Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Gyanítható, hogy behatóan ismerik Salamon király történetét a Maros-parti táblabíróságon, ahol arról döntöttek a Kossuth utca nevének perében, hogy egyik fellebbezô félnek sem adnak igazat, hanem ama bizonyos döglött macskát elegáns ívben átrepítve a képzeletbeli kerítésen, alapfokra küldik vissza az ügyet.

A salamoni bölcsességtôl azonban igencsak messze áll ez az ítélet. Azt bizonyítja elsôsorban, hogy szép hazánk igazságügyi gépezete sok mindentôl független. Az igazságosságtól és a realitás érzetétôl biztosan.

Abba a hatáskörbe visszadobni az ügyet, ahol törvénybírói indokként le lehetett írni, hogy Kossuth Lajos nevének egy utcanévtáblára való felírása jogállamiságot sért, rosszabb, mint ha egy olyan, egyértelmû döntés született volna, miszerint városunkban tilos használni ezt az utcanevet.

A kisebbségben levôk akkor a legjobbak a háznál, amikor sorsukra vonatkozó, papíron jól hangzó, de a valóságban gyakran semmibe vett szabályokkal lehet a világ elôtt a többségiek irántuk mutatott jóakaratával és toleranciájával kérkedni. A recept mûködik, mert hiszen az az igazságügyi gépezet nyögte ki magából ebben a perben az ítéleteket, mely állítólag olyannyira meg van reformálva, hogy az ingadozó székû miniszter asszonyának várható sorsa felett a minap a Financial Times hullajtott könnyeket. Mondván, hogy kár lenne meneszteni, mert remekül végzi a dolgát, szinte egyedül neki köszönhetjük, hogy az európai klubban asztalhoz ülhettünk a nagyok mellé. Következtetésnek elég annyi, hogy a távolság rontja az ítélôképességet, mert a nagy presztízsû napilapnál is hallhattak valószínûleg Kossuthról, még ha nem is tartanak szerkesztôségükben történész doktort.

Arra is bizonyíték ez a legutóbbi ítélet, hogy az igazságügyi gépezet jogállamhoz abszolút méltatlan módon függ a politikától. Ugyanis olyan idôpontban született, amikor az országnak kormánya gyakorlatilag csak papíron van, az elôrehozott választások lehetôsége már nem csak az elnöki jókedvtôl függ, hanem a politikai válságból lassan az egyetlen kiút marad, és a felmérések szerint egy most választandó parlament több mint egyharmadát nacionalisták töltenék meg. Akiknek a szemében egy magyar utcanevet jóváhagyó bírói döntés nem piros pont, hanem piros posztó. Meglehet persze, hogy a mostani ítéletnek szerfölött egyszerû a magyarázata: a bírák egyszerûen félnek a nacionalisták és soviniszták szájától. S minthogy ujjat húzzanak velük – ôrizve legalább hitelességük látszatát –, addig járatják velünk a bolondját, amíg akad valaki más, aki kikaparja a gesztenyét a tûzbôl. Kicsiben ugyanazt játsszák, amit nagyban a kisebbségi törvénnyel való packázással. Pedig ideje lenne felnôni!

Találgathatjuk, hogy Marosvásárhelyen ezen a tavaszon miért maradt el a tülekedés a kedvezményes adóbefizetés lejárta elôtti napokban. Talán, mert az ingatlan- és jármûadót befizetni kívánók egy része "átszokott" a lakótelepi hivatalokhoz, így, mint képünkön is látható, fotóriporterünk "kibírható" sort kaphatott lencsevégre a polgármesteri hivatalban. Ám meglehet, hogy a zsúfoltság azért maradt el, mert minden fogadkozás ellenére máig nem kezdték meg az adókötelezettségekrôl szóló értesítôk kézbesítését, s akik ezekre vártak, nem érezték sürgôsnek fizetni. A jövô héten már kiderülhet, hogyan is alakultak a befizetések. Elkerülhetetlen állampolgári "kekeckedés": vajon, ha a hivatal által megbízott cég nem tartotta be az értesítôk kiküldésére vállalt határidôt, számolhatnak-e fel késedelmi díjat azoknak, akik megkésnek az elsô negyedévi befizetéssel? Megjegyezzük, még ma sem késô, mert annak ellenére, hogy szombat van, a befizetôhelyiségek 8–14 óra között nyitva tartanak.

Április elsejétôl a tejtermelôk csupán a Tejkvótakezelô Fôosztály (Departamentul de Administrare a Cotei de Lapte – DACL) által kiadott kvótaengedély alapján szállíthatnak tejet a feldolgozó gyáraknak vagy adhatják el azt a piacon. Ellenkezô esetben 1.500 és 10.000 lej közötti bírságot róhatnak ki rájuk. Azokra a termelôkre, akik nem rendelkeznek tejkvótával és eladják vagy a feldolgozóknak szállítják, 1.500 és 2.500 lejes bírság róható ki, közölte a DACL.

Ha a gazdának van tejkvótája, de engedéllyel nem rendelkezô feldolgozónak adja el a tejet, a bírság összege 1.500-2.000 lej. Ha viszont a feldolgozó olyan termelôtôl veszi át a tejet, aki nem rendelkezik tejkvótával, a bírság 2.500 és 5.000 lej közötti.

A legmagasabb bírsággal – 8.000 és 10.000 lej között – sújthatók azok a nyerstej- felvásárlók, akik engedély nélkül adják el a tejet.

Románia több mint 3 millió tonnás tejkvótát alkudott ki az Európai Unióval, a magántejkvóta megszerzése érdekében 2006. október végéig kellett letenniük a gazdáknak kérést a DACL-hoz. A fôosztály április elsejéig befejezi a magánkvóták kiadását a szabadárusításban eladható tejre.

A megyei tanács csütörtöki ülésének egy másik, vitát kiváltó napirendi pontja egy vendégház építésére vonatkozott. Az építmény szükségességét mindenik felszólaló közgyûlési képviselô elismerte, ám ami a költségeket illeti, a vélemények megoszlottak. A beruházás értéke ugyanis héával együtt eléri a 630 ezer eurót.

Túl sok pénzrôl van szó, amit a megyei önkormányzat idei költségvetésébôl fordítanának a vendégház építésére – vélekedtek a tanácsosok. Dinu Socotar szerint a terv mûszaki gazdasági mutatóit jóvá lehetne hagyni, de a pénz kiutalásával még várni kellene. Szalkay József, az RMDSZ frakcióvezetôje elmondta, hogy nemrégiben részt vett az egyik bankintézet bukaresti székhelyének avatóünnepségén, ahol az építkezés négyzetméterenkénti költségei – csakúgy, mint a szóban forgó, a Víkendtelepen a városi tanács tulajdonát képezô területen építendô vendégház esetében – elérték az 1000 eurót. "Nem tudom, a tanács vendégháza mennyire lesz luxusépület, de az biztos, hogy a bukaresti bank a legkorszerûbb épület, a legújabb extrákkal felszerelve. Megmagyarázhatnák, hogy mi kerül ilyen sokba" – jelentette ki. A tervezô szerint az építôanyagok drágák, amiatt emelkednek ennyire a költségek. Tatár Béla szerint egy vendégház szükséges a megyei tanácsnak is, ám "vitatható a kihasználtsága". Tatár Béla elmondta, a Benta cég által épített kulcsra készen átadott magánházak építési költségei héával együtt négyzetméterenkénti 388 eurót tesznek ki, így a kérdés jogos: hogyan éri el a vendégház esetében az ezer eurót? Míg Balogh József az úszómedencét hiányolta, Amza Margarit sokallta az árat, és figyelmeztette a képviselôket arra a 2004-beli marosvásárhelyi tanácsi határozatra, amely szerint a Víkendtelepen a nyári idény alatt tilosak az építkezési munkálatok, és kizárólag fából készült épületekre adnak jóváhagyást. Ezek után kérdéses, hogy a megyei tanács – mellesleg ismervén a két intézményvezetô közötti ellentéteket – részére a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal kibocsátja-e az építkezéshez szükséges engedélyeket.

Lokodi Edit tanácselnök szerint a polgármesteri hivatal már három alkalommal is felszólította a megyei önkormányzatot, hogy bontassa le a víkendtelepi, romos állapotban levô épületet, ehelyett készülne az új vendégház, még a nyár folyamán, ôszi átadásra. "Utaljunk ki pénzt, építsünk és a télen használjuk. Ha még húzzuk az idôt, az építôanyagok tovább drágulnak és még többe kerül majd a beruházás" – jelentette ki az elnök asszony. A határozattervezet elôterjesztése szerint a megyei tanács nem rendelkezik egy reprezentatív épülettel, ahol továbbképzô tanfolyamokat, különbözô rendezvényeket tarthatnának, küldöttségeket fogadhatnának, szállásolhatnának el. A tervezett vendégház földszintjén többek közt elôteret, elôadótermet, konyhát alakítanának ki, az emeleten pedig négy, saját fürdôszobával ellátott vendégszobát valamint egy nappalit. A testület végül megszavazta a vendégház építésére vonatkozó határozattervezetet.

A negyvennapos nagyböjt utolsó hetében felgyorsulnak az események. Nos, ennek szentírási háttere van: amit Jézus hároméves nyilvános tevékenysége alatt elkezdett, az most teljesedik be a megváltói kereszthalállal. A nagyhét virágvasárnappal (sok nyelvben helyesebben pálmák vasárnapjával) kezdôdik: ezen a napon vonult be Jézus ünnepélyes körülmények között Jeruzsálembe. Többször megfordult már Jézus a szent városban, volt olyan alkalommal is, amikor titokban, rejtôzködve ment fel. Ez alkalommal már nem rejtôzködik, mert érzi: elérkezett az óra. Híre hamarabb bejárta a vidéket, megelôzte ôt. Ezért nemcsak tanítványai lelkesedtek érte, hanem mindenki, aki hallott a csodás dolgokat mûvelô csodarabbiról. Ha a zsidó nép korabeli politikai helyzetét tekintjük, nem kell csodálkoznunk a nép túlfûtött lelkesedésén: könnyen lelkesedik a leigázott, idegen hatalom igáját nyögô nép, ha a vallásos szín alatt valami mást is remél. Ezt meg is vallják a bevonuló mester éljenzésekor: Hozsánna, Dávid fia, néked! Az ünnepélyes bevonulás a politikai szabadulás, egy új szabadságharc kezdetét is jelentette egyesek számára. Épp ebbôl érthetô meg, hogy pár nap múlva, miután csalódtak – lényegében önmagukban és a Jézussal szembeni valótlan elvárásokban! – szinte egy emberként fordultak ellene. Így a látszólagos diadalmenet tulajdonképpen a szenvedés hetének kezdete.

Virágvasárnap és nagypéntek egymás után gyorsan következnek. És nemcsak Jézus Krisztus életében, hanem minden ember életében is. Hajlamosak vagyunk arra, hogy virágvasárnapjainkat (siker, öröm, boldogság és még számtalan kellemes esemény) elfeledjük nagypéntekeink (csalódás, betegség, bukás, megrázó esemény stb.) hatására. Pedig a jó és a kevésbé jó együtt alkotja életünk egészét, hisz minden benne van Isten tervében. Természetes, Isten szabad akarattal látott el minket, így módunkban van mindig választani és dönteni. Életünkben az események mögött mindig fel kell fedeznünk, meg kell látnunk az isteni akaratot úgy, miként azt naponta ki is fejezzük a legszentebb imádságban: "Legyen meg a Te akaratod!"

"Áldott az Úr nevében érkezô király!" – ujjongott a tömeg. Jézus valóban az Úr nevében érkezett és így érkezik ma is népéhez. Hogyan fogadom én, a keresztény ember? Én, személy szerint? Azt, hogy a kereszténység hogyan ünnepli – az egymástól eltérô szertartások, szokások ellenére is –, tudjuk. A protestáns egyházakban ezen a napon van a konfirmáció ünnepe, a katolikus egyház pedig a szentírási elbeszélést igyekszik körmenetben jelképesen megeleveníteni, szívében hozsannás örömmel, kezében megáldott pálma-, barkaágakkal. Mindkét egyházi hagyománynak a lényege: a megváltó útjára induló Krisztus befogadása. Ezt teszik egyházaink. De mit teszek én, aki szintén valamelyik egyházhoz, egyházközséghez tartozom? Van-e egyáltalán a ma társadalmában a mai ember számára a szentírási üzenetnek "társadalmi elfogadottsága"?

Mert az egyház én vagyok – vagyis mindenki személy szerint alkotja az egyházat, Jézus Krisztus titokzatos testét. Amennyiben mi személy szerint befogadjuk az Üdvözítôt, annyira vonulhat be Jézus ma a világba. Ehhez szükséges, de nem elégséges a templomok sokasága és ékessége. Lelkünk templomába kell bevonuljon a mi szabadítónk, hogy lélekben újjászületve köszönthessük ôt: "Hozsánna, Dávid fia, néked! Áldott az Úr nevében érkezô király!"

A tudományt ünnepelni gyûltek össze a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói és meghívott vendégeik csütörtök délután a Kultúrpalota nagytermében. Szôcs Iringó ötödéves általános orvosis hallgató a XIV. Tudományos Diákköri Konferencia (továbbiakban TDK) szervezôi, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség részérôl köszöntötte az egybegyûlteket, akik négy napon keresztül a "haladás kanyargós útjain" elinduló jelentkezôk tudományos szereplését követhetik figyelemmel.

A tapasztalat, a tudás átadása elsôrendû szempontnak számít a rendezvényen, azonban nem elhanyagolható az elsô helyezettek díjazása sem, akik kiváló teljesítményükért a magyar oktatási és kulturális minisztérium részérôl egy hónapos kutatói ösztöndíjban és személyenként 60000 forint értékû pénzösszegben részesülnek.

Csegzi Sándor alpolgármester köszöntô szavaiban rávilágított a jelenkori orvoslás problémáira, ugyanis a szakorvosok hiányával, az egyetemi végzôsök "elvándorlásával" kell szembenéznie az országnak. A tapasztaltak ellenére visszatérésre, visszafordulásra biztatta a diákságot, akik, ha néhány év múlva már el is hagyják az országot, késôbb térjenek vissza a gyökereikhez.

A TDK megszervezése, az itt lezajló elôadások, bemutatók olyan hasznos tevékenységet jelentenek, amelyet ôrizni és folytatni kell – hangzottak el dr. Nagy Örs egyetemi tanszékvezetô, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettesének szavai.

Idén közel 150 dolgozattal neveztek be a tudományos megmérettetésre, és összesen 30 vendégdiák érkezett a konferenciára – tudtuk meg a rektorhelyettestôl, aki arra kérte az elbíráló bizottság tagjait, hogy a minôség biztosítása érdekében objektíven osztályozzanak, és ne a témavezetô tanárt, hanem a diákot és az általa képviselt területet díjazzák.

"Szükségünk van ilyen alkalmakra, mert egy sikeresen elvégzett munka után a hallgatók beszámolhatnak eredményeikrôl" – csatlakozott a felszólalókhoz dr. Hamar János budapesti orvosbiológus, aki szerint ez csak úgy érhetô el, ha a résztvevôk képesek örülni egymás sikereinek.

A magas szintû szakmai színvonal mellett az anyanyelv ápolására is felhívta a jelenlévôk figyelmét, mert amellett, hogy az újszerû gondolataink megvédéséhez nélkülözhetetlen a bátorság, szépen fogalmazott, gondosan felépített dolgozatokra is szükség van – egyszerûen döntô fontosságú, hogy az ember az anyanyelvén írjon.

A megnyitót követôen dr. Renner Antal egyetemi professzor Endoprotézisek alkalmazása a csuklóízületben és ujjízületeken címmel tartott elôadást, majd dr. Szentirmai Annamária a kutyaharapás és robbanás okozta maxillofaciális sérülések ellátásáról beszélt.

Hat diák és két tanár érkezett hétfôn délelôtt a pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskolából a marosvásárhelyi Constantin Brâncusi szakközépiskolába. Az immár nyolcadik éve tartó együttmûködés egyre szorosabbra fûzi a kapcsolatot a két testvériskola között, ugyanis a szakmai irányultságú foglalkozások mellett különbözô kulturális, szabadidôs tevékenységeken tudhattak meg többet egymásról – foglalta össze az egyhetes látogatás jelentôségét Tibrea Adriana igazgatónô.

A tavalyi évhez hasonlóan, a diákok idén is közös mûhelygyakorlaton tesztelték szakmai felkészültségüket.

A díszterem bejárati ajtajával szemben lévô falon festéses technikával egy patinázott, öreg lambériautánzatot készítettek. A valósághû munkát a Pécsrôl érkezett Batthyány József gyakorlati oktatásvezetô mutatta meg, aki néhány perc alatt elmagyarázta, hogy jutányos áron, szinte minimális anyagforrásból is lehet látványos és maradandó dolgot alkotni. A diákok szakmai hozzáértése négy délelôtt elteltével meghozta a várt eredményt, egy fantáziadús alkotás tárul az épületbe lépô elé.

"Túlságosan rövid ideig vagyunk együtt, és túl sok mindent szeretnénk megvalósítani" – mondta Batthyány József, aki kollégájával, Pifko Mihály szakoktatás-vezetôvel és a vendégdiákokkal közösen a várossal és a környékkel ismerkedtek. Sétáltak a belvárosban, ahol a jelentôsebb épületeket és a katolikus plébánia állandó kiállítását nézték meg.

A sportvetélkedô alkalmából betekintettek Erdôcsinád mindennapi életébe, csütörtökön pedig mûveltségi vetélkedôvel színesítették a programot, majd állatkerti séta következett. Tegnap, a búcsú napján végre mindannyian fellélegezhettek, munkájuk sikeres befejezése után a Marosvásárhely–Parajd–Bucsin-tetô – Gyilkos- tó–Marosvásárhely útvonalon, autóbuszos kiránduláson fedezték fel Erdély rendkívüli tájait.

Az együttmûködés ezzel még nem ért véget, ugyanis áprilisra a Brâncusi Iskolaközpont tanulóinak egy csoportja meghívást kapott Pécsre, ahol egy németországi iskola diákjaival és tanáraival is tapasztalatot cserélhetnek. "Így legalább bennünk is kialakulhat egy elképzelés a német oktatási rendszerrôl" – mondta Pifko Mihály szakoktatás-vezetô.

Egy amerikai tanulmány szerint a globális felmelegedés eltünteti a klímazónák felét, egyidejûleg pedig új, eddig ismeretlen klimatikus viszonyokat hoz létre: a legnagyobb veszély a trópusokat fenyegeti, és a kutatók szerint sok állat és növényfaj nem tud majd alkalmazkodni a változásokhoz.

John Williams, a wisconsini Madison egyetemének kutatója a legutóbbi ENSZ jelentés adatai alapján végzett részletes számításokat kollégáival, s eredményeit az Amerikai Tudományos Akadémia PNAS címû folyóiratában publikálta.

A kutató azt állítja, hogy az eddigi vélekedéssel szemben nem elsôsorban a sarkvidékeken várható a legnagyobb klímaváltozás, hanem a trópusokon, ahol se a növények, se az állatok nem szoktak hozzá a hômérséklet jelentôsebb ingadozásához.

"Számításaink alapján a trópusokon két-három fokos felmelegedés sokkal jelentôsebb hatást vált ki, mint az öt-nyolc fokos hômérséklet növekedés a föld más vidékein" – mondta el a Spiegel internetes kiadásának nyilatkozva John Williams.

Szerinte a Föld olyan gyorsan melegszik fel, hogy csak találgatni lehet, miként reagál a trópusi esôerdôk ökoszisztémája a változásra. Normális körülmények között több ezer év áll rendelkezésre az alkalmazkodáshoz, most azonban néhány évtized alatt zajlanak le a változások.

A változás fôleg az afrikai és dél-amerikai esôerdôket, valamint az indonéz ôserdôket fenyegeti. A trópusi esôerdôk a természet kincseskamrájának számítanak, ott él az ismert állat- és növényfajok fele, egy hektárnyi területen 275 különbözô fafajta jelenhet meg.

Túl ezen az Andokban, Szibériában, és Dél- Ausztráliában teljesen megváltozhat a mostani klíma, és a jelenlegi ottani klimatikus viszonyok valószínûleg sehol nem jelennek meg a Földön – derül ki a tanulmánynak a Der Spiegel címû német hetilap online változatában és a wissenschaft.de német tudományos hírportálon közölt ismertetésébôl.

Forradalmi változást érzékel az arab országok Izraellel kapcsolatos felfogásában Ehud Olmert izraeli kormányfô egy izraeli honlapon csütörtökön megjelent nyilatkozata szerint.

Megfigyelhetô egy folyamat, amelyet a tavaly nyári libanoni háború csak felgyorsított, s amely arra késztette az arab világ befolyásos országait, hogy elkezdjék felismerni: nem Izrael jelenti a legnagyobb gondot a számukra – fejtette ki az izraeli miniszterelnök az YNet internetes hírportál jelentése szerint az általa vezetett Kadima izraeli kormánypárt parlamenti frakciójának adott fogadáson, hozzáfûzve: ez az arab államok felfogásában bekövetkezett forradalmi változást jelent.

Arab vezetôk elôzôleg a szaúdi fôvárosban megerôsítették azt az öt évvel ezelôtt elfogadott béketervet, amely az arab országok Izraelhez fûzôdô kapcsolatának rendezését irányozza elô arra az esetre, ha a zsidó állam visszavonul az 1967-es háborúban elfoglalt területekrôl, megalakul a palesztin állam, és "igazságos megoldás" születik az Izrael Állam 1948-as kikiáltásával földönfutóvá lett palesztin menekültek leszármazottai ügyében.

Olmert elismerte a rijádi csúcs jelentôségét, de kijelentette: "Ne áltassuk magunkat. Azt akarják tôlünk, hogy térjünk vissza az 1967-es határokhoz, egyszersmind visszatérési jogot követelnek (a palesztin menekülteknek)."

Az YNet szerint az izraeli kormányfô azt is mondta, hogy Izrael nem nagyítja föl az arab csúcs jelentôségét, de nem is hagyja figyelmen kívül.

Elôzôleg az Egyesült Államok úgy foglalt állást, "nagyon pozitívnak" tekinti a szaúd-arábiai találkozó kimenetelét.

Péntektôl négy hónapon át francia pilóták ellenôrzik a balti országok légterét a NATO-beli együttmûködés keretében – közölték a litván fôvárosban.

A 120 fôs francia kontingens és négy Mirage 2000 (képünkön) típusú harci repülôgépe az észak-litvániai Zokniai légitámaszponton állomásozik majd. Észtország, Lettország és Litvánia égboltját eddig spanyol pilóták vigyázták, s a franciákat augusztusban román pilóták váltják a misszióban.

A Szovjetuniótól 1991-ben függetlenné vált három balti köztársaságnak nincs a feladathoz szükséges légiereje, ezért légterüket 2004-es NATO-csatlakozásuk óta az atlanti szövetség más tagállamainak vadászgépei ellenôrzik. Jaap de Hoop Scheffer, az észak-atlanti szövetség fôtitkára novemberben Vilniusban megerôsítette, hogy a NATO nem kéri a balti országoktól vadászgépek beszerzését, s hozzátette, hogy a NATO a Baltikumban "minden tagországáért felelôsséget visel, nem csupán a balti államokért".

A NATO részérôl ez volt az elsô nyilvános reagálás a balti köztársaságok védelmi minisztereinek tavaly augusztusban elôterjesztett kérésére, hogy az atlanti szövetség folytassa a légtérellenôrzést.

A 46 éves Marie Simon-Pierre nôvér pénteken a délkelet-franciaországi Aix-en-Provence-ban elôször tárta fel a sajtó képviselôi elôtt gyógyulásának csodás történetét. Vallomása kulcsfontosságú elem lesz a volt szentatya boldoggá avatásának a folyamatában, amelynek egyházmegyei szakaszát április 2-án a lengyel pápa halálának második évfordulóján zárják le. Az eseményre a lateráni Szent János-székesegyházban kerül sor, és azon részt vesz a francia szerzetesnô is.

Marie Simon-Pierre a Aix-en-Provence melletti Puyricard szülészotthonában dolgozott, és 2001-ben a Parkinson-kórt diagnosztizálták nála. Pénteki tájékoztatóján a rászegezôdô kamerák elôtt elmondta: a pápa halála után egészségi állapota romlott, de június 2-ról 3-ra virradóra hirtelen felgyógyult. Ezt a nôvér isten mûvének tekinti, akinél az elhunyt II. János Pál járt közbe. "Nem tudom kifejezni mindazt, ami lejátszódott bennem, ez túl nehéz, csoda történt" – fogalmazott.

"Találkoztam egy nôvérrel, aki korábban sokat volt velem. Felemelve kezemet azt mondtam neki: nézd, nem remeg immár. II. János Pál meggyógyított" – számolt be történetérôl.

Ezt követôen elmondta: szükségét érezte annak, hogy írjon. Mint beszámolt róla keze simán suhant a papírlap fölött, tolla pedig futott azon. Miután leírt egy sort, keze továbbra sem állt le.

Slawomir Oder prelátus a boldoggá avatási folyamat posztulátora a héten ismertetve a hétfôi esemény elôkészületeit ugyancsak említést tett a francia szerzetesnô csodás felgyógyulásáról. Elmondta, hogy a nôvér a gyógyulását megelôzô éjszakát adorációban töltötte el a Legszentebb Oltáriszentség elôtt II. János Pál közbenjárásáért fohászkodva. Ezt követôn írása ugyanolyanná vált, mint amilyen betegsége elôtt volt. A prelátus elmondta, hogy az egyházmegyei bíróság által összegyûjtött anyagot, mint 130 tanú vallomását átadják a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának.

Marie Simon-Pierre saját személyérôl mindössze annyit árult el, hogy egy ötgyermekes katolikus család legidôsebbe sarja, és hozzátartozói az észak-franciaországi Cambrai egyházmegyéjében élnek.

A minap kaptunk egy értesítôt, miszerint a Román Televízió 2-es csatornája megszûnt, azaz regionális körzeti adókra esett szét. Fölkeltette az érdeklôdésemet a dolog, és sikerült utol is érnem Kacsó Sándor koordinátort, az RTV2 munkatársát, akitôl a fejleményekrôl érdeklôdtem.

Kacsó Sándor elmondta: valóban történtek változások, amelyeket nem nagyon szellôztetett meg a vezetôség, ezek a változások azonban korántsem a megszûnésrôl szólnak.

– Az történt, hogy az RTV2 délutáni mûsoridejének egy részét – mint az közismert – a helyi stúdiók rendelkezésére bocsátotta és bocsátja, így délután fél öttôl fél hétig a kolozsvári (és nem csak) nézô a Kolozsvári TV adását látja, a temesvári a temesváriét, a craiovai a craiovaiét, és így tovább. A gondok ott adódtak, hogy ezeket a mûsorokat földi szórással, antennán keresztül sugározták, míg a kábeltévés szolgáltatók csatornái, így az RTV2 is mûholdról fogható. A délutáni helyi adók nézhetôsége érdekében át kellett kapcsolni a földi relére (a Kolozsvári TV például a csíki, a Hargita tetején levô antennáról fogható), de ezt a kábelszolgáltatók aránylag gyakran elmulasztották megtenni, így a helyi adóra kíváncsi nézô nem egy esetben szappanoperát, vagy más, az RTV2 eredeti mûsorrácsához tartozó mûsort látott. És így kialakult egy olyan visszás helyzet, amelyben már nem lehetett tudni pontosan, hogy ki kapcsolt át a helyi adókra, hol látták a regionális adásokat és hol nem. A gond megoldásaként, számos beszélgetés után kitalálták, hogy a csatorna egy nagyobb csomagot bérel, és ebben mindegyik helyi adót fellövi a mûholdra, így azok bárki által foghatók lesznek, a nézô nem függ a kábelszolgáltató átkapcsolási hajlandóságától. Ezzel megoldódnak a földi szórásból fakadó problémák, a Kolozsvári TV-t például Sepsiszentgyörgyrôl is nézheti majd bárki, ha akarja. Mindez elég kis befektetéssel sikerült. A mûsorokat egy picit szabványosították, mûsorrácsot találtak ki, és eldöntötték, hogy hol melyik regionális adó lesz kábeltévén keresztül fogható. Marosvásárhelyen a kolozsvári. Akinek parabolaantennája van, az nyilván bármelyik helyi stúdió mûsorát végignézheti.

Visszatérve az RTV2-re: nem szûnt meg, továbbra is mûködik, és ebbôl az egész történetbôl a nézô számára tulajdonképpen az a lényeges: minden maradt a régiben, annyi különbséggel, hogy a regionális adók ezek után valóban és ténylegesen nézhetôkké válnak – hallottuk Kacsó Sándortól.

Az esetleges tartalombeli változásokra, a regionális adók mûsoraira a késôbbiekben visszatérünk.

Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban részesülhet az a pályázat benyújtásáig 18. életévét be nem töltött kiskorú, aki Romániában mûködô oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az, aki fakultatív magyar nyelvû oktatásban részesül.

Az utóbbi napokban már több tucat olyan aláírónknak juttattuk el a Szülôföldön magyarul pályázati adatlapot, akik nem júthattak hozzá. Amennyiben Maros megye területén még vannak ilyan személyek, kérjük, hogy vagy a helyi lelkészi hivatalokon keresztül, vagy közvetlenül értesítsék az MPSZ megyei szervezetét (216-968), hogy a pályázati adatlapot eljuttathassuk hozzájuk

Dinu Gheorghe ügyvéd, volt államelnök jelölt tegnap Marosvásárhelyen kijelentette: A Republikánus Párt felhívja a figyelmet, hogy "okkult érdekek" a monarchia visszaállítását szorgalmazzák Romániában.

A fentieket igazolandó mondta: A SIE vezetôjének lemondásából, illetve az állam két legfontosabb intézménye, az elnöki hivatal és a kormány közötti végeérhetetlen cirkuszból arra következtethetünk, valakiknek célja, hogy destabilizálják az állami intézményeket, s bebizonyítsák, hogy a pártok nem képesek kezelni az alapvetô problémákat.

Ezzel párhuzamosan, mondta a továbbiakban, a volt király, Mihai, nem elég, hogy hatalmas területeket kap vissza, de a kormány a nehezen fizetett adóinkból évente 7 milliárd lejt fizet neki, ami a demokratikusan megválasztott elnök évi fizetésének a hétszerese. Ez azt jelenti, hogy "okkult érdekek" a monarchia visszaállítását tervezik.

A pártelnök szerint a volt király nem elégedik meg a 100 ezer hektárnyi területtel és több tíz kastéllyal, az azugai hegyeket is magának követeli. Emellett a Sturza család is 26 ezer hektár területet igényel vissza, s meg is kapja, miközben az egyszerû állampolgár egy négyzetméternyi földért évekig hadakozhat a bíróságokon. Ezért, ha megnyeri a választásokat, követelni fogja a tulajdonjog megvonását, mert a törvény értelmében ez a jog 30 év után elévül. Tehát, ha Mihai király 1947. december 30-án elhagyta az országot, legkésôbb 1977. december 30-ig kellett volna igényt benyújtson a királyi birtokokra. Ezt viszont nem tette meg sem hazai, sem külföldi hatóságoknál. Ilyen alapon az indiánok is visszakövetelhették volna Amerikát, tette hozzá.

Ugyanakkor kijelentette, hogy a pártja nevében az államfô és a miniszterelnök lemondását követeli, mert nem az ország érdekeit képviselik. Mint mondta, két kérdés vetôdött fel benne: beteg lenne a matróz és a hidroelektronikai mérnök? A válasz nemleges, azt sem mondhatja, hogy mûveletlenek lennének, elvégre egyetemet végeztek. Akkor mi lehet a probléma, tette fel a költôi kérdést, és válaszolt is: nemzeti diverzió részesei, azért, hogy meggyengítsék az állami intézményeket. Egyébként is, ki látott olyan elnököt, aki egyebet sem csinál, csak tévét néz és rádiót hallgat?

Mint ismeretes, pár héttel ezelôtt a Republikánus Párt megyei elnöke, Osváth Pál sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az általa vezetett szervezet, s velük együtt a Hargita és Kovászna megyei szervezetek testületileg otthagyták a republikánusokat, s beálltak a PSD-be. Az okok között egyebek mellett az elnök diktatórikus döntéseit nevezték meg. A Népújság kérdésére Gheorghe Dinu rámutatott, hogy a párt statútuma az elnöknek vétójogot biztosít, és ô ezzel a jogával élt. A megyei szervezet élére, amely, mint kiderült, nem állt át a PSD-be, Rotar Vasilét nevezte ki. Kérdésünkre azt válaszolta, hogy a megyei szervezet jelenleg 500 tagot számlál.

Új útépítési technológiák bemutatását célzó tanácskozást tartottak pénteken délelôtt a megyei tanács székházának nagy üléstermében. A megyei tanács égisze alatt rendezett bemutatón kilenc cég ismertetett újító módszereket, különösen, ami a vidéki utak felújítását és karbantartását érinti, s amelyek révén ezek tartósabbá, teherbíróbbá válhatnak, anélkül, hogy minden évben újabb tíz- és százezreket kelljen költeni a használhatóvá tételükre.

A tanácskozáson a megye településeinek polgármesterei, a szakterületen érdekelt cégek, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, egyéb érdekeltek vettek részt. Jelen volt Borbély László megbízott területrendezési miniszter, Ioan Andreica államtitkár, Marian Negoita a minisztériumi útügyi fôigazgatóság részérôl.

Mint bevezetô felszólalásában Borbély László elmondta, egyfajta konzervativizmus tapasztalható, nem csupán az útjavítás területén, s kifejezte reményét, hogy a bemutatott technológiákat a szakemberek elemezni fogják, s amikor a helyhatóságok kiírják az útjavítási tendereket, akkor a feladatfüzetben lehetôséget biztosítanak azoknak a technológiáknak is, amelyek sokkal jobb minôséget képesek biztosítani hasonló, esetleg kissé magasabb árért, ami azonban a tartóssággal mindenképpen megtérül. Hangsúlyozta: a visszajelzések miatt kezdtek olyan megoldások keresésébe, amelyek tartósabb megoldásokat kínálnak a hagyományos útkövezéséél.

Ioan Andreica államtitkár hangsúlyozta, hogy a minisztérium semmiképpen sem kíván bármit vagy bármely céget ráerôltetni az utakért felelôs helyhatóságokra, csupán lehetôséget teremt a választásra, az adott konkrét helyzetben.

Borbély László az alkalmat kihasználva az általa irányított tárca többi programjáról is szólt néhány szót. Nagyon fontosnak nevezte a lakásépítési programot, különös tekintettel az államosított lakásokból kiköltözni kényszerülô bérlôk helyzetének megoldását, ám kijelentette, hogy a helységeknek saját alapokból is építkezniük kell, nem várhatnak mindent a központi költségvetéstôl. A sportterem- építési program kapcsán figyelmeztette az építôket a számtalan hiányosságra, s közölte, hogy ha szükséges, nem fognak habozni büntetéseket sem kiróni a komolytalan kivitelezôkre.

Dr. Nagy Attila nyugalmazott tüdôgyógyász fôorvos, dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, akadémikus – a gyakorlati munkát ellátó orvos és a tudós kutató professzor szemszögébôl tekintett vissza az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem történetére, az általuk választott pálya szépségeire és nehézségeire szerda délután a Belvárosi Szerdák vendégeként, a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban tartott beszélgetés során, amelyet ifjú dr. Nagy Attila vezetett.

A vendégek életútját dióhéjban Markó Enikô ismertette, aki kifejtette, hogy dr. Nagy Attilát tiszteletteljes, ôszinte viselkedéséért, emberszeretetéért a képzeletbeli eleganciadíjjal, a mikrobiológiai tanszék kiváló egyetemi tanárát, dr. Péter Mihályt pedig életereje, dinamizmusa, a személyiségébôl sugárzó pozitív energia miatt jutalmazná.

Bevezetésképpen Péter Mihály, professzor a rá jellemzô alapossággal és pontossággal számolt be a második magyar felsôoktatási intézmény, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításáról és a hatalomváltások miatti kényszerû költözéseirôl, amíg orvosi és késôbb a gyógyszerészeti kar 1945-ben Marosvásárhelyen (remélhetôleg) végleges helyre talált. Bár kezdetben a volt hadapródiskola nem bizonyult tiszta Cambridgé-nek, ahogy a helyszínelô kiváló élettanász, Ludányi professzor elképzelte, a 37.000 lakosú egykori település önzetlen támogatással fogadta be az érkezô 20 elôadót, kutató tanárt, 40 tanársegédet, 50 gyakornokot és a diákságot.

A nemzetközileg is ismert és elismert oktatók hozzájárultak Marosvásárhely szellemi életének fellendítéséhez, gazdagításához – foglalhatnánk össze dióhéjban a történelmi áttekintést. Az egyetemen folyó életrôl, a tanuláshoz, a gyakorlathoz való viszonyulásáról az elsô marosvásárhelyi évfolyam végzôse, dr. Nagy Attila fôorvos számolt be, aki kiemelte, hogy felkészülés dolgában nem volt pardon, s akkoriban a 360 hallgatóból mindössze 140-en tudták elvégezni az egyetemet. A beszélgetést színezte az egykori tanárok tudományos tevékenységének értékelése mellett a róluk szóló anekdoták felelevenítése is, és hallhattunk arról a hihetetlenül gazdag mûvelôdési és sporttevékenységrôl, ami az egyetemen folyt. A meghívottak azokról az erkölcsi és etikai vonatkozásokról is beszámoltak, amiket az egykori hallgatók az egyetemi évek során sajátíthattak el. Nem hiányzott a mával való összehasonlítás sem, amelynek során Péter Mihály professzor a színvonal csökkenését említette, dr. Nagy Attila pedig elmondta, hogy sokszor szégyenkeznie kell amiatt, hogy orvos. A medicinát a könyvek mellett az évekig tartó inaskodás során lehet igazán megtanulni, az orvosnak nincs joga kételkedni a beteg panaszában, a hiúságnak nincs helye a praxisban, s ma is fontos lenne egy-egy beteg összevissza küldözgetése helyett konzíliumot tartani. Nem híve az önreklámozásnak s a politizáló orvosoknak sem, mivel a szakma teljes embert követel. Elôször embernek kell lenni ahhoz, hogy valaki jó orvos legyen – foglalta össze az útravalót, amivel nemzedékét feltarisznyálta az egyetem. Végül pedig mindketten úgy nyilatkoztak, hogy elégedettek életükkel, pályájukkal, amelyet az orvostudomány tanításának és gyakorlásának szenteltek.

Marosvásárhely iskolaváros (VI.)

A XIX. század második felében Erdélyben a gazdasági élet nagy fejlôdésnek indult. Vasutak épültek, fellendült a mezôgazdaság, az ipar és a kereskedelem. Marosvásárhelyen egyre nôtt a kisipari mûhelyek száma, gyárak és üzemek is épültek. Szükségessé vált az iparosok valamint a szakmunkások képzése. E célból a Székely Mûvelôdési és Közigazgatási Egylet és az Iparkamara maga elé tûzte, hogy az ipar felé irányítja a fiatalok érdeklôdését. Ezt szolgálta az 1890-1893 között a nemzeti összefogással, adományokból felépített Baross Gábor (ma Horea) utcai Székelyföldi Iparmúzeum, ahol bemutatásra kerültek az akkori idôk vas-, fém-, fa- és textil- valamint vegyipari technológiájának legkorszerûbb eszközei.

A múzeumban építô- és agyagipari tanfolyamokat indítottak be, de tervbe vették a fém- és faipari szakiskola létrehozását is 1892. november 13-án sor került az újonnan épült Székelyföldi Iparmúzeum dísztermében az iskola megnyitására. A tanítást az akkori Kör (ma Cuza Voda) utcában a Jenei-házban kezdték el. Csak 1896-ban sikerült átköltözniük a Sándor János (ma Dózsa György) utca 13. szám alatti szecessziós stílusban felépült iskolába. Az iskola végzettjei hosszú idôn át biztosították a marosvásárhelyi kisiparosok, valamint a gyárak és üzemek technikai személyzetének az utánpótlását.

Az iskola 1948-ig fa- és fémipari részleggel mûködött, de ezt követôen szétvált.

A faipari részleg a volt Székely és Réthy Bútorgyár Gyôzelem téri (ma már lebontott) épületében, majd 1972-ben a Gh. Marinescu utca 62. szám alatt épült iskolában, ma Ion Vlasiu nevét viselô iskolaközpontban lelt végleges otthonra, ahol a bútoriparban elhelyezkedni óhajtó szakembereket képeznek.

A fémipari részleg a Dózsa György utca 13. szám alatt az eredeti épületben maradt. 1957-tôl a fôépületet emeletráépítéssel bôvítették, az udvaron mûhelyeket és tornatermet építettek, majd 1987-ben az iskolához csatolták a volt 4-es számú líceum Irányi Dániel (ma 1848) utcai épületét, és az iskolát fennállásának 100. évfordulóján, 1992-ben Avram Iancuról nevezték el.

A fa- és a fémipari iskola egyike azoknak a tanintézményeknek, melyek tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy Marosvásárhelyt iskolavárosként tartsák számon.

Fodor Sándor (S.)

Március 18-án, vasárnap Nyárádremetén a katolikus templomban Szabó Sándor plébános hálaadó szentmisét celebrált abból az alkalomból, hogy a faluban élô Fogarasi Polixénia betöltötte 100. évét. A tisztelendô rendkívüli módon készült a szentmisére, ugyanis 30 éve végzi hivatását, ez idô alatt három 99 éves hívét temette el. Elsô alkalommal történt meg, hogy százéves születésnapon mondjon szentbeszédet, matuzsálemi korú személyt köszöntsön, aki minden reggel ott van a szentmisén. Szabó Sándor plébános élô történelemnek nevezte Póli nénit, mert impériumokat, világháborúkat, természeti csapásokat élt át, volt része örömben, bánatban, s mindig az Istenben való hite erôsítette, így élhetett kiegyensúlyozott életet. A szentmisét követôen a templomban az ünnepelt két dédunokája verseket szavalt, majd Gál Lajos polgármester és Orbán Dezsô alpolgármester ajándékot nyújtott át a község részérôl. A nagyszámú rokonság és a falubeliek rengeteg virággal köszöntötték Póli nénit, akivel a kultúrotthonban sikerült beszélgetnünk, a díszebéden. Nyárádköszvényesen született, a nyolc testvér közül ma csak ô és a 86 éves László Boldizsár él Nyárádköszvényesen. Póli néninek meglepôen friss az emlékezete, tanítói nevét sorolta, számos eseményt idézett fel. Ô úgy ment a mezôre dolgozni, mint más kirándulni, mindig jó kedvvel. Nagyon sokat dolgozott, fekvô beteg valamikor 1935-ben volt, a szüléseket nem számítja betegségnek. Egy fiút és három lányt szült, fia meghalt, lányai: Margit ma 70 éves, Póli 64, Mária 63 éves. A díszebéden jelen volt a 11 unoka, 17 dédunoka és az ükunoka. Boldog volt Póli néni, de aggodalmas is, hogy minden rendben legyen, mindenki jól érezze magát. Határozottan jelentette ki: arra ne számítsanak, hogy felmegy a színpadra, táncolt már eleget színpadon fiatalkorában és sok legényt elcsábított. Póli néniben hatalmas az élni akarás. Most már kevesebbet dolgozik, inkább csak a házban, rendbe teszi a szobát, a konyhát és idônként fôz is. Minden reggel jelen van a szentmisén. Sok mindenrôl mesélt volna Póli néni, de a színpad elé hívták, ahol az asztalon virágokkal övezett hatalmas torta várta. Itt újra köszöntötte a népes család. A torta felszeletelése elôtt Póli néni lepte meg hozzátartozóit: a 17 dédunokájának 10-10 lejt adott. Szinte mindenkinek a szemébe szökött a könny, senki sem tudott arról, hogy tsz-nyugdíjából gyûjtögette a pénzt dédunokái számára. A torta után így búcsúzott: – Jövôben is elvárom magukat!

Kilyén Attila

Üvegpadlós, patkó alakú kilátó épült Amerikában a Grand Canyon felett – nagy szélben csak a legbátrabbak merészkednek az 1220 méteres magasságban lebegô építményre.

A Grand Canyon National Park területén fekvô rezervátumban élô hualapai indiánok körében nagy a munkanélküliség, éppen ezért vágtak a nagy vállalkozásba. Az építéshez szükséges 30 millió dolláros tôkét David Jin, egy Las Vegas-i üzletember biztosította a 25 dolláros belépôjegyekbôl származó nyereség egy részéért cserébe. (Az indiánok egyébként különbözô idegenvezetôi szolgáltatásokat is szándékoznak kínálni a turistáknak mintegy 50-tôl 200 dollárig terjedô áron.)

A három év alatt elkészült masszív építmény, amelynek tartói sok méterre benyúlnak a sziklafalba, s amelynek padozata 7 centiméter vastag üvegbôl készült – 8-as erôsségû földrengést is kibír, és még óránkénti 160 kilométeres szélviharban sem kell lezárni.

Az ôslakók remélik, hogy az új látványosság rengeteg turistát vonz majd, és munkahelyeket teremt, vannak ugyanakkor, akik szerint az óriási lópatkó megszentségteleníti az ôsi földet.

A szikla peremétôl 20 méterre a szakadék fölé belógó, Skywalk (Égi séta) nevû kilátót március 28-án nyitották meg a közönség elôtt és egyszerre 120 látogató tartózkodhat rajta.

A felavató ünnepséget hualapai indián vezetôk részvételével nemrég tartották. A díszvendég Edwin Aldrin egykori ûrhajós volt, aki másodikként lépett a Holdra, de elsôként sétálhatott végig az üvegpatkón. "Nem teljesen olyan, mint egy ûrséta, mégis csodálatos érzés volt" – mondta, a BBC brit közszolgálati mûsorszóró társaság honlapján megjelent cikk szerint.

A BBC tudósítója is körbement, és beszámolt róla, hogy az üveg a lába alatt olyan érzést keltett, mintha a levegôben járna. Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint az egész szerkezet szinte észrevehetetlenül imbolyog, és nagyobb széllökések idején csak a legbátrabbak merészkednek rá.

Húsvétkor Berlinben nyílik meg az elsô Legó Felfedezési Központ, amely egy éven át tart majd nyitva.

Az összerakható játéksokadalom háromezer négyzetméteren kapott helyet a Sony Centerben. Már messzirôl látható lesz majd a központ külsején elhelyezett hatalmas, 7,4 méter magas zsiráf, amely természetesen legóból épült.

Belépéskor elsôként a kockák gyártását, díszítését és csomagolását tekinthetik meg a látogatók, majd következik a kalandösvényen megcsodálható 75 különféle méretû állat. A hírességek csarnokában játékkockából megformált közismert emberekkel találkozhat a látogató, például John F. Kennedyvel, Marlene Dietrich-kel, Michael Ballackkel, valamint Berlin polgármesterével, Klaus Wowereittel, aki a nyitóünnepségen saját, legóból készült másával rázhat kezet – adta hírül a Lego Hungária Kft.

Lesz még fényképezôs oroszlán, Albert Einstein óriási hasonmásának fogait pedig apró legófigurák sikálják majd.

A központban gyerekek születésnapi ünnepének megrendezésére is nyílik lehetôség, de az sem unatkozik majd, aki csak játszani vagy éppen vásárolni szeretne.

A Felfedezô Központ létrehozásához körülbelül 250 különféle méretû modellt építettek, amelyeknek 95 százalékát Csehországban készítették.

Amennyiben a kezdeményezés sikerrel jár, további 8-10 központ megnyitására is sor kerülhet Európában és Észak-Amerikában.

Órát mosott a partra a tenger háromezer kilométerre az Északi-sarkvidéktôl, attól a helytôl, ahol Jörgen Amundsen kutató három évvel ezelôtt a szerkezetet elrejtette. Az órát a Feröer- szigeteken találták meg.

A kutató a híres névrokon, a norvég Roald Amundsen felfedezô emlékére ásta el az órát tartalmazó ládikát az örök jég világában 2004-ben, egy expedíció alkalmával.

A sarkvidéki viszonyokat is elviselô idômérô szerkezetet a Dániához tartozó Feröer-szigetek egyik tengerparti részén találta meg egy 11 éves kisfiú, Niels Jakup Mortensen – számolt be az esetrôl Niels édesanyja csütörtökön.

Az órát tartalmazó ládika, benne egy levéllel, valószínûleg úgy került a tengerbe, hogy levált az Északi-sarkról az a jégdarab, ahol a ládikát Amundsen elrejtette.

Jörgen Amundsen 250 darabot csináltatott az órából. A Mortensen családnak egy fiilérjébe sem kerül az amúgy 9400 eurót érô óra, mert Amundsen úgy döntött, hogy Niels a talált tárgyat ingyen megtarthatja.

Nyolcvanöt éve, 1922. április 1-jén halt meg madeirai számûzetésében IV. Károly, az utolsó magyar király és osztrák császár.

Habsburg-Lotharingiai Károly Ferenc József 1887. augusztus 27- én született az ausztriai Persenbeugban, szülei Ottó Ferenc fôherceg, illetve Mária Jozefa szász királyi hercegnô voltak. Károly a katolikus Habsburg családban "kötelezônek számítónál" is mélyebb vallásos neveltetésben részesült, a hagyományoktól eltérôen nem házitanítóktól tanult, hanem a bécsi bencés gimnázium diákja volt.

A Hofburg figyelme azt követôen terelôdött az ifjú hercegre, hogy apja gégerákban meghalt, s a trónörökös Ferenc Ferdinánd fôherceg rangon aluli házassága miatt kénytelen volt lemondani saját gyermekei trónigényérôl. A Ferenc Ferdinánd elleni merényletet, majd Ferenc József 1916-ban bekövetkezett halálát követôen Károlyra szállt a trón. A 29 éves uralkodó egy recsegô-ropogó birodalmat örökölt meg, trónra kerülésekor legfôbb célja a háborúból való mielôbbi kilábalás volt.

1916. december 2-án átvette az osztrák-magyar hadsereg szárazföldi és tengeri erôinek fôparancsnokságát, s ezzel tábornagyi rangra tett szert. A koronázási szertartást a háború közepette 1916. december 30-án rendezték Budán. IV. Károllyal együtt feleségét, Zita királynét is megkoronázták, a ceremónián ezúttal elsô – s mint azóta kiderült, utolsó – alkalommal a magyar himnuszt énekelték.

A háborús helyzet egyre reménytelenebbé válásával és a veszteségek növekedésével IV. Károly 1917-ben elérkezettnek látta az idôt, hogy megpróbálja kivezetni a birodalmat a világégésbôl. Sógora, Sixtus pármai herceg segítségével felvette a kapcsolatot Clemenceau francia miniszterelnökkel, és tudatta vele: Ausztria hajlandó beleegyezni abba, hogy a háborút követôen Elzász és Lotharingia a német fennhatóság alól visszakerüljön Franciaországhoz. Clemenceau azonban kiszivárogtatta IV. Károly üzenetét, így a jó szándékú, ám a politikai intrikák útvesztôjében járatlan uralkodó kénytelen volt meghátrálni és még szorosabbra fûzni a kapcsolatot II. Vilmos német uralkodóval.

A magyar belpolitikába beavatkozva 1917-ben menesztette a végsôkig népszerûtlenné vált Tisza István miniszterelnököt, a monarchiát választójogi reformmal, illetve a nemzetiségeknek adandó engedményekkel próbálta összetartani. Károly abban reménykedett, hogy végrehajthatja a szövetségi állammá való átalakulásról szóló tervét, ám ez az elképzelése is kudarcba fulladt.

Helyzete 1918 novemberére tarthatatlanná vált, 11- én Ausztriában, 13-án pedig Magyarországon mondott le a kormányzásról, trónigényét azonban továbbra is fenntartotta. A birodalom széthullását és a köztársaságok kikiáltását követôen Károly Svájcba költözött, s onnan próbálta meg fenntartani még megmaradt politikai kapcsolatait.

A magyar trónra két alkalommal is megkísérelte a visszatérést, mindkét alkalommal sikertelenül. Elôször 1921. március 27-április 5. között utazott Magyarországra, ekkor még önként távozott. Fél évvel késôbb, október 20- 23. között került sor a második királypuccsra, ekkor már fegyveres erôvel kísérelte meg a trón visszaszerzését. A tragikomikus budaörsi csatát követôen Károlyt Tatára, majd Tihanyba vitték, ahol megpróbálták rávenni ara, hogy mondjon le a trónról. Mivel Károly erre nem volt hajlandó, november 1-jén átadták az antant megbízottainak, akik családjával együtt a távoli Madeira szigetére szállították.

A szigeten rossz körülmények között élt, amelynek következtében megbetegedett és 1922-ben meghalt. Halálát követôen Zita királyné és gyermekeik – közülük is a legidôsebb, Ottó – vette át örökségét, Habsburg Ottó végül 1961-ben mondott le egy nyilatkozatban trónigényérôl.

IV. Károly, a "békecsászár" méltósággal és panasz nélkül viselte hányattatásait, hívei ezért már nem sokkal halálát követôen megindították a boldoggá avatásához szükséges eljárást. Az imaliga 1925-ben kezdte meg a boldoggá avatáshoz szükséges bizonyítékok gyûjtését, s eredményeiket – köztük azt, hogy egy brazíliai apáca felépült súlyos betegségébôl, amikor IV. Károly boldoggá avatásáért imádkozott – 1949-ben terjesztették a Vatikán elé. IV. Károlyt, aki az indoklás szerint "feddhetetlen jellemû és szilárd hitû ember volt, a hatalom gyakorlásában mindig az egyház szociális tanait vette alapul", végül 2004. október 3-án ünnepélyes szertartás keretében avatta boldoggá II. János Pál pápa a Szent Péter téren.

Segesvárt elhagyva szikrázó napsütésben Szászkézd felé tartunk. Hallottuk: itt forgat a 20th Century Fox stábja. A polgármesteri hivatal elôtt még ott állnak a filmesek berendezéseit szállító kellékeskocsik, a csapat azonban, mint megtudjuk, már befejezte a "téli" forgatást. Egy hónap múlva azonban visszatérnek, hiszen tavaszi tájakat is filmezniük kell. Jobbra letérve pár métert kell haladnunk csupán, máris a forgatás helyszínére érkezünk. A díszletek valósághûek, a szászkézdi házak tipikus angol épületekké változtak át. A házakat, utcákat "hó" borítja, sehogy sem olvad. Megsétáljuk magunkat az "angol" faluban, egy pillanatra átvillan a gondolat, hogy a huntecombe-i post office-ban levelet adhatnánk fel, Harp&Bellnél ebédelhetnénk és valódi sört ihatnánk, esetleg finom borokat fogyaszthatnánk, de választhatnánk a Bandhu indiai éttermet is, kedvesünknek Lizzie-nél vásárolhatnánk akár naponta frissen vágott rózsát, aztán Uxham vagy Hullingford felé vehetnénk utunkat a B486-oson, a nyíl szerint 2 illetve 6 kilométerre vannak csupán...

A polgármesteri hivatalban Ovidiu Soaita polgármester kedélyesen fogad, már szinte rutinszerûen válaszol kérdéseinkre. Megszokta a turistákat, sajtósokat, a felhajtást. – A 20th Century Fox, a Walden media és a Mediapro tröszt ezt a községet választotta ki, hogy filmre vigye a The Dark is Rising címû filmet, egy angol kisfiú, Will Stanton küzdelmét, hogy megakadályozza "a sötétség erôit" abban, hogy hatalmukba kerítsék a világegyetemet. Amolyan Harry Potter- replikának számít a David Cunningham rendezte produkció, amelynek bemutatója ôszre várható. Szászkézdnek ez sokat jelent – mondja. És ekkor már "átmentünk" a nyereségorientált valóságba. Ahol a pénz beszél. A községvezetô megvonja a mérleget: a bevételekbôl biztosítani tudják egy teljes hónapra a szociális segélyeket, a községbeliek közül sokan jutottak munkához a februártól májusig tartó forgatások ideje alatt, munkásként vagy statisztaként; és még nem szóltunk a díjról, amit a díszletként szolgáló, bérbe vett házakért fizettek a tulajdonosoknak. Szászkézd jól járt, ez a végkövetkeztetése a polgármesternek, aki büszke, hogy három lehetséges helyszín közül a filmesek éppen ezt választották. – Talán itt tapasztalták a legnagyobb nyitottságot, és remélem, még sok filmet forgatnak itt – vélekedett.

Mi is megígértük, hogy visszatérünk, miközben cipônkrôl lesepertük az utolsó polisztirénszemcsét is...

(antalfi)

Több, országos bajnoki címnyertes díszgalamb röpköd a marosszentkirályi Simon Sándor udvarán a galambdúc körül. Az udvarban levô autószerelô-mûhely elôtt a járgányára várakozó kuncsaftnak is feltûnik a galambturbékolás, összesen több mint százötven szárnyas van a galambtenyésztô udvarában.

Erdélyi jellegzetességnek számító díszgalambjaival a tavalyi kiállításról két országos bajnoki címet repíthetett haza Simon Sándor. Az erdélyi dupla kontyos bukók alig néhány tenyésztônél lelhetôk fel az egész földgömbön, közülük egy sárga tojó és egy fehér hím ebben a tenyészetben van. Külsôre is érdekes madarak, a csôrük a papagájéra hasonlít. Az utóbbi években elterjedt tenyésztési trendnek betudhatóan olyannyira megrövidült a csôrük, hogy saját fiókáikat táplálni sem tudják, így a tojásból kikelô fiókáknak nevelôszülôre van szükségük – ezt a szerepet postagalambok látják el a tenyészetben, ôk nem járnak versenyekre. A két címvédô mellett van még egy országos bajnok a dúcban, egy blondinetta hím, "akit" a 2005-ös országos kiállítás zsûrije nyilvánított bajnoknak. Mindhárom címzetes szárnyas gyorsan megbarátkozott a fényképezôgéppel. Hírük már túlszárnyalt az országhatáron, néhány éve Magyarországon is alakult egy erdélyi galambfajtákat tenyésztô klub, már onnan is kerestek fiókát ebbôl a dúcból. Azért, mint a gazda elmondja, a díszgalambtenyésztés hobbinak kiváló, üzletnek már nem igazán. Ô gyerekkorától hódol e szenvedélynek, és a helyi szakegyesület néhai elnöke, Princz Szilárd sugallatára vált komoly, elismert tenyésztôvé, pedig országos kiállításokon még csak néhány éve vesz részt rendszeresen. Eddig már három bajnok turbékol az udvarán, de a címszerzés hagyományait alighanem a fiókák is folytatni fogják.

(benedek)

Hivatalos kifogást nyújtott be a brit sajtópanaszügyi bizottsághoz (PCC) csütörtökön Kate Middleton, Vilmos brit trónörökös barátnôje egy aznap megjelent fotó miatt, amelynek elkészítése a kereset szerint a fotós részérôl megnyilvánult "zaklatásnak" minôsül.

A kép a 25 éves hercegi barátnôrôl a csütörtöki Daily Mirrorban jelent meg. A nagyalakú fotón a napszemüveges Kate egy mûanyag kávéspohárral és slusszkulcsával a kezében éppen munkába igyekszik, arckifejezése azonban igen feszült.

Ezt a fényképhez fûzött, igencsak maró, obszcén utalásokat sem nélkülözô kommentárban a Mirror annak tulajdonítja, hogy Vilmos herceget, a brit trón második számú várományosát – Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnô elsôszülött fiát – a hét végén meglehetôsen pikáns helyzetben kapták le.

A Sajtópanaszügyi Bizottság csütörtökön közölte, hogy a Kate-rôl csütörtökön közölt fotó elkészültének körülményei miatt megkeresés érkezett a testülethez, zaklatás címén. A PCC, amely ajánlásokat és elmarasztaló véleményeket fogalmazhat meg, vizsgálatot indított az ügyben, és a Mirror is bejelentette, hogy együttmûködik a bizottsággal.

A polgári származású Kate Middletont, aki januárban ünnepelte 25. születésnapját, attól a pillanattól fogva kergetik a fotósok, hogy egyértelmûvé vált románca Vilmos herceggel.

A roham szinte az elviselhetetlenségig fokozódott, amikor karácsony elôtt elterjedt, hogy a trónörökös – aki V. Vilmosként majdan az Egyesült Királyság uralkodója lesz – napokon belül bejelenti az eljegyzést.

Ez azóta sem történt meg, ám a média érdeklôdése nem csappant, sôt a roham most már durvul is: elôfordult, hogy Kate-et és Vilmost egy közös szombat esti program után rendôröknek kellett kimenteniük a megvadult fotósok gyûrûjébôl.

Ráadásul megjelentek már az elsô olyan fotók is, amelyek kifejezetten az igen csinos trónörökösi barátnô harisnyás combjainak szoknya alatti vidékeire összpontosítottak.

Az udvar – a Dianát szó szerint élete utolsó pillanatáig hisztérikusan üldözô fotóshad nyomasztó emlékétôl kísértve – ezt megelégelte, és sajtóértesülések szerint a jövendô após, Károly trónörökös jogi csapata többfrontos ellentámadást készít elô; a királyi család ügyvédei a polgári és a büntetô törvénykönyv minden lehetséges cikkelyét megpróbálják bevetni a paparazzók megfékezésére.

Ha a reggeli nyitáskor üres a parkoló, állítsuk oda a tulaj vagy a konyhafônök sportautóját, mindjárt vonzóbb a hely. * Ha a kért étel éppen hiányzik, nem mondjuk, sajnálom, épp most fogyott el, hanem bizalmasan a vendég fülébe súgunk: – Elnézést, de ezt nem ajánlanám. – És bemondjuk azt, ami éppen van. Hálás lesz érte. * Ha a vendég zárórakor sem megy haza, s nem is rendel, szertartásszerûen cseréljünk hamutartót, vegyük le a desszertes szettet, töltsünk vizet a poharába, szedjünk szerre mindent le, pohárt, terítéket, végül az asztalkendôt s az abroszt is, míg észre nem veszi magát. * Az elfogyasztott bor palackjának címkéjét "lelopjuk", formanyomtatványra írjuk a nedû nevét, évjáratát, színét, ízét, fajtáját, eredetét stb. tartalmazó adatokat, másik odalára tapasztjuk a címkét, és távozáskor az étterem nevével, címével ellátott borítékban átnyújtjuk – így nyerjük meg a vendég jóindulatát. Törzsvendég lehet nálunk * A radírgumifélék osztályába tartozó polipot parafadugókkal együtt fôzzük, úgy puhul meg igazán. * Ha a dugó beleesik a borosüvegbe, bocsánatkérést követôen hátul kicseréljük a palackot, vagy átszûrjük, majd áttöltjük egy másik, azonos címkéjû üvegbe, aztán visszahozzuk diadallal. * Vagy benne hagyjuk, suttogván: olyan ritka borfajta ez, pincénk utolsó palackja – és töltünk belôle.

* Készítsünk a vendégrôl színes fotót, és díszes borítékban ajándékozzuk oda távozásakor. * Ha kevés a vendég, ne szedjük le azonnal az asztalt, keltsük azt a látszatot, hogy éppen most távozott fél tucat kiránduló. * A partikról maradt kólát egybeöntve rézedényeket lehet fényesíteni benne. Ugyanerre alkalmas a kecsap is. * Régi trükk az öreg húst ecetbe, citromlébe áztatni, agyonfûszerezni vagy pácolni. Flambírozott hús esetében, ha sok a tûz és patakokban folyik a konyak, vendégként mérget vehetünk rá, hogy "fiatalítják" a húst. * Ha ki akar tolni kollégájával a kihordó pincér, odavágja a kólát vagy a sört az asztalhoz. Felbontásakor a kiszolgáló pincérnek nagyon meggyûlik a baja, menthetetlenül kifut a folyadék. * Pipogya vagy külföldi vendéget olcsó bort tartalmazó (kicserélt), drága címkéjû palackkal lehet "meglepni". Megilletôdve issza a lôrét, fizet, mint a köles, és megfogadja, hogy ebbôl a borból sem kér soha többé! * Ha a nô a férfi meghívottja, a hölgy olyan étlapot kap, amelyen nincsenek feltüntetve az árak, hogy bátran kérjen a drága kajákból is. A férfi legfeljebb elsápad, de nem szól, hiszen tönkretenné az édeskettest... * A többnapos kenyeret lefújjuk vízpermettel, mikróba tesszük, és vadonatfriss lesz. * Az italfogyasztást jelentôsen fölgyorsítjuk, ha ingyen kínálunk sós perecet, sós mogyorót vagy zsíros kenyeret, sok hagymával. * Jeges kávénak el lehet adni minden maradékot, az összekeverés habját öngyújtóval tüntetjük el. * Nyáron minél több jeget kínálunk a vendég poharába – whiskybe, sörbe, borba, üdítôkbe, teába, jeges kávéba – lassabban részegedik le a társaság, ám annál többet fogyaszt. * Az akváriumos trükk abból áll, hogy a vendég szeme láttára fogjuk ki a halat, de hátul visszadobjuk egy másik akváriumba, és (ki)fagyasztott halból készült "specialitást" kap a t. fogyasztó. * A "nem tudok visszaadni" trükk inkább csak szép hazánkban dívik, elôkelôbb helyeken egyszerûen elfelejtik visszaadni az aprót. * Berecz Edgár: Pincértükkök, Székelyudvarhely, 2007

b.d.

A kreacionisták, akik szó szerint veszik a Bibliát, most az Interneten akarják megteremteni a Wikipedia online lexikon ellenpárját, hogy az általuk "kultúrharcnak" nevezett küzdelemben érvényesítsék véleményüket.

A Die Welt címû német napilap online kiadásában számolt be arról, hogy a két, még meglehetôsen vékony lexikon neve: Conservapedia és CreationWiki, és mindkettô úgy ábrázolja a laikusoknak a tudomány elméleteit, mintha azok teljesen tévesek lennének. A kreacionisták szerint ugyanis a bibliai isten teremtette a világot a semmibôl hat nap alatt, s a Föld csak 6000 éves, nem mintegy 4,2 milliárd esztendôs, ahogy azt a geológia és a fizika tanítja.

Az egyik kreacionista honlap ezt úgy fogalmazza meg: "a Föld fiatal, csupán pár ezer éves. Nyilvánvalóan nincs elég idô az evolúció megtörténéséhez, amellett, hogy úgysem történhetett volna meg."

A Conservapediában, amelyet múlt év végén hozott létre egy csoport fôiskolás és Andy Schlafly ügyvéd, ilyen és ehhez hasonló bejegyzések találhatók: "Mint minden modern állat, a kenguruk is a Közép-Keletrôl származnak. Ôk a leszármazottai annak a két alapító kengurunak, akiket az özönvíz elôl felvettek Noé bárkájába."

A kreacionisták most az Egyesült Államok egyik legforgalmasabb fôútja mellett, Cincinatti közelében építik múzeumukat, amelyben mozgó modellek mutatják be, hogyan is történtek szerintük a dolgok Ádám és Éva óta a Földön. A helyet igen ügyesen választották ki, mert az Egyesült Államok lakóinak kétharmada, valamint számos kanadai legföljebb hat órányi autózással elérheti a múzeumot. Az építkezéséhez szükséges összeget magánadományokból gyûjtötték össze.

A kreacionisták – a teremtéstan követôi – több amerikai szövetségi államban megpróbálták betiltatni a darwini tanok terjesztését, de vereséget szenvedtek – emlékeztetett a német lap, és idézte Ken Hamet, a múzeum igazgatóját: "Ez itt több lesz, mint amit a londoni természettudományi múzeum kínál."

1. A pénzeddel szavazol!

A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.

2. A szemét a legdrágább!

A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel.

3. Cetli

Vásárlás elôtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz
"polctrükkökre".

4. Helyben

A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket.

5. Mennyi mûanyagot viszel haza?

Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerûen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást.

6. Keresd az eredetit!

Ne dôlj be a szép külsônek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag elôállított ételeket.

7. Olvasd el a címkéket!

Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel se kívülrôl, se belülrôl, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz.

8. Erôszakmentes szépség

Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetû anyagokat.

9. Tartós használat!

Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges elôállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár.

10. Frisset

Friss, hazai idényzöldséget és - gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett.

11. Helyi termékeket vegyél

Keresd a lakóhelyed közelében készülô dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez.

12. Nem mindegy!

Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elô, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül.

Még gyakori látvány az autóutak, autópályák mentén a kocsijának kerekét éppen szerelô úrvezetô. Az autógyárak és a gumiabroncsok gyártói arra törekednek, hogy a defektes kerékkel is biztonsággal eljuthasson kocsijával a vezetô a szakmûhelyig, akár 100-200 kilométert is utazva.

Az autógumik ma már ritkán szenvednek durrdefektet, de az abroncs és a felni menet közbeni sérülése miatt lassan is leereszthet a belsô nélküli abroncs. Ezért a legújabb kocsikra, például a BMW 3-as sorozatú személyautóira – de a kis Austin Minire is – már olyan abroncsokat szerelnek, amelyeknek a kerékpántok humpjára (a mélyágyas kerékpánt peremén körbefutó kiemelkedésre) illeszkedô legfelsô része a szokásosnál vastagabb és puhább anyagú, ezért oldalirányú terhelés, megütôdés esetén sem keletkezik ott a levegôt leeresztô rés.

A szokványos gumiabroncs lassú leeresztése éppen az ilyen kis rés keletkezése miatt szokott bekövetkezni. Ha ez álló helyzetben, garázsban történik, a kocsi felemelése után leszerelt gumi még javítható. Ám, ha – akár csak az útszélre állásig – a lapos abroncson gurul a kocsi, az már elég ahhoz, hogy az abroncs vékonyabb oldalfalának a szerkezete tönkremenjen. Ha pedig egy észrevétlenül lassan leeresztô gumival haladunk, a mind jobban kidôlô oldalfal a hajladozástól annyira felmelegszik, hogy még a laposra leeresztés elôtt szét is durranhat, azaz mégiscsak elôfordulhat egy újfajta és életveszélyes durrdefekt.

A Michelin által kifejlesztett Pax-System abroncsait egy, a vékony oldalfal belsô felületére vulkanizált lapos körpárnával erôsítik, vastagítják meg. Ha az abroncsból a levegô teljesen ki is szökik, az abroncs csak annyira ereszkedik le, mint amikor már amúgy is ideje egy laposodó gumit feltöltetni. Az abroncs az oldalmagasságának csak az egyötödével lesz laposabb, de a kocsi, amelyre ilyet szereltek, mérsékelt tempóval nyugodtan elhajthat az akár 200 kilométerre lévô legközelebbi szakmûhelyig. Hasonló a Dunlop DSST abroncsa is, ám azzal csak legfeljebb 80 kilométer megtételét javasolják.

Vannak a nyomásvesztésre figyelmeztetô mûszerek is. Az RPD (Reifen Defekt Anzeiger = abroncsdefekt-mutató) mûszer a laposodó abroncs kerékfordulatának csökkenését érzékeli, és fél légkörnyi levegôvesztés esetén hanggal figyelmezteti a vezetôt. Az RDC (Reifen Defekt Control) komplikáltabb: elektronikusan méri a kerekek légnyomását, viszont az elôzôhöz képest már ötödannyi különbségnél jelzi a veszélyt.

lehajtott homlok széles ég

a szív fölötti végtelen

a tájtalanban kéne még

sötétlenem vagy fénylenem

a nem tudottban elpörög

parázsló porban hempereg

a pillanattal telt örök

tudatlanul mint egy gyerek

meddig miért is kell nekem

fölizzanom homálylanom

s a nincsen át derengenem

mint néma tükrön páranyom

atya fiú szent szellem egy

halálban hála s áldozat

a szó örömre elvitet

s világra váltva áthozat

Kovács András Ferenc

(M)érték – Világhírû magyar fotográfusok címmel nyílt rendkívüli figyelmet érdemlô kiállítás március 27-én a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenô Képtárban a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának szervezésében.

Öt világhírû fotós alkotásaiból, nevezetesen Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Munkácsi Márton fotóiból látható reprezentatív válogatás. Hadnagy Miklós, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának igazgatója az MTI érdeklôdésére elmondta: "Hening János sepsiszentgyörgyi fotómûvész látta az anyagot a budapesti Ernst Múzeumban, az ô unszolására kerestük fel az anyag tulajdonosát, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumot".

Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója közölte, hogy 11 dobozban hozták Sepsiszentgyörgyre a 250 eredeti fényképet. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy mintegy 40 munka nem fér el a képtár falain.

Brassai (ifj. Halász Gyula) 22 képét hozták Sepsiszentgyörgyre az 1928-1956 közötti idôszakból, Robert Capa (Friedmann Endre Ernô) 1932 és 1954 között készült 58 képét láthatja a közönség, André Kertész (Kertész Andor) 71 alkotását is megcsodálhatják a 1912 és 1984 közötti idôszakból, továbbá Moholy-Nagy László 50 fotóját (1920-1936) és Munkácsi Márton 49 felvételét (1923-1962) tartalmazza a kiállítás.

A kiállítás létrejöttében szerepet vállalt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (amely kiállítótermeket biztosított a Gyárfás Jenô Képtárban), valamint a sepsiszentgyörgyi fotómûvészek egyesülete is.

"Szeretnénk, ha minél többen látogatnák meg a kiállítást – mondta Hadnagy Miklós –, ezáltal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy e nagy mûvészek a magyarság körében is legalább olyan elismertségnek örvendjenek, mint Párizsban vagy New Yorkban". Hangsúlyozta, hogy az öt alkotó legalább olyan nagyságú név a fotómûvészetben, mint Munkácsy Mihály a képzômûvészetben.

Lapozó

Hogyan függ össze a nôi ideál varázserejének hervadása az agy kurválkodásával? Lehet-e egyenlôségjelet tenni a szépre ihletô nem tudattalanig hatoló érzékenysége és a sebességre kapcsolt fizikai fogalom között a poszt-einsteini korban, midôn Don Juan is már csak hallucinálja az élvezetet? (Lászóffy Csaba) * Széchenyit köztudottan a reformkor egyik vezéralakjaként tartják számon, de véleményem szerint mindeddig hiányos annak az interpretációja, ahogyan bizonyos értékek mellett elkötelezte magát, az a besorolhatatlan mássága, ami megkülönböztette a mindmáig mitizált kossuthi "fôsodor"-tól. Elsôsorban a nemzet és a (köz)polgár Széchenyi által használt fogalmaira, a minôség és mennyiség viszonyára, a mérték szó alkalmazására gondolok, ahogyan írásaiban elôfordulnak, és ahogyan ô értelmezi és bensôvé, identitásának részévé teszi. (Cs. Gyímesi Éva) * Legyen a versedben pompás égi díszlet, / Lövéteinél ez úgyis szimpla dísz lett; / Két Ady-idézet, hét szakajtó semmi, / Ésatöbbi – mindezt könnyû versbe szedni. (Lövétei Lázár László) * Palágyi Gizike, a szobalány ott kuporgott a szônyegen, és hirtelen olyan érzése támadt, hogy Coana Lenca öreg, májfoltos, sárga keze (ahol ô térdepelt, onnan pont rálátott a nô kezére) megfogta a szívét és megszorította. Ez az érzés aztán, késôbb, az évek során mindig megkísértette, valahányszor az úrnô hangját hallotta. Enyhe irtózatot váltott ki belôle. Térdepelt a szônyegen, lehajtott fejjel, és a lelke sírt. (Tóth Mária) * de nem ébred föl senki, úgyhogy reggel a bentlakás / megint gyûrött ing, a zsebébôl csak mi hullunk ki, / senki más, csak mi, senki más. // itt csak az olyanok laknak, mint mi. / itt az életet megisszák, a halált elfelejtik. (Ioan S. Pop – F. Demény Péter) * A templom mindennap zsúfolásig megtelik, és maga a fehér ember prédikál. Akit néha Sir-nek, néha Priest-nek, néha pedig egyszerûen Raynek szólítanak. Azt azonban egyszerû ember sosem tudja meg, hogy Afrikának melyik részén van a szanatórium. Valahogy úgy történik, hogy csak azok jutnak el oda, akik nagyon betegek. Onnan pedig sosem jönnek vissza. Mintha maga Isten gondoskodna errôl. (Farcádi Botond) * Megtörtént már minden szép, / eltörtént már minden. / Meghallani egymás arcát / málladozó tenyereinkben – ez / talán, ami maradt még, / ha kérdeznéd, // ha kérdeznéd. (Visky Zsolt) * Amikor átjött és felpróbálta a meggypiros bársonyból készült aranyszegélyes pongyoláját, amit anyám varrt neki, és kibontotta derékig érô haját, olyan volt, mint egy hercegnô, aki egy mesekönyv lapjáról lépett elô. (Tóth Ágnes) * Egy éjjel Limerickben a Cruise Hotelben / fülébe súgtam: Gyere, kérlek, gyere – / Jézusom, tudod, mit mondott erre? / Hová? hová akarod, hogy menjek? / Azzal egyet fordult s elaludt / teletankolva tizenhét korsó sörrel. (Paul Durcan – F. Mihálycsa Erika) * Fel is vonultak a leventék a fa