|
LIX. évfolyam 121. (16603.) sz. |
2007. május 29., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az új kormánytöbbség kialakítása a leginkább tárgyalt politikai kérdés az utóbbi napokban. Ez került terítékre a pártok küldöttségeivel tegnap lefolytatott elnöki konzultáció során, illetve ugyanebbe a kérdéskörbe illeszkedik a demokraták ama szándéka is, hogy bizalmatlansági indítvány benyújtásával menesszék a kormányt. Mindez egyetlen dologról szól, nevezetesen, hogy az elnök ellenzékbe szorult pártja minden eszközzel a hatalomba kívánkozik vissza, kihasználva a referendum kapcsán szerzett népszerûségi tôkét.
Érdekes módon az elnökkel folytatott megbeszélések elôtt senki nem tette világosan szóvá, hogy amennyiben az elnök a kormányt támogató parlamenti többségrôl tárgyal a pártokkal, akkor ismét a jogköre szempontjából kényes vizekre hajózik, hiszen elvileg bármilyen politikai kérdésrôl egyeztethet a pártokkal, a kormány mögötti parlamenti többség kialakítása nem rá tartozik. Ezen a téren annyi az elnök dolga, hogy adott esetben a legnagyobb parlamenti párt soraiból miniszterelnököt nevezzen ki, tovább annak a dolga a kormány felállítása és a szükséges parlamenti többség biztosítása a kormányzáshoz. Ilyen árnyalati kérdéseken eddig nemigen akadt fenn kapitányunk, és kevéssé valószínû, hogy premierként most megtenné.
Az elnök egykori pártja részérôl semmi meglepô nincs a bizalmatlansági indítvány fontolgatásában, hiszen a kormány esetleges bukása szinte biztosan elôrehozott választásokhoz vezetne. A referendum eredményei azt mutatják, hogy a választásokon a demokraták kereshetnék a legtöbbet, hiszen a legtöbb szavazó rájuk hallgatott. Ám ebben az is benne volt, hogy a népszavazás elôtt a többi párt szokatlanul haloványan kampányolt, míg választások esetén a többiek hangja is felerôsödne, tehát a sikert nem lehet elôre borítékolni.
Az teljesen logikus, hogy az elnök politikai csatahajója igyekszik kihasználni a referendum sikere jelentette hátszelet, azonban az elôrehozott választások kikényszerítésével a kapitány és csapata ugyanúgy elszakadna a választók érdekeitôl, mint ahogy ezt elôszeretettel varrják amúgy a többi párt nyakába. Gyakorlatilag a 2004-es választások óta egyébrôl sem szól a romániai közélet, mint elôrehozott választásokról, és közben lejárt már a kormányzati ciklus háromnegyede, mialatt az energiák nagy részét a politikusok csatározásra fecsérelték országlás helyett. Ha tovább is ezt folytatják, könnyen meglehet például, hogy friss uniós tagállamként ebben az évben csillagászati összeget fogunk befizetni az európai költségvetésbe, és annak a töredékét sem lesz képes az ország lehívni az uniós alapokból. És hosszasan folytathatnánk a választók zsebére menô példákat. Ezekért a majdani kampányban, akár elôrehozott, akár a jövôre mindenképp esedékes választások elôtt, melyik párt fogja tartani a hátát?
Az egyéni körzetes választás helyett az RMDSZ egy preferenciális választási rendszer bevezetését javasolja, amely megôrizné az eddigi listás szavazást, ám ezen belül a választónak lehetôsége lenne arra, hogy a számára megfelelô személyre szavazzon – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök hétfôn, azt követôen, hogy az RMDSZ vezetôibôl álló küldöttség élén megbeszélést folytatott Traian Basescu államfovel.
A miniszterelnök-helyettes közölte: a találkozón az RMDSZ megerôsítette korábbi álláspontját, miszerint Romániának egy olyan választási rendszerre van szüksége, amely arányos képviseletet biztosít a különbözô politikai áramlatok és nemzetiségek számára. Ezzel egy idôben megállapította, sajnos a többi politikai szervezet nem támogatja ezt a javaslatot. Elmondta, amennyiben a politikai erôk többsége mégis az egyéni választókörzetes rendszer mellett döntene, akkor az RMDSZ elfogadhatónak tartana egy olyan vegyes rendszert, amelyben kompenzálni lehetne az egyéni körzetekben történô választás során "elveszô" szavazatokat, és ezáltal biztosítanák az arányos képviseletet. E tekintetben az RMDSZ már több javaslatot is kidolgozott – tette hozzá az elnök.
Kijelentette, a szövetség egyetért az Alkotmány módosításának szükségességével, de szkeptikus abban a tekintetben, hogy a politikai pártoknak sikerülne konszenzusra jutniuk a kérdésben. Az átvilágítási törvény kapcsán Markó Béla megismételte: – az RMDSZ támogatja a jogszabály minél szigorúbb és egyértelmûbb formában történô gyors elfogadását. Álláspontja szerint a törvénynek vonatkoznia kell az egykori Román Kommunista Párt összes tisztségviselôjére, az elnyomó rendszer tagjaira, valamint az akkori titkosszolgálatok minden tisztjére és altisztjére. A szövetség ugyanakkor támogatja azt is, hogy hozzáférhetôvé váljanak a volt Kommunista Párt archívumai – mondta.
A nemzetbiztonsági törvénycsomag kapcsán (amely már a parlament asztalán található) Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, alapvetôen fontos, hogy a törvénycsomag minél hatékonyabb és szorosabb parlamenti ellenôrzést biztosítson a titkosszolgálatok felett.
Elhangzott: az RMDSZ szorgalmazza az európai parlamenti választások mihamarabbi lebonyolítását, az elnök szerint elsôdleges, hogy minél rövidebb idôn belül rögzítsék a választások idôpontját.
A szövetségi elnök ugyanakkor leszögezte: megítélése szerint továbbvihetô a jelenlegi kormány, ám egy egyértelmû és átlátható parlamenti többség megteremtése érdekében nyilvános megállapodásra van szükség a kormányt támogató pártok között.
A Nemzetközi Tejszövetség 1957 óta minden év május utolsó keddjén tartja a tej világnapját. A tej és tejtermékek az egészséges táplálkozás fontos elemei, ezért a szakemberek bôséges fogyasztásukat javasolják.
Maros megyében nagy hagyománya van a tejtermelésnek, mely mennyiség és minôség szempontjából is az ország élvonalában van – jelentette ki a tej világnapja kapcsán Náznán Jenô mérnök, a Maros Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság vezetôje. Elmondta, az eltelt évtizedekben naponta indultak teherszállítók a fôvárosba Maros megyei tejfeldolgozók termékeivel. Ilyen szempontból jelenleg is az elsôk között van a megye, hiszen az évi eladott tejmennyiség meghaladja az egymillió hektolitert.
Hátrányt jelent viszont, hogy a számon tartott 54.000 fejôstehén negyven százaléka kis gazdaságokban található. A három tehéntôl felfele járó támogatást idén mindössze 30 ezer állatra lehet folyósítani.
Évek óta arra törekedtek, hogy a tejbegyûjtôk csak minôségi tejet vegyenek be, ugyanakkor a 2005–2006-os idôszakban feldolgozók támogatásával sikerült elérni, hogy hûtôberendezéssel lássák el a begyûjtôket. Ennek is köszönhetô, hogy a tej csíratartalma jelenleg megfelel az európai szabványoknak – jelentette ki Náznán Jenô.
Ezzel szemben a kisgazdaságok nem mindenikében vannak megfelelô higiéniai fejési és hûtési körülmények. A Mezôgazdasági Igazgatóság és az Állat- egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság abban próbál segíteni a gazdáknak, hogy elsajátítsák a higiénikus fejés, tejkezelés és hûtés technológiáit, hiszen csak így kerülhet országos viszonylatban mennyiség és minôség szempontjából is az elsô helyre a megye – tájékoztatott Náznán Jenô igazgató.
Beköszöntött a strandolásra alkalmas idô, és úgy tûnik, a fürdôzôk idén igénybe vehetik a marosvásárhelyi strand medencéit is. A korszerûsítési munkálatok menetétôl függôen ugyanis legkésôbb június 15-én megnyílik a strand.
– A munkálatoknak már két hete nekiláttunk, hiszen rendbe kell tenni az illemhelyeket, zuhanyozókat, ki kell festeni a medencéket, korszerûsíteni kell a szûrôberendezést, és attól függôen, hogy miként haladunk, legkésôbb június 15- étôl várjuk a strandolni vágyókat – tájékoztatott Coros Vasile, a Muresul Klub igazgatója.
Ezelôtt egy hónappal még talány volt, hogy az idei szezonban megnyílik-e a strand vagy sem, ugyanis fennállt a veszély, hogy a tavalyi tapasztalathoz hasonlóan, ismét leengedik a vizet a turbinából, hogy javítási, tisztítási munkálatokat végezzenek. Mivel a strand a turbinából kapja a vizet, ez esetben ismét nem tudta volna fogadni a közönséget.
Megkeresésünkre a Maros Vízügyi Igazgatóság szóvivôje, Calin Fokt elmondta, az igazgatóság nem érezte volna magát felelôsnek amiatt, hogy a marosvásárhelyi polgárok esetleg idén sem kereshették volna fel a Május 1. strandot. Tavaly valóban leengedték a vizet a turbinából a polgármesteri hivatal által végzett munkálatok miatt, azonban a strand nem szerepel az igazgatóság nyilvántartásában mint nyersvízfelhasználó. "A tavalyi év folyamán többször is felszólítottuk Vasile Coros igazgatót, hogy kössön szerzôdést az igazgatósággal, azonban ô nem volt erre hajlandó. Így mindeddig jogtalanul használta a turbina vizét" – nyilatkozta a szóvivô, aki azt is hozzátette, hogy az igazgatót több alkalommal figyelmeztették, a turbina nem biztos vízellátási forrás, és javasolták neki, hogy nézzen más lehetôségek után. "Megoldás lehetne, hogy az Aquaservvel kössön szerzôdést és ezáltal biztosítsa a medencék feltöltését, azonban ez nagyobb költségeket is jelentene" – fejtette ki.
Az elmúlt hónapban Vasile Coros végre megjelent a Vízügyi Igazgatóság székhelyén, ahol felhívták a figyelmét, nyújtsa be az engedély kibocsátásához szükséges okiratokat a nyersvíz-felhasználói jóváhagyásért, és hogy megkössék a szerzôdést. A kezdeményezés azonban csak a szavak szintjén maradt. "Az igazgató a mai napig nem nyújtotta be az iratokat, így törvénytelenül használja a turbina vizét. Eddig, arra való tekintettel, hogy a fürdôzni vágyók ne maradjanak strand nélkül, nem róttunk ki büntetéseket, azonban idén, ha nem szerzi meg az engedélyt és nem köt szerzôdést, harmincezertôl hetvenezer lejig terjedô pénzbírságra számíthat" – tette hozzá a szóvivô.
A fentiekre válaszolva Coros Vasile elmondta, van szerzôdése az igazgatósággal. A felvetésre, hogy más vízellátási forrást kellene keresnie, kijelentette, a strandnak anyagilag nem érné meg, hogy az Aquaserv vállalat szolgáltassa a medencék feltöltéséhez szükséges vizet.
Keresztelô, nyílt nap, névadó ünnepség és kiállítás – ezen események adtak okot az ünneplésre tegnap a marosvásárhelyi Branului utcában lévô Kikerics családi típusú házban.
A központban jelenleg tizenkilenc súlyosan fogyatékos gyerek él, akik Marosvécsrôl kerültek ide. A kicsikkel nevelôk foglalkoznak és állandó logopédiai, kinetoterápiai és pszichopedagógiai ellátásban részesülnek. Az otthonban elsô alkalommal szerveztek nyílt napot, és ebbôl hagyományt szeretnének teremteni, ugyanis ezáltal szeretnék elôsegíteni, hogy a társadalom nyíltabbá váljon e gyerekekkel szemben és elfogadják ôket.
– A gyerekek általában nem fogadják be a sérült kicsiket, ezért úgy gondoljuk, lehetôséget kell biztosítani bárkinek, hogy bejöjjön és megtekintse, hogyan is élnek a fogyatékos gyerekek. Várunk látogatókat, akár szervezetten is, iskolás csoportok bármikor eljöhetnek – hangsúlyozta Kalakatroni Mária osztályvezetô.
A nyílt nap mellett keresztelôre is sor került, az otthonban lakók közül öt kisgyereket tartottak szenteltvíz alá, két gyerek katolikus, három pedig ortodox vallású lett.
A rendezvény keretében a résztvevôk a kicsik "mûvészi" tehetségérôl is megbizonyosodhattak, ugyanis szebbnél szebb, száraz virágokból, gabonából, magvakból készült ajándéktárgyakat állítottak ki a szervezôk, a gyermekek munkáit.
Ma 20 órától a marosvásárhelyi Bernády Ház tetôtéri termében mutatják be a minden idôk legnagyobb magyar labdarúgójáról, Puskás Ferencrôl szóló életrajzi kötetet a sportoldal.ro és a MIÉRT közös szervezésében tartandó közönségtalálkozón.
Szöllôsi György, a kötet szerzôje a tavaly megjelentetett Puskás-életrajz megírása elôtt közel egy évtizedes kutatást és adatgyûjtést végzett, melynek során a legendás játékos pályafutásának szinte valamennyi helyszínét felkereste. A szerzô személyében olyan emberrel találkozhatnak az érdeklôdôk, aki nemcsak személyesen ismerte az Aranycsapat játékosait, hanem talán mindenkinél többet tudott meg tôlük a magyar foci fénykorának részleteirôl is. A tavaly elhunyt legendás játékosról – akinek emléke elôtt a Marosvásárhelyt is útba ejtô erdélyi közönségtalálkozó- sorozattal tisztelegnek a szervezôk – készült kötetet, mely az utóbbi évek egyik legjelentôsebb magyar sportkönyve, rendkívül gazdag fotóanyag illusztrálja.
A nemzeti kisebbségek kérdését is felvetette a közép-európai államfok brünni csúcstalálkozóján Sólyom László köztársasági elnök.
"Felhívtam a kollégák figyelmét két dologra. Az egyik, hogy a nemzetközi jog fejlôdése az utóbbi idôben elismeri a kulturális nemzet és a politikai nemzet fogalmának az egyenjogúságát. A másik: az is elismerést nyert, hogy az anyaország támogathatja a határon túl élô kisebbségei identitásának a fenntartását" – nyilatkozta magyar újságíróknak a hétvégi tanácskozás után Sólyom László. Megjegyezte: Ez egy fontos dolog!
A 20. századi próbálkozások a homogén nemzetállamok kialakítására többnyire csôdöt mondtak, és sok szenvedést okoztak. A kisebbségek itt vannak, problémáikat meg kell oldani – mondta a magyar államfô. Szükségesnek nevezte, hogy a jövôbeni európai alkotmány szövege a nemzeti kisebbségekkel is foglalkozzon.
A tanácskozáson Koszovó függetlenségének a kérdése is szóba került, s kiderült, hogy az egyes országok eltérôen látják a megoldást.
Csehország támogatja a megoldás keresését.
Ivan Gasparovic szlovák államfô szinte egész beszédét ennek a problémának szentelte. "Koszovó kérdésében olyan megoldást kell találni, hogy senkinek se legyen sérelmi érzése, s hogy a megoldás ne alkosson precedenst" – mondta Gasparovic újságíróknak anélkül, hogy említette volna Magyarországot, vagy a szlovákiai magyarokat, akiket ezzel kapcsolatban súlyos bírálatok, vádak értek szlovák politikusok részérôl.
Boris Tadic szerb államfô Sólyom szerint "egy nagyon szenvedélyes védôbeszédet tartott Szerbia integritása és Koszovó el nem szakítása mellett, de ugyanakkor hangsúlyozta Belgrád készségét is a kompromisszumokra.
Németország az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként üdvözölte vasárnap este az Ukrajnában Viktor Juscsenko elnök és Viktor Janukovics kormányfô között megszületett megállapodást.
A huszonhetek nevében Berlinben kiadott közleményben az EU-elnök felhívta a feleket a kialkudott kompromisszum lépésrôl lépésre való megvalósítására.
A német EU-elnökség arra bátorította a feleket, hogy az elôrehozott választások kitûzött idôpontjáig "gyorsítsák föl az európai értékekkel összhangot teremtô alkotmányreform folyamatát, hogy stabil, megbízható, minden oldal által elismert keretet biztosítsanak a politikai vitáknak".
Közben Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje vasárnap este Brüsszelben kiadott nyilatkozatában fölszólította az ukrajnai politikai erôket a sürgetô reformok megvalósítására, megjegyezve, hogy ez ösztönzôleg hatna az EU és Ukrajna viszonyára is. Juscsenko és Janukovics megállapodását a feleknek a demokrácia és Ukrajna fejlôdése melletti elkötelezettsége jeleként értékelte.
Az ukrán elnök és a kormányfô vasárnapra virradó éjjel állapodott meg egymással arról, hogy szeptember 30-án elôrehozott választásokat tartanak Ukrajnában. Az egyezség véget vetett a kettejük között zajló, az utóbbi idôben kiélezôdött hatalmi küzdelemnek.
A küszöbönálló G8- csúcstalálkozó elleni, tiltakozó megmozdulások fôpróbájaként több ezren kezdtek tüntetést hétfôn Hamburgban az úgynevezett Ázsia-Európa Tanácskozás (ASEM) este nyíló külügyminiszteri fóruma ellen.
Az ASEM kétnapos értekezletén a 27 európai uniós tagállam, valamint 16 ázsiai ország – köztük Kína, Japán és Dél-Korea, továbbá India és Pakisztán, valamint Mongólia, s a tíz ASEAN-állam külügyi vezetôje vesz részt.
A legfejlettebb ipari államokból és Oroszországból álló, G8 csoport közelgô, heiligendammi csúcstalálkozója elôtt különbözô, elsôsorban szélsôbaloldali csoportok bejelentették, hogy az ASEM-tanácskozás elleni tiltakozó akciót a csúcs ellen tervezett megmozdulások egyik fôpróbájának tekintik. Értesülések szerint több mint ötezren gyûltek össze Hamburg St. Pauli negyedében, ahonnan délután a belvárosba vonultak.
A rendôrség nagy erôkkel vonult fel, s a külügyminiszteri értekezletnek otthont adó Atlantis Szálloda környékét szinte hermetikusan lezárták. A biztonsági szervek nem tartják kizártnak, a tüntetés során erôszakos akciókra is sor kerülhet.
A kiterjesztés elôtt álló amerikai vízummentességi program tervezett követelményeinek enyhítését kérte a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia washingtoni kongresszusi képviselôkhöz intézett közös levelében.
Az álláspontjukat tükrözô levélben a szóban forgó országok fenntartásaikat hangoztatták a törvénytervezetnek a szenátus által javasolt legutóbbi módosításaival kapcsolatban.
A jelzett országok tavaly "vízumegyenlôségi koalícióba" tömörültek annak elérésére, hogy az Európai Unió régebbi tagállamaihoz hasonlóan az ô állampolgáraik is vízummentesen utazhassanak be az Egyesült Államokba.
Közös törekvésük annak elérése, hogy ha egy ország teljesíti a megszabott biztonsági és terrorizmusellenes követelményeket, és az elutasított vízumkérelmek száma fokozatosan csökken, akkor ez utóbbi arányát ne vegyék számításba. Csehország a többi ország iránti szolidaritásból csatlakozott ennek követeléséhez, jóllehet azon kevés államok egyike, amelyek teljesíteni tudják a jelenlegi törvénytervezetben szereplô maximális 10 százalékos elutasítási feltételt.
Az Európai Unió azt az álláspontot képviseli, hogy mind a 27 tagjának állampolgárait megilleti a vízummentesség. A képviselôházi meghallgatáson Robert Wexler képviselô is azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok alakítson ki egységes politikát az EU irányában.
Egyes washingtoni képviselôk úgy látják, hogy a vízummentességi program kiterjesztésére közvetlenül George Bush elnök mandátumának lejárta elôtt, de már a 2008-as elnökválasztás után, vagyis 2009 januárjában lesz esély.
A Deutsche Bank tulajdonában volt 40 emeletes irodaépület súlyosan megrongálódott, amikor a 2001. szeptember 11-i repülôgépes terrortámadások következtében ledôlt a híres dél-manhattani ikertorony.
Az 1974-ben 76 millió dolláros költséggel emelt felhôkarcolót 2004-ben lebontásra ítélték, a folyamat azonban csak néhány hónapja kezdôdött el a biztosítókkal folytatott harcok és a környezetvédôk aggályai miatt. Az egyes részein mérgezô anyagokat tartalmazó épület lebontása a világ egyik legsûrûbben lakott városrészében becslések szerint 100 millió dollárt fog felemészteni.
A 165 méter magas épület bontási munkálatait a napokban ráadásul le kellett állítani, mert 35 emelet magasságból lezuhant egy több méteres csôdarab, átszakította az utca túloldalán levô tûzoltóállomás tetejét, és kis híján megölt két embert.
A Liberty street 130. alatti torony lebontására a szomszédos telken, a "ground zero" területén zajló munkálatok, az új Világkereskedelmi Központ építése miatt is szükség van. A sérült épület helyén a föld alatt egy nagy teherautó-ellenôrzô állomást létesítenek, ahol az esetleges terrormerényletek megelôzésére átvizsgálják majd az új központ felé tartó szállító jármûveket. Felette új toronyházat építenek, feltehetôen a J.P. Morgan Chase bank központját.
Még az év vége elôtt le kell bontani a felhôkarcolót ahhoz, hogy az új Világkereskedelmi Központ 12 milliárd dolláros projektje folytatódhasson. A robbantást a szakértôk nem tartották kivitelezhetônek a hely és az érzelmek miatt.
Az emeletrôl emeletre haladó bontással, amelynek aprólékos tervét több év alatt dolgozták ki, a sok mérgezô anyag és az emberi maradványok miatt csak rendkívül lassan és óvatosan lehet haladni. A sérült szinteken a védôruhát és -maszkot viselô munkások minden felületet kézzel fertôtlenítenek, minden szennyezett szônyeget felszednek és különleges ventillátorokkal szabályozzák a légáramlást, hogy ne jussanak a környezetbe mérgezô anyagok. Az épület környékén tucatnyi mérômûszer ellenôrzi a légszennyezettség szintjét. A méréseket évi 5 millió dollárért végzi el egy cég, amely weboldalán folyamatosan közzéteszi az eredményeket.
A város építészeti hatósága minden egyes emeletre külön bontási engedélyt ad ki, ahogy a fertôtlenítési folyamat elôrehalad. A fölül levô emeleteket sorra falemezekkel burkolják be, nehogy bármi az utcára essen.
A tornyot a különbözô tárgyak, hulladékok lezuhanása elleni védekezés miatt évek óta fekete lepel borítja, a manhattaniek ezért csak özvegynek hívják.
Calin Popescu Tariceanu PNL-elnök hétfôn, a cotroceni megbeszélések után kijelentette, tudatta Traian Basescu államfovel, az a szándéka, hogy sürgôsségi kormányrendelet adjon ki a Román Kommunista Párt (PCR) archívumaihoz való hozzáférhetés érdekében, hogy támogatást nyújtson az átvilágítási törvénynek.
A liberális elnök elmondta, az egyéni szavazókörzetes választási rendszer és az átvilágítási törvény kapcsán nem volt nézeteltérés a PNL és az államfô között. – Mind a két tervezetet a PNL kezdeményezte, és elégedettek vagyunk, hogy az államfô is fontosnak tartja ezeket – jelentette ki Tariceanu.
Ami az európai parlamenti választásokat illeti, a miniszterelnök úgy vélte, nem volt hiba elhalasztani ezeket. Hozzátette, az európai parlamenti választások idôpontjának kitûzése érdekében megbeszélést kezdeményez a parlamenti pártokkal. "Az államelnökkel is tanácskozhatunk errôl" – tette hozzá Tariceanu. "Az alkotmánymódosítás kapcsán kijelentettük, hajlandóak vagyunk tárgyalni a módosítási variánsokról, tekintve, hogy a PNL már 1991-ben jelezte, az alkotmánynak hiányosságai vannak" – mondta a kormányfô.
Ami a parlamenti többség létrehozását illeti, amelynek alapján a kormány mûködne, Tariceanu megismételte azon kijelentését, hogy április elején a parlament bizalmat szavazott a kormánynak, és a szenátorok és képviselôk majdnem kétharmada szavazott így. Elmondta, a tanácskozáson az archívumtörvényrôl is beszéltek.
"Már régóta elô szerettünk volna állni a törvénytervezettel és valószínûleg sürgôsségi kormányrendeletet adunk ki annak érdekében, hogy a kommunista rendszer archívumait hozzáférhetôvé tegyük. Ezzel támogatnánk az átvilágítási törvényt is" – mondta Tariceanu.
A hét legfontosabb eseményének nevezte tegnapi sajtótájékoztatóján a helyi tanács csütörtökön tartandó ülését Dorin Florea polgármester. Mint kifejtette, a jövô hónapban sorra kerülô Marosvásárhelyi Napok keretében átnyújtandó díszpolgári címekre tett javaslatok is az önkormányzat elé kerülnek. A polgármesteri hivatalnak a javaslattételt célzó, sajtóban közzétett felhívására összesen 20 személyiséget javasoltak különbözô szervezetek és személyek díszpolgári címre. A jegyzéken található ismert személyiségek közt van Hunyadi László szobrász, Csató Béla római katolikus fôesperes vagy Weszely Tibor professzor. A díszpolgári címek megítélésérôl a tanács hoz döntést, a polgármester ennek kapcsán még elmondta, javasolni fogja az önkormányzatnak, hogy idén ítéljenek meg utoljára post mortem díszpolgári címeket. Az idei jegyzéken többek között Molnár Dénes néhai grafikust javasolták post mortem díszpolgári kitüntetésre.
Szintén a tanács elé kerülô határozati javaslatokkal kapcsolatban a polgármester kifejtette, két fontos pályázathoz is a képviselôk támogatását várja a polgármesteri hivatal, mindkettô környezetvédelmi célzatú terv. Az egyik a városi hulladéktároló kibôvítésére vonatkozik, amivel a polgármester szerint további 5 évre meg lehetne oldani a megyeszékhely háztartási hulladékának tárolását, a másik pályázat a városbeli zajszint csökkentésére irányuló projekt.
Mircea Geoana PSD-elnök hétfôn, az államfôvel való cotroceni-i megbeszélések után kijelentette, a PSD jelenleg nem készül kormányra lépni, de nem is zárja ki ezt a lehetôséget.
Hozzátette, jelenleg a PSD "csak egy parlamenti többség mûködésének mikéntjérôl" kíván tárgyalni a többi parlamenti párttal.
Geoana hangsúlyozta, amíg nem fejezôdnek be a tárgyalások a többi párttal, nem tudja azt mondani, hogy a PSD visszautasítja a kormányra lépéssel kapcsolatos feltételezést.
A PSD-elnök nem válaszolt arra a kérdésre, hogy abban az esetben, ha a párt mégis kormányra lép, a miniszterelnöknek szociáldemokratának kell-e lennie, csak annyit mondott, hogy errôl még korai beszélni.
"Jelenleg keressük az átlátható parlamenti többséget, ami a pártokkal való tárgyalások során körvonalazódhat. De ezek a tárgyalások még nem kezdôdtek el. Meggyôzôdésem azonban, hogy legtöbb tíz napon belül egy stabil kormánnyal, és egy átlátható parlamenti többséggel állhatunk elô" – mondta Geoana.
Elmondta, az államelnökkel való hétfô reggeli tárgyaláson nem tárgyaltak konkrét parlamenti többségi formulákról, csak egyetértettek abban, hogy jelenleg erre a többségre van szükség, amely biztosítaná a szükséges támogatást egy stabil kormány érdekében.
Geoana kijelentette, a beszélgetésbôl azt a következtetést vonhatja le, hogy jelenleg már nem aktuális az elôrehozott választások témája.
"A PSD álláspontja az, hogy ha zárlat lép fel a politikai helyzetben, az elôrehozott választásokat 2008-ban, a helyi választásokkal együtt lehetne megtartani, a NATO-csúcs után" – mondta a PSD elnöke.
A marosvécsi gondozási központban folytatott belsô vizsgálatot a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, ennek eredményeit hivatalosan is közzétették. A központ 21 éves gondozottja április 27-én tisztázatlan körülmények között hunyt el, kevéssel kórházba szállítása után, az ügyészség pedig ismeretlen tettes ellen indított bûnügyi eljárást, ugyanis a boncolás elsôdleges eredményei arra utaltak, hogy a gondozott szexuális agresszió áldozata lett. A belsô vizsgálat végkövetkeztetése: nem történt fegyelmi kihágás, sem orvosi mûhiba, sem pedig munkahelyi mulasztás. A végleges törvényszéki orvostani jelentésre azonban még várni kell.
A 21 éves M. E.-t 18 éven át gondozták a vécsi rehabilitációs központban, egészen addig, míg április 27-én rosszul lett, majd néhány órával kórházba szállítása után elhunyt. A központ igazgatója, dr. Pokorny László közvetlenül a történtek után lapunknak elmondta, hogy a 16 év alatt, amióta az intézményt vezeti, egyetlen gondozott ellen sem követettek el szexuális agressziót. Hozzátette, az a terem, ahol M. E.-t gondozták, elszigetelt, állandó felügyelet alatt van, tehát nem juthatott be senki oda, a személyzet pedig kipróbált és megbízható, a gondozottakat mindig nagy odaadással ápolták, így kizártnak tartja, hogy valaki az alkalmazottak közül bántalmazta volna a beteget. A Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság ellenôrzése során megállapították, hogy a gondozottak állandó felügyelet alatt vannak, váltásonként két személy vigyáz rájuk. Az a terem, ahol a súlyosan fogyatékos M. E.-t ápolták, szintén állandó felügyelet alatt van, lehetetlen egy idegen személynek észrevétlenül bejutnia oda. Az elhunytat már április 20-án emésztési zavarok miatt kezelték, a tünetek azonban visszatértek 25-én és 26-án, ekkor, a beteg súlyos állapota miatt, kihívták a mentôt. Az ellenôrzô bizottság jelentésében az is szerepel, hogy a marosvécsi központban nem adtak beöntést a betegnek, mivel ez nem volt indokolt orvosi szempontból, és mert két személy is felügyelt arra a teremre, ahol M. E. feküdt, kizárható, hogy idegen személy bejutott hozzá és fizikailag illetve szexuálisan bántalmazta volna. Megállapították, hogy a gondozási központ személyzete megfelelôen járt el, nem követett el fegyelmi kihágást vagy szakmai hibát, sem pedig munkahelyi mulasztást. Az igazgatóság az "incidenst" feldolgozta a személyzetnek, hogy a jövôben megelôzhetôk legyenek a gyors lefolyású betegségek miatt bekövetkezhetô elhalálozások, ugyanakkor kérték a Megyei Törvényszék melletti ügyészség által végzett vizsgálatok eredményeit. Lapunk érdeklôdésére tegnap Dan Oltean ügyész, az ügyészség szóvivôje elmondta, csak a hét végére várják a törvényszéki orvostani intézet végsô jelentését, mivel az ügyészség még nem tudta kifizetni a boncolási jelentést. Az eredményektôl függôen dôl el, milyen irányt vesz a vizsgálatuk, hiszen jelenleg ismeretlen tettes ellen van folyamatban bûnügyi eljárás.
...hogy ne hagyjuk szó nélkül az alábbiakat: "A marosvásárhelyi zsidó közösség múltja és jelene címmel szerveztek tanácskozást csütörtökön a Papiu Ilarian Nemzeti Kollégiumban" – írja az újság még május 12-én. Vártam, valaki majd megcáfolja, hozzászól, de erre sajn' hiába várok, reám marad a lomtalanítás, tisztogatás, szidolozás.
Az iskola igazgatója elmondta, a két világháború közötti idôszakban a kollégium diákjainak harminc százaléka volt zsidó.
Ez igaz, nem minden kényszer nélkül azonban. 1925- tôl Dr. Constantin Angelescu liberális román tanügyminiszter rendelkezése folytán a mûködô felekezeti magyar középiskolákból kitiltották, kiparancsolták a zsidó tanulókat (faji megkülönböztetés a Hohenzollerek Romániájában!), hogy véletlenül se szívhassanak magyar mûveltséget magukba, állami román gimnáziumokba küldték, utalták át, kényszerítették ôket.
Magyar állami középiskola ugyanis nem volt a két világháború között Marosvásárhelyen, csupán Nagyváradon egy, a Népszövetség rendelkezései nyomán kikényszerített, mely állami segélyt kapott, a Szent László. Akkor, a húszas évek elején már az erdélyi zsidó közösségekben az önkéntes asszimiláció elég elôrehaladott volt, ezt igyekezett megállítani a román tanügyi politika és kormányzat. Nem a zsidó nemzeti (etnikai) identitás féltése volt Bukarest célja, erre ott volt a cionista mozgalom, amely egyre erôteljesebbé vált Erdélyben is, a kisebbségi sorba küldött zsidók körében is -, hanem a magyarság számarányát, a magukat magyarnak, magyar kultúrájúnak vallók népes táborát kellett csökkenteni városon és a falvakban. Meg kellett változtatni a nemzetiségi, nyelvi arányokat.
"Ausch Alexandru (Sándor), a marosvásárhelyi közösség elnöke a népcsoport múltját és jelenlegi helyzetét ismertette: »Háromszáz éve beszélhetünk zsidó jelenlétrôl Marosvásárhelyen. Az 1700-as években városunkban és a környezô falvakban huszonnégyezer zsidó család élt.«"
Évekkel korábban statisztikai adatokkal is megtámogatott okmánytárat tettünk közzé a bukaresti Központi Hitközség és a fôrabbi hathatós támogatása mellett. (Documente privind Istoria Evreilor din Romania. II. Bucuresti, Hasefer, 1986-1987.) Ebben ilyen valótlan adatokra a beszélô aligha bukkanhatott. Marosvásárhelyen legfeljebb néhány átmenôrôl, ideiglenesen itt megkapaszkodó zsidóról beszélhetünk 1810 elôtt, ugyanis a városi törvények szinte mindenütt Európában tiltották a zsidók jelenlétét, városban lakását. Vásárhely sem volt kivétel. Sôt még 1830-1840-ben is idôrôl idôre a városi tanács kéri a hatóságokat, a Guberniumot, hogy intézkedjen, ûzze ki a városból az izraelitákat.
Megtelepedhettek földesúri birtokokon, ahová befogadhatta ôket a feudális úr "jóindulata", gazdasági érdekei, pénzéhsége, emberiessége. Így történhetett meg, hogy Náznánfalván, Szentkirályon valóban letelepedhettek a 17. század vége felé néhányan, legfeljebb három-öt család, ha nagyon jóindulatúan kezeljük a homályos utalásokat.
1850-tôl lehetséges beköltözésük, házvásárlásuk a városban. Az 1850-es népszámlálás 249 zsidó személyt talál Marosvásárhelyen, míg Szentkirály községben (a névadó falu és Náznánfalva, Egerszeg, Kisfalud) 201 személyt számoltak össze. A huszonnégyezer család egyszerûen légbôl kapott csillagászati adat. Ez ugyanis, ha egy kis, kétgenerációs családra átlagosan 5 személyt vetítünk, akkor 120 ezer személlyel kellene számolnunk, ami akárhogyan is törjük magunkat, egyszerûen képtelenség. Hiszen Marosvásárhely zsidó lakossága az 1941-es népszámlálás szerint – ekkor volt ugyanis a legnépesebb a közösség – alig haladta meg az ötezer lelket. A legnépesebb volt a félbe vágott vagy egésznek vett Maros-Torda vármegyében is. Más szavakkal annyi zsidót 1700 körül sem Amszterdam, sem Párizs vagy Marseilles, Velence vagy London, Krakkó vagy Varsó (és vidéke) nem tudott volna felmutatni.
Feltéve de meg nem engedve, ha igaz volna, mi történt velük? Hová szóródtak volna szerte, hiszen az állandó, a 19. század derekáig tartó kisebb-nagyobb hullámokban érkezô zsidó bevándorlókkal és élve születésekkel együtt is a zsidók létszáma a deportálás pillanatában, 1944-ben nem érte el Észak-Erdélyben a 200 ezret. Amint a cikkben is utalás történik erre: "1944 márciusában kezdôdtek a nehézségek, az év májusában Marosvásárhelyen hétezer-ötszáz zsidót gyujtöttek össze a város területén kialakított két gettóba. Ekkor több mint száz helyi lakost tartóztattak le amiatt, hogy a zsidókon segíteni próbáltak."
A "nehézségek" – elegánsan fogalmazott semmitmondás. A kipusztítás a helyes kifejezés. Az utolsó idézett mondatot nyugodtan a szép, de sajnos nem igaz legendák közé utalhatjuk. Ha ennyi segítôkész ember lett volna, bizonyos, sokkal többen menekültek volna meg. Nem volt jelentôs, szervezett, kitartó, sikeres segélynyújtás, mert az emberek tartottak a hatóságok durva reakcióitól, háború volt, a vállalkozó kedvû fiatal férfiak a fronton voltak. A lakosság hallgatott, sajnálkozott... A többi pedig lelkiismeret furdalás vagy felejteni akarás...
Sebestyén Mihály
Ui. A számadatok torzítása valószínûleg nem Ausch Sándor urat terheli.
A Maros Mûvészegyüttes immár új székhelyén, az egykori kövesdombi mozi korszerûsített termében tartotta pénteki zenés-táncos találkozóját. Az együttes egyebek mellett azért is lehet ilyen hosszú életû, mert sokgyökerû – eleven kapcsolatot ápol a vidék hagyományôrzô csoportjaival, a felnôtt, a gyermek- és ifjúsági együttesekkel, táncosait nemcsak maga neveli, hanem részben ezeknek a soraiból is verbuválja. Táncosai, oktatói járják a megyét, segítenek, ahol igény mutatkozik rá. Ezért is olyan népszerûek személyükben és mûsoraikban egyaránt. Nem kell kétszer szólni, ha például sárpatakiakat, vajdaszentiványiakat, jobbágytelkieket, hodosiakat, körtvélyfájiakat szeretnének látni az új színpadon, hiszen a Maros Együttes olyan, mint valami kedves patrónus, ôrzôn ügyködik, szeretô szemmel vigyázza fejlôdésüket, gondjaikból is részt vállal nemegyszer.
Idôsek és fiatalok ropták, majd a tánckar és az együttes – a délutáni óra ellenére – parázs hangulatot teremtett, késô estébe nyúlt az örvendezés. Lengyel Ildikó mûsorvezetése is az életörömet, a révbe ért társulat boldogságát sugározta a pénteki gálán, a néptánc új hajlékában.
Igazi mûvészfilmnek ítélte oda a 60. Cannes-i filmfesztivál zsûrije Stephen Frears brit rendezô elnökletével a fôdíjat vasárnap este: Christian Mungiu 4 Luni, 3 Saptamâni si 2 Zile (Négy hónap, három hét, két nap) címû alkotása kapta az Arany Pálmát.
A Ceausescu-rendszer idején játszódó, egy tiltott abortusz történetét feldolgozó film szombaton megkapta a kritikusok és a francia közoktatás díját is Cannes-ban. Az évente 10-15 filmet gyártó Románia egy másik alkotása, a tavaly augusztusban 27 éves korában autóbalesetben elhunyt Cristian Nemescu California dreamin címû filmje pedig az Un certain regard (Egy bizonyos tekintet) címû válogatás fôdíját nyerte el.
"Remélem, hogy ez az Arany Pálma jó hír a kis országok kis rendezôinek, hiszen úgy tûnik, hogy végre nincs szükségünk nagy költségvetésre és nagy sztárokra ahhoz, hogy egy olyan történetet filmesítsünk meg, amely mindenkit érdekel" – mondta az alig 600 ezer euróból forgatott film 39 éves rendezôje, amikor átvette Jane Fonda színésznôtôl az Arany Pálmát.
Christian Mungiu elôzô filmjét, Nyugat címmel 2000- ben a cannes-i filmfesztivál Rendezôk két hete címû párhuzamos szekciójában mutatták be.
Az idei fesztivál többi díjazottja is mûvészfilmek alkotója. A versenyprogram legismertebb rendezôi, Emir Kusturica, Quentin Tarantino, Vong Kar-vaj (Wong Kar-wai) és Ethan, Joel Cohen viszont semmilyen díjban nem részesültek.
Az Arany Pálma után a második legrangosabb elismerést, a cannes-i fesztivál nagydíját Kawase Naomi japán rendezô Mogari no mori (Mogari erdeje) címû filmjének ítélte oda a zsûri.
A cannes-i filmfesztivál 60. évfordulója alkalmából kiadott különdíjat az amerikai Gus Van Sant Paranoid Park címû alkotásáért kapta.
Az amerikai Julian Schnabel kapta meg a legjobb rendezés díját A búvárharang és a pillangó (Le scaphandre et le papillon) címû francia filmért, amely a teljesen lebénult Jean-Dominique Bauby újságíró önéletrajzi mûvébôl készült. A regényt – lebénulása után – szerzôje szempillájának mozgatásával diktálta le.
A legjobb forgatókönyv díját a 33 éves Fatih Akin német-török rendezô Auf der anderen Seite (A másik oldalon) címû filmjével érdemelte ki.
A legjobb nôi alakításért járó díjat Dzson Do Jon dél-koreai színésznô vehette át Alain Delon francia színésztôl, a Li Csang Dong dél-koreai rendezô Secret Sunshine (Titkos napsütés) címû filmjében nyújtott játékáért. A legjobb férfiszínésznek járó díjat pedig az orosz Konsztantyin Lavronyenkónak ítélték oda honfitársa, Andrej Zvjagincev Izgnanyije (Számûzetés) címû filmjében nyújtott alakításáért.
A legjobb elsô filmesnek járó Arany Kamera díjat Etgar Keret izraeli rendezô nyerte A medúzák címû filmjével.
Presser Gáborék a Félszigetre készülnek
A július 25. és 29. között zajló Félsziget fesztivál sztárvendége a legendás magyarországi LGT együttes lesz. Ezért nemrég Marosvásárhelyre látogatott Presser Gábor és Somló Tamás, akik a fesztiválszervezôkkel közösen sajtótájékoztatót tartottak. Ezt követôen mindkét elôadómûvész, zeneszerzô az újságírók rendelkezésére állt. Presser Gábor korábbi turnéikról, készülô táncjátékáról, multikulturalitásról beszélt lapunknak.
– Az 1971-ben alakult Locomotiv GT (Grand Tourismo) együttes külföldön is sikeres lett. Turnéztak, többek között az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban, Bulgáriában, a Szovjetunióban, Törökországban, lemezeik jelentek meg Japánban, Hollandiában, Németországban, Lengyelországban, Szovjetunióban, Spanyolországban, Argentinában és Angliában. 1985-ben jelentették be elôször, hogy "végtelen idôre felfüggesztik magukat", majd 1992-ben a Nyugati pályaudvaron koncerteznek újból. 2002-ben a Hajógyári Szigeten rendezett LGT fesztiválon léptek fel. Hosszú pályafutásuk után hozzánk harmadszor látogatnak el. Miért maradt ki olyan sokáig Erdély a koncertkörutakból?
– A romániai rendszerváltást megelôzôen 1977-ben voltunk itt elôször és utoljára. Akkor télen koncerteztünk, idônk sem volt egy kicsit körülnézni. S mindig legalább négyen vigyáztak ránk. Többet nem is jöhettünk. Hosszú idô után 2002-ben Székelyudvarhelyre hívtak meg. Tomi (Somló Tamás) magánúton is járt, hiszen Nagyváradon is élnek még rokonai.
– Állandó kapcsolatuk az itteni rajongóikkal?
– Állandóan kaptunk visszajelzéseket Erdélybôl, rengetegen írtak, vagy személyes kapcsolatok révén is tudtuk, hogy itt is nagy táborunk van. Ez a kapcsolat folyamatos volt, ami nemcsak minket minôsít együttesként, hanem az ittenieket is. Egyébként az itteni magyarok semmivel se jelentenek többet, vagy kevesebbet számunkra, mint az otthoniak.
– Presser Gábor nemcsak az LGT frontembere, hanem zeneszerzô, színházi szakember, zsûrikben is láthattuk. Ki is tulajdonképpen Presser Gábor?
– Ezek a dolgok összefüggenek, hiszen nem lehet elválasztani a színházi zeneszerzôt az LGT-dalokat író Presser Gábortól. Mi rengeteget tanultunk azáltal, hogy a színházban játszottuk a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címû musicalt, s közben tanítottuk a színészeket, hogyan kell a rockzenével bánni. A koncertek és a színházi produkciók nem teljesen különálló mûsorok. Egyesek a Képzelt riportért mentek el talán elôször színházba. A Vígszínház 10 év után vette le mûsoráról a darabot. A több erdélyi társulat által is színre vitt A padlás sem kimondottan rockos musical. Ezt is a Vígszínházban már háromnegyed millió ember megnézte. Ha a fiatalok egész nap elektronikus pop, vagy rockzenét hallgatnak, de ezekért a darabokért elmennek színházba, megszeretik a színházat és elkezdenek rendszeresen járni, akkor ez jó dolog. Az a fontos, hogy valami érdekelje ôket, mert akkor nyitottak lesznek a világ történései iránt.
– Úgy tûnik, hogy az LGT kortalan. Hogyan sikerült több mint 30 éven át ilyen sikeresnek maradniuk?
– Ezt a közönség tudná a legjobban megmondani. Nem tudom. Mindig születnek új mûfajok, változik az ízlésvilág. Ugyanakkor azt is látom, hogy a világon nagyon sok élô koncertet is rendeznek, úgy tûnik, felértékelôdtek az Élô elôadások, talán a látvány miatt, vagy mert egyre nehezebb hozzájutni. Mi valóban ugyanúgy zenélünk, mint 30 évvel ezelôtt, majd meglátjuk, hogyan fogadnak, miként játszunk majd Marosvásárhelyen, megfelelünk-e a saját magunk és a közönség által felállított igényeknek?
– Az LGT a legpolitikamentesebb magyarországi együttes, amelyik talán ennek köszönhetôen lett kortalan.
– Valóban minket soha semmilyen politikai erô nem támogatott, soha senkivel nem voltunk jóban. Nem keveredtünk ellentmondásosságokba, s így nem tudtak gyengíteni minket. Nem kellett senki elôtt megalázkodjunk, mint más nagy együttesek, például a Piramis. Nem Sanyikáról (Révész Sándor) beszélek, hanem Lajoskáról (Som Lajos), aki besúgó volt. Az embereknek ez nem jelentett semmit, ôket az LGT zenéje érdekelte. Annak ellenére, hogy akkor több problémánk volt, mint más olyan együttesnek, akik ma hôssé váltak a rockzene történetében, mint akiket megtiport a szocializmus, megálltuk a helyünket. Az LGT- nek az a fenntartó ereje, hogy az emberek tudat alatt is tisztában voltak azzal, hogy soha nem tartóztunk senkihez, s még a mai napig se kaptunk semmilyen állami kitüntetést. Én zeneszerzô, színházi emberként igen, de az LGT nem. Maradtunk, akik vagyunk, úgy is, hogy semmi különöset nem tudunk mondani. S ha szerencsénk van, akkor dalaink nem öregednek meg, hanem egy kicsit érettebbek lesznek.
– Színházi zeneszerzôként dolgozik-e valamilyen újabb alkotáson?
– Igen, egy Erdélyhez nagyon közel álló témán. A címe Magyar Carmen, s a táncjáték valahol Erdély, vagy Szabolcs környékén játszódik, meghatározatlan városban az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó perceiben. Tulajdonképpen a Carmen történetének egy adaptációja arra a Magyarországra, amit még nem rontott el az elsô világháború.
– Egy kicsit Trianon íze van a témának. Vagy tévedek?
– Nem errôl van szó. Nem Trianon ízû, azt a hangulatot, a kort próbálom felidézni, ami akkor volt. Ha az ember beleolvas akkori könyvekbe, fontos emberek levelezésébe, ezekbôl valóban kitûnik, hogy több nemzetiség akkor békében élt egymás mellett ezekben a városokban. Nyilván voltak összetûzések, amiknek lehettek etnikai színezetük is, de valószínû, hogy más volt az alapja a konfliktusoknak. Nem vagyok úgy oda az Osztrák–Magyar Monarchiáért, de valóban egy olyan prosperáló idôszak vége, ahol helye volt a toleranciának, a másságnak. S külsôségeiben ezek a dolgok nagyon jól voltak reprezentálva. Nézzük csak meg a mai Bécs arculatát, tele vannak az üzleteik felirata idegen nevekkel. Ez egy óriási olvasztótégely volt és akkor rengeteg jó dolog született egymás kultúrájából, abból, amit ma multikulturalitásnak neveznek. Akkor miért ne tiszteljük egymás kultúráját, ételeit, zenéit? Folyamatosan errôl szól a világ. Azok, akik közben megvetik, vagy lejjebb helyezik mások kultúráját, valamiféle torzsalkodnivalójuk van másokkal, azok is a sajátjukon kívül egy harmadikféle zenét hallgatnak és szeretnek. Ha ma bármelyik nemzet tagját megkérdezzük, biztos, hogy a sajátján kívül 100-ból, 88-an az angolszász zenéért, egy Beatles-dalért rajonganak. Akkor mirôl beszélünk? Szóval ezt az érdekes kulturális sokféleséget szeretnénk színre vinni Novák tatával, Péterrel és Zuppor László dramaturggal.
– Mégis az egymásnak feszülô etnikai különbségek robbantották ki a II. világháborút, aminek következtében átrajzolták Európát.
– Ez így van, de kulturálisan igen érdekes idôszak volt az. A kulturális határok furcsán mûködnek. Én ismerek egy nénit, akit Warholának hívnak. Ô a híres pop-art mûvész Andy Warhol egyik rokona, aki éppen csak megszületett Amerikában, de ha a szülei pár évvel késôbb vándorolnak ki, akkor akár a magyar–szlovák határtól alig száz kilométerre láthatta volna meg a napvilágot. Ha Somlóék nagyszülei nem költöznek Nagyváradról Magyarországra, akkor talán nem lenne LGT. Az viszonylagos, miként befolyásolják egyes emberek sorsát a határok. Sokan áttelepedtek Erdélybôl Magyarországra. Van, akinek az élete tragédia lett, a másiké meg jól sikerült. Nincsenek biztos utak. Mindig olyan pátoszosan mondják el egyesek, hogy "életsorsok, Magyarország, Erdély, határ..." Ez mindenkinek mást jelenthet. Most lehet, hogy vannak, akiknek sokkal rosszabb Magyarországon, mint azoknak, akik itt maradtak Erdélyben és fordítva. Az viszont tény és én akkor tapasztaltam, amikor a székelyudvarhelyi koncert után a környéken kirándultam Csíkszeredáig, Jobbágytelkére, fel a Hargitára, hogy itt még mindig érzek valamit, ami Magyarországon már nagyon elveszett. Ne kérdezd, hogy mit, mert nem tudom megmagyarázni.
– Ezek szerint lesznek erdélyi ihletésû szerzemények?
– Ezt nem tudom megmondani. Lehet, hogy találsz majd ismerôs elemeket bennük, de nem az vagyok, aki most elmondja, igen, ilyen dalokkal is jelentkezem. A Magyar Carmen bemutatója októberben lesz, ha valaki elhív a produkcióval, akkor ide is eljövünk vele. Addig is találkozunk a Félszigeten.
A szabadságpénzt követelik
A szabadságpénzt követelik a Szászrégeni Polgármesteri Hivatal alkalmazottait tömörítô Veritas szakszervezet tagjai, akik pert indítottak a hivatal ellen. Pop Niculina elnök lapunknak elmondta, a jogszabályok ellentmondásossága miatt fordultak a törvényszékhez.
Ugyanis a közalkalmazottak státusára, javadalmazására vonatkozó 188/1999-es törvény szerint járna a szabadságpénz, azonban a költségvetési törvény minden évben megvonja ezt a jogot tôlük. Az elôzô években is csak a törvényszéki végzés alapján érhették el azt, hogy a helyi tanács jóváhagyja és a polgármesteri hivatal gazdasági osztálya kiutalja az alkalmazottaknak járó szabadságpénzt. A hivatalos eljárás szerint a szakszervezet írásban kérte a polgármestert, tegye lehetôvé a pénz kiutalását, ezt a helyi költségvetés elfogadásakor a tanács kell jóváhagyja, de azt minden évben zárolják, a költségvetési törvényre, illetve a pénzhiányra hivatkozva.
Pop Niculina szerint a prefektúra és más polgármesteri hivatalok alkalmazottainak törvényszéki úton kiharcolták ezt a jogot, így nekik is sikerülni fog.
Mindemellett azt is megtudtuk, hogy az alkalmazottak számára igénylik az ebédjegy értékét is, ugyanakkor a ruházati támogatást, kedvezményezett gyógyszerellátást, mivel mindezek szerepelnek a kollektív munkaszerzôdésben. Általában ezt úgy rendezik, hogy a követelt összegeket a költségvetéskor a polgármesteri hivatal tartalékalapjába utalják át, és onnan az összkiadások függvényében kézbesítik az alkalmazottaknak. Azért kellenek ezek a pótjövedelmek, mert az alapbér 650 lej körül van, s ez nem elég a megélhetéshez – hangsúlyozta Pop Niculina.
Nagy András polgármester jogosnak ítélte a szakszervezet követeléseit. A polgármesteri hivatal minden évben elôirányozza ezt a kiadást a költségvetésben, de a helyi tanács minden alkalommal ellenzi. Azért kell a végleges törvényszéki határozat, hogy ennek a "kényszere" alatt tudjuk majd jogosan kézbesíteni a kért összeget az alkalmazottaknak – így a polgármester.
Több munkacsoport is azon igyekszik, hogy a szerzôdésben vállalt határidôn belül elkészüljön a városi strand korszerûsítése.
A polgármesteri hivatal szakosztályán arról tájékoztattak, hogy számításaik szerint mintegy 60%-ban készültek el a munkálatokkal. Még ki kell alakítani a medencéket, következik a csempézés, a csúszdák kihelyezése és természetesen a víztisztító berendezés felszerelése.
Az építkezési munkálatokat a nagyernyei Building Invest, míg a medence kiképezését, felszerelését alvállalkozóként az Ani-Co Trade Kft. vállalta el. Az összberuházás értéke 2.714.191 lej.
A környéken további beruházások lesznek – mondta Nagy András. Borbély László középítkezési és lakásfejlesztési miniszter megígérte, hogy támogatja a várost egy sportterem felépítésében, emellett pedig egy fedett uszoda is lesz.
A jövôben rendbe teszik az Avântul labdarúgópályát, és a fiatalok kérésére a parkban gördeszka-, görkorcsolya- akadálypályát is kialakítanak.
Hajthatatlan a tanács
Május 21-én Nagy András polgármester találkozott azokkal a tanácsosokkal, akik ellenzik, hogy az Aquaserv Rt. regionális szolgáltatóként átvegye a helyi közüzemektôl az ivóvíz- és csatornahálózat üzemeltetését.
A polgármester lapunknak elmondta: hajthatatlanok a tanácsosok, azt szeretnék, hogy a város folytassa a SAMTID- beruházást, de elfogadhatatlannak tartják az Aquaserv Rt. által felkínált szerzôdésbeni feltételeket.
– Azon leszünk, hogy regionális szolgáltatókká váljunk, hiszen most is ellátja a vízüzem Gernyeszegtôl Tekeújfaluig a környékbeli helységeket. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a helyi közüzem megkapja a szolgáltatói engedélyt. Egy hónap haladékot adtam a tanácsosoknak arra, javasoljanak valami megoldást az Aquaservvel való viszony megszüntetésére (sz.m.: A szászrégeni tanács részvényese lett az Aquaserv Rt.-nek), illetve az eddig általuk beruházott munkálatok visszafizetésére. Reméljük, ez idô alatt megkapjuk a licencet is.
A szászrégeni Humana Regun Egyesület június 1- jén, pénteken 17 órától a Lucian Blaga (volt 2-es általános) iskola ebédlôjében történelmi vetélkedôt szervez VI–VII.-es tanulóknak Historia nostra – Árpád-házi királyok címmel. A városbeli gimnáziumok magyar osztályaiból, öttagú csapatok jelentkezését várják. A versenysorozat – amelyet három évvel ezelôtt indítottak el – témája a magyarok bejövetele volt. A szervezôk szándéka, hogy a magyar történelmet ezáltal alaposabban ismertessék meg a diákokkal, mivel úgy szeretnék, hogy a népvándorlástól napjainkig felöleljenek egy-egy korszakot a kérdésekkel. Az idén az Árpád-házi királyok tetteirôl, életérôl lesz szó. Nagy Attila helybéli történelemtanár készíti fel a diákokat, kollégáival együtt vezetik le, értékelik a válaszokat, illetve a tanulók által elôkészített interaktív bemutatókat. A résztvevôket, a nyerteseket oklevelekkel és könyvekkel, illetve egy jutalomkirándulással ajándékozzák meg. A kirándulás alkalmával ezúttal erdélyi Árpád-kori emlékeket keresnek fel.
Hamarosan átadják a Szászrégenen áthaladó két országút korszerûsített szakaszait. A munkálatokat tavaly szeptemberben kezdték el. A Beresztelke felé vezetô úton 2,2 km-t, a maroshévízi kijáratnál 6,2 km aszfaltszônyeget terítettek le. Az elôbbi szakasz 61, az utóbbi 86 milliárd régi lejbe került, amit a költségvetésbôl, illetve bankkölcsönbôl fedeztek. Ezenkívül a város más utcáit is javítják. A Mihai Viteazul negyedben díszköveket helyeznek el a járdákon, az utcákat is kockakövekkel rakják ki. Újabb aszfaltréteg kerül a Stadion és a Köztársaság utcákra, és rendezik a szász templom elôtti teret. Az említett utcákban az ivóvíz- és a lefolyóhálózatot is kicserélték, így remélhetôleg itt egyhamar nem lesznek javítási munkálatok.
Bábostalálkozó
Május 25-én, pénteken a Szászrégeni Mûvelôdési Ház és a Humana Regun Egyesület harmadik alkalommal rendezte meg a Vitéz László mûkedvelô marosmenti bábostalálkozót.
A rendezvény mûsorvezetôje, Kozsik József színmûvész hamar feloldotta a kis elôadók feszültségét, így pillanatok alatt mesébe illô hangulatot teremtett, jókedvet és mosolyt varázsolva nem csak a szépszámú gyerekközönség, hanem a jelen levô szülôk, nagyszülôk arcára is. Négy bábos társulat (tagjaik 9-11 éves gyerekek) tett eleget a szervezôk meghívásának. A székelykeresztúri tanulók házának színjátszó csoportja (vezetô Salat Judit) A macska meg a bohóc címû elôadással lépett fel. A marosvásárhelyi Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület (vezetô Bartha Júlia) Molnár Andrea Virágverseny címû marionettjátékával örvendeztette meg a közönséget. A segesvári Aurel Mosora Gimnázium bábosai (vezetô Bocskay Ilona) Az ördög kilenc kérdése címû népmesét mutatták be. A szászrégeni Csim-Bumm bábcsoport (vezetô Tamás Ibolya) Helwig Krug A póruljárt elefánt címû zenés mesejátékával remekelt.
A szakmai megbeszélésen Kozsik József színmûvész értékelte a szervezôk, a csoportvezetôk és a gyerekek munkáját.
– Nagyszerû dolog, hogy most, a számítógépek világában, a szülôk felismerik, a gyerekek pedig megértik, hogy mennyire fontos a bábszínjátszás éltetése, az együttlét, a közös játék – mondta a színész.
Tamás Ibolya mûvelôdési elôadó, a szászrégeni csoport vezetôje, a rendezôk nevében elmondta:
– Egy ilyen találkozó nagyon jó alkalom, hogy az erdélyi amatôr bábcsoportok megismerjék egymást, összemérjék képességeiket, bekapcsolódjanak a magyar amatôr bábcsoportok közösségébe. A bábkészítés, azok életre keltése során a gyerekek sikerélményhez jutnak.
Menyei Ildikó, a Humana Regun Egyesület elnöke reményét fejezte ki, hogy jövôre növelni tudják majd a részt vevô csoportok számát.
Fábián András Gy.
Az elmúlt napokban lemondott Pui Sorin alpolgármester. Ön szerint milyen kell legyen az a tanácsos, aki elvállalja az alpolgármesterséget?
Bozsoky Zoltán: – Mindenképpen szakemberre lenne szükség, hiszen nagyon sok olyan munka van, mi szaktudást igényel. Aki odakerül, azt ne ragadtassa el a hatalom, mert akkor önmaga ellen is cselekszik. Mindenképpen össze kell dolgozzon a polgármesterrel. Szerencse, hogy ennek a kettôsnek látszik a munkája a városban, hogy ebbôl mennyi részt vállalt az alpolgármester, nem lehet tudni, de csakis olyan vállalja el, aki akar is valamit tenni a városért.
Szabadi Paula: – Olyan alpolgármester kell, aki tud az emberek nyelvén beszélni, megérti gondjaikat és megpróbál segíteni nekik. Az ô javukra szolgáljon. A város most nagyon szépen rendbe tették, azonban arról is kellene gondoskodjanak, hogy minél több munkahelyet teremtsenek a fiataloknak. Az alpolgármester? Nem is hallottam róla. Akkor ezek szerint jól is tette, hogy lemondott, mert biztos nem járt a dolgok után, ahogy kell. Hát aki a helyébe jön, az legyen szorgos ember.
Baki Ilona: – A polgármesterünk nagyon rendes, minden, ami a városban történt, ôt dicséri. Igaz, nem tudjuk, hogy ebben meny-nyi része volt a helyettesének. Sajnos, a tanácsosaink olyanok, hogy nem tartják a kapcsolatot a választókkal. Oda felkerültek, s aztán megfeledkeztek az emberekrôl. Ha közülük kell alpolgármestert választani, nem tudom, ki lenne a legalkalmasabb, mert kevésbé ismerem ôket.
Györfi József: – Nem tudom, kik vannak a vezetôségben, mert sokáig nem csináltak semmit. Most se, igaz, hogy egy kicsit megszépült a város, de elég késôre. Hogy ki lehetne jó alpolgármester, nem tudom. Csak tegyen valamit a városért.
Baciu Ovidiu: – Azt sem tudom, ki az alpolgármester. Nagy Andrást láttam a televízióban egyszer- kétszer. S látszik a keze nyoma a városban. Ha jelöli magát, megszavazom. Mindenképpen olyan alpolgármester kell, aki segíti a munkáját, mert jó dolgokat tett a városért. Megszépült Szászrégen, s ezt kell tovább folytatni, errôl látja a világ, hogy itt rendes, dolgos emberek laknak.
kitöltetett Isten lelke a tanítványokra. A lélek hatására a tanítványok szólani kezdtek, Péter apostol szólására megkeresztelkedett 3000 ember, s létrejött az anyaszentegyház. E történésekre emlékezve eszünkbe jut Jézus parancsa: "Menjetek el, gyümölcsöt teremjetek és a ti gyümölcsötök tartós legyen..."
A lélek indíttatására elindult Saul, a késôbbi Pál. Bejárt sok helységet, ezekben gyümölcsöket termett, gyülekezetek születtek, melyek közül több máig megmaradt.
Gellért püspök elindult a Szentföldre. A lélek indításából Magyarországon maradt, s a pogányok között munkálkodott. A pogány magyarok megölték – szeges hordóba zárva legurították egy budai hegyrôl –, de munkájának gyümölcse megmaradt, a keresztyén Magyarország.
Molnár Mária misszióba ment az emberevô pápuák közé. Nem ették meg, hanem nagyon megszerették és munkája nyomán megalakult a keresztyén egyház a pápuák földjén. Szolgáját írni, olvasni tanította, aki késôbb gyülekezet lelkipásztora lett. A Szentírást lefordította pápua nyelvre. A második világháborúban a japánok legéppuskázták egy hajón. Testét a tengerbe dobták, de megmaradt életének gyümölcse.
Az említettek maradandó gyümölcsöt teremtek a lélek indíttatásából. Mi vettük-e Isten lelkét? Ha igen, termettünk maradandó gyümölcsöt? Vagy csak virágzik életünk, gyümölcs nélkül? Pünkösd ünnepén és utána vegyük számba fiatal vagy elmúlásban lévô életünket. Van-e maradandó gyümölcsünk? Ne feledjük, Jézus parancsa nekünk is szól.
Ilyen gondolatokkal legyen áldott pünkösdi ünnepünk és pünkösd utáni idônk.
Isten hozza nyelvünket és életünket egyezô hitre!
Id. Balogh Károly
Kozma Albert unitárius lelkész nemcsak a hitélet irányítója Magyarsároson, hanem a gazdák gondjainak a felvállalója is.
Már a tavaly tavasszal beneveztek Tóth Gyula tanítóval a sepsiillyefalvi vidékfejlesztési programra, ahol megismerték a Civitas Alapítvány falufejlesztô programját. Az alapítvány célul tûzte ki a vidék lakóinak hasznos információkkal való ellátását, pályázati lehetôségeket ismertetve, fejlesztési tanácsadást nyújtva, aktív tevékenységet kifejtve a közösségek fejlesztése érdekében.
Így jött létre januárban az elsô találkozó az erdôvidéki Bölönben, a második Gyergyóditróban, ahol falunkat Kozma Albert lelkész, Mátyás József gondnok és Balázs József Attila alpolgármester képviselték. A soron következô, harmadik vidékfejlesztési minikonferencia vendéglátója és fogadója a Civitas Alapítvány szervezésében Magyarsáros lesz ez év június 6-án.
Jó volt minden alkalommal látni és hallani, hogy egy-egy székelyföldi településen, a lelkesedésen túl, milyen látványos eredményeket ért el az együttgondolkodás és közös munka.
A falufejlesztés programjába illik az a kezdeményezés, amelyen falunkat a Tóth Gyula és Tóth Katalin tanítóházaspár képviselte. Szintén a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány adott helyet egy amerikai szervesdió- termesztô csoport képviselôinek, akik olyan gazdák után érdeklôdnek, akik hosszú távra készek bérbe adni (nem eladni) földjeiket.
Magyarsáros szintén a Civitasnak köszönhetôen került kapcsolatba ezzel a csoporttal, akiknek célja a településükért tenni akarók figyelmét felhívni az ökológiai, a biogazdálkodásra.
Az értesítést követôen elôször Székelyudvarhelyen került sor beszélgetésre, majd meghívásunkat elfogadva, az amerikai biotermesztôk csoportja Magyarsároson ismertette a szervesdió-termesztô programot május 20-án, a templomi istentiszteletet követôen.
A diótermesztés elônyeirôl és esetleges gondjairól, feltételeirôl szóló elôadást Tim Hulings koordinátor tartotta, aki feleségével, Nancyvel érkezett falunkba, ôket Székelyudvarhelyrôl Alicia Ball, a csoport másik munkatársa és Lakatos Melánia, a Civitas munkatársa kísérte el, és gondoskodott a jó és szöveghû fordításról, hogy a hallgatóság jobban megérthesse a minôségi diótermesztés elvárásait és feladatait.
Az elôadáson jelen volt Csomós Attila mérnök, a Maros Megyei Gazdák Egyesületének elnöke és a holtmarosiak képviselôje, amely érdeklôdés nyilván arra mutat, hogy háttérben ott állnak a szakemberek.
Lehet, hogy Magyarsároson és más településeinken is visszaköltözik a remény a földtulajdonosokba?
Egyebek mellett bátorság is kell hozzá!
Tóth Katalin tanítónô, Magyarsáros
A Kôrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedô országos szakasza Kovásznafürdôn zajlott a múlt hét végén. 24 általános és középiskolás csapat mérte össze tudását. Maros megyét két csapat képviselte: a Soós Katalin magyartanár vezette és Kónya Emília segítségével felkészített Szólátók a Bolyai Farkas Fôgimnáziumból érkeztek és jól megérdemelt harmadik hellyel tértek haza. A csapat tagjai: Bíró Júlia Izabella, Ferencz Kinga, Ábrahám Melinda. A másik csapat, a Jószógyûjtôk a N. Balcescu iskolát képviselték, és a szerényebb hetedik hellyel érték be. A csapat tagjai: Puskás Timea, Barabás Botond, Walter Zsolt. Felkészítô tanáruk Simon György.
Sajnos, a középiskolások versenyén megyénk nem nevezett csapatot, s ez elég aggasztó. Mindenképpen figyelniük kellene a Maros megyei középiskolás magyartanároknak erre a rangos versenyre. Jövôre, ha elegendô csapat jelentkezik a megyébôl, selejtezôket fogunk szervezni, hogy legjobbjaink mérkôzzenek az elsô helyekért.
A KAV egy újdonságot is nyújt az idén: június 2-án Sepsiszentgyörgyön szervezi meg ugyanezt a versenyt szakközépiskolásoknak. A verseny tematikája: Sütô András életpályája, Egy lócsiszár virágvasárnapja, egy részlet elmondása vagy elôadása az Anyám könnyû álmot ígér címû könyvbôl, illetve bármilyen vers elszavalása. A vetélkedôre négytagú csapatokat várnak, egy szaktanár kíséretében.
A versennyel párhuzamosan zajlott a Kovásznafürdôi Városi Mûvelôdési Házban az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének 15. évfordulójára rendezett ünnepi tanácskozás. Péntek János egyetemi tanár, az AESZ elnöke köszöntötte a jelenlévôket.
A tanácskozáson felelevenítették az elmúlt másfél évtized erôfeszítéseit, és elhangzott, hogy az AESZ az anyanyelvi mozgalom szervezésével, szakmai irányításával vállalja a több ezer diákot megmozgató anyanyelvi versenyek, táborok lebonyolítását, erdélyi diákok külföldi táboroztatását és szakmai konferenciák szervezését a hazai magyar nyelvhasználat aktuális kérdéseirôl. Megtudtuk, hogy 1980 és 2002 között a magyarság száma kétmillióval apadt, örvendetes tény viszont, hogy ennek ellenére a Kárpát-medencében még mindig a magyar nyelvnek van a legtöbb beszélôje (37%).
A tanácskozás résztvevôi megegyeztek abban, hogy van még tennivaló bôven a magyar oktatás, a magyar nyelv használata, óvása és áthagyományozása terén.
Demeter Ignác Attila
Iskolánk tanulói ebben az iskolai évben hat irodalmi pályázatra neveztek be. Háromban volt eredményhirdetés.
Legutóbb a Máltai Segélyszolgálat képviselôi, Radványi Hajnal és Tulit Viktória Gyulakután tiszteltek meg jelenlétükkel, ugyanis a mi iskolánkból pályáztak a legtöbben.
Az iskolába meghívtuk a tanárokat, a szülôket és diákokat. Iskolánk új igazgatója, Kovács Zoltán köszöntötte a megjelenteket, majd hangulatteremtôként a kibédi Szép beszéd versenyen díjazott tanulókat hallgatták meg.
A Máltai Segélyszolgálat pályázatának témája: Lehet-e példaképem Árpád-házi Szent Erzsébet? Erényei közül mit tudok megvalósítani?
A pályázat nyertesei felolvasták érdekes, színes fogalmazásaikat, s ez a mozzanat lett az ünnepség fénypontja. A pályamunkák hallatán a hallgatóság, de fôként a szülôk elérzékenyültek. A díjazottak névsora: I. díj: Buzogány Dénes, Szász Norbert (VIII. o.), Bátor Andrea (VI. o.), II. díj: Gáspár Katalin, Takács Edmond, Török Beáta (VI. o.), III. díj: Kovács Tímea (VIII. o.), Fülöp Edina (VI. o.), Boga Katalin (V. o).
Szabadi Magdolna és Kovács Tamás Emese magyar szakos tanárnô a pályázatok fontosságáról beszélt, a Máltai Segélyszolgálat részérôl Radványi Hajnal értékelte a tanulók íráskészségét, szép kiejtését és gratulált az ôket felkészítô tanárnôknek. Dobos Margit óvónô és Fülöp József aligazgató a minôségi oktatást emelte ki, amely a siker záloga.
Következtetésként, meggyôzôdéssel írom: jó gyulakutai diáknak lenni!
Tordai Tünde, VIII. Osztályos tanuló, Gyulakuta
Örömmel láttuk a Somostetôn, hogy a kisvasút mellett a volt színpad felôli részen az utat díszkövekkel rakták ki, két sávot alakítva ki, egyet a gyalogosoknak, mellette pedig a kerékpárosoknak. Így nyugodtan sétálhattak az emberek kisgyerekekkel gyalog vagy babakocsival. Nincs por, sár, göröngyös út. Sajnos, a zaj maradt, sôt még nagyobb, mint eddig, a játszótéri hinták melletti üvöltô zene és a hullámvasút csikorgása miatt.
Az új útnak sem örvendhettünk sokáig, mert a vasárnapi séta során arra lettünk figyelmesek, hogy az addigi zajba újfajta dübörgés keveredik.
Négy négykerekû motor startolt az útelzáró oszloptól és száguldott végig az – ezek szerint nekik kialakított – új, díszkövekkel kirakott úton.
Más dolog, ami szintén nem tetszik. Lassan kezdem megszokni, ha magas sarkú cipôben megyek színházba, úgy kell tipegjek, hogy a cipôm sarkával mindig a díszkô közepére lépjek és ne a köztük levô résbe. Bosszantó, hogy sok helyen olyan keskeny lett a járda, hogy gyerekkocsival, triciklivel nem lehet elférni a parkoló autó és a fal között. A magas járdáról elég nehéz "lelépni" az úttestre és ki kell kerülni a parkolósávon álló autókat, ügyelve, el ne üssön egy másik, amit elég nehéz észrevenni az álló autósor mögött.
Kié a járda? Úgy látszik, hogy csak az autósoknak van joguk közlekedni.
Ehhez kapcsolódik egy másik téma. Pár évvel ezelôtt a Kövesdombról a Predeal utca felé vezetô lépcsôt elkezdték javítani. Az alsó pár lépcsôfokot elég becsületesen megjavították, a többit elfuserálták. Ezek már abban az évben elkezdtek málladozni. Ma nagyon veszélyes a lépcsôkön közlekedni, mivel nagy betondarabok töredeznek le a lépcsôfokokról.
Sándor Rozália, Marosvásárhely
A Pro Pambus Mezôpanitért Ifjúsági Egyesület, a Porka Kulturális Szervezet és a Kádár Márton Általános Iskola szemétgyûjtést szervezett május 12-én Mezôpanit környékén.
A jelentkezôk többsége általános iskolás tanuló volt, de fiatalok és felnôttek is eljöttek. A csapat reggel 9-kor indult. Kitakarították a falu parkjait, majd az üzletek és a Kultúrotthon környékén is összeszedték a szemetet. Ezek után a falu melletti tisztásokon és erdôkben, a szintén önkéntesek által felállított ismeretlen német katona sírjánál és a szép kilátást nyújtó Sikó-hegyen kisebb csoportokban folytatódott a takarítás, melynek eredményeként húsz zsák szemét gyûlt össze. A szemétgyûjtés után a Pro Pambus Egyesület vezetôsége röviden bemutatta a szervezetet és céljait. A rendezvény szalonnasütéssel és különbözô játékokkal folytatódott, jó hangulatban.
Köszönjük a helyi református egyház, valamint a polgármesteri hivatal támogatását, illetve minden résztvevônek az önkéntes munkát!
Június 2-án reggel 9 órai kezdettel tájfutást szervez az egyesület Mezôpanit környékén. Mindenkit szeretettel várunk! Egyéb információk a www.mezopanit.ro honlapon.
A szervezôk
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Ideiglenesen Gáspárik Attila vezeti az Országos Audiovizuális Tanácsot
Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke vezeti addig a tanácsot, amíg a parlament kinevez egy másik tagot, és megszervezik az elnöki választásokat. Gáspárik Attila szerint a CNA jövendôbeli elnöke folytatni fogja Ralu Filip mandátumát, tehát egy évig és néhány hónapig lesz elnök. Ralu Filip 2002 július elsejétôl volt a tanács tagja. A képviselôháznak új tagot kell javasolnia az audiovizuális tanácsba, akit ezt követôen meghallgat a ház kulturális bizottsága, majd megszavaz a parlament. Ezt követôen a tanács tagjai új elnököt választanak. Gáspárik hozzátette, a törvény nem ír elô határidôt az új tag kinevezésére, de reméli, hogy a parlament gyorsan közös nevezôre jut az ügyben.
C. V. Tudor érdemtelenítése
Traian Basescu államfô aláírta a dekrétumot, melynek értelmében visszavonták Corneliu Vadim Tudor szenátortól, a PRM elnökétôl a Románia csillaga érdemkitüntetést. C.V. Tudor 2004 decemberében kapta az érdemrend lovagja címét. A Románia csillaga érdemrend tiszteletbeli tanácsa március 15-én felkérte Vadimot, hogy 15 napon belül kérjen elnézést a többi kitüntetettôl "a méltatlan viselkedése miatt", amely azon a 2006 december 18-i parlamenti ülésen érte el a csúcspontját, amelyen Románia elnöke elítélte a kommunizmust. A kitüntetés megvonásával kérelmezôi szerint Ion Iliescu leköszönô államfô két súlyos dolgot követett el 2004 decemberében, mandátuma utolsó szakaszában: aláírta a Miron Cozma kegyelemben való részesítését, amelyet azonban visszavont a közvélemény nyomására, illetve odaítélte Corneliu Vadim Tudornak a kitüntetést. C. V. Tudor kijelentette, az érdemrend tanácsának kérése "Traian Basescu bosszúja".
Getaféi tanácstag lett Craioveanu
A szocialisták nyerték a legtöbb mandátumot a hét végi spanyolországi helyhatósági választásokon. Bár a Mariano Rajoy vezette konzervatív néppárt 156 ezer szavazattal többet szerzett, mint José Luis Rodriguez Zapatero kormányfô Szocialista Pártja, mégis ez utóbbiaknak jutott a spanyol választási rendszer sajátosságai miatt 679-cel több önkormányzati mandátum. Mindkét párt és hívei gyôztesnek tekintették magukat a voksolás után. A szocialistákhoz közelálló El País szerint a szocialisták gyôztek ugyan, de a Néppárt lett a legerôsebb a szavazatok, különösen a madridi földcsuszamlás után. A Néppárt színeiben lett városi tanácstag Madrid egyik elôvárosában, Getaféban Gheorghe Craioveanu egykori román válogatott labdarúgó. A Spanyolországban élô románok és bolgárok, mint az Európai Unió új tagjai, elsô ízben vehettek részt a helyhatósági választásokon.
Lemondott a bécsi román nagykövet
Beadta lemondását Andrei Corbea Hoisie, Románia bécsi nagykövete, aki a Securitate Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) jelentése szerint együttmûködött a volt kommunista titkosszolgálattal. A nagykövet Adrian Cioroianu külügyminiszterrel való megbeszélést követôen nyújtotta be lemondását. Andrei Corbea Hoisie két éve töltötte be a nagyköveti posztot. A törvények értelmében a parlamenti képviselôknek, köztisztviselôknek és választott tisztségviselôknek nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy együttmûködtek-e a kommunista politikai rendôrséggel. Amennyiben nyilatkozatuk hamisnak bizonyul, büntetôeljárásban vonhatók felelôsségre.
Télies idôjárás Nagy-Britanniában
Több hétre való esô és kora telet idézô hômérséklet jegyében telt a hagyományos május végi hosszú hétvége Nagy-Britanniában, ahol évek óta nem mértek ennyi csapadékot és ilyen hideget az évnek ebben az idôszakában. A május utolsó teljes hetét lezáró szokásos Bank Holidayt – vagyis a hétfôi országos szünnappal kiegészített hétvégét – kirándulók milliói t&o