Az egyház minden tanítása kifejezetten vagy burkoltan benne van a szentírásban. Így vagyunk természetesen ünnepeinkkel is. A mai ünnep is, Urunk mennybemenetelének ünnepe annyira benne van a Bibliában, hogy szinte nem is kell mást tennünk, csak kiolvasnunk az Apostolok cselekedeteibôl, amely így írja le: "Szenvedése után sok csalhatatlan jellel bizonyította be, hogy él; negyven napon át megjelent elôttük s az Isten országáról beszélt nekik. Egy alkalommal, amikor együtt voltak, … szemük láttára fölemelkedett és felhô takarta el ôt szemük elôl. Miközben merôn nézték, miként száll az égbe, egyszerre csak két fehér ruhás férfi termett mellettük. "Galileai férfiak – szólították meg ôket –, miért álltok itt égre emelt szemekkel? Ez a Jézus, aki közületek felment a mennybe, úgy jön el ismét, ahogy a szemetek láttára az égbe ment." Ezután az Olajfák hegyérôl, amely Jeruzsálemtôl egy szombat-járásnyira fekszik, visszatértek Jeruzsálembe. (Csel. 1, 3. 9-12)

Nem is magyarázatként, inkább csak a leírt rész könnyebb megértése végett néhány gondolatot fûzök hozzá.

A negyvenes szám szent szám, amely a tökéletességet fejezi ki a szentírásban. Gondolhatunk itt a negyven napig tartó esôre Noé idejében, a negyvenévi pusztai vándorlásra vagy Jézus negyvennapos böjtjére.

Fölemelkedett, égbe szállt, fölment a mennybe – olyan kifejezések, amelyek a felfoghatatlant akarják helyhez kötni, közel hozni hozzánk. Jézus az égbôl jött le hozzánk a földre, majd visszatért az Atyához az égbe. Istene világát is térben, fent, a magasban gondolták el. Így szemlélteti a szentírás Isten magasabbrendûségét, aki fölöttünk van. Ezt különben mi is használjuk, amikor azt mondjuk a mindennapokban: "magas röptû beszéd, "fennkölt gondolat" vagy ellenkezôleg: "alantas gondolat". Jó, ha tudjuk, hogy Isten világa nem térben van fölöttünk, hanem erkölcsileg. Így Isten és világa bennünk is jelen van/lehet, ha Istenben, szeretetben élünk.

Felhô takarta el – a felhô már az ószövetségi szentírás képi világában Isten jelenlétének a szimbóluma. Itt azt akarja kifejezni, hogy Jézus egészen, biztosan visszatért a földrôl az Atyához.

Urunk mennybemenetelekor az egyház szeretné tekintetét a földrôl az égre emelni. Nagyon hozzászoktunk a földhöz, leköt a mindennapi élet. Ma tekintsünk fel mi is az apostolokkal a mennybe visszatérô Jézus Krisztusra, azzal a hittel, amellyel Szent Pál apostol vallja: "A mi hazánk a mennyben van, onnan várjuk Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét."

A hét végén hetedik alkalommal szervezik meg Szovátán a Medve-tó, Románia legfontosabb sós és heliotermikus tavának a születésnapját. A nagyszabású háromnapos rendezvénysorozattal a szervezôk igyekeztek a legkülönbözôbb igényeknek eleget tenni. Péter Ferenc polgármester kérdésünkre elmondta, hogy a rendezvényen megjelennek a testvérvárosok: Budapest XIII. kerület, Szikszó, Százhalombatta, Mezôberény, Tata, Csopak, Sümeg, Brzseszko. Az idén a százhalombattai önkormányzat a rendezvény szponzoraként fölvállalta a Neoton-koncertet, ugyanonnan jön egy néptánccsoport, amely vasárnap 90 perces elôadást tart.

A rendezvénysorozat ma délután könyvbemutatóval kezdôdik: Élt egyszer egy Ész Mózsi Kovács Mózes nyugalmazott mérnök könyvének címe. Holnap délután a tanfelügyelôség villájában nyílik Az én Medve-tóm címû gyermekrajz-kiállítás. Szombat és vasárnap a kulturális és sportrendezvényeké, amelyekre a polgármester szerint nemcsak a szovátaiakat, de a környékbelieket is nagy szeretettel várják. Lesz futóverseny, lábtenisz, kispályás nôi labdarúgó-bajnokság, sakk, streetball, gyermekprogramok, taekwondobemutatót tart a hegyimentô csapat, és érdeklôdésre tarthat számot az erôs emberek versenye.

Emellett lesz gulyásfôzô verseny, fellép a Gyopár együttes, a DJ projekt, a százhalombattai Save Your Soul együttes. A sztárvendég a Neoton Família lesz. A szombati rendezvénysorozat tûzijátékkal zárul.

Vasárnap kerül sor a Maros megyei iskolák tanulóinak néptáncversenyére, egy gyerekszínjátszó elôadásra, illetve táncház-rendezvényre, néptánc- és népzene-elôadásokra. Ugyanitt ünnepli egyéves szülinapját a szovátai Gaga rádió: Nagy István és Gáspárik Attila kabaréelôadását a marosvásárhelyi Autostop, illetve a százhalombattai Save Your Soul együttes koncertjeit hallgathatják meg az érdeklôdôk.

Végül, Péter Ferenc szerint, a résztvevôk ünnepzáró meglepetésre számíthatnak. "A rendezvényt nemcsak a szovátaiaknak szántuk, azt szeretnénk, ha Marosvásárhelytôl Székelyudvarhelyig mindenki, aki úgy érzi, hogy egy kellemes hét végét szeretne eltölteni, eljönne rendezvényeinkre. Mi mindent megteszünk, hogy jól érezzék magukat".

Újabb hipermarket nyílik az ôsz folyamán Marosvásárhelyen. Az Auchan áruházlánc mintegy 400 személyt alkalmaz és 40 millió eurót fektet be a megyeszékhely legnagyobb áruházába. A toborzási kampány tegnap kezdôdött. A francia érdekeltségû Auchan jó minôségû termékeket és alacsony árakat ígér.

Világviszonylatban az elsô tíz áruházlánc között levô Auchan Bukarest után Marosvásárhelyen, a Dózsa György út 178. szám alatt nyitja meg második hazai hipermarketjét. A beruházás folyamatban van, a 8500 négyzetméteres, 1600 parkolóhellyel rendelkezô áruház megnyitását ôszre tervezik. Addig is alkalmazni kívánják a teljes személyzetet. A tegnapi sajtótájékoztatón Bakos Levente alpolgármester hangsúlyozta, a régió fejlôdését jelzi az is, hogy az Auchan éppen Marosvásárhelyen telepszik meg. Romániai igazgatója, Regis Mougel mellett jelen volt Wilfrid d’Audiffret, az Auchan igazgatója, Leonard Nistor, a Marosvásárhelyen épülô hipermarket vezetôje, Anca Lenart, a humánerôforrás-osztály menedzsere, valamint Mariana Dragan kommunikációs igazgató. Elhangzott, hogy a 35 tagú menedzseri csapaton kívül az áruház 400 személyt alkalmaz ôszig, a toborzási kampányt tegnap kezdték és többek közt pénztárosokat, eladókat, karbantartókat, pékeket, biztonsági ôröket, cukrászokat, áruátvevôket keresnek. Az alkalmazottak toborzásához külön irodát nyitott az Auchan, ahol mind az interjúra, mind a speciális tesztekre és az orvosi vizsgálatra sor kerül. Anca Lenart hangsúlyozta: nem csak tapasztalattal rendelkezôket, hanem kezdôket is keresnek, elônyös, ha a jelentkezôk kezdeményezô készséggel rendelkeznek. Az alkalmazottakat képezik, az elsô csoport már a bukaresti áruházban vesz részt egy három hónapos tréningen. Újságírói kérdésekre válaszolva a cég képviselôi hangsúlyozták, hogy az alkalmazottak bére 600-1700 lej között mozog, beosztástól függôen, ugyanakkor számos egyéb juttatást kapnak. A Népújság kérdésére Regis Mougel elmondta, nem tartanak a konkurenciától, a többi szupermarkettel ellentétben a legkisebb, "drámaian" alacsony árakon kínálják majd jó minôségû termékeiket, ez az adujuk.

Az Auchan 1961-ben alapította elsô üzletét Franciaországban, ma már 400 hipermarketet mûködtet 12 országban, ezenkívül jelen van 718 szupermarkettel, 307 Immochan kereskedelmi központtal és tulajdonosa az Accor banknak. Romániában idén három, jövôben pedig újabb hat hipermarket megnyitását tervezik.

Anyanyelv

Magyar nyelvünk egyik jellegzetessége a magánhangzók idôtartamának hosszúsága vagy rövidsége. Az idôtartam betartása nemcsak a jó hangzás miatt fontos, hanem azért is, mert a hosszú-rövid pároknak gyakran jelentés- megkülönböztetô szerepük is van.

A kiejtési hibáknak több forrása is lehet: a nyelvi közöny, az idegen nyelvi hatás, nyelvjárási jellegzetesség stb. Régebben megszóltuk a falusi embereket kiejtésükért, szóhasználatukért, késôbb azonban beláttuk, hogy a nyelvjárások hozzátartoznak nyelvünk sokszínûségéhez. Most azonban mégis kellene beszélni a helytelen kiejtésrôl. Mégpedig a magánhangzók kiejtésén kellene kicsit javítani.

Marosvásárhelyen és környékén megfigyelhetô a beszédhangok helytelen rövidítése. Sajnos nemcsak a gyerekek, ifjak, hanem a felnôttek beszédén is érzékelhetô a kiejtési hiba, ami azért rosszabb, mert annyira automatikussá vált, hogy nem is tud az ember változtatni. Az otthoni, játszótársak közötti beszéd pedig nagy hatással van a gyerekekre, sajnos nagyobb hatással, mint az iskolai oktatás nyelvhasználata.

Gyakori a szó eleji hosszú magánhangzók rövid ejtése, például: gyözelem, csucs, biztatom stb. Az idôtartam megváltozásával a szóhangsúly is áttevôdik, a beszéd dallama magyartalan lesz. Hasonló jelenség a magánhangzók megnyújtása, ami olykor értelemzavaró is lehet, például: a kór (betegség) tudósai vagy hívatás, sórsa stb.

Azért is veszélyesek az ilyen beidegzôdött hibák, mert befolyásolják a helyesírást is. Az illetô személy rosszul ejti, így helytelenül hallja és írja a szavakat. Negatívan befolyásolja környezete nyelvi szokásait, kiejtését.

Hogyha orvosolni kívánjuk a hibákat, mindenképp türelemre, figyelmességre és tudatos, megfigyelô olvasásra van szükség. Jó, ha az ember önmagával szemben igényes, és ez már a beszédébôl is kihallatszik.

Támogatták a pártok képviselôi a magyarigazolványok határozatlan idôre való meghosszabbítását szerdán az Országgyûlésben, a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény módosításának vitájában.

Kránitz László (MSZP) szerint a magyarigazolványok határozatlan idôre való meghosszabbítása, az életre szóló magyarigazolvány a határon túl élôk számára egyfajta érzelmi kapcsolat megtestesítôje, sokan akkor is maguknál tartják, ha nem használják.

Kiemelte azt is, hogy az elôterjesztés megszünteti a járulékos igazolványokat, nem lesz szükség más kedvezményekre jogosító igazolványokra.

Ékes József (Fidesz) elmondta: pártja minden olyan lépéssel egyetért, amely javítja a határon túl élôk helyzetét. Megjegyezte ugyanakkor: számára "mély csalódás volt" a 2004 decemberi, kettôs állampolgárságról tartott népszavazás eredménye.

Az ellenzéki képviselô ötpárti egyeztetést szorgalmazott a fenntartható fejlôdés demográfiai kérdéseirôl, illetve a határon túli magyarok magyarsághoz való kötôdésérôl, valamint a magyar állampolgárság biztosításáról.

Geberle Erzsébet (SZDSZ) emlékeztetett rá, hogy az SZDSZ az eredeti törvényjavaslat benyújtásakor azt mondta, fölösleges ötéves érvényességi idôt szabni. Hozzátette: üdvözlik a meghosszabbítást.

Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva közölte: egyetért Ékes Józseffel abban, hogy kevesebb hangzavarral és több konkrétummal kell szolgálni a határon túli magyarokat.

Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnöke az általános vitát lezárta, a törvényjavaslatról várhatóan következô ülésen dönt a Ház.

Nicolas Sarkozy megválasztott francia államfô szerdán délelôtt átvette az elnöki hatalmat Jacques Chirac leköszönô államfôtôl.

Az 52 éves konzervatív politikust a szavazatok 53,06 százalékkal május 6-án választották meg öt évre államfônek.

A szigorú protokoll szabályoknak megfelelôen az Elysée-palota lépcsôjén Jacques Chirac fogadta a gépkocsin érkezô Sarkozyt, aki kamerák kereszttûzében vörös szônyegen vonult át az elnöki hivatal díszudvarán. Franciaország búcsúzó és érkezô elnöke hosszan kezet rázott, majd az Elysée-palota elsô emeletén lévô elnöki irodába vonultak, ahol Chirac a francia nukleáris erô titkos kódját és az azzal kapcsolatos bizalmas információkat adta át utódának. Sarkozy családja – felesége, Cécilia, annak elôzô házasságából származó két lánya, az új elnök elôzô házasságából származó két fia és a Sarkozy-házaspár Louis nevû 10 éves kisfia – nem sokkal a beiktatás elôtt érkezett az ünnepségre. Az új köztársági elnök a félórás négyszemközti megbeszélés után kikísérte elôdjét, aki munkatársainak és Sarkozynek tapsa közepette gépkocsin hagyta el az Elysée-palotát.

Ezt követôen Jean-Louis Debré, az Alkotmánytanács elnöke a díszteremben ünnepélyeses beiktatta hivatalába Nicolas Sarkozyt. Huszonegy ágyúlövés jelezte, hogy Franciaország történelmének 23., az 1958 óta tartó V. köztársaságnak pedig a hatodik államfôje átvette hivatalát.

Sarkozy államfôként mondott elsô beszédében – amelyet a francia tv-állomások élôben közvetítettek – hangsúlyozta, hogy elsôdleges kötelességének tartja a "franciák összefogását és az adott szó betartását". Elnökválasztási kampányának megfelelôen az értékek és a munka becsületének helyreállítását, valamint a reformok gyors elindítását tartja egyik legfôbb feladatának. "Megvédem Franciaország függetlenségét, megvédem Franciaország identitását" – emelte ki az új államfô.

A francia diplomáciát illetôen az emberi jogok védelmét és a globális felmelegedés elleni harcot jelölte meg prioritásként Sarkozy.

Az új köztársasági elnök elsô útja délután a Champs-Elysées-n található Diadalívhez vezetett, ahol megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Azt követôen Sarkozy Berlinbe repült, ahol Angela Merkel német kancellárral, az Európai Unió soros elnökével találkozott.

Jóváhagyta kedden késô este az új szerb kormány összetételét a belgrádi parlament. A 250 fôs törvényhozásban 133 képviselô a kabinetre, ellene pedig 103 szavazott. A tartózkodók száma 3 volt. Az ülésteremben a voksolás idején 244 képviselô tartózkodott. A kormányfôi tisztséget továbbra is Vojislav Kostunica tölti be.

A parlamenti jóváhagyás mindössze fél órával azelôtt született meg, hogy lejárt az a határidô, amely után a szerb alkotmány értelmében új választást kellett volna kiírni. A délszláv országban január 21- én tartottak parlamenti választásokat, de ezt követôen négy hónapon át tartó kemény viták folytak arról, hogy a radikálisok által megnyert voksolás után felálló kormány milyen összetételû legyen. Az alkotmány értelmében ha kedd éjfélig nem sikerült volna megegyezni a kormány összetételérôl, úgy ismét szavazóurnák elé kellett volna szólítani a választókat.

Emellett az Európai Unió is jelezte, hogy olyan kormányt szeretne látni Belgrádban, amely a demokrácia fejlesztésének az elkötelezett híve.

Az új kormánykoalícióban a Boris Tadic szerb elnök vezette reformernek tartott Demokrata Párt (DS), valamint a régi-új miniszterelnök mérsékelten nacionalista Szerbiai Demokrata Pártja (DSS) és a neoliberális, Mladjan Dinkic irányította G17 Plus nevû párt vesz részt.

A parlamenti ülés napközben egy idôre megszakadt annak hírére, hogy a szerb biztonsági erôk nagyszabású razziát kezdtek Belgrádban a háborús bûnök elkövetésével vádolt Ratko Mladic kézre kerítésére. Ez a szélsôségesen nacionalista Radikális Párt (SRS) és az ellenzéki Szocialista Párt (SPS) képviselôinek a heves tiltakozását váltotta ki.

Az új szerb kormánynak 25 tagja van: 13 a DS, 8 a DSS és 4 a G17 Plus képviseletében.

Maszdar (arabul A forrás) 6 millió négyzetméterén 50 ezer ember fog lakni és dolgozni, de egyetlen gramm széndioxid sem kerül a levegôbe, és hulladék sem fogja szennyezni a környezetet.

A város körüli földeken napelemek termelik majd az energiát, a Perzsa-öböl felôl érkezô fuvallatok pedig a szélerômûveket hajtják. Telepítenek pálmaerdôt, és mangrovefa ültetvény is lesz, hogy legyen mibôl bioüzemanyagot termelni a városi tömegközlekedés számára, ami azért is fontos, mert Maszdar autómentes lesz, és minden pontjáról legfeljebb 200 métert kell majd gyalogolni a következô megállóig.

A háztartási szemét újrahasznosításáról a városon belül gondoskodnak, a lakók pedig a helyi növénytermesztôk biotermékeit fogyasztják majd, Maszdar így teljesen önellátó lesz. Az állandó hôség miatt sem kell elmenekülni, mert az árkádok és az utcákkal párhuzamosan futó széles csatornák párolgó vize enyhülést nyújt.

Maszdar pénzügyi és innovációs központ lesz, oda költözik az apró emírség megújuló energiával foglalkozó állami vállalata, ösztönözni kívánják a "zöld" cégek letelepülését, és egyetemet is alapítanak. "A haladó gondolkodás városa lesz Maszdar" – mondta Szultan Al Dzsaber, a projektért felelôs kormányzati cég vezetôje a The Times címû brit napilap honlapján megjelent beszámoló szerint.

A várost Lord Norman Foster brit építész tervezi. A 71 éves mester nevéhez fûzôdik többek között a berlini Reichstag átépítése, és az ô tervei alapján építik a New York-i World Trade Center új épületegyüttesét, Pekingben pedig a világ legnagyobb repülôterét.

A sztárépítész szerint Maszdar a fenntartható város mintapéldánya. Nem egészen biztos viszont, hogy Maszdar City lesz az elsô száz százalékosan ökologikus város, mert Sanghaj mellett, a Jangce torkolatvidékén egy szigeten – ahol ma még káposztát termesztenek – hamarosan nagy építkezés kezdôdik és a tervek szerint 2009-re már láthatóak lesznek Tungtan körvonalai, és az új, félmilliós város is éppen erre a címre pályázik.

Románia Magyarországról importálhat gabonát azt követôen, hogy az ország déli részét aszály sújtja – hangzott el kedden a Realitatea TV hírtelevízió egyik mûsorában.

Nagy aggodalomra ad okot, hogy az ország kiváló termôföldjeirôl híres déli és részben keleti vidékein veszélybe került a gabonatermés. A helyzet annyira súlyos, hogy Decebal Traian Remes mezôgazdasági miniszter a válsághelyzet kezelésére hivatott különleges bizottságot hívott össze.

A déli megyékben három hónapja nem esett az esô, emiatt az ôszi vetés 10 százaléka máris tönkrement. A miniszter arra figyelmeztette a helyi hatóságokat, hogy becslések szerint a talajban mindössze 20-25 napig elegendô vízmennyiség van. Ha addig nem lesz esôzés vagy nem sikerül megoldani a termôföldek öntözését, akkor a vetés tönkremegy.
Az ország több mint 2,5 millió hektár nagyságú termôföldjébôl jelenleg mindössze 300 ezer hektár felületet fednek le az öntözôrendszerek. Gondot okoz az is, hogy a gazdák egy része nem tudja megfizetni ezt a szolgáltatást.

Remes szerint Románia már így is gabona-behozatalra kényszerül. A Realitatea TV hírtelevízió által megkérdezett illetékesek szerint Románia várhatóan a legközelebbi országokból, például Magyarországról importál majd gabonát, hogy a szállítási költségek minél alacsonyabbak legyenek.

A kenyérgyártók becslése szerint az idén akár 50 százalékkal is drágulhat a kenyér. A következô hónapokra vonatkozó idôjárás-jelentések sem biztatóak. A meteorológiai intézet szerint az egész nyár száraz és meleg lesz. Minden hónap átlaghômérséklete eggyel magasabb lesz a tavalyi értékekhez képest, emiatt pedig tovább apad majd a talaj vízkészlete.

A tegnapi kormányülésen elfogadott ütemterv szerint év végén kezdôdne el a nyolc regionális kórház építési munkálata, a jövô év tavaszán pedig a sürgôsségi kórházak rehabilitálása.

A kormány tervbe vette 8 regionális kórház, 20 megyei egészségügyi központ felépítését, illetve 15 sürgôsségi kórház rehabilitálását.

A megvalósíthatósági tanulmányokat május 31-éig elkészítik, a kormány pedig elfogadja a szükséges jogszabályokat június végéig.

"A július–október közötti idôszakban közös versenytárgyalást írunk ki a tervezésre és az építésre. Ha minden jól megy, november-decemberben el tudjuk kezdeni az építkezési munkálatokat" – mondta Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter.

A tervek szerint Iasi-ban, Craiován, Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Bukarestben építenek regionális kórházat. A fôvárosban két kórház fog épülni.

A magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelôs Szakállamtitkársága, illetve az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa közös szervezésében tegnap a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében tartottak információs napot a magyar kormány Kárpát-medencei magyar kisebbségekkel is kapcsolatos új fejlesztéspolitikájának elveirôl. Az inkább elméleti, mint gyakorlati kérdéseket taglaló rendezvényen számos önkormányzati tisztségviselô, gazdasági szakértôk, civil szervezetek képviselôi vettek részt.

A rendezvényt Lokodi Edit, az RMDSZ megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Csegzi Sándor alelnök ismertette a jelenlevôkkel a magyar kormány és a határon túli magyar kisebbségek illetve az adott országok kormányzati képviselôi között a támogatások kérdéskörében folytatott eddigi megbeszéléseket, melyek gazdasági vonatkozásáról nemrég írtunk lapunkban.

A MeH részérôl dr. Törzsök Erika, a Nemzetpolitikai Ügyek Fôosztályának fôigazgatója, Rajnai Gábor fejlesztéspolitikai szakértô, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részérôl Hámory Jenô szakmai fôtanácsadó tartottak elôadásokat. Ezekbôl az derült ki, hogy a magyar kormány teljesen átalakította a határon túli magyar közösségek felé irányuló eddigi támogatási rendszerét, abból kiindulva, hogy a Kárpát-medencei magyar kisebbségek csaknem mindegyike már az Európai Unió határain belül él. Ez az elhangzottak szerint minden érintett közösség számára azonos környezetet jelent, és a régi támogatási rendszer intézményes kerete is elavult. Ezért a magyar kormány új nemzetpolitikája tulajdonképpen fejlesztési politikává vált, és arra irányul, hogy az európai uniós pénzforrások eléréséhez segítse hozzá a Kárpát-medencei magyar közösségeket. A fejlesztést célzó támogatásokra három forrást lehet mozgósítani, a magyar és a román kormányok alapjai mellett az uniós pályázati alapokat is. Mint a magyar szakértôk kifejtették, utóbbiak megszerzéséhez valós decentralizálásra, régiók közti együttmûködésre van szükség, mert másképpen ezek a jelentôs összegû alapok nem érhetôk el. Az elôadások során néhány leendô pályázati alapot is ismertettek, melyekbôl határ menti, illetve régiók közti pályázók együttmûködésével lehet majd fejlesztési támogatásokhoz jutni, leghamarabb a nyár folyamán.

Több mint 233.000 tanár kap 100 eurónak megfelelô összeget könyvek és didaktikai számítógépes programok vásárlására augusztus végéig, jelentette be Anton Anton, az oktatási tárca államtitkára.

A szükséges pénzalapokat a tanfelügyelôségek biztosítják az oktatási minisztérium költségvetésébôl, a támogatás összege mintegy 82,2 millió lejre rúg.

A támogatást évente egyszer juttatják a tanároknak, kéréseik alapján. Minden iskolának összegeznie kell az oktatói által írt kérvényeket, melyeket november elsejéig kell benyújtani. A támogatást a következô év januárjától adják ki a pedagógusoknak. A 2007-es évre június 30-ig lehet letenni a kérvényeket.

Ha az oktató több iskolánál fejti ki a tevékenységét, a támogatást az az oktatási intézmény adja ki neki, amelynél a munkakönyve van.

Kedden, május 15-én, Brüsszelben, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának képviselôi megállapodtak az uniós tagországok közötti roaming-díjszabásokra vonatkozó rendelettervezetrôl. A kompromisszumos megoldás tartalmazza a Románia által is szorgalmazott javaslatokat, a rendelet eredményeként jelentôsen csökkennek a barangolási díjak az unióban. A Távközlési és Informatikai Minisztérium az Európa Unió Tanácsában ismertetett álláspontja a felhasználók igényeit és a piac alakulását is szem elôtt tartotta. Románia – a szaktárcán keresztül – a most elfogadott kompromisszumos megoldást javasolta, ugyanis az árcsökkentés kedvez a felhasználóknak, ugyanakkor annak mértéke nem gátolja a mobilszolgáltatók fejlesztési terveit sem. A Távközlési és Informatikai Minisztérium üdvözli a megegyezést, hiszen ha nem sikerül kompromisszumot kötni, hosszú ideig még elhúzódott volna a vita a rendelettervezetrôl.

A rendelettervezet "euródíjszabás" bevezetését írja elô, melyet az összes szolgáltató kötelezôen kínálna a fogyasztóknak. A tárcsázott hívások díjszabása a rendelet életbelépésének elsô évében nem haladhatja meg a 0,49 eurót (+ héa) percenként. Ez a percdíj a következô két évben 0,46, illetve 0,43 euróra csökken. Fogadott hívások esetében a rendelet percenként 0,24 eurós (+ héa) díjszabást engedélyez az elsô évben, majd az azt követô két évben 0,22 illetve 0,19 euróra módosul.

A nagybani díjszabás (ez a barangolási szolgáltatásokat biztosító cégekre vonatkozik) elsô évben 0,30 euró percenként (+ héa), amely az azt követô két évben 0,28 és 0,26 euróra csökken.

Az Európai Parlament várhatóan május végén szavaz a tervezetrôl, az Európai Unió Tanácsa június 7-ei, luxemburgi találkozóján hagyja jóvá. A nagybani díjszabás a rendelet megjelenését követô két hónapon belül érvényessé válik.

Szombaton reggel kerül sor a Traian Basescu államelnök felfüggesztésérôl szóló népszavazásra. Április 28-án alakult meg a megyei választási iroda. Elnöke Veronica Pacurar bíró, tagok: Cornel Briscaru (PSD), Teodor Giurgea (PNL), Peti András (RMDSZ), Mihai Porutiu (PD), Adrian Moldovan (PRM), Artemie Craciun (PC).

Veronica Pacurar, a Megyei Választási Iroda (BEJ) elnöke a Népújság kérdésére elmondta, hogy a megyében megtették a megfelelô elôkészületeket a május 19-én sorra kerülô referendumra. Ugyanakkor tájékoztatott, hogy az állandó választói névjegyzéken 485.529 személy szerepel 102 településrôl. Megyeszinten összesen 526 szavazókörzetet rendeztek be (kettôvel többet, mint a legutóbbi választások idején), ebbôl 82 körzet van Marosvásárhelyen.

A kerületi választási irodához öt óvást nyújtottak be, amelyeket a törvényes határidôn belül megoldottak (24 óra alatt).

Szombaton a szavazókörzetek reggel 8-tól este 8-ig várják a szavazókat. A választópolgárok személyazonossági igazolvánnyal, személyazonossági kártyával vagy útlevéllel szavazhatnak. Azok a romániai illetôségû személyek, akik a szavazás napján nem tartózkodnak az állandó lakhelyükön, az illetô helységben is szavazhatnak, miután saját felelôsségre írásba adják, hogy más körzetben nem szavaztak. Ezeket egy külön listára vezetik fel.

A mozgóurnát igénylôk a lakóterületükhöz tartozó szavazókörzetnél írásban kell kérésüket közöljék.

Referendumot akar a nép. Igen, a nép – amelyet történelme során urai sose kérdeztek meg óhaja és szándékai felôl, csak évszázadokon át nyomorgatták és éheztették, felkoncoltatták vagy sorsára hagyták a veszedelemben, s az egyetlen jótéteményük az volt, hogy engedték kedvükre szaporodni ôket, hiszen tudták, ha karddal nem foglalhatnak maguknak földet, akkor teleszülik gyermekkel – referendumot akar.

Annyi generáción át tartó koplalás és semmibevevés után most megrészegült a tálcán elébe nyújtott lehetôségtôl, hogy az ô véleményére lett kíváncsi valaki, s bódulatában megkergült nyájként kering. Nem olyan rég, hogy szabad lett, s még nem tudja, mihez kezdjen a szabadságával, nem tudja, mit tegyen. Az elsô adandó alkalommal igyekszik levetni az önmagáért való felelôsség terhét. Próbálja átruházni egyetlen atyuskára, aki már nem vajda, nem király, nem elsô titkár, hanem – mert az idôk változnak – országelnök. Olyan szimpatikus a végül is feláldozott fürtjével, a határozott hangjával, amellyel rendcsinálást ígér. Reszkessetek oligarkák! Reszkessetek háromszázhuszonkettek! És akik sosem fértek a bôrötökben, reszkessetek magyarok!

A reményeiben csalódott, utat tévesztô, összezavarodott tömeg nyájként viselkedik. Még mindig mástól, egyetlen hangtól várja, hogy megmondja, mit tegyen. A pásztor füttyére és parancsszavára vár, hogy az majd irányt szabjon, és megmutassa az utat a jó füvû legelôig s a tiszta vizû patakig.

– Hölgyem, a zene nem csak az MTV-bôl áll. Én nem vagyok showman, soha nem szerepeltem a tévében, mégis sikerült több millió lemezt eladnom. Azzal, hogy a hagyományból merítek, remélem, én is képes leszek hagyományt teremteni. Bárhol is játszom, mindig úgy érzem: a közönségbôl bárki jobban tudna énekelni, mint én – a fenti szavakat újságírói kérdésre a végtelenül szerény Goran Bregovic szájából hallottuk a hétfô délutáni sajtótájékoztatón. A világhírû zeneszerzô és együttesalapító elárulta: elôfordult, hogy a saját koncertjére nem akarták beengedni, mert a biztonságiak nem ismerték fel.

Vásárhelyen felismerték. Nem tudni, hogy a jól hangzó név, a klubokban gyakorta játszott slágerek, vagy a balkáni népzenét dzsesszel és icipici rockkal ötvözô úgynevezett világzene széles hallgatóközönsége volt az ok, de már bô órával a koncert kezdete elôtt figyelemre méltó emberáradat araszolt a Sportcsarnok felé. Amely bizony-bizony szinte mindenre alkalmas, csak egy ilyen koncert helyszíneként mond totális csôdöt. Goran Bregovic és zenekara, a Wedding and Funeral Orchestra számunkra szokatlan felállásban lépett színpadra: egy trombitás, egy szaxofonos, négy kürtös és egy tubás alkotta a népviseletbe öltözött fúvós kompartimentet, a szintén népi ruhákba bújt énekesnôk jobbján. A két frontemberi szerep az ütôsnek és a hol énekelô, hol gitározó, hol vezénylô névadónak jutott. Mindezzel mindeddig nem is lenne baj, a csarnok siralmas akusztikája azonban tönkretette az élményt. Szinte teljes telt ház zsúfolódott a koncerthelyszín falai közé, a küzdôtéren is székeken ült a díszes publikum (amely minden dal végén üdvrivalgásban tört ki), és a tömeg jelenléte leginkább a belsô üvegházhatásban mutatkozott meg. Vendégszóval a szaunában. Mindez töménytelen mennyiségû csinnadrattával társult, lévén az akusztika rémes, ami megpecsételte a mûélvezetet. Szerencsére a közönség nagyobbik része kevésbé volt igényes és remekül bulizott. E sorok írója is igen szívesen végighallgatta volna a valóban nagy mûvész és nem felfuvalkodott sztárocska Bregovic zenéjét mondjuk egy, a Kultúrpalota nagytermének akusztikáját és kényelmét nyújtó teremben, többedmagával együtt elcsemegézett volna a minôségi muzsika számos áldásán, de ez nem történt meg. Maradt a keserédes élmény: jó zenét hallottunk. Ha hallottunk volna.

Körtvélyfáján hagyományteremtés céljával rendezték meg évekkel ezelôtt az elsô reneszánsz énekkari találkozót, amelyet az elmúlt hét végén a hetedik követett. A helyi református egyház Cantate Domino vegyes kara hívta találkozóra magyarországi és hazai dalostársait.

– Éneklô közösségeket látni felemelô, hiszen egyre több kórus oszlik fel manapság. Ôrizni kell ezt a lelki mûhelyt. Úgy vélem, hogy az egyházi kórus elsôrendû feladata, hogy az istentiszteleteken erôsítse a gyülekezeti éneklést, hogy az énekelt evangélium megszólalásában méltó legyen az alkalomhoz – mondta értékelô beszédében Berkesi Sándor zeneszerzô, a debreceni református kollégium kántora, aki néhány megjegyzést fûzött az elôadott reneszánsz mûvekhez és a kórusok teljesítményéhez. Elmondta, hogy nagyszerû ötlet a reneszánsz program, viszont a kórusok rendelkezésére állnak a magyar reneszánsz mûvek, így azokat kellene az idegen vagy ismeretlen szerzôk mûveivel szemben elôtérbe helyezni. A zeneszerzô szerint nem elônyös, ha egynemû kari mûveket vegyes kar ad elô, illetve nem méltó, ha a zeneszerzôk munkáját átírják a karvezetôk. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, sok kórus erôbôl énekel, ezért a hangképzésen puhítani kell, hogy a kórustagok hallják is egymást. Erre legjobb módszerként a kánonéneklést említette, majd hozzátette: Kodály Zoltán szerint "nincs megalkuvás magyarságban és mûvészetben", ezt kiegészítendô, ne legyen megalkuvás az evangéliumi mondanivaló méltó megszólaltatásában sem. Ha sikerül ezen folyamatosan javítani, akkor érdemes a kórustalálkozók megszervezése – mondta Berkesi.

Csütörtöki kimenô

A múlt héten a füvek közé kirándultam. Azaz kirándultam volna, de máris a szárazság fenyegeti ôket pl. a háromszéki Rétyi Nyírben. Szelíd, lankás, homokos talajon délceg nyárfák susognak, közelükben elhagyatott tó, horgászati tilalom június elejéig. Fürödni nem lehet/szabad, holott május van és tombol a hôség. Fél Szentgyörgy (preciôznek: Sepsi) kinn tanyázott. Tüzet raktak, -tunk, szalonnát, csóré kolbászt (Sylvester Lajos magyarításaiból), vagyis mititejt süttünk. Nagyon-nagyon rám ragadt a helyi szólás. (Vala a vásárhelyi rádióban egy tudósító, mondják, aki erôsen tájszólt: valahogy így tudósított egy átlagos Szereda kontra Szentmiklós hokibajnokságból: "s akkor odamentek hozzik, fôbe ütték és elfuttak". Idézet bezárva, cikk folytatva.

Természetesen rögtön száraz ágakért bogarásztam szét, piromániám fejlettsége családunkban ön- és közmondásos, hajlongás közben azonban sehol nem találtam kakukkfüvet, holott két évvel ezelôtt május végén – akkor a természet nem stréberkedett, minden a rendes idôben ment tönkre vagy érett be – rengeteget leltem a címvirágból.

Kezdô növényesek számára mondjuk: az értelmezô szótárban is felvett élôlény; 1. az ajakosvirágúak közé tartozó, napos, bokros lejtôkön tenyészô vagy kertben termesztett, erôs és kellemes illatú, alacsony növény; többnyire apró levele, igénytelen, halványlila virága van. Latin neve Thymus. Ismeretes belôle a kerti, korai és száraz kakukkfû. 2. Megszárított, leveles és virágos szára, mely fûszerként vagy ruhanemû illatosítására használatos. Példamondat: "Hiányzik a konyhából a kakukfû, amely nélkül a vaddisznófejet fôzni amúgy sem érdemes." (Krúdy Gyula) Miként látható, az értelmezô szótárból idéztünk.

Kiegészítésül: teaként szoktuk kortyolgatni szárított változatának forró vízbe dobált egyedeit hosszú téli délelôttökön a munkahelyen. Valahogy éberebb lesz tôle az egyszeri halandó és a billentyû munkása. Na most már román kollégáinkat is be akartuk avatni a teakészítés titkaiba és mondtuk ám nekik, hogy bizony magunk szedtük a iarba cucului nevû növényt. Nem ismerték (fel). Korábban ugyanis sikeresen "románosítottuk" a lila pereszkét (savanyúságnak való) vinetica-nak, de csak azért, mert kollégáink városi emberek, kik nem tudták, hogy bár a szó valóban létezik a románban, nem az általunk megnevezni akart gombát jelöli, hanem a szótárírók szerint az aranyos galambgombát, a sárgabélû piros galambgombát, a nagy fehér galambgombát, a kenyérgombát, de még az ostrorindás infût is jelenti. Mint kitetszik, e nyelvben is végtelen számú dolgot jelölnek ugyanazzal a szóval, mely a nyelvtanulást nem kifejezetten segíti.

Megnéztem a szótárban: nincs iarba cucului (mindenféle más madárnak és állatnak van füve, szegény kakukk románul fûfosztott), tehát akár szabadalmaztathatnám is, viszont a kakukkfû román megfelelôje a cimbrisor (csomborka) vagy a lamâita (citromocska, citromfû), ami persze nem ugyanaz, mint…

És így megint elölrôl kezdhetnénk, beleveszve a nyelvek kavargásába, a kölcsönzés és különbözés útvesztôibe…

A lényeg? Az idén a természet alapos ismerôi nem biztatnak azzal, hogy kakukkfüves teát kortyolgatunk majd a hosszú téli délelôttökön. Na persze, amióta benn lubickolunk az unióban (nem az 1848-ban!) és a szupermarketek elöntötték kicsiny hazánkat, biztosan vásárolhatunk majd kakukkfüvet ömlesztve és tasakos kiszerelésben, a patikákban, fitotékákban és nagyobb begyûjtô központokban. A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét és nyelvészét.

Idegen rögök közt nyugszanak a kétszeres halált halt katonák. A kétszeres halál a legfájdalmasabb: azokra, akik hazájukért estek el egy elôször értelmetlen, majd utolsó megoldásként végigharcolt háborúban, megtiltotta az új hatalom az emlékezést. Akik túlélték, inkább hallgattak róla. Jó húsz évnek kellett eltelnie, ameddig elôször beszélhettek. Voltak, akiknek fontos volt mindez – ôk voltak a megszólaltatók. Sára Sándor filmrendezô is a megszólaltatókhoz tartozott. Abban az idôben, amikor megszólalni még nem volt ajánlatos.

Kedden délután a Bernády Házban találkozott az érdeklôdô közönség Sára Sándorral és a 26-27 évvel ezelôtt forgatott, Pergôtûz címû mûvel, amelynek rövidített változatát, a sorozatként vetített mû utolsó részét tekinthette meg. Korabeli felvételek, filmes haditudósítások, propagandacélú rövidfilmek és interjúk alkották az igen érdekes filmet, amelynek bô másfél órás vetítése után Gálfalvi György beszélgetett a rendezôvel.

Sára Sándor válaszaiból: – Elôször 25 részes filmben gondolkodtunk, de ebbe a filmgyár vezetôsége nem egyezett bele, így maradt a kétrészes változat. De már az elején kiderült, hogy ebbe a két részbe semmi sem fér bele, így fokozatosan nôtt a részek száma, alkudoztunk, kilincseltünk – abban az idôben Magyarországon egyáltalán nem volt természetes a II. Magyar Hadsereg Don- kanyari tragédiájáról beszélni. Végül maradt a 25 rész, de a tévében kellett bemutatnunk, a moziba nem egyeztek bele. Elhatároztuk, hogy mindegyik hadtest még élô katonái közül felkeresünk egypárat, mindegyik harcoló egység túlélôit megszólaltatjuk. Amire elkészült az utolsó rész, és az MTV már vetítette Krónika cím alatt a sorozatot, kitört a botrány: a magyar katonának szovjet tanítónôvel folytatott, a filmen elmesélt viszonya miatt a mû és az ügy a szovjet nagykövetségre került. A vetítés érdekében beleegyeztünk a cenzúrába, de így sem mutatták be teljes egészében a sorozatot. Eredeti formájában a Duna TV vetítette a változások után. Nagyon sok minden van a filmben, ami ugyan nincs kimondva, de a képekkel és azok hatásával teljessé válik a mondandó. Amikor majd' 30 éve elkészült, mindenkit meghívtunk, aki szerepelt benne, és két napon keresztül végignéztük mind a 25 részt. Fantasztikus élmény volt, még én is, aki kívülrôl tudtam már a szövegkönyvet, úgy éreztem, mintha részese lettem volna az eseménynek. Dokumentumfilmnél ilyen hatás még nem ért engem.

A film elkészülte után megkeresett az egyik könyvkiadó, hogy meg szeretné jelentetni a szöveget. A kissé átdolgozott szövegbôl el is készült egy meglehetôsen vastag könyv 80.000 példányban. Amikor a film körül kirobbant a botrány és halasztódott a bemutatás, a könyv bezúzatását is elrendelték. Be is zúzták, kalandos utakon menekült meg pár kötet belôle...

Mi a II. Magyar Hadsereg krónikásai kívántunk lenni. Amire elkészült a film, úgy feltornyosultak a tragédiák, hogy a Don-kanyarnak nem volt már visszhangja még az irodalomban sem. A dokumentumfilm-készítés nálam belsô kényszer. Olyan témákkal szeretek foglalkozni, amelyekkel más nem nagyon. Az egyik filmem hozta maga után a másikat. Úgy érzem, olyan eseményekrôl kell beszélnem, amelyekrôl nem beszélnek, és azok helyett, akik ezt nem tudják megtenni.

Tárca

Mér' nem tudok én is úgy, te Máriskó, mér' nincs nekem is annyi erôm legalább, hogy mondjuk, megvessem azt a hurkot, hogy egyszer s mindenkorra bogot vessek az életem végire, miér'?

Hát mert te nem afféle fajta vagy, Kalári. Neked más kalánnyal mértek, te mindég kisasszonynak készülôdtél, már kicsi leányka korodban a pesti nénéd rongyaiban cifrálkodtál, hogy' elvert az anyád, mikor egyszer a piacon billegetted magadat...Téged másfajta sárból mintáztak, Kalári. Te akkor is szerettél élni, mikor az utolsó napszámos is a Küküllôbe fojtotta magát, mert a gazdákat megölte a szárazság, a kóta meg az adó, munka sem volt, nemhogy betevô. Te most, nyolcvanesztendôsen is küsasszon' maradtál, Kalári.

A vén Bakó is mitôl ment a víznek? Azt mondják: lökték. Kicsoda venné el az életet, amúgy is búcsúzóban? A komaasszonyod, Szepes Gizi is csak úgy, ráhajolt a vízre, hogy az orcáját hûsítse, és zutty, bele a gübôbe? Ki hiszi el az ilyen mesét?

Jaj, Máriskó, ha az emberre rájön a mehetnék, akkor is elmegy, ha már eszébe sem jut. Az én nannyóm folyton-folyvást sóhajtozott, ott lábatlankodtunk az ágya körül, és nyaggattuk: mitôl sóhajtozik annyit, Nannyó? Elhagyta tán a szeretôje? Azért bánkódom, lelkeim, hogy miért élek, sírta el magát nannyónk, érted te ezt, Kalári, hogy miért él? Miért él az ember, ha már oda jut, hogy nem akar élni.

Nem jönnek még? 'Sze már szól a harang, mióta szól. Te, vajon nem baj, ha kiültünk a padra? Az ének hallatszik-e már? Mióta akkora csattanás volt hatvannégyben, hogy meggyúlt a csûrünk is a villámtól, nem hallok jól a bal fülemmel. Jönnek-e már?

Jönnek, jönnek, az Alszegen lehetnek. Ne hurbolódj, Kalári. Ha idegeskedsz, elkezd kalapálni a szíved, s aztán kiabálhatok, hogy mossanak fel. Amíg hallod a harangot, nem jött el a Júdásod, szuszogj nagyot. S osztán mikor már közelednek, hát illedelmesen béhúzódunk a kapu mögé. Ha már nem kísérhetjük ki, ne cégéreztessük magunkat.

Nesze, fogd a botodat. A kapuval majd elbánok.

Jaj, hogy milyen könnyen eldobják az életet. Ez a legény is, huszonöt évesen… Az uram szegény, szolgált Bukurestiben, volt csendôr Budapesten, harcolt a keleti fronton, megjárta Szibériát, a Duna kánálist, halála elôtt még egyszer belelógatta lábát a Balatonba, annyi verést, kínzást kevesen kaptak a faluban, mégis örökké azt énekelte, hogy Egyedüli reményem, ó Isten, csak Te vagy…, és még azért is megkalapálták… De egy pillanatig sem jutott eszébe, hogy felakassza magát. Megtehette volna, mert az istálló üres, a csûrfia teli homállyal, az állás szúette gerendáiról árván lógnak az istrángok, szinte kérik: húzd fel magad, húzd fel magad, Derék Györi!… Utoljára még a bal oldalára fordult, azon szeretett aludni, és reggel nem kelt fel, amikor trombitált a csordapásztor…

Az én Samim már nem tudott beszélleni, megette a gigáját a szivar s a pálinka, de sosem vert meg, igaz, kikáromkodta magát, s villázta a tehént erôsen, annál egyebet nem tett a hitván'. Nagy esze volt, a hátsó csûrfalat gyengén rakta valami cigány még ötvenkettôben, s az én Samim kitalálta, hogy átköti a tetejit a hosszúkötéllel, aztán befekszik alája. És még azt is megvárta, hogy elálmosodjék, csak akkor rántott egyet rajta.

Ha otthon vagyok, tégláról téglára, a két kezemmel bontom le szegény uramról a falat, de a Ropóban berzengettem a szénát, mire hazajöttem, fel sem is ébredt szegény Sami.

Na, jönnek. Szegény fiú. Szeretôje is volt, te. Lehet, hogy éppen azért?!… Hagyott cédulát. Levelet.

Ne mutogassák, ne publikáljanak róla.

Máma, te? Úgyis a tévébe kerül.

Szép temetés! Rezesbandával.

Én is ilyent szeretnék, Kalári.

Hadd el, Máriskó, jó neked a dalárda is.

Be' széles lett a nagyutca. Mennyi ember fér el rajta.

Milyen szépek. Mind feketében.

Széles a bánatnak útja, Kalári.

Mégis alig férünk rajta, Máriskó.

Biogazdák a LEADER-programban

A marosvásárhelyi Biokertész Csoport a Közép-magyarországi Biokultúra Egyesülettel közösen május 19-én, szombaton 10 órától a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban kerekasztal-beszélgetést tart Vidékfejlesztéssel és biogazdálkodással a családi kisgazdaságok leépülése ellen címmel az Európai Unió által biztosított LEADER és LEONARDO oktatási programjairól, a pályázati lehetôségekrôl.

A magyarországi vendégek saját tapasztalataikat ismertetik a már mûködô környezetkímélô, vidékfejlesztési programjaikról. Az elôadásokat Malya Carmen és Rajnai Gábor, a Biokultúra Egyesület képviselôi vezetik. Ezekre olyan résztvevôket hívtak meg, illetve számítanak a jelenlétükre, akiknek már van tapasztalatuk e téren, vagy biogazdaságot szeretnének beindítani, kivitelezni, erre pedig pályázat útján szereznének pénzt.

Boros Csaba, a marosvásárhelyi Biokertész Csoport vezetôje lapunknak elmondta, az addig alkalmazott hagyományos fejlesztési (mezôgazdasági) politika átalakítása érdekében született meg az Európai Unió LEADER programja (sz.m: Rövidítése a francia elnevezés kezdôbetûibôl származik: Liaison Entre Action pour le Development de l’Economie Rurale – magyarul: Közösségi Kezdeményezés a Vidék Gazdasági Fejlesztése Érdekében), ami új alapokra helyezi a vidékfejlesztést, s támogatja egy terület azon stratégiáját, amit a helyi önkormányzatok a térség vállalkozói és a civil szervezetek összefogásával dolgoznak ki. A Biokertész Csoport célja olyan kisgazdákat, termelôket bevonni a pályázatokba, a tervekbe, akik a nyugati országokban már keresett, úgynevezett tiszta biotermékeket szeretnének termeszteni. Ebben a folyamatban szeretnének segíteni az itteni gazdákon tervezésben, pályázatírásban, illetve a tapasztalatuk átadásával a magyarországi Biokultúra Egyesület szakemberei a szombaton sorra kerülô rendezvényen.

A LEADER-programnak köszönhetôen az elsô támogatási szakaszban Európában 1991. és 1994. között 217 vidéki térségben 25.000 munkahely létesült, míg 2007-ben közel 2000 vidéken több mint 200.000-ren találtak maguknak hasznos elfoglaltságot.

-vagy-

A hazai vállalkozói réteg finanszírozására sarkallják az állam kezén maradt utolsó bankot

Kormányrendelettel váltották le nemrég az utolsó állami kézben maradt bank, a CEC teljes vezérkarát. A pénzintézet élére Radu Gratian Ghetea került, akinek kinevezése kapcsán a napokban Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter kifejtette, az új elnöktôl a bank felvirágoztatását várják. A miniszter szerint a szaktárca és a pénzintézet új vezetôsége hamarosan kidolgozza a CEC új stratégiáját, addig is Vosganian sejteti, hogy az állam utolsó bankja számára a román vállalkozói szféra finanszírozását szabják meg elsôdleges célként.

A gazdasági médiában megjelent elsô elemzések szerint a pénzintézet vezetôségének cseréje mögött elsôsorban az áll, hogy a régi menedzsment képtelen volt felfuttatni a pénzintézetet. Annak ellenére, hogy az állam számos költségvetési befizetés rajtuk keresztüli lebonyolítása révén igyekezett ügyfélkört irányítani az utolsó állami kézben maradt bankhoz. Számos elemzô szerint ha a CEC megfelelô szolgáltatásokkal ezeket az ügyfeleket meg tudta volna tartani, nem jutott volna jelenlegi helyzetébe – egykor több mint 30%-os piaci részesedést tudhatott magáénak, míg manapság a bankpiac alig 4%-át birtokolja. Igaz ugyan, hogy a cégeknek juttatott hitelek piaci szegmensében a bank növekedést tudott elérni, és több évi visszaesés, illetve stagnálás után az elmúlt pénzügyi évben megtöbbszörözte korábbi nyereségét, de ez nem volt elég ahhoz, hogy számottevôen javítani tudjon piaci helyzetén.

Részben a vezetôváltáshoz is hozzájáruló kudarcként könyvelte el az egyik vezetô román internetes hírportál gazdasági elemzése a CEC tavalyi privatizációs kísérletét is. Mint ismert, a bank magánosítási kísérlete még decemberben mondott csôdöt, amikor a CEC 69,9%-os részvénycsomagjáért a kormány kevésnek találta a görög National Bank of Greece által kínált 560 millió eurós vételárat, melyet egyébként az adott idôben mérvadó gazdasági elemzôk is reálisnak találtak.

Csupán az adatok szemrevételezése esetén a vezetôváltást indokoltnak ítélô elemzôknek vitán felül igazuk van. Azonban akár a pénzintézet teljesítményét, akár a privatizációs kísérletet próbáljuk megítélni, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a CEC-re nézve fontos döntéseknek nem csak gazdasági hanem politikai összetevôik is vannak, hiszen az állami kézen levô bank felett a pénzügyminisztérium rendelkezik. A tôkeerôs külföldi csoportok kezében levô pénzintézetek uralta bankpiacon kiugró eredményeket elérni vitán felül csakis minôségi szolgáltatásokkal lehet, azonban rengeteg pénz is kell ahhoz, hogy az erôs konkurenciával szemben tartani lehessen a lépést. És ez végeredményben az adófizetô zsebére menô játszma, hiszen a bankpiac vezetô szereplôinek tôkeerejével szemben aligha hihetô hogy a CEC tôkeforrását jelentô román költségvetés hosszabb távon is tudja állni a sarat, egy esetleges csôd pedig még akkor is drága játszma lenne, ha egyébként az állami bank felfuttatási kísérletébe ömlesztett pénz "csak" a költségvetés pluszbevételeit vinné el.

Szintén tisztán politikai döntés volt végeredményben a privatizáció visszamondása is decemberben. A vezetôváltás kapcsán a gazdasági és pénzügyi szaktárca új vezetôje azt helyezte kilátásba, hogy a CEC egyelôre állami kézben marad, és a hazai vállalkozói szféra finanszírozását szabják meg fô stratégiai céljaként. Az új irányelveket hamarosan felvázolja a szaktárca az állami bank új vezérkarának, azonban nehéz elhinni, hogy a CEC privatizációjáról végleg letennének a minisztériumban. Ugyanis a piaci térnyeréshez komoly tôke kell, aminek a beöntése a jelenlegi politikailag instabil idôszakban nagy kockázattal járó döntés, viszont világos stratégia és tôke nélkül a bank egyre kevesebbet fog érni, ha még jobban lemarad a piaci versenyben. És az európai integráció hozta új helyzetben a kormánynak arra sem igazán vannak eszközei, hogy protekciós intézkedésekkel védje a tulajdonában levô bank érdekeit. Való igaz, hogy számos országban vannak állami tulajdonban levô bankok, melyek a vállalkozói szféra pénzelésével foglalkoznak, ám azoknak egyikét sem hagyták több mint másfél évtizeden keresztül folyamatosan teret veszteni, mint ez a CEC esetében történt, hiszen az egykori letéti és takarékpénztár helyzetéért is végeredményben nem lehet csak az eddigi vezetôséget felelôssé tenni. Talpra állítani sem lehetetlen, de az adófizetôk szemszögébôl az a nagy kérdés, hogy mennyit indokolt az adóbevételekbôl erre elkölteni, amikor a konkurenciának összehasonlíthatatlanul nagyobb anyagi ereje van, és a felfuttatás sikere emiatt is kétséges, nem beszélve arról, hogy a szükséges politikai akarat jó esetben a jövô évi választásokig borítékolható, addig viszont az idô nem elég csodát tenni a bankpiacon, még ha a pénz meg is lenne hozzá.

Benedek István

A MOL Románia töltôállomásonként 11,4 százalékkal növelte eladását az év elsô negyedében 2006 hasonló idôszakához viszonyítva, üzleti forgalma pedig elérte a 114 millió eurót.

A Petrom olajipari vállalattal lebonyolított tranzakció nyomán a MOL Románia 30 töltôállomást adott el, és 11-et vásárolt, így olyan romániai településeken is megvetették lábukat, ahol eddig nem voltak jelen. A benzinkutak számának csökkenése miatt a kiskereskedelemben 0,5 százalékkal csökkent a MOL Románia piaci részesedése az év elsô három hónapjában. Ugyanez okozta az üzemanyag-eladás négyszázalékos csökkenését is. A gázolajeladás ugyan 11,4 százaléka nôtt, de benzinbôl 21,7 százalékkal kevesebbet értékesítettek. A MOL- kutak üzleteinek forgalma is visszaesett 3,5 százalékkal.

"Ezek az eredmények a vállalat egészséges növekedését bizonyítják" – nyilatkozta Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezetô igazgatója emlékeztetve arra, hogy az összértékek ugyan alacsonyabbak a tavalyi évhez képest, de a töltôállomásonkénti eladás nôtt. Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy a MOL Románia hatékonyabbá vált.

A múlt hét végén az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság földmérô-találkozót szervezett Marosvásárhelyen. Dr. Ferencz Józsefet, a társaság földmérô szakosztályának országos elnökét kérdeztük a rendezvényrôl.

– A szakmai konferenciának már tízéves hagyománya van, megszakítás nélkül mindig idôszerû kérdések kerülnek napirendre. A vásárhelyi színhely ismerôs számunkra, tíz évvel ezelôtt voltunk itt a Bolyai líceumban. Akkor a Bolyai-szellemiség jegyében tárgyaltuk a földmérés és a nem euklideszi geometria összefonódásait. A mostani találkozónk jelenlegi tematikája aktuális: felkészültünk európai szintû feladataink megoldására? Ugyanis Románia EU-csatlakozása után olyan feladatok zúdultak a különbözô szakhatóságokra, amelyeknek a megoldása elsô lépésként a földmérésektôl függ, földmérésekre alapozódik. A bevezetôben is elmondtam, Románia EU-csatlakozása nem oldotta meg a szakmánk alapvetô problémáit: még mindig nincs hivatalos egységes vonatkoztatási rendszer, a topográfiai és kataszteri termékek elavultak, még mindig nem tükrözik a valóságot, az állami szakhatóság geodéziai és kataszteri szabályzatai és alkalmazott megoldásai szakmai szempontból vitathatóak, nem ismertek az uniós normák. Az ingatlan-nyilvántartásban uralkodó zûrzavart tetézi a szakmailag rosszul alkalmazott technológiák aggasztóan sok esete. Ezeknek a gondoknak a megoldása meglehetôsen összetett. Szakmai ismereteket és nem utolsósorban a mai korszerû technikai felszereltséget igényli.

– Önök bekapcsolódnak a földek jogtulajdonba helyezésének folyamatába?

– Mint civil szervezet, az EMT nem céloz meg konkrét adminisztratív feladatokat, erre megvannak az állami intézmények, szakhatóságok megfelelô szervei. Viszont a szakma területén dolgozóknak megfelelô felkészültséggel és tájékozottsággal kell rendelkezniük. Ehhez tudunk mi hozzájárulni. Találkozóinkra meghívjuk még a szakhatóságok vezetôit, akik közvetlenül szerezhetnek tudomást a gondokról, problémákról, mi pedig véleményt alkotunk azoknak a megoldásáról. Tudjuk azt, hogy az EU bizonyos támogatásai olyan földmérési termékek megalkotásához kötôdnek, amelyeket a mai technika színvonalán kell elkészíteni. Értem ezalatt a parcellaazonosító és termelést követô rendszert; hogyha a termékek nincsenek meg, ugrik az EU- támogatás, és most már tudni, hogy komoly összegekrôl van szó. Ilyen szempontból próbálunk indirekt módon hozzájárulni a nagyon aktuális kérdések megoldásához. És azt hiszem, látjuk is az élet folyamán, hogy ezeknek a találkozóknak a komoly hozadéka, a szakmai felkészültség gyarapítása és nem utolsósorban a nemzetközi szakmai kapcsolatok elmélyítése. Végül úgy vélem, hogy társaságunk hozzájárul a termôföld jogtulajdonba helyezésének siettetéséhez azzal, hogy a területen dolgozó szakembereknek újabb információkat adunk át. Mi gyakorlatilag segítô partnerek vagyunk a problémák mûszaki megoldásában.

(kilyén)

Gyakoriságát tekintve az eltartási szerzôdés az adásvételi szerzôdés után következik. Emellett alapelveinek ismerete indokolt, annál is inkább, mert a román Polgári Törvénykönyv ezt a szerzôdésfajtát nem szabályozza, ellentétben az életjáradéki szerzôdéssel, amelyhez sokban hasonlít. Az eltartási szerzôdés lényeges alapelve, hogy a tulajdonátruházás pillanata nem az eltartott személy elhalálozásának napja, hanem az eltartási szerzôdés aláírásának, közjegyzô általi hitelesítésének napja, amit a tulajdonjognak az eltartóra, eltartókra történô azonnali betáblázása, betelekelése követ. A halál beállta az eltartási kötelezettséget, az eltartást szünteti meg. Tehát, amint a fentiekbôl kitûnik, a tulajdonjog születése az eltartó számára nem kötôdik ehhez a naphoz.

A szerzôdés megkötése alapos megfontolást, körültekintést igényel, mert sajnos a felek sokszor meggondolatlanul létesítik egymással ezt a szerzôdéses viszonyt.

A szerzôdés kétoldalú visszterhes, élôk közötti, tulajdonátruházó. Ennek alapján egy vagy több eltartó (legtöbbször házastársak) szerzôdéses jogviszonyt létesít egy vagy több eltartottal, nem ingyen, hanem az eltartásért, gondozásért, a részletesen felsorolt, az eltartáshoz kapcsolódó gondoskodásért – beleértve a temetésrôl való gondoskodást is –, amiért nem pénzt, vételárat, hanem ingatlant, ill. értékes ingóságot vagy mindkettôt juttat, ad eltartóinak/eltartójának. Az eltartó eltartottja elhalálozásakor nem indít hagyatéki eljárást, mert az eltartásért juttatott ingatlannak ô már a tulajdonosa. Létezik egy olyan lehetôség is, amikor az eltartott az eltartási szerzôdés alapján az eltartójára átruházott ingatlanra fenntartja magának az életfogytiglani haszonélvezeti jogot, ugyanis ilyenkor csak az úgynevezett puszta tulajdonjogot ruházza át eltartójára, és ezzel élete végéig használati jogot biztosít magának átruházott ingatlanára. Ezt a dologi jogot a telekkönyvi C teherlapon mint az ingatlan terhét külön feltüntetik.

Ha az eltartó mint új tulajdonos az ingatlant tovább kívánná adni, az új puszta tulajdonosnak a haszonélvezô jogát tiszteletben kell tartania, mert a haszonélvezeti jogot az újabb tulajdonváltás már nem érinti.

A haszonélvezeti jog a haszonélvezô halálával megszûnik, ez nem képezi hagyaték tárgyát, vagyis ezt nem örökli senki. A használati jog visszaszáll a puszta tulajdonosra, ebben az esetben az eltartóra. A haszonélvezeti jognak a telekkönyvbôl való törlése, a tulajdonos kérésére, a haszonélvezô halotti bizonyítványa alapján történik, az illeték kifizetésével egyidejûleg.

Mellau György

(Folytatjuk)

A bôrrák megelôzésére hasznosabb módszer a napozás kerülése, mint a napsugár káros hatásai ellen óvó olajok és krémek használása – ezt tartalmazza a neves bôrgyógyászok által a The Lancet címû brit folyóirat számára írt, annak legfrissebb számában közölt tavaszi figyelmeztetés. A megelôzés legjobb módja az, hogy a minimálisra kell csökkenteni a napfényen való tartózkodás idôtartamát, és fejfedôt valamint a napsugaraktól védô öltözéket kell viselni – magyarázza közös írásában a három belgyógyász, a zürichi Triemli kórházban dolgozó Stephan Lautenschalger, a koppenhágai egyetemen tevékenykedô Hans Christian Wulf és az amerikai Rochester Mayo klinikáján mûködô Mark Pittelkow. A fényvédelemrôl szóló cikksorozatuk összefoglalójában az orvosok olyan, lehetôleg kifejezetten erre a célra tervezett öltözék viselését ajánlják, amely véd az ibolyántúli sugaraktól. Erre a célra nem felel meg akármi. Így például egy világos színû pamuting csak 10-es faktorú védelmet nyújt. A hatásfok függ az anyag jellegétôl, porozitásától, színétôl, vastagságától. A pamut és a len kevésbé felel meg, mint a gyapjú vagy a poliészter, a világos színek kevésbé óvnak, mint a sötétek. A cikk szerzôi rámutatnak, az sem mindegy, hogy a napsugártól védô krémeket és olajokat miként használják. Fontos, hogy bôséges mennyiséget vigyenek fel a bôrre, méghozzá egyenletesen és legalább 15-30 perccel a napozás megkezdése elôtt. Ezeket a termékeket nem szabad a napozás idejének maximális meghosszabbítására használni – hangsúlyozza a három bôrgyógyász. A szakértôk továbbá legalább 15-ös faktorú szûrôk használatát javasolják.

A 2006. évi 448-as törvény, valamint az ezt kiegészítô 2007. évi 14-es sürgôsségi kormányrendelet elôírásai rendelkeznek azon kismamáknak járó támogatás feltételeirôl, akik fogyatékos gyereket nevelnek vagy akik maguk is sérültek. E kormányrendelet azoknak az édesanyáknak jelent támogatást, akik eddig nem voltak jogosultak gyereknevelési támogatásra, mivel a szülés elôtti évben nem dolgoztak és munkanélküli-segély sem járt nekik.

A törvény értelmében azok az édesanyák, akiknek szülés elôtt munkahelyük volt vagy munkanélküli-segélyben részesültek, amíg a gyerek betölti a 3 évet, jogosultak a havi 600 plusz 200 lejes gyermeknevelési pótlékra. Ha a gyerek betölti a 3 évet, 7 éves koráig havi 450 lej jár az édesanyának. Továbbá az a szülô, aki súlyosan fogyatékos gyereket gondoz, igényelheti, hogy a gyerek 18 éves koráig csökkentett, napi négyórás munkaidôvel dolgozzon.

Vannak olyan édesanyák, akik fogyatékos gyereket nevelnek, de a szülés elôtti 12 hónapban nem álltak munkaviszonyban és munkanélküli- segélyben sem részesültek. Ezen anyukák a gyerek 3 éves koráig havi 300 lejre, majd ezt követôen, amíg a kiskorú betölti 7. évét, havi 150 lejre jogosultak.

Azok az anyukák, akiknek fogyatékos gyerekük van, de emellett maguk is sérültek, a gyermek 3 éves koráig havi 450 lejt, a gyerek 7 éves koráig pedig havi 300 lejt igényelhetnek.

A fogyatékos édesanyák, akiknek gyereke nem sérült, amíg a gyerek betölti a 2 évet, addig havi 450 lejre, a kiskorú 7 éves koráig pedig havi 150 lejes gyermeknevelési támogatásra jogosultak.

Gyôrfi Mária, a Megyei Munka-, Családügyi és Szociális Szolidaritási Igazgatóság vezetôje elmondta, az édesanyák, akikre a fent említett elôírások vonatkoznak, január elsejétôl (visszamenôleg) is igényelhetik a támogatást, hogyha május 30-ig kérvényt tesznek le a helyi polgármesteri hivatalok székhelyén. A szükséges iratokról is itt érdeklôdhetnek a szülôk.

Menyhárt Borbála

Azok a romániai diákok, akik külföldön folytattak tanulmányokat, de a nyolcadik osztály befejeztével Romániában szeretnék letenni a záróvizsgát, nem kell azt megelôzôen különbözeti vizsgára jelentkezzenek – derül ki a Országos Oklevél-elismerô és -honosító Központ tájékoztatójából. Azok a tanulók, akik tanulmányaikat Romániában kezdték meg, majd külföldön folytatták s az idén hazatértek, hogy az országos záróvizsgán részt vegyenek, az alábbi iratokat tartalmazó dossziét kell benyújtsák az illetékes megyei tanfelügyelôséghez vagy a tanügyminisztériumhoz: a romániai tanulmányok végzését tanúsító, iskolai anyakönyvi lapot, a külföldön végzett tanulmányok anyakönyvi lapját, valamint esetenként az ottani tanintézménytôl kapott oklevelet. Ehhez az útlevél és a személyazonossági igazolvány másolatát is csatolni kell. A dossziéból nem hiányozhat a kézzel vagy számítógéppel írt kérvény, amelyet vagy a szülô, vagy a vizsgára jelentkezô diák kell megírjon. Ennek tartalmaznia kell a tanuló nevét, lakcímét, az itthon és külföldön folytatott tanulmányokat és annak a tanintézménynek a nevét, ahol az országos teszten részt szeretne venni. A külföldi országok tanintézményei által kibocsátott iratokat nem szükséges lefordíttatni, amennyiben azokat francia, angol, spanyol vagy olasz nyelven állították ki. A más nyelvû iratokat le kell fordíttatni. A benyújtott iratok tanulmányozása alapján a tanügyminiszter engedélyezi a vizsgán való részvételt. Beiratkozni május 25-ig lehet.

Válaszolunk olvasóinknak

Kis Erzsébet marosvásárhelyi olvasónk afelôl érdeklôdött, hogy mikor kárpótolják az 1989 elôtt Dacia személygépkocsira befizetett összegért.

Kérdésével Kerekes Károly parlamenti képviselôhöz fordultunk, aki elmondta, hogy a képviselôház múlt heti ülésén elfogadta az erre vonatkozó törvénytervezetet. Ennek értelmében azoknak, akik 1989 elôtt az említett típusú gépjármûre befizettek, államkötvényeket ajánlanak fel kárpótlásul. A törvény hatályba lépését az alábbi eljárás elôzi meg: a törvénytervezet elfogadását követô öt napon belül az megtámadható az Alkotmánybíróságnál. Mivel erre nem került sor, az államelnöknek, jelen esetben az államelnöki tisztséget ideiglenesen betöltô Nicolae Vacaroiunak elküldték a törvénytervezetet, ennek tanulmányozására és aláírására 20 nap áll rendelkezésére.

A képviselô szerint várhatóan június elején hatályba lép a törvény, majd két hónap leforgása alatt a Közpénzügyi Minisztérium ki kell dolgozza azokat az alkalmazási normákat, amelyek az eljárás menetére vonatkoznak. Akkor derül majd ki, hogy a kérvényeket az igazoló okiratokkal együtt melyik hivatalhoz kell benyújtani a kárpótlás érdekében. A törvénytervezet alapján a kötvényeket ez év végéig kell kibocsássa az állam – fejtette ki lapunknak Kerekes Károly parlamenti képviselô.

A munkaerô-elosztó ügynökségek által szervezett szakmai képzéseken való részvételhez a munkahelyet keresôknek rendelkezniük kell a karriertanácsadó központok ajánlásaival. Ez arra vonatkozik, hogy kiképzô, átképzô vagy továbbképzô tanfolyamon kell részt vegyenek a kérdésben érintett személyek. Ezt követôen a munkaerô-elosztó ügynökségeknél az alábbi iratokkal kell jelentkezni:

– beiratkozási kérvény a szakmai képzésen való részvételre;

– személyazonossági igazolvány eredeti és fénymásolt példánya;

– keresztlevél eredeti és fénymásolt példánya;

– tanulmányokat igazoló okiratok eredeti és fénymásolt példánya;

– orvosi bizonylat az illetô egészségi állapotáról, amely igazolja, hogy munkaképes a kívánt tevékenység végzéséhez.

Azok a személyek, akik szerepelnek a munkaerô-elosztó ügynökségek nyilvántartásában és vidéken fejtenek ki tevékenységet, de nincs havi jövedelmük, vagy havi jövedelmük kisebb, mint az országos bruttó minimálbér, az alábbi iratokat kell benyújtsák:

– Közpénzügyi Minisztérium alárendeltségébe tartozó, területileg illetékes közpénzügyi szervek által kibocsátott irat;

– esetenként a vidéki közigazgatási hatóságok által kibocsátott tanúsítvány, mely a községben vagy faluban kifejtett tevékenységet igazolja.

Azon személyeknek, akik a gyermeknevelési szabadság vagy a katonai szolgálat teljesítését követôen, illetve a megváltozott munkaképesség miatti nyugdíjazás után visszanyert munkaképességük teljében felvették a munkát, az alábbi iratokra van szükségük:

– a munkáltató által kibocsátott okirat, amelybôl kitûnik a munkavégzés vagy szolgálat felfüggesztésének idôpontja és oka, a munka újrakezdésének idôpontja, valamint a munkáltató beleegyezése a szakmai képzésen való részvételre;

– esetenként a gyerek születési bizonyítványának eredeti és fénymásolt példánya;

– esetenként katonakönyv eredeti és fénymásolt példánya;

– esetenként a munkabesorolást megalapozó okirat, valamint az orvosi ellenôrzés igazolása eredeti és fénymásolt példányban, melybôl kitûnik, hogy a megváltozott munkaképesség következtében nyugdíjazott személy visszanyerte munkaképességét.

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. utca 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (Forradalom utca 15. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu I. (Rózsák tere 36-38. szám, tel. 264-206), a Sensiblu II. (1918. December 1. utca 219. szám, tel. 244-311), a Sensiblu III. (1848. utca 23/A szám, tel. 223-842) a Sensiblu IV. (Kaufland épületében, tel. 264-425), a Sensiblu V. (1989. December 22. utca 15. szám, tel. 214-091); a kövesdombi Aesculap (1848. utca 37. szám, tel. 237-026) és a Farma Top Plus (Állomás utca 1. szám, tel. 225-469).

• Vasárnaponként 9-13 óra között a Belladonna (Radnai utca 59. szám, tel. 269-971), 10-16 óra között a City Pharm (Gh. Marinescu utca 60. szám, tel. 210- 654), 8-14 óra között a City Pharm (1848 utca 71. szám, tel. 251-680), 9-13 óra között a Diamant (Cutezantei utca 13. szám, tel. 255-515), 9-13 óra között az Euphorbia (Koós Ferenc utca 1/A sz&aac