Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A hivatalos adatok szerint Romániában a tavaly 342.194 csupán anyagi következményekkel járó baleset történt, ami 684.338 gépkocsivezetôt érintett. Az ilyen jellegû balesetek száma a 2005-ös évhez képest közel hatvanezerrel nôtt, és nem valószínû, hogy az idén csökkenô tendenciára váltana. Ennek ellenére az elmúlt évben elfogadott új közlekedési törvény elôírásai közül rövid idôn belül törölték a felek közötti békés megegyezés lehetôségét a mindössze enyhébb anyagi következményekkel járó balesetek esetében. Tették ezt annak ellenére, hogy a szóban forgó elôírás megkönnyítette volna a rendôrség dolgát, hisz lényegesen csökkentené a zsúfoltságot a közlekedésrendészetek baleset-bejelentô irodáiban, a gépkocsivezetôket pedig megkímélné a hosszú órákat tartó várakozástól. A biztosítótársaságok számára viszont olyan pluszmunkát jelentene, amit nem akartak és nem mertek vállalni.

Az illetékesek legutóbbi bejelentése szerint a rendôrséget kiiktató békés megegyezésre, ami a nyugat-európai országokban a közlekedés egyik természetes velejárójának számít, Romániában talán 2008-ban nyílik lehetôség. Ehhez a szakemberek szerint módosítani kell a biztosításokra és viszontbiztosításokra vonatkozó 1995. évi 136-os jogszabályt valamint az új KRESZ-t is. A békés megegyezés érdekében ugyanis szükség van egy olyan kimutatásra, amely a biztosított balesetei elôtörténetét tükrözi a biztosítótársaság által kifizetett kártérítéssel együtt. A hírek szerint a kormány március 31-ig nyújtja be a békés megegyezésre vonatkozó új jogszabályt, a Biztosításokat Felügyelô Társaság pedig már kidolgozta a 136-os törvény módosítását. A baleseteket nyilvántartó adatbázis elkészítése azonban olyan tetemes összegeket követel, ami kétségessé teszi a törvény 2008-ra tervezett alkalmazását. Amíg az érintett hatóságok és minisztériumok a lehetôségeken gondolkodnak, a koccanások többségében a békés megegyezést megoldja az élet. Amikor az elsô mérgen túl az érintett gépkocsivezetôk lekörmölik a történteket és szembekerülnek a szolgálatos közlekedésrendésszel, többségüknek rögtön elmegy a kedve a hivatalos úttól. Ha tudomásukra hozzák ugyanis, hogy hány büntetôpont jár a koccanás okát képezô szabálytalanságért, percek alatt megkötik az egyezséget. Igaz, nem a biztosító terhére, hanem a balesetet okozó személy zsebe bánja azt. Ami egyszerûbb a rendôrségnek és olcsóbb a biztosítónak. Emiatt több mint valószínû, hogy nem sietik el az új törvény megalkotását. Aki pedig a koccanások valós számára kíváncsi, a balesetek hivatalosan közzétett adatait kettôvel vagy talán hárommal is nyugodtan beszorozhatja.

Tegnap a parlament két háza együttes ülésen, miután meghallgatta a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) az államelnök felfüggesztésérôl szóló javaslatát, több mint négyórás vita után 258 igen, 76 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett, a Traian Basescu "szavait és tetteit" kivizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szavazott. Meglepetésre – hiszen a PNL is a bizottság létrehozása mellett szavazott –, az RMDSZ tartózkodott.

Traian Basescu nem vett részt a parlamenti vitán, ehelyett hivatlan-váratlan megjelent a kormányülésen, ahol "pontra tette" a kabinetet.

A kezdeményezés harminc pontba foglalva Traian Basescut többek között az Alkotmány többrendbéli megszegésével, politikai válság kiprovokálásával, feszültségkeltéssel, a demokratikus elvek és normák, a politikai pluralizmus, illetve a jogállamiság szabályainak semmibe vételével, az állami intézmények, fôleg a törvényhozás lekezelésével, diktátori hajlamokkal vádolja.

Ezeket a jelzôket használta a Konzervatív Párt szónoka, miközben listázta az elnök bûneit és visszaéléseit. Ugyanakkor egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását javasolta, amely ellenôrzi a PSD kezdeményezésében felsorolt vádak megalapozottságát, és "újabb adatokkal egészíti ki Traian Basescu alkotmányellenes szavait és tetteit".

A PSD arroganciával vádolta az államfôt, aki távolmaradásával újra bizonyította, hogy semmibe veszi a törvényhozást. A PSD szerint még egy "krízisév Basescuval, nagy reszkír lenne az országra nézve".

Basescu veszélyes illúziókat ébreszt az emberekben

A legnagyobb sikert a liberális Crin Antonescu érte el. A hallgatóság nyílt színi tapssal jutalmazta. Szerinte Basescu "veszélyes illúziókat ébreszt" az egyszerû emberekben, és a parlamentet "összetéveszti a nagy nemzetgyûléssel vagy a Demokrata Párttal".

Egyetlen formáció a Demokrata Párt volt, amely megvédte az államfôt. Cristian Radulescu szónoklata vérszegényre sikeredett, nem tudta a kollégáit meggyôzni arról, hogy a felfüggesztési akció "káros és veszélyes kaland".

A vitanap végén megszavazták a 15 tagú kivizsgáló bizottságot, amelynek tagjait a "politikai algoritmus" szerint válogatták ki. Eszerint a Szociáldemokrata Párt 5, a Liberális Párt 3, a PD 2, a PRM 2, az RMDSZ 1, a Konzervatív Párt és a kisebbségek 1-1 képviselôt kaptak a bizottságban. Mint várható volt, a demokraták "lemondtak" a két képviselôrôl, és a helyüket "szövetségeseiknek" ajánlották fel, mert nem kívántak úgymond részt venni egy alkotmányellenes bizottságban.

A vártnál nagyobb mértékben, csaknem 20 százalékkal nôtt a forgalom a magyar-román határátkelôhelyeken az elmúlt két hónapban, Románia európai uniós csatlakozása óta – mondta a magyar Vám-és Pénzügyôrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának vezetôje szerdán, Szegeden.

Márkus András a magyar–román regionális vámparancsnoki megbeszélést követô sajtótájékoztatón közölte: korábban 10-15 százalékos forgalomnövekedést prognosztizáltak. Ez nem feltétlenül csak az uniós csatlakozás miatt történt, hanem azért is, mert több bolgár fuvarozó már nem a szerb-magyar határon kel át, hiszen a magyar-román szakaszon nem kell kilépniük az Európai Unióból majd vissza, azaz egyszerûbb számos vámeljárás nélkül haladniuk. A török forgalom egy része is a bolgár-román útvonalon közlekedik. Az elmúlt két hónapban 183 esetben kértek az utasok vámkezelést Nagylakon és Gyulán; ez kérelemre történik, nem ellenôrzés és nem befolyásolja a határ áteresztôképességét, ugyanis a jármûvek félreállnak – ismertette Márkus András.

Kitért rá, hogy a vámosoknak a nemzetközi egyezményeket és a magyar elôírásokat is ellenôrizniük kell. Ilyen a gépkocsivezetôk pihenôidejének szabályozása, az ADR, azaz veszélyes szállítmányokra vonatkozó megállapodás – naponta 50-60 ilyen szállítmány halad át –, valamint az állategészségügyi, állatszállítási elôírások. Ezeket a VPOP munkatársai a terminálokban és közutakon is vizsgálják.

Január eleje óta 220 esetben szegték meg ezeket a szabályokat. A jármûvezetôknek közigazgatási bírságot kellett fizetniük, amelynek minimuma jelenleg 50 ezer forint; eddig összesen 12 millió forint bírságot szabtak ki – tájékoztatott Márkus András.

Matiut Aurel, az aradi vámparancsnok úgy fogalmazott: az elmúlt két hónap nem volt zökkenômentes, de elindult egy egyszerûsítési folyamat, a zavartalan átkelés érdekében.

Az elmúlt idôszakban a jövedéki adóval ellátott termékeket utólag ellenôrzik, amelyek során az esetleges csalásokat és visszaéléseket tárják fel. A legtöbb esetben az ellenôrzés a cégek telephelyén történik, ekkor öt évre visszamenôleg vizsgálják a kereskedelmi tevékenységet. A jövedéki termékek ellenôrzésére belsô csoportokat is létrehoztak – tudatta Matiut Aurel.

A magyarországi, dr. Béres József nevét viselô gyógyszergyár alapítványától 20 új számítógépet kapott ajándékba a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem. Az adományt kedd délután, ünnepélyes keretek között adta át a Stúdió Színház elôcsarnokában Béres Klára, az adományozó Béres Alapítvány elnöke.

Dr. Béres András rektor üdvözlete és köszönete után az elnöknô szólt a szép számban megjelentekhez: – Nagy öröm számomra itt lenni. Többször jártam már Marosvásárhelyen, 2000-ben kezdôdött az együttmûködés a Béres Gyógyszergyár és a Bioeel vállalat között. De nem csak gazdasági kötôdések fûznek a városhoz. A dr. Béres József által 1993-ban létrehozott alapítvány több éve támogatja a helyi Keresztény Minôséget az Iskolákban mozgalmat. A Béres Gyógyszergyár Magyarországon a legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszergyár, a piac 46 százalékát birtokolja. A vállalat azonban nem csak a gazdasági eredményességet tekinti meghatározónak. Számunkra nagyon fontos a társadalmi és nemzeti felelôsség kialakítása, ápolása. Ennek megtestesítôje a Béres Alapítvány. Az alapító tudóshoz, a Béres Csepp megalkotójához méltó erkölcsi úton szeretnénk tovább haladni, mert úgy gondoljuk, hogy egy egészséges társadalom elképzelhetetlen a test és a lélek egészsége nélkül. Támogatásaink zömét a testi egészség "területén" folytatjuk. De a lélek egészsége is nagyon fontos: az oktatásügy, a kultúra. A mûvészetben és mûvelôiben óriási erô van, ezért mûvésznek lenni nagyon nagy felelôsség – mondta Béres Klára, majd a rektor hozzájuk írt levelére hivatkozva megemlítette: – Az elmúlt három évben Erdélybe négymillió forintnyi adományt hoztunk. Otthon nagyvállalat vagyunk, de mégis kicsik a multinacionális cégekhez képest. Tudjuk, mit jelent kicsinek lenni. Nehézséget, de értéket. Mi olyan intézményeket támogatunk, ahol a kicsi is nagyon sokat számít.

Béres Klára – beszéde után – jelképesen átadta a számítógépeket a színmûvészeti egyetem rektorának, majd Csegzi Sándor alpolgármester üdvözölte a vendéget. A családias hangulatú délutánt az intézmény másod- és harmadéves, zenetanár szakos hallgatóinak játéka zárta, az este a támogatók tiszteletére játszott Bernarda Alba háza címû elôadással vette kezdetét.

Mától ismét többet kell fizetnünk, ha a vonatot választjuk közlekedési eszközként, ugyanis az állami vasútvállalat 9 százalékkal emelte a vonatjegyek árát. Mivel az elmúlt év novemberében már volt egy drágítás, Bora Vasile állomásfônöktôl arról érdeklôdtünk, mi az oka az újabb áremelésnek. – Országos program keretében született döntés arról, hogy negyedévenként drágítanak, ameddig az országban érvényben lévô vasúti árak összhangba kerülnek a más államokban megszabott díjakkal – nyilatkozta az állomásfônök. Ennek értelmében idén még két alkalommal kerül majd sor áremelésre. Az új árlistának megfelelôen a Marosvásárhely – Bukarest útvonalon személyvonat elsô osztályára 52 lejt, a másodosztályra pedig 32 lejt kell lepengetniük az utasoknak. Aki gyorsvonattal szeretne a fôvárosba utazni, annak egy jegy a másodosztályra 53 lejbe kerül, az intercity járatra pedig az eddigi 62 lej helyett mától 75 lejért válthatunk jegyet. A Marosvásárhely – Csíkszereda járatok utasainak a személyvonat másodosztályára 14 lejt, a gyorsvonatra 27 lejt, míg az intercityre 36.80 lejt kell fizetniük. A Kolozsvárra utazónak személyvonaton 12,40 lejbe kerül a jegy – tájékoztatott az állomásfônök.

Lapunk kérdésére, hogy a folytonos drágítás ellenére az utazási körülmények mégsem javulnak, Vasile Bora elmondta, a brassói központtal folytatott tárgyalások folyamán tervbe vették, hogy a legtöbb utas által igénybe vett Székelykocsárd–Déda vonalon közlekedô járatokat dízelmozdonnyal szeretnék ellátni. Arról érdeklôdve, hogy a nem éppen kellemes körülmények és az egyre emelkedô árak miatt csökken-e az utasok száma, az állomásfônök szerint a csökkenés nem számottevô. "Az utazók számát inkább más tényezôk befolyásolják, leginkább a munkahelyek, mivel utasaink többségét az ingázó munkások jelentik. A marosvásárhelyi állomás adatai szerint az eddigi napi ezer ingázó helyett, jelenleg mintegy nyolcszáz személy jut el munkahelyére vonattal – közölte.

Erre az évre összesen 6.451 kezelési jegyet kapott a Maros Megyei Nyugdíjpénztár. Az elsô csoportnak, amely a kérések függvényében mától vehet részt a gyógykezelésen, már kiosztották a jegyeket, szerda délig összesen 392 jegy kelt el – tájékoztatta lapunkat Morent Ilona, a pénztár igazgatója.

Megtudtuk, hogy az elôzô évekhez hasonlóan a nyugdíjasok a havi nyugdíjuk 50 százalékával kell hozzájáruljanak a jegyek árához, a súlyosan és fokozottan fogyatékos személyek pedig ingyen jutnak hozzá. A 189-es törvény alapján háborús menekülteknek vagy a 118-as jogszabály alapján politikai üldözötteknek nyilvánított személyek évente egy alkalommal jogosultak ingyenes kezelési jegyekre a nyugdíjpénztártól.

Az igazgatónô elmondta, hogy azok a személyek, akik alkalmazotti minôségben dolgoznak és napirenden vannak a társadalombiztosítási járulék fizetésével, valamint orvosi elôírás alapján gyógykezelésre szorulnak, jogosultak a kezelési jegyekre. Esetükben az idei évre meghatározott átlagbért veszik figyelembe: abban az esetben, ha a jövedelmük kisebb, mint az átlagbér, akkor a jegy értékének felét, ha azt meghaladja, akkor a gyógykezelési jegy teljes árát ki kell fizessék. A jegy ára 1.200 lej körül mozog.

A legkeresettebb gyógyüdülô telepek idén is Kovászna, Szováta, Félixfürdô, Herkulesfürdô és Tusnád, ezenkívül még Buziasra, Dornavátrára, Slanic- Moldovára, Calimanesti-re, Caciulatára, Báznára válthatók jegyek. A tengerparton Eforiára és a Saturnra biztosítanak minimális számú kezelôjegyet.

A jegyek árába bele van foglalva a szállás, valamint étkezés és gyógykezelés 18 napra. A következô csoport március 17-étôl, illetve 18- ától – a fürdôhelyektôl függôen – részesülhet kezelésben.

A jegyek odaítélésekor figyelembe veszik a kérések benyújtásának idôpontját, s a jogosultak listáját a kezelés idôpontja elôtt minimum egy héttel kifüggesztik a pénztárnál. Azokat a jegyeket, amelyeket a jogosultak nem vesznek át idejében, az intézmény székhelyén másnak juttatják.

Jegyzet

Alig több mint egy hónap választ el a húsvéttól, s az illetékeseknek tegnap jutott eszébe, hogy dûlôre vigyék az ünnepi asztal hiányozhatatlan ékességének, a bárányhúsnak az itthoni forrásokból történô megnyugtató biztosítását. Arról már korábban értesülhettünk, hogy kedvenc népdalunkat, miszerint "a juhásznak jól megy dolga, egyik dombról a másikra" – akár el is felejthetjük. Az uniós elôírások szerint ugyanis a juhokat már nem szabad a sok kilométeres gyaloglással kimeríteni, s kényelmes, a célra kialakított jármûvön kell majd szállítani ôket a távolabb esô legelôkre. Ez a motorizált "migrálási" mód pedig az új közlekedési szabályokkal egyetemben felszámolja az országúton ballagó nyájakat is, ami a külföldiek számára igazi romániai "pitoreszket", a hazai gépkocsivezetôknek pedig gyakori bosszúságot jelentett. De mielôtt azon ujjonganánk, hogy tavasztól ôszig elhárulnak az említett közlekedési akadályok, az utóbbi hetekben felröppent a hír, hogy a húsvéti asztalon olyannyira megszokott bárányhússal is probléma lehet, holott a statisztikák szerint évente 2,5 millió bárányt fogyasztunk el ebben az országban. Hogy mi a gond a levágásra ítélt bárányokkal? Nos, egyrészt nem került még a fülükbe az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság fémjelzése, amelyek hiányában tilos a szállításuk. Másrészt az uniós elôírások értelmében csak az engedéllyel rendelkezô vágóhidakon szabad a bárányok életének véget vetni az elôírt kímélô eszközökkel és eljárások során. Ami a piacokon történô adásvételt szinte lehetetlenné teszi, hisz a nagy vásárterek közelében kialakított alkalmi vágóhelyek sem használhatók többet. A szakhatóságok még egyezkednek Brüsszellel, s miközben tegnap a lehetséges megoldásokról folyt a vita, a nagy áruházak már megoldották a kérdést: elkezdôdött a bárányhús Bulgáriából történô behozatala. Hogy miképpen sikerült a Romániával egyszerre EU-taggá vált országban megfelelni az elôírásoknak, nem tudom. Amiképpen azt sem, hogy milyen ára lesz a bolgár bárányhúsnak. Egy biztos: a sok hókuszpókusz arra jó, hogy a szabályok betartása nyomán szinte megfizethetetlen csemegévé váljon nálunk is a bárányhús, ahogy Magyarországon vagy az unió államaiban történt. Egyesek szerint mégsem kell elkeseredni. Az országkép javítására kitalált "fabulospiritnek" ugyanis, amelyet a juhászathoz hasonló évszázados hagyományok gyöngyöztek ki, semmi sem lehetetlen. Állítólag az sem, hogy túljárjon a brüsszeliek eszén.

Több mint 300 gazda gyûlt össze szerdán a Kolozsváron szervezett tüntetésen az ország minden részébôl. A tüntetôk nem tartották be az engedélyezett útvonalat, és átmentek a traktorokkal a város központján. A tiltakozó akció 11 órától 15 óráig tartott.

A tiltakozók több mint 20 traktorral áthajtottak Kolozsvár központján, a prefektusi hivatal elôtt pedig dudáltak, és azt kiabálták: "Tolvajok!", majd visszatértek a mezôgazdasági igazgatóság székhelyéhez, ahonnan elindultak.

A gazdák azzal fenyegetôztek, hogy ha követeléseiket nem teljesítik, az európai gazdákhoz hasonlóan fognak tüntetni, vagyis lezárják az utakat.

A tüntetô menet elôtt egy román és egy magyar gazda haladt, igát vonva. A gazdák elpanaszolták, hogy két liter tejért annyi pénzt kapnak, hogy egy ásványvizet vehessenek, és a politikusok 1990 óta figyelmen kívül hagyják a gazdálkodók problémáit, most pedig versenyezniük kell a nyugati gazdákkal.

Mivel a tüntetôk elégedetlenek voltak amiatt, hogy kedden a polgármesteri hivatal megváltoztatta az útvonalat, amelyen elhaladhatnak a mezôgazdasági gépekkel, a gazdák úgy döntöttek, hogy mégis a korábban eltervezett útvonalon haladnak, akkor is, ha nincs rá engedélyük.

Dorel Secara, a Romániai Szarvasmarha-tenyésztôk Egyesületének elnöke kijelentette, hogy bár 10.000 lejes bírságot és a gépkocsivezetôi engedélyek felfüggesztését kockáztatják az útvonal be nem tartásáért, mégis a város központjában akartak tüntetni.

A szarvasmarha-tenyésztôk és a mezôgazdasági termelôk elégedetlenek a csatlakozás utáni stratégia hiánya miatt, és a 2006-ról elmaradt támogatásokat követelik, illetve a 2007-re adandó támogatási rendszer sürgôs kidolgozását, valamint az inkompetens tisztviselôk menesztését a mezôgazdasági minisztériumból és a mezôgazdasági igazgatóságokból.

A gazdák ugyanakkor a traktorok és mezôgazdasági gépek után fizetendô útadó eltörlését kérik.

A kolozsvári tüntetést az Agrostar és az állattenyésztôk érdekvédelmi szervezetei szervezték.

Az érdekvédelmi szervezetek amiatt is elégedetlenek, hogy a mezôgazdasági tárca képviselôi nem vesznek részt a Társadalmi Párbeszéd Bizottság megbeszélésein. "Eljön egy-két igazgató a megyei hivataloktól, akik be akarnak mutatni törvénytervezeteket, de a bizottságba kinevezettek nem jönnek" – mondta az Agrostar képviselôje.

A drúz Madzsalli Vahaba Izrael elsô arab elnöke, igaz csak egy hétig, amíg a kedden Egyesült Államokba utazott Dalia Icik ügyvezetô államfôt helyettesíti.

Vahaba "elnöki pályafutása" a múlt hónapra nyúlik vissza, amikor a nemi erôszakkal vádolt Móse Kacav elnököt felfüggesztették tisztségébôl. Kacav tisztét azóta átmenetileg Dalia Icik, a kneszet elnöke tölti be.

Icik keddi elutazásával helyettese, Vahaba veszi át mindkét megbízatását, a parlamenti elnökséget csakúgy, mint az ideiglenes államfôi tisztet, így ô lett az izraeli arab kisebbség elsô képviselôje, aki ellátja a legfôbb közjogi méltóság feladatait.

Az Izrael 7 millió lakosának mintegy 20 százalékát kitevô arabokat az egymást követô kormányok évtizedek óta hátrányos megkülönböztetésben részesítik, jelentôs mértékben sújtja ôket a munkanélküliség, jövedelmi és iskolázottsági szintjük alacsony.

Az 53 éves Vahaba alezredesi rangot ért el leszerelése elôtt az izraeli hadseregben, felsôfokú tanulmányait a haifai egyetemen végezte.

A helyettes házelnök, aki az Ehud Olmert kormányfô vezette Kadima párt képviselôje, reményét fejezte ki, hogy ideiglenes államfôi megbízatása az arab állampolgárok egyenjogúsítására irányuló törekvést jelképezi.

Az Egyesült Államok 42. elnöke, aki 1993 és 2001 között volt hivatalban, átlagosan majdnem napi egy, évente 352 beszédet tartott, mióta távozott a Fehér Házból.

Mint feleségének, a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Hillary Clintonnak a jövedelmi bevallásából kiderült, a volt elnök tavaly 9-10 millió dollárt keresett elôadásaival. Ennél jóval több pénzt is kaphatott volna, ám csak minden ötödik beszédéért fizettek neki; a többit ingyen tartotta vagy a bevételt jótékony célra, például az AIDS elleni küzdelem támogatására fordította. Az újság szerint a volt elnök tavaly nemegyszer tartott 150 ezer dolláros beszédet például biotechnológiai cégek vagy élelmiszerforgalmazó vállalatok képviselôi elôtt. Egy ízben, egy kanadai rendezvényen, ahol két beszédet is mondott, 475 ezer dollár ütötte a markát. Ez az összeg több mint kétszerese egykori éves elnöki jövedelmének. A beszédekbôl származó jövedelem kétharmad része külföldi fellépések után folyt be.

Mint Mark Updegrove, az amerikai elnökök munkásságát kutató történész rámutatott: Bill Clinton, aki még hat évvel elnöksége után is a figyelem középpontjában van, meg tudta tartani tekintélyét és népszerûsége a hírességekével vetekszik.

Hillary Clinton bevallásából arra lehet következtetni, hogy a Clinton házaspár vagyona 10 és 50 millió dollár közé tehetô. Ez biztos, hogy az utóbbi években gyûlt össze, mivel 12 millió dolláros adóssággal hagyták el a Fehér Házat: elsôsorban a házaspár kétesnek beállított korábbi ingatlanügyeivel kapcsolatos Whitewater-vizsgálat és a Monica Lewinsky- affér jogi-ügyvédi díjai miatt adósodtak el. Jelenlegi vagyonukat egyrészt Bill Clinton beszédei, másrészt azok a hét számjegyû honoráriumok alapozták meg, amelyeket mindketten kaptak életrajzi könyveikért.

A The Washington Post szerint részben ez a hatalmas családi vagyon tette lehetôvé, hogy Hillary olyan bátran, a szövetségi támogatásról lemondva vágjon neki a 2008-es elnökválasztási kampánynak.

– Az RMDSZ egyik legfôbb célkitûzése, Románia európai uniós csatlakozása teljesült, most olyan feladatokra kell összpontosítani, amelyek az ország integrációját segítik elô, köztük a határ menti együttmûködés feltételeinek megteremtésére, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére, valamint Erdély infrastrukturális fejlesztésére – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán, bukaresti sajtóértekezletén.

A hét végén megrendezendô kongresszus jelentôségérôl szólva az elnök közölte, tartalmas vitára számít az elmúlt négy év tevékenységérôl, valamint a program és az alapszabályzat módosítása során. Ez utóbbi kapcsán Markó Béla leszögezte: az RMDSZ-nek továbbra is meg kell ôriznie szövetség jellegét. Közölte, a várható módosítások értelmében megszûnik a Szövetségi Egyeztetô Tanács, helyette pedig megalakul a Kulturális Autonómiatanács, melynek rendeltetése aktívan, folyamatosan konzultálni a civil társadalom, az egyházak valamint a szakmai szervezetek képviselôivel. A kongresszuson fogadják majd el az RMDSZ európai uniós választási programját is.

A szövetségi elnök beszámolt a magyar kormányfô és a határon túli magyar szervezetek vezetôinek keddi, budapesti tanácskozásáról is. Közölte, a tanácskozáson áttekintették a prioritásokat, újabb, a támogatáspolitikát érintô elveket is elfogadtak: többek között döntöttek arról, az Európai Unió határain kívül maradt magyar közösségeket arányosan, jelentôsebb támogatásban részesítse a magyar kormány.

A belpolitikai helyzetre kitérve Markó Béla megismételte: sem az államfô felfüggesztését célzó intézkedések, sem pedig a választási rendszer módosítására vonatkozó népszavazás nem jelent prioritást az ország számára. Álláspontja szerint ebben az idôszakban az európai parlamenti választási kampányra, a választások megszervezésére kellene összpontosítani – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ezzel kapcsolatban Markó Béla úgy véli, hogy Tôkés László református püspöknek nincs esélye független jelöltként bejutni az Európai Parlamentbe.

"A jelenlegi törvény feltételei között egy függetlennek nincs esélye. Romániának 35 képviselô helye van az EP-ben, és ahhoz, hogy függetlenként mandátumhoz juthass, a szavazatok 3 százalékát meg kellene kapd, ez pedig lehetetlen egy független jelölt esetében" – jelentette ki Markó Béla a szerdai sajtótájékoztatón.

Tôkés jelölésére vonatkoztatva elmondta, hogy egy pártban nem lehetnek külön vélemények, de az RMDSZ-ben ez lehetséges.

Az RMDSZ EP-választási listájának elsô két helyén Nagy Zsolt távközlési és Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter áll.

Tôkés László református püspök, az EMNT elnöke a múlt héten jelentette be hivatalosan, hogy függetlenként jelölteti magát az EP- választásokra.

Traian Basescu államelnök a szerdai kormányülésen felkérte a kormányt, hogy gyorsítsa fel a mezôgazdasági reformot, rámutatva, hogy Románia elveszíthet bizonyos EU-s pénzalapokat a különbözô területeken regisztrált késlekedések miatt, állítják kormánybeli források.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök azt válaszolta az államfônek, hogy a mezôgazdaságban uralkodó problémákat csak most fedezte fel a kormány, mivel Gheorghe Flutur volt miniszter hibás adatokat mutatott be a mandátuma alatt.

"Tariceanu azt felelte, hogy abban az idôben Flutur tárcavezetô bátorító kijelentéseket tett, és ígéreteket, amelyekbôl az derült ki, hogy a mezôgazdaságban megfelelô a helyzet" – mondták a Mediafaxnak az említett források.

Basescu azonban emlékeztetett, hogy abban az idôszakban, amikor Gheorghe Flutur volt a miniszter, a kormány képviselôi elutasították a mezôgazdasági reform ellen megfogalmazott kritikáit.

Tariceanu kedden kijelentette, hogy Flutur hamis adatokat szolgáltatott a Mezôgazdasági Kifizetô Ügynökség országos lefedettségét illetôen. A vádakat visszautasította a volt mezôgazdasági tárcavezetô, úgy vélve, hogy a miniszterelnököt vagy félretájékoztatták, vagy félreértelmezte a helyzetet. Fluturt 2006 novemberében menesztették tisztségébôl, miután kilépett a PNL-bôl és a Teodor Stolojan alakulatához csatlakozott.

Csütörtöki kimenô

Úgy négyszázezren élnek a szigeten. A közlekedés angol mintájú, a sofôr a másik oldalon ül és udvarias. Egymás között is azok az emberek és vezetôk. Mindenki beszél angolul, bár az anyanyelvük alapját az arab képezi, rettentô nehéz torokhangokat képesek kiadni, de utóbb a szókincs földúsult latin/olasz, angol szavakkal.

A szigetek tulajdonképpen egy összefüggô hatalmas várost alkotnak, a településeket tulajdonképpen csak táblák választják el, a helyi tanácsot kunsill lukalnak hívják, a miniszterelnökök szoborlábai alatt a feliraton az áll: prim ministru. Az utcákat trinek, a tereket mizrahnak nevezik. Rengeteg ember és turista nyüzsög, a kontinensek közötti beltenger nyaldossa mindnégy oldalát, ámbátor még februárban nem javallt a fürdés. Az átlaghômérséklet a téli hónapokban 17-19 plusz Celsius alá sorolható be, esik az esô is.

A szigetek csupa sziklával gyûrôdtek fel, felszínük hepehupás, meredek lejtôk, szívdöglesztô kaptatók az utcák. Legmagasabb pontja alig haladja meg a 300 m-t. Minden porladó sárga kô, mézszínû az egész sziget, még a nevét is állítólag innen kapta(márga és mészkô). A talaj termékenysége a tégláéval egyenlô. Színe is olyan, mint a frissen kiégetett építôanyagé. Leginkább a követ használták építményeikhez a megalitikus kultúrák elsô mûvelôi a keresztény idôszámítás elôtt háromezer- ötszáz évvel. Európa legkorábbi civilizációja tekinthetô meg a szabad ég alatt, régebbi, mint a Stonehenge Angliában.

Az autóbuszok egy része is ôskövület Leyland. A vezetôt csengô figyelmezteti a leszállókra, a csengôt madzaggal kell rángatni. A buszok pontosan indulnak, a pincérek késôn jönnek az asztalhoz, ha az ember fizetni akar a jó ízû helyi veresborért, a sörért. Malomkerék nagyságú ízletes pizzák. Legalább harmincfélét ismer az étlap, és pasták, tengeri herkentyûk, amiket mégsem próbáltunk ki. Ebben javíthatatlanul kontinentálisak maradtunk.

A szállodában reggel svédasztal, az üzletekben viszonylag olcsóság. Az emberek mosolyognak.

A nap mindenkire ragyog, a múltat a János-rendi lovagok egykori ottléte szabta meg. Anglikán püspökség és több mint ezerötszáz pompás katolikus templom. Az ország lakóinak 95 százaléka római katolikus.

Itt vezetnek a legkisebb baleseti százalékkal Európában. A legtöbb államnak itt csak konzuli képviselete van, pedig a sziget 1964 óta független, a köztársaságot 1974-ben kiáltották ki.

A politikai izgatás eszközei diszkrétek, a nemzeti zászló csak módjával leng-lóg, színe piros és fehér.

A sziget nevét egy nemzetközi segélyszervezet is viseli a lovagrendiségbôl kifolyólag, valamint egy kereszttípus.

Öt napra álomutazás. Februárban már ingujjban napoztunk. Az angolok rövidnadrágot hordottak és meztelen lábfejre húzták fel a szandált. Mi már láttuk az idén a májust. És szó sincs errefelé a globális felmelegedésrôl.

Ha ezek után sem találták ki, akkor elárulhatom az ország nevét: Málta.

1921. január 29-én született Diósgyôrben, majd Miskolcon nevelkedett, ahol a református gimnáziumban érettségizett. Édesapjától örökölt vitézi címe a katonai pályára vonzotta, de oda szóló ösztöndíj híján a Soproni Evangélikus Teológiára iratkozott be. Élete alakulásában Isten akaratát látta, s hagyta magát továbbra is Istentôl vezettetni. 1943-ban Túróczy Zoltán nyíregyházi püspök lelkésszé szentelte, s elôször a felvidéki Jolsvát, majd Kolozsvárt, utána pedig Marosvásárhelyt jelölte ki szolgálati helyéül, ahova 1944. augusztus 23-án érkezett meg. Miután a város hadszíntérré változott, egy idôre még visszarendelték Nyíregyházára, ahol püspöke felajánlotta, hogy a dél-szabolcsi missziói körzetben maradhat, de azt is megkérdezte tôle, hajlandó-e Marosvásárhelyre visszamenni, akkor is, ha esetleg országhatár kerülne közéjük? Molnár János hagyta magát Istentôl vezettetni, s válasza egyértelmû "Igen!" lett. Így került vissza 1945. március 1-jén a városba – és március 6-án lezárták a határt! Akkoriban sokan kérdezték tôle, miért éppen akkor jön, amikor mindenki megy? – "A nyájnak éppen most van szüksége a pásztorra!" – mondta, s úgy érezte, hogy vitézi címének bibliai töltetet adott az igei biztatás: "Te pedig a munkának terhét hordozzad, mint Jézus Krisztus jó vitéze!"

Így kezdte meg 52 évig tartó marosvásárhelyi szolgálatát Molnár János. Hamarosan megismerte élete párját, a régi erdélyi fônemesi családból származó Béldi Máriát, akivel 1946-ban kötött házasságot. Sorban születtek gyermekeik: János, Péter, Pál, András, Mária és Tamás. Mellettük leltek otthonra a parókián a kilakoltatott Béldi szülôk ugyanúgy, mint egy árván maradt román kisfiú, vagy kényszerlakhelyes családok szeretetre vágyó gyermekei. Nyaranta Szalárd és Palotailva váltak sokak számára életre szóló élmények színtereivé, ahol az esti tábortüzek mellett Molnár János nemcsak az igei üzenetet, de népdalkincsünk és irodalmunk gyöngyszemeit is generációk egész sorának örökítette át. Csodálatra méltó volt egész lényébôl sugárzó szeretete, mindenki felé áradó jósága! Molnár János egy Marosvásárhellyel összenôtt fogalom lett. Egy mára már letûnt kor értékrendjét és embertípusát képviselte. Sokan tisztelték ôt, még az idegenek is, és elismeréssel szóltak róla ellenségei.

Sokszor megakadályozták, hogy külföldre utazzon, és sokszor felszólították, hogy menjen, de végleg, családostul! Ha ôt és feleségét nem is, de gyermekeit – sok ezer más vásárhelyihez hasonlóan – sikerült kiutálni és elüldözni a szülôföldrôl. Hat gyermeke, tizenöt unokája és nyolc dédunokája hetedhét országba szétszórtan ôrzi azt, amit együtt és összerakva egykor még úgy hívtak, hogy a "régi Vásárhely".

Február 21-én hetedhét országból összesereglettek az eltávozottak. Nem visszajöttek – csak temetni jöttek, Molnár Jánost, aki egész életét hivatása szerint élte azok között, kikhez küldetett. Köszönjük Istennek, hogy élete nem volt hiábavaló, s hogy nemzedékek ôrzik, viszik s adják tovább mindazt, amit tôle kaptak. Köszönjük Istennek, hogy eddig nekünk ajándékozta ezt a csodálatos embert!

Isten adjon neki megérdemelt nyugalmat, örök békességet!

Isten adjon nekünk Vele való boldog viszontlátást!

1908-beli kutatás eredménye igazolta, hogy a mai felfalusi református egyház tulajdonában levô Árpád-kori templomot mintegy 800 évvel ezelôtt, 1146-1200 között, II. Géza magyar király idejében építették a betelepített szászok. Erre utal a román stílusú szentély. A hajó IV. Béla-kori, errôl a falba helyezett téglák tanúskodnak. A templom udvarán levô temetôt pedig Szent László rendelete után kezdték használni. E történelmi mûemléket szeretné az egyházközség felújítani. Ez ügyben tettek lépéseket nemrégiben.

Vajda Domokos református lelkész elmondta, felvette a kapcsolatot Keresztes Géza mûépítésszel, mûemlékszakértôvel, akinek segítségével összeállítják majd azt a dokumentációt, aminek alapján elkészülhet a felújítási terv. Igen komplex vizsgálatokat kell végezni, hiszen talajtani, régészeti, épületerôsségi, mûvészettörténeti tanulmányokat kell végezni. A romtemplom még tartogathat meglepetéseket, mert néhány nappal ezelôtt, amikor az épület alapját vizsgálták, az árokból emberi csontok kerültek elô. Még nem lehet megítélni, mennyibe kerül majd a felújítás, az épület állagmegôrzése. Dénes József, a Felfalusi Általános Iskola igazgatója az RMDSZ által nemrég Szászrégenben szervezett lakossági fórumon szóvá tette a templomjavítási szándékot. Borbély László, a találkozón jelen levô, területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter is megígérte, ha elkészül a terv és a munkálatok költségvetése, megpróbál segíteni. A megyei tanács nemrég különített el költségvetésébôl egy bizonyos összeget, amelyre templomjavítási kiadások fedezésére lehet majd pályázni. Mindkét lehetôséggel szeretnének próbálkozni.

– Idegenforgalmi látványosságként, érdekességként is megpróbáljuk majd "értékesíteni" a templomot, ehhez azonban az kell, hogy a környéket is tegye rendbe a helyi tanács – mondta lapunknak Vajda Domokos lelkipásztor.

A helyi önkormányzat támogatja a romtemplom felújítását – tudtuk meg Páll Dénes alpolgármestertôl. Igaz, szûk a költségvetés, anyagiakban nem sokat ígérhetnek. A templom közvetlen szomszédságába piacot akart létesíteni a helyi tanács, ez esetben ennek más rendeltetést kell találni. Azonban nagyon nehéz rendet teremteni, hiszen az itt lakók közül sokan nem értékelik, hogy egy ilyen templom van a faluban. Az alpolgármester elmondta, a Szászrégen – Maroshévíz közötti fôútra háromnyelvû táblát helyeznek ki, ami jelzi a romtemplomot, hiszen ez nem közvetlenül az út mentén van. S a környék szépítésére is gondolnak. Korábban kitakarították a Maros partját, illetve a közeli árterületet.

– Az ügyintézésben, a dokumentációk, engedélyek beszerzésében személyesen segítem majd a református tiszteletest, hiszen valójában a község büszkesége kell legyen egy ilyen épített örökség – mondta az alpolgármester.

Ahogy az idôjárás megengedi, a régészeti kutatást is megkezdik a szakemberek, s remélhetôleg ezáltal többet is megtudhatunk megyénk egyik legrégibb templomáról.

A francia mûveltség népszerûsítése a célja annak a román–francia egyesületnek, amely szombaton Marosvásárhelyen hivatalosan is megalakult. A Nemzeti Színház nagytermében szervezett ünnepségen a Sus nôvérek francia dalokat énekeltek, a Liviu Rebreanu Társulat két színésze pedig francia nyelven adta elô Eric Emmanuel Schmitt: Rejtelmes viszonyok címû darabját. A Dimanche (vasárnap) elnevezésû kulturális egyesület 2001-ben jött létre a francia kultúra és civilizáció terjesztése érdekében, és Craiován van a székhelye. A múlt hét végén alakult marosvásárhelyi kirendeltségnek jelenleg negyven tagja van, többek között a Petru Maior egyetemen oktató pedagógusok, franciatanárok és diákok. A helyi kirendeltség elnöke Rodica Gatina, az alelnöki funkciót pedig Jean Michel Corbet tölti be. A nemkormányzati szervezetként bejegyzett egyesület önkéntes alapon mûködik, a tagsági díj évi harminc lej, diákoknak és nyugdíjasoknak tizenöt. Az egyesület elnöke elmondta, hogy a közeljövôben különbözô líceumi és egyetemi tevékenységek szervezésére készülnek, márciusban pedig Marosvásárhelyen is megtartják a frankofónia ünnepét.

Tizedik alkalommal szervezte meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület (ODFIE) Versmondó és népdaléneklô versenyének országos döntôjét. 1998-ban az elsô hasonló rendezvényt Csíkszeredában tartották, az elmúlt hét végén a Nyárádszeredai Mûvelôdési Ház adott otthont az Erdély különbözô vidékeirôl összesereglett fiataloknak.

Több mint száz fiatal vett részt az eseményen, közülük 43-an szavaltak, 24-en pedig a népdalversenyre neveztek be, a többiek kísérôként voltak jelen.

Sándor Krisztina, az egylet fôtitkára elmondta, hogy a versenyzôk olyan erdélyi városokból, és környezô településekrôl érkeztek, ahol egyletek mûködnek unitárius egyházközösségekben. Így Kolozsvár, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy is képviseltette magát a Maros megyeiek mellett, sôt, budapesti versenyzôk is színre léptek.

Megtudtuk, hogy ez az elsô alkalom, amikor Nyárádszereda a házigazda, továbbá, hogy idén neveztek be a legtöbben a versenyre, éppen ezért szükségessé vált, hogy a verset és a népdalt különválasszák, azaz külön teremben zajlott a két vetélkedô. Szombaton egymást váltva léptek színpadra a verskedvelôk és a népdalénekesek. A versmondó versenyen szabadon választott versek hangzottak el, a zsûri olyan magyar szakos tanárokból állt, akik a színházi élethez közel állnak. A népdalvetélkedôre egy mûvet jelöltek meg a benevezôk, ugyanakkor öt másik népdalt is feltüntettek, amelyek közül a zsûri választotta ki a második, elôadandó darabot. Elôadásaikat népdalhoz értô szakemberek, zenetanárok, zenészek minôsítették.

Az elôadások értékelésére és az eredményhirdetésre a szombat esti gálamûsoron került sor, a szakemberekbôl álló zsûrinek nem volt könnyû dolga. Végül a versmondó versenyen elsô díjas Szabó Csengele lett, a második díjat Fóris Ferenczi Gábor kapta, míg a harmadik helyre Gyarmati Emese és Kozma Hanna került.

A népdalvetélkedôn az elsô díjat Virág Tímea Helga, a másodikat Miklós Csilla nyerte, a harmadik hely Jákó Kocsis Emôkéé és Gagyi Andreáé lett.

Tárca

Amikor ránézel a turistára, nehogy kitalálja, mit figyelsz, mire vagy kíváncsi. Nagyon natúr légy, szentem. Kombináld Hófehérkét a Csárdáskirálynôvel, Pityut, a székely Bulát a biztos úrral, az utcára kitett macska ártatlanságát a sarki koldus éberségével, aki vakon is mindent lát, ami a városban történik, és ezt a második mûszakban, a piaci kocsmában maximálisan hasznosítja. Amikor ránézel a turistára, nem fontos, hogy stantye pityere visszalámpázzon hosszú fénnyel. Ráveted sugarát kökényszemeidnek, oszt' elég, ha megvonaglik a horgasina. Ha apró remegés jelenik meg szája sarkán. Ha végigsimít bal kezével a tarkóján.

Ne érezze, hogy meg van fogva, ugyanmá'. Azt érezze, hogy ô egy Teleki Samu, aki felfedezi Afrikából, ami még ismeretlen. Úgy nézzen rád az a turista, mintha egy híres utazó lánya volnál, anyukádat elrabolták a csúnya rabszi kereskedôk, a kannibálcsik mindenkit megsütöttek és megettek, kivéve téged, mert kicsiny voltál és szép és ártatlan és fehér, a törzsfônök attól kezdve csak veled tud hálni, örökbe fogadott feleségül, érted, árvaságom? Ha a turista kinyitja a száját, nem azt nézed, hány rossz foga van, vagy hogy hány foga hiányzik, vagy hogy be van-e rakva a protézise. Azt nézd, milyen idôjárás mutatkozik az arcán: felhôs-e az ég, vagy már kisütött a nap az elsô pohár szilvóriumtól, ízlett-e a pánkó meg a kürtôskalács, mit szólna egy akkora flekkenhez, mint az elefánt füle, volna-e kedve hancúrozni egyet a fürdôkádban, naná, veled a víz varázslatosan gyógyító erejû.

Monalizás mosolyt, picinyem. Amitôl a turista mindjárt a Kilimandzsárón érzi magát, egy szál pizsamában, viszont azt is említheted, ha holmi extrákkal macsózna, hogy az már emelt tarifás szolgi, és van ám szaunánk is, hátul, az istálló felôl, nyírág helyett vérfa hutyoróval verik meg a hátát, ha reklamál, aztán hideg vízbe kerül, fókának a jeges Küküllôbe, szépségkirálynôm.

Társalognod kell, sztyúárdeckám: járt-e már guzsalyasban, a székelyeknél.

Ó jesz, mondja, az egy folk szex party, és már meg is nyerted a mi szent ügyünknek. Lesz még szôlôcukor és lágy kenyér, glükóz és teljes kiôrlésû totálbarna közegészség, ne feledd, pipécském, a bazi nagy magasságból figyel ám az öregisten, hogy miként sáfárkodunk a turista pénzével – aki ügyes, annak azt mondja: jól van, te hû panziós, a kevés turistán is meggazdagodtál, több befektetést, angolbudit ezután; de a mafla lúzernak bezzeg nyakára küldi harcikutyáit, a pitbull revizorokat, széttépik a szívét, sztornózzák a mennyországát, márciusi iduskám.

Értesz, eurógöngyölegem? Oroszlánszonjám? A turista egy plázatulok, nálunk válik házibornyúvá, szocializálódik a finom töltött káposztánkon, lesipecsis, kolbászos vacsoráinkon, szerelem-bingós farsangi báljainkon, a székely sékszpírtünkön, köményes mócár-tunkon, ki tudja-merre whiskynken, hókirálynôm.

Rajtad múlik, hogy betérjen a Gúnár & Gácsér panzióba, és ottragadjon a szezon végéig, pityegô pintyôkém.

Muzsikáltasd szájacskád, mónikázva nyílnak meg a nagy bukszák.

Ezért mindent megkaphatsz tôlem, aranymálinkóm, ha nem kívánod, hogy kitekerjem a nyakadat, és úgy hajítsalak a ganélébe, mint Rózi mámi a konyháról a tyúkbelet.

Ha szót fogadsz, úgy meggazdagodunk, mint a Billgécc a kanfutérjaival, ezt nem egy köppenygyurka, nem egy csurlimurli kabbéjani mondja neked, hanem urad és parancsolód garantálja, tavaszi gyopárom. Ne legyen a nevem Dögös Guszti, ha nem a színtiszta prodzsektet gyúrom a lila agyadba, gyöngyös puncuskám.

Most pedig nyomás mosogatni, hüjepipôkém!

Kocsis Albert 1992-tôl polgármestere a községnek. Az anyagi lehetôségekhez mérten számottevô eredményekrôl számolhat be, azonban ami idén következik, valóban nagy megvalósítás lesz. A fiókokból egymás után kerülnek elô a konkrét terveket tartalmazó dossziék: a Maros fölötti híd megvalósíthatósági terve, a magyarói iskola, a fickói kultúrotthon javítási terve és a magyarói mûvelôdési ház mellé épülô konyháé. Ezek megvalósításáról kérdeztük múlt héten.

– Községünk idén 1,8 millió lejes költségvetéssel gazdálkodik, ez az összeg annyi, mint tavaly. A helyi bevételünket 100.000 lejre tervezzük. Ez a pénz nem elég a nagyobb méretû beruházásokra, ezért más pénzalapokhoz folyamodunk. A 7-es kormányhatározat értelmében pénzt igényeltünk a Maros fölött átívelô híd megépítésére, amely Magyarót Disznajóval, Oroszfaluval és Marosvéccsel kötné össze. Az új híd a régi mellett készül el. Megépítésével a magyaróiak 10 kilométer utat spórolnának meg, nem kellene kerülni. A beruházás 3,5 millió lejbe kerül, ebbôl 350 ezer lejt az önkormányzat-nak kell elôteremtenie. A terv elkészült, benyújtottuk. A törvény szerint az építkezési engedély jóváhagyása után 2 éves határidôre el kell készülnie a hídnak. Abban bízunk, hogy idén elkezdhetjük a munkálatokat.

A másik nagy beruházás a sportcsarnok építése lesz. Harmadik helyen vagyunk a várakozási listán. Borbély László megbízott miniszter ígéretet tett arra, hogy idén megkezdjük a munkálatokat.

– Panaszlevél érkezett a szerkesztôségbe, hogy rossz állapotban vannak a fickói utak. A traktorok ilyenkor tavasszal a fahordással járhatatlanná teszik a föld-, illetve köves utakat. Mikor kerül sor ezek javítására?

– A tûzifát mindenki az erdôrôl hozza, traktorral, szekérrel. Az utak nem járhatatlanok. Minden falusi utat (körülbelül 22 km), a tavasz folyamán lekövezünk. Ezt minden évben megtettük és 150-180 millió (régi) lejt költöttünk erre a célra. Idén is hozzálátunk a kövezéshez.

Régi vágyunkat szeretném teljesíteni, hogy leaszfaltozzuk a Magyaró és Fickó közötti községi utat 7,7 kilométer hosszúságban. A beruházás 1,3 millió euró lesz, az összeget SAPARD-pályázat révén szerezzük meg. Idén 1 kilométer aszfaltozással készülünk el. Terveink szerint legkésôbb 3 év alatt az egész útszakaszt burkoljuk.

– A községben más településekhez képest jó állapotban vannak a középületek.

– A igényekhez igazodunk. Elvégeztük a fickói mûvelôdési ház felújítását, ami 85 ezer lejbe került, a megyei tanács 50 ezerrel segített be. Most javítják a magyarói mûvelôdési házat, az ablakok 80 százalékát termopánra cseréltük. A hozzá tartozó konyhát már megépítettük, ennek teljes felszerelése 52,5 ezer lejbe kerül, amibôl 27 ezer lej a nyílászárók ára. Most folyik a holtmarosi óvoda felújítása, ami eddig 70 ezer lejünkben áll. A tetôszerkezet felújítására a szászrégeni FAER-tôl 3000 eurót kaptunk. Kívül befejeztük a munkálatokat, belül elkészült a nagyterem. Ezután következik a víz bevezetése, az illemhely, továbbá egy lakrész elkészítése, amit egy nyugalmazott tanítónak fogunk bérbe adni. Az 1964-ben épített magyarói iskolát is fel szeretnénk újítani, ugyanis itt közel negyven éve a festés-mázoláson kívül semmi nem történt. Rövidesen elkészül az elôtanulmány. A felújításhoz "kormánypénzekhez" kell folyamodni. A gyakorlat azt mutatja, aki konkrét tervekkel áll elô, annak nyert ügye van. Ehhez tartjuk magunkat.

Dr. Szabó Judit immár 25 éve a falu orvosa. A község területén 2500 személy orvosi ellátását biztosítja. Marosvásárhelyrôl ingázik, hetente négy nap – kedden és csütörtökön délután, hétfôn és pénteken délelôtt – fogadja a betegeket. Ha adott esetben lehetôsége volna közelebb kerülni a megyeközponthoz, akkor sem hagyná el a betegeit. Megszokta a falut, az embereket, jól együttmûködik a betegekkel, hiszen az emberek adnak magukra, nem hanyagolják el saját egészségüket. A gyerekeket rendszeresen viszik oltani, a terhesek pontosan járnak vizsgálatra, a krónikus betegek pedig minden hónapban felíratják a gyógyszert. Ez alól nem képeznek kivételt a roma nemzetiségûek sem. Sôt – kevés kivétellel – az orvosi tanácsokat megfogadják és be is tartják.

– Az ellátottak között 22 egy éven aluli, száz 1-4 év közötti gyerek, 1512 5-59 év közötti és 637 60 év fölötti személy van. A születések száma alacsony, ezzel ellentétben sok az elhalálozás. A közelmúltban olyan hetünk is volt, hogy 4 személy hunyt el.

A helybeli Bâta Aurelia asszisztensnôre mindig lehet számítani az orvosnô szerint.

Mivel egy orvosra túl sok beteg jut, idén január elsejétôl új családorvost neveztek ki a faluba dr. Covaciu Razvan személyében. A fogorvosi ellátást dr. Stoica Marioara látja el.

Magyarón sikerült megoldani azt, amit más településen nem, hogy éjszaka is biztosított az ügyelet.

Az orvosoknak és az önkormányzatnak egyaránt gondot okoz, hogy a rendelô épületét, amely két orvosi kabinetet, sterilizálót, egy ügyeletes szobát és egy várótermet foglal magába, visszaigényelte és vissza is kapta a jelenleg Izraelben élô volt tulajdonos. Az ötévi használati idôbôl egy év lejárt, így attól tartanak, hogy négy év múlva elveszíthetik az épületet, amelyet belül most alakítottak át az európai normáknak megfelelôen. A tulajdonos eladná az épületet, azonban magas árat kér érte. Szabó doktornô bízik abban, hogy megtalálják a megfelelô megoldást, és az épület rendeltetése megmarad.

A fával fûtô kisjövedelmûek idéntôl igényelhetnek fûtéspótlékot. A 3300 lakosú községben ilyen igényt 1100 család nyújtott be, ami azt jelenti, hogy a lakosság 98,5 százaléka – saját nyilatkozatuk alapján – beilleszkedik a támogatási rendszerbe. Az igénylô családokban az egy fôre esô jövedelem nem haladja meg az 500 lejt. A község lakóinak nyújtandó fûtéspótlék 115 ezer lej, amit a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium kell folyósítson.

Marosvécs, Alsóidecs, Maros-felfalu, Bátos és Marosmagyaró községek egyesületbe tömörültek, melynek célja, hogy az európai uniós pályázati lehetôségeket régióként eredményesebben használják ki. Az egyesület bírósági bejegyeztetése most folyik. A központ Maros-magyarón lesz.

Az egyház 1992-ben visszaszolgáltatott telkére külföldi támogatással 1996-ra elkészült a Nimród Ház, amely több tábor, rendezvény színhelye volt az évek folyamán. Az egyháznak azonban sokba kerül az üzemeltetése, emiatt a presbitérium úgy döntött, hogy egy nonprofit szervezetnek adják bérbe. A bérlô Csorgó társulás három fiatal vállalkozóból áll. Az épületet korszerûsítették, központi fûtéssel látták el, jelenleg 40 személy számára biztosíthatnak szállást. Az egyháznak 335 eurós havi bért fizetnek.

Kocsis Albert polgármester arról számolt be, hogy a 18- as földtörvény értelmében visszaigényelt földeket 1995-ben visszaszolgáltatták. Az 1/2000-es törvény alkalmazása 2002-ben zárult le, míg a 247-es törvény alapján benyújtott 250 dossziéból 225-öt megoldottak, a földeket kimérték, a birtokleveleket kiosztották. A 10-es törvénnyel visszaigényelt ingatlanokat visszaszolgáltatták. Egy ingatlant, a holtmarosi öregotthont a megyei tanácsnak kell még visszaszolgáltatnia az Éltetô családnak.

Dali Imre 1990-ben hagyta ott a SPID-et, eladta marosvásárhelyi összkomfortos lakását és hazaköltözött Magyaróra. Egy idôben Magyarországon dolgozott, de úgy döntött, hogy nem lesz "román fiú" az anyaországban, és visszajött. Jelenleg az egyik helybeli vállalkozónál, a VARGAMOB Kft.-nél asztalos, ahol száraz fenyôfából nyílászárókat készítenek. Valamennyi egyedi darab. A megrendelôk a közeli falvakból érkeznek vagy helybeliek. Munka bôven van, a keresetbôl meg lehet élni.

Fickóról 33, Holmarosról 29 V-VIII. osztályos gyerek ingázik a magyarói általános iskolába a falvak között közlekedô maxitaxijáratokon. A költségeket a szülôknek kell állni. Egy fickói gyerek havi útiköltsége 45 lejbe, míg egy holtmarosié 30 lejbe kerül. Ha egy családból két-három gyerek jár iskolába, a kiadás bizony megterheli a költségvetést. Többször elôfordult már, hogy ha a szülôknek nem volt pénzük, a gyerek napokig kimaradt az iskolából.

Az egyik fickói tanácsos vetette fel, hogy egy tavaly közzétett törvénymódosítás értelmében azon tanulóknak, akiket saját lakhelyükön nem iskolázhatnak be, az útiköltségét az Oktatási és Kutatási Minisztérium költségvetésébôl kell fedezni. A törvény az idei tanév második félévétôl lépett érvénybe, tehát e hónapban már alkalmazni kellett volna. Azonban senki sem lépett, hogy tisztázza, mi is az eljárás, hogy lehet a szükséges pénzhez jutni. Magyaró község esetében 900 lej támogatásról lenne szó.

Az uniós csatlakozással járó követelmények menyire foglalkoztatják az állattenyésztôt?

Szász Jenô, Fickó: – Elsô gondolat, ami eszembe jut: nem érdemes állattartással foglalkozni. Egy liter tejért annyit fizetnek, mint egy liter ásványvízért. A faluban a fiatalok közül csak 3-4 tart állatot, több nem. Az idôsek, akik jórészt faipari munkások voltak, most a nyugdíjat pótolják az állattartásból származó jövedelemmel. A fiatalok másfelé orientálódnak, szakmunkásként dolgoznak, s legújabban gyereket vesznek ki az árvaházból és pótszülôként tevékenykednek.

Szilágyi Klára, Magyaró: – A szüleim gazdálkodnak, lovunk, tehenünk van. Kertészkedünk is. Az állattartást és a kertészkedést egyaránt a jövedelem-kiegészítésért vállalják, vállaljuk. Azonban, ha az EU-s normákat számon kérik tôlünk, akkor az állattartást abba kell hagynunk. A szüleim nem tudják megengedni maguknak, hogy fejôgépet vásároljanak, istállót építsenek. Ilyen méretû befektetésre nincs lehetôségünk. Ha a tejet nem veszik meg tôlünk, akkor a szarvasmarhákat eladjuk.

Szász Rozália, Fickó: – Nem éri meg gazdálkodni. Két lovunk, két tehenünk van, de egész nyáron dolgozni kell, kaszálni, gyûjteni azért, hogy a tejért ötvenvalahány banit adjanak! A faluban tudtommal nincs olyan istálló, ami megfelel az elôírásoknak. Mi sem tudunk új istállót építeni. Ha nem kell az általunk megtermelt tej, egy tehenet eladunk, egyet megtartunk magunknak. Tej nélkül el sem képzeljük a háztartást. Egy 6-7 tagú családnak mindig lesz szüksége tejre!

Varga András, Holtmaros: – Mindig gazdálkodó voltam. Hat tehenet tartok, disznóim vannak. A tévébôl értesültem, hogy mi a teendôm, és a "tejgyárosok" is felvilágosítottak. Meg kell értsük, amit mondnak. Meg is vettem a fejôgépet. Tízmillióért! Az istállóba most vezetem a vizet. S az egész istállót "kifajáncozzuk"! Azt mondták, ebben az évben minden gazda, aki a tejbôl akar megélni, ezt meg kell csinálja!

Szász Adél, Fickó: – Ahhoz, hogy egy kisebb farm gazdaságos legyen, hogy igaziból belevágjunk a gazdálkodásba, sok földre volna szükség, többre, mint amennyi nekünk van. Állatokat jelenleg tartunk, de nincs nincs szándékunkban beruházni, átállni az "európai" termelésre. A férjem más szakmában próbálja megkeresni a megélhetéshez szükségest, így számunkra nem jelent megpróbáltatást az uniós feltételek teljesítése.

Szabadfogású birkózás

Az országos szabadfogású birkózó kisifjúsági csapatbajnokság elsô fordulóját a napokban rendezték Nagyváradon, ahol a marosvásárhelyi ISK egyéni versenyzôkkel vett részt. A lányok 46 kg-os súlycsoportjában versenyzô Botos Arabella kimagasló teljesítményt ért el, hiszen saját kategóriájában az elsô helyen végzett. Ami azonban valóban kiemeli teljesítményét, hogy legyôzte Simion Georgianát, a Steaua sokszoros országos bajnok és az Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett birkózóját.

A fiúk 69 kg-os versenyében Vlad Dragos a 4. helyen zárt.

A marosvásárhelyi ISK birkózó szakosztályának sportolóit id. és ifj. Gyarmati Ferenc készítik fel.

Sakk

Az Amarában rendezett egyéni országos sakkbajnokságon a marosvásárhelyi ISK színeit négy sakkozó képviselte Fugulyán Gergely irányításával. A férfiaknál a 15 éves Anton Teodor a 24. helyen végzett, s teljesítette a sakkmesteri normát, míg a 18 esztendôs Barátosi Dániel a 38. lett.

A nôknél a 19 éves Máté Katalin a 17. helyet érte el, míg Nagy Erika (15 éves) a 26. lett az összesített rangsorban, s az elsô helyen végzett az 1800 Éllô-pontszám alatti sakkozók között.

Szászrégenben befejezôdött a Lucian Blaga iskolacsoport sporttermében rendezett kispályás labdarúgó Téli-kupa, amleyen tíz csapat vett részt a városból és a környékrôl. A résztvevôket két csoportba osztották, így alakultak ki a döntôk párosításai. A 3. helyért: ISK Szászrégen – Nimar 19-7, míg a döntôben Abafája – Petele 16-6. A Téli- kupát így Abafája hódította el, amely tulajdonképpen megvédte tavalyi címét. A legtehetségesebb játékosoknak Tothit és Stoicát választották, a legidôsebb résztvevô Becze L. a Lion Blue csapatból, a legfegyelmezettebb csapatnak pedig a Kolping bizonyult (edzô Kozma István). A szponzorok jóvoltából serlegekkel, oklevelekkel és pénzdíjakkal jutalmazták a legjobbakat. A rendezvény támogatói: Quatro Amicii pizzázó, Regun Alcom, Casa Vinului, Dacia, Catana családi vállalkozás, Ioana, Giurgiu Prod, Mera pékség, Carmaco, Tarsis, Regsan, a PSD városi szervezete, a Lucian Blaga iskola és a polgármesteri hivatal.

Vian Bont

Kosárlabda

Az idén Marosvásárhelyen rendezik a belföldi kosárlabda All Star mérkôzését, a liga gálatalálkozóját, amelyen a legjobb belföldi játékosok a román bajnokságban szereplô legjobb külföldi játékosokkal mérkôznek, ám nem maradnak el a hagyományos kosárlabdashow elemei, zsákolóverseny, hárompontosdobó verseny sem. Az eseményre április 16-án kerül sor a sportcsarnokban.

A "minden sztárok" találkozójának Marosvásárhelyre hozásáról a szakszövetség kedden határozott, miután korábban a Románia-kupa négyes döntôje utóbb kijelölésre kerülô színhelyén kívánták azt megrendezni. A határozatban természetesen nagy szerepet játszott a marosvásárhelyi közönség példamutató viselkedése, valamint az, hogy a szakszövetség honlapján (www.frbaschet.ro) zajló közönségszavazás alapján a marosvásárhelyi játékosok szinte testületileg vehetnek részt az eseményen, ugyancsak a helyi szurkolók szavazatainak köszönhetôen. Mégis, a döntéshez megfelelô lobbira is szükség volt, amit Borbély László miniszter végzett el az Országos Sportügynökség közvetítésével a szakszövetségben.

Dorin Lazar, a BC Mures ügyvezetô elnöke szerint azonban ez csak a kezdet, a jövôben Marosvásárhelyre kívánnak hozni több fontos kosárlabda-eseményt, szó van egy ifjúsági Európa-bajnokság megrendezésérôl is.

A következô idényre is maradnak az amerikaiak

A városban lábra kapott híresztelések megnyugtatására Dorin Lazar elmondta, hogy folyamatosan tárgyalnak az amerikai játékosokkal és menedzsereikkel a szerzôdéseik meghosszabbításáról a következô bajnoki idényre is, s közülük hárommal szóban meg is egyeztek, már csak a szerzôdés aláírása következik. Ugyanakkor a negyedikkel folytatott tárgyalásokkal is elôrehaladott stádiumban vannak. Hogy a négy közül melyik játékossal nem egyeztek még meg, azt az ügyvezetô elnök nem árulta el, azonban reményét fejezte ki, hogy mind a négy a csapatnál marad. Nem titkolta, hogy nem könnyû kielégíteni az idegenlégiósok anyagi igényeit, hisz idei teljesítményükkel alaposan megnôtt az ázsiójuk, ám ez nem az egyetlen szempont, hisz a játékosok a marosvásárhelyi csarnokban uralkodó páratlan hangulat, valamint a csapat keretében kialakult remek összhangnak köszönhetôen is szívesen játszanak jövôben is Marosvásárhelyen.

Cooley barátnôje is szurkolni fog jövô szerdán

Noha a legnevesebb marosvásárhelyi orvosok felajánlották, hogy ingyenesen elvégzik a mûtétet, Cooley ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államokban operáltassa meg a sérvét. Annyi bizonyos azonban, hogy egyelôre nem tevôdik fel, hogy speciális sérvkötôvel ne játssza végig a bajnokságot, ha kell, akár a május végi döntôig is kitart a pályán.

A BC Mures játékirányítója egyébként ma Bukarestbe utazott, ahol az Egyesült Államokból tíznapos látogatásra érkezô barátnôjét fogadja az otopeni-i repülôtéren. A játékos így a jövô szerdai, Elba Temesvár elleni mérkôzésen egy igen fontos plusz szurkolóra számíthat.

A gyermektelen házaspárok gyakran folyamodnak a kölcsönös végrendelet elkészítéséhez, amelyekben az örökhagyó a végrendelkezô házastársát jelöli meg örökösként. Az ilyen végrendelettel a házastársak kizárják a hagyatékból oldalági rokonaikat, és ezzel a vagyonukat túlélô házastársuknak juttatják. Tehát két külön végrendeletet kell készíteni, amelyekben az örökhagyó a házastársát jelöli meg örökösként, külön kihangsúlyozva azt, hogy sem lemenôi (gyermek, unoka), sem pedig elônyben részesített felmenôi (apja, anyja) már nincsenek életben. Ennek kijelentése azért fontos, mivel a leszármazók és a szülôk kötelesrészes (törvényes) örökösök, ôk az örökségbôl nem rekeszthetôk, nem tagadhatók ki. Ha viszont ezek részére a köteles rész biztosítva van, vagy a végrendelet elkészítésekor még életben lévô idôs apjuk, anyjuk a hagyaték megnyílásáig eltávozik az élôk sorából, a hagyatéki tárgyalás során az idôközben elhunyt, elônyben részesített felmenô már nem jön számításba, a túlélô házastárs az elsônek elhalálozott férj vagy feleség teljes vagyonát örökli.

A kölcsönös végrendelet elkészíthetô saját kézzel írt alakban, formában, aminek feltétele, hogy a végrendelkezô végakaratát elejétôl végig saját kezûleg írja le, keltezze azt (év, hónap, nap megjelölésével) és saját kezûleg írja alá. A kölcsönös végrendelet elkészíthetô közokirati formában is, közjegyzô elôtt, aki hitelesíti azt. Érvényességi szempontból a két végrendeleti forma között nincs különbség, az utóbbinak nagy elônye viszont az, hogy egy példányt a közjegyzôi iroda megôriz a végrendeletébôl, és megsemmisülés, tûzeset stb. esetén ki tud bocsátani a végrendeletrôl egy hivatalos másolatot.

Azok a házastársak, akik túlélô házastársként egyedül maradnak, elhunyt házastársuk végrendeletét a 6 hónapos elfogadási határidôn belül bemutatva a területileg illetékes közjegyzônél kérhetik a hagyatéki öröklési eljárás megindítását. A kölcsönös végrendelettel a gyermektelen házastárs kizárja hagyatékából testvéreit, ezek gyermekeit, valamint a többi oldalági rokont, a nagynéniket és nagybácsikat, az elsô unokatestvéreket, tehát a túlélô házastárs egyedül örököl, nem pedig az elhunyt férj vagy feleség oldalági rokonaival együtt.

Mellau György

Egyes törvénymódosítások lehetôséget adnak a gépkocsivezetô- szakközépiskolák diákjainak, hogy a gépkocsivezetés gyakorlati részét még egy évvel azelôtt megtanulják, hogy a vezetôi engedélyhez szükséges, a törvény által meghatározott minimális életkort betöltenék. A módosításokat tartalmazó jogszabály figyelembe veszi azokat a meglátásokat, amelyeket a gépkocsivezetô-szakiskolacsoportok képviselôi fogalmaztak meg feltételként a gépkocsivezetés elméleti és gyakorlati részének elsajátítására azok esetében, akik a szükséges életkor betöltése elôtt igényelték bizonyos kategóriákra, alkategóriákra a vezetôi engedélyt.

Az új szabályozásban kitételként szerepel, hogy közutakon bizonyos kategóriájú vagy alkategóriájú jármûvekre a törvény által meghatározott minimális életkor betöltése elôtt három hónappal lehet a vezetést tanulni.

Ugyanakkor a C és CE kategóriára a 21. életév helyett a 18. életévet határozzák meg minimális életkorként, amikor a vezetôi engedélyt meg lehet szerezni – 3,5 tonnánál nehezebb jármûvek esetében.

A módosítás egyik kitétele az is, hogy felsô kategóriájú vezetôi engedély megszerzésére azok is vizsgázhatnak, akik nem rendelkeznek az alkategóriájú vezetôi engedéllyel, de sikeresen átmentek azon a vizsgán. Ezek szerint akik C vagy D kategóriájú, illetve C1 vagy D1 kategóriájú vezetôi engedélyre szeretnének vizsgázni, azt megelôzôen rendelkezniük kell a B kategóriájú vezetôi engedéllyel, vagy sikeresen kellett vizsgázzanak a B kategóriára. Azoknak a személyeknek, akik BE, CE vagy DE, illetve C1E vagy D1E kategóriára szeretnének vizsgázni, elôzetesen rendelkezniük kell B, C, D vagy C1 illetve D1 vezetôi engedéllyel, vagy ezekre sikeresen kellett letegyék a vizsgát.

P. M. 32 éves marosvásárhelyi olvasónk az alábbi kérdéssel fordult hozzánk. Családi élete stabil, 10 éve férjnél van. A férje egészségi állapota megfelelô, állandó munkahelye van. Ô betegnyugdíjas, de 4 órát alkalmazottként dolgozik. Anyósa lakásában laknak egy háromszobás tömbházlakásban, három személy. Kérdése: a romániai törvények szerint fogadhatnak örökbe kisbabát?

A jelenleg hatályban lévô 2004. évi 273-as számú örökbefogadási törvény szabályozza azokat a feltételeket, amelyekkel az örökbefogadás jár. E szerint csak román állampolgár fogadhat örökbe romániai gyermeket. Az örökbefogadó teljes jogú cselekvôképességgel kell rendelkezzen, illetve legalább 18 évvel, kivételes esetekben 15 évvel idôsebb kell legyen az örökbefogadottnál. Pszichikai betegségben szenvedô vagy szellemi fogyatékos nem fogadhat örökbe. Az örökbefogadási eljárás megindításához a gyermekvédelmi hatósághoz kell fordulni. Elsô lépésként felmérik az örökbefogadó(k) személyiségét, egészségi állapotát, családi és anyagi helyzetét, valamint azt, hogy képes-e felnevelni egy gyereket. Ugyanakkor azt is vizsgálják, miért akar örökbe fogadni, illetve melyek azok a tényezôk, amelyek gátolhatják az örökbefogadást. Ezt a felmérést a területileg illetékes gyermekvédelmi hatóság végzi, amely körzetébe az örökbefogadó lakhelye tartozik, a kérés letevését követô 60 napon belül. A felmérés eredményeként kiállított bizonyítvány 1 évig érvényes. Következô lépésként a gyereket 90 napig ideiglenesen elhelyezik az örökbefogadónál. Ez idô alatt megfigyelik, hogy mennyire illeszkedik be az új környezetbe. A 90 nap lejárta után beindul, rendszerint az örökbefogadó kérésére, a bírósági eljárás, amelyet követ az örökbefogadás.

*

K. A. marosvásárhelyi olvasónk kérdése: mi történik abban az esetben, ha valaki (magánszemély) közjegyzô elôtt ajándékozási szerzôdéssel megajándékoz egy másik személyt egy ingatlannal, de a megajándékozott személy elhalálozik?

Mellau György jogász válaszát közöljük az alábbiakban. Ha a megajándékozott személy elhalálozik, akkor az ajándékozó személy közjegyzô elôtt tett nyilatkozatában visszavonhatja az ajándékozási szerzôdést. Viszont nem zárhatja ki az ajándék tárgyát képezô ingatlanból a megajándékozott személy túlélô házastársát, gyerekeit, unokáit, dédunokáit, esetenként a túlélô szülôket – azaz a köteles részt, vagyis a törvényes örökösöket.

*

B. K. olvasónk kérdése: érvényes-e a végrendelet abban az esetben, ha azt a végrendelkezô közjegyzô elôtt készítette, de tanúk jelenléte nélkül, csak ô írta alá; illetve, ha felmerül a gyanú, hogy a végrendelkezô aláírása hamis, hogyan lehet tisztázni a helyzetet?

Mellau György jogász szerint ha a rendelkezésbôl kitûnik, hogy ki végrendelkezik, kire hagyja a vagyontárgya(ka)t, illetve szerepel rajta a keltezés (dátum) és a hagyatékozó aláírása, amennyiben saját kezûleg írta a végrendeletet – és nem zárta ki a végrendeletbôl a köteles részt – az érvényes.

A hamis aláírás gyanújával a törvényszékhez kell fordulni. Kérni kell egy írásszakértô kinevezését, aki megállapítja az írás hitelességét. Az okirathamisítás bûncselekménynek számít.

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. utca 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (Köztársaság utca 15. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu I. (Rózsák tere 36-38. szám, tel. 264-206), a Sensiblu II. (1918. December 1. utca 219. szám, tel. 244-311), a Sensiblu III. (1848. utca 23/A szám, tel. 223-842) a Sensiblu IV. (Kaufland épületében, tel. 264- 425), a Sensiblu V. (1989. December 22. utca 15. szám, tel. 214-091); a kövesdombi Aesculap (1848. utca 37. szám, tel. 237-026) és a Farma Top Plus (Állomás utca 1. szám, tel. 225-469).

• Vasárnaponként 9-13 óra között a Belladonna (Radnai utca 59. szám, tel. 269-971), 10-16 óra között a City Pharm (Gh. Marinescu utca 60. szám, tel. 210- 654), 8-14 óra között a City Pharm (1848 utca 71. szám, tel. 251-680), 9-13 óra között a Diamant (Cutezantei utca 13. szám, tel. 255-515), 9-13 óra között az Euphorbia (Koós Ferenc utca 1/A szám, tel. 227-158), 9-13 óra között az Explorer (Dózsa György utca 181. szám, tel. 252-422), 8-13 óra között a Farma Dan (1848 utca 15. szám, tel. 231-233), 8-14 óra között a Firu-Farm (Horea utca 43. szám, tel 261-357), 9-18 óra között a Help Net Farma (Spar épületében, tel. 261-788) 9-14 óra között a Melinda (1918. Dec. 1. utca 249/1. szám, tel. 240- 687), 9-13 óra között a Naturalia (Pandúrok utca 100. szám, tel. 266-733), 9-14 óra között a Novofarm (Testvériség utca 4. szám, tel. 255-138), 9-13 óra között a Pro-Vita (Brassó utca 2. szám, tel. 230-807), valamint 9-13 óra között a Salix (Pandúrok utca 113. szám, tel. 258-622) gyógyszertár tart nyitva.

Segesvár:

• Március 3-án, szombaton este 8-tól vasárnap reggel 8-ig az Aesculap 43 (Herman Oberth u. 22. szám, tel. 779-913), vasárnap este 8-tól hétfô reggel 8-ig az Aesculap 44 (Zaharia Boiu u. 44. szám, telefon: 777-735 tart nyitva.

Szászrégen:

• Szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig a Fitonia (N. Balcescu utca 39. szám, tel. 513-399), vasárnap 20- tól hétfô reggel 8-ig Iuniper (Gurghiului u. 25/A szám, tel. 511-234) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

Marosludas:

• Szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig az Aesculap 38 (1918. Dec. 1 út 30. szám, tel. 411-501) vasárnap este 8 órától hétfô reggel 8 óráig ugyancsak az Aesculap 38 szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

Dicsôszentmárton:

• Szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Hapciu (1918. Dec. 1. út 46/51. szám, tel. 446-629) tart ügyeletet.

A DNA letartóztatta az AVAS jogi igazgatóját

A korrupcióellenes ügyészek szerdán letartóztatták Alexandru Mândrutot, az országos privatizációs szakhatóság (AVAS) jogi igazgatóját egy 40.000 euró összegû csúszópénz kapcsán. AZ Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ügyészei azt állítják, hogy Alexandru Mîndrut 2006 és 2007 februárja között mintegy 40.000 eurót kért Valeriu Gumatól, Ludmila Buzutól és Sergiu Bulateltôl, a buzaui Gerom Rt. képviselôitôl azért, hogy ne bírságolja meg a vállalatot, mert az nem tartotta be a privatizáláskor aláírt szerzôdés kitételeit. Az ügyészek szerint Alexandru Mândrut 2006. szeptember 11-én mintegy 20.000 dollárt kapott Valeriu Guma, Ludmila Buzu és Sergiu Bulatel vádlottaktól, idén február 27-én pedig további 20.000 dollárt kapott ugyanazoktól a személyektôl. A pénz átadásakor a vádlottat tetten érték. Ugyanabban a dossziéban az ügyészek bûnügyi eljárás elindítását kérték Valeriu Guma, Ludmila Buzu és Sergiu Bulatel ellen csúszópénzadás miatt. Szerdán letartóztatták Mîndrutot, Buzut és Bulatelt, a Bukaresti Törvényszék dönt arról, hogy elôzetes letartóztatásba helyezik-e ôket.

Gyárak a Zsil-völgyi bányák helyére

A Zsil völgye bezárt és ökologizált bányái felkeltették a külföldi befektetôk érdeklôdését, a helyi hatóságok év elejétôl több felkér&eac