Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Az évek során miniszterek hada váltotta egymást a szaktárcák élén, egyesek közülük visszatérô "jelenségek". A jelenlegi felhozatal azonban túltenni látszik mindenik elôzôn. A nagyotmondások és baklövések sorozatából ki nem fogyó kormányképviselôket hallgatva azon gondolkodunk: tényleg nincs kibôl válogatni?

A politikai érdekszövetségek alapján szétosztogatott tárcavezetôi tisztségeket betöltôk közül jó néhányan nagyobb sikerrel rendezik magánbizniszeiket, mint ahogyan az országot kormányozzák. Ott van például Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, meg az állandó metamorfózisokon átesô reformprogramja. Egy-két látszatintézkedésen kívül szinte semmit nem változtatott a rendszerben. A közbeszerzési eljárások nem módosultak, a kórházak csillagászati adósságait az ígéretek ellenére máig sem fizette ki a minisztérium. A régiós kórházak ügyében kíváncsian várjuk a fejleményeket, de mindeddig csupán a klinikák szétválasztásának és a vezetôi posztok elosztásának nagyszámú variációjáról hallottunk, az információk természetesen a kulisszák mögött áramlanak. Az orvosok nem kapták meg a beígért laptopokat, nem fejezôdött be a magánrendelôk privatizációs folyamata, nem indították el a lakosság egészségi állapotát felmérni hivatott programot. A miniszter legújabb kitalációja: népszavazás a dohányzás kapcsán! Eközben a betegek lassan fájdalomcsillapító tablettához sem jutnak, a patikák közötti kétségbeesett rohangálást már nem is említem, hisz Eugen Nicolaescu ezt úgyis nem létezô problémának tekinti.

A nemrégiben kinevezett ifjú tanügyminiszternek, Cristian Adomniteinek még nem volt ideje és alkalma bizonyítani rátermettségét, azonban máris felsült, méghozzá kisdiákok elôtt. Csúfosabban, mint eddig bárki más. A pedagógusi tehetségét fitogtató, a "beugratós" kérdést feltevô tárcavezetôt éppenséggel a diákok oktatták ki a minap az Európai Unió zászlóján található csillagok számáról. Hogy a miniszter úr nem tudja, hány csillagocska található az említett zászlón, egyszerûen minôsíthetetlen. Ehelyett azt látjuk, hogy gyáván tanácsadóira hárítja a felelôsséget, saját mûveletlensége miatt. Jobb helyeken, aki ennyire leégeti magát a közvélemény elôtt, lemond és lesütött szemmel távozik.

És ott van Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyi tárcavezetô, a miniszterek gyöngye, akinek elhíresült elôadása a gépkocsi- bejegyzési illetékrôl szakmai hozzáértését kérdôjelezi meg. Frissebben az országot sújtó szárazság kapcsán állapította meg: drágulni fog a kenyér és a villanyáram, a vízi erômûvek mûködését ugyanis negatívan érinti a vízhozam csökkenése. Az már nem jut eszébe, hogy a lakosság nem, vagy alig részesült eddig a vízi erômûvek olcsóbb villanyáramából, jutott viszont ebbôl bôven bizonyos gazdasági érdekcsoportoknak. A vízhozam csökkenése miatt most a klientúrának is mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, de az újsütetû miniszter a jelek szerint ezt a többletet is a kisfogyasztók nyakába varrná.

Mindent egybevetve, a miniszterelnök nem igazán mutat érdeklôdést beosztottjai "remeklései" iránt, így bizonyára azt sem érzékeli, hogy a jelzett megnyilvánulások a kormányzat tekintélyén ejtenek csorbát nap mint nap.

Tegnap délben dr. Dorin Florea amolyan villámlátogatásra ruccant ki a marosvásárhelyi Hidegvölgybe. Mint ismeretes, a sajtó jelzése nyomán, mintegy két héttel ezelôtt a polgármesteri hivatal kitakaríttatta a nagyrészt romák által lakott putrinegyed környékét. A város elöljárója most hivatalbeliek kíséretében arra volt kíváncsi, mennyire tartják be az ottlakók azt az ígéretet, miszerint vigyáznak a rendre és tisztaságra.

A takarítást követôen a hidegvölgyi romák vezetôi aláírtak egy jegyzôkönyvet, amelyben kötelezték magukat, hogy rendet tartanak a negyedben, amelyet azelôtt a szó szoros értelmében elborított a szemét. Sajnos, tegnap az ottani fôutcán járva nem tapasztaltunk kedvezô változást. A polgármester ezért határozottan az összegyûlt romák tudtára adta, 60 napjuk van arra, hogy összeüljenek és közösen kidolgozzanak egy, a putritelepre vonatkozó rendszabályt. A polgármester azt szeretné, ha maguk oldanák meg a szemét összegyûjtését. A hivatal két konténert biztosított erre a célra. A tisztaság mellett szóba került a putrik sorsa is, amelyeket kétszintes lakások építésével kívánnak felszámolni. A polgármester elmondta, a város fôépítésze vezetésével szakbizottságot hoz létre, amely megvizsgál minden építményt, s amit elfogadhatónak találnak, megtartják, a többit lebontják. A polgármesteri látogatás során megtudtuk, hogy a romák számára épített és üzembe helyezett asztalosmûhelyt azért kellett bezárni, mert ellopták a gépeket. A tetteseket elfogták, folyamatban van a gépek visszaszerzése és Florea ígérete szerint két hét múlva újra üzemel a mûhely. Bizonyára a következô lopásig…

Dorin Florea végezetül megígérte, az idén háromszor annyit költenek majd a cigányokra, mint az elôzô években, de ha nem tartják be ígéreteiket, azaz 60 napon belül nem dolgozzák ki a telepi rendszabályt, akkor többet feléjük se néz, s igazat ad azoknak a tanácsosoknak, akik azt mondták: nem érdemes pénzt költeni az itteni állapotok javítására.

Rendkívül veszélyesnek nevezte Traian Basescu államelnök egyre erôsödô magyarellenes retorikáját Markó Béla szövetségi elnök. Bukaresti sajtóértekezletén a miniszterelnök-helyettes leszögezte: senkinek sincs joga veszélyeztetni a román–magyar együttélés terén elért eredményeket, a nemzetiségek közötti párbeszédet. Az RMDSZ elnöke hozzátette, aggasztó, hogy a magyarellenes nyilatkozatok mindig elôkerülnek, amikor feszültebb politikai helyzet áll elô.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a hét végén lezajlott Országos Önkormányzati Tanács megerôsítette a szövetség döntését, miszerint IGEN szavazatra buzdítja az erdélyi magyarságot, és kiáll a parlamenti demokrácia mellett. Elvi kérdésekrôl vitatkozhatunk, mondta Markó Béla, az RMDSZ azonban továbbra sem vesz részt a dossziéktól és vádaskodásoktól terhelt mocskos kampányban.

A felfüggesztett államfô Verestóy Attila szenátort érintô vádaskodásai kapcsán arra mutatott rá, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, és egyébként ahelyett, hogy az ôt nem támogató politikai alakulatokat támadná, Traian Basescunak inkább az ország jövôjét érintô kérdésekkel kellene foglalkoznia – hangsúlyozta.

Az elnök szerint bizarr és veszélyes mentalitásúak azok a vádak, amelyek alapján az ügyészség eljárást indított az RMDSZ egyes tisztségviselôi ellen.

– Most tudtam meg, bûntény az, hogy kormányzati és parlamenti eszközökkel a saját közösségedet támogasd. Most tudtam meg azt is, hogy a magyar önkormányzatok és általában Erdély túl sok költségvetési támogatásban részesül – mondta az elnök, aki egyben aggasztónak és félelmet keltônek nevezte az ilyesfajta eljárásokat. Értékelése szerint ez gyakorlatilag azt mutatja, hogy ma Romániában "bûn" a magyarokat támogatni. Az RMDSZ elnöke kifejtette, nem is kollégái sorsa aggasztja igazán, hiszen ôk nyilvánvalóan nem követtek el törvénysértést, hanem az, hogy tovább él ez a veszélyes mentalitás. Az elnök egyben felkérte az eljárások elindítóit, látogassanak el Erdélybe, és a helyszínen ellenôrizzék az erdélyi megyék infrastruktúráját, útjait, és azután döntsék el, valóban túl sok pénzt kaptak-e ezek a megyék.

Az Országos Önkormányzati Tanács munkálatairól szólva Markó Béla bejelentette, az RMDSZ a közeljövôben újabb javaslatokat dolgoz ki a decentralizációs folyamat kiszélesítése érdekében a tanügy, a kultúra és a környezetvédelem terén.

Rendkívüli ülést tartott tegnap a marosvásárhelyi tanács, melynek során, mint várni lehetett, a képviselôk reagáltak a prefektúra múlt heti jogi kifogásaira az Unirii negyedben lakókra kivetett, a távfûtési hálózatról való leválási illeték kérdésében.

Az ügy újabb fejleménye, hogy keddre a városrendészeti szakbizottság és az Energomur részvételével technikai megbeszélésre hívták meg a prefektust, hogy egyeztessenek a vitatott határozat kapcsán, mivel a tanács szerint a prefektus nem érti a probléma lényegét.

Elsôként és legvehemensebben Doru Opriscan képviselô szólalt fel az ügyben, aki szerint a kormányhivatal jogi óvása a leválási illeték ellen kifutott a határidôbôl, ezért figyelemre sem érdemes méltatni, különben is, ha akarja, perelje be ismét a városi tanácsot az illeték kapcsán. A képviselô szerint az egész óvás csak azt bizonyítja, hogy a prefektus nem ért a távfûtés kérdéséhez, csak a sajtónyilvánosságot hajszolja, és populista kijelentésekkel igyekszik népszerûvé válni. Opriscan szerint, ha a városi tanács visszavonja az Unirii negyedben kivetett leválási illetéket, akkor egy 3 millió eurós beruházást kockáztatnak, mivel ha a városrészben elkezdenek tömegesen leválni a fogyasztók a távfûtési rendszerrôl, akkor az elvégzett munka és a beruházott pénz értelmét veszti. Hevületében a tanácsos úr elfelejtette, hogy ha a szóban forgó beruházás olyan elônyös és hasznos a fogyasztó számára, mint azt annak idején nem gyôzték hangoztatni, akkor aligha akarna bárki is leválni. Ha ennyire tartanak a leválások tömegessé válásától – a prefektus értelmi képességét is kétségbe vonva –, akkor valami erôsen bûzlik a szóban forgó ügyben.

A prefektussal való megbeszélés kezdeményezésére Moraru Octavian képviselô tett javaslatot, mivel szerinte az ügyben technikai érvekkel kell vitázni, és meg kell értetni a prefektussal a probléma mûszaki oldalát. Ebbôl az indítványból jött végül a kezdeményezés a keddi találkozóra.

A vita során egy szó sem esett arról, hogy az Unirii negyedbeli leválási illetéket a kormányhivatal szerint korábban már egyszer végleges bírósági határozat érvénytelenítette, és arra sem emlékeztek a városatyák, hogy az ügyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács is megbírságolta az önkormányzatot. Arról sem esett szó, hogy hogyan lehet bármit is kötelezô módon szolgáltatni az adófizetônek, ha arra nincs szerzôdés a fogyasztó és a szolgáltató között. Egy szóval, a tanács továbbra is kiáll korábbi álláspontja mellett, és egy elvégzett befektetésre, illetve az abba beleölt pénzre hivatkozik. Nem merült fel senkiben az sem, hogy adott esetben a tanács rossz szerzôdést is köthetett az Unirii negyedbeli beruházást végzô osztrák féllel, és a választók nem arra adtak felhatalmazást a képviselôknek, hogy diszkriminatív és a bíróság által is törvénytelennek nyilvánított illeték formájában ennek a levét a fogyasztóval nyelessék le. Márpedig a hajlíthatatlanság, amivel ehhez az illetékhez ragaszkodnak, az vagy arra vall, hogy hiba történt, amit senkinek nincs ínyére egyelôre beismerni, és ezért simán bevállalják a perekbôl és bírságokból eredô költségeket, vagy pedig arra, hogy a prefektúra és a városháza közti állandósult hadiállapot újabb fejezetét látják a kérdésben, de a harc hevében még nem tûnnek szembe egyes ordító visszásságok.

Tegnap járt le a határidô, amíg a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA) benyújthatták az érdekeltek a támogatási kéréseket. Ciprian Dobre prefektus szerint Maros megye élen jár, hiszen a gazdák 95 százaléka azonosította területét és nyújtotta be a támogatási kérelmet. Azoktól, akik valótlan adatokat közöltek az APIA megyei hivatalával, büntetésképpen 5 évre megvonják a támogatást – jelentette ki. Hozzátette, változott az Agronómusok Házának helyzete: a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal ügykezelésébôl átkerült az APIA adminisztrálásába.

Maros megyében a szaktárca 185 ezer hektárra becsülte a megmûvelt területeket, ezzel szemben kiderült, hogy 220 ezer hektárról van szó. Ciprian Dobre prefektus és Radu Ungureanu, az APIA megyei kirendeltségének vezetôje tegnap sajtótájékoztatón jelentette ki: a megye országos viszonylatban elsô helyen áll a megmûvelt területeket és a gazdák által benyújtott támogatási kéréseket illetôen, hiszen a farmerek 95 százaléka letette a hektáronkénti 56 eurós támogatáshoz szükséges iratcsomót. A prefektus szerint a támogatási rendszer elônye az, hogy közvetlenül a gazdához jut el az EU-alapokból származó pénz. Az elsô kifizetésekre várhatóan novemberben kerül sor. Hozzátette, bár május 15-én lejárt a határidô e kérések benyújtására, május 31-ig még kiegészíthetôk a már letett dossziék. Kéréseket június 11-ig fogadnak el, ám minden napra a teljes összeg 1 százalékát kitevô késedelmi kamatot számítanak.

Június 11-tôl az APIA megkezdi a szúrópróbaszerû ellenôrzéseket, ami augusztus 30-ig tart és azok, akik valótlan adatokat közöltek az ügynökséggel, elveszítik a támogatást nemcsak idénre, hanem 5 évre.

Ciprian Dobre azt is bejelentette, hogy gazdát cserélt az Agronómusok Háza, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal ügykezelésébôl átkerült az APIA adminisztrálásába. Megszüntetik az éttermet, a szállodai szobákat és civilizált munkakörülményeket biztosítanak a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség alkalmazottainak.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a szárazság miatt egyelôre nem vezetnek be korlátozásokat a vízfogyasztásban, a Maros vízhozama – bár jelenleg fele az évi átlagnak – nem indokolja ezt az intézkedést.

2007. január elsejétôl lépett életbe a 2006. évi 448-as törvény, amely a fogyatékos személyek jogait és ezen személyek alkalmazásának feltételeit is elôírja. E törvény alapul szolgál a marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány keretén belül mûködô Atrium elnevezésû program számára, amely a fogyatékos személyek munkába állását segíti elô.

Az Atrium program pályaorientációs, tanácsadó, valamint munkaközvetítô központ sérült fiatalok számára. "Segítséget nyújtunk e fiataloknak a beilleszkedésben, mind szociális, mind professzionális téren, valamint a munkakeresésben, elhelyezkedésben és a talált munkahelyek megtartásában" – tájékoztatott Csata Éva, a program pszichopedagógusa. A programban való részvételre olyan 16 és 40 év közötti fogyatékos személyek jogosultak, akik önállóan képtelenek munkahelyet találni. Jelenleg 76 sérülttel dolgoznak. "Ezek között vannak olyanok, akik segítségünkkel állást keresnek, vannak, akik önkéntesen tevékenykednek az alapítványnál, de olyanok is akadnak, akik az ákosfalvi székhelyû Timural védett mûhelyben dolgoznak" – tudtuk meg. Kérdésünkre, hogy miként találnak állást a fogyatékos fiataloknak, a pszichopedagógus elmondta, felveszik a kapcsolatot cégvezetôkkel, ugyanis a 2006. évi 448-as törvény értelmében azon munkaadók, akiknek több mint 50 alkalmazottjuk van, kötelesek alkalmazni ezek 4 százalékának megfelelô sérült személyt. Azon munkaadók, akik nem alkalmaznak fogyatékosokat, kötelesek vagy minden alkalmazandó sérült személy után az alapbér 50 százalékát kifizetni, vagy ezen kirótt összeg értékére védett mûhelyektôl vásárolni termékeket vagy szolgáltatásokat. A sérült személyek alkalmazása a szabad munkapiacon, otthonukban vagy védett mûhelyekben történik – áll a törvényben.

Az ákosfalvi Timural védett mûhelyben jelenleg nyolc alkalmazottat foglalkoztatnak, egyik helyiségben kábeleket, a másikban bicikliláncokat szerelnek, amelyeket egy holland cég vásárol fel. Szabó Domokos menedzser elmondta, folyamatosan új munkaadókat keresnek, illetve a tevékenységi kört is bôvíteni szeretnék. A munkaadókban is kezd tudatosulni, hogy kedvezôbb megoldás fogyatékosokat alkalmazni, mint a nekik járó pénzt az államnak juttatni – fejtette ki. A menedzser szerint eddig sok fogyatékos személy amiatt is ódzkodott munkába állni, hogy az eddigi törvénykezés szerint ez esetben nem kapták meg teljes egészében a nekik járó segélyt. Schmidt Loránd, a Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság aligazgatója kérdésünkre kifejtette a 2006. évi 448-as törvény értelmében a fogyatékosok abban az esetben is megkapják a teljes összegû segélyt, ha munkába állnak. Az elôzô törvénykezés alapján csupán a fogyatékosság fokozatától függôen, a pénzbeli juttatás 50, illetve 30 százalékára voltak jogosultak – tájékoztatott az aligazgató.

Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület Maros megyei szervezete által a marosvásárhelyi várban megrendezett szombati, a gyerekek Gyöngykoszorú- találkozóján 18 néptánccsoport vett részt, mintegy ötszáz gyereket felvonultatva.

Idén – a család nemzetközi napján a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum együttese, a Romulus Guga általános iskola negyedikesekbôl álló tánccsoportja, a 13-as iskola, a mûvészeti, a Serafim Duicu általános iskola csoportja nevezett be a rendezvényre, ám újdonságként részt vettek óvodások is, köztük a Napsugár óvoda, a 14-es óvoda, a Csodálatos Berek, a 2-es számú napközi.

Vidékrôl a csittszentiváni, a nyárádszeredai, az ákosfalvi, az erdôcsinádi, a magyarsárosi, a mezôpaniti, a mezômadarasi, a sárpataki és a dicsôszentmártoni gyerekek érkeztek. Legnépesebb "küldöttsége" a mezôpaniti Kádár Márton iskolának volt, akik iskolaigazgatójuk kíséretében nyolcvanan jöttek el a találkozóra. Nem egy, hanem három együttest alkottak, több táncrendet mutattak be, köztük moldvait és csángót, ami eddig a küküllô- és nyárádmenti, felcsíki, vajdaszentiványi táncok mellett nemigen volt "divatos" a találkozókon. A táncmesterük, Fazakas János, a Maros Mûvészegyüttes táncosa együtt táncolt a kicsikkel, diktálva a ritmust, alakítva a kört.

Szép tánca volt a dicsôszentmártoni Kökényesnek. Sokévi munkájuk fergeteges produkcióvá érett. De egy csoport sem vallott szégyent, valahányan bizonyították, nemcsak kötelességbôl, a felnôttek noszogatására járják, hanem szeretik is.

Érdemes arról is szólni, hogy a néptáncegyüttesek java része élô zenére táncolt. Sinkó András, lelkes zenész lévén, gondoskodott arról, hogy utánpótlás zenekarokat neveljen. Ô hozta össze a Cinigét, amelynek tagjai már fôiskolások, az öt- nyolc osztályosok Picinigéjét, legutóbb pedig az elsô-másodikosokból álló Prücsök zenekart.

A Gyöngykoszorú délutáni programjába idén is népdalvetélkedôt iktattak. Ötvenkét gyerek nevezett be a Deus Providebit Házban szervezett versenyre. A elsôsök-másodikosok kategóriájában Hayashi Kelemen Jácinta került elsô helyre, második lett Sipos Krisztina Boglárka, ôt követte Kelemen Annamária.

A harmadikosok-negyedikesek korcsoportjában két elsô díjat osztottak ki: Nagy Székely Orsolyának és a szászrégeni Vajda Rolandnak, harmadik díjas Kovács Nóra lett.

A hatodikosok-nyolcadikosok között a karácsonfalvi Diós Brigitta lett a gyôztes, másodikok a keresztúri Vetési Orsolya és a backamadarasi Fejér Zsombor. Harmadik helyezett a paniti Kovács Sándor és Péntek Attila Csaba lett.

Jegyzet

Miközben egyre-másra díszkövezik, korszerûsítik Marosvásárhely utcáit, egyre porosabbak a járdák és az utak, mint amikor valaki mosdatlanul viseli az ünneplô ruhát. Különösen a díszkövek között ül meg a por és a piszok, amit a lakosok, intézmények többsége elfelejt vagy nem is akar leseperni. Aki gyalogosan járja a várost, annak cipôjét vagy a szandálból kikukucskáló lábujjait sûrû por lepi be. Az idei szárazság különösen kedvez a por felgyülemlésének. A fôbb útvonalakon a locsolókocsi veri fel a járdára a port, ami aztán napokig ott is marad, a gyalogosok bosszúságára. Kavarásában az utcaseprôk is fontos szerepet vállalnak, akik elkopott seprûikkel ide-oda tolják a szemetet. Vannak házak, amelyek elôtt valósággal sepretlenségi rekordot döntene a járda. Akinek ellenôriznie kellene, legalább a belvárosban, a jelek szerint nem teszi a dolgát. Holott a rendszeres felszólítás, figyelmeztetés, az elôírt büntetések alkalmazása talán eredményre vezetne, az állampolgári felelôsség ugyanis a jelek szerint nem mûködik. Jártam olyan német kisvárosban, ahol a lakók a kora reggeli órákban járdasepréssel melegítettek be a reggeli tornához. Mondják, hogy ma már ott is helyenként a rend fellazult, de azért a köztisztaságot még mindig nem lehet összehasonlítani. A francia megoldás drágábbnak tûnik, de nem kivitelezhetetlen. Párizsban a járdákat és az utakat kora hajnalban erôs vízsugárral mossák le, ami még az odaragadt rágógumit is eltávolítja. Igaz, estére elmocskosodik, de másnap hajnalban újra tiszta lesz minden. A vásárhelyi új, díszkövezett járdák rendezetlenségét fokozza, hogy a fák tövénél hagyott szigeten egy-egy utcában sûrû gyom tenyész. Van, ahol díszbokrokkal ültette be a városi kertészet, kisebb-nagyobb sikerrel, másutt továbbra is a gyomok paradicsoma maradt. Ennél jobb megoldásnak tûnik, amit a Tusnád utca elején látni, ahol rácsot helyeztek el a fák körül, amit apróra tört fehér kövekkel szórtak be. A lustaság ellen jó megoldásnak tûnik, azonkívül látványos, és remélhetôleg máshol is alkalmazni fogják.

Ha már a díszkövezett járdáknál tartunk, hadd mondjuk el azt is, hogy helyenként (a Bartók Béla utcában például) a parkolóhelyek felületének növelése érdekében már csak egy személy fér el rajtuk, különösen ott, ahol a parkolást megakadályozó fémcölöpöket is kitették. Mintha csupa singlikbôl állna ez a város. Ha nem figyel oda jobban a helyi tanács, a porosodó díszkövezett vásárhelyi járdákon majd énekelhetjük, hogy száz liba egy sorban, mert közlekedni néhány belvárosi utcában már valóban csak így lehet.

Az erdélyi nemzeti liberális párti (PNL) honatyák felkérik a Demokrata Pártot és Traian Basescut, hozzák nyilvánosságra a Magyar Polgári Szövetséggel kötött "egyezményeket", mivel ismeretes, hogy a szövetség "egyetlen bevallott célja az etnikai alapon történô szeparatizmus megvalósítása" – nyilatkozta kedden sajtótájékoztatón Catalin Micula Szilágy megyei PNL-képviselô, a párt Központi Politikai Bürójának tagja.

"Várható volt, hogy a kampány végén csôdöt kezd mondani az ellenfelek idegrendszere. Vannak azonban olyan dolgok, melyeket nem lehet elfogadni. A Magyar Polgári Szövetség erôs, Traian Basescut támogató kampányt folytat az erdélyi magyarság körében" – jelentette ki Micula.

Hozzátette, az erdélyi liberális honatyák megbízták, hogy kérje fel a PD-t és Traian Basescut, hozzák nyilvánosságra az MPSZ-szel kötött "egyezményeket".

"Traian Basescu úr néhány szavazat ellenében törvényesíteni akarja az alakulatot?" – tette fel a képviselô a retorikus kérdést.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetôsége péntek este úgy határozott, az alakulat részt vesz a Basescut támogató kampányban annak ellenére, hogy néhány helyi szervezet ezzel nem értett egyet.

Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke szombaton a Mediafax tudosítójának elmondta, a péntek esti ülésen részt vevô helyi vezetôk többsége a központi vezetôséghez hasonlóan arra szavaztak, hogy az MPSZ támogató akciókat szervezzen a referendum kampányában. Gazda szerint az MPSZ több mint 2.000 választási plakátot és 100.000 szórólapot rendelt meg. Hozzátette, Sepsiszentgyörgy környékén 20.000 szórólapot osztanak szét, és 100 plakátot ragasztanak ki, illetve választási üzeneteket hirdetnek a sajtóban, hogy meggyôzzék a választókat, menjenek el a referendumra, szavazzanak Traian Basescu javára.

Eldöntötték ugyanakkor, ha a PD helyi szervezetei felkérik ôket, az MPSZ képviselôi részt vesznek más akciókban is a demokratákkal.

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) az a fô célkitûzése, hogy Szlovákiában alternatívát kínáljon a jelenlegi, szerintük kockázatos kormánypolitikához, a kereszténydemokrata- konzervatív pártokat tömörítô Európai Néppárthoz tartozó többi szlovák társpárttal együtt – emelte ki kedden Brüsszelben az MKP újonnan megválasztott elnöke az Európai Néppárt vezetôségének ülésén.

Mint Csáky Pál sajtótájékoztatóján elmondta, a találkozón "mélyen elbeszélgettek" a szlovák belpolitikai helyzetrôl, partnerei külön érdeklôdtek az ellenzéki együttmûködésrôl, a három néppárti erô kooperációjáról is.

Utóbbival kapcsolatban leszögezte: azt viszonylag jónak tartja.

Csáky kifejtette, sok a kifogás a szlovák kormány összetételét illetôen, különösen a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) részvétele miatt. Elmondta, hogy Brüsszelben is találkoztak olyan kérdésekkel, amelyek "pontosan számon tartják Slota magyarellenes, kisebbségellenes és demokráciaellenes, az európai szocialisták irányultságát is megkérdôjelezô kijelentéseit". Probléma emellett Vladimír Meciar volt miniszterelnök manôverezése is: ô az elmúlt héten három európai pártcsoportosulásnak jelezte belépési szándékát. Ez – Csáky szavaival – "viszonylag nevetséges dolog".

Az MKP-elnök kitért arra is, hogy Brüsszelben számon tartják a nemzetközi politikában "furcsán mozgó" Robert Fico miniszterelnök lépéseit is.

Csáky Pál a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatban elmondta, változott a helyzet, mióta az MKP ellenzékbe került, a kormányba pedig beválasztottak egy ultranacionalista pártot, az SNS-t. Aki eddig viszonylag toleránsan értékelte a Fico-kormányt, azért tette – vélte Csáky –, amit nem tett meg (például nem nyúlt hozzá a szociális rendszerhez vagy az adórendszerhez), most viszont teljesítenie kell valamit választási ígéreteibôl, és "ahová nyúlnak, ott problémát gerjesztenek". Ez az MKP politikusainak is nagy felületet nyit, hogy kritikáikat megfogalmazzák – fejtette ki.

Kitért egy kérdés kapcsán a saját állítása szerint tavaly magyar szavaiért megvert szlovákiai magyar lány, Malvina Hedvig ügyére is. Elmondta: az MKP álláspontja változatlan az ügyben: hisz a lánynak, és úgy értékeli, hogy erôszak áldozata lett. Arra kérik egyúttal Szlovákia alkotmányos szerveit, hogy derítsék ki, mi történt a lánnyal.

Ezt az ügyet az MKP a jogállamiság próbakövének tartja – hangoztatta Csáky Pál.

Az amerikai katonák a YouTube, a MySpace és 11 másik nagy internetes világfórumtól szakadnak el, korlátozniuk kell a kapcsolattartást otthon levô szeretteikkel, barátaikkal.

A korlátozás célja az információvédelem, valamint a Pentagon hálózatainak gyorsítása – írta a Huffington Post egy olyan feljegyzésre hivatkozva, amelyet B. B. Bell tábornok, a Dél-Koreában állomásozó amerikai erôk parancsnoka küldött szét az érintetteknek.

A feljegyzésbôl az derül ki, hogy a katonák "szabadidôs netezése" jelentôsen lassítja a Pentagon hivatalos hálózatának hatékony mûködését, ront a sávszélességen, egyúttal biztonsági kockázatot jelent.

Az amerikai hadseregben szolgálóknak eddig is tilos volt minden olyan információt továbbítaniuk, akár elektronikus, akár hagyományos posta útján, amely veszélyeztethette a küldetések sikerét, a katonák biztonságát. A mostani tilalom azonban szigorúbb, a katonák a szóban forgó fórumokon ezentúl semmilyen üzenetet, képet vagy videót nem küldhetnek ismerôseiknek.

A katonák saját gépeiken, a Pentagon hálózatán kívül hozzáférhetnek a tiltott oldalakhoz, de sok helyen, például Irakban és Afganisztánban erre sok esetben nincs lehetôség.

"Ez információs háború egyben, nem csak a bombák és golyók harca" – mondta Noah Shachtman, a Wired Magazine védelmi szakértôje, a témában ismert blogíró. Shachtman szerint a tilalom hatása nem egyértelmûen pozitív, ugyanis a katonákat nemcsak a "rossz hírek" küldésétôl és fogadásától vágják el, hanem attól is, hogy jó hírekrôl számoljanak be.

Az iraki felkelôk néhány hónapja kezdtek el propagandavideókat feltenni a YouTube videocserélô portálra. Válaszul az amerikai hadsereg is felvételeket helyezett el a portálon a felkelôket legyôzô vagy az iraki lakossággal barátkozó amerikai katonákról.

A Pentagon tilalmat rendelt el a YouTube, a Metacafe, az IFilm, a StupidVideos és a FileCabi videomegosztó oldalra, a MySpace, a BlackPlanet és a Hi5 közösségi portálra, továbbá a Pandora, az MTV, az 1.fm és a live365 zenei szolgáltatókra, a Photobucket fotócserélô szájtra.

Politikai nagyüzem van nálunk, s ez kitart úgy másfél évig, elôbb referendum, utána valószínû elnökválasztás, ôsszel EU-képviselôk megválasztása, jövôre parlamenti és helyhatósági választások. Elég sokba fog ez kerülni az országnak, végsô soron a választópolgároknak. Igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy a demokrácia sokba kerül. A kampánypénzek egy része is az államkasszából kerül elô, ezért nem ártana, ha politikusaink egy kicsit visszafognák a kampánybéli költekezéseket. Persze, tudom, ez a sok választás, szavazás mind-mind az állampolgárok érdekeit szolgálja, az ô nyugalmukért tesznek éjt nappallá választottaink és választandóink.

Ha a jelenlegi elnök menesztésérôl beszélünk, tovább kell vinnünk a gondolatot: ki jön utána? Mert jelentkezô lesz bôven, ezért senkinek a feje ne fájjon, ahogy a népmesében mondják: Csak lepény legyen, száj akad majd, ki megegye!

A baj az, hogy a megfelelônek látszó jelöltek is pártjuknak elkötelezett politikusok, pártkatonák magas rangban, aki mégsem az, az legfeljebb a "futottak még" kategóriába sorolható. Ilyen pártpolitikus az egyik lehetséges jelölt, Mircea Geoana, ilyen Basescu is, ilyen volt Ion Iliescu. Talán Emil Constantinescu tudta magát bizonyos fokig függetleníteni, de lehet, hogy ebbe is bukott bele. Már a választók is megszokták, hogy a köztársasági elnök megválasztása lényegében a pártelnökök csatája. Ne csodálkozzon hát senki, ha az így megválasztott elnök adott esetben túllépi hatáskörét. Különben úgy gondolom, Traian Basescu nem jobb, de nem is rosszabb, mint a hazai politikai elit átlaga. Az pedig, hogy az elnök mandátumának idejére felfüggeszti párttagságát, formalitás, a lényegen nem változtat.

Az alkotmány betûje és szelleme szerint Románia elnöke egy pártok felett álló személy, akinek feladata védeni a demokráciát, az állampolgárok jogait, az ország szuverenitását, tanácskozik a kormánnyal és üzeneteket intéz a parlamenthez. Dióhéjban ez lenne az elnök hatásköre. Pártbeli hátszéllel nehéz ezekben a kérdésekben tárgyilagosan dönteni. Így nálunk, a jelenlegi helyzetben, csak kétféle elnök lehet: "a mi elnökünk" és "a ti elnökötök", harmadik változat nincs, s ezen kellene elgondolkodni mindenkinek, elsôsorban a politikusoknak, hisz az ô kezükben van a döntés.

Ez a dolog azért is idôszerû, mert az utóbbi években a politika és politikusok tekintélye igencsak megkopott, jó volna tehát egy politika fölött álló, pártérdekektôl független, reprezentatív személyiséget keresni, olyat, akinek tekintélye van az állampolgárok nagy többsége elôtt. Olyan embert, akinek van érzéke a jogi kérdések iránt, aki józanul tud dönteni a legnehezebb pillanatokban is, s fôleg fel tudja mérni feladatainak, döntéseinek a súlyát.

Gondolhatunk itt egy nemzetközi hírû tudósra, egy népszerû mûvészre, egy képzett gazdasági szakemberre, egy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezô pénzügyi szakértôre s a sort lehetne folytatni. Csakhogy a jelenlegi politikai cirkuszban ilyesmi föl sem vetôdik, ez sem a politika, sem a sajtó számára nem téma. Az ún. civil szervezetek pedig mély csöndben vannak. Pedig a jelenlegi hercehurca mindenkinek rossz: a politikusoknak azért, mert ez nem növeli tekintélyüket a választók szemében, az ország egészének azért, mert intézetlenül marad egy sor fontos dolog, törvények, rendeletek késnek, helyben topogunk, és az sem utolsó szempont, hogy Brüsszelben igencsak ráncolják a homlokukat, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a pénzügyi támogatás.

A 2006-ban kibocsátott 7-es számú kormányrendeletben foglalt vidékfejlesztési program alapján megyénkben 63 helység pályázott különbözô tervek támogatására. Eddig a kormány finanszírozta a tervezést és a mûszaki asszisztenciát. A 2007. április 25-i kormányülésen 13 helységnek viszont már pénzösszegeket is átutaltak. Ivóvízhálózat- és szennyvízhálózat-bôvítésre valamint hídépítésre összesen 5.776.000 lejt kapott megyénk. Ebbôl a következô községek részesültek: Ákosfalva, Magyaró, Székelybere, Marosbogát, Marosvécs, Koronka, Dános, Marosugra, Ratosnya, Nagysármás, Szováta, Mezôbodon és Csíkfalva.

A május 9-i kormányülést követôen az elkövetkezendô napokban újabb 269 településnek összesen 119.144.000 lejt utalnak majd át, így további megyénkbeli községek is részesülnek majd a támogatásból.

Az Európai Idô hetilap szerkesztôsége megfenyegette a marosvásárhelyi Pro Európa Ligát, hogy rágalmazásért bepereli a szervezetet, mivel ez utóbbi jelezte a hatóságoknak, hogy a szóban forgó lapban antiszemita hangvételû cikkek és karikatúrák jelennek meg. A lap azzal vádolja a liga vezetôségét, hogy ezáltal a sajtószabadságot korlátozzák.

Smaranda Enache, a PEL társelnöke sajtótájékoztató keretében cáfolta a vádakat. – A Pro Európa Liga azáltal, hogy felhívta a hatóságok figyelmét a lapban megjelent, fajgyûlöletet sugárzó cikkek tartalmára, nem a sajtószabadságot kívánta korlátozni. Egyszerûen nem értünk egyet azzal, hogy a sajtóban olyan anyagok jelenjenek meg, amelyek tartalma ellentmond a demokratikus elveknek – hangsúlyozta Smaranda Enache. – A gyûlölködô hangvételû cikkek és ábrák a zsidó közösségre vonatkoznak, egy olyan népcsoportra, amelyet ma Európa egyenrangú közösségként kezel. Furcsa, hogy egy olyan kiadvány, amely azt vallja magáról, hogy a magyarságot és a székelységet képviseli, egy másik kisebbséghez rágalmazó módon viszonyul – vélekedett a sajtótájékoztatón jelen lévô Haller István.

A liga a kezdetektôl fogva nagy hangsúlyt fektetett a sajtószabadság tiszteletben tartására, támogatást nyújtott olyan újságíróknak, akik írásaik miatt erôszak áldozataivá váltak. Állást foglalt akkor is, amikor az Európai Idô lapszámait a marosvásárhelyi rendôrség, mindenféle jogi indoklás nélkül, összegyûjtötte a standokról.

A Pro Európa Liga a fajgyûlöletet sugárzó hangvétel tekintetében az európai demokráciák álláspontjához csatlakozik. Ennek értelmében a szólásszabadságot korlátozni kell az Európai Emberjogi Egyezmény elôírásainak megfelelôen, hiszen nem engedhetô meg, hogy a sajtószabadság jelszava alatt aláássák az alapvetô demokratikus értékeket – hangzott el.

Uniós pénzek megpályázásának, támogatások elnyerésének módozatairól, a nemkormányzati szervezetek és a helyi önkormányzat közötti, minél hatékonyabb együttmûködési feltételekrôl szerveztek tanácskozást pénteken a Kultúrpalota kistermében. A rendezvényen jelen voltak a helyi önkormányzat képviselôi, valamint néhány nemkormányzati szervezet tagjai. A nem túl nagy érdeklôdésnek örvendô találkozón többek között felvetôdött, hogy a két fél számára rendszeresen kellene találkozókat szervezni és a közös pályázati lehetôségek kiaknázása is szóba került.

Múlt szombaton délután fôként fiatalokkal népesült be a Mihai Eminescu Ifjúsági Ház nagyterme, ahol egy év kihagyás után újra megrendezték a tánckettôsök "Pas de deux" (Lépés kettesben) címet viselô országos versenyét.

A Marosvásárhelyi Diákház szervezésében sorra került ifjúsági rendezvény a táncstílusok széles skáláját vonultatta fel a közönségnek.

A résztvevôk az ország különbözô pontjairól – Temesvárról, Ploiesti-rôl, Pitesti- rôl, Nagyszebenbôl és nem utolsósorban Marosvásárhelyrôl – érkeztek és öt kategóriában mérhették össze tudásukat. A versenyszámok között karaktertáncok, dzsesszbalett, kortárs tánc valamint modern táncok szerepeltek.

Az öttagú szakmai zsûriben ott volt Marcel Nicolae Botskeller balettmester, Vasile Urzica, a Marosvásárhelyi Diákház volt igazgatója, Selyem Ildikó színpadimozgás-elôadótanár, Stoica Ana-Maria, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem hallgatója, valamint Neka Aikolo Hawaiiról.

Utóbbi fiatalember a versenyt követô parádés gálamûsorban két számmal is elkápráztatta a közönséget, Tûztáncnak titulált számában a szó szoros értelmében felforrósodott a hangulat a teremben, a második fellépésében viszont már nemcsak a bátorságát, hanem tánctudását is bizonyította. Partnernôjével kétnapos próba után léptek színpadra, az eredmény pedig elismerô tapsot váltott ki a publikumból.

A hazaiak kedvence, az Egy kis stílus nevû csoport több számban is feltûnt az est folyamán, teljesítményük nemcsak a közönséget, hanem a zsûrit is meggyôzte, ugyanis a modern táncok kategóriájában, a temesvári Matrixszal karöltve, elnyerték az elsô helyet, és ôk érdemelték ki a kortárs tánc legjobb táncosainak járó elismerést is. A karaktertáncok gyôztese a ploiesti-i Academic Majestic csoport, dzsesszbalett kategóriában a pitesti-i Star Fix végzett az elsô helyen. Egyedül az "inedit" kategóriában nem volt elsô helyezett, a zsûri megítélése szerint két csapat végzett a második helyen, mégpedig a pitesti-i Star Fix és a marosvásárhelyi MSB.

Tóth Andrea, a Marosvásárhelyi Diákház igazgatónôje elégedetten nyugtázta a rendezvény sikerét, "a közönséget nagyon magával ragadta, és addig nem mozdult a nézôtérrôl, amíg nem ért véget az esemény" – mondta.

– A polgármesteri hivatal és az Országos Ifjúsági Hatóság támogatása segített hozzá ahhoz, hogy harmadik alkalommal is megrendezzük ezt az országos szinten egyedülállónak számító fesztivált – fûzte hozzá az igazgató.

– Professzor úr, milyen újabb lehetôségeket kínálnak a leendô hallgatóknak?

– A legújabb lehetôségünk az ôsszel beinduló négyéves mérnökképzés, ahol a végzôsök környezetmérnöki diplomát fognak kapni. Nappali és távoktatási képzésre gondolunk. Szintén új lehetôség az anyagtudomány kutatására beindult itteni kutatási központ, amelynek a központi részét a nanoanyagok és ezek technológiájának a kutatása alkotja.

– Miért szükséges a kutatási tevékenység?

– Az európai felsôoktatásnak és egyetemünknek az egyik pillére a kutatási tevékenység, elsôsorban a gyakorlathoz kapcsolódó oktatás. Csak így válik érthetôvé az órákon leadott elmélet. A kísérleteken van a hangsúly, azután következhet az elôadás. Szükséges a csoportos munka, a nemzetközi hálószerû kutatás több ország kutatóinak a közremûködésével. Mindenki a saját részterületén kapcsolódik be. Az anyagismeretnél a nanoanyagok és nanotechnológiák megváltoztatják az eddigi egész ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását.

– Milyen modern követelményeknek kell eleget tenni?

– Világszinten feljövôben van a mérnöki, valamint természettudományi képzés. Az eddigi nemzetközi felmérésekbôl következik, hogy a legdinamikusabb fejlôdés a környezetvédelem területén észlelhetô. Ezt az irányt alátámasztják az országos és regionális tanulmányok is. Éppen ezért szinte kizárólagosan ez az egyetlen képzési forma, amelyet érdemes itt is bevezetni. Jelen pillanatban szakemberhiányt tapasztalunk a pályázatok készítése, az európai pénzalapok háromszéki lehívása terén is. Egyetemünk központi feladatának tartja ennek a megvalósítását.

– Mit tartogat a jövô?

– A jövônket teljes mértékben a múlt év decemberében megkezdett egyetemi campus építése fogja megoldani. Ez biztosítani fogja az infra-struktúrát a korszerû oktatásra, gyakorlati kutatásokra, valamint a hallgatók elszállásolására, étkeztetésére, sportolási és szórakozási lehetôségeire. Csodálatos egyetemünk lesz a város Szemerja negyedében. Természetesen, ezeket az eredményeket egy folyamatként képzeljük el, amely nem azonnal fog bekövetkezni, lehet, hogy csak évek vagy évtizedek múlva.

A végén említem, de nem utolsósorban, hogy ez az általam felvázolt nagyreményû fejlôdés csak a helyi, megyei önkormányzat és a kormányképviselet támogatásával, valamint Háromszék haladó szellemû közösségének és az érdekképviselet hathatós együttmûködésével valósulhat meg.

Lejegyezte Czompó János

A "világtól" távol lévô falucska utcáin végigmenve alig találkozni emberekkel. A "kiöregedettnek" számító kis település szombaton néhány órára életre kelt, a helyi kultúrotthonból vidám gyerekzsivaj, nevetés lopott vidámságot a lakók szívébe. Szombat ünnepnek számított Magyarózd életében, ugyanis a hagyományhoz híven idén is emlékünnepséget szerveztek a falu szülöttje, Horváth István tiszteletére.

– Feladatunk, hogy a gyerekeknek közösségeket teremtsünk, ahol gyakorolhatják az anyanyelvet, hiszen az anyanyelv az, amely által a leggazdagabbak vagyunk, ezért nagyon kell vigyáznunk rá. A szórványban élô gyerekeket össze kell kotornunk, akárcsak a búzaszemeket. Ha a gyerek az anyanyelv ápolása miatt jön Ózdra, akkor azt jelenti, hogy itt van egy erô – szólt a gyerekekhez Horváth Arany, a költô lánya. – A kicsi magyarság mindig is nagy embereket nevelt ki magából, reméljük, hogy ifjaink is jövôt kovácsolnak majd az itt szerzett tapasztalatokból – tette hozzá.

A hét végi rendezvényen Horváth István mellett a Magyarbükkösön született Kemény Jánosra is emlékeztek, de a neves személyiségek mellett a fôszerep végig a gyerekeké maradt. A harminchárom összegyûlt diák közül az öt-nyolc osztályosok Horváth István A sánta varjú címû prózájából mondtak részleteket, a középiskolásoktól pedig Kemény János-idézeteket hallhattunk. A vetélkedôn csupán a környéki települések iskolái képviseltették magukat, Magyarbükkösrôl, Andrássy-teleprôl, Ludasról, Marosbogátról és Ózdról érkeztek gyerekek, akiknek nemegyszer okozott gondot "az a nehézkes sánta varjú" története. A szórványban élô diákok jól szerepeltek, bebizonyították, hogy szépen mûvelik kincsüket, a magyar nyelvet. A vetélkedô révén minden részt vevô gyerek nyert, szép emléket, egy közösséghez való tartozás hangulatát, mindemellett a pedagógusokból álló zsûrinek mégis válogatnia kellett. Az ötödikesek közül Kovács Irénke, a ludasi iskola diákja nyert elsô díjat, második lett Bordi László marosbogáti tanuló, a harmadik helyezést Tolokán Andrea ludasi kisdiák érte el. A hatodik osztályosok körébôl Bükkösi Eszter marosbogáti tanuló bizonyult a legügyesebb elôadónak, Czirmay Zoltán második, Miklós Adél pedig harmadik helyezést ért el. Mindketten a ludasi általános iskola diákjai. A hetedikesek körében Simon Andrea (Bogát) lett az elsô, Pál Enikô (Ludas) a második, Vass Emese (Ludas) pedig a harmadik legjobbnak bizonyult.

A nyolcadikosok csoportjából Lurjan Katalin marosbogáti tanuló nyert díjat. A középiskolások közül a kilencedikes László Noémi lett az elsô, Parajdi László tizedikes diák második, míg a kilencedikes Kántor Tímea harmadik díjas lett.

Kisolvasó

Az Erdélyi Diótermelôk Szövetsége hosszú távú beruházás beindítását tervezi eredeti szerves dió termesztésére. Célja a diótermést Európa piacain a legjobb áron eladni, és a keresetet tisztességesen elosztani a termelôk között. A diótermesztésre olyan gazdák jelentkezhetnek, akiknek van diófájuk vagy szabad földterületük, és érdekeltek a diótermesztésben. A földtulajdonosok feladata, hogy 30 évre bérbe adják a földjüket az egyesületnek. Ez azt jelenti, hogy a gazda beleegyezik abba, hogy diót termeljenek a földjén, és a termést senki másnak nem adja el (a család és a földet megmûvelôk használhatnak a dióból), csak a szövetségnek. A bérleti díj mellett a gazdák bónuszdíjat is kaphatnak, ami a dió minôsége függvényében az eladott dióból befolyó profit 50-75%-a lehet. A mostani piaci árakra alapozva a jó minôségû dióért a gazda évente hektáronként 7.500 lejt kaphat. Amikor aláírja a szerzôdést, a földtulajdonos egy bónuszösszeget kap. A szövetség fizeti majd a csemeték ültetését, a szerves bizonylat megszerzését, a további támogatásokat és a betanítást, a termés számára a dobozt vagy táskát és az adminisztratív költségeket. Minden munkálatért, ami a föld és a fák karbantartását illeti, a földtulajdonos a felelôs. Ugyancsak az ô felelôssége a földadók kifizetése is. Az érdekelt feleknek május folyamán tájékoztató gyûlést fognak tartani, amirôl majd értesíteni fogunk mindenkit. (Szôcs László) * A szépet mindenki szereti Kôrispatakon is. A virágültetéssel kezdôdött, aztán az egykori téesz tulajdonát képezô, elhanyagolt, rozsdás tûzoltókocsit is felújították a falufejlesztôk, újrafestették. Az iskola udvarán csodálható meg ez a manapság igen ritka múzeumi darab. Továbbá a központban a híd sarkához állítottak egy barátságos kis szélmalmot, a "barátság szélmalmát", melynek hat lapátja van. Négy lapátját Kôrispatak négy testvértelepülésének neve foglalja el, Kazár, Edelény, Somoskôújfalu és Zalaapáti, a fennmaradt két üres helyre a falu szívesen várja újabb települések testvéri jelentkezését. Addig is szépen forog a falucska központjában, és sugározza a melegséget, szeretetet. (Péter Sára) * Kôrispataki Hírfonó, 2007. május

Ezt bizonyítják a múlt héten országszinten egységes, anyanyelvbôl írt dolgozatok eredményei. A korábbi matematikavizsgán elért gyenge pontszámok után, úgy tûnik, anyanyelvbôl felkészültebbek a tanulók, ugyanis Maros megyében a hetedikes diákok 82,52 százaléka érte el az átmenô jegyet – tájékoztatott Otilia Stan, a tanfelügyelôség szóvivôje. A megméretkezésen megjelent 1739 magyar diák közül csupán 303-nak volt ötös alatti eredménye. Az összesített adatok alapján 195 tanuló esetében ötös dolgozat kerül a naplóba, 267-en hatost, 287-en pedig hetesnek megfelelô pontszámot értek el. Nyolcas osztályzatot kaptak 318-an, 269 diák kilencest, míg megyeszinten 100 diák ért el tízes osztályzatot. A városi környezetben élô tanulók kissé jobban szerepeltek, mint vidéki társaik, az elôbbiek esetében 87,95 százalékuk érte el az átmenô jegyet, míg az utóbbiak 76,15 százaléka érdemelt ötösön felüli osztályzatot.

A német nyelvbôl vizsgázó diákok 85,48 százaléka vizsgázott sikeresen, hatvankét diákból kilencen kaptak ötösnél kisebb jegyet.

Csaknem 40 évvel ezelôtt a nyugati magyar értelmiség létrehozott egy civil szervezetet – Bázel központtal – Európai Protestáns Magyar Szabad Egyetem néven. Különösen a 90-es évekig hallatlan jelentôsége volt, hiszen rendszeresen könyveket jelentetett meg, konferenciákat tartott, melyekre fôleg kelet- európai magyar írókat, költôket, mûvészeket hívott meg. Mintegy híd volt a keleti vasfüggöny és a nyugati világ között, amely lévén nem politikai, hanem inkább egyházi szervezet, aránylag könnyen végezte munkáját. Sütô Andrástól Kányádiig, Illyés Kingától Lohinszky Lorándig, vagy éppen festôk, zenészek, az akkori világ kisebbségi értelmisége mind megfordult ezeken a szabadegyetemi rendezvényeken. 1990 után a helyzet megváltozott. A keleti kommunista államok összeomlásával, majd késôbb az Európai Unió révén már nem volt szükség arra a szerepre, amit korábban hûséggel és következetességgel betöltött. A 2000-es évek táján születik meg az a határozat, hogy az anyaszervezet mentén országonként külön hozzanak létre helyi egyesületeket. Így születik meg elôbb az Erdélyi Kör, majd a Délvidéki, a Felvidéki és most van folyamatban a Kárpátaljai Szabad Egyetem bejegyzése civil szervezetként. A mi Erdélyi Körünknek kb. 60-70 tagja van, évente két alkalommal tartunk szabadegyetemi napokat, tavasszal és ôsszel. Az idei szabadegyetemi napokat április 15–16–17-én tartottuk Nagyszebenben.

Nem véletlen, hogy erre a városra esett a választás, hiszen Európa kulturális fôvárosa lévén, a mi kis szerény rendezvényünk is kisebbségi kulturális életünk megnyilvánulását jelentette ebben a többségében román és kevés magyar–szász lakosú városban. A rendezvény központi témája Erdély az Európai Unióban címmel foglalható össze, melyhez az elhangzott elôadások magas szinten járultak hozzá. Az alábbi elôadások hangzottak el:

A megnyitó áhítatot Dietrich Galter evangélikus lelkipásztor, az Erdélyi Evangélikus Akadémia igazgatója tartotta.

Paul Philippi Nagyszebenbôl Erdély története – egy európai kísérlet? címmel értekezett, Kozma Zsolt Kolozsvárról Erdély a tolerancia földje? címmel fejtette ki véleményét, Szöllösi Pál (Zürich) "50 év, 1956–2006", aztán könyvbemutatóra került sor Kató Béla református lelkipásztorral, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesével, ezt követte Maksay Ádám (Kolozsvár) Erdély építészeti öröksége az Európai Unióban címû elôadása. Végül a református templomban Varró Sándor lelkipásztor hirdetett igét.

Az EPMSZE erdélyi köre ezzel a rendezvénnyel a bázeli anyaszervezet fôbb célkitûzéseit követi, hiszen már megalakulása óta a népek, nemzetek és kultúrák egyenlôségét hirdeti a tolerancia és egymás megértésének szellemében. Akik részt vettünk ezen a rendezvényen, elmondhatjuk, hogy nemcsak újabb ismereteket gyûjtöttünk ebben a kérdésben, hanem a hozzászólások és a vitafórumok révén megismerhettük egymás gondolatait is és azokat a feladatokat, amelyek reánk várnak, hiszen senki nem fogja helyettünk jogainkat kiharcolni és kultúránkat megôrizni.

Demeter József lelkipásztor

"A szövetség (RMDSZ) nem kívánta felfüggeszteni az államelnököt, nem kívánt kampányolni, ám mindezek nyomán úgy döntött, azt javasolja választóinak, hogy szavazzanak igennel a május 19-i népszavazáson…" – olvashattuk a Senkinek nincs joga bárkit megfenyegetni leadott voksa miatt c. cikkben (Népújság, május 9.).

Az említett cikkbôl (de nem csak) kitûnik, hogy az államelnök legutóbbi nyilatkozatai, kijelentései megengedhetetlenek (pl. "322 parlamenti képviselôt át kell vetni a parlament korlátain" stb.).

Igaz, hallottunk már ennél trágárabb, durvább kijelentést is államelnökjelölt szájából (pl. C. V. T. a magyarokat legépfegyverezné és a határon túlra telepítené).

Igaz, a közmondás szerint nem az a fontos, hogy mit mondanak, hanem hogy ki mondja – és fôleg mit csinál.

Érdekes módon pontosan ezelôtt 17 évvel, május 19-én jelent meg egy írásom arról, hogy milyen elnököt szeretnék. Ebben leírom: olyat, aki mindennél jobban szereti az igazságot, és ki is áll érte; nem engedi felülkerekedni a rosszat; azon fáradozik, hogy mindig az arra érdemes tehetségesek érvényesüljenek és azok, akik becsületesen dolgoznak és semmi körülmények közt sem az ügyeskedôk, demagógok, színészkedôk, csalók; minden igyekezetével azon fáradozik, hogy a közt szolgálja; egyenlônek tekinti az ország minden honpolgárát; biztosítja a nemzetiségek jogait és nem tûr meg semmilyen uszítást ellenük; szereti a munkát, megbecsüli a dolgos embert, értékeli a tudományt, a mûvészetet; minden erejével, tehetségével a nép boldogulására törekszik, biztosítva a minél jobb életkörülményeket, megfelelô áruellátásra törekszik s szereti a békét, a szabadságot; nem feledkezik meg az öregekrôl, az árvákról, a tehetetlenekrôl; semmilyen körülmények között nem fogja megengedni, hogy bárki is ártatlanul bûnhôdjön, nagy figyelmet szentelve arra, hogy minden esetben az igazi bûnös nyerje el a méltó büntetését; széles látókörû, európaiasan gondolkodik és cselekszik; akinek nem az a fontos, hogy hogyan beszél valaki, vagy hogyan énekel, románul, magyarul, németül stb., hanem hogy mit cselekszik.

Sajnálattal állapítom meg, hogy eddigi államelnökeink (beleértve a felfüggesztett elnököt is) egy pontját sem – esetleg csak töredékesen – valósították meg. A baj az, hogy sem a felfüggesztett elnökben, sem az esetleg utána következô elnökjelöltekben nem látok garanciát, hogy sorsunkért felelôsséget vállaljanak.

Így aztán nem nehéz dönteni szombaton...

Varró Domokos, Marosvásárhely

Dicsôszentmártonban idén tizenhetedik alkalommal került sor az immár hagyományossá vált versenyekre: május elején a Kis-Küküllô Alapítvány, a helyi RMDSZ, az RMPSZ helyi szervezete és az ALKISZ ifjúsági szervezet rendezésével megtartottuk a küküllômenti általános iskolások népdaléneklô és szavalóversenyét, valamint a küküllômenti líceumi tanulók szavalóversenyét.

Idén Áprily Lajos emlékének adóztunk születésének 120. évfordulója alkalmából, hisz a költô gyermekkorának nagy részét Parajdon élte, s késôbb is gyakran visszatért e tájhoz és embereihez. A szavalók kötelezô versként Áprily-verset kaptak, s emellett még két verset kellett hozzanak a tarsolyukban (örömünkre ezek is nagyrészt Áprily-versek voltak), az énekesek pedig három népdallal nevezhettek be a versenyre. 80 jelentkezô volt, ezek közül jó páran lemorzsolódtak (egyes iskolákban tanítás volt, máshol a közlekedési viszonyok okoztak gondot), örömünkre szolgált azonban, hogy Dicsôszentmártonba eljöttek Medgyes és Segesvár diákjai és vidékrôl Bonyha, Désfalva, Harangláb, Héderfája, Magyarkirályfalva, Magyarsáros, Szászcsávás és Vámosgálfalva tanulói.

A szaktanárokból álló zsûri az ötödikes Bancsi Izabella Tímea (Bonyha), a hatodikos Hajdú Arabella (Héderfája), a hetedikes Bordi Eszter (Medgyes), a nyolcadikos Keszeg Brigitta Zsuzsanna (Bonyha) szavalatát tartotta a legjobbnak, ôk elsô helyezést értek el. A népdaléneklés területén a dicsôszentmártoni hatodikos Kovács Ildikó Melinda, a szászcsávási hetedikes Pálosi Elôd Olivér, a magyarsárosi nyolcadikos Balázs Csaba és a bonyhai, ugyancsak nyolcadikos Szakács Emôke nyertek el elsô helyezést. A líceumista szavalók közül a tizedikes segesvári Székely Tímea kapta az elsô díjat. Az ALKISZ különdíját szavalásáért a hetedikes szászcsávási Pálosi Elôd Olivér és a királyfalvi ötödikes Köblös Xénia, énekléséért a királyfalvi hetedikes Magyari Brigitta kapta, valamint a líceumi tanulók közül a segesvári Tordai Ágnes (X. o.) és a dicsôszentmártoni Tordai Edit (X. o.) részesült jutalomban.

A díjazottak külön díszoklevelet és könyvjutalmat, minden tanuló emléklapot kapott, valamint süteményt és hûsítôt.

A líceumistáknak jutott idejük arra is, hogy megtekintsék városunk legrégebbi templomát, a XIII. században épült, kazettás mennyezetû unitárius templomot, ahol Nagy Endre unitárius esperes ismertette az épület történetét. A templom elôtt Sipos Domokos író és lapszerkesztô (városunk szülötte) mellszobrát is megtekinthettük. Azt is meg kell említenem, hogy a Közmûvelôdési Központban a közönség megtekintette az emeleti részen berendezett múzeumot, mely sokszínûségével tûnt ki és képkiállítással várta a nézôket.

Végül, de nem utolsósorban köszönet mindazoknak, akik hozzájárultak a rendezvény sikeréhez, a felkészítô tanároknak, akik ma is a nemzet napszámosai, de munkájuk gyümölcse egy-egy ilyen versenyen is megmutatkozik.

Szlovácsek Ida

Mikor a tanítvány költô,

Versében játszik

A tanár mosolya.

Mikor a tanítvány pap,

Konfirmálók veszik körül

Újra

És újra.

Mikor a tanítvány tanár,

Az idôs tanár nyugodt:

Mert költô,

Mert pap

És újra tanár…

Bunda Erzsébet

Istenkáromlásnak, erkölcstelennek tartom a fenti címet adni annak a darabnak, amit a Stúdió Teremben mutattak be. Félrevezetik a színházba járókat. Meg szoktam nézni elôre, milyen darabot visznek színre, de ez alkalommal félretájékoztattak. Mélységes csalódással jöttem el az elôadásról. Egy dolgot tudtam tenni, hogy nem tapsoltam.

A katolikus hívek nevében tiltakozom, akik mélyen tiszteljük Jézus Krisztus édesanyját, aki nemzetünk patrónusa, aki annyi imádkozó ember kérését meghallgatta. Errôl szól Csíksomlyó is.

A darabban elhangzott egy kijelentés, miszerint Máriának sem volt férje, de azért volt gyermeke, így Ágnesnek is lehet gyermeke. Hogyan lehet a Szûzanyát egy bûnös lánnyal azonosítani? Ez mélységes bûn. A magyar nemzetiségû szerzetesek – akik becsülettel megállták a helyüket a vérzivataros kommunizmus idején, a Szekuritaté kénye-kedvének kiszolgáltatva – nevében tiltakozom.

A fiatalok, akik nem ismerik a szerzetesi életet, nyilván elhiszik, hogy az igazság az Önök oldalán van. De nem igaz.

Gáspár Mária Petronella ferences nôvér

Miért, milyen meggondolásból került a motorkerékpárral behajtani tilos tábla Vásárhely bejáratához, miért vannak a motorosok kitiltva a fôtérrôl és egyáltalán hol kellene közlekedniük, hogyha Segesvárig szinte minden falu bejáratát feldíszítették ezzel a táblával, valamint mi a véleménye a helyi tanácsnak, a polgármesteri hivatalnak és természetesen a rendôrségnek errôl? Van rá megoldás? Például alternatív utak, vagy szándékában áll a fenti intézményeknek valahol a határban egy ôrzött, fedett, fûtött parkolót létesíteni, ahol a motorosok biztonságban tudhatnák motorjaikat, amíg hazagyalogolnak? Egyáltalán hogy kerülhettek azok a táblák oda, hisz Vásárhely még a kommunizmusban is híres volt motoros életérôl, sôt a fôtéren még versenyeket is rendeztek hajdanában?!

Sántha Szabolcs

Örömmel olvastam a május 10-i számukban arról, hogy megkezdték a tisztább Maros-partért akciót a gáttól a Hétfákig. Csodálatos élmény egy tisztább környezetben élni, gratulálok azoknak, akik személyesen részt vettek az akcióban. Megjegyezném, hogy a cementlapoknál is ideje lenne egy kis takarítás, ugyanis a vízben rengeteg hordalék rakódott le, ami nemcsak a látványt rontja, de a közegészségre is káros lehet. Jön a nyár és sok elvándorolt, elköltözött vagy éppen marosvásárhelyi fog ellátogatni a cementlapokhoz. Az eddigi tapasztalatom, hogy mocskos-szemetes és hordalékkal teli víz fogadja az odalátogatókat. Véleményem szerint sokan elmennek, vagy esetleg elmennének és megmártóznak, vagy inkább megmártóznának a cementlapoknál. Sajnos, a víz szemetes, mocskos és sokszor szagos is, de a hely azért a miénk, meghatározta fiatalságunkat és létünket, szellemiségünket.

Nyilasi László

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Közel 500 fogtechnikus vett részt Szovátán azon a háromnapos szakmai találkozón, amely szombaton ért véget. A fogtechnika napjain a szakmai elôadások mellett kiállításokra és gyakorlati bemutatókra is sor került, ami azonban a legfontosabb: a szakma képviselôi elkezdték rendezni soraikat.

A több száz résztvevôjû rendezvényt Péter Ferenc, Szováta polgármestere valamint Magyary Elôd, a Fogtechnikusok Maros Megyei Egyesületének elnöke nyitotta meg. A felszólalók – dr. Gaston Mirela Pribac, a fogorvosok megyei kollégiumának elnöke, Dobrai Angela, a Fogtechnikusok Országos Egyesületének alelnöke, dr. Craciunescu Gheorghe parlamenti képviselô – hangsúlyozták, 17 év után a parlament március végén megszavazta a fogtechnikusokra vonatkozó törvényt. "Tizenhét éven át nem vették figyelembe a fogtechnikusok véleményét, az egészségügyi asszisztensek közé soroltak be, pedig szakmailag semmi közünk hozzájuk. Romániában jelenleg nem ismert a fogtechnikusok pontos száma, és nem létezik beiskolázási terv sem e szakmával kapcsolatban" – nehezményezte dr. Craciunescu Gheorghe liberális képviselô, a törvény kezdeményezôje. A következô lépés a fogtechnikusi rend megalakítása lesz, aminek Magyary Elôd szerint év végéig kell megtörténnie, hiszen erre a szakmai testületre hárul majd a különféle engedélyek kibocsátása, a szakmai képzések megszervezése, a fogtechnikai laboratóriumok mûködésének engedélyezése. Dobrai Angela szerint e szakmának végre sikerült "saját kezébe vennie sorsát", és a jövôben a továbbképzési központok létrehozására, a technológiákba való befektetés mellett a szakmai képzés színvonalának növelésére is éppoly hangsúlyt kell fektetni. "Tömeges képzés történik jelenleg, fôként elméleti, annál kevésbé gyakorlati oktatás" – jelentette ki. Dr. Suciu Mircea, aki a MOGYE-n oktat, úgy vélte, a fogtechnikusi képzés nincs összhangban a szükségletekkel, manapság már bármelyik akkreditált tanintézmény indíthat ilyen képzést.

A sajtótájékoztatón elhangzott, az EU- integráció magával hozta a szabad munkaerô- áramlást, ami egy adott idôpontban gondokat okozhat. "A nagyszámú fogtechnikust foglalkoztató, futószalagon termelô mamut-fogtechnikai laboratóriumok kezdik átvenni a kisebbek helyét, a szakma elgépiesedik, márpedig a fogtechnikus mûvész, aki egyedi darabot ad ki kezébôl" – vélte Dobrai Angela. A "fogászati turizmus" kérdéskörét dr. Gaston Mirela Pribac feszegette. Ha figyelembe vesszük, hogy a sikeres "fogászati turizmushoz" milyen infrastruktúra szükséges – jó utak, repülôtér, csúcstechnológia, EU-színvonalon felszerelt laboratóriumok, jól képzett orvosok és fogtechnikusok –, mindenki levonhatja a következtetéseket. A konferencia végén a Fogtechnikusok Országos Egyesülete tisztújítást tartott.

Teremlabdarúgás

Ma és holnap este Szlovákia válogatottját fogadja barátságos mérkôzésekre Románia teremlabdarúgó-válogatottja a marosvásárhelyi Sportcsarnokban. A mérkôzések a novemberben Portugáliában sorra kerülô Európa- bajnokságra való felkészülést szolgálják, a vásárhelyi játékosokat is keretében tudó román válogatott részére. A szlovák csapat, a román válogatottat és a marosvásárhelyi Izorep együttesét is edzô Jakab Zoltán korábban lapunknak adott nyilatkozata szerint jó játékerôt képviselô ellenfél nagyon jó csapat, melynek társaságában kemény, kiegyensúlyozott meccsekre számít a szövetségi kapitány. Ha közvetlen tétje nincs is ennek a két mérkôzésnek, hiszen a lényeg a román válogatott Eb-re való felkészítésében van, arra is tekintettel, hogy több vásárhelyi játékos is tagja a keretnek, remélhetôleg a szurkolók is kiveszik a maguk részét a válogatottnak a kontinensviadal hangulatára való felkészítésébôl.

A távlati tétje nem kicsi ezeknek a felkészítô mérkôzéseknek, hiszen a novemberi portugáliai Eb-n a válogatottnak a házigazdákkal, a négy évvel korábbi Európa-bajnok olaszokkal, illetve Csehország válogatottjával kell majd megmérkôznie a nyolc csapatot felvonultató kontinensviadal A csoportjában. A csoportból az elsô két helyezett jut majd tovább az elôdöntôkbe, azonban az Eb-re bravúrosan kijutott, mindössze hároméves román válogatottal szemben óriási elvárás lenne a torna kieséses szakaszába való továbbjutás, a reálisan elvárható cél inkább a tisztes helytállás lehet. Azonban a sport már nemegyszer megmutatta, hogy a papírforma sokat jelent ugyan, de mindent semmiképp, és az esélytelenek nyugalmával induló kis csapatok már számtalanszor keverték meg a favoritok számításait. Ha mindez még messze is van, nem mindennapi esemény a vásárhelyi sportéletben, hogy válogatott meccseket lehet megnézni a Sportcsarnokban.

Motorsport

A hét végén az aradi kartodromon tartják meg a Supermoto-Európa-bajnokság második fordulóját, melyen az egyéni színekben versenyzô marosvásárhelyi ifj. Gagyi Péter is a rajtrácson lesz a 450 cm³-es géposztályban egy Suzuki versenygéppel.

Az Aradon tartandó versenyhétvégén egyszerre több versenykiírásban is indulnak a motorosok, ugyanis az európai szintû megmérettetés mellett itt egyben a román országos bajnokság nyitó fordulójára, illetve a több országban is futamokat számláló magyar nemzetközi nyílt bajnokság negyedik versenyére is sor kerül.

Az egyéni indulóként versenyzô marosvásárhelyi motoros idén mindhárom említett bajnokságban részt vesz, bár mint lapunknak elmondta, a magas költségek miatt az Eb távolabbi futamaira nem tud eljutni, így a kontinensviadal idei versenynaptárában szereplô nyolc forduló közül a lehetôségek függvényében 4-5 versenyen vehet majd részt az idény során.

A félig aszfaltos, félig murvás felületû körpályán tartott Supermoto versenyágban lassan az Európa-bajnokság elfogadott helyszínei közé járatódik be Románia is, és mint tudott, Arad számít mostanság a romániai motorsport fellegvárának, hiszen innen származik a gyorsasági vb elsô és eddig egyetlen romániai versenyzôje. A két keréken ûzött motorsport egyik legrangosabb romániai eseményére még visszatérünk lapunk sportrovatában.

Labdarúgás

Az I. liga 32. fordulójának hétfôn lejátszott zárómérkôzésén dôlt el, hogy ha valaki a következô szezonban UEFA-kupás mérkôzésre lesz kíváncsi, biztosan nem kell messzire utaznia, mindössze Kolozsvárig, a CFR stadionjába. A kolozsvári vasutasok ugyanis hazai pályán 2-1-re verték az élvonal másik erdélyi meglepetéscsapatát, a néhány fordulóval ezelôtt még szintén UEFA-kupás álmokat szövögetô besztercei Gloriát, és ezzel matematikailag is bebiztosították a maguk számára az UEFA-részvételt jelentô bajnoki bronzérmet.

Ehhez persze a mögöttük álló Rapid vasárnapi, idegen pályán elért döntetlenje is kellett, viszont két fordulóval a hazai pontvadászat zárása elôtt a CFR-nek hétpontos elônye van a Rapiddal szemben, melynek a maga során már csak az esetleges kupagyôzelemmel van reménye az európai szereplésre a következô idényben.

Az erdélyi rangadón elért hazai siker az UEFA- részvétel bebiztosítása mellett még a BL- álmokat is életben tartja Kolozsváron, hiszen a CFR hátránya mindössze két pont a második helyen álló Steauával szemben. Az utolsó két fordulóban a kolozsváriaknak egyszer Jászvásárra kell utazniuk a moldvai Polihoz, majd a zárófordulóban otthon fogadják a konstancai Farult, amely matematikailag már túlélte az idei szezont az elsô ligában.

A bajnoki címvédô Steaua szintén két olyan csapattal játszik még, amelyek számára már nincs tétje az utolsó fordulóknak, hiszen a Tg. Jiu-i Pandurii, mellyel szombaton mérkôznek Becali legényei hazai pályán, már nem eshet ki, a Jiul pedig, amellyel idegen pályán játsszák a zárófordulót a bajnoki címtôl búcsúzó Steauások, már régen kiesett.

Matematikailag behozható különbség, és félelem nélkül játszó, ezért könnyen megbundázható ellenfelek az utolsó fordulókra – ez a második, még BL-indulási jogot jelentô helyért folyó csata felállása. Ha minden a pályán dôlne el, nyugodtan ki lehetne jelenteni, hogy nyílt sisakos kemény harcban talál gazdára a nagy téttel járó második hely, azonban a tavalyi szezonvéget is botrányba fojtó, és az idén változatlanul folyó bundabotrányok ismeretében felesleges illúziókat kergetni. De mindenképpen sikertörténet a már biztos bajnoki bronzérem is a kolozsvári CFR-nek, amely bár hamarosan centenáriumát ünnepli, néhány évvel ezelôtt még a harmadik vonalban riogatta az ellenfeleket, mára meg már alaposan felkavarta a román foci bukaresti egyeduralomhoz túlságosan is hozzászokott vizeit. A pályán.

Tour de France

A Los Angeles melletti Malibuban megkezdôdött a doppingvétséggel vádolt, a tavalyi Tour de France országúti kerékpáros körversenyen gyôztes Floyd Landis meghallgatása az Egyesült Államok Doppingellenes Bizottságánál (USADA).

A 31 éves versenyzô továbbra is minden vádpontot tagadott, míg ügyvédje "a doppingellenes mozgalom katasztrófájának" nevezte a tárgyalást.

Landis a tavalyi Tour 17. szakasza után produkált pozitív mintát, amelyben túl magas tesztoszteronszintet mutattak ki. Ezek után az USADA a tavalyi Touron levett hét, elôször negatív eredményt hozott mintáját is újraellenôriztette és egy francia laboratóriumban – speciális módszerekkel – elvégzett újabb vizsgálatok szintén magas tesztoszteron-értéket mutattak ki. Az ártatlanságát hangoztató kerekes a laborban elkövetett hibáknak tulajdonítja az eredményt.

Az amerikai sztár lenne a francia kerékpáros körverseny 104 éves történetében az elsô, akit utólag megfosztanak címétôl. A Pepperdine Egyetemen zajló tárgyalás kilenc napig tart, és a bírák legalább 12 tudóst is kihallgatnak majd.

A szovátai Bernády Közmûvelôdési Egylet május 17-én, csütörtökön 17.30-tól a polgármesteri hivatal nagytermében könyvbemutatót szervez. Kovács Mózes nyugalmazott mérnök Élt egyszer egy Észmózsi címû könyvét Mester Zoltán mutatja be. A kötet egy székely sóvidéki ezermester sziporkázó életrajza. A magyarországi könyvkiadó által gondozott kötetet az érdeklôdôk a helyszínen megvásárolhatják.

A Kallós Zoltán Alapítvány által május 26–27-én Kolozsvárott szervezendô V. országos népdal- és hangszeres népzene- vetélkedô jelentkezési határidejét a szervezôk május 18-ára módosították. Az érdeklôdôk a www.kallos.org.ro címû honlapon kaphatnak bôvebb felvilágosítást a versennyel kapcsolatosan.

Kibédrôl szóló írásom kezdômondatába figyelmetlenségbôl került egymás mellé a két szomszéd falu, Balavásár és Gyulakuta neve. A vetélkedô résztvevôi a Kis-Küküllô folyó Szováta és Gyulakuta közötti településeirôl érkeztek Kibédre. A bosszantó elírásért megkövetem olvasóimat.

Kisebb államháztartási hiány várható

Romániai idei államháztartási hiánya a hazai össztermék 2,4-2,5 százaléka lesz, ami kisebb a korábban vártnál – közölte a pénzügyminiszter. Hivatalos eddig 2,8 százalékos államháztartási deficitre számítottak. Ezt most azért korrigálták lefelé, mert a becsültnél nagyobb a költségvetés bevétele és a gazdaság is erôsebben bôvül. Varujan Vosganian azt mondta, hogy április végén GDP arányosan 0,3 százalék többlet volt a március végi 0,12 százalék deficit után. A pénzügyminisztérium azzal számol, hogy jövôre az államháztartási hiány 2 százalék alatti lesz, valószínûleg 1 százalékhoz közeli.

Erdélyi magyarok verekedtek a nyíregyházi presszóban

Romániai magyarok között tört ki tömegverekedés egy nyíregyházi presszóban; a rendôrség csoportos garázdaság miatt kilenc személy ellen indított eljárást – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fôkapitányság helyettes sajtószóvivôje kedden az MTI-vel. A magyar ajkú román állampolgárokból álló társaság biliárdozás közben szólalkozott össze hétfôn, s dákókkal, padokkal, vascsôvel, lapáttal és gereblyével ütötték egymást, majd a kés is elôkerült, s négy személy szenvedett könnyebb sérüléseket – mondta Zakorné Fedor Rita. Hozzátette: az ügyben kilenc verekedôt hallgatott ki gyanúsítottként eddig a rendôrség.

Rúzsa Magdi óriási televíziós tábora

Az elôdöntôhöz képest 700 ezerrel több nézôt, összesen 2 millió 700 ezer embert ültetett a Magyar Televízió a képernyôk elé az Eurovíziós Dalverseny szombati döntôjének idején – közölte hétfôn az MTV. Rúzsa Magdi, a magyar versenyzô meghálálta a nagy érdeklôdést és bizalmat. A rangos mezônyben 128 ponttal a kilencedik helyet szerezte meg, így Magyarország automatikusan bekerült a jövô évben Belgrádban rendezendô Eurovíziós Dalfesztivál döntôjébe. Rúzsa Magdi mûvészetének elismerését jelzi, hogy a zsûri neki ítélte oda a legjobb dalszerzônek járó díjat. A koncert a Magyar Televízió második leghosszabb mûsora volt az idén. A több mint háromórás mûsorfolyamba 2,7 millió fô kapcsolódott be, az MTV szerint minden harmadik tévézô figyelte az Eurovíziós Dalversenyt az m1-en. Az eredményhirdetéshez közeledve különösen sok érdeklôdôt vonzott a mûsor, 22.30 után a legnézettebb csatorna az m1 volt.

Június elsején ingyen látogathatják a múzeumokat