Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter minapi "leereszkedése" azért volt meglepô, mert esô után köpönyegként következett be, azt követôen, hogy a városi és megyei tanácsosok egymás torkának ugrottak a helyi politikumot megosztó regionális kórházügy miatt. A tárcavezetô orvosokkal való találkozása ezek után egyértelmû, hogy formális volt, hiszen a helybéli orvosi gárdán immár semmi nem múlik, a játszmához Bukarestben keverik a kártyát.

Érdemes visszatérni a pénteki tanácskozásra, már csak azért is, mert a hangoztatott nagyszabású tervekkel ellentétben döbbenetes kórházi helyzetképet festettek egyes orvosok. Miközben csak amúgy röpködtek a regionális kórház, csúcstechnológia, stratégia, teljesítmény szavak, és a tárcavezetô eurómilliókat, "vegyes" finanszírozást emlegetett, ígérve, hogy az egészségbiztosítási alapokba befizetett összegeket ezután nem használják fel egyéb célokra, néhány orvos kiteregette a szennyest a szájsebészeten uralkodó tûrhetetlen állapotokról, az onkológiai, a reumatológiai klinikák gondjairól, a gyermek-neuropszichiátria megszüntetése miatt bekövetkezhetô tragédiákat emlegetve. Vagy arról, hogy a fertôzôklinikán a legegyszerûbb fogyóanyagok is hiányoznak, mint például kézmosószer-adagoló, nincsenek megfelelô munkakörülmények, így az utcai öltözéket egy helyen kénytelenek tartani a kórházi ruhákkal, nincs pénz a botulizmus elleni szérum megvásárlására, arról nem is beszélve, hogy a minisztérium még mindig nem szervezte meg a liciteket bizonyos, a HIV-fertôzöttek számára elengedhetetlen orvosságok beszerzésére.Volt tehát mit hallania a nagy terveket dédelgetô Eugen Nicolaescunak. Ehhez hozzátehetnénk azt is, hogy a folyamatos ártámogatott gyógyszerellátás – az ígéretek ellenére – akadozik, és ha netalán ezt sem hiszi a miniszter úr, a hónap közepe táján inkognitóban sorban felkeresheti a gyógyszertárakat ártámogatott receptjére felírt orvosságokat kiváltandó, a patikák zöme az "elfogyott a keret" jelszóval küldi el.

És még nem szóltunk a járóbeteg- rendelôk siralmas állapotáról, a megyei sürgôsségi kórház "dicsô" helyzetérôl: nyakig eladósodva (csak a 2005-ös adósságok elérik a 340 milliárd régi lejt), a beszállítók bírósági eljárással való fenyegetései közepette írta alá a szerzôdést az egészségbiztosítóval. Az adósságok miatt pár napja a kórház számláját is zárolták. Vagy…

Jó az, ha az embernek nagyszabású céljai vannak. Eugen Nicolaescu azonban elfeledi, hogy az építkezést az alapoknál kell kezdeni, márpedig itt komoly hiányosságok vannak a rendszerben. A luxusklinikák építése mellett nem ártana néha a betegekre is gondolnia...

Folytatódik a Basescu–Tariceanu csörte

Az alkotmánybíróságot kereste meg kedden beadványban Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, azt kérve a testülettôl: állapítsa meg, hogy alkotmányértelmezésbeli ellentét van a kormány és az államfôi hivatal között.

A miniszterelnök azt követôen fordult az alkotmánybírósághoz, hogy február eleje óta Mihai Razvan Ungureanu ügyvezetô miniszterként irányítja a külügyminisztériumot.

Ungureanut a miniszterelnök kényszerítette távozásra február elején, mivel nem tájékoztatta ôt arról, hogy két román munkást három hónapon át fogva tartottak egy amerikai támaszponton Irakban.

Február 19-én a miniszterelnök pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megtalálta Ungureanu utódát Adrian Cioroianu történész személyében, aki jelenleg európai parlamenti képviselô. Cioroianu kinevezése azonban az alkotmány szerint Traian Basescu államfôtôl függ csakúgy, mint Ungureanu hivatalos felmentése is.

A miniszterelnök szerint Basescunak már alá kellett volna írnia a felmentést kimondó rendeletet. Mivel azonban Basescu ezt keddig nem jelezte, úgy véli, hogy alkotmányértelmezésbeli ellentét van a kormány és az államelnöki hivatal között. A taláros testülettôl azt kérte: döntésével helyezze vissza alkotmányos keretbe a két intézmény közötti viszonyt.

Kedden az államfôi hivatal szóvivôje, Adriana Saftoiu azonban bejelentette, hogy Basescu már hétfôn felmentette tisztségébôl Ungureanut. Ezt csak kedden akarta nyilvánosságra hozni, mivel az államfô ragaszkodott ahhoz, hogy telefonon is beszéljen a távozó miniszterrel, és megköszönje munkáját – magyarázta Saftoiu.

Az államfô ugyanakkor nem támogatja Cioroianu kinevezését – derült ki a szóvivô nyilatkozatából –, mivel noha becsüli a történész parlamenti tevékenységét, a külügyi tárca élén a külpolitikában nagyobb tapasztalatú személyt látna szükségesnek.

Ezt követôen a kormány nevé-ben Camelia Spataru szóvivô kijelentette a Mediafax hírügynökségnek, hogy Tariceanu beadványa, mellyel az alkotmánybírósághoz fordult, érvényben marad.

"Idôben elkészültünk, az európai parlamenti választásokra való bejelentkezésünkhöz szükséges valamennyi okmánnyal" – mondotta a Központi Választási Iroda (KVI) bizottságának Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ Európai Parlamenti képviselôjelöltjeit támogató 322 435 választói aláírás benyújtásakor. A KVI csupán a támogatói listákat vette át az RMDSZ-tôl, a negyvenöt nevet tartalmazó EP-képviselôjelölt-listákat és a kiegészítô okmányokat egy késôbbi idôpontban nyújthatja be valamennyi politikai alakulat.

"A választásokat elhalasztották ugyan, de az aláírások továbbra is érvényesek. Nem szeretjük a halasztást, a bizonytalanságot, de ôsszel is igyekszünk eredményes kampányt folytatni" – mondta a sajtónak Markó Béla RMDSZ-elnök.

"Folytatjuk a választóinkkal való tájékoztató párbeszédet. Részletesen bemutatjuk az Európai Parlamentet, hatásköreit és intézményeit, és konzultálunk az RMDSZ szerepvállalásáról is. Az ôszi kampánystratégiánk más lesz majd, mint az, amelyet a tavaszi választásokra terveztünk. Alkalmazkodnunk kell az új helyzethez. Nem jósolhatjuk meg, hogy milyen újabb belpolitikai változásokkal fogunk akkor szembesülni, a választóinkkal való folyamatos kapcsolattartást viszont mindenképpen fontosnak tartjuk" – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfônöke.

A támogatói listák benyújtásán a RMDSZ-t Borbély László miniszter, Cseke Attila és Markó Attila államtitkár képviselte. Az EP- képviselôjelöltek közül jelen volt Nagy Zsolt miniszter és Korodi Attila államtitkár.

Az elmúlt hetekben több mint háromszázhúszezer aláírást gyûjtöttünk össze az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának támogatására.

Ezúton is köszönetet mondunk helyi és területi szervezeteinknek, önkormányzati képviselôinknek, polgármestereknek, tanácsosoknak, valamint az önkénteseknek, akik lehetôvé tették, hogy ilyen rövid idô alatt megszólítsuk választóinkat, de mindenekelôtt azoknak az erdélyi magyaroknak tartozunk köszönettel, akik – meghallva az egység hívó szavát – aláírásukkal támogatták a szövetség jelöltjeit.

Az aláírásgyûjtés sikere azt bizonyítja számunkra, hogy az erdélyi magyarság támogatja az RMDSZ következetes politikáját, és megerôsíti bennünk azt a meggyôzôdést, hogy közösségünk tagjai továbbra is kiállnak az egységes politikai érdekképviselet mellett.

Köszönet illeti mindazokat, akik megértették, hogy történelmi fordulópont elôtt állunk, amikor minden attól függ, hogy tudunk-e szolidárisan, egységesen politizálni Romániában és Európában. Az európai parlamenti választásoknak kétségtelenül nagy tétje van az erdélyi magyarság számára, ugyanis ezáltal hosszú évtizedek után lehetôségünk van a határok nélküli magyar- magyar együttlétre, a magyar nemzetegyesítésre, de arra is, hogy jólétet, biztonságot teremtsünk magunknak a szülôföl-dön. Köszönet illeti mindazokat, akik megértették, hogy ennek megvalósításához alapvetôen szükséges az RMDSZ európai parlamenti jelenléte és az erdélyi magyarság egysége.

Bár a kormány a választásokat késôbbre halasztotta, erre az idén mindenképpen sor fog kerülni, és a most összegyûjtött aláírások érvényben maradnak. Számítunk a magyar közösség szolidaritására az európai parlamenti választásokon, és Önök is számíthatnak ránk, számíthatnak érdekvédelmi szervezetükre, az RMDSZ-re!

Markó Béla, az RMDSZ elnöke

2007. március 13.

Csökkentették a köztéri fedett parkolóhelyek után fizetendô díjat a marosvásárhelyi tanács tegnapi rendkívüli ülésén, és eltörölték a háztömbök körüli fedetlen parkolóhelyek után fizetendô közterület-foglalási díjat. A döntésre többórás vita után jutott a képviselôtestület, a különbözô javaslatok közti kompromisszumkötés érdekében még egy egyeztetô szünetre is szükség volt a tegnapi önkormányzati ülésen.

Tulajdonképpen a parkolódíjak módosítása miatt tartott tegnap rendkívüli ülést az önkormányzat, mivel a témába vágó januári határozat összeállításánál hiba csúszott a számításokba. Így az idénre egy garázs után 126 lejes évi díjat hagytak jóvá januárban, míg egy fedett köztéri parkolóhely elfoglalásáért 1000 lejes évi díjat szabtak meg, és az év eleji döntés szerint egy fedetlen, háztömb melletti parkolóhely használatáért 800 lejes díjat vetettek ki. A díjtételek közti különbségek, illetve az a tragikomédiába illô helyzet, hogy egy szabadtéri parkolóhelyért szinte nyolcszor akkora adót szabtak meg, mint egy garázsért, az illetékesek közül senkinek nem szúrt szemet, viszont az elsô negyedévi díjfizetési határidô közeledtével (a közterület-foglalási díjakat továbbra is negyedévenként kell fizetni) számos panasz érkezett a polgármesteri hivatalhoz a parkolódíjak nagysága miatt, és a kérdés rendezésére rendkívüli tanácsülést hívtak össze.

A tegnapi vita tulajdonképpen afelett pattant ki, hogy a háztömbök körüli fedetlen parkolóhelyek használatáért törvényesen nem lehet közterület-foglalási díjat elvenni. A városrendészeti szakbizottság részérôl ezért azt javasolták, hogy ezt a díjtételt szüntessék meg. A javaslat körül kibontakozott vita miatt adott pillanatban az egész határozat elhalasztása is szóba került, végül a napirend letárgyalása és újabb zárt ajtók mögötti egyeztetés után tértek vissza a kérdésre.

Így az a döntés született, hogy a garázsok után fizetendô díj maradt évi 126 lej, a fedett parkolóhelyekért pedig 110 lejre csökkentették a díjat, míg a háztömb körüli fedetlen parkolóhelyek esetében meg is szüntették. Ezzel a módosítással tehát az a gyakorlat is megszüntethetô, hogy a lakónegyedekben a jármûtulajdonosok a fedetlen parkolókban vagy a járdaszegélyek mentén közterületet sajátíthassanak ki maguknak azon a címen, hogy parkolódíjat fizetnek érte. Mert a tegnapi döntés nyomán a csillaggarázs ezentúl nem adózandó Marosvásárhelyen.

Tegnap lapzártáig a rendôrségnek még nem sikerült a nyomára bukkannia annak a férfinak, aki hétfô délután kirabolta a Román Fejlesztési Bank (BRD) pénzszállító autóját. A Tudor negyedbeli bankegység elôtt történt rablás elkövetôjét továbbra is keresi a rendôrség. Popa Livia szóvivô elmondta, a gyanúsított 25-30 év közötti, 1,70- 1,75 méter magas férfi, aki a rablás elkövetésekor kék farmernadrágot, szürkészöld dzsekit és fehér-zöld sapkát viselt. Hozzátette, a rendôrség feltételezi, hogy a tettes egy Dacia Solenza gépkocsival menekült el a helyszínrôl. Tegnap megpróbáltuk elérni az ôrzô-védô ügynökség vezetôjét, ám a telefonhívásokra a cég képviselôi nem válaszoltak.

A BRD kereskedelmi igazgatója, Bartha Kálmán lapunknak elmondta, a páncélozott gépkocsi meghibásodása miatt szállították hétfôn a pénzt egy Dacia Logannal. Egyébként az eddigi nyilatkozatokkal ellentétben nem a napi bevétel elszállításáról volt szó, az értéket szállító jármûnek egy bizonyos összeget kellett meghatározott helyre és idôre eljuttatnia. A Tudor negyedi BRD kirendeltségbe bemenô sofôr mintegy 10 éve a bank alkalmazottja és engedélye van a pénzszállításra, ami pedig az ôrzô- védô cég alkalmazottját illeti, Bartha Kálmán furcsának tartja mind azt, hogy a biztonsági ôr késôn vette észre a 245.000 lejt tartalmazó tasakot a Dacia csomagtartójából kiemelô tolvajt, hiszen egy ilyen gépkocsi csomagtartójának kinyitása nem egyszerû, mind pedig azt, hogy nem sikerült elfognia a tettest. Az igazgató szerint nem vethetô el az a forgatókönyv, miszerint a lopást elôre megtervezték, ami pedig az ôrzô-védô szolgálattal megkötött szerzôdést illeti, fontolgatják annak felbontását a jövôben. A vizsgálat egyelôre folyamatban van, a rendôrség szóvivôje szerint kihallgatták az ôrzô-védô szolgálat alkalmazottját, akit azonban nem vettek ôrizetbe.

Fehéregyházán 15.30-tól koszorúzás az Ispánkútnál, 16 órától koszorúzással egybekötött megemlékezô ünnepség a Múzeumkertben.

Szovátán 10.30-tól ünnepi misét tartanak a római katolikus templomban, ahol más felekezetû lelkészek is köszöntôt mondanak. 12 órától Feldobott szívvel élt akkor a nemzet címmel történelmi vetélkedôt tartanak a szakadáti általános iskolában. 15 órától székely kaput avatnak, ugyanakkor megkoszorúzzák a városháza udvarán levô 1848-as kopjafát. Ezt követôen lovasfelvonulás és fúvószenekar kíséretében az ünneplôk a fürdôtelepen levô Petôfi és Balcescu-szoborhoz mennek, ahol 16.30-tól folytatódik a mûsor. 20 órától a Petôfi lakótelepen levô játszótéren tûzijáték lesz.

Nyárádszeredában 12 órától a fôtéri emlékoszlopnál lesz az ünnepi köszöntô és koszorúzás, majd ezt követôen a helybéli református temetôben megkoszorúzzák Szász Károly 1848-as honvéd sírját. 18 órától a református templomban ünnepi, ökumenikus istentiszteletet tartanak.

Marosszentkirályon a református egyházzal közösen megemlékezô ünnepséget szerveznek a helyi kultúrotthonban.

Székelyhodoson 10 órától az általános iskolában emlékeznek.

Backamadarason 10 órától ünnepi istentisztelet a református templomban, majd 12 órától megemlékezô ünnepség.

Márkodon 11 órától ünnepi istentisztelet, székelykapu-avatás majd az általános iskola diákjai kulturális mûsort mutatnak be

Nyárádmagyaróson 11 órától a helyi református egyház közösen az általános iskola diákjaival ünnepi mûsort szervez a kultúrotthonban.

Mezôpanitban 11 órától ünnepi istentisztelet, majd koszorúzás a kopjafánál.

Mezômadarason 11 órától ünnepi istentisztelet, majd 12 órától kultúrmûsor a kopjafánál.

Marosvásárhelyen 11 órától koszorúzás a Bernády téren az emlékplakettnél, 13.30 órakor a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei szervezete, az RMDSZ, valamint az EMKE szervezésében ünnepi megemlékezésre kerül sor a Petôfi-szobornál, 16 órától kultúrmûsorral és beszédekkel egybekötött koszorúzás a Székely Vértanúk emlékmûvénél. Este 8 órától a Székely Vértanúk emlékoszlopánál, a Postaréten a szokástól eltérô, fáklyás megemlékezést tartanak az Erdélyi Magyar Ifjak.

Kelementelkén 12 órától koszorúzás az emlékmûnél.

Erdôszentgyörgyön 12 órától a helyi kultúrotthonban megemlékezô ünnepség.

Székelyvéckén 12 órától a református templomban istentisztelettel egybekötött megemlékezô ünnepség.

Szentháromságon 12 órától a hôsök sírjánál megemlékezés.

Ákosfalván 13 órától az emlékmûnél megemlékezô ünnepség.

Rigmányban 13 órától a helyi kultúrotthonban ünnepi mûsort adnak elô a nyárádszeredai általános iskola 7. osztályos diákjai Csipán Ilona vezetésével, majd 14 órától istentisztelet a helyi református templomban.

Kenden 15 órától az 1848-as emlékmûnél koszorúzással egybekötött megemlékezô ünnepség.

Gernyeszegen 17 órától ünnepi istentisztelet, koszorúzás a templomkertben, majd ünnepi mûsor a kultúrotthonban.

Marossárpatakon 16 órától megemlékezô ünnepség a szoborcsoportnál.

Székelykálban 13 órától megemlékezô ünnepség a kopjafánál, majd koszorúzás.

Nagyernyében 15 órai kezdettel koszorúzás a hôsök sírjánál.

Sáromberkén 18 órától ünnepi istentisztelet, majd koszorúzás a Teleki-szobornál.

Szászrégenben 16 órától a római katolikus plébánia udvarán koszorúzás és megemlékezô beszédek, majd 18 órától a mûvelôdési otthonban ifjúsági kultúrmûsor.

Mezôbándon 17 órától ünnepi istentisztelet a református templomban.

Nagysármáson 16 órától a helyi kultúrotthonban megemlékezô ünnepség.

Mezôfelében 18 órától ünnepi istentisztelet.

Andrásfalván 17 órától koszorúzás Deák Farkas sírjánál.

Dicsôszentmártonban 17 órától a Közmûvelôdési Központban megemlékezô ünnepség.

Nyárádszeredában az unitárius fiatalok a nyárádszeredai mûvelôdési otthonban Szárny, mely röpít, forrás, mely enyhet ad címmel mutatnak be ünnepi mûsort.

Magyardellôn 10 órától kopjafaavatás.

Radnóton 11 órától a római katolikus templomban megemlékezô ünnepség, majd koszorúzás a kopjafánál.

Vajdaszentiványon 11 órától ünnepi istentisztelet.

Körtvélyfáján 11 órától ünnepi istentisztelet, majd huszárfelvonulás.

Marosugrán 12 órától a római katolikus templomban megemlékezô ünnepség.

Segesváron a mûvelôdési házban a Gaudeamus Alapítvánnyal közösen megemlékezô ünnepséget szerveznek.

Felszólította a kormányt Schmitt Pál (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselô hétfôi napirend elôtti EP- felszólalásában, hogy március 15-én "tegye lehetôvé a méltó, békés és félelemmentes ünneplést", míg Kósáné Kovács Magda (MSZP) ugyanott azzal válaszolt, hogy nem az EP plenáris ülésén "kell ködös vádakat mondani Budapestre".

Ez a legnagyobb nemzeti ünnepünk, amelyet szeretnénk méltósággal megünnepelni – mondta a néppárti (Fidesz-MPSZ, KDNP, MDF) delegációt elnöklô Schmitt a strasbourgi ülésen. – Múlt év ôszén, a budapesti kormányellenes tüntetések során, valamint az 1956 évi forradalom emlékünnepségén történt tragikus események, a békés demonstráción részt vevô polgárok elleni brutális rendôri intézkedések arra késztetnek, hogy felszólítsam a magyar kormányt, hogy tegye lehetôvé a méltó, békés és félelemmentes ünneplést és bontsa el a négy hónapja törvényellenesen felállított kordont a magyar Parlament körül.

Felszólítom továbbá a rendészeti minisztert, hogy Franco Frattini biztos kérésének megfelelôen tartsa tiszteletben a magyar polgárok alapvetô jogait, és tartózkodjon a békés tüntetôk megfélemlítésétôl, az életveszélyes gumilövedékek és más tartós sérüléseket okozó fegyverek használatától, mindennemû erôszakos fellépéstôl – tette hozzá a fideszes delegációelnök.

Kósáné – aki felszólalását eredetileg az európai alapjogi ügynökség indulásának méltatására szánta – úgy reagált, hogy "nem itt, ebben a teremben kell mondani ködös vádakat Budapestre, hanem fel kell kérni a március 1-je óta már létezô és már felhatalmazott ügynökséget, hogy vizsgálódjanak". – Ôk értenek hozzá – fûzte hozzá.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetôje a témáról kiadott, az MTI brüsszeli irodájához is eljuttatott közleményében sajnálatát fejezte ki, hogy "a Fidesz EP- delegációja a legnagyobb magyar nemzeti ünnephez közeledve sem állta meg, hogy az Európai Parlamentben újra feljelentse a magyar kormányt".

Néhány órával azután, hogy Jacques Chirac francia államfô bejelentette, nem jelölteti magát újra, Dominique de Villepin kormányfô az Europe 1 rádióadónak adott interjújában közölte: belügyminiszterét, Nicolas Sarkozyt támogatja az elnökválasztáson.

A francia kormányfô korábban többször jelezte, hogy addig senkit nem támogat, amíg az államfô nem nyilatkozik szándékairól. Villepin sokáig Sarkozy riválisának számított, akivel a személyes ellentéteken túl a belügyminiszter által képviselt pozitív diszkrimináció és a francia-amerikai kapcsolatok kérdésében sem értettek egyet.

Villepin szerint a belügyminiszterbôl idôközben a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) elnökjelöltjévé választott Sarkozyt az akció, a tapasztalat és a gondolkodás megváltoztatta a kudarcok után, és az elnöki tiszt betöltésére alkalmassá tette.

"Mellette leszek, mert ô képviseli a politikai családom politikai gondolatát, elkötelezettségemet. Együtt voltunk a kormányban, együtt leszünk a csatában is" – jelentette ki a miniszterelnök.

Nicolas Sarkozy néhány perccel késôbb a France Inter közszolgálati rádióban reagált a kormányfô szavaira: "Két gyôztes kampányt vezetett 1995-ben és 2002-ben. Nagy tapasztalatú ember. Támogatása fontos számomra." Majd hozzátette a miniszterelnökkel folytatott rivalizálására utalva: "Ez méltó személyes döntés részérôl, hiszen neki is lehetnek ambíciói".

A nap folyamán a mostanáig a kormányfô mögött álló "villepinista" politikusok egymás után tették le a fegyvert és jelentették ki: itt az idô, hogy "természetesen és nyilvánosan" felsorakozzanak pártjuk hivatalos jelöltje mögött.

Határozottan visszautasította a német kormány különbözô terrorista csoportoknak azt a követelését, hogy vonja ki katonáit Afganisztánból. Mindezt az Angela Merkel kancellár vezette nagykoalíciós kabinet szóvivôje erôsítette meg hétfô délutáni állásfoglalásában, s hasonlóan nyilatkozott Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és Franz Josef Jung védelmi miniszter is.

Szerte az országban megszigorították ugyanakkor a biztonsági intézkedéseket azt követôen, hogy egy iszlamista csoport vasárnap az ország elleni terrortámadásokkal fenyegette meg a berlini kormányt. Hasonló fenyegetés érkezett az osztrák kormány címére is. A feltételezett terroristák azt követelték, hogy mindkét ország haladéktalanul vonja ki katonáit Afganisztánból. Az üzenetet a Kalifátus Hangja elnevezésû csoport nevében tették fel a világhálóra. Egy nappal korábban Németország egy másik fenyegetést is kapott. Egy kevéssé ismert iraki fegyveres csoport azzal fenyegetôzött, hogy kivégez két német túszt – egy 61 éves német asszonyt és felnôtt fiát -, amennyiben Berlin nem vonja ki csapatait tíz napon belül Afganisztánból. "Az Igazságosság Nyilai" elnevezésû szervezet fenyegetése ugyancsak egy internetes honlapon jelent meg.

Hétfôn több magas rangú német politikus is közölte, hogy komolyan veszik a fenyegetéseket, s szerte az országban megerôsítették a biztonsági intézkedéseket. A "legilletékesebb" Wolfgang Scha:uble belügyminiszter rádiónyilatkozatában hangsúlyozta: nem tartják kizártnak az esetleges terrortámadásokat, de Németország semmilyen körülmények között sem enged a zsarolásnak. A miniszter utalt arra, hogy az ország továbbra is teljesíti az afganisztáni nemzetközi békefenntartásban vállalt feladatát.

Az Európai Parlament (EP) támogatásáról biztosította a testület külügyi bizottsága Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízottnak a dél-szerbiai Koszovó tartomány jövôbeni státusáról kidolgozott tervezetét, miután a hét végén megegyezés nélkül ért véget a megbízottnak szerb és albán vezetôkkel a javaslatról folytatott utolsó megbeszélése.

A külügyi bizottság tagjai a hétfôi szavazáson elsöprô szavazattöbbséggel biztosították támogatásukról az Ahtisaari- tervet. Hangsúlyozták, hogy az egész térség stabilitása és további fejlôdése szempontjából a "legna-gyobb fontossággal" bír, hogy Ahtisaari végleges javaslatai alapján rendezzék a Szerbiából kiszakadni kívánó albán többségû tartomány jövôbeni státusát. Az EP azt várja az ügyben dönteni hivatott ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy a különmegbízott javaslatai alapján hamarosan újabb határozatot hozzon (Koszovó státusáról).

Koszovó 1999 nyara óta az ENSZ ideiglenes igazgatása alatt áll, miután a NATO 78 napos jugoszláviai légihadjáratával a tartomány elhagyására kényszerítette a szakadár albán fegyveresek ellen fellépô szerb fegyveres erôket. A tartomány lakosságának mintegy 90 százalékát kitevô albánok teljes függetlenségre törekednek, amit Belgrád mereven elutasít, helyette nagy fokú autonómiát kínál a szerbek által vallásuk és kulturájuk bölcsôjének tekintett tartománynak. Ahtisaari terve – bár kerüli a függetlenség szót – megteremti egy külföldi felügyelet alatt álló független állam kereteit Koszovó számára, a tartomány százezres szerb kisebbségének pedig önkormányzatiságot és védelmet ígér.

-stóth-

Az már régóta közismert, hogy az intelligencia nem az agy súlyától függ. De vajon mi a helyzet a nemek közötti különbséggel, ennek van-e hatása arra, hogy ki mennyire intelligens?

Ezt a kérdést kutatta egy híres amerikai pszichiáter, Louann Brizendine a "Female Brain" (Nôi agy) címû, nemrégiben megjelent könyvében, amelyrôl a Yahoo címû internetes honlap adott összefoglalót. Brizendine azt állítja, hogy a fiúk és a lányok eltérô "berendezkedéssel" jönnek világra, s ez nem csak nemi szerveikre, de a füleik közötti részre is igaz. Az amerikai tudós szerint számtalan IRM-(azaz mágneses rezonancia-) vizsgálat igazolja, hogy a két nem tagjai hasonló feladatokat más-más úton, más agyrészek aktiválásával oldanak meg. Ennek oka, hogy egyes zónák eltérô mértékben fejlettek a nôknél és a férfiaknál. S ez a nemenkénti eltérés bizonyos képességekre igenis hatással van.

Így például a nôknek jobbak az intuícióik, az ösztönös megérzéseik, s kiváló a konfliktusmegoldó képességük. Gyorsabban beszélnek, s több szót használnak, mint a férfiak (egy nap alatt majdnem a dupláját, mint az erôsebb nem képviselôi.) Ez utóbbiaknak viszont jobb a tájékozódási és az absztrakciós képességük – állítja Brizendine.

Ezek szerint intelligensebbek a lányok, mint a fiúk? Brizendine professzor úgy véli: összességében a gyengébb nem tagjai valamivel vezetnek a másik csoport elôtt, de a két különbözô típusú agymûködés inkább kiegészítô jellegû, nem pedig alá- és fölérendelt. A férfiakat ugyanakkor vigasztalhatja, hogy egy óriási méretû – több mint egymillió ember által kitöltött – intelligenciateszt szerint éppen ellenkezôleg, ôk állnak az élen: a nôk átlagos IQ-szintje 103,1, míg az erôsebb nem tagjaié 106,9.

Sólyom László magánlátogatásának második napja

Petôfi Sándor hôsiességét megörökítô emlékmûveket koszorúzott meg kedd reggel Fehéregyházán Sólyom László köztársasági elnök, megkezdve ezzel erdélyi magánlátogatásának második napját.

Az államfô feleségével és népes kíséretével együtt a Segesvár és Fehéregyháza között, az út mentén álló Ispán-kútnál helyezett el elôször koszorút. A feltételezések szerint ezen a helyen látták utoljára Petôfi Sándort a segesvári csata után. A küldöttség ezután Fehéregyházára ment, ahol az elnök megtekintette a Petôfi-múzeumot. A múzeum kertjében található emlékmûnél is koszorút helyezett el.

Ezen a helyen a sajtónak adott rövid nyilatkozatában azt mondta, azért jött Erdélybe, hogy a helyiekkel együtt ünnepelje március 15-ét. Ez szimbolikus aktus, ezzel szeretné kifejezni a nemzet egységét. A látogatással – mondta az elnök – alkotmányos kötelességének akart eleget tenni, ez a látogatás azt fejezi ki, hogy az anyaország felelôsséget érez a határon túli magyarság iránt.

Sólyom László keddi programjának következô állomása Gyulafehérvár volt.

Ott a Római Katolikus Hittudományi Fôiskola kispapjaival találkozott, megtekintette a Batthyaneumot és a székesegyház Márton Áron- emlékszobáját. Azt követôen Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban diákokkal találkozott, és megnézte a helyi könyvtár ritkaságait, akárcsak a nagyenyedi erôdtemplomot. A keddi nap még felkereste Torockót is, megtekintette az Europa Nostra-díjas rehabilitált faluközpontot a falumúzeummal, majd találkozott Böjte Csaba ferences rendi atyával és a torockói árvaházi gyermekekkel.

Sikeresnek, eredményesnek nevezte az RMDSZ aláírásgyûjtését Markó Béla szövetségi elnök keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján. A szövetség kedden – a parlamenti pártok közül elsôként – adta le a több mint 322 000 aláírást (az elôírt 200 ezer helyett). – Siettünk leadni, hogy jelezzük: az RMDSZ készen áll a választásokra. A halasztásnak nem örültünk, de ôsszel is ugyanilyen jól helyt fogunk állni – hangsúlyozta az elnök, aki ugyanakkor köszönetet mondott mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták a szövetség jelöltlistáját. – Az aláírások száma azt bizonyítja, hogy az RMDSZ továbbra is stabil szavazóbázissal rendelkezik, azt, hogy a magyar közösség tagjai továbbra is kiállnak az egységes politikai érdekképviselet mellett – mutatott rá.

Az elnök kifejtette, az RMDSZ nem értett egyet az európai parlamenti választások elhalasztásával, értékelése szerint más módon kellett volna rendezni a pártok közötti ellentéteket. Az RMDSZ álláspontja szerint szeptember vége azonban megfelelô idôpontnak kínálkozna a választások újbóli kiírására – mondta Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke úgy látja, a politikai pártok jelenleg nem képesek meghatározni és összehangolni prioritásaikat, a referendumokat pedig a választások utánra lehetett volna halasztani. A legnagyobb problémának azonban mégsem ezt, hanem az elhúzódó politikai válságot tartja. A kisebbségi kormánynak nincs támogatása a parlamentben, ez pedig veszélyes helyzetet teremt: ez az abszurd szituáció ugyanis azt eredményezi, hogy az ellenzék, populista meggondolásokból, akár létfontosságú (például a költségvetést érintô) törvényjavaslatokat is módosíthat, amelyeket aztán a kormánynak kell gyakorlatba ültetnie, természetesen, viselve az ezzel járó felelôsséget. Az elnök szerint a helyzet megoldására csupán két lehetôség van: a kormány vagy támogatást szerez a parlamentben, vagy ténylegesen ki kell írni az elôrehozott választásokat.

A magyar nemzeti ünnep kapcsán az elnök kifejtette: nagy elôrelépésnek tartja, hogy mára már megszûntek a 90-es éveket idézô etnikai feszültségek a március 15-i ünnepségek körül. – Remélem, hogy végleg a múlté ez az idôszak -hangsúlyozta. Az utóbbi években nagyon sok településen a helyi hatóságok, a román közösség részvételével zajlottak az ünneplések, vezetô állami tisztségviselôk minden alkalommal üdvözlik a magyarság ünnepét. – A Szabadság, egyenlôség és testvériség jelszava egyetemes érvényû üzenet, amely nemcsak a magyaroknak és a románoknak, hanem az összes Kárpát-medencei nemzetnek szól – hangsúlyozta az elnök.

Az RMDSZ ez évben Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál rendezi meg március 15-i, országos központi rendezvényét. A 13 órától tartandó eseményen jelen lesz és beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök, valamint az RMDSZ több vezetô politikusa is. A miniszterelnök-helyettes ezt követôen részt vesz a krasznai Petôfi Sándor- szobornál 17 órától tartandó ünnepi megemlékezésen. Ezt megelôzôen, március 14- én, Markó Béla Nagyszebenben találkozik dr Szili Katalinnal, a magyar Országgyûlés elnökével, akivel 14 órakor részt vesz a Thalia koncertteremben tartandó megemlékezô ünnepségen. A szerdai ünnepi program Kolozsváron folytatódik: a szövetségi elnök itt Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével, valamint az RMDSZ számos helyi és országos vezetô tisztségviselôjével közösen jelen lesz a Magyar Operában 19 órától tartandó díszelôadáson, ahol ünnepi beszédet mond. Az eseményt közvetíti a Duna Televízió.

A nemzeti ünnep természetszerûen egy magasztos történelmi eseménynek állít emléket – a történelem egyik olyan mozzanatát idézi, amikor a nemzet szárnyakat kapott és a hétköznapiság kicsinyességei fölé emelkedve képes volt belsô értékeit megmutatni és azok által önmagának történelmi hitelt szerezni. A magyar történelem egyik ilyen ritka pillanata a március 15-én megidézett 1848-49-es szabadságharc.

Az emlékezô jelennek az a dolga, hogy a múltat faggassa, és szellemidézôként megjelenítse azt a spirituális természetû erôt, vagy azt a teremtô rációt/gondolatot, amely képes volt a szó és a retorika küszöbét átlépve egy egész ország népének lelkét nemzeti egységbe kovácsolni. Merthogy az elvek nagyságának fokmérôje: az egység! Nemzetpolitikai vagy nemzetstratégiai szempontból az a gondolat nyer arisztokratikus tekintélyt, amely felülbírálja az önös természetû érdekeket és a közösség jövôjét szavatoló egységérdeknek szerez tekintélyt.

Az események sorrendjét és belsô összefüggéseit feltáró történésznek könnyebb dolga van, mint a szellemidézô emlékezônek. Az 1848-49-es szabadságharc eseményeit majd mindenki ismeri, felemlegeti és nemegyszer példaként hivatkozik is rá. De legyen annyi kritikai érzék bennünk, hogy merjük kimondani: a nemzet szomorú jelene, amely a sok-sok egyéni érdek mentén szétforgácsolódó, szétesô nemzeti apokalipszist idéz, azt bizonyítja, hogy az a hajdani gondolat, amely szinte megbabonázta az akkori intellektuális és politikai elit szemléletét, egységbe kovácsolva a bécsi udvar árnyékában óvatoskodókat és az újszülött nemzeti álmokat lázasan dédelgetô radikálisokat, mára nemhogy megfakult volna, de inkább valamiféle apokrif/rejtôzô gondolattá vált.

Az emlékezésnek nemcsak értelme, de hivatása is felfedni azt a titkot, amely szellemi erôteret teremt – egy olyan spirituális közeget, amelyben a higgadt, józan és következetes ész ötvözôdni tud a nemzeti identitástudat éltetô tüzét csiholó irracionális érzéssel! Vajon ma, 2007-ben, amikor a nemzetstratégiai szempontok és irányzatok érdes különbözôséggel feszülnek egymással szembe, van még józanon bemérhetô esélye egy esetleges összhangot teremtô gondolatnak? Ma, amikor a külsô és belsô támadások kereszttüzében, a hétköznapi csaták puskaporos hangulatában közömbössé bódult egyének tömegét, akik a személyes lét kiteljesedését már-már pusztán a fizikai létfenntartás alacsony szintjére fokozták vissza, lehet még közösséggé kovácsolni? S ha netán valamiféle intuitív természetû gondolat reményt ébresztene bennünk, akkor kérdezzünk rá: melyik az a megélhetô és éltetô eszme? Ennek felidézése a megemlékezô jelen kihívása!

Hadd idézzünk két rövid szöveget. Egyik Széchenyi – a legnagyobbnak titulált magyar – tollából származik. A feljegyzés 1848. március 15-én lett keltezve a "hídember" naplójában: "Ma látom, Magyarország tökéletes felbomlása felé halad. (...) Az egész úgy tûnik fel elôttem, mint valami rossz álom! Ó, szent Nemezis! – Egy lengyel és Kossuth hordják a gyúlékony anyagot a tûzre! Az elôbbi tán Sobieskinek leszármazottja... az utóbbit mártírrá avatták s bolondnak tartották. – Szegény Metternich herceg – Ferenc császár rendszere, melynek az abszurdumhoz kellett vinne… és okozták bukásodat! – Mit lehet tenni? Batthyány Lajost és Kossuthot – kell támogatni! – Hallgatnia kell minden gyûlölségnek, ellenszenvnek, minden becsvágynak. Nem fogom tévútra vinni ôket; hogy »szolgálni«- e? Ez az egészségemtôl függ."

A másik szöveg negyedévvel késôbb, Kossuth Lajos 1848. július 11-i országgyûlési beszédében hangzott el: "Lehetetlen nem hinnem, lehetetlen nem meggyôzôdve lennem, hogy bármiben különbözzenek is a vélemények e házban, a haza szent szeretete, a haza becsületének, a haza önállásának, a haza szabadságának olyan érzete, hogy azért utolsó csepp vérét is kész a ház feladni: ez mindnyájunkkal közös."

Két egymásnak ellentmondó ember: Széchenyi, aki Magyarországot a Tudományos Akadémia, a Hitel és a szellemi szimbólummá is nemesedô Lánchíd bölcsôjében látta növekedni; és Kossuth, aki a nemzeti identitás védelmét a politikai és gazdasági önállóságban látta biztosítva. Két egymásnak feszülô magyar, akik politikai stratégiájuk különbözôségei mellett a haza, a nemzet iránti elfogultságban és szeretetben közel álltak egymáshoz. Széchenyi számára rossz álom az ország esetleges felbomlása – s ez a rossz álom tébolyig fokozódik benne... Míg Kossuthban a "haza szent szeretete" az áldozatig fokozódó szenvedélyt csiholja. Téves nézet az, amelyik akár Széchenyi, akár Kossuth oldalán állva ezen nemes politikusok bármelyikét pártolva a szabadságharc titkát a konzervatív vagy liberális szellem gyôzelmében véli felfedezni. Nem! A szabadságharc titka: az ország és/vagy a haza. Az a geopolitikai térség, mely a magyar ember számára az egyetlen "bölcsô és szemfedô"; ahol szánt, vet és arat; ahol gyermeket nemz és nevel; ahol édesebb a szó, mint bárhol e világon; ahol zöld a végtelen lankák füve, fehér a hegyek bérce és a szenvedély tüzében vérvörössé izzik a lélek. – Ez a haza! Ez a legédesebb álom és a legnemesebb valóság. A haza – Erdély – az egyetlen olyan racionális és irracionális szempont, amely felülírhat bárminemû politikai avagy gazdasági szempontot. A haza – Erdély – az egyetlen olyan entitás, amely sem jobboldali, sem baloldali; az egyetlen, aki ezen orientációk fölött áll, és képes ezek fölé emelni! A haza – Erdély – az a szempont, amelynek magasságából rálátás van a múlt és eljövendô összefüggéseire. A haza – Erdély – az a látószög, amely leleplezi a kicsinyességben megnyilvánuló morális gyarlóságot. A haza – Erdély – az az optika, melyen keresztül értelmes jövôt lehet belátni!

A diadalmas múlt, az 1848. március 15-tel címkézett gyôzedelmes múlt, a hazát úgy állítja elénk, mint történelmi dimenziókra táguló rálátást nyújtó emelvényt, és mint morális mércét! A haza nem pusztán geopolitikai koordináták közé tárgyiasuló keret, hanem morális kihívás és lehetôség. A tizenkilencedik század nagy formátumú politikusai ebben a morális purgatóriumban tisztultak "csillaggá", a magyar történelem profán szentjeivé. A ránk hagyott örökség szentély, amelyben csak levett kalappal állhatunk meg!

Ma, ha a zsibvásárhoz hasonlító Kárpát-medencei magyar közéletben megkérdeznénk, hogy "mit kíván a magyar nemzet?" – akkor alighanem egyetlen hiteles választ lehetne adni: alázatot az egységhez! A magyar nemzetnek és hazának alázatra van szüksége! És egységre!

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke

Kelt 2007. március 13-án, Marosvásárhelyt

Magyar napok keretében mutatkozik be Pécs március 14–15-én Európa idei kulturális fôvárosában, Nagyszebenben – jelentette be Bukarestben Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója.

Az igazgató szerint a pécsiek programkínálatából három rendezvény emelkedik ki. A szervezôk részérôl legnagyobb érdeklôdésre a Victor Vasarely- kiállítás tart számot. Ezt bizonyítja, hogy a jeles pop-art mûvész alkotásainak bemutatására az Erdély egykori szász kormányzójának nevét viselô Brukenthal Múzeum biztosított területet.

A kiállítást éppen olyan idôszakban sikerül megtartani, amikor a nagyszebeni szervezôket jobbnál jobb kulturális programajánlatok halmozzák el. A Vasarely- kiállítás egy hónapon keresztül látogatható.

A magyar napok programjából kiemelkedik még a Pécsi Színház Edward Albee Nem félünk a farkastól címû darabjának elôadása, illetve a Gyôri Balett Játék a szerelemrôl, Párkák, Carmina Burana címû mûsora. Közönség elé lép még a Szélkiáltó, a Neofolk és a Hot Jazz Band együttes is.

Beke szerint a pécsiek fôleg a helyi román, magyar és szász közösséget célozták meg, de egyúttal az egész világ felé is nyitnak, hiszen Nagyszebent az idén számos külföldi turista látogatja meg.

A pécsiek egyebek között azzal a szándékkal is érkeznek – tette hozzá az igazgató –, hogy feltérképezzék, milyen romániai kulturális programokkal bôvíthetik 2010-ben az Európa kulturális fôvárosi rang megünneplésére tervezett rendezvénysorozatukat.

Az igazgató az MTI kérdésére elmondta: Pécs nagyszebeni bemutatkozását fôleg Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke szorgalmazta, aki pécsi képviselô. Az elnök asszony ezért el is látogat a dél-erdélyi városba, és beszédet mond a magyarság ünnepe alkalmából.

Hagyománnyá vált a nyitott kapuk napja, nem egy intézmény várja az év egy-két napjában azokat, akik arra kíváncsiak, hogy miként és hogyan történnek a dolgok – belülrôl. A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem is közéjük tartozik, nevéhez híven színházi elôadásokkal várta a hét végén az érdeklôdôket. Köztudott, hogy az intézmény Stúdió Színházában elôadásra kerülô, a nagyközönség számára meghirdetett produkciók a negyedéves színésztanoncok vizsgadarabjai, a szereplôk a publikumtól elismerô vagy kevésbé elismerô kritikát, tanáraiktól azonban jegyeket kapnak. Nyilván, nem csak a negyedévesek állnak színpadra. Az azt megelôzô években igen sok vizsgaelôadásban kell részt venniük, ahol általában egy mû részletét mutatják be. Ezek a "minielôadások" viszont – noha nem egy esetben igen jól sikerülnek – nem kerülnek a nagyközönség elé, csupán a tanárok és az intézmény diákjai láthatják ôket. A Nyitott kapuk rendezvénysorozat ezen kívánt és kíván változtatni, a nagyszámú érdeklôdô jelenléte pedig a döntés helyességét igazolja. Szombaton és vasárnap az egyetem termeiben a színész és bábszínész szakos hallgatók színészmesterség vizsgáit láthattuk- hallhattuk, elsô évtôl harmadévig. Változatos volt a kínálat: szombaton az elsôéves bábszínész osztály Metamorfózis, illetve Lyukasóra címû vizsgaelôadásával nyíltak a kapuk (tanárok: Lôrinczi-Máthé Rozália, Kozsik Ildikó, Király István) majd délután a másodéves színészhallgatók adtak elô Csehov-jeleneteket: a Sirályt, a Medvét, a Háztûznézôt, illetve válogatást az elsô félévi színészmesterség vizsgaanyagából (dr. Farkas Ibolya osztályvezetô tanár és Lohinszky Loránd érdemes mûvész tanítványai). Vasárnap délután a harmadéves színészosztály elôadásában láthattuk Molnár Ferenc Altatómeséjét, illetve az Emlékképek a múlt század elejérôl címû összeállítást (Tompa Klára osztálya), majd este a harmadéves bábszínészek mutatták be igen nagy sikerrel és állandó publikumi felnevetéssel Molière Szívek és szarvak címû, bohózatos írását (dr. B. Fülöp Erzsébet tanítványai). Akik pedig lemaradtak, bánhatják, de sebaj: az egyetem jövôre ismét megnyitja azokat a bizonyos, vizsgalázban faragott kapukat.

Székelyföldi tájak, sokat megélt arcok, viharfelhô alatt álló, vagy csillagszerû napsugár sütötte ódon templomok. Lovasok, és mezôn vágtázó Fehér Halál. Danis János tárlata, a Bernády Ház emeleti galériáiban – a gödöllôi származású, jelenleg Ploiesti-en élô fotómûvész képei a ritka minôség jegyében fogantak, készültek. A bemutatóra péntek délután került sor.

Bálint Zsigmond fotómûvész üdvözölte a megjelenteket, mutatta be a mûvészt és méltatta – szakmabeli szemmel – a Vándorkamera címû kiállítást. Megtudtuk, Danis János 1967-ben végzett a budapesti mûegyetemen. Már akkor foglalkozott a fotómûvészettel, képei különbözô lapokban, folyóiratokban jelentek meg. Késôbb mérnöki mesterségének élt, de visszatért a fotográfiához. Akkor, amikor a kilencvenes években, villamosipari szakemberként Ploiesti-re került, ahol egy 3000 alkalmazottat foglalkoztató, autóipari beszállító cég vezetôjeként tevékenykedik. Hétvégéit azóta Szentegyházán tölti, ott fényképez és ismerkedik az emberekkel. Ekként szerzett tudomást a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett alkotótáborokról, kiállított képei nagyrészt ezekben a táborokban, illetve Szentegyházán készültek, egy kivételével mind Erdélyben. Orbán Balázs szemével fényképez, a XXI. század elején próbálja bemutatni a székelyföldi életet, embereket, életvitelt és hangulatokat. Érdekes és érdemes megfigyelni, hogy egy gödöllôi mérnökember miként látja Erdélyt. Danis Jánosnak sikerült mélyen megismernie és – képein keresztül – vissza is adnia a látottakat. Saját énjén keresztül képes láttatni a mások énjét. És ez nagy dolog. Sok közös kép készült ezekben a táborokban, mindenki másképp látja ugyanazt. Ezek a képek azonban nagyon magas színvonalú fotográfiák. Ezt igazolják, hogy a mûvész az utóbbi években külföldi kiállításokon is sikeresen megmérkôzött: Budapesten második díjat nyert, Szingapúrban dicsérô oklevelet kapott, Katarban négy munkáját fogadták el. Bécsben szintén sikeres volt. Igen sok egyéni tárlata volt már külföldön és az országban egyaránt. Most Marosvásárhelyre jött. Danis János nem csak lát, hanem neki sikerül be is mutatnia azt, amit látott, és ezzel élményt nyújtania – mondta Bálint Zsigmond, majd a mûvész beszélt képeirôl, a helyszínekrôl és azokról, akiket megörökített, akiket a 42 kiállított munka meghatározó részén is megismerhetünk.

Telenézô

Egy korai médiaszemélyiség, az amerikai Edmund Burke mondotta, hogy a gonoszság diadalához egyvalami szükséges: a jó emberek maradjanak tétlenek. * A nézô jó ember. * Félmilliárd forintos csalással vádolja egyik kereskedelmi televízió a versenytársát. A március 15-i ünnep körüli kavarásban ez a kis hajcihô nem vert föl nagy port. Az RTL Klub szerint a Tv2 megtévesztette a hirdetôket, a médiaügynökségeknek pedig magasabb bónuszt adott, így csalt ki három hónap alatt félmilliárd forintot riválisa kasszájából. A Tv2 és a megvádolt ügynökségek cáfolnak, jogi lépésekkel fenyegetôznek. Hetek óta tart "a két szomszédvár" háborúja. * A piacvezetô RTL szerint versenytársa megtévesztô nézettségi adatokat publikál, vitatja új mûsorainak sikerét, most pedig a konkurens reklámértékesítési rendszerét támadja, írja az egyik budapesti újság. * A Tv2 reklámideje tavaly ôsszel betelt, emiatt egymilliárd forintos veszteség érte. Épp ezért az RTL példáját követve, az idén a szabott áras reklámértékesítés helyett a piaci igényekhez igazodó mozgó áras rendszert vezetett be. * Az "eredmény": az RTL elsô negyedévi nettó reklámbevétele 6,1 milliárd forint, alig 270 millióval több, mint a Tv2-é. A tavalyi piaci arányokhoz viszonyítva: a Tv2 az elsô negyedévben 540 millió forint reklámbevételt "orozott el" riválisától. * Megindult a vádaskodás. A Tv2 elhitette hirdetôivel, hogy csak extrém piaci helyzetben emeli meg az árakat, de már az év elsô hónapjaiban drágább volt az RTL-nél. Az RTL-nél január és március között a tévés reklámok elszámolási alapegysége a 18-49 éves korcsoportban 42. 651 forint volt, Tv2-n 43. 389 forint. * Sebaj: áprilisra helyreáll a tavalyi rend, az RTL nettó reklámbevétele 3,58 milliárd forint lesz, negyven százalékkal magasabb, mint a Tv2-é. Számos hirdetô belátta tévedését, többen felbontották a Tv2-vel kötött szerzôdéseket, hogy visszatérjenek az RTL-hez. * A Tv2 cáfol: a hirdetôk bizalma nem ingott meg, sôt. Üzleti hitelrontással vádolja az "álnok" vetélytársat. * Médiapiaci berkek nem tudnak "tömeges" szerzôdésbontásról. A reklámozó cégek ódzkodása érthetô, éves szerzôdést csak harmincszázalékos kötbérrel lehet lemondani. Másfelôl, ha sok a hirdetô, az RTL-nél is drágul a reklám. 2006-ban a hirdetettnél nyolc százalékkal többet fizettek a reklámozók, volt hónap, mikor 38 százalékra szökött a felár. * A nézettebb tévé mindig drágább. A kereskedelmileg fontos nézôi réteg a 18-49 éves korcsoport. Az ô kegyeikért folyik a harc. A hirdetô a reklámok nézettsége alapján fizet. Célja, hogy minél többen lássák reklámját. Ezért aztán hajlandó többet is perkálni. * A csatározás a román prérin is hasonlóképpen zajlik. A gazdaság bekebelezi a médiát, a kis tévé bekapja a nagy tévét, a gazdaság irányítja a politikumot, ezért aztán reklám ide, mûsor oda, végül minden csatorna a gazdaságot szolgálja, a nézettség pedig minden más érvet lesöpör az asztalról. * Semmi új a Nap alatt, mindez évtizedekkel ezelôtt lefutott már az amerikai, majd az európai médiában. Ott is az lett a "mérce", hogy amit sokan néznek, az jó. Amit kevesen, az rossz. Hirdetni ott kell, ahol sok a nézô. Hogy sok legyen a nézô, le kell szállni a legalacsonyabb szintre, el kell árasztani bóvlival a közönséget, mert a nézô hülye. * A politika pedig szépen beköltözik a nagy nézettségû tévékbe, és ott lobbizik a gazdasági érdekcsoportoknak. * Semmi sem fontos a profiton kívül. Egyedül a pénz beszél. A kereskedelmi televíziózás intézménnyé emeli a kapzsiságot. Pénzemberek, tôzsdecápák diktálják az iramot. Mindenki a Mammon emberévé válik. * Bármilyen képtelenség, a nézettségi mutató nem állhat meg – száz százalékon sem!.. Hiszen ha csak stagnál, a csatorna már el is indult a lejtôn, kezdôdik a hanyatlás, fenyeget a teljes bukás. * Hajtani kell hát, bárhogy, bármilyen módszerrel, legyûrve minden akadályt, átgázolva mindenen és mindenkin. * A gyôzelem csapdát állít önmagának. Nagy médiabunyók lesznek itt még!

A Temesvári Állami Német Színház márciusi turnéja keretében Kolozsváron és Marosvásárhelyen mutatja be Eugéne Ionesco Székek címû darabját Victor Ioan Frunza rendezésében. A vásárhelyi elôadás március 22-én, csütörtökön 19 órától lesz az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban. A darab német nyelvû, de a szervezôk román fordítást is biztosítanak. Az elôadást 2006- ban a Romániai Színházi Egyesület, az UNITER a legjobb díszletnek járó díjjal tüntette ki.

A nemzeti trösztellenes hatóságoknak a jövôben 60 nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kifogást emeljenek a bankok fúziója ellen. Az Európai Parlament kedden a bizottság javaslatára e határidô bevezetésérôl döntött az eddigi, korlátlan ideig tartó mérlegelési lehetôséggel szemben. A döntés megakadályozza a remények szerint azt, hogy egy-egy ország adott esetben a népszerûtlen bankfúziós ügylet megvalósulását politikai okokból megakadályozhassa, protekcionista gyakorlatot folytasson.

Az uniós banktörvény megváltoztatására azután tett a bizottság (30 napos mérlegelési idôre) javaslatot, hogy Olaszország és Lengyelország igyekezett megakadályozni hazai bankjai más uniós országbeli bank által történt felvásárlását.

A törvényhozók a bizottság 30 napra vonatkozó javaslatát túlságosan feszesnek minôsítették, de a lényeg nem is az idôtartam, hanem az, hogy határidôt egyáltalán megszabtak, korlátozva ezzel a fúziót akadályozó halogató taktikát.

A nemzeti trösztellenes hatóságok a 60 napos határidôt egy alkalommal 20 munkanappal hosszabbíthatják meg, ha a fúzió csak uniós cégeket, 30 nappal, ha unión kívüli céget is érint. Az eddigi rendelkezések lehetôvé tették, hogy a hatóságok a meglehetôsen bizonytalannak tekintett "alapos indok" esetén megakadályozzák a fúziót. A jövôben a bizottság betekinthet majd a fúziós dokumentumokba, hogy meggyôzôdjön az elutasítás indokairól.

A szakértôk szerint a változtatás megkönnyíti az unióban a pénzügyi szektor további integrálódását, átláthatóbbá teszi a pénzintézeti összeolvadásokat, felvásárlásokat.

A törvénymódosításról a tagországok pénzügyminiszterei e hónapban fognak dönteni.

A Fekete-tenger parti strandok öt kiemelt területen szükséges rehabilitációja mintegy 316 millió euróba kerülne, és a munkálatok 13 évig tartanának – hangsúlyozta a környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkár egy, a témával foglalkozó szemináriumon. – Ha halasztgatják a munkálatok megkezdését az erózió megállítására, több szálloda elvesztését is kockáztatják a következô 20 évben – hangzott el a tanácskozáson.

Kártyavár az adófizetôk zsebén

Akár végleg is lemondana a CEC privatizációjáról Eugen Radulescu, az utolsó állami kézben maradt romániai pénzintézet elnöke. Mint ismert, a bank magánosítási kísérlete még decemberben mondott csôdöt, amikor a CEC 69,9%-os részvénycsomagjáért a kormány kevésnek találta a görög National Bank of Greece által kínált 560 millió eurós vételárat. Akkor a kormány a privatizáció idôleges felfüggesztésérôl döntött, azóta sem tudni pontosan, hogy melyek a privatizációval kapcsolatos további tervek. A szakértôk szerint az utolsó állami kézen maradt banknak gyors és határozott stratégiaváltást kellene végrehajtania, hogy a privatizáció hosszabb távú vagy végleges elmaradása esetén is életképes maradjon a tôkeerôs konkurenciával szemben.

Terjeszkedés, de rossz irányba?

A CEC elnökének a napokban elhangzott nyilatkozata szerint, ô akkor mondana le akár végleg is a bank privatizációjáról, ha a CEC nyereségét sikerülne megnövelni és a bank vidéki tevékenységét fellendíteni. Mint ismert, tavaly a CEC az utóbbi idôszakban messze a legjobb eredményeit érte el, 12,6 millió lejes nettó profittal zárta az évet, és 4%-os piaci részesedéssel a hetedik legnagyobb banknak számított a romániai bankpiacon. Radulescu nem rejtette véka alá, hogy a CEC tavalyi sikerei elsôsorban a hitelpiacon szerzett térnyerésnek köszönhetôek, azonban az áttörést a városi környezetben mûködô cégeknek adott hitelek révén érte el a bank, míg a vidéki fiókhálózat szinte egyáltalán nem játszott ebben szerepet. Így a CEC hatalmas vidéki fiókhálózata szinte kizárólag a költségeket terheli.

Nagy Ágnes közgazdász, bankpiaci szakértô szerint pontosan a kiterjedt vidéki fiókhálózat kellene a bank ütôkártyája legyen, ha a CEC állami pénzintézetként a tôkeerôs konkurenciával szembeni helytállásban reménykedik. A lapunknak nyilatkozó szakértô kifejtette, szerinte a CEC-nek a régiófejlesztésre és a mezôgazdaság támogatására a közeljövôben megpályázható uniós strukturális alapokhoz kötôdô banki szolgáltatások felé kellene irányulnia, mert az már ismert, hogy ezekre a célterületekre 2007-2013 között jelentôs európai pénzalapok érkeznek az országba, és ezen a téren tudná a CEC a leginkább kihasználni azt a helyzeti elônyét, amivel rendelkezik a külföldi tôkéjû konkurenciával szemben – ez a 850 egységbôl álló vidéki fiókhálózata. A vidéki környezetben mûködô mikrovállalatok, illetve kis- és középvállalkozások jelentette célterületen kéne megalapozza a CEC a szakértô szerint a piaci térnyerését. A piaci részesedés növelésére a CEC tôkét kapott a kormánytól, azonban a piaci verseny idôhöz kötött, gyorsan kell lépni, és mindezek mellett a CEC- nek szolgáltatásai színvonalán és személyzetének képzettségén is kellene javítania, ha életképes akar maradni – fejtette ki Nagy Ágnes.

Sikertörténet csapdákkal

Igaz ugyan, hogy tavaly hosszú idô után a CEC teret nyert a dinamikusan fejlôdô romániai bankpiacon, és megtöbbszörözte a nyereségét. Azonban a sikerek mögött csapdák is rejlenek, amiknek a költségei, lévén szó állami pénzintézetrôl, az adófizetôket fenyegetik. Az utolsó állami bank nyeresége 12,6 millió lej volt 2006-ban, viszont a privatizációs kísérlet csôdje után a kormány 150 millió eurós tôkét adott a CEC-nek a tavalyi költségvetési többletbevételekbôl. Tehát végeredményben a bank sokkal több pénzt vitt ki az adófizetôk zsebébôl, mint amennyi hasznot hajtott az államnak. A piaci versenyben való térnyerés költségekkel jár, ami felett nem lehet vitázni, viszont azt a bank elnöke is beismerte, hogy azon a területen, ahol a CEC-nek helyzeti elônye van a konkurenciával szemben, gyakorlatilag semmilyen érzékelhetô elôrelépést nem értek el. Az sem kis eredmény ugyan, hogy egy kemény verseny uralta piacon növelni tudták a bank részesedését, olyan konkurensekkel szemben, melyeknek külön-külön is akár több pénzük van, mint a CEC-tulajdonos román államnak, azonban a bankpiacon hosszabb távlatokban a konkurenseket nemhogy megelôzni nem lesz egyszerû, de bár a lépést is tartani velük szemben.

Tavaly decemberben 560 millió eurót kínáltak a CEC 69,9%-áért. Ez az ár a kormány szerint alacsony volt, a pénzügyminiszter akkori nyilatkozatai alapján egymilliárd euró lett volna az elfogadható ár. Egyes elemzések szerint a CEC teljes részvénycsomagja ér ennyi pénzt, bár a becsléseket nehezíti, hogy a CEC- részvényeket értéktôzsdén nem jegyzik. Azóta még 150 millió eurót költöttek az állam pénzébôl a bankra, viszont egyelôre nincs arra mutató jel, hogy ez akár középtávon megtérülô befektetés volna, hiszen a tavalyi 12,6 millió lejes nyereség igencsak meg kellene ehhez sokszorozódjon. Ha a privatizációra újabb kísérletet tesznek, akkor a majdani árajánlatokból lehet majd megítélni, mennyire becsülte helyesen a kormány a CEC értékét, illetve mennyire volt ésszerû döntés az év végén megmaradt költségvetési pluszbevételbôl 150 millió eurót fektetni a bankba. A helyzetet nagyban bonyolítja, hogy a CEC-privatizáció ügye, mint azt tavaly is láthattuk, de most nem részletezzük, legalább annyira politikai, mint gazdasági kérdés. És az adófizetô számára az jelenti ebben a kockázatot, hogy az egyre inkább elmérgesedô politikai helyzetben kevés rá az esély, hogy egyhamar felelôs döntéshez szükséges nyugalmi állapot álljon be az illetékes csúcsvezetôk szintjén. A pénzvilágtól pedig nemigen lehet azt elvárni, hogy kivárja, amíg a politikum hajlandó dönteni a kérdésben: újabb beláthatatlan mélységû költségvetési zsákot vagy ésszerû privatizációt akar-e az ügyben.

Benedek István

A magyarországi borászoknak is nagyon komoly kihívás volt az EU- csatlakozás. Horváth Csabát, a Magyar Hegyközségek országos fôtitkárát az elôcsatlakozás és csatlakozás utáni elsô évek tapasztalatairól kérdeztük.

– Már a 90-es évek végén elkezdtük a felkészülést a csatlakozásra. 1994-ben Magyarországon újjáalakult a hegyközségek szervezete, amit 1894-ben hoztak létre, és a háború után nem kívánt szervezetté vált. A felkészülés útján emlékezetes év volt 1997, amikor Magyarországon a szôlôtermesztés és bortermelés ügyét törvényes keretek közé sikerült foglalni. Ez biztosította számunkra, hogy mi az EU szakbizottságaival azonos jogú polgárokként tárgyaljunk. A lehetôségeinkhez mérten próbáltunk elébe menni a problémáknak, de nem számítottunk a szigorúságra. Mi is nevettünk az osztrák polgáron, amikor talicskán tolta maga elôtt a jelentéseket meg a rengeteg adatlapot, de mi sem jártunk jobban. A pénzügyi források – amivel Brüsszel kecsegtet – elérése érdekében teljesíteni kell azokat a nyilvántartási, elszámolási elôírásokat, amelyeket ôk megszabnak. Meg kellett tanulnunk pályázatot írni. Az elsô évben elôfordult az, hogy a beadott pályázatoknak 90%-a hibás volt, emiatt visszaadták, és azok, akik egyébként jogosultan pályáztak volna, csak hónapokkal késôbb juthattak az EU-s pénzforrásokhoz. Sokszor az alaki, a formai feltételek majdnem fontosabbak a tartalomnál. Emellett bizonyos hivatalaink lekéstek, nem készültek fel kellôképpen. Ennek következtében a pályázati kiírások, a lehetôségek megjelentetése, amelyek révén a gazdák pénzhez jutottak, az utolsó pillanatban jelentek meg. A gazda nálunk sem Hivatalos Közlöny-olvasó. Nagyon sokszor az volt a probléma, hogy elvigyük a hírt számukra. Két-három évnek kellett eltelnie, amíg kialakultak az új reflexek. Most már bizony egyre többen, miután a kendermagost megetetik, az interneten az illetô honlapon elolvassák az ügyeletes kiírást. A támogatások határidôhöz kötöttek, aki elmulasztja a határidôt, az saját magát zárja ki a támogatásokból.

– Milyen változások következtek be a borpiacon?

A csatlakozás nyomán a magyar borpiac megnyílt a világ elôtt. Gyakorlatilag 2004-ben Magyarországon a vámhatárok megszûntek, azóta a spanyol, a francia, az olasz szabadon mozog az országban. A chilei, az argentin borok is könnyebben jutnak el a fogyasztókhoz. Magyarországon a nagykereskedelem uralja a borellátást, amelyeknek érdekei sokszor mások, mint a borászoké. Ez minket, borászokat két dologra kényszerít: szövetkezésre és összefogásra. Szakmailag egységes képet kell megjeleníteni magunkról, mert ellenkezô esetben nagyon hamar megosztanak minket, és gyorsan a sor végére kerülünk. Kôkemény verseny alakult ki, amit nem lehet a régi eszközökkel akadályozni, nincsenek védôvámok, olyan eszközök, amelyekkel a külföldi borokat az országon kívül lehet tartani. Egy lehetôség maradt: a versenyképesség növelése. A borászkodás üzleti tevékenység, egy papírra tisztán fel kell vezetni a termelési kiadásokat és a vélhetô eredményt. Ha a kettô nincs egymással arányban, akkor bármilyen fájó, abba kell hagyni. Magyarországon a csatlakozás után két évvel hirdették meg a szôlôkivágási programot azok számára, akik úgy ítélték meg, hogy nem tudnak a versenyben maradni. Brüsszel pénzt adott azoknak, akik kiléptek a szôlôtermesztôk, borászok sorából. A tavalyi év folyamán 3.600 hektáron vágtak ki szôlôt. Azt mondanánk, hogy vérzik érte a szívünk, mert esetenként olyan ültetvények is eltûntek, amelyek koruk jussán még maradhattak volna. Egy fontos jelenségre is felfigyeltünk: letisztult a piac, megnôtt a szôlô és az újratelepítési jogok értéke. Ezért a jogért néhány évvel ezelôtt csak jelképes összegeket kellett fizetni, ma már komoly pénzt kérnek. Tehát ami az egyik oldalon veszteség, a másik oldalon nyereség, mert egy versenyképesebb struktúra kezd kialakulni.

– Hogyan fogalmazná meg az EU-csatlakozás üzenetét?

– Az EU-ban a magyar és a román szôlôtermesztôk, borászok is megélhetnek, csak a jelenleginél sokkal racionálisabban, piacszemléletûbben, a versenyre hangolt módon kell termelni. Az EU támogatja a régiókat a földrajzi határokon átnyúló fejlesztési és marketingprogramokkal. Arra biztatok itt mindenkit: próbáljanak borvidékeket keresni, akikkel pályázhatnának. Feltétel: megfelelô árumennyiség kell, ehhez pedig pinceszövetkezetek megalakítására van szükség itt, a Kis-Küküllô mentén is. Másik kitörési lehetôség a turizmus, amikor idecsalogatom a vendégeket, és ha helyi, ôshonos fajtákból készített teljes borkínálatot ajánlok, visszatérnek. Persze, beruházásokra is szükség van, mert pince, jó út stb. kell, nem történik ez egyik napról a másikra. Ne ijedjenek meg az itteni szôlôtermesztôk, borászok, ha sikerül mielôbb az új feltételekhez alkalmazkodniuk, megélhetnek az EU-ban is.

Kilyén Attila

Megint a kispénzû városlakók járnak rosszul, és nemcsak! Ha megszûnik az ócskapiac, nagyon sok kisnyugdíjastól, munkanélkülitôl, állami alkalmazottól és nem utolsósorban a cigányoktól vonják meg a jövedelem- kiegeszítési lehetôséget, amit hetente a Maros-parti sokadalom biztosított. Ezenkívül ez a piaci sürgés-forgás már egy életforma, egy stílus, egy hobbi volt sokunk számára. Viharban, fagyban, sárban, napsütésben árusok és vásárlók (és nem kevesen – hacsak arra gondolunk, hogy egyszer a gyaloghíd is leszakadt) mindig ott voltunk, és ismerôsként barátként üdvözöltük egymást. Úgy tûnik, hogy áprilistól erre az ócskás társadalomra mondjanak ki végítéletet. Ha bekövetkezik, akkor nagyon szomorú leszek – és gondolom, nemcsak én. Állítom, hogy Marosvásárhelynek ez az egyik legszebb és legérdekesebb színfoltja. Számomra több volt az ószer, mint a mostani hipermarketek, áruházláncok. Itt mindent be tudtam szerezni, ráadásul a valós értéknél jóval olcsóbban. Az évek folyamán termérdek használati tárgyat, könyvet, kerékpárt stb. vásároltam itt, és amikor szûkös volt a költségvetés, akkor barátokkal együtt kimentünk a piacra árulni. Sohasem csalódtunk. Ha mégsem jött ki az elôzetes számítás, akkor egymástól vásároltunk, csak hogy "menjen az üzlet." Most mindez megszûnik. Mi, megrögzött ószeresek arra vagyunk kíváncsiak, hogy miért ? Mert nem hoz pénzt a városnak? Lehet. Az új helyszínek sikerében nem bízok, mert biztos nagyobb lesz a vám, meghatározzák azt, hogy mit lehet majd árulni. Ott van példaként a Hadsereg téri oroszpiac, ahonnan kitiltották az ószereseket, csak kínai bóvlikat lehet vásárolni.

Mindezekért marosvásárhelyi szavazópolgárként felkérem az illetékeseket, (városi és megyei tanácsosokat), akik közül többen ószerlátogatók, hogy amikor a helyi önkormányzat ez ügyben dönt, tegyék le a garast a Maros-parti helyszín mellett! Ennél jobb helyet úgysem találnának, itt zavarja a legkevésbé a környéken lakókat a sokadalom, ellentétben az Arany János utcai vagy akár a Szabadság utcai helyszínekkel. Ha mégis úgy döntenek, hogy bezárják az ószert, akkor javasolom, hogy városunk nevét is változtassák meg Maroshelyre, mert vásár, az már nem lesz!

Kocsis Hobo László

Nyáron, de tavasszal és kora ôsszel is népszerû pihenôhelye a marosvásárhelyieknek a Maros-part, fôleg a gát és a komp között, már sok évtizede. Horgászni, napozni, úszni járnak oda az emberek, vagy csak csendben a vizet nézni. Tiszta a levegô, az országút zaja messze van, a Víkendtelep zsivaját kifogja a töltés.

Nos, egy bizonyos cég karting-központot akar építeni a Sörpatika és a komp környékén, az út mellett, a mezôn. Gyanítható, hogy ez mivel járna: a gépek burrogásával és bûzével lenne elárasztva ez a csendes pihenôhely, az oda vezetô aszfaltcsíkon megszaporodnának a jövô-menô autók. Tudom, kell szórakozniuk azoknak is, akik a négykerekûn való nyargalást kedvelik, de nem éppen itt. A motorizált szórakozásnak, legyen az terepmotor, quad, karting, a várostól jóval távolabb volna helye. Ott, ahol sem embert, sem állatot nem zavarnak számottevôen.

Meg kell állítani az ilyenszerû építkezéseket a Maros partján. Maholnap nincs hova menekülniük a csendre, tiszta levegôre vágyó embereknek. A Somostetôt megszállták a quadok, e négykerekû szörnyetegek, az illetékes hatóságok cinkosan szemet hunytak. Ha ezt a pályát engedélyezik, utána majd jönnek az egyéb pénz- és zajtermelô építmények, fel a Hétfákig, és így tovább.

A Félsziget nagyon lármás rendezvény, de az évente csak egyszer van, és néhány napot tart. Ez a központ viszont, ha megépülne, tavasztól ôszig mûködne, mindennap reggeltôl estig. Éppen eleget, hogy elrontsa a hely természeti adottságait. Egy vendéglô mûködhet csendesen is, egy kartingpálya viszont nem.

A tervezet nyilvános vitája, a Környezetvédelmi Ügynökség honlapja szerint ma, lesz a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatalban. Kinek fontos az ügy? Sokan vagyunk, akiknek az. Személyes jelenlétünkkel vagy aláírásunkkal kifejezhetjük véleményünket.

Varga István, Marosvásárhely

A Kis-Küküllô menti III. osztályosoknak szervezett idei szavalóverseny házigazdája a Magyarsárosi Általános Iskola 2-es számú módszertani közössége volt. Örömmel vállaltuk a feladatot, hiszen sok településen szervezett hasonló versenyen vettünk mi is részt.

Március 3. ezen esemény kapcsán vált nevezetessé. Ünnepnappá varázsolta a tíz településrôl összesereglett 27 tanuló, tanítóikkal és szüleikkel együtt. Örvendetes volt az a tény is, hogy iskolaigazgatók is jelenlétükkel és szerepvállalásukkal megtisztelték a rendezvényt.

Kettôs ünnepet ültünk egy idôben: elsôsorban a III. osztályos tanulók örvendeztettek meg gyönyörû magyar gyermekversekkel, majd együtt ünnepeltük legnépszerûbb hazai magyar gyermeklapunk, a Napsugár 50. évfordulóját. Ebbôl az alkalomból Tóth Gyula tanító faragott vándorbotot a néhai vámosgálfalvi iskolaigazgató, Balázs István felesége, Balázs Katalin adományából. Erre a botra kötötték a részt vevô iskolák képviselôi szalagjaikat, a gyermeklap iránt érzett szeretet jelképét.

Együtt ünnepeltük, köszöntöttük a Napsugarat énekszámokkal, szavalatokkal a bátor énekesek és tollforgatók munkáival.

Amíg a zsûri a versmondást értékelte, addig vendégeinknek a Bandi Dezsô Falumúzeumot, az unitárius templomot és a körülötte elhelyezkedô emlékparkot mutattuk meg.

Végül a találkozót a szavalatok értékelése zárta, mely alkalommal valamennyi versenyzô könyvjutalommal, emléklappal és oklevéllel távozott.

Oklevelet kaptak: I. hely: Pásztor Tekla, Dicsôszentmárton,

II. hely: Aszalos Szidónia Honoráta, Mikefalva,

III. hely: Orbán Melinda, Szászcsávás.

Ôk képviselik körzetünket a szavalóverseny megyei szakaszán.

A lelkes tanító kollégák felkészítô munkáját egy-egy Magyarsárosi Emléklappal jutalmaztuk.

Jó volt újra együtt lenni, értékeinket egymásnak megcsillogtatni, ápolva ezáltal is édes anyanyelvünk gyöngyszemeit.

Tóth Katalin tanítónô, Magyarsáros

Mi, marosvásárhelyiek nagy érdeklôdéssel várjuk Bodor Péter kútjának a kivitelezését. Léte emelné a város turisztikai látványosságát. Azt szeretnénk, ha ez a kút a fôtéren épülne meg, ugyanis a várban eldugott helyen lenne. A környezet sem megfelelô, s legyen a kút bármilyen érdekes, a külföldi turista nem fog ellátogatni érte a várba.

Nem tudom, kinek a fejében született az ötlet, de a polgármesterünkre gyanakszom, hogy a virágóra mellé – ahová feltételezhetôen a kút megépülne – egy ötméteres fenyôfát ültettek. Ez szerintem megzavarná a kút környezetét, akadályozná a rálátást.

A kút mielôbbi megépítését javaslom, s jó lenne, ha ez a város képviselôinek is szívügye lenne.

Vajda János, Marosvásárhely

Fodor Sándor barátomnak

Kedves Sándor!

Írásod a Református Kollégiumról érdekes volt, de nagyon elgondolkoztatott. Hogy az iskola 1957-ben felvette a Bolyai líceum nevet, az megtörtént eset... De mi jogon ünnepli a Bolyai líceum a Református Kollégiummal a 450 éves jubileumot? Azt képtelen vagyok ésszel felfogni. Az iskola, ahova én jártam, Református Kollégium volt amíg a kommunista rendszer át nem változtatta 2-es Számú Líceummá. Ez történt akkor, amikor a rendszer megszüntette a Római Katolikus Gimnáziumot és összeolvasztották a Református Kollégiummal. Utána, hogy mi történt az iskolával, azt pontosan nem tudom, mert 1951-ben elkerültem a városból, és 1956 óta Amerikában élek.

Nagy kár lenne egy csodálatos évfordulót feldarabolni és hitelt adni olyanoknak, akiknek semmi közük nem volt az iskola sok százados történetéhez. A gerinctelenségnek is van határa.

Aláírom, hogy a régi Református Kollégium diákseregébôl nem sokan maradtunk életben. A bolyaisok jóval utánunk érkeztek és számuk is több. Nekik büszkén kellene ünnepelni a Bolyai Líceum 50 éves fennállását... 450 éves Református Kollégium, 50 éves Bolyai líceum – ezt már lehetne közösen is tenni.

Meghívásom az ünnepélyre nincs... Meg dátumot sem tudok. Pedig úgy vélem, elértem az életben, mind sportban, mind a filmszakmában eredményeket, amelyek talán egyedülállóak az iskola történetében

Ölellek, baráti szeretettel,

Nagy "Pocó" Gábor

Minden évben, ahogy közeledik március 15-e, lelkesedés fog el. Így van ez már gyermekkorom óta. Kisiskolás koromban mindig nagy várakozás elôzte meg az ünnepet. A vallásos ünnepek után talán ez volt a legszebb. Gyerekkoromban Székelykeresztúron éltem, itt minden március 15-én felvonult a rezesbanda, a székely huszár század, az ifjak Petôfi-verseket szavaltak.

Azt szeretném, ha itt, Marosvásárhelyen is hasonló élményben lenne részük a gyerekeknek, ifjaknak. Ez az emlék megmaradna a szívükben. Szerintem akkor lenne emlékezetesebb a marosvásárhelyi megemlékezés, ha a mûvészi mûsort bôvítenék. Úgy gondolom, hogy a Színmûvészeti Egyetem hallgatói is szívesen vállalnák a közremûködést, nem beszélve a színészekrôl, akik tudásuk és tehetségük legjavát tudnák nyújtani az ünneplôknek.

Az utóbbi években elég szegényes mûsorokban volt részünk: egy-két szavalat, kórus, politikai szónoklat, amit nemegyszer füttykoncert fogadott, fôleg, ha levélüzenetet olvastak fel. Ez mindenképpen elítélendô, még akkor is, ha nem mindenkinek kedvére való az üzenet feladója. Mi marad meg a gyerekek emlékezetében?

Reméljük, idén nem így lesz és szebb és m&eacut