Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Manapság már kapitalista elvek alapján mûködik a gazdaság, a komolyabb cégeknél nincsenek "pardonok": amivel megbíztak és amit vállaltál, annak eleget kell tenni. Erre találták ki a menedzseri szerzôdést, amely a teljesítménykritériumokat tartalmazza. Legalábbis jobb helyeken.

A jelek szerint nem így mûködik a dolog a megyei önkormányzat esetében, ahol a képviselôi testület simán "átmentette" a hatáskörébe tartozó cégek menedzsereinek szerzôdését idénre is, bár a tavalyiakban leszögezett ún. teljesítménykritériumoknak messze nem tettek eleget, illetve nem érték el a kiszabott célkitûzéseket. Lehet magyarázkodni, hogy miért "sikerült" például a SURM vidéki vízszolgáltató menedzserének a megszabott hat kritérium közül csupán kettôt teljesíteni, de az Ipari Park Rt. vezetôje sem áll jobban, neki sem sikerült a célkitûzések zömét, a tervezett bevételeket elérni, és a többi feltételt sem teljesítette.

A SURM igazgatójának esetében, annak ellenére, hogy miközben a vállalat 2006 áprilisától több mint 30 százalékkal növelte a víz árát, de a tavalyi helyzet az adósságok behajtása vagy a vízveszteségek szempontjából még 2005-nél is rosszabb, a testület pisszenés nélkül idénre is meghosszabbította a korábbi kritériumokat tartalmazó menedzseri szerzôdést. Az Ipari Parknál a helyzet annyiban más, hogy "fiatalabb", 2005-ben indított cégrôl van szó, amely csak tavaly kezdett bevételeket elkönyvelni.

Ezek után elvárható lett volna valamiféle halvány jele annak, hogy az igazgatók által vállalt – mert hiszen általuk aláírt szerzôdésekrôl van szó – feltételek nem teljesítését valamilyen módon szankcionálják. Ha nem is menesztik ôket, legalább más módon lett volna hasznos éreztetni velük, hogy nem álltak a helyzet magaslatán. E szerzôdések ugyanis nemcsak arról kell szóljanak, hogy mit kellene tenni, hanem elszámolásról, felelôsségrevonásról is. Egyébként fabatkát sem érnek!

Visszaemlékszem, a korábbi években a marosvásárhelyi repülôtér igazgatója hány fejmosást kapott egy-egy tanácsülésen a menedzseri szerzôdés kapcsán! Nem kímélték … Meglepetés: a repülôtér igazgatója 2006-ban teljesítette a menedzseri szerzôdésben vállaltakat, itt idénre az EU-normák gyakorlatba ültetése lesz az a pluszfeltétel, ami Stefan Runcanra hárul.

Ezek után kíváncsian várunk még egy évet arra, hogy kiderüljön, jól dolgoznak-e a megyei tanács vezetése által alkalmazott menedzserek… ha nem, sebaj! Ennyire egyszerû lenne?

Március 15-ig lehet 10%-os kedvezménnyel befizetni az évi adót a marosvásárhelyi adó- és illetékosztályon. Ennek ellenére mindeddig nem kézbesítették az értesítéseket. Marius Pascan, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szóvivôje lapunknak elmondta, az új törvényeknek megfelelôen ezt a munkát két éve magáncégre bízzák, kiválasztásához országos elektronikai versenytárgyalást kell hirdessenek. Úgy tûnik, a hegy alatt abrakolnak, mintha nem lett volna idô a versenytárgyalás lebonyolítására.

A szóvivô állítása szerint a versenytárgyalást évente, a költségvetés függvényében kell meghirdetni. Mivel a helyi tanács csak februárban fogadta el a költségvetést, a törvény által megszabott határidôket és eljárásokat betartva március 12-én teszik közzé az ajánlatokat, ezt követôen 7 napos óvási határidô van. Amennyiben nincsen kifogás, akkor a versenytárgyalást megnyerô cég március 19-étôl hozzáfoghat az értesítések címzéséhez, kiküldéséhez. Marius Pascan szerint március 31-ig, a beígért határidôig (a korábbi nyilatkozatokban február közepi határidôt ígértek!) mindenkihez eljuttathatják az értesítést. Nem hosszabbíthatják meg a kedvezményes adófizetési határidôt, mivel ezt is az említett pénzügyi törvényben, országos szinten leszögezték. Ezért – állítja – a sajtóban és a helyi televízióadókon keresztül intenzív kampánnyal ösztönözték arra az adófizetôket, hogy március 15-ig kedvezményesen törlesszék adósságukat.

Így nem marad más, mint elsétáljunk az adóhivatalba és a lakónegyedekben levô irodákhoz, ahol megtudhatjuk, mennyivel tartozunk a városnak.

Az érdekeltek az internet segítségével is ellenôrizhetik adósságukat, ehhez azonban úgyszintén az adóhivatalba kell menni, ahol egy típusnyomtatvány alapján utólag közlik majd a jelszót, amivel be lehet lépni az adattárba. (Ha lehet bonyolultan, miért legyen egyszerû...)

Marius Pascan szerint a törvények ellentmondásosak. Mert míg a pénzügyi törvény arra kötelezi a hivatalt, hogy más cégre bízza a kézbesítést, addig a közbeszerzési eljárás több hónapig is elhúzódhat, ha a versenytárgyalás eredményét valamelyik részt vevô cég megóvja. Így jártak az adóhivatal új számítógépes programjának beszerzésekor is. A versenytárgyalást megnyerte egy bukaresti cég, míg a vesztes târgovistei vállalkozó jogilag megtámadta az eljárást, amiért három hónapja nem lehet beindítani a programot. Ha a kézbesítési szolgáltatás versenytárgyalását is megtámadják, akkor megtörténhet, hogy több hónapig sem kézbesítik az értesítést. Pascan szerint az lett volna a legjobb, ha egyenes úton bízzák valamelyik cégre a szolgáltatást. Bár tegyük hozzá, ez újabb okot adott volna a visszaélésre.

Mindebbôl kiderült, hogy az eljárással nem az adófizetôk érdekeit szolgálják, vagy a törvény alkalmazását nem készítették elô megfelelôen. Lehet takarózni ugyan az adatvédelemmel, de ahhoz is jogunk van, hogy idejében értesüljünk arról, mennyi adót kell fizessünk. Ha pedig a törvény gyakorlatba ültetése akadályokba ütközik, akkor valamit változtatni kell a közszolgáltatás minôségének javítása érdekében. Adófizetôkként ehhez is jogunk van!

Két ügyészségi vizsgálat is indult a székelyföldi törekvések ügyében, s a nyomozás nyilvánosságra hozatalát Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke megfélemlítési szándékúnak nevezte. A vezetô magyar politikust az MTI kedden azt követôen kérdezte, hogy a Mediafax hírügynökség meg nem nevezett ügyészi forrásokra hivatkozva azt írta, a legfôbb ügyészség két vizsgálatot is indított. Az egyiket a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) jelentése, a másikat pedig a szélsôségesen nacionalista Gheorghe Funar nagy- romániás szenátor feljelentése nyomán.

A szóban forgó hírforrás emlékeztetett, hogy Funar vizsgálatot kért azok ellen, akik részt vettek tavaly decemberben az RMDSZ Szövetség a Székelyföldért Egyesület alakuló ülésén. A román hírügynökség úgy tudja, hogy a nyomozók azt vizsgálják, sérült-e a nemzetbiztonság és a jogállamiság.

Az Evenimentul Zilei címû napilap megszólaltatta Simona Frolut, a fôügyészség szóvivôjét is, aki megerôsítette, hogy a legfôbb nyomozó hatóság keretében mûködô, a terrorizmus és a szervezett bûnözés ellen küzdô igazgatóság illetékesei két dossziét is nyitottak "a Hargita és Kovászna megyében folytatott akciók ügyében, amelyek a nemzetbiztonságot és az alkotmányos rendet veszélyeztethetik".

A lap emlékeztet, hogy George Maiort, a SRI igazgatóját korábban a titkosszolgálatokat felügyelô parlamenti bizottságok elé rendelték, hogy tájékoztassa a törvényhozókat a Székelyföld területi autonómiájáról szóló, jelenleg is zajló nem hivatalos népszavazás részleteirôl. Maior akkor közölte, hogy rendszeres jelentésekben tájékoztatta az államelnöki hivatalt, a kormányt, a miniszterelnököt és a belügyminisztert is az ottani eseményekrôl. A SRI-igazgató parlamenti meghallgatása után közölték, hogy a törvényhozók informálása érdekében készített jelentés nyilvánosságra hozható változata várhatóan március 20-22-éig készül el.

Markó Béla szerint az elôzetes vizsgálat bejelentése is példa arra, hogy a romániai igazságszolgáltatás még inkább politikai szempontok szerint dolgozik, mint eddig. Az RMDSZ elnöke szerint megfélemlítésre akarják felhasználni ezt a nyomozást, mivel az ügyészség már az elôzetes vizsgálat tényét is a sajtónyilvánosság elé tárta. Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatásnak joga van megvizsgálni, hogy a feljelentés megalapozott-e, de ezzel nem a sajtóban kell dicsekedni.

Az MTI kérdésére, miszerint egyes román megfigyelôk szerint összefüggés lehet a vizsgálat beindítása és Traian Basescu államfônek a népszavazást elítélô bejelentése között, Markó elmondta: "egyes ügyészeknek nagyon kifinomult a hallásuk, amikor az államfô mond valamit".

Basescu Sólyom László februári romániai látogatása idején alkotmányellenesnek nevezte a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazást, de még aznap finomította álláspontját, hangsúlyozva, hogy csak akkor lépnek fel az állami szervek, ha a "közvélemény-kutatás" eredményeit a szervezôk megpróbálják felhasználni. A román belügyminiszter pedig úgy nyilatkozott: a véleménynyilvánítás nem alkotmányellenes Romániában.

Amint várható volt, a közegészségügyi hatóság hétfôi sajtótájékoztatóján tovább folytatódott a kölcsönös vádaskodás az Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter által megígért sürgôsségi kórház ügyében.

Ki fizeti meg annak a koktélpartinak a többmilliós költségeit, amit a President Szállodában rendezett a polgármester, ahol nem megbeszélés zajlott, hanem az önmentegetés és vádaskodások sora hangzott el? – tette fel a kérdést dr. Morariu Silviu igazgató, majd kijelentette, hogy a klinikavezetôk megvendégelését közpénzekbôl állta a polgármesteri hivatal. A továbbiakban hangfelvételekkel próbálta bizonyítani azt az állítását, miszerint a marosvásárhelyi tanács azért nem dönthetett a kórházépítésre kért terület ügyében, mivel azt egy 2005-ös határozattal megvalósíthatósági elôtanulmány és tanulmány hiányában lakásépítésre szavazták meg. A jelzálogkölcsönnel készülô lakásokat magánvállalkozók építik meg, ami azt jelenti, hogy a gazdasági érdeket fontosabbnak tartja a városvezetôség a kórház ügyénél – jelentette ki az igazgató.

Eközben eltávozásukat kérik Marosvásárhelyrôl a rezidens orvosok, arra hivatkozva, hogy jövedelmükbôl nem képesek a lakásköltségeket fedezni. 2006-ban a Marosvásárhelyt választó 250 alorvos közül 60-nak, a 2007-ban megyeközpontunkban szakosodni kívánók közül 50-nek hagyták jóvá a távozását – tette hozzá az igazgató. Ezt követôen bejelentette, hogy kérést nyújtott be egy tömbház építésére a szakosodó fiatal orvosok számára.

Arra a felvetésre, miszerint Dorin Florea értesülései szerint az országos költségvetésben nyoma sincs a miniszter által beígért 28 kórház építésére szükséges összegnek, továbbá annak sem, hogy európai uniós pénzekbôl támogatnák azok építését, Morariu Silviu azt válaszolta, hogy ô nem kételkedik egy kormány-határozatban. Ha mindössze kétszázalékos esély van, akkor is bele kell kezdeni, s közegészségügyi igazgatóként az ô feladata az építkezés elôkészítése. – Ha a városi tanács valóban akarta volna a kórházat, akkor gondolkodás nélkül megszavazta volna a szükséges területnek a megyei tanács tulajdonába való átengedését – hangzott el a sajtótájékoztatón.

2004-ben valaki azt ígérte, hogy Marosvásárhelyen megoldja a lakáskérdést. Mi lett azzal az ígérettel? – tette fel a kérdést, majd megtoldotta a mondottakat azzal, hogy az új kórház úgyis megépül, s a városi tanácsosokat a polgármesterrel együtt majd meghívja, hogy tûzijátékot és koktélt rendezzenek, mivel ahhoz értenek a leginkább.

A családorvosok felé is elhangzott a fenyegetés, miszerint szigorú ellenôrzések következnek, és a nagy gyógyszerfelírók meg kell indokolják, hogy miért lépik túl a mértéket. A kérdésre, hogy mi lett az októberben beígért nagy számonkérés eredménye, az a válasz hangzott el, hogy a továbbiakban nem volt gond a támogatott gyógyszerekhez való hozzájutással (?).

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy még mindig nincs eredmény a dr. Benedek Imre egyetemi tanár által felvetett ügyben, amikor is a kórház raktárában ôrizték az infarktusos beteg értágításához szükséges gyûrûket. A hétrôl hétre ígért válasz ezúttal sem hangzott el, az igazgató ugyanis arra hivatkozik, hogy az állítólagos kórházi kivizsgáló bizottságtól nem kapták meg az adatokat.

Megtudtuk még, hogy az éjszakai és hétvégi fogorvosi ügyelet megoldásában annyi történt, hogy tárgyalásokat folytatott a Fogorvosi Kollégium vezetôivel.

Hogy lakat került az utóbbi idôben egyre elhanyagoltabb épületre, ahol hajdanában a gyerekeket elszórakoztató színes képekkel díszített járóbeteg-rendelô mûködött, dr. Morariu Silviu, a közegészségügyi hatóság vezetôje jelentette be. Egy alapos felújítás után a megyei tanács tulajdonát képezô épület lesz a közegészségügyiek új székhelye, mivel mind a sürgôsségi kórházból, mind a Bartók Béla utcai székházból ki kell költözniük. A kórháznak szüksége van az irodákra, a Bartók Béla utcai épületet pedig visszakapta a volt tulajdonos. A fizetéses poliklinika már nem felelt meg a közegészségügyi elôírásoknak, s az ott dolgozók nem tudták fedezni az épület fenntartási és javítási költségeit – tette hozzá az igazgató, aki szerint jobb megoldás lesz, ha az eddigi négy helyett három épületbe vonják össze a hatóság irodáit. Morariu Silviu szerint a Dózsa György úti épületben továbbra is maradnak, mivel ott akkreditált laboratóriumai mûködnek a hatóságnak.

Március 19-én kezdôdik a tavaszi nagytakarítás Marosvásárhelyen. A közel két hónapig tartó akció során a lakosságnak lehetôsége lesz megválni azoktól a fölösleges tárgyaktól, bútordaraboktól, háztartási hulladékoktól, amelyeket a tél folyamán halmozott fel – tájékoztatott Kacsó Károly, a Salubriserv köztisztasági vállalat osztályvezetôje.

– Tulajdonképpen "nem hivatalosan" már több mint két hete megkezdtük a tavaszi nagytakarítást, a lakóbizottságok, magánszemélyek által levágott száraz ágakat gyûjtjük össze. Természetesen ebben az esetben azok élveznek elsôbbséget, akik erre vonatkozó megrendelést juttattak, juttatnak el a vállalatunkhoz, még a hivatalos tavaszi nagytakarítás megkezdése elôtt – fejtette ki az osztályvezetô.

Megtudtuk, hogy idén is a város marosszentgyörgyi bejáratánál kezdik el összegyûjteni a kihelyezett lomokat, a volt November 7. negyedben és a mellékutcákban, majd következik a Marinescu utca és az azt övezô mellékutcák. A nagytakarítást folytatják a Tudor Vladimirescu negyedben, a Kövesdombon, utána az Egyesülés negyedben, majd a többi városrész is sorra kerül. A nagytakarítás részletes programját és idôpontját idejében közlik a lakossággal.

A köztisztasági vállalat illetékesei szerint az elmúlt években gyakran megtörtént, hogy a lakosság nehezen megközelíthetô helyre tette ki a hulladékokat, vagy csak azután lomtalanított, miután már az illetô övezetben befejezôdött az akció. Utóbbi esetben, ha a vállalat alkalmazottai vissza kell menjenek a szemét elszállítása végett, akkor a lakók több mint 40 lejt kell fizessenek köbméterenként.

Kacsó Károly kiemelte, hogy elektronikai cikkeket nem gyûjtenek össze a tavaszi nagytakarítás során. Igénylés esetén, nagyobb mennyiségért kiszállnak a helyszínre, s az elektronikai cikkeket a lerakathoz szállítják. Hangsúlyozta, hogy nagyobb mennyiségû ipari valamint építkezési hulladékot nem gyûjtenek be ingyen.

A lakosságtól elszállítandó hulladék mellett a közterületek tisztán tartása is a tavaszi nagytakarítás részét képezi, amikor az útfelületet, a járdákat és bizonyos zöldövezeteket, parkokat takarítanak ki. Ezt a munkálatot három rabokból álló csoport, valamint a vállalat alkalmazottai végzik, összesen 12 szemétszállító autóval és négy rakodógéppel, ugyanakkor két mosó- és egy seprûs autóval.

A rendszeres napi várostakarítást az idô felmelegedésével éjszakai váltásban oldják majd meg a cég alkalmazottai.

Hasasiu Ioan, a nyugdíjasok megyei szervezetének elnöke azzal a kéréssel kereste fel lapunkat, tegyük szóvá, hogy ismeretlen személyek aláírást gyûjtenek az országos átlagnyugdíj 30%-os emeléséért. Az elnök szerint az aláírók pontos adatait tartalmazó jegyzéket az európai parlamenti választásokhoz szükséges támogatásra fordítják valamelyik párt nevében.

A nyugdíjasok szakszervezetének vezetôje kifejtette, szervezete elzárkózik az ilyen jellegû akcióktól. 2002-ben, 2004-ben és 2006-ban valóban gyûjtöttek aláírásokat és két alkalommal a prefektúra elôtt is szerveztek sztrájkôrséget, tiltakozó megmozdulást, de ezúttal nem kezdeményeztek semmit. A 2007. február 16- án megtartott országos tanácskozáson meghatározták a szervezet stratégiáját és taktikáját a nyugdíjasok életszínvonalának növelése érdekében, s azt is, hogy csatlakoznak az európai föderációhoz. Ennek megfelelôen, amennyiben jogkövetelô megmozdulásokat kezdeményeznek, arról idejében értesítik a tagságot a sajtón keresztül is. Hasasiu Ioan elmondta, a Tudor és a Kornisa negyedekben jártak az aláírásgyûjtôk.

Az esetet jeleztük a megyei rendôrségen is. Popa Livia szóvivô elmondta, a marosvásárhelyi rendôrség kivizsgálja az ügyet, a nyomozás eredményérôl pedig a késôbbiekben tájékoztatnak.

Kötelezôen vállalniuk kell az Európai Unió tagországainak a hét végi állam- és kormányfôi találkozón, hogy 2020-ig 20 százalékra emelik a megújítható energiaforrások részesedését az energiatermelésbôl – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján.

José Manuel Durao Barroso, a március 8-án kezdôdô csúcsértekezlet elôkészítéseképpen találkozott a sajtóval. Úgy értékelte, hogy a kormányfôi ülésen olyan döntések születhetnek a környezetvédelem és az energiagazdálkodás terén, amelyek messze túlmutatnak az EU határain és idôben is a jelenlegi nemzedékeken.

A csúcsot elôkészítô eddigi miniszteri EU- találkozókon már lényegében eldôlt, hogy a klímavédelem, az átlaghômérséklet növekedésének megállítása érdekében az unió kötelezettséget vállal arra, hogy a jövô évtized végére ötödével csökkenti az ózonkárosító gázok, mindenekelôtt a szén-dioxid kibocsátását – ez az arány 30 százalék lehet akkor, ha más nagy világgazdasági szereplôk is csatlakoznak a vállaláshoz.

Legalábbis közös célként fogalmazza meg emellett az EU, hogy a megújítható energiaforrások részesedése 20 százalékra emelkedjen ugyancsak 2020- ig, és ezen belül kötelezôen érje el a 10 százalékot a bioüzemanyagok aránya. A csúcsértekezletre marad annak eldöntése, hogy vállalhat-e az EU a közös célkitûzésen túlmutató, egyértelmû kötelezettséget a megújítható források esetében is. Ennek egyelôre fôleg kelet-európai tagországok az akadályozói – szegényesebb ilyen forrásaira hivatkozva Magyarország sem támogatja –, miközben a tagállamok nagyobbik hányada megszavazná.

Brüsszelben kedden tartotta magát az a feltételezés, hogy a megállapodás létrejöhet a csúcsértekezleten egy olyan kompromisszum révén, amely lehetôvé teszi, hogy a vállalást globális uniós kötelezettségként fogják fel, és azon belül az egyes tagországok teljesítménye eltérô lehet (akár 20 százalék alatt is maradhat).

A csúcstalálkozó további témái közül Barroso kiemelte az EU-t alapító Római szerzôdés aláírásának ötvenedik évfordulóján, március 25-én kiadandó kormányfôi nyilatkozat elôkészítését. A tagországok és a bizottság ezt a deklarációt eszköznek szánják arra, hogy kimozdítsák az uniós intézményrendszer korszerûsítésének folyamatát a válságból, amelybe azzal jutott, hogy a francia és a holland népakarat tiltakozása miatt elakadt a modernizációra is szolgáló alkotmányos EU- szerzôdés jóváhagyási folyamata.

Nagyszabású támadást indítottak Afganisztánban kedden a nemzetközi erôk (ISAF) a tálibok ellen az ország déli részén, ahol azok egy hónapja lerohantak egy várost. Az Akhilleusz- hadmûveletben a NATO több mint 4500 katonája és mellettük ezer afgán kormánykatona vesz részt.

Ez a legnagyobb offenzíva, amelyet az ISAF valaha is indított a közép-ázsiai országban – jelentette be egy közleményben Ton van Loon tábornok, a NATO dél- afganisztáni parancsnoka.

Az elsô alakulatok reggel öt órakor foglalták el állásaikat. A hadmûvelet kezdeti célja a biztonság helyreállítása Hilmend tartomány északi részén, ahol a tálibok, a kábítószerbárók és más elemek fenyegetik a kormány hatalmát. A stratégiai cél az, hogy lehetôvé tegye az afgán kormány számára a Kadzsaki-terv végrehajtását – közölte az ISAF. Kadzsaki kerületben egy fontos, kétmillió lakost árammal ellátó vízerômû van, amelynek helyreállítását a folyamatos tálib támadások miatt félbe kellett hagyni.

Hilmend tartományban a tálibok valamivel több mint egy hónapja elfoglalták Musza Kala kerületet a központjával együtt. A tartomány az afganisztáni ópiumtermelés központja. A kábítószerbôl származó haszon teszi lehetôvé a helyi hadurak fegyverkezését. Hilmendbe az utóbbi hónapokban rengeteg tálib harcos szivárgott be, s amerikai hírszerzési adatok szerint ott van belôlük a legtöbb az országban. A NATO szerint több száz külföldi is harcol az oldalukon, akik fôként Közép-Ázsiából, a Közel-Keletrôl és Észak-Afrikából érkeztek.

A tartományban tavaly már volt egy hasonló hadmûvelet, amelybe az amerikai katonaság is bekapcsolódott, de egy NATO-szóvivô szerint most sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a csapatok tartósan berendezkedjenek s rövid és hosszú távú fejlesztési projekteket indítsanak be.

Afganisztán déli részén harci körülmények között elesett kedden egy NATO-katona, de a szóvivô nem tudta megmondani, hogy részt vett-e az offenzívában. A tálibok saját állításuk szerint foglyul ejtettek egy brit újságírót és két afgán állampolgárt Hilmend tartományban, s kémkedéssel gyanúsítják ôket. A brit külügyminisztérium egyelôre ellenôrzi a hírt.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kedden válaszlevelet küldött Traian Basescu államfônek, amelyben kijelentette, hogy csak abban az esetben szervezi meg az EP-választásokat, ha "a politikai osztály képviselôi kompromisszumra jutnak, és beleegyeznek, hogy elhalasszák a két referendumot". A kormány közleménye szerint a miniszterelnök az államfô március 2-án keltezett, az EP- választások május 13-i megszervezésével kapcsolatos levelére küldött választ. A kormányfô hangsúlyozta, miniszterelnökként az a feladata, hogy az EP-választások kapcsán a viták Románia külügyi kérdéseire alapuljanak "és nem a belügy konfliktusos témáira". Calin Popescu Tariceanu úgy véli, hogy az EP- választások tétje óriási, tekintve, hogy a 35 jövendô európai parlamenti képviselônek szakértôknek kell lenniük az EU tematikájában, és képesnek kell lenniük, hogy Románia érdekeit képviseljék. Tehát nem olyan politikusokra van szükség, akik "arculatrombolásra szakképesítették magukat".

"Világos, hogy csak abban az esetben tudjuk kivédeni ezt a helyzetet, ha mind a két referendumot – az egyéni választókörzetes szavazásra, illetve az államelnök felfüggesztésére vonatkozót – elhalasztjuk az EP-választások utánra" – hangsúlyozta Tariceanu.

A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a Traian Basescu államfô és a parlamenti pártok március 6. és 7-én tartandó megbeszélésén "olyan megoldást találnak, amelyet minden állampolgár vár". "Elnök úr, 2004-ben együtt azt kívántuk a románoknak: "Éljenek jól!". A kormány megpróbálta megtenni kötelességét, hogy ezt az ígéretet véghez vihesse. Még egyszer felkérem, áldozzuk politikai tevékenységünket e célnak" – áll a miniszterelnök levelének záró soraiban.

A többséget a "mérlegelôk" alkotják, a vizsgálatban résztvevôk 67 százaléka megfontolás tárgyává tenné, hogy Magyarország kinek nyújt menedéket és kinek nem. A vizsgálat elsô megközelítésben arra mutat, hogy a nyílt idegenellenességben nem történt változás, ám az adatok részletesebb elemzésébôl kiderült, hogy a rejtett idegenellenesség nô.

A "mérlegelôknek" a határon túli magyarsággal nincs gondjuk, ôket szívesen fogadják, de az arabok, a kínaiak, az oroszok, vagy a románok érkezését a többségük egyre merevebben elutasítja, vagyis véleményük az idegenellenesekéhez áll közel – írja a lap. A felmérés készítôi mérték az általuk kitalált népcsoporthoz, a pirézekhez való viszonyulást is. Kiderült, hogy a fiktív népcsoporttal szemben is megjelenik és egyre nagyobb az idegenellenesség: míg tavaly júniusban a megkérdezettek 59 százaléka utasította el befogadásukat, idén februárban már 68 százalékuk.

A romák, homoszexuálisok és menedékkérôk megítélésérôl a vizsgálat azt mutatta, hogy a cigányokkal szembeni elôítéleteket kevéssé csökkentik a személyes kapcsolatok, míg a homoszexuálisokkal és menedékkérôkkel jóval elfogadóbbak azok, akiknek ismeretségi körében melegek és menekültek is vannak.

Tegnap a képviselôház plénumában Kerekes Károly RMDSZ-képviselô politikai nyilatkozatban adott hangot felháborodásának amiatt, hogy a nyugdíjtörvény módosításáról készült RMDSZ- kezdeményezést a Demokrata Párt sajtótájékoztatón a sajátjának állította be. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a törvény más hibáira is, reményének adva hangot, hogy a kormány nem várja meg a választási kampányt a helyzet orvoslására, illetve, idegen tollakkal ékeskedve, és a politikai tôkekovácsolás reményében nem fogja ismét saját érdemének beállítani az RMDSZ javaslatát.

A képviselô felvezetôjében emlékeztetett, hogy az aktuális politikai botrányok közepette fogadta el a kormány a régóta várt szociális intézkedést, a nyugdíjtörvény módosításáról szóló sürgôsségi rendeletet, amely egy olyan méltánytalanságot próbál meg korrigálni, amelyet több száz ezer személy is jelzett, akiknek a munkakönyvében nem vezették be az 1963 elôtti fizetéseket, és a nyugdíjak újraszámolásakor az adott idôszak minimálbérét vették figyelembe. A kormányrendelet értelmében a minimálbér helyett az átlagbért veszik figyelembe.

Kerekes szerint az RMDSZ örül a késôn jött módosításnak, csak egyetlen dologgal elégedetlen. Azzal, hogy a Demokrata Párt magának vindikálja a jobbító intézkedést. Mint kijelentette, nem zavarta volna, ha az ugyancsak demokrata színezetû munkaügyi miniszter jelentette volna be az eseményt, hiszen az RMDSZ tagja a kormánykoalíciónak. Viszont felháborítja, hogy Emil Boc, a DP elnöke sajtótájékoztatón, valószínûleg az európai parlamenti választások kampánya részeként, úgy állította be a dolgokat, mintha minden érdem kizárólag a demokratákat illetné.

Azt is felrótta, hogy Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter nem pontosította, nemcsak amiatt módosították a törvényt, mert több száz ezer nyugdíjas felháborodását váltotta ki, hanem mert a parlamentben szinte folyamatosan interpellálták az általa vezetett minisztériumot.

Kerekes Károly kijelentette: a Demokrata Párt elnöke akkor lett volna korrekt, ha – a kollegialitás jegyében – elmondta volna, hogy koalíciós partnerük, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt az a politikai alakulat, amely konkrét megoldásokat is javasolva, elsôként vetette fel a problémát. Ugyanis az RMDSZ képviselôházi frakciója 2005 júniusában – amikor a DP a legkisebb érdeklôdést sem mutatta a probléma iránt – nyújtott be egy törvénykezdeményezést, javasolva, hogy a minimálbér helyett az országos átlagbért vegyék figyelembe a vitás periódusban. Ha a tárcavezetô még akkor, 2005-ben elfogadta és támogatta volna az RMDSZ javaslatát, elkerülhették volna azt, hogy sok száz ezer öreg és beteg nyugdíjas végigjárja a szükséges dokumentumok beszerzésének a kálváriáját. Nem fûzött más kommentárt a demokraták "kollegialitásához és a nyugdíjasok iránti empátiájához".

Végül emlékeztetett, hogy az RMDSZ egy másik súlyos hibára is felhívta a figyelmet és konkrét megoldásokat javasolt az 1977. július 1-je és 2001. március 31. között I-es és II-es munkacsoportban tevékenykedôk méltánytalan nyugdíjátszámítására vonatkozóan. Reményét fejezte ki, hogy a kormány saját jogalkotási szférájában gyors megoldást talál erre a problémára is, és nem várják meg a 2008-as választási évet, illetve nem fogja a mások által megfogalmazott javaslatokat jogtalanul a sajátjának feltüntetni.

Összesen közel egymilliárd eurónyi pályázati támogatásra számít a Maros Megyei Tanács az uniós strukturális alapokból a jelenleg kidolgozásban levô pályázatai révén, melyek többsége környezetvédelmi, illetve infrastrukturális célzatú – jelentette be a megyei önkormányzat vezetôségének tegnapi sajtótájékoztatóján Alexandru Fratean alelnök.

Az alelnök kifejtette, a megyei tanácsnál jelenleg 20 pályázat elôtanulmányain dolgoznak, ezeknek az elkészítésére közel kétmillió lejt szántak a megye idei költségvetésébôl. Ha az összes lehívható pénzt sikerül megszerezni ezekkel a tervekkel, az alelnök szerint csaknem egymilliárd eurót jelentene a megyének. Fratean kifejtette, a megye szerinte jól felkészült arra, hogy sikeresen pályázzon európai pénzforrásokra, viszont kifogásolta azt, hogy a kormány intézményeinek szintjén nem elég összehangolt a pályázati alapok felhasználására irányuló munka, ezért fennáll a kockázat, hogy számos, egyébként hasznos terv támogatás nélkül marad. Az alelnök meglátása szerint a kormánynak hitelalapot kellene létrehoznia, amibôl a pályázatok önkormányzatokra esô önrészeit fedeznék, mert szerinte elsôsorban a kisebb települések önkormányzatainak jelent majd nehéz anyagi akadályt a pályázás során a dokumentációk kidolgozásának magas költsége.

A Maros és Hargita megyei önkormányzatok már tárgyalást kezdtek arról, hogy közös pályázat révén uniós forrásokból újítsák fel a Szászrégentôl Laposnyán át Gyergyószentmiklósra vezetô 153C megyei utat, illetve Bözödrôl Székelykeresztúrra vezetô utat – jelentette be Lokodi Edit megyei tanácselnök tegnap. Mint kifejtette, a két önkormányzat vezetôsége között már volt ilyen irányú megbeszélés, a közös útjavításokat célzó pályázatokról jövô héten a két megyei tanács gazdasági szakbizottságai fognak tanácskozni. Szintén az elnök számolt be róla, hogy a vidrátszegi Transilvania röptér a Piraeus Banktól felvett 720 ezer eurós bankhitelbôl bôvíti felszerelését. A hitelt nyújtó bank kiválasztására még tavaly tartottak versenytárgyalást 5 pénzintézet részvételével, a pénzbôl többek között tûzoltóautót, csomagszállító futószalagot illetve a kifutópálya téli takarítására szolgáló célgépet vásárol a röptér, a hitelfelvételre a megyei önkormányzat kezeskedik a banknak. Az eszközök beszerzésére szintén versenytárgyalást írnak ki.

Tôkés László nevében köszönettel tartozunk mindenkinek, aki lehetôségeihez mérten támogatja ôt az EU-parlamenti választási aláírások összegyûjtésében.

Elegendô pénzünk, zsarolási és fenyegetési lehetôségünk nem lévén, csak a nagyon lelkes, tisztánlátó, a magyarság érdekeit fel nem adó emberek segítségére számíthatunk.

Az aláírásgyûjtés március 10-ig, szombat estig folytatódik! Kérjük a kint lévô aláírásívek folyamatos behozatalát, hisz ellenôriznünk és sokszorosítanunk kell a több ezer példányt. Minden aláírási ív a már meghirdetett aláírási központon keresztül vagy direkt jut el a Kinizsi Pál (Pavel Chinezu) utca 7. szám alatti MPSZ-székházba.

Segítségüket megköszönve,

Tôkés András MPSZ-alelnök

Nemrég tért vissza külföldi, illetve megyejáró körútjáról a Dicsôszentmártoni Népszínház. Az Egy bolond százat csinál címû elôadásnak végig nagy sikere volt, telt házak elôtt játszották – árulta el Moldován Ilona, a színház vezetôje. Ôt kérdeztük a dicsôi népszínházi életrôl, bemutatókról.

– Régi hagyomány a népszínházi vidékjárás, Önök ápolják a tradíciót.

– 1990 óta szerencsére felpezsdült itt egy kicsit az élet. Tavaly májusban mutattuk be az Egy bolond százat csinál címû produkciónkat, azóta szüntelenül játszanunk kell. Júniusban Szászrégenben vendégeskedtünk, majd hosszú turnén is voltunk a darabbal, tavaly ôsszel Magyarországon vendégszerepeltünk vele: Hajdúszoboszlón, Mikepércsen és Nádudvaron mutattuk be. Idén is folytatódott az országjárás – januárban Medgyesen, két hete Héderfáján, március elején Nyárádszeredában láthatta a közönség, hazaérkeztünkkor pedig – közkívánatra – újra meg kellett ismételnünk. Sikeres körút volt, szerette az elôadást a közönség.

– Önálló népszínházként nem lehetett könnyû a turnészervezés.

– Régebben harminc elôadást is megért egy produkció, szeretnénk, ha ez a továbbiakban is így folytatódna. Hosszabb útra azonban nincsen anyagi fedezetünk. A színház elôdje az 1970-ben létrejött színjátszókör, amely végig megszakítás nélkül mûködött, a Ceausescu-rezsim alatt is. Ez a kör nôtte ki magát népszínházzá, amely 1994-ben jogi személlyé lett. De önállóak maradtunk, nekünk nincsenek eltartóink. Pályázati úton szerezzük a bemutatókhoz, körutakhoz szükséges pénzeket. Nehézségek vannak: tavaly például a polgármesteri hivatal egy lejjel sem támogatott. De túléljük valahogy, a régi Magyar Ház alsó szintjén levô termünket a három történelmi egyháztól béreljük. Az említett idôszakban például a Maros Megyei Tanácstól pályázott összeggel sikerült színpadra vinni az elôadást.

– Kinek játszik a Dicsôszentmártoni Népszínház? Milyen koncepcióval szeretnék megfogni, megtartani a közönséget?

– Eddig is a magyar, klasszikus bohózatíróktól játszottunk leginkább. Meg szeretnénk fogni a fiatalokat, fogékonnyá tenni ôket a színház világa iránt. Az utóbbi idôben pedig sikerült is, sokan bekapcsolódtak a munkába, nem egy közülük szerepel a produkcióban. Igyekeztem úgy rendezni az Egy bolond százat csinál címû elôadást, hogy mindenkihez szóljon. A zenével, a rengeteg szójátékkal az ifjú generációkat szeretném megfogni. Igyekszünk visszacsalogatni a fiatalságot a színházba. A következô elôadásunk is egy vígjáték lesz. Komoly mû, netán tragédia egyelôre nem megy. Nincsen rá igény. Könnyû komédiát kell játszanunk. Itt azzal szerettethetjük meg a színházat az egyelôre kívülállókkal.

– Hogy érzi, megél-e egy, a hagyományos népszínházi vonalon tevékenykedô intézmény a mai világban?

– Úgy érzem, hogy igen. Legutolsó elôadásunkon majd' mindegyik poénnál kitört a taps, szinte többet tapsoltak, mint amennyit mi a színpadon játszottunk. Szeretik a színházat, a produkciókat, újra és újra eljönnek, még ha látták is az elôadást. És ami nagyon fontos: van utánpótlás, van aki átvegye a maiak, az "öregek" helyét.

Ezzel az ajánlattal rukkolt elô legújabban az Országos Ifjúsági Hatóság. A 2006. évi 333. sz. törvény értelmében a fent említett intézmény ifjúsági információs és tanácsadó központokat hoz létre a megyeszékhelyeken, amelyek az ifjúsági igazgatóságok fennhatósága alá tartoznak. A központok mellett szükség esetén más településeken tanácsadó irodákat is létesíthetnek. A január elsejétôl életbe lépett törvény értelmében a helyi önkormányzatokra hárul a feladat, hogy megfelelô helyiséget biztosítsanak e tevékenységek számára.

Kakassy Blanka, a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetôje elmondta, Maros megyében megvan az erre a célra szükséges helyiség, az igazgatóság konferenciaterme, amely megfelelôen fel van szerelve ahhoz, hogy alkalomadtán pályaválasztási vagy akár más jellegû tanácsadást biztosítsanak az igénylô fiataloknak. Amit a marosvásárhelyi központ jelenleg nélkülöz, az a tanácsadással foglalkozó állandó személyzet. Kérdésünkre, hogy miként fogadják a hozzájuk forduló fiatalokat, az igazgatónô elmondta, igen jó kapcsolatokat alakítottak ki a különféle civil szervezetekkel, így a fiatalokat e szervezetek azon szakértôihez tanácsolják, akik vállalják, hogy az illetô szakterületen tanácsokkal látják el ôket és rendelkezésükre bocsátják a szükséges információkat. Az igazgatónô közölte, hogy Marosvásárhelyen és Segesváron van több szervezet, amelyek felvállalták e tevékenységet, azonban a megye többi városában még nem mûködik ez a gyakorlat. Az Országos Ifjúsági Hatóság által kidolgozott stratégia alapján az ifjak olyan problémákkal is a központokhoz fordulhatnak, mint a drogfogyasztás, lakhellyel kapcsolatos kérdések, valamint hogyan kell CV-t írni, milyen külföldi tanulmányi lehetôségek léteznek. Azt is megtudtuk, hogy február végén az Ifjúsági Igazgatóság tanácskozást szervezett e központok mûködési stratégiájának megvitatására. A megbeszélésen részt vettek a helyi önkormányzati szervek képviselôi mellett diákszervezetek, valamint marosvásárhelyi és segesvári nemkormányzati szervezetek tagjai is.

Amellett, hogy folyamatosan fogadják a különbözô kérdésekben hozzájuk forduló fiatalokat, március 9–10-én Marosvásárhelyen pályázatíró tréninget szervez az igazgatóság, amelyet az Outward Bound trénerei tartanak. A képzésen 25-en vehetnek részt.

Pénteken délelôtt a jobbágyfalvi kultúrotthonban találkozott több turisztikai vállalkozó, panziós és vendégházat mûködtetô, hogy közös programcsomagot dolgozzanak ki a Nyárád, illetve a Kis- Küküllô mentén. A rendezvény folytatása a február 15-i, szovátai tanácskozásnak, amelyet a kistérségi társulás kezdeményezett.

A jobbágyfalvi megbeszélésen jelenlevôk elmondták, vannak már kezdeményezések, helyi programok, mindenki a maga módján igyekszik vendégeket fogadni, azonban szükség lenne az önzetlen összefogásra, közös programokra, hiszen az a cél, hogy a Nyárád, illetve a Küküllô mentére érkezô, elsôsorban külföldi vendégeket minél hosszabb ideig marasztalják ott. A táj – más vidékekhez viszonyítva – nem kínál igazán rendkívülit, ezért csakis olyan programokkal lehet "megfogni" az ügyfelet, ami számára érdekes, újdonságnak számít és máshol nem találják meg. A bemutatkozó körben elhangzott, vannak olyan vállalkozók, vállalkozások, amelyek a környéken élen járnak, mások pedig azon gondolkodnak, hogy saját házukban érdemes-e kialakítani egy helyiséget vendégfogadásra. A jó példák között hallhattuk Vármezôt, ahol valóságos turistaparadicsom épült ki, ezenkívül ott van a jobbágyfalvi Tündér Ilona panzió, vagy a mikházi Reneszánsz panzió, vagy a Nyárádszentlászlón épülô gyerektábor, de hallhattuk azt is, hogy Makfalván, Kibéden is jelentôs lépéseket tettek már az idegenforgalomért. S az is jó, vélték, hogy vannak olyan szervezetek, hivatalok, amelyek azon munkálkodnak, hogy megyénkben jövedelmezô gazdasági forrás legyen a turizmus.

A jelenlevôk bemutatkozása után elôadások következtek. Ezek már konkrét programajánlatokat is tartalmaztak. Ilyen volt Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôjének ismertetôje a Só útjáról. A környezetvédô szervezet elnöke arra kérte a Marosvásárhely – Parajd közötti útvonal menti települések képviselôit, ötleteikkel, programjaikkal csatlakozzanak e projekthez. Kocsis László, az Örökmozgó Természetjáró Egyesület alelnöke a szervezet által javasolt gyalogtúraösvényeket és a tervezett nyárádmenti turisztikai kiadvány elképzelését mutatta be, majd két konkrét programot is ajánlott. Dr. Gagyi József, a Sapientia EMTE tanára a kommunikáció és közkapcsolat szakos diákok által Csíkfalváról készített kutatások, megfigyelések érdekesebb eredményeirôl beszélt, majd arról is szót ejtett, hogyan lehet a helyi hagyományokat beépíteni a turisztikai programokba. Kádár Botond, a megyei turisztikai egyesület menedzsere ismételten felkínálta szervezete támogatását mindazoknak, akik e téren szeretnének vállalkozni, panziót, vendégfogadót akkreditálni, vagy akár reklámokat szórni.

A jelenlevôk végül megegyeztek abban, hogy közösen gondolkodnak programcsomagokban s folytatják az egyeztetést a kistérségben.

Tizenöt éves a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány. Fennállása másfél évtizede alatt kifejtett tevékenységével igazolta, méltó a névadó örökségéhez, az egykori polgármester által képviselt értékekhez. Ezeket szolgálja a Bernády Ház is, amelyet Marosvásárhely lakossága a szívébe zárt, és úgy tart számon, mint a város egyik legfontosabb szellemi, kulturális központját.

A Bernády Ház számos érdekes rendezvénynek, a közönség figyelmére érdemes elôadásoknak, találkozóknak, megbeszéléseknek, könyvbemutatóknak, képzômûvészeti és fotókiállításoknak ad otthont. Sokan felkeresik, a marosvásárhelyiek a maguk létesítményének tekintik. Ezt bizonyítja az is, hogy amiben lehet, igyekeznek támogatni. Az adóügyi törvény nyújtotta lehetôségeket kihasználva, a tavaly adójuk 2 %-át felajánlva, többen alapítványunk tevékenységét segítették. Hozzájárulásuk összege 2100 (21 millió régi) lej.

Ezúton is köszönetünket tolmácsoljuk mindazoknak, akik támogattak és azoknak is, akik az elkövetkezôkben is segíteni akarnak.

A civil szervezetek számára továbbra is anyagi forráslehetôséget biztosít a törvény. Kérjük az adófizetôket, hogy adójuk 2 százalékával segítsék a Bernády Alapítványt.

Adataink:

Megnevezés: Fundatia Culturala Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány

Cím: Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány

540051 Târgu Mures str. Horea nr. 6.

Adószám: 7130180

Bankszámla: RO50BRDE270SV03224642700 (BRD Tg.-Mure)

Borbély László kuratóriumi elnök

Tárca

– Ne tudd meg, milyen az, lúzernak lenni. Akinek maradt tarisznyányi ereje, elcsángál. Akinek nincs, feladja. A vesztes fizet. Ha nincs több pénze, ugrik. Nálunk ez nem annyira divat, mert alacsony a vízállás. Idelent olimpiai sportág a vízbefúlás.

Lehet, hogy mégis hazamegyek. De majd. Sok pénz kell hozzá. Az lesz "Az öreg úr látogatása", ha érted.

Sosem hittem volna, hogy "tengerközelben" találkozom újra Csubival. Két vagy három éve, beszélték, lenyúlt valami mocskos dohányt, azért. Vagy magától, vagy leküldték. Tófenékre, ja. S most itt ücsörgünk, közel a kaszinóhoz, matrózkocsma tengeri medvék nélkül, á, nincs vendégjárás ilyenkor, legyint Csubi, azért lebzselek itt, tízkor takarítás.

"Ne tudd meg." Csubi legalább három szakmát tanult, egyiknél sem cövekelt le, azt mondták, ügyes, de állhatatlan. Végül elkezdett mûvészkedni. Naponta bejárt a raktárba, anyagmozgatóként csórt is ezt-azt, megvolt a betevô, munka után rajzórákra járt, portrékészítést tanult egy tanárnôtôl. Bizonyára viszi is valamire, ha megáll a víz a Marosban, s nem folyik tovább. De az idô csobog, és egy szép (szép? egy randa!) napon Csubit kirakták, nincs termelés, akkor nincs áru, nincs áru, akkor minek a raktár, kiadták lakodalmi bálteremnek, tudsz muzsikálni?, kérdezte a káderes, mer' akkor lenne egy fél norma, a másik felében éjjeliôrködnél.

Most is folyton bizgeti a ceruzát a kartonon, nem tudom megállni, suttogja, jön egy-egy karakteres pofa, mindjárt skiccelem. Azelôtt Csubi nem beszélt csúnyákat. "Karakter, pofa, skicc."

Ne tudd meg, milyen az, egy kerek évig állásért járkálni, CV-t firkálni, meghallgatásokra járni, ha kicsíped magad, az a baj, biztosan felvágsz vagy magas kapcsolataid vannak, oszt' bemártod a tulajt; ha decensre veszed a figurát, gyanússá válsz, mert mire ilyen szerény a fiú?, csak nem titokban millijomoos? Nyert a lottón, aztán most munkával kamuzza. Ha szakadtra állítod, már az ajtónál intik, na húzz el. Esetleg álszent pofát vágnak, haj, haj, tudjuk, milyen nehézségekkel küszködik a nép, de nekünk sem papsajt, az adó, az illetékek, a sokféle engedély, az ellenôrzések, az EU… Ez megalázóbb, mint mikor direkt rúgnak kifelé.

Közben a családod. Ejt. Nincs már pénzed, ha van is, eliszod. Azelôtt elvitted a családot színházba, vendéglôbe, állatkertbe, futballmeccsre; ennek vége. Mióta nem fizettél rezsit? Mint a reklámban: "Meeennyííííí?" Huszonötmillió…

A nejeddel elhidegül a viszony, a gyermek ellened fordul, hiszen már semmit sem adsz neki, nincs zsebpénz, nuku márkás cucc, az apu egy lúzer. Véletlenül hallod, amint a fiújának. Az apu egy lúzer. El vagy intézve.

Szól az anyád. Csubikám, én mindig szerettelek, de ez így nem megy. Keress magadnak munkát, drága nagyfiam. Öregkoromra csalódnom kellett benned. Azt hittem, hogy immár te segítesz rajtunk, és tessék: cigizel, iszol, vered a pénzt, mikor nincs is. Mibôl telik piára, dorbézolásra, fiacskám?!

Nagyanyád (még él): meg is ver téged az Isten, amiért ilyen bûnösen elherdálod ifjúságod kincseit… A pap: gyermekzsivaj, hancúrozás, nevetés helyett kutyák ugatnak a polgári házak kerítésein belül, nem vállal gyermeket a magyar, bûnözôvé válik a tegnap még szolid melós, azt hiszi, munkanélküliként jogot formálhat a törvénytelenséghez, a lopáshoz, a garázda életmódhoz, a "fel-kapaszkodottak" megsarcolásához, öregasszonyok kirablásához és megerôszakolásához…

A család tanácsot tart, pénzek dobódnak össze, tartanak osztfôi órát. Ez a legrosszabb. Feltételezik rólad, hogy már semmire sem vagy alkalmas. Seprést kell vállalnod, a rezsi fejében. "A mûvész felmosóronggyal" – jó téma, mi? Közben egyre lejjebb csúszol, kocsmában nincs hiteled, tartozol fûnek-fának, ki vagy szolgáltatva minden kapcabetyárnak. Beléd törli kapcáját a rokonság. Óvatosan az anyósod, hogy hát fiam, meg kell javulni. Apósod: ha én a feleséged volnék, rég elváltam volna. "Szerencsére Apu nem nô, mert az szörnyû volna." Ezzel egyszer s mindenkorra bevágtad az ajtót. Megüzenik: többé be ne a lábad.

Nézed a vizet a hídról. Alacsony az állása. Csak összetörnéd magad. Jön a vonat. Nincs sebessége, házak között kanyarog. Nem tudna megölni rendesen. A gépkocsit utálod, voltál elütve, tudod.

A kötél általi olyan "archív". Mondjuk nagy maréknyi gyógyi, az meg pénzbe kerül. De úgyis megteszed, akkor is megteszed. Járod a temetôt, milyen lennél idekinn. Beszédbe elegyedsz egy síró hölggyel, nem maradt képe a fiáról. Öreg volt a fia, száz körüli a banya. "Istenem, ha valaki lerajzolná… Bôkezûen jutalmaznám, tudom, istenem…" – Milyen volt a kedves fia, tessék mondani?

Abból a pénzbôl temetésre nem futja, de egy szerény családi bulira jeesz. – Milyen alkalomból, Csubika? – Álláshoz jutottam, Mami.

Citromos hal, paradicsomszósz, torta, sör, kávé, effélék. Ahogy kisüt a nap, ragyog fel a család. "Mindig is tudtuk, hogy rendes gyerek vagy, Csaba." "Én bíztam benned, fiam; amit a kapuról mondtam, csak szimbolikus volt, ne vedd zokon. Fogjunk kezet, mi, igazi férfiak!"

Ja. És mindenki kap valami kis "szimbolikus" ajándékot. "Juj, édes Apóca, hogy ezt te milyen klasszra eltaláltad!"

Csak a feleséged nem vágod át, ô rosszat sejtve hallgat. És mikor másnap eltûnsz az életükbôl, mintha látnád a bólintását: elhúzott a lúzer. Nem bírta ki.

Az elsô kamionnal a világ végére. – Ne tudd meg: belelógattam a fkam a tengerbe. Dangubáztam, mint a rozsdás hajók, elcsaptattam ezt-azt, súrlódtam. Nyáron megélsz a kikötôben. Rajzoltam a plázson. Portré öt, karikatúra négy euró. Ne tudd meg. Arany élet. Most kicsit nem, az igaz; a luburgyinával élek, ott, az a kövér, a számlablokkal – de szállás, kaja, pia lá diszkrécije, jön a tavasz, és… emlékszel a reklámra? Úgy elszállok, mint a fecske, odafenn a levegôôôben…

– Na hát akkor szevasz, Csubi. – Ja, ne. A vendégem voltál. Annyira azért nem vagyok lúzer, kishaver.

Az ajtónál vagyok, utánam szól. – Te, én írtam vagy tíz levelet, de egyiket sem tettem fel. Ha elvinnéd, és odaadnád… Rajta van mindegyiken a cím. Csak hogy tudják: nem haltam meg… Hajószakács vagyok, luxushajón járom a világot, ezt írtam, te se mondjál mást, haver… Lesz karácsonyra sok-sok ajándék. Ezt meséld rólam, bré!

A protestáns egyházakban a családlátogatás a lelkész szolgálatai közé tartozik. Kis ankétunkban Lôrinc István marosvásárhelyi, Sipos Levente magyarországi és Székely Ferencz nyárádtôi lelkésszel a családlátogatás szerepérôl, helyérôl, tapasztalataikról beszélgettünk.

Szükség lenne külön családlátogató lelkészre

Lôrinc István alsóvárosi lelkész évente 120-140 családot látogat meg, próbál eljutni elsôsorban a betegekhez, haldoklókhoz, a kiskonfirmálókhoz.

– 12 éve szolgálok az alsóvárosi gyülekezetben, folyamatosan látogatom a családokat, s még így is legalább három év szükséges, hogy mindenkihez egyszer eljussak. A nagy városi gyülekezetekben szükség lenne egy családlátogató lelkészre, aki csak ezzel foglalkozik. Mi felosztottuk a hozzánk tartozó 1600 családot negyven körzetre, s mindenikért egy presbiter felel. Van olyan presbiter, aki hûségesen, lelkiismeretesen minden évben meglátogatja a körzetében lakókat. De sajnos nem mindenki, így megtörténik, hogy mikor közösen keressük fel a családokat, még ô sem ismeri ôket. Minden évben legalább egyszer elôfordul, hogy nem engednek be. Van, amikor durván elutasítanak, hogy nekik nincs szükségük sem egyházra, sem papra. Van, amikor arra hivatkoznak, hogy fáradtak, nemrég tértek haza munkából. Megtörtént, hogy ittasok voltak, leöntöttek engem is borral, s amikor imádkozni akartam, azt mondták, hogy az otthonukban csak káromkodni szoktak. Egyik alkalommal szintén egy ittas férfi nyitott ajtót, s amikor mondtam, hogy lelkész vagyok és családlátogatni jöttem, azt kérdezte: zsozsót, vagyis pénzt kérek? A nemleges válaszra "bújj bé"-vel tessékelt be. Én mindig elmondom, hogy miért fontos az Istennel való közösség. Hangsúlyozom, hogy nem kötelezô templomba járni, de egy jó lehetôség, hogy megismerjék Isten igéjét, akaratát. A negatív tapasztalatok mellett sok pozitívum is van, hiszen sokan nagy szeretettel fogadnak, s megértik, hogy nem tudom gyakrabban felkeresni ôket. Tapasztalatom szerint a nagy városi gyülekezetekben fôként azok igénylik a családlátogatást, akik rendszeresen részt vesznek az istentiszteleten. Nem tapasztaltam, hogy valaki azért jött a templomba, mert azelôtt meglátogattam. Mindamellett fontos, hogy ezt a szolgálatot is végezzük, hiszen így érhetjük el azokat, akiknek nincs vagy megszakad a kapcsolata az egyházzal, holott reformátusnak keresztelték ôket, s konfirmáltak is. Véleményem szerint városi gyülekezetben a legfontosabb az igehirdetés, ez a leghatékonyabb eszköz, hogy Istenhez és a gyülekezethez vonzd az embereket.

A lelkész mint házaló

– Magyarországon jelentôsen megváltozott a gyülekezet jellege. Régebb a gyülekezeti tagok jól ismerték egymást, tudták, hogy egyik vagy másik miért maradt el az istentiszteletrôl. Ha elment a lelkész otthonukba, megtiszteltetésnek vették – vélekedik Sipos Levente magyarországi lelkész. – Ma már a család, az otthon privát ügy. Ha valaki akar valamit a lelkésztôl, akkor istentisztelet után, vagy amikor ideje van, felkeresi. Átszínezôdött a családlátogatás, s ma már legtöbben azt kérdeznék, ha otthonaikban meglátogatnám: mit akar tôlem a pap, miért jön hozzánk, mint egy házaló? Az emberek sértôdékenyek, s gyorsan találnak magyarázatot, hogy miért nem járnak a gyülekezeti alkalmakra. Általános észrevétel, hogy az élet más területein betartják a szabályokat, de amikor az egyház törvényeirôl van szó, azokat már nem. Magyarországon sokan vannak, akik nem öntudatos reformátusok, akiknek nem fontos a reformátusság, az egyházhoz tartozás. Itt, Erdélyben talán a kisebbségi lét miatt még fontos ez.

Bevinni Isten igéjét az otthonokba

– Az egyház nem hivatal, ahol ül a lelkipásztor és várja, hogy a hívek felkeressék – véli Székely Ferencz nyárádtôi lelkész. – Krisztus parancsa így szól: menjetek el és tegyetek tanítványokká minden népeket. Menjetek el. A családlátogatás és az igehirdetés kiegészíti egymást. Ahhoz, hogy a prédikációk valóban a templomban ülô embereknek szóljanak, ahhoz meg kell ismerni ôket, látni kell, hogy hogyan élnek, tudni, hogy milyen gondjaik vannak. Nemcsak azok bízattak ránk, akik a templomba járnak, hanem mindenki, aki tagja a gyülekezetnek. Egy-egy családlátogatás után mindig azt várjuk, hogy többen jöjjenek templomba. Ez nem mindig történik meg, de hiszem, hogy a személyes találkozás, beszélgetés, igeolvasás nyomán megindul egy folyamat az emberekben. Azt is fontosnak tartom, hogy Isten igéjét kivigyük a templom falai közül, s bevigyük az otthonokba. Vannak olyan családok, ahol soha nem olvasnak igét, nem imádkoznak. A családlátogatás jó alkalom arra, hogy ezt megtegyük.

A címben szereplô kérdésre minden lelkész más-más választ adott, mint ahogy az olvasók közül is vannak olyanok, akik szívesen várják, s olyanok, akik csak kényszerûségbôl fogadják a bekopogó lelkészt. Pedig a hívatlan vendég örömhírrel érkezik.

A böjt értelme: magunkat jobban Isten szolgálatára szánni. Ennek eszköze lehet valamilyen ételtôl, élvezeti cikktôl (pl. kávé, cigaretta, édesség, alkohol) való tartózkodás hat héten keresztül. Lemondunk valamirôl, Istennek ajánlva figyelmünket, önmagunkat. Az önmegtagadásnak úgy van értelme, ha az nem pusztán önsanyargatás, hanem egyben nyitás is Isten felé. A böjt lehetôséget ad, hogy tudatosan ráhangolódjunk Isten akaratára, Istennek kedves életet éljünk. A Fodorné Nagy Sarolta által összeállított, a hathetes idôszak minden napjára ajánlott böjtlehetôségekbôl tallózunk:

Félelemböjt: valahányszor félelem támad bennünk, érzésünket formáljuk hálaadó, magasztaló imádsággá, amiben kifejezzük: Istenbe vetett bizalmunk nagyobb, mint a félelem.

Erôszakböjt: ne hangoskodjunk, ne legyünk erôszakosak.

Pletykaböjt: szívesen feketítjük be a másikat, hogy mi különbnek mutatkozzunk. Legalább egy napig ne figyeljünk a pletykákra, vagy ne adjuk tovább ôket.

Kritikaböjt: Tanuljunk ellenállni a kritizálás kísértésének. Családtagjaink, munkatársaink kritizálása helyett legyünk kedvesek, vagy maradjunk csendben. Korholás helyett dicsérjük meg gyermekeinket.

Számítógépböjt: legyen egy olyan nap, amikor nem kapcsoljuk be a televíziót, számítógépet, hanem családtagjainkkal, barátainkkal töltjük el a szabadidônket.

Együtt Isten sátra alatt címmel szervezik meg március elsô felében a Keresztyén Nôk Világimanapját. Idén a paraguayi nôk állították össze a programot, melynek alapján a protestáns templomokban ökumenikus istentiszteletet tartanak. Az imanap célja megismertetni a világ különbözô részein élô nôk helyzetét, nehézségeit, bátorítani a különbözô felekezetekhez tartozó nôk találkozását, közös imádkozását. Az alkalmakon gyûjtött perselypénzzel a programot összeállító közösséget támogatják.

Nem apad a magyar baptisták közössége

Aki elôször jár baptista imaházban, az legtöbbször a kötetlen istentiszteleti rendet és a megtérésükrôl beszélô személyeket tartja a megszokottól eltérônek. A magyar baptistákat mégis leginkább a hitvalló, felnôtt keresztség, a bemerítkezés különbözteti meg a többi protestánstól. Mint Borzási Istvántól, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnökétôl, marosvásárhelyi lelkésztôl megtudtuk, Erdélyben 8700 tagot számlálnak, Maros megyében a baptisták száma 250-re tehetô.

– A marosvásárhelyi gyülekezethez 70 személy tartozik, a gyermekekkel, barátkozókkal a közösség létszáma eléri a 120-at. 15 ideiglenes tag is van, hiszen miután megtérésükrôl bizonyságot tettek, befogadtuk azt a 15 egyetemistát is, akik Marosvásárhelyen folytatják tanulmányaikat. Bonyhán, Fintaházán és Udvarfalván van leányegyházunk, ott rendszeresen tartunk istentiszteleteket – sorolja a számadatokat a lelkész, majd így folytatja: – A lelkészek mellett a presbiterek és diakónusok is olvashatnak igét, s kioszthatják az úrvacsorát, vezethetik a közösségi alkalmakat. Kis gyülekezetrôl lévén szó, a tagok jól ismerik egymást és számon tartják, ki az, aki rendszeresen részt vesz a gyülekezeti alkalmakon. Egyházunk szabályai szerint: amennyiben egy tag nem jár istentiszteletre, nem él erkölcsös életet, kizárjuk a közösségbôl. Mivel a gyülekezeti tagok döntenek szavazással afelôl, hogy azt, aki eltávolodott Istentôl és egyháztól, kizárjuk-e vagy sem, felelôsnek érzik magukat. Kilenc évvel ezelôtt a marosvásárhelyi magyar baptista közösség nagy része kitért, más hitre tért. Istennek hála, ma már többen vagyunk, mint ahányan akkor voltunk, s tagjaink száma az elhalálozások és kivándorlások ellenére sem csökken. Egy kis termet építettünk az imaház mellé, megnagyobbítva egy meglévô helyiségünket. Télen itt tartjuk az alkalmainkat. Önerôbôl építettük, kizárólag a gyülekezeti tagok hozzájárulásával. Tudni kell, hogy a baptista egyház nem kér és nem fogad el támogatást az államtól. A gyülekezeti tagok havi 10 új lejjel járulnak hozzá a lelkészek fizetéséhez, az épületek fenntartási költségein kívül. A Nagyvárad, Zilah környéki nagy baptista gyülekezetek támogatják a kis létszámúakat.

– A baptista szövetség honlapján olvastam, hogy vannak települések, ahol a történelmi egyházak képviselôi nem nézik jó szemmel a baptista lelkészek igehirdetéseit.

– Vannak súrlódások, mert a népegyházak képviselôi nem örülnek, hogy mi magánházaknál, bérelt helyiségekben vagy saját imaházainkban hirdetjük Isten igéjét. Mi nem kényszerítünk senkit, hogy hozzánk csatlakozzon. Legtöbb nagy közösségben vannak olyan tagok, akik nem találják helyüket a népegyházban. Így megragadják a lehetôséget és megtérnek, bemerítkeznek. Mi kötelesek vagyunk, hogy a bemerítkezett gyülekezeti tagokat rendszeresen látogassuk, számukra istentiszteletet tartsunk. Amikor valaki belép a baptista egyházba, ô veszteség a népegyház számára. Sokszor megtörténik, hogy alkoholisták hallják meg Isten hívását és változtatják meg életüket. Egy közeli faluban is van egy ilyen gyülekezeti tagunk, aki kiszabadult az ital fogságából és bemerítkezett. Aztán a barátok hatására ismét inni kezdett. A helyi baptista közösség mellé állt, s támogatják abban, hogy alkoholmentes életet éljen. Van, ahol nem nézik jó szemmel a mi igehirdetésünket, pedig mi csak lehetôséget nyújtunk a megtérésre.

Hazafelé tartva többször is eszembe jutott a baptista lelkész egyik kijelentése: a közösség tagjai felelôsek egymásért. Ezt kellene mindannyian megtanuljuk s gyakoroljuk. Felelôsek vagyunk családtagjainkért, barátainkért, a mellettünk levô emberekért. Imádságban kell hordoznunk ôket, s beszélnünk kell nekik a Megváltó Krisztusról.

Mûszaki és vallási tankönyvek hiánya, hiányos felszereltségû laboratóriumok, nagyszámú középiskolai végzettséggel rendelkezô pedagógus, gyenge eredmények az országos tantárgyversenyeken, csökkenô diáklétszám és nem utolsósorban: egyre kevésbé vonzó a pedagógusi pálya – hangzott el többek közt tegnap azon a megbeszélésen, amelyen a 2006–2007-es tanév elsô félévének helyzetét elemezték. Az iskolaigazgatói tisztség iránt sincs nagy érdeklôdés, a március 13-16. között sorra kerülô versenyvizsgán megpályázható 94 helyre mindössze 38-an jelentkeztek.

A Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium dísztermében a marosvásárhelyi és környékbeli iskolaigazgatók részvételével megtartott tanácskozáson Dumitru Matei matematika szakos tanfelügyelô foglalta össze a tanfelügyelôség internetes oldalán (www.edums.ro) is megtalálható elemzés fontosabb következtetéseit. A pozitívumok mellett kitért a hiányosságokra is, többek közt az idôsebb pedagógusok rugalmatlanságát, a csökkenô diáklétszámot említve. A tantárgyankénti elemzés során kiderült, hogy a francia és a német nyelvórák száma jelentôsen csökkent, az iskolák zömében hiányoznak az idegennyelv-kabinetek. A matematikát illetôen az V. osztállyal akadnak gondok, mivel a tananyag módosult ugyan, de a tankönyvek a régiek maradtak, tartalombeli különbségekkel, ami hátrányosan érinti a diákokat. Hiány van mûszaki illetve vallási tankönyvekbôl, a XI-XII. osztályokban csökkent a testnevelésórák száma, a tanárok között szép számmal akadnak olyanok, akik nem tudják kezelni a számítógépet, a vidéki iskolák egy részében a minimális higiéniai feltételek sincsenek meg, és ugyanezekben a számítógépek, internetcsatlakozás hiánya miatt nehezen jutnak hozzá az információkhoz. A diákok egyre gyengébben szerepelnek az országos tantárgyversenyeken, a tanárok szerint egyre kevésbé érdekli ôket a tanulás. Elhangzott továbbá, hogy a felsôfokú oktatás színvonala csökkent, a pedagógusi pálya már nem annyira vonzó, a zeneakadémiák és mûvészeti fôiskolák végzettjeinek többsége más szakmák felé irányul. Egyébként is, mintegy 333 pedagógus csupán középfokú végzettséggel rendelkezik, ami az oktatói létszám 4 százalékát teszi ki.

Ami a magánoktatást illeti, az elemzés szerint számos esetben az alternatív tanterv helyett az országos curriculumot alkalmazzák, elsôsorban anyagi meggondolásból, hiszen a költségek és az erôfeszítés kevesebb így. Maros megye magánoktatási intézményeiben az elsô félévben összesen 2326 gyerek/diák tanult, közülük román szakon 2248, magyar szakon 54, német szakon 24-en.

A tegnapi tanácskozáson Nicolae Neagu fôtanfelügyelô mintegy kiegészítésképpen elmondta, hogy március 13- 16. között kerül sor az általános iskolai igazgatói és igazgatóhelyettesi állások betöltésére kiírt versenyvizsgákra, a 94 állásra mindeddig csupán 38-an iratkoztak fel. Április 4-én 12 órakor próbaérettségit tartanak, amit iskolánként szerveznek meg, és amelyekre a tanfelügyelôség három tételváltozatot készít elô. A diákok megismerkednek a vizsgázási móddal, a tanárok számára próbatételt jelent a szervezés, így az "igazi" nyári vizsgák olajozottabban zajlanak le – mondta a fôtanfelügyelô. Nicolae Neagu arra is kitért, hogy várhatóan 58 településen szüntetnek meg osztályokat, amit esetenként osztályok vagy iskolák összevonása követhet. A fôtanfelügyelô szerint nem mindegy, hogy ez az átszervezés miként valósul meg, hiszen ha egyszerre szüntetnék meg az osztályokat, a tanulók szállításához idén még legalább 80 iskolai buszra lenne szükség, ha viszont szakaszosan, akkor 30 jármû is elegendô lenne. A fentiekrôl szerdán folytat megbeszélést a tanügyminisztériumban Nicolae Neagu.

A megbeszélésen Arina Modrea a vidéki oktatás helyzetét részletezte, Nagy Edit a Pedagógusok Házának a tevékenységét elemezte, míg Cosa Lucia pszichológus az iskolai pszichológusok által végzett munkát értékelte ki.

A klinikák és az orvosi egyetem környékén a hét végén újra visszahelyezték a fekvôrendôröket, amelyeket a tél beállta elôtt közlekedésbiztonsági szempontból távolítottak el – tájékoztatott Bakos Levente, Marosvásárhely alpolgármestere. Elmondta, hogy a hivatal közlekedésbiztonsági bizottsága fogja eldönteni, hogy hasonló fekvôrendôröket – az elôzetes tervek szerint – elhelyeznek-e vagy sem a Dózsa György utcában.

Demokratizálódásunk, rohanó világunk forgatagában már szinte észre sem vesszük, hogy emberi értékeink, életvitelünk, anyanyelvünk gyors ütemben romlik. Nem vesszük észre a mellettünk élô, velünk együtt dolgozó embertársainkat sem. Hitünk meginog, segítôkészségünk lankad, a tenniakarás már nem a régi, a kitûzött cél elérése már nem jelent kihívást. Vajon ennyire értéktelen az életünk? A felhôként letepedett szürke köd, amely körénk hatolt, ennyire eltakar?

Talán nem véletlenszerû az sem, hogy a minden évben sorra kerülô imahetek sorozata és ennek tanulságai már nem mozdítanak meg. Küküllôpócsfalva a Kis-Küküllô mente legkisebb, de egyben legrégibb múltra visszatekintô gyülekezete. Idén szeretnénk megünnepelni fennállásának századik évfordulóját, melyet lelkipásztorunk, Keszeg József kezdeményezésével, valamint a hívek és szponzorok hozzájárulásával meg is valósítanánk. Tudjuk, nem kis feladat elôtt állunk; a kopott, repedezett, felújításra szoruló külsô nem kis kiadással jár, s azt is tudjuk, milyen nehéz kiszorítani a pluszkiadást a család költségvetésébôl, de meg kell értenünk azt is, hogy a mi szerepünk e földön a hagyományok, az értékek ápolása, megôrzése, gyermekeink, utódaink jövôjének biztosítása minden téren.

Imahetünk minden estéje választékos, hangzatos igék hallgatásával zajlott le idén is. Szívünk-lelkünk csordulásig telt meg a szép szavak varázsával, de hazatérve hajlékainkba már elfelejtettük a magunknak és Istennek tett ígéreteket, és fôleg azt, hogy csak áldozatok árán valósíthatunk meg valamit az életben.

Talán a nehezen átélt évek súlya húz vissza bennünket, s a derengô homályban szinte egy helyben topogunk. Arra sincs idônk-kedvünk, hogy felmérjük a helyzet fontosságát s megértsük: ôsrégi templomunk az idô dacára is vasárnapról vasárnapra hívogat bennünket, mintegy figyelmeztetve arra, hogy erkölcsi kötelességünk vállalni a felújítást. Már szinte a vészharangot kell meghúzni, hogy mozgassunk meg minden konok lelket, kemény szívet azért, hogy végre gyôzzön a józan ész, a legjobb szándék, a jóakarat.

Merem hinni, hogy az intés, a buzdítás meghozza a várt eredményt, és a falu összefog azért, hogy megadjuk a kellô tiszteletet elôdeinknek, minket pedig családdá formálódó közösséggé, igazi emberi értékekkel felruházó szívekké változtat – s a szavaim nemcsak elkoptatott szavak maradnak…

Schuster Klára, Küküllôpócsfalva

Goethe mondta: Nem öreggé válni, hanem az öregséget hordozni mûvészet. Ezt a "mûvészetet" segíti elsajátítani a Magányosok Klubja, fennállásának 16. évfordulóján. Amikor 1991-ben Kopacz Imola pszichológus megnyitotta a Magányosok Klubja kapuit, felhívására kilencvenen jelentkeztek. Ez a tény bizonyította, hogy az idôs, elmagányosodott ember igényli a segítséget és örömmel fogadja a feléje nyújtott kezet. Kopacz Imola vallotta, hogy erre az igényre érzett rá 16 évvel ezelôtt, amikor megálmodta a klubot. Az idôközben lemorzsolódott tagok helyét újak foglalták el, a jelenlegi létszám 71, ami a szervezet életképességére utal.

Az ünnepély a Blue Pearl étteremben zajlott, a klubtagságon kívül meghívott vendégek is részt vettek. Kelemen Árpád református lelkész a bibliából "A nyolc boldogság" eszmei mondanivalóját taglalta. Hozzászóltak: Buksa Éva tanárnô, Sajó Norbert színinövendék és Simon József. Babos Ibolya, az 1-es számú általános iskola tanítónôje, aki a Tulipán hagyományôrzô csoport kisiskolásait az év folyamán klubunkban bemutatta, a kapcsolat további ápolását szorgalmazta, mondván, hogy a különbözô korosztályok találkozása pozitív hatással lehet a hagyományok átadására és ápolására.

Rövid mûsorral készültek a klubtagok is. Verset mondtak: Máté Károly, Péterfi Rozália, Ciprian Irén, Biró Irén, Nagy Margit, énekeltek Viola Margit, Németh Ibolya, Székely Árpád.

Megható pillanat volt, amikor felvonult a hét alapító tag: Demeter Irén, Gyepesi Rozália, Füzesi Anna, Nagy Csaba, Németh Ibolya, Szász István, Székely Árpád. Hûségüke, hozzáállásukat egy-egy szál piros szegfûvel köszönte meg a vezetôség. Az ünnepély szeretetvendégséggel zárult.

Radványi Hajnal

Érdeklôdéssel olvastam Hajnal Csilla Nyitottan a világra címû jegyzetét a Népújság február 28-i számában, és elgondolkoztam az olvasottakon. Ilyen lenne az amerikai állampolgár? Igen, egyetértek azzal, hogy az amerikai állampolgár önbizalomtól dagadó. Igen, és sokan hamburgertôl is dagadnak és közönyösek.

Azzal azonban, hogy "az átlagamerikai felszínes és üres, annyit tud Európáról, hogy egy olyan »ország«, ahol oroszul beszélnek", már nem tudok egyetérteni. Hogy van, aki ezt mondta, lehet, de ez semmi esetre sem átlagvélemény. Meg hogy "szinte semmit sem tudnak a világ más országairól és nem is érdekli ôket". Ez azért egy kicsit túlzásnak hangzik. Mert teszem én azt, ha megkérdezünk egy erdélyi fiatalt, hogy mit is tud mondjuk Arkansas, Montana vagy New York államokról, nem vagyok meggyôzôdve, hogy nagyon sokat tudna mondani. És nagyon kevés tudná felsorolni legalább öt amerikai állam fôvárosát.

Jártatok-e például könyves-üzletben, és láttátok-e a könyvek sokaságát és hogy hányan olvasnak az üzletben? Nem hiszem, hogy ilyen összehasonlításban alulmarad az amerikai állampolgár, mondjuk az erdélyivel szemben. Vagy jártatok-e mondjuk egy kórházban vagy egy városi könyvtárban, ahol számottevô nyugdíjas dolgozik önkéntesen, minden fizetség nélkül, csak hogy segítsen embertársain és esetleg ne unatkozzon otthon? Ezt nem nevezném közönynek.

Elmondanék egy történetet, velem történt. A járdát sepertem, mikor egy rendôrkocsi megállt mellettem és szóba elegyedtünk a rendôrrel. A hangsúlyomról hamar megállapította, hogy nem itt születtem és szokás szerint megkérdezte, hova való vagyok. Mikor válaszoltam, hogy magyar vagyok, nem kis meglepetésemre megkérdezte, hogy hívnak, elég tûrhetô magyar kiejtéssel. Utána aztán tovább kérdezte, hogy Magyarország melyik részérôl jöttem, és amikor azt mondtam, hogy Erdélybôl, akkor kijelentette: az nem Magyarország. Mint késôbb kiderült, egy ápolónôtôl tanult pár mondatot magyarul. Gondolom, ez is az általános képhez tartozik. Hogy elfogult lennék? Nem hiszem, és nem vagyok meggyôzôdve, hogy az átlagamerikai mûveletlenebb vagy közömbösebb lenne, mint mondjuk az átlagmagyar, csak a megfelelô mércével kell mérni. Persze, ez csak magánvélemény.

Hogy Amerikában sincs kolbászból a kerítés, azzal egyetértek. Itt keményen kell dolgozni és a hétfô nagy része nem azzal telik, hogy megbeszéljük a hét végi focimeccsek eredményeit. Ha azonban valaki szorgalmas és keményen dolgozik, sokkal több esélye van elôre haladni, mint sok más helyen. Ami pedig a nyitottságot illeti, teljesen egyetértek vele és még hozzátenném, hogy nyitottan és tárgyilagosan.

Fodor Lajos (Colorado Springs, Colorado)

Magyarországról, Kôszegrôl jelentkezett Vukits Andrea olvasónk azzal a kéréssel, hogy legyünk segítségére rokonai felkutatásában. Anyai nagyanyja, Bálint Mihály lánya, Bálint Margit 1914- ben született, 1993-ban hunyt el. Édesanyja Magyarországon él, 1970-ben, 13 éves korában járt utoljára Marosvásárhelyen, és egyre többet beszél szülôvárosáról. A nyár folyamán szeretnének idelátogatni, azonban nem ismerik a rokonokat. Andreáék viszont meglepetést szeretnének szerezni édesanyjuknak, hogy a látogatás alkalmával a rokoni találkozás is létrejöhessen. Amit az elôdökrôl tudnak: a dédnagyapjuknak, Bálint Mihálynak úri szabósága volt a fôtéren, Bálint Margit a II. világháború alatt Magyarországra költözött, férjhez ment, majd elvált. Három testvére volt: Mihály Marosvásárhelyen hunyt el, Béla Debrecenben élt, Jóska Kôszegen nyugszik, de Körmenden élt. Egyiknek sem volt családja, azonban volt egy unokatestvérük, Szabó Irén, aki a Kórház utca 10. szám alatt lakott.

Aki olvasónknak bármilyen információt nyújthat rokonairól, írjon az szne.andi@t-online.hu e-mail címre. (szerk.)

A Népújság februári vendégoldalát (Mezôpanit) olvasva, meglepett a Vox populi… rovatban Jánosi Zoltán ôszinte nyilatkozata: "A mezei utak problémájával semmire sem jutottunk, a polgármestert ez a gond nem érinti…" Szerintem, ha a polgármester úr lova döglik a gödörbe, vagy a saját autója süllyed a sáncba, mint az alulírotté, melyet csak 3 nap múlva siker&uum