Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A dolgok mélyebb összefüggésein is elgondolkodó emberek fejébe alighanem szöget üthetett két, a közelmúltban elhangzott polgármesteri nyilatkozat. Alig két hét távlatában Marosvásárhely elsô embere egyszer azt a sötét jövôképet festette le, hogy a város el fog szegényedni, majd utóbb olyan befektetések terveit vázolta, melyek megvalósításához komoly pénzekre lenne szükség. Ha ennek a két nyilatkozatnak a szavak mögötti üzenetét is meghallgatjuk, az összkép meglehetôsen ellentmondásos, és komoly kérdôjelet vet fel a városvezetés távlati fejlesztési terveit illetôen.

Az elsô üzenet arról szólt, hogy az ingatlanbevételek csökkenése miatt a templom egeréhez válik hasonlatossá a város, és ezt megelôzendô komoly pénzeket kellene befektetni Vásárhely ingatlanvagyonának növelésébe. Arról is szó volt, hogy errôl egy stratégia kerül a városi tanács asztalára, és bár azóta lett volna már lehetôségük bemutatni a városatyáknak, ez eddig elmaradt. Egy héttel késôbb már azt a sokkal derûsebben hangzó üzenetet hallhatta a közvélemény, hogy városunk közkedvelt pihenô-, szórakozóhelyére hamarosan felvonóval mehetünk majd fel egy kiadós víkendtelepi lubickolás után, és villanyvasúttal lehet majd a csemetéket a kifogástalanul felújított park körül megsétáltatni.

A két nyilatkozat hallatán komolyan gondolkodó embereknek nem könnyû feladvány eldönteni, hogy akkor most az elszegényedés, vagy a bôség kilátása áll-e városunk elôtt. Ne essen tévedés, soha rosszabb dologról ne halljunk, mint hogy valami szebbé és jobbá válik környezetünkben, hogy javulnak az utak, vagy rendezettebbé válnak a szabadidô eltöltését szolgáló helyek. A jóakarat nem vétség, a felelôtlenség viszont már az, a realitás talajáról való elrugaszkodás pedig sem a városnak, sem az elöljárók hitelének nem tesz jót.

Ilyen ellentmondások hallatán pedig okvetlen felmerül a kérdés, hogy milyen elképzelései vannak a város jövôjérôl és fejlesztési irányáról a városgazdának és hivatalának. Különösen ha azt is tudjuk, hogy hónapokon belül az európai alapokból is jelentôs pénzt lehet városfejlesztésre megszerezni, és azt a valóság juttatja nap mint nap eszünkbe, hogy volna bôven mire pénzt hozni a városba, még fontosabb problémák rendezésére is, mint a szabadidôközpontok. Az eddigi tapasztalat szerint hangzatos tervekbôl soha nem volt hiány, azonban a fejlôdés szempontjából távlatilag is lényeges tereken sokkal több volt az ígéret, mint a megvalósítás. A gond az, hogy változás ezután sem várható, ha a nagy elképzelések mögött nincsenek életképes tervek. Ezek hiányának álcázására kiválóan alkalmasak a városra még befolyással levô intézményekkel fenntartott állandó konfliktusok, melyekbôl több is volt az utóbbi években, mint beváltatlan ígéretekbôl.

Referendum 2007

Az államelnök felfüggesztésérôl szóló népszavazásra ma kerül sor. A szavazókörzetek 8 és 20 óra között várják a választópolgárokat. A megyében 485.529 szavazópolgárt várnak 526 szavazókörzetben. Marosvásárhelyen 82 szavazókörzetet rendeztek be. Fegyveres csendôri kísérettel szállították tegnap a szavazócédulákat és a pecséteket a szavazókörzetekbe.

* Minden szavazni óhajtó választópolgárnak a szavazóirodában személyazonossági igazolvánnyal (buletin de identitate) vagy személyazonossági kártyával (carte de identitate) kell igazolnia magát.

* Azok a külföldi lakhellyel rendelkezô román állampolgárok, akik a referendum napján Romániában tartózkodnak, turista-, szolgálati vagy diplomáciai útlevéllel szavazhatnak. Elôtte azonban saját felelôsségre nyilatkozatot írnak alá, hogy nem szavaztak és nem szándékoznak más szavazókörzetben szavazni.

* A referendum napján más helységben tartózkodó állampolgárok az illetô település bármely szavazókörzetben leadhatják a voksukat. Ezeknek az állampolgároknak saját felelôsségre nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy más településen vagy más szavazókörzetben, esetleg másfajta okmánnyal nem szavaztak és nem is szándékoznak szavazni.

* Választói kártyával nem lehet szavazni.

* Az állampolgárok a lakókörzetükhöz tartozó szavazókörzetben gyakorolhatják állampolgári jogukat.

* A szavazóirodában bemutatják személyazonossági okmányukat, és a szavazókörzet tagjai ellenôrzik, hogy rajta van-e az állandó választói névjegyzéken. Ezután az illetô egyetlen ellenôrzô pecséttel ellátott szavazócédulát kap, amelyen egyetlen kérdés szerepel: egyetért-e Traian Basescu elnök leváltásával?

* A szavazás a szavazófülkében történik. Szavazás közben a szavazó személyen kívül más személy nem tartózkodhat a szavazófülkében.

* Az a választópolgár, aki a szavazókörzeti választási iroda elnöke által megállapított okokból nem képes egyedül szavazni, segítségre jogosult. A kísérô azonban nem választható a megfigyelôk vagy a szavazókörzeti választási iroda tagjai közül.

* A szavazás befejeztével a szavazópolgárnak vissza kell adnia a bélyegzôt, és ezután megkapja személyi okmányát.

* Mozgóurnát a betegség vagy rokkantság miatt ágyhoz kötött választók személyesen megfogalmazott kérésére visznek ki. Ezeket a személyeket külön listára, az iroda elnökének jóváhagyásával, a mozgóurnát szállító szavazókörzeti választási iroda tagjai írják fel.

A szavazókörzetek 20 órakor zárnak, ezután a körzet elnöke tanúk elôtt megsemmisíti a fel nem használt szavazócédulákat, majd felnyitják az urnákat.

Ilie Bolojan kormányfôtitkár pénteken úgy vélte, veszélyes helyzet körvonalazódik, és bármely tisztségviselô ellen vizsgálatot indíthatnak, ha a DNA-nak a Cseke Attila államtitkár ellen indított vizsgálata politikai vagy etnikai, és nem bûnügyi okokon alapul.

Bolojan hangsúlyozta, mindezt magánszemélyként jelenti ki, azokra az információkra alapozva, amelyek eljutottak hozzá, és nem a dossziék alapján, melyeknek tartalmát nem ismeri.

"Ha errôl van szó, nagyon veszélyes dolgok körvonalazódnak, mivel ez az elsô eset 1989 után, hogy az ügyészség prioritásokon alapuló dossziékat készít. Nem az ügyészség dolga eldönteni, melyek a kormány, valamely helyi tanács vagy megyei tanács prioritásai" – mondta Bolojan.

Rámutatott, nem tartozik az ügyészség hatáskörébe annak a módja, ahogyan a kormány a prioritásokat megállapítja, és hogy a precedensértékû helyzet miatt minden tisztségviselô ellen eljárást indíthatnak, azzal az indokkal, hogy egyik vagy másik település javára akarták kiutalni a pénzalapokat.

"Ha tényleg ezek az okok, holnap arra ébredhetünk, hogy mindegyikünket megkérdeznek: miért jött a pénz Bihar megyébe, és nem más megyébe, miért jött erre a településre, és nem a másikra? Gondja lehet mindazoknak, akik nem felejtették el, honnan jöttek, és nem tudom, mindez az ügyészség hatáskörébe tartozik-e" – mondta Ilie Bolojan.

A DNA a múlt héten bejelentette, bûnügyi nyomozást indított Erdei Doloczki István képviselô, Szabó István, Szatmár megyei tanácselnök, Riedl Rudolf, Szatmár megyei alprefektus és Cseke Attila államtitkár ellen. A DNA ügyészei május folyamán kezdték el a bûnügyi nyomozást a négy RMDSZ-tag ellen hivatali visszaélés vádjával.

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, felháborító, hogy bizonyos RMDSZ- tisztségviselôket az Országos Korrupcióellenes Ügyészség elé hívnak, azzal vádolva ôket, hogy "politikai vagy etnikai kritériumok alapján" osztottak pénzt a helyi közösségeknek.

"Romániában bûncselekménynek számít, ha a választóidat segíted, így fordítható le ez a vád és a mentalitás" – mondta Markó.

Cseke Attila, a kormányfôtitkárság államtitkára a Mediafaxnak kijelentette, a vizsgálatnak politikai háttere van, és az a célja, hogy etnikai vagy politikai kritériumok szerint befeketítsenek bizonyos személyeket vagy tisztségviselôket.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô elégedettségét fejezte ki az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak stádiumával kapcsolatban egy Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón. A miniszterelnök szerint a vállalat behozott bizonyos késéseket a munkálatoknál. "Az építôtelepet meglátogatva az építômérnök szemével mérhettem fel a munkálatok arányait (...) Néhány munkálat, hidak, átkelôk, viaduktok építése elôrehaladott stádiumban van, és úgy vélem, be tudják tartani a kivitelezési grafikont" – mondta a kormányfô.

Elmondta még, megtekintette a Tetarom ipari park befektetési tervét, és elégedett amiatt, hogy a befektetés "körvonalazódott". "Kolozsvárnak rendkívül nagy esélye van, hogy utolérje Temesvárt, és ezt gyümölcsöztetnie kell. És van egy elôny: az egyetem, amely szakképzett munkaerôt biztosít" – mondta a miniszterelnök.

Mese, játék, ének, mondókák szórakoztatták mindazokat, akik a mindennapi teendôkbe belefásulva pénteken kora délután részt vettek a marosvásárhelyi óvodások mesemondó és népi gyermekjátékokat bemutató versenyén. Szebbnél szebb gyerekek, rátermett óvónôk népesítették be a Cinege óvodát, ahol Ferenczi Rozália, a rendezvény házigazdája kötötte le az óvodában honos cinegékrôl szóló mesével és a pillangóról szóló énekekkel a körzeti szakaszokon továbbjutott gyerekek figyelmét.

Az Ugron Katalin óvónô, Benô Kinga színésznô, Aszalós Enikô zenetanárnô és László Edit rádióriporterbôl álló zsûrinek szokás szerint nehéz dolga volt eldönteni, hogy a négy mesemondó gyerekbôl és az öt, népi gyermekjátékokat elôadó csoportból ki képviselje a várost a verseny megyei szakaszán. Hisz minden kis közösség más-más erényekkel próbálta meggyôzni a zsûrit arról, hogy megérdemli a továbbjutást. A 13-as számú napközi "mezítlábas" csoportjai a legeredetibb mûsort adták elô, a Csodálatos Berek óvodásai énekeltek a legszebben, a 10-es napközisek léptek fel a leggazdagabb repertoárral, s a frissesség jellemezte a 15-ös napközi képviselôit, végül a 16-os napközi Csigabiga csoportja azért jutott tovább, mivel a sok ének és mondóka mellett a legôszintébben tudtak játszani az óvó nénivel együtt. A négy mesemondó gyerek közül – Molnár Johanna (kakasdi óvoda), Madaras Norbert (Csodálatos Berek napközi), Balázs Eszter (Mihai Eminescu napközi) végül is Péntek Balázs (14-es óvoda) felszabadult narrációja hatott a zsûri tagjaira, s döntöttek arról, hogy megérdemli a megyei szakaszon való részvételt.

A döntés kényszerûsége volt a verseny egyetlen "szépséghibája", hisz minden részt vevô gyerek és valamennyi óvónô (Balázs Mária, Kertész Katalin, Boér Izabella, Szigeti Mária, Köllô Erika, Sófalvi Magdolna, Simó Borbála, Tóth Edit, Máthé Klára és Mánya Enikô), akik nem kevés munkával készítették fel a gyerekeket, megérdemelte a tapsot. Végül gratulálunk a szervezôknek is: Fazakas Margit és Fazakas Katalin Csilla módszertani felelôs valamint Ugron Katalin és Nemes Réka óvónôknek. A vetélkedô egyértelmû üzenete, hogy jó kezekben vannak a marosvásárhelyi óvodások, továbbá hogy a népi gyermekjátékok ma is jókedvre derítenek gyereket, felnôttet egyaránt.

Ma éjjel nyitva áll a Maros Megyei Múzeum mindegyik részlege. Nem, nem történt elírás: idén elôször szervezik meg Marosvásárhelyen is a Múzeumok éjszakája zengzetes címet viselô kulturális rendezvénysorozatot – ahogy arról csütörtökön sajtótájékoztató keretében számoltak be a múzeum, a megyei tanács és a társszervezô Amphion Kulturális Egyesület jelen levô képviselôi.

– A szóban forgó rendezvénysorozatot nem mi találtuk ki. Európai szintû eseményrôl van szó, az Unióban immár harmadszor kerül rá sor. Lényege, hogy minden év május 19-én az európai múzeumok kulturális rendezvényeket, koncerteket, workshopokat, konferenciákat szerveznek, kapuikat éjfélig nyitva tartják, és e napon nem kérnek belépôt. A cél: felkelteni fôként a fiatalok érdeklôdését a múzeumok, a kultúra iránt. Most a Maros Megyei Múzeum is csatlakozott ehhez a nemzetközi projekthez. Az egész napos, ingyenes nyitva tartás mellett a várban színházi, irodalmi, zenei programok lesznek, az érdeklôdôk láthatnak diákszínjátszást és ellátogathatnak a dzsessz-, blues- és folkkoncertekre is. A múzeum mindegyik részlegén lesz megnyitó és konferencia, utóbbi kisgyerekek számára is. Reméljük, hogy Vásárhelyen is sikerül hagyományt teremteni – hallottuk a meghívóktól. Soós Zoltán múzeumigazgató a kiállításokról számolt be, és elárulta: rendkívüli érmekiállítás érkezett Atlantából és Németországból. A legritkább római és germán érmék tárlatát szintén meg lehet tekinteni a múzeumnapon.

Ami a programot illeti: a múzeum négy részlegén párhuzamosan, egymást követik a kiállításnyitók, konferenciák (köztük a frumuseni-i kincsrôl), játszik a Ianus Színtársulat, lesznek mûhelymunkák gyerekeknek, illetve tematikus karnevál és elôadás szintén gyerekek számára. Az éjjeli program a várban játszódik. Este 8 órától szabadtéren lép fel Vali Sir Blues Racila, Catalin Radulescu, Emeric Imre és Tony Albert.

Szávai Géza regénye az egymás mellé, közös térbe, szerelembe, apaságba, anyaságba, eltérô hitekbe-ösztönökbe zárt emberek egymásra tárulkozásának leheletfinom rajzával a lélek és a sors különös tájai felé sodor. Az olvasó pedig döbbenten tapasztalja: milyen ismerôs a titkolt félelmeknek, tétova reményeknek ez a kegyetlen, könyörtelen világa – áll a leporellón, könyvjelzôn. Egy fiatal holland lány a vallásháborúk korában anyjával hajóra kényszerül és Japánba érkezik, kevéssel a távoli ország határainak teljes lezárása elôtt. Különös, szép és tragikus sorsa szokatlan életpályákat jár be, követi a bujdosás, rejtôzés és félelem. Szánalmasnak vélt európaiság egy tiszteletre méltó, de kegyetlen kultúrában. Az Aletta bárkája minderrôl mesél.

Szerdán délután a Bernády Ház vendége volt a szerzô, Szávai Géza, irodalmi esten beszélgetett vele Nagy Miklós Kund. Mint a házigazdától hallottuk, a könyv sikerkiadvány, ez már a második kiadása. Elôször tavaly ôsszel jelent meg, hamar elfogyott és a budapesti könyvfesztiválon is nagy volt utána az érdeklôdés. A regény elôzményeirôl kérdeztetvén Szávai Géza elmondta: Bukarestben töltött évei során a többségiek folyton lejapánozták a kisebbségieket, akik cserébe teljes nyugalommal svédezték ôket. Akkor gondolkozott el: mi lenne, ha…? – A történet és a helyzet ugyanakkor a világ bármelyik részén érvényes lehet, érdekelt a különbözô identitások keveredése. A XVI-XVII. századi Japán a gyarmatosítás célpontja volt, amelyet gyakran felkerestek a hollandok, a tengerek akkori urai. Európában vallásháborúk dúltak. Anya és lánya holland protestánsként menekül fel egy Japánba tartó hajóra. De a Japánban lévô keresztény kolóniában tovább tart a pápista- protestáns vallásháború. A japánoknak ebbôl nyilvánvalóan elegük lett. A regény történelmi hûséggel beszél Japán elszigetelôdésérôl. A határokat lezárták, a keresztényeket legyilkolták. Évtizedekig nyomoztak utánuk. Csak a magukat nem kereszténynek, hanem hollandoknak vallókat kímélték meg, de ôket is kitoloncolták. Aletta ebben a világban nô fel. Az alapvetô kérdés mégsem Aletta kivégzése, hanem gyerekeinek sorsa – mondta a szerzô, majd szó esett a kötet kapcsán a hitrôl, kereszténységrôl, a regényírás rejtelmeirôl, a kötet tényleges és esetleges fogadtatásáról – japánok és hollandok körében. – Érdekelne, de csak magánemberként. Van nekem egy fixa ideám: bizonyítani egyetlen dolgot kell. Hogy halálunk pillanatáig mindannyian tehetséges kezdôk vagyunk. Ha egy regény halálunk után 50 évvel elfelejtôdik, akkor az nem jó regény. Ami a szerzô saját kiadóját, a Pont Kiadót illeti, Balzac példáját hozta fel: – Balzac nem szerette volna, ha prózaíróként függne bárkitôl, így vásárolt egy nyomdát. De nem tudta kifizetni, ezért is írt annyi regényt. Én is nyomdát vásároltam, amit késôbb eladtam, de a kiadót feleségemmel megtartottuk "jó bort szôlôbôl is lehet csinálni" alapon. Jó bort szôlôbôl is lehet csinálni – a Tompa Klára színmûvésznô által felolvasott regényrészletek gazdagították az irodalmi délutánt, amelynek végén Szávai Géza korábbi könyvének példányaival ajándékozta meg a jelenlevôket.

(MTI) – A köztársasági elnök szerint tényszerûen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetôségeit. Sólyom László A határon túli magyarság a XXI. században címû konferenciasorozat harmadik találkozóján pénteken a Sándor-palotában arról is beszélt: örül annak, hogy elôtérbe került a háború utáni történelem.

Ezeknek a konferenciáknak a célja az, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövôjét, azt, hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve hogyan lehet ezt az egységet kifejezni a mostani "új körülmények között" – mondta a köztársasági elnök a határon túli és magyarországi tudósok, értelmiségiek részvételével rendezett konferencián.

Közölte: szakítani kívántak azzal a "korábbi kötôdéssel", hogy a magyarság ügyét a napi politikához kötik. Ez civil kezdeményezés, politikusok nincsenek közöttünk – mutatott rá az államfô.

Sólyom László szerint tudatában kell lenni annak, hogy az európai uniós csatlakozással egyes nemzetrészek, "úgy tûnik, hosszabb idôre" az unión kívül maradnak. Ezért a nemzetrészek közötti kapcsolattal kiemelten kell foglalkoznunk – hangoztatta.

Mint fogalmazott, ebben a politikának, a civileknek és a tudománynak is megvan a maga feladata.

Közölte: örül annak, hogy "elôtérbe kerültek a háború utáni történések", így például a kitelepítések, a "délvidéki történések", Erdély "bizonytalan sorsa".

A köztársasági elnök szerint a magyar nemzet történetének feltárását folytatni kell, és – mint fogalmazott – be kell hozni a köztudatba. Nem baj, ha ez egyes szomszéd népeknél indulatokat vagy értetlenséget kelt, nekik is szembe kell nézniük a saját történetükkel – tette hozzá az államfô.

Az autonómia és a regionalizmus kérdésérôl szólva azt mondta: bár a szomszédos államokban erre sokan hisztérikusan reagálnak, "a mi feladatunk az, hogy tényszerûen tárjuk fel ennek az önigazgatási formának az európai lehetôségeit". Ezt meg fogják érteni a többi országok is – fûzte hozzá.

Mint mondta, a cél az, hogy tényszerûen és tudományosan megtárgyalják a lehetôségeket, majd közös álláspontot alakítsanak ki e kérdésben.

A magyar államfô 2006 tavasza óta harmadik alkalommal tanácskozik a határon túlról és Magyarországról érkezô tudósokkal, értelmiségiekkel. A mostani konferencia az Autonómia, regionalizmus, regionális fejlesztés címet kapta.

Munkavacsorán láttak hozzá az Európai Unió és Oroszország vezetôi a kétoldalú kapcsolatok megvitatásához csütörtök este az oroszországi Szamarában megkezdôdött csúcstalálkozójuk keretében.

A kötetlen találkozón Oroszországot Vlagyimir Putyin államfô, Mihail Fradkov kormányfô és Szergej Jasztrzsembszkij, az államfô rendkívüli megbízottja európai uniós kérdésekben, az uniót Angela Merkel, a soros elnökséget betöltô Németország kancellárja, José Manuel Barroso bizottsági elnök és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter képviselte.

Szamarába érkezésekor Barroso hangsúlyozta, hogy az EU 27 tagállama a szolidaritás alapján hozza meg döntéseit. "Azért jöttem ide, hogy ebben a szellemben védelmezzem az európai érdekeket" – tette hozzá.

Az EU-bizottság elnöke elismerte, hogy "vannak nehézségek" az EU és Oroszország között, és hangsúlyozta, hogy nem vár "semmi rendkívülit" a csúcstalálkozótól.

"Oroszország és az Európai Unió stratégiai partnerek. Az az érdekünk, hogy jó és konstruktív legyen a viszony közöttük" – szögezte le Barroso.

Az Európai Unió vezetôi és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken folytatták a két fél kapcsolatait beárnyékoló konfliktusok "ôszinte és nyílt" megvitatását a Volga menti Szamara közelében zajló találkozójukon.

"Készek vagyunk tabuk nélkül, ôszinte és nyílt párbeszédet folytatni, hogy felülkerekedhessünk a problémákon" – jelentette ki Putyin az EU–orosz csúcs második napján, a találkozó helyszínéül szolgáló Volzskij Utyosz üdülôhelyen.

A hivatalos megbeszélések kezdetén Angela Merkel német kancellár, az unió soros elnöke a felek "energetikai együttmûködésének" szükségességét hangsúlyozta, míg José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy "a demokrácia és az emberi jogok" témája fontos része kell legyen az unió és Oroszország párbeszédének.

Az unió Oroszországhoz fûzôdô kapcsolatainak célja, hogy "polgáraink jobb jövôje érdekében stratégiai kapcsolatot" építsünk ki. "A közös értékekbe a demokráciának és az emberi jogoknak is bele kell tartozniuk" – hangsúlyozta a portugál politikus.

A nyitás és a reformok jegyében

Claude Guéant, a francia elnöki hivatal vezetôje pénteken az Elysée-palota udvarán bejelentette az új kormány összetételét. Nicolas Sarkozy államfô választási ígéreteinek megfelelôen alaposan átszervezte a minisztériumokat, számukat felére csökkentette, és közel felük élére nôt nevezett ki.

A Francois Fillon vezette új kormányt 15 miniszter alkotja, akik között hét nô van. Elsô ülését péntek délután kellett megtartania, feladata a reformok véghezvitele lesz.

A politikai nyitás jegyében Franciaország legnépszerûbb baloldali politikusa, a 67 éves Bernard Kouchner kapta meg a külügyi és az európai ügyekért felelôs tárcát. A több humanitárius világszervezet által alapított "Francia Orvosok" emblematikus figurája korábban Koszovó ENSZ-fôképviselôje és Lionel Jospin szocialista kormányának egészségügyi minisztere volt. A francia politikusok közül egyedüliként támogatta az Egyesült Államok iraki beavatkozását. Személyével az emberi jogok képviselete válik a francia diplomácia legfôbb feladatává. Ugyanakkor Nicolas Sarkozy köztársasági elnökkel ellentétben Kouchner támogatja Törökország európai uniós csatlakozását.

A centrista Unió a Francia Demokráciáért (UDF) nemzetgyûlési frakcióvezetôje, a 45 éves Hervé Morin kapta a védelmi tárcát. A centrista politikus az elnökválasztás két fordulója között a pártelnök Francois Bayrouval ellentétben támogatta Sarkozy államfôvé választását.

A kormány második embereként, egyetlen államminiszterként tér vissza a francia politikai életbe a 61 éves Alain Juppé a környezetvédelemért és a tartós fejlôdésért felelôs tárca élén. Jacques Chirac leköszönt államfô egykori miniszterelnökét a kormányzó Népi Mozgalom Uniója (UMP) elôdjének illegális pártfinanszírozási ügyei miatt 2004-ben 14 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

A korábbi bejelentéseknek megfelelôen Sarkozy létrehozta a "bevándorlási, integrációs, nemzeti identitási és fejlesztési-együtt- mûködési minisztériumot". Élére az 59 éves Brice Hortefeux, a köztársasági elnök legrégebbi és legbizalmasabb politikai barátja került.

A korábbi munka- és szociálisügyi miniszter, Jean-Louis Borloo kapta a reformokért felelôs, átszervezett gazdasági, pénzügyi és munkaügyi tárcát. A volt védelmi miniszter, Michele Alliot-Marie lett a belügyminiszter.

Francia minisztérium élére elôször került észak-afrikai származású politikus a 41 éves Rachida Dati igazságügyi miniszter személyében. A Szocialista Párt korábbi gazdasági fôtitkára, Eric Besson – aki a két forduló között pártolt át Ségolene Royal szocialista jelölttôl Sarkozy táborába – közvetlenül az államfô mellé rendelt, a "közélet értékeléséért" felelôs államtitkár lett.

Budapesti politikai erôk durván beavatkoznak Szlovákia független igazságügyi szerveinek munkájába – így reagált Robert Fico szlovák kormányfô szóvivôjének csütörtöki tájékoztatása szerint a Fidesz és az MSZP parlamenti képviselôi által a nap folyamán tartott közös sajtótájékoztatón elhangzottakra, amelyben független, politikai befolyástól mentes igazságszolgáltatást kértek Szlovákiától Malina Hedvig ügyében.

Silvia Glendová, a kormányfô álláspontját ismertetve, közölte: Robert Fico szerint a lépés célja, hogy mindenáron feszültséget keltsenek.

Németh Zsolt, a magyar Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a budapesti sajtótájékoztatón felháborítónak nevezte, hogy az ügyben Pozsony "a politikai hatalom érdekeit szolgáló koncepciós pert" készít elô.

Szabó Vilmos, a bizottság szocialista alelnöke úgy fogalmazott, a Malina Hedvig elleni per "tesztje" lesz a szlovák jogállamiságnak és független igazságszolgáltatásnak, bár nem vonják kétségbe, hogy Szlovákiában érvényesül ez a két elv.

"Követeljük, hogy Szlovákia biztosítsa a jogállamiság, illetve a politikai befolyástól mentes, független igazságszolgáltatást saját állampolgárának" – jelentette ki Németh Zsolt.

Erik Tomas, a szlovák belügyminisztérium szóvivôje egy csütörtöki közleményben hangsúlyozta, hogy a nyomozás és az eljárás a törvényekkel összhangban folyik. Az ügyben független bíróság fog dönteni.

Malina Hedviget, a Nyitrán tanuló csallóközi magyar egyetemistát állítása szerint tavaly azért verte meg két ismeretlen bôrfejû, mert magyarul beszélt. A szlovák rendôrség szerint a lány csak kitalálta megveretésének történetét, s ezzel félrevezette a rendôrséget. Ezért – a már megszületett vádindítvány szerint – hamis tanúzás és hamis eskü gyanúja miatt állíthatják bíróság elé, és ítélhetik öt év szabadságvesztésre. Malina Hedvig és jogi képviselôje azonban kitart az általa elmondottak mellett, és mindketten rendôrségi manipulációra gyanakszanak.

A csütörtökön, pénteken Kolozsváron tartózkodott Calin Popescu Tariceanu kormányfô kijelentette, véleménye szerint a kutatás a hosszú távú fejlôdés legfontosabb hajtóereje.

A miniszterelnök azt tanácsolta pénteken a Felsôoktatási Tudományos Kutatás Országos Konferenciáján jelen levôknek, hogy minden tudományos kutatási projektbe vonjanak be egy privát összetevôt annak érdekében, hogy minél több projektet véghez lehessen vinni.

"Ha a kutatás és a magánszektor közötti kapcsolat fejlôdik, a gazdaságbeli lemaradásokat be lehet hozni. Azt tanácsolom, hogy vagy a projekt finanszírozójaként, vagy a tudományos munka haszonélvezôjeként, de mindenképpen vonják be a magánszektort minden tudományos kutatási projektbe" – mondta a miniszterelnök.

A kormányfô úgy véli, Románia hamar behozhatja a lemaradásokat, ha a legújabb technológiákat átveszi, az elméleti és alkalmazott kutatások eredményeit felhasználja.

"A távközlés a példa arra, hogyan tudunk elôreugrani 20 évet, ha átvesszük a legmodernebb technikát" – mondta Calin Popescu Tariceanu.

A kormány jövôre 0,75 százalékot juttat a kutatásnak a hazai össztermékbôl, ez az összeg sokkal nagyobb, mint az elmúlt években kiutalt összegek. 2004-ben még 0,18 százalék volt, 2007-ben pedig 0,5 százalék, jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kolozsvári sajtótájékoztatóján.

Eugen Nicolaescu:

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, a PNL megyei elnöke pénteken a Népújság kérdésére válaszolva kijelentette: a népszavazást követôen sem fog az élet megváltozni. Reményét fejezte ki, hogy az élet a "természetes medrében fog haladni tovább", olyan értelemben, hogy a kormány továbbra is ugyanolyan jól végzi majd a feladatát, ahogy eddig: biztosítja a gazdasági fejlôdés, az állami intézmények mûködésének feltételeit, hatékony és igényes kormányzást biztosít.

Népújság: – Miután a kampány során sárral dobálták egymást, ha az államfô esetleg visszatér Cortoceni-be, milyen párbeszéd lesz egyáltalán lehetséges Traian Basescu és a parlamenti pártok között?

E.N.: – Nem látom be, mi tárgyalnivalónk lenne. Mindenkinek megvan a maga törvény által elôírt feladat-, illetve hatásköre, azt kell betartani.

Azokat a híreszteléseket, hogy egy újabb PSD–PD parlamenti többség körvonalazódik, a miniszter kampányfogásnak nevezte. Kijelentette: megbízik Mircea Geoana nyilatkozatában, aki tagadta, hogy egyáltalán szóba került volna egy ilyen lehetôség, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a Demokrata Párt alapszabályzatában van egy kitétel, amely szerint semmilyen körülmények között nem kollaborálnak a PSD-vel. Véleménye szerint gyanús manipulációról van szó. Az a fontos, hogy "ne rohanjunk mindnyájan vaktában az elhajított kô után", ha a PD egy ilyen lépést szándékszik megtenni, módosítania kell a statútumát, tette hozzá.

Újságírói felvetésre, miszerint az RMDSZ és a PRM együttmûködne, kijelentette: nincs szó együttmûködésrôl. Arról van szó, hogy néhány politikai párt összefogott a demokrácia védelmében. Véleménye szerint a többi csak spekuláció.

Nicolae Vacaroiu megbízott elnök tevékenységét nem kívánta értékelni, de megállapította, hogy amióta átvette az elnöki hatásköröket, nyugalom van, támogatja a parlament tevékenységét, több törvényt, közöttük az elhíresült Feddhetetlenségi Ügynökségrôl (ANI) szóló törvényt is aláírta, különösebb tamtam nélkül. "Véleményem szerint – jelentette ki – az a hiteles intézmény, amely diszkréten is tud dolgozni, nemcsak a tévéképernyôkön. Aki a televíziókban politizál, nem az intézmény és a köz érdekeit, hanem az egyéni érdekeit követi."

A képviselôház múlt heti ülésén elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében azok a személyek, akik 1990 októberéig Dacia típusú személygépkocsira fizettek be, kártérítésben részesülnek. A törvény egy több mint tizenhét éve megoldatlan helyzet orvoslását célozza. Mint ismeretes, az RMDSZ-frakció a kilencvenes évek végén elsôként kezdeményezte a kártérítés megítélését – fejtette ki lapunknak Frunda György szenátor.

A kilencvenes évek végi adatok szerint négyszázezer személy fizetett be Dacia típusú személygépkocsira a Takarékpénztárhoz. Mivel a lej kezdett veszíteni értékébôl, többen visszaigényelték a pénzüket. A visszakapott összeg akkor egy kerékpár vásárlására bizonyult elegendônek. Ekkor vetôdött fel a probléma megoldásának szükségessége.

Az eredeti törvénytervezetben megfogalmazott szándék az volt, hogy a CEC térítse meg a kárt – mondta a szenátor, aki szerint a 40-45 ezer befizetônek járó összeget 20 év alatt tudták volna kifizetni. A 2000-es évek elején többször is elutasították a törvénytervezetet, miközben más képviselôk és szenátorok is benyújtottak kártérítésre vonatkozó javaslatokat. Jogi- gazdasági viták alakultak ki, az akkori állam úgy vélte, hogy nem terheli a jogi felelôsség, hiszen a befizetôknek megvolt a lehetôségük, hogy visszakérjék pénzüket – elevenítette fel az elôzményeket Frunda. Elmondta, hogy Varujan Vosganian volt szenátorral, jelenlegi gazdasági és pénzügyminiszterrel dolgozták ki azt a változatot, melynek alapján nem a Takarékpénztár privatizációjából származó bevételbôl, hanem költségvetés- kiegészítésbôl kárpótolják a befizetôket – a visszatérítendô összeget 3500 euróra becsülték.

Végül a képviselôház két héttel ezelôtt elfogadta azt a törvényt, amely mindazon javaslatokat tartalmazza, melyeket a kezdeményezôk benyújtottak. A jogszabály értelmében a kárvallottak a jövô év elsô felében állami értékpapírokat fognak kapni, amelyeket egy év türelmi idô után értékesíthetnek. Az állam garantálja a kötvények reális értékét, amely körülbelül 3500 eurót jelent, de a pontos összeget még nem határozták meg. Idén sor kerül erre is, ugyanakkor az alkalmazási normákat is kidolgozzák – közölte a szenátor.

Valószínû, hogy amint a befizetôk az értékpapírok tulajdonába jutnak, megpróbálják azokat megvásárolni. A "kereskedôk" azonnali kifizetést ígérnek majd, de vélhetôen a reális érték alatt, ezért tanácsos kivárni majd az egyéves türelmi idôt – javasolta Frunda György szenátor.

Tegnap a Maros Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Mezôgazdasági Kamara székhelyén külkereskedelemben érdekelt vállalkozók, a prefektúra és a megyei tanács, valamint a Kamara vezetôségével folytatott tanácskozáson mutatta be Winkler Gyula, a Kis és Középvállalkozások, Kereskedelem, Turizmus és Szabad Foglalkozások Minisztériumának külkereskedelmi államtitkára a szaktárca Export 2007 elnevezésû programját.

Az export elômozdítására irányuló kormányzati kezdeményezés több mint másfél éve indult, azt célozzák vele, hogy az ország régióiban is megpróbálják elôsegíteni az export térnyerését. Winkler szerint növelni kell a régiók súlyát a külkereskedelemben, mivel ennek a tevékenységnek a számottevô része a fôvárosban összpontosul, az exportôr cégek 60%-a Bukarestben mûködik, forgalmuk a külkereskedelmi tevékenység értékének 20%-át teszi ki.

A tanácskozást követô sajtótájékoztatón az államtitkár kifejtette, az Export 2007 programban a megyei szintû találkozók szervezésével informális jellegû megyei exporttanácsok alakítását szorgalmazzák. Ezek feladata a külkereskedelem támogatása lenne, a kereskedelmi kamarák, helyi közigazgatási intézmények és a vállalkozói szféra közti jobb információcsere, valamint a vállalkozók körében a külkereskedelmi tevékenységek iránti érdeklôdés felkeltése révén. A Maros megyére vonatkozó adatok szerint tavaly a külkereskedelmet folytató helyi cégek 1.108 millió eurós külkereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, amibôl az export értéke 497 millió euró, a behozatal értéke 611 millió euró volt, ami deficitet jelent. 2006-ban az egy évvel korábbihoz képest a megyébôl kimenô export értéke 4,98%-kal bôvült, ami jóval elmarad az országos, több mint 16%-os bôvüléshez viszonyítva. Winkler Gyula kifejtette, a hasonló, több mint másfél éve elindított találkozók nyomán az ország egyes megyéiben sikerült annyira felkelteni az érdeklôdést, hogy megalakultak és mûködnek a helyi szintû informális exporttanácsok, mûködésük hatása már érezhetô az adott megyék gazdasági életében.

A találkozón a kis- és középvállalkozások támogatására irányuló újabb programokat is ismertettek. Ezekkel kapcsolatban az államtitkár kifejtette, újabb hat kormányzati finanszírozású pályázati kiírás indul mintegy 3 héten belül az ágazat számára, köztük egy 40 millió lejes költségvetésû beruházás- támogatási program, melyet a termelô cégek támogatására írnak ki. Továbbá valószínûleg augusztustól az európai uniós strukturális alapok is elérhetôvé válnak, melyekbôl 2007–2013 között 1,1 milliárd euró támogatás érkezik a kis- és középvállalkozásoknak. A szaktárca hatáskörébe tartozó turisztikai ágazatba érkezô európai pénzekkel kapcsolatban az államtitkár azt is elmondta, a strukturális alapokból az ágazat fejlesztésére mintegy 700 millió euró várható az említett idôszakban, amibôl 150 milliót a turisztikai cégek versenyképességének fejlesztésére, 550 milliót a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére szánnak.

Együtt a közösségért! mottóval zajlott az elmúlt héten a nemkormányzati szervezetek börzéje. Díjazták a legeredményesebb szervezeteket, vasárnap pedig Marosvásárhely fôterén sor került a tulajdonképpeni vásárra, a bemutatkozásra.

Pénteken este a marosvásárhelyi Continental Szállóban ünnepélyes keretek között több civil szervezetet tüntettek ki. A prefektúra a gyümölcsözô együttmûködésért az Alpha Transilvana Alapítványt díjazta, a megyei tanács a Pro Európa Ligát érdemesítette díjazásra. A díjakat Andrea Moraru illetve Smaranda Enache vette át. A legeredményesebb nemkormányzati szervezetnek járó díjat amerikai képviselôje által a Focus Eco Center vehette át. A sajtóval való legjobb együttmûködésért járó díjat Ionela Cozosnak nyújtották át a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet részére. A Rheum-Care Alapítvány a legaktívabb címet kapta.

Az est megható momentuma volt az Ügyes Kezek Alapítvány fiataljainak fellépése, akik báli ruhába öltözve keringôvel lepték meg a közönséget.

Vasárnap a fôtéren igazi vásári hangulatban mutatkoztak be a megye civil szervezetei. A felállított sátrakban a tevékenységgel kapcsolatos fotók, transzparensek, reklámlapok és nem utolsósorban adófelajánlási ívek várták az érdeklôdôket. Mi 19 sátrat számoltunk össze, ott volt a Máltai Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt, a Maros Megyei Nôk Fóruma, az Oázis, a Szaporodás-egészségtani Intézet, a Focus Eco Center, a Rheum Care, KOEN, a Mozgássérültek Egyesülete, a Szivárvány, Global Care, a Caritas, az Alpha Transilvana, a Pro Karma, a Pro Európa, a Benone. Sátra nem volt, de a figyelem felkeltése érdekében szórólapokat osztogatott a Cukorbeteg Gyerekek és Fiatalok Egyesülete.

Ha a rendezvény sikerérôl kívánnánk szólni, elég annyit mondani, hogy a sátrak elôtt mindig akadt érdeklôdô és sokan ekkor döntötték el, melyik szervezetet támogatják adójuk két százalékának felajánlásával.

Multikulturális környezetben saját anyanyelvükön köszönteni egy közösség tagjait már a másság elfogadásának egy módozata, mivel közvetlenebb kapcsolatot teremt a két fél között – mutatott rá Pamela Dungy, a San Franciscó-i egyetem doktora, aki a toleranciára nevelésrôl tartott elôadása kezdetén öt nyelven, magyarul, románul, angolul, németül, valamint roma nyelven üdvözölte az összegyûlt pedagógusokat.

"A tolerancia népszerûsítése az oktatásban és az oktatás révén" nevet viselô tanácskozást a Maros megyei Pedagógusok Háza az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségével közösen szervezte olyan pedagógusok részvételével, akik a megye iskoláiban polgári nevelést oktatnak.

– Olyan területen élünk, ahol a multikulturalitás uralkodik, így szükség van arra, hogy a toleranciára nevelés témakörben új, pozitív példákkal ismerkedjünk meg, olyan példákkal, amelyek itt, megyénkben is átvehetôk – fejtette ki Nagy Edit, a Pedagógusok Házának igazgatója. – A negyven tanerô jelenlétében tartott rendezvény válasz a helyi pedagógusok kérésére – tette hozzá. A demokrácia hazájából érkezô Pamela Dungy szerint Romániában jelentôs problémának számít a kisebbségekhez való viszonyulás. "Hallottam a romániai kisebbségek helyzetérôl, fôként arról, hogy a helyi roma közösségeknek nincsenek azonos lehetôségeik az oktatáshoz való hozzáférésben, amint az egy demokratikus államban jogos elvárás lenne. Nálunk, Amerikában nem két-három kisebbség él együtt, hanem több száz, így mi, pedagógusok nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy egyenlô esélyeket biztosítsunk az oktatási intézményekben a gyerekeknek, legyenek azok afroamerikaiak, ázsiaiak, vagy latin-amerikai származásúak – fogalmazott Pamela Dungy.

Bár a marosvásárhelyi Transilvania repülôtér teljes készültségben volt a május 16-ról 17-re virradó éjszaka, készen arra, hogy fogadja a Kolozsvárról illetve Nagybányáról a rossz idô miatt esetlegesen ide irányított repülôgépeket, nem került sor a járatok átirányítására. A Wizz Air légitársaság a fent említett idôpontban biztosította azoknak az utasoknak a fôvárosba való szállítását autóbusszal, akik a Barcelona–Bukarest közötti járat törlése miatt a Barcelona–Marosvásárhely járattal érkeztek. A május 17-i, 6.25 órás Marosvásárhely–Budapest járat mûszaki okok miatt 3 órával késôbb szállt fel, az utasok 2 euró értékû vouchert kaptak a légitársaságtól, amivel a repülôtéri gyorsétkezdében vásárolhattak. A marosvásárhelyi Transilvania repülôtér a szolgáltatások tekintetében a 3. helyet foglalja el 38 európai repülôtér között, amelyeken a Wizz Air légitársaság jelen van. A Transilvania repülôtérre érkezô vagy innen felszálló gépek április folyamán 15.387 utast szállítottak.

100 éve született Dsida Jenô

"Nevezzük az újságírást foglalkozásnak,

pályának, hivatásnak vagy akárminek:

szeretem."

A két világháború közötti idôszakban és azóta is szinte mindig, az írók, költôk nem tudtak alkotásaikból megélni. Nagy többségük az "íráshoz" közeli szakmát választotta, így zömében a sajtóban keresték kenyerüket szerkesztôként vagy riporterként. Széttekintve az erdélyi médiában, az Ellenzéknek dolgozott Kuncz Aladár, Hunyady Sándor, Tamási Áron, de Kós és Áprily is; Kacsó Sándor évekig szerkesztôje, majd fôszerkesztôje a Brassói Lapoknak, Tabéry a Nagyváradi Naplónál, Ligeti Ernô a Keleti Újságnál dolgozik, és lehetne folytatni a felsorolást.

Érettségi után, Benedek Eleknek a szerkesztôségekhez írt ajánlólevelével a zsebében, az akkor már verselgetô, Dsida Jenô is erre a pályára lépett.

(1907. május 17-én született Szatmáron. Elemi iskoláit Budapesten és Beregszászon, a gimnáziumot szülôvárosában végezte.)

1925-ben, szülei kérésére, Kolozsvárra érkezik jogi tanulmányait megkezdeni (amihez különben semmi kedve nem volt), ahol a soha be nem fejezett jogi tanulmányok helyett a szerkesztôségi asztalt választotta. Két évvel késôbb a Pásztortûz technikai szerkesztôje, késôbb Császár Károllyal társszerkesztôje, majd 1934-tôl nagyon hamar bekövetkezett haláláig a Keleti Újság belsô munkatársa. Még így sem elég a pénz, és tudósítói állást kell vállalnia a nagyváradi Erdélyi Lapoknál, s ha kell, fényképez is a lapoknak. Erre az idôszakra esik részvétele az Erdélyi Fiatalok által kezdeményezett mozgalomban, és szerkeszti a több mint tíz évet megért, hasonló nevû fôiskoláslapot Balázs Ferenccel, Jancsó Elemérrel és másokkal.

Ezután egy rövid megszakítás következik az újságírásban; az ok: hogy jobban tudjon készülni egyetemi vizsgáira, így 1928-ban a ma már Szászrégenhez tartozó Abafáján vállalt házitanítói állást báró Huszáréknál. Habár nem tartozik az újságíráshoz, de föltétlenül említést érdemel a szüleivel és szerelmével, késôbbi feleségével, Imbery Melindával folytatott levelezése (kötetben lásd: Séta egy csodálatos szigeten, Kriterion 1992).

1929 derekán újból Kolozsváron szerkeszti a Pásztortüzet. Neve mind ismertebb lesz, fiatalemberként az amúgy is kissé egzaltált Dsida éli az aranyifjak életét. Egy kortárs barát feljegyzése szerint: "Dsida igazi énje fehérasztalnál tárulkozott ki, mint az est érkeztével nyíló virág. Megszokott társaságával lapzárta után éjfélig, néha ezen túl is kimaradt." Nemhiába tekintették az akkori kolozsvári irodalmi-mûvészeti élet kedvencének. Közben rengeteget dolgozik a lapnál. Ezt el is panaszolja barátjának és költôtársának, Bárd Oszkárnak egy hozzá írt levelében, melyben bevallja, hogy a róla (Bárdról) szóló cikkét "... hajnalban öt órakor, 50 órai munkás álmatlanság után írtam. Azóta csak 8 órát tudtam aludni, mert sok mindenféle kötelezettség szakadt a nyakamba."

Írásait a változatos tematika, nyelvi és mûfaji tisztaság, az anyanyelv védelmében kifejtett áldozatos munkája jellemzi, ami mind külön tanulmányt érdemelne. Helyszûke miatt erre itt nem kerülhet sor. Ennek igazolására választottuk az újságírásról szóló vallomásának egy részletét:

"Szeretem a vezércikk ünnepélyes, uszályos komolyságát vagy szerényen oktató száraz rövidségét, a riportok gyors és könnyed ötletességét, melyet nem a lassú elmélyedés, hanem a pillanat lobbanása szül, mint társaságban elvetett mondatot. Szeretem a lüktetésnek azt a lázas iramát, mely nem enged elbágyadást, kalandozó ábrándozást, hanem parancsolva sürgeti elô a friss mondatok megszakítás nélkül való láncolatát. (...) Még jóformán ki sem alakul a gondolat, s máris folyik a diktálás, a mondatok logikájával és törvényeivel való viaskodás, másodpercek mérlegelésének parányi porondján folyik le alig észrevehetôen, a szavak folyamatos áradása közben kristályosodik ki a mondanivaló teljessége, és az írás kényszere erôlteti rá a kemény logikát a meg nem pihenô agyra. A nyomdász pedig viszi a félig kész oldalt, hogy néhány perc múlva türelmetlenül jelentkezzék a következôért...

Szeretem az írógépek és szedôgépek éles, egyenletes kattogását, mely mint a gépfegyver a golyókat, ontja és pergeti magából a betûk sortüzét. Az írógép betûjének más és más hangja van, s a kifinomult fül kihallja ezt a különbséget. Diktálás közben, anélkül hogy különösebben odafigyelnék vagy a papírra néznék, a gépíró minden hibázását észreveszem, ami külön élvezet...

Szeretem a csörgô telefont, az irdatlan messzeségbôl híreket kiabáló emberhangot, a táviratok felbontásának édes idegességét, a világ túlsó felérôl érkezô minden nyelvû rádióüzeneteket. Szeretem a sistergô ólmot, mely mint az alvadt ezüst ömlik az ércoldalak formájába, s a hatalmas rotációst, mely zengve, dörögve, dübörögve indul meg az éjszakában, hogy összehajtva dobja ki magából a fekete-fehér újságok tömegét.

És legjobban szeretem, amikor elernyedt idegekkel, kezemben a friss, nyomdafesték-illatú lappal megyek hazafelé az alvó városon át a pislogó csillagok alatt. Csak költôk, jövendômondók és újságírók érthetik meg, hogy mit jelent ez az érzés: ti alusztok, de én ébren vagyok, és tudom, amit még senki sem tud..."

A mai újságíró – fôleg a fiatal generáció – errôl mit sem tud, munkáját megkönnyítik a technika csodái. Alig játszódik le a legtávolabbi ország- vagy világrészben egy fontos vagy szenzációnak számító esemény (még a világûrbôl is), a szerkesztôi asztalon álló számítógép vagy tévénk képernyôjén már meg is jelent a hír. S a szolgálatos újságíró mit sem érez a Dsida által oly kedvelt szerkesztôségi zajokból, nyomdagépek kattogásából (szerkesztôség és nyomda egy helyen). Reggel pedig indul az új nap új híreivel, szenzációival, de vajon örvendünk neki?

Adamovits Sándor

Dsida Jenô

Pihenj le békén,

sorsodat tedd irgalmasabb kezekbe,

rosszra ne gondolj,

szívedben a penge megáll rezegve.

Figyelj, fiacskám,

Sokrates, Dante, minden szellem itt áll

s édes a Léthe,

mindennél édesebb, amit csak ittál.

Fehér madonnád

– érdemes volt idetévedni érte –

utánad röppen

s a Védánál utolér, – megígérte.

Szólni szeretnél –

ne fáraszd már magad, szépen feledd el,

légy már legenda,

szelíd, világító, okos fejeddel –

megnôtt szemedbôl

csillagok jele csillan mostanában.

Fellegeken lépsz,

rezgô fényben, rezedák illatában.

A szabédi hegy alatt

Bota Sándor meghala,

pedig fiatal vala;

felesége búvába

ríttin-rivu utána.

Azt a falu tudhatja,

akárki megmondhatja,

úgy éltek, mint két galamb,

turbékoló két galamb.

"Mikor a nap leszállott,

galambom is elszállott;

az a nap még visszajô,

de galambom már nem jô."

Sír az asszony: galambom,

sír a nép: szegény asszony;

csitítják, vigasztalják,

maguk sírva hallgatják.

"Házunkban a pad alatt

vadrózsahajtás fakadt;

öntözgettük, kíméltük,

örömünkre neveltük.

Örömünkre hagytuk meg,

de csak bánatomra lett;

csak magamban öntözöm,

s csak könnyekkel öntözöm."

A szabédi temetô

kicsi hegyen nagy lejtô,

de olyan szép temetô

a világon nincs kettô.

Bota Sándort most viszik,

oda el is temetik.

Páros csillag elszakadt,

páros ág is elhasadt.

Mikor a sírt felrakták,

Bota Sándort ott hagyták.

Felesége nem hagyta,

ilyen szókkal siratta:

"A szabédi hegy alatt

szántottam egy darabat,

bévetettem lenmaggal,

Sándor nevû urammal."

(1930)

Marosvásárhelyen a Studio9

Alkalmi névvel, esetlegesen társult kilenc Hargita megyei képzômûvész, s a munkáikból összeálló válogatással bemutatkozó körúton járják Erdély fontosabb városait, sôt külföldre is készülnek. Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós után Marosvásárhelyre is elérkeztek, kiállításuk a Bernády Házban vonzza az érdeklôdôket. Hírben, tudósításban már népszerûsítettük a tárlatot, de részletesebb méltatást is feltétlenül megérdemel. Akkor is, ha a Studio9 keretében kiállító alkotók nagyobb hányadát – Bara Barnabást, Botár Lászlót, Gergely Zoltánt, Keresztes Györgyit, Szabó Árpádot és Xantus Gézát – itteni elôzô egyéni vagy csoportos jelentkezésük alkalmával már bemutattuk. Másik három társukkal – Balla Tiborral, Nagy Ödönnel és Turcza Lászlóval – együtt valóban rászolgálnak az elismerésre. A közönség reagálása is erre vall.

Változatosságában, sokszínûségében is egységes benyomást kelt a kiállítás, amit a nézôk elé tárt festmények és plasztikák minôsége, mûvészi igényessége magyaráz. Ez az, ami jellegzetes jegyként közös nevezôre hozza azt a néhány reprezentatív alkotást, amelyeket a székelyföldi festôk, szobrászok erre az alkalomra kiválasztottak. Azon túl van itt minden, mi szemnek, szívnek öröme lehet: barátságos, meleg, derûs színek kavalkádja, egyszerû és ötletesen kimódolt formák tobzódása, líra, dráma, vidámság, nosztalgia, titok és bizonyosság, valóság és mese, legenda, múltféltés és jövôbe tekintés, földi és égi, ûrdolgok, játék és komolykodás, valósághû és absztraháló ábrázolásmód, tehetség és tudás, s mindez mai, korszerû köntösben, látványosan, fertôzô vitalitással, hangulatosan. Az egyéni értékelést bízzuk ezúttal egy ifjú csíkszeredai mûvészettörténészre, Bíró Saroltára, aki a kiállításnyitón is megfogalmazta a maga ezzel kapcsolatos mondandóját. Írásának rövidített változata olvasható alább.

(nk)

A Studio 9 tagjai nem képviselnek semmiféle közös elvet vagy célt. Ez megfigyelhetô a különbözô stílusok, technikák jelenlétében valamint a figuratív és az absztrakt ábrázolás váltakozásában. A kiállító mûvészek több korosztályt képviselnek, más-más iskolához kötôdnek, ami szintén nagy lehetôség a megnyilvánulás változatosságára és ennek okát is jelenti részben. A kiállított mûveknek szándékosan nincs egy közös téma megszabva, ezáltal is nagyobb teret, kibontakozási felületet nyújt az alkotóknak. Az alkotásokat a mûvészek maguk választották ki, ami esély arra, hogy azokat a munkákat mutassák be, amelyeken át leginkább megismerhetjük ôket. Ez a sokszínûség nem kelt feszültséget, inkább a békés egymás mellett létezést bizonyítja.

A kiállítás sokszínûségébôl, változatosságából kiindulva elkerülhetetlen, hogy egyenként ki ne térjek a mûvészek itt látható összeállításaira:

Balla Tibor

képein a formaiságot, a figuratív jelleget mellôzve a szín, a kolorit dominál. Kompozíciói mozgalmasak, ugyanakkor színvilága melegséget, játékosságot, pozitív kisugárzást mutat. Alapvetô témákat tanulmányoz. Ilyen a kapu témája, amelyet ítélhetünk választóvonalként, akadályként, de úgy is tekinthetünk rá, mint egy másik világba, egy másik dimenzióba való bepillantás, tapasztalás lehetôségére. A témát nem föltétlenül megoldani akarja, inkább összegezni a létezô vagy lehetséges válaszokat könnyed magabiztossággal.

Bara Barnabás

A tiszta, határozott, egyszerû formák kapcsolatának variációi különbözô üzenetekkel bírnak. Az absztrakt, letisztult, hideg formákat a fa erezete teszi mozgalmassá, organikussá, élettelivé. Témaválasztásában fontos helyet foglal el az eredet, a mindenség, a lét. Alkotásai egy belsô párbeszéd megnyilvánulásai, amelynek, ha megfelelôen figyelünk rá, mi is részesei lehetünk.

Botár László

egyszerre absztrakt és figuratív, spontán és megalapozott. A gondolat magabiztos, az ábrázolás spontán, gyors. Spontaneitása, találékonysága anyaghasználatára is kihat, a legkülönbözôbb technikákat használja és kombinálja képein. A felszín, a látszat mögé tekintve a lényeget ragadja meg, ezt teszi nyilvánvalóvá. Képei az egyszerû valóság, a hétköz-napok egy-egy kulcsfontosságú pillanatait tükrözik.

Gergely Zoltán

munkáit letisztult, tökéletességre való törekvés, precízió jellemzi. A magabiztos kivitelezésben viszont ott láthatjuk az állandó, soha meg nem szûnô érdeklôdést, keresést. Témái összetettek, kérdések sorozatát indítják el, ami a kitartás, a fáradhatatlanság metaforája lehet. A megformálás pontos és alapos; szerteágazó mûveltséget és állandó tudásvágyat tükröz.

Keresztes Györgyi

kompozíciói a figurativitást csak töredékében megtartva, színek és tónusok játékával fôként az érzelmek síkján maradnak. A meleg színárnyalatok foltokban való véletlenszerû megjelenését az apró meanderek és a különbözô technikák ötvözése teszi játékossá. Így a nézô felé egy személyes hangnemben nyilvánul meg, ami viszont többértelmûséget takar. A képek megfigyelése során újabb és újabb érzéseket és szeszélyeket vélhetünk felfedezni, míg át nem irányulunk észrevétlenül önmagunk megértése felé.

Nagy Ödön

szobrairól elmondható, hogy szinte még folyamatban van az alkotás. Technikája és anyaghasználata olyan ellentétes fogalompárokat idéz, mint az élet és a pusztulás, az organikus és a szervetlen. Mindez a részletekben rejlô díszítések hatására lesz érdekes, szép.

Szabó Árpád

kísérletezik a hagyomány és az új egymás mellett való békés létezésével. Egy sajátos szemszögbôl közelíti meg az egymásmellettiség témáját, amely megnyilvánul egyedi szín- és anyaghasználatában is. Kompozíciói egy új világba vezetik be a nézôt, ahol a sokféleség nem okoz konfliktust, sôt érdekessé, változatossá teszi ezt számunkra.

Turcza László

Védjegye a játékosság, könnyedség. Egy mesevilágot varázsol szemünk elé. A kiállított képek és tárgyak sötét, szinte homogén háttere és figurái színeinek erôs kontrasztja akaratlanul is magára vonzza a szemlélô tekintetét. Az elsô pillantásra egyszerûnek tûnô mondanivaló hosszabb megfigyelés után egyre kíváncsibbá teszi a nézôt, egyre összetettebbnek és titokzatosabbnak bizonyul, és sosem fedi fel teljesen önmagát.

Xantus Géza

többrétû figuratív ábrázolásmódja valamint színhasználatának lágy tónusai nyugalmat, fennköltséget kölcsönöznek alkotásainak. Képein két világ összhatását láthatjuk: az építészeti elemek által meghatározott teret, a rációt, amelyet tüneményes nôalakok lengnek be. Ôk öntenek lelket, adnak életet a rációnak. Ez a kettôsség elkerülhetetlen, részei egymást kiegészítik és táplálják.

Bíró Sarolta

Ráduly János újabb könyve

A rovásírás vonzásában (Korond, 1998) címû könyve elôszavában írta: – Feltûnhet az olvasónak, hogy könyvemben viszonylag keveset foglalkoztam az isztambuli székely (magyar) rovásfelirattal: mindössze egyetlen kis cikk tanúskodik arról, hogy az emlék "világa" továbbra is érdeklôdési körömhöz tartozik. Az idôleges "mellôzés" fô oka, hogy a szöveg titkainak a megoldása során olyannyira messzire jutottam, hogy az új értelmezés máris új, önálló kötetet igényel.

A szerzô új, sorrendben a 41. könyve ezeket az eredményeket foglalja össze. Az írások zöme elsôként a napisajtóban (Népújság, Romániai Magyar Szó) jelent meg, hat közlés elôször lát nyilvánosságot. (Az isztambuli rovásemlék három másolata, A magyarok követségi szállása Isztambulban, A felirat megtalálója és másolója, Ki fejtette meg elsôként a rovásemléket?, Váradták – váratták, eSZT vagy IT (itt?), Az isztambuli rovásszöveg összevont jelei, Sajátos betûformák az isztambuli rovásfeliratban, Rovásíró Székely Tamás írásmódjáról, Az isztambuli rovásemlék pontosított olvasata.)

Egyik-másik korábbi közlés az interneten is hozzáférhetô. Az isztambuli rovásemlék 1515- bôl való, rótta Kedei Székel Tamás. Ráduly János gyermekkorában ismerkedett vele, a Ethnographia 1913-1914-es évfolyamának egyik számából. Rovásírással 1992-ben foglalkozott elôször, de még most, hetvenévesen is izgatja a szöveg. Az érdeklôdôk írhatnak a szerzônek (547268 Kibéd, 384. hsz) példányért, vagy az Erdélyi Gondolat Kiadó standjain, udvarhelyi székhelyén juthatnak a kötethez.

(bölöni)

XXXVII. Marosvásárhelyi Zenei Napok

Csütörtök este.

Csíky Boldizsár: La quite di Piazza Dante

Csajkovszkij, P.I.: Hegedûverseny (D-dúr)

Nyugalom a Dante-téren. Békesség? Az egymásnak feszülô terc és kvart rétegek növekvô, vagy csökkenô zenei felülete számomra inkább vihar elôtti feszülést, pattanásig feszülést sugároz, a "némán" rohanó gomolygásban Munch híres képének kétségbeesett sikolyát készíti elô megszólalásra feloldás nélkül. A harang néha megszólal értünk. Neo-expresszionista mû, jegyzi meg a szerzô. Döbbenetes, megrázó élmény, nyugtázom én magamban.

Ruha István óta Marosvásárhelyen szinte házi feladat ismerni a Hegedûversenyt. A mi korosztályunk erre volt büszke, az ô sikerére, iskolapéldaként kezeltük. Most jött egy fiatal hölgy, Kokas Katalin Budapestrôl, és... Nem igaz. Nem rombolt le semmit bennünk. Csak vele újra "felraktuk a várat". Most olyan süketen szólna az a mondat, hogy "alapjaiban átgondolt, lelkiismeretesen kidolgozott elôadást, ihletett megszólaltatását kaptuk a mûnek". Ujjongani kellene, vagy nem mondani semmit. Tökéletes virtuozitással, magasrendûen uralta szólamát és olyan párbeszédet folytatott a zenekarral, a nekilendülô majd el-elakadó recitativo emberi mélysége és isteni magassága legnagyobb távolságait bejárva, ami az emberi megnyilatkozás beszédre utaló karakterének zenéjét engedte átélni mindannyiunknak. Egy valóban megélt, személyes tartalommal telített, szenvedélyesen erôteljes és nôiesen varázslatos elôadómûvészet volt az, ami kitárulkozott, lángolt, sugárzott felénk. A hangzás tökéletes, a vonókezelés könnyedén önálló kifejezôeszközzé válik, a tónus szinte érzéki, a kivitelezés fölényesen elegáns. A zene érzelmei, indulatai lelkének sajátjaként élnek. Megéli a mûvet. Így halhatatlan a mû is, az alkotás örök.

A tomboló, hálás közönség ráadásként egy Ysaye szólószonátát hallgathatott a mûvésznô zenei értelemben is drámai, tragikus erôtôl feszülô elôadásában. Nagyon magasan szállt Istennek madara ezen az estén.

A koncert után hazasétáló gondolata, hogy ezt a hangversenyt mindenkinek hallania kellett volna.

Shinya Ozaki keze alatt a zenekar örömtelien jó formában és ihletetten, színekben és dinamikai árnyalatokban nem szûkölködve játszott. A hangversenyt C. Debussy A tenger c. három szimfonikus vázlattal zárták.

Csíky Csaba

2007. május 18-án ünnepi hangversenyt rendeztek a budapesti Zeneakadémia épületének 100 éves fennállása alkalmából. A magyar szerzôk mûveibôl összeállított programot a nézôk június 2- án tekinthetik meg az m2 csatornán.

Terézváros nevezetes épülete a Zeneakadémia. 1904-tôl 1907-ig építették Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A változatos üvegablakokat Róth Miksa tervezte és készíttette el. A szecessziós jellegû épület páratlan akusztikájával sokáig a hazai hangversenyélet fellegvárának számított.

"Nagy örömünkre szolgál, hogy az idén 50 éves MTV a Zeneakadémia épületének 100 éves évfordulója alkalmából rendezett jubileumi koncertet közvetíti. Az elmúlt években többször nyílt alkalom az MTV és intézményünk együttmûködésére, több emlékezetes elôadást élvezhettek a televíziónézôk is – emlékezik a múltra Batta András, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem rektora, s bizakodóan tekint a jövôbe. – Reméljük, példás együttmûködésünk eredményeként színvonalas koncertjeink az MTV segítségével a jövôben is eljuthatnak a széles közönséghez."

Az ünnepi díszelôadáson az épülettel "kortárs" kompozíciók hangzottak el, olyan szerzôk darabjai, akiknek élete szorosan kötôdik az intézményhez. Bartók, Kodály, Dohnányi és Weiner mûveit a Liszt Ferenc Zeneakadémiai Zenekar szólaltatta meg Kocsis Zoltán vezényletével.

Adalékok a 100 éves Zeneakadémia épületének történetéhez

Érdekesség, hogy a Századforduló magyar építészete c. könyvben Komor Marcell (Jakab Dezsôvel együtt: Marosvásárhely: Kultúrpalota, Nagyvárad: Fekete Sas, Szabadka: Városháza, stb.) után rögtön Korb Flóris következik (Giergl Kálmánnal együtt: Zeneakadémia, Klotild- paloták, Szemészeti Klinika, stb.), s Korbról az elsô tanulmányt éppen Komor Marcell írta!

A Zeneakadémia és a Marosvásárhelyi Kultúrpalota elôcsarnoka – ha nem is minden részletében, de hangulatában – nagyon hasonlít egymáshoz. A képzômûvészetben társalkotók szinte ugyanazok, a Gödöllôi Mûvésztelep mesterei Körösfôi-Kriesch Aladárral az élen, s persze Róth Miksa, az üvegek mûvésze. Mindkét építész páros Zsolnay Vilmos pécsi gyárával készíttette a kerámia épületdíszeket.

A Zeneakadémia tantermei, zenekari és szólista gyakorló szobái, próbatermei ma is megfelelnek eredeti céljaiknak a gyönyörû épületben, akárcsak az 1200 hallgató (nézô) befogadására képes, kitûnô akusztikájú nagy koncertterem.

Még egy "apróság": A pesti Zeneakadémián még megvan a központi porszívó, ha nem is használják. A sárgaréz csatlakozó-csôvégeken a mûvésznövendékek és a koncertek közönsége ma is olvashatja a körfeliratot: "Magyar vacuum cleaner Budapest".

Ráday Mihály, a Magyar Televízió fômunkatársa

Fiatalok

Interjú Kovács Botond színmûvésszel

Néha akadnak alkalmak, lehetôségek, amelyek saját, esetleg családunk jólétét is elôsegítik. Ilyen a külföldre való leszerzôdés is. És ha ez a lehetôség adott, mi az, ami mégis arra a döntésre ösztönözhet, hogy itt maradjunk?

– Nem volt számodra újdonság a nagyszínpadon játszani, hiszen már elsôévesként alkalmad volt rá az Egy lócsiszár virágvasárnapja címû elôadás kapcsán.

– Igen, az már elég rég volt, és meglepetésszerûen jött. Nagyszerû élmény volt Béres Attilával együtt dolgozni, és komoly feladatot is kaptam, nem mint statiszta, hanem mint szöveges. Hersét játszottam. Ez a szerep a jövôre nézve igencsak erôt és bizalmat adott, hogy talán tényleg érdemes elvégezni a Színmûvészeti Egyetemet. Amikor fölvettek mint hivatásos színészt, egyértelmûen sokkal több tapasztalattal kerültem ide. Itt más, itt már nem lehet tévedni, itt már nem vagy iskolás. Jobban meg kell álljon az "ötödéves" a lábán, mert felelôsséggel tartozik a közönségnek, a kollégáknak, és magának a színháznak mint egységes mûvészetnek.

– Hova volt még meghívásod?

– Többször is volt szó Udvarhelyrôl, de konkrétan, hogy az emberek megkeressenek és azt mondják, hogy "gyere hozzám", ez nem csak velem, hanem jó párunkkal nem történt meg, mert majdnem mindenki számára egyértelmû volt, hogy mi Marosvásárhelyre akarunk jönni. Marosvásárhelyiek vagyunk, és azt hiszem, hogy itt van ránk, pályakezdô, fiatal színészekre szükség.

– Gondoltál arra, hogy külföldre menj?

– Igen. Felvetôdik ilyenkor minden lehetôség. A magyar színjátszás központja Budapest, meg a magyarországi vidéki színházak közül is megfordult a fejemben egyik-másik és Beregszász, a Vajdaság, vagy Felvidék, sôt még a tengerentúli színházak is. Azonban mindent mérlegelni kellett, és itt érzem azt, hogy baj van a színházzal, hogy frissítésre, új dolgokra van szükség. A nagyok, a Székely Színház alapítóinak többsége már kihalt, elöregedett, illetve egy részük el is ment az országból. Hát ezért választottam, hogy itt maradjak. Emellett pedig fiatal vagyok, 23 éves, van még idôm, és csak ha nagyon kell, akkor fogok úgy lépni, hogy talán több évre is elhagyjam ezt a színházat, ezt a várost. Egy színésznek szerep kell, hogy játsszon, formában legyen, ne csak próba szintjén, hiszen a színházban a legfontosabb az elôadás. Amíg ez megvan, addig maradok. Másrészt pedig a szüleink, barátaink is itt élnek. De természetesen nem a kényelmet választva maradtunk itt, hanem a cél az, hogy jó, nagyon jó, és egyre jobb színházat hozzunk létre.

– Mennyire vagy megelégedve a rád osztott szerepekkel, valamint az eddigi teljesítményeddel?

– Nem hiszem, hogy elégedetlennek kell lenni. Tény, hogy a színésznek van egy mércéje, amit jó, ha minél magasabbra tesz. Minden színésznek az a vágya, hogy minél jobb legyen egy elôadásban. Sajnos, mostanában ami a színésznek jó, azt a közönség unja vagy nem igazán kedveli, és ez fordítva is érvényes. Én nagyon meg vagyok elégedve. Szerepeket kaptam, nagy feladatokat és kis feladatokat egyaránt, egy-kettôt úgy érzem, hogy jól vagy talán még nagyon is jól megoldottam. Óriási szüksége van egy színésznek a rendezôi segítségre, az irányításra. Természetesen az is fontos, hogy egy embert miért választanak ki arra a szerepre, hiszen ma már úgy tûnik, mindegy, hogy Rómeót és Júliát ki játssza, lehet az kicsi és kövér, és lehet 70 éves is, hogyha ezt a rendezôi koncepció megengedi. Hogyha egy színésznek a szerepkörébôl nem jön automatikusan, hogy abból valamit kihozzon, és mûvészetet formáljon, akkor az valószínûleg azért van, mert nem kapott elég segítséget, elsôsorban a rendezôtôl. Lehet, hogy a rendezô rábízza az építkezést, és hagyja, hogy önmaga elképzeléseit bontakoztassa ki. Nyilván van olyan rendezô is, aki figyel arra, hogy minden egyes szereplô nagyon fontos alkotóeleme legyen egy elôadásnak.

– Mennyire tudtál beilleszkedni az új környezetbe?

– Néhány mostani kollégával már az egyetemi éveim során megismerkedtem, és a többséggel, ha nem is baráti, de köszönô viszonyba kerültünk. Hiszen ôk is gyakran megnéztek bennünket az egyetemen, vizsgák alkalmával, úgyhogy nem volt teljesen új helyzet számomra, amikor én ide szerzôdtem. Egy év alatt pedig mondhatom, hogy közvetlen viszonyba kerültem a vásárhelyi színház alkalmazottainak nagy részével.

– Az idôsebb kollégákkal hogyan sikerült megtalálni a közös hangot?

– Létezik tisztelet. Fôleg egy kezdônek nagyon kell tudni kezelnie azt, hogy hogyan beszélget, hogyan viszonyul egy idôsebb kollégához. Sokan az idôsebbek közül úgy viselkednek, hogy kiváltják a fiatalból a tiszteletet. Nem kell ezért magázni, hiszen sok idôs kolléga meg én is azt gondolom, hogy próbák alatt sokkal egyszerûbb, ha tegezôdünk, de ennek ellenére a tisztelet teljesen meg tud maradni.

Kérdezett: Papp Ida Júlia

Pontosítás: Múlt heti mellékletünk Fiatalok rovatában A Korpos Andrással készült interjú szerzôje – Papp Ida Júlia – neve sajnálatosan lemaradt. Olvasóink és a szerzô elnézését kérjük.

Kitekintô

Szegedre érkezett csütörtökön délután Rodin A csók címû alkotása; a bronzszobrot két hétig a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete házban, majd május 31-tôl a felújított Kultúrpalotában, a Rejtett szépségek címû tárlaton láthatja a közönség – közölte Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense az MTI-vel.

A Dante Isteni színjátéka által ihletett alkotást, amelyen Rodin Paolo és Francesca egymást ölelô alakját ábrázolta, 1880 körül készíthette a mester – mondta a muzeológus.

Hozzátette: A csók címû szobornak számos változata létezik, a most Szegeden látható mûvet, mely az elsô változat legnagyobb méretû öntvénye, 1968-ban vásárolta meg a Szépmûvészeti Múzeum.

A kiállításra készült ismertetô szerint a szobor bronzmásolatai elterjedtek, mivel Rodin a mû sokszorosítását engedélyezte a Barbedienne cégnek, amely 1998 és 1918 között négy méretben összesen 319 példányt öntött.

Mûvészettörténészek szerint Auguste Rodin az impresszionista szobrászat legnagyobb alakja. Amit van Gogh, Gauguin és Cézanne vitt véghez az impresszionista festészetben, azt Rodin egyedül alkotta meg a szobrászatban – olvasható az ismertetôben.

Mint azt a megyei múzeum vezetôi többször hangsúlyozták, a fôépület- felújítás alatt a Móra Ferenc Múzeumot a Fekete ház, a közgyûjtemény történeti kiállítóhelye "testesíti meg" a múzeumbarátok számára. Ezért május 28- ig itt állítják ki a Szépmûvészeti Múzeumtól kölcsön kapott Rodin-alkotást a mûvész más szobrait ábrázoló fotográfiák társaságában – mutatott rá Medgyesi Konstantin.

A felújított Kultúrpalota május 31-én a Rejtett szépségek címû tárlattal nyitja meg kapuit. A múlt századok nôideáljait, nôtípusait bemutató kiállításon többek között Gauguin, Toulouse-Lautrec és Renoir mûalkotásait is megcsodálhatják a látogatók.

Magas színvonalúnak minôsítette a Gyulai Várszínház idei, 44. évadjának tervezett programját a teátrum Mûvészeti Tanácsadó Testülete – közölte a színház igazgatója a grémium szerdai ülését követô sajtótájékoztatón, Gyulán.

Az ötvenfôs, önkormányzati vezetôkbôl, a színházat támogató szervezetek képviselôibôl és kulturális szakemberekbôl álló testület megállapította, hogy az idei program összeállítása során is sikerült minden nézôi réteg és korosztály igényeinek megfelelô programot összeállítani – mondta Gedeon József.

A 44. évad – követve a korábbi hagyományokat – ismét összmûvészeti fesztivál lesz. A színházmûvészet mellett bemutatkoznak a zenei élet, az irodalom, a film és a képzômûvészet jeles képviselôi.

Az igazgató elmondta, hogy a várszínház négy önálló produkcióval jelentkezik, emellett harmadik alkalommal rendezik meg a Shakespeare fesztivált, de dzsessz- és blueskoncertekkel is várják a közönséget.

A négy önálló bemutató közül elsôként, július 3-án Shakespeare Lear király címû drámáját játsszák a Gyulai Várszínház és a Szentendrei Teátrum közös produkciójaként, ezen a napon kezdôdik a Shakespeare fesztivál is.

Az utóbbi program keretében július 3-15. között több társulat mutatkozik be, így Angliából és az Egyesült Államokból érkezô mûvészek is fellépnek.

Az idei, XVI. Dzsesszfesztivál világhírû vendége az amerikai Larry Coryell triója lesz, de új mûsorral mutatkozik be a Jackie Orszáczky – Tina Harrod Band is Ausztráliából.

Marosvásárhely iskolaváros XII.

1919. október 5-én a nagyszebeni Román Kormányzótanács határozata alapján kezdte el tevékenységét az újonnan alakult román tannyelvû fiúlíceum, melynek keretében román tannyelvû leánylíceumot is létesítettek. Marosvásárhelyi, Maros-Torda vármegyébôl és az ország különbözô vidékeirôl érkezô tanulók népesítették be az iskolát, mely az 1921–1922- es tanévtôl önálló fiúlíceummá válik. A kezdetben I-V. osztállyal mûködô iskola 1923-ig nyolcosztályossá bôvült és felvette Alexandru Papiu Ilarian (1827–1877) nevét, aki egyike volt azoknak a kancellistáknak, akik részt vettek az 1848-as marosvásárhelyi forradalmi eseményekben, majd április 30-án a Balázsfalván tartott Román Nemzetgyûlésen. 1930. december 1-jétôl (kis megszakítással 1940–1957) az iskola elôtt felállított szobra (Ioan Faur Schmidt bukaresti képzômûvész alkotása) emlékeztet a névadóra.

Az iskola megalakulásától évrôl évre egyre rangosabb intézményév&