhány hónapos nehéz tárgyalás, huzavona után arra a következtetésre jutottak, hogy föl kell kínálni az együttmûködést. Nem akartak semmit rákényszeríteni Tôkés Lászlóra, "de bizonyos alkalmakkor – mint pl. az 5%-os EP-küszöb – együtt kell legyünk" – jelentette ki.
A kérdésre, hogy ha nem jut be az Európai Parlamentbe, az RMDSZ politikai szempontból ellehetetlenedik-e, illetve "a politikai halálát jelenti-e", Markó azt válaszolta, hogy az RMDSZ nem hal meg, az RMDSZ marad. Viszont a romániai politikai elitnek ez a helyzet megfelel. A politikai elit egy része ugrásra készen várja, hogy elgyengüljön az RMDSZ. Jelenleg az RMDSZ erôs, ezért sikerült visszaszorítani az oktatási törvényben az anyanyelvû oktatást megszorító intézkedéseket. "Ha november 25. után gyengék leszünk, ezek a kezdeményezések felerôsödnek".
Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy a magyarországi politikai ellentétek leképezôdése az, amit Romániában látunk. Errôl az RMDSZ elnöke a következôképpen vélekedett: "Nem mondanám azt, hogy a magyarországi képlet leképzôdött vagy le fog képzôdni nálunk. Nincs arról szó, hogy két erôs tábor feszül egymásnak. Viszont az igaz, hogy vannak, akik át akarják plántálni Erdélybe a magyarországi képletet, miközben nem veszik figyelembe, hogy Erdélyben mi más helyzetben élünk". A felvetést, miszerint mind az MSZP-nek, mind a Fidesznek van egy-egy csoportja Erdélyben, Markó elmondta, hogy a hovatartozás tekintetében az RMDSZ inkább a jobboldalhoz tartozik, mert a ’90-es évek elejétôl – még Antall József szorgalmazta – az európai jobboldalhoz csatlakoztak. Más kérdés az, hogy Magyarországon mindig az aktuális kormánnyal kell együttmûködniük.
Végül kijelentette: "Alternatíva nincs. Ha szétromboljuk, amit 17 év alatt felépítettünk, azt nem fogjuk újraépíteni. Építeni nehéz, rombolni könnyû. A tét nagy, a tét nem egyszerûen annyi, hogy el tudunk-e két embert küldeni Brüsszelbe, hanem az, hogy úgy szólnak majd rólunk, hogy nem vagyunk ott, nem tudunk beleszólni a döntésekbe. Ebben a pillanatban ez a tét: építünk tovább, úgy, hogy javítunk is azon, amit felépítettünk, vagy pedig rombolunk".
Az ülésen a jövô évre vonatkozó támogatás mértékérôl egyeztettek, illetve a szakmai kollégiumok közötti forrásmegosztást rögzítették. Gémesi Ferenc újságíróknak hangsúlyozta: kétmilliárd forintból "összkárpát- medencei" nagy célokat nem lehet megvalósítani, de koncentrált támogatást lehet nyújtani. Ezt a célt jól szolgálja az alap – vélekedett.
A szakállamtitkár kitért arra, hogy továbbra is kiemelt cél marad az oktatás és a szakképzés támogatása, erre fordítják a források ötven százalékát. Hozzátette: döntöttek arról is, hogy a jövô januárban induló kapcsolattartási támogatást a Szülôföld Alapon keresztül folyósítják.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke úgy fogalmazott: nagyra értékelik, hogy a támogatásokról konszenzussal tudtak megállapodni. A szlovákiai magyarságnak négy prioritása van: a közoktatás, a kulturális intézmények megtartása, a peremmagyarság és a média – hangoztatta Csáky Pál, aki korrektnek nevezte a támogatás mértékét. A szlovákiai magyar politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovákiai és a romániai magyar közösség lemondott a források egy részérôl Kárpátalja és Vajdaság javára. Ezzel a szolidaritásunkat próbáljuk kifejezni – jegyezte meg Csáky Pál.
Ezzel Markó Béla, az RMDSZ elnöke is egyetértett. Megfogalmazása szerint a határon túli magyarságnak adott támogatás mértékét mindig lehetne vitatni, hiszen mindig szükség lenne még több pénzre a szervezetek, a közösségek támogatására. Markó Béla az erdélyi támogatási prioritások közé sorolta az anyanyelvi felsôoktatás, valamint a szórványban élôk támogatását.
A moldvai csángó magyarok helyzetérôl, a magyar nyelv oktatásának elmúlt hét évben elért eredményeirôl lesz szó többek között Szili Katalin házelnök és a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége vezetôi valamint magyarországi civil segítôik mai budapesti megbeszélésén.
A találkozón a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vezetôi (Solomon Adrián elnök és Hegyeli Attila, az oktatási program vezetôje) valamint a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány képviseletében Várkonyi György, a Keresztszülôk a Moldvai Csángó-magyarokért Egyesület képviseletében Hegedûs Dóra elnök vesz részt.
A megbeszélésre meghívást kaptak a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fórumának külügyi és Európa-ügyi, valamint kulturális és oktatási albizottságainak elnökei illetve alelnökei is.
Nem gyûlt össze a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy az EP plénuma elé kerüljön az a nyilatkozat, amelyet az RMDSZ három európai parlamenti képviselôje kezdeményezett és tett le júniusban az EP-hez, és amelyben kifejtették, hogy szükség van Romániában a Bolyai magyar nyelvû állami egyetem újraalapítására. Az Európai Parlament hivatalos honlapja szerint csak 172 parlamenti képviselô támogatta aláírásával a nyilatkozatot, miközben 373 aláírásra lett volna szükség, az aláírásgyûjtés határideje pedig lejárt október 25-én.
A Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly által kezdeményezett nyilatkozat felkérte az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, "ítélje el a romániai hatóságok hozzáállását, és kezdeményezze a törvényes eljárások elindítását annak érdekében, hogy Romániában újraalapítsák a magyar nyelvû Bolyai állami egyetemet".
Kelemen Atilla képviselô a Mediafaxnak elmondta, annak ellenére, hogy nem gyûlt össze a szükséges számú aláírás, az eljárást "politikai sikernek" lehet elkönyvelni.
"Nem számítottam teljes sikerre az ügyben, de legalább az európai parlamenti képviselôk megismerkedtek a romániai magyar oktatásnak ezzel a gondjával" – mondta Kelemen.
Újabb egyezséget írt alá tegnap a megyei közegészségügyi hatóság valamint a megyei tanfelügyelôség, amelynek alapján öt bizottság foglalkozik többek közt az iskolaorvosok helyzetével, munkaorvostani problémákkal, a pedagógusok pszichológiai illetve pszichiátriai tesztelésével és nem utolsósorban a tanintézmények állapotával. Dr. Morariu Silviu, a megyei közegészségügyi hatóság vezetôje tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: másfél év után sikerült tetô alá hozniuk a protokollumot, amely kizárólag szakmai jellegû gondokra igyekszik megoldást találni.
A közegészségügyi hatóság korábban már kötött hasonló egyezményt a tanfelügyelôséggel, ám ez Neagu Nicolae volt fôtanfelügyelô idején nem mûködött, ezért volt szükség ennek megújítására a jelenlegi fôtanfelügyelôvel, Mircea Prozannal.
Újságírói kérdésre válaszolva dr. Morariu Silviu cáfolta, hogy politikai indíttatásból írták volna alá a szóban forgó, 2 évre szóló protokollumot, amelynek alapján öt bizottságot jelöltek ki a mindkét intézményt érintô problémák megoldására. Az egyezmény alapján a felek együttmûködnek annak érdekében, hogy a tanintézmények megfeleljenek a higiéniai feltételeknek, hogy olyan orvosirendelô- hálózat jöjjön létre, amely minôségi szol-gálatattásokat nyújt a pácienseknek, és bizonyos munkaorvostani kérdések megoldódjanak. Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes kérdésünkre elmondta, novembertôl lép életbe az egyezmény, ennek alapján történik a pedagógusok pszichológiai ellenôrzése, indokolt esetben pedig a pszichiátriai is, ugyanakkor arra is megoldást kell találjanak, hogy minden tanintézményben legyen iskolaorvos. Jelenleg nagyszámú, 2500 diákra jut egy iskolaorvos, a tanintézményeket pedig úgy szeretnék átcsoportosítani, hogy a diákok megfelelô ellátásban részesüljenek. "Az iskolában a tanítás ideje alatt állandó jelleggel lennie kell iskolaorvosnak, aki ezentúl a tantestületi üléseken is részt vesz. Jelenleg a legnagyobb gondot a vidéki iskolák jelentik, ahol az iskolaorvos feladatát a családorvosok látják el, ezen is változtatni kell" – mondta Albertini Zoltán.
Miközben a két hatóság megállapodott – ami dicséretes dolog –, az iskolák jó része évek óta közegészségügyi engedély hiányában mûködik és nem felel meg a minimális higiéniai feltételeknek.
Nem állhatta a fölösleges teoretizálást, a körmönfont okoskodást. Tanítványainak azt ajánlotta: ne kiagyalt olvasmányokból, hanem a mûvekbôl tájékozódjanak. Megkövetelte a fölényes zenei írás-olvasást: hogy a zeneértô lássa, amit hall, és hangszer nélkül is hallja, amit a kottán lát. Szûkszavúságát zeneakadémiai óráin is megôrizte: egy-egy keresetlen, de jól megtalált szóval életre szóló eligazítást adott. A zeneakadémisták közös népzeneóráját még 1950 táján is maga tartotta. Egy ilyen órán a felszólított hallgató négysorosnak vélte az elemzett, szokatlan formájú, háromsoros népdalt. Kodály indokolást kért, de az késett. Spontán beszólások következtek: háromsoros... négysoros... háromsoros. – Valaki álljon fel és indokolja meg akár az egyiket, akár a másikat – szólalt meg Kodály. Közülünk a bátrabbak egyike felállt, és az elemzett dalra nyitott könyvvel a hallgatók felé fordulva, marxista szemináriumokon kipróbált elméncséggel javasolta a megoldást: ez a dal minôségileg négysoros. No lám, így kell a gordiuszi csomót mesterien elvágni – hunyorítottunk mi, többiek elismerôen egymásra. Kodály rezzenéstelen arccal várt egy kicsit, aztán szúrósan megjegyezte: – És, mondja, nyakakitekertileg hány soros? * Sok anekdota volt róla forgalomban. Ezek java részét nem ráruházták, ô volt forrásuk is. Életén át éles ésszel és csalhatatlan ítélettel találta meg a helyzetnek megfelelô mondatot, megoldást – köztük anekdotába kívánkozót is. Hogy ne kelljen feladnia nevelô és kultúrateremtô elveit, a dühöngô szocializmus idején is vállalt annyi közéleti szereplést, amennyit a tisztesség csorbulása nélkül vállalni lehetett, de nem tudták olyan vállalkozásba belerántani, amiért késôbb szemrehányás érhette volna. Ha úgy látta, hogy használ vele, súlyos kockázat árán is megmondta az igazat: veszélybe került ügyekért hadakozott, embereket mentett. Mikor Rákosiék új himnuszt kértek tôle, röviden és határozottan mondott nemet. Közölte, hogy neki a régi himnusz jó. * Harcostársa, Bartók elmenekült az országból. Helyesen tette, mert itthon talán hátralevô néhány évét sem bírta volna ki... és most szegényebbek volnánk a Concertóval. Kodály maradt, mert volt hozzá ereje és fôleg programja, ami itthon tartotta. A háború utáni újjáépítést a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként – ahogy elnöki megnyitójában mondta: elômunkásaként – kezdte. Az Akadémiának is megbecsült tagja volt; méltó arra, hogy emlékét tisztelettel idézzük, ébren tartsuk. (Sárosi Bálint: Kodály 2007, Magyar Szemle, 2007. június)
A Romániában élô magyarság kevésbé ismeri Batthyány Lajos gróf életét és munkásságát. Megismertetése érdekében szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Batthyány- vetélkedôt, amelynek célja volt, hogy buzdítsa és támogassa a IX-XII. osztályos diákok magyar történelmi ismereteinek elmélyítését és ezzel kapcsolatos önálló munkáját.
A verseny két szakaszban zajlott, az elsôben dolgozatot kellett benyújtani. Egy dolgozatnak maximum három szerzôje lehetett, szakemberek javították, elôre jól meghatározott kritériumrendszer alapján.
A második szakasz, az országos döntô, a Teleki Oktatási Központban zajlott november 2-4. között. Összesen 15 nyertes diák vett részt rajta.
A versenyt megelôzôen meghallgatták Novák Csaba Zoltán történész Az 1848-as forradalom sajátosságai, kitörésének és lefolyásának ok-okozati összefüggései címû, valamint Kálmán Attila történelem szakos tanár Batthyány Lajos élete és munkássága címû elôadását.
Ezt kiegészítôen a témához kapcsolódó filmeket néztek meg, így is készülve a döntôre. Úgy gondoljuk, hogy a vetélkedôre való felkészülés hozzásegített ahhoz, hogy az erdélyi magyar diákok még inkább érdeklôdjenek a magyarság történelme iránt. Alapot kaptak egy kor történetébôl, amire építeni lehet a továbbiakban. A vetélkedôre való felkészülésben olyan szakirodalmat olvastak, ami nincs benne a tananyagban. Így ismerkedtek meg az anyaország történelmével.
A vetélkedô a Communitas Alapítvány támogatásával valósult meg.
Különleges meglepetéssel rukkol elô Dancs Annamari, akit az elmúlt 11 évben mint könnyûzene- énekesnôt ismert meg ország-világ. Tarján Pállal, a világhírû tenorral készített közös operettlemezt, amely többnyire Kálmán Imre- és Lehár Ferenc-operettek legnagyobb slágereit tartalmazza. Ki ne ismerné a Csárdáskirálynô, Marica grófnô és A mosoly országa felejthetetlen dallamait.
– Egy régi álmom teljesült ezzel a lemezanyaggal! – meséli Annamari. – A Zeneakadémián már megismerkedtem az operett mûfajával. Kihívás volt számomra és egyúttal nagyon kemény munka, hogy ezeket az operettrészleteket úgy énekeljem, hogy a klasszikus és a modern énektechnikát stílus- hûen ötvözzem, de azért felismerhetô legyen az, hogy könnyûzene-énekesnô is vagyok. A 16 dalt tartalmazó korongon 3-3 szóló, valamint 10 duett hallható klasszikus, nagyzenekari hangszerelésben.
– Az operett reneszánszát éli, ezzel a lemezzel Kálmán Imre elôtt is hódolni szeretnénk, hiszen az idén volt a mester születésének 125. évfordulója – kezdi Tarján Pál. – Ezek a dalok még ma is mondanivalóval bírnak, hangszerelésük, dallamuk, szövegük, reméljük, nemcsak az idôsebb korosztálynak fog majd tetszeni, szeretnénk, ha a fiatalok is megismernék ôket, éppen ezért igyekeztük úgy elôadni, hogy ez minél emberközelibb hangvételben legyen.
Az Egy a szívem, egy a párom címû operettlemez megjelenésével egy idôben a két elôadó novemberben egy 13 állomásos országos turnéra is indul, amelynek során megyénkben november 14- én Marosludason, november 15-én Segesváron, november 21- én Szovátán lépnek fel, mindenütt a helyi mûvelôdési házban.
Valamennyi elôadás 19 órakor kezdôdik és a belépés díjtalan (kivéve a brassói koncertet).
A turné hangadója az RMDSZ.
Versmondó körökben annyira ismert a neve, hogy természetszerûen érte a meghívás: venne részt a Rokon Népek Költészete VII., október 13-i budapesti fesztiválján, melynek szervezôje a Magyar Versmondásért Alapítvány. A versenyen nem hivatásos vers- és prózamondók vetélkednek, akik betöltötték 14. életévüket, és befejezték általános iskolai tanulmányaikat. A jelentkezôknek az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek – osztják (hanti), vogul (manysi), magyar, zürjén (komi), permák, votják (udmurt), cseremisz (mari), mordvin (erza és moksa), észt, finn, karjalai, lapp (számi), izsór (inkeri), lív, vepsze, vót, nyenyec, enyec (jurák-szamojéd), nganaszam, szölkup (kamassz) – irodalmából kellett felkészülniük egy nép- és egy mûköltészeti alkotással (vers vagy próza). Rüsz Károly dicsérô oklevelét nem kisebb tekintély írta alá zsûrielnökként, mint Bánffy György színmûvész, az egyik legszebben beszélô magyar. Karcsi bácsi a Dalom, dalom, hej! Regém, regém, haj! címû kötetbôl (Szöveggyûjtemény vers- és prózamondóknak a rokon népek irodalmából, a Magyar Versmondásért Alapítvány kiadása, Budapest 2004) tanult finn népdallal rukkolt elô. A pálinkásüst panaszai tréfás könyörgés a kisüsti "szülôjének" jogaiba helyezéséért: "Kérünk, kegyelmes királyunk, / fenséges úr, fejedelmünk, / kegyelmezz kedves üstünknek, / bocsásd ki bús börtönébôl, / helyezd újra hivatalba. / Füstös láncán hadd függhessen, / édes cseppet cseppenthessen, / hogy mi, szánandó szegények, / kezünkbe korsót kaphassunk, / szívderítô szeszt szophassunk, / teli pohár csodát tegyen, / ellenségbôl barát legyen, / testvér legyen az idegen!" (Rácz István fordítása). Az ilyen italfélékkel régóta nem élô "versember" olyan hitelesen adta elô, hogy a gálamûsorban is felléptették a líra kendi szerelmesét.
De kicsoda is Rüsz Károly? Népmûvelô, közösségszervezô (Nagykend, 1937. április 27.). Egészségügyi technikumot végzett 1955-ben, majd asszisztensként dolgozott Gyergyóhodoson, Dicsôszent- mártonban és Gyulakuta orvosi rendelôjében, 1962- tôl nyugdíjazásáig szülôfalujában. Gyermekkora óta szerepel egyházi, templomi rendezvényeken, országos és nemzetközi szavalóversenyeken vesz részt. Az EMKE helyi népkönyvtára és a kendi falumúzeum egyik alapítója. Feleségével, Rüsz Terézia tanárnôvel színdarabokat rendeznek és mutatnak be a helyi mûkedvelôkkel (Csehov, Kisfaludy, Szigligeti, Móricz Zsigmond, Méhes György darabjait). Súlyos lábfájását legyûrve, az elsô szóra készségesen siet a jóakaratú emberek közé költôink szavával. Fellépése felér egy imával. Szegedre is elutazott, hiszen október 21-22-én zajlott a IX. Dr. Kardos Albert nemzetközi vers- és prózamondó verseny. Ott a szépkorúak kategóriájában elsô díjat nyert, ami nem kis dolog, hiszen a zsûriben Drucker Tibor elnökletével nem kevesebb, mint négy költô is helyet foglalt (Aczél Géza, Boda István, Gulyás Imre, Vitéz Ferenc). S ha azt hinnôk, hogy most aztán karácsonyig, újévig a babérjain pihen, tévedünk. November 18-án a Súrlott Grádics nyárádszeredai könyvbemutatóján mûködik közre, Székely-Benczédi Endre verseit szavalván. December 1–2-án Szatmárnémetibe viszi a vonat, a Gellért Sándor költô emlékét idézô versünnepen lép fel, 15- én pedig a Mensáros László színmûvész nevével fémjelzett, negyedik vers- és prózamondó verseny élmezônyébe jutás a cél.
Tavaszelôn, amikor elrúgta a hetvenet, senki hivatalosság nem köszöntötte. Kései "jóvátételként" álljon itt ez a pár sor a költészet gyalogos futáráról, aki – Banner Zoltán szavaival – már-már hivatásos a mûkedvelôk között: Karcsi bácsi, adjon az Isten egészséget neked, hogy még sokáig szárnyaljon szavaddal a poézis ezernyi magyar igéje!
Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivál a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Idôpont: 2007. november 7-11. Fôszervezô a Madisz.
Az idén 45 országból 449, maximum 30 perces rövidfilm érkezett Marosvásárhelyre. Az elôzsûri ezekbôl állította össze a fesztiválanyagot: 56 kisfilm kerül majd levetítésre.
Öt éve hagyomány az Alter-Native-on, hogy egy ország filmmûvészetével kiemelten foglalkozik a fesztivál: az idén Horvátország a meghívott. Horvát nagyjátékfilmek: Drazen Zarkoviæ és Pavo Marinkoviæ rendezésében a Tresette – Egy sziget története címû film (november 7.), Antonio Nuiæ rendezésében All for Free (Minden ingyen) címû film (november 8.). A Zágrábi Szépmûvészeti Akadémia diákfilmjeit is láthatjuk (november 8.). Két horvát mûvész, Marijan Crtalic és Zlatko Kopljar videoprojekcióit november 8-án mutatják be. A Zagrebfilm program keretében a filmstúdió legjobb filmjeit vetítik november 9-én. A nemzetközi szakmai zsûri két tagja Horvátországból érkezik: Darko Bakliza professzor, rendezô, drámaíró és Hrvojte Laurenta újságíró, producer.
A zsûri hazai és magyarországi tagjai: Laura Beldiman filmrendezô és forgatókönyvíró, Demeter András államtitkár, színmûvész, Radu Vasile Igazság képzômûvész, animációs filmrendezô, fényképész, lektor, Kôrösi Zoltán író, drámaíró, forgatókönyvíró, szerkesztô, Mészáros Péter Aranypálma- díjas filmrendezô, forgatókönyvíró.
Játékfilmek: Cristina Ionescu: A nô nyomában (nov.7.); Muhi András Pires: Magyarfutball, a 91. perc (nov. 7.); Mészáros Péter: Kythera (nov. 8.); Kapitány Iván: Kútfejek (nov. 9.); Cristian Nemescu: California Dreamin' (nov. 9.); Radu Vasile Igazság: Short Story (nov. 10.); Jancsó Miklós: Ede megevé ebédem (nov. 10.); Radu Gabrea és Marijan Vajda: A lefejezett kakas (nov. 10.); Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nô naplója (nov. 10.); Rohonyi Gábor: Konyec – Az utolsó csekk a pohárban (nov. 11.); B. Nagy Tibor: Táncos (nov. 11.).
Koncertek: Bohém Ragtime Jazz Band, Dés László quartett, Hobó, Tapinarii, Yesterdays.
Filmes táborok alkotásai: Filmtett–Duna Mûhely, Mediawave. Best of Alter-Native címmel a tavalyi filmfesztivál legjobb filmjei vannak mûsoron.
Czabán György Marosvásárhely képekben nevû fényképkiállításának megnyitójára nov. 9-én kerül sor.
November 8. (csütörtök) 13 óra: Bolyai középiskola díszterme:
Banner Zoltán: Örvendjetek, némaság lovagjai. Pódiumnapló + CD: Petôfi a hídon. A könyvet bemutatja Kozma Mária fôszerkesztô.
November 8. (csütörtök) 16.30 óra: Bolyai középiskola díszterme:
– Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak. Szatírák
A könyvet bemutatja: Váli Éva mûfordító, házigazda: Nagy Miklós Kund író.
Pallas-est a Bernády Házban: november 9-én (péntek) 17 órakor:
1. Banner Zoltán: Örvendjetek, némaság lovagjai. Pódiumnapló + CD: Petôfi a hídon
2. Benkô Levente-Papp Annamária: Magyar fogolysors a II. világháborúban. Bibliotheca Transsylvanica, 56.
3. Bogdán László: Szindbád a taligán. Versek
4. Deé Nagy Anikó: Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Tékából. Tanulmányok, elôadások, cikkek. Bibliotheca Transsylvanica, 55.
5. Dézsi Zoltán: A tehetség nyomában. Pszichopedagógia
6. Fazakas István: Erdély nagy pedagógusai. Neveléstörténeti antológia. Bibliotheca Transsylvanica, 54.
7. Nagy Pál (szerk.) "Megyünk és örülünk Erdélynek". Névsorolvasás, 5.
8. Páll Lajos: A csodák házában. Versek
9. Székedi Ferenc: A nagy erdélyi játszma. Publicisztika
10. Ungvári László Zsolt: A költô nesztelen ecsetje. Versek
A könyveket bemutatja: Kozma Mária fôszerkesztô. Házigazda: Nagy Miklós Kund író.
Kiállítás-megnyitó a Bernády Házban: november 9-én 18.30 órakor:
Sipos László (elôszó: Józsa István)
Jakobovits Miklós (elôszó: Józsa István)
Vetró András (elôszó: Banner Zoltán)
A könyveket bemutatják: Banner Zoltán és Józsa István mûvészettörténészek
A kiállítást megnyitja Márton Árpád festômûvész. Házigazda: Nagy Miklós Kund író
November 8. (csütörtök), 15 óra:
– Deé Nagy Anikó: Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Tékából. Tanulmányok, elôadások, cikkek. Bibliotheca Transsylvanica, 55.
– Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak. Szatírák
– Nagy Pál (szerk.) "Megyünk és örülünk Erdélynek". Névsorolvasás, 5.
– Székedi Ferenc: A nagy erdélyi játszma. Publicisztika
– Banner Zoltán: Örvendjetek, némaság lovagjai. Pódiumnapló + CD: Petôfi a hídon
– Bogdán László: Szindbád a taligán. Versek
– Deé Nagy Anikó: Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Tékából. Tanulmányok, elôadások, cikkek. Bibliotheca Transsylvanica, 55.
– Nagy Pál (szerk.) "Megyünk és örülünk Erdélynek". Névsorolvasás,5.
– Páll Lajos: A csodák házában. Versek
November 10. (szombat), 11 óra:
– Benkô Levente-Papp Annamária: Magyar fogolysors a II. világháborúban. Bibliotheca Transsylvanica, 56.
– Deé Nagy Anikó: Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Tékából. Tanulmányok, elôadások, cikkek. Bibliotheca Transsylvanica, 55.
– Fazakas István: Erdély nagy pedagógusai. Neveléstörténeti antológia. Bibliotheca Transsylvanica, 54.
– Nagy Pál (szerk.) "Megyünk és örülünk Erdélynek". Névsorolvasás, 5.
– Ungvári László Zsolt: A költô nesztelen ecsetje. Versek
– Lassan oda jutunk, hogy már csak a város neve jelzi azt, hogy itt valamikor jelentôs létszámban szászok éltek – mondja lapunknak Zajzon Róbert, a Németek Demokratikus Fóruma szászrégeni szervezetének vezetôje. A körzethez Szászrégen, Alsó- és Felsôidecs, Ludvég, Vajola, Petele, Bátos, Dedrádszéplak tartozik. A tagság összesen 253 családot számlál.
– Az itthon maradt szászok nagy része idôs, nyugdíjas és vegyes házasságban él. A fórum az evangélikus egyházzal közösen igyekszik a régi hagyományokat feléleszteni és életben tartani – folytatja Zajzon Róbert, aki büszkén mondja, hogy 14 évvel ezelôtt szervezték elôször, de azóta rendszeresen megtartják május ünnepét (Maifest). Ilyenkor az itthon maradottak és az elszármazottak, illetve a testvéregyházak külföldi képviselôi a szászrégeni evangélikus templomban gyûlnek össze ünnepi istentiszteletre, majd ünnepi zászlókkal a Kerek erdôbe vonulnak, ahol a hagyományokhoz híven kulturális mûsort tartanak. Az elsô Maifestre alakult meg a néptánccsoport is. Zajzon Róbert édesanyja által megôrzött lánykori ruhája, illetve mások szekrénye mélyérôl elôkerült régi viselet alapján készítették el a gyerek- és a felnôtt tánccsoport öltözetét. Kinzel Lajos és Méra Hans régi könyvekbôl, a még élô idôsebb szászoktól tanulták meg, majd tanították a táncokat a fiatalabbaknak. Azóta a tánccsoportot többször meghívták hazai (Gyöngykoszorúk) és külföldi rendezvényekre.
A kulturális tevékenység mellett az Ausztriában élô szászok által létrehozott alapítvány támogatásával az idôsebbeket, a rászorulókat is segítik. Megtérítik a gyógyszerköltségeket, s akinek valamilyen mûtétre, nagyobb orvosi beavatkozásra van szüksége, annak finanszírozzák a kezelését.
Kedden és csütörtökön 16 és 18 óra között fogadják a tagokat. Az a tapasztalatuk, hogy ilyenkor nemcsak szászok kopognak be a fórum ajtaján, hanem olyanok is, akik a németországi vagy az osztrák konzulátusokat, nagykövetségeket próbálják elérni, valamilyen ügyes-bajos dolguk akad a német nyelvterületû országokban. Zajzon Róbert azt is elmondta, hogy a székházuk épületét visszakapta az Ausztriába kivándorolt korábbi tulajdonos, azonban átadta az evangélikus egyháznak, hogy a fórum 49 évig bérmentve használhassa a helyiségeket. Ez is nagy segítség számukra.
– Itthon is meg lehet élni, nem kellett volna kivándorolni – mondja Zajzon Róbert a szászok jövôjérôl. Ismer egy 1989 elôtt kivándorolt családot, akik visszakapták falusi házukat Idecsen. Nem adták el, hanem felújíttatták és minden évben hazajárnak. Úgyszintén van egy vállalkozó család, akik innen kitelepedtek, de a rendszerváltást követôen Szászrégenben indítottak vállalkozást. Ezek követendô példák lehetnek. Jó hír az is, hogy Saxonia néven az Ausztriában élô erdélyi szászok Brassóban létrehoztak egy vállalkozásfejlesztési alapítványt, amely – nemcsak szászoknak – elônyös feltételekkel 15 éves hitelt nyújt. Van tehát itthon is lehetôség – mondja a fórumvezetô – csak legyen, aki kihasználja.
Október 18-án Brassó Pojánán az Excelenta Administratie.ro országos közigazgatási internetes portál által szervezett gálán díjazták 2007 legjobb polgármestereit. 12 kollégájával együtt Nagy Andrást tevékenységéért kiválósági oklevéllel és éremmel jutalmazták. A gálán, amelynek több mint 150 meghívottja volt, 38 közigazgatásban dolgozó személy idei munkáját ismerték el. A polgármester az oklevél átvételekor elmondta, ez az elismerés nemcsak neki, hanem munkatársainak is szól, s azt igazolja, hogy sikerült egy olyan hivatalt felépítenie, amely hatékonyan dolgozik, odafigyel a városlakók gondjaira és igyekszik ezeket a törvényeknek megfelelôen a lehetô legkedvezôbben megoldani.
A gálát Kommunikáció az európai közigazgatásban címmel szervezett szeminárium elôzte meg, amelyen részt vett Nagy András is.
November elsejétôl a Szászrégeni Polgármesteri Hivatal egy roma szakreferenst alkalmazott. Muzur Iulian Abafáján lakó fiatal roma, aki nagyon jól ismeri a városban lakó kisebbség gondjait. Lapunknak elmondta, az országos romastratégiának megfelelôen kidolgozza a Szászrégenre vonatkozó akciótervét. Nagyon sok a teendô, hiszen szociális, egészségügyi gondokat kell sürgôsen rendezni. Van olyan család, ahol alig 107 négyzetméteren 34 felnôtt és 24 gyerek lakik. Ezenkívül ott vannak az abafájiak, bár itt az utóbbi idôben sikerült személyazonossági igazolványt intézni azoknak, akik hivatalos okiratok nélkül laktak a településen. Megalakult a helyi rendôrôrs is, rendszeres járôrözés van a környéken, így a szakreferens tudomása szerint kevesebb panasz érkezett a polgármesteri hivatalhoz az ott lakó romákról. Muzur Iulian elmondta, alig pár napja dolgozik a hivatalban. Egyelôre felméri a helyzetet, majd az összegyûjtött információk alapján európai uniós támogatásra szeretne pályázni. Reméli, hogy ebben a törekvésében a polgármesteri hivatal mellett más szociális és romaszervezetek is mellé állnak.
Annak ellenére, hogy az európai parlamenti választásokra Nagy András polgármester 2007. október 25-én kibocsátott 4957-es számú rendeletében kijelölt 14 pannót, ahova választási plakátokat lehet kihelyezni, az épületek falát, a kerítéseket, a villanyoszlopokat is már teleplakátolták a különbözô pártok reklámanyagával. Az RMDSZ központban kitett plakátjait és szalagplakátját (bannerét) a múlt hét közepén ismeretlen tettesek megrongálták. Ezért az említett polgármesteri rendelet szerint akár 300 – 500 lej között bírságolhatják az érintetteket, ha kiderül, kik voltak. Mert, amint Oltean Vasile, a szászrégeni rendôrség parancsnokhelyettese elmondta, egyelôre ismeretlen tettesek ellen nyomoznak. A város pannói mellett a városi rendôrséghez tartozó településeken összesen 84 hasonló helyért felelnek. A rendôrfelügyelô szerint nem tudják mindeniket ôrizni, de a választási kampány idején járôrözéskor igyekeznek szemmel tartani a pannókat. Ebben az idôszakban együttmûködnek a csendôrökkel és a közösségi rendôrséggel is. Remélhetôleg eredményesebben.
Következetesek az ellenzéki tanácsosok
A Szászrégeni Polgármesteri Hivatal a helyi tanács október 31-i utolsó soros ülésén ismét napirendre tûzte az Aquaserv Rt.-vel való társulási szerzôdés megkötésére vonatkozó határozattervezetet. Mint ismeretes, a SAMTID – kis- és közepes nagyságú városok infrastruktúrafejlesztését támogató – program keretében a városban mintegy 2 millió eurót fordíthatnak a csatornahálózat felújítására. Ebbôl több mint 500.000-et már el is költöttek. A program egyik feltétele volt, hogy a kölcsön visszatérítésének biztosítása miatt a város egy regionális szolgáltatóval kell üzemeltetési szerzôdést kössön. A megye többi települése, ahol ehhez hasonlóan a SAMTID-on keresztül rehabilitálják a hálózatokat, már megkötötte a szerzôdést az Aquaserv Rt.-vel, egyedül a szászrégeni tanács kifogásolta a marosvásárhelyi központú cég szolgáltatását. A szászrégeni közüzem vezetôsége és néhány ellenzéki tanácsos a helyi RAGCL "függetlenségét" nem akarta feladni. A SAMTID-dal kötött szerzôdés megszegése esetén azonban az összeget vissza kell fizesse a város. Hogy ne kerüljön sor erre, a polgármesteri hivatal ismét napirendre tûzte azt a két határozattervezetet, amellyel megbízták volna Hârsan Vasilét, illetve Alexandru Petru Frateant, hogy a város, illetve a SAMTID megyei képviselôje nevében írják alá a szolgáltatói szerzôdést az Aquaserv Rt. képviselôivel.
Aszalos Gábor RMDSZ-tanácsos az ülést követôen lapunknak elmondta, a 2 millió eurót nem tudja visszafizetni a város, ezért kellett volna eleget tenni a szerzôdésben foglaltaknak úgy, ahogy más megyei település is tette. A szerzôdéskötést ellenzôk egyik kifogása az volt, hogy túl hosszú idôre, 49 évre bérelte volna az Aquaserv Rt. a várostól a hálózatot. Ezért a legutóbbi ülésen a tanács RMDSZ – Nemzeti Liberális Párt frakciója javasolta, hogy egyelôre 1 évre állapodjanak meg az Aquaservvel, s ha ezt követôen a szolgáltatói együttmûködéssel nincs megelégedve a város, akkor felbontják a szerzôdést. Az ellenzékiek ezt a javaslatot is elvetették, nem fogadták el a határozattervezeteket. A tanácsos szerint, ebben az esetben a közüzem vezetôségének kell majd kigazdálkodnia azt az összeget, amelyet vissza kell fizetni a SAMTID-program finanszírozását támogató banknak. Ezt az összeget a város nem tudja kifizetni. A közüzem vezetôsége – korábbi elhatározásához híven – szerzôdést kötött hat Szászrégen környéki településsel, és újabb öt községgel tárgyalnak, hogy létrehozzanak egy regionális szolgáltató céget, ami megfelel a SAMTID-program kötelezô követelményeinek.
– Ez azonban még nem elég, egy olyan menedzsmentet kell majd alkalmazni, ami valóban lehetôvé teszi a kölcsön visszaszolgáltatását, de úgy, hogy a lakosságot ne terheljék túl. Sajnos, a közüzem jelenlegi vezetôsége nem tudott bizonyítani, így minél elôbb át kell szervezni a vállalatot – mondta az RMDSZ-tanácsos.
Jövôben helyhatósági választások lesznek. Mit tenne a városért, ha ön lenne a polgármester?
Gorea Simion: – Nagyon fontos, hogy egy város jól gazdálkodjon a pénzzel. Igaz, ez a legnehezebb, hiszen mindig több kell, mint amennyi van. Ezért igen jól meg kell gondolni, hogy mit hova fektetünk be. Én folytatnám azt a munkát, amit a jelenlegi polgármester elkezdett, mert már van látszata. Igaz, hogy egyelôre a központ változott meg, a város pereme kevésbé, ezért ide is juttatnék, bár nem mondhatom azt, hogy Nagy András aránytalanul osztotta el a közpénzt.
Halatiu Elena: – A város fejlôdése az utóbbi években fellendült, ami jó, ezt a lendületet kell kihasználni. Hogy mit tennék? Hát, csatornázni kellene több utcában, mivel vannak olyan negyedek, fôként, ahol házakat építettek, hogy nincs városi lefolyórendszer. Ilyen például a Prolemn cég környéke. Ugyanakkor valamiképpen támogatnám a kis- és közepes vállalatokat is, hiszen a nagy cégek, áruházak ezeknek a létét fenyegetik.
Vultur Florea: – Ha én polgármester lennék? Nem kell az legyek, mert már van egy jó polgármester, aki sokat tett a városért. Elég nekünk, ha rá szavazunk. Én mindennap találkozom vele és elmondom, mit szeretnék a városért. S örömmel látom, hogy több javaslatom, ötletem is megvalósult. Talán a központi parkot korszerûsíteném, mert az a város szíve, jelképe. Helyezzék ismét üzembe a központi parkban levô szökôkutat.
Butnariu Ioana: – Elsôsorban arra kötelezném a fôtéren lakókat, hogy újítsák fel házaik homlokzatát. Ha már felújították az utakat, megjavították a járdákat, úgy, ahogy rendbe tették a fôteret, a romos épületek rontják a városképet. Ezenkívül több parkolóhelyet létesítenék, mert nagyon nehéz megállni a központban, elég zsúfolt a forgalom, annak ellenére, hogy terelôút is van.
Páskú András: – Szászrégeni vagyok ugyan, de már Franciaországban élek. Rég nem jártam itthon, így örömmel tapasztaltam, hogy mennyi minden változott. Persze a franciaországi körülményekhez képest még nagyon sok a tennivaló.
Páskú Gyöngyvér Enikô: – Egy város életében nagyon fontos a közbiztonság, a közvilágítás. Sokat javult a helyzet, de még vannak olyan negyedek, ahova oda kellene figyelni. Nem föltétlenül a hírhedt abafáji telepre gondolok, hanem a városszéli utcákra, amelyek elhanyagoltak, illetve a nemrég épült villanegyedekre, ahol még nem közmûvesítettek.
Büszke lehet az a falu, amely olyan fiatalokat nevelt, akik felelôsnek érzik magukat, s vállalják a cselekvést annak a közösségnek az érdekében, amelyben felnôttek, s amelynek jövôjét a maguk képére szeretnék alakítani. Úgy, hogy közben nem feledkeznek meg arról sem, hogy az elképzelt jövôt a szülôföld múltjának ismeretében lehet biztos alapokra építeni, s a szülôföld szavának megértésébôl fakad annak mélyrôl jövô szeretete is – fogalmazott Bodó Elôd Barna a Pro Pambus Mezôpanitért Ifjúsági Egyesület nevében.
A fiatalok által szervezett vasárnapi faluünnepen a 675 éves település történetét idézték, s a jövôépítés példájaként a megye egyik legszebben felújított vidéki óvodáját is felavatták, majd kiállítás nyílt háborús emlékekbôl s a helybeli egyház kegytárgyaiból. A mûvelôdési házban tartott délutáni ünnepségen Borbély László miniszter vallott paniti gyökereirôl, Kelemen Atilla képviselô a faluhoz való kötôdésérôl, majd a színpadon kicsik és nagyok bizonyították, hogyan lehet mesterfokon ôrizni a hagyományokat.
A Pro Pambus egyesület kezdeményezésére a település marosvásárhelyi bejáratánál többnyelvû faragott üdvözlôtábla, szimbolikus kapu fogadja ezentúl a vendégeket, amelynek avatásával vette kezdetét a falu fennállásának 675. évfordulójára szervezett ünnepség.
A helység nevét Pambus néven 1332-ben írták le elôször a pápai dézsmát szolgáltató falvak sorában, de a régészeti leletek alapján a község területe már az ókortól lakott volt. Temploma csúcsíves stílusban az 1400-as években katolikusnak épült, de a gyülekezet 1634-ben már reformátussá vált – hangzott el az ünnepi istentiszteleten, amelynek keretében Pitó Antal református lelkész idézte fel a templom és a gyülekezet történetét. Színes és viharos múltja során tatár, török, osztrák, orosz pusztította a falu népét, amely nemzedékrôl nemzedékre hagyományozta az örökség megvédésének kötelességét. Van mire emlékezni, van miért hálát adni – hangsúlyozta a lelkész, aki az ôsöktôl kapott örökség – a föld, az anyanyelv és a hit – iránti ragaszkodásra buzdította a hallgatóságot. Továbbá arra is, hogy nemcsak a külsô, a lelkükben hordott belsô ellenségen – aggodalmaskodás, irigység, összeférhetetlenség, pártoskodás… – is úrrá kell legyenek. Beszélt a paniti emberek ragaszkodásáról a szülôföldhöz, családhoz, s arról, hogy a történelem során népes gyereksereg töltötte meg a templomot és az iskolát. Így maradhatott meg Mezôpanit az erdélyi egyházkerület második legnépesebb református gyülekezetének, ahol ma is 2000-2050 között van a lélekszám. A hollandoktól 1999-ben ajándékba kapott orgonán Bodó Örs Botond orvosmenedzser játszott, a szépen éneklô ifjúsági kórust Pitó Orsolya konzervatóriumi hallgató vezényelte.
Hosszú volt az út idáig, de az álmunk beteljesült – mondotta Sikó Enikô óvónô, aki a mûvelôdési házban kapott szót a délutáni ünnepségen. Délelôtt Bartha Mihály polgármester tessékelte be a helybelieket a szépen felújított, kényelmes, meleg, barátságos óvodába, amely a salétromos, vizes, elhanyagolt épületbôl hosszas huzavona után vált az egyik legszebb vidéki óvodává, ahol most minden feltétel adott a 86 óvodás gyerek és öt óvónô számára. A felújítást pályázati és kormánypénzekbôl a megyei tanács támogatásával végezték – mondta a polgármester, aki köszönetet mondott Jakab István paniti eredetû volt államtitkárnak valamint Orbán Leventének, aki a felújítási munkát vezette.
A református egyház értékes kegytárgyait
állították ki az óvoda mellett
felújított teremben. Az ifj. Benkô
József levéltár szakos egyetemi hallgató
II. világháborús gyûjtéseibôl
nyílt kiállításon pedig a sok érdekes
emléktárgy mellett a paniti harcvonalból
elôkerült relikviákat is megtekinthették a
látogatók, s beszámoló hangzott el az 1944-es
mezôségi harcok kezdetérôl. Ezt megelôzôen
az istentisztelet végén fiatalok koszorúzták meg a
II. világháború áldozatainak emléket
állító márványtáblát
Bodó Lajos veterán harcos
társaságában.
Az ünnepség délután a mûvelôdési házban folytatódott, ahol Bodó Sándor nyugalmazott iskolaigazgató és volt polgármester ismertette a falu történetét, amelynek lakói az eredetmonda szerint háromszéki származásúak és vitézségükért kapták a Mezôség kapujában levô területeket, ahol a székely falu rendtartása szerint szervezték meg életüket. Míg 1871-ben 317 házban 1500 lakosa volt Panitnak, a háborúk és a történelmi viszontagságok ellenére 1992-re 780 házban 2383-an éltek – hangzott el a visszatekintésben, amely kitért a falu fellendülésére az 1800-as évek derekától, majd az 1900-as évek kezdetén, amikor gazdakör, közmûvelôdési egyesület, könyvtár, olvasókör és erôs dalárda mûködött Mezôpaniton. Beszélt a helybelieknek a föld iránti szeretetérôl, amit a fiatal nemzedékeknek nem sikerült átadni, s ma a határban szinte csak az idôsek dolgoznak már, majd beszédében Deák Ferenc szavait idézte, miszerint amirôl saját magunk lemondunk, azt soha nem kaphatjuk vissza.
A mezôpaniti iskola fennállását 1692-tôl számítják, amióta a tanítók és iskolamesterek nevét folyamatosan feljegyezték – hangzott el Deák János igazgató iskolatörténeti beszámolójában. A felekezeti iskola 1868-ban épült fel két tanteremmel és tanítói lakással, majd fokozatosan bôvítették. 1927-48 között Kádár Márton kántor, tanító-igazgató és tanfelügyelô vezette a tanintézményt, aki igazi népnevelôként gazdakört és férfidalárdát szervezett. Bodó Sándor igazgató-tanár vezetésével a falu népe, amely mindig támogatta az oktatást, 1965-68 között új kilenc tantermes iskolát épített, amit késôbb fokozatosan bôvítettek, majd polgármestersége alatt vakolták be az épületet s épült fel a tornaterem is. A Kádár Márton nevét 2003-tól viselô iskolában ma 216 gyerek tanul, akiket 12 osztályba sorolva hat tanító és 18 szaktanár oktat. Deák János beszámolt diákjaik eredményeirôl a tanulásban, a különbözô vetélkedôkön és különösen a hagyományôrzés terén, ahol a rendszeres néptánc-, népdal- és játékkörmozgalom valamint a kézmûvestáborok során folyik a faluban létezô értékek, népi mesterségek, a paniti táncrend és a népszokások átmentése és beépítése a soron következô nemzedékek életébe, továbbá a zenészképzés is a Monográfia Alapítvány támogatásával.
Az önszervezôdô paniti közösség életképességét jelzik a faluban mûködô alapítványok, amelyek sorra bemutatkoztak a mûvelôdési ház színpadán. A gazdakör történetérôl, amelynek százéves fennállása alkalmából az alapító Gáspár József emléktábláját is megkoszorúzták, Borbély Márton elnök számolt be, a fiatalok támogatására létrejött Mongráfia iskolaalapítványt Deák János ismertette, a 19 fiatalból álló Pro Pambus Ifjúsági Egyesület céljairól Pálfi Boldizsár elnök beszélt.
Az ünnepségen díszoklevelet adtak át azoknak, akik hozzájárultak a település fejlôdéséhez, s díjazták a fiatalok által meghirdetett fotópályázat nyerteseit. A mûsorban az iskolások Muskátli tánccsoportja remekelt, majd a fiatalok Porka csoportja lépett fel, kórusmûvek, szólóénekek, szavalatok, zongora- és orgonamûvek hangzottak el Deák Júlia, Fábián Katalin, Babos Zsolt tanárok és Fazekas János táncoktató tanítványainak elôadásában. Végül pedig a szervezôk mondtak köszönetet mindazoknak, akik támogatták a rendezvényt. A múlt számbavétele megtörtént, a fiatalokon a sor, hogy megmutassák: hogyan tovább.
Ilyen még nem volt. Fantasztikusak ezek a fonások. Ôsi ösztön, ôsi tudás – jegyezték meg Ferencz Zsolt bôrmûves kiállításának vasárnap déli megnyitóján a honfoglalás korának szellemét életre keltô tárgyak szemlélôi. Szegény ember lábbelijének nevezett bocskor, Nap-jelképes íjtegez, pillangós díszítésû karikás ostor, kirgiz nemezszônyeg mintáját követô tarisznya, veretes tarsoly, pergamenbôl készült bicskatok – csupán néhány a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében megtekinthetô, a kereszténység elôtti magyar hiedelemvilág szimbólumait magukon viselô mûalkotásokból. – A bôr a kezdetektôl végigkísérte ôseinket. Nomád életmódot élô lovas nép lévén, egyik legfontosabb használati tárgyuk a tarsoly volt, melyre fémlemezt is rögzítettek a vándorló magyarok. A régi anyagot a posztmodern korban új életre keltô, hagyományújító bôrmûvész a tarsolylemezek mintáit átviszi magára a tarsolyra – ezekkel a szavakkal mutatta be Ferencz Zsolt munkáit a telt háznyi közönségnek a kiállítást megnyitó Barabás László néprajzkutató. Az etnográfus szerint a gépészmérnöki végzettségû fiatalember igazi értelmiségi kézmûves, aki megfelelô mûveltséggel rendelkezik ahhoz, hogy szakértelemmel rekonstruálja az ipari termelés által felszippantott népmûvészet alkotásait. Enne