Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Az Európai Bizottság világos beszéde ellenére Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök köti az ebet a karóhoz. Nem és nem, Románia nem mond le a gépjármûvek bejegyzési adójáról. Hiába szólította most már fel egyértelmûen a bizottság Romániát, hogy legyen olyan szíves, és ne akarja néhány hónapos tagként felülírni az EU egyik alapvetô pillérét, a szabad és korlátozás nélküli árukereskedelem elvét, mintha süket füleknek beszélnének. És még ha premier lenne a dolog, s nem intené Bukarestet a magyar és a lengyel példa, talán még meg is hatódna az érzékenyebb lelkületû állampolgár, hogy íme, mennyire szívén viseli a miniszterelnök az ország környezetének épségét, mi több, ezrek munkahelyeire gondol a hazai gépjármûgyártó iparban. A jogalkalmazás gyakorlata azonban már bizonyította, hogy esélye sincs a bukaresti makacskodásnak, elôbb vagy utóbb, de nem csupán el kell törölni az adót (vagy legalább elfogadható és minden jármûre, annak piaci értékével arányos, egyaránt érvényes szintre kell hozni), hanem vissza is kell fizetni az eddig már befolyt tetemes összeget.

S akkor mégis, mi magyarázhatja a jobb ügyhöz méltó ragaszkodást egy vesztett ügyhöz? Gyengeelméjû talán a kormányfô, s nem fogja fel, hogy semmi esélye a kekeckedéssel? Ne gondoljunk ilyet! Tariceanu értelmi képességei egy csöppet sem koptak meg, s egészen pontosan tudja, mi az, amit az ország kockáztat. Ez az az eset azonban, amikor a magánérdek fontosabb az ország és állampolgárai érdekénél. S nem is nehéz rájönni, mi van a háttérben, hisz a miniszterelnök is autóimportban, pontosabban új gépkocsik behozatalában érdekelt. Márpedig amíg az EU pereskedik Romániával, és amíg végre sikerül érvényesítenie az alapszerzôdés szempontjait, hónapok telnek el úgy, hogy a bejegyzési adó életben van, akik pedig autót kívánnak vásárolni, s megengedhetik maguknak, akarva nem akarva jobban jönnek ki, ha újat vesznek, mint hogy kifizessék az adóként követelt, iszonyúan felpumpált összeget. Az autóforgalmazók tehát – közöttük a miniszterelnöki érdekeltség is – jót kaszálnak ebben a néhány hónapban (évben), s hogy utóbb a jogtalanul beszedett összeget vissza kell fizetni? Kit érdekel? Az az államkasszát terheli, és nem a forgalmazókat, a megvásárolt jármûveket pedig már senki sem fogja visszavinni!

Ami érdekes fejlemény az ügyben, hogy felébredt az ellenzék is, a PSD – hatalmas késéssel – úgy döntött, az Alkotmánybírósághoz fordul az adó kérdésében, szerintük ugyanis alkotmányellenes, hogy a környezetvédelmi adó címén beszedett összeget az állami költségvetés nyeli el, s nem környezetvédelmi célokra fordítják. Ügyes húzás, csak éppen minden hitelességet nélkülöz. Ha valóban ilyesféle aggodalom vezérelte volna ôket, s nem egy újabb lehetôség, hogy a kormány népszerûségét aláássák, kihasználva a kedvezô európai szelet, akkor nem most, hónapok után, az Európai Bizottság határozott fellépését követôen lépnek.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetôjét nemrég ismeretlen telefonálók megfenyegették és becsmérelték a magyar nyelvû oktatást szorgalmazó tevékenysége miatt. A professzor közleményben hozza a közvélemény tudomására a történteket. A teljes szöveg a 4. oldalon olvasható.

Örömmel tájékoztatjuk kedves közönségünket, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata újra egy jelentôs eseményt ünnepelhet.

Makra Lajos Szentgyörgyi-díjas színész, aki jelenleg a Tompa Miklós Társulat mûvésze, 2007. április 2-án tölti 70. életévét.

Kollégánkat Görgey Gábor nagy sikerû darabjának, a Komámasszony, hol a stukker? címû elôadás mûsorra tûzésével ünnepeljük. A magával ragadó komédiának eleddig több mint százötvenszer tapsolhatott a közönség.

A Gali László rendezte elôadás jelenlegi szereposztásában Makra Lajos Szentgyörgyi-díjas, Szélyes Ferenc, Kárp György, Tatai Sándor És Györffy András szerepel.

A 70 éves Makra Lajos tiszteletére mûsorra tûzött ünnepi elôadásra 2007. április 1- jén, vasárnap este 7 órakor kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermének színpadán.

Bohócsapkás, piros orrú kislányok, kisfiúk bohókás játéka, ismert és kevésbé ismert dallamokkal tarkított elôadás, és mindez francia nyelven.

Múlt csütörtök délelôtt néhány órára könnyed, felszabadult hangulat költözött a marosvásárhelyi Alexandru Ioan Cuza Általános Iskola elsô emeletére, ahol tanáraik, tanítónôik és iskolatársaik biztatása közepette harmadikos, ötödikes, hetedikes és nyolcadikos diákok ünnepelték a frankofónia napját. A zenés-táncos mûsort pedig a falakra kifüggesztett francia nyelvû kiállítás tette színesebbé.

A közönség elsô soraiban feltûnt Jacqueline Oheix, a Frankofón Együttmûködés Egyesület elnöknôje is, aki lassan tíz éve rendszeres látogatóként tér vissza az Egyesülés negyedbeli iskolába. A kölcsönös együttmûködésnek köszönhetôen 1998-ban alakult meg a városban a francia könyvtár, amelynek mindennapi feladatait Delia Man franciatanárnô látja el.

"A tanulók nagy lelkesedéssel szerepeltek, igazi öröm volt velük dolgozni" – nyugtázta elégedetten Gál Margit, a magyar tagozat franciatanárnôje, aki mindvégig lelkesen biztatta tanítványait. Elárulta, hogy a rendezvényekre a könyvtárban található könyvekbôl merít ötletet, ezekbôl választja ki az énekeket és a rövid elôadások szövegét, a további szervezésrôl pedig a diákokkal közösen gondoskodnak.

A román tagozat tanulóit Croitoru Adriana és Cibilica Marcela franciatanárnôk készítették fel, akik ugyancsak nagy izgalommal követték diákjaik elôadását.

Annak ellenére, hogy a magyar osztályokban csak heti egy alkalommal tanulják a francia nyelvet, az elôadáson egyáltalán nem volt érezhetô lemaradás a román anyanyelvû iskolatársaikkal szemben – jegyezték meg a tanárnôk.

Azt viszont mindannyian jobban szeretnék, ha megoldást találnának arra, hogy iskolai programon kívül egy teljes napot szentelhessenek a hasonló eseményeknek, mivel az egy- két órás mûsoridô nem elegendô ahhoz, hogy még több diákot bevonjanak a szereplésbe, érdeklôdés pedig lenne.

"Mindig azt hittem, csak a drogosok és homoszexuálisok fertôzôdhetnek meg"... "Csak azt szeretném, hogy érjem meg az öregkort, hogy legyen hófehér hajam és váljak ráncossá ..." "A szüleim külön evô- és tisztálkodóeszközt adtak nekem és ez a bánásmód sokkal jobban fájt, mint maga a betegség"... "Mások karrieren, párkapcsolatokon gondolkodnak, én azon, hogy miként éljek a HIV-vírussal..." – e mondatok, nem fiktív személyek szájából hangzottak el. A "mindennapi élet mesélt" a diákoknak, amikor a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatóinak levetített kisfilmen olyan fiatalok szólaltak meg, akik évek óta a HIV-vírussal élnek.

A Mellettetek Alapítvány által szervezett felvilágosító kampány igen nagy érdeklôdést váltott ki a jövôbeli orvosok körében, akik az elôadást félbeszakítva, a betegséggel kapcsolatos, eddig megválaszolatlan maradt kérdéseiket tették fel az alapítvány képviselôinek. Miért veszélyeztetettebbek a homoszexuálisok? Állásajánlatra jelentkezésnél kérik-e a HIV-tesztet? Ha az anya fertôzött, a gyerek kötelezôen elkapja a vírust? – ezek és még sok más kérdés fogalmazódott meg az egyetemisták körében.

Steliana Marjan, az alapítvány elnöke lapunknak elmondta, a fiatal korosztály a legveszélyeztetettebb réteg, ugyanis napjainkban szexuális úton fertôzôdik meg a legtöbb beteg. "Sajnos, még ma is az a nézôpont uralkodik a fiatalok körében, hogy én nem kaphatom el a betegséget. Például igen kevés ifjú visz magával óvszert, amikor szórakozóhelyekre indul". Manapság országszinten csökken a fertôzött gyerekek száma és növekvôben van a vírussal élô felnôttek aránya. Maros megyében az elmúlt év végi adatok alapján 168 tizenöt év feletti, valamint 36 tizenöt év alatti személynél fedezték fel a HIV-vírust – tájékoztatott az igazgatónô. Az alapítvány folyamatosan szervez tájékoztatókat oktatási intézményekben, a marosvásárhelyi börtönben, valamint a különféle rendezvényeken. Itt beszélnek a fertôzôdés módozatairól, és a védekezési formákról. Az elmúlt év folyamán tizenegyezer személy vett részt a tájékoztató akciókon, amibôl háromezren diákok.

Jegyzet

Arany Jánosnak is volt ilyen vágya, öregkori verseinek egyikében olvasható: hogy megint ültessek, oltsak. Igaz, ô a nyugalmat kereste, az alkotásra ihletô csendet, "melyben a dal megfoganhat".

A tettvágy kortalan. A teremtéssel egy kicsit Istent utánozzuk; ha már nem mi hoztuk létre, legalább átpofonéroznánk imitt-amott a világ cifferblattját, kicserélnôk a díszletet – hogy utánunk is maradjon valami, amikor majd elôáll a tükröskocsi.

A mûködés vágya úgy dolgozik az emberben, mint rügyben a kikelet. Sütô András egyik nagybátyja Gyümölcsoltó (Székely) Gergely volt, oltókacrával kertrôl kertre lopakodva nemesítette a gazdáikkal együtt csendesen száradozó mezôségi fákat. Csaknem minden faluban volt egy-egy ilyen oltóember. Tájainkon a régiek közül legtöbben Csombord neveltjei. Az ottani gazdasági iskola végzettjei közül kerültek ki, s a maguk rendjén gyermekeikre hagyományozták a metszés, szemzés tudományát, amelyre aztán, a hatvanas évektôl igencsak nagy szüksége lett a vidéknek, a kollektivizálást követô sokoldalúan fejlett nyomorúság sajátságosan tragikomikus körülményei közepette.

Egyik faluban azt találták ki, hogy a jobbára dologtalanságra, tétlenségre kárhoztató fagyos-borongós téli napokon seprût kössenek. A hozzávaló cirok rendelkezésükre állt, mert elôzô tavasszal vetettek bôven, hiába zúgolódott a tagság egy része.

És létrejött a "seprûgyár", hiába tácsolták le egyesek, cigánymunkának csúfolva. Jó pénzt hozott a házhoz.

A kultúrház pár hétre "oltványgyárrá" változott, ügyes kezek válogatták a termôágat, oltottak, kötöttek, fûrészporral telt ládákba csomagolták, és "exportálták" a minôségi szôlôvesszôt – belföldre.

Aki mindkét foglalatosságra megtanította ôket, egy tanítóember volt, vagyis egy oltóember. Nyughatatlan, nagyétkû, nagytorkú, jó hangú, dalolós-muzsikálós fajta, ötvenhatban eljárt a szája, bekasztlizták, de a falu addig kérvényezett az érdekében, míg hazaengedték. Az ilyen oltóemberek nem emelkednek magasra a társadalmi ranglétrán, ott érzik csak igazán jól magukat, abban az éltetô közegben, amelynek ember- és facsemetéit a kétségbeesésig menô kitartással és szorgalommal nevelik. Ültetnek, oltnak.

Az oltóemberekben egybeforr a fizikai és szellemi oltómunka, ahogyan Arany Jánosnál az írás jelentette az ültetést-oltást.

Az oltóembereket a "kívülállók", az örök borúlátók, a legyintgetôk afféle bolondikus lényeknek tekintik, akiket szemükbe dicsérünk, hátuk mögött pedig leszólunk, kinevetünk, kigúnyolunk.

Az ilyen legyintgetôk után rendszerint nem marad semmi, csak egy nagy-nagy legyintés a pókhálós semmiben.

Az oltóemberek manapság egyre ritkábbak. Idô és tavasz kérdése, hogy munkához lássanak a cseperedô ültetôk és oltók. Akik tudják, hogy itt valaha tündérkert volt, és nem kell sem varázslóra, sem fehér lovon érkezô királyfiakra várni; a feltámadást kerti szerszámokkal is kell segíteni. Erdély pusztán hagyott dombjait és lankáit, halálra ítélt gyümölcsöseit, szôleit és ligeteit ismét be kell népesíteni – hazai telepítéssel. Nem mindegy, ki szüreteli le a termést.

Erdély újjászületéséhez új oltóemberek kellenek.

A Koszovóból elmenekült több mint kétszázezer szerb visszatérésére nincs lehetôség – mondta a Nedeljni Telegraf címû szerb hetilapnak nyilatkozva Lenart Kotsalainen, az ENSZ Menekültügyi Fôbiztosságának szerbiai megbízottja.

A diplomata szerint a koszovói ENSZ-közigazgatás bevezetése után az albánok évekig tárgyalni sem voltak hajlandók a menekültek visszatérésérôl. Álláspontjuk 2003 elején enyhült csak valamelyest, s akkor elindult a szerbek lassú visszaszivárgása – mintegy 16 ezren tértek vissza korábbi lakhelyükre –, de azt megállították a 2004 tavaszán kirobbant szerbellenes pogromok, amelyek miatt újabb tízezren menekültek el Koszovóból.

A tömeges visszatelepülésre Lenart Kotsalainen szerint azért nincs lehetôség, mert a városokból távozottak lakásainak többségét elfoglalták az albánok, így azokba nem térhetnek vissza az eredeti tulajdonosok. Ha megtehetnék sem volna azonban értelme, mert nem tudnának mibôl élni. Ott, ahol az albánok vannak túlnyomó többségben, szerb nem tud munkát vállalni, így az esetleges visszatérôk minimális létfeltételei sem lennének meg. Vidéken az elhagyott szerb házak többnyire üresen állnak, azok lakói elvben visszatérhetnének, ám a falvakban ki lennének szolgáltatva a fegyveres albánoknak, s ha kapnának is rendôri védelmet, korlátozva lenne a mozgásuk. Mezôgazdasági termelésbôl sem tudnának megélni, mivel albánok és szerbek között nincsenek gazdasági kapcsolatok, terményeiket nem lennének képesek eladni.

A menekültek helyzetét súlyosbítja, hogy túlnyomó többségük Közép- és Dél-Szerbiában, Krusevác, Kraljevo, Kragujevác és Nis környékén lakik, ahol súlyos a gazdasági helyzet, nagy a munkanélküliség. Ezeknek az épp csak tengôdô embereknek a sorsa teljesen kilátástalan – mondta az ENSZ-diplomata.

Változtatások nélkül fogadták el hétfôn a közel-keleti rendezésre vonatkozó, 2002-es békekezdeményezést az Arab Liga Rijádban ülésezo, a szervezet csúcstalálkozóját elôkészítô külügyminiszterei – közölte a résztvevôk egyike.

"Elôször az arab béketervet tárgyalták meg, és eredeti formájában, változtatások nélkül fogadták el azt a miniszterek" – mondta a miniszter.

A tervet, valamint más határozatokat szerdán az államfôk elé terjesztik – tette hozzá.

Korábban a nap folyamán Szaúd el-Fejszál herceg szaúdi külügyminiszter arra utalt, hogy a külügyminiszterek nyitottak módosításokra.

Nevük elhallgatását kérô arab diplomaták szerint az arab országok vezetôi olyan új javaslatokat keresnek, amelyekkel anélkül módosíthatják álláspontjukat, hogy azt a látszatot keltenék, mintha engednének a 2002-es javaslattal szembeni izraeli illetve amerikai igényeknek.

Elmondásuk szerint arab országok – köztük Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia – a javaslat "újracsomagolásán" gondolkodnak. Az "újracsomagolt" javaslat szerint az arab államok ragaszkodnának hozzá, hogy Izrael elôbb elvi beleegyezését adja a 2002-es kezdeményezéshez, mielôtt bármiféle tárgyalások újrakezdôdnének, a palesztinok és az arab államok viszont hajlandók lennének enyhíteni feltételeiken a tárgyalások megkezdése után.

A külügyminiszterek tanácskozása az Arab Liga csúcstalálkozóját készíti elô. A csúcs várhatóan ismét meg fogja erôsíteni az öt évvel ezelôtti arab békekezdeményezést, amelyet Izrael kezdetben elutasított, mert az a kivonulását követelte az 1967- ben elfoglalt összes arab területrôl. Izrael és az Egyesült Államok azonban az utóbbi idôben valamelyes érdeklôdést mutat a kezdeményezés iránt.

(MTI) – Az Európai Unió elôdjét megalapító Római Szerzôdés 50. évfordulójáról megemlékezô, Berlinben tartott jubileumi csúcstalálkozó után az unió elôtt álló feladatokra figyelmeztetett hétfôn Angela Merkel német kancellár.

A hétvégi csúcsértekezlet házigazdája, egyben az unió soros elnöke a ZDF közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában mindenekelôtt az alkotmányos válság megoldását sürgette. Ezzel kapcsolatban egyébként a vasárnap elfogadott Berlini Nyilatkozat egyfajta kompromisszumot tükrözött: nem említette ugyan szó szerint az alkotmányt, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az uniót a 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokig megújított, közös alapra kell helyezni.

Erre utalt nyilatkozatában Merkel kancellár is, aki a korábbi tervezeten alapuló alkotmány elfogadásának elkötelezett híve. Ezúttal is azt hangoztatta, hogy a szervezet hatékony mûködése és a szükséges intézményi reformok érdekében mindenképp új szerzôdéses alapok kellenek. A kancellár asszony elismerte, hogy ehhez rendkívüli erôfeszítésekre, továbbá jó szándékra van szükség, ugyanakkor azt hangoztatta: ha mindez nem sikerül, az hatalmas kudarc lenne, s az uniót súlyos helyzetbe sodorná. Új alapszerzôdés nélkül az EU képtelen lenne arra, hogy a legfontosabb kérdésekben határozott döntést hozzon – jelentette ki a kancellár, elsôsorban a további bôvítést, valamint a közös energiapolitikát említve.

A vélemények sokszínûségét jól jelzi, hogy új szerzôdést sürgetett Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke is, hangoztatva ugyanakkor, hogy azt nem alkotmánynak kellene nevezni, s abban – mint fogalmazott – az eddiginél jobban figyelembe kéne venni Európa állampolgárainak legalapvetôbb érdekeit. Ily módon pedig némileg ellentmondott saját "fônökének", José Manuel Barroso bizottsági elnöknek, aki a berlini csúcskonferencián is az alkotmány mellett emelt szót. Wallström – a konzervatív Die Welt címû lap hétfôi számában megjelent interjújában – viszont úgy vélte: az Európai Uniónak szüksége van egy új szerzôdésre, azt azonban nem alkotmánynak kellene nevezni, ahelyett egy "egyszerû, rövid és olvasható" dokumentumot kellene elfogadni. Szavai szerint az új szerzôdésnek mindenképp magában kell majd foglalni a környezetvédelmet és az energiapolitikát.

Ezzel szemben az Európai Parlament egyik korábbi elnöke, Klaus Hänsch ugyancsak egy hétfôi nyilatkozatban valóságos hadüzenetet intézett azokhoz az országokhoz, amelyek ellenzik, hogy az uniót új szerzôdéses alapokra helyezzék. A német szociáldemokrata politikus egészen odáig elment, hogy a szóban forgó államokat arra szólította fel: amennyiben elutasítják az alkotmány lényegét, s ezzel kapcsolatban azt, hogy az uniót megújított, közös alapokra helyezzék, jobb lenne ha megfontolnák az EU-ból történô kilépés lehetôségét. Hänsch csak Nagy-Britanniát nevezte meg, nem említette viszont Csehországot és Lengyelországot, azaz azt a két országot, amelynek vezetôi már a Berlini Nyilatkozat elfogadásának napján közvetve megerôsítették, hogy elutasítják az alkotmányt, s különösebben nem támogatják a dokumentum által említett, határidôként 2009-et meghatározó szerzôdéses menetrendet sem.

A PSD-szenátor Vasile Blaga belügyminiszterhez és Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszterhez intézett kérdést: hogy állnak a sürgôsségi helyzetekre, illetve az árvízmegelôzésre készített akciótervvel, mert, mint bebizonyosodott, a kormányzatot ismét "váratlanul" érték a napokban lezúdult esô okozta áradások. A szenátor szerint az emberek tudomására kell hozni, hogy a kormányzatot sokkal inkább érdeklik a politikai harcok, mint az ô sorsuk, ezért maradtak ismét magukra az ár elleni küzdelemben.

Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldrôl behozott használt autók elsô bejegyzési illetékét nem környezetvédelmi célokra használták fel, hanem a központi költségvetésnek utalták, amivel megszegték az alkotmányt. A PSD az Alkotmánybírósághoz fordul, mert az alaptörvény 139. cikkelyének 3. bekezdése értelmében " bizonyos alapok létrehozására kivetett illetékeket kizárólag a törvény elôírásai szerinti rendeltetésre lehet felhasználni".

A Mihail Hardau, Vasile Blaga, Sulfina Barbu, Sebastian Vladescu, Radu Berceanu és nem utolsósorban az Eugen Nicolaescu-féle minisztereknek nincs mit keresniük a kormányzatban, jelentette ki a továbbiakban, hozzátéve, hogy sajnálja, hogy a tanügyminiszter könnyen megúszta az egyszerû indítványt. Mint mondta, biztos forrásból tudja, hogy a liberálisok keresik a megfelelô embert Nicolaescu helyére, mert "már senkit nem tud becsapni", és a kormány is meg akar szabadulni "az egészségügy sírásójától" és "cinkosaitól".

Ilyen szempontból a következô hetekben "nagy meglepetésekre" számíthatunk, mondta Georgescu.

Romániában érvényben fog maradni az autók regisztrációs adója – jelentette ki a pénzügyminiszter. Sebastian Vladescu a Rompres hírügynökség szerint kifejtette: a pénzügyminisztérium erre vonatkozó javaslatot fog küldeni a kormánynak, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság diszkriminatívnak minôsítette az adóformát és jogi eljárást tervez Romániával szemben.

A bizottság a múlt héten jelezte, hogy figyelmeztetô levelet intéz Romániához a regisztrációs adó ügyében. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete jelezte már, hogy nem tartja elfogadhatónak ezt a romániai adóformát (amelyet a bizottság javaslata szerint EU-szerte beolvasztanának és beépítenének az éves üzemben tartási adóba), mert eltérô tételt alkalmaz a külföldrôl bevitt és a helyi értékesítésû jármûvekre. Kovács László most megismételte, hogy a román kormány "nem hagyhatja meg" jelenlegi formájában a regisztrációs adót.

A magyar biztos akkor bejelentette, hogy a figyelmeztetô levelet napokon belül elküldik Romániába. Ha a válasz – amelynek egy hónapon belül meg kell érkeznie – nem lesz elfogadható a bizottság számára, a testület újabb figyelmeztetésben részesíti (úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldve) Bukarestet, és ha a szabályozáson annak hatására sem változtatnak, a bizottság az Európai Bíróság elé viszi az ügyet.

A román hatóságok viszont azzal érvelnek, hogy az adó – amely 7 ezer euró körüli egy hat éves autó esetében – visszatartja a románokat attól, hogy öreg autókat vásároljanak.

A regisztrációs adó miatt egyébként már több EU-tagállam ellen indított bírósági eljárást a bizottság, Magyarországot tavaly el is marasztalták emiatt.

Tariceanu miniszterelnök hétfôn, a PNL Központi Politikai Bürójának ülése után kijelentette "A PD miatt gyakorlatilag a DA Szövetség halálának vagyunk tanúi, amelyet a PD nagyon figyelmesen elôkészített azzal a döntésével, hogy külön listákon indul az EP-választásokon, és amelyet egy sor más intézkedés követett. Nem tudtam nem észrevenni Berceanu gesztusát sem, akit a PD vezetôsége megbízott azzal, hogy megtámadjon, ironizáljon engem. Ezeket a dolgokat nem lehet figyelmen kívül hagyni" – jelentette ki Tariceanu. Hozzátette, hogy Románianak stabil kormányzásra van szüksége, és újra kell gondolni a kormány struktúráját.

"Mandátumot kaptunk a parlament részérôl, Romániának pedig stabil kormányzásra van szüksége, amely feloldaná az emberek aggodalmát. Nagyon komolyan át kell gondolnom, hogy fog kinézni az új kormány, és a parlamentnek nagyon fontos szerepe lesz" – tette hozzá a PNL-elnök.

Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke hétfôn, a PD Országos Politikai Bürójának ülése után kijelentette, partnereik ürügyeket keresnek, hogy a PD-t eltávolítsák a kormányból, és a PNL a PSD-vel szövetkezhessen. Felkérte Tariceanut, vegye a bátorságot, és vállalja a döntéshozás felelôsségét.

A PD elnöke azt kérte, hogy "az elkövetkezô napokban vagy még ma", a miniszterelnök hozzon döntést egy stabil kormánystruktúráról. "Ezt a helyzetet nem lehet a végtelenségig eltûrni" – mondta Emil Boc.

A demokrata elnök hangsúlyozta, "ha ez a bizonytalanság folytatódik", a demokraták ezen a héten, vagy a jövô hét elején összehívják Országos Állandó Bizottságot rendkívüli ülését, amelyen "politikai döntést" hoznak.

Arra a kérdésre, lehetséges-e, hogy a PD a kormányból való kilépés mellett fog dönteni, Boc azt válaszolta: "Mindenfajta döntés lehetséges, ha a bizonytalanság tovább tart".

Demokrata források hétfôn a Mediafaxnak elmondták, a PD annak a lehetôségét sem zárja ki, hogy visszavonja politikai támogatását a miniszterelnöktôl és felmondását kérik.

Emil Boc Tariceanu miniszterelnöknek a DA Szövetség haláláról tett kijelentésére is reagált: "Ha a PD a hibás, vagy a kormányfô azt érti a DA Szövetség halála alatt, hogy a PD a Szövetség Protokolluma alapján kívánta folytatni a kormányzást, azt jelenti, hogy valahol áramkimaradás van, és nem érthetô tisztán, hogy mit jelent pontosan a PNL-PD Szövetség. Vagy a PNL már régóta halottnak tekintette a szövetséget, és most csak ürügyet talált, hogy az indokot megalapozza" – mondta Boc.

Prof. dr. Kincses-Ajtay Mária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Toxikológia és Biofarmacia tanszékvezetôje, a magyar nyelvû egyetemi oktatást szorgalmazó Bolyai Kezdeményezô Bizottság egyik alelnöke, marosvásárhelyi tagozatának elnöke vagyok.

Az elmúlt hetekben felmerült az, hogy a magyar oktatás problémáiról szükséges lenne sajtóértekezletet tartanunk, mely keretében egy tízpontos javaslat ismertetését terveztük. Ennek kapcsán lakásomon telefonbeszélgetéseket és e-mail levelezést folytattam.

Noha a sajtóértekezletre még sor sem került, március 23-án két fenyegetô és becsületsértô telefonhívást kellett elszenvednem. Délelôtt 12 órakor egy férfi hívott fel irodai belsô mellékvonalamon, és azt mondta, hogy ha "nem fogom be a pofámat" és tovább uszítok és izgatom a kedélyeket az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, akkor megnyomorítanak, akár autó is elgázolhat és tolószékbe kerülök. A telefonközpontos csak annyit tudott közölni velem, hogy a városból hívtak úgy, hogy ismerték a mellékszámomat. Minderrôl azonnal értesítettem a rektori titkárnôt.

Ugyancsak pénteken este fél 9 óra körül lakásunkon felhívott egy elváltoztatott hangon beszélô agresszív nô, aki miután lekurvázott, azt mondta, ha nem fogom be a pofámat és tovább jártatom a számat a magyar tagozatról, akkor megnyomorítanak, lelöknek a lépcsôkön és nyomorékként tolószékbe kerülök.

Ezeket a megfélemlítô telefonhívásokat csak azzal lehet megmagyarázni, hogy ismét lehallgatják lakásunk telefonját, akárcsak 1975 és 1989 decembere között a Ceausescu-korszakban (március elején sikerült hozzájutnunk a hatkötetes megfigyelési dossziénkhoz).

A megfélemlítô akciókkal azt szeretnék elérni, hogy senki se merjen fellépni a magyar tagozat jogainak kiszélesítése érdekében. Minden kezdeményezést csírájában el akarnak fojtani, megakadályozva a problémák nyilvánosságra hozatalát, ami nélkül ezeket nem is lehet orvosolni.

Mivel negyven éve oktatok a MOGYE magyar és román tagozatán és sohasem volt konfliktusom a diákokkal vagy a tanárkollégákkal, igencsak megdöbbentettek ezek az agresszív fenyegetések és sértegetések.

A mai nap a Marosvásárhelyi Ügyészségen ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettem.

Marosvásárhely, 2007. márc. 26.

A PNL megyei politikai bürója a múlt hét végén mérleget készített a területi szervezetek mûködésérôl, és 17 esetben a helyi politikai bürók feloszlatásáról döntött. A megyei állandó büró egyhangú szavazással határozott e szervezetek vezetôségeinek a menesztésérôl. Egyes esetekben – Marosvásárhelyen (ahol éppen Mora Victor, Eugen Nicolaescu tanácsosa az elnök), Szászrégenben, Kerelôszentpálon, Mezôzáhon – az elnököt megtartották, az állandó bürót viszont leváltották, a többi szervezetben (Fehéregyháza, Apold, Bükkös, Maroskeresztúr, Kozmatelke, Kutyfalva, Görgényhodák, Tekeújfalu, Szásznádas, Mezôbodon, Marosoroszi, Marosszentgyörgy, Szászkézd) az elnököket is leváltották. Ezekben a szervezetekben hat hónapon belül tisztújítást kell tartani, jelentette be Mora Ákos alelnök. Az említett szervezetek vezetôi nem feleltek meg az elvárásoknak sem a politikai tevékenység terén, sem az európai parlamenti választásokra szükséges aláírásgyûjtés tekintetében.

"Meguntuk a piromániás elnököt"

Mora Ákos piromániásak nevezte Traian Basescut, aki állandóan botrányt és konfliktust szít, Calin Popescu Tariceanunak meg a tûzoltót kell játszania. Az elmúlt két évben, jelentette ki, azt hitték, példát mutatnak azzal, hogy nem válaszolnak a támadásokra és a nem keverednek politikai botrányokba. A PNL a 2007. január 1-jei EU-csatlakozásra koncentrált, de "drágán fizetett" azért, hogy nem válaszolt a támadásokra és nem vett részt az olyan politikai játékokban, hogy kormányon vannak ugyan, de ellenzékként viselkednek.

A Római Szerzôdés 50. évfordulója alkalmából a France 2 francia közszolgálati televízió Európai szerelmesek címû vetélkedôjében három "vegyes páros" – köztük egy magyar-román szerelmes pár – mérte össze tudását.

A hét minden napján jelentkezô televíziós játékban három, önként jelentkezô francia szerelmes pár tagjainak kell bebizonyítaniuk, hogy ôk ismerik egymást a legjobban. Elôször a férfiak kapnak három kérdést társukról. A válaszokat követôen a stúdióba érkezô hölgyeknek ugyanazon kérdésekre kell lehetôleg ugyanazon válaszokat adni önmagukról. Ezt követôen – a férfiak távollétében – a hölgyek válaszolnak a szerelmesükrôl feltett kérdésekre. Az egymást legjobban ismerô gyôztes pár egy romantikus hétvégi utazást nyerhet.

Az Európai Unió évfordulóján a kulturális sokszínûség jegyében pályázat alapján választotta ki a francia televízió az ünnepi vegyes párosokat: egy spanyol- francia, egy Párizsban élô finn és egy szintén a francia fôvárosban összekerült román-magyar párt. Ez utóbbi együttesen, egy párban képviselte a legfrissebben csatlakozott tagállamokat.

A láthatóan egymást kiválóan ismerô pár magyar tagja Sebestény Anikó volt. A 31 éves magyar diák három éve írja Párizsban kulturális antropológia szakon doktori szakdolgozatát indonéz témából és egy Baliról szóló könyvön is dolgozik. Lázár Ervin meséibôl készült francia fordításai 2005- ben jelentek meg a Szkarabeusz Kiadó gondozásában. Román párjával, Sorin Mardare matematikussal egy párizsi argentin tangóklubban ismerkedett meg hét évvel ezelôtt. Saját bevallásuk szerint a vetélkedô adásait rendszeresen nézve, önmagukról egymásnak kérdéseket feltéve "gyakoroltak" a sikeres részvételhez, de a romantikus portugáliai hétvégére végül a francia- spanyol pár utazhatott el.

A rend?rség túlkapásai a roma közösségekben címmel tartott vitanapot szombaton a Pro Európa Liga, tiltakozásul a tárgyalótermekben lev? maszkos felügyelôk ellen.

A szemináriumon jelen volt Monica Macovei igazságügy-miniszter, aki mintha nem volna a kormány tagja, érdekes kijelentéseket fogalmazott meg: Nem értem, mi szükség van ezekre a személyekre. Identitás nélküli maszkos személyek, akiknek semmi keresnivalójuk a tárgyalótermekben, ahol "a normális élet egy része folyik", ahol "nem áll fenn az erôszak vagy terror veszélye". Mint mondta, a különleges alakulatok jelenléte félelmet kelt az emberekben, ezeket az alakulatokat csak "kivételes vagy speciális helyzetekben" kellene bevinni. A miniszter asszony szerint a tévékben is ezeket az álarc mögé rejtôzô személyeket látjuk, akik beavatkoznak "a mindennapi élet normális menetébe". Mint mondta, ugyanezt tapasztalja a magánszférában is, ahol például a gyógyszertárakban vagy boltokban fel- alá sétáló bodyguardok azt sugallják, mintha "minden állampolgár lopni akarna a polcokról". "Szembeszökôk és brutálisak a fekete ruhájukban", jelentette ki Macovei, hozzátéve: "Erôdemonstráció, hogy lássuk, léteznek, és féljünk tôlük". Véleménye szerint nem így kell a problémákat megoldani, mert "a félelem nem segíti elô sem a kommunikációt, sem a fejlôdést, ellenkezôleg, a félelem diktatúrához vezet". Véleménye szerint az, hogy kis ügyekhez nagyszámú és állig felfegyverzett rendôralakulatokat vetnek be, és amelyek a romák és a rendôrség közötti konfliktusokhoz vezettek, a hozzá nem értés jelei. "Arra lenne szükség, hogy a rendôrségnek, vagy annak, aki beavatkozik bizonyos esetekben, legyen egy jól kidolgozott terve, amely az illet? közösség alapos ismeretén alapszik, és amelyet a közösség képviselôivel vagy a nemkormányzati roma szervezetekkel közösen dolgoznak ki", jelentette ki végül Monica Macovei.

"Egyetlen romaügyet sem sikerült megoldani"

A román bíróságoknak egyetlen, a romák elleni túlkapásokkal foglalkozó ügyet sem sikerült megoldaniuk. Ez azt mutatja, hogy nincs sem képesség, sem akarat az ügyek tisztázására, jelentette ki Monica Macovei. Ugyanakkor elképesztônek nevezte, hogy egyetlen hasonló esetben sem állapítottak meg hatósági túlkapást, mert, mint mondta, az illetékes szervek egyfajta "önvédelmi mechanizmust" alakítottak ki.

A helyzetet a '90-es évek elejéhez hasonlította, amikor a rendôrség köztudottan erôszakosan lépett fel a romákkal szemben, ennek ellenére, senkit sem büntettek meg. Hadréven, jelentette ki, "azzal avatkoztak be, hogy nem avatkoztak be" a hatóságok, ezért jutott az ügy az Európai Emberjogi Bíróságig.

Nyárádremete híres mûkincse, a katolikus templom szentélyében ôrzött feszület több mint 500 éves. A keresztre feszített Krisztust ábrázoló hársfa szobor titka, hogy minden szögbôl más arckifejezéssel néz le ránk, s a hajdani alkotó zsenialitását jelzi, hogy nemcsak az elkeseredett, szomorú, hanem a feltámadt Jézus megdicsôült arcát is sikerült belefaragnia a szoborba. Értékét, sejtelmes hatását még inkább növeli, hogy eredete a homályba vész, s nem tudni pontosan, hogy milyen úton-módon került a remetei templom oltárára, Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok szobra közé. Tervbe vett restaurálása gyanakvással fûszerezett békétlenséget keltett a hívek körében.

Szabó Sándor plébános szerint (Kelemen Lajos kutatásai és feltételezései alapján) a feszület Apafi Miklós megrendelésére készült a marosvásárhelyi Vártemplomba, amely akkoriban a Ferenc-rendiek tulajdonában volt. Amikor a rend elvesztette kolostorát, egy éjszaka a ferences barátok Csíkba indultak a szoborral, de csak Vármezôig jutottak, majd a feszület 1812-ben onnan került a remetei templomba. Entz Géza szerint a szobor szembetûnô hasonlósága két másik alkotással (egyiket a kolozsvári ferences templom Szent Kereszt kápolnájában, a másikat a bécsi Alser Strasse-i minorita templomban ôrzik) azt jelzi, hogy egy nagyszebeni mûhelyben készültek. Nyárádremete monográfiájában (Birtók 2003) az a változat olvasható, hogy a feszület 1873-ban Gyulafehérvárról a Batthyaneum könyvtárrá alakított templomból került Remetére Batthyány Ignác püspök ajándékaként, Székely Ferenc helybeli teológus közremûködésével.

A feszület szakszerû kutatása és elemzése tehát még bôven adhat munkát a mûvészettörténészeknek.

Azok a hívek, akiknek alkalmuk van nap mint nap e különleges értékû és hatású kereszt elôtt imádkozni, természetszerûen ragaszkodnak templomuk pótolhatatlan mûkincséhez, s minden változást aggodalommal fogadnak. Ez fejezôdött ki abban, hogy mihelyt szóba került a feszület restaurálása, nyomban lábra kapott a gyanakvás. Olyannnyira felfokozódott egyesekben a féltés, hogy a Népújsághoz folyamodtak számukra biztosítékot jelentô segítségért.

Ugyanakkor érthetô, hogy a Gyulafehérvári Fôegyházmegyei Hatóság is azt szeretné, ha a mûemlék feszület visszanyerné eredeti szépségét, a helybeliek és a templom látogatóinak örömére. Hasonló cél vezérelte Mihály Ferenc kiváló szovátai restaurátort is, aki hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi mûemlék templomok restaurálási programjába, a magyarországi Nemzeti Kulturális örökség Minisztériumának támogatási rendszerébe a nyárádremetei szobor megtisztítása és konzerválása is bekerüljön, amire elnyerték az anyagi támogatást. A munka elvégzését a nyárára tervezték, a plébánosnak ekkorra kellett volna megbeszélni a hívekkel, hogy a restaurálás érdekében a szobrot át kell szállítani Mihály Ferenc szovátai mûhelyébe. A restaurátor azonban meglepetést akart szerezni a remeteieknek, hogy a húsvétot már a felújított feszülettel ünnepeljék. A meglepetés azonban félresikerült.

– Egy februári reggelen szól, hogy jönnek a szobor után, de mivel egyedül voltam és az egész napom foglalt volt, abban egyeztünk meg, hogy elhalasztjuk estére, s akkora bejelentem, hogy tanúk is legyenek az átadáskor – mondja Szabó Sándor plébános.

Miután a délutáni misén bejelentette, hogy a szobrot elviszik, este a helybeliek egy csoportja odagyûlt a templom köré, és kijelentették, hogy a feszületet nem engedik kivinni az épületbôl, és azzal vádolták meg a plébánost, hogy restaurálás címén át akarja játszani, el akarja adni a szobrot, ami helyett csak egy másolatot kapnak majd vissza.

A váratlan fordulat láttán Mihály Ferenc lemondott a szobor elszállításáról.

– Szeptemberben jeleztem az egyháztanácsnak, hogy amikor a mûhelyben helyünk lesz, munkába vesszük a szobrot. Ha nem óhajtja a gyülekezet, akkor viszont nem csinálunk semmit. A szobor nincs veszélyben, hisz 1983-ban restaurálták, nekünk pedig bôven van munkánk az erdélyi templomokban. Nem szeretnénk ártani a remetei gyülekeznek. Ha békességben tisztázzák a helyzetet és hívni fognak, mi megyünk, egyébként nem nyúlunk a szoborhoz – válaszolta kérdésünkre Mihály Ferenc restaurátor, az erdélyi templomok kiváló szakértôje, akinek szándékát, igyekezetét, munkáját, tehetségét jelzi a szépen restaurált mikházi kolostortemplom is. Szovátai mûhelyében ottjártunkkor a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János-templom fôoltárán dolgoztak.

– Úgy gondolom, hogy a Remetén történteket kommunikációs zavar okozta, hisz közel 30 erdélyi templom restaurálása során sehol sem találkoztunk hasonló elutasítással. Az egyházmûvészeti bizottsággal közösen mértük fel az erdélyi mûemlék templomok állapotát, és ahol úgy ítéltük meg, hogy esztétikai vagy állagmegôrzési szempontból beavatkozásra van szükség, pályáztunk.

– Miért tartották fontosnak a remetei feszület restaurálását

– 1983-ban Venczel Árpád kolozsvári szobrászmûvész vezetésével két restaurátor a feszületen helyreállítási munkát végzett. Sajnálatos módon a teljes felületet átfestették, amitôl a szobor sötétbarnás-feketés színû lett. Az esztétikailag zavaró hatást fokozta a fényesre lakkozott felület. A Magyar Mûemlékvédelmi Hivatal megbízásából elindított kutatási program keretében az 1997-ben végzett két centiméteres tisztítási próba azt igazolta, hogy a szobor eredeti színvilága az átfestés alatt még megtalálható. Az esztétikai szempontokat figyelembe véve arra a következtetésre jutottunk, hogy ajánlatos lenne a festett felület tisztítását, az eredeti festékréteg feltárását elvégezni. Krisztus testszíne ugyanis a készítés korának szokásához híven egy sárgásbarnás-vöröses, az emberi test színéhez hasonló színvilág, ami egy vékony matt illetve selymes fényû bevonatot igényel, de semmiképpen sem fényes, lakkozott felületet. Ehhez nyertük meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatását – mondotta a restaurátor, aki szerint a hivatalos szervek engedélyét akkor kérték volna, amikor már pontosan megállapították a restaurálás menetét.

Bár a szobor elszállítására végül is nem került sor, Nyárádremetén egyesek minden lehetséges fórumot értesítettek a történtekrôl. Erre válaszolt Jakubinyi György érsek aláírásával a gyulafehérvári Fôegyházmegyei Hatóság, amely a hívek túlzott aggodalmát megértve felkéri a plébánost, hogy nyugtassa meg a helybelieket.

"A lehetô legjobb kezekbe kerül a feszület, mert Mihály ferenc határon belül és kívül is elismert szakember a faszobrok és freskók restaurálásában. Az elmúlt év végén fejezte be székesegyházunkban a kanonoki stallumok restaurálását.

Jelen iratunkkal mi is kezességet vállalunk azért, hogy a feszület megfelelô restaurálásban fog részesülni. A szakszerû munka elvégzéséhez hozzátartozik, hogy megfelelô körülmények között, erre a célra létesített mûhelyben végezzék a munkálatokat – olvasható az érsek február 26-i levelében."

Ha sem plébánosuknak, sem az érseknek nem hisznek a remeteiek, és a viszály, a gyanakvás a jelek szerint tovább folytatódik, nincs sok amit hozzátennünk a történtekhez. Legfeljebb annyit, hgoy talán hasznos lenne felkutatni az ilyenszerû bizalmatlanság gyökereit, s tenni azért a lelki vezetôknek és híveknek egyaránt, hgoy a megértô jóhiszemûség kerekedjen a gyanakvás fölé. Sajnálatos, hogy miközben Erdély távoli templomaiból kérik az elismert restaurátor segítségét, úgy tûnik, munkáját azok nem tudják megbecsülni, akik szervezett formában, megnézhették volna, hogy településük kincse hogyan nyeri vissza eredeti színét és fényét, ahogyt azt félezer évvel ezelôtt a szobrász megalkotta. Így a húsvéti meglepetés Nyárádremetén elmarad.

Demeter András, a mûvelôdésügyi minisztérium osztályvezetôje szerint május végére lesz új mûvészeti aligazgatója a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának, de nem csak. Korábban tudósítottunk róla: a mûvészeti aligazgatói posztra kiírt versenyvizsgára az intézmény két mûvésze jelentkezett, de egyikük sem kapta meg az átmenô jegyet, így aligazgató nélkül maradt a társulat, az ezirányú teendôket továbbra is Kárp György, a színház gazdasági igazgatója látta el.

Rég nem érkezett információ arról, hogy mi lesz ezután, most kiderült: az új versenyvizsga kiírását a Liviu Rebreanu Társulat kérése hátráltatta. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román tagozata arra kérte a minisztériumot, hogy a magyar társulathoz hasonlóan külön aligazgatója lehessen, ami mellesleg nem rossz ötlet. A versenyvizsga pályázati kiírását így át kellett alakítani. Amennyiben mindkét részrôl sikeresen pályázik valamely jelentkezô, két mûvészeti aligazgatója lesz az intézménynek, társulatonként egy-egy. A román tagozat ezen funkcióját eddig és jelenleg is a vezérigazgató – most Cristian Ioan – látja el. Sikeres vizsga esetén a társulatok "szabadabb kezet" kapnak, ami elsôsorban a költségvetés és a repertoár területén lesz pozitív hatással.

Demeter András elmondta: a múltkori vizsgakiírás határideje nyomás alatt történt, ezúttal hosszabb idô áll a jelentkezôk rendelkezésére és a bürokráciai procedúrák is felemésztenek pár hetet. Ezért várható május végén az új mûvészeti aligazgatók munkába lépése, de legalább a versenyvizsga lejárta.

100 éve született nagy költônk, Dsida Jenô. Az évforduló tiszteletére a Helikon–Kemény János Alapítvány kuratóriuma versmondó versenyt hirdet a költô verseibôl a marosvásárhelyi líceumok diákjai számára. A rendezvényre 2007. április 21- én, szombaton délelôtt 9 órakor kerül sor a Diakóniai otthon Bocskai termében (Eminescu utca 28.).

Jelentkezéseket április 18-ig fogadunk a 221-662-es telefonon (16–20 óra között), név, iskola, Dsida- vers címe. Az elsô három helyezett díja 150, 100, 75 lej értékû könyvcsomag és díszoklevél.

Az augusztusban Marosvécsen sorra kerülô Dsida- centenáriumi emlékünnepség keretében a díjazottak elszavalják a verseket.

Minden érdeklôdôt szeretettel hívunk és várunk!

A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv vállalat meghirdeti VI. Fotó Natura természetfotó- pályázatát. A kiállítás 2007. április 20. és május 5. között lesz a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Mûvelôdési Központ tetôtéri galériájában (Horea utca 6. szám). A tárlat anyagát a Magyar Fotómûvészek Országos Szövetsége támogatásával Budapesten is kiállítják, az idôpontot késôbb egyeztetik a Magyar Mûvelôdési Intézet szakreferensével.

A következô három témakörben lehet benevezni fekete-fehér és színes, minimum 20 x 30 cm-es, maximum 32 x 45 cm-es fotókkal:

1. TERMÉSZETVÉDELEM

2. KÖRNYEZETROMBOLÁS

3. NYÍLT KATEGÓRIA (növény, állat, makró, táj)

Pályázati feltételek:

1. A pályázaton részt vehet minden amatôr és hivatásos fotós, életkortól, lakóhelytôl és foglalkozástól függetlenül, olyan fotókkal, amelyek korábbi Fotó Natura c. kiállításainkon még nem szerepeltek.

2. Nyomtatóval készített fotókat a pályáztatók nem fogadnak el.

3. Egy szerzô legtöbb 10 képet küldhet be.

4. A fotósorozat (legkevesebb három, legtöbb tíz fotó) egy képnek számít. A sorozatot a zsûri tagjai megbonthatják.

5. A zsûri saját belátása szerint átcsoportosíthatja és külön díjazhatja a beküldött fotókat.

6. A fényképek hátára kötelezôen és olvashatóan írják rá a címet: magyar, angol és román nyelven (külföldi benevezôk esetében a szervezôk lefordítják a címet román nyelvre), ezenkívül a szerzô nevét, címét, e-mail címét és telefonszámát (ellenkezô esetben a fotót kizárjuk a versenybôl). A szervezôk javaslata, hogy mindezeket az adatokat egy öntapadós címkére írják rá, s csak ezután ragasszák fel a képek hátoldalára.

7. A fotókat semmilyen hordozó anyagra nem kell felragasztani!

8. Benevezési határidô: 2007. április 6.

A fotókat a következô címre kell eljuttatni:

Redactia ziarului Népújság

Str. Dózsa György nr. 9.

540015 Târgu Mures, Jud. Mures

Romania

A borítékra kérjük írják rá: Fotó Natura pályázat

9. A felvételek személyiségi jogokat nem sérthetnek. A beküldött fotókat a szervezôk a legnagyobb gondossággal kezelik, az esetleges szállítási sérülésekért felelôsséget nem tudnak vállalni.

10. Csak e-mailen értesítjük a szerzôket a zsûri döntésérôl.

11. Az anyagot szakemberekbôl álló zsûri válogatja ki. A legjobb felvételeket díjazzuk. A zsûri különdíjakat is oszthat.

12. Nevezési díj és nevezési lap nincs. A szervezôknek a felvételeket nem áll módjukban visszaküldeni, ezek a kiállítás után két héttel átvehetôk a Népújság szerkesztôségében. A magyarországi benevezôktôl kapott képeket a budapesti tárlatmegnyitó alkalmával kézbesítjük, a kiállított fotókat ugyaninnen, a tárlat után igényelhetik vissza.

11. A szervezôk a fotókat a kiállítás népszerûsítése érdekében térítésmentesen felhasználhatják, a szerzô nevének feltüntetésével a sajtóban és a támogató cég reklámhordozóin publikálhatják. A szerzô a fotók beküldésével elfogadja a pályázati feltételeket.

Bôvebb felvilágosítás kérhetô a 0265- 266-270, 266-780-as telefonszámon (Népújság); a 0744-604-244 (Vajda György); 0740-366-927 (Berekméri Ágnes) mobiltelefonszámokon, vagy a gyvajda@yahoo.com , a vagy@rdslink.ro és az agnesberekmeri@yahoo.com e-mail címeken.

Aláírásgyûjtés az útburkolat cseréje ellen

A Fejlett Segesvárért Egyesület azzal vádolja a városi önkormányzatot, hogy törvénytelenül végezteti a középkori vár területén folyamatban levô csatornázási munkálatokat. A Samtid program keretében Segesvár 3,8 millió eurót pályázott meg, amibôl többek közt a vár több mint százéves csatornahálózatát újítják fel.

Az európai uniós Samtid programban részt vevô Segesvár csak nyerhet a pályázattal: korszerû víz- és csatornahálózattal rendelkezik majd, valamint jobb minôségû ivóvízzel – állítják a szakemberek. A várbeli munkálatok már javában tartanak, június végéig be kell fejezni. A Fejlett Segesvárért Egyesület azonban március 20-án tiltakozott a csatornahálózat- felújítási munkálatok miatt, illegálisnak, sôt, ebbôl kifolyólag bûncselekménynek nevezte ezeket, arra hivatkozva, hogy a polgármesteri hivatal nem szerezte be az összes szükséges engedélyt, illetve, hogy a megvalósíthatósági tanulmányokra a polgármester által kibocsátott engedélyek érvénytelenek. Ilyen értelmû figyelmeztetést küldött ki a Mûvelôdésügyi Minisztérium, kérve hogy a Maros Megyei Mûvelôdés- és Vallásügyi Igazgatóság vizsgálja meg az engedélyeket, és ha szükségesnek látja, állítsa le a munkálatokat. A fent említett civil szervezet valós veszélynek tartja, hogy a héten az Órabástya alatt 3 méter mélységben beásnak, veszélyeztetve ezáltal a Segesvár szimbólumának számító mûemlék épület épségét. Az egyesület vezetôinek konklúziója: a csatornázási munkálatok illegálisak, és le kell állítani ezeket! Szerintük "közismert" Segesvár polgármesterének, Dorin Danesannak az a szándéka, hogy a várost levegyék az UNESCO listájáról, ami által a jelenleg a kulturális világörökség részének számító városban az épületek elveszítenék mûemlék jellegüket így "valószínûleg" könnyebbé válna a különféle munkálatok (mint például az útburkolat cseréje, föld alatti parkoló építése) engedélyeztetése a várban.

A Fejlett Segesvárért Egyesület nevében Hans Hedrich úgy véli: amit a polgármester tesz, valóságos provokáció az UNESCO felé.

Megkeresésünkre Michaela Türk, a polgármesteri hivatal szóvivôje elmondta, a Fejlett Segesvárért Egyesület vezetôje korábban saját szemével gyôzôdött meg az engedélyek létezésérôl és érvényességérôl, s azt állítja, hogy ezek nem léteznek. A szóvivô szerint rosszhisszemûek az egyesület vezetôjének kijelentései, amelyekkel félretájékoztatja a lakosságot. A vár csatornarendszerének felújítása nyomán a hálózatba kapcsolják az összes, mintegy 200 házat, és kizárják a szennyvízszívárgást a talajban, ami földcsuszamlásokhoz és a falak leomlásához vezetett. Michaela Türk cáfolta, hogy az Órabástya alatt ásnának le 3 méter mélyen, mint ahogy azt is, hogy a város polgármesterének szándékában állna levétetni Segesvárt az UNESCO listájáról. Ami pedig az útburkolat cseréjét illeti, a jelenleg kockakövekkel kiépített fôbb tereknek és kövezett mellékutaknak nincs alapjuk, hepehupásak, ez indokolja a cserét. "Nem színes piskótaköveket vagy hasonló, modern burkolatot akarunk letenni, hanem a vár hangulatához illô burkolatot. Jelenleg a megoldást keressük, semmi sem dôlt még el! Nagyszebenben is megtették, ott senki nem ellenkezett. Ha szükséges lesz, nyilvános vitát szervezünk ez ügyben, annál is inkább, mivel a Fejlett Segesvárért Egyesület már 120 aláírást gyûjtött a terv ellen" – tette hozzá a hivatal szóvivôje.

Március 9-én a segesvári sebészeti klinikán, orvosi beavatkozás közben elhunyt egy 82 éves férfi. A haláleset miatt a kórház belsô vizsgálatot indított, az ügyészség szintén kivizsgálja a történteket. Dr. Aurelia Masca igazgató szerint évek óta nem történt hasonló eset a segesvári kórházban, azonban a halál okaira csakis a boncolás deríthet fényt.

A 82 éves férfit szívpitvar-fibrillációval utalták be a segesvári belgyógyászati klinikára, majd állapotának javulását követôen a sebészeti osztályra. A páciensrôl ugyanis már tavaly megállapították, hogy patkóbélszûkületben szenved. D.I. azonban nem egyezett bele a mûtétbe, mindaddig, amíg március 9-én a patkóbél elzáródásának kockázata miatt sürgôsségi beavatkozásra lett szükség. A család beleegyezett a mûtétbe, bár az orvosok közölték a kockázatokat, az idôs férfi ugyanis szívbeteg is volt.

A mûtétre elôkészített D.I. azonban nem élte túl az altatást, a mûtôasztalon elhunyt. A halál okának kiderítésére mind az ügyészség, mind a kórház vezetése vizsgálatot rendelt el. "Az Orvosi Kollégium múlt hét végén kérte ki az elhunyt férfi megfigyelési lapjait, megközelítôleg két héten belül közlik a megállapításaikat. A törvényszéki orvostani intézet a boncolás eredményeit április 9-ig megküldi, csak ezt követôen tudjuk kizárni az orvosi mûhiba lehetôségét" – nyilatkozta a Népújságnak dr. Aurelia Masca kórházigazgató, aki nem tartja valószínûnek, hogy az altatóorvos hibát követett volna el, hiszen a kórház mindkét aneszteziológusa tapasztalt szakember, és az elmúlt években egyetlen hasonló eset sem történt a kórházban. Dr. Aurelia Masca hozzátette: az elhunyt családja nem tett feljelentést a kórház ellen.

Impozáns, a felszámolt csendôrségi alakulat felújított épületében kapott helyet a segesvári rendôrség. Mustocea Gheorghe rendôrfôbiztost februárban nevezték ki a helyi rendôrség parancsnokává, az alábbiakban vele beszélgettünk.

– Alig hiszünk a szemünknek: tágas, ízlésesen felújított székhely, civilizáltan fogadhatják a polgárokat.

– A régi, lerobbant székhelyünkön leírhatatlan körülmények között dolgoztunk, egy-egy irodában 6-8 rendôr volt, a gépkocsiknak nem volt elég parkolóhely. Az új székhelyünk tulajdonképpen a felszámolt csendôrség épülete, ezt tették rendbe. Hivatalosan még nem avatták ugyan fel a renovált épületet, pedig már pár hónapja átköltöztünk. A hivatalosságoknak valahogy sosem sikerült egyeztetniük az idôpontot ahhoz, hogy az átadási ceremóniát megtartsuk. Ettôl függetlenül, mi itt végezzük munkánkat. Jó körülmények között dolgoznak a rendôrök, egy-két személy van egy irodában, tágas parkolóhelyek vannak, a lakosokat pedig civilizált módon tudjuk fogadni. A rendôrök száma kielégítô, tavaly fiatal kollégákat helyeztek Segesvárra.

– Milyen a bûnözési arány Segesváron? Elég sok a panasz a lopások miatt.

– Meglehetôsen alacsony a bûnözési ráta a nagyvárosokbeli helyzethez képest. Idén két rablás történt, a gyanúsítottakat elfogtuk. Két, Segesvárról Szentágotára tartó osztrák állampolgár útközben felvett agy autóstoppost, aki késsel megfenyegette az autóvezetôt, megsebesítette az utast, majd elvette a pénzüket. A másik esetben egy 10.000 lejt érô hegedût loptak el egy férfitól, miután az áldozatot leitatták és bántalmazták. Lopások is vannak, fôleg a kulturális rendezvények idején, a várban, ahol egy csoport csendôr ügyel fel a rendre. A bûncselekmények nagy részét a betörések képezik, a családon belüli erôszak, ittas vezetés. Idén már 160 autóbaleset történt, szerencsére nem súlyosak. A legveszélyesebb útszakasz Szászkézden vezet át. Februárban egy embercsempészettel gyanúsított egyén ellen indult vizsgálat, az ügyet most már a DIICOT ügyészei vizsgálják. Egy székelyudvarhelyi nôrôl van szó, aki 50 euró ellenében csehországi munkára toborzott munkaerôt, a jelentkezôket pedig odaérkezéskor egészen más helyzet fogadta, mint amit ígértek nekik. A hatóságokat a munkások hozzátartozói értesítették.

Meglehetôsen sivár környezetben, egy nem éppen karbantartott tömbház földszintjén, a város szélén található a Megyei Foglalkoztatási és Átképzési Ügynökség segesvári kirendeltsége. Hornoiu Niculina egységvezetô szerint munkájukat az is nehezíti, hogy csupán két személy foglalkozik a munkanélküliek ügyes-bajos dolgaival, szervezi meg az átképzési tanfolyamokat. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a 17 éve felgyûlt iratcsomókat nem ôrzik megfelelô körülmények között.

– Jobb lenne a városközpontban találni egy megfelelô székhelyet, ám a helyi önkormányzat nem talált erre a célra alkalmas épületet. Kezdetben négyen dolgoztunk, két kolléga távozása után zárolták a posztokat – mondta érdeklôdésünkre az egységvezetô. Az alkalmazottak számának bôvítését az is indokolná, hogy Segesváron és környékén a megyeinél nagyobb, 6,08 százalékos a munkanélküliségi arány. Jelenleg 1266 nyilvántartott munkanélküli van, a valós szám azonban ennél sokkal nagyobb. Közülük 389-en részesülnek munkanélküli segélyben, a többiek szociális támogatást kapnak. Segesváron fôleg textilfeldolgozó vállalatok mûködnek, legalább tíz ilyen cég van. A bérek meglehetôsen alacsonyak, így a munkaerô- elvándorlás nagy. A Segesvár környéki településekrôl az ingázás autóbuszok hiányában körülményes, sokan emiatt nem vállalnak munkát. Divatossá vált, hogy az emberek fizetetlen szabadságra mennek és külföldön dolgoznak néhány hónapot, ami szintén felborítja a munkaerôpiaci egyensúlyt. Az ügynökség évi két állásbörzéjén (az áprilisi mindenkire érvényes, a szeptemberi az egyetemistákat célozza meg) nem sokan találnak munkahelyet, a választék ugyanis: textilipar, kerámiagyár, turizmus. Esélyt jelenthet az ôsszel beinduló, olasz tôkével mûködô szövöde, ahol svájci exportra készülnének termékek és legalább 200 személy találna állást magának. Az átképzési tanfolyamok a piaci követelmények szerint alakulnak: kereskedelmi dolgozókra, számítógép-kezelôkre, kômûvesekre, szakácsokra és varrónôkre van igény.

Mi a véleménye a közbiztonságról Segesváron?

Zina Boian: – Nem hallottam olyat, hogy valakit leütöttek volna az utcán. Igaz, nyugdíjas vagyok, és nem sokat járok ki. Valamit hallottam arról, hogy Fehéregyházán és a város szélén lopnak, de ott, ahol én lakom, nem fordult elô. Lopnak a középkori fesztivál ideje alatt is a várban, mivel olyankor nagy a tömeg. A rendôrség többet is tehetne, egyáltalán nem áll a helyzet magaslatán. Fôleg a közúti rendôrök. Én nem vezetek autót, de a családom tagjai igen, és annyi rendellenességet látnak... A közúti rendôröket, a közösségi rendôröket nem nagyon látni az utcán, mint ahogy egykor volt. Ülnek a rendôrautóban és sétakocsikáznak.

Micu Aurelian: – Elég gyenge a közbiztonság. A rendôrök, beleértve a közösségi rendôrséget is, nem teljesítik a kötelességüket. Éjjel van a legtöbb probléma. Lakásokat, üzleteket törnek fel, néha kocsikat is. Nem az a baj, hogy a rendôrök kevesen vannak, hanem az, hogy meglehetôsen közönyösek. Ha valahol botrány tör ki, legtöbbször nem lehet ôket megtalálni. Hiába vannak munkaidôben, sehol sem találhatók.

Pop Elena: – Én úgy hallottam, hogy sok a lopás. Még az ANL-lakásokból is loptak. A fiam lakását is feltörték három évvel ezelôtt, fényes nappal. Azóta még nem kapták el a tetteseket, a rendôrök még mindig csak a nyomozásnál tartanak. Nem vittek el értékes holmikat a lakásból, de az a nagy félelem... Ha tíz perccel korábban érek a fiam lakására, talán meg is ölnek. Ami a közlekedést illeti, nappal eléggé biztonságos, éjjel nem annyira.

Octavian Tiglar: – Szerintem jó a közbiztonság. Legalábbis eddig még nem ért semmiféle baj. Megtörténik, hogy lopnak, de a rendôrség teszi a kötelességét. Persze az is elôfordul, hogy nem fogják el a tetteseket, de a rendôrök minden tôlük telhetôt megtesznek.

Bunea Maria: – Segesváron soha nem voltak problémáim, pedig járkálok eleget és elég sok roma nemzetiségû személy is lakik a közelünkben. Nyugodtan lehet közlekedni, bármelyik napszakban. Nem hallottam, hogy körülöttem betörtek volna valakinek a lakásába, de olyant igen, hogy az udvarról éjjel ellopták a tyúkokat.

Kosárlabda

A Marosvásárhelyi Rádió élôben közvetít

Egy egész idényt érô mérkôzést játszik ma délután 17 órától a marosvásárhelyi BC Mures, amelynek Pitesti-en, a házigazda BCMUS Arges ellen kell kivívnia a sikert, ha részt kíván venni a bajnoki rájátszásban. Szurkolók ezrei szorítanak távolból a sikerért, s egy autóbusznyi szurkoló ezúttal is elkíséri a csapatot, a gyôzelem reményében. A marosvásárhelyi csapat annyiban szerencsésnek mondhatja magát, hogy nem függ a többi eredménytôl, ha nyer. Ha veszít, akkor viszont már fülelhet a többi mérkôzés kimenetelére, s meg kell mondanunk, nem kedvezô számára a papírforma. A csapatban nagyon bizakodó a hangulat, hisz szombaton, ha el is veszítették az Asesoft elleni mérkôzést, csöppet sem játszottak alárendelt szerepet, így – noha az ellenfél igen erôs – a siker egyáltalán nem lehetetlen.

A találkozót a Marosvásárhelyi Rádióban a találkozó kezdetén magyar, 18 órától kezdôdôen román nyelven, élôben hallgathatják a szurkolók, s minden bizonnyal élô internetes közvetítés is lesz a klub www.bcmures.ro hivatalos honlapján.

Úszás

Marosvásárhely képviselôje a melbourne-i úszó világbajnokságon legkevésbé eredményes számában kezdett. Trandafir Norbert 50 méteres pillangóúszásban a saját futamában a 3. lett, 25,66 másodperces eredménnyel, s ezzel az összesített rangsorban a 68-ként végzett a 90 induló rangsorában, s kereken 1,6 másodperccel úszott gyengébb idôt az elôdöntôbe jutáshoz szükségesnél.

Petelei Attila tanítványa amúgy ebben a számban nem számított jó teljesítményre, ô inkább a – romániai idô szerint – kedd éjjel rendezett 100 méter gyors és még inkább a csütörtök éjjel rendezett 50 méter gyors selejtezôiben kíván jó eredményt teljesíteni. A konkurencia hatalmas, az utóbbi versenyszámban mintegy 200 (!) versenyzô áll rajtkockára.

A reakcióidejének azonban mindenképpen javulnia kell, hisz 50 pillangón 0,82 másodperc után reagált a rajtsíp elhangzására, ami a kevésbé gyors reakciók között volt a versenyszámban.

Teremlabdarúgás

A teremlabdarúgó 1. liga 23. fordulójának keretében az idény közben Marosvásárhelyre költözött Cosmos Pitesti a listavezetô és veretlen CIP Dévát fogadta. A vendégek nem hiába vezetik a rangsort, s nem hiába jutottak az európai klubok élvonalába az idei UEFA-kupában, mert ezúttal is könnyed sikert arattak. A dévaiak gyôzelme az elsô félidôben alakult ki, amikor négy gólt szereztek a vendégek, aztán a második játékrészben már nem erôltették igazán. Végeredmény: Cosmos – CIP Déva 2-6. A Cosmos továbbra is a 10. helyen áll, 19 ponttal.

*

A 2. liga keretében a 21. fordulót rendezték. A listavezetô Izorep egyetlen idei veresége helyszínére, Nagybányára látogatott másodszor, s ezúttal sem sikerült nyernie, a mérkôzés 7-7-re végzôdött. Úgy látszik, nem fekszik nekünk Nagybánya – próbálta humorosan felfogni a dolgot Jakab Zoltán, a csapat edzôje. A marosvásárhelyi City'us 2-4-es vereséget szenvedett Székelyudvarhely második csapatától, míg a forduló harmadik mérkôzésén: Elite Gyergyószentmiklós – Siculum Csíkszereda 8-7.

Víkendtelepi City'us bajnokság, 4. forduló: Celtic – Aleea 0-10; Craiova – PSG 2-0; Arsenal – Lecce 5-0; Juventus – Como 2-0; Lyon – Piramida 0-3. Állás: 1. Aleea, Craiova 10-10 p. 3. Juventus 9 p.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 9. forduló: Nike – Leeds 6-2; Jett-Leo – Torpi 4-6; Poli – Como 2-4; Ajax Lornion – Carion 3-0; Bastia – Electro 4-0; Liverpool – Monaco 1-1; Estudiantes – Atlantic 1-3. A 007 állt. Állás: 1. Como 24 p. 2. 007 22 p. 3. Ajax Lornion, Nike 17-17 p.

Kövesdombi bajnokság, 3. forduló: Valencia – Vicenza 3-2; Juventus – Speranta 1-5; Transilvania – C. Sharp 4-2; Como – Brazilia 1-3; Monaco – Craiova 1-5; Villarreal – Viitorul 1-2. Az Arsenal állt. Állás: 1. Valencia 9 p. 2. Speranta 7 p. 3. Craiova 6 p.

Tudor I bajnokság, 2. forduló: Focus – River Plate 1-6; Progresul – MBO 6-2; Reggina – UTA 2-0; Lazio – Lyon 5-2; Daneuro – Rimotin 6-0. A Boca Juniors állt. Állás: 1. Daneuro, Lazio, Progresul, Reggina 6-6 p.

Tudor II bajnokság, 2. forduló: Juventus – Sevilla 4-1; Deportivo – Bayer 6-0; Simarcon – Vulturii 3-0; Via Muresul – Thalia 4-0; Parma – Milan 2-2; Barcelona – Rapid 1-2. Az Otelul állt. Állás: 1. Silmarcon, Juventus 6-6 p. 3. Via Muresul, Milan 4-4 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 6. forduló: Speranta – Flamingo 5-3; Craiova – Juventus 1-3; Milan – Petrom 3-3; Chelsea – Foresta 1-3. Állás: 1. Juventus 16 p. 2. Foresta 13 p. 3. Flamingo 10 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 11. forduló: Arsenal – Villarreal 2-4; Juventus – Fradi 9-0; Porto – Leader 4-12; Milan – Parma 5-1; Fortuna – Inter 0-4. A Valencia állt. Állás: 1. Inter 27 p. 2. Milan 24 p. 3. Juventus 22 p.

Erdôszentgyörgyi bajnokság, 6. forduló: Mobila – Barcelona 5-0; Redos – Balavásár 1-2; Kongó – Nagykend 5-0; Eldorado – Garii 1-1; Red Bull – Arsenal 0-8; Eclipsa – Fradi 3-0; Bilbao – Lion 0-2; Diego – Steaua 4-1. Állás: 1. Arsenal 16 p. 2. Diego 16 p. 3. Eclipsa 13 p. 4. Mobila 13 p.

Ioan Paus

Húsvéti ellenôrzés

A húsvéti ünnepek elôtt állatorvosokból és csendôrökbôl álló csoportok végeznek ellenôrzéseket a fôbb útvonalakon, fôként a bárányhús- és a tojásszállítmányokat figyelik. Ezeket a termékeket csak engedéllyel rendelkezô gépkocsikkal lehet szállítani eredetbizonyítvány és egészségügyi bizonyítvány kíséretében. Ahhoz, hogy a gazdák eladhassák a bárányhúst, az állatokat vágóhidakon, vagy állat-egészségügyi engedéllyel rendelkezô helyeken – ezeket a piacokon is be lehet rendezni – lehet levágni. Ez utóbbi esetben a polgármesteri hivataloknak értesíteniük kell az állat-egészségügyi igazgatóságokat, hogy szakembereket biztosítsanak, áll az Állat- egészségügyi Hatóság által kiadott közleményben. "Minden állatpiacon, és olyan engedéllyel rendelkezô helyen, ahol sor kerül a hús eladására, folyamatosan biztosítani kell az állat- egészségügyi szakemberek felügyeletét, szombaton és vasárnap is. Az ANSVSA és a fogyasztóvédelem felügyelôi közös ellenôrzéseket végeznek minden hústermelô, - feldolgozó, raktározó, szállító és kereskedelmi egységben" – áll a közleményben.

Vidékfejlesztési munkacsoport alakul

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) képviselôit fogadta hétfôn, az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök. A találkozón jelen volt Kelemen Atilla képviselô, a képviselôház mezôgazdasági, erdôgazdálkodási és élelmiszeripari bizottságának elnöke, Klárik László, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, valamint Tôke István, a Mezôgazdasági Minisztérium államtitkára is. A résztvevôk további együttmûködési lehetôségeket kerestek: Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szaktanácsadás, szakképzés, uniós tájékoztatás, illetve a technikai segítségnyújtás terén kérte az RMDSZ támogatását. A résztvevôk megállapodtak egy munkacsoport létrehozásában, amely a jövô héten jönne létre Kelemen Atilla vezetésével, amely a tervek szerint stratégiát dolgozna ki a romániai magyar gazdák problémáira.

Taktikai halasztás

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bejelentette, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket, karácsonyig a román katonákat kivonják Irakból, a Románia szövetségeseivel kidolgozott stratégia alapján. Rámutatott, hogy minden olyan ország kormánya, amely részt vett a nemzetközi katonai missziókban, bejelentett egy kivonási tervet saját csapata számára. "Eljött az ideje, hogy hazahozzuk katonáinkat. Eljött az ideje, hogy hazajöjjenek, hogy együtt építsünk egy európai jövôt Romániának. Ezért mindent megteszek, ami tôlem függ, ami alkotmányos és törvényes jogom, hogy karácsonyig az Irakban állomásozó román hadtest hazajöjjön a szövetségeseinkkel és partnereinkkel megállapított stratégia szerint" – mondta Tariceanu. A Tariceanu vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL) több ízben is a román csapatok Irakból való kivonását szorgalmazta.

Sikeres az új földrengésriasztó rendszer

A japán hatóságok sikeresnek ítélik az új riasztórendszert a 6,9-es erôsségû, vasárnapi földrengés után, mert már egy perccel a rengést követôen lehetôvé tette az illetékeseknek, hogy szökôárriadót rendeljenek el. A szigetország nyugati részén történt földmozgásnak a hétfô reggeli adatok szerint egy halálos és 193 sérült áldozata van, de a szakemberek szerint a rengés után egy perccel történt figyelmeztetés akár több életet is megmenthetett volna adott esetben, tekintve, hogy a régi rendszernél a riasztásra vonatkozó követelmény három perc volt. A mozgólépcsôk, a vonatok, metrószerelvények leállításánál, üzemek, irodák kiürítésénél ez a kétperces különbség sokat számít. Erôs utórengések rázták meg hétfôn a legnagyobb pusztítást elszenvedô Vadzsima város környékét. A legerôsebb 5,3-es erôsségû volt, de szökôárriadót ezúttal nem kellett elrendelni.

Kitüntetés Magyarországnak Európa ünnepén

Jelképes kitüntetésben részesült egy német civil szervezet részérôl vasárnap Berlinben Magyarország. A tekintélyes Freudenkreis Berlin elnevezésû szervezet az Európai Unió elôdjét megalapító Római Szerzôdés 50. évfordulójának napján az európai egyesülés és ezen belül a német újraegyesítés elômozdításában szerzett érdemeiért részesítette elismerésben az országot. A kitüntetés tulajdonképpen egy hatalmas, az Európai Unió zászlaját ábrázoló címer, s azon az 1989-ig a kettéosztott várost "szemlélô", de ma már az egyesülés szimbólumának számító brandenburgi kapu látható.

A pápa 80. születésnapjára 500 eurós jutalmat osztottak

Ötszáz eurós jutalmat utaltat ki XVI. Benedek pápa a Vatikán minden alkalmazottjának abból az alkalomból, hogy a katolikus egyház feje április 16- án betölti 80. életévét – közölte vasárnap Tarcisio Bertone bíboros- államtitkár. A Vatikán kettes számú vezetôje közleményben adta hírül, hogy április 16-a kivételesen ünnepnap lesz a római katolikus egyház kö