|
LIX. évfolyam 256. (16738.) sz. |
2007. november 2., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az államelnök hivatali elôjoga referendumot szervezni, de egy ilyen eljárás megismétlése csupán egy olyan ember szeszélye, aki csak a pénzt akarja költeni, jelentette ki csütörtökön Calin Popescu Tariceanu kormányfô.
"Egy referendum az államelnök hivatali elôjoga, de két, három, négy referendum már csak szeszély, hogy minél több pénzt költsünk az államelnök kénye-kedvére" – mondta Tariceanu.
Traian Basescu államfô szerdán, a B1 TV-n sugárzott mûsorban kijelentette, ha "nem sikerül" a referendum a kétfordulós egyéni szavazókörzetes választás kapcsán, meg fogja ismételni azt.
Megemlítette, azért akart a TVR-n megjelenni, hogy elmagyarázza, mit akar ezzel a referendummal, de Alexandru Sassu, a TVR elnök-vezérigazgatója Valeriu Turcan államelnöki szóvivôn keresztül elutasította kérését, azt hozva fel indokként, hogy várják a kampány adásidejérôl szóló törvény gyakorlatba ültetését.
A polgármesteri hivatalok hitelt vehetnek fel a tömbházak hôszigetelési munkáltaira, ha a lakótársulások nem tudják kifizetni egybôl a szükséges összeget. A polgármesteri hivatalok késôbb visszaszerzik a pénzt a lakások tulajdonosaitól, jelentette ki csütörtökön Borbély László fejlesztési miniszter.
A polgármesteri hivatalok 10-tôl 20 évig terjedô idôszakra vehetik fel a hitelt, és a hivatalok fizetik a kamatot. A parlament meg fogja vitatni az ezzel foglalkozó törvény módosítását, mutatott rá Borbély. Egy másik módosítás szerint a polgármesteri hivatal ki fogja tudni fizetni az épület technikai szakértôi véleményezését, ha siettetni akarja a folyamatot. Borbély szerint jelenleg ezt csak az állami költségvetési alapokból lehet kifizetni.
A nyugdíjemelés 1,1 milliárd lej pluszköltséggel terheli meg az állami költségvetést, de a kormány úgy döntött, az eredetileg 2008. január 1-tôl tervezett 30 százalékos nyugdíjpont-emelésre már novembertôl sort kerít, mivel a társadalombiztosításba a vártnál nagyobbak lettek a befizetések. A szociális nyugdíjak átlagosan 120 lejjel, a mezôgazdaságiak csupán 50 lejjel nônek. Január 1-jétôl újabb emelésre lehet számítani, ekkortól a nyugdíjpont értéke 7,4 százalékkal nô, ami 600 millió lej pluszkiadást jelent az államkasszának.
A legnagyobb nyugdíjemelésre azok számíthatnak, akiknek eddig is 1000 lej körül volt a jövedelmük, a kisnyugdíjasok számára az összeg szerényebb. Központi sajtóhírek szerint a nyugdíj emelése nem befolyásolja a nyugdíjasoknak biztosított fûtéstámogatást, csupán januártól kell megújítaniuk a polgármesteri hivatalokhoz benyújtandó jövedelem nyilatkozatukat.
A Szociáldemokrata Párt követeli a nyugdíjak 100 százalékos emelését, erre vonatkozó petíciót nyújtottak be 700.000 aláírással a minap.
Döbbenten hallgatom szerdán Pokorny László megyei közgyûlési képviselô interpellációját a megyei önkormányzat soros ülésén: a nyárádmagyarósi és alsóidecsi idôsek öregek házának elfogyott a pénze: az idôs emberek éheznek, meleg víz híján heti kétszer fürödnek, orvosi személyzet nincs, pszichológus nincs, mert nincs rá pénz. A szükséges személyzet csupán 60 százaléka dogozik, mivel nem tudják biztosítani a fizetéseket, az alsóidecsi idôsotthon esetében pedig 120 gondozott helyett csupán 90-et tudnak ellátni.
Pokorny László segítséget kért, abban bízva, hogy a megyei önkormányzat nem maradhat közömbös egy ilyen helyzettel szemben, nem teheti meg, hogy azt mondja: nem segít, nem érdekli, nem hatásköre. Hiábavaló remény. Az egyik liberális képviselô szerint márpedig úgy van: nem hatásköre a megyei tanácsnak az ügy megoldása, és nem ért egyet azzal, hogy a megyei önkormányzat "karitatív" tevékenységet folytasson. Mert ha ez így lenne, a megyei önkormányzatot lassan átkeresztelhetnék a Megyei Vöröskereszt névre, vagy akár a Mama Leone nevet is viselhetné. Bár ô személy szerint azt a pénzt, amit a tanácsosi tevékenységéért kap, már 6 éve egy alapítványnak utalja át, nem ért egyet azzal, hogy a megyei tanács nagylelkûsködjön. Ehelyett inkább szervezzen karitatív összejövetelt, mondjuk egy bált, ahol adakozni lehet. A befolyt összeget pedig az öregotthonok kapják meg. Annak tudatában, hogy másfél milliárd régi lejre lenne szükség, kétlem, lesz-e annyi adakozó kedvû vállalkozó, hogy ezt összegyûjtse.
Egyértelmû álláspont, nem kell hozzátenni semmit. Egyébként is, a megyei önkormányzati képviselôk közül az évek során többen is nehezményezték, hogy igen sok pénzt költenek szociális célokra, vagyis öregotthonokra, rehabilitációs központokra, árvaházakra stb. Az ilyen célra költött pénz a költségvetés 40 százalékát teszi ki. Valóban magas arány, de a társadalomnak az árvákkal és öregekkel szemben is vannak kötelezettségei.
A szomorú helyzet azonban az, hogy 2001 után az öregotthonokat a helyi tanácsok hatáskörébe utalták, és köztudott, hogy azok költségvetése még szegényesebb. Így történhet meg, hogy két öregotthon lakóinak az elkövetkezô napokban nem biztos, hogy jut élelem, meleg víz.
A helyzet javulása nemigen várható, a helyi önkormányzatok közül ugyanis sokan a csôd szélén állnak. A megoldást a törvénykezés módosítása jelenthetné, meg kell találni ugyanis a kiskaput, hogy a két intézmény visszakerüljön a megyei önkormányzathoz, hogy megoldódjanak anyagi gondjaik. De miért kell mindig a kiskapukra fanyalodni?
– Beszélgetés Frunda György szenátorral, az RMDSZ EP-listavezetôjével –
– Nehéz helyzetben van az RMDSZ. Egyfelôl nagyon okosan és meggyôzôen kell kampányolnia, hogy megértesse a magyarsággal, miért fontos, hogy november 25-én menjenek el szavazni és szavazzanak az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeire, ne az ellenjelöltre, másfelôl ugyanabban a kampányban arról is meg kell gyôznie a magyar választókat, hogy ne szavazzanak a referendumon, vagy ha mégis megteszik, mondjanak nemet, mert különben saját érdekeik ellen szavaznak.
– Kezdetben úgy volt, hogy november 25-én csak európai parlamenti választások lesznek. És ha csak ez lenne, akkor is nehéz helyzetben lennénk, mert ez az elsô alkalom, amikor ilyen szinten az RMDSZ-szel szemben áll egy független jelölt, aki nem más, mint Tôkés László püspök úr. A stratégiánk az, hogy végigjárjuk Erdélyt, s ahol úgy érezzük, hogy a közömbösség nagyobb, oda többször is visszatérünk. Úgy érzem, a közömbösség a legnagyobb ellenségünk.
– Miért közömbösek az emberek?
– Egyrészt Brüsszel nagyon távol van, s nem értik, mi a lényege az Európai Parlamentnek, mennyiben befolyásolja az életüket, mi lesz a következménye, ha nem vagyunk ott. Ezt meg kell magyarázni nekik. Másodsorban azt kell megmagyarázni, hogy vagy ott lesz az RMDSZ, vagy nem lesz ott senki, mert a független jelöltnek csak elméleti lehetôsége van, hogy összegyûjtse a 285 ezer szavazatot. A törvény kimondja, hogy a pártoknak 5%-ot, azaz 500 ezer szavazatot, a független jelöltnek 2,85%-ot, vagyis 285 ezer szavazatot kell elérnie. 2000-ben és 2004-ben a parlamenti választásokon az RMDSZ 620-690 ezer szavazatot kapott. Ezért gyakorlatilag lehetetlen, hogy mind az RMDSZ, mind a független jelölt bejusson.
Elmondjuk azt is: nem a mi hibánk, hogy nem jött létre a közös lista, az RMDSZ akarta ezt, hétszer tárgyalt az ellenjelölt csapatával, több mint 90%-ban teljesítettük az elvárásaikat. Azt is elmondjuk, hogy amiben nem egyeztünk meg, az a törvények elfogadási határideje volt.
– Például terminusokat kértek az oktatási törvény, a kisebbségi törvény, az autonómiatörvény elfogadására, amit nem lehet megtenni, mert senki, még a Tôkés László csapata sem szabhat határidôket a parlamentnek. Végül ôk is belátták, hogy lehetetlen, s akkor úgy nézett ki, hogy megegyezünk, létrejön a közös lista, amelyen elsô helyen Markó Béla, a másodikon Tôkés László lett volna. Ez szimbolikus lista lett volna, szuggerálta volna az egységet. Hogy nem jött létre, nem a mi hibánk.
Példának mindig a 2000-es marosvásárhelyi polgármester-választást hozom fel, amikor Fodor Imrének 167 szavazat hiányzott az elsô fordulóban, s egy független magyar ember, Iszlai Jenô 700 szavazatot vitt el. Ha nem lett volna ez a független jelölt, akkor ma nem Florea volna a polgármester. Ez olyan példa, amit oktatni kellene az iskolában. Utána hiába keressük a hibásokat, a tény az tény marad. Azt is elmondom mindenhol, amit már sokszor elmondtam, miért kell ott lennünk az európai döntéshozatalban.
– Ezt, mondjuk, megértik. A meggyôzô munka másik része a nehezebb.
– Az egyéni választókörzetes választást régóta szorgalmazzák Romániában. A kormány változatában az egyéni jelöltek mellett lesz egy megyei lista, s ha jól rajzolják meg a szavazókörzeteket, van esélyünk a parlamenti képviselethez. Ellenben a Basescu-féle változat célja a kétpártrendszer bevezetése, amellyel a kis pártokat kizárja. Hasonlít a francia modellhez, így gyôzhetett pl. Sárközy pártja, amely 39%-ot kapott, a visszaosztásban pedig 55%-ra ugrott. Egy ilyen rendszerrel még elméleti esélye sincs az RMDSZ-nek a parlamentbe való bejutásra. Szórványban – s tudni kell, hogy a romániai magyarságnak több mint a fele szórványban él – képviselet nélkül marad. Mi nem a megmérettetéstôl félünk, hanem attól, hogy a magyarságnak nem lesz képviselete a törvényhozásban.
– Azt kell megértetni az emberekkel, hogy a Basescu- féle változat kimondottan magyarellenes, s így akarja elérni, amiért a Nagy-Románia Párt 17 éve harcol. Hogyan tudják errôl meggyôzni ôket?
– Nehéz helyzetben van az RMDSZ, még egyszer a tavaszi hibát nem szabad elkövetni. De ha azt mondjuk, ne menjenek el szavazni, azt fogják mondani, hogy csak magunkra gondolunk. A valóságot kell elmondani. Azt hiszem, az RMDSZ-nek egységes álláspontja kell legyen, de ebben még nem döntöttünk.
– A tegnapi lapok arról cikkeznek, hogy az RMDSZ jelöltjei nyilvánosan hajba kaptak Orbán Viktor miatt, aki azt mondta, hogy bár az RMDSZ ellen kampányol, nem neki, hanem az erdélyi magyarságnak kell majd lelkiismeret-furdalása legyen, ha nem lesz képviselete az Európai Parlamentben.
– Nem kaptunk hajba, csak más-más állásponton vagyunk. Véleményem szerint felháborító, több mint cinikus kijelentés, nyájnak, hülyének nézi az erdélyi magyarságot. A kampányutunk során tapasztaltam, hogy mindenki, még azok is, akik a Fidesszel vagy Orbánnal szimpatizálnak, sértve érzik magukat.
Amit Orbán csinál, erkölcstelen. Ne jöjjön ide, ne kampányoljon az RMDSZ ellen. Elítélem és határozottan fellépek ellene. Én nem akarom, hogy Erdélyben a magyar a magyarral ne beszéljen miatta. A problémáikat oldják meg otthon, ne hozzák ide a magyarországi viszályokat. Hagyják, hogy az erdélyi magyarság maga döntse el, mit akar. Kérdem én, mit tud Tôkés László az Európai Unióról? Ezért itt és most egy nyilvános tévévitára provokálom.
– Milyen tapasztalatokat szerzett az eddigi kampány során?
– A tíznapos kampány során azt tapasztaltam, hogy az emberek aggódnak. Volt olyan helység, ahol több mint százan jöttek el, de olyan is, ahol nem volt több, mint 12 ember. De akik jelen voltak, mindenhol aggódtak. Csóválják a fejüket, s azt mondják, csalódtak Tôkésben. Tisztán látják, annak, hogy Tôkés László megpróbálja kibillenteni az RMDSZ-t, az a célja, hogy jövôre zsarolhassák az RMDSZ-t, hogy helyet kapjanak a parlamentben, és ezzel nem értenek egyet. Sok helyen vállalták, hogy elmennek szavazni, s az RMDSZ-t támogatják.
Mindenkit arra kérek, hogy menjen el és szavazzon az RMDSZ-re, mert nem személyes sikerrôl van szó: vagy kollektíven nyerünk, vagy kollektíven veszítünk.
Igazi forradalmárt egyet ismertem (fiatalabb koromból, olvasmányélményeimbôl), aki valamikor a szocializmust kereste Bolívia dzsungellátta népei között: Che Guevara. Ma már inkább terroristázzák s tagadhatatlanul az is volt, különben nem utáltatja meg magát elvbarátaival s nem ez lesz a végzete.
Akikrôl szólni akarok, ôk is forradalmárok, de nyomába se léphetnek senkinek. Kicsik, azt sem tudják mi fán terem, amit állítanak. De egyet tudnak, jelentéktelenségüket hogyan kell kamatoztatni; eladják magukat. Magyar elégedetlenkedôk, akik állandó forradalomban utaznak. Olyan senkik, akik nem hiányozhatnak sehonnan. Ôk az örökös számon kérôk. Nekik kell az élen lenni, s az a szent, amit ôk mondanak; a balhét, a parádét ôk vezénylik s nem más. Mintha felhatalmazásuk lenne. De vajon van-e egyáltalán. Vagy csak röhögnek markukba, hogy mi mikre gondolunk. De kérdem, ki nem gondolna arra, hogy megbízott provokátorok ôk. Sejthetjük ki a megbízó, mert van. Ha nem hiányozhatnak sehonnan, akkor nincs teketória. Ott vannak, ahol kell, mert kitalálták ôket, ott vannak, ahol a botránykonyha üzemel és kotyvasztják a hitvány elveket. És van kinek; hátországuk, a csôcselék, mindig kapható randalírozásra. Nem ér a nevük s menetelésük egy hajítófát. Ha felgyújtanak néhány kukát, attól még nem dôl össze a világ. Minél gyûlölködôbbek annál gyávábbak. Így szokott lenni. Udvaroncok vagy nem, nem tudhatom, de furcsa módon fontosságuk kikezdhetetlen. Ôket nemigen bántja senki, megússzák. A határozott okokat keresgélhetjük, ezek olyan dolgok, amelynek titka rendszerint homályban marad. Képzelôdni lehet, s lehet, hogy nem állunk messze az igazságtól. A történet persze elég gömbölyû. Nem áldozat ez tôlük. Nekik mostanáig hajuk szála sem görbült. Mit törôdnének holmi veszélyekkel, amikor ilyen nincs. Úgy tûnik, vásárra viszik a bôrüket, de mielôtt odaérnének, eltûnnek a balfenéken. Elvezették, akiket kell, és ahova kell. Nekik ennyi elég. Útközben eléggé felzaklatták ôket. Ez a módi. A siserehad meg készséges. Ha a vezér elindult, sokan mögötte. Mindenki elégedett. Aztán lesz, ami lesz. Ha hinném, hogy igazuk van, többre tartanám ôket. De a politikában (ha valami gyanús) nem szokás engedelmeskedni.
Torockai László, a hatvannégy vármegye tiszteletbeli elnöke, de kötve hiszem, hogy ha odatennék, sikerülne felsorolni azokat. Sok van a rovásán, a délszláv háborúban vitte a puskákat és hozta a valutát, persze, erre már nem érdemes emlékezni. A tavaly szeptemberben zsebre dugott kézzel megjelent a televízió kapujában és követelôzött, hogy beolvassa írását bizonyos követelésekrôl. Érdeklôdtek, hogy miféle írás, és hogy minek az. A válasz csak annyi volt, na, szóval nem, akkor most idehozok százezer embert, hogy megtudhassák, hol lakik a magyarok istene. Így is történt, jöttek a félrevezetett, felbujtott banditák, szétdúlták a televízió alagsorát, autókat gyújtogattak. Torockai egyetlen követ el nem hajított volna. Mint elvetemült ördögfióka tisztes távolból nézegette mûvét, aztán idejekorán lelépett. Neki a saját élete fontosabb volt, mint a másoké. És a gyengekezû bíróság azóta meg sem fenyegette. Pedig rács mögött volna a helye. Ha a felbujtókat nem engednék futni. A napokban a miniszterelnök operaházi beszéde alatt rájött az idegesség. Hogy ôt nem engedik oda. Na, ilyen nincs, megy ô, és nem hagyja magát elkergetni. Összegyûjtötte hátvédeit; nem volt nehéz, mert az élet csordultig tele van olyan fiatalokkal, akikkel a kor ma nemigen törôdik. Velük nem lehet bánni. Csak sodródnak, sokszor nem is tudják hova, merre, csak a balhé a fontos, és hogy ôk is lehetnek valakik. Szólott nekik, gyertek utánam, mert addig megyek, amíg bilincsbe vernek. Kicsit provokálom majd ôket, itt vagyok, vigyetek. És viszik. Egyik ajtón be, a hátsó ajtón meg elengedik, esetleg csak másnap. Mert ott is adnak a törvényre, mondjuk.
Budaházy György a szovjet katonák emlékmûvét egyengeti, faragja, amikor teheti, hátha ledöntheti. Most éppen házi ôrizetben van, de ettôl függetlenül megjelenik akárhol, ha kell. Mitôl félne. Maszkot húz fejére, és beszédeket mond, és sok száz rendôr hallgatja. S amikor lelép a pódiumról, angolosan továbbáll, anélkül, hogy a hivatalosságokat érdekelné. Kicsire nem adnak. Erdô szélén kastélyban lakik, mibôl uram? Igaz, valamibôl élni kell, de így, munka nélkül amatôr forradalmárkodásból…
Szólok Tomcatrôl is, az ôrült bolggerrôl, vele senki nem számol, de ott van közöttük, soha nem hiányzik, mert valamilyen mankó ez neki, saját demokráciájához, amivel a rendôröket rekcumozhatja. Csendes demokrata, nem tartozik senkihez, de mindenkit bosszant, baja az, hogy csak neki lehet igaza; ez a mániája. Jegyez, ír, mindenkinél jobban tud mindent, mint gyakorló anarchista. Figura, neki sem esik baja sohasem. Elôállítják, elengedik, forog a verkli. Hogy küldik ôket, vagy maguktól jönnek, bizony jó lenne tudni.
Hiába lassul a gazdasági növekedés, hiába sokallja a kormány egyes közmunkák, például az észak-erdélyi autópálya várható költségét, az infrastrukturális fejlesztések általános és krónikus késlekedése, lassúsága miatt továbbra sem "akar" érezhetôen növekedni Románia államháztartási hiánya.
Az elsô nyolc hónapot a GDP-hez képest 0,3 százalékos többlettel, az elsô kilenc hónapot 0,19 százalékos többlettel, az elsô tíz hónapot valószínûleg egyensúlyban zárta az államháztartás, de az egész évre várható hiány sem fogja meghaladni a hazai össztermék 1-1,2 százalékát, idézte Varujan Vosganian pénzügyminisztert csütörtökön a Rompres hírügynökség.
A kormány idei hivatalos célja 2,8 százalékos hiány, jövôre – az októberben kormányszinten elfogadott költségvetési terv szerint – a GDP 2,7 százaléka. Az EU-beli elôírás legföljebb 3 százalék.
Az Európai Bizottság a legutóbbi, május eleji hivatalos becslése szerint viszont Románia államháztartási hiánya idén és jövôre a GDP 3,2-3,2 százaléka lehet, a novemberben Brüsszelben becsült 2,6-2,6 százalék helyett. A kormány tavalyra végül 2,5 százalékos GDP- arányos deficitcélt állított be, miután az eredeti cél 0,5 százalékos hiány volt. A célszámot az év során négyszer emelték, de a januárban Brüsszelbe küldött konvergencia-programban végül is csak 2,3 százalékos hiányt jelenthettek tavalyról, az infrastrukturális tervezetek késlekedô megvalósítása miatt. A zûrzavarra jellemzô, hogy az EU-bizottság a maga részérôl viszont csak 1,9 százalékosra tartja Románia tavalyi hiányát.
Az Európai Unióba 2004-ben bebocsátást nyert tíz ország közül kilenc idén december 21- én csatlakozik a belsô határellenôrzéstôl mentes schengeni övezethez is – döntöttek Brüsszelben a tagállamok EU- nagykövetei.
A kelet-közép-európai új tagállamokról – köztük Magyarországról – és Máltáról van szó. (A 2004-ben EU-taggá vált tizedik tagállam Ciprus volt.)
Mint a nagykövetek megállapították, a kilenc ország teljesítette mindazokat a feltételeket, amelyek a schengeni zónához való csatlakozáshoz szükségesek.
A döntés csak a belügyminiszterek november 8-i találkozóján történô jóváhagyás, majd az Európai Parlament december elején várható hozzájárulása után válik teljesen hivatalossá, de gyakorlatilag semmilyen kérdôjel nincs az ügyben.
A leendô új Schengen-tagok szeptember elsején rákapcsolódtak arra a rendészeti adatbázisra, amelynek segítségével már "Schengenföld" külsô határain ki lehet szûrni a belépésre jogosulatlan személyeket, illetve jármûveket. Az elmúlt év során az EU szakértôi ellenôrizték azt is, hogy kellô színvonalú határrendészeti tevékenység folyik-e a csatlakozni szándékozó országok külsô határa mentén.
A belsô határátlépés ellenôrzését megszüntetô schengeni övezethez jelenleg az unió 13 régi tagállama, valamint Norvégia és Izland tartozik. Nagy-Britannia és Írország nem részese a schengeni rendszernek.
December 21-én a szárazföldi és a tengeri határátlépés tekintetében válnak az új belépôk a schengeni övezet tagjává. Az ellenôrzésmentes rendszert jövô év március 30-án terjesztik ki a légi úton történô belépésre.
Cáfolta az Egyesült Államok, hogy siettetné rakétapajzsa egyes elemeinek Közép-Európába telepítését, amint azt Oroszország Washington szemére vetette.
Geoff Morrell, az amerikai védelmi minisztérium szóvivôje Washingtonban elmondta: az amerikai kormány reméli, hogy mielôbb megállapodásra juthat Csehországgal és Lengyelországgal az amerikai rakétavédelmi rakétarendszer egyes elemeinek e két országba telepítésérôl, de nem akarja siettetni a folyamatot.
Elôzôleg Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivô úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok újabb lépéseket tesz e tárgyalások felgyorsítása érdekében.
Washington már egy éve tárgyal Prágával és Varsóval arról, hogy Csehországba radarállomást, Lengyelországba pedig elfogó rakétákat telepítene, de a megbeszélések zsákutcába jutottak. Oroszország fenyegetésnek tekinti és ellenzi a rakétapajzs közép-európai kiterjesztését.
A lengyelországi elôre hozott választásokon gyôztes jobbközép liberális Polgári Platform (PO) vezetôje, a párt kormányfôjelöltje szerint csaknem teljesen készen van már a koalíciós szerzôdés pártja és a Lengyel Parasztpárt (PSL) között.
Amikor újságírók megkérdezték Donald Tuskot, mennyire tartja valószínûnek a koalíció megalakulását a legutóbbi tárgyalási forduló után, Tusk kijelentette, hogy 90 százalékban kész a koalíciós szerzôdés. Közölte: a centrista parasztpárt három tárcát kap a kormányban az eddigi egyezség szerint, köztük a gazdaságit.
Zbigniew Chlebowski, a Polgári Platform fô gazdasági szakértôje azt mondta újságíróknak: nagyon valószínû, hogy Jacek Rostowski professzor lesz az új kormány pénzügyminisztere. Rostowskit az euró gyors bevezetésének híveként ismerik Lengyelországban. A gazdasági reformokat és jobb európai uniós kapcsolatokat hirdetô PO szerezte a legtöbb szavazatot és a legtöbb parlamenti helyet az október 21-i választásokon. Jaroslaw Kaczynski hivatalban lévô kormányfô, akinek nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártja a második helyen végzett a választási versenyben, várhatólag november 5-én mond le. Lech Kaczynski államfônek két hete lesz azután arra, hogy megbízást adjon az új kormány megalakítására.
Törökország lezárta csütörtökön légterét az iraki Kurdisztánba irányuló polgári repülôgépek elôtt – jelentette az NTV hírtelevízió. Egy nevének elhallgatását kérô polgári repülési illetékes tagadta az értesülést.
Az intézkedést, amennyiben valósnak bizonyul, megtorlásként hozták az iraki kurdok ellen, akiket azzal vádolnak, hogy menedéket nyújtanak a törökországi kurd lázadóknak. Ez egyben az ellenük irányuló gazdasági szankciók része, amelyrôl az ankarai kormány szerdán határozott – közölte a török hírcsatorna meg nem nevezett hivatalos forrásokra hivatkozva.
Az NTV jelentésébôl nem derült ki, hogy a tilalom vonatkozik-e azokra az amerikai harci gépekre, amelyek a NATO- tagállam Törökország területérôl indulnak Irakba.
Ankarát feldühítette, hogy az észak-iraki kurd autonóm kormányzat nem lép fel erélyesen a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) harcosai ellen, akik rendszeresen összecsapnak a török hadsereg egységeivel a török-iraki határ közelében.
Közben az Észak-Irakba menekült kurd lázadók egyik magas rangú vezetôje felszólította a török kormányt: álljon elô egy béketervvel, amelynek nyomán a kurdok véget vethetnek a török állam elleni harcuknak. Abdurrahman Cadirci, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szóvivôje, egyben a külkapcsolatokért felelôs vezetôje a francia hírügynökségnek nyilatkozva ismét követelte: Törökország ismerje el a kurdok nemzeti, kulturális, nyelvi, politikai és szabad véleménynyilvánítási jogait, továbbá bocsássák szabadon vezetôjüket, az 1999 óta bebörtönzött Abdullah Öcalant. "Így lépésrôl lépésre haladhatunk elôre, és találhatunk megoldást minden problémánkra, és nem kell a katonai erôhöz folyamodnunk, ami soha nem volt sikeres" – tette hozzá Cadirci.
Posztumusz elektronikus üzenetek továbbítását vállalja a világ minden tájára egy franciaországi internetes oldal.
A Libération címû párizsi napilap beszámolója szerint a titkokkal vagy revelációkkal teli, csak a feladó halála után felbontható végrendelkezô és bocsánatkérô levelek korszaka véget ért, és az elôre rögzített videóüzenetek mellett az elôre megírt e-mailek világa köszönt be. Ezek továbbítására vállalkozik ugyanis – nem is kevés sikerrel – a Messavista nevû internetes oldal, amely a címzetteket e-mailben vagy SMS-ben értesíti arról, hogy honlapjukon hagyott számukra üzenetet a szeretett elhunyt rokon vagy ismerôs. Azután már mindenki szabadon döntheti el, hogy a megadott jelszóval és kóddal kinyitja-e a túlvilági e-mailt.
"Mindannyiunk sorsa az elmúlás, néha hirtelen! Gondolt-e már arra, hogy mindent elmondott-e azoknak, akik a legtöbbet jelentik önnek az életben?" – hirdeti magát az üzenetek továbbítására szakosodott egyszerre furcsa, komikus és cinikus vállalkozás, amelyet tavaly július óta mûködtet a 36 éves Bruno Teppe, eredeti foglalkozására nézve bárpultos.
Állítása szerint eddig kétszáz elôfizetôje van az oldalnak, akik évi 14 eurót fizetnek azért, hogy üzeneteiket haláluk esetén megkapják az elôre megjelölt személyek.
Az elôfizetôk különbözô csomagokból válogathatnak. Várható és remélt élettartamuk szerint elôfizethetnek egy, öt, tíz vagy húsz évre és tízesével helyezhetnek letétbe üzeneteket. Ezenkívül üzenettípusok közül is válogathatnak: a halálhír bejelentésétôl az utolsó (utáni) akaraton át a kamaszkori szerelemnek küldött utolsó vallomásig.
Az üzenetek megírása és a címzettek megjelölése után az elôfizetést hitelkártyával kell rendezni, majd a cég egy úgynevezett "procedúra elindítási nyomtatványt" küld a megrendelônek, aki azt kitölti és egy családtagnál, barátnál vagy az ügyvédjénél elhelyezi, aki a megrendelô halála esetén a nyomtatványt visszaküldi az országában található Messavistának. A cég ugyanis az elôfizetések biztosításához országonként kíván leányvállalatot nyitni. Így ha az egyik esetleg tönkremegy, egy másik ország veszi át annak elôfizetôit, akik természetesen bármikor átírhatják üzeneteiket és módosíthatják a címzettek listáját.
Kollégium, oktatás, két fûzfa. Nagyenyed. Amikor a tanárok nem csak tanárok, de igen széles mûveltséggel rendelkezô, a mûvészetek terén is alkotó pedagógusok voltak. És egy újabb irodalmi est a Helikon – Kemény János Alapítvány szervezésében, annak hagyományos gyülekezôhelyén, a Jókai utcai Vártemplom Diakóniai Otthona Bocskai Termében. Irodalmi délután az igen jelentôs, manapság azonban kevésbé olvasott költô emlékére – százhúsz éve született és negyven éve hunyt el Áprily Lajos. A kettôs évfordulón a költô szeretett városában, Nagyenyeden tanító Király László emlékezett meg úgy róla, mint az egykori Nagyenyedrôl, az erdélyi oktatás egyik fellegváráról és magáról a korról egyaránt.
– "Pillanatnyilag mûve az olvasottság tekintetében polcon felejtettnek is tûnik, a róla való diskurzus félrevonultnak és mellékesnek" – idézte az elôadó Lászlóffy Aladár tanulmányának szavait, majd megjegyezte: az elôadás célja ennek megváltoztatása is. Ki volt Áprily Lajos, melyek életének fôbb állomásai? Vita Zsigmond kimutatja, hogy könyvkötôk és más értelmiségiek is szerepeltek a család tagjai között. Apja még Jékely Ludvig néven szerepel. Édesanyjától német szót, német tündérmeséket hallott, és a gyerekkorabeli Parajdra kerülése után sem szakadt meg Brassóval a kapcsolata. Ennek köszönhetô, hogy a világot, az eseményeket képes volt mindig két oldalról megítélni. Apja táplálta kalandvágyát, anyja féltette, kényeztette. Brassó és Parajd után Kolozsvár és a református kollégiumbeli diákélet következett, majd magyar-német szak az egyetemen. Álmai városa, Párizs után Nagyenyeden kezdi tanári pályafutását. És ott válik költôvé. Tanárkodása alatt bevezeti a kollégium tantervébe a természetjárást, holott zárkózott, magányos lélek volt, eleinte csak a fióknak írt. Nem merte bevallani hogy költô egy olyan világban, amelyben Adyt sem tekintették annak. Berobbanása is önkéntelen volt, álnév alatt történt. De kiderült az igazság, és megjelenésétôl kezdve mint jelentôs költôt tartották továbbá számon. Magyarországi kitelepedése után, nyugdíjas korában Visegrád mellé települ. A helyet ma úgy hívják: Áprily- völgy – hallottuk a méltatótól, aki élettörténeti elôadását verselemzések köré fûzte, a szóban forgó mûveket Kilyén Ilka színmûvésznô szavalata szólaltatta meg. Életmû és sors, Vásárhellyel való kapcsolat, népszerûség, költészete Trianon után, megváltozott líra, tájleíró versek. Hagyomány és múltidézés. Amely az eseményen kiállított, hangulatukban igencsak áprilys fotókra – Lôrincz Zoltán, nagyenyedi református lelkipásztor Ötvös József tárlatvezetésével bemutatott képeire – is érvényes. Ahogyan az emlékezô Király László mondta: Áprily költészetében a mulandóság, a halál, a béke, a harmónia utáni vágy mindvégig jelen van. Az ember dallamát ôrizte meg nekünk.
Idén november 21-én lenne 80 éves az erdélyi származású magyar író, irodalomtörténész, mûfordító, kritikus, ’56-os elítélt, fôiskolai tanár.
Marosvécsen született, a kolozsvári Bolyai Egyetemen tanult és tanított. Tanulmányaiban a romániai magyar irodalom keletkezését, különösképpen a marosvécsi Helikon indulását vizsgálta. Kós-, Ady-, Benedek Elek- és Petôfi-kutató volt. Tizenhét éven át a kolozsvári Dacia Könyvkiadó magyar osztályának szerkesztôjeként dolgozott. Több mint 300 magyar nyelvû kiadvány gondozójaként jegyzik. Önálló mûvei: Kós Károly, a szépíró címû kismonográfiája 1973-ban jelent meg, Ki csatát nyer, koronát nyer! címû regényét 1976-ban adták ki. Mûfordítás-kötetei hiányt pótoltak. Legjelentôsebb a román krónikaírók munkái közül válogató mûfordítás-kötete és a szépprózai mûfordítások (novellák, regények). 1988- tól haláláig a Kecskeméti Tanítóképzô Fôiskolán tanított gyermekirodalmat.
Kollégái, tanítványai, barátai, tisztelôi, ismerôsei 2007. november 4-én de. 10.00 órakor sírjánál, a marosvécsi temetôben róják le kegyeletüket, ahol hamvai örök nyugalomra leltek. A koszorúzással egybekötött megemlékezésre rossz idô esetén a marosvécsi református templomban kerül sor. Az eseményre mindenkit szeretettel várnak a szervezôk.
Dr. Nagy Lajos 1933-ban született, Marosvásárhelyen érettségizett, orvosnak készült, amikor 1959-ben (két héttel az év végi vizsgák elôtt) "ellenséges magatartás" miatt kirúgták az ország összes egyetemérôl. Csak 1961-ben szerezhette meg orvosi diplomáját, addig a vargyasi szénbánya egészségügyi technikusaként kereste kenyerét. A Sepsiszentgyörgy melletti Réty vált aztán második szülôföldjévé, ott találta meg hivatását. Az összeomlott Antos-kúriát kijavíttatta, berendezte rendelônek és orvosi szolgálati lakásnak. Nem ingázó, hanem "huszonnégyórázó" orvosként dolgozott egész életében. Megírta Réty falutörténetét, most pedig unokaöccse, az adatokat szorgosan összegyûjtô Nemes Gyula segítségével közreadja Nagyernye könyvét is. "A szülôfalunk iránt érzett szeretetünk, kitartó érdeklôdésünk, az ügy iránti lelkesedésünk késztetett az évekig tartó gyûjtômunkára, majd e gyûjtés feldolgozására. Nem sémákban gondolkozva, hanem egyéni utat választva próbáltuk megközelíteni a szakemberek, történészek munkáját azáltal, hogy igyekeztünk behelyezni az eseményeket a megfelelô történelmi idôbe, és a részadatokat úgy bemutatni, hogy az ne csak történelmi adathalmaz legyen, hanem lehetôleg álljon össze belôle a közel ezeréves székely falu története – írják a szerzôk. És valóban, ez a könyv – miközben megfelel a szakmai elvárásoknak – egyben rendkívül olvasmányos, és gazdag a képanyaga. "A képekre azért volt szükség, mert szándékosan olyan könyvet akartunk írni, amelyik átmenet a falutörténet és a képes album között."
A hatalmas munka nem jöhetett volna létre a közösség, az értelmiségiek szellemi hozzájárulása, valamint az önkormányzat igénye és anyagi támogatása nélkül. Akár társadalmi megrendelésnek is mondhatjuk, hiszen a 240 oldalas kötet megszerkesztése-kinyomtatása mintegy 150 millió régi lejbe került. Jánosi Ferenc polgármester mûve is, aki "ráérzett e könyv fontosságára és bizalmat elôlegezett nekünk. Enélkül biztosan hozzá sem kezdtünk volna az íráshoz! Ezenkívül azok mûve is, akik valamilyen formában segítettek minket, adatok szolgáltatásával vagy fényképek kölcsönzésével, vagy valamilyen más formában." * Dr. Nagy Lajos – Nemes Gyula: Nagyernye. * A kötetet szombaton 16 órakor mutatják be az ernyei mûvelôdési házban.
– Ezt a könyvet kihívásnak szántam mindazon szôkefalviaknak, akik szeretik falujukat. Az 1990-es évek elejétôl gyûjtöttem az anyagot. Egy alap, amire építeni lehet és kell. Távol sem monográfia vagy falutörténet. Csak ízelítô Szôkefalva életébôl és köszönetadás is a falu népének azért a tizenkét évért, amelyet családommal igaz szeretetben és békességben ott tölthettünk – indítja az önállóságát visszanyert Kis- Küküllô menti település elsô falunapján bemutatott könyvecskét szerzôje, Nagy László unitárius lelkész, a Marosi Egyházkör esperese. – A bôvített könyv is, remélem, elkészül, mert szép néprajzi anyag vár kiadásra, amit ott gyûjtöttem. (...) Valakinek fel kell vállalnia a falu kultúr- és mûvelôdéstörténetének megírását, az 1990 óta történt változásokat s talán azt is, amikor Lôrincz Ferenccel és Cerghizan Vasiléval az élen a telefont bevezettettük a faluba. Tudom, ma már ez nem teljesítmény, de akkor az volt.
A Dicsôszentmártonnal csaknem összenôtt falu 1314-ben jelenik meg a fellelt okiratokban, Terra Zeuke névvel. 2002-es adat szerint lakói magyarok (738), románok (445), cigányok (119) és szászok (2). Római katolikusok (182), reformátusok (521), unitáriusok (89), ortodoxok (461) és más hovatartozásúak (50).
Gazdag kulturális hagyománnyal rendelkezik. Nagy László ebben a kiadványban az egyházak és iskolák történetét tekinti át röviden, és külön fejezetet szentel az 1848–49-es szabadságharc helyi emlékeinek, végül Híres szôkefalviak cím alatt emlékezik meg az ott született Újfalvi Krisztina (1761–1818) költônôrôl, akinek porai Mezôcsáváson nyugosznak; az 1780 körül született Sükei (Sütô) Imre lelkészrôl, aki 1815-ben megalapította a bukaresti református egyházközséget, és papja volt haláláig, 1848 januárjáig; és Szôkefalvi-Nagy Béláról (1913–1998), a matematikatudomány doktoráról, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjáról, aki Kolozsvárott született ugyan, de vallotta, hogy a család Szôkefalváról származik.
Idézzük a kötetbôl Újfalvi Krisztina Komor idôk címû versét: "Komor idôk, vasszín napok! / A rosszra csak újat adtok, / Gondolataim hevernek, / Ízetlenségim levernek. / Borongó felhô felettem, / Homály árnyék körülöttem, / Festik a sors titkolt színét, / Az elsônek megtört szívét. / Víg mozdulás, hideg érzés, / Nevetô seb, vidám vérzés, / Sóhajtó megelégedés, / Mosolygó bú, szép szenvedés: / Létünket ti kíséritek, / S jutalmát is kiméritek." * Nagy László: Szôkefalva múltjából – Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007
1977 húsvétja elôtt két héttel kezdték el zaklatni. Keresték az iskolában, beidézték a Szekuritátéra. Vallatták. Nem kevesebbet követeltek tôle, mint hogy ismerje be, kapcsolatban állt a külföldi reakciós erôkkel, hazaáruló. Távollétében a lakásán házkutatást tartottak. A leadót keresték, amellyel a kapcsolatot tartja a nyugati reakciósokkal. Természetesen nem találtak semmit. Megtalálták viszont a magyar irodalomtörténet kéziratának tizennégy kötetét, elkobozták, azóta sem került elô. (...) A padláson találták meg felakasztva, húsvét harmadnapján, 1977. április 12- én. (Ambrus Attila) * Édeseim, Éva, gyermekeim! Méltatlanul megaláztak, bántalmaztak, megfenyegettek, a fenyegetésben benne volt, hogy tönkreteszik a családomat, hát azt nem akarom, hogy miattam szenvedjetek, még akkor sem, ha teljesen ártatlan vagyok. Elhatároztam hát, hogy véget vetek életemnek. Senkitôl és semmitôl nem félek, csak titeket akarlak megkímélni a hajszától. Könnyes szemmel, de szilárd lélekkel megyek utolsó utamra. Isten veletek, Évám, ne felejts el, gyermekeim, legyetek becsületes emberek. Vigyetek haza szülôfalumba. Brassó, 1977. IV.11. Jenô, apátok. (Szikszay Jenô utolsó levele)
Gárdonyi Géza történelmi regényeit bemutató kiállítás nyílt kedden az egri várban az Egri Csillagok, mint regényötlet megszületésének 110., illetve az író születésének 85. évfordulója alkalmából.
"Hold és csillagok", "Gergô deák" – kis híján múlott, hogy nem ezeken a címeken ismertük meg a magyar irodalom egyik legnagyobb hatású történelmi regényét – tudhatják meg a tárlaton kiállított anyagból a látogatók.
A Dobó Bástya konferenciatermében elhelyezett tárlókban a többi között láthatóak a három történelmi regény, az Egri csillagok mellett a Láthatatlan ember és Az isten rabjai eredeti kéziratai, nyomdai kivonatai és elsô kiadásai.
Ugyanakkor az író használati tárgyai, íróasztala, karosszéke és szeretett fotelja is megtekinthetô a november végéig nyitva tartó kiállításon.
A regény megszületésének körülményeirôl Gárdonyi Géza fiának, Gárdonyi Józsefnek az emlékirataiból tudhatunk.
Eszerint az irodalmárt folyamatosan faggatták gyermekei a vár történetérôl és a híres Bornemissza Gergely deákról. Egyszer aztán egy októberi napon, egy a vár falai között tett séta alkalmával az író megelégelte a tudakozódást és elhatározta, hogy utánanéz a 400 évvel azelôtt történteknek.
Ha pedig már utánanéz, meg is írja Gergô deák és az egri hôsök történetét – ígérte meg gyermekeinek Gárdonyi Géza. Vagyis 1897 ôszén így fogant meg a regényírás ötlete.
Az egri iskolások immár két hete készülnek az évfordulóra azzal, hogy láncfelolvasást tartanak az Egri csillagokból a várban.
Az utolsó három oldal ezúttal annak a Tahi Tóth Lászlónak jutott, aki Várkonyi Zoltán 1968-ban készült híres filmjében a krónikás- deák szerepét játszotta el.
Ötödik születésnapját ünnepli a magyar közszolgálati televízió hírháttér mûsora, az Este. Elsô adását 2002 novemberében láthatták a nézôk. Jelenleg naponta mintegy félmillióan kíváncsiak rá. A román idô szerint 23 órától sugárzott élô, a hírek hátterét boncolgató mûsort adásonként átlagosan több mint 500 ezren nézik végig. Egy-egy percre három és fél millió nézô kukkant bele naponta. A mûsor sikerét a szakma is elismeri. Egyik mûsorvezetôje, Krizsó Szilvia (képünkön) 2004-ben Pulitzer- emlékdíjat kapott, idén pedig Prima Primissima-díjas lett, riportere, Schwajda Gergô a monte-carlói televíziós fesztivál ezüstérmét kapta, míg Baló György (ma az MTV-n A szólás szabadsága házigazdája) tavasszal a Camera Hungária- díjat vehette át.
Krizsó Szilvia közéleti szereplése mintaadó. Szakmai felkészültsége vitathatatlan, színvonalasan vezeti az Este mûsorát. Nemrégiben gyermeket szült, de mintaszerûen oldotta meg magán- és munkahelyi feladatait, a többi között ezért ítélték neki a 2006. év legjobb nôi közszereplôje-díjat is.
A Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlesztési Minisztérium nemrég meghirdette a pályázati kiírást környezetvédelmi tervek finanszírozására. Az érdekeltek elsôsorban környezetvédelmi területek menedzselésére, karbantartására pályázhatnak.
Megyénkben a Natura 2000 program keretében öt európai érdekeltségû környezetvédelmi terület van, ezenkívül 8 területen az egyre ritkább hazai állatfajokat és madárfajokat védik. Az említettek közül a két legnagyobb a 87.000 hektáron védetté nyilvánított Nagy- Küküllô mente Segesvár–Szászkézd és a környékéhez tartozó településekkel, illetve a Maros Déda és Maroshévíz közötti szakasza. A javaslatok között szerepel a Kelemen- és a Görgényi-havasok szubalpesi vidéke mintegy 136.000 hektárral. Ezek tervszerû karbantartását, menedzselését támogatja a szakminisztérium, ami az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítését, az intézményesítést és az ismeretterjesztô közkapcsolati tevékenységet is magába foglalja. A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség jelenleg a Kelemen- és Görgényi-havasok szubalpesi övezetének védelmét célzó terven dolgozik, amelyet a helyhatóságokkal és nemkormányzati szervezetekkel közösen szeretnének megvalósítani.
Természetesen bármilyen más szervezet, helyhatóság, civil szervezet is pályázhat. Az ûrlapokat és a pályázati feltételeket a szakminisztérium http://www.mmediu.ro/integrare honlapcímérôl tölthetik le. Amennyiben az igénylô olyan terület védelmére szeretne pénzt kérni, ami túlmegy a megyehatáron, akkor a regionális környezetvédelmi ügynökséghez kell benyújtani a kérvényt. A Marossal határos megyék a szebeni hivatalhoz tartoznak (Organismul Intermediar POS Mediu Sibiu, Cristian utca 21 szám, irányítószám: 550073, telefon/fax: 0269-211- 512, e-mail: office.oi@arpmsibiu.ro).
A megyei környezetvédelmi ügynökség információi szerint 2007 és 2013 között az Európai Unió Romániát 215 millió euróval támogatja, amibôl 172 milliót a környezetvédelmi tervek finanszírozására lehet majd fordítani. Potenciális célintézményei lehetnek olyan múzeumok, helyhatóságok, nemkormányzati szervezetek, egyetemek, kutatóintézetek, amelyek környezet- vagy természetvédelmi területet gondoznak – tájékoztatott Boca Gabriela mérnök, a megyei környezetvédelmi ügynökség felügyelôje.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épületén végzett felújítások, a minifocipálya kialakítása és a sportterem korszerûsítése után az intézmény elôtti park is hamarosan új köntösbe öltözve várja a hallgatókat és az arra járókat. Kavicsos sétányokat alakítottak ki, világítótesteket szereltek, korszerû padokat helyeztek el – tájékoztatott Florin Buicu gazdasági igazgató. A park felújításával egy idôben az egyetem belsô udvarán a zöldövezetet is rendbe tették. A munkálatokra, amelyek várhatóan november közepére fejezôdnek be, közel százezer eurót költöttek.
Az Országos Magyar Diákszövetség pályázatot hirdet az oktatas.ro hírportál felújítására:
A pályázat célja az oktatási portál teljes (arculat, programozás) átalakítása és kibôvítése.
Célunk egy fiatalos, komoly, a diákok számára könnyen kezelhetô és átlátható szakoldal létrehozása.
Pályázhat minden Romániában tanuló egyetemista, akinek érvényes szerzôdése van arról, hogy jogviszonyt folytat bármely hazai egyetemmel.
Jelentkezni lehet az officeomdsz@yahoo.com e-mail címen, 2007. november 5-ig. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a személyes adatokat, elérhetôséget valamint két referenciamunkát. Az elnyerhetô összeg 300 euró.
– Photoshop / Corel Draw / bármely más grafikai program magas szintû ismerete
Kérdéseket a megadott e-mail címen várunk. Személyes találkozásra a jelentkezési határidô lejártával kerül sor.
Szerdai számunkban tévesen jelent meg Kabós Éva elhunytának éve. A helyes dátum: 2001. szeptember 23.
A tudósítás szerzôje
Mivel az utóbbi években a szalmásgabona- és a kukoricatermesztés nem a legjövedelmezôbb ága a mezôgazdaságnak, a mezôpaniti Sikó Benedek újítani próbált. Olyan vetésforgót keresett, amit eredményesen be lehetne iktatni. E mezôségi vidéken nem szokványos termelésbe kezdett, hét évvel ezelôtt csak kis, három éve azonban nagyobb felületen héj nélküli olajtökmagot termeszt. A gyógyszeripar és sütôipar számára rendkívül értékes tökfajtát Szentesrôl szerezte be és a fajta optimális mûvelésére törekszik. Sajnos, az idei idôjárás miatt elég gyenge volt a termés, körülbelül 500 kilogrammnyi magot sikerült betakarítani. Ami e mennyiségen felül termett, nem érett be.
A paniti ház emeletén óriási szitás kereteken éppen most szárítják a különleges ízû, fekete hártyával bevont magvakat. Amint kiszáradnak, jöhetnek a vevôk.
Kérdésünkre, hogy megéri-e olajtökmaggal foglalkozni, Sikó Benedek elmondta: lát benne fantáziát, azonban ahhoz, hogy nagyban termeljen, gépeket kell vásárolnia, de fôként meg kell találnia azt a felvásárlót, akinek elôre leszerzôdhet nagyobb mennyiséget.
Az Iskola Alapítvány október utolsó hetében 51 395 gyereknek postán, 5017 jogosultnak pedig bankkártyára történô utalással folyósította a Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást. Ezáltal a 2006–2007-es tanévi Nevelési- oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz- támogatások utalásának sora lezárul, legkésôbb december elején minden támogatásra jogosult gyerek átveheti a megítélt összeget.
Az alapítvány a Hallgatói támogatásra jogosult diákoknak november folyamán utalja át az ösztöndíjat.
Kedd délután a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal nagytermében nyilvános vitát szerveztek a jövô évre tervezett fakivágásokról, metszésekrôl. A beszélgetésen jelen voltak a nemkormányzati szervezetek és lakótársulások vezetôi. A hivatalt Bakos Levente alpolgármester, Anca Teban osztályvezetô és munkatársai, a helyi tanács szakbizottságát pedig Sita Ioan tanácsos képviselte.
Az a tény, hogy a polgármesteri hivatal keretében megalakult egy olyan osztály, amely a fakivágásokért felel, ezt pedig egy olyan bizottság felügyeli, amelyben helyet kaptak tanácsosok és a nemkormányzati szervezetek képviselôi, azt tükrözi, hogy végre szakmai módon, demokratikusan próbálják megoldani a kérdést, amely évente nagy vitát vált ki. Jövôre mintegy 400 fát szeretne kivágatni a polgármesteri hivatal. A listát elsôsorban a lakosok kérésére a szakfelügyelôk állították össze. Errôl vitatkoztak tegnap a hivatalban összegyûlt érdekeltek.
Anca Teban elmondta, jövôre összesen 453 fát, 1628 díszcserjét ültetnek. Ezenkívül 19 parkban és zöldövezetben 32 fát, 1614 díszcserjét és 2800 tô saját termesztésû, illetve vásárolt rózsát helyeznek majd ki. Az utcák, járdák javítása után sok üres hely maradt, ahova fát lehet ültetni, ezeket szeretnék pótolni. Sajnos, garázdák nagyon sok csemetét kitörtek. Tavaly a lakótársulások igénye, kérése mellett az áramszolgáltató vállalattal közösen metszettek fákat ott, ahol az ágak érintették a vezetékeket. 140 fát "kozmetikáztak" emiatt. A városban 23 fát károsított a vihar, ezek közül 20-at kivágtak. Az osztályvezetô szerint az idén körültekintôbbek voltak a vágást illetôen. Voltak olyan kérések, amelyeknek nem tettek eleget, egyrészt, mert nem fizették ki a lakótársulások a fadöntési díjat, másrészt nem volt meg a tömbházlakók több mint felének a beleegyezése. A terv szerint a következô negyedekben dolgoznak majd, sorban: Kornisa, Mihai Viteazul utca, Tudor negyed, Kövesdomb, Meggyesfalva, Unirii negyed, Szabadság utca, fôtér.
Sita Ioan tanácsos kifejtette: Marosvásárhelynek igen kevés a zöldövezete, ezért a tanács azt szeretné, hogy szakemberek döntsenek arról, milyen fát lehet kivágni és tényleg csak a szükségest döntsék ki. Szeretnék növelni a parkokat, zöldövezeteket, de sajnos erre Marosvásárhelyen nincs lehetôség, így abban járnak, hogy a nagyvárosi övezet keretében, egyeztetve a szomszédos települések polgármestereivel, a jelenleg üresen álló telkeket alakítsák át parkokká. Calin Cengher, a környezetvédelmi ügynökség képviselôje elmondta: jövôtôl törvény kötelezi majd a várost, hogy 2013-ig lakosonként 26 négyzetméter zöldövezetet hozzon létre.
Szakács László, a Rhododendron környezetvédelmi szervezet képviselôje arra kérte a polgármesteri hivatalt, hogy minden kivágásra szánt fáról készítsenek fényképet és ezt mutassák be a bizottság minden tagjának, hogy közösen döntsék el: valóban ki kell-e dönteni a fát. Megerôsítette: fát csak a környezetvédelmi hivatal engedélyével lehet kivágni. A lakótársulások képviselôinek felszólalásából kiderült: szükség lenne arra, hogy a polgármesteri hivatal behatárolja a közterületet és a tömbházakhoz tartozó – a lakótársulások által gondozandó – területeket. Ez utóbbiakat pedig szerzôdéssel adják át a társulásoknak. Kiderült, sok esetben a kivágási jegyzék nem egyezik a valósággal. Elhangzott többek között, hogy a közmûvek több esetben tönkretették a zöldövezetet, s ennek helyreállítását a lakótársulásokra bízták, ami igen költséges. A parkosítással kapcsolatban az Örökmozgó Természetjáró Egyesület képviselôje megjegyezte: át kellene minôsíteni a somostetôi erdôt parkerdôvé, így ezt városi parknak lehetne berendezni, s erre pályázni is lehet, akár a környezetvédelmi minisztériumhoz. Bakos Levente ezzel kapcsolatban elmondta, szakcég készít dokumentációt, melynek alapján január harmadikáig pályáznak majd a minisztériumhoz. Calin Tocaciu a Valea Soarelui környezetvédelmi szervezet részérôl elmondta, az utóbbi évben 46 olyan helyi tanácsi határozat született, amellyel zöldövezeteket adtak bérbe különbözô cégeknek, ezenkívül a 10 négyzetméternél kisebb területet polgármesteri rendelettel adhatják használatba cégeknek, s ez azt jelenti, hogy apránként nagyon sok zöldövezetet építettek be. Arra kérte a tanácsot: szüntessék meg ezt a lehetôséget, vonják felelôsségre azokat is, akik például a Dacia szerviz és Manpel cég elôtt kivágták a fákat, de nem ültettek másokat helyette. Vitazáróként Bakos Levente elmondta, bármilyen panasszal a hivatalhoz lehet fordulni, azért jött létre a hivatal szakbizottsága, hogy ezeket minél operatívabban és a különbözô érdekeket egyeztetve oldják meg. Felvállalta, hogy mozgósítja a hivatalt a területek behatárolása érdekében.
A napokban csatlakozott az angol labdarúgó-válogatottat
kritizálók népes táborához Franz Beckenbauer,
a németek játékosként és
szövetségi kapitányként is világbajnok
legendája, aki azt mondta: a szigetországi gárda olyan
benyomást kelt, mint egy iskolai futballcsapat. A
"Császár" elárulta: a két
ország közötti, augusztusi barátságos
mérkôzésen nagyon meglepôdött a
házigazdák lélektelen játékán.
"Olyanok voltak, mint egy iskolai csapat, nem beszéltek
egymással és nem is biztatták egymást.
Egyszerûen nem volt bennük élet" – mondta a 62
éves szakember a 2-1-es német sikerrel
végzôdött, Wembley stadionbeli meccsrôl a BBC-nek.
Az angolok jelenleg nagyon nehéz helyzetben vannak a jövô évi, osztrák-svájci közös rendezésû Európa-bajnokságra való kijutással kapcsolatban, a sorsuk már nem a saját kezükben van. Utolsó mérkôzésükön le kell gyôzniük a jelenleg éllovas Horvátországot és reménykedniük abban, hogy Oroszország pontokat veszít Izrael, illetve Andorra ellen.
Közben szerdán az Angol Labdarúgó Szövetség megerôsítette, hogy benyújtja pályázatát a 2018-as labdarúgó- világbajnokság megrendezésére. A szigetország már a 2006-os vb-nek is szeretett volna a házigazdája lenni, de akkor a nemzetközi szövetség végrehajtó bizottságának döntése értelmében Németország láthatta vendégül a legjobb válogatottakat.
A 2018-as kandidálásra a FIFA rotációs elvének hétfôi eltörlése után nyílt lehetôsége Angliának. Az új szabály szerint két ciklust kell kivárni, vagyis Európa 2018-ban már ismét versenybe szállhat, mivel 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaságban, 2014-ben pedig Brazíliában lesz a vb. Anglia 1966-ban rendezett vb-t, 1996-ban pedig kontinensviadalnak volt a házigazdája.
A 2018-as világbajnokság lebonyolítása iránt nem hivatalosan még Belgium és Hollandia közösen, Ausztrália, valamint az Egyesült Államok, Görögország, Kína, Mexikó és Oroszország is érdeklôdik.
Röplabda
Egy hárommeccses sikersorozat után immár második vereségét könyvelte el szerdán a CSU Neumarkt Gaz csapata a nôi röplabda A-osztály hatodik fordulójában. Múlt héten a Dinamótól kapott ki hazai pályán, tegnapelôtt viszont idegen terepen a Iasi-i Penicilina játéka nem ment le a torkukon. Az idôsebb átlagéletkorú, ennél fogva rutinosabb idegenlégiósokkal játszó ellenfél csak a második szettben engedte közelebb magához a vásárhelyieket, akkor 25-20 volt az eredmény.
Az elsô szett 25-12-es, valamint a harmadik 25-19-es eredményével a moldvaiak 3-0-s gyôzelmet arattak a jelenleg hetedik helyen álló CSU Neumarkt fölött.
A következô, november 17-i fordulóban a Luka Valeriján irányította együttes azt a Rapid CFR Marfa Bukarestet látja vendégül, amelyet két alkalommal, hazai pályán és idegenben is 3-0-ra kiütött a Román Kupában.
Volei 2004 Konstanca – Dinamo Bukarest 0:3
Rapid Bukarest – U Kolozsvár 3:0
Optinova Bukarest – Stiinta Bákó 0:3
A ma lejáró hétközi fordulót követôen is nagyüzem van az élvonalban, holnap és vasárnap a 14. játéknap mérkôzéseit játsszák. A szombati mérkôzések: U Kolozsvár – Ceahlaul (14 óra, Telesport), Otelul – Gloria Buzau (14 óra, National TV), U Craiova – Dinamo (20.45, Antena 1). Vasárnap a következô találkozókat játsszák: UTA – Pandurii (14 óra, TVR), FC Vaslui – CFR Kolozsvár (14 óra, Kanal D), Gloria Beszterce – Farul (14 óra, nem közvetítik), Dacia Mioveni – Poli Iasi (17 óra, Telesport), Rapid – Unirea Urziceni (18.45, National TV), Poli Temesvár – Steaua (20.30, Kanal D)
Ma a 13. forduló mérkôzéseit játsszák, a Maros megyei csapatokat szerepeltetô 6. csoport mérkôzései a következôk: ASA Unirea Nyárádtô – Gaz Metan Marosvásárhely, Avântul Szászrégen – Sanatatea Kolozsvár, FC Belényes – FC Bihar II, Inter Balázsfalva – Turul Mikola, Somesul Szatmárnémeti – Lotus Felix Szentmárton, Mobila Szováta – FC Nagybánya, U 1919 Kolozsvár – Gloria II. Beszterce, Trans-Sil Marosvásárhely – Unirea Dés, Olimpia Szatmárnémeti – Marmatia Máramarossziget.
Holnap a 11. fordulót játsszák a negyedik vonalas bajnokságban, a Maros megyei mérkôzések a következôk: Avântul Mezôméhes – Viitorul 2002 Dicsôszentmárton, Gaz Metan Dános – Muresul Marosoroszfalu, ASO Nyárádszereda – Muresul Marosludas, Gliga Companies Szászrégen – FC Radnót.
A hét végén a 9. forduló mérkôzéseit játsszák a megyei bajnokság három csoportjában.
Északi csoport: Valpet Alsóidecs – Muresul Disznajó, Ogorul Verde Mezôkirályfalva – Viitorul Holtmaros, Spicul Marossárpatak – Cetatea Marosvécs, Zorile Lövér – Stejarul Görgényszentimre, Ogorul Felsôidecs – Muresul Déda, Festival Marosfelfalu – Viitorul Görgénysóakna
Közép csoport: Farel Harasztkerék – Muresul Náznánfalva, Tracos Csittszentiván – Olimpia Mezôfele, AS Ákosfalva – Scorillo Marosszentanna, AS Kebeleszentivány – Lotus Pro Koronka, Vointa Marosszentkirály – Spicul Mezôbergenye, FC Jedd – Elôre Mezôpanit
Déli csoport: Spicul Marosgezse – Forta Szentpál, Înfratirea Búzásbesenyô – Paeonia 2002 Mezôzáh, Muresul Kerelô – AS Sármás 2005, Inter Mezôszengyel – Woonwhagen Z. Mezôbánd, Vointa Marosbogát – Muresul Marosugra, Unirea Bonyha – Podul Mezôceked.
A nôi A osztályos bajnokság 8. fordulójának keretében a marosvásárhelyi Transilvania csapata a temesvári Universitatea együttesét fogadja holnap 11 órától a marosvásárhelyi sportcsarnokban. A másik vásárhelyi együttes, a Muresul áll ebben a fordulóban.
15· A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata vasárnap este 8 órától a Yorick Stúdióval együttmûködésben készült Alvajáró románc címû zenés színpadi játékot viszi színre a színház kistermében. Kedden este héttôl Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnô címû tragi-groteszk komédiáját, a színház többszörös fesztiváldíjas elôadását láthatjuk a nagyterem színpadán.
15· Ma este 7 órától az októbertôl decemberig zajló Barátság évada jegyében a gyergyószentmiklósi Figura Színház vendégszerepel Marosvásárhelyen Bornemisza Péter Magyar Elektrájával (képünkön). Az elôadás helyszíne a Nemzeti nagyterme. Az elôadás rendezôje, dramaturgja és látványtervezôje Katona Imre mv., korrepetitor Bocskay Csilla.
15· A marosvásárhelyi Ariel Színház kedden 10.30 és 12, illetve szerdán de. 9.30 és 11 órától a Zurinka címû gyerekelôadást játssza.
15· Ilarion Ionescu-Galati 70. születésnapját és mûvészi pályájának 50. évfordulóját megünneplendô, rendkívüli szimfonikus hangversenyre készül a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia. A koncertre szerdán este 7 órakor kerül sor a Vártemplomban. Vezényel az ünnepelt, hegedûn közremûködik fia, Florin Ionescu-Galati. Mûsoron Rossini Tolvaj szarkája, Paganini 1. D-dúr hegedûversenye és Beethoven 5. c-moll szimfóniája. A hangversenyre a 6-os számú bérlet érvényes.
15· Szerdán kezdôdik a marosvásárhelyi MADISZ által szervezett, nagy hagyományú és hírnevû Alter-Native 15. Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, amelyre rendhagyó módon és szubjektív okok miatt ez évben nem a Kultúrpalotában, hanem a Nemzeti Színházban kerül sor. A vasárnap záruló filmszemle programját megfelelô idôpontban részletesen ismertetjük.
15· Csütörtökön délelôtt 10 órakor a szintén nagy hagyományokkal rendelkezô Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár is megnyitja kapuit – immár tizenharmadik alkalommal – az érdeklôdôk elôtt. Az ugyancsak a Nemzeti Színházban zajló rendezvénysorozat szombat este zárul és igen sok kiadványt, illetve kiegészítô rendezvényt ígér.
Ötvenéves a Maros Mûvészegyüttes
15· Ma délután 5 órakor veszi kezdetét a Maros Mûvészegyüttes alapításának 50. évfordulóját ünneplô rendezvénysorozat. Ma köszöntô beszédekkel indul a program, majd az együttes magyar és román tagozatának ünnepi mûsorát láthatja a mélyen tisztelt, ezt oklevelek kiosztása követi. Holnap délután 5 órától magyar est: a Napsugár gyermekegyüttes nyitómûsora után köszöntô beszédeket hallhatunk, majd találkozásra adódik lehetôség az együttes volt tagjaival – Tófalvi Zoltán mûsorvezetésével. Az est fénypontját a mûvészegyüttes magyar tagozatának ünnepi mûsora jelenti. Vasárnap 17 órától román est veszi kezdetét. A köszöntô beszédek elhangzása után a nagyszebeni Junimii Sibiului együttes lép fel, ezt a vásárhelyi együttes román tagozatának mûsora követi, majd emléklaposztás zárja az ünnepségsorozatot a Maros Mûvészegyüttes kövesdombi székházában.
4· A dicsôszentmártoni Kis-Küküllô Alapítány szervezésében holnap délelôtt 11 órakor kezdôdnek a Dicsôszentmártoni Magyar Kulturális Napok. A programról, röviden: 11 órától Agárdi Lajos hajdúszoboszlói festômûvész kiállításának megnyitója a Kis-Küküllô Galériában. 18 órától a marosvásárhelyi harmadéves színihallgatók költôi estje a Magyar Közmûvelôdési Központban. Vasárnap 17 órától Csávási ballada a M. Eminescu Mûvelôdési Házban. Jegyek: 5 és 2,5 lej. Hétfôn délelôtt 11.30 órától a kolozsvári Puck Bábszínház vendégszerepel a Magyar Közmûvelôdési Központban. Szerdán dr. Szekeres Gerô tart diavetítéssel egybekötött elôadást Ausztrália és Új-Zéland tetején címmel 18 órától a Magyar Közmûvelôdési Központban, csütörtökön 18 órától könyvvásár, találkozó a Kriterion kiadóval és Dsida Jenô-emlékmûsor Banner Zoltán (Magyarország) elôadásában, ugyanott. A rendezvénysorozat vasárnapig tart, a további programot jövô pénteken olvashatják.
3· November 4-6. között Maros megyében turnézik a Háromszék Táncegyüttes Csávási ballada címû mûsorával. Vasárnap 17 órától a dicsôszentmártoni mûvelôdési házban, hétfôn 13 és 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében, kedden pedig a segesvári mûvelôdési házban tapsolhat a közönség a sepsiszentgyörgyi együttes új mûsorának.
15· "Az Úr Illésként elviszi mind / Kiket nagyon sújt és szeret: / Tüzes, gyors szíveket ad nekik, / Ezek a tüzes szekerek." Ady Endre 1908-ban írt versének címét választotta szavalómûsora címéül Barabás József. A verscsokrot csütörtökön 17 órakor hallgathatják meg az érdeklôdôk a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A belépés ingyenes.
15· Elkészült Nagyernye monográfiája. A dr. Nagy Lajos–Nemes Gyula szerzôpáros által jegyzett kötet bemutatóját holnap 16 órakor tartják az ernyei kultúrotthonban. A kötetrôl Bölöni Domokos beszélget a szerzôkkel. Válogatás hangzik el a kötetben megjelent versekbôl és fellép a helyi vegyes kar is.
15· Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából a Kráter Mûhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert-emlékév megnyitóünnepségére kerül sor november 9- én, jövô pénteken 11 órai kezdettel a Vártemplomban. Az ünnepségen Wass Albertre emlékezik Tôkés László királyhágó- melléki püspök, Turcsány Péter, a Kráter Mûhely Egyesület elnöke, Szakács István Péter irodalomtörténész és Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese. Az ünnepség zárásaként részleteket vetítenek ifj. Szalay Róbert Fenyôktôl a pálmafákig és Csontos János Wass Albert földjén – Mezôségi kilátások címû filmjeibôl.
15· A Folk Center Alapítvány keretében mûködô Gézengúz játszóház és táncház a következô programmal várja a gyerekeket: kézmûves-foglalkozás kedden 18 órától óvodásoknak (3-6 év), szerdán 18 órától kisiskolásoknak (7- 10 év). Csütörtökön játékos néptánc- és népdaltanulás: 18 órától óvodásoknak, 19 órától kisiskolásoknak. Helyszín: a kövesdombi unitárius templom Balázs Ferenc-terme.
15· A Folk Center Alapítvány táncházat szervez hétfôn 21 órától. Mezôségi táncokat tanít Ceclan Sándor, muzsikál Moldován Horváth István és zenekara, valamint az Öves együttes. Helyszín: Mészárosok bástyája, Yorick Stúdió.
16· Csütörtökön 17 órától a Bernády Ház emeleti galériáiban nyílik Aknay Tibor fotómûvész tárlata. Bevezetôt mond Novotny Tihamér.
15· A világhírû Szász Endre festményeit és grafikáit láthatják az érdeklôdôk a Bernády Ház földszinti galériáiban. A legendás mûvész tárlatát a Bernády Napok részeként nyitották meg a múlt hét végén.
15· A marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében Plájás István fotómûvész mintegy negyven képbôl álló bözödújfalusi sorozata látható, Volt egyszer egy falu címmel.
15· A hagyomány útjára lépett a megye grafikusainak közös jelentkezése a Kultúrpalota földszinti galériáiban. A Képzômûvészek Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja harmadik alkalommal rendezte meg az Interaktív grafikai szalont, amelynek sajátossága, hogy a közönséget is igyekszik cselekvôen bevonni az alkotás folyamatába. A kiállító mûvészek nemcsak mûveiket tárják a nyilvánosság elé, hanem a grafikázás, egyes technikai eljárások mûhelytitkaiba is bepillantást nyújtanak az érdeklôdôknek.
15· November 2-a és 8-a között a Mûvész moziban az Agyô, nagy Ô! címû filmet vetítik. A filmet Bobby és Peter Farrely rendezte, fôszereplôk: Ben Stiller, Jerry Stiller és Michelle Monaghan. Vetítési idôpontok: 16.30, 19 és 21.30 óra, csütörtökön 16.30 és 19 óra. A fél ötkor kezdôdô vetítésekre kedvezményes jegyekkel várják a nézôket, egy jegy ára 6, illetve 4 lej.
15· Az Ifjúsági moziban a Forró zápor címû spanyol filmet vetítik. Rendezte Antonio Banderas, fôszereplôk: Raul Arevalo, Alberto Amarilla és Felix Gomez. Vetítési idôpontok: 17 és 19 óra, a hét végén 21 órától is. A 17 órai vetítésekre kedvezményes jegyek válthatók, egy jegy ára 5, illetve 3 lej.
Kevesebb kukorica a gyenge magyar és román termés miatt
Az Európai Unióban az idén 17 százalékkal kisebb lesz a kukoricatermés a tavalyinál, mert bár a fôbb termelô országokban jól alakul a betakarítás, Magyarországon és Romániában szárazság tizedelte a termést. A Nemzetközi Gabonatanács elôrejelzése szerint az idén 45,7 millió tonna kukoricát takarítnak be az unió tagországaiban, 17 százalékkal kevesebbet a tavalyi 55,2 milliónál. Magyarországon az idén 3,8- 4,0 millió tonnás termés várható a tavalyi 8 milliót követôen, Romániában 3,5 millió tonna alá mehet a mennyiség, ami 18 év óta a legalacsonyabb, és jóval elmarad a tavalyi 9 milliótól.
Budapesti ingatlanfejlesztô vásárlásai
Bukarest Pipera lakónegyedében 40 ezer négyzetméternyi területet vásárolt az Ablon Group Limited budapesti székhelyû ingatlanfejlesztô cég, amely mintegy ezer lakást, továbbá kereskedelmi egységeket és irodahelységeket magában foglaló ingatlanépítési projektet készül megvalósítani ezen a helyen. A tekintélyes román pénzügyi és üzleti napilap, a Ziarul Financiar szerint a cég 18,5 millió eurót fizetett az említett területért, amelyen összesen 120 ezer négyzetméter hasznos területet tervez kiépíteni, ebbôl 72 ezer négyzetmétert mintegy ezer lakás tenne ki, 28 ezer négyzetmétert pedig üzlet- és irodahelységek alkotnának.
Brit felsôvezetôk csillagászati keresetei
Új rekordot ért el a brit topmenedzserek évi jövedelme: idén már átlagosan 3 millió font – mutatta ki az illetékes brit statisztikai cég. Az Income Data Service (IDS) felmérése szerint a száz legsikeresebb vállalat vezetôi évente 737 ezer fontot keresnek, de az utóbbi öt év egyre hatalmasabb prémiumai és juttatásai következtében 3 millió 174 ezer font jön ki átlagosan – olvasható a BBC News honlapján. A topmenedzserek havi keresete az utóbbi öt évben 5 ezer fontról 30 ezer fontra növekedett.
A pakisztáni hadsereg 70 lázadót ölt meg északnyugaton
A pakisztáni hadsereg, harci helikopterek bevetésével, legalább 70 iszlamista lázadót ölt meg két nap leforgása alatt az ország északnyugati részében – közölték csütörtökön katonai, illetve rendôri forrásból. A hadsereg közleménye 60 és 70 közötti "gonosztevô" megölésérôl adott hírt az iszlamista harcosok bevett elnevezését használva. A korábbi, szerda éjjeli mérleg még 20 felkelôrôl szólt. Szerdán újra kezdôdtek a harcok a kormánycsapatok és az al-Kaida terrorszervezethez, illetve az afganisztáni tálibokhoz közel álló helyi iszlamisták között a Szvat-völgyben, az Északnyugati Határvidék Tartományban, annak ellenére, hogy a múlt hét végi összecsapásokat hétfôn fegyverszünet követte.
Helybenhagyta a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bûnök kivizsgálásával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék a Foca környéki bûnökért 15 év börtönre ítélt Dragan Zelenovic volt boszniai szerb katonai rendôrparancsnok büntetését szerdán Hágában kihirdetett másodfokú ítéletében. Zelenovicot az áprilisban kimondott elsôfokú végzésben muzulmán nôk kínzásáért és megerôszakolásáért találták bûnösnek, tetteit 1992 júliusa és októbere között követte el. Ô maga fellebbezett enyhítésért, de kérelmét a szerdán befejezôdött eljárásban elutasították.
Királyi gyémántlakodalom készül
Lord Snowdon, a legendás brit fotós, eredeti nevén Anthony Armstrong-Jones, a néhai Margit hercegnô egykori férje, újra lefényképezte II. Erzsébet angol királynôt és Fülöp herceget. Ezekkel a képekkel kezdôdött a gyémántlakodalmukkal kapcsolatos ünnepség-sorozat. Ez alkalomból a brit posta kiad a királyi párról egy bélyegsorozatot, amely az 1947. november 20-án kezdôdött közös életükbe ad visszatekintést – írta az El País címû spanyol napilap. Az évfordulót a királyi pár Málta szigetén tervezi megünnepelni. Ez a külföldön töltött mézeshét szokatlan részükrôl, ritkán vakációznak az Egyesült Királyságon kívül. Most azonban kivételt tesznek, tekintettel arra, hogy annak idején szintén az akkor még a Brit Birodalomhoz tartozó Máltán töltötték házaséletük elsô napjait.
A Noel trópusi vihar nyolcvan halottat szedett
Nyolcvanra emelkedett a Haitin és a Dominikai Köztársaságban pusztított Noel trópusi vihar halálos áldozatainak a legfrissebb veszteségmérleg szerint. A vihar a Hispaniola sziget keleti részén fekvô Dominikai Köztársaságban okozott nagyobb pusztítást. A hatóságok adatai szerint 56 ember lelte halálát a bôséges esôvel kísért vihar által keltett áradásokban, földcsuszamlásokban; 27 személy eltûnt, 60 ezret pedig kitelepítettek otthonából. A sziget nyugati részén fekvô Haitin 24 emberéletet követelt a Noel, 25 személynek pedig nyoma veszett. A trópusi vihar idôközben átvonult Kuba felett, de nem követelt halálos áldozatokat.
Csak semmi szexet kérem, repülôn vagyunk! A világ legnagyobb légibuszát mûködtetô Singapure Airlines a társasági no