Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A hírek természetrajzából kifolyólag nem igazán keltett szenzációt a médiában Annette Schavan német oktatásügyi miniszter javaslata egy közös európai történelemkönyv bevezetésérôl. A hírfogyasztókat és így a sajtót is jobban foglalkoztatják a botrányok és konfliktusok, mint az EU oktatási minisztereinek heildelbergi tanácskozása. A német miniszter asszony javaslata azonban talán több figyelmet érdemelne egy egyszerû "hafér" híranyagnál, hisz elôször vetôdik fel egy ilyen ötlet, s ha megvalósul, forradalmi változásokat idézhet elô az európai gondolkodásban, hozzájárulhat annak a közös európai tudatnak a kialakulásához, amelynek a hiányát annyira megérzik (például az EU- alkotmány kudarca kapcsán) az uniós politikusok.

Ha valaki azonban azt hinné, hogy az ügy egyszerû adminisztratív intézkedés révén megoldható, téved. Már a területen úttörô német–francia történelemtankönyv (amely azonban a konfliktusokkal terhes közös múltnak csak egy szeletét tárja azonos módon a két ország tanulói elé) bevezetése sem volt egyszerû folyamat, s az ennek mintájára kezdeményezett magyar–román és magyar–szlovák közös történelemtankönyvek megvalósítása mint betonfalba, úgy ütközik a nemzeti gyûlölködésbe belegyepesedett két utódállam politikusi osztályának gondolkodásába. A Tariceanu-kormány ugyan megegyezett a magyar kabinettel a legutóbbi közös kormányülésen a közös tankönyv kidolgozásáról, ám ennek gyakorlati megvalósításától igen távol állunk, különösen az elhatározásra belföldön zúdított nacionalista össztüzet követôen, míg a szélsôséges Smer pártot is magába foglaló Fico-kormány révén Pozsony eleve elzárkózik az ötlettôl.

Aligha kell magyaráznunk, hogy az ilyen közös történelemtankönyveknek milyen elônyei vannak, hisz éppen ezektôl félnek az ellenzôk. Ráébreszthetik az ilyen tankönyvön felnövekvô nemzedéket, hogy a történelmi igazságnak több vetülete is van, kialakíthatja az empátiát a más nyelven beszélô szomszéd irányában, s ezzel kifogja a szelet a kizárólagosságot hirdetô s a nemzeti veszély hirdetésével a saját hatalma megerôsítésére törekvô nacionalisták vitorlájából.

Az Európai Unió mind a 27 tagállamára kiterjedô közös történelemtankönyv ötlete valóban forradalmi, s megvalósítása – ebben a legcsekélyebb túlzás sincs – az unió egyik legnagyobb gyôzelme lenne. Sajnos azonban egyelôre utópiának tûnik ez a lehetôség, hisz a huszonhétféle történelmi szemlélet közös nevezôre hozásához olyan politikai akaratra volna szükség, amilyenre – leginkább az új tagállamokban – nem lehet számítani.

A közös történelemtankönyv persze nem univerzális gyógyszer Európa gondjaira, s az sem lenne üdvös, ha ezzel teljesen háttérbe szorulna a nemzeti történelem ismerete. Csupán az ideológiai, aktuálpolitikai célokat szolgáló sallangoktól kellene megtisztítani.

Tegnaptól Marosvásárhelyen nekiláttak a Segesvári út nagyjavításának. Az E60-as nemzetközi útra csatlakozó torkolattól a Hidegvölgyig terjedô szakaszt az illetékesek megpróbálják mihamarabb be is fejezni. Szintén ebben a hónapban, valószínûleg már a mához egy hétre sorra kerülô rendkívüli tanácsülésen azzal kapcsolatos határozattervezet is kerül az önkormányzat asztalára, hogy az út nyomvonalát áttervezzék, és a Sapientia egyetem koronkai campusától a Metro üzletházig vezetô valódi terelôúttá válhasson távlatilag a Segesvári út.

Tegnaptól lezárták a forgalmat a Segesvári útnak a nemzetközi útra csatlakozó torkolatától egészen a Hidegvölgyig terjedô szakaszán. A nagyjavítás tervei és kivitelezési versenytárgyalása már korábban lezajlott, a munkálatot még az idén befejeztetné a polgármesteri hivatal. Bakos Levente alpolgármester lapunknak elmondta, a nagyjavítást egy társulás végzi, a Geiger és az Astor cégek dolgoznak közösen a munkálaton. A mintegy 15 millió lej értékû útfelújítás kivitelezési idejét eredetileg 14-16 hónaposra becsülték az ezzel megbízott kolozsvári tervezôk, a munkát végzô vállalkozók felé viszont jelezte a polgármesteri hivatal, hogy a nagyjavítást a lehetô leghamarabb igyekezzenek elvégezni – fejtette ki az alpolgármester. A munkálat konkrét idôtartamát még számos tényezô befolyásolhatja, mint az idôjárás, vagy más kivitelezési gondok, tehát közel sem biztos, hogy az idén sikerül is felújítani az utat, ahogyan a polgármesteri hivatal tervezi. A munkavégzés idejére a felújítandó teljes szakasz le lesz zárva a közúti forgalom elôl, mint a polgármesteri hivatal már korábban jelezte is, behajtani csak azoknak lesz szabad, akik másként nem tudják megközelíteni lakóhelyüket. Az út felújítása mellett a viadukt nagyjavítását is idén akarja befejeztetni a városháza.

A marosvásárhelyi tanács februári ülése kapcsán már említettük lapunkban, hogy az önkormányzat elvileg egyetértett azzal, hogy a Segesvári út nyomvonalát tervezzék át oly módon, hogy az a város koronkai határában levô gyümölcsösön vezessen át egészen a Sapientia egyetem koronkai campusáig, ahol a megyei tanács terveiben is szereplô forgalomelterelô körgyûrûbe csatlakozna ez az útvonal. Az e hónap 13-ára tervezett rendkívüli tanácsülésen a kérdés már valószínûleg határozattervezetként kerül ismét a képviselôk elé. Az alpolgármester szerint a döntés sürgôs, mivel a gyümölcsös területe egyelôre még visszaszolgáltatásra váró állami föld. Ha a városi önkormányzat idejében lép a kérdésben, akkor a visszaszolgáltatási folyamat során az ide építeni tervezett út nyomvonalát is számításba veszik a méréseknél, tehát így elkerülhetôek a földtulajdonosok kárpótlásával és a szükséges parcellák kisajátításával járható esetleges bonyodalmak. Minden szóba jöhetô érintett fél számára ez a legegyszerûbb és leggyorsabb megoldás – fejtette ki lapunknak Bakos Levente alpolgármester. A tanács döntéséig a városháza illetékesei már nekifogtak a tervezésnek az önkormányzat elvi beleegyezése alapján. A Segesvári út az elképzelések szerint nem csak a koronkai irányba, hanem a kolozsvári irányban is más nyomvonalat kapna, a város Kolozsvár felé vezetô kijáratánál a Metro üzletház környékén torkollna be a nemzetközi útba. Így legalább a Segesvár–Kolozsvár irányban távlatilag lehetne egy kerülôútja Marosvásárhelynek, hiszen a régi Segesvári út a Dózsa György utcába való becsatlakozásával nem tudja ellátni egy terelôút szerepét, mivel a teherforgalmat nem képes elvezetni a város mellett, csak annak egy részétôl tudja távol tartani.

Ludovic Orban, a PNL alelnöke hétfôn, az alakulat Központi Politikai Bürójának ülése után kijelentette, hogy a demokraták "bársony" kormányátalakítást szeretnének, amely nem érintené egyetlen tárcájukat sem, míg a liberálisok 14-15 tárcából álló kormányt akarnak.

"A kormányátalakítás a végéhez közeledik. Ezen a héten befejezzük és megvitatjuk a szövetségbeli kollégákkal. Míg mi alaposabb átszervezést akarunk, az EU-s kormányok mintájára, addig kollégáink egy bársony- átalakítást szeretnének, amely egyetlen tárcájukat se fenyegesse" – nyilatkozta Orban.

Orban szerint nem azokat a személyeket kell figyelembe venni az átszervezésnél, akik a kormányban tisztségeket látnak el, hanem az európai uniós elvárásokat. "Le kell mondani a nagyon nagy struktúráról, amely bizonyos pillanatokban gondokat okozott. A PNL 14-15 tárcát akar, míg a PD a megbízott miniszteri tisztségeket és a miniszterelnök- helyettes tisztségeket számolná fel, s ez gyakorlatilag semmi változást nem hozna" – mondta a liberális alelnök.

Tizenhárom napirendi pont szerepelt az Igiena szövetkezet tegnapra meghirdetett marosvásárhelyi közgyûlésén, amelyrôl a sajtó képviselôit a törvényre hivatkozva kitiltották. A szövetkezeti tagok egy része által megbízott ügyvéd jelenlétét szintén elutasították, az eltávolítása érdekében kihívott rendôrök azonban nem avatkoztak be a közgyûlés menetébe. A botrány miatt több mint négyórás késéssel megkezdett gyûlésrôl Ursulescu Floarea ügyvéd és a szövetkezet Bolyai utcai fodrászatában dolgozó alkalmazottai végül kivonultak a terembôl, a közgyûlés hiányukban hozta meg döntéseit.

A botrányízt szimatoló újságírók jelenléte ellen tiltakozó András Dezsô elnök tegnap reggel Ioan Damaschin városi rendôrparancsnokot hívta telefonon. Elôször a sajtó képviselôinek eltávolítását szerette volna rendôri segédlettel elérni, ez azonban nem sikerült, majd ismét rendôrnek telefonált, ezúttal Radu Ion parancsnokhelyettest próbálva meggyôzni arról, hogy rendôri segítséggel tegyék ki a teremben jelen levô Ursulescu Floarea ügyvédet, aki a szövetkezet Bolyai utca 11. szám alatti fodrászatában dolgozó alkalmazottakat képviselte. Az elnök arra hivatkozott, hogy a szövetkezet alapszabályzata, illetve a szövetkezeti törvény értelmében a közgyûlési tagok csakis egy másik tagnak adhatnak megbízólevelet, így a szóban forgó ügyvédnek, bár megbízólevéllel rendelkezik, mivel nem tagja a szövetkezetnek, nincs mit keresnie a teremben. Ursulescu Floarea az ügyvédi törvény alapján kívánt részt venni a gyûlésen, arra hivatkozva, hogy jogában áll ügyfeleit képviselni a bíróságon illetve más magán- vagy jogi személy elôtt, és nem volt hajlandó távozni. András Dezsô azt is megtette, hogy szavazás alá bocsátotta az ügyvéd jelenlétének engedélyezését, ami – ha elôzô állításai igazak – gyakorlatilag a törvény felülbírálását jelentette, de mint mondta, "csak azt szerette volna, hogy a tagok lássák, nem csupán ô ellenzi az ügyvéd jelenlétét". Mialatt a távozni-maradni kérdés jogosságát illetve jogtalanságát órákon át osztották és a rendôrség érkezésére vártak, a szövetkezeti tagok közül többen is "kiszállingóztak" a terembôl kitessékelt újságírókhoz, nyilatkozni.

Elsôsorban a Bolyai utca 11. szám alatt mûködô fodrászat alkalmazottai panaszkodtak. Sebestyén Gizella elmondta, hogy a fodrászatnak helyet adó épületet visszaszolgáltatták a református egyháznak, a szerzôdés júniustól felbomlik, nekik pedig menniük kell. "A szövetkezet elnökének az a szándéka, hogy a 12 alkalmazottat szétszórja a város különbözô lakónegyedeiben levô fodrászatokban, ami egyértelmû lenne az ügyfelek elvesztésével. Miért ne kaphatnánk meg az Igiena tulajdonában levô volt Divatház egyes helyiségeit, amelyeket jelenleg nem használ senki? Ami pedig a szóban forgó helyiségek rendbetételének költségeit illeti, az elnök arra hivatkozik, hogy magasak, de ezzel párhuzamosan a szövetkezet bérbe adott jó néhány helyiséget. Nem tudjuk, mi van a bérleti díjakkal, mennyi pénz folyt be ezekbôl, és nem értjük, miért nem lehet arra költeni, hogy rendbe hozzák a Divatház termeit" – jelentette ki. Ursulescu Floarea ügyvéd valamint a közgyûlési tagok közül többen azt állították, hogy a szövetkezeti statútum nincs összhangban a törvénnyel, hiszen utóbbi szerint a közgyûlés minden tagja egyformán rendelkezik szavazati joggal, a statútum szerint azonban – és ezt a módszert alkalmazták eddig – a szövetkezeti tulajdonrész arányában történik a szavazás. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alkalmazottaknak nincs beleszólásuk a dolgokba, mivel az a három-négy személy dönt a szövetkezeti ügyekben, akiknek a tulajdonrésze együtt meghaladja a 65 százalékot. A 203 tagú közgyûlés egy része szerette volna, ha módosítanak a statútum erre vonatkozó részein, kizárva azt a lehetôséget, hogy csupán néhány személy döntsön a szövetkezet ügyeirôl, illetve azt, hogy módosítsák a 7 tagú vezetôtanács összetételét, pontosabban: hogy az alkalmazottak is bekerüljenek a vezetôtanácsba. András Dezsô elnök az újságíróknak kijelentette: a Divatház helyiségei kapcsán perben vannak a Socom Kft.-vel, nem utalhatók ki az itt levô helyiségek a fodrászoknak, de "senki nem marad állás nélkül". Egyesek azt is szerették volna, ha az utolsóként szereplô "különfélék"-ben letárgyalandó vitás kérdéseket a napirend elsô pontjaként beszélik meg, ám az elnök ezt nem támogatta, attól tartva, hogy egy esetleges botrány után már nem kerül sor a pénzügyi jelentések és a mérleg jóváhagyására, a közgyûlés pedig elhalasztódik, ebben az esetben pedig március 31. után a szövetkezet teljes tevékenysége felfüggesztôdik.

A déli órákban másodszor is visszatérô rendôrök rövid eszmecserét folytattak az elnökkel, végül elvonultak, anélkül hogy Ursulescu Floarea ügyvédet felszólították volna távozásra. András Dezsô szerint a "rendôrség nem értette meg a helyzetet". Miután az elnök a közgyûlés elhalasztásával és a tevékenység felfüggesztésével fenyegetôzött, mondván, hogy "lakatot helyez el az összes ajtón", fizetést pedig nem kapnak az alkalmazottak, ha az ügyvéd nem távozik és nem sikerül megtartani a közgyûlést, Ursulescu Floarea valamint néhányan a tagok közül kivonultak a terembôl. Így sikerült megszavaztatni a szövetkezet pénzügyi jelentését és tavalyi mérlegét, András Dezsô pedig a Népújságnak elmondta, hogy a különféle napirendi pontban szereplô panaszok megvitatására március 27-én rendkívüli közgyûlést hívnak össze. Hogy ezen részt vehetnek-e az újságírók, illetve a fent említett ügyvéd, András Dezsô válasza: "az én házamba, amíg én vagyok az elnök, azt engedek be, akit akarok". Majd némiképp megenyhülve: "megkérdezem majd a közgyûlést" – volt a válasz.

Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke március 12-e és 15-e között nem hivatalos magánlátogatásra Erdélybe utazik, ahol a romániai magyar közösség helyzetérôl tájékozódik, és részt vesz az ünnephez kapcsolódó rendezvényeken is – tájékoztatta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Fôosztályának vezetôje hétfôn az MTI-t.

A fôosztályvezetô emlékeztetett arra: a köztársasági elnök által 2006 tavaszán indított, a Határon túli magyarság a 21. században címû konferenciasorozat legutóbbi témája a szórványban élô magyarság volt. A mostani látogatás egyes helyszínei alkalmat teremtenek arra, hogy az államfô személyesen is tájékozódjon a témában – jegyezte meg, majd példaként hozzátette: Sólyom László ellátogat a Válaszút nevû településen mûködô Kallós Zoltán Alapítvány által mûködtetett szórványközpontba.

Kumin Ferenc kiemelte: Erdélyben sok olyan helyszín található, mely az 1848-49-es szabadságharccal összefügg. Példaként közölte: az államfô március 13-án Fehéregyházára látogat, ahol egy emlékmû tanúskodik arról, hogy itt látták utoljára Petôfi Sándort.

Kiemelte azt is: ez az elsô olyan március 15-e, mikor Magyarország és Románia is már az Európai Unió teljes jogú tagjaként éli hétköznapjait és egyúttal ünnepeit is.

A fôosztályvezetô elmondta, Sólyom László az RMDSZ felkérésére a Kolozsvári Magyar Operában március 14-én este beszédet mond, melyet a Duna Televízió élôben fog közvetíteni.

Kiemelte még azt is: az államfô március 15- én délelôtt Nagyváradon kezdi a napot, és ottani programja részeként meglátogatja a Partiumi Keresztény Egyetemet is.

A köztársasági elnök Nagyváradról érkezik Budapestre, ahol március 15-e alkalmából állami kitüntetéseket ad át a Parlamentben – mondta Kumin Ferenc.

A környezetvédelem, az alkotmányos folyamat elôbbrevitele, valamint az Európai Unió fél évszázados jubileuma alkalmából elfogadásra kerülô ünnepi nyilatkozat – ezek azok a témák, amelyeket a német uniós elnökség az állam- és kormányfôk e heti csúcstalálkozójának napirendjére kíván tûzni, miközben berlini kormányforrások hétfôn arra utaltak, hogy mindezekkel kapcsolatban távolról sincs egyetértés a tagállamok között.

Az alkotmánnyal kapcsolatos nézeteltérések mellett az idézett források szerint a tagországok körében meglehetôsen vitatott az a német célkitûzés is, hogy az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatának megfelelôen 2020-ig kötelezô érvénnyel 20 százalékkal csökkentsék a környezetet leginkább károsító, üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett a német elnökség kötelezô jelleggel kívánná elfogadtatni azt is, hogy az unió tagállamai az energiafogyasztás ugyancsak 20 százalékát – szintén 2020-ig – a környezetet kímélô, úgynevezett megújítható energiaforrásokból fedezzék. Az elôzetes konzultációk során ugyanakkor a német kormány számára az a benyomás alakult ki, hogy több ország is a szóban forgó csökkentés kötelezô jellegének kimondása ellen van.

Berlin számára a "legfrissebb csalódás", hogy néhány uniós fôvárosban már jelezték: nem értenek egyet az Angela Merkel kancellár által javasolt, az EU fennállása ötvenedik évfordulójának napján, március 25-én, inkább elôre, mint visszatekintô ünnepi nyilatkozat tartalmával sem.

Az idézett források azt hangoztatták, hogy a német kormánynak ezúttal is Lengyelországgal gyûlt meg a legtöbb baja. Varsó ugyanis több tartalmi követeléssel állt elô, így egyebek között azzal, hogy a nyilatkozatba – annak ünnepélyes jellege ellenére – foglalják bele az elmúlt ötven év kudarcait. Lengyelország szerint a szövegben utalni kell "az európai politika sötét örökségére" is, így egyebek között a balkáni háborúra, valamint a kontinens korábbi megosztottságára. Ezen túlmenôen Varsó követelte a leginkább, hogy a néhány oldalra tervezett dokumentum utaljon a keresztény értékekre.

Körutat tesz a héten Latin-Amerikában George Bush amerikai elnök, gondosan elkerülve az Egyesült Államokkal szemben ellenséges vezetésû országokat, útját így is várhatóan tiltakozások fogják kísérni – írta a The Wall Street Journal hétfôn.

Bush azzal a fô üzenettel utazik Mexikóba, Guatemalába, Kolumbiába, Brazíliába és Uruguayba: a demokrácia intézménye kulcsfontosságú ahhoz, hogy javuljon a térség szegény millióinak helyzete. El fogja hárítani azokat a vádakat, hogy a globalizáció és a nemzetközi fejlesztési programok – az amerikai elnököt ezek "bajnokának" tekintik sokan Dél- Amerikában – nem sok segítséget nyújtanak az ottani közembereknek.

Az amerikai elnök arra is minden bizonnyal ki fogja használni csütörtökön kezdôdô körútját, hogy ellensúlyozza Hugo Chávez venezuelai elnök térségbeli befolyását, bírálva a tekintélyuralmi jelenségeket.

Bush látogatását azonban beárnyékolhatja és annak fô célját, az Egyesült Államok és Latin-Amerika közötti kapcsolatok erôsítését gyengítheti a kettejük közötti viszály. Chávez már jelezte, hogy tiltakozásokat szervez az amerikai elnök ellen, Bush uruguayi látogatása idején például a szomszédos Argentínában, valószínûleg Buenos Airesban utcai tiltakozások élére áll, ahová Nestor Kirchner elnök hívta meg.

A News of the World, a legnagyobb brit vasárnapi tömeglap saját értesülése szerint a 25 éves, kétgyermekes Spears elôször a Sátán számjegyét, a 666-ot rajzolta fel saját lekopaszított fejére, és "Én vagyok az Antikrisztus" rikoltásokkal kezdett ámokfutásba a malibui klinikán.

Aznap éjjel pedig egy lepedôt rögzített szobája mennyezeti lámpájához, az összesodort ágynemû másik végét pedig nyaka köré tekerte – de az ápolószemélyzet szerencsére idôben érkezett.

A lap forrásai szerint azonban az énekesnô késôbb lenyugodott, olyannyira, hogy azt mondta alig néhány hónapja dobott férjének, Kevin Federline-nak: vissza akarja szerezni ôt, meg akarja újítani vele házassági esküjét, sôt teherbe is akar esni tôle.

A 25 éves Spears, akit a News of the World udvariasan "kiszámíthatatlannak" nevezett, a cikk szerint Louisiana államban szeretne új életet kezdeni Federline-nal és két közös kisgyermekükkel.

A férj, akivel Spears tavaly állítólag sms-ben tudatta válási szándékát, a lapnak beszámoló ismerôsök szerint ezekben a nehéz hetekben minden lelki segítséget megad feleségének, rendszeresen látogatja ôt a klinikán és éjjelenként órákig beszélnek telefonon is.

Britney Spears viselkedése az utóbbi néhány hónapban kérdôjeleket vetett fel még barátaiban is az énekesnô mentális állapotát illetôen. Az év elején egymás után jelentek meg róla olyan lesipuskás fotók, amelyeken alsónemû nélkül, miniszoknya alatti világába akadálymentes betekintést engedô módon igyekszik kikászálódni autójából különbözô vad bulik elôtt és után, az pedig már komoly aggodalmakat keltett, amikor nemrég nyilvánosan, saját kezûleg kopaszra nyírta fejét egy fodrászszalonban.

A News of the World szerint azonban a sztár most már lehiggadt, és rájött, hogy férje mellett a helye.

Az RMDSZ az aradi kongresszuson módosított programjában megerôsítette a kulturális és területi autonómia törvényes keretei létrehozásának és gyakorlati alkalmazásának a szükségességét. A közösségi önkormányzati rendszer ezen formái biztosítékai lehetnek a romániai magyarság nemzeti, etnikai, kulturális és nyelvi önazonossága megôrzésének, kifejezésének és fejlesztésének, eszközei a kisebbségi jogok, a multikulturális értékek hatékony védelmének és a szülôföldön való megmaradásnak.

A programban megfogalmazott önkormányzati formák illeszkednek a romániai alkotmányos rendhez és a változatos európai autonómiamodellekhez, valamint az ezzel összefüggô uniós normákhoz és elfogadott alapértékekhez.

A különbözô kulturális és területi autonómiaformák megfelelnek a Romániában élô magyarság eltérô kisebbségi létfeltételeinek, ugyanis, míg a személyi elvû kulturális autonómia elsôsorban a szórványban élô magyarság számára biztosítja a megmaradás és fejlôdés lehetôségét, addig a területi autonómia, a széles körû decentralizáció, a különleges státusú önkormányzatok alapvetôen a tömbben élô magyar közösségek életkörülményeit javítják. Ezek a közjogi megoldások kölcsönösen kiegészítik egymást.

Ugyanakkor a közösségi autonómiaformák egyben kiegészítik a létezô, de a továbbiakban is még fejleszthetô kisebbségvédelmi rendszert is.

A kulturális és területi (különleges státust biztosító vagy regionális szintû) autonómia alapvetô államszervezési kérdés, következésképpen ennek törvényi szabályozása és gyakorlati alkalmazása érdekében az RMDSZ folyamatos, következetes politikai párbeszédet szorgalmaz mind a román politikai osztállyal, mind a magyar és román civil társadalommal.

Az autonómiaformák létének elfogadását, illetve politikai és jogi megteremtését – az Európai Unió által is hivatalosan jóváhagyott és a tagállamok irányában szorgalmazott – önkormányzatiság és szubszidiaritás elvei alapján tartjuk lehetségesnek és igazoltnak.

A kulturális és területi autonómia közjogi keretben, a közösség maga által választott testületek és az ezek számára törvényesen biztosított hatáskörök révén valósítható meg.

Az RMDSZ az autonómiaformák, a különbözô önkormányzati struktúrák megvalósítását folyamatnak tekinti, folyamatosan alakulóban, fejlôdésben lévô állapotnak, amelynek egyes elemei már léteznek és mûködnek, mint például a széles körben, törvényesen biztosított anyanyelvhasználat, fejlôdô oktatási és mûvelôdési intézményrendszer, a mûködô felekezeti autonómia. Mindezekkel kapcsolatosan további jogszabályok kezdeményezése szükséges, amelyek részint bôvítik a létezô kereteket, másrészt fokozatosan szabályozzák az önálló döntési hatáskörrel felruházott intézmények létrehozását és mûködését.

Az RMDSZ határozottan szorgalmazza, hogy a létezô jogszabályokat a közhatóságok semmilyen eszközzel ne korlátozzák, alkalmazásukat ne akadályozzák, hanem azokat maradéktalanul tiszteletben tartsák.

Mindaddig, míg a kulturális és területi autonómiát szabályozó, ezek mûködését közjogilag biztosító törvények meg nem születnek, a létezô alkotmányos és törvényes lehetôségek között kell olyan intézményi formákat kialakítani, amelyek erôsítik az autonómia kialakulását.

Meggyôzôdésünk, és ezt az európai tapasztalat is igazolja, hogy a többség és kisebbség bölcs megegyezése alapján létrejött és szabadon mûködtetett autonómiaformák nem irányulnak a többségi nemzet ellen, nem sértik a többségi nemzet érdekeit, ahogyan az ország területi egységét sem, ellenben hatékonyan erôsítik és kiszélesítik a hatalom demokratikus gyakorlását, a jogállam hatékony mûködését, valamint az ország, a társadalom belsô etnikai, nemzetiségi békéjét.

Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázza Románia 2007. január 1-jei csatlakozását az Európai Unióhoz.

A csatlakozás történelmi esélyt teremt mind az elmaradott romániai régiók felzárkóztatására, mind a térségek közötti különbségek csökkentésére.

Románia uniós csatlakozása az itt élô magyarság számára lehetôséget nyújt ahhoz, hogy sajátos kisebbségi helyzetünket, a magyar nemzethez való tartozásunkat mostantól fogva ne hátrányként, hanem elônyként éljük meg.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is kiemelt célja Erdély fejlesztése, és ennek érdekében a következô prioritásokat állapítjuk meg:

– a modernizációs folyamatok beindulásához szükséges alapvetô infrastruktúra, az esélyegyenlôségi és környezetvédelmi feltételek, valamint az információs társadalom megteremtése;

– a régión belüli egyenlôtlenségek mérséklése a gyengébben fejlett térségek elônyben részesítése által, a fejlesztési források felhasználásának folyamatában;

– a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttmûködési formák ösztönzése;

– a magyarok által lakott régiók, kistérségek és települések európai normáknak is megfelelô fejlesztése a regionális kohézió folyamatos erôsítésével, figyelembe véve a helyi adottságokat és erôforrásokat.

E cél eléréséhez hatékony fejlesztési intézményrendszer is szükséges. Az európai regionális fejlesztési politika legfontosabb eleme a fejlesztési régió.

Románia jelenlegi régiós felosztása nem tartja tiszteletben az Európai Bizottság által elôírt lakosságszámot, illetve a régiókat alkotó térségek földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi és kulturális sajátosságait.

Az RMDSZ kezdeményezi Románia jelenlegi régiós felosztásának megváltoztatását, figyelembe véve a valós földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi és kulturális sajátosságokat. Ehhez a regionális fejlesztési politikákat gyakorlatba ültetô intézményrendszert is minél nyitottabbá kell tenni.

A decentralizáció és szubszidiaritás jegyében a fejlesztési stratégiákat regionális szinten kell kidolgozni és megvalósítani.

Mivel a gazdasági fejlesztési régiók átszervezése minden bizonnyal hosszabb idôt vesz igénybe, egyrészt szükségesnek tartjuk sürgôsen megszervezni a konzultációt a különbözô romániai önkormányzatok és helyi közösségek képviselôivel, másrészt szorgalmazzuk a régiókon belüli kistérségi vagy megyeközi szoros együttmûködési formák kialakítását és ennek érdekében a decentralizációs kerettörvény minél hatékonyabb alkalmazását.

Az RMDSZ alapvetô érdeke az ország európai uniós tagsága által nyújtott új lehetôségek kihasználása az életminôség javítása, a társadalmi felzárkózás, a jóléti csatlakozás érdekében, ezzel is biztosítva a romániai magyarság megmaradásának és szülôföldön való érvényesülésének lehetôségét.

Ezen célkitûzések megvalósítása érdekében prioritásnak tekintjük: növelni a családok létbiztonságát, elôsegíteni a fiatalok társadalmi beilleszkedését, biztosítani az idôseknek a méltó életkörülményeket, megvalósítani a hátrányos helyzetûek esélyegyenlôségét, társadalmi beilleszkedését, erôsíteni a szociális védôhálót az arra rászorultaknak, kialakítani egy korszerû foglalkoztatási rendszert, megteremteni a jobb egészségügyi állapotot, a teljes és magasabb színvonalú egészségügyi ellátás feltételeit.

Meggyôzôdésünk, hogy közösségünk jövôje a család szilárdságán alapszik, ezért alapvetô érdekünk a családok támogatása, a családbarát környezet kialakítása, a gyermekszaporulat ösztönzése. Családpolitikánk megvalósításában partnernek tekintjük egyházainkat és civil szervezeteinket.

Megmaradásunk alapfeltétele a fiatal nemzedék szülôföldön való érvényesülése, ezért különösen nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalok képzési lehetôségeinek megteremtésére, lakásszerzési törekvéseik támogatására, egészségi állapotuk megôrzésének biztosítására.

Az idôskori méltányos életkörülmények kialakítása, a biztonságos öregkor megvalósítása érdekében nem csupán a nyugdíjrendszer tökéletesítését, hanem az aktív élet minél hasznosabb ideig való fenntartását is célul tûzzük ki. Erôsíteni kívánjuk a társadalmi felelôsségvállalást az idôsek védelmében.

Támogatunk minden olyan állami, egyházi és civil szervezeti törekvést, ami esélyt nyújt a hátrányos helyzetû személyek társadalmi beilleszkedésére, ugyanakkor szorgalmazzuk a társadalmi szolidaritást, a megértést ezen polgártársaink iránt.

Halaszthatatlan feladatnak tekintjük Románia foglalkoztatási stratégiájának újrafogalmazását, összhangban az EU foglalkoztatási iránymutatásaival, a Lisszaboni Stratégia szellemében.

Szövetségünk alapvetô érdeke a romániai magyar közösség egészségi helyzetének javítása, ezért prioritásnak tekintjük a hatékony és reális egészségügyi ellátás elérhetôségének biztosítását, emelni a lakosság életszínvonalát az egészségügyi állapot javítása által, a megbetegedés veszélyének, a gyermekhalandóságnak, a rokkantsághoz vezetô krónikus megbetegedéseknek a csökkentését, a biztosítottak jogait szolgáló egészségügyi rendszer kialakítását.

Az európai életminôség elérése, a jóléti csatlakozás komoly feladat elé állítja az országot, amely csak jól összehangolt állami, közösségi és egyéni erôfeszítések eredményeképpen valósulhat meg.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kommunizmus bukása óta következetesen képviseli a demokratikus értékek megszilárdulását és kiállt az ország teljes körû euroatlanti integrációja mellett. Meggyôzôdésünk, hogy a romániai magyar nemzeti közösség jövôje, a szülôföldön való boldogulás, az egyéni és közösségi jogok érvényesítése az Európai Unió keretein belül lehetséges. A magyar nemzet európai szellemû, határok nélküli újraegyesítésének is ez az egyetlen útja.

2007. január 1-jétôl Románia és a romániai magyarság teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Ez újabb feladatokat, újabb felelôsséget ró ránk. Mostantól fogva jogainkért folytatott küzdelmünknek fontos színtere lesz az Európai Parlament is. Jövônkrôl immár nemcsak Románia parlamentjében, hanem az Európai Parlamentben is döntenek. Ahhoz, hogy sorsunk alakítói lehessünk, jelen kell lennünk mind a hazai, mind az összeurópai parlamentben. Nekünk mindenütt felelôsségünk van, ahol közösségünk jövôjérôl döntenek.

Megadatott egy újabb esély, egy lehetôség, hogy közösségünk minden problémáját, így a különbözô autonómiaformákat is hitelesen képviselhessük az egyre nagyobb súlyt élvezô Európai Parlamentben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselôjelöltjei erre a munkára vállalkoznak. Vállalják a feladatot, vállalják a romániai magyar nemzeti közösség hiteles képviseletét, vállalják, hogy nap mint nap következetesen dolgoznak a számunkra létfontosságú megoldások érvényesítésén. Ezt helyettünk senki más nem teszi meg.

Egyetlen felelôs magyar ember sem maradhat közömbös akkor, amikor a közösség jövôje a tét. Hangunkat hallatnunk kell, nekünk kell elmondanunk, hogy mit várunk el a nemzetek közös Európájától.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 8. kongresszusa azzal a felhívással fordul minden romániai magyar választópolgárhoz, hogy az európai parlamenti választásokon szavazatával támogassa a szövetség jelöltlistáját.

Használjuk ki az új helyzetet, ne szalasszuk el a felkínált esélyt!

Szövetség az unióban! Együtt sikerülni fog! Együtt minden magyarral! Együtt minden európaival!

A parlament két házának állandó bizottsága a hétfôi ülésen 14 mellette, 4 ellene szavazattal, és 5 tartózkodással elfogadta, hogy felkéri a jogi bizottságokat, március második felében készítsenek határozattervezetet Basescu államfô kérésére az egyéni választókörzetes szavazási rendszer kapcsán kiírandó referendum ügyében.

Valeriu Zgonea (PSD), a képviselôház titkára a két ház állandó bizottságainak együttes ülése végén kijelentette, a jogi bizottságok álláspontját jövô hét elejéig várják, és legkésôbb kedden jelenjen meg a két ház együttes ülésének napirendjén.

Az állandó bizottságok szeretnék, hogy a jogi bizottságok által elkészített határozattervezetben minden, a parlament plénuma elôtt kifejtett álláspont megjelenjen az egyéni választókörzetes szavazás kapcsán, illetve a bevezetése érdekében megszervezendô referendum kapcsán.

A parlament csütörtökön vitatta meg Traian Basescu államelnök felkérését egy referendum megszervezésére az egyéni választókörzetes szavazás bevezetésére. A határozattervezet 233 igenlô szavazatot kapott, elfogadásához 235 szavazatra lett volna szükség, így el nem fogadottnak tekintendô.

Bogdan Olteanu, a képviselôház elnöke bejelentette, hogy az állandó bizottságok egy újabb javaslattal állnak majd elô a parlament plénumában.

Tôkés László nevében köszönettel tartozunk mindenkinek, aki lehetôségeihez mérten támogatja ôt az EU-parlamenti választási aláírások összegyûjtésében.

Elegendô pénzünk, zsarolási és fenyegetési lehetôségünk nem lévén, csak a nagyon lelkes, tisztánlátó, a magyarság érdekeit fel nem adó emberek segítségére számíthatunk.

Az aláírásgyûjtés március 10-ig, szombat estig folytatódik! Kérjük a kint lévô aláírásívek folyamatos behozatalát, hisz ellenôriznünk és sokszorosítanunk kell a több ezer példányt. Minden aláírási ív a már meghirdetett aláírási központon keresztül vagy direkt jut el a Kinizsi Pál (Pavel Chinezu) utca 7. szám alatti MPSZ-székházba.

Segítségüket megköszönve,

Tôkés András MPSZ-alelnök

Teremavató kiállításon mutatkozott be Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius egyházközség közösségének Marton Márta Ágota festômûvész. Alkotásai a Bözödi Teremben láthatók e hónap folyamán. Akárcsak a tavaly ôszi egyéni tárlatán, a fiatal alkotó munkáit a megnyitón jól ismert, idôsebb kolléga, Kedei Zoltán ajánlotta a közönség figyelmébe. Az ô szövegébôl idézünk néhány általánosabb érvényû, a kiállító munkásságának egészére vonatkozó gondolatot.

"Marton Márta Ágota ízig-vérig festô alkat, pikturális szemléletû a meglátása, a téma feldolgozása. Képei bizalmat gerjesztôek. Hangulatot teremtenek. Visszafogott színeiben a nôi lélek finom rezdülései jelennek meg, nem lázonganak, nem kiabálnak, végzik feladatukat, csitítják az ember olykor indulatos kirohanásait... Valamennyi munkájának üzenete van. A saját felvevô antennámtól függ, hogy kapcsolatot tudok-e teremteni a festményekkel. Az üzenetet szavakkal kevésbé lehet fölfogni, csak az érzelem hullámhosszán sikerülhet.

Marton Márta Ágota keresi önmaga igazságát e zajos életben. Keresi a béke szigetét, ahol nyugalom és melegség vesz körül. Hiszi, hogy megtalálja. Hiszi azt is, hogy az álmatlan éjszakák ólmos terhét színekkel és formákkal széttörheti...Tiszta tükröt mutat visszafogott indulatairól, feszültségeirôl...Mértéktartással igazolja, hogy élmény nélkül nem létezik igazi mûvészet. A csönd ölelésében állandó készenlétben várja a világcsodákat..."

Érdemes megtapasztalni a tárlaton, hogyan csengenek össze a festmények e beajánló sorokkal.

Úgy hírlett, március elejére készen áll a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kisterme. Nos, nem áll készen, az intézmény felsô emeletén kissé háborús állapotok uralkodnak, noha a terem kinézése szemmel láthatóan javult. Nincsen sok hátra az átadásig. Kárp György gazdasági igazgatót kérdeztük errôl és másról.

– Március eleje van és a kisterem nem készült el, noha elég régóta húzódik az átadási határidô.

– A festés van még hátra, a megfelelô szín kiválasztásánál tartunk. Utána fel kell szerelnünk az új fény- és hangtechnikát, és kész. Az elôcsarnok volt a ludas az egészben, azt kellett mihamarabb befejeznünk, hiszen hiába áll készen a terem, nem vihetem be a közönséget egy építôtelepre. Most már az is majdnem készen áll. Április közepéig mindenképpen átadjuk a termet.

– Miért nem adják át elôbb?

– Ahogy szeptember 15-tôl húzódik a határidô, úgy húzódhat most is egy keveset. Beszállítási gondok voltak, én úgy tudom. Ezért.

– Ezek szerint a közelgô Versünnepre is a nagyszínpadon kerül sor, gondolom, stúdiókörülmények között...

– Igen. A Versünnep egy érdekes vetélkedôforma. Én is csak a múlt héten tudtam meg, hogy Vásárhelyen is helyet kap egy szakasza. Ez egy hivatásos színészeknek, elôadómûvészeknek, illetve színihallgatóknak meghirdetett szavalóverseny, sok fordulóval, nagyon rangos zsûrivel és értékes nyereményekkel. Erdélybôl huszonheten jelentkeztek, ezért a szervezô Versünnep Alapítvány úgy határozott, hogy a sok szakasz egyik rostájának Marosvásárhely adjon otthont. Gondoltak a Kultúrpalota kistermére is, végül a színházra esett a választás. A nagyteremben, stúdiókörülmények között kerül sor a versenyre, e hónap 17-én.

– Visszatérve a teremgondokra: az eddigi tervek szerint a kisterem átadásával egyidejûleg a nagytermet lezárják és ott is elkezdôdik az átalakítási munka. Így lesz-e?

– Majdnem. A nagyterem az évad végéig, tehát nyárig még használatban marad. Utána ott is nekifogunk a munkálatoknak.

Telenézô

Kányádi Sándor versének címét emelte címéül a Duna Televízió egyik kiváló mûsora. Nézzük, mit írt Kányádi 1974-ben. Vannak vidékek: vannak vidékek ahol / a fölösleges / kutya- s macskakölyköket / vízbe ölik vagy elevenen / eltemetik / de mielôtt még a szemük / kinyílt volna // de mielôtt még a szemük / kinyílt volna * Aztán 1982-ben az Elôhang így szól: vannak vidékek gyönyörû / tájak ahol a keserû / számban / édessé ízesül / vannak vidékek legbelül / szavak sarjadnak rétjein / gyopárként sziklás /bércein / szavak kapaszkodnak szavak / véremmel rokon a patak / szívemmel rokon a / patak / szívemben csörgedez csobog / télen hogy védjem befagyok / páncélom alatt / cincogat / jeget-pengetô hangokat / tavaszok nyarak ôszeim / maradékaim s ôseim / vannak vidékek viselem / akár a bôrt a testemen / meggyötörten is gyönyörû / tájak ahol a keserû / számban édessé ízesül / vannak vidékek legbelül * A Vannak vidékek – "tájismertetô magazinmûsor a Kárpát-medencében, valamint más tájakon szétszórtan élô magyarokról. A mûsor bemutat olyan vidékeket is, amelyek már nevezetesek és ismertek, de olyanokat is, amelyek megérdemelnék, hogy nevezetessé váljanak, magyar vonatkozású emlékeiket pedig megismerje a világ." * 2007-ben Nagyszeben Luxemburg váro-sával együtt viseli az Európa kulturális fôvárosa címet. Az Andreanum, a középkori magyar királyság törvénybe iktatott rendelete: a világon az elsô hivatalosan iktatott autonómiatörvény. Nyomában a gyûjtônévvel szászoknak nevezett rajnai, moseli, pfalzi és más németajkú közösség érkezett a Kárpát-medencébe, akkor elsôsorban a délkeleti végekre. Nagyszeben évszázadokon át az erdélyi szászok fôvárosaként mûködött. Épületei, múzeumai, egész múltja a régi erejét és az európai címhez méltó mai dinamizmusát tükrözi. A kulturális fôvárosi rang megmozgatott mindenkit. Románia legnagyobb város-rehabilitációja a második világháború után. A szászok már nagyon megfogyatkoztak, a magyarok szórványosodása erôsödött. Mégis itt úgy tudja természetesen, erôfeszítés nélkül nyugati arcát mutatni az ország, ha virágoznak a kisközösségek, ha él a többnyelvûség, ha a századokon át kitermelt értékek visszakerülnek eredeti gazdáikhoz, ha megmaradnak a helyi szellemiség és identitás azon elemei, melyek nem egymás kárára hanem a közös felemelkedés érdekében képesek szövetségre lépni. Nagyszeben–Hermannstadt–Sibiu. Klaus Werner Johannis polgármester vetette fel a gondolatot, hogy a két város együtt pályázzon az európai kulturális fôváros program megrendezésére. Együtt pályáztak. Nagyszeben a sokarcúságára, a kultúrák, nemzeti közösségek és vallási felekezetek sokaságára, egymásmellettiségükre és kölcsönhatásukra alapozott. Cultures Living Hand in Hand, Kultúrák – kéz a kézben. Pályázatát elfogadták. A közösség a kiírásra mintegy 250 pályamunkát küldött be. Közülük kerültek ki, amelyekkel a város bemutatkozik Európának, és azok, amelyeket Luxemburggal közösen valósítanak meg, aztán az évet meghatározó rendezvények, végül amelyeket más európai partnerekkel közösen valósít meg Cibinum. A pályázatra a helybéli szász, román, magyar és roma közösségek külön programcsomagokat nyújtottak be, ami különleges színt ad a rendezvénysorozatnak. A város 155 ezres lakosságából 2002-ben már csak mintegy 3200-an vallották magukat magyarnak. De közösségük rendkívül szervezett és fegyelmezett. * Errôl szólt a mûsor, e nagy múltú erdélyi városról. Látjuk Borsos Miklóst sétálni szülôvárosa utcáin, ismerkedünk a 190 éves Brukenthal Múzeummal, annak mûkincseivel, megszólal csaknem mindenki, aki egy ilyen mûsorban számít. * Március 14-én és 15- én szeretnék ott lenni Nagyszebenben, oly tartalmas magyar mûsorokat ígér mindkét nap. Petôfi park, Magyar Mûvelôdési Központ, Pécs város kultúrméze. * Augusztus 19-25. között is Magyar Napokat tartanak: Borsos Miklós, Szent István, Nyirô József, Barabás Miklós, Kós Károly, Petôfi Sándor, Bartók Béla neve mutatja, mire számíthat az oda látogató. Akkor is jó lesz magyarként járkálni Hermannstadtban. Mert ugye, vannak vidékek – legbelül. * (Szerkesztô- mûsorvezetô: Fülöp G. András, rendezô- operatôr: Wonke Rezsô)

Balzsam

"Újabb jelentôs anyagokat kaptam Magyarországról, melyek az esztergályosság fejlôdésérôl szólnak írásban és képekben. Az erdélyi fiatalok számára május végéig meg akarom írni Az eszterga és az esztergályosság fejlôdése címû dolgozatomat. Már birtokomban van Erdélyi István régészprofesszor Avarkori csontesztergályosság címû munkája, képekkel együtt. A jeles régész 140 csonttûtartó aprólékos elemzésével megírta összefoglalóját. Benne meggyôzôen bizonyítja, hogy etnikai rokonaink itt, a Kárpát- medencében rendszeresen mûvelték a csontesztergályozást. Ezelôtt 1350 évvel történt mindaz, amikrôl ír. A csont ilyen megmûvelése nehéz feladat volt abban a korban (napjainkban is csak fémesztergával végeznek ilyen munkát). A lányom és vôm küldött 40 oldalnyi anyagot az esztergályosság kora századairól. Ezekrôl a lapokról egész Európa esztergályosságának a fejlôdése bontakozik ki. A múlt héten két fontos, nagyértékû könyvet kaptam dr. Bartha Júlia tudós-nôtôl, Karcagról, mindkettônek ô a szerzôje: A Kunság népi kultúrájának elemei, 2002 és Lâle [Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai], Szolnok, 2006. Ezeket most olvasom esti és reggeli óráimban. Bartha Júlia turkológus, tud törökül, több ízben, több hónapot töltött Törökországban és Kazahsztánban. A lâle a török nyelvben tulipánt jelent, egyben leánynév is. A román nyelvben a tulipán neve lalele. Ezek közös tôbôl erednek. Tudjuk, hogy Havasalföldön évszázadokig ott éltek a törökök.

A Bernády Mûvelôdési Egylet szervezésében megtartottuk a bort ünneplô bálunkat. Borversenyt rendeztünk házi készítésû, hazai borokból. Nem volt biztos, hogy jelentkeznek, végül tízen neveztek be, és a zsûri szerint mind jó borokat hoztak. A mulatság kulturális eredménye, hogy számos bordalt együtt énekeltünk. Én vagy 40 bordalt írtam ki Csokonai, Vörösmarty és Petôfi köteteibôl. Amennyire az alkalom engedte, ezekbôl is ismertettünk igen szép sorokat, szakaszokat." * Aki mindezeket mondja, illetve írja, régi kolléga, barát: Márton Béla nyugalmazott magyartanár. Élete összefonódott Szovátával, a Sóvidékkel. 154 dolgozatot írt és jelentetett meg a népi kultúráról, azon belül fôleg a faragómûvészetrôl – s közben maga is faragott, farag. Nyugdíjasként is tevékeny, dolgozik és nevel. Lám, mit találtak ki, hogy ha Szovátán nem terem is tokaji aszúnak való szôlô, azért lehet szépen dalolni a borról. Iszom, ha szívem örvend, / Iszom, ha bánat éri, / S ha szíhatok borocskát / A gondjaim csucsúlnak – idézi több más között Csokonai Búkergetô címû versét.

Mi van a gondjaimmal?

Mi volna. Elcsucsúltak.

Játékkal és meglepetésekkel tarkított délelôttön vehettek részt azok a kisdiákok, akik megjelentek szombaton a Nicolae Balcescu Gimnáziumban szervezett versmondó vetélkedô körzeti szakaszán. A kis versenyzôk többek között Mezôpanitból, Maros- szentkirályról, Marosszentannáról, Udvarfalváról, valamint a marosvásárhelyi 14-es, 10- es, 2-es és a Nicolae Balcescu iskolákból érkeztek. A rendezvény kezdetén Vajda György, lapunk munkatársa szólt a gyerekekhez. A huszonöt harmadikos kisdiák számára Szatmári Zsuzsa és Duka Tünde házigazda tanítók teremtettek kellemes hangulatot, találós kérdésekkel, szójátékokkal, közös énekekkel és a tavaszra jellemzô kis ajándékokkal oldották fel a versenyhelyzet okozta aggodalmakat. A játék mellett azonban bizonyítani is kellett, így a kis "elôadómûvészektôl" szebbnél szebb József Attila-, Kányádi Sándor-, Kormos István-, Gyulai Pál- és Szilágyi Domokos-verseket is hallhattunk. A zsûri döntése alapján a harmadik helyezést Béni Brigitta marosszentkirályi diák nyerte el, az udvarfalvi Székely Dániel második lett. A legjobb versmondónak Sebesi Rita, a 2-es iskola diákja bizonyult. E három kisdiák vesz majd részt a március 24- én sorra kerülô megyei szakaszon.

A tervek szerint 1.195.750 lejbôl gazdálkodik az idén az 1400 lakosú Székelyhodos község polgármesteri hivatala. Mivel a településen szinte teljesen hiányoznak a magánvállalkozások, mindössze 436.610 lejes saját bevételre számítanak. A közvilágításra 101.035 lejt irányoztak elô. Bár korszerûsíteni kellene az egész község közvilágítási hálózatát, 2007-ben csak arra lesz mód, hogy Iszlóban új világítótesteket szereljenek.

Annak ellenére, hogy esôs idôben bokáig ér a sár, az anyagiak hiánya miatt a költségvetés elkészítésekor szóba se került a bekötôút és a községközpont leaszfaltozása, s így 2007-re is csak kövezést terveznek.

Nagy gondot jelent a községben levô iskolaépületek korszerûsítése, a víz bevezetése és a belsô illemhelyek kialakítása. Iszlóban a teljes felújításra 150.000 lejre lenne szükség. A jobbágytelki iskola központi fûtésének felújítására 105.000 lejt fordítottak, miközben az e célra kapott kormánytámogatás összege 20.000 lej – tájékoztatott Orbán Sándor polgármester (képünkön) és helyettese, Barabási Ottó.

Ha valaki azt hinné, hogy a gazdasági reménytelenség ellenére Hodoson megállt az élet, meg kell cáfolnunk azzal, hogy szellemi szempontból értékes kezdeményezés helyszíne a helybeli iskola. Ebben fontos szerepe van a Hodos–Venerque Baráti Társaságnak, amely saját erôbôl hozta létre az Esély Oktatási Központot (EOK).

Vezetôje, Balássy András kérdésünkre elmondta, hogy 1990-re nyúlnak vissza kapcsolatok a dél-franciaországi kis településsel, amelynek képviselôi a forradalom utáni lendületben keresték fel elôször a falut. Az összeköttetésnek 1999-ben teremtettek jogi keretet, amikor sikerült bejegyeztetni a Baráti Társaságot. Fontos célkitûzésük volt a testvértelepülési kapcsolat kialakítása, ami 2003-ban vált hivatalossá. Ezt megelôzôen a két település nagyszámú küldöttséggel képviseltette magát Hodoson illetve Venerque-ben, amely utazásokra és táborozásra a társaság európai uniós támogatást is nyert. Az eltelt idôszakban nemzetközi ifjúsági táborokban (Francia-ország, Spanyolország) üdültek a helybeli gyerekek.

Erejéhez mérten a társaság hozzájárult a közösségi épületek korszerûsítéséhez, 2003-ban a hodosi mûvelôdési ház vízellátását oldották meg, az épületbe zuhanyozókat és mellékhelyiségeket építettek, a konyha részére hûtôt vettek, amit a francia partnerek közel háromezer euróval támogattak. 2003-ban illetve 2006-ban tatarozták a helyi iskola három osztálytermét, amelyre a pénzt önerôbôl valamint a polgármesteri hivatal támogatásával teremtették elô.

Legnagyobb megvalósításuk az Esély Oktatási Központ felavatása, amelyet tavaly novemberben tartottak, s amely kisiskolások, serdülôk és a felnôtt közösség számára nyújt lehetôséget olyan tudás megszerzésére, amely vidéki közösségben egyébként elérhetetlen lenne. Székhelye a helyi iskola korábban üresen álló tanterme, amelyet az önkormányzattól bérelnek. Reményeik szerint e hónapban indul be a 11 számítógépbôl álló, internet-hozzáférést is biztosító hálózat, amely a számítógép-kezelôi tanfolyam mûködését teszi lehetôvé. Jelenleg a helybeli iskolásoknak heti négy alkalommal ingyenes délutáni foglalkozást tartanak, amelyet az aktív illetve a nyugdíjas tanítónô vezet. A központ keretében a különbözô korcsoportok francia és angol nyelvoktatáson vehetnek részt, amelyet a nagyszámú érdeklôdôre való tekintettel Iszlón és Jobbágytelkén is tartanak. Terveikben tánc és zeneoktatás, egy játszóház létrehozása valamint két számítógépekkel felszerelt fiókközpont megnyitása is szerepel.

A 2007-es mûködéshez szükséges pénzt a franciaországi támogatóktól kapták, a helyi polgármesteri hivatal pedig a villany- és fûtésszámlák térítését vállalta.

A francia testvértelepülésrôl az idén nyáron három könnyûzene-együttest várnak, akik a Félsziget fesztivál mellett a falu központjában tartanak szabadtéri könnyûzene-koncertet az oktatási központ javára – tájékoztatott Balássy András elnök.

A kedves játékokkal, meséskönyvekkel teli székelyhodosi óvodában a gyerekek kíváncsi tekintete és egy mosolygó arcú óvónô fogad.

Balogh Erzsébet 2001 ôszétôl ingázik mindennap Marosvásárhelyrôl, hogy foglalkozzon az ide járó tizennégy 3 és 7 év közötti kisgyerekkel. "A hodosi óvoda 1999-ben indult újra. Ehhez az akkori óvónônek össze kellett gyûjtenie az egyéves gyerekeket is, hogy meglegyen a létszám. Amikor én idekerültem, húsz gyerekkel kezdtünk, de az épületet nagyon elhanyagolt állapotban találtuk, hiányos volt a bútorzat, ijesztô volt a régi felszerelés. Hat év kellett ahhoz, hogy korszerûsítsük és felszereljük mindazzal, amire a kicsiknek szükségük van – meséli. A holland és francia jótevôk révén szép játékok és oktatási segédanyagok állnak a legkisebbek rendelkezésére. A külsô segítség mellett az óvónô önerôbôl is próbál javítani a körülményeken, a szülôkkel közösen polcokat készítettek, a helyi polgármesteri hivatalnak köszönhetôen néhány hete a fával való fûtésrôl sikerült áttérni a gázzal való melegítésre. Másfél éve kicserélték a tetôzeten a cserepeket, tavaly szeptemberben pedig a folyosót is újrafestették. Jelenleg az illemhely kérdése számít a legsürgetôbb feladatnak, mivel egyelôre nincsen az épületben, de várhatóan a tavasz beálltával nekilátnak a munkálatoknak.

Menyhárt Borbála

Székelyhodos azon községek közé tartozik, ahol semmilyen formában nem indult be a gazdasági élet, munkalehetôség szinte egyáltalán nincs, s a lakosság többsége a tejtermelésbôl próbál megélni, a mezôgazdaság ugyanis az 5- ös kategóriába sorolt földek miatt már régen nem kifizetôdô. Bár dicséretre méltó módon a helybeliek nem hordták szét a volt téesz épületeit, értékesítésükkel, ami esetleges munkahelyeket jelenthetne, a jelek szerint nincs szerencséjük. Az egyik épületre egy görög vállalkozó adott elôleget, de hónapok óta nem jelentkezik. A helyi vezetés abban reménykedik, hogy eredményesebb lehet a volt raktár értékesítése, amelyet egy iszlói vállalkozó készül házi tészta gyártására átalakítani. Van még egy szokatlan ajánlat is, amire 150 hektár területet venne bérbe a külföldi vállalkozó, aki vaddiszókat tenyésztene. Az elképzelések szerint egy állatot sem kellene hozzanak, csak betereljék a karámba azokat a vaddisznókat, amelyek rendszeresen tizedelik Hodos határát – vélekednek a helybeliek. Képzeletben tehát nincs hiány.

Számítógépek nélkül a felsô tagozat

A községközpontban járt tanítónôket, tanárnôket azért ültettük le az óvodai székekre, hogy le tudjuk fényképezni, majd az iskolahelyzetrôl kérdeztük ôket. A négy faluban még mûködik a négy iskola, de valamennyi osztatlan avagy összevont osztályokkal. Hodoson egy osztatlan elemi tagozat mûködik Orbán Erzsébet tanítónô irányításával. A 15 gyerekbôl legtöbben (hatan) második osztályosok, s a tanítónô munkáját segíti a délutáni foglalkozás. Jobbágytelkén két elemi osztályban 24 gyerek tanul, Iszlón két osztályban 23, Eheden pedig hatan vannak az osztatlan I-IV.-ben. A köszvényesi katolikus plébánia támogatásával mind Iszlón, mind pedig Eheden délutáni foglalkozáson készítik el a másnapi leckéket, ahol ennivalót is biztosítanak az iskolásoknak.

Ritka kivételként a felsô tagozat nem a községközpontban, hanem Jobbágytelkén mûködik, amely felére fogyatkozott lakosságával is a legnépesebb a három település közül. A községbeli gyerekek a marosvásárhelyi járattal ingáznak a Petres Kálmán Általános Iskolába, ahol 21-es létszámú ötödik, 11- es létszámú hatodik osztály mûködik. A VII.-ben mindössze heten, a VIII.-ban hatan vannak. Bár a két osztályt összevonták, a felvételi tantárgyakat külön órában tanítják a pedagógusok. Fegyelmezett, tisztelettudó, érdeklôdô gyermekeknek nevezik tanítványaikat, akiknek a többségén látszik, hogy a szülôk megpróbálnak mindent megadni nekik.

Az viszont elkeserítô, hogy négy falu gyermekébôl sem jön össze egy népes osztályokkal mûködô felsô tagozat. Hogy miért fúj be az ablakokon a szél, hogy miért mállik a vakolat és miért nincsenek számítógépek, nyomtató s egyetlen fénymásoló sem a jobbágytelki központi iskolában, s hogy miért nem érnek el ide a nagy összegû kormánytámogatások, erre mi is szeretnénk ismerni a választ.

Egyed László, Jobbágytelkén élô megbízott igazgatótól megtudjuk, hogy se titkárnô, se könyvelô nincs az iskolában, s hogy a pályázatokon a kis gyereklétszám miatt eleve esélytelenül indulnának.

Akik a mostoha körülmények ellenére mégis szívesen tanítanak a községben: Imreh Emese, Molnár Éva, Szabó Erzsébet Réka, Tóth Tímea, Cseke Erzsébet, Nagy Kinga Tímea és Török Katalin, kollégáik mellett, akik ottjártunkkor nem voltak velük.

A hektáronkénti ötven eurós támogatás jól jön a földmûveseknek, azonban az már kevésbé számít jó hírnek, hogy a támogatásért be kell utazni Marosvásárhelyre. Székelyhodos községbôl 341 földtulajdonosnak kell hamarosan megtennie ezt az utat.

Bakó István mezôgazdász, Jobbágytelke: – Nagyon körülményes az út Vásárhelyig, be kell menni reggel 8-kor, mert akkor van maxitaxi amely este 6 órakor indul vissza, Hodoson leszállunk és onnan hat kilométert kell gyalogolni.

Bereczki Imre nyugdíjas, Jobbágy-telke: – Ez nagy nehézség nekünk. Inkább adtunk volna egy-egy tízest, hogy jöjjön ki valaki a hivataltól és itt helyben intézzük el a támogatást. Aki késô délutánra van programálva, annak nincsen amivel hazajönnie. Nekem könnyebb a helyzetem, mert van két lányom Vásárhelyen, és ha nem tudok hazajönni, akkor bent alszom náluk. De akinek nincsen ahol, az mit csinál?

Balla Zsigmond mezôgazdász, Jobbágy-telke: – Ez egy pluszköltség. Tizenkét lejbe kerül a busz, emellett szállást kell keressünk a rokonoknál. Eddig kijöttek ide, meg volt beszélve egy idôpont, amikor mindenki megjelent és nem kellett máshová menni.

Kádár Ferenc beteg-nyugdíjas, Jobbágytelke: – Jó a támogatás, csak bemenni nehéz, fôleg az idôs embereknek. Van egy itteni fiú, akit megfogadunk, azt mondta, egyszerre nyolc személyt be tud vinni. A benzint fizetni kell, de ez az egyedüli megoldás, mert idôpontra vagyunk beosztva, így busszal egyeseknek lehetetlen hazajönni.

Bakó Gáspár, traktorista: – Rosszul csinálták ezt az egészet. Ennyi embert Vásárhelyre behurcolni? Ehelyett vennék el mindenkitôl a tíz lejt, mert ennyi a busz ára és azért a pénzért jöjjenek ki és intézzük el itt helyben. Biztos vagyok benne, hogy mindenki szívesen odaadná, csak ne kelljen beutaznia a városba. De ha nem megyünk, akkor azt a kicsi segítséget sem kapjuk. Nekem négy hektár hat ár földem van, egy hektár megdolgozása ezer lejbe kerül, ezen lesz körülbelül ezer-kétezer kiló termés.

Mintegy 340 sportoló részvételével zajlott a hét végén a marosvásárhelyi sportcsarnokban az immár hagyományossá vált karate Transilvania- kupa, a Dragon-do klub (elnök-edzô Mihai Notar) szervezésében. Marosvásárhelyrôl a szervezô klub mellett a Budo Maris, a Sakura és a Karma-do vett részt a viadalon. A rendezô város képviselôi közül az alábbiak értek el dobogós eredményt:

Dragon-do (11 induló): Florina Notar (13-14 évesek) kata 1. hely és kumite 3. hely; Székely Ildikó (11-12 év) kata 1., kumite 3.; Andreea Meleaca (15-17 év) kumite 1.; Fekete Renáta (9-10 év) kata 2.; Melisa Ungureanu (7-8 év) kumite 3.

Budo Maris (24 induló): Vlad Barbieru (13-14 év) kata 1.; Szikszai Gyôzô (75 kg) kumite 3.; Pataki Zalán (11-12 év) kata 3.; Samarghitan Bogdan (7 év) kumite 3.

Sakura (18 induló): Eliza Haiduc (7-8 év) kata 2., kumite 1.; Stefan Mesaros (15-17 év) kumite 1.; Lucian Lutas (9-10 év) kata 2., kumite 3.; Mara Gorea (9-10 év) kumite 2.; Anca Oltean (15-17 év) kumite 2.; Becze József (13-14 év) kumite 2.; Dragos Ormenisan (7-8 év) kata 3.; Roxana Serban (+18 év) kumite 3.; Daniela Pop (+18 év) kumite 3.

Sporttánc

Kétszeres országos bajnoki címet szerzett a marosvásárhelyi Dance Art klub sporttánc-párosa, Cristina Tatar és Paul Moldovan a 12-13 évesek korosztályában, a Brassóban megrendezett országos bajnokságon. Somodi Márton és Somodi Katalin tanítványai megvédték a tavaly megszerzett bajnoki címüket a standard táncokban, ugyanakkor aranyra cserélték a tavaly szerzett ezüstöt a latin-amerikai táncok kategóriájában. A versenyen 50 páros indult

A Dance Art képviseletében a 14-15 évesek korosztályában a Sabina Pop/Narcis Geiger páros, illetve a 16-18 éveseknél a Sütô Eszter/Matea Emil duó a negyeddöntôig jutott, ugyanakkor az országos bajnoksággal párhuzamosan szervezett Brassó-kupán a Moldovan Octavia/Máthé Zsolt kettôs megszerezte a gyôzelmet a 12-13 esztendôsök korosztályában, 45 induló páros közül.

Labdarúgó 1. liga

1-1 arányú döntetlent ért el a Dinamo ellen a Poli Temesvár a labdarúgó 1. liga vasárnap esti, lapzárta után befejezôdött mérkôzésén. A történetben azonban az az érdekes, hogy a temesváriak állták a szavukat és a fegyelmi bizottság döntése elleni tiltakozásul a második csapattal álltak ki a Dinamo ellen, csak Alexa és Mansour erôsítette a pályára küldött keretet. Ennek ellenére az eddig csak egy vereséget és egy döntetlent elkönyvelt Dinamo nem tudott gyôzni a temesváriak otthonában. Ugyancsak lapzárta után játszották a Ceahlaul – Otelul mérkôzést, amelyen ugyanannyi gól esett, mint a forduló többi nyolc mérkôzésén együttvéve: a találkozó a házigazdák 4- 3-as gyôzelmével zárult. A két eredmény nem változtatott a bajnoki rangsoron.

Víkendtelepi City'us bajnokság, 1. forduló: Torino – Arsenal 2-3; Lyon – Craiova 1-8; Black and White – Celtic 3-1; Tomy's – Aleea 0-10; Piramida – PSG 2-4; Como – Lecce 5-1.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 6. forduló: Ajax Lornion – Poli 6-2; Bastia – Jett-Leo 3-2; Liverpool – Nike 1-4; Estudiantes – Leeds 3-2; 007 – Torpi 6-3; Atlantic – Como 0-2; Monaco – Carion 0-1. Az Electro állt. Állás: 1. 007 16 p. 2. Como 15 p. 3. Estudiantes 13 p.

Tudor I bajnokság, 13. forduló: Focus – Dolarii 3-0; Boca Juniors – Reggina 6-0; Progresul – MBO 0-3; Lazio – River Plate 4-1; Daneuro – Lyon 7-3; Rimotin – Villarreal 4-4. Az UTA állt. Végsô állás: 1. Rimotin 31 p. 2. Boca Juniors 28 p. 3. Lazio 28 p. 4. Daneuro 27 p. 5. UTA 24 p. 6. Reggina 16 p. 7. River Plate 15 p. 8. Villarreal 15 p. 9. Progresul 14 p. 10. MBO 12 p. 11. Focus 10 p. 12. Lyon 4 p. 13. Dolarii 0 p.

Tudor II bajnokság, 12. forduló: Otelul – Viitorul 0-3; Barcelona – Juventus 1-6; Deportivo – Porto 3-2; Parma – Rapid 0-3; Milan – Dinamo 2-1; Bayer – Thalia 1-0. A Vulturii állt. Állás: 1. Viitorul 31 p. 2. Juventus 30 p. 3. Milan 28 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 11. forduló: Bastia – Milan 1-3; Colo Colo – Parma 1-2; Lyon – Valencia 0-3; Fortuna – Dinamo 1-2; Atletico – Steaua 7-1; Inter – Amigo 5-2. A Steaua állt. Állás: 1. Milan 30 p. 2. Parma 28 p. 3. Atletico 25 p.

Meggyesfalvi bajnokság, 4. forduló: Sevilla – Romconstruct 2-2; Rapid – Neumarkt 3-1; AurMob – Route 66 1-2; Lyon – Fepa 0-4. A Roma állt. Állás: 1. Fepa, Route 66 9-9 p. 3. AurMob, Sevilla 7-7 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 3. forduló: Milan – Chelsea 3-6; Foresta – Craiova 3-2; Juventus – Speranta 5-1; Flamingo – Petrom 2-1. Állás: 1. Juventus, Foresta 7-7 p. 3. Chelsea 6 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 8. forduló: Fradi – Parma 0-1; Villarreal – Inter 0-8; Valencia – Fortuna 4-3; Arsenal – Milan 1-9; Juventus – Porto 5-1. A Leader állt. Állás: 1. Inter, Porto 18-18 p. 3. Milan, Juventus 15-15 p.

Ioan Paus

*

Erdôszentgyörgyi kispályás bajnokság, 3. forduló: Eclipsa – FC Lion 6-1; Redos – Kongó 6-3; Steaua – FC Mobila 1-1; Red Bull – Garii 0-1; Diego – Barcelona 4-1; Balavásár – Nagykend 6-4; Arsenal – Bilbao 3-0; Fradi – Eldorado 2-0. Állás: 1. Arsenal 9 p. 2. Redos 9 p. 3. Eclipsa 7 p.

Maros megyében mától kezdôdôen mintegy harmincezer gépkocsit törölnek a forgalomból, mivel tulajdonosaik nem újították meg a jármûvek forgalmi engedélyét.

A tavalyi 432-es számú, a gépkocsik bejegyzésére vonatkozó törvény egyértelmûen leszögezi: ha a törvény érvénybe lépésétôl számított 90 napon belül a gépkocsi-tulajdonosok nem újítják meg az 1966. évi 328-as számú dekrétum alapján kibocsátott forgalmi engedélyeket, a szóban forgó jármûveket hivatalból törlik a forgalomból. A 90 napos határidô ma telik le, és annak ellenére, hogy a lejárt forgalmi engedélyeket már eddig is felfüggesztették, a Gépkocsi-bejegyzési Hivatal mától mégis mintegy harmincezer jármûvet kénytelen törölni a forgalomból, mivel tulajdonosaik elmulasztották megújítani az iratokat. Bacila Gheorghe, a Gépkocsi- bejegyzési Hivatal vezetôje a Népújságnak elmondta, azokról a jármûvekrôl van szó, amelyek forgalmi engedélyét 1997 elôtt bocsátották ki és amelyeket két korábbi kormányhatározat alapján 2001. október 31-ig kellett volna megújítani. "A gépkocsi-tulajdonosokat nem érhette meglepetésként az, hogy keddtôl törlik a forgalomból a jármûveket, hiszen 2001-tôl már felfüggesztették a lejárt engedélyeket" – jelentette ki a hivatalvezetô. A gépkocsik bejegyeztetése meglehetôsen sokba kerül, hiszen az 52 illetve 30 lejes illeték kifizetése mellett az iratcsomó összeállítása, a mûszaki vizsga, a biztosítás és a jármûadó is költséges.

A Horváth István Alapítvány a református egyházközséggel és az iskolákkal karöltve idén is megszervezi a költô emlékét idézô vers- és prózamondó vetélkedôt, amelyre elsôsorban a Marosludas vonzáskörében élô, magyarul tanuló diákokat várják. A rendezvényt 2007. május 12-én, szombaton 10 órától tartják Magyarózdon – tájékoztatta lapunkat Horváth Arany, az alapítvány elnöke. A jelentkezô diákok szabadon választott költeményekkel szerepelnek. Kötelezô szövegrész Horváth István: A sánta varjú címû novellájából az elsô két és fél oldal (záró szavak: … csodálatos volt). A novella fellelhetô Horváth István: A tenger hangja címû kötetében (Dacia Könyvkiadó Kolozsvár, 1991), de azok részére, akik nem juthattak a kötethez, lapunk STIPENDIUM címû gyermekoldala egészében újraközli a sánta varjú történetét.

Múlt keddi lapszámunkban a családon belüli erôszak típusairól beszéltünk, most arra szeretnénk kitérni, hogy mire törekszik az agressziót elkövetô személy és az egészségre nézve milyen következményei vannak a családon belüli erôszaknak, továbbá, hogy mire kell odafigyelniük az áldozatoknak.

Az agressziót elkövetô személy mindig hatalomra és az áldozat fölötti kontrollra törekszik. A fizikai agresszió révén az áldozat alapvetô emberi jogát sérti meg, még akkor is, ha ez csak egy pofon volt. A statisztika azt mutatja, hogy a pofont fojtogatás, rugdosás, öklözés, fegyver használata, verés, földre teperés, az áldozat megtámadása, elakasztása, megszúrása követi, és végül a halált okozó agresszió. A fizikai agresszió azonban csak egy az agresszióváltozatok közül. Az agresszor gyakran lelki terrort alkalmaz, elhiteti az áldozattal, hogy bolond, bebeszéli neki, hogy semmire sem képes. A gazdasági erôszak révén az áldozattól minden anyagi forrást megvon, például a férj nem engedi feleségét dolgozni, nem ad pénzt az elemi igények kielégítésére, a napi bevásárlásra. A szexuális agresszió alkalmával az agresszor olyan aktusokra kényszeríti a társát, amelybe ez nem egyezik bele, úgy kezeli partnerét, mint egy tárgyat. Az agresszió rafinált fajtája, amikor az agresszor a gyerekeket úgy használja fel, hogy az áldozat hibásnak érezze magát, a gyereklátogatást arra használja fel, hogy az áldozatát zaklassa. Az elszigeteléssel az agresszor azt kívánja elérni, hogy az áldozat fölött megvalósítsa a teljes kontrollt.

Az agresszió nem elszigetelt jelenség. Nem csak rendezetlen, sokgyerekes, szegény családokban fordul elô, ahol a nô iskolázatlan, munkanélküli és anyagi nehézségekkel küzd, hanem a gazdag, jól szituált családokban is, ahol a nô fôiskolát végzett, jól fizetett állása van és anyagilag nem függ a férjtôl. A megvert nônek nincs sajátos "jellemvonása". A megvert nô lehet szegény, gazdag, bármilyen nemzetiségû, idôs és fiatal, aki kezdetben fizikailag és lelkileg is egészséges.

A családon belüli erôszak az áldozat egészségére nézve súlyos következménnyel jár. Az azonnali fizikai nyomok – karcolás, lila foltok, betört fogak, koponya, törött végtagok, vérzô sebek, kitépett haj, égô cigaretta okozta sebhelyek – mellett az erôszaknak hosszú távú kihatásai is vannak. Azok a nôk, akik fizikai, szexuális vagy bármilyen erôszaknak voltak kitéve, életük során számos egészségügyi problémával küzdenek, kezdve az emésztôszervi megbetegedésektôl a pszichikai zavarokig, beleértve a szorongást és a depressziót. Az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevô személyek jelentôs része bevallja, hogy a családon belül visszaélések áldozatai. A krónikus betegségek kialakulása nagyrészt e jelenségnek köszönhetô. A hosszan tartó stresszhatás étkezési és alvászavarhoz, állandó fáradtsághoz, szívritmuszavarhoz, szédüléshez, mellkasi és hasi fájdalmakhoz vezet. Azok a személyek, akik gyakran fordulnak orvosukhoz hasonló panaszokkal és nyugtatókat kérnek, minden bizonnyal be nem vallott családon belüli erôszak áldozatai. Súlyosabb a helyzet, amikor áldott állapotban lévô nôkkel fordul elô az erôszak, s amikor nem csak az anya, hanem a magzat élete is veszélyeztetett. Az ilyen nôk általában késôn jelentkeznek a nôgyógyásznál, gyakran maguk is alkoholt és drogokat fogyasztanak és fennáll a vetélés vagy a koraszülés veszélye.

A családon belüli erôszak elfogadhatatlan. Minden embernek joga van a visszaélések nélküli, megfélemlítés nélküli nyugodt élethez. A nôknek nem szabad eltûrniük az erôszakot, mégis a statisztikai adatok szerint négy nôbôl egy átéli az erôszakot.

A családon belüli erôszak gyakran tragédiával végzôdik. Romániában hetente legkevesebb egy nôt öl meg a férje, vagy volt partnere. Erôszakkal gyakran az áldozatot olyasmire kényszerítik, amire nem képes vagy amit nem szeretne. Az elkövetô 100%-ban felel tettéért. Az agresszort más nem változtathatja meg, és csak akkor változhat meg, ha ezt ô is akarja. Az agresszióért sohasem az áldozat a felelôs!

A családon belüli erôszak áldozatai a 0265- 255-532 vagy a 0265-255-931-es marosvásárhelyi telefonszámokat hívhatják. Itt szakemberek segítségére számíthatnak.

Közlekedésbiztonság

Akármennyire is magától értetôdônek tûnik, hogy az állatokat és a jármûveket az útnak a menetirány szerinti felén vagy annak a jobb széléhez közel kell vezetni, kénytelenek vagyunk ezt ismételten nyomatékosan hangsúlyozni. Mert egyesek – nem is kevesen – úgy hiszik, teljes lelki nyugalommal kisajátíthatják az úttest közepét vagy az elôzésre, gyorsabb haladásra "kitalált" forgalmi sávot, hadd igazodjon mindenki más hozzájuk. Még akkor is, ha történetesen nem tudják, hol járnak, tájékozódni próbálnak, utastársukkal beszélgetve vagy telefonálva, esetleg zenét hallgatva csöppet sem sietnek. Bár lehet, hogy mások számára ezzel szemben minden perc drága.

Okkal követeli meg a közúti közlekedés törvénykönyve, hogy többsávos úton is igyekezzünk újból és újból visszatérni az úttest jobb széléhez közeli sávba – hacsak nincs az fönntartva közszállítási vagy lassú jármûvek számára. Viszont a szélsô sávon haladva csak akkor szükséges megadnunk az elsôbbséget az autóbuszoknak és trolibuszoknak, hogyha azok vezetôi jelezték szándékukat: ki akarnak hajtani a megállóhelyrôl (autóbuszöbölbôl) a forgalomba.

A jogszabály 41. szakaszában konkrét felhívást találunk arra, hogy minden olyan útszakaszon, ahol a tömegközlekedési és a lassú jármûveknek megfelelôképpen jelzett forgalmi sávot tartanak fenn, azok kizárólag ott közlekedjenek.

Hasonló elv alapján nincs amit keresniük a kerékpározóknak és a kismotor nyergében ülôknek a kocsiúton, amennyiben azzal párhuzamosan létezik egy – az úttesttôl elkülönített – kerékpáros (mopedes) út vagy sáv.

Hogy kire és mire vonatkozik az úttest jobb széléhez való legközelebb haladás kötelezettsége? Szorosan jobbra kell tartani a hajtott vagy vezetett állattal, az állati erôvel vontatott jármûvel, a lassú jármûvel, amilyen például az önjáró munkagép vagy valami okból kifolyólag egyszerûen lassan haladó jármû, továbbá a kézikocsi és a kerékpár, akkor is, ha segédmotoros.

(ajtay)

Válaszolunk olvasóinknak

Hónapok óta tart a panaszok áradata a gázszámlák kiállításával, kézbesítésével kapcsolatban. Többször szóvá tettük már a földgázszolgáltatónál, az E.ON Gaznál, hogy folyamatos gondok vannak. A fogyasztók azzal kerestek meg, hogy hónapok óta nem kaptak számlát, emiatt nem tudtak fizetni, a szolgáltató nem tüntette fel az igényelt gázfûtéspótlék