|
LIX. évfolyam 255. (16737.) sz. |
2007. november 1., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A megyei közgyûlés elôtt jelentette be tegnap Lokodi Edit tanácselnök, hogy kedd este megkapta a Wizz Air fapados légitársaság ajánlatát, amelyre november 5-én 11 óráig kell választ adniuk. A légitársaság utasonként 7,2 euró díjszabásban állapodna meg a megyei tanács tulajdonában levô repülôtér vezetésével, kérdés, hogy a röptér vezetôtanácsa és a megyei önkormányzat elnöke rábólint-e a feltételként szabott összegre. Ha a válasz beleegyezô, akkor a Wizz Air visszatérne Marosvásárhelyre.
Lokodi Edit kijelentette, a Wizz Air értesítette, hogy jövô kedden jelenti be tavaszi menetrendjét, ezért várja a választ legkésôbb hétfôn 11 óráig. A fapados légitársaság ajánlata: ugyanolyan járatsûrûséggel közlekedô gépek Marosvásárhely–Budapest között, mint eddig, egészen májusig, de a korábbi, utasonkénti 2,89 euró helyett "fennebb mentek" 7,2 euróra. A Wizz Air ötéves szerzôdést kötne a marosvásárhelyi repülôtérrel, a díjszabásnak ezalatt változatlannak kell maradnia. Lokodi Edit felháborodva közölte a képviselôkkel, hogy bár tudomása van arról, hogy a repülôtér igazgatója, Stefan Runcan is megkapta a Wizz Air levelét, nem kereste meg a tanács képviselôit, hogy megbeszéljék az ügyet, sôt, a tanácsülésre sem jött el. "Runcan igazgató úr nem hívott fel, így nem ismerem az álláspontját, márpedig a szerzôdést, amennyiben megkötjük, neki kell aláírnia. Azt hittem, több érdeklôdést mutat és eljön a tanácsülésre. Azt beszélik az emberek, hogy én kergettem el a Wizz Airt Marosvásárhelyrôl, pedig mi mindent megteszünk, hogy Marosvásárhelyen maradjanak" – mondta az elnök asszony, aki kérte a képviselôk felhatalmazását, hogy dönthessen az ügyben és árengedményt tehessen, hiszen a testület legutóbbi, a röptéri illetékekkel kapcsolatos határozata értelmében a díjszabás 9,5 euró lenne utasonként. Szalkay József szerint a város hírnevének mindenképpen fontos, hogy itt maradjon a légitársaság, szükség van e járatokra és a problémát meg kell oldani, nem pedig Stefan Runcant kell folyton hibáztatni mindenért, a nyuszi meg a sapka mintájára. A Wizz Air jelenlétének szükségességét hangsúlyozta Pokorny László és Benedek Imre is, a képviselôk pedig felhatalmazták Lokodi Editet, hogy döntsön. A Népújság megkeresésére Stefan Runcan elmondta, ott volt a tanácsülésen (az újságírókkal egy páholyban – szerk. megj.), az igaz, hogy kedden este nem hívta fel az elnök asszonyt telefonon, de tegnap délelôtt írásban iktatta be a Wizz Air ajánlatával kapcsolatos álláspontját a megyei önkormányzatnál.
Külön szavazókörzetekben rendezik meg a november 25- én sorra kerülô európai parlamenti választásokat és az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetésérôl szóló népszavazást – határozta el a román kormány.
Mint ismretes, Traian Basescu államfô – Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök akarata ellenére – az EP- választás napjára írta ki a népszavazást. Tariceanu korábban kijelentette: törvénytelenséget követnek el, ha az EP- választásra kijelölt szavazókörzetekben a referendumról is kikérik a választók véleményét.
Gheorghe Florea, a központi választási iroda (BEC) elnöke szerdán felhívta a figyelmet: az általa vezetett hivatal rendkívül bonyolult technikai nehézségekkel szembesülhet a november 25-i referendum megszervezésében. A szavazócédulák kinyomtatásában illetékes nyomda az európai parlamenti választások miatt ugyanis már eleve túlterhelt. Emellett az is nehézséget okoz a választási hatóságnak, hogy külön személyzetre van szükség a referendum megszervezésére.
A miniszterelnök úgy véli, hogy az embereknek a kampány idején és a választások napján az európai témára kellene koncentrálniuk, s nem tartja jónak, ha a belpolitikai kérdések vonják el a figyelmüket.
A miniszterelnök levélben kérte fel az államfôt, ne használja politikai fegyvernek az egyéni szavazókörzetes választási törvényt és ne ossza meg a lakosságot, miután az elnök egy nappal korábban ôt szólította fel, ne verje felesleges költségekbe a lakosságot, hanem "tegyen meg mindent", hogy ugyanazon a napon, ugyanabban a szavazókörzetben, ugyanazon órában tarthassák meg az EP-választásokat és a referendumot. Tariceanu kijelentette: a kormány mindent megtesz a költségek csökkentése érdekében, de az elnök ne kérje azt, hogy megszegje a törvényt. "Biztos vagyok benne, hogy ön is ugyanolyan jól ismeri a referendumtörvényt, mint én, és amikor elrendelte a népszavazást, tudta, hogy pluszkiadásokkal jár. Ilyen körülmények között csodálkozom, és nem értem, mit kíván a levelében. Ha azt kéri a kormánytól, hogy megszegje a törvényeket (...), akkor már most kijelenthetem: Románia kormánya nem szegi meg a törvényt!" Ugyanakkor emlékeztette az államfôt arra, hogy a céljuk közös, illetve hogy a kormány által elôterjesztett törvénytervezettel korábban a demokraták és maga Traian Basescu is egyetértett. Ezért hihetô és elfogadható argumentumokkal kellene megindokolnia, miért nem ért egyet most a Pro Demokrácia által kezdeményezett, a civil szféra és az emberek milliói által támogatott variánssal. Azt is üzente továbbá, hogy most, amikor közös a cél, jobb lenne, ha együtt dolgoznának, nem egymás ellen.
Tariceanu jól tette, hogy megírta levelét, mert az még a mi "eredeti" demokráciánknak is sok lenne egy kicsit, ha a törvényeket, a helyzetek és érdekek függvényében, az államfô szájíze szerint alakítanák. De törvényesség ide vagy oda, az sem mellékes, hogy a sok értelmetlen, egymásnak ellentmondó nyilatkozattal, legmagasabb szintû levélváltással sem tisztázódott semmi. Nagy a káosz, a lakosság zavarodott. Basescu a legkevésbé sem törôdik azzal, mit ír elô a népszavazást szabályozó referendumtörvény, illetve a választási törvény. Az sem érdekli, hogy a nép zsebébôl szedik ki megint a magas szintû politikai hadakozás költségeit.
Bennünket, magyarokat meg különösen nem hagyhat hidegen, hogy a Basescu által szorgalmazott javaslat kimondottan magyarellenes. Ezzel szándékszik megvalósítani azt, ami 17 év alatt nem sikerült sem Vadim Tudornak, sem Funarnak. Talán Szász Jenô kellene bevesse meggyôzô erejét, hogy lebeszélje "barátját" a lépésrôl. Az ô és társai felelôssége is lesz, ha az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete a törvényhozásban. Emlékeztetünk, áprilisban azért kampányolt tüntetôen, hogy a magyarokat most kiszorítani akaró Basescu maradjon funkcióban. A ravasz elnök pedig, nemhiába Skorpió, úgy "hálálja meg" vazallusainak a hûségét, hogy szájba vágja az "uninominálissal". Ha a magyarság nem lesz eléggé bölcs, s igent mond, akkor Szász Jenôék is fújhatnak a plattenbe, hiába jegyzik be pártként az MPSZ-t, ô sem jut be a parlamentbe.
Markó Béla szövetségi elnök meghívására valamennyi uniós tagállam nagykövetségének képviselôje részt vett azon a találkozón, amelyen az RMDSZ bel- és külpolitikai prioritásait, európai parlamenti választási kampányát, Európa jövôjére vontakozó elképzeléseit, valamint a gazdaságfejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó koncepciót ismertették.
Markó Béla szövetségi elnök az EP- választások fontosságáról beszélt, kiemelve, az RMDSZ ebben a kampányban uniós kérdésekrôl kívánja tájékoztatni a lakosságot. Reményét fejezte ki, hogy a tagállamok mielôbb elfogadják a lisszaboni egyezménytervezetet, véleménye szerint ugyanis ez a dokumentum könnyítené a döntési mechanizmusokat, de jelentôs módon megnône az Európai Parlament szerepe és hatásköre is.
Az eseményen jelen volt Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Szász Attila államtanácsos és Csutak István regionális politikai szakértô. A diplomaták eredményesnek tekintették a kezdeményezést, és javasolták, hogy a közvetkezô idôszakban is kerüljön sor hasonló találkozókra.
Az államelnök fogadta a Cotroceni-palotában Norbert Lammertet, a Bundestag elnökét, akivel többek között a Fekete-tenger ügyében történô együttmûködésrôl beszélt, amelyet a német EU-elnökség ideje alatt hoztak tetô alá, tudatja az Államelnöki Hivatal.
"Basescu elnök megköszönte a Bundestag elnökének az országnak az EU-csatlakozás folyamán nyújtott támogatást. Basescu államfô ugyanakkor megemlítette a két ország közötti jó együttmûködést a német EU-elnökség idején, 2007 elsô felében. Németország támogatása megengedte olyan, Románia számára prioritást élvezô ügyekben történt az elôrelépés, mint például a fekete-tengeri együttmûködés" – áll a hivatal közleményében.
"A megbeszélés keretében közös érdeklôdésre számot tartó témák merültek fel, mint a kétoldalú együttmûködés gazdasági téren, amely esetben állandó fejlôdés mutatható ki" – áll még az Államelnöki Hivatal közleményében.
Kedvezôtlen a politikai helyzet Romániában a kommunizmus idején politikai okok miatt elítéltek rehabilitálására – jelentette ki az MTI-nek Eckstein- Kovács Péter RMDSZ-szenátor.
A politikus részt vett Kolozsváron azon a közvitán, amelyet a politikai elítéltek rehabilitálásáról szervezett a kommunizmus bûneit vizsgáló kormányzati intézet. A bukaresti kabinet a rehabilitáció érdekében jogszabályt tervez benyújtani a parlamentben, amelyet azonban nem lesz könnyû elfogadtatnia.
Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter augusztusban jelentette be, hogy az általa vezetett szaktárca kidolgozott egy törvénytervezetet, amely elôírja az 1945. március 6. és 1989. december 22. között politikai okok miatt elítélt személyek rehabilitálását.
Eckstein-Kovács elmondta: az igazságügyi tárca elküldte a tervezetet a különbözô minisztériumokhoz, hogy ellenjegyezzék a tervezetet. Ez a folyamat jelenleg a pénzügyminisztériumnál akadt el a politikai foglyoknak megítélendô kártérítés összege miatt.
Az RMDSZ politikusa szerint a romániai politikai helyzet nem kedvez a jogszabály parlament általi elfogadásának. A törvényhozó testületben mindössze 22 százalékos támogatottsággal rendelkezô kormánynak meg kell gyôznie a legtöbb mandátummal rendelkezô Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáit. Eckstein-Kovács szerint ez nem lesz könnyû. Ezért nagyon fontos lesz, hogy a civil szféra és a sajtó nyomást gyakoroljon a pártokra, és meggyôzze ôket, hogy fontos a politikai elítéltek rehabilitálása.
Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter kedden észt kollégájával, Rein Langgal folytatott megbeszélése után nyilatkozatában ismét felhívta a figyelmet a politikai ítéletek hatályon kívül helyezésének fontosságára, hangsúlyozva, hogy ennek a jogszabálynak az elfogadása jelentené a kommunizmus valódi elítélését.
A Környezetvédelmi Minisztérium kezdeményezésére november 3-ára országosan megszervezték az elektronikai és elektromoshulladék- gyûjtést, amelybe a 20.000 lakosnál többet számláló városok kapcsolódnak be: megyénkben Marosvásárhelyen, Szászrégenben, Dicsôszentmártonban és Segesváron.
Romániának teljesítenie kell az uniós csatlakozási tárgyalásokon megkötött egyezségeket. Az elektromos és elektronikai hulladék kezelésére vonatkozó 448-as kormányrendeletnek megfelelôen évente lakosonként 3 kg használt elektromos és elektronikai berendezést kell összegyûjteni.
A minisztérium utasítása szerint a helyhatóságok kell gondoskodjanak a hulladék elszállításáról gyûjtôhelyre. A mennyiséget jelenteni kell a környezetvédelmi ügynökségeken, ahol összesítik és továbbítják a minisztériumhoz. A minisztérium jövôben havonta vagy negyedévente szeretné megszervezni az elektromos és elektronikai hulladékok begyûjtését. Tekintettel arra, hogy ez az elsô országos kezdeményezés, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter elmondta, november 3-án megláthatjuk, milyen gyakorlati gondokkal találkozunk, hogy ezeket az elkövetkezôkben ki tudjuk küszöbölni.
– Biztos vagyok benne, hogy az akció nem fog zökkenômentesen lezajlani, de azon a napon minden romániai házban konkrétan is kezdetét veszi az elektromos és elektronikai hulladékok begyûjtése. Ugyanakkor szeretném, ha a jövôben kijelölnénk egy napot, amikor minden lakos tudja, hogy kiteheti elavult elektromos és elektronikai berendezéseit a ház elé, és nem kell amiatt aggódnia, hogy azok esetleg ott maradnak – mondta a miniszter.
Országos szinten 217 begyûjtô központ létezik, ebbôl 182 mûködik. A minisztérium október 25- étôl mûködteti a www.mmediu.ro/deseurielectrice.htm honlapot, ahonnan a polgárok is hasznos információkhoz juthatnak az akció jogi, gyakorlati oldaláról. Innen letölthetôk a begyûjtôpontok, illetve az újrahasznosító cégek elérhetôségei, ahova el lehet majd szállítani a hulladékot a begyûjtô központokból. Ugyanakkor várják az észrevételeket, javaslatokat a gyûjtésrôl.
Marosvásárhelyen a hulladékot a tömbháznegyedekben a szeméttárolók mellé kell helyezni. A magánházakban lakók a következô helyekre tehetik ki használt elektronikai és elektrotechnikai berendezéseiket: a Jegenyefa utcában levô parkolóba (Fotógyár mellett), a Hídvég utca 10. szám alatti parkolóba (Állategészségügyi Igazgatóság), a Béke utcában a November 7-piac mögé, a Somostetô, Papiu és Vulkán utcák keresztezôdésébe, a M. Viteazul és a Vár sétány keresztezôdésébe, a BRD bank mögötti parkolóba az A. Filimon utcában, a Stefan cel Mare utcában levô parkolóba, az Onesti térre, a Panoramic vendéglô mögé (volt Litoral), a Harcsa utcában levô parkolóba, a vasút mellett, illetve a N. Balcescu és Szabadság utca keresztezôdéséhez. Akik nem laknak valemelyik gyûjtôhely közelében, elvihetik a hulladékot a lakótársulásukhoz tartozó legközelebbi hulladéktároló helyre.
Az elektronikai és elektrotechnikai hulladékokat november 3- án 12 óráig kell kivinni a fent említett gyûjtôpontokba. Akik nem tartják be a határidôt, azokat megbírságolják. Nem szállítanak el más típusú hulladékokat, például bontásból származó törmeléket, állati vagy növényi eredetû hulladékot, gumiabroncsokat stb. A rendrôl a közösségi rendôrség gondoskodik. Állandó begyûjtôhely mûködik a Salubriserv Hangya utca 2. szám alatti székhelyén, illetve a maroskeresztúri Ormatin-Mur Kft. udvarán. A Salubriserv autóival ideszállítják majd a kapuk elé, illetve a tömbháznegyedekben levô tárolókhoz kitett elektronikai és elektromos hulladékot.
Dicsôszentmártonban a magánházban lakók szintén kapuik elé, a negyedekben pedig a tárolókhoz tehetik ki a hulladékot a polgárok. A szállításról a Schuster Ecosal Kft. gondoskodik. Az összegyûjtött, elavult berendezéseket a Köztársaság utca 74. szám alatti volt hôközpont udvarán helyezik el, innen szállítja tovább a hivatal által felkért újrahasznosító cég. Ehhez hasonlón járnak el Segesváron is. Itt az ökológiai hulladéktárolóhoz kerül a szemét. A bejáratnál levô betonfelületen válogatják és küldik majd tovább újrahasznosításra. Szászrégenben a minisztérium kezdeményezését összekötik a város ôszi nagytakarítási akciójával. Ranja Ionel alpolgármester tájékoztatása szerint a városi gyûjtôhely az Abafája 93. szám alatti közüzem udvarán lesz. Innen nemcsak november 3-án, hanem az ôszi nagytakarítás ideje alatt is elszállítják majd az elektromos és elektronikai hulladékot. A lakók a takarítás során meghirdetett helyekre tehetik ki a szemetet. A különbözô városokban összegyûjtött hulladékot a készülékeket gyártó cégek veszik át, mert Romániában nincs újrahasznosító vállalat.
– Pozitív eredménnyel befejezôdött a külsô határellenôrzések értékelése az Európai Unió belsô határok nélkül mûködô, úgynevezett schengeni övezetéhez csatlakozni szándékozó országokban, köztük Magyarországon, így ezek csatlakozása a tervezett idôben, december 21-én megtörténhet – erôsítette meg egy EU-elnökségi szóvivô Brüsszelben.
Az EU-tagországok magas rangú belügyminisztériumi tisztviselôi már múlt hét végi prágai találkozójukon jelezték, hogy az értékelés lezajlott, és már csak az Európai Parlament hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy karácsony elôtt megnyithassák a schengeni határt. A szóban forgó kilenc ország (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Málta, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia, Szlovénia) szárazföldi és vízi határainak megnyitását jövô heti brüsszeli ülésükön mondják ki az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei, de a döntés hivatalossá valóban csak decemberben, az EP-szavazás utáni újabb ülésen válik.
A repülôtereken csak a jövô nyári menetrend életbe lépésével, március végén válik procedúramentessé az utazás a schengeni övezetben.
A kellôen szigorú külsô határellenôrzés mellett a csatlakozás elôfeltétele volt még, hogy az érintett országok sikeresen rákapcsolódjanak a schengeni övezet adatbázisára és informatikai rendszerére. Ez szeptember elsejével történt meg valamennyi érintett ország részvételével.
Az erôszakos cselekmények haladéktalan beszüntetésére szólítottak fel a berlini hatóságok kedden azt követôen, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Törökország elleni támadásai miatt tovább élezôdô török-kurd konfliktus az elmúlt 48 órában a Berlinben élô török, illetve kurd közösségekre is átterjedt.
A hatóságok 15 személyt vettek ôrizetbe, miután az elmúlt két napban elsôsorban török fiatalok berlini kurd éttermeket és egy kulturális központot támadtak meg, és Berlin több negyedében összecsapásokra került sor radikális török, illetve kurd csoportok között. Az összecsapásokban 18 rendôr is megsebesült.
A berlini rendôrség szerint a török támadók elsôsorban a hírhedt "Szürke Farkasok" nevû szélsôjobboldali török szervezettel szimpatizálók voltak. A támadások, illetve erôszakos cselekmények nyomán egyre erôteljesebb az a követelés, hogy az alkotmányvédelmi hatóság (a belsô titkosszolgálat) az eddiginél erôteljesebben figyelje a különbözô török csoportokat, és szükség esetén éljen a kiutasítás eszközével is.
A hatóságok tartanak attól, hogy az összecsapások tovább folytatódnak, ezért a leginkább érintett berlini negyedekben megerôsítették a biztonsági intézkedéseket.
A szerb külügyminiszter szerint kompromisszumos megoldást kell találni Koszovó ügyében, mert ellenkezô esetben problémák sokasága áraszthatja el az egész Balkánt. Vuk Jeremic, aki szerdán Budapesten Németh Zsolttal, az Országgyûlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnökével tárgyalt, azt is bejelentette, hogy Szerbia támogatja a vajdasági magyarok kettôs állampolgárságát.
A szerb külügyminiszter azt mondta: Koszovó jövôbeli státusát illetôen olyan megoldásra van szükség, amelyben nincsenek vesztesek és nyertesek, és amely nem hoz instabilitást a régióba. Szerinte egy olyan megoldás, amelyet Belgrád vagy Pristina nem fogad el, és amelyet nem hagy jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa, problémák sokaságával áraszthatja el az egész Balkánt, beleértve a Vajdaságot is. A szerb kormány nagyon keményen dolgozik azért, hogy ezt megelôzze – fogalmazott a politikus, aki szerint olyan megoldás szükséges, amely békét, stabilitást és prosperitást hoz a régióba. Mint mondta, ez az ügy nagyon szorosan kapcsolódik Szerbia uniós jövôjéhez. Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke üdvözölte a jelenleg Koszovó ügyében zajló tárgyalásokat. Mint mondta, bíznak abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése megszülethet az ügyben, és egyik fél sem fog vétózni, legfeljebb tartózkodik.
A két politikus tárgyalásán szóba került a Vajdaság helyzete is, amivel kapcsolatban a szerb külügyminiszter bejelentette: országa támogatja a kettôs állampolgárságot, így a vajdasági magyarok kettôs állampolgárságát is.
A lista élén változatlanul Szingapúr áll, majd Hongkong és Hollandia következik. Az elsô tízben egyedüli kelet-európai országként Észtország található a 10. helyen. Magyarországot megelôzve Csehország a 19. Szlovénia a 20. pozíciót foglalja el. A visegrádi országok közül Szlovákia a 32., Lengyelország a 41. helyre került. A 72 országra kiterjedô vizsgálatban az utolsó Irán, elôtte India, illetve Algéria áll.
Magyarország a 24. helyen, a korábbihoz képest négy hellyel hátrébb áll azon a listán, amely azt mutatja, hogy az adott ország mennyire ágyazódott be a nemzetközi gazdaságba – derül ki az amerikai Foreign Policy Magazin és az A.T.Kearney tanácsadó cég közös felmérésébôl.
Az indexet a kutatók a gazdaság és a személyek nemzetközi integrációja, a technológiai kapcsolódás, illetve a nemzetközi politikai aktivitás alapján állították össze. A 72 ország adja a világ lakosságának 97, hazai össztermé- kének 88 százalékát.
Az idei listán az elsô 20 ország között 13 európai szerepel, többsége kis állam. Ez azt jelzi, hogy a kisebb országok a globalizáció igazi gyôztesei, de rá is vannak kényszerülve, hogy jobban bekapcsolódjanak a nemzetközi kereskedelembe és megnyissák piacaikat a külföldi tôke elôtt. Érdekesség, hogy az idei lista elsô negyven helyezettje – Hollandia kivételével – mind visszacsúszott néhány helyet.
(MTI/AFP) A Diana hercegnô és barátja, Dodi al-Fajed életét követelô párizsi autóbaleset helyszínére elsôként érkezett fotós annak idején, 1997. augusztus 31-én 300 ezer fontért adta el a The Sun címû brit bulvárlapnak a drámáról készült két felvételét – többek között ezt tartalmazzák az igazságügyi vizsgálat rendelkezésére bocsátott dokumentumok.
A vizsgálatot folytató bíró megismerkedhetett annak a beszélgetésnek a szövegével, amelyet Kenneth Lennox, a The Sun fotóigazgatója folytatott a Channel 4 brit televízióban, beszámolva arról, hogy "kissé pánikhangulatban" felhívta ôt Romuald Rat fotós.
"A francia fotós elmondta, hogy felvételei vannak Diana hercegnôrôl, akit autóbaleset ért és ezeknek angliai exkluzivitását hajlandó 300 ezer fontért átadni a lapnak. Azt mondta, hogy a baleset súlyos. Úgy tûnik, Dodi igen súlyosan megsebesült, Diana pedig csak nagyon könnyen" – mondta Lennox.
"Nem vesztegettem az idôt. Látnom kellett a felvételeket, de ami a megvásárlásukat illeti, elvben igent mondtam" – tette hozzá, megjegyezve, hogy két fotóról volt szó.
Az egyiken a walesi hercegnô látszott a hátsó ülés elôtt a kocsi szônyegén összekuporodva, háttal a nyitott ajtó felé és egy vércsíkkal az arcán. A másik felvétel egy orvost mutatott, aki oxigénmaszkot helyezett el.
Ez a két felvétel nem szerepelt a Rat-tól közvetlenül a baleset után a rendôrség által elkobzott filmen. Stéphane Darmon, a fotós motorosa szerint, aki hétfô óta videotelefonon tesz tanúvallomást az esetet vizsgáló bíró számára Párizsból, Rat-nak lehetett ideje arra, hogy a negatívot még letartóztatása elôtt átadja egy másik lesifotósnak.
A keddi tanúskodás során a balesetben szintén meghalt gépkocsivezetô, Paul Henri ügyvéde, Richard Keen igyekezett kétségbe vonni Darmon szavahihetôségét, különösen vallomásának azzal a részletével kapcsolatban, amely szerint a hercegnô kocsija még a baleset elôtt elhúzott tôle és ôk a fotóssal már csak az Alma-híd alagútjában bekövetkezett baleset után érték utol.
Az egyik ügyvéd megkérdezte Darmont, hány százalékot kap a motoros a fotó honoráriumából, amire Darmon azt felelte, hogy nem is tud mit válaszolni, "én senki vagyok, csak egy motoros". Keen szerint viszont Darmonnak sokkal aktívabb szerepe volt a balesetben.
A Fajed család ügyvédei szintén vitatták a motoros tanúvallomását, szembeállítva azt más tanúk korábbi beszámolóival, amelyek szerint a hercegnô kocsiját motorosok egész serege követte közvetlen közelbôl, vagy éppen mellette az ütközés elôtti percekben.
A vizsgálat október 2-án kezdôdött a londoni Felsô Bíróságon és hat hónapig is elhúzódhat. A hivatalos cél az "erôszakos és megmagyarázatlan elhalálozás" körülményeinek kiderítése. A vizsgálat nem pert jelent, az eljárásnak nincs vádlottja és nem végzôdik ítélettel.
A Tismaneanu-jelentés, avagy új kutatási irányok a történelemtudományban. Három fiatal történész, és egy fontos, elsôsorban politikai okok miatt megszületett elítélô nyilatkozat. A három történészt meghívták, felkérték a munkára. Magyarok. És minderrôl beszámoltak a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat rendhagyó módon keddi estjén.
Markó Enikô szervezô-moderátor üdvözölte László Mártont, Lázok Klárát és Novák Csaba Zoltánt a Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Mihály termében. Mindhárman "majdnem" marosvásárhelyiek (egyikük nyárádszeredai), Kolozsváron végeztek és most Marosvásárhelyen dolgoznak: László Márton a levéltárban, Lázok Klára a Teleki Tékában, Novák Csaba Zoltán az abban mûködô Gheorghe Sincai Intézetnél. A beszélgetés témája a Tismaneanu-jelentés. De mit fed a fogalom?
– 2006 januárjában az EU elítélte a kommunista rezsimek bûneit és hasonló lépésre szólították fel a tagországok vezetôit is, itthon 44 civil szervezet szólította szintén fel erre Basescu elnököt. Ez okból állt össze a Tismaneanu- bizottság, amelyben több, felkért kutató az elítélô jelentés elkészítése végett dolgozott. Magyar részrôl Salat Leventét kérték meg erre, de ô csak úgy volt hajlandó kötélnek állni, ha egy történészcsoport is segíti a munkában. Így kerültünk mi képbe. Nagy szerencsénk, hogy olyankor váltunk történészekké, amikor hozzáférhetôvé váltak a levéltárak – mondta Lázok Klára. – Gyerekként éltük meg a korszakot, ezért más a megközelítésünk. A gond csak az volt, hogy a 600 oldalas jelentésben a magyar résznek mindössze 25 oldalnyi rész jutott. Mások jelentôsen túllépték az adott terjedelmet, mi nagyon sûrítve kellett megfogalmazzuk azt, ami a magyarsággal történt, hallottuk Novák Zoltántól, majd László Márton vette át a szót: – Elôször történt meg, hogy elmondhattuk sérelmeinket. És kaptunk minderre, az elvett iskolákra, egyetemekre, asszimilációra, kultúrára 22 oldalt. Alig három oldallal léptük ezt túl. Viszont amit leírtunk, az mind megjelent. Nem volt cenzúra. Leírtuk, hogy mi mindent elvettek tôlünk. Az intézményeinket, a szövetkezeteinket. Nagyon kevés terjedelmet kaptunk, az elsô tizenkilenc oldalból végül másfél lett – annyira sûrítve kellett fogalmazzunk, hogy minél több minden beleférjen, mégis sikerült a legfontosabb dolgokat leírnunk. Akár tankönyvekben is lehetne tanítani, annyira jól sikerült. És nem kellett harcolnunk érte. Felkértek rá. Én ezt a szemléletváltást tartom a legfontosabbnak az egészben. Áttörést jelent, bármekkora szerepet játszott is a politikai rész. Lázok Klára szerint a román szakma pozitívan értékelte a magyar részt. Ami kritika elhangzott (szintén magyar részrôl), annak szakmailag semmi jelentôsége nem volt. És idén ôsszel a Humanitas megjelenteti mindezt, könyv változatban.
Persze, nem csak a jelentésrôl beszélgettek a résztvevôk. Szó esett a történészvitákról, a parlamenti elképesztô és megbotránkoztató fogadásról, a munkáról és annak felelôsségérôl, a döbbenetrôl, amikor saját, egykori piszkos dolgainkat olvassuk vissza a levéltárban, a többi nemzetiséggel való békében élés fontosságáról. Lokálpatriotizmusról és világpolgárságról. Lázok Klára szerint a történésznek nem az a tiszte, hogy ítélkezzen, hogy a tragédiák után menjen, hanem hogy megmagyarázza azok okát. Ezért kell megkeresni mindig a másik oldalt is. Így megmagyarázhatóvá válik, hogy mi miért történt és történhetett.
Protestáns Napok Marosvásárhelyen
Reményen felül sikeresnek értékelte Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese az elmúlt napokban szervezett marosvásárhelyi Protestáns Napokat, amelynek ötlete egy nyárádmenti lelkésztôl származik, s amelyet a vártemplomi gyülekezet karolt fel.
490 éves a reformáció. A protestánsoknak mindig súlyuk volt a város életében. A huszadik század elején a magyarság tömbben élt Marosvásárhelyen, de csak két református templomuk volt. Ma már tíz templomuk van, de kisebbségbe kerültek. A protestánsok száma a városban közel 40.000-re tehetô, ám vasárnaponként nem ülnek még 4000-en sem a padokban.
– Elsô alkalommal fordult elô, hogy mind a tíz marosvásárhelyi református egyházközség összegyûlt, hogy a tíz presbitérium közös bibliaórán vegyen részt. Ez a találkozó legnagyobb haszna. Örvendetes tény az is, hogy a kistemplomi egyházközség felvállalta, jövôre nemcsak a reformátusokat, hanem az evangélikusokat és a két unitárius egyházat is bevonja a találkozókba. Azokat a marosvásárhelyi egyházak sorra szervezik majd – mondta Ötvös József esperes, a Vártemplom lelkésze.
A rendezvénysorozat elsô napján – a kissé zsúfolt programban – érdekes elôadások hangzottak el. Dr. Bustya Dezsô Mit jelent reformátusnak lenni ma? címmel, Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója, Enyedi Csaba és Kovács Szabolcs a felekezeti oktatás helyzetérôl tartott elôadást. Érdekességképpen: Csortán Ferenc és Mihály Ferenc, két római katolikus felekezetû szakember a református templomok jellegzetességeirôl és berendezéseirôl beszélt, Csíky Boldizsár pedig a református éneklés idôszerû kérdéseit vázolta fel.
Második nap bemutatkoztak az egyházak. A vendégfogadó egyházközség bemutatkozóján hangzott el, hogy a városközponti egyházközségben 10 év alatt 1000 embert temettek el és évente körülbelül csak 60 gyermeket keresztelnek, ezek közül is jelentôs számban máshonnan érkeznek. A 4000 lelkes elöregedô gyülekezetben a fogyás nagymértékû. Két alkalmazott és két nyugalmazott lelkész szolgál, évente 700 istentiszteletet tartanak. Sajnos, a templomlátogatottság csak 10 százalék körüli, az egyházmegyei 14 százalékhoz képest. A gyerekekkel Henter Mária, a konfirmandusokkal Ötvösné Kacsó Emese foglalkozik. Az ifjúsági munka Henter György feladata, aki elismerte, hogy ez a terület nem a Vártemplom fénypontja és feltette a kérdést: – Vajon a mi munkánk elég? – ugyanis a fiatalokkal foglalkozni nehéz akkor, amikor ezek érdeklôdési köre egészen más irányú. Sokkal nagyobb a diszkó, a buli vonzása, mint az egyházé. Az egyház csak akkor tud több fiatalt összegyûjteni, amikor kirándulást szerveznek.
Az idôsek ellátása volna az egyház legfontosabb feladata – mondta Fülöp G. Dénesné, aki a Vártemplom diakóniai otthonát vezeti. Az ott folyó munkáról elmondta, hogy jelenleg 35 idôs embernek adnak otthont, de 420 személy van a várakozólistán, hogy az otthonba kerülhessen. A Lídia otthonban 20 gyereket nevelnek, de itt is sok nehézségbe ütköznek, mivel nehéz azokat a gyerekeket emberré formálni, akiket édesanyjuk elhagyott.
Csegzi Sándor fôgondnok hangsúlyozta, hogy a szeretetszolgálat bármelyik válfajáról is szóljanak, mindig az anyagiakhoz jutnak, ezért fontosnak tartja a vállalkozói réteget "megmozgatni" annak érdekében, hogy ezeket megfelelôen elláthassák.
A találkozón fellépett az egyházközség Psalmus és Musica Humana kórusa. Karnagyok: Kovács András és Csíky Csaba.
A Protestáns Napok zárórendezvénye tegnap, a reformáció ünnepén volt, amikor úrvacsorát osztottak, este pedig a marosvásárhelyi filharmónia elôadásában Mendelssohn Reformáció szimfóniáját hallgathatta meg a közönség.
A gyerekek túl vannak terhelve – halljuk nap mint nap a háborgó szülôktôl, pedagógusoktól. Arra gondoltunk, kérdezzük meg az érintetteket is, mennyire érzik zsúfoltnak órarendjüket a diákok.
– Egy héten három alkalommal jövünk hétre és olyan nap is van, amikor háromig vagyunk. A napi hat-hét óra nagyon fárasztó. De inkább ülnénk tovább délután, csak ne kelljen ilyen korán kelni – a marosvásárhelyi Romulus Guga gimnázium ötödik osztályába lépve valóságos panaszáradat fogad. Egyik kisfiú szomorúan teszi hozzá, ô Koronkán lakik és fél hatkor kell kelnie, hogy hétre beérjen az iskolába. "Csak a munkások dolgoznak reggel héttôl háromig, de mi gyerekek vagyunk. Az Európai Unióban senki sem jár hétre iskolába és sokkal kevesebb anyagot vesznek fel egy órán" – jelenti ki határozottan egyik kislány.
A reggel héttôl kezdôdô "mûszak" egy évig terheli a diákokat, ugyanis az iskola ideiglenesen befogadta a Transilvania líceum tanulóit. Az ötödikesek az órarend összetételét is kifogásolják, hiszen pénteken azért kell korán kelniük, hogy zeneórán vegyenek részt, szerdán pedig hetedik óraként technológia szerepel az órarendben. Ez utóbbit a gyerekek fölösleges megterhelésnek, idôpocsékolásnak érzik.
– Technológiaórán az épületek felépítésérôl tanulunk – magyarázzák a diákok, akik azt is elárulják, hogy négy nyelvet tanulnak, a kötelezô román és magyar mellett heti két angol- és két németóra szerepel az órarendben.
Az egészségügyi miniszter 1995. évi 1955-ös számú rendelete világosan elôírja, hogy az egyes korosztályokhoz tartozó gyerekek naponta hány órát ülhetnek az iskolapadban. A megengedett óraszám 3-4 az elsô osztályosok esetében, a II-IV. osztályosoknak napi 4 tanórájuk lehet, az V-VIII. osztályos diákok órarendjében pedig napi 4-5 óra szerepelhet. A középiskolás tanulók számára napi 5-6 óra megengedett. Dr. Silviu Morariu, a Megyei Közegészségügyi Hatóság vezetôje szerint az iskolák nagy része nem alkalmazkodik az elôírásokhoz. Az I-IV. osztályokban átlagosan a megengedettnél egy órával ülnek többet a suliban a kisdiákok, azonban az V-VIII.-osok órarendjében már napi két-három plusz tanóra szerepel.
A miniszteri rendelet arra is utal, hogy az elsô és második osztályosok nem kezdhetik írásórával vagy testneveléssel a napot, ugyanis túl fárasztó a gyerekek számára és az utóbbi utolsó óraként sem tartható. Továbbá tilos ugyanazt a tantárgyat két egymást követô órán tanítani.
Dr. Silviu Morariu kijelentette, tárgyalni fog a megyei tanfelügyelôséggel az óraszámcsökkentés érdekében, azonban nem ez az egyedüli gond. Még ha a zsúfolt órarendet ki is bírják a diákok, a csengôszó nem jelenti a "munkaidô" végét, ugyanis hazaérve vár rájuk a házi feladat. Másnapra fogalmazást kell írni, matematikafeladatokat kell megoldani, verset kell tanulni, de még a történelemleckét is szó szerint fel kell mondani, ha netán feleltet a tanár. Délelôtt a padban ülnek, délután pedig az íróasztal mellett készülnek a következô napi tanórákra. Jó jegyet kapnak, megdicséri ôket a tanár, büszke a szülô, csak egyetlen dolgot nem vesznek figyelembe: nem marad idejük gyereknek lenni.
Olvasom vagy a tévébôl figyeltem ki, nincs jelentôsége, hogy az egyik tengermarti nagyvárosban a nyugdíjasoknak ingyenes élelmiszercsomagokat osztogat a magisztrátus. Egy csöpp liszt, némi cukor s olaj, meg egy fagyasztott szárnyas kerül a szeretetcsomagba. Melyik magisztrátus mennyi pénzt különít el segélyre, alamizsnára, támogatás gyanánt, kinek mekkora eltartandó rétege van, amely persze nô az eltartók számához viszonyítva.
Emberiességi szempontok, központi (kormányzati) nyomás, a közvélekedés ereje, kegyesszívûség, lelkiismeret- furdalás, pénzbôség (?!!) – bármi lehet az oka, fô az, hogy adni kell. Ilyesféle támogatás a szocializmusban is volt, csak egyáltalán nem vala nyilvánvaló, olykor a párt nagylelkûsége gyanánt volt bemutatva, az emberek hitték – mert a propaganda ezt hitette el velük sikeresen –, hogy nekik alanyi jogon jár. A szocializmus vívmánya a kenyér- és húsjegy, a liszt- és cukor"ráció", amely nem a racionalizmus jegyében született, ezt talán mondanunk sem kell. Ugyanis egykoron amit emitt adtak támogatás, kompenzáció, kiegészítés címén, odaát elvették, megvonták, ki sem adták, korlátozták, ezképpen nyomorgatták a misera és szocialista plebset.
A feltételezett nagyváros havonta egyszer oszt. Központosítva, egy helyen, három napon át délelôtt. Mert a hivatalnok munkaideje szent, a nyugdíjas vagy tolakszik, veszekszik, megüti a guta és elkapja szívét az infarktus, elájul, nyolc napon túl gyógyuló sebekkel megszerzi a városi kegyesség kézzel fogható, szájjal ehetô jeleit, vagy kipurcan, megdögölhet, koplalhat, spórolhat, kölcsönkérhet, reménykedik, hogy gyermekeinek talán eszébe jut.
A segélyért az egyetlen központi Iroda elôtt kell sorba állni. És mert ezek a nyugdíjasok még a szocializmusban váltak keresôképes, bátor építôkké, megnyomorított élmunká-sokká, hideg lakások és zsúfolt buszok, villamosok hôseivé, nagy gyakorlattal rendelkeznek, könnyûszerrel melegednek bele a háború és szocializmus korszakos találmányába: a végtelen sorokba. Kisszéket, bilit hozva, meleg teával felfegyverkezve, olyik még olvasnivalót is vonszol magával, beállnak, leülnek, araszolnak, toporognak kora délutántól a másnap reggel nyolc órai nyitás reményében. Holott a hivatal, mely számítógépekkel rendelkezik, pontosan tudja, hogy a városban, ott a tengernyi korrupció partján, éppen 4000 rászoruló igényelhet a magisztrátustól élelmiszercsomagot.
Pedig volnának egyszerûbb megoldások, például biciklis futárok vinnék ki a csomagot, önkéntesekkel juttatnák el a címzettek lakására. Több helyen állítanának fel szolgálatot. Ezek pedig egymással hálózatban viszonyulva rögtön kiszûrnék azokat, akik kétszer állnak sorba a kétszer semmiért. A hivatal dolgozói minden hónapban egy napot kapnának arra, hogy maguk vigyék ki. Egy kis mozgás sohasem árt, négyezer csomag pedig igazán nem a világ.
Na, persze attól is tartani lehet, hogy akiknek van, azoknak még több kell: elsinkófálnák, hazavinnék, elmutyiznák, eladnák egy szélvédett utcasarkon a fürgébb nyugdíjasoknak jó pénzért azt, amihez amúgy joguk van, mert szegénységi bizonyítvánnyal rendelkeznek.
Marad tehát a sorban állás, ámbátor ekkor is lesznek olyanok, akik másokat fognak felbérelni a sorban állásra. És akkor szenvedés nélkül kapnák meg az adagot, ami ugye, pü-pü, nem járja, mert mindenhez tartoznia kell egy szenvedéstörténetnek.
A hagyományokhoz híven az idén is összeállította a Maros Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Mezôgazdasági Kamara az élenjáró gazdasági egységek toplistáját. A Népújságot megjelentetô Impress Kft. tevékenységi területén újból dobogós helyezést ért el, ami azt is jelenti hogy ez a munkaközösség a teljesítményorientáltságon túl nagy hangsúlyt helyez a pénzügyi-számviteli törvények betartására.
Tavalyi tevékenységérôl 14400 gazdasági egység nyújtott be mérleget a megyei közpénzügyi igazgatósághoz. Ezek közül választották ki nagyság és tevékenységi terület alapján azt a háromszáz vállalkozást, amely kimagasló tevékenységet mutatott fel. Szokásához híven a kamara színes katalógust jelentetett meg, így is népszerûsítve bel- és külföldön a jól mûködô egységeket.
A gazdasági fejlôdésre jellemzô, hogy országos viszonylatban a Maros megyei kamara az elôkelô hetedik helyen végzett. Természetesen ehhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi idôben jelentôs lépéseket tettek a külföldi befektetôkkel való kapcsolattartásban, a kis- és középvállalatok pályázatainak elôkészítésében (külön szakértôi csoportot hoztak létre amely pályázatírással foglalkozik) és tanulmányi utak szervezésében.
(karácsonyi)
Az EU és a kormány közös programot dolgozott ki, melynek keretében a biogazdálkodást folytatni szándékozók számára szakképzô tanfolyamokat szerveztek a május 14–november 2. közötti idôszakban. Eddig a három témakörben – ökológiai mezôgazdálkodás, a talaj és víz kímélése, a biodiverzitás megôrzése – 700 gazda végezte el a tanfolyamot. Marosszentgyörgyön október 29–november 2. között zajlik a tanfolyam az Agrom-Rom székházában, amelyen 30 megyénkbeli gazda vett részt.
Az öt nap alatt a következô szakemberek tartottak elôadásokat: Adina Dabu, az Agrobusiness Consulting mérnöke (EU-s vidékfejlesztési alapok), Albert Imre, a Bioterra Egyesület ügyvezetô igazgatója (Ökológiai növénytermesztés), dr. Cornel Man professzor, a Bioterra Egyesület elnöke (Állattenyésztés az ökofarmokon), Dragomir Damian, a BIO-CERT biominôsítési osztályának vezetôje (Biominôsítés és ellenôrzés a mezôgazdálkodásban és állattenyésztésben), Radu Panait, a Naturland igazgatója (Az ökotermékek forgalmazásának megszervezése).
A marosszentgyörgyi szakképzô tanfolyam iránt nagy volt az érdeklôdés, megyénkbeli gazdálkodók mellett Szatmár és Temes megyei gazdák is részt vettek.
Ma a tanfolyam résztvevôi egy megyénkbeli biominôsített és egy átmeneti idôszakban levô farmot látogatnak meg. A biotermelésre való áttérés átmeneti idôszaka a növénytermesztésben két év, az állattenyésztésben – terméktôl függôen – hat hónap–egy év.
Érdeklôdésünkre Albert Imre, a Bioterra ügyvezetô igazgatója elmondta, hogy Romániában a 14 millió hektáros mezôgazdasági területbôl jelenleg 200.000 hektár az ellenôrzött ökológiai gazdálkodásba vont terület. Ez nem éri el az összterület 2%-át, ezzel szemben az EU-s országokban az összterületek 5-10%-án termesztenek bioterméket. Habár hazánkban sok még a tennivaló az ökopiac megszervezése terén, meggyôzôdése, hogy a következô idôszakban nôni fog azon gazdák száma, akik a gazdaságukra minôsítô bizonyítványt, az értékesítendô árura terméktanúsítványt szereznek. Ugyanis akik az elismerô bizonyítványokkal rendelkeznek, termékeiket jóval a szokványos ár felett értékesíthetik itthon és külföldön.
(kilyén)
Magánnyugdíjak
A napokban közzétett adatok szerint október közepéig a potenciális ügyfelek közel harmada választott már magának kötelezô magánnyugdíjalapot. A felügyelô hatóság adatai alapján a több mint négymillió, 35 év alatti munkavállalóból 1,16 millióan kötöttek szerzôdést valamelyik alappal. Az elôzetes várakozásokhoz viszonyítva elenyészô azok száma, akik egynél több alappal szerzôdtek, és ezért csatlakozásuk a törvény szerint érvénytelen, ami arra vall, hogy bár a felügyelô hatóság nem folytatott komolyabb tájékoztató kampányt az érintettek körében, ezt a biztosítók megtették helyette. Idôközben a piacvezetô magánnyugdíjalap 41 ügynökét az alap kérésére felfüggesztette a felügyelet különbözô kihágások miatt, és bûnvádi eljárást is indítottak ellenük.
A kötelezô magánnyugdíjalapok, mint ismert, szeptember 17-tôl kezdték el az ügyfelek toborzását. Egy hónap alatt a törvény szerint egy ilyen nyugdíjalapot választani köteles 35 év alatti munkavállalók közel harmada szerzôdött valamelyik társasághoz. Mint ismert, ezek a biztosítók jövôre 2%-ot vesznek át az ügyfél társadalombiztosítási hozzájárulásából, és a kötelezô magánalapok kezelésébe kerülô társadalombiztosítási járulékhányadot a következô években fokozatosan 6%-ig emelik.
A piacvezetô szerepet a rendszer beindítása utáni elsô hónap után a holland ING pénzügyi csoport kötelezô magánnyugdíjalapja tudhatja magáénak, 462 ezer leszerzôdött ügyféllel, ami az eddigi alapválasztók több mint 40%-át jelenti. Ezzel az eredménnyel a társaság egyelôre saját elvárásai felett teljesít, ugyanis a toborzó kampány megkezdése elôtt a piac 30%-ának megszerzését tûzték ki célul. Az ING elônye jelentôs a piacon, hiszen a második legeredményesebb társaság, az Allianz eddig 208 ezer ügyfelet tudhat magáénak, részesedése 20,58%. A felügyelô hatóság szerint a már leszerzôdött ügyfelek enyhe többsége, 51,59%-a a nôk közül került ki.
Mint ismert, a 35 év alatti munkavállalóknak az év végéig kell kötelezôen választaniuk egy magán-nyugdíjbiztosítót. Akik nem teszik ezt meg, azokat tetszôlegesen osztják el a magánalapok között, és ugyanebbe a helyzetbe kerülnek azok a munkavállalók is, akik egynél több alappal kötnek szerzôdést. A rendszer elindítása elôtt a biztosítók joggal tartottak attól, hogy sok ilyen eset lesz majd, hiszen a felügyelô hatóság a rendszer elindítását megelôzôen gyenge tájékoztató kampányt végzett. A biztosítók szkepticizmusa azonban alaptalannak bizonyult e tekintetben, hiszen az eddig szerzôdést kötött 1,16 millió munkavállalóból alig húszezren estek abba a tévedésbe hogy egynél több alaphoz írjanak alá.
Szintén a napokban derült hivatalosan fény az elsô visszaélésekre is a kötelezô magánnyugdíjalapok rendszerében. Az eddigi piacvezetô biztosító a napokban maga kérte a felügyelô hatóságtól 41 ügynöke engedélyének bevonását, mivel ezek a vonatkozó törvény szerint bûnténynek minôsülô szabálysértéseket követtek el az ügyféltoborzó kampány elsô hónapjában. A felügyelet bevonta az illetô ügynökök engedélyeit, és a bûnvádi hatóságok elé tárták az ügyet. A felügyelô hatóság annyit hozott nyilvánosságra az ügyben, hogy az illetô ügynökök többek között kényszerítették az ügyfeleket az aláírásra, részesedést ajánlottak az ügyfelek számára a saját tiszteletdíjukból, vagy meghamisították az ügyfelek aláírását a csatlakozási íveken. Az érintett nyugdíjalap elnöke szerint a társaság szintén szerzôdést bontott az illetôkkel, és bûnvádi feljelentést tett ellenük. A társaság 43 ezer engedélyezett ügynököt foglalkoztat kötelezô magán- nyugdíj-biztosítások kötésére.
Benedek István
Annak ellenére, hogy év elején bevezették a használt autók esetében az elsô bejegyzési illetéket, az országba behozott second-hand autók száma az év elsô felében közel duplájára nôtt, miközben a szakértôk 10 százalékos növekedést jósoltak év végéig a belföldi autógyártást illetôen. Egyre növekszik a használtautó-forgalom, bár sokan kivárnak, abban a reményben, hogy jövôtôl eltörlik az elsô gépjármû bejegyzési illetékét, és helyette a kormány az 50-100 euró közötti "zöldilletéket" vezeti be. Mások máris megtalálták a kiskaput ahhoz, hogy ne fizessenek: egyre több bukaresti Bulgáriában íratja forgalomba a Németországban vett jármûvet, és bolgár rendszámmal közlekednek.
Míg öt évvel ezelôtt egy gépkocsira öt vásárló is pályázott, az arány mostanra megfordult. Az emberek többségének nincs türelme kivárni, hogy töröljék az elsô bejegyzési illetéket, sokan hitelre vásárolnak – mondta el a Népújságnak Szász István, a Selgros melletti Transilva-nia autópiacot mûködtetô Sassy Kft. vezetôje. Bukarest és Kolozsvár mellett ez az ország egyik legnagyobb autópiaca, a megközelítôleg 60 ezer négyzetméteres felületen mintegy ezer gépkocsi állítható ki, ötszáz látogató autójának külön kialakított parkolóhely áll rendelkezésre. Vasárnaponként mintegy 200 jármû cserél itt gazdát, ami jó aránynak számít, hiszen általában a kiállított jármûvek 10 százaléka kel el egy vásári napon. Az autópiac jövedelmét a kiállított gépkocsik után fizetett parkolási díj, a 3 hónapra szóló helyfoglalási szerzôdés, vagy a két nappal korábbi lefoglalásért fizetett díj biztosítja, de mûködik itt két büfé is.
– A kínálat nagy, de a kereslet is, hiszen egyszerûsödött a "papírmunka", egyre több autót vásárolnak. Van, aki már hét közben kiviszi a gépkocsiját, a piac autóparkként is mûködik, de az esetek 30 százalékában szombaton szállítják ki az eladásra szánt autót. Kártyás rendszerrel a terület felét foglalták le decemberig elôre. Sokan jönnek más megyékbôl is – mondja a cégvezetô.
Hétvégenként 50 alkalmazott dolgozik itt, a biztonságiakat is beleértve, de videokamerák figyelik, mi történik a piacon. Szász István szerint a a legkeresettebb márkák a Volkswagen, Audi, Opel, Ford, Skoda, Renault, a vásárlók java része még a helyszínen mûködô két iroda egyikében aláírja az adásvételi szerzôdést, de van, akik megegyeznek és másnap intézik el a vásárt. L.M. Németországból hoz be autókat, leginkább kis kategóriájú, Euro 4-es jármûveket, Opel Corsát, Fiat Puntót, Ford Kát, szerinte az elsô bejegyzési illeték bevezetése óta fôleg ezek iránt van kereslet. Egy 2003-as Fiat Punto után az illeték 250, míg egy VW Passat után 1700 euró. Ami ugye, számít. Ha az autó jó karban van, el is adja elsôre, esetleg kétszer kell kihoznia a piacra. De szerencsétôl függ, a felhozataltól, ártól. Az árak gyakran alacsonyabbak, mint ha külföldön vásárolják meg az autót, ha az érdeklôdô rákattint egy nyugati autókereskedés weboldalára, láthatja, elég reálisak az árak. A Maros megyei autópiacnak is van weboldala, a www.automures.ro címen akár azt is lehet látni, élôben, hogy mi történik a helyszínen vasárnap. Szász István jövôre autómosoda, kiállítóterem megnyitását is tervezi.
Antalfi Imola
Jézus Krisztus tanítványokat gyûjtött maga köré, apostolokat választott ki és hatalmat adott nekik, hogy hirdessék tanítását minden nép között. Fôpapi imájában pedig imádkozott a születendô közösségért és különösen apostolaiért, hogy "szentek legyenek az igazságban" (Jn. 17,19). Jézus azt akarta, hogy az új közösség, az egyház ne csak egy számbeli halmaz legyen, hanem a megváltottak és megszenteltek szent közössége. Ezért bátorítja az apostolokat: "én veletek vagyok minden nap a világ végéig." Ez a közösség, amelyet Jézus Krisztus alapított, az egyház, a maga sokszínûségével. Bár sok egyházzal és egyházi jellegû közösséggel találkozunk, mégis csak egy egyház létezik, amely Jézus Krisztus titokzatos teste.
Az élô és már meghalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyezségében, egymásért könyörögnek, helytállnak. Ennek alapján beszélünk küzdô egyházról, amely a földön élô lelkek közössége, szenvedô egyházról, mely a megholt, de még a tisztítóhelyen szenvedô lelkeké és diadalmas (megdicsôült) egyházról, mely már a mennybe jutott, üdvözült hívek társasága. Mindenszentek ünnepén mindazon megdicsôült lelkeket ünnepeljük, akikrôl megszámlálhatatlan sokasága miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. "Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számolni. Minden nemzetbôl, törzsbôl, népbôl és nyelvbôl álltak a trón és a Bárány elôtt, fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaág. Harsányan zengték: "Üdv Istenünknek, aki a trónon ül és a Báránynak!" (Jel. 7, 9 – 10.). Ide tartoznak az életszentség hírében meghaltakon kívül mindazok, akik a tisztítótûzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba.
A szentek közösségének, egyezségének tanítását már az apostoli hitvallás is rögzíti. A mai ünnep pedig szembetûnôen gyakorlatba ülteti, amikor a küzdô egyház a megdicsôült egyház segítségével Istenhez fordul a szenvedô egyházért. Így válik a Mindenszentek és halottak napja szinte elválaszthatatlan egységgé, akkor is, ha sok testvérünkben ez egész világosan nem tudatosul: szívünkben hittel és szeretettel, kezünkben virággal és égô gyertyával imádkozunk halottainkért, miként Jézus imádkozott értünk, hogy szentek legyünk az igazságban, vagy miként Szent Péter az Ószövetséget idézve szólít fel: "Szentek legyetek, amint én is szent vagyok."
Mint arra már egy elôzô lapszámunkban utaltunk, az elmúlt idôszakban a marosvásárhelyi református temetô környéke építôtelephez hasonlított, az esôs idô okozta sártenger, valamint az útaszfaltozási és járdalerakási munkálatok miatt a temetô kapuját gyalogosan is alig lehetett megközelíteni. Változott-e a helyzet azóta? – ennek néztünk utána
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivataltól ígéretet kaptunk, hogy halottak napjára, ha az úttestet nem is, de legalább a járdákat rendbe teszik a Krizantém és Líceum utcákban. Tegnap a járdakövek nagyrészt már le voltak rakva, azonban kérdéses, hogy a keskeny járdákon mennyire lesz megközelíthetô a temetô, hogyha arra gondolunk, hogy november elsején közel 40-50 ezer személy fordul meg itt. Az úttest állapota nem változott, úgy tûnik, az idôjáráson múlik, hogy kényelmesen megközelíthetô lesz-e a temetô vagy sem.
Bakos Levente alpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette, az önkormányzat olyan állapotba hozza a két utcát, hogy ha az esô nem szól bele, a világítók az elôzô évekhez hasonló körülmények között közelíthetik meg a temetôt. Az alpolgármester cáfolta az Aquaserv állítását, miszerint a vállalat már szeptember végén befejezte volna a csatornázási munkálatokat a Krizantém és Líceum utcákban.
– Az Aquaserv október 13-án adta át a hivatalnak a két utcát – fogalmazott Bakos Levente, és azt tanácsolta a temetôbe látogatóknak, hogy a gépkocsi helyett inkább válasszák a tömegközlekedési eszközöket vagy gyalogosan közelítsék meg azt.
A katolikus temetô környékén sem zajlik majd zökkenômentesen a közlekedés, ugyanis már a tegnap gépkocsisor foglalta el az amúgy is keskeny járdát. Az alpolgármester elmondta, a világítás napján a temetôk környékén rendôrök ügyelik fel majd a forgalmat.
A helyi közszállítási vállalat halottak napján a temetôkhöz vezetô útvonalakon a meglévôkön kívül nyolc pótjáratot indít, többek között a 18-as, 2-es, 19-es, 20-as, 26-os vonalakon, amelyek este nyolc óráig fognak közlekedni – tájékoztatott Claudiu Maior, a vállalat vezetôje.
Régi bújócskák emlékét idézi fel bennem az apró esôcseppekkel meghintett út. Képzeletbeli esôfák törékeny ágai közt bújócskázom a 8 éves nagylánnyal, aki nagyanyja pongyolájának sötétkék virágai mögé rejtôzött, valahányszor ijesztô képeket sugárzott felé a világ.
Ilyenkor, november elseje körül kis seprûvel, üres palackokkal és többölnyi virággal megrakódva keressük elhullatott lélekszeleteinket, létünk mindazon puzzle- darabját, melyet elveszített szeretteink képviseltek. Egy gyapjúharisnyás, szürke kabátos néni otthonos mozdulatokkal tisztogatja a zörgô levelekkel belepett sírt, odébb fiatal házaspár álldogál az emlékezés szôtte csendben. Itt is, ott is apró fényvirágok veszik körül a kô- és márványtáblákba vésett, hallgatag betûket.
Szeptemberi száraz szegfûk és egy esôvíztôl fuldokló tál fogad nagyszüleim nyughelyénél. Sepregetve, gyertyát gyújtva kommunikálok velük és távozásuk óta nagykorúvá nyúlt önmagammal.
A ködfelhôbe burkolt temetôkert fölött ismerôs fénnyel hunyorognak a csillagok. Úgy látszik, míg mi idelenn évente egyszer vagy többször gyertyavilágnál emlékezünk elhunyt szeretteinkre, ôk minden sötétedés után világítanak nekünk.
Tizenegy fogyatékos gyereknek ad otthont az az ellátó központ, amelyet kedden avattak fel Mezôcsáváson. A hat és tíz év közötti kiskorúak a marosludasi elhelyezési központból érkeznek és nagy részük a marosvásárhelyi 1-es Számú Inkluzív Oktatási Központ diákja. Az otthonban állandó nevelôi felügyelet mellett pszichopedagógus, asszisztens, kinetoterapeuta és pszichológus foglalkozik velük.
Mezôcsáváson ez a negyedik központ, amelyet a Maros Megyei Tanács támogatásával hoztak létre. Erre a célra 250 ezer lejt utaltak ki a megyei költségvetésbôl, ebbôl megvásárolták az épületet, feljavították a tetôzetet, valamint a csatornahálózatot és korszerûsítették az épület belsejét.
Az elszánt nyelvápolók számára talán közhelyes ez a téma, de mivel lépten-nyomon elvétik az amely és ami vonatkozó névmások használatát, "nem lehet róla eleget beszélni".
Vonatkozó névmások ezek – mint mondtuk –, arra vonatkoznak, amirôl a szövegben elôzôleg már szó esett. Alakilag minden efféle névmásban két alkotóelemet különböztethetünk meg: az a- mutató névmásgyököt és az utána következô kérdô névmást (esetünkben: mely, ki). "Azzal a csekkel fizettem, amelyet a kollégám adott át." – Az amely e példamondatban nyilvánvalóan a csekkre mutat vissza, vagyis rá vonatkozik.
Az amely a mellékmondat alanyára vagy határozott tárgyára utal vissza, így konkrétan meghatározott dolgot kapcsol a fômondathoz. "Ez itt az az ûrlap, amelyet a jelentkezéshez ki kell töltenetek." – Amely-t használtunk, hiszen a fômondatban pontosan megneveztük, mirôl is beszélünk (ûrlap).
Az ami viszont általában fônévvel meg nem nevezett, közelebbrôl meg nem határozott dolgokra utal vissza. "Mindent elkövetett, ami csak módjában állt." – A minden szó e szövegösszefüggésben nem meghatározott cselekvést jelöl. Más esetben ami-t használunk, ha mellékmondatunk a teljes fômondatra (illetve annak állítmányára) vonatkozik. Például: "Be kell helyezni a mágneskártyát, ami a felhasználó azonosítását és a rendszer mûködésbiztonságát szolgálja." E mondatunkban az ami vonatkozó névmás nem a mágneskártyára, hanem a mágneskártya betevésére (vagyis az egész fômondat tartalmára) utal vissza.
Sajtóhírben olvastam nemrég: "A katolikusok száma minden kontinensen növekedett, amelynek következtében a világ összlakosságának 17,25 százaléka számít katolikusnak." Helyes-e vagy helytelen ebben az összetett mondatban az amely? Elsô látásra könnyûnek tûnik eldönteni, mert végsô soron a növekedés egészen pontosan meghatározott fogalom; csakis e konkrét növekedés ismeretében mondhatjuk, hogy 17,25%-nyi katolikus él a Földön. Igen ám, csakhogy a második mondatunk nem mellékmondat, s a benne foglalt állítás, "ítélet" az egész elôzô mondatból következik. Helyesebben hangzana tehát így: "A katolikusok száma minden kontinensen növekedett, aminek következtében [vagy ennek következtében] a világ összlakosságának 17,25 százaléka számít katolikusnak."
A hét végén, szombaton és vasárnap a nyolcadik forduló zajlott a megyei bajnokság három csoportjában.
Északi csoport: Muresul Disznajó – Ogorul Felsôidecs 4-4, Muresul Déda – Zorile Lövér 3-0 (a pályán 2-2), Stejarul Görgényszentimre – Festival Marosfelfalu 9-1, Cetatea Marosvécs – Ogorul Verde Mezôkirályfalva (nem érkezett be eredmény), Viitorul Holtmaros – Valpet Alsóidecs 2-0, Viitorul Görgénysóakna – Spicul Marossárpatak 3-0
A bajnokság állása: 1. Stejarul Görgényszentimre 18 pont, 2. Zorile Lövér 18 p., 3. Muresul Déda, 4. Viitorul Görgénysóakna, 5. Spicul Marossárpatak 13-13 p.
Középcsoport: Muresul Náznánfalva – FC Jedd 1-1, Elôre Mezôpanit – Vointa Marosszentkirály 1-1, AS Spicul Mezôbergenye – AS Kebeleszentivány 0-7, Lotus Pro Koronka – AS Ákosfalva – nem érkezett be eredmény, Scorillo Marosszentana – Spicul Tracos Marosszentanna 10-1, Olimpia – Farel Harasztkerék 0-1.
A bajnokság állása: 1. Lotus Pro Koronka 21 pont, 2. AS Kebeleszentivány 18 p., 3. Scorillo Marosszentana 16 p., 4. Farel Harasztkerék 16 p.
Déli csoport: Forta Szentpál – Unirea Bonyha 0-1, Podul Mezôceked – Vointa Marosbogát 0-0, Muresul Marosugra – Inter Mezôszengyel 1-3, Woonwhagen Z. Mezôbánd – Muresul Kerelô 3-0 (nem jelent meg), AS Sármás 2005 – Înfratirea Búzásbesenyô 3-0 (nem jelent meg).
A bajnokság állása: 1. Spicul Marosgezse 18 pont, 2. Inter Mezôszengyel 16 p., 3. Woonwhagen Z. Mezôbánd 14 p.
MotoGP
Tegnap délelôtt elutazott Valenciába, a szezonzáró futam helyszínére Talmácsi Gábor, a gyorsasági motoros világbajnokság 125 cm3-es géposztályának éllovasa. A Bancaja Aspar csapat magyar klasszisa München érintésével repült a viadalnak otthont adó spanyol tengerparti városba, és délután költözött be a pályán, az úgynevezett motorhome-ban felállított lakókocsiba. Amint menedzsere, Stefano Favaro az MTI-nek elmondta: tegnap még a pihenésé volt a fôszerep, de Talmácsi már találkozott a mérnökökkel, csapatvezetôkkel. Ma délelôtt lesz egy technikai értekezlet, délután pedig együtt, gyalog bejárják a pályát. "Gábor elôször csak pénteken, az elsô szabadedzésen motorozik majd. Jól van, sikerült ráhangolódnia a hétvégi versenyre" – tette hozzá Favaro. Az idôjárás-elôrejelzés szerint Valenciában a hét végén napközben 20-22 Celsius-fok lesz, kevés felhôvel, esô nem várható.
Talmácsi Gábor a motorsport történetének elsô magyar világbajnoka lesz, ha a vasárnapi, spanyolországi futamon egyetlen riválisa, a spanyol Hector Faubel nem tud nála tíz ponttal többet szerezni. A két rivális csapattárs a Bancaja Asparnál, és a magyar pilótának éppen az eddig nála tíz ponttal kevesebbet gyûjtött ellenfelének otthonában, Valenciában kell csatába szállnia a végsô gyôzelemért. A pontazonosság Faubelnek kedvezne, mert ô a szezonban négy GP-n (Katar, Olasz, Cseh és Portugál Nagydíj) diadalmaskodott, míg Talmácsit háromszor intették le elsôként (Spanyol, Német, Malajziai Nagydíj). A Bancaja Aspar – amelynek székhelye a Valencia tartományi Alzíra – megígérte: nem tesz különbséget a két versenyzô között, Talmácsi és Faubel egymás között döntse el, melyikük a jobb. Jorge Martinez csapatfônök csak azt kérte kettôjüktôl, hogy a fair play szellemében csatázzanak.
Faubel – aki a közeli Llíriában született – tavaly megnyerte a gyakorlatilag hazai futamának minôsíthetô viadalt, ráadásul körrekorddal, Talmácsi pedig nyolcadik lett. A magyar versenyzô eddig hétszer szerepelt a valenciai ringen, és az utóbbi három esztendôben az elsô tíz között zárt. Legjobb eredményét 2005-ben érte el, akkor második volt, míg az összetettben – eddigi egyéni csúcsként – harmadik lett. "Persze tudom, mekkora a tét, de ez most nem érdekel. Jó formában érzem magam, pszichésen is rendben vagyok. Nagyon jót tett, hogy megnyertem a legutóbbi futamot. Ugyanúgy készülök, mint a többi versenyre, nem kívánok semmin sem módosítani, nehogy megzavarjon" – mondta az MTI-nek korábban Talmácsi.
A spanyol szervezôk 150 ezer nézôt várnak a futamra, nem titkoltan Faubel miatt. A tervek szerint a hazai kedvenc teljes rokonsága kinn lesz a pályán, és persze szinte mindenki neki fog szurkolni. A magyar versenyzôt szülei a helyszínen biztatják majd.
Ugyanakkor roppant érdekes, hogy a Marca spanyol sportnapilap internetes oldalán zajló szavazás résztvevôi szerint Talmácsi Gábor lesz a világbajnok a szezonzáró, Valenciai Nagydíj után a 125 cm3-es kategóriában. A közel 30 ezer eddigi szavazó 65 százaléka véli úgy, hogy a magyar motoros örülhet majd a futam végén, míg a maradék 35 százalék szerint csapattársának, a spanyol Hector Faubelnek hazai közönség elôtt sikerül ledolgoznia tízpontos hátrányát.
Talmácsi sporttörténelmet írhat, ô lehet az elsô magyar motoros világbajnok. A vasárnapi viadalon a dobogós helyezés mindenképpen az ô elsôségét jelentené, ha ennél rosszabbul végez, akkor Faubel szereplésén múlik vb- címe.
Vb-2014
Népünnepélyek sorozatával üdvözölték Brazília-szerte a FIFA döntését, amellyel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottsága az egyedüli jelentkezô dél-amerikai országnak ítélte a 2014-es világbajnokság rendezési jogát. A keddi zürichi bejelentést egész Brazília kitörô örömmel fogadta, emberek tömegei tódultak az utcákra, terekre. A hírügynökségi beszámolók szerint különösen a majdani vb nyitó- és zárómérkôzésének otthont adó Rio de Janeiróban és Sao Paulóban kerekedett hatalmas fieszta a hírre, hogy 64 év után másodszor a sportág öt vb-címmel legeredményesebb országa láthatja vendégül a futball-csúcstalálkozó résztvevôit.
Rióban zászlókat és a válogatott megannyi gigantikus méretû mezét lobogtatva masíroztak fel és alá az emberek a turisztikailag legismertebb városrészekben, s különösképpen pompás látványt nyújtott a Maracana Stadion, a futballszentély, ahol az 1950-es, elsô brazíliai vb – igaz, a házigazdák szempontjából gyászos végû, merthogy a selecao Uruguay elleni 2-1-es vereségével zárult – döntôjét játszották. Sao Paulóban a Városi Színház felcicomázott épületét és a környezô utcákat ellepte a nép, s a jelentések szerint vagy húszezer, a zöld-aranysárga nemzeti színeket viselô léggömböt engedtek útjára a zajos ünneplés keretében.
Az EFE több kiváló brazil edzôt is megszólaltatott, így Vanderlei Luxemburgót és Paulo Autorit, akik a FIFA-döntést egyként úgy értékelték, hogy az jótékonyan fog hatni az egész ország életére. Ugyanakkor az a figyelmeztetés is elhangzott, hogy amiért labdarúgó- világbajnokságot rendezhet Brazília, még nem szabad szemet hunyni a társadalmi nehézségek, a szociális gondok felett, amelyek az országot sújtják.
A jelen egyik legfényesebb brazil futballcsillaga, a Real Madridot erôsítô Robinho mindenekelôtt mérhetetlen boldogságáról beszélt a spanyol hírügynökségnek, megjegyezve egyúttal, hogy a hazai rendezésû vb-n válogatottjukon még nagyobb lesz majd a nyomás, a gyôzelmi kényszer, mint egyébként. Az európai labdarúgó- szövetség, az UEFA francia elsô embere, a korábbi kitûnô játékos Michel Platini sem fukarkodott az elismerô szavakkal. "Egy vb Brazíliában olyan, mint egy zarándoklat a futball Mekkájában, egy olyan országban, amely a legtöbbet adta a labdarúgásnak. Egy focista számára hatalmas dolog egy brazíliai világbajnokság" – lelkendezett Platini.
A területforgalmat (adásvétel, csere stb.) az öröklés kivételével, az 1968. évi 19-es törvény tiltotta meg, kivonva ezzel a földterületeket a polgári jogi forgalomból. A kollektivizálás idején a mezôgazdasági termelôszövetkezetekbe (CAP) beiratkozott személy földtulajdona csak a ház alatti, melletti belterületre korlátozódott. Ez elôször 800 négyzetméterre korlátozódott, ha viszont maga a ház és a hozzá tartozó melléképületek (szín, gabonás, kút stb.) nagyobb területet foglaltak el, mint 800 négyzetméter, a gazdaság javaslata alapján a helyi néptanács elôterjesztésére jogában állt a prefektusnak ezt 1000 m2-re megnövelni, de ez volt a legfelsôbb határ, amire a téesztagok földtulajdona kiterjedhetett.
Az 1974. évi 58-as sz. területrendezési törvény ezt faluhelyen 250 m2-re csökkentette. Ha ebben az idôszakban történt ingatlan- eltulajdonítás és a vevô szintén téesztag volt, 1974-ig az épületek mellett ekkora területet még átírtak a nevére, de ha a földtulajdon-átruházó szerzôdést az 1974. évi 58-as sz. törvény hatályba lépése után kötötte meg, az építményeket (ház, melléképületek stb.) megszerezhette, de a hozzá tartozó területet már nem, amely teljes egészében állami tulajdonba került. Az állami jegyzôség küldte szerzôdés alapján a helyi néptanács végrehajtó bizottsága városon 100, faluhelyen 250 m2-ig terjedhetô területdarabot adott a ház vevôjének – az épületek fennállta idejére. Az ilyen területeket 1989 után az 1991. évi 18-as sz. földtörvény 35., jelenleg 36. szakaszában foglaltak szerint prefektusi rendelettel odaítélhettek és ítélhetik ma is a felépítmények mindenkori tulajdonosának. Megjegyzendô, hogy itt nincs elévülés vagy jogvesztô határidô, hogy az 1991. évi 18-as sz. földtörvény módosítást és kiegészítést is szenvedett a szakaszok újraszámozása terén is.
Az idôk folyamán a belsôségekre vonatkozó rendelkezések értelmezése más és más volt. Az 1991. évi értelmezés szerint a területforgalmazás szüneteltetésének éveiben ingatlanátruházási szerzôdéseknél a 18-as törvény 23. szakaszát úgy kell értelmezni, hogy a vevônek jár a házhoz és a melléképületekhez tartozó terület – vagyis a belsôség egésze, a módosított, majd az 1988-ban újraközölt 18-as törvény (amit az 1. sz. Hivatalos Közlönyben 1988. január 5-én tettek közzé) már úgy fogalmaz, hogy a lakóházhoz és a melléképületekhez annyi terület jár, amennyi a tulajdonigazolásokban, a telekkönyvekben, a mezôgazdasági lajstromokban és más kataszteri nyilvántartásokban a téeszbe történô belépéskor szerepelt. A belsôségekre vonatkozó legutolsó és ma is érvényben levô szabályozás a 2005. évi 247-es törvény a 18-as számú földtörvény 23. szakaszába iktatott 2/1-es bekezdés, amely az épületek esetére kimondja, hogy akkora nagyságú az épülethez tartozó terület, amennyinek átruházásáról a szerzôdô felek az elidegenítés pillanatában megegyeztek, és amit bármilyen bizonyítási eszközzel igazolni tudnak. A fenti szöveg szerint tanúkkal is lehet igazolni bármilyen tényt, történést. Tudnunk kell még, hogy az 1997. évi 169-es számú törvény III. szakasza kimondja, hogy abszolút semmisek azok a birtoklevelek, amelyeket törvényszegéssel állítottak ki igényjogosultsággal nem rendelkezô személyeknek.
Mellau György
Egy szeptemberi OECD-tanulmány szerint a bioüzemanyagok jóval több kárt okoznak, mint hasznot. A tanulmány címével: "Biofuels: Is the Cure worse than the Disease?" a szerzôk, Richard Doornbosch és Ronald Steenblik a fején találták a szöget – lehet, hogy a gyógymód rosszabb, mint a betegség maga.
Fôbb érvekként a következôket sorolják fel: elôször, a biodízel- és bioetanol-termelés világszerte 2005-ben éppen egy százalékát fedezte a közúti közlekedés üzemanyag- felhasználásának. Ez az arány optimista számítások szerint 2050-re elérheti a 11 százalékot – ám az élelmiszerek ára ezzel párhuzamosan drasztikusan emelkedne.
Másodszor, a több tanulmányra támaszkodó írás szerint jelenleg a bioüzemanyagok közül csupán három termel jóval kevesebb üvegházhatású gázt, mint a hagyományos üzemanyagok. Ez a három a cukorrépából nyert etanol (elsôsorban Brazíliában állítják elô), a cellulózgyártás melléktermékeként keletkezett etanol, valamint az állati zsírokból és fáradtolajból elôállított biodízel.
A többi bioüzemanyag elôállítása és felhasználása is valamivel kevesebb üvegházhatású gázzal jár, de oly mértékben savanyítja a talajt, oly sok mûtrágyát és növényvédôszert igényel, oly sok növény- és állatfaj látja mindennek kárát, hogy az "etanol és biodízel káros hatása a környezetre könnyen