Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Vállalván a férfisovinizmus vádját is, megkockáztatom: ilyen formában a mai ünnepnek, azaz a nônapnak nem sok értelme van. Mielôtt azonban a népesség több mint felét kitevô hölgyek haragját magamra zúdítanám, gyorsan szeretném leszögezni, hogy távolról sem a nôgyûlölet mondatja ezt velem, s ha van türelmük elolvasni, el is magyarázom.

Clara Zetkin idejében, amikor a nôk nemzetközi napjának a megünneplését elhatározták, a mainál sokkal több elôítélettel teli világot élt az emberiség. Abban az idôben erre a formára is szükség volt ahhoz, hogy a kizárólagos férfiuralom ellen, az egyenlôségért kiáltson a társadalom józanabbik fele. Az elsô március 8-ák nem is szóltak másról, mint az egyenlôség megteremtésérôl, az élet minden területén. Akkor volt értelme ennek az ünnepnek, volt miért küzdeniük az egyenjogúság aktivistáinak, hisz olyan, ma már természetes jogokért kellett síkra szállni, mint például a szavazati jog vagy a munkához való egyenlô hozzáférés joga.

Azóta azonban nagyot változott a világ, s a legtöbb civilizált országban a nôk és a férfiak egyenjogúságát az alkotmány garantálja. (Most nem beszélek a fundamentalista iszlám országokról, mert az egy teljesen más elemzés tárgya.) Azt persze felelôtlenség lenne állítani, hogy minden rendben van ezen a téren a társadalomban, ám nincs semmi törvényes akadálya például annak, hogy nôi államelnökünk legyen. Hogy erre még sincs valós esély, annak a még mindig nagyon erôs elôítéletek az okai. Ezért jó ilyen ünnepekkor leszögezni: a nôk és a férfiak teljes egyenlôsége kívánatos, minden területen. Nem lehet egyetérteni a még mindig nagyon sok helyen megfogalmazódó véleménnyel például, mely szerint a nôknek nincs mit keresniük a focipályán vagy az ökölvívó- szorítóban, a nôknek ugyanis mindenhol ott a helyük, ahol csak lenni akarnak, akár a politika legmagasabb szintjein is. Ha tehát errôl szól a nônap, s amíg az elôítéletek csírája is ki nem vesz a társadalomból, addig talán volna miért megemlékeznünk róla.

Ezzel szemben mirôl szól jelenleg március 8-a? Nem egyéb, mint egy olyan nap, amelyet a nôk egymás között szervezett bulikra, a férfiak pedig – tisztelet a kivételnek – újabb ivászat ürügyeként használnak fel. Ajándékot, virágot vesznek családjuk nôtagjainak, aztán az év többi részében ugyanazoknak az elôítéleteknek maradnak a rabjai. Egy ilyen felszínes nônap értelme pedig erôsen megkérdôjelezhetô. Ezért gondolom úgy – miközben a kolléganôimnek azt a nézetét is erôsen vitatnám, mely szerint a nônapra azért van szükség, mert az év minden többi napján a férfiak napja van –, hogy a nônap ilyen formában idejét múlta, és nem tölti be a szerepét. Ugyanakkor szívbôl remélem, hogy március 8. egyszer majd valóban csupán az egykori megkülönböztetés mementójává válik.

Az egyéni szavazókörzetes választási rendszer bevezetése nem jelent garanciát a politikum minôségi javulására – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, Bukarestben, azt követôen, hogy megbeszélést folytatott Traian Basescu államfôvel.

A választási rendszer módosításáról szóló konzultáción az RMDSZ küldöttsége, amelyben a szövetségi elnök mellett Verestóy Attila, Márton Árpád, Frunda György, Kelemen Hunor, Borbély László, Pete István és Nagy Zsolt vett részt, ismételten kifejtette fenntartásait az egyéni szavazókörzetes választási rendszerrel szemben. A tanácskozást követôen Markó Béla elmondta, a szövetség egyetért azzal, hogy javítani kell a romániai választási rendszeren, ám úgy értékeli, hogy egy olyan sokszínû országban, mint Románia, a javasolt modell nem megfelelô, ugyanis a kisebb közösségek, így a magyarság sem juthatna arányos képviselethez. Közölte, míg az RMDSZ egyetértett egy, a választási rendszer javítását célzó közvita kezdeményezésével, Traian Basescu államelnök elfogadta azt az elvet, hogy a magyar kisebbségnek arányos parlamenti képviselettel kell rendelkeznie.

A szövetség képviselôi a megbeszélésen felvetették a kisebbségi törvény kérdését is. Az államfô egyetértett azzal, hogy meg kell oldani a kialakult helyzetet, a törvényt mielôbb el kell fogadnia a parlamentnek.

Szó volt a decentralizációról is. A szövetség tisztségviselôi jelezték: bár a szándék megvan, a valós decentralizációt elôsegítô intézkedések késlekednek. A résztvevôk hangsúlyozták: az RMDSZ támogatja a decentralizáció kiteljesítését, mi több, felgyorsítaná a hatáskörök helyi, megyei szintre történô átruházásának folyamatát.

Bár Marosvásárhelyen nem ismeretlen a szervátültetés, hisz a megyeszékhelyen mûködô két orvosi központban sikeres szív- és csontvelô-átültetéseket végeznek, az európai statisztikák szerint Románia utolsó helyen áll a donorok számát illetôen. A fenti adatok tegnap hangzottak el a Donorg – 2007 nemzetközi tanfolyamon, amelyet három napon át a President Komplexumban tartanak.

A tanfolyamot az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiai Tanszéke valamint az Országos Szervátültetési Ügynökség szervezte a Barcelonai Egyetem mellett mûködô Szervátültetési Menedzsment és az izraeli Országos Szervátültetési Ügynökség támogatásával. A 210 résztvevôvel tartott rendezvényen dr. Leonard Azamfirei egyetemi elôadótanár, dr. Copotoiu Sanda egyetemi tanár valamint a MOGYE rektora köszöntötte a jelenlevôket s a donorok rendszerének megszervezésében élen járó nemzetközi szaktekintélyeket.

Dr. Victor Zota szerint a múlt év során 22 donor volt Romániában, s a szervátültetés a 2000-es évek kezdetére jellemzô felfutó szakaszt követôen nem halad elôre. Ennek objektív és szubjektív okai vannak, hangzott el a bevezetô elôadásokban. Egyes családok tartózkodással viszonyulnak a lehetôséghez, a romániai klinikák közül pedig alig néhányban állapítják meg az agyhalált. Copotoiu Sanda professzor, a megyei kórház intenzív terápiai klinikájának vezetôje szerint a marosvásárhelyi klinikán havonta 1-2 potenciális donor lenne, ezzel szemben az elmúlt évben két személy szerveit használták fel átültetésre.

A világcsúcsot jelentô barcelonai központ tevékenységérôl dr. Martí Manyalch számolt be, a szervdonációra alkalmas személyek azonosításáról spanyolországi kollégája, dr. Xavier Guasch tartott elôadást. A programban a bukaresti Irinel Popescu professzor elôadása szerepelt az élô májdonorokról, délután pedig az agyhalál fogalmát és diagnózisának megállapítását tisztázták.

Súlyos közúti baleset történt tegnap délelôtt Marosvásárhelyen, a Dózsa György utcában. A képen látható kisteherautó tolatva elütött egy, a járdán szabályosan közlekedô nôt. A rohammentô-szolgálat munkatársai több percen át a helyszínen próbálták stabilizálni az áldozat állapotát, majd kórházba szállították.

A Népújság 2007. március 7-én megjelent Adóügyi magyarázkodások címû cikkben kommunikációs hiba miatt a polgármesteri hivatal tévesen március 15-ét jelölte meg a 10 %-os adókedvezmény határidejének. Emiatt visszatérünk a témára és közöljük, hogy magánszemélyek számára az épületre, területre és gépkocsira kirótt évi adó 10%-os kedvezményes befizetési határideje 2007. március 31.

Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a magán- és jogi személyek az épület-, terület- és gépkocsiadót két egyforma részletben március 31. illetve szeptember 30-ig törleszthetik. A magán- és jogi személyek 50 lejig terjedô (inkluzív) épület-, terület- és gépkocsiadójukat március 31-ig kell befizessék.

Köszönjük a megértést és az együttmûködést!

Kiss Imola közgazdász, gazdasági igazgató

Ercsei I. Ferenc közgazdász, osztályvezetô

Anyanyelv

Földünk népei és nyelvei állandóan érintkeznek egymással. Az érintkezés során átvesznek egymástól kifejezéseket, szavakat, tulajdonneveket. Az idegen nyelvekbôl átvett nevek elsôsorban földrajzi és személynevek. Régen szokás volt az átvett neveket magyarra fordítani, így lett Martin Luther, Jules Verne, Karl Marx stb. Luther Márton, Verne Gyula, Marx Károly stb.

Ma azonban már nem divat átírni a neveket, sokkal inkább hozzátartozik az általános mûveltséghez az, hogy helyesen tudjuk kiolvasni, illetve leírni, úgy, ahogyan az eredeti nyelven kell. Kivételt képeznek a nem latin betûs írású nyelvek. Ebben az esetben az átírás az eredeti nyelv kiejtése alapján történik. Ilyenek például az orosz, görög, kínai, japán, héber, arab, szerb stb. A latin betûs idegen nevek közül ma már csak a pápák és az uralkodók neveit írjuk át magyarosan. Például: II. János Pál, Ferenc Ferdinánd stb.

A személyneveket az eredeti sorrendben és írásmóddal írjuk. Az alábbiakban néhány ismert külföldi irodalmi személyiség nevét olvashatják, mindenik mellett megjelenik a kiejtés hangsora is.

Hans Christian Andersen [hánsz krisztián ánderzen] – 1805-1875, dán meseíró; Honoré de Balzac [onoré dö bálzák] – 1799-1850, francia író; Daniel Defoe [deniel difó] – 1660-1731, angol politikus, író; Charles Dickens [csárlsz dikensz] – 1812-1870, angol író; Alexandre Dumas [álekszandr dümá] – 1802-1870, francia író; Gustave Flaubert [güsztáv flober] – 1821-1880, francia író; Johann Wolfgang Goethe [johán volfgáng gôte] – 1749-1832, német költô; Heinrich Heine [hájnrihh hájné] – 1797-1856, német költô; Ernest Hemingway [örneszt hemingvéj] – 1898-1961, amerikai író; Victor Hugo [viktor ügo] – 1802-1885, francia költô, író, drámaíró; Henrik Ibsen [henrik ibzen] – 1828- 1906, norvég író, dámaíró, költô; Federico Garcia Lorca [fédérikó gársziá lorká] – 1898-1936, spanyol költô, drámaíró, festô, néprajzkutató; Molière [molier] – 1622-1673, francia író, drámaíró, rendezô; Friedrich Nietzsche [fridrihh nícse] – 1844-1900, német író, költô, filozófus; Blaise Pascal [bléz pászkál] – 1623-1662, francia matematikus, fizikus, filozófus, író; Francesco Petrarca [fráncsészko pétrárká] – 1304-1375, olasz költô; Edgar Allan Poe [edgár elen pó] – 1809-1849, amerikai író, költô; Marcel Proust [márszel pruszt] – 1871-1922, francia író; Arthur Rimbaud [ártûr rembó] – 1854-1891, francia költô; Friedrich Schiller [fridrihh siller] – 1759-1805, német költô; William Shakespeare [viliem sékszpír] – 1564-1616, angol drámaíró, költô; George Bernard Shaw [dzsordzs bernárd só] – ír drámaíró, költô; Jonathan Swift [dzsonathán szvift] – angol író (pap); Paul Verlaine [pól verlen ] – 1844-1896, francia költô; Jules Verne [zsül vern] – 1828-1905, francia író; François Villon [franszoá vijjon] – 1431?-1463?, francia költô; Voltaire [volter] – 1694-1778, francia író; Stefan Zweig [stéfán cvájg] – 1881-1942, osztrák író.

Mind a 13 magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség megalakíthatja országos önkormányzatát; az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai budapesti ülésén állapította meg az országos kisebbségi önkormányzati választások eredményeit.

Az országos kisebbségi önkormányzatok alakuló üléseit 30 napon belül kell megtartani. A választási eredmények ellen három napon belül lehet fellebbezéssel fordulni az OVB-hez.

A legnagyobb létszámú testülete a cigány és a német kisebbségnek lesz, mindkét grémium 53 fôs lesz, míg a legkisebb nemzetiségi – szlovén – érdekképviseleti testületet 15 fô alkotja majd.

Az országos önkormányzatok elnökeit az alakuló ülésen választják meg.

A területi és országos kisebbségi önkormányzati választást vasárnap tartották. A voksokat hétfôn megyénként, illetve a fôvárosban a területi választási bizottságok nyilvános ülésein számolták össze. A bizottságok üléseirôl készült jegyzôkönyveket az OVB-hez továbbították, amely megállapította a választás eredményeit.

Az OVB által megállapított választási eredmény szerint a cigány önkormányzati választáson a Farkas Flórián vezette Lungo Drom szerezte a szavazatok többségét. A szervezet az országos testületben 28, míg a Kolompár Orbán, jelenlegi OCÖ-elnök vezette MCF 25 mandátumot szerzett, így várhatóan Farkas Flórián lesz az újonnan felálló testület elnöke.

Az OVB szerdai döntése értelmében újra lesz országos önkormányzata a magyarországi bolgároknak, cigányoknak, görögöknek, horvátoknak, lengyeleknek, németeknek, örményeknek, románoknak, ruszinoknak, szerbeknek, szlovákoknak, szlovéneknek és ukránoknak.

Merkel-levél az EU-csúcs résztvevôihez

Levélben fordult a csütörtökön Brüsszelben kezdôdô EU-csúcs részvevôihez Angela Merkel német kancellár, mindenekelôtt a környezetvédelem érdekében elengedhetetlen intézkedések támogatására kérve ôket.

A szerdán nyilvánosságra hozott levélben az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltô Németország kancellárja a tagországok vezetôit arra szólította fel, hogy a küszöbön álló találkozót közösen egy olyan stratégia kidolgozására használják fel, amely hosszú távra garantálja a biztonságos energiaellátást, illetve ettôl elválaszthatatlanul a környezetvédelmet.

"Európa rendkívül fontos útelágazáshoz érkezett" – hangoztatta a kancellár asszony, utalva arra: "Ha most határozottan cselekszünk, még van esélyünk arra, hogy hatékonyan felvegyük a harcot a klímaváltozás káros következményei ellen. Ha viszont elmulasztjuk a cselekvést, a klímaváltozás hatásai nemcsak a kontinensre, hanem az egész világra megfékezhetetlenek lesznek."

Merkel tájékoztatta kollégáit arról is, hogy rendkívül fontosnak tekinti a növekedés, illetve a foglalkoztatás témakörét. Ezzel kapcsolatban a lisszaboni stratégiában meghatározott reformok folytatása mellett foglalt állást. Szükségesnek nevezte a gazdasági növekedés felgyorsítását, továbbá az európai gazdaság korszerûsítését. Mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az unió bátran nézhessen szembe a globalizáció támasztotta kihívásokkal – hangoztatta a kancellár.

Levelében közölte: a brüsszeli tanácskozáson tájékoztatni kívánja az állam- és kormányfôket annak az ünnepi nyilatkozatnak a tervezett tartalmáról, amelyet a német elnökség elképzelése szerint az Európai Unió 50. születésnapjáról megemlékezô berlini csúcstalálkozón – március 25-én – fogadnának el.

Ha Franciaországban most tartanák meg a májusban esedékes elnökválasztás második fordulóját, úgy a jobboldal jelöltje, Nicolas Sarkozy a szavazatok 54 százalékát kapná meg, míg baloldali vetélytársa, Ségolene Royal a választók 46 százalékának a bizalmát élvezné – mutatnak rá egy kedden Párizsban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás adatai.

Az Ipsos/Dell intézet és a Le Point címû lap szondázása alapján azonban a megkérdezettek 14 százaléka úgy nyilatkozott, hogy elmegy voksolni, de nem nevezte meg jelöltjét.

A felmérés szerint Sarkozy az elsô fordulóban a szavazatok 32,5 százalékára számíthat, míg Royal 26,5 százalékára. Ôket követné a középutas François Bayrou 18,5 százalékos eredménnyel, a negyedik helyen pedig a szélsôjobboldal jelöltje, Jean-Marie Le Pen végezne 13 százalékos támogatottságával.

Mögöttük messze lemaradnának a többi elnökjelöltek, vagyis a kommunista Marie-George Buffet (2 százalék), a szélsôbalos Olivier Besancenot (2), valamint Arlette Laguiller (1,5), a globalizáció-ellenes José Bové (1), a zöldek jelöltje, Dominique Voynet (1) és a szélsôjobbos Philippe de Villiers (1).

A reprezentatív felmérést március 3-án, 5- én és 6-án telefonon végezték el, 1135 embert vonva be a szondázásba.

Martin Ostermeyer, a potsdami egyetemen sikeresen tesztelt eljárás projektvezetôje elmondta, hogy a kódolási szakértôk titkos fegyvere ez esetben a kvantumkriptográfia, amelynek segítségével két személy egy titkos kulcsot alkalmaz. Az eljárás révén minden lehetséges információt kódolva tudnak küldeni telefonon vagy az Interneten, legyen az szöveg, kép, vagy e-mail. Az adó rejtjelezi a hírt a kvantumkóddal, a hír vagy kép pedig zûrzavaros információtömeggé válik, amit a fogadó fél ugyanazzal a kóddal visszaalakít. A feltétel, hogy küldô és fogadó megegyezzen a kódban.

A potsdami kutatók egy bizarr tulajdonságot használtak ki, az úgynevezett részecskekapcsolást. Ennek során két fotont mintha szellemek kapcsolnának össze, legyenek azok akár egymillió kilométernyi távolságra egymástól. Ez a kapcsolat rendkívül érzékeny, és ha olyan hatás éri, mint például egy lehallgatási akciónál, akkor szétszakad a telepatikus kötés.

Ez a tulajdonság ideális jelöltté tette a részecskéket ahhoz, hogy segítségükkel lehallgatásbiztos módon lehessen információkat továbbítani az üvegszálas kábeleken. Ha valaki megcsapolja a kábelt, nem teheti észrevétlenül, mert megzavarja az érzékeny adatáramlást: az egyik fotonon végzett mérés befolyásolja a másik foton mérési eredményét.

Martin Ostermeyer elmondta, hogy a módszert pingpongprotokollnak nevezték el. A címzett két összekapcsolt fotont állít elô: mintha a küldô két azonos papírlapot küldene – ez a ping –, s a fogadó az egyiket sajátos jellel ellátva visszaküldené a feladónak – ez a pong –, s a visszaérkezô "küldemény" ismét egyesíti a részecskét a párjával. A kettô együtt jelet hoz létre, amely a kód egy része. Ezzel már egy információ minden egyes képpontját kódolni lehet, hogy aztán lehallgatásmentesen továbbítsák az Interneten.

A húsvéti bárányokat csak engedéllyel rendelkezô, az EU-s szabályokat betartó vágóhidakon, vagy a háztáji gazdaságokban állatorvos jelenlétében szabad levágni. Ellenkezô esetben a kiróható bírság 200 és 300 lej közötti.

A vágóhidakon csak a bejegyzett juhokat, bárányokat lehet levágni, ha a tulajdonos felmutatja az állatorvos által kiadott egészségügyi bizonyítványt és a szállítási engedélyt. Az állatokat csak állat- egészségügyi engedéllyel rendelkezô gépkocsin lehet a vágóhidakra szállítani, áll az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság közleményében.

A juhtenyésztôk nemrég azzal vádolták a hatóságot, hogy megtiltotta a be nem jegyzett állatok szállítását a bejegyzési folyamat befejezése elôtt, és így a lakosság importból származó bárányt lesz kénytelen fogyasztani húsvétkor.

Az EU-s szabályokat betartó vágóhidakon levágott állatokat exportálni is lehet, azoknak a húsát, amelyeket az átállási folyamatban lévô vágóhidakon vágtak le, csak a hazai piacon lehet értékesíteni.

A megyei állat-egészségügyi igazgatóságok engedélyeket adnak ki bizonyos helyiségekre, ahol azok a tenyésztôk vághatják le az állatokat, akik nem viszik vágóhídra ezeket. Az engedély a húsvéti ünnepek elôtt 10 napig lesz érvényes. Az itt leölt állatok húsát csak a megye területén lehet majd eladni.

A háztáji gazdaságokban csak állatorvos felügyelete mellett szabad levágni az állatokat, és a húst kizárólag a család fogyaszthatja el.

Az igazságügyi minisztérium és építésügyi minisztérium két héten belül elôkészít egy kormányrendeletet, amely a tulajdonosok beleegyezésének hiányában is megengedi a földrengések által veszélyeztetett épületek megszilárdítási munkálatainak elkezdését – jelentette ki Borbély László területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter.

Rámutatott, Bukarestbôl csak egyetlen szektor – a 2. szektor – polgármesteri hivatalától kapta meg a földrengések által veszélyeztetett magas épületek listáját, bár a 9 hónapos határidô, amely idô alatt a városok polgármesteri hivatalainak be kellett nyújtaniuk a listát, már lejárt.

Borbély emlékeztetett, legtöbb 2 hónapon belül meg akarja jelölni a földrengések által legveszélyeztetettebb épületeket.

"Tudom, hogy a lakástulajdonosok haragudni fognak, ha meglátják az épületeken a pöttyöket, de nekik is tudniuk kell, hogy életük veszélyben lehet" – mondta a miniszter.

A 2006 novemberében végzett felmérés szerint mintegy 3.000 épületet kell megszilárdítani, ezek közül 600 a legveszélyeztetettebbek között van.

Az épületek fôként Bukarestben találhatók, illetve a vranceai földrengésgócpont közelében fekvô megyékben, a Bánságban és Fogaras környékén.

Bukarestben 125 lakóházat helyeztek a legveszélyeztetettebb kategóriába.

A hatóságok csupán 10 lakóház megszilárdítási munkálatait fejezték be, ezek közül 8 a fôvárosban található. További 52 épület a tervezés és a munkálatok különbözô stádiumában van.

Lemond képviselôi mandátumáról Mona Musca volt mûvelôdésügyi miniszter, akirôl a bíróság is megerôsítette, hogy együttmûködött a kommunista titkosszolgálattal és kilép a Liberális Demokrata Pártból – jelentette szerdán a Mediafax.

Az elmarasztaló döntést az egykori titkosszolgálat irattárát vizsgáló bizottság (CNSAS) már tavaly kimondta, de Musca nem nyugodott bele a döntésbe, ezért az igazságszolgáltatáshoz fordult. A tárgyalás nyomán a héten meg is született a jogerôs ítélet, amely szintén megerôsítette, hogy Musca besúgó volt.

A politikus azonban továbbra is ártatlannak tartja magát, közölte: "nem tekinti magát legyôzöttnek", és a strasbourgi emberjogi bíróságon keresi majd tovább igazát.

A politikai életbôl visszavonuló Muscát azonban ezután is "kísértheti" múltja. Claudiu Secasiu, a CNSAS elnöke ugyanis a Mediafax hírügynökségnek elmondta: az általa vezetett intézményt a törvény arra kötelezi, hogy az ügyészségen feljelentést tegyen a képviselô ellen. A nyomozóknak össze kell majd hasonlítaniuk a Muscát elmarasztaló bírósági ítéletet a képviselônô parlamenti jelölésekor leadott nyilatkozatával, amelyben azt állította magáról, hogy tiszta múltú.

Az említett hírforrás szerint Musca jogilag csak akkor kényszerült volna lemondásra, ha az ügyészség okirat-hamisítás miatt vétkesnek találja.

A volt miniszter asszony azonban hangsúlyozta: szerdai döntésével azt szeretné megelôzni, hogy tavaly a Nemzeti Liberális Pártból kiszakadt Liberális Demokrata Pártot alkotó kollégái támadásoknak legyenek kitéve miatta.

A Parasztpártnak a jelenlegi politikai cirkuszok közepette van esélye arra, hogy a többéves névtelenség után visszanyerje régi erejét, nyilatkozta tegnap Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap (FPS) volt igazgatója, aki a PNTCD megyei szervezetének vendége volt. A politikus szerint vagy "felfutnak", vagy vége lesz a pártnak, bár ez utóbbi helyzetet nem fogadja el.

Elmondta, hogy az 1996-2000 közötti kormányzás áldozata lett a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, mert az elôzô kormányok idején felgyûlt hatalmas államadósság nagy részének visszafizetése nyomán olyan megszorító intézkedéseket volt kénytelen hozni, amelyek miatt a választópolgárok a PSD-re szavaztak.

A legnagyobb esélyt az európai parlamenti választások kampányában látja, amikor a parasztokhoz szólhatnak, akiket mind a PSD, mind a jelenlegi kormány mellôz, s ha szólnak is róluk, populizmusból teszik. Így történhetett meg, hogy miközben ez a réteg egyre szegényebb lesz, latifundiumok s mindent összeharácsoló földesurak jelennek meg, akik meg tudják pályázni az uniós pénzeket. A drámai helyzetet a hatalom nem veszi észre, mert a cirkusszal és sárdobálással van elfoglalva.

Sârbu érdekes kijelentést tett: véleménye szerint minden egyes elnökválasztásba beavatkoztak a titkosszolgálatok. A Népújság kérdésére, hogy vajon 1996-ban, Emil Contantinescu megválasztásakor is ez történt-e, igennel válaszolt, mert, mint mondta, "szükség volt a változásra, különben úgy jártunk volna, mint a bolgárok". Ugyanis, amikor a Demokratikus Konvenció hatalomra került, a Nemzeti Bank valutatartaléka 535 millió dollár volt, miközben az államadósság 1,9 milliárd dollár. Ekkora adósság gyûlt fel a Roman-, Stolojan- és a Vacaroiu-kormány idején. Saját tevékenységérôl is jó véleménye volt, mert "a FPS akkor lendített a gazdaságon a bankok privatizációjával", aminek a hatása 2000-ben kezdett érzôdni.

Elmondta, hogy az összes veszteséges vállalatot felszámolta, kivéve a brassói traktorgyárat és még egy vállalatot. A brassói vállalat bezárását a kormány nem engedte, sôt maga az államelnök, Constantinescu figyelmeztette: "Ne nyúlj a traktorgyárhoz, mert az még Ceausescut is megingatta". A vállalat bezárása nyomán megnôtt volna a munkanélküliség, a kormány fizetésképtelen volt, s inkább elkerülte a problémát. Pénzügyi szempontból a legnehezebb év 1999 volt, tette hozzá. Véleménye szerint a "nemzeti nagytakarítás" legfontosabb mozzanata a bankok privatizációja volt, illetve ez volt a lehetôségek közül a kisebbik rossz.

A továbbiakban kijelentette: Romániában két kormány van, egyik a Legfelsôbb Védelmi Tanács (CSAT) Cotroceni-ben, a másik a Victoria-palotában. A volt PNT- kormányt sikeresnek nevezte, és összeállított egy "hatékonysági toplistát" is. Eszerint az elsô helyen Radu Vasile áll, a másodikon Adrian Nastase, a harmadikon Calin Popescu Tariceanu. A Theodor Solojan és Nicolae Vacaroiu-kormányzatot "katasztrofálisnak" minôsítette.

Újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy az RMDSZ és Magyarország segítsége nélkül Romániát nem vették volna fel az Európai Unióba. Ugyanakkor az RMDSZ-t megbízható koalíciós partnernek nevezte, szemben a demokratákkal, akik egyet mondanak, s mást tesznek. Példának Emil Boc esetét hozta fel, aki a választási kampányban megesküdött, hogy az RMDSZ- szel soha nem fog együttmûködni, s miután megválasztották Kolozsvár polgármesterévé, azt tette, ami ellen addig tiltakozott.

A székelyföldi referendumok kapcsán kijelentette: egy nagyszámú nemzeti közösségnek joga van bizonyos jogokért harcolni, követelni azokat, nem lenne szabad fentrôl rájuk erôszakolni dolgokat. Egy jogállam a szubszidiaritás elvén alapszik, és ennek szellemében meg kell adni a régióknak a jogot, hogy saját maguk döntsenek a dolgaikról, mert jobban tudják, mi jó nekik.

Fontos politikusokat érintô ügyészségi nyomozásokról beszélt Traian Basescu, közben a sajtó és egyes politikusok tudni vélik, hogy büntetôjogi vizsgálatot indítanak Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ellen, hogy felfüggeszthessék tisztségébôl.

Basescu ismét határozottan szorgalmazta az igazságszolgáltatás teljes mértékû függetlenedésének szükségességét. Az államfô korábban több beszédében is állást foglalt e célkitûzés megvalósítása mellett. Legutóbb kedden, a legfôbb ügyészség nyomozói elôtt szólalt fel, arra buzdítva ôket, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmazzák a törvényeket, és az ország minden lakosát részesítsék egyforma bánásmódban.

Az államfô kifejtette: ezt azért mondja, mert becslése szerint olyan nehéz nyomozásokat készülnek lezárni, amelyek fontos politikusokat érintenek.

E nyilatkozatot megelôzôen a Jurnalul National címû napilap arról írt, hogy az ügyészek lezárták a dunai Vaskapu I. és II. vízi erômûvek korszerûsítése ügyében folytatott vizsgálatot, ennek nyomán pedig egy hatvanezer oldalt számláló vaskos dosszié született.

A nyomozók – a lap szerint – azt vizsgálták, hogy a két erômû felújítása valóban megtörtént-e, és az államot nem érte-e kár, hiszen az erômûveknél tapasztalt állítólagos sorozatos mûszaki hibák azt bizonyítják, hogy mulasztás történt e téren.

A korszerûsítés története 1997-re nyúlik vissza, amikor a jelenlegi kormányfô gazdasági miniszter volt az akkori jobboldali kormányban. Az általa vezetett minisztérium szerzôdést kötött az I. erômû korszerûsítésére egy svájci céggel, a 2000 után hatalomra került baloldali kormány pedig ugyanezt a vállalatot bízta meg a II. erômû felújításával is. Ezért a nyomozók a szociáldemokrata kormány gazdasági miniszterének, Dan Ioan Popescunak a felelôsségét is vizsgálják – írta a lap.

A Jurnalul National azonban azt is tudni véli, hogy ennek a nyomozásnak a fô célja, hogy Tariceanu ellen büntetôjogi vizsgálatot indítsanak, hiszen akkor a törvények szerint a miniszterek felelôsségét vizsgáló, az államelnöki hivatalban mûködô bizottság felfüggesztheti ôt tisztségébôl. Erre már volt példa tavaly, amikor Teodor Atanasiu volt honvédelmi miniszternek kellett távoznia tárcája élérôl az ellene indított vizsgálat miatt.

Számos megfigyelô nem tartja elképzelhetetlennek ezt a forgatókönyvet, hiszen a Tariceanu és Basescu, illetve a Nemzeti Liberális Párt és Demokrata Párt között zajló ádáz versengés szikrát sem csillapodott. Szerintük Basescu így szeretne megszabadulni a számára kényelmetlenné vált Tariceanutól.

A találgatásokba politikusok is beszálltak. Dan Voiculescu, az ellenzéki Konzervatív Párt elnöke, – akinek lánya birtokolja azt a médiabirodalmat, amelynek a Jurnalul National is része – tudni véli, hogy már a héten összeül az elnöki hivatalban mûködô bizottság, hogy megvitassa Tariceanu felfüggesztését.

A fôügyészség szóvivôje cáfolta, hogy folyamatban lenne olyan vizsgálat, amely Tariceanut érintené. Daniel Morar, a korrupcióellenes ügyészség vezetôje azonban közölte, hogy vizsgálódnak Vaskapu-ügyben, de a nyomozás csak elôzetes szakaszban tart, ezért nem indítottak büntetôjogi vizsgálatot senki ellen.

Az ügyész azt is elmondta, hogy ezt a dossziét a fôügyészség keretében mûködô szervezett bûnözés- és terrorizmus-ellenes igazgatósághoz (DIICOT) küldték, hiszen az elôzetes nyomozás során már megbizonyosodtak arról, hogy nem áll fenn a korrupció gyanúja. Morar szerint a DIICOT-nak azt kell megvizsgálnia, hogy az ügyben nem követtek-e el hivatali visszaélést.

Mintegy replikaként a legutóbb elhangzott vádakra, a marosvásárhelyi tanács és a polgármesteri hivatal nevében egy rend munkaruhát és építkezésben használatos munkaeszközöket ajánlott fel Dorin Florea polgármester Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszternek, hogy a tárcavezetô nekiláthasson a Marosvásárhelyre megígért sürgôsségi kórház építésének.

Az ajándékozást tegnap egy sajtótájékoztató keretében jelentette be a polgármester, a városháza protokolltermében ott is volt egy rend munkaruha, védôsisak és kesztyû, valamint lapát, csákány és spakli is. Florea szerint tegnaptól felszámolják a tárcavezetônek a kórház létrehozására szükséges idôt, a "számláló" állását rendszeresen nyilvánosságra hozzák.

A megyei tanáccsal a kórházügy kapcsán kirobbant telekbotrány margóján a polgármester egy jegyzéket is ismertetett azokról a telkekrôl, melyeket szerinte a megyei tanács vezetôségéhez közeli körök el akarnak orozni a város elôl. A több száz hektárt kitevô teleklajstrom élén nagyság szempontjából a sportröptér áll, melyet már nyolc éve próbál megszerezni a polgármester egy ipari park építésére. A lajstromon szerepel még az egykori jeddi rókateleptôl a koronkai határban levô gyümölcsösön, a sportligeten át egészen a szentannai határbeli méntelepig, illetve a téglagyárhoz tartozó területig számos parcella, melyek Florea szerint mind a városéi voltak, de most más intézmények tulajdonában vagy kezelésében vannak, és a polgármesteri hivatal eddig eredménytelenül próbálta ôket visszaszerezni. A teleklajstromot a polgármester egy levélhez mellékelte, melyet a tegnap küldött el az államelnöknek. A levélben Florea arra hívta fel az elnök figyelmét, hogy mióta jelezte a municípiumok szövetségén keresztül a városok tulajdoni nehézségeit a kormánynak és az elnöki hivatalnak mintegy fél évvel ezelôtt, még mindig nem történt semmi konkrétum a szerinte az ország összes városát egyformán nehéz helyzetben tartó tulajdonviták rendezéséért.

Rendôrt próbált megvesztegetni a csíkszeredai K. Sándor, akire e bûncselekmény miatt 6 hónaptól 5 évig terjedô börtönbüntetést szabhat ki a bíróság. Az esetet a Megyei Korrupcióelleni Igazgatóság vezetôje, Machedon Bogdan ismertette az újságírókkal.

A megvesztegetéssel vádolt K. Sándor ellen vádirat készült, hiszen a gyanúsítottat tetten érték, amint 2006. október 31-én 100 lejjel próbálta meg lefizetni azt a rendôrt, aki egy feljelentés nyomán vizsgálta ügyét.

Machedon Bogdan elmondta, hogy K. Sándor korábban pénzt kölcsönzött magas kamattal egy családnak, amelyet aztán fenyegetett. Errôl szeptember 19-én tettek feljelentést a rendôrségen. K. Sándor nem volt hajlandó írásos nyilatkozatot adni a történtekrôl, ehelyett "kedvezô" megoldást javasolt a rendôrnek, sôt, étterembe is meghívta. A tettenérést követôen a Hargita Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség ügyésze vádiratot állított össze. A Korrupcióelleni Igazgatóság vezetôje elmondta, tudni kell, hogy nemcsak a csúszópénzt elfogadó rendôrt büntetik megvesztegetés miatt, hanem a megvesztegetôt is. Elôbbi esetében a büntetés akár 15 évig terjedô szabadságvesztés is lehet, utóbbi esetében fél évtôl 5 évig terjedô szabadságvesztésre ítélhetik a tettest.

A Népújság kérdésére Machedon Bogdan kifejtette, hogy nem csupán Hargita megyében történnek korrupciós esetek, az általa vezetett intézmény a belügy- és közigazgatási minisztériumi alkalmazottak esetében vizsgálja a korrupciós bûncselekményeket, és Maros megyében is vannak lezárt ügyek. "Minden korrupciós ügyet megpróbálunk nyilvánosságra hozni. Január óta töltöm be ezt a tisztséget, Hargita megyébôl helyeztek át, ez az oka, hogy a Hargita megyében történt eseteket jobban ismerem. Az elkövetkezô egy-két hétben az összes adat birtokába jutunk és elemezzük az igazgatóság tavalyi tevékenységét, nyilvánosságra hozzuk az összes lezárt ügyet" – jelentette ki.

A Megyei Korrupcióelleni Igazgatóság tavaly 16, Maros és Hargita megyei korrupciós ügyben zárta le a vizsgálatot, jelenleg négy eseten dolgozik az igazgatóság kilenc alkalmazottja. "A gyanúsítottak között rendôrök és köztisztviselôk vannak, mint például az egyik község polgármestere, akit 2000 lej csúszópénz elfogadásával vádolnak" – közölte Machedon Bogdan, ám többet nem volt hajlandó elárulni a korrupciós ügyekrôl.

Csütörtöki kimenô

A holokausztról való beszéd nem köthetô évfordulókhoz, ünnepélyes pillanatokhoz, egyetlen vagy több jeles naphoz. A holokauszt mindennapos téma, a köznapokban folyton fel- és elôbukkan, önkéntelenül is az emberek utalnak rá, egy-egy mondatfordulathoz kapcsolódva váratlanul aktuálissá válik. Az, ami mindvégig aktuális marad. Erdélyi Lajos túlélô azt írja könyve hátoldalán: "... hiszem, hogy aki ezeket a tapasztalatokat elhallgatja, félredobja, az a jövôt keseríti meg. Tudom, újabb Auschwitz nincs, nem lehet. De [az] embertelenség, közöny, közömbösség ismétlôdhet. Ismétlôdik. Beszéljünk az emlékeinkrôl!"

Egy esztendô története tulajdonképpen. Karcsú könyv néhány fényképpel és hiteles rajzzal illusztrálva. Egy sorozat darabja, mely a Személyes történelem címet viseli. Túlélés. Egy fotográfus visszaemlékezése. Budapesten jelent meg a Lauder kiadónál még 2006-ban. Erdélyi Lajos, egykori marosvásárhelyi, ma Istenhegyi úti lakos fönn Budán, egy budapesti zsidóiskola növendékeinek biztatására film- és hangszalagra mondta emlékeit a lágerekrôl, munkatáborokról, ahol 15 évesen apjával együtt raboskodott. Marosvásárhelyrôl hurcolták el Auschwitz- Birkenauba, majd sziléziai táborokban dolgoztatták. Volt krumplipucoló és csicskás, síneket cipelô és talpfahordozó, árokásó, megalázott, szerencse fia, akit csak véletlenül nem küldtek Cyklon B-zuhany alá, lôttek agyon, vertek halálra, aki mellôl társait kiszólította a vak és bizarr önkény, zabolálatlan ölni akarás, a szórakozni vágyó SS-katona élesre töltött fegyvere.

És beszél németekrôl, akik ruhát dobtak a fázós kamasznak, egy vén szocdemrôl, aki elômunkásként emberséges maradt. Beszél apró örömökrôl, az evés hatalmas élményérôl, önzésrôl, emberi gyarlóságról, a fogolyarisztokráciáról, zsidókról, magyarokról, németekrôl, szervezkedni tudó kommunistákról, akik a lágerben is mások voltak...

Na meg a háború elôtti Vásárhelyrôl, egy polgári családról, melynek a felét elpusztították a rettenetes tábor elsô napján, anyja és húga felismert ruháiról, amelyeket a gázkamrából szállítottak el, a vásárhelyi iskolákról, tanárokról, szomszédokról, cionistákról és vallásosokról. Bevonulásról, német megszállásról, gettóról és vasgárdáról, asszimilációról és zsidótörvényekrôl. És 1936-1939-es, már-már ókori levelekrôl, melyek csodával határos módon kerülnek elô Palesztinából, hol a szerzô nagyszülei éltek halucként, azaz bevándorló gyanánt.

A történet csak látszólag ér véget 1945-tel. A holokauszt vagy annak emléke továbbgördül az álmokban, a keserû tapasztalatokban, az utókor bûntudatában, a túlélôk gyötrelmeiben. Miközben egyre kevesbedik a számuk, évrôl évre kevesebben gyújtanak gyertyát azok közül, akik közvetlen tanúi és részesei voltak az emberiség és emberség szenvedéstörténetének.

A könyv kétnyelvû: magyar és angol. Mert a szerzô unokái közül kettô, T. lányai már csak angolul tudnak. Hadd gondoljanak bele ôk és unokáik unokái is.

Balzsam

A magyar természet legsúlyosabb veszélye a tettiszony. A magyar megelégszik azzal, hogy elgondolja, esetleg elmeséli, hogyan is kellene megtennie a dolgokat, és a megvalósítást rábízza másra, a sorsra, a semmire, és ha jön más, akkor rögtön keresztbe tesz neki. * Nem tudom, miért olvastam 2001. szeptember 11-én éppen Szerb Antalt, és miért írtam ki a cetlire éppen ezt a mondatát. Az idézet fölött két nyíllal induló kisbetûs gyorsjegyzés: a CIA tanította ôket, az USA segítette (barlangrendszer); Hollywood szállította a tippeket. * A merénylôk között bizonyosan nincs magyar, nyugodhattam (?) meg talán. * Berzsenyi kapcsán mondja mindezt Szerb Antal, a gondolat így indul: Magyar természetének egész nagy megbántottsága elôtör (ti. amikor költôként elhallgat) – az a különös makacsság, amellyel a magyar önmagát bántja afeletti elkeseredésében, hogy mások bántják. * S akkor mit kezdjünk ezzel a Berzsenyivel: Merj! A merészség a fene fátumok / Mozdíthatatlan zárait átüti / S a mennybe gyémánt fegyverével / Fényes utat tusakodva tör s nyit. * (A 'tusakodva' itt azt jelenti: küzdve, harcolva, rohamozva.) * Azt, hogy: "elgondolja, esetleg elmeséli". * Aztán sértett zseniként nyalja sebeit. Ez már Vörösmarty: Mit tudtok ti, hamar halandó emberek, / Ha lángképzôdés nem játszik veletek? * Valóban: az ember fáj a földnek. Az emberfaj sárkányfogvetemény. * Sóhajtva dobom el a cédulát. Nincsen remény? * Egy másik papirosomon ez áll: Nagy tisztelettel vagyok a moldvai csángó magyarok iránt, mert nagy áldozat árán is megtartották magyarságukat, és ezer év után is bebalzsamozva beszélik a magyar nyelvet. * Antal Mária gyimesbükki tanítónô írta, és a Hargita Népe 1994. december 22-i számában olvastam. * Valóban beolvadásra "ítélte a történelem" ezt a drága népcsoportot? Hol van az a forgatókönyv, az a rendezô, az a film, amely megrázza a világot és felrázza mindazokat, akik bûnös felelôtlenséggel szemlélik bebalzsamozott nyelvük kivágását, illetve visszariassza, megtorpantsa, meghátrálásra késztesse hatósági és vallási hóhéraikat?! * "Egész estés" nagyjátékfilmre gondolok, amely ha Oscart nem kap is, de legalább annyira felkavarja a filmvilágot és a politikumot is, mint mondjuk, a Mel Gibson Jézus-filmje, vagy a Da Vinci-kód. * Vagy ez a képzelgésem is csak "menekülés a ráción túli bizalomhoz", és nem a teremtô életerô invokációja?

Bölöni Domokos

Közli a Kútfô a dicsôszentmártoni Adorjáni Károly ny. unitárius lelkész gyûjtésének elsô részét: Karácsony – újévi ünnepi szokások Kis-Küküllô "Vízmellék"-én. A címmel, még ha a Vízmelléket idézôjelbe tette is a szerzô, azonnal vitába szállnék, mert jóllehet a gyûjtés valóban vízmelléki falvakra terjed ki (szám szerint 11-re, ezek: Ádámos, Küküllôdombó, Dicsôszentmárton, Küküllôpócsfalva, Désfalva, Szászcsávás, Küküllô-széplak, és a lap következô számában jön Magyarsáros, Szôkefalva és Vámosgálfalva), a Vízmellék nem csak ennyi, az a két Küküllô közének megannyi települését jelenti, a Balavásár-Kend-Segesvár vonaltól lefelé, egészen Medgyesig, Balázs-falváig – a néprajzi fogalom tisztázása tehát elvárható lett volna. A nagytiszteletû úr gyûjtését számos pedagógus segítette, illetve "keze alá dolgozott", ettôl is érdekes, színes a közlés. Bizonyára hasznát veszik Csíkban, Gyergyóban, Udvarhelyszéken és Háromszéken is – hogy Marosszékrôl ne is beszéljek.

Burus János a hatvanas éveit tapossa, a Burus család a Maros megyei Szásznádastól pár kilométerre fekvô kis faluból, Pipérôl származik, számos kiváló pedagógust, tanítót, tanárt, szakembert adott Erdélynek. A Csíkba elszármazottak között van már könyvkiadó és író is. Burus Jánossal egykor csoporttársak voltunk a marosvásárhelyi tanárképzô fôiskola magyar-történelem szakán. (Ô el is végezte.) Amilyen dolgos, szorgalmas, olyan érzelmes, lélek-ember, aki szívén viseli szülôföldje, faluja sorsát. A korondi Hazanézô irodalmi tábor egyik szervezôje volt több éven át, ott beszélgettünk párszor. Tôle értesültem elôször, hogy Pipének van valaki híres szülötte is: Gyulai Zoltán tudós, fizikai szakíró. 120 éve született, 1887. december 16- án, és 1968. július 13-án hunyt el, Budapesten. Kolozsvárt tanult az unitárius gimnáziumban, aztán az egyetemen matek-fizika szakos tanári oklevelet szerzett, harcolt az elsô világháborúban, volt hadifogságban is. 1924 és 1926 között a göttingai egyetemen képezi tovább magát, "Pohl professzornál – írja a lexikon – az alkáli-halogenid kristályok színcentrumaival foglalkozik. 1928-ban értelmezi az azóta Gyulai-Hartly-effektus néven ismert s a kristályok kimutatására vonatkozó jelenséget". 1940 és '47 között Kolozsváron tanít az egyetemen, Kísérleti fizika címmel írt jegyzetet 1946-ban ('53- ban könyvként is kiadták). A tudós a budapesti Mûszaki Egyetemen folytatta fizikai kísérleteit nyugalomba vonultáig. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kossuth- és állami díjas. Egy kristálynövekedési csoportot vezetett, a kísérleti fizika oktatásában és a szilárdságtan-fizikában iskolát neveztek el róla.

1998-ban, halála 30. évfordulóján emléktáblát helyeztek el a tudós tiszteletére a szülôfalu templomának elôterében. Szövege: Pipén született a nemzetközi hírû fizikus professzor, GYULAI ZOLTÁN (1887-l968), aki Kolozsvár, Szeged, Göttingen, Debrecen és Budapest egyetemein mûködött. E táblát emlékezésül helyezte el 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia, az Unitárius Egyház, a Babes-Bolyai Tudományegyetem.

– A pipei templom megtelt a résztvevôkkel, körülbelül 80-an lehettek ott, jóllehet a falut jelenleg kereken csak félszáz idôs ember lakja – áll Tarján Imre akadémikus beszámolójában. – Az eseményre sokan eljöttek a közeli helységekbôl is, fôként a pipei "ôslakók" elköltözött hozzátartozói, gyermekei, unokái. Több magas beosztású unitárius pap látogatott el Pipére, professzorok is Kolozsvárról, négyen pedig Magyarországról jöttünk.

Az eseményrôl annak idején lapunk is beszámolt. Itt csak az álljon még, hogy az ötlet szintén Burus Jánostól származott. Tarján Imre: "Még 1997 nyarán Burus János tanár, csíkszeredai tanfelügyelô, Gyulai földije és tisztelôje, emlékszoba létesítését vetette fel Gyulai Zoltán szülôházában, Pipén. Arra gondolt, hogy az MTA megveszi a kúriát, ami akkor Burus szüleinek a tulajdonában volt. Burus János valamilyen módon értesült létezésemrôl, valamint Gyulai Zoltánhoz fûzôdô kapcsolatomról, és Gyulai egyik, Budapesten élô unokája révén megkeresett. Így kapcsolódtam be Burus kezdeményezésébe, aminek lényegével természetesen egyetértettem, csak a megoldás módját nem helyeseltem: egy infrastruktúra nélküli épületben és elhanyagolt, az év nagy részén nehezen megközelíthetô környezetben ugyanis nincs értelme emlékszoba létesítésének. Alkotóházzal kiegészített üdülô kialakítását javasoltam, amit az erdélyi egyetemek, az írószövetség stb. hoztak volna létre és mûködtetésérôl is ôk gondoskodtak volna. Most már, látva a körülményeket, ezt az elképzelést sem tartom kivitelezhetônek."

Pipe ugyanis, mint sok tucatnyi más erdélyi kistelepülés – haldoklik, az utolsókat rúgja. Mielôtt avatatlanok vásárolnák s falnák föl szôrôstül-bôröstül, jó volna összefogni (kiknek is?); utat javíttatni, s belakatolás helyett belakatni akár hétvégi telepesekkel is azt a pompás tájat.

(Az embert elviszi az esze. Szakkiadványt forgattam, Burus Jánosra gondoltam. Pipére gondolva szülôfalum sorsán merengtem. Dányánnak nincs Gyulai Zoltánja. Cérnányi esélye a túlélésre...)

Görgényüvegcsûr többségében magyarlakta település, amelyet román falvak gyûrûje övez. Közigazgatásilag Görgényszentimre községhez tartozik, 1797 lakosa van, a területe és a lélekszám szempontjából a községben lévô tíz település közül a községközpont után a legnagyobb. Laurentiu Boar polgármester szerint dolgos emberek lakják, bármerre mennek dolgozni, hazatérnek, hazaviszik a pénzt. A faluhoz való ragaszkodásukat tiszteli. Különben Kiss Tibor István alpolgármesterrel, aki helybeli, nagyon jól együttmûködnek. A polgármester maga javasolta, hogy az alpolgármester kísérjen el utunkon.

Az alpolgármester a falu létrejöttének történetét néhány szóban foglalta össze: nagy mennyiségben adva volt kvarckavics, bükkfa, csak az üvegfúvó mesterek hiányoztak, aztán ôk is megjelentek, és létrejött Üvegcsûr – több száz éve. A településen harminc évvel ezelôtt többen éltek, mint Görgényszentimrén. Már a gépkocsiban ültünk, amikor az alpolgármester kitért a falu legnagyobb gondjára, a Görgényszentimrét Görgényüveg-csûrrel összekötô út elfogadhatatlan állapotára. A 11 km-es szakaszból 6 kilométeren sikerült új aszfaltburkolatot leteríteni. A munkálatok folytatására a községvezetés még 610.000 lejjel rendelkezik, mely összeget fele-fele arányban a kormány és a megyei tanács biztosította. Az út állapota miatt a vállalkozók, befektetôk elkerülik Üvegcsûrt. Emiatt nincsenek munkahelyek a faluban. De a 426 hektáros mezôgazdasági területen is költséges a haszonnövény-termesztés, emellett e területbôl 87 hektár csuszamlásos, elbokrosodott.

Némi remény csillant fel a munkahely- létesítés szempontjából. A községközpontban új székházat építenek a polgármesteri hivatalnak. Idén az építkezésnél számos üvegcsûri mesterember dolgozik. A tervek szerint elkezdôdik a községközpontban egy sportcsarnok, egy kórház építése, az általános iskolát nyolc tanteremmel bôvítik. A munkálatok elvégzéséhez elsôsorban üvegcsûrieket alkalmaznak.

A faluban évekkel ezelôtt sokan éltek kôfaragásból, szénégetésbôl. Kôfaragással ma alig 5-6-an foglalkoznak, egyikük a 46 éves Finna Gáspár vállalkozó, aki Szász Sándorral dolgozik. Sz. Sándor 65 éves, idegenben dolgozott hosszú évekig építkezésnél, 1998-ban tért haza véglegesen. Azóta a faluban, a Tégla utca 6. szám alatti házban faragják a sziklaköveket. Jelenleg a palaljai (Pauloaia) kolostor épületéhez faragják a lépcsôket. A falakat az alapoktól rakták fel az általuk faragott "téglákból". A 2,20 m magas kerítést, az 5 m magas kaput is együtt rakták fel a faragott kövekbôl. Általában a nyári idôszakban dolgoznak a kolostornál, ez a nyár lesz a negyedik. Szász Sándor, ha bírja a keze, naponta nyolc órán is képes stokkolni, csiszolni.

Az udvar tele volt hatalmas kôtömbökkel, kíváncsi voltam, miként "szabják" le darabokra. A vésôvel lyukat vájnak a tömbön, majd ékkel széthasítják. A sziklakô, bármilyen kemény, a megfelelô módszert alkalmazva könnyen hasad.

Érdemes-e ebben a korban ilyen nehéz munkával, kôfaragással foglalkozni? Mindketten az válaszolták: igen. Szász Sándornak pedig a kôfaragásból származó pénz jó nyugdíj- kiegészítô. Különben a kôfaragás nagyon jól jövedelmez, tette hozzá Finna Gáspár, aki a kôfaragásban indított kis vállalkozást. Sajnálja, hogy a fiatalok még nem figyeltek fel erre a munkalehetôségre. Rajtuk kívül alig 3-4 igazi kôfaragó dolgozik még, de nem fiatalok. Évek múlva talán csak emlék marad a kôfaragás Üvegcsûrön, amibôl eddig sokan megéltek – jegyezte meg búcsúzáskor Finna Gáspár.

Bálint Margit RMDSZ-tanácsos és férje 30-40 juhot, szarvasmarhát, sertést tartottak. A juhokat kihajtották az esztenára, a juhászok végezték a dolgukat, nagyon jó sajtot készítettek, de mostanában nem találnak olyan juhászokat, akik úgy készítik el a sajtot, ahogy ôk elvárják. Emellett nagyon drága minden, ami az állattenyésztéshez szükséges. Ráadásul eltelt az idô is. Már nem bírják az állattartással járó munkát, pedig még tartanának jószágot. Lemondtak az állományról, csak néhány állat – 9 juh, két ló egy csikóval, és egy borjú – van a gazdasági udvarban. Az állomány felszámolásához hozzájárult az is, hogy az utóbbi években inkább vetettek, mint arattak a hatalmas vadkárok miatt, "csak a kárt gyûjtötték be". Emellett megváltoztak a különbözô hatóságok, az állategészségügyiek feltételei is az ország EU-hoz való csatlakozása nyomán. Mindezek arra késztették a Bálint családot, hogy értékesítsék állatállományukat. Bálint Margit végül így fogalmazott: – Nagyon fáj, hogy nincs többé tehén az istállóban. Mi takarmányoztuk, mi tartottuk, fejtük, tudtuk, hogy az a tej jó. Tisztán tartottuk az állatokat. Most tejet, sajtot, disznóhúst kell vásároljunk, aztán bárányt is, de az már nem olyan, mint a miénk volt – mondotta.

Benkô Aurora 16 éve tanít az iskolában, két és fél éve igazgató. Elmondta, hogy a nyolc magyar és hat román osztályban 183 gyerek tanul. A közeli óvodában, a két magyar és egy román csoportban 68 kisgyerekkel foglalkoznak. Az utóbbi évek tapasztalatai, hogy az I-VIII. osztályba járó tanulók száma évrôl évre csökken, emiatt idén ôsztôl az üvegcsûri iskolában is átszervezés várható. Az iskola téli fûtését biztosították, két éve mûködik a központifûtés-rendszer, amelyet két fával fûtött kazán lát el. A múlt év ôszén a tanügyminisztérium 30.000 lejt utalt át az iskolának, ebbôl újították fel a parkettet az osztályokban, a tornateremben. Sikerült a vízvezeték-hálózatot felújítani, az óvodában is javítási munkálatok folynak. Tavaly tíz számítógépet helyeztek üzembe az iskolában, internet-hozzáféréssel. A 26 tanító és tanár közül tízen iratkoztak be számítógép-kezelési szaktanfolyamra, amely itt, az iskolában zajlik. Az igazgatónô tud arról is, hogy a községi tanács egyik döntése alapján az idén felújítják az iskola épületében a belsô mellékhelyiségeket, az óvodába pedig bevezetik a központi fûtést. Eközben furcsa helyzet alakult ki: miközben sikerül korszerûsíteni az iskolát, csökken a tanulók száma.

Románia uniós csatlakozása nyomán várhatóan emelkedni fog a lakosság életszínvonala. Újabb lehetôségek nyílnak a vidékfejlesztésre országszerte. Az életminôség számos tényezôtôl függ. Üvegcsûrön mire lenne szükség, hogy a lakosság életszínvonala emelkedjen?

Szász Tibor, 60 éves, kômûves: – Mi furcsa helyzetben vagyunk, mert a faluban az emberek szeretnek és akarnak dolgozni, csakhogy nincs munkahely. Néhányunknak most éppen szerencsénk van, mert nem kell messzire utaznunk, csak Görgényszentimrére, ahol a polgármesteri hivatal új székházát építjük. Szerintem munkalehetôségeket kellene teremteni, és akkor jobban élnénk.

Menyhárt Gábor, 34 éves, munkás: – A fiatalság 60%-a elment. Lendíteni lehetne az életszínvonalon, ha megjavítanák a település felé vezetô utat, hogy a vállalkozók bemerészkedjenek. Dolgoztam már városokban is, lakást ajánlottak, de a falumat nem hagyom, inkább vállalom ezt az életformát.

Popa Leontina, 52 éves, háziasszony: – Az út miatt nincs fogorvosunk. Most jövök Szászrégenbôl a fogorvostól, legalább hat üvegcsûrivel együtt vártunk sorunkra. Nincs gyógyszertárunk sem, úgy hallottam, volt már vállalkozó, aki jönni akart, de másodszorra nem tért vissza. Az út megjavítása lehetne az elsô lépés a jobb életminôség felé.

Czint József, 65 éves, nyugdíjas: – Arról volt szó, hogy varrodát létesítenek a település központjában, mert nagyon sok az asszony. De asztalosmûhelyeknek is lenne hely, csakhogy nincs ki hozzáfogjon. Tudja meg, ha a népnek lenne munkahelye, nône az életszínvonalunk. Szászrégenbe járok be, a fogaimat csináltatom, 8 lej az utazás oda-vissza. Képzelje, mennyi pénzt megtakarítanánk, ha itt rendelne egy fogorvos.

Finna László Attila, 42 éves, kômûves: – Földmûveléssel itt a környéken szinte nem érdemes foglalkozni. A véleményem az, hogy a faluturizmus beindítását kellene következetesen szorgalmazni. Most már bárkinek lehetôsége van továbbképzô tanfolyamot végezni, és ha az illetô – fôleg a fiatalok közül – vállalkozik, talán még támogatási pénzekhez is hozzájuthat. Nagyon jó természeti adottságaink vannak, azokat kellene kihasználni a turizmus révén. Én a jobb létet a falusi turizmus beindításában látom.

Bocskai Mónika Katalin, 25 éves, tanítónô: – Ha a falusi vendégfogadás beindulna, mi magunk teremthetnénk munkahelyeket, fôleg a fiatalok számára. Vannak olyanok is, akik befektetnének, és akkor lenne gyógyszertárunk, fogorvosunk, megoldódna a szervezett szemétgyûjtés, -szállítás, a víz bevezetése, végül is ezek a jólét alapvetô tényezôi.

A Közpénzügyi Minisztérium rendelete alapján április 1-jétôl minden megyében, a megyei közpénzügyi fôigazgatóságok keretében létrehozzák a közepes adófizetôk közpénzügyi igazgatóságát. Ennek értelmében Maros megyében az elmúlt év üzleti forgalma alapján besorolt 200 adófizetô adóügyeinek adminisztrálása kerül a területi leosztású igazgatóságok hatáskörébôl a közepes adófizetôk igazgatóságának hatáskörébe.

– Az intézkedést az a pozitív tapasztalat indokolja – nyilatkozta lapunknak Felicia Pop, a Megyei Közpénzügyi Fôigazgatóság ügyvezetô igazgatója –, ami a nagy adófizetôk igazgatóságának két évvel korábbi létrehozásából fakad. Az azóta eltelt idôben beigazolódott, hogy az adóügyek adminisztrálásának ily módon történô leosztásával javul az állami bevételek beszedésének hatásfoka, egyszerûsödik a kapcsolattartás az adófizetôvel.

A rendelet értelmében, a 10 és 70 millió lej közé esô üzleti forgalommal rendelkezô adófizetôk fognak az új igazgatóságnak a hatáskörébe tartozni, ám ezt kiegészítik a 10 millió üzleti forgalom alattiak is, amíg az adminisztrált adófizetôk száma eléri a 200-at. Így Maros megyében már az 5 millió lejes forgalmat meghaladó cégek átkerülnek az új igazgatósághoz, mint ahogy azok a fizetésképtelen vállalatok is, amelyek irányában a követelések összértéke meghaladja a 3 millió lejt.

Az érintett cégek nevesített listáját a Közpénzügyi Minisztérium honlapján közlik, ugyanakkor a megyei fôigazgatóság valamennyit egyenként is értesítette.

Mint Felicia Pop elmondta, az új adminisztráció hatáskörébe esô cégek lényeges változást nem fognak tapasztalni, a vidéki közepes adófizetôk esetében legfeljebb annyi módosul, hogy ezentúl nem a helyi igazgatósággal, hanem egyenesen a marosvásárhelyi központtal tartják a kapcsolatot.

Az igazgatóság átveszi a közepes adófizetôk másodlagos székhelyeinek adóügyi adminisztrálását is, kivételt képeznek a másodlagos székhelyek alkalmazottjai után járó kötelezettségek, amelyeket továbbra is a helyi pénzügyi igazgatóságnak kell befizetni – közölte Felicia Pop.

(bálint)

Több felelôsség és döntési szabadság a bankoknak

A hét végén a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetôtanácsa a lakossági hitelekre vonatkozó banki szabályok változtatásáról döntött. Eszerint nem lesz kötelezô az elôleg, és a felvett hitelek törlesztési részletei a jövôben elérhetik a hitelfogyasztók jövedelmének 60%-át is az eddig elfogadott 30% helyett. A jegybank hamarosan közzéteszi a változtatásokkal kapcsolatos részletes tudnivalókat is. A témával kapcsolatban napvilágot látott elsô elemzések a szabályváltoztatás nyomán a hitelkínálat minôségi javulására, illetve az infláció növekedésére is számítanak.

Alkalmazkodás Európához

Az intézkedés hátterérôl, illetve várható következményeirôl Nagy Ágnes közgazdász, a jegybank vezetôtanácsi tagja lapunknak elmondta, a szabályváltozás mind a bankokra, mind a nem banki hitelintézetekre vonatkozik, és hátterében a hitelintézetek kockázatmenedzsmentjét szabályozó európai normákra való áttérés áll. Ez a Bázeli II. Egyezmény, melynek irányelveit a romániai bankvilágban az idei év második felétôl vezetik be, 2008 januárjától a bankpiac minden szereplôjére nézve kötelezôek lesznek e szabályok. A mostani változások a rendszer átalakításához tartozó lépések, a hitelfogyasztók jövedelmének 60%-os leterhelését a polgárjogi törvénykezés is lehetôvé teszi.

A hitelezési szabályrendszer átalakulása révén az eddigieknél több felelôsség hárul majd a bankokra a jegybank eddigi felügyeleti hatáskörébôl – fejtette ki lapunknak Nagy Ágnes. Minden hitelintézetnek ki kell dolgoznia a Bázeli II. Egyezmény irányelveinek megfelelô belsô szabályrendszerét, amelyet még a jegybankkal kell egyeztetnie a pénzintézeteknek, de ezzel a lépéssel a BNR további felügyeleti hatásköre meg is szûnik ebben a kérdésben, tovább maguk a hitelintézetek felelnek azért, hogy miként mérik fel a hiteligények kockázatát. Gyakorlatilag tehát az történik majd, hogy a hitelintézetek nem lesznek kötelesek elôleget kérni az ügyféltôl, de ezt nem is tiltják meg a bankok számára. Szintén teljességgel a bankok felelôssége lesz, hogy vállalják-e annak kockázatát, avagy nem, hogy ügyfelük jövedelmét 60%-os arányban leterheljék a hitelrészletek.

Várható hatások

A jegybanki szabályozást végleges formában még nyilvánosságra sem hozták, a gazdasági médiában máris több elemzés jelent meg várható hatásairól. Ezek alapján a legtöbb szakértô arra számít, hogy a bankok hitelkínálata alaposan kibôvül a közeljövôben. Egyes elemzôk szerint az elôleg nélkül megszerezhetô ingatlanhitelek a lakásárak hangsúlyozott emelkedéséhez fognak hamarosan vezetni, míg más szakértôk a fogyasztási hitelek iránti kereslet növekedésére is számítanak, arra alapozva, hogy a felmérések szerint a nem banki hitelpiacon tavaly év végére bevezetett szigorítások ellenére is nagy maradt a lakosság fogyasztási kedve. A szakértôk úgy vélik, a kockázatmenedzsmentre vonatkozó szabályok változása révén a pénzintézetekre háruló nagyobb felelôsségbôl elsôsorban a bankpiac középmezônyébe tartozó bankok fognak többet vállalni. Ezek igyekeznek majd piaci helyzetüket erôsíteni a számukra nagyobb kockázatot jelentô ügyfelek hitelezésével.

Fogyasztói szemszögbôl nézve a hitelfeltételek enyhítése látszólag jó, de a háttérben rizikós lépés. Míg a hitelintézet számára az jelenti a kockázatot, hogy az ügyfél esetleg nem törleszti felvett hitelét, a fogyasztó számára a csapda ott rejtôzik, hogy könnyebben juthat hozzá olyan kölcsönhöz, amit esetleg képtelen lesz kifizetni, ha nem mérte fel elég jól a saját anyagi lehetôségeit. És komolyabb összeg felvételénél ilyen esetben a bank a garanciába kért javakból szerzi vissza a pénzét. A pénzintézetek érdeke egyértelmûen az, hogy eladják a hitelt mint terméket, tehát törvényszerû, hogy igyekeznek majd minél több hitelfelvevôt maguknál tudni és minél vonzóbb reklámokkal kínálni a termékeiket, de a bankok felelôssége mellett a fogyasztó magával szembeni felelôsségének szerepe is nagyobb egy szabadelvûbben szabályozott rendszerben.

Benedek István

A Maros Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Mezôgazdasági Kamara a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal közösen május 10–13. között a Sportcsarnok elôtti téren Expo Construct Mures 2007 néven nagyszabású kiállítást szervez értékesítéssel és szerzôdéskötési lehetôséggel. Kiállíthatók: építkezési berendezések és anyagok, elektromos és fürdôszobai berendezések, belsô és külsô építészeti anyagok, simító, megmunkáló anyagok, fûtôberendezések, lakkok és festékek, fali- és padlócsempe, márvány, gránit, szalagparkett, zsaluk, könnyû faszerkezetek, elôre gyártott faházak, fa-, alumínium, vagy PVC nyílászárók, ipari kerítések és kapuk, hegesztett és fonott drótháló, burkolóanyagok, tetôfedô anyagok, kémények, víz- és hôszigetelô anyagok, professzionális elektromos szerszámok, kéziszerszámok, aerotermák, fûtôkazánok, bojlerek, burkoló díszkövek, szegélyek, virágtartók, fémállványok, áramfejlesztôk és hegesztôgépek, kertbútorzat, integrált konyhai és fürdôszobai bútorzat, rakodógépek, rakodólapok, emelôgépek stb. Meghívják a tervezô és tanácsadó cégeket, formatervezôket, ingatlanközvetítôket. A kiállítási felületek korszerû, fûtött padlószônyeges, megvilágított sátorban vagy szabadtéren lesznek. A rendezvény kiváló lehetôséget biztosít új üzleti kapcsolatok kötésére, a cégek termékeinek megismertetésére és a résztvevôk hitelességének garanciáját is képezi. Feliratkozás érdekében forduljanak a Maros Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Mezôgazdasági Kamara keretében mûködô kiállításokkal foglalkozó ügyosztályhoz. Tel: 0265-269-218, 12-es belsô, e-mail: expo@cciams.ro

A hazai össztermék – 342,418 milliárd lej – 7,7 százalékkal volt több reálértékben a 2005-ösnél, közölték a statisztikai hivatalban kedden. A részadatokat késôbb ismertetik.

*

A gazdasági miniszter korábban is 8 százalék körüli bôvülést becsült tavalyról. Az idei évre a kormány ehhez képest valamelyes lassulást, 6,5 százalékot vár.

A miniszter szerint az infláció az idén 4 százalék körül lesz.

A negyedik negyedben a GDP 7,7 százalékkal, az éves ütemmel azonos mértékben haladta meg az egy évvel azelôttit. A korábbi közlések szerint a harmadik negyedévi román GDP 8,3 százalékkal, a második negyedévi 7,8 százalékkal, az elsô negyedévi 6,9 százalékkal volt nagyobb az egy évvel azelôttinél.

2005-ben Románia gazdasági növekedése 4,1 százalékra lassult az árvízkárok és a mezôgazdaság visszaesése miatt a 2004-es, 8,4 százalékos rekordütemrôl.

*

A tavalyi harmadik negyedben is a külkereskedelmen kívül minden más erôs pozitív hozzájáruló volt a GDP-növekedéshez. A végfogyasztás 11,2 százalékkal nôtt az egy évvel korábbihoz képest a második negyedévi 11,5 százalékos és az elsô negyedévi 10, 2 százalékos többlet után. Ezen belül a lakossági fogyasztás 12,4 százalékkal volt több az egy évvel azelôttinél a második negyedévi 12,7 százalékos és az elsô negyedévi 10,9 százalékos gyarapodás után, az eddig ismert hivatalos adatok szerint.

Tavaly 24 százalékkal bôvült a jármûeladások nélkül számolt kiskereskedelmi forgalom 2005-höz képest. A jármûvek eladása 20,6 százalékkal, a kiskereskedelmi üzemanyag- értékesítés 17,4 százalékkal bôvült.

A statisztikai hivatal utolsó adatai szerint januárban a nettó átlagbér, 918 lej nominálértéken 16,5 százalékkal kisebb volt a 13. havi fizetések miatt felduzzadt decemberi átlagnál, de szintén nominálértékben 11,1 százalékkal meghaladta a tavaly januárit, és reálisan 6,8 százalékkal ért többet annál.

Ameddig gombamódra szaporodnak az új házak, amíg rendelôket, iskolákat, cégszékhelyeket kell berendezni, addig a DaDa üzletek nem kerülhetik el a vásárlók figyelmét. Bár az építkezésekkel egyenes arányban fejlôdik a belsôépítészeti, lakberendezési kellékek kereskedelme, még mindig van hely a piacon, ha a forgalmazó kiváló minôségû árut és szolgáltatásokat kínál. Ezért vívott ki magának megérdemelt helyet a Dunarex Kft., amely Marosvásárhelyen immár három üzletet nyitott, legutóbbit múlt héten.

Lapunk olvasói rendszeresen találkoznak a cégrôl szóló reklámokkal, azonban kevesen tudják, hogy a 2001-ben alakult céget a Cocis házaspár egyedüli részvényesként vezeti. Egyikük sem volt szakmabeli, Ramona, a feleség élelmiszeripari mérnök, Iuliu, a férj pedig közgazdász. A mesterségüknek búcsút mondva már az ezredforduló elôtt átálltak a padlószônyeg-kereskedésre.

Marosvásárhelyen jelenleg három üzletük van. Az 1989. December 22. út 40. szám alatti DaDa üzletben szalagfüggönyöket, függönyöket, garázsajtókat, rácsokat forgalmaznak. Az újonnan átalakított és felújított Dózsa György utca 15. szám alatti 200 négyzetméteres bemutatóüzletben szônyegeket, függönyöket és különféle szalagfüggönyöket árulnak, míg Dózsa György utca 186. szám alatt – a meggyesfalvi katolikus templom mellett – múlt szerdán megnyitott 600 négyzetméteres, vadonatúj csarnokban padlószônyegeket, szônyegeket, linóleumot, német gyártmányú, igen keresett és kiváló minôségû Tarkett padlóburkolatot, szalagfüggönyöket forgalmaznak.

A legtöbb – minôségi! – terméket Belgiumból és Hollandiából importálják. A linóleum és szônyegkínálat egy része Szerbiából és Indiából származik. Szép szônyegek érkeznek a Moldovai Köztársaságból és Gyulafehérvárról. A függönytartók német termékek.

A vásárlónak határozottnak kell lennie, mert a bôség zavarában az otthoni elképzelést egykönnyen áthúzhatja az üzleti látvány. Amit egykor sóvárogva néztünk a külföldi színes reklám- vagy divatlapokban, elérhetô közelségbe került.

– Üzleteink bárhol Európában megállhatják a helyüket, magas követelményeknek megfelelôen rendeztük be, hogy az árut is európai színvonalon kínálhassuk a vásárlóknak. Azonban a szép üzlet és a bô választék még mindig nem elég. Segítenünk kell a vásárlón. Olyan szolgáltatásokat vezettünk be, amivel megkönnyítjük a vásárló dolgát, éspedig: vállaljuk a fuvart, a szônyegek méretre vágását, beszegését, a szalagfüggönyök felszerelését. Például, miután az ügyfél nagyjából kiválasztotta a függöny típusát, kiszállunk a helyszínre, tanácsot adunk, milyen szín illik a bútorhoz, szônyeghez, hogyan kellene azt megvarrni. Szakképesített varrónôink a függönyöket elkészítik, mások felszerelik. Ez nagy segítség a vásárlónak, nekünk pedig elônyt jelenthet abban, hogy bennünket válasszanak. Mi az igényes vásárlókat célozzuk meg, azokat, akiknél nem a termékek olcsósága, hanem az áru minôsége az elsôdleges szempont – mondta Cocis Ramona marketingigazgató, miközben végigvezetett az üzleteken.

A tizenöt szakembert foglalkoztató DaDa üzletlánc e kínálattal várja vásárlóit.

Mezey Sarolta

A cégalapítás módosításáról

A Hivatalos Közlöny 2006. június 7-i 493. számában jelent meg a 40. számú sürgôsségi törvényerejû kormányrendelet, amely tavaly június 10-én életbe is lépett. Ezzel módosult és megszigorodott a gazdasági tevékenységet végzô magánszemélyek és családi vállalkozások engedélyezésének feltétele. E rendelet a következôkkel egészítette ki az érvényét vesztett jogszabályt:

– magánszemélyeknek és családi vállalkozásoknak a polgármesteri hivatalhoz benyújtott, a gazdasági tevékenység engedélyezését kérô kérvényhez csatolniuk kell egy saját felelôsségre kiállított nyilatkozatot, melyben kijelentik, hogy vállalkozásuk eleget tesz a törvény által elôírt feltételeknek az egészségügy, környezet-, munka- és tûzvédelem terén, valamint betartják a fogyasztóvédelemre vonatkozó, a termékek, szolgáltatások minôségét biztosító szabályozásokat;

– ugyancsak mellékelni kell a megyei állat- egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatal engedélyét élô állatok, hús- és húsból készült termékek, tejtermékek, tojás, étolajak és más, fogyasztásra szánt élelmiszerek nagykereskedelmi forgalmazására.

A külföldön munkát vállalók kötelezettségérôl

A Hivatalos Közlöny 2006. június 1-jei, 475. számában jelent meg az a kormányhatározat, miszerint a külföldi munkavállalás engedélyezése céljából benyújtott kérvényhez mellékelni kell az eddig is kötelezô iratokon kívül egy, a Különleges Segédletet Nyújtó Közszolgálat (Serviciul Public pentru Asistenta Speciala) illetve a polgármester által kiadott igazolást, amelybôl kitûnik, hogy a külföldön munkát vállaló szülô vagy nevelôszülô levélben értesítette (notificat) errôl a szándékáról az említett hatóságok egyikét. Ezen irat hiányában visszautasíthatják a munkavállalási kérvényüket.

A névválasztás egyes jogi eseteirôl

A családi törvénykönyv 62-65. cikkelye