Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Éves jelentést tett közzé a romániai korrupcióról a Transparency International civil szervezet. Csöppet sem meglepô módon a jelentés megállapítja, hogy Romániában a politikum eszközként használja a korrupcióellenes küzdelmet, amely ezért is veszít hitelébôl, hatékonyságából.

Gondolkodó embereknek eddig sem volt újdonság, amit ez a jelentés megállapít. Inkább keserû szájízt hozó napi valóság, hiszen senki közérzetének nem tehetett igazán jót, amikor azt láthatta a lecsengett referendumot megelôzô kampányban, hogy az állítólag független igazságszolgáltató gépezet szerint a korrupció bûnének meghatározása pártszínekre megy, attól függôen, hogy ki milyen nyelvet beszél vagy melyik oldalon kampányol. Ezért élünk állítólag, és nem tényleg jogállamban, még ha hivatalosan fel is vétettünk az európai klubba.

Egy egészséges társadalomban a civil szférának jól meghatározott szerepe van, olyan dolgokat láthat el önkéntesen, amikre a kormánypénzen fenntartott intézményrendszer valamely okból képtelen. Azonban ezt a szerepet akkor lehet érdemben ellátni, ha a civilek akkor lépnek, amikor annak ideje és helye van.

A TI jelentésénél maradva, ha szántak ennek valami értelmet is, akkor már a referendum kampányában közzé kellett volna tenni, mi több, hangos hírveréssel kivinni a közvélemény elé. Például akkor, amikor a "nép" töredéke által közben tisztében megerôsített államfô még útszéli hangvételû gyûléseken büntetôjogi paragrafusokba is simán beilleszthetô kijelentésekkel kampányolt valójában a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság ellen. A korrupció elleni küzdelemmel a zászlaján, miközben csak az nem tudja, aki nem akarja tudni, hogy ôkapitánysága is nyakig merülhetne a korrupciós vádiratokba. Ha éppen elôvennék ezeket azok, akiket ezért fizetnek az adófizetôk.

Így van jelentés, csak éppen akkor jelentettek a jámbor civilek, amikor annak már semmi értelme nincs. Lett volna egy szûk hónapjuk rá, hogy akkor szólaljanak meg, amikor nagyon jelentôs kérdésen rágódott a társadalom, amikor helye és tétje lett volna a józan hangnak és a fellépésnek. Azt sem lehet persze borítékolni, hogy lett-e volna valami kézzelfogható hatása annak a fellépésnek, mert a "nép" számára a nagy szavak sokszor csábosabbak a józan érveknél, és ezt a politkum is jól tudja, és mindahányszor fel is használja, amint alkalma adódik rá. De legalább meg lehetett volna próbálni a normalitás medrébe visszaterelni egy minden józanságból kivetkôzött kampányt, és talán ez megmozdíthatta volna azt az elfogulatlan választói réteget is, amely a kampánycsömör miatt maradt távol a népszavazástól. Ezt már soha nem tudjuk meg, a mûkedvelô civilkedésbôl viszont ismét láttunk egy nagykönyvbe illô példát.

Markó Béla RMDSZ-elnök csütörtökön a Mediafaxnak kijelentette, Eckstein Kovács Péter szenátor "már régóta nem képviseli az RMDSZ álláspontját", az RMDSZ vezetôségének lemondására irányuló felkérése pedig "ízléstelen".

"Bármilyen problémát tárgyalnánk, Eckstein szenátor más véleményen van. Nem tudom, miért van még velünk, de pluralista alakulat vagyunk, tehát mindenkit, így Eckstein Kovács Pétert is megilleti a vélemény szabadsága" – mondta az RMDSZ elnöke.

Markó úgy véli, a szenátor egyik esetben sem ért egyet az RMDSZ vezetésével, pedig szerinte jobb lett volna, ha szolidáris lett volna velük.

"Az RMDSZ vezetôsége elemezte a rerefendum eredményeit, és én, anélkül, hogy Eckstein szenátor kérte volna tôlem, kijelentettem, le fogok mondani a miniszterelnök-helyettesi tisztségemrôl. Ízléstelen, hogy miután ezt kijelentettem, ilyesmit kérjen tôlem" – mondta Markó.

Eckstein csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta, nem szeretné, ha kizárásokig fajulna a dolog, de Markó Béla RMDSZ- elnöknek, illetve Márton Árpádnak, a képviselôház RMDSZ-csoportja elnökének és Verestóy Attilának, a szenátus RMDSZ-csoportja elnökének le kellene mondaniuk, ôk támogatták ugyanis Traian Basescu államfô leváltását.

Markó úgy vélte: a kommunikációs zavarokhoz az is hozzájárul, ha egyik-másik RMDSZ-es vezetô politikus – így Eckstein-Kovács Péter is – a közös döntéseket folyamatosan megkérdôjelezi. Attól függetlenül, hogy a szenátor egyetértett-e vagy sem egy döntéssel, el kellene gondolkodnia azon, nem lenne-e hasznosabb a közös álláspontot képviselnie – tette hozzá Markó, aki továbbra sem hiszi azt, hogy az RMDSZ-nek támogatnia kellett volna a népszavazáson Traian Basescut. Szerinte a "büdös-cigányozás" körüli legutóbbi botrány is azt mutatja, hogy nagy bajok vannak az államelnök toleranciájával és a kisebbségekhez való viszonyával.

Népes zalaegerszegi küldöttség érkezett csütörtököm Marosvásárhelyre, a ZA-MA és MA-ZA baráti társaságok baráti kapcsolatai így ismét felfrissülhettek. Öröm újra együtt lenni, közös programokon részt venni – köszöntötte a testvérvárosból érkezett vendégeket Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke. Zalaegerszeg város elöljáróit tegnap a polgármesteri hivatalban Bakos Levente és Csegzi Sándor alpolgármesterek, valamint városi tanácsosok fogadták.

Dr. Gyimesi Endrét, Zalaegerszeg polgármesterét, Tolvaj Márta, Kauzli Józsefné, Dékány Endre, Zsupányi Gyula városi és Gecse László megyei önkormányzati képviselôket, dr. Hóbor Erzsébetet, a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság elnökét és Cseh Gábort, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnökét Csegzi Sándor alpolgármester köszöntötte. Elmondta, hogy számára Zalaegerszeg mindig is az életképes város példaképe volt, és Marosvásárhely sokat tanult a testvérvárostól: építkezik, nagy üzletláncokat vonz ide, az ipari parkot sikerült betelepíteni befektetôkkel és a repülôtér forgalma egyre nô. Van mit tenni még a munkahelyteremtés és a fiatalok itthontartása terén, és a közös pályázati lehetôségekre is figyelni kell, hiszen a két városnak együtt nagyobb esélye van az uniós összegek lehívására – tette hozzá.

"Marosvásárhely mindig nagy szeretettel fogad, köszönjük ezt barátainknak" – mondta dr. Gyímesi Endre polgármester, aki hozzátette, a 80 fôs küldöttség tulajdonképpen baráti látogatásra jött Marosvásárhelyre, ZA–MA és a MA–ZA egyesületek kiváló együttmûködésének köszönhetôen. "Azt hittem, mindent láttam, de a megyeháza toronyépületében most voltam elôször. Elmondhatom: rengeteget fejlôdött Marosvásárhely az utóbbi idôben. A helybéliek türelmetlenek, de mi távolról mindig észrevesszük a pozitív változásokat" – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy Zalaegerszeg kész együttmûködni, közösen pályázni Marosvásárhellyel. A Zala menti városban jelenleg is négy nagy uniós projekt "fut": a hulladékgyûjtési program, a szennyvízprogram, a szlovén-magyar vasútvonal korszerûsítése és a vasútnak a városból való elköltöztetése, ez utóbbit jövô év végére befejezik. Marosvásárhely számára hasznos lehet az egerszegiek tapasztalata, hiszen itt holtvágányra futott a hulladéktároló ügye, de más programokban lehetne közösen pályázni.

Dr. Hóbor Erzsébet a két baráti társaság kapcsolatairól, közös programjairól beszélt, hangsúlyozta: két város testvérkapcsolatában az a legfontosabb, hogy mögötte emberek, barátságok álljanak. A 4 éve 19 taggal alakult ZA-MA ma már 98 tagot számlál és egyre bôvül. "Jó érzés, hogy ennyi embert sikerült megmozgatnunk" – mondta. A zalaegerszegiek hétfôig tartózkodnak Marosvásárhelyen, gazdag és színes programokon vesznek részt.

A Szállításügyi Minisztérium kérésére a román vasúttársaság (SNCFR) pótvagonok csatolásával járul hozzá a csíksomlyói zarándoklat minél zökkenômentesebb lebonyolításához.

A SNCFR a következô vonalokon csatol pótvagonokat a szerelvényekhez:

– a Comanesti-Madéfalva-Csíkszereda útvonalon közlekedô 5221/5224-es és 522/5222-es vonathoz három másodosztályú pótvagont kapcsol (oda-vissza) május 25-én, 26-án és 27-én

– a Marasesti-Madéfalva-Csíkszereda útvonalon közlekedô 5201/5204-es, 5203/5202-es, 5205/5204-es és 5207/5206-os vonathoz három másodosztályú pótvagont kapcsol (oda-vissza) május 25-én, 26-án és 27-én

– a Kolozsvár-Brassó útvonalon közlekedô 407-2, 406-1-es szerelvényhez két másodosztályú pótvagont kapcsol (oda-vissza) május 25-én, 26-án és 27-én.

Az utazás megkönnyítése, valamint a zsúfoltság elkerülése érdekében – pótdíj befizetése nélkül –, az utasok a vonaton is megválthatják jegyüket, az állomásokon pedig – az elôzô évekhez hasonlóan –, növelik a jegykiadó személyzet létszámát.

Maros megyében nincsenek súlyos gondok az eltûnt kiskorúak számát illetôen. Az idén 26 eltûntnek nyilvánított kiskorút tartottak számon, amelybôl 25 gyereket már megtaláltak az illetékes hatóságok. Jelenleg – az elmúlt évek eseteit is beleszámítva –összesen négy kiskorú van óta eltûntnek nyilvánítva. A tavaly 65 esetet jelentettek a megyei rendôrségen.

Valamennyit megtalálták – hangzott el tegnap a Marosvásárhelyi Rendôr-felügyelôségen, az eltûnt gyerekek nemzetközi napja alkalmából szervezett sajtótájékoztatón.

A marosvásárhelyi rendezvénnyel egy idôben az ország több megyeszékhelyén is hasonló eseményekre került sor. Bukarestben felavatták a FOCUS nevet viselô központot, amely az eltûnt és szexuálisan kihasznált kiskorúak segítését vállalja fel. Hasonló rendeltetésû kirendeltség Maros megyében is létesül.

A rendôrség és a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet által kezdeményezett találkozón elhangzottak alapján kiderült, hogy országos szinten az esetek 94,4 százalékában a gyerekek önszántukból szöknek meg otthonról vagy az elhelyezési központokból. A további okok között, amelyek otthonuk elhagyására késztetik a kiskorúakat, a családon belüli nézeteltérések, a zûrös állapotok szerepelnek.

A Mentsétek meg a gyerekeket szervezet tavalyi évre vonatkozó adatai szerint országszinten 74 olyan gyereknek nyújtott támogatást, akik megszöktek otthonról vagy a szociális intézményekbôl. 94 esetben foglalkoztak olyan kiskorúakkal, akik szexuális erôszak áldozatává váltak, valamint 55 kiskorút tartottak nyilván, akik emberkereskedelem áldozataivá váltak.

Országos iszonylatban jelenleg 351 kiskorút keres a rendôrség.

Egy az Isten, aki Atya, Fiú és Szentlélek. Amikor Istenrôl beszélünk, akkor általában a háromszemélyû egy Istenre gondolunk. Mégis van néhány alkalom az egyházi év folyamán, amikor a Szentháromság személyeirôl külön is beszélünk. Például adventben és karácsonykor, nagyböjtben és húsvétkor Jézus Krisztus, a második isteni személy áll az események középpontjában; áldozócsütörtök és pünkösd között – épp Jézus tanítása nyomán – a Szentlélekre figyelünk inkább. Jézus búcsúbeszédében megígérte apostolainak: "Én pedig kérni fogom az Atyát, és más vigasztalót ad majd nektek: az igazság Lelkét, aki mindörökké veletek marad... Amikor eljön ô, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra" (Jn. 14. 16.) Nos, az apostolok várták a megígért Vigasztalót áldozócsütörtök, Urunk mennybemenetele után, és amikor elérkezett az ötvenedik nap (pente-chostes – pünkösd), akkor eljött a Szentlélek. Az Apostolok cselekedetei színesen írja le a Szentlélek kiáradását-kitöltetését: "Amikor elérkezett pünkösd napja, a tanítványok mind együtt voltak. Hirtelen zúgás támadt az égbôl, mintha heves szélvihar tört volna ki. Betöltötte az egész házat, ahol együtt ültek. Aztán szétoszló lángnyelvek tûntek föl fölöttük és valamennyiükre leereszkedett egy-egy. Mindnyájukat betöltötte a Szentlélek, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, ahogy a Lélek a szót az ajkukra adta... Jeruzsálemben akkor a világ minden tájáról voltak jámbor zarándokok. Amikor a zúgás támadt, nagy tömeg verôdött össze. Nagy volt az álmélkodás, mert mindegyikük úgy hallotta, hogy az apostolok az ô nyelvükön beszélnek." A leírás lényege, hogy aki várta, az megkapta az erôsség lelkét. A Lélek pedig egyszerre áradt ki a közösségre és a személyekre. Így a Lélek kiáradásának eseménye az egyház elindulásának, születésnapjának is tekinthetô. Az apostolok életét megváltoztatja a Lélek, a Lélek erejébôl tanúságtevô közösséggé válnak. És ez az egyház lényege: megélni Jézus Krisztus tanítását, szóval és tettel tanúságot tenni róla. A Lélek hatására mindenki hallja és érti az apostolok beszédét. A Bábel-torony építésénél megzavarodott az emberiség nyelve, pünkösdkor értik egymást – különbözô nyelvû emberek. Így a pünkösd az egység ünnepe is.

Ma, a soknyelvûségen túl, milyen nagyon összezavarodott a nyelvünk és sokszor nem értjük egymást – bár ugyanazon a nyelven beszélünk. Nem érti a szülô a gyermeke szavát, a gyerek a szülô szavát; nem értik a házastársak, a testvérek, a barátok, a munkatársak, a szomszédok, az egy polgári vagy egyházi közösségben élôk egymás szavát. Mert talán mindenki egyéni büszkeségével, gôgjével akarja "építeni Bábel tornyát", szolgálni a másikat, a közösséget. De igazában szolgálni és építeni csak a szeretet Lelkének befogadásával lehet. Ahol pedig szeretet van, ott nincsen önzés, gôg, egyénieskedés, széthúzás, hanem minden másság ellenére van szeretetben megélt egység.

Erre a szeretetegység Lelkére van szükségünk személy szerint és közösségileg, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz mi (erdélyi) magyarok (és nem magyarok), és nemzeti, vallási, faji hovatartozásunk ellenére békében, szeretetben, egyetértésben élhessünk.

Jöjj, tölts el minket, szeretet Lelke, áradj ki bennünk, egység Lelke!

A baba-, üvegfestmény-, virág- és ruhakiállítás után a napokban rajzokból nyílt tárlat a Maros Megyei Könyvtár gyermekrészlegén. A Radnóti Általános Iskola magyar tagozatának kisdiákjai Elvarázsolt kastély címmel festették, rajzolták meg a témával kapcsolatos elképzeléseiket.

A gyermekkönyvtárba betérôket színes képek fogadják, amelyek a tanulók ötletességét és mesebeli élményeit tükrözik. Kacsalábon forgó palotától, a tövissel benôtt kastélyon át a cifra tornyos palotáig minden fellelhetô a kis remekmûveken.

– A héten nemcsak helybéliek tekintették meg a tárlatot, hanem jelentôs számú külföldi turista is betért hozzánk városlátogatásuk során – mondta Csíki Ramona könyvtáros, aki szerint a kiállítás-szervezés, amely a megye tanintézményeivel való szoros együttmûködés eredménye, hónapok óta népszerûségnek örvend a gyermekkönyvtárban. Sok tanító, tanár igényelte, hogy diákjai munkáját a szélesebb nyilvánosság is megismerje ily módon.

A következôkben, pontosabban június 1-jén azokat az V-VIII. osztályos olvasóit várja a könyvtár, akik szívesen lennének könyvtárosok egy napra. A könyvtárlátogatókat azon a napon gyermekkönyvtárosok fogják kiszolgálni, és mint a vezetôség ígéri, kellemes meglepetésben lesz részük azoknak, akik betérnek hozzájuk, ugyanis ideiglenes "munkatársaik" mesét olvasnak fel nekik és bemutatják a könyvtárat.

Ha azokra a vidéki településekre gondolunk, ahol még rendszeres buszjárat sincs, amellyel az ottlakók legalább a községközpontot megközelíthetnék, a lakosság pedig jobbára idôs, beteg emberbôl áll, Horváth Géza szászrégeni gyógyszerész ötlete mindenképpen elismerésre érdemes. A családi hagyományt folytató fiatal gyógyszerész, aki a régeni Horváth patikát vezeti, egy lakókocsiszerû jármûvet alakítana át, hogy az a gyógyszerpontra vonatkozó elôírásoknak megfeleljen. A megye pontos feltérképezését és az igények, kérések számbavételét követôen állapítaná meg az útvonalakat, ahova állandó program szerint járna ki a mozgópatikával. Olyankor például, amikor a körorvos rendel, hisz mire egy-egy félreesô településrôl a betegek beérnek a legközelebbi gyógyszertárba, az ártámogatott gyógyszerek már elfogynak. Ha kezdeményezését felvállalják és támogatják, akkor szeretné ezeket az igényeket kielégíteni. Horváth Géza úgy gondolja, hogy mindenkinek joga van hozzájutni a gyógyulásához nélkülözhetetlen gyógyszerekhez, akkor is, ha félreesô tanyán él. A vállalkozó szellemû gyógyszerész szerint sok településen azért nincs patika vagy gyógyszerpont, mert nem gazdaságos a mûködtetésük. A mozgó gyógyszertár viszont, amely naponta egy vagy több vonalat bejárna, mindenki számára kedvezô megoldást jelentene. Hogy megvalósuljon, az ötletgazda azoknak a támogatására számít, akik a gyógyszerellátás tekintetében hátrányos helyzetben levô lakosságot képviselik.

Amint elmondta, a Gyógyszerészek Megyei Kamarája nem vállalta a felelôsséget, hogy a mozgófogászatok mintájára engedélyezze a mozgó gyógyszerpont mûködését, kérését az országos kamarához, onnan pedig a szakminisztériumhoz továbbították, a válasz azonban késik. Remélhetôleg nem sokáig.

(bodolai)

A Mobilpatika Projekt azokat a településeket célozza meg megyénkben, amelyekben nem létezik gyógyszertár vagy gyógyszerpont. Az elképzelés látszólag egyszerû: egy patikai célokra adaptált kocsi jól meghatározott órarend szerint bejárná megyénk azon településeit, ahol jelenleg nincs gyógyszerészeti ellátás. Ahhoz, hogy ez a terv a közeljövôben valóra váljon, szükségem van az elszigeteltebb településen élô emberek segítségére, kérem az érintett települések polgármestereit és tanácsosait, hogy tegyenek le írásban kérvényt a megyei prefektúrára, hogy igénylik ezt a szolgáltatást. Kérek továbbá minden felelôs személyt, aki úgy érzi, nyomást gyakorolhatna ezen ügy érdekében, hogy cselekedjen. Csak akkor lesz, ha Önök is tesznek érte! Egyedül nem tudom beindítani ezt a folyamatot. Bárki, aki úgy érzi, hogy bármilyen szinten és bármilyen módon tudná segíteni ezt az ügyet, értem ezalatt a média támogatását is, kérem, segítsen, bármikor hívhat a 0745-082-098-as telefonszámon. Elôre is köszönöm:

Horváth Géza gyógyszerész

(MTI) – Jelentôs haszna származik majd Romániának a verespataki aranykitermelésbôl, vélekedett szerdán egy bukaresti sajtótájékoztatón a beruházást tervezô kanadai Gabriel Resources vezetôsége, amely bízik abban, hogy a román kormány megadja a kitermelési engedélyt.

A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat révén Verespatakon arany és ezüst kitermelésére készülô Gabriel Resources vezetôségét Alan Hill elnök és Kathy Sipos, a beruházókkal való kapcsolattartásért felelôs igazgató képviselte.

Szerintük Románia számára stratégiai fontosságú ez a beruházás, amely összesen 2,5 milliárd dollárt hoz az országnak. Kifejtették: a bánya terve 750-800 millió dolláros tôkeberuházásból valósulna meg.

Közölték: nemrég zárult le a bányaprojekt nyilvános részvényeladási folyamata, ennek nyomán 210 millió dollár bevételre tettek szert. A többi 600 millió eurót bankkölcsönökbôl fedezik majd. Az MTI kérdésére Alan Hill elmondta: több pénzügyi intézettel is folytatnak tárgyalásokat. Nem kívánta azonban megnevezni, hogy konkrétan mely bankokkal vették fel a kapcsolatot. Ezt csak azután hozzák nyilvánosságra, ha már véglegesítették a fedezetrôl szóló megállapodásokat.

A Gabriel Resources tervei szerint a bánya megépítése érdekében 1200 embert foglalkoztatnak majd, a kitermelés elkezdésekor pedig újabb 600 személyt alkalmaznak. Fizetésük – állítják a kanadai cég vezetôi – 4,7-szer nagyobb lesz, mint a romániai átlagbérek. Románia számára az is elônyt jelent, hogy az egykori állami bányavállalat által okozott környezeti szennyezést felszámolják az új létesítmény megépítésével.

A román kormány tárcaközi bizottságának június elején kell elbírálnia a hatástanulmányt és az ahhoz csatolt több mint 12 ezer oldalt számláló dokumentumot, amely a közmeghallgatásokon elhangzott kérdésekre és kifogásokra adott válaszokat tartalmazza. A testület tagjait döntô többségben a legfontosabb romániai minisztériumok által megnevezett államtitkárok alkotják. Alan Hill bízik abban, hogy ez a bizottság a termelési engedély megadására tesz majd javaslatot. A végsô döntést a kormánynak kell meghoznia. Hill azért is bizakodó, mert a terv által közvetlenül érintett 370 ingatlan tulajdonosa közül mindössze négy-öt ember nem hajlandó eladni birtokát.

(MTI) – Öngyilkos lett az a férfi, akinek feljelentése alapján a szlovák rendôrség a napokban vádindítványt nyújtott be az ügyészséghez a Nyitrán tavaly megvert magyar egyetemista, Malina Hedvig ellen.

A feljelentô kilétét a rendôrség eddig titkolta. Most már tudni lehet, hogy a hamis tanúzás és a hamis eskü gyanúja miatt várhatóan bíróság elé kényszerülô Malina Hedviget a 36 éves Juraj K. jelentette fel, akirôl csütörtökön kiderült, hogy még május 4- én a lakóhelyén, egy vágsellyei (Sala) ház pincéjében végzett magával.

"A hamis tanúzás bûntettének" gyanúja miatt Malina Hedvig ellen folyó nyomozást a férfi halála "nem befolyásolja" – mondta a CTK cseh hírügynökségnek Martin Korch, Szlovákia országos rendôr-fôkapitányságának szóvivôje. Késôbbi nyilatkozatában a szóvivô kizárta az idegenkezûséget a férfi halálában.

Az MTI pozsonyi tudósítója úgy értesült, hogy a feljelentô halálhírérôl Malina Hedvig és ügyvédje, Roman Kvasnica csütörtök reggel értesültek, amikor kihallgatásra jelentek meg Nyitrán. Egy nyomozótiszt közölte velük, hogy a kihallgatás a feljelentô halála miatt elmarad.

Malina Hedvig igen, csak meglepôdött, de nem kommentálta az értesülést, mindössze annyit mondott, a liberális polgári napilap, a SME internetes portálja szerint: "Öngyilkos lett? Ez újdonság, most hallom elôször."

A Nyitrán tanuló magyar nemzetiségû csallóközi diáklány tavaly augusztusban véresen, összeverve ment be az egyetemre. Vallomása szerint két ismeretlen bôrfejû azért verte meg, meg magyarul beszélt. A rendôrség két hét múltán azzal zárta le az ügyet, hogy Malina Hedvig csak kitalálta a történetet.

A nemzetközi figyelmet gerjesztô eset a magyar-szlovák kapcsolatokat is beárnyékolta, s miután a napokban az Országgyûlés két képviselôje, Németh Zsolt (Fidesz) és Szabó Vilmos (MSZP) az ügyben megszólaltak, a pozsonyi diplomácia szóbeli jegyzékben adott hangot ellenvetéseinek.

Tavaly novemberben egy ismeretlen személy feljelentést tett a lány ellen, mondván, a rendôrségi vallomás során a kitalált történetével Malina Hedvig hamisan tanúskodott, s mivel a vallomását az elôírásnak megfelelôen esküvel is megerôsítette, hamis eskütétellel is gyanúsítható. A szlovák rendôrség e feljelentés alapján vizsgálatot indított a lány ellen, de a feljelentô kilétét azóta sem hozta nyilvánosságra. Az ügyvéd, Roman Kvasnica szerint a halálesetbôl egyelôre korai lenne bármilyen következtetést levonni, s az sem ártana, ha a média is tartózkodna a találgatásoktól.

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a feljelentô halálhírére reagálva az MTI-nek azt mondta: "Ez a körülmény tovább mélyíti az ügy átláthatatlanságát, egyszersmind újabb kérdéseket vet fel: egyebek között azt is, miért csak húsz nap máltán derült ki a haláleset? Ki volt ez az ember, milyen indítékok alapján cselekedhetett, amikor feljelentést tett? Nemkülönben azt a kérdést is felveti, hogy milyen körülmények között halt meg?" Csáky jelezte: az MKP parlamenti frakciója ezeket a kérdéseket interpellációban a belügyminiszternek is felteszi.

Az új francia elnök, Nicolas Sarkozy szerint teret nyer az a gondolat, hogy az EU-alkotmányt egy "egyszerûsített szerzôdéssel" váltsák fel. S hasonlóan vélekedett José Manuel Barroso, az EU- bizottság vezetôje is, aki közölte: kezd konszenzus kialakulni e megoldásról.

A két politikus Brüsszelben folytatott megbeszélést: Sarkozynek ez volt a második külföldi útja múlt heti beiktatása óta, s a tárgyalás legfôbb témája az EU- alkotmány sorsa volt. Ezt a dokumentumot a franciák és a hollandok két éve népszavazáson elutasították, s azóta az EU-t számos kérdésben egyfajta bénultság jellemezte. Az uniós tagállamok szeretnének kitörni ebbôl a helyzetbôl, s szinte minden fôvárosban nagy reményeket fûznek az új francia elnök megválasztásához, ahhoz, hogy ez a politikus- (s egyben generáció-)váltás segít a kiútkeresésben.

Sarkozy eredetileg a francia elnökválasztási kampányban vetette fel, hogy az alkotmányt egy egyszerûsített (azaz az EU hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen intézményi reformokra, például a minôsített többségû döntéshozatal kiterjesztésére, vagy a közös külügyminiszteri poszt létrehozására koncentráló) szöveggel váltsák fel. A francia politikus a Barrosóval folytatott megbeszélés után tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy az "egyszerûsített szerzôdés" az egyetlen lehetséges megoldás, s az eredeti alkotmány megôrzése nem jöhet szóba. Hozzátette: az a prioritása, hogy az egy hónap múlva esedékes következô EU-csúcs sikeres legyen, s ez akkor minôsül majd annak, ha a 27 tagállam elfogadja, hogy egyszerûsített, kevés paragrafusból álló szerzôdésre van szükség. (Az EU soros elnöke, Angela Merkel német kancellár már hónapok óta folyamatos egyeztetést folytat a tagállamokkal, hogy a júniusi brüsszeli csúcson sikerüljön megállapodásra jutni az uniós alkotmány ügyében követendô menetrendrôl, azaz nagyvonalakban meghatározni, milyen részeket lehet megmenteni a korábban kidolgozott szövegbôl, s milyen szakaszokat kell újratárgyalni.)

Barroso ugyanezen a brüsszeli sajtótájékoztatón úgy vélte: a Sarkozy által felvetett elképzelés körül valóban kezd konszenzus kialakulni az EU-ban, s ô maga is támogatja az egyszerûbb, összefogottabb szerzôdés gondolatát. Ugyanakkor figyelmeztetett: mindebben van veszély is, az, hogy esetleg csökkentik az ambíciókat, márpedig ezzel ô nem értene egyet. "Én a politikai együttmûködésen alapuló, hatékonyabb, legitimebb, a nemzetközi színtéren is koherensebb Európa pártján állok" – mondta az EU- bizottság vezetôje, hozzátéve: ami számára a lényeg, az az, hogy fokozzák Európa cselekvési képességét.

A Népújság május 25-i lapszámában megjelent "Ciprian Dobre prefektus válaszai a nyílt levélre" cím alatt közölt interjúban a fôispán úr kijelentései kijavításra szorítkoznak.

Idézve az interjúban tett kijelentéseket, a kiigazítások a következôk:

"... téved valójában az önkormányzat. Oda jutott, hogy az Energomur pártját fogja, amihez egy önkormányzatnak nincs joga. Pártatlannak kellene lennie, és tekintettel kellene legyen a lakosság véleményére."

– Az Energomur részvénytársaság 2001. április 27-tôl. Egyedüli részvényese a marosvásárhelyi önkormányzat. Miután ez a fôispán úr tudomására jut, talán jobban megérti az önkormányzat és Energomur többrétû viszonyát.

"De a gond az, hogy a távfutési hálózatban levô lakosság nem kap minôségi szolgáltatást, mégis többet fizet, mint akinek saját hôközpontja van."

– Ahol a kazánház nincs felújítva, a szolgáltatás nem mindig megfelelô. Ezt az Energomur nem tagadta soha. Ezért dolgozik a felújításokon. Hogy melyik lakrész milyen hónapban, milyen évszakban mennyit fizet, esetenként változó. Egyértelmûen nem lehet kijelenteni, hogy minden körülmények között mindig többet fizet a távfûtött lakás vagy a kiskazános.

"Ráadásul rengeteg pénzt költenek reklámra. Kérdem én, mire kell költeni a pénzt: reklámra vagy felújításokra?"

– Reklámra nem költöttünk. A szolgáltatásainkat próbáljuk bemutatni.

– A "reklám"/ beruházás aránya 2006-ban: 103.678 lej / 24.714.864 lej, vagyis 0,4%.

"... pontos adataink vannak: 2006-ban az Energomur veszteséges volt. A veszteség 114 milliárd lej. Azt gondolom, hogy egy olyan vállalatnak, amelynek 114 milliárdos évi vesztesége van, nincs szüksége reklámra. Mit reklámoz, a veszteséget? Bármely piacgazdaságban a veszteséges vállalatokat bezárják."

– Az Energomur nyeresége 2006-ban: 61.879,34 lej.

"...az Energomurnál megnôtt a béralap. 2005-ben a béralap 66,9 milliárd lej volt, 2006-ban több mint 81 milliárdra nôtt."

– A bértömb nôtt 2006-ban, az országos kollektív munkaszerzôdésben és az ágazati kollektív munkaszerzôdésben foglaltak alapján. Ha ezeket a kereteket nem tartjuk be, nem járunk el törvényesen. A bértömbben a lakosság kiszolgálását illetô éjszakai órák és túlórák is benne foglaltatnak.

"...Bebizonyítottuk, hogy törvénytelen, amit csinálnak. Ha nem változtatnak a dolgon, újból törvényre adom ôket."

– Amit csináltunk, azt törvényes kereteken belül tettük. A megtámadott önkormányzati határozat nem az Egyesülés lakónegyedre vonatkozott. A 75/2004-es önkormányzati határozat nem a Ciprian Dobre úr fôispánsága alatt született . A megtámadott határozatot nem alkalmaztuk. Nem tettünk semmi törvénybe ütközôt.

"Az Energomur bemutatta nekem a stratégiáját. Nézze: négy és fél oldalas anyag ..."

– A hôenergia-stratégiát neves fôvárosi, egyetemi tanári rangú szakemberek készítették.

Marosvásárhely – Bukarest

Energomur – ATH Energ

– A Stratégia nem 4 oldalból áll. A fôispán úrnak be akartuk mutatni részletesen, de nem fogadott.

Újra kérdezem: mi a helyzet Marosszentgyörggyel? De más kérdések is felmerülnek: a fôispán úr hány idôs ember fûtésgondját oldotta meg (nem ígérte meg)? Hány család jutott nehéz helyzetbe a levált szomszédok miatt? Rendelkezésére bocsátjuk minden érdekeltnek az adatokat.

Végül újra felajánljuk a teljes tájékoztatást, ha ez érdekli a fôispán urat. Reméljük, hogy a félretájékoztatás, ami továbbra is megjelent az újságokban, az információ hiánya és nem személyes érdek.

Az MPSZ sepsiszéki szervezetének vezetôsége elégedetlen, mert Traian Basescu államelnök nem köszönte meg nekik a referendum kampányában nyújtott támogatást, ahogyan azt a PD, a PLD, a PNG és az UPSC választóinak esetében tette.

Gazda Zoltán, a szervezet elnöke csütörtökön a MEDIAFAX tudósítójának elmondta, az MPSZ vezetôinek "rosszulesett", hogy az államfô nem köszönte meg nekik a nyilvánosság elôtt a referendum kampányában nyújtott támogatást. "Elvártuk volna, hogy az államfô megköszöni nekünk a támogatást, és értékeli azt, tekintve, hogy az MPSZ volt az egyedüli magyar alakulat, amely nyíltan az államfô mellett állt a kampányban" – magyarázta Gazda.

Az MPSZ-vezetô hozzátette, úgy véli, Traian Basescu államfô rövidesen ellátogat valamelyik székely megyébe, Hargita vagy Kovászna megyébe.

Szerda délután a Dacia és Renault gépkocsikat forgalmazó és szervizelô Lion Victoria cég felavatta megyénkben a negyedik bemutatószalonját és szervizét. A rendezvényen a helyi hivatalosságokon kívül jelen voltak még többek között: Szilágyi Dénes, a Lion Victoria vezérigazgatója, Böröczki Gábor tulajdonos magyarországi üzlettársaival, Jaques Abou és Stephan Ranier franciaországi partnereivel, valamint dr. Szabó Béla, Magyarország csíkszeredai fôkonzulja.

Az avatószalag elvágása elôtt Szilágyi Dénes a vendégeknek elmondta, a céget 2002-ben létesítették, azóta hat megyében van már kirendeltségük, eddig összesen 7000 gépkocsit adtak el. Egyre több az ügyfelük, és korszerûen felszerelt szervizhálózatot is mûködtetnek. Csak minôséggel, megbízható kiszolgálással érhették el ezt a teljesítményt.

Jaques Abou, aki néhány hónap múlva nyugdíjba vonul, kifejtette, örömmel jött Romániába, hiszen itt olyan munkatársakat, üzlettársakat talált, akikkel érdemes volt üzletelni. 2001-ben látta a sok régi Dacia gépkocsit és innen támadt az ötlete, hogy itt érdemes beruházni, felújítani a márkát, s emellett a " testvérautót", a Renault-t is forgalmazni. A franciaországi szakember, az üzletlánc atyja, támogatója, azt is elmondta, tisztában van azzal, hogy az általuk felállított igényesség a konkurenciát is megmozgatja, emiatt több hasonló szerviz és bemutatóterem nyílt már Marosvásárhelyen, de optimista, hiszen így mûködik az üzlet. Az a tény, hogy újabb szalonokat nyithatnak, igazolja: van jövôje a vállalkozásnak.

Nagy András, a város polgármestere hangsúlyozta, Szászrégen igen jelentôs gazdasági potenciállal rendelkezik, hiszen a 36.000 lakosú Régenben 2300 céget jegyeztek be, tudomása szerint 11.000 gépkocsi- tulajdonos van, ezek 60 %-a Daciát és Renault-t használ. Lesznek tehát ügyfelek – biztosította a vállalkozókat, s kiemelte, a show roommal és a szervizzel újabb munkahelyek létesültek. Ez is a város hasznára van.

Dr. Szabó Béla fôkonzul elmondta, a szerviz szolgáltatásával, igényességével az uniós ország standardjára emelkedik. Az a tény, hogy magyar vállalkozó befektet, mindenképpen a gazdasági fejlôdés jele – vélte a fôkonzul.

Végül Böröczki Gábor fôrészvényes megköszönte üzlettársainak, munkatársainak, a szászrégeni önkormányzatnak, hogy lehetôvé tették a bemutatóterem és az üzlet megnyitását, s arról is biztosította a régenieket, hogy másként is jelen lesznek majd a város életében.

Az avatószalagot Jaques Abou, Szilágyi Dénes és Böröczki Gábor vágták el, majd meglepetésként a két autómárka védjegyével díszített tortát is kettészeltek a vállalkozók.

A szászrégeni Lion Victoria bemutatóterem és szerviz a Maroshévíz felé vezetô országúton, az Egyesülés negyed felé vezetô út keresztezôdésénél található.

A Demokrata Párt Maros megyei szervezete ezúton köszöni meg minden Maros megyei állampolgárnak a 2007. május 19-i referendumon való részvételt. Az elsöprô többségben Traian Basescu, Románia elnökének lemondatása ellen leadott szavazatok fényesen bizonyítják a polgárok akaratát. Igazolják ugyanakkor, hogy a jelenlegi politikai osztály jó része elszakadt a néptôl, és már nem képviseli a lakosság többségének érdekeit.

A Demokrata Párt kiáll a politikai rendszer megreformálása mellett, a választási törvénynek a névre szóló szavazás bevezetésére szükséges módosítása révén, mely a demokratikus élet minôségi feljavításának, és a politikusoknak a választókkal szembeni felelôssé tételének eszköze. Síkra szállunk az Alkotmány megújításáért, az intézményes keret kialakítása érdekében, mely képes legyen garantálni a román államnak az európai uniós standardok szerinti mûködését. Erôfeszítéseink az oktatási és közegészségügyi rendszer reformjának kiterjesztését, az Igazságszolgáltatás reformjának folytatását, a gazdaság és az üzleti környezet fejlesztését, az EU-s alapok felhasználási képességének növelését és a szociális védelem növelését célozzák. Hasonlóképpen, szem elôtt tartjuk egy koherens stratégia kidolgozását, hogy csökkentsük Románia függôségét a földgáz- és kôlajimport terén, valamint csökkentsük a légkörbe kerülô szén-oxid mennyiségét.

Ezek csak egynéhány programot képeznek azokból, melyekre erôfeszítéseinket összpontosítjuk, megpróbálván érvényesíteni ôket a kormány és Románia Parlamentje szintjén. Kérjük, hogy továbbra is támogassanak e lépéseinkben, és vegyenek részt az elôbbi témakörök kapcsán szervezendô nyilvános vitákban.

Bebizonyítottuk, hogy az állampolgár akarata szuverén, és ezt illik mindig meghallgatni, akkor is. ha egyesek legszívesebben elhanyagolnák, ha személyi vagy pártérdekeik úgy kérik. Nem lehetséges semmilyen fenntartható megvalósítás, csak a többség hangjával és akaratával, ez lévén a demokrácia egy megsérthetetlen elve.

Köszönjük a módot, ahogyan hallhatóvá és ismertté tudták tenni a többség akaratát, a civilizált eljárást, mellyel demokratikusan bebizonyították, hogy a politikai osztály jó része elszakadt a választópolgárok valós problémáitól. Biztosítjuk önöket, hogy továbbra is megverekszünk azért, hogy az állampolgárok érdekei legyenek elsôdlegesek, és ezek dominálják a politikai és közéleti vitákat, az egyes átutazó álpolitikusok által játszott politikai játékok és felelôtlen leszámolások rovására. Együtt vagyunk erôsek, bizonyítjuk hogy együtt vagyunk a legjobbak!

A Demokrata Párt Maros megyei elnöke,

dr. Dorin Florea

Marosvásárhely iskolaváros (XIII.)

Marosvásárhelyen a Mihai Viteazul (Klastrom) utca 15-17. szám alatti épületben mûködik.

Az impozáns, szecessziós stílusú épületegyüttes 1903 és 1905 között épült Kôrösi Kálmán mérnök tervei alapján a volt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Fôgimnázium részére.

1948-ban az épületet államosították és átadták a magyar tannyelvû líceumnak, ahova 1962-ben a román tannyelvû líceumot is beköltöztették, s így a két iskolát egyesítették.

A magyar leánylíceum 1908-ban alakult, számukra építette fel a város 1912–1913 között a ma Alexandru Papiu Ilarian néven ismert iskola épületét, amit az I. világháború idején az oda telepített hadikórház miatt nem vehettek igénybe.

1919. október 5-tôl a nagyszebeni Román Kormányzótanács határozata alapján a román leánylíceum a román fiúlíceummal együtt itt kezdte el tevékenységét. Az épületben mûködött a magyar leánylíceum is.

Az 1921–1922-es tanévben a két leánylíceumot átköltöztették a volt Gróf Széchenyi István Felsôkereskedelmi Iskola épületébe, ahol a hatóság 1925-ben a magyar leánylíceumot megszüntette. A román leánylíceum 1940-ig ebben az épületben mûködött, de a bécsi döntés (1940. augusztus 30.) következtében 1940-1944 között felfüggesztette tevékenységét, s csak a háború után nyitotta meg újra a kapuit.

Az 1948-as tanügyi reform nem érintette a román leánylíceumot, a régi keretek között mûködhetett tovább 1962-ig, mikor az Oktatásügyi Minisztérium rendeletére átköltözött a volt római katolikus líceum épületébe és egyesült Unirea néven a magyar líceummal.

Az ott folyó oktató-nevelô tevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy országszerte Marosvásárhelyt iskolavárosként ismerjék el.

Fodor Sándor S.

Alig egy év alatt öt új kép jutott be minden idôk tíz legdrágább festménye közé, és kétszer is megdôlt a képárverési világrekord.

Még soha nem fizettek olyan sokat második világháború után készült mûtárgyért, mint Mark Rothko amerikai festô Fehér középpont (sárga, rózsaszín és levendulaszín rózsás alapon) címû alkotásáért, amely 72,8 millió dollárért kelt el egy New York-i árverésen kedden, és rögtön be is került minden idôk tíz legdrágább festménye közé. Mark Rothko (1903- 1970) képe ezen a listán a kilencedik helyre került, és ez már az ötödik új tétel a legdrágább képek tízes rangsorában.

Tavaly nyárig Pablo Picasso Fiú pipával címû vászna volt az élen. 2004-ben az alkotásért aukción 104,2 millió dollárt fizetett egy ismeretlen vásárló. A festmény egyébként az elsô helyet Vincent van Gogh Gachet doktor arcképe címû mûvétôl vette át, amelyért a Christie’s 1990-ben tartott New York-i árverésén 82,5 millió dollárt fizettek – ám azóta szép lassan a rekordlista hatodik helyére hátrált.

2006. június 19-én aztán a Picasso-képnél is nagyobb áron kelt el Gustav Klimt Adele Bloch-Bauert, egy bécsi zsidó cukorgyáros feleségét ábrázoló portréja, az Arany Adele.

A bécsi szecesszió egyik csúcsaként számon tartott képet Ronald Lauder amerikai milliárdos 135 millió dollárért vette meg múzeuma, a huszadik század eleji német és osztrák mûtárgyakat gyûjtô Neue Galerie New York számára.

Fél év sem telt el, amikor a képárverési rekord újra megdôlt. Az új csúcstartó Jackson Pollocknak, a második világháború utáni képzômûvészet egyik botrányos, képeit gyakran alkoholos dühöngések közepette alkotó személyiségének 5., 1948 címû festménye, amelyet egy nevét titokban tartó vásárló vett meg 140 millió dollárért 2006. november 2-án.

A The New York Times címû amerikai napilap szerint a mû David Geffen lemez- és filmproducer tulajdona volt, a vevô pedig David Martinez mexikói üzletember, aki a kortárs mûvek nagy gyûjtôjének hírében áll.

Tavaly május óta további két alkotás, Picasso Dora Maar macskával címû, egyik nevezetes múzsájáról festett képe és Klimt másik Adele Bloch-Bauer portréja is felkerült legdrágább képek tízes listájára. Az elsô tízben így már Vincent van Gogh mellett Picasso és Klimt is egyaránt két-két képpel szerepel. A teljes lista: 1.Jackson Pollock: 5., 1948 – 140 millió dollár, 2006. november 2. 2. Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer I (Arany Adele) – 135 millió dollár, 2006. június 19. 3. Pablo Picasso: Fiú pipával – 104,2 millió dollár, 2004. május 5. 4. Pablo Picasso: Dora Maar macskával – 95,2 millió dollár, 2006. május 3. 5. Gustav Klimt: Adele Bloch- Bauer II – 87,9 millió dollár, 2006. november 11. 6. Vincent van Gogh: Gachet doktor arcképe – 82,5 millió dollár, 1990. május 15. 7. Pierre-Auguste Renoir: Bál a Moulin de la Galette-ben – 78,1 millió dollár, 1990. május 17. 8. Paul Rubens: Az ártatlanok lemészárlása – 76,7 millió dollár, 2002. július 10. 9. Mark Rothko: Fehér középpont (sárga, rózsaszín és levendulaszín rózsás alapon) – 72,8 millió dollár, 2007. május 15. 10. Vincent van Gogh: A mûvész szakáll nélkül – 71,5 millió dollár, 1998. november 20.

(Vietnam – Kambodzsa)

Három bárkába szétosztva közlekedtünk a deltában. Vietnami kormányosunk úgy sétált az ingó bárka peremén, mint mi a fôtéren.

Ebéd után átbuszoztunk a határvárosba, Chan Docba. Megmásztuk a kultikus jelentôséggel bíró Sam-hegyet, hogy a naplementében gyönyörködjünk. Visszafele "rövidítésként" úgy ezer lépcsôn jutottunk le, elemlámpák segítségével. Vietnami túravezetônk elmondta, hogy tavaly lezárták a több évtizedes vietnami–kambodzsai határvitát, a jelenlegi helyzetet rögzítették, hiszen itt mindig vietnamiak éltek (és a Khmer Birodalom? Érvelése ismerôsnek tûnt...).

Feltûnô, hogy vietnami oldalon mennyivel jobban mûveltek, csatornázottak a rizsföldek, mint Kambodzsában (a hegyrôl jól látszott a különbség). A határváros biztonságára jellemzô, hogy szállodánk épületeit kerítés veszi körül és a bejáratot két katona ôrzi, akár Ho Shi Min szobrát.

Másnap reggel elbúcsúztunk Than úrtól és a másik két vietnami segítônktôl. Than úr elmondta, hogy idegenvezetôként két nehéz pillanatot szokott átélni: az új csoport érkezését és 12 nap után az elválást, hiszen barátokként válunk el. Ha valami kifogásunk lenne, gondoljunk arra, hogy a háborúk miatt itt nem volt turizmus, csak a ’90-es években kezdôdött és bizony gyermekcipôben jár. Nos, a gyermek fejlôdôképes és szép jövô elé néz.

Beszálltunk abba a hajóba, amely a csoportunkat felviszi Phnom- Penhbe, a 30-40 évvel ezelôtt oly sokat emlegetett kambodzsai fôvárosba. Hol van már Norodom Szihanuk és Pol Pot?

A határhoz közeledve egyre szélesedik a Mekong, ill. a fôágra hajóztunk át. Legalább ötször olyan széles, mint a Duna Pestnél. Laza vámvizsgálat után, két óra alatt kaptuk meg a kambodzsai vízumot. A határállomáson gyereksiserehad vett körül, állítólag tolvajlásból élnek – ezt-azt megpróbáltak eladni, de senkitôl sem loptak, igaz, igencsak figyeltünk.

Egy másik különbség: Kambodzsában ezen az útvonalon nem látni a Mekongra épített házakat. Phnom-Penhben feltûnt, hogy mennyivel több az autó, a szép épület és a szemét, na és a riksájában (tuk-tukjában) éjszakázó sóher.

DEC. 15–17.

Hatórás mekongi hajókázás után megérkeztünk Siem Riepbe, Angkor elôszobájába, ahol a Hotel Salinában szállásoltak el (én hoztam létre a Szováta Hotelt megvásárló magyar–brit Salina Investet, így egybôl megjegyeztem a nevét).

Délután elmentünk Angkorba, az egykor virágzó Khmer Birodalom volt fôvárosába, ahol a Ta Keo templomot néztük meg, másnap szintén Angkor (Bayon, elefántos terasz, a leprás király terasza, Tha Prom stb.). Lenyûgözô és egészen sajátos látványt nyújtottak a dzsungel által lassan újra visszahódított romok, a gyökerek, faágak és indák által körbefont szobrok, épületek, a tetôkön kinövô hatalmas fák.

Naplementekor a légballon kosarából bámultuk Angkor Watot és környékét.

Autóbusszal vittek vacsorázni. Lementem (szerencsére, vacsora után) azért, hogy haza e-mailezzek. Nem találtam vissza a vendéglôbe, amelynek a nevét nem jegyeztem meg. Kerestem, de oly sok közel egyforma volt (legalább tíz lépcsôfeljárós, emeleti félteraszos vendéglôbe mentem be, mindenütt azonnal le akartak ültetni...). Kínomban beültem egy tuk-tukba (biciklis riksa) és hazavitettem magam a szállodába. Onnan értesítettem a túravezetô Juditot és Gábort, hogy ne keressenek, otthon vagyok.

Gáborral meggondoltuk magunkat, holnapután nem helikopteren, hanem tuk-tukkal fogjuk bejárni Angkort.

Itt hagytam abba a naplóírást, annak tudatában, hogy Gábort értesítik, várom a szállodában, hogy terveink szerint folytassuk a kocsmázást. Mivel Judit, a túravezetô elfelejtett szólni, Gábor igencsak beijedt és alaposan kiosztott.

(Folytatjuk)

Kincses Elôd

Kétszázkilencven éve, 1717. május 13-án született Bécsben Mária Terézia osztrák fôhercegnô, magyar királynô és német- római császárné, aki 1740 és 1780 között állt a Habsburg-birodalom élén.

III. Károly és Elisabeth Christine von Braunschweig- Wolfenbüttel második gyermeke volt, bátyja korán meghalt. Apja sokáig reménykedett abban, hogy három lánygyermek után fia születik, de vágya nem teljesült. Mária Terézia apja látókörén kívül nôtt fel, s fejlôdött öntudatos ifjú hölggyé. A Habsburg család tagjai 1703-ban, még III. Károly trónra lépését megelôzôen szerzôdést kötöttek a trónöröklés rendjérôl, külön kitérve a nôági örökösödésre. (Az I. cikkely kimondta, hogy a Habsburg-ház férfiágának kihalása esetén a magyar rendek nem élhetnek szabad királyválasztó jogukkal, a trónt a Habsburg nôág örökli.) A Pragmatica Sanctiót 1713-ban hozták nyilvánosságra, s az osztrák tartományok még abban az évben elfogadták, 1722-ben az erdélyi, majd 1723-ban a magyar országgyûlés is rábólintott.

Ily módon Mária Terézia számára elvileg biztosítva voltak az uralkodás felté-telei, a gyakorlat azonban másként festett. Mária Terézia, aki 1736-ban ment feleségül Lotharingiai Ferenchez, a Habsburg családban (és a korban is) szokatlan igazi szerelmi házasságot kötött. III. Károly 1740-ben bekövetkezett halálát követôen Ferencet császárrá koronázták, az innentôl datálódó Habsburg-Lotharingiai ház és birodalom tényleges irányítása azonban mindvégig a társuralkodóként regnáló Mária Terézia kezében volt.

Trónra lépését követôen sem Franciaország, sem Spanyolország és a bajor választófejedelem nem ismerték el Mária Terézia jogait. II. Frigyes porosz király Sziléziába történô bevonulásával megindult az osztrák örökösödési háború, amely csak nyolc évvel késôbb ért véget. A felvilágosult abszolutizmus talaján politizáló Mária Teréziát 1741 júniusában magyar királynôvé koronázták, s újdonsült királynôként mindent megtett, hogy maga mellé állítsa a magyar rendeket. Az uralkodónô a drámai hatást növelendô a gyermek II. Józseffel karján jelent meg a diétán, s a fellelkesült rendek azt kiáltották: "Életünket és vérünket királynônkért!" (Bár a rossz nyelvek szerint azt is hozzátették: de a zabunkat nem.) A diétán 35 ezer katona kiállításáról döntöttek, cserébe Mária Terézia visszacsatolta a Partiumot és a Délvidéket, biztosította a nemesi föld adómentességét valamint megígérte, hogy ha teheti, Magyarországon lakik és a magyar vonatkozású ügyeket magyarokkal intézteti.

Az örökösödési háború lezárását követôen Mária Terézia végre nekiláthatott a kormányzásnak: 1754-ben kiadta vámrendeletét, amelynek legfôbb célja az osztrák és a cseh könnyûipar védelme, a magyar nemesség adómentességébôl elmaradó jövedelem pótlása, illetve az olcsó magyar nyersanyag birodalmon belül tartása volt. A rendelet a kettôs vámhatár kialakításáról is döntött, az egyik az egész birodalom körül húzódott, míg a másik Magyarországot vágta el az örökös tartományoktól. A magyar szempontból rendkívül hátrányos vámrendelet, ami egészen 1850-ig maradt fenn, felszámolta a belsô vámokat, és az állam kizárólagos jogává tette a vámszedést.

1756-ban újabb háború vette kezdetét, az 1763-ig tartó hétéves háború célja Szilézia visszaszerzése volt. A Habsburgok oldalán harcoló Svédország, Franciaország, Oroszország és a német fejedelemségek Angliával és Poroszországgal néztek szembe. A háború kiterjedt Észak-Amerikára és Indiára is (tulajdonképpen ez volt az elsô világháború), s a status quo rögzítésével ért véget.

Magyar ügyekben az uralkodónô 1760-ban döntött a Magyar Testôrség felállításáról, 1767-ben pedig kiadta az Urbárium rendeletet, amely meghatározta a jobbágytelek méretét, változtatott a jobbágyok jogi lehetôségein, és rögzítette terheiket. 1777-ben született meg a Ratio Educationis, amely porosz mintára rendezte a magyar közoktatást. Mária Terézia legfôbb elvként az állami irányítást és a tananyag világi szempontok szerinti átalakítását tartotta szem elôtt, és kimondta, hogy hat és tizenkét éves kor között kötelezô iskolába járni. A rendelet anyagi hátterét a feloszlatott jezsuita rend vagyona adta.

A tizenhat gyermeket szülô Mária Terézia férje halálát követôen fiát, II. Józsefet vette maga mellé társuralkodónak. Tizenötödik gyermeke a késôbbi tragikus sorsú francia királyné, Marie Antoinette volt.

A házasodási politika egyik legnagyobb híveként és mestereként számon tartott Mária Terézia 1780. november 29-én halt meg Bécsben.

Pietsch Judit

A Nagypiac (Széchenyi tér, ma Rózsák tere) déli végében, az egykori Deák Ferenc utca nyugati oldalán a sok földszintes lakóház lebontása után és elôkészített helyen Csiszár Lajos építômester vállalata 1906 júniusában kezdte el a tornyos Városháza építését, az 1906–1907-es év fordulóján már tetô alatt állt, s 1907-ben már annak belsô és külsô befejezési munkálataival folytatták az építkezést.

Az épületasztalos-készítmények, az ajtók-ablakok a falnyílásokba kerültek s a kedvezô idô beálltával a belsô vakolási munkálatokat végezték. A víz-, villany- és központifûtés-szerelési munkálatokkal is szorgoskodtak a szakmabeliek. Természetesen a belsô befejezési munkálatokkal párhuzamosan az utcai és az udvari homlokzatok vakolása és díszítése is sorra került. A pécsi Zsolnay-gyárból érkezett majolikadíszek terv szerinti felrakása révén a homlokzatok szép szecessziós kialakítását eredményezték.

A császári és királyi udvari üvegfestô, Róth Miksa budapesti mûtermében elkészült nagyméretû üvegfestmények Vásárhelyre érkezése után azok a gyûlésterem ablakszárnyaiba, illetve tokjaiba kerültek. A historizáló üvegfestmények Ferenc József teljes alakját, valamint Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Deák Ferenc és Kossuth Lajos portréját valamint a magyar címert ábrázolták. Az üvegfestményeket övezô geometrizáló díszítést a szecessziós kiképzés teszi könnyeddé. Az üvegfestmények s az azokat övezô díszítmények az üvegfestészet remekmûvei.

Az impozáns tölcsérboltozatos elôcsarnok oldalfala mellé helyezett márvány ülôpad és a feliratos márványtábla keretének kiképzése szecessziós vonalvezetésével és díszítésével ünnepélyes képet ad az elôcsarnoknak. Az elôcsarnok terébe elhelyezett díszes fôlépcsô elôkelô képet ad a belépônek. A fôlépcsô tengelyébe elhelyezett nagy üvegfestmény, a Városháza képe ragyogó színeivel megragadó képet ad. A boltozati rendszer szabad kézzel végzett díszes festése finom ízlésre vall. Sajnos, az elôcsarnok oldalfalára helyezett márványtáblát megsemmisítették, s az arra vésett szöveg ismeretlen. A fôlépcsô- pihenô két oldalfalára helyezett rózsaszínû márványtábla felirata a tervezôk és kivitelezôk nevét sorolta fel. Sajnos azt 1957–58-ban összetörték, annak szövegét közöltem a Marosvásárhely szecessziós épületei címû kötetem 60. oldalán. A székház nagy gyûlésterme az elsô emeleten a középsô rizalit teljes hosszát foglalja el. Belsô kialakítása ünnepélyes hatású és ablakainak színes üvegfestményei szemet kápráztatóak és alkotómûvészi munkaként ismeretesek. A terem fal- és mennyezetfestése finom színezésével és selyemmintázatával Nagy Jenô és Dezsô szobafestô mesterek kézi munkája. A gyûlésterem bútorzata, a polgármesteri baldachinos emelvény, valamint a polgármesteri szoba bútorzata Thoroczkai Wigand Ede tervei szerint készült a szecesszió szellemében.

A nagy gyûlésterem elôtt centrálisan elhelyezett erkély az aluljáróval dr. Bernády György igényes építészeti kialakításának megfelelôen készült. Az erkély mellvédjeinek faragott kövei közé helyezték el a kôbôl faragott országcímert a koronával, s annak bal és jobb oldalára a város, illetve a vármegye címere került.

A belsô udvaros épület északkeleti sarkára helyezett magas, karcsú torony elhelyezésével az épület középkori városházák tornyaira emlékeztet. Az ôrfolyosó felett magasan kiemelkedô toronysisak színes majolikacserép- fedésével a város épületeit túlnôtte. A torony belsejében a lépcsô elkészülte után az épület testébôl kiemelkedô homlokzati részek vakolás és díszítését végezték, s a fából összeállított állványzat lebontása után a szabaddá vált kiemelkedô torony jelezte az építkezés befejezésének közeledtét. Az épület fôhomlokzata középsô, kiugró falsíkjának ívelt vonalú oromfalára, a pártázatára rakták fel a színes és díszes MAROSVÁSÁRHELY SZAB. KIR. VÁROS SZÉKHÁZA feliratot és a város címerét. Az oromfal keretezését, díszítôelemeit, a feliratot és a címert ugyancsak a Zsolnay cég gyártotta és szállíttatta Vásárhelyre. Az épület elôtt kialakított tér rendezése a fôbejárathoz vezetô sétányaival ízléses kialakításra vall. A székház építésével egy idôben elkezdték a lehatároló utcák rendezését és beépítését. A lebontott régi, ódon házak helyére korszerû, szép lakóházak kerültek. Megjegyzem, hogy akkor már a városépítészeti osztály rendelkezésére állt a város topográfiai felmérése, melynek figyelembevételével rendezték a város utcahálózatát.

A székház építésének megkezdése elôtt két éven át folytatott elôkészítô tárgyalások után Csiszár Lajos építôvállalata rövid két év alatt végezte és fejezte be az építkezést, természetesen mindezen munkálatokhoz Csiszár Lajos számításba vette az egyes iparosmunkákat végzô alvállalkozók megfelelô idôben leszállított készítményeit, s mindezek következtében 1907 ôszén az építkezést befejezte, s a Városháza egyes ügyosztályai igénybe vették az épületet. A torony órájának és az ôrfolyosó mennyezetére felszerelt óraharangok és az ütôszerkezet elkészülte után annak megszólaltatása már jelezte a székház befejezését, s azóta száz éve jelzi a negyed, fél és órák múlását.

A város székháza az egykori kedvelt "allé" részén épült. Ha figyelembe vesszük, hogy két emberöltôvel azelôtt ott téglavetôhely volt, akkor értékelhetô a környék rendezése és új épületekkel való beépítése. Az új épületek és utcák a város képét alaposan megváltoztatták.

A tornyos Városháza reprezentatív képviselôje a városháza épülettípusnak. A maga egészében igényes tervezésénél és kivitelezésénél fogva ma is kiváló építészeti és alkotómûvészeti munkának tekinthetô és igényes elismeréssel véleményezhetô. Az épület külsô és belsô kialakítása, díszítése, nagytermének bútorzata a szecessziós stílus remekmûve.

Dr. Bernády György, a gondos polgármester naponként szemlélte meg az építkezés elôrehaladását és kifogástalan kivitelezését.

Keresztes Gyula

Hány évig élt Matuzsálem?

Mire jó a holdnaptár? Hogyan számítják a holdhónapokat? Ponori Thewrewk Aurél, a neves csillagász avatja be az olvasókat az ezüstös égitest és a vele összefüggô számítások rejtelmeibe. – Az áldott Holdra esküszöm – mondja Rómeó, szerelmét bizonygatva. – Ne arra esküdj, a Hold változékony – válaszolja Júlia Shakespeare drámájában. És valóban, ez az égitest hétrôl, hétre, szemmel láthatóan változtatja alakját, az idôpontot, amikor feltûnik az égbolton; van úgy, hogy fényes nappal is látjuk, máskor este is hiába keressük. Életünket valamilyen módon befolyásolja, – hogy hogyan, errôl kérdeztük a 85. születésnapját május elején betöltött Ponori Thewrewk Aurél csillagászt, a Planetárium elsô igazgatóját, akirôl sok évtizedes tudományos munkásságának elismeréseként 2000-ben a Naprendszer 45 ezer 300-ik kisbolygóját nevezték el.

– A földmûvelésre áttérô társadalomnak idôfelosztási rendszert kellett alkotnia, amely biztosan megmondja, a pillanatnyi idôjárástól függetlenül, hogy idôben hol tart a fejlôdésben az ember, az állat, és a növény, tehát naptárt kellett létrehoznia. Erre pedig egyetlen mód volt, a csillagászati megfigyelés: fôleg a Nap és a Hold járását-kelését vigyázták. Mellettük azonban más égitesteket és csillagokat, csillagcsoportokat is figyelemmel kísértek az ókori csillagászpapok. Aki ismeri ezeket, alkonyat után az égre pillantva, meg tudja mondani, milyen évszak van. Azt leszûrték a régiek, hogy az év sok napból áll, nehéz számukat fejben tartani, így szükség van olyan idôegységre, amely hosszabb, mint a nap, tehát jóval kevesebb van belôle az évben, ezért könnyebb számba venni. Ilyen idôegység a holdhónap. 50 ezer éves "feljegyzések", a múlt században, egy francia barlangban talált csontlap- sorozat bizonyítja, hogy az ôsember figyelemmel kísérte a Hold változásait, véset alakjában napról-napra megörökítette, hogy milyennek látszik. Az elsô megfigyelések szerint 12 holdváltozás múlva térnek vissza az évszakok, vagyis egy évben 12 holdhónap van. Innen ered a 12-es szám, illtetve annak fele és többszöröseinek kiemelt szerepe az élet sok területén. A Szentírás által említett matuzsálemi kort megért, valójában holdhónap-számban megadott korú öregek valódi éveinek számát úgy kapjuk, ha 12-vel elosztjuk a hihetetlennek tûnô idôt.

– Eszerint Matuzsálem majdnem kilencszáz életéve valójában alig több hetvennél?

– Bizony. Azonban egy idô múlva rájöttek arra is, hogy az ilyen idôszámítás is kissé pontatlan, a holdhónap, illetve annak 12-szerese, de a napév sem fejezhetô ki kerek napokban. Ezért kiigazítás szükséges, hiszen a holdév 354, míg a napév 365 napos – magyarázza Ponori Thewrewk Aurél.

– Használják még valahol a holdnaptárt?

– Hogyne, nem is egy országban. Az izraelita egyház hasonló naptárt használ, ez részben a holdhónapokat, részben a napévet veszi figyelembe, de az eltérések miatt szökônapokat, illetve bizonyos idôközönként szökô-holdhónapot iktat be. A hónap mindig újholdnál kezdôdik, és a közepe holdtölténél van. Ugyancsak így, erre alapozva határozzák meg minden évben ma is a zsidó és a keresztény húsvét idejét. Mohamed, az iszlám vallás megalapítója, aki a VII. században élt, viszont megtiltotta a rendkívüli idôszakoknak a használatát, elfogadta a természettôl adott holdhónapokat, és kijelentette, hogy ezek száma csak 12 lehet. Ezért azután a mohamedánok naptára évenként 11 nappal eltolódik. Ennek eredménye, hogy ha egy mohamedán azt mondja, hogy 34 éves, valójában a mi idôszámításunk szerint csak 33. Az állattenyésztéssel foglalkozó nép számára fontos eligazítást ad a holdnaptár, például a juhok vemhességi ideje 5 holdhónap – említi a csillagász.

– Aki figyeli a kalendáriumokban a Hold keltét és nyugtát, azt látja, hogy havonta elôfordul, hogy egyszer nem kel, majd nem nyugszik le a Hold. Ennek mi az oka?

– Az, hogy ez az égitest egy hónap alatt kerüli meg a Földet; nem 24, hanem 25 óránként kel és nyugszik. Például kel a Hold a Nappal együtt, de nem nyugszik vele, hanem csak egy óra múlva. Tehát aznap nem nyugszik le. A tengerek apály-dagály jelensége kapcsolatban áll a Hold hatásával, ugyanis az is 25 óránként következik be. Újholdkor, amikor a Hold és a Nap gravitációs hatása összeadódik, a jelenség mindig nagyobb, akár szökôár erôsségû. Erre már az ókori hajósok is rájöttek, és figyelték, alkalmazkodtak hozzá. Viszont az emberre minimális a gravitációs hatás, ilyenkor egy búzaszemmel vagyunk könnyebbek.

– Mivel magyarázható, hogy a Holdhoz rengeteg babona fûzôdik?

– Elôször is, mert változik, feltûnô a mérete. Szabad szemmel is jól látható, és bármi beleképzelhetô. Hol nônemû, hol hímnemû a különbözô nyelvekben. A misztikumra hajlóknak ennyi bôven elég ahhoz, hogy különféle hiedelmeket alkossanak és terjesszenek a Holdról, amiket aztán mindig megcáfol a tudomány.

Hajós Anna

A fennállásának 13. évét ünneplô marosvásárhelyi székhelyû Ortoprofil cég május 17-19. között a Brassó megyei Felsô-Szombatfalván rendezte meg az ötödik tudományos szimpóziumát, amelyen a protetizálás terén világelsô cégek mutatták be csúcstechnológiával készült termékeiket, olyan mûvégtagokat, amelyek lehetôvé teszik, hogy viselôjük normális életet éljen. Nyitóbeszédében dr. Boga Ferenc, a 170 alkalmazottat foglalkoztató cég ügyvezetô igazgatója kiemelte az Ortoprofil szerepét abban, hogy a gyógyászati segédeszközök elkészítését az egészségbiztosítási pénztár fokozatosan növekvô összegekkel támogatja.

A tanácskozáson mutatták be a korszerû mûvégtagok készítésében világelsô Otto Bock cég magyarországi kirendeltségének képviselôi az új C- Leg technológiával készült lábprotézist, amely számítógép-vezérlés segítségével imitálja az egészséges láb mûködését, és a gyártók szerint kényelmes viseletet jelent. Az Ortoprofil ezt a csúcstechnológiát is biztosítani tudja azoknak, akik aktív életet szeretnének élni – tájékoztatott Fodor István gyártási igazgató, aki a megfelelô tanfolyam elvégzését követôen megszerezte a cég certifikációját, amelynek alapján C-Leg- ellátást végezhet.

Hogy mit nyújt a C-Leg termékcsalád viselôjének?

A mûláb irányítását mikroprocesszor vezérelte hidraulika végzi, amely a mozgással azonos idôben igazítja a rendszer dinamikáját bármilyen járássebességhez, s megfelelô állásbiztonságot teremt. Ez a technológia lehetôvé teszi, hogy a mûvégtag folyamatosan felismerje, hogy a lépésciklus melyik fázisában van a használója és a mozgással egy idôben alkalmazkodjon ahhoz. A mikroprocesszor a térdízületben található, alatta az akkumulátor valamint a hidraulikus pumpa foglal helyet. A mûlábfej két tizedmásodpercenként közvetít információkat a központi elektronikának, ami továbbítja a parancsot a hidraulikus vezérlésnek. Külön üzemmód teszi lehetôvé, hogy a C-Leg lábprotézissel különleges mozgásokat – sífutás, kerékpározás, gyors menés, korcsolyázás, erdei séta – is végre lehessen hajtani (csak szaladni nem lehet). Használója immár távirányító segítségével észrevétlenül át tud váltani egyik funkcióból a másikba, s fokozott biztonságot ad a kiegészítô állás mód is. A mûvégtag mûködése a megfelelô számítógépes program segítségével állandóan ellenôrizhetô, az ortopédiai mûszerész a lengésfázis-csillapítást az egyéni igényekhez igazíthatja.

A mûvégtag komplex vákuumrendszerrel kapcsolódik a csonkhoz, ami a nyomás állandó szabályozása következtében nem nyomul, nem sérül meg, miközben az összekapcsolódás nagyon biztonságos – tájékoztatott Jakab István. A C-Leg technológiával készült mûvégtag egyetlen "szépséghibája", hogy sokba kerül, aminek a biztosító egyelôre csak egy részét állja.

A Ortoprofil-tanácskozáson két szép, csinos fiatal moldovai lány próbálhatta ki a mûvégtagot és számolt be tapasztalatairól. Mindketten egyetemi hallgatók Iasi-ban. A radauti-i Andrisan Alina Maria közgazdaságtant és helyi adminisztrációt tanul. Egy születési rendellenesség miatt 18 éves korában amputálták combból a lábát. Balanuta Danielának szintén születési rendellenesség miatt vágták le mindkét lábszárát, a mûvégta-gokkal azonban titkárnôként dolgozik és egyetemre jár, ami naponta több kilométernyi járást, trolibuszozást jelent. Amint elmondták, a C-Leg mûvégtaggal nagyobb stabilitást, flexibilitást és biztonságot éreznek, könnyebben járnak a lépcsôn és dombon felfele. Azt még nem tudták megmondani, hogy sikerül-e támogatókat találni, hogy korábbi mûvégtagjukat újra cseréljék.

A felsô-szombatfalvi tanácskozáson a legkorszerûbb végtag-protetizálási eljárások ismeretése mellett a szakorvos, páciens és az ortopéd technikus közötti együttmûködés fontosságának a tudatosítására helyezték a hangsúlyt.

(bodolai)

Népi gyógyászat, természetgyógyászat

Összetett immunerôsítés

A továbbiakban egy Altorjáról Chicagóba származott immunhiányos nô beszámolóját közlöm, akit egy orvos-természetgyógyász gyógyított meg. A beszélgetés elején kiderül, hogy a szervezet védekezôképességének gyengülését egyik szülô elvesztése (is) okozta. A védekezô rendszer erôsítésére a gyógyító olyan gyógynövényeket javasolt, amelyeket az indián hagyományos orvoslás mellett a magyar néphagyományban is megtalálunk. "Az én betegségem tulajdonképpen abban az évben kezdôdött, amikor édesapám meghalt otthon, Erdélyben. Akkor egy estefelé a foghúsomon a nyelvemet végighúztam, s mintha egy buborék lett volna rajta. Amikor kifakadt, nem volt semmi íze, de mintha feltörte volna valami, olyan seb lett a foghúsomra belül. Gondoltam, elmúlik, de nem múlt el. Egyre több lett, s egy idô után annyira el volt fajulva az egész, hogy amikor ettem, már vért is ettem, s ki volt vörösödve az egész szám belül. Hat orvosnál voltam, szájsebésznél. Fogalmuk sem volt, hogy mi ez. Aztán elmentem egy brassói származású orvos- természetgyógyászhoz, Renteához. Nem mondom, hogy a gyógyulás gyors volt, mert három évbe tellett, amíg helyrehozott. Mondta is, hogy a diagnózis alapján nem tudja ô sem, hogy mi az. Vitaminokat szedtem egy fél évig, de az nem segített. Akkor mindenfélével próbálkozott, akupunktúrával, a fülemet szúrta (stresszoldó, méregtelenítô módszer). Injekciót adtam magamnak a hasamba. Az egyik csalánkivonat volt, a másik a bíbor kasvirág, echinacea. Egyiket egyik este adtam, másikat másik este. S késôbb még fagyöngyinjekciót is. Az injekciók után fél évig áttértem a csalánkapszulákra. Aztán még más természetes gyógykivonatot adott nekem, grapefruit magjának a kivonatát. Olajat rágtam, az jót tesz a foghúsnak is. A doktor úr próbálkozott azzal is, hogy kivette a vénámból a vért, s farba visszaadta (sajátvér-terápia, tulajdonképpen immunstimulálás). Emlékezett rá, hogy a sportolók esetében használják ezt a módszert.

Vérvizsgálatot végeztünk (ötvenféle dolgot néztek meg). Meglepô volt, hogy ép egészségesnek tûnök, a szimpla vérvizsgálatok nem mutatnak ki semmi bajt, és az ásványi sók minimumon vagy nagyon alacsony szinten voltak, s kezdett nekem adni olyan dolgokat, amelyek ezeket pótolják, s akkor gyógyultam meg teljesen. Ezt követôen kezdtem nagyon odafigyelni a természetes teákra, vettem mindenfélét, fôleg csalán- és cickafarkteát ittam, s egyszer csak azt éreztem, hogy teljesen helyrejöttem. Most már elmúlt, de idôközönként megismétlem a bíbor kasvirág és csalánkúrát."

(Folytatjuk)

Bernád Ilona

Birtalan Rodica receptjei

1. GOMBALEVES

Hozzávalók:

25 dkg csiperkegomba, 40 dkg sertéscsont, 10 dkg sárgarépa, 5 dkg petrezselyemgyökér, 4 dkg sertészsír, 6 dkg finomliszt, 1 1/2 dl tejföl, 4 dkg vöröshagyma, 1 kötés petrezselyemzöld, 5 g édesnemes fûszerpaprika (kalocsai), frissen ôrölt fekete bors, szemes fekete bors, só.

A csontból, a sárgarépából a petrezselyemgyökérrel, a sóval és a szemes borssal 2 és 1/2 liter csontlevet fôzünk.

Ezután a megtisztított gombát vékony szeletekre vágjuk, kevés zsírban megpirítjuk és a csontlével fölengedjük.

Zsírból és a finomlisztbôl világos rántást készítünk, beletesszük az apróra vágott vöröshagymát, a finomra vágott petrezselyemzöldet, meghintjük fûszerpaprikával, majd hideg vízzel és tejföllel simára keverjük.

A leveshez öntjük, felforraljuk, sózzuk és az ôrölt fekete borssal ízesítjük.

Kellemes gombaízt adhatunk a levesnek, ha 3 dkg gombát nyersen finomra reszelve az utolsó forralásnál teszünk a már kész levesbe. Csipetkével tálaljuk.

A meleg idôszak beköszöntével a mezôgazdasági munkák, kirándulások idején megszaporodnak a kisebb balesetek, sérülések, amelyek megkönnyítik, hogy a tetanuszbaktérium (Clostridum tetani) bejusson a szervezetbe.

Az általa kiváltott merevgörcs, vagyis a tetanusz olyan fertôzô betegség, amely emberrôl emberre nem terjed. A kórokozó spórái a talajból, a porból juthatnak be a szervezetbe. A jelentéktelen sebbe kerülve a spórák fejlôdésnek indulnak, s ha a beteg nem jelentkezik az orvosnál, a baktérium vegetatív formája által termelt toxinok betegséget okoznak.

Ügyelni kell tehát a szúrt, roncsolt, lôtt, zúzódásos, fagyási és égési (II-III. fokú) sebek esetén, amelyekbe por, piszok kerül. Nagyobb a kockázat, ha a sérülés révén egyéb idegen anyag jut a sebbe, nyílt törésekkor, fekélyes lábbal és az abortuszt követôen, ha nem steril mûszerekkel végezték el azt. Ha egy sebesülés nyomán fennáll a fertôzés veszélye, minél hamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy az egyén védôoltásban részesüljön. Ellenkezô esetben 3-30 napon belül elôállhat a merevgörcs. Tünetei kezdetben fájdalom és bizsergés a fertôzés helyén, izomrángás, ingerlékenység, álmatlanság. Az egyik jellegzetes tünet a szájzár, ami a rágóizmok merevsége miatt alakul ki. Ezzel szinte egy idôben jelentkezik a nyaki és egyéb izmok merevsége, amelyek hatására kényszervigyorgássá torzul a beteg arckifejezése. A minimális ingerek fájdalmas görcsrohamokat váltanak ki. A fertôzés súlyos, halálos lehet, ezért fontos a megelôzés.

Ennek érdekében a két hónap és 14 év közötti gyerekeket, a terhes nôket, a fertôzésnek kitett személyeket valamint mindazokat, akik a sebesülést követôen orvosnál jelentkeznek, beoltják tetanusz ellen – olvasható a Közegészségügyi Hatóság Egészségügyi Nevelési Irodájának dr. David Liana irodavezetô által szignált közleményében.

Pápai Enikô hat éve foglalkozik a mágnesterápiával. A marosvásárhelyi származású mérnökbôl lett természetgyógyászt ezúttal a Magnapress elnevezésû orvostechnikai eszköz hatásáról kérdeztük. A töltôtollhoz hasonlító eszközt egy Olaszországban élô magyar származású orvos találta fel, aki a mai nyugati és az ôsi keleti orvostudomány tudását és tapasztalatait egyesítette. A speciális kis készülék egy különleges árnyékolástechnikát alkalmazva nyalábba rendezi a mágneses erôvonalakat. Az eszközt a hagyományosan ismert akupunktúrás pontokra irányítva, a kellemetlen tûszúrást elkerülve érünk el eredményt, mellékhatás nélkül. A Magnapresst orvosok, természetgyógyászok, s az alkalmazási szabályokat betartva a laikusok is alkalmazhatják a fájdalom csillapítására, a testsúly beállítására, a szervezet regenerációjára, sôt ennél többre is.

A készülék használatát aktuálissá teszi, hogy a Föld mágneses térereje az elmúlt 500 évben közel a felére csökkent. A tudósok 1 gauss helyett 0,4 gausst mérnek. A mágneses erôtér drasztikus csökkenésének az okait nem ismerik pontosan, de a jelenséghez hozzájárulnak az ember okozta környezeti ártalmak is. Holott a vízhez és az oxigénhez hasonlóan a mágneses erôtér az élet alapvetô feltételét jelenti. Ezért az említett csökkenést az élô szervezet nem viselheti el károsodás nélkül. A mágnesterápia a hiányzó mágneses erôt pótolja. Az egészséges szervezetben a mágneses erôtér semleges. Betegség esetén az egység felborul, helyreállításához mágneses energiát kell juttatni a szervezetbe. Ennek hatását már az ókorban is ismerték, Kleopátra például mágneses ékszereket viselt. A nyugati orvoslás az 1980-as évek végén fedezte fel ismét a mágnesesség gyógyító hatását, majd kiderült, hogy a magnetoterápia sokkal szélesebb körben alkalmazható, mint korábban hitték. Ma már gyógyítanak vele reumatikus betegséget, alkalmazzák sportsérülések rehabilitációjára, hatékony eszköz az egészségmegôrzés érdekében, mivel optimalizálja az anyagcser&eac