Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Az RMDSZ mozgósítja szavazótáborát, és azt kéri választóitól, hogy Traian Basescu államfô felfüggesztése mellett szavazzanak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, bukaresti sajtóértekezletén.

Az RMDSZ elnöke élesen bírálta az államelnököt, ezúttal a parlamentre vonatkozó, legutóbbi nyilatkozatai miatt. Leszögezte: megengedhetetlenek az olyanfajta kijelentések, miszerint az ellene szavazó 322 parlamenti képviselôt "át kell vetni a Parlament korlátain", elfogadhatatlan, hogy parlamenti képviselôket fenyegessenek meg amiatt, ahogyan szavaztak. A szövetségi elnök szerint ez rendkívül veszélyes üzenet, és senkinek nincs joga bárkit is megfenyegetni szabadon leadott voksa miatt. Az elmúlt tizenhét esztendôben az RMDSZ is számtalanszor volt elégedetlen, amikor törvénykezdeményezéseit elutasították, de sohasem vonta kétségbe a szavazás eredményét. Aki a szavazás jogát megkérdôjelezi, az a demokrácia alapelveit kérdôjelezi meg – fogalmazott Markó Béla.

A szövetségi elnök összefüggéstelennek, illetlennek minôsítette az államelnök által használt nyelvezetet, beleértve azokat a kijelentéseit is, miszerint az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal fogott volna össze az ô felfüggesztéséért. "Mi senkivel sem szövetkeztünk, senkivel nem egyeztettünk arról, hogy milyen álláspontot képviselünk az államfô megnyilvánulásaival szemben, aki legutóbbi nyilatkozataival, üzeneteivel megsértette Románia Alkotmányát." Annak kapcsán pedig, hogy a parlamenti képviselôk ideológiai hovatartozásuktól függetlenül jelentôs többségben döntöttek a felfüggesztés mellett, Markó Béla egy közmondással élve úgy fogalmazott: "Ha többen is azt mondják, hogy ittas vagy, menj és feküdj le!"

Az elnök bírálta a kampány színvonalát is. Ugyanakkor kifejtette, sajnálattal veszi tudomásul, hogy jelenleg Romániában valóban a dossziék harca zajlik. Érdekes egybeesésnek minôsítette azt, hogy Nagy Zsolt kommunikációs minisztert éppen a kampány ideje alatt idézték be az ügyészségre, és elmondta, hogy információi szerint több RMDSZ-es tisztségviselô ellen indulhat hasonló eljárás, azért, mert parlamenti mandátumuk nyújtotta lehetôségeikkel élve, közösségük számára kívántak támogatást szerezni a költségvetésbôl. Ilyen körülmények között akár az is bûnténynek minôsülhet, hogy az RMDSZ az észak-erdélyi autópálya építése, vagy Erdély infrastrukturális fejlesztése érdekében próbált befolyással lenni partnereire – mondta.

– A Szövetség nem kívánta felfüggeszteni az államelnököt, nem kívánt kampányolni, ám mindezek nyomán úgy döntött, azt javasolja választóinak, hogy szavazzanak igennel a május 19-ei népszavazáson. Tisztességes, pozitív kampányt akar folytatni az RMDSZ, tájékoztatva a közösséget az általa képviselt értékekrôl, a parlamenti köztársaságról, a hatalommegosztás elvének fontosságáról, az igazságszolgáltatás függetlenségérôl és mindarról, ami egy sokszínû, többnemzetiségû országot kell jellemezzen.

Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, soha nem beszélt Traian Basescuval a személyét érintô kérdésekrôl, soha nem kérte az államfô közbenjárását semmilyen formában, állítólag a kettôjük között lezajlott beszélgetéseket rögzítették, ezek a felvételek pedig tanúsíthatják, hogy soha ilyesmirôl nem volt szó. Ami a Nagy Zsolt dossziéját illeti, az államfô csupán tájékoztatta az ügyrôl. – Megtörténhet, hogy Traian Basescu újból nem mondott igazat. Már elôfordult, hogy olyan állításokat tett, amelyek késôbb valótlannak bizonyultak – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

Kárpótolják az 1989 elôtt Dacia személygépkocsira befizetô személyeket. A képviselôház keddi ülésén szavazta meg az erre vonatkozó törvénytervezetet.

Mint ismeretes, az elmúlt években az RMDSZ is több ízben kezdeményezte, hogy kártérítésben részesítsék mindazokat, akik nem jutottak hozzá a befizetett Dacia gépkocsihoz.

A Konzervatív Párt által elôterjesztett jelenlegi kezdeményezés egy több mint tizenhét éve megoldatlan helyzet orvoslását célozza, jóváhagyása oly módon történt, hogy a kezdeményezôk közé szimbolikusan bekerültek mindazon frakciók, amelyek az elmúlt években e kérdéssel kapcsolatos javaslatokat nyújtottak be. A szándék eredetileg az volt, hogy a CEC privatizációjából származó bevételekbôl fizessék ki a károsultakat, de mivel a takarékpénztár magánosítása nem sikerült, államkötvényeket ajánlanak fel a gépkocsikra vagy azok ellenértékére majdnem két évtizede váró befizetôknek. A kötvényeket a törvény megjelenésétôl számított egy éven belül bocsátják ki.

Az olcsó jegyes légitársaságok romániai piacának vezetô helyéért csatázik a Blue Air és a Wizz Air. A Wizz Air jövô nyárra meg akarja elôzni vetélytársát.

A Blue Air, miután három évig szinte egyeduralmat élvezett az olcsó jegyes piacon Romániában, az idén komoly vetélytárssal néz szembe, írta az Adevarul címû lap kedden. A magyarországi központtal mûködô Wizz Air jövôre ugyanis utasainak megduplázását tûzte ki célul. A Wizz Air jelenleg a romániai piac 27,3 százalékát birtokolja, de 2008-ban már egymillió utas szállítására számítanak. Idén 500 ezer utast várnak.

A Wizz Air szóvivôje, Kázmér Natasa azt mondta, hogy idén októbertôl bôvítik romániai járataik számát, akkortól pármai, valenciai és liverpooli járatokat is indítanak. Az igazgató szerint optimista terveiket alátámasztja, hogy a romániai piac nagyon kezdetleges szakaszban van, ezért a következô néhány évben annak rohamos fejlôdése várható.

Kétségekkel fogadta ugyanakkor a jelenleg 70 százalékos piaci részesedéssel rendelkezô Blue Air vezetôsége a vetélytárs terveit. A cég egyik vezetôje, Florentina Ivan szerint igaz, hogy a román piac rohamosan fog növekedni, de ez nem csak egy, hanem valamennyi piaci szereplônek jól jön. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt három esztendô alatt évrôl-évre sikerült megkétszerezniük az utasok számát, így a 2007-re tervezett 800 ezerrôl 2008-ban is várhatóan 1 millió 600 ezerre nô ügyfeleik száma.

Aktuális

Hír: a segesvári bíróságnak nincs pénze kiküldeni az idézéseket a peres feleknek. Ha nincs idézés, akkor természetesen az idézési eljárást sem tudják betartani, elmaradnak a perek és a polgárok várhatják, amíg újabb tárgyalást tûznek ki az ügyükben.

A kacsának vélhetô hír igaznak bizonyult. Röviden válaszolt kérdésünkre a megyei törvényszék sajtófelelôse, kezdetben "szelídíteni" próbálva a helyzetet, hogy aztán kiderüljön: a postai bélyegek ára emelkedett, a bíróság büdzséje pedig nem bírja meg a 63 százalékos drágulást. Míg korábban 1,2 lejbe került egy idézés postai költsége, jelenleg 1,9 lejt tesz ki. Ami, ugye, csillagászati összeg lehet a bíróság számára, ha képtelen kifizetni. Hab a tortán: az ügyfél megkérdezi, kifizetheti-e az idézés költségeit, amire a válasz nemleges. Az nem baj, hogy a peres ügyének tárgyalását váró polgár hoppon marad és ügyét csúsztatják, az sem baj, hogy emiatt esetleg anyagi káruk lesz a peres feleknek. A magyarázat így szól: ha egy golyóstoll megvásárlására 1,2 lej áll rendelkezésre, akkor abból nem lehet 1,9 lejest vásárolni. Jó kis hasonlat, nemde? Csak azt nem értjük, hogy ha jól mûködik a kommunikáció a bíróságok és igazságügyi minisztérium között, miért nem lehett februártól, amikor a drágulás bekövetkezett, mostanáig kieszközölni a költségvetés-kiegészítést? Mert itt nem egyszerûen adok-veszek ügyrôl van szó, hanem az állampolgárok érdekében cselekvô, a polgárok jogainak tiszteletben tartását biztosító, közpénzbôl finanszírozott igazságügyi intézményrôl. Egy bíróság munkája nem állhat le csak úgy, mert nem kerül 70 bani ahhoz, hogy egy idézést kiküldjenek. Nemhogy két napot késnek az idézôkkel, egyetlen percet sem lenne szabad! A polgár nem azért fizeti ki a "zsíros" bélyegilletéket, és a még zsírosabb ügyvédi honoráriumot, hogy ne kapja meg az ezért járó szolgáltatást.

A bíróságnak, úgy látszik, nem okoz különösebb gondot, ha önmaga válik törvénysértôvé: nem tartja tiszteletben az állampolgárokkal szembeni fair eljárás jogát. Ha nem tudnánk, hogy peres dossziék százai sorakoznak a bírák asztalain, azt mondanánk, a fenti helyzetben ôk azok, akik jól járnak. Így azt mondjuk, jól jön egy kis felszusszanás. Vannak, akik más forgatókönyvrôl beszélnek. Nem kell túl olajozottan menniük a dolgoknak a bíróságok háza táján, csak panasz legyen bôven. A nyáron jó néhány vezetôi posztra versenyvizsgát szerveznek. Lehet, hogy ezeknek már megvannak az újabb várományosai?

A kedvezménytörvény módosításának célja, hogy a magyarigazolványokat és a magyar hozzátartozói igazolványokat határozatlan idôre meg lehessen hosszabbítani, és az úgynevezett járulékos igazolványok megszûnjenek – mondta Szilvásy György kancelláriaminiszter kedden a magyar parlamentben.

A szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény jelenlegi rendelkezései szerint a magyarigazolvány érvényességi ideje öt év, más szabályok vonatkoznak a kiskorúakra, ahol 18 éves korig érvényes az igazolvány, 60 év felett pedig az igénylô élete végéig használhatja a dokumentumot – közölte az elôterjesztés általános vitájában a Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter.

Szilvásy György elmondta: a törvénymódosítással azt szeretnék elérni, hogy ne kelljen az érvényességi periódus lejártával, költséges és fáradságos eljárással újra és újra megvallani a magyarsághoz, a magyar nyelvhez és kultúrához való kötôdést. Hozzátette: az igazolványcsere a központi költségvetés számára igen nagy költséget jelentene, amit a törvénymódosításnak köszönhetôen meg lehetne spórolni.

Mint elhangzott, a benyújtott törvényjavaslat a kedvezménytörvény által biztosított kedvezmények tartalmát nem érinti, csupán technikai jellegû.

A mostani szabályok szerint a diák- és pedagóguskedvezmények igénybevételéhez a magyarigazolvány és a járulékos igazolványok – diákigazolvány, pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya – párhuzamos használata szükséges. A kancelláriaminiszter véleménye szerint az együttes használat indokolatlan, ezért javasolják a járulékos igazolványok megszüntetését, amely nagyban egyszerûsítheti a kedvezmények igénybevételét.

"A magyarigazolvány szükségtelen cseréjének megszüntetése, érvényességének határozatlan idôre hosszabbítása és az ezzel elért költségcsökkenés elôsegítheti, hogy az adófizetô állampolgárok megértôbben viszonyuljanak a nemzetpolitikához. Ennek révén erôsödhet a magyar–magyar szolidaritás" – zárta expozéját Szilvásy György.

George Bush amerikai elnök és felesége fogadta II. Erzsébet brit királynôt és férjét, Fülöp herceget hétfôn a Fehér Házban.

A királyi párt katonai tiszteletadás mellett fogadták, érkezésükkor 21 ágyúlövés dördült. A Fehér Ház elôtti gyepen hétezer meghívott vendég kísérhette figyelemmel az eseményt.

Az emberi szabadság történetének sok nagyszerû fejezetét az Egyesült Királyság írta, a brit parlamentek az évszázadok során lefektették a modern demokráciákat irányító elveket – mondta Bush a királynônek, aki a múlt héten kezdett hatnapos látogatást az Egyesült Államokban; elôször Virginiába látogatott az elsô állandó amerikai angol település, Jamestown alapításának 400. évfordulója alkalmából. Az amerikai elnök arról beszélt: a legnevesebb brit gondolkodók megmutatták a világnak, hogy a szabadság az ember, minden férfi, nô és gyermek természetes joga. Az 1607-ben a James folyóhoz érkezô angol felfedezôk Amerikában is elvetették a szabadság, a demokrácia magvait.

A brit királynô elmondta, ez az ötödik látogatása az Egyesült Államokban, és a két ország sorsa szétválaszthatatlanul összefonódik.

Arról beszélt, hogy a múlt héten alkalma volt megünnepelni az amerikai és a brit történelem nagy közös évfordulóját, Jamestown alapítását. Mint mondta, az Amerikában partot érô kis csoport brit állampolgár hozzájárult Amerika fejlôdéséhez, lefektette az alapjait "ennek a nagy, az egyenlôség, a demokrácia és a jogállamiság elveire építkezô nemzetnek". Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kapcsolatait erôs barátság jellemzi – hangsúlyozta.

Az utóbbi idôszakban nyilvánosan bejelentett találkozókkal párhuzamosan titkos csatornákon keresztül is tárgyalást folytat egymással az izraeli miniszterelnök és a palesztin elnök keddi izraeli lapértesülés szerint.

A Háárec idézte az izraeli kormány miniszterét és név nélkül nyilatkozó más politikusokat, akik elmondták a napilapnak: Ehud Olmert kormányfô utalt elôttük arra, hogy tárgyalás folyik közte és Mahmúd Abbász palesztin elnök között, s a nyáron "jelentôs politikai haladást" vár. A titkos tárgyalásokról nem derült ki sem az, hogy hol, sem pedig az, milyen szinten folynak, de a Háárec értesülései szerint államügyek szerepelnek a napirendjén, s nem pusztán bizalomerôsítô lépések, mint például a palesztin területeken emelt úttorlaszok eltávolítása vagy a palesztinok mozgását megkönnyítô folyosók létesítése.

Az izraeli miniszterelnök szóvivôje azt mondta, nem tud a háttérben folyó egyeztetésekrôl, egy közeli munkatársa pedig kijelentette: nem folynak titkos tárgyalások. Száeb Erekát palesztin fôtárgyaló szintén "alaptalannak" nevezte a hírt, mint mondta, "nincs szó ilyesmirôl".

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter márciusi közel-keleti körútján jelentette be, hogy az izraeli kormányfô és a Palesztin Hatóság elnöke kéthetente megbeszéléseket fog tartani. Az elsô ilyen nyilvános egyeztetést április 15-én tartották Jeruzsálemben, azóta nem volt újabb Olmert–Abbász-találkozó.

Az Egyesült Államok egymaga nem tud megbirkózni a világ ügyeinek intézésével – jelentette ki Soros György amerikai üzletember, aki ezért egy európai külügyi kutatóintézet alapítását tervezi, a New York-i központú Külkapcsolatok Tanácsa nevû befolyásos agytröszt mintájára.

A Külkapcsolatok Európai Tanácsának az lenne az egyik fô feladata, hogy bevonják Kínát a nemzetközi intézmények mûködésébe – fejtette ki amerikai médiajelentések szerint a magyar származású milliárdos egy konferencián. Soros azt mondta, hogy Európának érdeke annak újrateremtése, ami egykor a nemzetközi együttmûködés elveire épülô Nyugatot jelentette. Az nem ismert, hogy a milliárdos üzletember mennyi pénzt szán az intézet alapítására, de a tanács létrehozását még idén év vége elôtt tervezi.

Soros György, aki 2004-ben 27,5 milliárd dollárt költött arra, hogy megakadályozza George Bush elnök újraválasztását, a 2008-as elnökválasztással kapcsolatban megjegyezte: amennyiben a demokrata párti Barack Obama illinois-i szenátor nyerné meg a választást, az Egyesült Államok visszanyerhetne valamennyit elveszett tekintélyébôl.

A Külkapcsolatok Tanácsát 1921-ben alapították az elsô világháborút követô amerikai elszigetelôdési politika, az izolacionizmus visszaszorítására.

Az üzletember Az esendôség kora címû könyve magyar fordításának budapesti bemutatóján néhány hete azt mondta, hogy Amerika továbbra is a világ vezetô nagyhatalma, az ezzel járó feladatát azonban nem látja el megfelelôen. Hozzátette, az Európai Unió a nemzetközi együttmûködés példaképe lehetne, a vezetô szerepet azonban egyelôre nem tudja betölteni.

A Németországban zajló postai reform keretében a Deutsche Post azt tervezi, hogy a postások vasárnap is kivinnének bizonyos küldeményeket bizonyos ügyfeleknek, közölte Klaus Zumwinkel elnök kedden a posta részvényesi közgyûlése alkalmából. Zumwinkel ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint szombaton viszont nem vinnének ki küldeményeket.

A társaság vezetése megerôsítette idei elôrejelzését: 3,6 milliárd euró üzemi eredményt várnak a tavalyi 3,9 milliárdot követôen. Nem változtatnak az eddigi osztalékpolitikán, miután a tavalyi évre vonatkozóan 7,1 százalékkal 75 centre emelték az osztalékot. A német posta teljes gôzzel készül a piaci liberalizációra: a piacnyitás akár 30 ezer fô leépítését is okozhatja, ha a piac megnyitása miatt a jelenleg még monopolhelyzetben lévô társaság nagy, 20 százalékos piacvesztést kénytelen elkönyvelni.

A csoport jelenleg az 50 gramm alatti küldemények piacán még monopolhelyzetben van – ez a németországi levélforgalomnak nagyjából felét teszi ki, évi 10 milliárd eurót –, ez a kiváltsága azonban jövô januárban megszûnik.

A vállalat egyebek mellett költségtakarékossággal készül a versenyre, az idén további 200 hivatal bezárását tervezik, a postai szolgáltatások elvégzését külsô partnerekre, többek között lottózókra, élelmiszer-üzletekre bízzák. 2005-ben már több ezer hivatalt szüntettek meg, külsô partnerekre bízva a szolgáltatásokat. Jelenleg Németország-szerte 5500 hivatal és 7000 külsô ügynökség mûködik, és ezzel a posta bôven eleget tesz törvényi kötelezettségének, amely országosan 12 ezer hivatal, illetve postai ügynökség meglétét írja elô.

A társaság 2005-ben megvette a brit Exel logisztikai csoportot. Korábbi nagy beszerzése a DHL nemzetközi csomagküldô és fuvarozó hálózat megvétele volt, 2002-tôl több lépésben. Az Exel megvételével a Deutsche Post már bekerült a világ tíz legnagyobb cége közé az összes szakterületén, és világelsô a logisztikában, illetve a tengeri és a légi szállításban.

Fejlesztési stratégiát készül a városi tanács elé beterjeszteni Dorin Florea polgármester, mely szerint a városnak ingatlanokat kellene építenie, hogy növelje a helyi költségvetési bevételeket. Hétfôi városházi sajtótájékoztatóján a polgármester kifejtette, szerinte 5 év alatt 50 millió eurót kellene a városnak hitelbôl ingatlanépítésre fordítani – kereskedelmi helyiségekre, lakásokra, mivel az eddigi törvények és a várható változások miatt megfogyott és tovább csökken a város ingatlanokban mérhetô vagyona, ami le fogja szegényíteni a helyi költségvetést. A polgármester elmondta, adatai szerint a városok jövedelme 15 év leforgása alatt mintegy 30%- kal fog csökkenni azáltal, hogy a helyi közigazgatás tulajdonából ingatlanvagyont vesznek ki, ezért szerinte – ötletét szándékában áll a városok polgármestereinek egyesületében is bemutatni – ha a város nem akar leszegényedni, akkor ingatlanokat kell építtetnie, amiket bérbe adhat, így szerezve költségvetési bevételt. Florea szerint csakis ez jelent megoldást, mivel ha a város a saját pénzén építtet ingatlanokat, azokat késôbb semmilyen törvényes rendelkezéssel nem lehet a tulajdonából elvenni.

– Most hallom elôször, hogy a polgármester hitelt igényelne ingatlanépítésre, mivel a tanáccsal ezt az elképzelését még nem közölte – mondta lapunknak a polgármesteri sajtótájékoztatón elhangzott bejelentéssel kapcsolatban Törzsök Sándor képviselô, a városi tanács városrendezési szakbizottságának elnöke, aki szerint a város jelenleg nem hitelképes egy 50 millió eurós kölcsön felvételére. – Jó lett volna, ha az utóbbi hét évben hozott volna a polgármester 50 millió eurót a városnak infrastruktúrafejlesztésre, azonban a nagy tervek mellett ez idô alatt egyetlen fontos projektje sem valósult meg, még úgy sem, hogy az utóbbi két évben a politikai kapcsolatai is kedveztek volna ehhez – fejtette ki a szakbizottsági elnök, aki szerint az ingatlanépítés hasznára válna a városnak, azonban a polgármester által ismertetett elképzelés formájában csak kampányfogásnak minôsíthetô.

Május 12-én Szatmárnémetiben ülésezik az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa. A Szövetség önkormányzati képviselôit, polgármestereit tömörítô testület ülésén a jövô év tavaszán esedékes önkormányzati választások fényében elemzik majd az önkormányzati és kormányzati szinten elért eredményeket, valamint a további teendôket. A tanácskozás Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésével kezdôdik, majd Illyés Gyula, a testület elnöke számol be az önkormányzatok helyzetérôl. Demeter János, az RMDSZ önkormányzatokért felelôs ügyvezetô alelnöke az RMDSZ és a helyi önkormányzatok közötti együttmûködési modellrôl, Borbély László miniszter a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium programjairól, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter pedig a Környezetvédelmi Minisztérium önkormányzati programjairól tart elôadást.

A rendezvény jelentôségérôl szólva Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, a tanácskozás egy olyan rendkívül fontos idôszakban zajlik, amikor arra kell törekedni, hogy a helyi közösségek, önkormányzatok élni tudjanak az európai uniós csatlakozás adta új lehetôségekkel, és képesek legyenek felhasználni a rendelkezésre álló európai alapokat. Az Országos Önkormányzati Tanács is fôként ezzel a kérdéssel foglalkozik majd – mondta a szövetségi elnök.

Együttmûködési megállapodást kötött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)Nyelvtudományi Intézete a Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Dunaszerdahelyen és Beregszászon mûködô kutatóállomás-hálózatban, illetve a többi szomszédos országban dolgozó kutatókkal; a dokumentumot kedden írták alá Budapesten.

A megállapodást az említett kutatóállomások és kutatók képviseletében Péntek János, az MTA külsô tagja és Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója látta el kézjegyével.

"A mai Magyarország szeretné az ôt körülvevô magyarság számára biztosítani, hogy tudása és mindenkori nyelve egységben fejlôdjön" – mutatott rá a dokumentum lényegére Marosi Ernô, az MTA alelnöke.

Hozzáfûzte: ennek az egységnek az a feltétele, hogy egymás "nyelvi alapját, egymás szóhasználatát figyelemmel kísérjük".

Mint Kenesei István az MTI-nek elmondta, ezek a közös munkák, bár informálisan, de eddig is folytak. "Egy hosszú, a rendszerváltás után kezdôdött együttmûködés kodifiká-ciója" a megállapodás – mutatott rá az intézet igazgatója.

Ismertetése szerint eddig is komoly eredményeket sikerült elérni. Példaként említette az új értelmezô kéziszótárt, amelybe a környezô országok magyarlakta területein használatos szavak és kifejezések is bekerültek.

"Ez bizonyos ellenérzéseket keltett a nyelvészek körében. Sokan kifogásolták, hogy mit keresnek ezek az úgymond idegen szavak a Magyar Értelmezô Kéziszótárban. De ezek magyarok által a mindennapi életben használt szavak, ezeknek mindenképp be kellett kerülniük a szótárba" – vélekedett Kenesei István.

Az eredmények közé sorolta a Magyar Nyelvi Korpusz elnevezésû elektronikus adatbázist is. "Száznyolcvan millió fölötti, állandóan bôvülô adatállományban lehet mindenfajta szempont szerint keresgélni a világ minden tájáról. Ebbe beleépült a határon túli kutatóállomások munkája körülbelül 20-30 millió szóval" – mondta Kenesei István.

Hozzátette: a korpusztervezés körében kezdeményezik a Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek kodifikációját is. A cél az, hogy – mint mondta – egységes helyesírása, egységes megnevezése legyen a környezô országok földrajzi megnevezéseinek.

Az együttmûködés új lehetôségeirôl tárgyalt kedden, május 8- án Budapesten Nagy Zsolt, az RMDSZ alelnöke, informatikai és távközlési miniszter Kovács Kálmánnal, az SZDSZ határon túli magyar politikáért felelôs vezetôjével.

Mindkét fél egyetértett abban, hogy Románia uniós csatlakozásával új korszak kezdôdött a romániai magyarság és az anyaország kapcsolatában. Nagy Zsolt hangsúlyozta, az RMDSZ üdvözli, hogy az SZDSZ határon túli magyar kapcsolatainak elôször van felelôse. "Különösen örvendek annak, hogy ez a személy Kovács Kálmán, akivel az elmúlt években sokat dolgoztunk együtt. Miniszterként sokat tett az együttmûködésért, különösen az eMagyar pontok létrehozásával" – mondta Nagy Zsolt Budapesten.

A találkozót követô sajtótájékoztatón elhangzott, nagymértékben segíti a két párt kapcsolatát, hogy mind az RMDSZ, mind az SZDSZ olyan tárcák élén vállal kormányzati szerepet, amelyek elôsegítik a két ország fejlôdését, modernizációját. Ilyen terület a környezetvédelem, az informatika és az innováció.

Élesedik a kampány Traian Basescu felfüggesztett államelnök lemondatása kérdésérôl kiírt népszavazás kapcsán, s a csata a nyilvánosság elôtt, de a kulisszák mögött is elkeseredetten zajlik, jogi és ideológiai téren, a lojális és ellenzéki médiában, a különbözô intézmények vezetô tisztségeiben található hívek nyílt vagy burkolt támogatásának felhasználásával. Nem fogjuk azonban most Traian Basescu kampányfogásait elemezni, azt, hogy még Madridban is képes volt a "nép" közé keveredni néhány plusz szavazat reményében, ellentmondásokkal teletûzdelt, gyomorfel- forgatóan populista, a hiszékeny emberek fülének szánt kijelentéseit sem vesszük górcsô alá. Csupán a helyi "kampányra" szeretnénk reflektálni.

Traian Basescu ugyanis semmit nem hagy a véletlenre. Marosvásárhelyen is alaposan megszervezett kampányoló stáb állt a szolgálatába, amiben semmi meglepô sincs, hisz köztudott, hogy Dorin Florea polgármester és a hozzá közel állók kisajátították maguknak a Demokrata Párt megyei szervezetét, s csoportjuknak Basescu hivatalban maradása lenne az alapvetô érdeke. Hogy Florea Basescu mellett kampányol tehát, még akár ideológiai mázba is burkolható.

A város lakói viszont aligha kerülhették el, hogy az utóbbi napokban találkozzanak a felfüggesztett államelnök hangosbemondón várost járó kampányautójával. Nem éppen egy tragacs vontat egy igen jelentôs összeget kóstáló hatalmas óriásplakátot tartalmazó utánfutót, amelyrôl Basescu képe kancsalít a "népre", miközben a megafonban folyamatosan az elnököt támogató buzdítás hallatszik.

Az azonban, hogy a szövegmondó a polgármesteri hivatal alkalmazottja, felveti a kérdést, hogy ki és milyen pénzbôl fizeti a kampány nem csekély költségeit, s a gyanú akkor kezd elmélyülni, amikor elhangzik: a kolozsvári, Basescut támogató nagygyûlésre ingyenes autóbuszok szállítják a marosvásárhelyi híveket. Még emlékezünk a Florea mellett kampányoló, közpénzen fenntartott maxitaxisokra, s nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az autóbuszokat mûködtetô Claudiu Maior (akinek a közszállítási vállalkozása mûködéséhez ugyancsak szükséges a város támogatása és pénze) Florea egyik legodaadóbb híve.

Nem ártana tehát, ha megnyugtató módon felvilágosítanának, hogy mibôl is fedezik a kampány nem csekély költségeit.

Ákos, Kosheen, Gogol Bordello, Exploited, Theatre Of Tragedy, Tom Novy, Tankcsapda, Depresszió, Kispál és a Borz, Ossian, Hooligans, HS7, Emil.Rulez!, Subb Bass Monster, Quimby, Zanzibar, Anima Sound System, Demjén Ferenc, Deák Bill Gyula, Ganxsta Zolee és a Kartel, és végére a csattanó: az LGT – csak néhány név az idei Félsziget Fesztivál fellépôinek sorából, amint az elhangzott a tegnap délelôtti sajtótájékoztatón. Ötödik év, ötödik alkalom. A Nagy Testvér (ez esetben a Sziget) tizenötödik születésnapját ünnepli. A Locomotiv GT a harmincadik évfordulóját annak, hogy kitiltották ôket Romániából. Minderrôl szó esett. És többrôl is. Lásd alább.

Szepessy Szabolcs, a Félsziget fôszervezôje törte meg a közönségi zsongást, mint mondta, az ötödik kiadásához érkezett rendezvénysorozat méltóképpen kívánja megünnepelni születésnapját. Ezért minden este külföldi fellépôk szórakoztatják a táncoslábúakat a színpadokon és a DJ- sátorban, a száznál is több zenei produkció mellé száznál is több kiegészítô rendezvény társul, összességében mintegy 15-20 százalékkal lesz "bôvebb" a program. Olyan zenekarokkal ünnepelhetik az évfordulót, mint az LGT, amely tény önmagáért beszél.

Gerendai Károly, a Sziget egyik fôszervezôje szerint a Félsziget jó periódusban van. Fejlôdött az infrastruktúra, ideálisak a körülmények és eljött az idô, hogy a fesztivált nemzetközi szintre emeljék – ehhez viszont olyan programokra, együttesekre van szükség, amelyek a román és a magyar látogatókon kívül másokat is elcsalnak a Félszigetre.

– Álmodjunk nagyot: a talán legnagyobb romániai, és mindenképpen legnagyobb erdélyi szabadtéri fesztivál szintjérôl lépjünk tovább. Szerencsére egyre több román látogató is eljön, együtt bulizunk, de ezen a pozitív kettôsségen túl is kell gondolkodnunk. A tavaly az összköltségvetés körülbelül ötszázezer euró volt, az idén mintegy kétszázezerrel több lesz, amelynek kilencven százalékát a külföldrôl érkezô sztárok gázsijának emelésére szánják. Mellettük a hazai és magyarországi legnépszerûbb zenekarok lépnek fel a fesztiválon. A kiegészítô rendezvények szintén nagyon fontosak – a kultúra, a színház, a szórakozás, a sport (extrém sportok többek között). Idéntôl ezen a téren is tapasztalható lesz a minôségi ugrás.

Bodor László, a társszervezô Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) képviselôje ezekrôl a programpontokról szólt, a díszmeghívott LGT tagjai, Presser Gábor és Somló Tamás pedig egészen másról meséltek. Nevezetesen harmincéves jubileumukról – ennyi ideje tiltották ki ôket Romániából egy fegyveres, öltözôbe zárás után. A diktatúrában nem szerették, ha valaki nem óhajt magáról filmfelvételt készíttetni az állam pénzén. – Azt, hogy a dolog valószínûleg elévült, onnan tudjuk, hogy ez idáig nem tartóztattak le – tette hozzá nevetve Presser. Az LGT az idei Szigetre állt össze újra egy koncert erejéig, és így lesz jelen Marosvásárhelyen is. Pressertôl hallottuk: megtiszteltetés számukra, hogy a két fesztivál velük kívánja ünnepelni születésnapját. A két program között nincsen változás.

Ami a belépôket illeti: a hetijegy elôvételben 105 lej, a helyszínen 140, a napijegy ára 30, illetve 35 lej, a pénzért – szokás szerint – karszalag és teljes jogú részvétel jár. A július 25–29-e közötti megabulira természetesen visszatérünk. Szó szerint.

Holnap este kezdôdnek az immár harminchetedik alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Zenei Napok, a helyi filharmónia saját "fesztiválja", inkább koncertsorozata, kiegészítô rendezvényekrôl ez évben sem lévén szó.

Ami a programpontokat illeti, a klasszikus zene számos halhatatlanának nem egy mûve elhangzik, a helyi zenekar tagjai mellett számos vendég érkezik Marosvásárhelyre.

Holnap este szimfonikus hangversennyel kezdôdik a koncertsorozat, Petre Sbârcea vezénylete alatt, Molnár Mária mezzoszoprán, illetve Alina Andronic zongoramûvésznô közremûködésével Ravel-, Rahmanyinov- és Beethoven-mûveket hallhat a 31-es számú bérletet kiváltó közönség.

Pénteken a Koppenhágai Egyetem Férfikara érkezik Dániából. A Jorgen Fuglebaek dirigálta koncerten számos ismert és kevésbé ismert szerzô kórusmûve elhangzik. A vasárnap az ifjúságé: a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum tanulóinak sora és azok zenekara koncertezik – Mozart, Rossini, Devienne, Vivaldi, Hummel, Bruch, Vieuxtemps, Wienawski és Haydn neve szerepel a repertoárban, míg kedden kamarazene – Cristina Bojin fuvolán, ifj. Csíky Boldizsár zongorán játssza Gaubert, Chopin, Messiaen és Prokofjev mûveit. Jövô csütörtökön Shinya Ozaki vezényel, a szimfonikus hangverseny szólistája pedig a Magyarországról érkezô Kokas Katalin (hegedû). Csíky Boldizsár, Csajkovszkij és Debussy egy-egy mûve hangzik el a 32-es bérletszámú hangversenyen. A XXXVII. Marosvásárhelyi Zenei Napok rendezvénysorozat május 25-én, péntek este zárul, a koncertekre este hét órától a Kultúrpalota nagytermében kerül sor.

Maros megyében a diákok fele ért el átmenô jegyet a múlt héten megszervezett országos egységes dolgozatíráson. A hetedikesek 54,94 százaléka kapott ötösnél nagyobb jegyet matematikából – tájékoztatott Otilia Stan, a tanfelügyelôség szóvivôje. Habár nálunk is alacsony az átmenô arány, számos megyénél jobb helyzetben vagyunk, hiszen van, ahol csupán a tanulók egyharmada ért el 4-esnél jobb jegyet. Országos szinten a diákok 57 százaléka érdemelt ötösnél nagyobb osztályzatot – tudtuk meg.

Megyénkben 5346 hetedikes jelent meg a vizsgán, ebbôl 2396 diák nem vizsgázott sikeresen. Az átmenôk közül is igen kevesen értek el magas pontszámokat, a legtöbben ötös és hetes közötti osztályzatot kaptak. Megyeszinten 1139 tanuló dolgozata ötös, 781-en hatost, 495-ön hetest, 297 diák nyolcast, 160 tanuló kilencest kapott, míg tízes osztályzat csupán 65 diák esetében kerül a naplóba.

A városi és vidéki tanulók esetében sincsenek nagy különbségek az elért eredményeket illetôen. A dolgozatíráson megjelent 651 vidéki magyar diák közül 309-en szerepeltek ötösön alul, míg 965 városi társukból 498-an "buktak el".

Romániában az építkezés területén egyre több szakemberre van szükség, azonban még mindig nagyon sokan választják a külföldi megélhetést, legtöbb esetben Magyarországon vállalnak munkát. A tapasztalatok újabban azt tükrözik, hogy sokan már meg sem állnak a szomszédos államban, hanem azonnal a nyugat- európai országok felé veszik útjukat. Emiatt egyre szembetûnôbb a hiány a jó építkezési szakemberekben – állapította meg Székely Ildikó, a marosvásárhelyi Constantin Brâncusi Iskolaközpont aligazgatónôje, aki úgy véli, hogy az európai uniós csatlakozásnak köszönhetôen tovább növekedhet a külföldi munkavállalás.

Minderrôl annak kapcsán esett szó, hogy a szóban forgó iskola nyilvános bemutatkozást tartott kedvcsinálóként a pályaválasztás elôtt állóknak.

Az iskolaközpontban tanuló diákok elsô éven még iskolai gyakorlatokon tanulhatják a szakmát, másod-, harmadéven viszont már építôtelepeken tökéletesíthetik ismereteiket. "Jó kapcsolatokat alakítottunk ki a különbözô építkezési cégekkel, tanítványaink szerzôdések alapján dolgoznak náluk." – mondta az aligazgatónô.

E kapcsolatok elmélyítésére és újabbak kialakítására irányult az a februári kezdeményezés, amikor tizenhat építkezési céggel folytatott kerekasztal- beszélgetést az iskola vezetôsége. Többek között a felkészülési lehetôségekrôl, az oktatott mesterségekrôl, az oktatás színvonaláról esett szó. Ugyanakkor egy kérdôívet is kitöltöttek, amelyben arra kerestek választ, hogy mit tud ajánlani az iskola, és milyen elvárásokat támasztanak a vállalatok vezetôi?

A kérdôív mellett együttmûködési szerzôdést is adtak az illetô cégek képviselôinek, amelybôl eddig több mint hat helyrôl érkezett visszajelzés.

A partnercégek nagy segítséget nyújtanak a különbözô technológiai felszerelések terén. Jelenleg az iskola egyik, a diákok és a mesterek által felújított laboratóriumában található egy nyomásszilárdság mérésére alkalmas hidraulikus prés, amely megkönnyíti a szakmai gyakorlatot.

Az új felszerelést a líceum keretében mûködô Arcad-Arkad-Arkade Egyesület pályázta meg az Apáczai Alapítványnál – tudtuk meg Szôcs Iréntôl, az egyesület elnöknôjétôl, aki azt is elmondta, hogy az Arcad-Arkad- Arkade pénzforrása a tanárok és a szülôk adójának 2%-ából származik.

A helyi szükségletek felmérését követôen kiderült, hogy milyen területeken van hiány, ezért újabb osztályok indítását javasolták, amelyre megkapták a Tanügy-minisztérium és a tanfelügyelôség engedélyét.

A mûszaki középiskolai oktatásban az építész szakosztályon építôipari rajzoló technikus (magyar tagozat) és CAD tervezô-technikus (román tagozat) diplomát kapnak a diákok, míg a mûépítész szakosztályon (román tagozat) mûépítészeti rajzoló és designer technikus képzésben részesülnek.

Az esti tagozaton mesteriskolában építômestereket, épületgépész-mestereket képeznek, ahová kizárólag érettségi diplomával a líceumot végzettek jelentkezhetnek. A nappali technikus képzésen költségvetés- számítást tanulhatnak a jelentkezôk. Az ipari iskolai szakképzés elsô szintjére (IX., X.) nyolcadik osztályt végzett tanulók iratkozhatnak be, akik két év múlva, a szakvizsgák letételét követôen az épületszerkezet-szerelô, befejezô munkálatokat végzô és épületgépész (víz-gáz szerelô) szakképesítést nyerhetik el. A második szintre (XI. osztály) az elsô szint végzôsei iratkozhatnak be, majd egy év elteltével kômûves-kôfaragó- vakoló, épületács-épületasztalos- parkettázó, fal- és padlóburkoló, festô-mázoló-tapétázó- gipszmunkás, központifûtés-szerelô, szellôztetôberendezés-szerelô képesítésre vizsgázhatnak.

Végül a harmadik szintre (XII. és XIII. osztály) felvételizhetnek a képességi diplomával rendelkezô második szint végzôsei, akik építésztechnikusként és épületgépész technikusként fejezhetik be tanulmányaikat.

Elôttük sem járhatatlan a felsôoktatási képzés útja, hisz az érettségizett tanulók akármelyik felsôoktatási intézménybe vagy technikusképzôbe felvételt nyerhetnek.

Telenézô

Együtt ünnepelnek, 1964. május 9-én, a Bika jegyében születtek.

Geszti Péter, a "fogadott tesó" és Albert Györgyi, "akikrôl tíz évvel ezelôtt még monogramjukról is tudta mindenki, kicsodák, az úgynevezett nagy generáció szellemiségét követik. A rendszerváltó értelmiség szómanje és szówomanje, mára kihátrált a médiavilágból. Györgyi vesztesnek, Péter gyôztesnek érzi magát." (Részlet egy 2005-ös riportból)*- Forradalmi, lázadó típus vagyok – vallotta Györgyi. – 1993-ban, a Magyar Rádió dicstelen évében magam álltam fel, nem vártam meg, míg több száz kollégámmal együtt kirúgnak. Elsô generációs értelmiségi vagyok, külföl-dön nevelkedtem, a szüleim diplomaták voltak. Apám álmát váltom valóra, aki újságíró szeretett volna lenni. * Györgyi túlságosan nagy zavarba jött attól, hogy a média által vezérelt világ értékrendszere gyökeresen megváltozott. A mai napig nem találja benne a helyét, ezért boldogtalan. Mondtam neki, hogy nem kell mindig a legjobbnak lenned, elég, ha kiválasztasz valamit, amiben jól érzed magad. Játssz egy jót! Én úgy érzem, egyfajta ütközôzónában élek, mert kapaszkodom a klasszikus kultúra értékeibe – szórakozási formáimba, olvasmányaimba, filmélményeimbe –, de munkámon és adottságaimon keresztül megtalálom a kapcsolatot a kommersszel, miközben jelentôs részét magam sem fogyasztom. Persze, én könnyen beszélek, mert nekem ott a zene, ami hihetetlenül konzervál. * Albert Györgyi nyilvános naplójából (blogjából): "Van az angolban egy kifejezés, nevezetesen writer's block (figyelem, nem blog!...), ami azt az élethelyzetet fejezi ki, amikor valaki, aki többnyire írással foglalkozik – zsurnaliszta, szépíró – konkrétan ül, egykor a fehér papír, ma a laptop képernyôje elôtt, és agybénultan bámulja, mert semmi, de semmi nem jut eszébe. Az elmúlt pár napban valahogy én is így voltam vele, pedig nagyon zsizsegôs az életem. Persze, ebben van jó zsizsegés is, meg kellemetlen, szomorú, magányos zsizsegés is. Tegnap volt a névnapom, és számomra elképesztôen sokan hívtak, sms-eztek, olyanok is, akikrôl már rég nem hallottam. Ilyenkor elszégyellem magam, hogy a vélt, vagy valós magánéleti sérelmem, bánatom mellett – szorongás a jövôtôl, a magánytól, az egyedülléttôl –, mégis ennyi ember szeret, vagy vagyok fontos neki-nekik. (... )* A ma esti á lá carte-ba is meghívtak, a királyi csatornára. Mondjuk, már csütörtökön felvettük az adást, és ezen a héten az egyik téma a siker volt.Többek között arról volt szó, hogy Magyarországon szinte csak belebukni lehet a sikerbe – fúrás, faragás, irigykedés, féltékenykedés, intrika –, hadd ne soroljam. Örkény egy remek "egymondatosa" jut eszembe arról az emberrôl, aki sikeres lesz-lett. "Túl vagy a nehezén, most jön a neheze."

Hát így élünk mi kis hazánkban a XXI. század hetedik évében.

Albert Györgyit mostanság a magyar elektronikus médiában csak elefánttemetôként emlegetett ATV-ben látni A nô helye címû "feminista" mûsor vezetôjeként. Lorán Lenkét, Schubert Évát, Pécsi Györgyit láttam-hallottam, többek mellett.

Nekem tetszik.

Idén május 7-13. között immár ötödször szervezik meg a nemkormányzati szervezetek megyei börzéjét. A rendezvény a bemutatkozáson túlmenôen az állampolgárok és a nemkormányzati szervezetek közötti szorosabb együttmûködésre, az egyénenkénti 2 százaléknyi jövedelemadó-felajánlásokra, a strukturális alapok megpályázására, a közös projektek kidolgozására fókuszál. A börze szervezését idén kilenc szervezet vállalta fel: az Alpha Transilvana, a Global Care, a Rheum Care, az Oázis Alapítvány, a Kelet-európai Szaporodás- egészségtani Intézet, a Pro Európa Liga, a PER, a Pro Karma és a Nekünk is Sikerülhet Egyesület.

A nemkormányzati szervezetek börzéjének programját a Kelet-Európai Szaporodás- egészségtani Intézetben tegnap megtartott sajtótájékoztatón Ionela Cozos, az intézet elnöke ismertette. Az események a hét végén zajlanak.

Május 11-én, pénteken 10 órától a Kultúrpalota kistermében találkozóra kerül sor a nemkormányzati szervezetek és a helyi közigazgatás elöljárói között. Az eseményen, amelyen jelen lesz a prefektus, a megyei tanács elnöke, megyei és helyi tanácsosok, valamint a polgármester, a strukturális alapok megpályázására és az integrált projektekre vonatkozó közös problémákra keresik a választ és a megoldást.

Ugyanaznap este 7 órakor a Continental Szállóban megtartják a nemkormányzati szervezetek bálját.

A tulajdonképpeni börzére és bemutatkozásra május 13-án, vasárnap a marosvásárhelyi fôtéren kerül sor, délelôtt fél tizenegytôl. A virágóra körül standokat, sátrakat állítanak fel, amelyek arra hivatottak, hogy a nagyközönség is megismerkedjen a civil szervezetek tevékenységével. Ugyanis – mint ahogy a Global Care Alapítvány képviselôje mondta –, sokan azt sem tudják a városban, hogy léteznek, hogy vannak olyan közegek, amelyek a közösség szolgálatában állnak.

A börzével párhuzamosan zajlik a nagy érdeklôdésre számot tartó Pro Európa- futóverseny, amelyet idén is a Pro Európa Liga, a megyei tanács, a polgármesteri hivatal, a rendôrség, az Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Sportigazgatóság szervez. A rajt 10, illetve 11 órakor lesz a prefektúra elôl. A díjazást 13.30 órakor a nyári kertben tartják.

Útadómatricát május elsejétôl egy évnél rövidebb idôszakra is lehet fizetni. Az április végén megjelent törvény értelmében hét napra, harminc napra, hat hónapra és egy évre fizethetik ki az útadót mind a romániai, mind a külföldi gépjármû- tulajdonosok – közölte lapunkkal Grama Nicolae, a Maros Megyei Országútügyi Igazgatóság fôkönyvelôje.

Az új jogszabály értelmében eltörölték a külföldiek számára egy napig érvényes matricát. Továbbá érvényét vesztette a teherszállítókra vonatkozó negyedévenkénti részletfizetés.

Az útadómatrica kifizetésekor a magánszemélyek esetében a gépjármû- tulajdonos személyazonossági igazolványára és az autó törzskönyvére vagy forgalmi engedélyére van szükség. Lízingelt autónál a lízingcég útadómatrica- vásárlásra vonatkozó meghatalmazását is fel kell mutatni. Jogi személyeknek az autó céglajstromban szereplô igazolására is szükségük van – fejtette ki Grama.

A fent említett idôszakra érvényes matricákat a Maros Megyei Országútügyi Igazgatóságnál, a postahivatalokban, valamint a Petrom, MOL, OMV üzemanyagtöltô állomásoknál lehet beszerezni – nyilatkozta az igazgatóság fôkönyvelôje.

Jegyzet

Mottó: Zsörtölôdöm, tehát vagyok

Olvasom, hogy a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet aggodalmának adott kifejezést, amiért az amerikai hatóságok nem bánnak eléggé kesztyûs kézzel az elfogott terroristákkal. Ha elgondoljuk, hogy ez a "derék" társaság csak a tavaly több mint húszezer polgári személyt – gyermekeket, nôket, férfiakat – mészárolt le, az aggodalom kissé túlzottnak tûnik. De hát édes istenem, ôk is emberek (?), nekik is joguk van a civilizált fogva tartáshoz (bár nem nagyon tudom, hogyan egyeztethetô össze a jog és a civilizáció a terrorizmus fogalmával), ergo vigyázni kell, nehogy csorbát szenvedjenek az erre vonatkozó nemzetközi normák, hiszen a paragrafusok elôírásait mindenkinek illik betartani.

Az viszont érthetetlen, hogy nemzetközi síkon miért nem észlelhetô ugyanilyen határozott – legalább az EU-tagországok által szentesített – kiállás a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban is, mert az általános "ajánlások" ebben a vonatkozásban, legalábbis nálunk, annyit érnek, mint holt lovon a patkó. Gyanítható, hogy mindebben nem kis szerepe van a hírhedt francia elvnek, amely szerint minden francia állampolgár egyben francia nemzetiségû is, és amivel a hazai "frankofónia" ugyancsak kacérkodik. Így aztán érthetô (?) a sok, "igazságügyi" segédlettel történô huzavona a Kossuth Lajos utca elnevezése körül, vagy az, hogy amikor az egyik fôtéri cukrászdában egy kávét merészeltem kérni, a kisasszony olyan értetlenül nézett rám, mintha legalábbis kínaiul szóltam volna hozzá (nem mondom, ahhoz is "tehetség" kell, hogy valaki a kávé szót ne értse meg). És persze az is, hogy a valamikor magyar nyelvû, most "multikulturális" orvosi egyetem folyosóin – eltekintve egy-két tiszteletreméltó, egyéni jellegû kezdeményezéstôl – egy hivatalos kétnyelvû feliratot sem lehet látni; a bejárat felett három nyelven díszelgô táblácska csak arra jó, hogy külföld felé legyen mivel dicsekedni, no meg arra, hogy a nem létezô angol diákok tudják, hol is járnak. Arról nem beszélve, hogy szép városunkban fungál olyan egészségügyi intézmény is, amelyben öt évvel ezelôtt még minden felirat kétnyelvû volt, amelyeknek ma már nyomát sem lelni. S ha valaki ilyesmit szóvá tesz, megfenyegetik, és amennyiben – horribile dictu – valamit tenni is próbál, amint az a kolozsvári Babes-Bolyain történt, úgy rúgják ki, mintha ki tudja milyen szörnyû merényletet követett volna el. S hadd ne folytassam, pedig lenne mit! A kérdés joggal tevôdik fel: mindezek – és sok más egyéb – nem sértik, csorbítják egy kisebbség jogait?

Bizony nem ártana, ha a HRW, meg a többi nemzetközi szervezet a bûnözôk mellett a kisebbségek emberi jogai miatt is aggódna egy kicsit. Van rá ok!

(Történelmi lecke zavaraink ellen)

Szeben manapság, ha nem is a világ, de Európa közepe. Kezd odajárni a világ máris, s mi lesz, ha megindul a turistaszezon. Jómagam is ott jártam a minap. Azt hittem, nem is Romániában vagyok, hanem valahol Nyugat- Európában, elszálltak gondolataim, szemem pedig a Brukenthal-palotán legeltettem épp, amikor azt mondja idegenvezetônk, hogy Romániában a Brukenthal Múzeum volt az elsô múzeum. No, ettôl magamhoz tértem, mert bár nem vagyok a számmágia híve, rögtön rákérdeztem, még egyszer mondaná meg, mikor is jött létre ez a képtár és múzeum. Mondta. Hiszem, a számok nem hazudnak. Amikor mindez történt, Romániának még híre-hamva sem volt. Létezett Erdély a Habsburg Birodalomban, késôbb majd a Monarchiában, ha szereti a román történetírás, ha nem, ha tudomásul veszi, ha nem. Egyszer csak megtanulják ôk is a leckét.

A tévedések elkerülése végett utánanéztem, és most elmondom, hogy ha a kedves olvasó Szebenbe megy idén vagy bármikor, hadd tudja, amit illik tudnia. Tehát Szeben városát II. Géza magyar király alapította (1130-1162), aki 1141-1162 között uralkodott, és ezenközben országépítéssel és városalapítással is foglalatoskodott. Sôt azzal is, hogy annak lakói is legyenek, és ezért hívta be a szászokat, akik szép lassan olyanná tették, amilyennek részben ma is látjuk. Persze szabad királyi város volt, és még az erdélyi fejedelemnek sem volt bejárása a szabad Szebenbe, II. Rákóczi György is hiába ostromolta. A szebeni polgároknak és bírónak gyönyörû emléket állít Móricz az Erdély-trilógiában. Ezenközben a város élt, nôtt, gyarapodott. 1688-ban itt hódoltak be az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségrôl, Thököly Imrét 1690-ben itt választották Erdély fejedelmévé. 1703- 1791 között az erdélyi gubernium székhelye a Habsburg Birodalomban, 1849-1865 között Erdély fôvárosa, majd Szeben vármegye székhelye. Egykor a legnagyobb erdélyi szász város.

A múzeumalapító báró Samuel von Brukenthal (1721-1803) magyar nemesi család sarja, ugyanis apja magyar nemesi címet kapott, természetesen ettôl ôk még szászok voltak. Samuel a humán tudományokat Szebenben, a jogot Marosvásárhelyen tanulta (mint aztán A. Iancu, akirôl szobor áll a téren, s még egy árva épület sem maradt itt utána), majd tanulmányait külföldi egyetemeken folytatta. Hazatérve pályája felívelt, 1760-ban Mária Terézia címzetes guberniális tanácsosnak nevezi ki, és a szászok küldötteként Bécsben marad. 1761-ben a szebeni egyetem királybíróvá és a szászok grófjává választotta, majd belsô titkos tanácsos, a császár udvari kancelláriájának elnöke, a Szent István-rend commandeurje, a gubernium elnöke, 1777-tôl pedig Erdély kormányzója lett.

A Brukenthal-palotát 1778-1788 között építtette a Nagypiacon, 1790-ben már képtárat és könyvtárat rendezett be az épületbe. Brukenthal az evangélikus egyházra hagyta múzeumát, és az egyház 1817. február 25-én megnyitotta a nagyközönség számára is. A román állam annyit tett, hogy 1946-ban államosította, és a képek egy részét elvitte Bukarestbe. Most folyik a küzdelem, hogy visszaszolgáltassák ezeket jogos tulajdonosának, az evangélikus egyháznak, illetve a múzeumnak. És akkor újra együtt lesz benne Jan van Eyck, Hans Memling, Anthonis van Dyck, Jakob Jordaens, Frans Snyders, Jan Fyt, Antonello da Messina, Allesandro Magnasco, Tiziano, Hans Schwab von Wertingen, Hans von Aachen, Lucas Cranach, Paul Troger, Martin Meytens és Jan Kupetzky remekmûve.

Ezeket a csodálatos mûveket nézni és a várost járni, az épített örökségben gyönyörködni – gyógyír a szemnek és léleknek. Számomra csak az volt a fájó, hogy egy árva német szót sem hallottam sehol a szász vidéken, vagyis Királyföldön, s hazafelé jövet a templomerôdökben már csak gyönyörködhettünk, de valódi, igazi gazdáikkal már nem találkozhattunk. Szeben még boldog lehet, mert szász a polgármestere, s ennek is köszönhetô, hogy Európa kulturális fôvárosa lett 2007-ben.

Kuti Márta

Az Elektromaros Líceum XI. F osztályának nagy élményben volt része: egyhetes magyarországi és ausztriai kiránduláson vett részt, amely sok szép emlékkel gazdagított mindnyájunkat. Bár a húsvéti vakáció elôtt indultunk, már hetekkel azelôtt minden a kirándulás körül forgott: szervezkedtünk, terveztünk, ábrándoztunk.

Hétfôn hajnalban indultunk, 24 diák és 4 tanár.

Gyôr gyönyörû, csendes, fôterén nem járnak autók, így nyugodtan megfigyelhettük a régi épületeket, templomokat. Nekem a szûk, macskaköves, tiszta utcák tetszettek, ahol kedvünkre sétálhattunk.

A Széchenyi Egyetem bentlakásában volt a szállásunk. Este senki sem akart elaludni, hiába mondták a tanárok, hogy másnap korán kelünk, hiszen Bécs felé lesz az utunk. Ausztria fôvárosában a Schönbrunn-kastélyt látogattuk meg, ami lenyûgözött, csak az volt a baj, hogy nem bôvelkedtünk idôben. Sisi királynô, II. Ferenc és Mária Terézia szobáit, az angolkertet sikerült szemügyre venni.

Mindezek után Budapestre tértünk vissza, ahol egyik testvériskolánk, a Bolyai János Mûszaki Szakközépiskola fogadott.

Másnap tapasztalatcserére igyekeztünk a Leöwey Klára Számviteli Szakközépiskolába, ahol a könyvelési szakmán belüli hasonlóságokat és különbségeket vitattunk meg, megállapítva, hogy Magyarországon más könyvelési módszereket használnak. Délután szabad programban egyeztünk meg, aminek nagyon örvendtünk. Ki is használtuk ezt, hiszen nem mindig adódik alkalom arra, hogy idegen város utcáin csak úgy kedvedre bolyongj.

A városlátogatás során beiktattuk az állatkertet is, majd a Nemzeti Színházat. Tetszett a színház elôtti tér.

Voltunk a Csodák Palotájában és a Jövô Házában. A Csodák Palotájában kihasználtam az alkalmat és sok játékot próbáltam ki, például a reflexmérôt, a memóriajátékokat. A Jövô Házában fogyatékosok tanították a látogatókat. Elsajátítottunk egy keveset a süketnémák jelbeszédébôl és a vakok ábécéjébôl. A Terror Háza a kommunista diktatúra rémtetteire emlékezteti a látogatót, áldozatainak állít emléket. Végigmenve a múzeumon, elgondolkodtató, hogy mennyi ártatlan embernek kellett meghalnia a kommunizmus visszaélései miatt.

Utolsó este még egy városnézô utat tettünk meg Budapesten. A kivilágított Parlament és a vár csodás látvány volt, majd búcsút vettünk a várostól. Köszönet azoknak, akik nélkül ez a kirándulás nem jöhetett volna létre: tanárainknak, támogatóinknak és nem utolsósorban az oszinknak.

Fogarasi Tamara Beáta, XI. F

"Szeretném megkeresni ükapám és leányának, karatnai Bodó Ilona dédanyámnak sírhelyét. (Férje a mezôpaniti származású Bodó Mózes szászrégeni vizsgálóbíró volt.) Talán még a harang is áll a kis bércen, amelyet ükapám állított. Az anyakönyvek a gödei református eklézsia irattárában vannak (tudomásom szerint). Minden érdekel, ami ükapámmal és dédanyámmal kapcsolatos. Karatnai Bodó Károly ükapám édesapja Bodó János Küküllô megyei ügyvéd volt. Ô 1848-ban Ádámoson lakott a román kerület mellett, Balázsfalvához közel. A balázsfalvi kinyilatkoztatással kapcsolatos ellenvéleménye miatt a románok kirabolták és Erzsébetvárosban bebörtönözték. Innen Bem tábornok szabadította ki. A Habsburg-uralom idején 1850-ben ismeretlen és gyanús körülmények között halva találták lova mellett. Gyermekeit, Károly ükapámat a marosvécsi Kemény báróék nevelték. Itt volt udvarbíró, majd késôbb Palotailván postamester. Nôvérének, karatnai Bodó Rózának a leszármazottai a Csomóss-Kelemen-Vaszkó kolozsvári családok. Tehát családom közeli rokonságban áll a Kelemen és az albisi Csomóss családokkal. Keresem ükapám János nevû fiának – ükapám testvérének – leszármazottait, akikrôl ez ideig nem tudtam meg semmit. Reménykedve a segítségben, Bodó Kirchsteuer Attila (e-mail: Attila@bodo- de-karatna.de)"

Aki tud, segítsen, akár a világhálón keresztül!

Tizenhárom éve annak, hogy két lelkes zenetanárnô, Budai Lászlóné Judit, a jászberényi Nagyboldog-asszony Kéttannyelvû Katolikus Általános Iskolából és Szászkay Erzsébet, a marosvásárhelyi Tudor negyedbeli iskolákból (Tudor Vladimirescu, Mihai Viteazul, Elektromaros Iskolaközpont) találkozott és testvéri kapcsolatot teremtett a két város énekkarai közt.

Az eltelt tizenhárom év alatt egymást váltogatták az énekes diákok. A régiek helyett újak jöttek, de a hagyományt megôrizték. Hol a jászberényiek jöttek városunkba, hol a mi kórusunk utazott a Jászságba, hogy vigyék a dalt, a szárnyasítót, a vigasztalót, a megsiratót: "Utaztató lehetôség, / Vigaszhozó, teremtô fény, / Mindig indul valakihez, / Érkezô vágy, balzsambibe – / Más partról fogad érkezôt, / Ezergondú testvéred ô." (Kövesdi Kiss Ferenc).

Az idén, április 12–15. között a marosvásárhelyieken volt a sor, hogy viszonozzák kollégáik látogatását. Sokan közülünk elôször jártunk Jászberényben, de túl lélek-határon, pár száz kilométerre tôlünk barátok vártak ránk.

Nem tudjuk elégszer megköszönni azt a szívélyes, meleg fogadtatást, amelyben részesítettek a jászberényi kollégák, szállásadó családok, gyerekek. Már türelmetlenül várták érkezésünket. Régi barátok ölelkeztek össze, az újak pedig, mintha régóta ismernék egymást, meghitt beszélgetésbe kezdtek.

Az elkövetkezô napok programja változatos és gazdag volt. Ellátogattunk a barátok templomába, a polgármesteri hivatalba, a Jász Múzeumba.

Mindenütt nagyon kedvesen fogadtak. Úgy éreztük, hogy otthont találtunk Jászberényben.

Az ott-tartózkodás egyik fénypontja a két testvér énekkar közös hangversenye volt. Április 15-én a Nagyboldogasszony Fôtemplom diákmiséjén lépett fel a két kórus.

Gyönyörûen csendült fel a dal a gyerekek ajkán. Felemelô érzéssel hallgattuk a Bartók-, Kodály-mûveket, népdalokat, Wass Albert alkalomhoz illô versét, a Nagypénteki siratót. Büszkék voltunk tanítványainkra. Nem hal meg a népdal, ahol ennyire lélekbôl szól.

Egy egész napos kirándulást is szerveztek számunkra jászberényi barátaink. Bejártuk a Cserhát, a Mátra vidékét. Salgótarjánban a Bányászati Múzeumot tekintettük meg, majd felmásztunk a somoskôi várba és Salgó várába. Hollókôn, mely a világörökség része, a falumúzeumot tekintettük meg.

A négy nap hamar elröpült, mint egy szép álom. Jó volt Jászberényben lenni, ezért volt nehéz az elválás. Könnyezve búcsúztunk egymástól. A buszunkat kísérô gyerekcsapat lassan elmaradt, de magunkban megfogadtuk, hogy ezt a szép, jól sikerült találkozást meg kell ismételni.

Köszönjük a jászberényi iskola igazgatójának, Balláné Nagy Katalinnak, az egész tanári karnak, a szülôknek a sok kedvességet, a szép szavakat, a ránk fordított idôt, azt, hogy otthon érezhettük magunkat Jászberényben.

Hálásak vagyunk Szászkay Erzsébet zenetanárnônek a lehetôségért, hogy ilyen szép élményben részesültünk.

Tövissi Éva

A családi albumot nézegetem, elmúlt évtizedek emlékét. 1950-ben készült az egyik fotó, férfikórus van rajta, mind iparos emberekbôl áll. A Solidaritatea férfikórus tagjai, akik a Szászrégeni Polgári Dalkör hagyományait folytatták. Mellettem Sárosi László bácsi ül. A 63 kórustagból csak négyen vagyunk életben. Szeretettel gondolok elhunyt dalostársaimra. Sok-sok élmény, emlék maradt meg a közös szerepléseinkbôl. Számtalan versenyen voltunk és ezzel hozzájárultunk dalkultúránk gazdagításához.

1968-ban dalárdánk fennállásának 85. évfordulóját ünnepeltük, 1984-ben a 100. évfordulót. Ekkor fényképes kiállítást is szerveztünk, amellyel bemutattuk a tevékenységünket.

Miután végignéztem az albumot, elmentem és felkerestem a még életben lévô Sárosi Laci bácsit. Megismert, beszélgettünk a régi dolgokról, a kisiparosok testületérôl, a munkáról. Délelôtt a munkahelyünkön dolgoztunk, délután téglát, maltert hordunk a kômûvesek keze alá, emeletet húztunk a Mihai Viteazul utca 21. számú ház alá. Amikor elkészültünk a munkával, bankettet szerveztünk, pálinkát, fatányérost és egy liter bátosi bort kaptunk. Boldogok voltunk, hogy van hol dolgozzunk.

Laci bácsi 93 éves, de mindenre tökéletesen emlékszik. A lábbelikészítés mesterségét tanulta ki. Sok beteg lábra készített kényelmes lábbelit. Sokat dolgozott, mert nagy volt a család, a négy gyereket taníttatni kellett. A lánya tanár lett, a nagyobbik fia orvos, a középsô mérnök, a legkisebbik technikumot végzett. Boldog család volt. Örültek a sikereknek, a gyerekek tisztelték a szülôket.

Laci bácsi nyugdíjazása után is tevékeny ember volt, a katolikus egyház kórusában énekelt. Hívô katolikusként szerette az egyházát. Hite adott erôt, hogy a szomorúbb napokat is el tudja viselni. Mert azok is jöttek, kegyetlenül. Ugyanis felesége fiatalon meghalt, következett a veje, azután a mérnök fia, majd a lánya, aztán az egyik unokája és utoljára a lánya második férje, Darvas Ignác tanár úr. Laci bácsi hatszor állt a család egy-egy tagjának koporsója mellé. De tudta, hogy amit az úr kimért, azt el kell viselni. Jelenleg kisebbik fia családjánál lakik, szeretettel gondozzák ôt, vigyáznak rá, hogy a szeretett édesapa hiányt ne szenvedjen élete alkonyán.

Jenei Árpád, Szászrégen

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások
hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is
fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro.

Új támogatási rendszer körvonalazódik

A magyar kormány kezdeményezésére, a határon túli magyarság támogatásának célzatával alakult meg nemrégiben a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fóruma (KMKF). Ennek egyik, gazdasági albizottsága többek között magyar és román politikusokat, szakértôket foglal magába. A testület a gazdaságfejlesztést célzó új támogatási rendszer kidolgozását tûzte ki céljául. Ebben az önkormányzatok tapasztalataira, információira is hagyatkozik, így vesz részt a testület munkájában Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester, akivel az eddigi fejleményekrôl, illetve a kis- és középvállalkozások helyzetérôl általa készített felmérésrôl beszélgettünk.

A KMKF gazdasági albizottsága eddigi munkája során a követendô célokat szögezte le. Mint Csegzi Sándor lapunknak elmondta, a vállalkozásfejlesztést akarják elsôsorban elôtérbe helyezni, azon belül is a kis- és középvállalkozások (KKV) fejlesztésére keresnek lehetôségeket. Ez lényegében egy új pályázati rendszert jelentene, amelynek pénzalapjait a magyar és a román kormányok forrásai mellett az európai uniós alapok jelentenék. Az unióban kedvezôen bírálják el az úgynevezett három lábon álló pályázati rendszereket, melyekben adott esetben egy régi, egy nemrég csatlakozott és egy újonnan integrálódott tagállam pályázói közösen vesznek részt. Ez esetben a magyar és a román résztvevôk mellé még régi tagállamból csatlakozó pályázók kellenének, amihez a szakértôk elképzelései szerint a testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatok révén lehetne partnereket találni.

Az eddig körvonalazódott elképzelések szerint fôleg a környezetvédelmi célzatú, a megújuló energiák felhasználására alapuló, a szakemberképzést elôsegítô, illetve az uniós minôségi elvárásokhoz való alkalmazkodást támogató pályázatokra lenne szükség. A támogatás legfontosabb kritériumaként a majdani projektek gyakorlati életképességét fogják tekinteni az eddig leszögezettek szerint. A körvonalazódó támogatási rendszer más szemléletûnek ígérkezik az eddigiekhez képest, abban az értelemben, hogy a majdani pályázóktól azt is elvárnák, hogy ne kizárólag a támogatás megszerzésétôl lássák függônek céljaik megvalósítását, hanem vállalkozó szellemû fejlesztési ötleteikhez elérhetô támogatást lássanak a megpályázható pénzforrásban. Mint eddig leszûrôdött, a magyar kormány nyitott az életképes ötletek támogatására, a román kormány részérôl több nyitottságot várnának el a szakértôk, azonban a kormányban történt változások, illetve az elhúzódó politikai instabilitás negatívan hat erre a kezdeményezésre is. Az albizottság további munkája a várhatóan június-július folyamán megjelenô uniós pályázati kiírások megjelenéséig a támogatható szektor részérôl jelentkezô elvárásokat tervezi feltérképezni, a nyár folyamán már jó eséllyel mûködôképessé is válhat a körvonalazódó új támogatási rendszer.

A KMKF gazdasági albizottsága számára Csegzi Sándor a romániai KKV-k helyzetérôl készített felmérést. Ebben a KKV-ágazat fejlesztési régiók szerinti, ezen belül is az erdélyi illetve Maros megyei helyzetképét, illetve az ágazatba tartozó cégek fôbb gondjait, szükségeit mérte fel. Mint a felmérésbôl kiderül, azok a cégek, amelyek átélték a piacgazdaságra való áttérés közelmúltbeli nehezebb éveit, vagyis régebben jöttek létre és képesek voltak megmaradni a piacon, elbizonytalanodtak az unióhoz való csatlakozás jelentette változás elôtt – fôként mert az uniós piacon más minôségi elvárásokkal szembesülnek, amelyek teljesítésére saját erejükbôl nincs pénz. Az újabban alakult KKV-k, melyeket többnyire fiatal vállalkozók hoztak létre, jobban feltalálják magukat az új környezetben, ez a vállalkozói réteg nyitottabb, könnyebben eligazodik a piacgazdaság rendszerében, és könnyebben is tudja igénybe venni a pályázatok jelentette fejlesztési lehetôségeket. A 2005-ig terjedô statisztikai adatokkal készült felmérés szerint újabban jelentôs a szolgáltatások területén bejegyzett új vállalkozások száma, ami pozitív hatást gyakorol a gazdaság szerkezetére. A megyénket is magába foglaló középrégióban a KKV-k terjedésének mértéke magasabb az országos átlagnál, növekszik az ágazatban foglalkoztatott alkalmazottak száma is. Az ágazat cégeinek többsége továbbra is a kereskedelem területén mûködik, de a kereskedôk aránya fokozatosan csökken a szektoron belül, terjedôben vannak a nagyobb vállalatok részére szolgáltató, építkezésekben, iparban tevékenykedô KKV-k. Az ágazatban elért nyereség szempontjából is a megyénket magába foglaló középrégióban az országos átlaghoz képest jó mutatók figyelhetôk meg.

Már tavalyi adatok szerint az ágazatbeli cégek számára a legjobb üzleti lehetôségeket, sorrendben, a hazai piacon való terjeszkedés, új termékek bevezetése, új piacok megszerzése, új partnerkapcsolatok és új technológiák használata jelentette, a felmérés szerint a leggyakoribb nehézségnek pedig a terhelt adórendszert, a bürokráciát, a hazai kereslet csökkenését, a magas kamatokat és a kölcsönökhöz való hozzáférést jelezték a cégek.

Megyénk is jelentôs európai uniós támogatási pénzösszegekhez juthat, miután részt vehet a SAPS – Single Area Payment System – Egységes Területalapú Kifizetési Keret programban, amely a vidéki adminisztrációs intézmények tulajdonában lévô legelôterületekre vonatkozik. A közvetlen kifizetéssel történô támogatás értéke hozzávetôlegesen 50 euró hektáronként. Az állandóan legelônek használtterületeket a polgármesteri hivatalok adminisztrálják, mivel közhivatalok, nem jogosultak erre az EU-s támogatásra. A támogatás beszerzésére a megoldás az, hogy a legelôterületeket bérbe, haszonbérbe adják természetes személyeknek, mezôgazdasági társulásoknak, állattenyésztési egyesületeknek, akik/amelyek a legelôket használják. Ilyen értelemben a mezôgazdasági miniszter 2007. évi 347-es számú rendelete alapján a megyékben megalakíthatók a mezôgazdasági igazgatóságok konzultatív bizottságai, amelyek a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság és Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal szakembereibôl munkacsoportokat neveznek ki annak érdekében, hogy mielôbb felmérjék a legelôket, hogy támogassák a községi legelôket használó társulások létrehozását, segítséget nyújtsanak a már mûködô társulásoknak a bérleti vagy haszonbérleti szerzôdések megkötésében. Továbbá tanácsadást végeznek és segédkeznek az egységes területalapú támogatást igénylô kérvények kitöltésében és azok beadásában a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA).

A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 2007. május 3-i 290234-es számú, a Maros Megyei Mezôgazdasági Igazgatósághoz küldött átiratában a helyzet megoldására a következô fontos pontosításokat foglalták: 1. A községi legelôk, amelyek köztulajdonban vagy az 1998. évi 213-as számú jogszabályozó törvény alapján a helyi tanácsok tulajdonában vannak – a 11. cikkely 1. bekezdés alapján a köztulajdonban lévô javak elidegeníthetetlenek, feloszthatatlanok, elévülhetetlenek a következôképpen: a) elidegeníthetetlenek – csak adminisztrálásba, haszonbérbe vagy bérbe adhatók a törvény elôírásai alapján. A helyi tanácsok – a 2001. évi 215-ös számú törvény elôírásai alapján – a) határoznak a községek, városok, municípiumok közjavainak az adminisztrálásba, haszonbérbe vagy bérbeadásáról; b) a törvény elôírásai alapján határozatot hoznak a közjavak eladásáról vagy haszonbérbe adásáról. A vidéki adminisztratív intézmények tulajdonában közterületeken lévô legelôk csak haszonbérbe, bérbe vagy adminisztrálásba adhatók. Ezen szerzôdéseket a 2006. évi 125-ös számú sürgôsségi kormányrendelet szabályozza. Ahhoz, hogy a településbeliek tehéncsordái és juhnyájai által használt községi legelôkre a hektáronkénti közvetlen kifizetési támogatás igényelhetô legyen, a használt területek nagyságát az egyéni állattenyésztôk, a mezôgazdasági társulások, az állattenyésztési egyesületek kell bejelentsék. Azok a helyi tanácsok, amelyek ilyen használati kategóriájú legelôkkel rendelkeznek, haszonbérbe, bérbe vagy adminisztrálásba adhatnák azoknak a haszonélvezôknek, akik a közvetlen kifizetési támogatásokra jogosultak.

A 2006. évi 125-ös számú sürgôsségi kormányrendelet alapján az egységes kifizetési területalapú keret program alapján támogatást igényelhetnek a természetes és jogi személyek, akik megmûvelik a mezôgazdasági területet tulajdonosi, bérlôi, haszonbérlôi, társult társulások adminisztrátori minôségben. A haszonbérbeadó vagy bérbeadó nem jogosult a közvetlen kifizetési támogatásra a haszonbérbe vagy bérbe adott terület után. A rendelet elôírja, hogy hektéronként egységes értékû a tamogatás, amelyet egy évben egyszer fizetnek ki. Ahhoz, hogy a megye is részesüljön ezekbôl a támogatásokból, helyi tanácsok sürgôsen tegyék le községi legelôk dokumentációit, a haszonélvezôk pedig mielôbb töltsék ki az APIA által rendelkezésre bocsátott típuskérvényeket. meggyôzôdésünk, hogy kivételes és körültekintô szervezéssel, a szakemberek támogatásával az igénylési kérvények a határidôig (május 15.) beadhatók. A támogatásból származó pénzösszegek azon legelôk karbantartására, feljavítására használhatók, amelyek az adminisztrációs egységek tulajdonában vannak, ám azokat a lakosság állatállománya használja.

Megjegyezzük, hogy a 2000. évi 26-os számú sürgôsségi kormányrendelet alapján a községi legelôket igénybe vevô állattenyésztô egyesületek létrehozására vonatkozó alapító okirat és a statútum modelljei a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatalban és a területi központokban szerezhetôk be.

Ioan Cotutiu mérnök, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal ügyvezetô igazgatója

Az állatvásárok – különösképpen a szarvasmarha- kiállítások – a Maros völgyében, a Küküllô- és Nyárádmentén, a Mezôségen az állattenyésztôk egyik alapvetô tevékenysége, folytatva elôdeik hagyományát, bemutatva állataik szépségét, értékét. Az utóbbi években az állatvásárok átalakultak kiállításokká, megyeszerte az állattenyésztôk körében valóságos kiállítási láz tapasztalható. A szarvasmarha- kiállításoknak sokrétû jelentôségük van: a) genetikai – állomány-feljavítási jelentôség – ez a rendezvények tudományos értéke; követhetô a szarvasmarha-állomány fejlôdése, a genetikai adottságok javulása abban az esetben is, ha a kiállítások között néhány év eltelik; b) állattenyésztési – gazdasági jelentôség – az állatok testalkatának javulásában, a súly gyarapodásában, a tejhozam növekedésében, a növendékállomány napi fejlôdésének fokozódásában mutatkozik meg; c) kereskedelmi és termékeladási jelentôség – egy alapvetô gazdasági láncszem, ugyanis a kiállításokon egészséges, jó alkatú állatokat mutatnak be, amelyek jó minôségû "nyersanyagot" biztosíthatnak a termékekhez; d) esztétikai jelentôség – az állatok tisztaságában, a feldíszített környezetben, az állattenyésztôk öltözékén tükrözôdik, különben minden kiállítás egy ünnep; e) szakmai, szakképzési, tájékoztatási jelentôség – a szakemberek az állatok