|
LIX. évfolyam 67. (16549.) sz. |
2007. március 22., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Március 14-én a megyei tanfelügyelôség körlevelet juttatott el az iskolákba, amelynek értelmében az inspektorátus tudomására jutott, hogy egyes tanintézetekben politikai jellegû tevékenység folyik, ami a vonatkozó törvény értelmében tilos. A levelet egyes igazgatók úgy értelmezték, hogy az a március 15-i megemlékezésekre vonatkozik, ezért betiltották azokat, sôt a diákok részvételét is az ünnepségeken. A bátrabb pedagógusok állítólag személyesen érdeklôdtek a tanfelügyelôségen, ahol tisztázták, hogy a fôtanfelügyelô aláírásával ellátott levélnek nem ez a célja, s így zavartalanul megtartották a tervezett ünnepséget.
Az üzenet egyébként az 1995. évi tanügyi törvény 11. s az új jogszabály 13-as cikkelyére hivatkozik, amelyek szerint, "a közoktatást nem lehet alárendelni a politikai pártok vagy más politikai alakulatok céljainak és doktrínáinak. Az oktatási egységekben tilos politikai pártokat létrehozni és mûködtetni valamint politikai szervezô munkát folytatni és propagandát terjeszteni". Nos, a szóban forgó elôírás valóban egyértelmû, és egyetlen jóhiszemû pedagógus sem értelmezhetné úgy, hogy a nemzeti vagy a nemzetiségi történelmi megemlékezések megtartásának betiltására vonatkozik. Feltételezhetôen a fôtanfelügyelônek sem volt ilyen szándéka, de akkor talán jobban meg kellett volna választani a közlés idôpontját, hogy senki se értelmezhesse félre azt. S talán nem ártana a politikai propaganda mibenlétét is pontosabban kifejteni, és valóban mindenkire nézve kötelezôvé tenni, hogy a gyerekeket eszközként ne lehessen felhasználni. A március 14-i közlemény hatására betiltott rendezvények kapcsán joggal merülhet fel a kérdés: hogyan is állunk az ünnepekkel? Január 24-én ugyanis – ahogy egy lapunkhoz érkezett panaszból kiderült –, volt olyan iskola megyeközpontunkban, ahonnan az alsó tagozatos diákokat is kötelezô módon kivezényelték a román fejedelemségek egyesülése alkalmából szervezett fôtéri ünnepségre, ahonnan harmadikos-negyedikes gyerekek késô este, sötétben és hidegben mentek haza. Egyes pártok ünnepi rendezvényein pedig a hiányzó közönséget még mindig a pedagógusok által kivezényelt diáksággal pótolják. Arról nem is beszélve, hogy a frissen kiutalt iskolabuszt éppen az egyik kormányzópárt politikusai tévesztették össze a közszállítási eszközökkel. És sorolhatnánk tovább… De nem tesszük, abban a reményben, hogy a tanfelügyelôség a jövôben nem ad lovat – akár egy rosszul idôzített közleménnyel sem – azon igazgatók alá, akik az iskolák menedzselését (amibe valamennyi diák és pedagógus érzelmeinek és ünnepeinek a tiszteletben tartása beletartozik) a hatalmukkal való visszaélés lehetôségével tévesztik össze.
A Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság a húsvét elôtti idôszakra intézkedési tervet dolgozott ki az állategészségügyre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó törvényes elôírások alapján, amelynek célja a civilizált kereskedelem lebonyolítása és az élelmiszer-mérgezések megelôzése. Dr. Rusu Ioan igazgatóval foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat.
Az igazgatóság és az állat- egészségügyi körzetek szakemberei fokozzák az élô bárány, a bárányhús, a tojás, a tej- és tejtermékek szállításának, raktározásának forgalmazási módjának felügyeletét. Ezen élelmiszerek szállítása csak az állat- egészségügyi igazgatóság által engedélyezett szállítóeszközökkel történhet. A szállítónak rendelkeznie kell a termékekre vonatkozó állategészségügyi bizonyítvánnyal, a szállításra vonatkozó tanúsítvánnyal, amelyet az állatorvos bocsát ki és a polgármesteri hivatalok által kiadott tulajdonbizonylattal.
A bárányhús, a tojás és más állati eredetû termékek raktározása, forgalmazása csak az állat-egészségügyi igazgatóság által engedélyezett helyiségekben történhet. Tilos az utcai és rögtönzött helyeken való árusítás. A bárányhús, a tojás csak akkor forgalmazható, ha azok pecséttel megjelöltek. Tilos a récetojás, a repedt héjú tojások és olyan állati eredetû termékek árusítása, amelyek frissessége kétséges.
A háztáji gazdaságokban a bárányok levágása engedélyezett a minimális higiénia biztosítása mellett, de csak családi fogyasztásra használható. A gazda állat-egészségügyi ellenôrzést is igényelhet. A háztájiban levágott bárányok nem forgalmazhatók a kereskedelmi egységekben, piacokon. A magántenyésztôk csak élô bárányokat értékesíthetnek azokon a vásárokon, piacokon, amelyeket az állat- egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság engedélyezett. A forgalmazás feltételei: a bárányok fülszámozottak kell legyenek, a tenyésztônek rendelkeznie kell állat- egészségügyi bizonyítvánnyal, a körzeti állatorvos által kiadott szállítási engedéllyel és a polgármesteri hivatalok által kibocsátott tulajdonbizonylattal. Az élô bárányokat közvetlenül a tulajdonos árusíthatja, a viszonteladás tilos.
A közfogyasztásra szánt bárányok levágása csak a Megyei Állat- egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság által kiadott mûködési engedéllyel rendelkezô vágóhidakon történhet. Megyénkben hét ilyen vágóhíd mûködik, Marosvásárhelyen három, egy-egy Szászrégenben, Segesváron, Kibéd-Szovátán, Marosludason. A levágott bárányokat állat-egészségügyi jellel látják el, azok az igazgatóság által engedélyezett kereskedelmi egységekben forgalmazhatók.
A Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság a polgármesteri hivatalok, a piaci adminisztrációk kérésére, húsvét elôtt legtöbb tíz napra mûködési engedélyt hagyhat jóvá vágópontok létrehozására, ahol a magántenyésztôk által eladásra szánt élô bárányok vághatók le. A vágópont létrehozásakor a következô feltételeket kell biztosítani: a helyiségben legyen megfelelô higiénia, hideg-meleg víz, szennyvízvezeték, a hulladéknak konténer; szakképzett személyzet – hentes; állat- egészségügyi személyzet, akik a bárányokat megvizsgálják vágás elôtt és után, majd egészségügyi jellel látják el az egyedeket.
A Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, a Közegészségügyi Hatóság, a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal, a Rendôr-, és Csendôr-felügyelôséggel közösen ellenôrzô csoportokat alakít, amelyek a következô idôszakban fokozottan ellenôrzik az elôírások tiszteletben tartását a piacokon, vásárokon, a vágóhidakon és a kereskedelmi egységekben.
Tegnap a kormányfô bejelentette, ideiglenes jelleggel átveszi a külügyminisztérium vezetését is. Kifejtette, hogy nem érti, az államfô miért nem ért egyet az általa megnevezett jelölttel, Adrian Cioroianuval, aki szerinte megfelelô lenne a külügyi tárca vezetésére, és Brüsszelben is kedvezôen értékelik felkészülését, tevékenységét. Tariceanu kijelentette, hogy az adott helyzetben a legjobb megoldásnak azt tartja, ha addig, amíg jelöltje kinevezése meg nem történik, ideiglenesen ô intézi a külügyi teendôket is.
A Traian Basescu államfô felfüggesztésének kérdésére létrehozott parlamenti bizottság következtetése a következô: az államelnök megszegte az alkotmányt, és bizonyos bûncselekményekben részes, jelentette be szerdán Dan Voiculescu, a bizottság elnöke.
Voiculescu hangsúlyozta, a bizottság jelentését 8 igen szavazattal és 4 tartózkodással (PNL és RMDSZ) fogadták el, a bizottság egyik tagja pedig hiányzott, mivel külföldön tartózkodik. A vizsgálóbizottságnak 15 tagja kellett volna legyen, de a PD megtagadta, hogy kinevezze két képviselôjét a testületbe. Rámutatott, hogy a kihallgatások során felmerült bûncselekményeket a jelentés mellékleteként elküldik a fôügyészségnek.
Florin Iordache PSD-képviselô, a bizottság alelnöke szerint a bizottság 19 súlyos cselekedetet fedezett fel, amelyekkel Basescu államfô megszegte az alkotmányt. A beszámolóban a bizottság kijelenti, hogy a PSD és a PRM képviselôi által benyújtott dokumentumban fellelhetô vádpontokon kívül léteznek még adatok, amelyekbôl kiderül, hogy Traian Basescu ismételten megszegte az alkotmányt. Ez a tény alátámasztja az államelnök felfüggesztését indítványozó javaslatot.
Tegnap délben a víz világnapja alkalmából sajtótájékoztatót tartott a Maros Vízügyi Igazgatóság székhelyén Dávid Csaba vezérigazgató, Monica Gheorghe mûszaki és Urzica Mircea beruházási igazgató. Az újságírókkal való találkozást egy vízgyûjtômedence-bizottsági ülés elôzte meg, amelyen a legégetôbb gondként a Nyugati-Érchegységben levô bányavállalat zagytározóinak kezelése merült fel.
Rövid beszámolójában Dávid Csaba elmondta, jól gazdálkodtak az elmúlt évben. A vízgyûjtô medencében 87,8 millió új lej beruházást eszközöltek. Ebbôl folytatták az árvízvédelmi munkálatokat, újakat kezdtek, de vásárolhattak felszereléseket, berendezéseket is, mi több, új terepjáró autókra is jutott. Ezenkívül 9 homlokrakodó gépet, felfújható gátakat vásárolhattak. Az országos árvízkatasztrófa-megelôzési program lehetôvé teszi majd, hogy egy olyan számítógépes programot készítsenek, amivel katasztrófaszimulálást végezhetnek. Ezáltal – 15 cm eltéréssel – a vízhozam függvényében árvíztérképeket készíthetnek.
Megyénkben az idén három új árvízvédelmi munkálat lesz. Erdôlibánfalva környékén a Görgény- patakát, valamint a Déda községhez tartozó Bisztra- és a Pietris-patakokat szabályozzák, illetve védôgátat emelnek és befejezik a marosvécsi fenékküszöböt. Megyénkben az elmúlt években különösebb árvíz nem volt, kivéve a gödemesterházit. Jól mûködik megyénkben az árvízvédelmi rendszer, ami nem azt jelenti, hogy nem kell tartanunk árvíztôl nagyobb árhullám esetén – hangzott el.
A Népújság arra volt kíváncsi, mikor fejezik be a ratosnyai vízgyûjtôt, hiszen ennek a villamosenergia-termelése mellett árvízvédelmi és vízhozam- szabályozó szerepe is van. A vízügyi hatóság vezetôi nem tudtak válaszolni, mivel a beruházás jelenleg a gazdasági minisztériumé. De nem is kívánják átvenni az objektumot, mert nagyon sok pénzbe kerülnek a további munkálatok.
Amint a vízgyûjtômedence-bizottság ülésén is kiderült, Fehér és Hunyad megyében nagyon sok bányavállalat bezárt és a zagytározók felügyelet nélkül maradtak. Ezek felügyeletére a vízügy alkalmaz személyzetet, azonban egy esetleges környezeti katasztrófa esetén még nem tisztázott, kit terhel a felelôsség.
Megyénkben a dicsôszentmártoni Bicapa Rt. meddôhányóján kívül ilyen jellegû szennyezés nem fenyegeti folyóvizeinket. Ennél aggasztóbb, hogy a talajvizet szennyezik azon települések, ahol nincsen szennyvízcsatorna és tisztítóberendezés. Az uniós követelményeknek megfelelôen 2018-ig minden romániai településnek szennyvízkezelô rendszere kell legyen.
Megoldatlan kérdés a törvénytelen folyóparti szeméttárolás. Dávid Csaba szerint hiába bírságolják meg a polgármesteri hivatalokat, mert a jelenlegi költségvetéshez mérten a bírságot amúgy sem tudják kifizetni. Inkább neveléssel, a környezetkultúra ápolásával tudnák elérni azt, hogy ne szemeteljenek a vízpartokon.
Tegnap délután a marosvásárhelyi Bernády Házban szervezett nyilvános sorshúzáson dôlt el, kik nyerték a februári pályázatra felajánlott élelmiszeres Népújság-kosarakat. A két helybeli szerencsés olvasónk: Jéri Mária (Hunedoara u. 10/24.), illetve Szász Lajos ugyancsak Hunedoara u. 4/14. lakcímrôl juttatta el szerkesztôségünkbe a szelvényeket. Vidéki pályázóink közül Molnár Mónikának kedvezett a szerencse. Ô gernyeszegi lakos, a 356-os házszámról postázta levelét. Mindhárman szerkesztôségünk székhelyén vehetik át nyereményüket. Egyébként Marosvásárhelyrôl 721-en, vidékrôl 206-on pályáztak a nyereségre.
A Hûségtombola 100 lejes díját a helyszínen 120 olvasó szerette volna megszerezni. Fortuna kegyeltje a marosvásárhelyi Mikó István lett.
A nyelvi mozaik hasonlóan alakul ki, mint a színes kövekbôl, üvegdarabokból kirakott kép. A mozaikszók nem másak, mint szókapcsolatok, összetételek töredékeibôl, gyakran kezdôbetûibôl alkotott szavak. Leginkább intézmények, kulturális vagy politikai szervezetek, egyesületek nevének rövidítéseiként születnek, de köznevekbôl vagy kiadványok címébôl is kialakulhatnak. A médiában sokszor hallhatunk vagy olvashatunk mozaikszavakat, és bosszankodunk esetleg, mert nem tudjuk feloldani a rövidítéseket. Mégis szükség van rájuk, fôleg akkor, ha egy tulajdonnév öt-hat szóból áll. Tehát nézzünk utána az ilyen egyszerûsítéseknek.
A mozaikszók kialakulhatnak a tulajdonnév kezdôbetûinek összeillesztésébôl (ezek a betûszók), vagy betûcsoportok, esetleg szótagok összekapcsolásából (ezek a szóösszevonások). Ha egy mozaikszóban a magán- és mássalhangzók felváltva követik egymást, akkor úgy olvassuk ki ôket, mint bármelyik más magyar szót, például: HÖK – hallgatói önkormányzat, ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem, DIA – Digitális Irodalmi Akadémia, EMKE – Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület, JAK – József Attila Kör stb. Ha viszont több mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor azokat egy-egy magánhangzó hozzátoldásával ejtjük, például: BTK [bétéká] – bölcsészettudományi kar, TDK [tédéká] – Tudományos Diákköri Konferencia, OSZK [oeszká] – Országos Széchényi Könyvtár, MMDSZ [ememdéesz] – Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, BBTE [bébétée] – Babes - Bolyai Tudományegyetem, RMKT – Régi Magyar Költôk Tára stb. A kiejtéshez igazodik a mozaikszó elôtt álló névelô is: az MTA [az emtéa], de feloldva a rövidítést: a Magyar Tudományos Akadémia.
Szóban és írásban a mozaikszókat a kiejtés szerint toldalékoljuk, és a hangrend is a kiejtett hangalakhoz igazodik. Például: OTP-vel [otépével], de Országos Takarékpénztárral, ENSZ- szel, de az Egyesült Nemzetek Szervezetével stb. A helyesíráshoz tartozik még az is, hogy a tulajdonnévi betûszók minden betûjét naggyal írjuk (OM – Oktatási Minisztérium), a szóösszevonások esetén viszont csak a kezdôbetût (Mafilm – Magyar Filmgyártó Vállalat). A betûk közé nem teszünk pontot. Az összetételek utótagját és (betûszók esetén) a toldalékokat kötôjellel kapcsoljuk a szavakhoz: Malév- iroda vagy MALÉV-iroda, EMKE-be, azonban a szóösszevonásokhoz kötôjel nélkül illesztjük a toldalékot: gyesen, Malévnál stb.
Ma már egyre gyakrabban használunk a magyar mozaikszók mellett idegen eredetûeket is. Használatukra beszédben és írásban egyaránt ugyanazok a szabályok érvényesek, amelyek a magyar mozaikszókra. Például: IC-vel [icével] utaztam, a CFR-nél [céefernél] dolgozom stb. Szokásos az idegen eredetû rövidítéseket az átadó nyelv hangzása szerint ejteni, így lesz a CFR cséféré vagy a HBO éjdzsbíó. Ajánlatos mégis a magyaros ejtést használni, ha már kialakult a nyelvhasználat során.
Interjú Sólyom László romániai látogatásáról
A romániai látogatás legfôbb üzenete az volt, hogy nem fordítunk hátat a környezô országokban élô nemzetrészeknek. Sólyom László köztársasági elnök ezt a Heti Válasz címû hetilapnak adott, csütörtökön megjelenô interjúban mondta.
"A februári és márciusi romániai látogatás legfôbb üzenete az volt, hogy nem fordítunk hátat a környezô országokban élô nemzetrészeknek" – hangsúlyozta a köztársasági elnök az MTI-hez szerdán eljuttatott cikkben.
Hozzátette: a látogatásokkal emellett a nemzeti egység jövôbeli útját igyekezett felvázolni, azt, hogy miként lehet az Európai Unióban együttmûködni, és hogy együttes stratégiára van szükség Magyarország és a határon túli nemzetrészek fejlesztésében. Véleménye szerint a közös jövôt nem érzelmi alapú politikára kell építeni, hanem a tárgyilagos önismeretre és az emberi jogokra, mert "az unió leginkább a jogok nyelvén ért".
Sólyom László a lapnak nyilatkozva kiemelte: magától értetôdônek kell tekinteni a kapcsolatot a nemzetrészek között. "Így a világ legtermészetesebb dolga, hogy március 15-én Kolozsvárott mondom el az egész magyarságnak szóló beszédemet" – tette hozzá.
Mint mondta, Európában immár jogilag is elismerik, hogy létezik politikai nemzet és kulturális nemzet, amelyeknek nem feltétlenül esnek egybe a határai; ennek személyesen adott hangsúlyt az erdélyi látogatásával.
Hangsúlyozta azt is: elnökként nem folytat önálló külpolitikát. "Most is ügyeltem rá, hogy egy hanggal se mondjak mást, vagy többet, mint a kormány álláspontja, illetve mint amit korábbi hivatalos látogatásomon mondtam" – jegyezte meg.
Közölte: a területi autonómia önmagában nem oldhatja meg az erdélyi magyarság problémáját, már csak azért sem, mert csak egy, a székelyföldi tömbben élô részük van abban a helyzetben, hogy ez a lehetôség szóba jöhessen. A szórványban élôk számára más megoldások kínálkoznak, például az önkormányzati szövetségek – emelte ki az államfô, majd hozzátette: a kulturális autonómia viszont mindenki számára magától értetôdô jog.
Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke kedden hivatalosan is bejelentette, hogy a párt március 31-én esedékes tisztújító közgyûlésén az eddigi egyetlen jelölttel, az elnöki posztot a párt fennállása óta betöltô Bugár Bélával szemben megpályázza a párt elnöki posztját. Bugár üdvözölte Csáky bejelentését.
Csáky tíz napja még határozottan tagadta, hogy ilyen szándéka lenne, s azt mondta, inkább az Európai Parlament képviselôjeként folytatná politikusi pályáját. Idôközben úgy döntött, mégis versenybe száll, miután a párt érsekújvári és lévai járási közgyûlése is jelölte ôt a tisztségre. Elhatározását szavai szerint az is erôsítette, hogy a párt számos tagjától kapott biztatást.
Bugár Béla azóta vezeti az MKP-t, hogy 1998-ban egyesült három, addig különálló szlovákiai magyar politikai erô, és összefogott a szlovák ellenzéki pártokkal a hatalmon lévô Vladimír Meciarral szemben. Meciar veresége után a magyar párt 1998-tól 2006-ig két cikluson át részt vett a kormányzásban, a tavalyi választások nyomán a kormányt alakító Robert Fico azonban az MKP-t nem találta alkalmas partnernek.
Elemzôk szerint az MKP azóta sem találta meg ellenzéki szerepét, nem alakította ki programját. Sajtótájékoztatóján Csáky jelezte: a tisztújító közgyûlés küldötteit 15 pontból álló programtervezetével, a pártvezetési stílus megváltoztatásának ígéretével, az MKP átláthatóbb mûködését célzó elképzeléseivel, a szakszerûbb politizálás, a párton belüli fiatalítás igényével akarja meggyôzni.
Csáky ugyanakkor kettejük baráti kapcsolatát hangsúlyozva kijelentette: szó sincs arról, hogy a Bugár Bélával szembeni indulását személyes okok indokolnák.
Bugár Béla is sajtótájékoztatót tartott és úgy ítélte meg, hogy kettejük vetélkedése "teljesen normális", csak erôsítheti a pártot, egyszersmind azt bizonyítja, hogy az MKP-ban maradéktalanul érvényesül a demokrácia.
A jelenlegi szerb parlament nem foglalkozik a vajdasági autonómia kérdésével, és az új szerbiai alkotmányban is eddig nem látott, aggályos módon került megfogalmazásra ez a kérdés – hangoztatta több elôadó annak a brüsszeli európai parlamenti meghallgatásnak a kapcsán, amelynek a részben magyarok lakta szerbiai tartomány helyzete volt a tárgya.
A tanácskozást magyar civilek kezdeményezésére Bernat Joan i Marí katalán EP-képviselô szervezte, meghívást kapott rá mások mellett Bozóki Antal ügyvéd, az ÁRGUS szerbiai magyar kisebbségjogi civil egyesület ügyvivôje, illetve Rácz Szabó László, a vajdasági Magyar Polgári Szövetség elnöke.
Bozóki Antal emlékeztetett arra, hogy a novemberben kihirdetett új szerbiai alkotmányban a vajdasági autonómia kérdése nem szerepel, csak Koszovóé. Azt viszont az alaptörvény lehetôvé teszi, hogy a hatalom bármikor új autonómiát hozhat létre vagy bármikor meg is szüntetheti.
Kiemelte, hogy a Vajdaságban tartott szavazáson az új alkotmány nem is kapta meg a szükséges többséget. Ez azt jelzi – mutatott rá –, hogy "a vajdaságiak igényt tartanak az autonómiára, amelynek történelmi, kulturális, gazdasági, földrajzi, hagyományápolási, kisebbségügyi vonatkozásai vannak".
Leszögezte azt is, hogy az autonómia nem egyenlô a szeparatizmussal. A Vajdaság esetében, ahol a lakosság 63 százaléka szerb nemzetiségû, kiválási törekvés nincsen. Egyebek között Szerbia decentralizálásáról és regionalizálásáról van szó. Mint mondta, a Vajdaságot egy európai autonómiaként képzelik el, amelynek önálló törvényhozási, jogalkotási, végrehajtói és gazdasági önállósága, nagyobb függetlensége van a szerbiai hatalomtól.
Európának az eddigieknél bátrabban kellene hangját hallatnia a világban az emberi jogok kérdésében Václav Havel volt cseh államfô szerint, aki Prágában egy nemzetközi konferencián "túlságosan óvatosnak" minôsítette Európa hozzáállását ehhez a gondhoz.
Az Európai Unió megalakulásának 50. évfordulója alkalmával megrendezett prágai tanácskozáson Havel úgy vélte, hogy az európai egyesülés nem merülhet ki gazdasági kérdésekben, s a gazdaság mellett "nagy figyelmet kell szentelni az integráció szellemi dimenziójának is", ahova az emberi jogok kérdése is tartozik.
"Európa igen gyakran nagyon óvatosan emeli fel a hangját az emberi jogok kubai, mianmari vagy akár csecsenföldi megsértése miatt. Bátrabbnak kell lennünk" – hangsúlyozta Václav Havel, aki a szocialista Csehszlovákiában kifejtett emberi jogvédelmi tevékenységéért több évet töltött börtönben.
Az emberi jogi aktivistából lett politikus szerint Európát az a veszély fenyegeti, hogy az emberi jogok "megalkotójának" a szerepébôl valamiféle "mindenkivel kiegyezô, mindenkit megértô" szerepbe kerül.
"Ez így nem jó. Európának továbbra is nagy felelôssége van azért, hogyan néz ki ma a világ és hogyan tartják tiszteletben az emberi jogokat az egyes országokban" – szögezte le a volt politikus.
Václav Havel 2003 elején távozott a cseh köztársasági elnöki tisztségbôl, s azóta tevôlegesen nem politizál. Az emberi jogok védelme terén azonban ismét aktívabb, s elnöke egy, a kubai helyzetet figyelemmel kísérô nemzetközi bizottságnak.
A Screen Digest brit médiapiac-kutató intézet felmérése szerint a sokszereplôs internetes játékok (Massively Multiplayer Online Games – MMOG) forgalma tavaly Észak-Amerikában 576 millió, Európában 299 millió dollár volt.
A legfôbb jövedelemforrás mindkét térségben az elôfizetés volt, a reklámokból és a játékok során vásárolható virtuális tárgyak forgalmából pedig az összbevétel 13 százaléka származott. Piers Harding-Rolls, a tanulmány szerzôje szerint "az elmúlt néhány évben, különösen Európában a World of Warcraft sikerének köszönhetôen gombamód növekszik az MMOG- piac."
A piac bôvülése és az egymilliárd dolláros határ áttörése azonban mindenekelôtt az egyre újabb játéktípusok – például a virtuálisvilág- építô játékok, mint a Second Life – megjelenésének köszönhetô. "A piac elmozdult a speciális, rétegigényekre szabott játékok felé" – mondta Harding-Rolls a BBC brit közszolgálati mûsorszóró társaság honlapján megjelent cikk szerint. A feltörekvô MMOG-típusok a világépítô-fajta mellett az állatnevelô-, a kirakós- és a sportjátékok.
Továbbra is a World of Warcraft stratégiai játék a legnépszerûbb: világszerte 8 millió elôfizetôje van, ebbôl hárommillió a vizsgált két térségben, ahol a Screen Digest honlapján megjelent kutatási összefoglaló szerint 54 százalékos a piaci részesedése és egy év alatt 471 millió dollárt termelt.
2011-ig további erôteljes növekedés várható. Gyorsabb ütemû bôvülésre inkább Európában lehet számítani, mert a piac még nem annyira telített, mint Észak-Amerikában, és jobban terjed a szélessávú internet-szolgáltatás.
Az elôrejelzés szerint 2011-re a MMOG-piac eléri a másfél milliárd dollárt, és az elôfizetôk száma meghaladja a 10 milliót.
Két halasztás után a Marosvásárhelyi Táblabíróságon ma újabb tárgyalásra kerül sor a Kossuth utca ügyében. A perben a helyi tanácsnak azon végzését, miszerint a Calarasilor utca nevét vissza kell állítani Kossuth Lajosra, a megyei törvényszék hatálytalanította, ezt a döntést fellebbezte meg a helyi önkormányzatot képviselô Kerekes Károly ügyvéd. Az ügyben nem kizárt, hogy ma döntenek a bírák.
A Kossuth utca nevének perében a városi tanácsot képviselô Kerekes Károly azt követôen fellebbezett a táblabíróságnál, hogy a megyei törvényszék hatálytalanította a tanács Calarasilor utca nevének megváltoztatására vonatkozó, 2005 októberében hozott határozatát, helyt adva a Vatra Româneasca, az Avram Iancu Egyesület, a Nagy-Románia Párt és Sita Ioan városi tanácsos feljelentésének. E "hazafias" szervezetek, személyek javára ítélkezô Simona Pojar bíró decemberben többek közt azzal indokolta döntését, hogy ha a Calarasilor utca visszavenné Kossuth Lajos nevet, ez úgymond veszélyeztetné a demokratikus jogállamiságot Romániában. Sok jóra nem számíthatunk, hiszen még az elfogulatlan bírák sem biztos, hogy mernek szembeszállni a Cuvântul liber napilap által folytatott sajtókampánnyal, amelyben aberrációt aberrációra halmozva rágalmazzák Kossuth Lajost. Ahelyett – tegyük hozzá –, hogy például Antonescu rémtetteivel foglalkoznának.
A táblabíróság helyt adhat a fellebbezésnek, megtarthatja az alapfokú döntést vagy elrendelheti az ügy újratárgyalását. Mindeddig azonban csak halasztások történtek a Kossuth utca perében, az alperesek ugyanis nem jelentek meg a tárgyaláson, legutóbb, februárban egyenesen arra hivatkoztak, hogy a bíróság nem tartotta be az idézési procedúrát. Kerekes Károly "idôhúzási taktikának" minôsítette az alperesek halasztási kérelmeit, és kijelentette, a fent említett szervezeteket képviselô Sabau Ioan ügyvédnek személyesen is átadják az idézést, hogy ilyen címen az alperesek ne kérhessenek újabb halasztást.
Románia az Európai Unióhoz való csatlakozással felértékelôdött a külföldi befektetôk szemében: elsôsorban a még privatizáció elôtt álló gáz-és kôolajszektor, a villamosenergia ipar, a bankszektor, valamint a gyógyszeripar tarthat számot az érdeklôdésükre.
Románia 2009-ig évi 5 milliárd euró befektetéssel számolhat a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) számításai szerint. A fô vonzerôt a vállalkozásbarát környezet és a szakképzett munkaerô jelenti.
Már az uniós csatlakozás elôtti évben 75 százalékkal 9,1 milliárd euróra nôttek a közvetlen külföldi tôkebefektetések. Emellett a hitellehetôségek bôvülése nyomán megélénkült belföldi fogyasztás járult hozzá a gazdasági növekedés gyorsulásához. A közeljövôben a kiskereskedelem, az ingatlan-és pénzügyi szolgáltatás, illetve az infrastrukturális szektor adhat lendületet a fejlôdésnek – vélik a BA-CA Kelet-Európa szakértôi.
Az osztrák elemzôk szerint a román gazdaságot jelenleg az átmenet jellemzi a munkaigényes, hagyományos ágazatokból – textil-, ruházati- és bôripar – a közepes, illetve csúcstechnológiai iparágak felé. A külföldi befektetôk olyan ágazatokat fognak elônyben részesíteni, mint a távközlés, a szállítási berendezések gyártása, vagy az autóalkatrészek elôállítása.
A következô években elsôsorban az építôipar és a közlekedési ágazat lesz az átalakulási folyamat nyertese a BA-CA szerint.
Románia 2013-ig 31 milliárd euróra számíthat az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból, míg a csatlakozás elôtt 2 milliárdot kapott 2004-2006 között.
Kiegészítésre szorul a Népújság március 20-i számában megjelent "Zûrzavaros választmányi ülés" címû tudósítás. Sajnos, az említett cikk elsôsorban a választmányi ülésen megfogalmazódott elégedetlenségeket emeli ki, de nem jelenik meg benne a felvetett kérdésekre adott válasz, ezért fontosnak tartom, a korrekt tájékoztatás szempontjából, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet elnökeként tisztázzak néhány kérdést.
A marosvásárhelyi és a megyei szervezet között, annak köszönhetôen, hogy a két székház egy épületben van, nemcsak adott a jó kommunikáció feltétele, hanem ezen túlmenôen én magam, mint a marosvásárhelyi szervezet elnöke, de Gál Éva ügyvezetô elnök asszony is, a megyei szervezet ügyvezetô elnökségének tagjai vagyunk. Ebbôl magától értetôdôen következik, hogy szervesen részt veszünk a Maros megyei vezetôtestület munkájában, illetve döntéseiben. Tehát eltúlzott a vád, mely szerint nincs kommunikáció a két szervezet között! Itt is tisztáznom kell, hogy a szervezeti hierarchiának megfelelôen a megyei és körzeti (sejt-) szervezetek között a városi szervezet a közvetítô.
A jó együttmûködés bizonyítéka éppen a kifogásolt aláírásgyûjtési akció sikere, amit Marosvásárhelyen a két szervezet együttmûködésben oldott meg. Ezúton is köszönetet mondok elsôsorban a marosvásárhelyi aláíróknak, valamint az akcióból részt vállaló körzeti tisztségviselôknek, és a Maros megyei szervezet által toborzott/irányított önkénteseknek. Közösen, összehangolt akcióstratégiát alkalmazva, több mint 13 ezer aláírást sikerült összegyûjtenünk.
Azonban, az aláírásgyûjtés megmutatta a szervezet gyenge pontjait is, amirôl sajnos nem esik elég szó, márpedig a választások évében és választások éve elôtt igenis nagyon komolyan oda kell figyelnünk a szervezettség kérdésére. Elemeztük, és még április folyamán tisztújításokat, illetve átszervezéseket fogunk eszközölni több körzeti sejtszervezetben. Ma már egyértelmû, hogy ütôképes, esélyes közéleti fellépéshez jól szervezett szervezetre van szükség. A választási siker a mozgósítási képességen áll vagy bukik, amely szempont rugalmas, nyitott, csapatmunkára alkalmas, elkötelezett tisztségviselôket feltételez. Fontos szerep hárul a választott tisztségviselôkre – tanácsosokra és alpolgármesterekre -, éppen ezért kénytelen vagyok elutasítani Csegzi Sándor alpolgármester álláspontját, aki deklaráltan elutasította az aláírásgyûjtési akcióba való implikálódást.
Nem örülök annak, hogy szennyesünket a nyilvánosság elé teregetjük, de remélem, a közeljövôben azt is meg tudjuk majd mutatni, hogy tisztára mostuk a konfliktusoktól beszennyezett kérdéseinket, és megerôsítjük azt a marosvásárhelyi szervezetet, amelynek továbbra is egyértelmû célkitûzése, hogy a város vezetésére a polgármesteri székben egy RMDSZ által jelölt derék embert állítson. Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy józan összefogással, a Maros megyei és marosvásárhelyi szervezet együttmûködésével, a választók támogatásának segítségével sikerülni fog visszahódítani a polgármesteri tisztséget. Persze, errôl nem elég beszélni, lamentálni, okoskodni, baljóslatú sirámokat hangoztatni, hanem vállalni, dolgozni és akarni kell. Tudom, hogy van erre erônk!
Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke
A március 21-i kormányülésen kormányhatározattal jóváhagyták a Területrendezési és Középítkezési Minisztérium hátrányos helyzetû vidékek tömbházainak rehabilitációját célzó 2007-es akciótervét.
Az Országos Befektetési Társaság révén kivitelezendô program a gyárak, bányák bezárása után nagy munkanélküliséggel küzdô hátrányos helyzetû vidékek felzárkóztatását célozza meg – emelte ki Borbély László a szerdai kormányülés után.
A program rendkívüli, hiszen ebben az esetben állami pénzbôl készül a szükséges mûszaki véleményezés, valamint a terv elkészítése, és a lakóház szerkezeti megerôsítése, illetve hôszigetelése is. Technikai szempontból elsôbbséget élveznek a három emeletnél magasabb, régi, szerkezetileg veszélyeztetett tömbházak. A programba bekerülô lakóházak szelektálása szociális kritériumokat is figyelembe vesz: elsôbbséget élveznek azok a tömbházak, ahol a lakók többsége munkanélküli vagy szociális támogatásra szorul – hangsúlyozta Borbély László.
Az idén hat megyébôl 12 tömbháznál kezdôdnek el a rehabilitációs munkálatok. Petrozsény, Petrilla, Balánbánya, Nagybánya két-két, Élesd egy tömbházzal szerepel az idei listán.
Több mint 76 százalékkal növelte nyereségét tavaly az Automobile Dacia autógyár, az eladások értéke pedig elérte az 1,55 milliárd eurót – adta hírül szerdán a Ziarul Financiar (ZF).
A Bukarestben megjelenô pénzügyi-gazdasági újság szerint 2006-ban a Dacia 100 millió euró adózás utáni profitot könyvelhetett el, ami a 2005- ös eredményhez képest több mint 76 százalékos növekedést jelent. A lap szerint a Renault tavalyi nyereségéhez a Dacia 10 százalékkal járult hozzá.
A Daciánál a nyereség növekedési üteme jóval meghaladta az eladások értékét, amely 1,55 milliárd euróra tehetô, de ez csak 30 százalékos bôvülést jelent tavaly elôtthöz képest.
A lap emlékeztet, hogy 2006 a második olyan évnek számít – azóta, hogy az Automobile Daciát megvásárolta a francia Renault gépkocsigyártó –, amikor a vállalat nyereséget könyvelhetett el. Azelôtt öt éven keresztül több mint 360 millió eurós veszteséget halmoztak fel.
A Dacia eredménye szinte kizárólag a Logan modell hatalmas sikerének köszönhetô. Ez a jármû tette ki ugyanis a tavaly gyártott autók körülbelül 95 százalékát.
A román autógyártók és importôrök szövetségének (APIA) adatai szerint tavaly a Dacia összesen 177 ezer Logant gyártott, ezek közül majdnem 80 ezer Románia határain kívül talált vevôre. A legtöbb (19 ezer) Franciaországban kelt el, de Spanyolországban és Németországban is volt piaci kereslete.
A 2004 ôszén piacra dobott modellbôl 2006 végéig összesen 205 ezret adtak el Romániában, külföldön pedig 138 ezret értékesítettek. A közeljövôben Oroszországban, Iránban és Indiában is gyártani fogják – emlékeztet a lap -, ettôl pedig a külföldi eladások növekedését remélik – írja a Ziarul Financiar.
Románia a jövôben nem a moldovaiak számára megadandó állampolgárságot, hanem inkább a vízumkiadás könnyítését szorgalmazza – ezt a következtetést vonják le egyes kommentátorok Vasile Blaga belügyminiszter egyik legutóbbi nyilatkozatából.
A tárcavezetô a minap jelezte: Románia inkább különleges, ingyenes vízumot kész adni a moldovai románoknak, kevésbé szorgalmazva a román állampolgárság megadását. A Cotidianul címû országos napilap errôl külön tudósítást is közölt, amely szerint Blaga ezzel "burkoltan bejelentette", hogy "módosult" a Moldovával kapcsolatos hivatalos román külpolitika.
Ezt az állítólagos változást az újságnak diplomáciai források is megerôsítették. Ennek lényege – legalábbis a Cotidianul így érzékelteti -, hogy Bukarest nagyobb hangsúlyt helyezne a jövôben a vízumok könnyített kiadására, semmint az állampolgárság megadására.
A lap úgy tudja, hogy e döntés mögött az a felismerés áll, miszerint ha a hatóságok tömegesen adnának állampolgárságot a Moldovában élô románajkúaknak, akkor a Romániával szomszédos állam szinte "kiürülne". Bukarestben azt feltételezik – írja a Cotidianul –, hogy a moldovai vezetés oroszokkal pótolná majd a kivándoroltakat. Az oroszok tömeges betelepítését pedig állítólag az Európai Unió sem nézné jó szemmel.
A moldovai román külképviseleteken eddig 900 ezren folyamodtak állampolgárságért. A kérelmek elbírálása nagyon lassú, ezért korábban Bukarest azt tervezte, hogy megkönnyíti a folyamatot. Az igazságügyi minisztérium szakértôi hozzáfogtak egy törvénytervezet kidolgozásához, amely kilátásba helyezné: minden olyan moldovai automatikusan részesülne a román állampolgárságban, akinek felmenôi 1918 és 1940 között román fennhatóság alatt éltek. (A terület Besszarábia néven akkor a Román Királysághoz tartozott.)
Csakhogy az Európai Unió aggodalmának adott hangot egy ilyen eljárással kapcsolatban. Brüsszelnek ugyanis van egy másik félelme is: attól tart, hogy a moldovánok csupán a román állampolgársággal járó uniós útlevelet akarják megszerezni, amivel azután szabadon utazhatnak egész Európában.
A belügyminiszter maga is úgy látja, hogy a 900 ezer kérvényezônek mindössze 10 százaléka telepedne le Romániában, a többi pedig Nyugat- Európába, fôleg Spanyolországba, Olaszországba és Franciaországba utazna tovább munkát vállalni. (Egyedül az ibériai országban legalább 800 ezer, más becslések szerint több mint egymillió román állampolgár dolgozik már évek óta.)
A Románia és Moldova közötti diplomáciai kapcsolatok alaposan megromlottak az utóbbi hónapokban. Chisinau március elején azzal vádolta meg Romániát: Moldova nemzetbiztonságát és stabilitását veszélyezteti, ha Bukarest tömegesen adna a moldovai lakosoknak állampolgárságot, illetve Európai Unióba érvényes útlevelet.
– Az utolsó szakaszban vagyunk, a munkálatok a tervek szerint haladnak, amit a kitûzött dátumig be kellett fejeznünk, azt be is fejeztük – tájékoztatott Titi Boanta, a Maros Mûvészegyüttes igazgatója az új székház kapcsán. Amelyet – mint ismeretes – a Maros Megyei Tanács utalt ki az együttesnek, és amely nem más, mint a kövesdombi, egykori Unirea mozi épülete. Átalakult, megszépült és nemcsak mint székház, hanem mint multikulturális hagyományôrzô központ is mûködni fog: próbatermekkel, elôadóteremmel, kiállítási felületekkel, irodákkal. Az igazgató elmondta: április 20-án fejezik be az átépítési munkálatokat, nehéz idôszak elôtt állnak, de reményeik szerint röviddel utána be is költözhetnek – ez a dátum volt az utolsó határidô, a kivitelezô Izorep Kft.-nek addigra be kell fejeznie az elvállalt munkát. A magyar és román tagozat egyaránt helyet kap az épületben.
Megtudtuk továbbá, hogy a megnyitót és székházátvételt nagyszabású ünnepi mûsorral teszi majd emlékezetessé a mûvészegyüttes. Az estet nem csak az új központ megnyitása alkalmából szervezik, hanem a Maros Mûvészegyüttes megalapításának 50. évfordulójáról is megemlékeznek. Az igazgató azonban hosszas kérdezgetés ellenére sem volt hajlandó többet elárulni a mûsorról. Mint mondta, több elképzelés közül kell kiválasszák a leginkább tetszôt, a tényleges repertoár addig is maradjon meglepetés.
Régi és kedvelt fogás gyakorló diktátorok exkluzív köreiben, hogy a népélet és népszerûségvadászat közben beállnak az aranyló búzatábla közepébe, így mérik, becsülik meg a föld aranyát, marhájának kövérségét; aratnak, víztározókat nyitnak meg vagy magasépületek/erô- és erôtlenségmûvek célszalagját vágják el. Szigorúan ünnepélyesen.
A polgármester természetesen nem akar lemaradni a dicsô elôdök fénylô árnyai mögött. A vásárhelyirôl van szó, aki a lap híradása szerint egy fácskát (vagy többet ültetett) Munici-Pua területén, hogy lombjai alatt majd szerelmesek suttogjanak örök hûséget egymásnak, boldog nyugdíjasok emlékezzenek andalogva a jóságos bürgermajszterre, aki ugye 2007-ben enkezûleg ülteté a fát földlabdával együtt a hon talajába honfoglaló alázati gôggel.
Nem tudom, mit fognak suttogni a levelek a majdani és késhegynyi kornak, ha egyáltalán megérik a lombsuttogás boldog állapotát. Ugyanis tavaszonként kegyetlenül lemészároltatnak a fák. Jönnek a fûrészes, emelôkosaras ember-autók és favágó automaták, akik impresszionisztikus módon, dühödt ellenségeskedéssel, ádáz acsarral nekiesnek menten a lakónegyed(ek) legszebb fáinak, vagy azoknak a fiatal tizenöt-húsz esztendôs suhancfáknak, amelyek csak néhány év óta merészelnek maguknak lombkoronát ereszteni. Most már nem, soha többé.
Éppen ezzel a lombkoronával van a guzmics. Ezt ugyanis az egalitáriánus rohamokban szenvedô jakobinus polgármester levágatja. Beosztottjai, a favágó óriások rendületlenül tarolnak, kopaszítanak. (Mint a francia forradalom guillotine- kezelôi.)
Az forradalmat azután cselekedék a fûrészes-fejszés büntetésvégrehajtók, hogy a fákban (növények, teccik tudni, fairtó osztályvezetô bácsi) a nedvkeringés már eleredt.
Ha ugyanis nem vette volna észre a nagyérdemû magisztrátus feje, annak is kertészeti és városzöldítô ügyosztálya, 1888 óta (plusz-mínusz egy tavasz) a legenyhébb télben részesített bennünket az európai globális fölmelegedés, és a tavasznak nevezett bio-meteorológiai jelenség nem március második felében álland be, hanem azok a fránya nedvek már február végén elkezdettek zsemzsegni.
No de sebaj, úgy tûnik, az éber fanyûvôk is észleltek folyamatokat, és jól ismert patyomkin-akció keretében az ésszerûtlenül levágott ágak csonkjait, a törzs sebeit, a fa-torzókat zöld festékkel kenték be. Mintegy megelôlegezték az ott már soha nem suttogó lombokat.
Faragó József folklorisztikai munkásságának három fô területe volt. Elsôsorban az élô folklórral, azon belül különösen a népköltészettel, a balladák, népdalok, népmesék szövegeivel foglalkozott. Kiterjedt publikációs tevékenységének is legértékesebb darabjai a nagy terjedelmû, forrásértékû gyûjtemények. Másodsorban a romániai magyar folklór és folklorisztika múltjával, történeti archiválásforrásaival foglalkozott. Munkásságának harmadik ága volt a magyar- román folklórkapcsolatok kutatása és széles körû tudatosítása. Nem elégedett meg szaktanulmányok közlésével, egyes balladatípusok, mesemotívumok összehasonlító vizsgálatával. Arra törekedett, hogy a román folklór legszebb alkotásait, jellegzetes mûfajait bemutató gyûjteményeit magyarul is kézbe adja. Tizenkét román népköltési gyûjtemény jelent meg magyarul Faragó József válogatásában-szerkesztésében, alkotói közremûködésével, kiváló költôk-mûfordítók tolmácsolásával. Egyetemi katedra hiányában páratlan munkabírással, utazgatva konzultált az önkéntes, amatôr néprajzi gyûjtôkkel; lelkészek, tanítók, diákok kéziratait javítgatva segítette a romániai magyar lapok, folyóiratok ellátását néprajzi anyagokkal; kezdeményezte és szerkesztette – dr. Kós Károllyal – a Népismereti Dolgozatok sorozatát; lektorálta a kevésbé képzett kollégák cikkeit, könyveit; elôadásokat tartott szerte Erdélyben, tartotta a kapcsolatot a magyarországi fórumokkal, intézményekkel és néprajzkutatókkal. Magyarországi és külföldi megbecsültségét jelzi a sok publikáció mellett az a tény, hogy a Magyar Néprajzi Társaság már 1976-ban tiszteleti tagjává választotta. A Kalevala Társaság (Helsinki) 1979-ben, a Magyar Tudományos Akadémia 1988-ban, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 1996-ban fogadta tiszteleti taggá. 1993-ban lett a Folklore Fellows (Turku) választott tagja. Ezeken kívül számos szakmai kitüntetés, emlékérem birtokosa volt. Romániában csupán 2000-ben, hetvennyolc éves korában kapott elismerést: a Kriterion Alapítvány Ezüstkoszorúját. Állami kitüntetést sem Romániától, sem Magyarországtól nem kapott. (Paládi-Kovács Attila nyomán, Magyar Tudomány, 2004/12., 1429.o.)
Faragó József Brassóban született 1922. február 2-án. – Magyar nemzetiségû vagyok és magyar folklorista – mondotta 2002. február 4-én, a kolozsvári Folklór Archívumban, a 80. születésnapjára rendezett házi ünnepségen, román nyelven –, de születésemtôl máig román állampolgár egy román országban, román lakosság körében. (Beszédét közölte a Helikon 2002/5-ös száma.) – Így számomra magától értetôdô, hogy amennyiben a magyar folklóron kívül egy más nép folklórja is foglalkoztat, ez a folklór valamennyi másnál elôbb a román, nemcsak mint tudományos, hanem mint baráti feladata is egy romániai magyar szakembernek. Magyar munkám közben száznál több tanulmányt és cikket írtam magyar nyelven a román folklórról és a magyar-román folklórkapcsolatokról. Szabadjon megemlítenem, hogy nem létezett és nem létezik egy magyar szakember sem, aki ilyen intenzíven foglalkozott volna a román folklórral azért, hogy a magyar olvasóknak bemutassa. Sôt, sehol nem volt és nincs egy olyan szakember, aki hasonló mértékben népszerûsítette volna a román folklórt egy más nyelven.* De még tovább megyek: tizenkét kötetnyi román népballadát, kolindát, lírai dalt és népmesét közöltem magyar nyelven. A több mint félezer népi alkotást a román gyûjteményekbôl én válogattam ki fordítás céljára, a fordítókat segítettem nyelvi kérdésekben, mindenik kötet számára bevezetô tanulmányt vagy utószót írtam, valamint jegyzeteket és bibliográfiát állítottam össze. Én vagyok egyedüli a földön, aki ennyi román folklórkötetet adott ki egy más nyelven való népszerûsítésre.(...) Ez az én politikai munkásságom a magyar-román barátság érdekében, nem ünnepi szónoklatokkal, hanem mindennapi tudományos munkával.(...) Tisztelt Kollégák és kedves Barátaim, valószínûleg nem tudták és nem tartották számon, hogy körükben egy világbajnok él és dolgozik; nem a sportban, hanem a román folklór dicséretében és népszerûsítésében.
Szülôországának semmiféle intézménye nem tüntette ki, nem adott semmiféle díjat, sôt dicsérettel sem illette. (A Kriterion- koszorú azután jött.) – Ez a helyzet adta az ötletet, hogy vajon életem végén nem lehetnék-e a Román Akadémia tiszteletbeli tagja, mint ahogy tizenhét éve a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja vagyok. * Óhaját felkarolták, de aztán kiderült: az új szabályozás szerint az akadémiai cím nem azoknak jár, akik megérdemlik, hanem elôre megtervezik – és éppen nincsen üresedés. Ha pedig volna, annyi lenne a román jelölt, hogy Faragó József közöttük "értelemszerûen" nem lehet elsô.
– Megértettem és elfogadtam.(....) Holott szerény, de határozott véleményem szerint a magyar lakosságnak, amely az ország hét százalékát képviseli, arányosan fenn kellene tartani és biztosítani néhány helyet akadémikusok számára. (...) Ilyen szabályozás közepette én sohasem lehetek román akadémikus, és halálomig boldog vagyok magyar akadémikusként. (Kiemelés a szerkesztôtôl.)
Faragó József 75 éves lenne. Váratlanul hunyt el, 2002. október 23-án, Kolozsváron.
A helsinki Hartwall Arénában május 10-én rendezik az Eurovíziós Dalfesztivál idei elôdöntôjét, két nap múlva, 12-én lesz a döntô. 24 ország képviselôje lép fel (a szabálynak megfelelôen: 2006. október 1-je után megjelent) sikerre számító dalával. A döntôbe tíz versenyzôt juttat be a "nemzetközi" közönség. Magyarországot a tavalyi Megasztár-verseny gyôztese, a 2006-os esztendô magyar hangja, Rúzsa Magdi képviseli.
A szerbek, horvátok Rúzsának szólítják, azt gondolva, ez a keresztneve. Szép tévedés, mert rózsát jelent. (Bukarestben sincs másképp, Markó RMDSZ-elnököt például az elsô esztendôkben naponta Domnu Belázták a parlamentben és a televízióban.) Február 24-én, a Fonogram- gála napján derült ki, hogy Magdi indul a versenyen. Másnak hónapok állnak rendelkezésre, neki tíz nap alatt kellett eldöntenie, mit ad elô. Végül úgy határozott, hogy a nemrég megjelent Ördögi angyal címû albumán található Aprócska blues címû dalt énekli el, angolul. Saját szerzemény, valóságos alapja van: a kishegyesi lány életének egyik nagy csalódásáról és egy szakításáról szól. A számhoz Mózsik Imre írt angol szöveget. Címe: Unsubstantial Blues. Szakemberek szerint olyan dalt választott, amelyben csillogtatni tudja énektudását, "kieresztheti a hangját". A dalfesztivált általában százmillió nézô szokta figyelemmel kísérni. Magyarországot ez idáig olyan neves énekesek és együttesek képviselték, mint Szulák Andrea (1993), Delhusa Gjon (1996), a V.I.P. (1997), Charlie (1998) és a Nox (2005). A legjobb eredményt 1994-ben Bayer Friderika érte el, negyedik lett Kinek mondjam el vétkeimet? címû dalával.
Rúzsa Magdi szereplését nagy várakozás elôzi meg, sokan úgy érzik, ô lehet az elsô magyar gyôztes a vetélkedôn. A lapok megírják: nagy rivális az Atomic Kitten volt énekesnôje, Liz McLarnon, aki Angliát képviseli az Eurovíziós Dalfesztiválon. A szexi szôke énekesnô beveti minden vonzerejét, nôi bájait elôtérbe helyezve áll színpadra, mint nemrég a híres londoni melegbárban, a GAY Astoriában is, hatalmas sikert aratva "kitárulkozó" szerelésében. (A fenekét teljesen szabadon hagyó, kisnadrágját kivillanni engedô miniszoknyában dalolt, amit térdig érô csizmája tett még szexibbé. Liz nem titkolta, pompás popsijára is vár voksokat.)
Rúzsa Magdinak esze ágában sem áll a bájaival kampányolni. A kishegyesi lány önmagát szeretné adni. Helsinkibe elkíséri a megasztárok stylistje, Lakatos Márk, ô gondoskodik a fellépô ruháról. – Nem fogok testhez simuló kisestélyiben feszengeni a dalversenyen. Az nem én lennék.
Inkább valami "magdis" farmer lesz rajta.
Úgy tudja, a Megasztárhoz hasonló tévés vetélkedôn feltûnt énekes nem lesz a finn fôvárosban. Végigböngészte a különféle országok eurovíziós honlapját, hogy megtudja, kik lesznek az ellenfelek. Fôleg arra volt kíváncsi, érthetô okból, ki indul Szerbiából és Horvátországból. Marija Serifovic, a szerb lány erôs ellenfél lesz, de az igazi meglepetés akkor érte, amikor látta, hogy Horvátországot a nagy rocksztár, Dado Topics képviseli majd. Gyerekkorában rajongott érte, gyakran hallgatta koncertjeit. Rúzsa Magdit Helsinkiben megszokott zenekara kíséri majd. Závodi Gábor (billentyû), Jamie Winchester (gitár), Kovács Barnabás (basszus) és Hoffer Péter (dob).
A vajdasági lány sikere egy kicsit a Magyarországon kívül élô magyarok sikere is lenne. Hiszen a Megasztár anyaországi sikeremberei, mint Oláh Ibolya, Gáspár Laci, Tóth Vera, Tóth Gabi, Torres Dani, Varga Ferenc 'Caramel', Palcsó Tamás, Póka Angéla, Szabó Eszter, hogy csak pár nevet soroljak találomra, ezek közé kezdenek "besettenkedni" (akárcsak Bakács Tibor a köztévébe) "határon túliak" is: Hoffmann Mónika Svédországból, Bocskor Bíborka Csíkszentmártonból, s Magdi – az utóbbi években annyit sanyargatott – Délvidékrôl. A lány, aki "egészségügyi középkáderbôl" válik – nemcsak – a magyarok kedvencévé. A szerény, ôszinte lány, a ragyogó hangú, szemünk elôtt profivá ért elôadómûvész. Aki a kiválás, a felemelkedés szimbóluma lehet sok száz törekvô fiatal számára.
Rúzsa Magdi számít vajdasági, horvátországi, felvidéki és erdélyi híveire – a magyarországiak mellett. Mintha magunkra szavaznánk.
Az Eurovízió vetélkedôirôl egyébként nekem is megvan a véleményem. Nincsenek illúzióim, aminthogy Rúzsa Magdinak sem. Mégis remélem, hogy "aprócska dalával" a magyar könnyûmuzsika válik ismertebbé, rokonszenvesebbé Európában – és szerte a világon.
Magyar mûvészet – Magyar mûvészek Erdélyben címmel kiállítás nyílt, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a fôvárosi Vármegye Galériában. A kiállításon 25 mûvész munkáit tekinthetik meg az érdeklôdôk. A bemutatón szerepelnek többek között Árkossy István (Kolozsvár), Balla József (Nagybánya), Botár László (Csíkszereda), Fekete Zsolt (Marosvásárhely), Kazinczy Gábor (Temesvár) és Miklóssy Gábor (Kolozsvár) alkotásai. A tárlat május 25-ig, keddtôl péntekig látogatható a Vármegye Galériában.
Március 22–25. között nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre az Expowood Nemzetközi Faipari Vásár. Az ország második legjelentôsebb fa- és bútoripari seregszemléjének ezúttal is a vidombáki Polo Expo Kiállítási Központ ad otthont. 85 cég – Magyarországról, Finnországból, Olaszországból, Ausztriából, valamint az ország 14 megyéjébôl és Bukarestbôl – mutatkozik be az érdeklôdôknek.
A kiállítás csütörtökön 10 órától látogatható, a hivatalos megnyitóra 12 órakor kerül sor. 10 órakor kezdôdik az elsô rendezvény is, a magyar és román üzletemberek találkozója. A megnyitót követôen elôadásokat hallgathatnak majd az érdeklôdôk, melyek vezérfonala Az ipar és a szakoktatás jövôje Romániában, az EU új tagországában 15 órától állásbörze veszi kezdetét, melyre faipari és erdômérnököket, valamint utolsó éves egyetemi hallgatókat várnak a szervezôk.
Péntek a vállalkozó szakemberek napja lesz. Az elhangzó elôadások témaköre Az EU-s elôírások alkalmazásai a faiparban és az erdôgazdálkodásban lesz.
A szombati nap a faipari szakemberek számára van fenntartva, akik a Gyakorlati megoldások az EU perspektívájában témájához kapcsolódó elôadásokat tartanak-hallgatnak majd. A nagyközönség számára a vásár szombaton 18 órakor zárja kapuit.
Vasárnap a kiállítás legjobb standjainak díjazásával zárul a 2007-es Expowood.
Pengô Zoltán
Jogi eljárást indított az Európai Bizottság Románia ellen
Tegnap az Európai Bizottság (EB) figyelmeztetô levelet küldött Romániának az EU adóügyi biztosa által már korábban is diszkriminatívnak minôsített autóregisztrációs adó ügyében. A figyelmeztetô levél érkezésétôl számítva a román kormánynak két hónap áll rendelkezésére, hogy az EB kifogásai alapján változtasson a regisztrációs adó rendszerén. Kovács László, az EU adóügyi biztosa korábban többször is határozottan kijelentette, hogy a szóban forgó adót a román kormány a jelenlegi formájában nem tarthatja meg, mert ez ellenkezik az uniós szabályokkal. A tegnap kelt figyelmeztetô levél az elsô lépése az EB és Románia közti jogvitának a regisztrációs adó kérdésében, ha a bukaresti pénzügyminisztérium nem változtat álláspontján, a kérdés végül az Európai Bíróság elé kerül, amire legkorábban idén ôsszel van esély. Az EB részérôl már napok óta várható jogi lépés kapcsán Sebastian Vladescu bukaresti pénzügyminiszter már a hét elején kifejtette, az általa vezetett minisztériumnak a figyelmeztetéstôl számítva még hónapok állnak rendelkezésére, hogy az illetô adófajta jogi hátterét összehangolja az uniós elôírásokkal, amin egyébként szerinte a szaktárca már dolgozik.
Alapvetô uniós szabályt sért a regisztrációs adó
Mint ismert, a regisztrációs adó bevezetését környezetvédelmi indokokra hivatkozva határozta el a román kormány az ország unióhoz való csatlakozása elôtti napokban. Az adót a Romániában elôször forgalomba írandó jármûvekre vetik ki, annak alapján, hogy az adott jármû mennyire környezetkímélô. Az EB nem kifogásolta az adó bevezetésének környezetvédelmi indokait, hanem azt nehezményezte már január elején, hogy az adófajta jelenlegi formájában az adótételek magasabbak a más európai államokban fizetendôknél, illetve eltérô adótételek vonatkoznak a más államokból behozott, illetve az országban gyártott jármûvekre. Az Európai Közösség megalakításáról szóló egyezmény 90. paragrafusa értelmében egyetlen tagállam sem vezethet be olyan belsô adófajtát a más tagállamokból származó termékekre, amely magasabb volna az illetô ország belsô piacán forgalmazott azonos termékre kivetett hasonló adónál. Tehát regisztrációs adó címén Romániában sem lehet magasabb egy európai országból származó importjármûre kivetett adó, mint az ország piacán forgalmazott jármûre fizetendô adótétel. Az európai adópolitika nem egészen egyértelmû a kérdésben, mivel regisztrációs adó csak az unió tizennyolc tagállamában létezik, ezekbôl már több ellen indított a Romániával szemben is kilátásba helyezettel azonos jogi eljárást az Európai Bizottság, mert a külföldrôl behozott jármûvekre ott is magasabb volt ez az adófajta, mint a belsô iparban elôállított jármûvekre. A most induló eljárás lényege, hogy ha a bukaresti és a brüsszeli adóügyi illetékesek nem tudnak kiegyezni a romániai regisztrációs adó jogi háttere felett, az ügy leghamarabb októberben kerülhet az Európai Bíróság elé, mely korábban már Lengyelországot és Magyarországot is elmarasztalta ugyanennek az adófajtának a kérdésében.
A háttérben gazdasági érdekek állnak
A regisztrációs adó körüli vita tulajdonképpen már az adófajta bevezetése óta tart, ennek az adónak a kivetése nemcsak az uniós illetékesek körében, hanem az országban is számos kritikát szült. Voltaképpen ez az adó leginkább a Renault-tulajdonú Dacia belföldi piaci dominanciáját veszélyezteti, és erre nemrégiben a legnagyobb román autógyártó francia elnöke is felhívta a figyelmet. A pénzügyminiszter egy korábbi nyilatkozata nyomán, mely szerint a kormány mérlegeli a regisztrációs adó rendszerének módosítását, Francois Fourmont, a Dacia elnöke válaszként azt fejtette ki, hogy a regisztrációs adó eltörlése több tízezres leépítést eredményezhet a cégnél és a Dacia beszállítói hálózatában. Fourmont a lengyel tapasztalatokra építette becslését, ahol az európai integrációt követô három hónapon belül több mint 1,2 millió, azóta összesen mintegy 2,4 millió használt autót vittek be, aminek nyomán jelentôsen visszaestek a lengyel autóipar értékesítései. A Dacia elnöke szerint Romániában egy hasonló jelenség esetén 50%- kal esne vissza a Dacia forgalma. Ez szerinte oda vezetne, hogy egy mûszakot el kellene bocsátani a Daciától, és a beszállítókat is érintô visszaesés összesen egymillió embert érintene közvetlenül vagy közvetetten.
A Renault-érdekeltségû Dacia és az anyacég a román autópiac összesen 45,8%-át birtokolta a tavaly, Renault és Dacia márkanév alatt több mint 117 ezer új autó talált gazdára az országban 2006-ban eladott több mint negyedmillió új autóból. Ennek túlnyomó része, 96.037 példány Dacia volt, a Renault "saját" neve alatt 21.395 autót adott el.
A román autópiac tavaly 18,9%-os bôvülést jegyzett, a romániai érdekeltséggel nem rendelkezô külföldi gyártókból a Skoda volt a legeredményesebb, 20.541 eladott autójuk a piac 8 százalékát jelentette, a képzeletbeli dobogó alján pedig a VW állt 15.004 eladott autóval és 5,9%-os piaci részesedéssel.
Benedek István
A jármûexport 35,8 százalékkal futott fel az idei év elsô két hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. Románia összesen 17.569 jármûvet szállított külföldre, az autóexportôrök és -importôrök szövetségének adatai szerint.
A belföldi gyártású típusok hazai értékesítése 21,2 százalékkal 11.923- ra csökkent, az import 43,3 százalékkal 21.107-re emelkedett. Az importmárkák között a Skoda vezet 3127 autóval, 32,6 százalékkal többel az elôzô évinél. A második helyen a VW áll 3053, a harmadikon a Renault 2937 eladott autóval.
A Dacia gyártmányai iránt 22,6 százalékkal csökkent a kereslet az elsô két hónapban, de a márka még így is az elsô helyen áll 10.122 értékesített kocsival és 30,6 százalékos piaci részesedéssel.
Az idei elsô két hónapban 8393 használt autót regisztráltak forgalomba helyezésre, szemben a tavaly januári-februári 12.827-tel.
A PSD árnyékkormány elkészítette a narancssárga szövetség ágazati mérlegét
Március elején a PSD bukaresti székházában találkoztak a párt árnyékkormányának képviseletében a mezôgazdasági, erdôgazdálkodási és vidékfejlesztési fôosztály szakemberei. A mezôgazdasági "árnyékminiszter" Ovidiu Natea, a párt Maros megyei szervezetének elnöke, aki két kormányzat idején, miniszteri rangú államtitkárként fontos tisztséget töltött be a szakminisztériumban. Ô tájékoztatott az eseményrôl.
A találkozón elemezték a fôosztály tevékenységét a megalakulásától eltelt idôszakban, javaslatokat tettek a vezetôkre, elfogadták 2007 elsô félévének tevékenységi tervét, és a megyei mezôgazdasági fôosztályok tevékenységi koordinátáit. És nem utolsósorban pontokba szedve vették leltárba a DA Szövetség "sikereit".
• Mindenekelôtt azt rótták fel, hogy a parasztok az idei tavaszi mezôgazdasági kampányra nem kaptak semmiféle szubvenciót. Senki nem tudja, mekkora összeget kell kapnia a mezôgazdasági területek hektárjára vagy az állatokra. Így nem is nagyon tud elôre tervezni.
• Ugyanakkor kijelentették, hogy az utóbbi két évben tönkretették az öntözôberendezéseket. Jelenleg csupán 61.000 hektárra van szerzôdésük, és öntözésre 280.000 hektár terület van elôkészítve, szemben a 2004-es évi 1.500.000 hektárral.
• Felrótták, hogy a megyékben gyengén mûködnek a fizetési ügynökségek, ugyanakkor nem kaptak jogosítványt az Európai Uniótól sem, ami veszélyezteti a 2007-re esedékes uniós pénzalapokat. Ugyanakkor a jelenleg érvényben levô szabályok sem felelnek meg az uniós normáknak.
• Egy másik probléma az állategészségügyi szektorban és az élelmiszer-biztonság terén van, ugyanis az okok, ami miatt "piros zászlócskát" kapott Románia, ma sem szûntek meg. És itt még nem ér véget a lista: * 2006-ban drámaian megnôtt az élelmiszerimport, ami több mint 1,5 milliárd eurós kereskedelmi deficitet okozott. Ez a szám 32%-kal nagyobb, mint 2005 azonos idôszakában, * A narancssárga kormányzat a természetes személyek tulajdonában levô erdôterületek ôrzésére bevezetett illetékek bevezetésével káoszt okozott a magánerdôk adminisztrálásában: akár az erdôstruktúrák, akár az ôrség ellenôrzése, akár a törvénytelen vágások vagy az erdôtulajdon tönkretétele tekintetében.
2006 nyarán a PSD több ízben felkérte a kormányt, hogy a hatályos törvényeknek megfelelôen, vásároljon fel a termelôktôl legkevesebb 1,5 millió tonna búzát kilogrammonként 40-50 baniért. Ezt a javaslatot a kormány nem fogadta el, így jelenleg sokkal magasabb áron, kilogrammonként 60-70 baniért importálunk búzát.
A mezôgazdaságban tapasztalt havi veszteség a PSD árnyékkormány szerint 36-39 millió euró, mert az intézményes szervezeteket nem akkreditálták, illetve mindmáig nem fogadták el az uniós alapok befogadására vonatkozó, illetve a központi költségvetésbôl komplementárisan járó – a mezôgazdasági termelôknek a vidékfejlesztési programokra és a haltenyésztési szektornak kiutalandó összegekre vonatkozó normákat.
A PSD-szakemberek ebben a hónapban az erdészekkel terveznek egy találkozót, az erdôgazdálkodásban tapasztalható káosz orvoslására, jelentette ki Ovidiu Natea.
Mózes Edith
Sokan igénylik – kevesen termesztik
A laskagomba termesztésérôl, értékesítésérôl, felhasználásáról Gál Mária vállalkozóval beszélgettünk, aki Gyergyóalfaluból hozta el terményeit a nyárádszeredai kertésznapon rendezett kiállításra.
– A termesztett laskagomba zsírszegény, fehérjében, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, könnyen emészthetô táplálék, húspótlóként is használható, a húsételeket lehet változatosabbá tenni vele. Egyre inkább igazolódni látszik az a feltevés, miszerint serkentôleg hat az immunrendszerre, csökkenti a koleszterin- és vércukorszintet, tumorgátló hatása sem kizárt. A gomba kalapja szeletelve vagy épen használható levesekhez, mártásokhoz, körítésekhez, a szár gombapüré formájában töltelékbe, gombócok, fasírtok készítéséhez. Tehát sokféleképpen lehet felhasználni, ezért is keresett élelmiszer.
– Különleges termesztési technológiát igényel?
– Nem neveznén különleges technológiának. Elsôsorban megfelelô gazdasági épületet kell biztosítani, olyan helyiséget, amely eleget tesz a klimatikus követelményeknek. A férjemmel együtt termesztjük a gombát, a csírát Magyarországon vásároljuk, a zsákokban lévô szalmakomposztot becsiráztatjuk. A becsíráztatás után egy hónappal a gomba megérik. Egy zsákról kétszer szedünk le gombát, átlagosan 2,5 kilogrammot. Mi havonta 500 kg gombát termesztünk.
– Hogyan történik az értékesítése, piacon árulják?
– Nem járunk piacokra, a megrendelôk jönnek el hozzánk, és csakis rendelésre termesztünk. Vásárlóink nagy része bukaresti. A termesztés jövedelmezô, de csak ebbôl megélni nem lehet, ahhoz a terméshozamot havi 1.500 kilogrammra kellene növelni. Ehhez viszont további beruházások megvalósítására van szükségünk. Az ország EU-s csatlakozásával némi reményünk van, mert a bukaresti székhelyû Országos Gombászegyesület keretében támogatási pályázatokat fogunk benyújtani. Különben tudok két Maros megyei laskagomba- termesztôrôl is, akik hozzánk hasonlóan egyelôre még kistermelôk.
(kilyén)
Az alapelv az, hogy bárki, bármilyen címen, bármilyen jövedelmet megvalósít, a kötelezô jövedelmi adón és más törvényes járulékokon kívül még egészségbiztosítást is kell fizessen. Ennek elmulasztása napi 0,06 százalékos késedelmi kamat fizetésének kötelezettségével is jár a kötelezô egészségbiztosítási összeg mellett. A 2006. évi 95-ös számú törvény értelmében ahhoz, hogy valaki érvényes egészségbiztosítással rendelkezzen, kötelezô módon öt évre visszamenôleg ki kell fizesse a biztosítás összegét. A tavaly hatályos országos minimálbért véve alapul a havi egészségbiztosítási összeg 2,5 lej. A fent említett törvény szerint "minden olyan személy, aki köteles egészségbiztosítást fizetni, de nem tudja igazolni, hogy ennek értékét kifizette, ahhoz hogy tudja igazolni biztosított mivoltát, köteles öt évre visszamenôleg kifizetni a törvény által meghatározott egészségbiztosítási összeget". A törvény ismeretének hiánya senkit nem mentesít! Az érintetteknek az állandó lakhelyük megyeszékhelyén található megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell fordulniuk. Ahhoz, hogy a minimálbér utáni biztosítást fizethessék, a helyi pénzügyi igazgatóságtól kell bizonyító okiratot kapniuk, hogy valóban nem volt jövedelmük az említett periódusban. Továbbá egy munkakönyv másolatára is szükség van. A törvényhozó az általános alapelv mellett, a számtalan kivétel felsorolásával ismerteti azon személyeket, akiknek nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetniük:
1. A 18 évesnél fiatalabbaknak, valamint a 18-26 év közötti diákoknak, egyetemistáknak. A frissen érettségizettek 3 hónapig mentesülnek a hozzájárulás fizetésétôl, ám ha nem folytatják tanulmányaikat, akkor ezt követôen kötelesek fizetni az egészségbiztosítást.
2. A 26 évesnél fiatalabbaknak, akiknek nincs semmiféle jövedelmük és társadalombiztosítási segélyben sem részesülnek, továbbá nem kell egészségbiztosítást fizetnie a férjnek, feleségnek vagy szülônek, akit eltart egy biztosított személyt.
3. A politikai, etnikai alapon üldözötteknek, a háborús foglyoknak és veteránoknak, hadi özvegyeknek, háborúból fogyatékkal hazatérteknek, az 1989-es forradalom hôseinek, abban az esetben, ha nincs más jövedelmük, mint a státusukra vonatkozó törvény alapján kiutalt havi összeg, illetve nyugdíjuk.
4. Fogyatékkal élô személyeknek, akik nem kapnak fizetést, nyugdíjt és nincs semmiféle más jövedelmi forrásuk. Kivételt képeznek azok a fogyatékkal élôk, akik az 1999/102-es számú sürgôsségi kormányrendelet értelmében különleges támogatásban részesülnek, vagy ennek értelmében munkát vállalnak.
5. Az Egészségügyi Minisztérium által kidolgozott országos egészségügyi programokba foglalt betegeknek nem kell egészségügyi biztosítást fizetniük mindaddig, amíg ki nem gyógyulnak az illetô betegségbôl. De csakis abban az esetben mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól, ha nem vállalnak idôközben munkát, nem kapnak nyugdíjt és nincs semmiféle bevételi forrásuk.
6. Az állapotos nôknek, amennyiben nincs semmiféle jövedelmük, vagy havi bevételük alacsonyabb, mint az országos bruttó minimálbér.
7. A katonáknak.
8. Azoknak, akik idôszakosan munka-képtelenekké váltak munkabaleset vagy munkahelyi betegség révén.
9. Akik gyermeknevelési szabadságon vannak a gyermek kétéves koráig vagy a fogyatékkal élô gyermek 3 éves koráig.
10. Akik börtönben vagy elôzetes letartóztatásban vannak.
11. Akik munkanélküli-segélyt kapnak.
12. Akiket hazaküldtek vagy kiutasítottak más országból, valamint azok a személyek, akik emberkereskedelem áldozatai voltak és még nem ért véget az identitás-megállapítási folyamat.
13. A 2001. évi 416-os számú törvény és annak utólagos kiegészítései és módosításai alapján társadalmi segélyre jogosult családok tagjai.
14. A nyugdíjasok, akiknek nyugdíja nem éri el azt a törvény által megszabott határt, ami után már jövedelemadót kell fizetni.
15. A büntetôjogi törvénykönyv 105., 113., és 114. cikkelye által megszabott büntetéseket letöltô személyeknek, mindazoknak, akiknek valamilyen oknál fogva halasztották vagy megszakították börtönbüntetésük letöltését, de csakis abban az esetben, ha semmiféle jövedelmük nincsen.
Ahhoz azonban, hogy valaki mentesüljön az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésétôl, a 2005. november 4-én kiadott 221-es rendelet által elôírt dokumentumokkal kell bizonyítania, hogy a felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik.
Mellau György
A világon kétszázmillió ember szenved az úgynevezett vérmételyfertôzésben, a schistosomiasisban.
Az élôsködôk fertôzött édesvízben támadnak, petéiket a bôrön keresztül bejuttatják az ember vérkeringésébe. Elsôsorban a fertôzött édesvízben fürdôzô, mosó vagy mosakodó emberek veszélyeztetettek.
A vérmételyfertôzés, amelyet korábban bilharziázisnak is neveztek, a Der Spiegel címû német hetilap online kiadásában megjelent írás szerint a fejlôdô országok tipikus betegsége.
Dél-Amerikában Brazília, Suriname és Venezuela, Afrikában a Nílus és a nagy tavak fertôzöttek, míg a Távol-Keleten Kína délkeleti része, Kambodzsa, Laosz és a Fülöp-szigetek tartozik a veszélyeztetett régiók közé.
A schistosomiasis férgek csak a trópusi vagy a szubtrópusi édesvizekben szaporodnak. Az ipari államokban erre a betegségre eddig nem fordítottak különösebb figyelmet, ez azonban hamarosan megváltozhat, mert egyre több fertôzött turista és üzletember érkezik vissza kezelésre, legalábbis a berlini Trópusi Betegségek Intézete szerint.
A betegség tünetei: a maláriához hasonló Katayama-láz, a hidegrázás, köhögés, hasi görcsök, véres hasmenés. A betegség kezelés nélkül halálos kimenetelû is lehet, ugyanakkor a betegek jelentôs hányada kezelés nélkül is meggyógyul, mert a féreg lárvája elhal a bôrben. Ugyanakkor Kelet-Afrikában a gerincvelô és az agy károsodását is megfigyelték már a betegség miatt.
A német orvosok szerint nagyon lényeges a betegség korai di