|
LIX. évfolyam 56. (16538.) sz. |
2007. március 9., péntek |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Miután a Fellebbviteli Bíróság kimondta a végszót, hogy szekuritátékollaboráns volt, Mona Musca bejelentette, lemond parlamenti mandátumáról és kilép a Liberális Demokrata Pártból. A gesztus premier a román politikában, hiszen eddig egyetlen parlamenti képviselô sem mondott le önként a jó zsíros koncnak számító parlamenti bársonyszékrôl. Azt mondják, egy fecske nem csinál tavaszt. De az elsô fecske mindig a tavasz hírnöke. Ugyanis, Dan Voiculescu konzervatív pártvezér, akirôl a Szekuritáté Irattárát Felülvizsgáló Bizottság (CNSAS) ugyanazt állapította meg, bejelentette, hogy ha a bíróság az ô esetében is hasonló ítéletet hoz, követi Mona példáját. S még az is megtörténhet, hogy a "jó" példa ragadós lesz, és megindul a politikai élet egyfajta tisztulási folyamata.
Az érintett a döntést igazságtalannak, helytelennek nevezte, amely nem vette figyelembe, hogy ô tulajdonképpen "jó" szekus volt, viszont a lemondását egyebek mellett azzal indokolta, hogy nem akarja úgymond legitimizálni azokat, akiknek valós okuk lenne arra, hogy ne maradjanak a parlamentben.
Nos, Mona Musca, mint az üstökös felvillant, s hirtelen lebukott a politikai életbôl. S bár sokan állítják, hogy a Liberális Párt és fôleg Tariceanu "dolgozta meg", mert az államelnök kiszolgálói közé tartozott, a "vájtfülûek" egészen mást állítanak. Azt mondják, hogy Monát átverték. S nem akárki, hanem maga Traian Basescu. Egyrészt felhasználta a miniszterelnök ellen, akit zsigerbôl utál, és aki nem tette meg a szívességet, hogy lemondjon, másfelôl, amikor kényelmetlenné vált számára, hagyta, hogy "leleplezôdjék" a szekuritátés múltja. Ebben lehet igazság, hiszen sokkal vérmesebb szekus múlttal rendelkezô egyének, akikrôl biztosan tudni, hogy nem "csak" informátorok voltak, hanem a politikai rendôrség tisztjei, vidáman élnek magas állami funkciókban.
De miért is kellett kinyírni Monát? Azt mondják, az államfô mindenekelôtt kalapácsnak használta, hogy idônként a miniszterelnök fejére koppintson. S minden a legnagyobb rendben is volt mindaddig, amíg a kormányfô lemondatása, illetve az elôrehozott választások lehetôsége "aktuális" volt. Csakhogy Tariceanu nem mondott le, az elôrehozott választások elúsztak, Mona Musca lemondott a miniszteri tárcáról. Az addig is közkedvelt politikus népszerûsége ettôl alaposan megugrott. Olyannyira, hogy addig a népszerûségi toplistát uraló Basescu számára kényelmetlenné kezdett válni, hiszen egy-két százalék különbséggel a nyomában lihegett. Ráadásul egyre gyakrabban emlegették potenciális ellenjelöltként a soron következô államelnök-választásokon.
A szcenárium akár hihetô is. Végül is mindegy valójában, hogy miért ment el Mona Musca. Jó lenne, ha az átkosban és azóta is kulcspozíciókba bebetonozott szekusoktól is szép lassan megszabadulna a társadalom. Egy fecske azonban nem hoz tavaszt. De az elsôt mindig követi a többi.
"Soha nem látott" eseményre került sor tegnap Marosvásárhely fôterén. Legalábbis ez a jelzô állt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megyei szervezetének meghívójában. Nos, az történt, hogy Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, a PNL megyei elnöke, néhány párttársával, "liberális" sállal a nyakában, ölnyi sárga nárcisszal "felfegyverkezve", minden arra járó nônek, nemzetiségre, korra való tekintet nélkül – miniszteri puszi kíséretében – egy szál virágot adott.
Szép gesztus volt, még akkor is, ha nem csupán a nôk iránti tisztelet és önzetlen felebaráti szeretet vezérelte a liberálisokat, hanem, a kellemest a hasznossal egybekötve, a fôtéren néhány PNL- transzparenst is felállítottak. Igaz, két hónap van az európai parlamenti választásokig, s jövôre helyhatósági és parlamenti választások lesznek.
Ám a miniszter és a Liberális Párt volt az egyetlen, amely a szép tavaszi ünnepet kivitte az utcára. S jól tette, hiszen így lehet tartós népszerûséget szerezni, megelôzve a nehézkesebb, tátott szájú versenytársat.
Államháztartási pozíciójának javítására sürgette Romániát az ország elsô konvergenciaprogramjának értékelésekor, szerdán, az Európai Bizottság, míg Bulgáriának azt javasolta, hogy a tervezettnél jobban használja ki az EU-szerte érzékelhetô konjunkturális idôszakot.
Az Európai Unióhoz januárban csatlakozott két ország eurócsatlakozási terveit most elôször vette nagyító alá Joaquín Almunia pénzügyi biztos brüsszeli szolgálata, és alapjában véve mind a két gazdaságról pozitív képet festett.
Romániáról a bizottság leszögezte, hogy bár középtávon a konvergenciaprogram tartható célkitûzéseket tartalmaz, jövôre és azt követôen az államháztartási hiány magasabb lehet a tervezettnél, és meghaladhatja a hazai össztermékhez viszonyított 3 százalékos európai kritériumot. Ellenzi ezért a testület a programból idénre kiolvasható pénzügyi lazítást. A GDP 15 százalékát kitevô államadósság-hányad viszont Brüsszel szerint dicséretesen alacsony, és annak további csökkenése is várható.
Románia 2014-ben tervezi az euró bevezetését, az euróövezeti csatlakozást.
A román gazdaság motorja a beruházás, azon belül is fôleg a külföldi beruházás, miközben a román kormány képtelen elkölteni a pénzét. A tavalyi elsô tíz hónapban még 6,87 milliárd lej, a hazai össztermék 2,04 százalékának megfelelô elsôdleges többlet keletkezett az államháztartási mérlegben.
Részint a sokféle adó emelése, részint a felgyorsult gazdasági növekedés miatt az összes adóbevétel nôtt – noha ezen belül a személyi jövedelemadó- és a társaságiadó-bevételek átmenetileg csökkentek az egykulcsos rendszer 2005. januári bevezetése óta –, és a kiadási célokat sem sikerült teljesíteni, a tervezetek rossz szervezettsége miatt. A kormány tavalyra végül 2,5 százalékos GDP- arányos deficitcélt állított be a szaporítani tervezett infrastrukturális beruházások miatt. Az eredeti cél 0,5 százalékos hiány volt, a célszámot az év során négyszer emelték, de a januárban Brüsszelbe küldött konvergenciaprogramban végül is csak 2,3 százalékos hiányt jelenthettek tavalyról. Az októberben elkészült költségvetési terv szerint az államháztartási hiánycél idén a GDP 2,8 százaléka, de a konvergenciaterv már csak 2,7 százalékot említ a GDP-hez képest. A 2009-ig szóló konvergencia-program szerint 2008-ra 2,6 százalékos, 2009-re 2,0 százalékos a román kormány hiányterve.
A brüsszeli bizottság szerint e tervek nem tartalmaznak kellô tartalékot, és nincs megmagyarázva, bizonyítva, mitôl várható a hiány jelentôs csökkenése 2009-ben. A sokirányú bizonytalanságot jól jelzi, hogy az EU-bizottság legutóbbi, ôszi hivatalos becslése szerint Románia államháztartási hiánya tavaly csak 1,4 százalékos volt a GDP-hez képest. Idénre és jövôre a bizottság 2,6-2,6 százalékot jósolt Romániának, 2009-re még nincs számszerû elôrejelzése.
A bárányhúst és a tojást csak abban az esetben lehet eladni a húsvéti ünnepek környékén, ha ezek egészségügyi engedéllyel rendelkeznek, a kacsatojás értékesítése pedig tilos, jelentette be csütörtökön az Országos Állat- egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság.
A hatóság hangsúlyozta, nem ajánlja a nyers kacsatojás fogyasztását a szalmonellafertôzés veszélye miatt. Az országos szinten való eladásra szánt bárányhúst kerek pecséttel kell megjelölni, amelyen feltüntetik az országot, a megye kódját, ahonnan a hús származik, az állatorvos engedélyének a számát, aki kiállította az engedélyt. Ugyanakkor azt is fel kell tüntetni: "állat-egészségügyileg ellenôrizve". "Az egyévesnél idôsebb bárányokat csak azután lehet értékesíteni, miután a fejét, a gerincvelôt, a lépet eltávolították" – áll a közleményben.
A Gernyeszegi Általános Iskolában tavaly adták át az információs és dokumentációs központot, amely az épület elsô emeletén található. A termet az iskola önerôbôl készítette el, a munkálatok során több termet összevontak. A központban olvasó-, számítógépes és audio-vizuális sarkot alakítottak ki. A felszerelésekre a vidéki iskolák fellendítésére indított program keretében pályáztak, ennek eredményeként tévékészülékhez, videóhoz, számítógépekhez, kazettofonhoz és vetítôgéphez jutottak. További 25 ezer lejt az önkormányzat utalt ki, amelybôl bútorzatot, függönyöket vásároltak. Az információs és dokumentációs központban nagy hangsúlyt fektetnek a tisztaságra és a berendezés megôrzésére. Ezért a központ bejáratánál egy kis öltözôt alakítottak ki, ahol a gyerekek átöltözhetnek – tájékoztatta lapunkat Gólya Juliánna iskolaigazgató.
Megtudtuk, hogy a központ kivitelezését követôen a tanulókkal újságszerkesztésbe kezdtek, a tanügyi kádereknek interdiszciplináris órákat tartottak, továbbképzôt szerveztek, amelyen 50 pedagógus vett részt, továbbá a különbözô vetélkedôket is ott rendezik – hangzott el a beszélgetés során.
Az iskolaigazgató jelentôs lépésként említette, hogy a helyi kultúrotthonból nemrégiben sikerült átköltöztetni a községi könyvtárat. Jelenleg 4000-nél több kötet áll rendelkezésükre, a gyerekek akár az olvasósarokban is tanulmányozhatják a könyveket, de az irodalomórákat is gyakran ott tartják. A számítógépes sarokban pedig választható tantárgyként az informatikát oktatják a diákoknak.
2008. január 1-jéig minden önkormányzatnak jegyzéket kell készítenie az adott helységben található zöldövezetekrôl, melyet nyilvánosságra is kell hoznia – áll a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által lapunkhoz eljuttatott közleményben. A zöldövezetjegyzék elkészítését a közlemény szerint az idén keltezett 24. számú törvény teszi kötelezôvé, mely többek között a zöldövezetek megôrzésének és gondozásának szab keretet.
A törvény szerint a helyhatóságoknak kötelességük lesz figyelmet fordítani új zöldövezetek létrehozására – a városrendészeti szabályok betartása mellett – parlagon levô területek, illetve építkezések alól felszabadult parcellák zöldövezetesítésével. A törvény szerint ennek a költségei is a helyhatóságokra hárulnak, a jogszabály jövôtôl írja elô a helyhatóságok számára, hogy a saját tulajdonú telkeiken új zöldövezetek kialakítására, illetve a meglévôk felfrissítésére pénzt különítsenek el a helyi költségvetésekben.
A zöldövezetek karbantartása és védelme, illetve köztéri bútorzattal való ellátása a környezetvédelmi ügynökség szerint a tulajdonosok illetve a kezelôk feladata, az új törvény a közrendészeti hatóságokra is több felelôsséget ró a zöldövezetek védelme terén. A rendfenntartó hatóságok a zöldövezetek tulajdonosainak vagy kezelôinek jelzésére kötelesek közbelépni a zöldövezetekben levô növényzet vagy köztéri bútorzat rongálásának megelôzése vagy megállítása érdekében.
Az említett törvény szerint a zöldövezetek magán- vagy jogi személyiségû birtokosai egyaránt bírságolhatók a zöldövezetek nem rendeltetésszerû használata vagy beszennyezése, rombolása miatt. Bírságolható törvénysértésnek számít az új jogszabály szerint az is, ha zöldövezetnek számító területre építkezést engedélyeznek anélkül, hogy a zöldövezet rendeltetésének megváltoztatásáról az illetékesek egyeztetnének az országos területrendezési hatóságok helyi szerveivel, a környezetvédelmi ügynökséggel, illetve az érintett lakosokkal.
Vadnyugatiasodunk, vagyis ha valami nem tetszik, elôkerül – no nem a forgópisztoly, hanem a divatossá vált gázspray, és meg is oldódik a helyzet, mert ha nem vagyunk szimpatikusak, talán meg merjük mondani az igazat, egyszerûen lefújnak, mint a bogarakat.
A tömbházlakók "örömére" a postaládák állandóan tele vannak reklámlapokkal, amelyeket a "rendesebbek" nem a szemetesbe, hanem egyenesen a földre dobnak. Nemrég egy postásnô felkérte a lapokat terjesztô fiatalembert, hogy ne tömje tele a ládákat, mert akkor neki nincs ahová a hivatalos küldeményeket, leveleket és a megrendelt újságot betegye. Szó szót szült, a fiatalember kikapta zsebébôl a kis fegyvert és lefújta a postásnôt, aki pillanatokig levegô után kapkodott, ömlött a könnye, folyt az orra.
Aztán fényes nappal utcán történt eseménynek is szemtanúja lehettünk. Kocsiról árut lepakoló fiatalemberre dudált rá egy vele hasonló korú, akinek az fájt, hogy szûk az út és nehezen fér el néhány ezer eurós négykerekûjével. Elhangzott néhány "kedves" szó, aztán kiugrott kocsijából az elégedetlenkedô ifjú, pár rúgás után a tenyerében lapuló gázspray-vel hosszú pillanatokig fújt ellenfelére, majd mint aki jól végezte dolgát, elhúzott.
Hogy a történtekhez mit is szóljon az ember? Hümmög és a már annyiszor feltett kérdésen töpreng: mi lett veled, emberke? Mi lett, lesz veled, közbiztonság?
Bill Gates, a Microsoft elnöke mély aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok versenyképessége miatt, és oktatási, bevándorlási és kutatási reformokra szólított fel.
A US Today címû amerikai lap online tudósítása szerint Gates Washingtonban a szenátus oktatási és egészségügyi bizottsága elôtt beszélt, és azt mondta: "Ha Amerika versenyképességének helyzetérôl beszélek, akkor nem csak büszkeség tölt el, hanem mély aggodalom is. Túl gyakran áldozzuk föl hosszú távú javainkat az ország rövid távú érdekeiért."
A Microsoft alapítója úgy vélte, hogy a kormányzatnak több pénzt kell fordítania az oktatásra és a képzésre, különösen a középiskolákban, és évente tízezer új matematika tanárra és más tudományos oktatóra lenne szükség, továbbá arra, hogy 2015-re megduplázzák a mûszaki, tudományos és matematikai szakokon végzôk számát.
Gates szerint teljesen értelmetlen az a szabályozás, amely szerint azoknak a külföldi diákoknak, akik az Egyesült Államokban folytatják a tanulmányaikat, akkor kell elhagyniuk az országot, amikor megkapják a diplomájukat. "Ha beruházunk a külföldi diákok oktatásába, akkor miért hajítjuk ki ôket akkor, amikor a befektetés kezdene kifizetôdni az amerikai gazdaság számára?" – kérdezte. "Ennek a politikának negatív hatásait naponta látom a Microsoftnál" – mondta, és felhozta, hogy indiai és kínai tudósok és mérnökök több mint öt évet várnak a zöld kártyára, vagyis az amerikai munkavállalási engedélyre. "Az Egyesült Államok technológiai vezetô szerepe nagyrészt azon múlik, hogy a szövetségi kormányzat mennyit fektet be az alapkutatásokba,"- mondta Bill Gates, aki úgy véli, hogy a következô hét esztendôben az Egyesült Államoknak évente tíz százalékkal kell növelnie az alapkutatásokra fordított összeget – olvasható a US Today címû lap online kiadásában.
Lát biztató jeleket a bagdadi helyzetben az Irakban harcoló amerikai erôk új parancsnoka, de további "látványos" terrorakciókra is számít.
David Petraeus tábornok, aki csütörtökön elsô ízben tartott sajtótájékoztatót azóta, hogy átvette a csapatok vezénylését, kijelentette: túl korai felismerni a jelentôs tendenciákat, de már van néhány biztató jel. Az amerikai és iraki erôk folytatják a biztonsági terv végrehajtását, ami még hónapokba telik, és "el kell ismerni, hogy biztosan lesz még néhány szenzációs támadás" – mondta.
A terrortámadások célja, hogy polgárháborút robbantsanak ki Irakban, ezért létfontosságú, hogy az iraki vezetôk megakadályozzák a felekezetközi konfliktus elfajulását – mondta a tábornok, aki a múlt hónapban került az amerikai expedíciós erôk élére George Bush elnök új iraki politikájának végrehajtására, s ahhoz 21 500 fôs erôsítést kap.
Petraeus újabb 2200 katonai rendôr Bagdadba vezénylését is kérte a washingtoni védelmi minisztériumtól. Robert Gates tárcavezetô szerdán elmondta: a tábornok azzal indokolta kérését, hogy az iraki fôvárosban az utóbbi idôben jelentôsen megszaporodott a fogva tartottak száma, ezért biztonságos ôrzésükhöz szükséges az erôsítés.
Gates szerint az újabb katonai rendôri egységgel kiegészítik a 21 500 fôs kontingenst, amelynek Irakba küldését George Bush amerikai elnök januárban jelentette be. Jelenleg 141 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot Irakban.
Az amerikai vádakra válaszul Kína közzétette csütörtökön saját bíráló jelentését az emberi jogok helyzetérôl az Egyesült Államokban.
"Akárcsak az elôzô években, az amerikai külügyminisztérium ujjal mutogatott az emberi jogok helyzetére több mint 190 országban, köztük Kínában, de elkerülte, hogy érintse az emberi jogok helyzetét az Egyesült Államokban. (…) Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy ismerje el saját emberjogi problémáit, és hagyja abba a beavatkozást már országok belügyeibe" – olvasható a jelentésben. A dokumentumot a külföldi sajtó beszámolói, az amerikai kormány saját statisztikái és emberjogi szervezetek – például az Amnesty International, amellyel Kína gyakran viszálykodik – jelentéseibôl állították össze. Több témát dolgoz föl, így iraki civilek legyilkolását, az amerikai rasszizmust, a gyermekek szegénységét, az elítéltekkel való rossz bánásmódot és a nôk hátrányos megkülönböztetését egyes munkahelyeken.
"A jogrendszer igazságtalansága sokkoló (…) a börtönökben mindennaposak a visszaélések (…) az Egyesült Államok felháborító módon megsérti a (hadifoglyokat védô) genfi egyezményeket Irakban és Afganisztánban" – hangzik a kínai jelentés, amely szerint az amerikai külügyminisztérium értékelése "tipikusan hidegháborús szellemben" készült.
A terv része annak az új, átfogó intézkedéscsomagnak, amellyel a tárca – John Reid belügyminiszter megfogalmazásával – "igyekszik még jobban megkeseríteni" az országban illegálisan tartózkodók életét.
A minisztérium elismeri, hogy az sms-es figyelmeztetés hatékonysága jó eséllyel korlátozott lesz, hiszen a vízumköteles beutazóknak sem kell kötelezôen megadniuk mobiltelefonjuk számát a hatóságoknak, másrészt soha nem derül ki, hogy az üzenetek címzettjei megszívlelték-e a figyelmeztetést, mivel az országot elhagyókról nem készül statisztika.
A tárca szerint mindazonáltal a módszernek – amelyet a konzervatív ellenzék máris "szánalmas sajtófigyelem-felkeltô próbálkozásnak" minôsített – annyi haszna lesz, hogy a hazatérési határidôt nagyvonalúan kezelôk tudni fogják: a bevándorlási hivatal nem feledkezett meg róluk.
A tervezett intézkedéscsomag keményebb elemei közé tartozik, hogy az illegális bevándorlóknak szállást nyújtó lakáskiadókat akár 20 ezer fontra is megbírságolhatják.
Az illegális bevándorlás évek óta folyamatos botránytéma a brit belpolitikában, az elsô számú pofozógép pedig a belügyminisztérium, amely idônként valóban komoly baklövésekkel teszi ki saját magát az ellenzék és a sajtó támadásainak.
Tavaly például kiderült: az elmúlt években ezernél több olyan – nem egyszer emberölésért, nemi erôszakért vagy kábítószer-terjesztését elítélt – veszélyes külföldi bûnözôt eresztettek szélnek a brit hatóságok, akiket büntetésük letöltése után azonnal ki kellett volna toloncolni. Az ügyet még komolyabbá teszi, hogy többen közülük azóta újabb súlyos bûncselekményeket követtek el, köztük egy rendôrgyilkosságot, amelynek egy rendôrnô esett áldozatául.
Ez utóbbi szomáliai elkövetôjét korábban azzal az indokkal nem toloncolták vissza hazájába, hogy ott veszélybe kerülhet élete. A rendôrgyilkos rabló azonban a bûncselekmény után maga szökött haza, és azóta sem lelik nyomát…
A brit sajtó azt pedig már csak keserû iróniával kommentálta, amikor tavaly kiderült, hogy a belügyminisztérium bevándorlási ügyosztályának egyik magas rangú vezetô alkalmazottja is illegális bevándorló, a minisztériummal szerzôdésben álló takarítócég pedig éveken keresztül nigériai illegális bevándorlókkal porszívóztatta a tárca bevándorlási hivatalának helyiségeit.
Kovács Kálmán, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára meghívására és a RMDSZ kezdeményezésére Korodi Attila romániai környezetvédelmi államtitkár és Sárkány Kis Endre, az Apáthy István Egyesület elnöke részt vett a környezetvédelmi témájú, március 8-án megrendezett magyar–magyar egyeztetésen. A RMDSZ képviselôi mellett jelen volt minden határon túli érdekképviseleti szervezet. A programjavaslat a határokon átívelô környezetvédelmi együttmûködés megteremtését tûzi ki célul, amely a környezettudatos nevelés, a szakképzés megerôsítése, valamint a környezetgazdaság ösztönzése révén válik elérhetôvé. – A fenntartható fejlôdés, amelynek része a környezetvédelem, komoly alapot biztosít a Kárpát-medencei magyar közösségek fejlôdéséhez – fejtette ki felszólalásában Korodi Attila államtitkár. A KVVM kezdeményezését kiegészítve, Korodi javasolta az ifjúság minél szélesebb körû bevonását a programba. Elhangzott, a Magyar–Magyar Környezet Program hatékony érvényesítése érdekében az RMDSZ szorosan együttmûködik majd az Apáthy István Egyesülettel, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlettel. A jelen lévô szervezetek közös döntéssel elfogadták a magyar–magyar fórum létrehozását, és 10 napon belül nevesítik a szakmai munkacsoport tagjait.
A moldovai kormány szerdán közleményben azzal vádolta meg Romániát, hogy nemzetbiztonságát és stabilitását veszélyezteti azzal, hogy tömegesen ad moldovai lakosoknak állampolgárságot és az Európai Unióba érvényes útlevelet. Moldova, az egyik legszegényebb európai ország az elmúlt hetekben többször is értésre adta, hogy Románia azon szándéka, hogy több mint 4 millió lakosa jelentôs részének állampolgárságot adjon, identitását és nemzeti érdekeit fenyegeti.
A moldovai vezetôk szerint a román állampolgárság ilyen tömeges mértékû megadása megbonthatja a fiatal ország nemzeti egységét. Eddig mintegy 800 ezer moldovai – a lakosság mintegy 20 százaléka – kért román állampolgárságot, és Traian Basescu sürgette a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az eljárást az igények mielôbbi kielégítése érdekében.
Vladimir Voronin moldovai elnök a múlt héten azzal vádolta meg Bukarestet, hogy megpróbálja rákényszeríteni saját normáit kisebb szomszédjára.
Moldova az elmúlt években változtatta meg az állampolgársági törvényt a román nemzetiségûek, valamint az orosz és az ukrán kisebbség nyomására, így lakosainak több állampolgárságuk is lehet, de e lépést már szemlátomást megbánta.
Moldova lakosainak egynegyede máris külföldön vállalt munkát, a hazautalt pénz sok családnak az egyetlen jövedelemforrása.
Románia, ahol több területen munkaerôhiány van, a határain kívül élô román nemzetiségûeket szeretné átcsábítani a munkaerôpiacára.
Az Európai Unióhoz történt csatlakozással Bukarest vízumkényszert vezetett be a moldovai állampolgá-rok vonatkozásában, de ezzel egyidôben megígérte, hogy könnyíti a román állampolgárság megszerzését azon moldovai állampolgárok számára, akik – vagy akiknek felmenôi – 1918 és 1940 között román fennhatóság alatt éltek. A román állampolgárságot kérelmezô moldovánok száma robbanásszerûen megnôtt Románia január 1-jei európai uniós csatlakozása elôtt.
A chisinaui kormány felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, hogy Romániát térítse vissza a jószomszédság és az egyetértés terepére. Traian Basescu szerdán csupán egy újságírói kérdésre válaszolva érintette a témát, de csak annyit közölt, hogy nem kívánja kommentálni a moldovai kormány közleményét. "Nem értelmezem a dokumentumot, csak tudomásul veszem" – mondta Basescu, majd hozzátette: Románia politikája nem változik. A külügyminisztérium sem kívánt véleményt nyilvánítani az ügyrôl.
A Románia és Moldova közötti nézeteltérés egyebek között ahhoz az EU- vízumkibocsátó központhoz fûzôdik, amelynek koordinációs jogát Magyarország kapta meg. Románia ezt követôen Traian Basescu államfô elnök révén is kifejezte szándékát, hogy ô is létrehozzon egy hasonló központot.
Basescu hangsúlyozta: a magyar vízumkiadó központ csak korlátozott számú vízumot (évente tízezret) bocsát ki, ezért Romániának kötelessége, hogy nagyobb kapacitású intézményt hozzon létre Chisinauban a vízumok kiadása érdekében.
A mai magyar társadalomnak is fel kell ismernie, hogy a munkahelyi és társadalmi bizonytalanság miatt kialakuló krónikus stressz a korai egészségromlás és halálozás bizonyított rizikófaktora – közölték a Semmelweis Egyetem (SE) Magatartástudományi Intézetének képviselôi szerdán, Budapesten.
A sajtótájékoztatón a lakosság testi-lelki állapotáról készített felmérés gyorsjelentését ismertették.
A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) elnevezésû országos reprezentatív felmérés keretében több mint 10 ezer embert kérdeztek meg. Kopp Mária egyetemi tanár, az intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a világon még soha nem végeztek ilyen széles körben utánkövetéses vizsgálatot.
Az 1988-as elsô felmérést 1995-ben és 2002-ben megismételték, 2005-ben pedig pótlólagos adatfelvételt végeztek, hogy nyomon kövessék a megkérdezettek sorsát. A több mint 10 ezer válaszadóból 8 ezren egyeztek bele a folytatásba, s végül 4698-an töltötték ki a kérdôíveket.
Kopp Mária ismertetése szerint, míg 1960-ban a 40-69 éves férfiak korosztályából 20.736-an hunytak el, 2005-ben 32.131-en: negyvenöt év alatt 55 százalékkal emelkedett a halálozás. A nôk körében ugyanakkor 4 százalékkal csökkent. A legtöbben daganatos betegségben hunytak el. A gyakoriságban ezután következnek a szív- és érrendszeri betegségek és az agyi keringési zavarok, majd az erôszakos okok (baleset, öngyilkosság, gyilkosság) miatti elhalálozások.
Kopp Mária kiemelte, hogy a férfiak sokkal érzékenyebben reagálnak a társadalmi változásokra, mint a nôk. Esetükben a munkahelyi bizonytalanság háromszorosára emelte a korai halálozás valószínûségét.
A súlyos depressziós tünetegyüttes ötször magasabb halálozási arányokkal járt együtt: az elhunytak 24 százaléka szenvedett súlyos depresszióban, míg a teljes mintában a férfiak között ez az arány 5,8 százalékos volt.
Kifejtette: az érettséginél alacsonyabb végzettségû férfiak esetében kétszer magasabb volt a halálozás 2002-2005 között, mint a magasabb végzettségûek között. A kedvezôtlen tényezôk közé tartozik a rivalizálás, az alacsony jövedelem, valamint a házastárs hiánya, ami duplájára növeli a korai halálozás rizikóját.
Hozzájárul a rossz halálozási mutatókhoz, hogy a férfiak egészségügyi panaszok esetében lényegesen ritkábban és sokszor késve kérnek orvosi segítséget.
A nôknél a társas kapcsolatok elégtelenségét és a negatív hozzáállást, az elégedetlenséget emelte ki vezetô rizikótényezôként a professzor.
Mint mondta, a nôknek fontos a munkahelyi légkör, negatívan befolyásolja életkilátásaikat a család anyagi helyzete, a gépkocsi, számítógép hiánya. A feleség elégedetlensége viszont komoly rizikótényezô a férfiak számára.
Jól tudta azt Montaigne (1533-1592), hogy a nevelés segíti és erôsíti ugyan természetes hajlamainkat, de meg nem változtatja és nem semmisíti meg azokat soha. A neveléssel csak leplezhetjük, rejthetjük, de gyökerestül nem téphetjük ki eredendô hajlamainkat.
Például eredendô vonzalmunkat a képzavar iránt. Ezt nem irtja ki belôlünk a világvége sem. Ezért nem is törik magukat az írott és elektronikus sajtó egyes intézményei (lapok, rádiók, tévéadók), hiszen az ember, Vörösmarty is megírta: sárkányfogvetemény. A nyelvmûvelôk bôrükön érzik, minô sziszifuszi meló, micsoda dôre szélmalomharc, amit folytatnak. Mégsem hagyják abba, a tollat legfeljebb az eredendôen borúlátó fôszerkesztôk vagy éppenséggel maga a Méltóságos Halál úr ütheti csak ki a kezükbôl.
Elárvult a rádió. Bartha János tanár úr elment vidámabb nyelvi mezôkre. Nincs szélmalomharcosa a magyar nyelvnek a régió közszolgálatijában.
Bartha tanár úr egyszer dolgozatot íratott velem az akkor éppen fölfutó Forrás nemzedék elsôkötetes költôinek szövegeiben lakozó fránya képzavarokról. Mit mondjak, a bôség zavarával küszködve róttam a sorokat, a tanár úr mégsem volt elégedett, tízes helyett nyolcasra taksálta igyekezetemet, mert túlságosan kesztyûs kézzel bántam nemzedéktársaim zömével. (Nem árultam el neki, hogy semmi kedvem a kritikusi munkához, hiszen az is szélmalomharc, sokkal rázósabb, mint a nyelvmûvelés, mert a megbíráltak visszapofáznak, sôt, – ütnek is néha.)
Kolozsvárott Murádin László egymaga tartja a széles frontot, Aradon Brauch Magda, Székelyudvarhelyrôl Komoróczy György látja el az egész Székelyföldet nyelvmûvelô írásokkal. Lapunk is talált fiatal szerzôt a rovatnak. Közülük Murádin László a legbátrabb; nem riad vissza olyan nyelvi vétségek kipécézésétôl sem, amelyek ugyanzokon a hasábokon olvashatók, mint rovatának a sorai.
A rádió nem igényli a nyelvmûvelést? Mintha a rádió dolga volna eldönteni, kell-e a nyelvi pallérozás vagy sem… A minap minden híradásban kétszer hangzott el, tehát összesen legalább tízszer, ez a mokány mondat: "Mona Musca politikai rendôrséget folytatott."
És nem tûnt fel senkinek. Ha j-vel mondja, ha a lélek képernyôjén úgy lehetne megjeleníteni az ly-t, akkor legalább parázs vitát kavar, és égig ugrik a hallgatottsági mutató, akkor is, ha végül kiderül: a jeles Közremûködô sosem tört a titkosrendôrség életére, dehogy fojtogatta; inkább szorgos jelentéseivel segítette annak "munkáját".
Ha van egy kis stílusérzéke a hírszerkesztônek, így fogalmaz: "A sötét múltban a Mona Musca lakásán a csapból is a szeku folyt."
De hát semmi sem tökéletes. Aki képzavarban születik, humortalanul él. Sôt hal is. (Ha nem süket.)
A program alkalmazása – amelynek célja többek között a termôterületek tagosítása – a jelenlegi jogszabályi keretben nehézkesen zajlik. Az elmúlt évben országosan alig 100.000 hektáron sikerült a terület-összevonás. A Mezôgazdasági Minisztériumban jelenleg azokon a módosításokon dolgoznak, amelyek megkönnyítenék a folyamatot. A megyei életjáradék-iroda vezetôjét, Járay Adalbertet kérdeztük a várható módosításokról és a megyei helyzetrôl.
Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a mezôgazdasági életjáradékot az állam fizeti évente, élete végéig annak, aki eladja vagy bérbe adja a tulajdonában lévô mezôgazdasági területet. Az életjáradékot a bérbeadás idejére (bérleti szerzôdés) fizetik. Az életjáradék az állam által garantált biztos jövedelem a gazdálkodónak és családjának. A mezôgazdasági életjáradékra az a 62. életévét betöltött személy jogosult, akinek a tulajdonában 10 hektárig terjedô mezôgazdasági terület van és aki ezt teljes egészében (a legtöbb 0,5 hektáron kívül) eladja vagy bérbe adja. Az életjáradékot igénylô személynek a területrôl az 1991-2005 közötti idôszakban közölt visszaszolgáltatási törvények alapján kiadott tulajdonjogi bizonylattal kell rendelkeznie. Az életjáradékra jogosult személy megtarthat fél hektár területet, amely rendszerint beltelek vagy a település közvetlen közelében található. Csak azok a területek adhatók el vagy bérbe, amelyek 1990 után nem cseréltek gazdát.
Járay Adalbert elmondta, a jelenleg hatályban lévô törvényes elôírások alapján elidegenítéskor az életjáradékot igénylônek hitelesítenie kell a földterület felosztásáról szóló okmányt, amelyet az életjáradékot igénylô mellett a birtoklevélben feltüntetett tulajdonosok is alá kell írjanak. Ezt az elôírást tervezik módosítani úgy, hogy az igénylô saját felelôsségére nyilatkozik a termôterület felosztásáról.
Egy másik módosítás a földterületek eladására vonatkozik. Eszerint, amennyiben létrejön az adásvételi szerzôdés, a szóban lévô földterületet nem lesz kötelezô a vásárló nevére telekeltetni, ugyanis sok vásárló nem kívánja azonnal nevére telekeltetni a területet, hogy lehetôsége legyen egy nagyobb, összevont terület telekeltetésére.
A mezôgazdasági életjáradék összege eladás esetén évente 100 eurónak megfelelô lej hektáronként, illetve 50 euró a bérbe adott területek után. A Román Nemzeti Bank egységes euró–lej árfolyamot határozott meg a 2006-os év átlagos árfolyamának alapján (1 euró = 3,5245 lej). Megyénkben 2006. január 1-jétôl összesen 270 kérést nyújtottak be. Közülük 223 személy – akik a múlt év november 30-ig leadták iratcsomóikat – jogosult az életjáradékra, amit március végéig kifizetnek. Járay Adalbert kéri az igénylôket, hogy a 260-576-os telefonszámon érdeklôdjenek életjáradék- könyvecskéikrôl, amelyeket március 11-ig kell kiváltaniuk. A pénzösszegeket postán küldik el a címzettekhez.
190 éve született Arany János
Ez a szoba, hol én most
Tillaárom haj!
Pusztítom a papirost
Tillaárom haj!
Se nem csapszék, se nem bolt,
Csizmadia mûhely volt.
Tillaárom haj!
A fô céhmester szabott
Tillaárom haj!
Benne csizmát, papucsot,
Tillaárom haj!
Ha megvarrta, eladta,
Jól eresztett a kapta.
Tillaárom haj!
Nem volt ártalmas annak
Tillaárom haj!
Sem a ragya, sem a nap,
Tillaárom haj!
Sem az árvíz, sem a hó,
Sem a revolúció,
Tillaárom haj!
Bezzeg, de nem megy nékem
Tillaárom haj!
Ez az én mesterségem,
Tillaárom haj!
Ha dolgoztam, kirakom:
Azt se kérdik, hogy adom.
Tillaárom haj!
Háborúban azt mondták,
Tillaárom haj!
Most keveset adunk rád;
Tillaárom haj!
Béke-idôn azt vetik,
Másra kell a pénz nekik.
Tillaárom haj!
Ne volnék csak ilyen vén!
Tillaárom haj!
Írótollam letenném,
Tillaárom haj!
S beszegôdném maholnap
Csizmadia inasnak.
Tillaárom haj!
(1850)
Amikor közeledik a tél, lehûl a levegô, a méhek behúzódnak végleg a kaptárba. Ez a téli szállásuk.
Egyszer a tél közepén az egyik hencegô méhecske kicsi rést fedezett fel a kaptáron. Mondta a többieknek:
– Zümm, zümm, én kimenyek a szabadba!
– Nehogy kimenj – mondták a társai –, künn hull a hó, borult az ég, még az elsô fáig sem tudsz elrepülni.
Jó, másnapra került a dolog, akkor már sütött a nap. A hencegô méhecske újból megszólalt:
– Zümm, zümm, most igaz, hogy kirepülök!
Avval ki is bújt a résen, elszállott. De nem tudott a fa ágain megkapaszkodni, lehullt a földre, megfagyott. Mondták a többi méhek:
– Na, a hencegô társunk odalett, már nem bírt hazajönni.
Kibédi népmese. Ráduly János gyûjtése
Horváth István
Ezt a varjút télen sohase láttuk Ózdon. Valahol más faluban telelt, de nyáron mindig megjelent a Dégiszénafûben. Tavasszal, mikor legelébb kimentünk az ekével, nagy, szürke szárnyait kiterjesztve jött, s elkezdett bicegni az eke után. Jobb lábára sántított, s mikor a jobb felére billent, mindig a földhöz csapta a farkát is. Vén volt, ahogy nagyanyám szemmértékre ítélte, lehetett úgy hetvenéves. Mély, rekedt hangját gyakran lehetett hallani. A barázdán kényelmesen totyogott végig, s ha csimaszt vagy gilisztát látott, lökött egyet magán a bal lábával, csôrét felfelé tartotta, s nagyot nyelt. – Nahát, mi az, öreg? Élünk még? – szokta mondani neki nagyapám, s mosolyogva nézte, mint régi jó ismerôst.
A sánta varjú ilyenkor megállott, szárnyait meglazította, egy kicsit megkucorodott, felénk nézett, aztán egyet libbent, s amíg a túlsó barázdáig szállt, kurtán kiáltott vissza: "Kár!"
Rendszerint egyedül jelent meg. De jöttek falkával más varjak is.
Ilyenkor megtelt méreggel.
Igyekezett, bicegett, de sokszor megtörtént, hogy csôre elôl kapták el a falatot az ép és eleven fiatal varjak.
Határtalanul tudott dühöngeni.
Nyakán felborzolta a tollat, szárnyait veszettül rázta, csôrét szélesre tátotta, s mintha átkokat szórt volna, Kár! Kár! Kár! – rikácsolta.
A fiatalok nem sokat törôdtek vele. Könnyed ugrásokkal félrebillentek elôle, de vitték mindig a férgeket is.
Az ekével való szántás nem könnyû munka. A marhának, ha olyan a föld, meghajlik a gerince a húzásban, az ember két karján érzi, az eke szarvát fogva, a bomló föld ellenállását. Erôs, szíjas gyökerei igyekeznek kivetni egyenes irányából az ekét. Keményen kell tartani, s ha rossz a szántás, fájdalmak nyilalldossák estére az ember izmait. A barázdák göröngyei visszahengerednek olykor, s véresre sebzik a meztelen lábat. Lefogják az ember válláról lecsüngô és utánakúszó ostorvéget, hogy a nyél arcul üti a szántót. Varjak falkái szedik az elvetett magot. A traktorszántásig, gépvetésig így volt ez ôsidôk óta, s ezért hát a többi között ostorral, görönggyel kergettük a sánta varjút is.
A vén, sánta félrebicegett a szántásra, tétován keresgélt egyedül, aztán figyelte, amint elhaladunk a szekér mellett az ekével, s halk suhanással a lôcs végére lebbent.
Aztán jó darabig eltûnt. A károgását nem hallottuk. Messze, valamelyik barázdán álldogált sokáig.
Délben, amikor kieresztettünk, s az ostort az eke szarvára akasztva, át a szántáson kötéllel vezettük a szekérhez a marhákat, a sánta varjút sehol se láttuk. A bôrtarisnyáról azonban félrehúzva hevert nagyapám ujjasa, a takaróruha piros csíkos széle kilógott a tarisnyából, s a szalonnát bizony kereshettük, nem volt annak csak a hûlt helye már.
Így élt a sánta varjú. Naponta négy- öt tarisnyát is kibontott.
Tolvaj hírét ismerték már az egész határban, de megfogni vagy elpusztítani senki sem tudta.
Ott volt a kaszálókon is.
Amint a kaszás villogó, éles kaszájával suhogtatva vágta, vitte elébb-elébb a rendet, sáskák, bogarak százai ugráltak félre az omló füvekrôl, hulló virágokról.
A sánta varjú ott bicegett a kaszás nyomában. Vaskos, sárgásból szürkére hajló csôrével megcélozta a sáskát, de mire elkaphatta volna, messze sirrent a féreg, s csak nézett utána haragos-bánatosan. Szárnyait megeresztette ilyenkor, hogy elôtûnt kopaszodó szürke háta, s mérgesen károgni kezdett. Látszott rajta, hogy szívesebben venné, ha sáskát lakmározna, de míg a többiek játszva nyargaltak a törzsökön, ô sunyi repüléssel, alant szállva, elsuhant a bokrok felé, ahova a tarisnyákat tettük.
Talán sántasága miatt is olyan gyakorlatra tett szert a tarisnyák kibontásában, hogy az aztán csodálatos volt.
*
Kapáláskor figyeltem meg, másodszori törökbúza-kapáláskor. Abban az idôben még nem ismertük a kapálógépet. A törökbúzát kézzel vetettük, s másodszori kapáláskor nagy figyelmet kellett fordítani arra, hogy a szabálytalanul vetett törökbúzaszálakat rendesen ritkítsa az ember. Pászmát fogtunk a föld szélén, a tarisnyát letettük a tábla végébe. Az ember kapálás közben a földet nézi, a törökbúzaszálakat, s míg a kapát forgatja, beléfelejtkezik a munkába. Így voltunk mi is.
A sánta varjú három nap egymás után elvitte a szalonnánkat. Csak zöldhagyma maradt, száraz kenyérrel.
Negyedik nap elhatároztam, hogy meglesem, miként csinálja a vén tolvaj. Nagybátyámmal, Horváth Gyulával kapáltunk. A bôrtarisnyát begomboltuk, mint elôzô napokon. Rátettük a két ujjast, s még göröngyökkel is lenyomtattuk az ujjasok szélét. Kapáltunk... Már jól elôrehaladtunk a pászmával, de a vén sántát nem láttuk sehol. Egyszer aztán, amint a tarisnya felé néztem, észrevettem. Jó messze, több mint ötvenlépésnyire fénylett a tolla. De meglapult, akárha egy göröngy lett volna. Kapáltam tovább, de folyton figyeltem.
Bicegve jött közelebb, nem egyenesen, hanem félköröket írt le, és minden körre szûkítette a távolságot maga s a tarisnyák között. Amikor már csak tíz lépésre volt, véletlenül feléje fordultam, s abban a pillanatban felröppent. Továbbszállott nagy közömbösen, s elkezdte a füvet tépegetni, mintha egyéb gondja se volna.
Kis idô múlva megint körözni kezdett.
Kijutott a tarisnyáig, de rá se nézett az ujjasokra. Ráérôsen, unottan kopácsolt a földön. Pár perc múlva ébren körülfigyelt, majd a tarisnyához osont, vaskos csôrével megfogta az ujjast, s nekifeszült. Csakhogy mind feszülhetett. Ha egyenesen húzza, meg se tudta volna mozdítani.
Nem úgy csinálta a vén ravasz. Egy kicsit mintha gondolkozott volna, aztán amint az ujjas keresztülborult a tarisnyán, a gallérját fogta meg, s felfelé, haránt kezdte húzni. A göröngyök hamar le is hengeredtek róla.
Nagyon sietve végezte a munkáját. Nem telt bele két perc, s az egyik ujjas lefordult a tarisnyáról. Amikor ez megvolt: csodálkozva néztem, hogy csak felszáll, s alant repülve eltûnik egy mart alatt.
Nem tudtam elgondolni, hogy annyi fáradság és ravaszság után miért hagyja ott a másik ujjast és szalonnát. Percekig nem jelentkezett.
A szomszéd földeken is kapáltak. Egyszer csak lármát, kiabálást hallunk. Hát amint odanéztünk, látjuk, hogy ketten is futnak, göröngyöket markolnak fel és hajigálnak a magasba, mások meg kacagnak, s néznek az ég felé hahotázva. A sánta varjú repült ott, de már jó magasan, s nagy, lapos ordás palacsintát libegtetett a karmai között. Számba se vette a lármát, mintha nem is róla lett volna szó, méltóságosan szállott a nem messze sötétlô erdô felé.
– Na, ma már nyughatunk tôle – mondta nagybátyám, s kapáltunk tovább anélkül, hogy rágondoltunk volna.
Messze haladtunk a pászmával. Mögöttünk csillogtak a megkapált törökbúzaszálak, friss föld s hervadó burjánok szagával volt tele a levegô.
Vágtuk a földet.
A tarisnya azon a helyen maradt, ahova reggel tettük. El is feledkeztünk róla. Csak délben indultam érte. A sánta varjút aznap nem láttuk többet.
Amint mentem a tarisnya felé, már messzirôl észrevettem, hogy mind a két ujjas le van húzva róla. Mikor közelebb értem, megláttam a takaróruha piros csíkos szélét is. A kenyér a napon száradt, s bizony a szalonna megint hiányzott mellôle.
Nagybátyám azon a napon fogadalmat tett, ha addig él is, elevenen megfogja a vén, sánta varjút, s büntetésképpen nem csinál egyebet vele, hanem megkopasztja csóré meztelenre, s elereszti isten hírével.
Úgy is készült rá másnap. Még este kenderfonalból jó erôs, de vékony zsineget serített, levágott egy falásnyi szalonnát, áthúzta a zsineget, és a tarisnyához erôsítette.
Na, csak nyelje le – mutatta nekem –, ne félj, ezt el nem szakítja.
Másnap aztán csak az egyik ujjast tette a tarisnyára, de azt is úgy félig, hogy a varjú könnyen félrehúzhassa. A szalonnadarabot otthagyta a fedél nyílásánál, s elôre örültünk a varjúfogásnak. – Állj meg, vén sánta, ma a kezembe kerülsz! – fenyegetôdzött, és elszántságából azt láttam, hogy ha rajta múlik, bizony beváltja a kopasztásra tett ígéretét.
Izgatottan vártuk a sánta varjút. Már azt hittük, meg sem látogat, de dél felé mégis megjelent. Szokása szerint körözve közelítette meg a tarisnyát. Bátyám csak színlelte a kapálást, de nem vágta a földet. Hóna alól folyton a varjút figyelte. Látta is csakhamar, amint lehúzza az ujjast. – Na, mindjárt a kezemben vagy! – suttogta izgatottan... – Na!...
Nekem is odakötôdött a tekintetem. A vén ravasz lezsugorodott a tarisnya mellé. Hogy mit mesterkedik, nem láttuk.
Vártunk. Már azt hittük, hogy meg is van kötelôzve.
Na, vén cudar! – kiáltott rá bátyám, de a varjú azon pillanatban libbent egyet. – Huj, azt a!...
Bátyám kapát hajított utána. De már hajíthatta. Ott szállott el a fejünk felett, s karmai közt az ebédre való szalonnánkat szorította.
Bátyám a tarisnyánkhoz szaladt. A zsinegen azon mód ottmaradt a rákötött falás szalonna, hangyák lepték el, s haraptak nagyokat belôle.
Attól kezdve vászontarisnyát vittünk a határra, s bekötöttük a száját. Ha az erdôtôl messzibb dolgoztunk, ritkán találkoztunk a sánta varjúval. De az erdôhöz közel azt is megtette, hogy a bekötött vászontarisnyát kivágta hegyes, erôs csôrével, s úgy szedte ki belôle a szalonnát.
Az egyik ôszön vetni mentünk. Ôszi vetéskor nagy varjúfalkák kárognak a határ felett. Apám egyszer csak megállott vetés közben. – Gyere erre! – kiáltott le hozzám.
Megállítottam az eke elôtt a marhákat. Apám nem volt messze, felmentem hozzá a martra. A szekér lent állott a gödörben. Arrafelé mutatott édesapám. Amint odanéztem, három varjút láttam a szekérlajtorján. Közbül a vén, sánta varjú. – Nézd meg, fiakat nevelt – mutatta apám. Tanulságul jó, ha megnézed.
Karja intésére egyszerre felrepültek mind a hárman, suhogva szálltak el a fejünk felett.
Másnap, boronálás közben, megint csak felém kiáltott apám. Messzirôl láttam, hogy valamit tart a kezében. A kiáltása meglepôdött, szomorú csengésû volt.
Nézz ide! – nyújtotta felém a jobb kezét. Tenyerén egy görcsös, elnyomorodott varjúlábat tartott. A sánta varjú lábát. – A róka lephette meg hajnalban – mondta apám.
– Nesze, temesd el! – tette kezembe a varjúlábat.
Végigfektettem a barázdán. Letakartam egy késôi, vad tátingóvirággal, és az ekével ráfordítottam a barázdát.
1966
Pákh Imre mûgyûjtô és Szemenkár Mátyás menedzser helyszíni szemléjével november elsô napjaiban vált véglegessé, hogy Csíkszeredába érkezik a világhírû Munkácsy- kiállítás. Mi történt azóta? – kérdeztük Gyarmati Zsoltot, a Csíki Székely Múzeum igazgatóját.
– A kiállítás költségvetésének összeállításán dolgoztunk, és ezen belül három alapvetô területre összpontosítottunk: a szükséges források megteremtése, a felújítási munkálatok mennyiségi és minôségi dimenziójának körvonalazása, valamint a marketingtevékenység fontosabb elemeinek meghatározása.
– Támogatók?
– Ezt tartottuk a legsürgôsebb teendônek, és elmondhatom, hogy ezen a téren sikerült leginkább elôre lépnünk. Csíkszereda önkormányzata és polgármesteri hivatala mint házigazda jelentôs összeggel járul hozzá a kiállítás sikeres megrendezéséhez, fôként beruházás jellegû támogatást biztosít a múzeum számára.
A potenciális támogatók számára marketingcsomagokat készítettünk, így sikerült elkülönítenünk három szponzorkategóriát. A kiállítás kiemelt támogatója a Csíki Hírlap és az Udvarhelyi Híradó, fô támogatói a MOL Románia, az OTP Románia és a Communitas Alapítvány, támogatók: Melinda Kft., a Perla Harghitei Rt., a Mida Kft. és a Domo Rt. El kell mondanom, hogy nemcsak a nagyobb cégek részérôl tapasztaltam rendkívüli nyitottságot, hanem számos kisvállalkozás és átlagember is biztosított támogatásáról. Úgy érzékelem, hogy egy széles körû társadalmi összefogás kezd kibontakozni, a segítôkészségre a továbbiakban is nagy szükségünk van.
– Hogyan készítik elô a kiállítási teret?
– Kiemelten kezelünk három területet: a termek felújítását, a mûtárgyvédelmi szempontok érvényesítését és a magas színvonalú biztonságtechnika megvalósítását.
A szükséges felújítások közül csak néhányat említek: padlóburkolat-csere, falfelület, mellékhelyiségek festése- javítása, európai színvonalú világítástechnika kialakítása.
– Milyen mûtárgyvédelmi, biztonsági elôírásoknak kell megfelelni?
– Megfelelô, speciális klíma biztosítása, értem ezalatt a hômérséklet, a páratartalom beállítását, illetve ezek megfelelô szinten tartását. Folyamatosan nagyszámú látogatóra számítunk, akik párásítják a levegôt. A páratartalmat 50-55%-os szinten kell tartanunk, ezért párátlanító berendezéseket szerzünk be. A magyarországi kiállítási helyszínektôl eltérôen, tekintettel a csíki éghajlatra és a Mikó-vár 2 méter vastag falaira, a májusban fûteni kell. Ez a tény indokolja a klímaberendezés felszerelését.
Ugyancsak prioritásként kezeljük a biztonságtechnikai szempontokat. Riasztóberendezést, mozgásérzékelôket, füstérzékelôket szerelünk fel, a termeket ellátjuk videokamerás térfigyelô-rendszerrel és infravörös függönnyel. Emellett a nap 24 órájában fegyveres ôrség biztosítja majd a képek védelmét.
– Említette a marketingtevékenységet...
– Igen, a Munkácsy-kiállítás reklámozása hatalmas kihívást, összetett feladatot jelent, hiszen az információt több millió emberhez szeretnénk eljuttatni. Marketingcsapatunk dolgozik a PR- eszközrendszer kialakításán, az erdélyi magyar (és nem csak!) társadalom megszólításának módozatain. A hagyományos nyomdatechnikai reklámanyag és a széles körû médiakampány mellett az interneten is népszerûsíteni fogjuk a kiállítást. Az ismert webes felületeken kívül, márciustól a múzeumunk honlapján (www.csszm.ro), illetve a www.munkácsy.ro oldalon is hasznos információkkal fogunk szolgálni. A diákság számára országos Munkácsy-vetélkedôket szervezünk, a nyertesek kedvezményes áron juthatnak el Csíkszeredába. Emellett Csíkszereda önkormányzatával közösen minél több kulturális eseményt, úgynevezett csomagot szeretnénk csatolni a rendezvényhez, azzal a szándékkal, hogy a remélhetôen sok ezer látogató számára többletélményt tudjunk nyújtani.
Úgy gondolom, hogy az emberek egy része tisztában van Munkácsy Mihály mûvészetének jelentôségével, azonban tudatosítani szeretnénk potenciális látogatóinkban az erdélyi kiállítás rendkívüliségét, egyediségét. Nevezetesen, hogy Pákh Imre mûgyûjtô jóvoltából olyan képek érkeznek hozzánk Amerikából, amelyeket mind ez ideig nemcsak az erdélyi magyarság, hanem az európai közönség sem látott.
A karácsonyt és az újévet is Munkácsynak szenteltük: üdvözlôlapot, zsebnaptárat és nagyméretû, igényes kivitelezésû falinaptárat készítettünk. A megfelelô szintû információáramlás, híradás tekintetében messzemenôen számítunk az erdélyi média, történelmi egyházaink és a pedagógustársadalom segítségére.
– Mondjon néhány szót a kiállítás szakmai oldaláról.
– E tekintetben is jelentôs elôrelépés történt: a kiállítás megrendezését a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum szakemberei vállalták el, szakmai tanácsadással a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai szolgálnak. Kialakítottuk a kiállítás koncepcióját, elkészült a szakmai forgatókönyv, már ismerjük a 47 Munkácsy- kép és a 30 relikvia pontos helyét, továbbá a kiállításuk, megvilágításuk módját. Készül az ismertetô anyag és a katalógus is.
– Milyen látogatottságra számítanak?
– Ez egyike a kulcskérdéseknek. Egyik kiindulási pontunk a Munkácsy-kiállítás magyarországi látogatottsága: vándorkiállításról lévén szó, a képeket eddig hét múzeumban láthatták, és mindenik helyen több mint ötvenezren. Az utóbbi másfél évben összesen több mint 700.000 látogatója volt. Figyelembe véve, hogy Erdélyben elôször tekinthetô meg Munkácsy-kiállítás és csak a Csíki Székely Múzeumban, optimista vagyok és úgy vélem, hogy Csíkszereda sem marad a magyarországi vidéki váro-sokon alul. Számítanunk kell azonban arra, hogy nálunk más a lakosság anyagi helyzete, illetve nagyok a távolságok, és ezáltal el is érkeztünk a Munkácsy Erdélyben címû kiállítás sikerének Achillesz-sarkához: hatékony reklámkampánnyal igyekszünk megszólítani az emberek százezreit, ám vajon hányan fogják megtekinteni a tárlatot? Úgy gondolom, hogy az erdélyi magyarság – mint kulturális fogyasztó – vizsgájaként is felfogható a kiállítás. És e téren is szeretnénk segíteni: pályázati úton elnyert pénzekbôl autóbuszok százait szeretnénk Csíkszeredába indítani, különösen a nehezebb anyagi helyzetben levô nyugdíjasok és a diákok számára.
– Mire számít a kiállítást követôen?
– A május 5 – július 15. között megtekinthetô kiállítás olyan kulturális folyamatokat gerjeszthet a városban, a régióban, a múzeum mûködésében, amelyekrôl eddig csak álmodhattunk. A Munkácsy-kiállítás számára teremtett körülményeknek köszönhetôen ezentúl bármilyen színvonalú tárlat megrendezésére lehetôsége nyílik a Csíki Székely Múzeumnak, a városnak.
Kosárlabda A-osztály
BC Mures Marosvásárhely – Elba Temesvár 107:115 (25:25, 26:40, 28:17, 28:33)
BC Mures: Anderson 24 (4), McCullogh 22 (1), Selvey 22, Cooley 17 (1), Szászgáspár 11 (3), Pora 8 (1), Trif 3 (1), Jakab, Cormos.
Elba Temesvár: Peszics 34 (6), Marjanovics 30 (8), Markovics 25 (3), Mladenovics 7 (1), Talaba 6, Iov, Popa.
Vezették: Marius Ciulin (Konstanca), Mircea Serban (Pitesti), Gabriel Dima (Bukarest).
Amikor olyanok, akik nem látták a mérkôzést, megtudták az eredményt, az elsô kérdésük az volt: hosszabbítás is volt? Mert valóban igen szokatlan, hogy százhét pontot dobjon egy csapat, mégis kikapjon. Hisz a marosvásárhelyi együttes tulajdonképpen nem játszott rosszul, s mindenképpen jobban, mint a korábbi, Medgyes ellen megnyert találkozón. Roppant nehéz azonban egy olyan csapat ellen játszani, amelynek gyakorlatilag minden sikerül. Mit lehet tenni például Marjanoviccsal, aki egyetlen negyedben hatszor talált bele "szûzen" a gyûrûbe a hárompontos félkörön kívülrôl, még akkor is, ha szorongatják a védôk? Egy ilyen formában játszó csapat ellen az egyetlen orvosság, ha magad is hasonlóan eredményes vagy, ám a BC Mures ezúttal csak jó volt, de nem lélegzetelállítóan jó, mint a temesváriak szerda este.
Feltehetjük persze a kérdést, hogy miért engedték a játékosaink a közismerten jól dobó temesvári szerb vendégmunkásokat annyiszor rádobni, hogy Cooley és McCullogh miért akart néha mindent egyedül megoldani, hogy a csapat belföldi játékosai néha pedig éppen ellenkezôleg, miért nem mertek többet, de nem akarunk igazságtalanok lenni, hisz az ellenfél gyilkos pontossága még az acélidegzetûekben is görcsösséget és kapkodást idézhet elô. S nem lehet dicséret nélkül hagyni, hogy a temesváriak fenomenális második negyede után, amikor adott pillanatban húszpontos elônyre is szert tettek, a házigazda csapatnak volt ereje felállni, egyenlíteni, sôt egy ponttal vezetni is a negyedik negyed elején. Minden emberi számítás szerint ekkor az Elba játékosainak el kellett volna veszíteni a fejüket, ám Peszics superman módjára kezdte el ismét szórni a hármasokat, s elég volt Szászgáspár és McCullogh egy-egy pontatlan válasza (mert ôk nem gépek!), hogy döntô hátrány alakuljon ki.
Csillagos tízes a közönségnek, ahogy ezután a vesztes mérkôzés után is ünnepelni tudták a kedvenceiket, s ahogy megtapsolták az ezúttal jobbnak bizonyult ellenfelet. A televíziós közvetítés jóvoltából az egész ország láthatta, hogy Marosvásárhelyen a kosárlabdaszurkolók példát mutatnak sportszerûségbôl. Bravó!
Csak néhány szó a játékvezetésrôl, ugyanis nem szeretnénk azt az érzést kelteni, hogy nem ismerjük el a vendégek jogos gyôzelmét. Marius Ciulin konstancai játékvezetô, aki Stelian Banicával párban már okozott néhány keserû percet a BC Mures csapatának (lásd Ploiesti és Rm.-Vâlcea), néhány ítéletével alaposan felborzolta a kedélyeket, fôleg az elsô félidôben. Vajon véletlen, hogy szombaton Otopeni-ben, az utolsó fordulóban pedig Pitesti-en ugyanôt delegálták a meccsekre? Márpedig ilyen véletlenek nincsenek!
Szombaton tehát Otopeni-be utazik csapatunk, s nincs alternatíva, meg kell próbálni nyerni, akárhogy is fúj Ciulin. Ellenkezô esetben ugyanis a play-offban való részvétel is veszélybe kerülhet, mérpedig nagyon kár lenne a vásárhelyi kosárlabda kemény munkával felépített csodálatos építményéért.
A forduló eredményei:
CS Otopeni – Atlassib Nagyszeben 107:120
BC Rm.-Vâlcea – Rapid 76:72
BC Mures – Elba Temesvár 107:115
U Kolozsvár – Dinamo 79:82
Asesoft Ploiesti – West Petrom Arad lapzárta után
CSM Nagyvárad – Cuadripol Brassó 86:64
Arges Pitesti – Gaz Metan Medgyes 103:95
Teremlabdarúgás
A marosvásárhelyi Izorep két szimmetrikus félidôt követôen, 10-2 (5-1) arányú gyôzelemmel jutott a teremlabdarúgó Románia-kupa negyedik körébe. Jakab Zoltán és csapata az ugyancsak marosvásárhelyi City'ust ütötte el a továbbjutástól, egy olyan mérkôzés után, amelyen nyilvánvaló volt az Izorep játékosainak nagyobb tapasztalata a nagyon fiatal játékosokból álló ellenféllel szemben. Az Izorep számára egyébként is célkitûzés a kupa legmagasabb fázisainak az elérése, azonban még két találkozót kell nyernie, hogy az 1. ligás csapatok is bekapcsolódjanak a nyolcaddöntôktôl kezdve a küzdelmekbe.
Arthur Melo, a City'us edzôje elismerte az ellenfél fölényét, ugyanakkor kemény szavakkal bírálta a szakszövetség kiírását, amely nem sorshúzással, hanem földrajzi kritériumok szerinti párosítással állítja össze a programot. Szerinte ugyanis az Izorepen kívül minden más ellenfél könnyebb lett volna a City'us számára, s ez a módszer eleve csökkenti csapata esélyeit.
Izorep: Klein, Józsa – Gidófalvi, Csoma Ferenc 2, Szabó, Csoma Alpár 2, Zagon, Bejenaru 3, Novac, Bogdan 1, Papp 2, Székely.
City'us: Oltean – Kiss, Almasan 1, Ciurtin, Silaghi, Szombat, Dániel Rajmond, Bálint, Gáll, Deac, Todoran 1, Cioloboc.
Vezették: Gáll Gyôzô, Hompóth Dezsô (mindketten Székelyudvarhely).
Színház
• A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ma este 7 órától Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnô címû tragi-groteszk komédiáját játssza a nagyterem színpadán. Holnap a Shevelove-Gelbart-Sondheim trió által jegyzett, Plautus mûvein alapuló Hallottátok, mi esett meg útban a fórum felé?! címû zenés vígjáték van mûsoron a nagyteremben, míg vasárnap a Számvetés címû pódiumelôadásra látogathat el a közönség a Yorick Stúdióba, a Mészárosok bástyájának alsó szintjére. Hétfô este ugyancsak Számvetést, míg kedden a Liliomfit tekintheti meg a nagyérdemû, utóbbit a színház nagytermében. Szerdán ismét Yvonne, a nagyterem színpadán. Az elôadások este 7 órától kezdôdnek.
• Az Ariel színház magyar társulata ma délelôtt 10 és 11.30 órától Nyárádszeredában mutatja be a Csilicsali Csalavári Csalavér címû gyerekelôadást. Hétfôn 9.30 és 11 órától ugyanaz Szovátán, kedden 10 és 12 órától Gyergyó-szentmiklóson. Szerdán 9.30 és 11 órától Csíkszeredában, csütörtökön és pénteken 10 és 11 órától Székelyudvarhelyen.
• A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem holnap és holnapután szervezi meg a Nyitott kapuk rendezvénysorozatot, amelynek keretében a színész és bábszínész szakos diákok színészmesterség vizsgáit lehet megtekinteni. Holnap 16 órától: I. év, bábszínész osztály. Mûsoron: Metamorfózis, Lyukasóra. Helyszín: 42-es terem. 19 órától: II. év, színész osztály. Mûsoron Csehov-jelenetek: Sirály, Medve, Háztûznézô. Válogatás az elsô félévi színészmesterség vizsga anyagából. Helyszín: 26-os terem. Vasárnap 16 órától: III. év, színész osztály. Mûsoron: Molnár Ferenc – Altatómese, illetve Emlékképek a múlt század elejérôl. Helyszín a 39-es terem. 19.30 órától: III. év, bábszínész osztály. Mûsoron: Molière – Szívek és szarvak. Helyszín: 8-as terem.
Hangverseny
• Szombaton délelôtt 11 órakor a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum dísztermében az In Memoriam Chilf Miklós emlékhangverseny keretében a líceum egykori tanárára, a neves zeneszerzôre emlékeznek. Chilf Miklós életérôl, munkásságáról Kovács Zsuzsa tanárnô tart ismertetôt. Közremûködnek az iskola I-XII. osztályos tanulói.
• Csütörtökön este 7 órától Sántha Huba zongoraestje veszi kezdetét a Kultúrpalota nagytermében. Mûsoron Debussy, Liszt és Muszorgszkij mûvei. A koncertre a 23-as számú bérlet érvényes.
Rendezvények
• A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Kiadójának gondozásában megjelentett, Kolonics (Orgonaépítészet a 19. századi Erdélyben) címû könyv bemutatójára kerül sor szerdán 17 órakor a Színmûvészeti Egyetem elôcsarnokában. A Csíky Csaba orgonamûvész által írt kötet 15 év gyûjtômunkájának eredménye és valójában a doktori disszertáció kibôvített, újraszerkesztett, kétnyelvû változata. Kolonics István kézdivásárhelyi orgonaépítô munkássága a középpont és köréje felsorakozik a korabeli Erdély színe- virága a szász és magyar orgonaépítészetbôl. A szakembernek éppúgy élvezetes olvasmány, mint a zeneszeretô/hallgató nagyközönségnek.
• A Mentsétek meg a gyerekeket Maros megyei egyesülete a harmadik alkalommal szervezi meg a márciusi bált. A rendezvényt ma 15 órától tartják a Forradalom utca 5-7. szám alatt. A programban szerepel szépségverseny, fellépnek a 7-es számú általános iskola diákjai és a marosszentkirályi Mugurel tánccsoport. Mûsorvezetô Nicu Mihoc színmûvész.
• Beder Tibor csíkszeredai író, tanár, a Julianus Alapítvány elnöke tart vetített elôadást kedden 13 órakor az Erdôszentgyörgyi Iskolaközpont Dokumentációs és Információs Központjában. Az elôadó, aki többször járt (gyalogosan is) Törökországban, s úti élményeit kötetekben örökítette meg, ez alkalommal DVD-s elôadásban számol be Mikes Kelemen és II. Rákóczi Ferenc törökországi éveirôl. Az elôadásra várják az Erdôszentgyörgy környéki pedagógusokat és lelkészeket is.
• A Maros Megyei Tanfelügyelôség és a magyar szakos tanárok köre szerdán Arany János- megemlékezést szervez Tele vagyok, dallal vagyok tele címmel VII. és VIII. osztályos tanulók számára. Minden iskola két tanulóval nevezhet be, verssel, balladával vagy prózával. Jelentkezni lehet holnapig a következô telefonszámokon: 0265/319-642 (Moldován Irén), 0265/312-794 (Nagy Olga).
• A Folk Center Alapítvány keretében mûködô Gézengúz játszóház és táncház a következô programokra várja a gyerekeket: kézmûves-foglalkozás kedden 18 órától óvodásoknak (3-6 év), szerdán 18 órától kisiskolásoknak (7-10 év). Helyszín: a megyeszékhelyi kövesdombi unitárius templom tanácsterme.
• Jövô pénteken a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum szervezésében hat megyébôl (Brassó, Dâmbovita, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) tíz zeneiskola növendékei a tantárgyolimpia körzeti szakaszán vesznek részt. A hangszeres vetélkedôn III–VIII. osztályos tanulók fúvós, ütô- és népi hangszereken mutatják be tudásuk legjavát az iskola Forradalom utca 9. szám alatti központi épületében.
• Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére vasárnap 15 órától a székelytompai református templomban ünnepi istentisztelet lesz, majd megkoszorúzzák a hôsök emlékmûvét.
• Idén május 26-án és 27-én kerül sor a tizedik alkalommal megszervezett Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára. A diákok, akik részt szeretnének venni, április 16. és május 4. között kell jelezzék szándékukat, dolgozataikat pedig május 7-ig adhatják le. Írásaikkal többek között a következô szekciókban indulhatnak: állam- és jogtudomány, filmmûvészet, geológia, kommunikáció, közgazdaság-tudományok, néprajz, politológia, pszichológia és matematika.
Kiállítások
• A marosvásárhelyi Bernády Ház emeleti kiállítótermeiben ma 17 órai kezdettel nyílik meg Danis János gödöllôi fotómûvész Vándorkamera címû kiállítása. A mûvész ezt megelôzôen, 14 órai kezdettel a Sapientia 114-es termében Egy fotótábor margójára címmel tart elôadást.
• Fazakas János László, YANA csíkszeredai képzômûvész Pszicho-erotikus manökenek, avagy dicsôség az állandóságnak címû kiállítása ma 18 órakor nyílik a marosvásárhelyi Bernády Házban. A bemutatott alkotásokat április 2-áig lehet megtekinteni, hétfôtôl péntekig 8-18, vasárnap 10-13 óra között. A mûvész egyéb munkái a www.gallery-diabolic.com honlapon láthatók.
• Kulcsár Erzsébet festészeti kiállítása nyílik vasárnap déli 12 órakor az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A tárlat március 24- éig lesz látogatható.
• Képzômûvészeti tárlat nyílik ugyancsak vasárnap 12 órakor Iszlai Irma festményeibôl és grafikáiból a megyeszékhelyi Szabadság utcai református templom tanácstermében. A kiállítás március 25-éig látogatható, keddtôl szombatig 9-13 óra között.
• A Teleki Tékában A Felvilágosodás Európája címû idôszakos kiállítást tekinthetik meg az érdeklôdôk.
• Nyolc fiatal szászrégeni fotóiból nyílt kiállítás a Szászrégeni Mûvelôdési Ház kistermében. A tárlatanyagot egy fotóstovábbképzésen készült alkotások képezik, ezek a hónap folyamán megtekinthetôk hétköznapokon 10-17 óra között.
Mozgókép
• Szerdán este 7 órától Gárdos Péter A porcelánbaba címû filmjét vetítik a Philothea filmklub keretében. A 75 perces film 2004-ben készült.
• Március 9-e és 15-e között a Mûvész moziban a Marie Antoinette címû filmet vetítik. A filmet Sofia Coppola rendezte, fôszereplô: Kirsten Durst. Vetítési idôpontok: 16.30 19 és 21.30 óra, csütörtökön 16.30 és 19 óra. A fél tízkor kezdôdô vetítésekre kedvezményes jegyekkel várják a nézôket, egy jegy ára 6, illetve 4 lej.
• Az Ifjúsági moziban az Ils (Them) címû francia filmet vetítik. Rendezte David Moreau és Xavier Palud, fôszereplô: Olivia Bonamy. Vetítési idôpontok: 17 és 19 óra, a hét végén 21 órától is. A 17 órai elôadásokra kedvezményes jegyek válthatók, egy jegy ára 5, illetve 3 lej.
Tegnap Marosvásárhelyen, a Maros-hídról a Tisza utcába letérve, C. Vasile 45 éves rendôrfelügyelô, Dacia Solenza márkájú személygépkocsija kormánykerekénél ülve, nem tudta bevenni az enyhe jobb oldali kanyart, emiatt egy villanyoszlopnak ütközött és helyben életét vesztette.
Virtuális görög–török háború
Mocskolódó videókkal bombázzák egymást a görögök és a törökök a YouTube-on – a virtuális konfliktus annyira elmérgesedett, hogy a török bíróság betiltotta a videómegosztó portált. Már több mint egy hete egymást válogatott szidalmakkal sértegetô videókat töltögettek fel a híresen rossz viszonyt ápoló szomszédok a YouTube fájlmegosztóra, mikor egy török bíróság végül megelégelte a virtuális háborút és betiltotta a portált. A törököknél az verte ki a biztosítékot, hogy az egyik felvételen melegnek mutatták be Kemál Atatürk államalapítót, a modern Törökország atyját. Felháborodott törökök ezrei fordultak a YouTube-hoz, ezért aztán eltávolították a felvételt, és a bíróság is közbelépett. Paul Doany, a Türk Telekom vezére a Die Welt címû német napilap internetes kiadásában megjelent cikk szerint elmondta, hogy késedelem nélkül eleget tesznek a hivatalos határozatnak. Más szolgáltatókon keresztül ugyanakkor továbbra is hozzáférhetô a világszerte rendkívül népszerû portál. Kemál Atatürk becsmérlése és a nemzet szidalmazása Törökországban bûncselekmény és börtön jár érte.
Arany névjegykártya
99,99 százalékos aranytartalmú névjegykártyáját gyárt egy japán nemesfém-ipari cég. Az 1 gramm súlyú lapocska – darabonként – 17000 forintnak megfelelô összegbe kerül. Külsôre amúgy nemigen különbözik a "normális" üzleti kártyáktól, a lényegi eltérés, hogy a színe arany. A nemesfém névjegykártyákra elsôsorban az ajándékpiacon várható kereslet. Cégek lehetnek a legfôbb vevôk, a megajándékozottak pedig elôléptetettek, vagy nyugdíjba küldöttek, akik emlékül kapnák vállalatuktól a névre szóló ajándékot. A gyártó már az elsô évben 20 ezer arany névjegykártyát remél értékesíteni.
55 millió forintba került Puskás temetése
A november 17-én elhunyt futball-legenda, Puskás Ferenc temetése összesen valamivel több mint 55 millió forintba került. Errôl a kegyeleti bizottság tájékoztatta az MTI-t. A közlemény szerint "a legismertebb és legnépszerûbb magyar ember nemzetközi figyelemmel kísért búcsúztatásának" költsége egész pontosan 55.438.862 forint volt. Ennek legnagyobb része – 40 millió – a rendezvények lebonyolítására (fôpróbával), illetve a mûvészeti kivitelezésre fordítódott. Ebbe beletartozik többek között a hangtechnika (11,3 millió), a pirotechnika (1,9), a világítás (10,8), valamint a berendezések és kellékek (7,7) is. A nyomdai költségek 3,27 milliót, míg a VIP-vendégek kiszolgálása és a protokoll kiadások 2,182 milliót emésztettek fel. A költségeket legnagyobb részben az állam (13 millió), a Magyar Olimpiai Sikerekért Alapítvány (10) és a Magyar Labdarúgó Szövetség (10) állta, de többmilliós támogatást nyújtottak a városi önkormányzatok és községek (7,04), a megyei önkormányzatok (9,6), illetve a budapesti kerületi önkormányzatok (4,8) is. Puskás Ferencet december 9-én helyezték örök nyugalomra.
A káröröm feldob
Mások balszerencséje, balsikere, pechje kifejezetten jó szórakozás az emberek nagy része számára – derült ki egy németországi felmérésbôl, de ez nem jelenti azt, hogy csak ott van így. Egy kis káröröm felvidítja a hétköznapokat – így nyilatkozott az 1993 megkérdezett kétharmad része a Senior Ratgeber címû, idôseknek szóló folyóirat megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás során. Különösen a fiatalabb korosztályoknál van ez így: a 20-39 év közöttiek 72 százaléka azt mondta, hogy a káröröm felvidít. A 14-19 éves korúakat még inkább: ebbôl a korcsoportból csaknem 87 százaléknak van ilyen "tapasztalata". Csak az idôseknél csökken a rosszmájúsági ráta: a 70 éven felülieknek csak 43 százaléka örül mások ilyen-olyan problémájának. A férfiak a felmérés eredményei szerint kárörvendôbbek, mint a nôk: az "erôsebb" nemhez tartozók 68, míg a szebbik nem képviselôinek 63 százaléka nevet szívesen embertársai baján.
Európa legdrágább lakásai
Európa legdrágább lakása mintegy nyolc millió eurót ér – közölte három jelentôs ingatlanokkal foglalkozó portáloldal, amelyek szerint ez a méregdrága ingatlan London Chelsea negyedében található. Az ára 50 százalékkal haladja meg a legdrágább spanyolországi ingatlan értékét, amely Madridban szerezhetô meg, 5,4 millió euróért. A brit Rightmove, a spanyol Idealista és a német ImmobilienScout24 internetes portálok kimutatása szerint Németországban a fenti árakhoz képest "olcsón" szerezhetô meg a legdrágább lakás: Münchenben 3,975 millió eurót kell fizetni érte. A legdrágább londoni lakás 465 négyzetméteres, hét hálószobával rendelkezik, kert és úszómedence tartozik hozzá. A madridi luxus appartmant 600 négyzetméteres, öt háló- és öt fürdôszobával rendelkezik, egy tágas terasz mellett. A müncheni listavezetô Bogenhausen negyedben található, 370 négyzetméternyi területen nyolc szobával a tetôtéri szinten.
Ujjharapó belga
Rendôrujjba harapott, mert túl lassúnak találta az igazoltatást egy belga fiatalember, akit ezért kétéves börtönbüntetésre és kártérítésre ítéltek, valamint agresszió-kezelô kurzus látogatására köteleztek. Tavaly decemberben a most elítélt 18 éves férfi egy rutinellenôrzés közben hirtelen elvesztette türelmét, és nagy felindulásában leharapott egy darabot az igazoltatást szerinte túl lassan végzô rendôr ujjából, aki azóta nem is tud dolgozni. A belga bíróság ezért két évi – fele részben felfüggesztett &#